églaházak ag yag tól az otthonig
A Magyar Téglás Szövetség idõszaki kiadványa 2013/1.
A fejlődés iránya
„K özel nulla ” energiafogyasztás
A téglakályha
reneszánsza
Csak természetesen!
Év Háza 2012 MÉK különdíj
TONDACH Deluxe tetőcserép Innováció és szakértelem a kézzelfogható minőségért.
beköszöntő
3 | B e köszö n tő 4 | KÖ R K É P A tégla kapoc s föld és ég közöt t 6 | HÁ ZB E MU TATÓ Az Év Háza 2012 MÉK különdíjasa 10 | P O RT R É B ölc s lépések a fejlődés útján – Valdinger Imre 12 | Műe ml é k B ódva-par ti kas télysziget 14 | VELÜNK É L A Frigyes-lak tanya megújulás a 16 | B O R É S KE R Á MIA Téglac sodák a föld mélyén 18 | É LETMÓ D A téglakályha reneszánsza 20 | P O RT R É A z agyag angyala – Kun Éva 2 2 | L AK Á SP O L I T IK A Jövőkép: 4 0 0 éves lakások? 24 |F ENNTART HATÓ, ENE RGIAT UDATOS É PÍ T É S A fejlődés iránya – „közel nulla” energiafogyasz tás 28 | É pí tsünk Természetes ragyogás a tetőn 30 | G YÁR I SZE ML É N A négy őselem bűvöletében – Kató Aladár 32 | TÁR SADAL MI F ELELŐSSÉ G VÁLL AL Á S Pályázatok, támogatások
K edves O lvasó ! A tégla meggyőződésem szerint az emberiség legnagyobb találmányai közé sorolható. Több ezer éves múltú természetes építőanyag, amelynek legalább annyi jövője van, mint amennyi múlttal rendelkezik. Azt szoktuk mondani, hogy a tégla már bizonyított. Egyetlen más építőanyag sem tartalmazza a téglában egyszerre, egy időben megtalálható tulajdonságokat: a magas nyomószilárdságot, a formatartósságot, a kiváló hőszigetelő és hőtároló képességet, a kedvező páradiffúziós, zaj- és tűzvédelmi jellemzőket. Porózus anyagszerkezete eredményeként úgy viselkedik, mint egy természetes klímaberendezés. A tégla életem és szakmai tevékenységem fontos része, érte dolgoztam és dolgozom ma is. 1975-ben fejlesztőmérnökként kezdtem Mályiban, a téglagyártás akkori fellegvárában. A fejlesztés azóta is tevékenységem legfontosabb célja – hitem szerint a fejlődés az élet legfontosabb mozgatóereje. Több téglagyár, elsősorban az 1952 óta üzemelő mályi téglagyár minden fejlesztési fázisának megvalósításában részt vettem. Négy évvel ezelőtt sikerült elérni régi álmomat,
a korszerűtlen körkemencék helyett alagútkemencét építettünk, gépesítettünk. Létrehoztunk egy európai színvonalú üzemet, ahol emberi kéz érintése nélkül készül a tégla, egységrakatba csomagolva. Sajnos a lakásépítések és a beruházások drasztikus csökkenése miatt az egész iparág recesszióban van, pedig a lakásépítés fontos eleme lenne a gazdasági növekedésnek: ha több lakás épül, nem csak téglából kell több. Bízva a jövőben, tisztelettel ajánlom e kiadványt az Olvasók figyelmébe!
T e r m é s z e t e s h á z a k – A z agyagtól az otthonig A Magyar Téglás Szövetség időszaki kiadványa
További termékinformáció: Infóvonal: 06-40/27-37-37 (06-40/CSERÉP) Internet: www.tondach.hu, www.tetocserep.hu, www.tondach.com
F e l e l ő s k i a d ó Kató Aladár, a MATÉSZ elnöke S z ak m a i k o n z u l e n s Ladányi Ágnes S z e r k e s z t é s é s t i p o g r á f i a A M i O tthonunk magazin S z e r k e s z t ő D r. Vér ti Zsuzsanna T e r v e z ő s z e r k e s z t ő Faragó Tamás N y o m á s Mesterprint Nyomda Kf t.
St a r k L á s z l ó ügyvezető M á l y i Té g l a K f t .
körkép
körkép
A tégla kapocs föld és ég között M i az építészet? M űvészet, vagy a funkcionalitás , a megrendelői igények kiszolgálása ? M indkettő . É pí t e t t kö r n y e z e t ü n k n e mc s a k a t e s t ü n k r e , d e a z e l m é n k r e , a l e l k ü n k r e i s h at . N e m i pa r , a kultúra része . Talán éppen ezért tartják sok an a leg jobb építő anyagnak az agyagtéglát, amely egyszerre természetes , és lehet művé szi alkotóelem : egy szépen r akot t tégl afal hűen reprezen tál ja a z épít é s , a ko ns t ruál á s mikéntjét. A tégla a földből vé tetett, de az égbe mutat.
Az építészet dolga, hogy a földet és az eget összekösse.” – Makovecz Imre. Az épület a földből nő ki, anyagai, mint a tégla vagy a kő, onnan vétettek, és a tetőszerkezetnél találkoznak a könynyebb, égbe törő anyagokk al.
Salamin Ferenc Ybl-, illetve Év Főépítésze-díjas építész, Szerencs főépítésze
Az építészet talán a legmagasabb rendű művészet, bár tény, hogy nagyon is kötött, hiszen vannak megrendelők, célok, funkciók, amiket ki kell szolgálnia. Ennek ellenére sem hiszek abban, hogy csak a funkcionalizmus, csak a gazdaságosság, csak az energiahatékonyság önmagában jó épített környezetet teremthetne. Mert az ember nemcsak anyagból áll, hanem szellemből és lélekből is. Mind a háromnak megvan a maga funkciója, és ha csak az egyiket szolgáljuk ki, torz lelkületű embert kapunk. Nem véletlen, hogy ha valaki nyaralni, pi-
henni szeretne, lehetőségétől függően Párizsba, Rómába vagy Szentendrére látogat, nem pedig Békásmegyerre vagy Dunaújvárosba. Mert az építészet a kultúra része, nem az iparé! Egy épületnek ma sem csak azt az igényt kell kiszolgálnia, hogy jól működjön a konyha, megfelelő helyen legyen a fürdőszoba, az is legalább ennyire fontos, hogy az otthon az ember szívét, lelkét is építse. Ezt az egyensúlyt kell megteremteni. Minden építőanyag jó, ha megfelelően használják, bár az élő építészetet művelő tervezők próbálnak nem műanyagot használni. A minél egyszerűbben előállítható anyagok, mint a kő vagy a tégla, közel visznek a földhöz, amelyből mi is vétettünk, s amely minket is táplál. Egy téglaház, ha jól van megépítve, olyan élő burkot jelent az ember körül, ami láthatóanláthatatlanul, de engedi a kapcsolatot a külvilággal. És éppen ez az, amitől a szellemre és a lélekre is hatni képes.
Vincze László DLA Ybl-, illetve Wienerberger Brick Award-díjas építész, a BME Lakóépület-tervezési Tanszék docense
Az építészeket régen művészeknek tartották, ám szerepük ma már a megrendelői igények kiszolgálására fókuszál: otthonunk életünk legnagyobb beruházása, nem lehet vele kísérletezni. A valódi kihívások abban jelennek meg, hogy hogyan tudunk a kereteken belül innovatívak lenni, hogyan tudjuk korszerűvé tenni az adott lakásmodellt. Mert ami öt évvel ezelőtt modern volt, ma már nem az: új anyagok, új technológiák jelentek meg. Az igazán élvezetes és jó munkák mindig abból indulnak ki, hogy sikerül magunkat és ügyfeleinket valami picike kis „találmánnyal” meglepni. Mégsem áldozhatunk fel mindent a modernitás oltárán: a legnagyobb hiba az, ha olyan ház születik, amely indifferensen viselkedik a szomszédaival, a helység hagyományaival. Ki kell fejeznie azt az időpillanatot, amikor megteremtjük, de mindig tájbaillő módon. És ez szabja meg az anyagválasztást is.
Nem véletlenül tartom a téglát az egyik legjobb és legkreatívabb építőanyagnak. Ha ez az elemi kis matéria egymás mellé kerül, létrehoz egy falazatot, ám ha elkezdünk azzal játszani, hogy a síkból való elmozdításával milyen murális formát hozhatunk létre, máris három dimenziós képeket alkothatunk! Egy vakolt fal, bár az is lehet szép, soha nem reprezentálja annyira az építés, a konstruálás mikéntjét, mint a látszó tégla, amely ráadásul egy időtlen, gondozást nem igénylő szerkezet. Az, hogy látom az egymásra rakott téglában a növekedés folyamatát, mindig különleges érzéssel tölt el. És valahol itt válik el az építőművészet a szolgáltató építészettől.
h á z b e m u tat ó
Az Év Háza 2012 MÉK különdíjasa
C sak természetesen !
xxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx
E gy
apró kis falu a M ec sek oldal ában . I dilli környe ze t , c sönd , nyugalom , jó levegő , cinkék , meggy vágók és tengelicek . É s egy ház , amely tökéle te sen ille szkedik ebbe a környe ze tbe . A hol minden természetes . A hol semmi sem műanyag , „ csak ” tégla , fa és kerámia . A hol az ember jól érzi magát, mert a kettős téglafalszerkezet télen kellő hőszigetelést, nyáron hőtehetetlensége miat t kiváló klímát biztosít. A természet piedesztál ja az építészetben .
A bútorasztalos-üzemet működtető házigazda, Károly, hatalmas zajban és stresszben élte az életét. Amikor esténként hazatért pécsi otthonába, ott sem lelte nyugalmát, hiszen a szomszédok közelsége és a tőlük áthallatszó zajok miatt nem tudott jól pihenni. Nem csoda hát, hogy csöndre, nyugodt környezetre vágyott, amit nagyszülei falujában, a Pécshez közeli Zengővárkonyban lelt meg. „A területet három tulajdonostól vettük meg, a telek így összesen 4500 négyzetméter lett, itt tehát biztosan nem zavarnak a szomszédok” – kezd a történetbe Károly. „A munkám során sok olyan házat látok, amely hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható. Mivel már mindkét fiunk nagy és a kirepülés küszöbén állnak, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy egy kisebb ház is elég nekünk, ezért azzal bíztuk meg Horváth András építész
barátunkat, hogy kettőnkre tervezzen egy minden luxustól mentes, mégis élhető, takarékos és jól üzemeltethető családi házat. A 110 négyzetméteres lakótér akkor is bőven elég, ha a fiúk hazajönnek, vagy ha egy nagyobb vendégsereg gyűlik össze nálunk. Szeretek itt élni, rájöttem, mekkora szükségem van a természetközeliségre, bár ifjú koromban nem gondoltam volna, hogy szeretek majd a kertben dolgozni. Ez a legjobb stresszoldó. Itt nincs szomszéd, nincs zaj, de vannak madarak, vadnyulak és néha őzek, amelyeket órákig el tudok nézegetni.” – meséli Károly.
[Tradicionális, mégis modern; rurális, mégis urbánus Zengővárkony egy műemléki védettség alatt álló falu, tehát nem lehet bármit ide építeni. Az építési szándékot
A tégla mentalitása Kelet-Európában történelmi hozadékként a génjeinkben hordozzuk azt, hogy életünk egyedüli fix eleme a ház, amelyet megépítünk. Egy „gyors ház” mentalitásában mégis azt az érzetet kelti, hogy el is pusztulhat, talán éppen emiatt is ragaszkodunk annyira a tradicionális tégla falazathoz. Én is sokkal szívesebben tervezek hagyományos szerkezetű házakat, azzal együtt, hogy szeretem a korszerű szerkezeteket is, amennyiben a megfelelő helyen alkalmazzák őket. Számomra az égetett agyagtégla az örök építőanyag, amely az emberközeli helyzetekben szinte magától értetődő – Horváth András építész.
a műemlékvédelem felé is be kellett jelenteni, így az anyag és a forma máris meghatározottá vált: csak fa nyílászárót, csak cserépfedést és csak tégla falazatot engedélyeztek. Horváth András építész régi vágya volt, hogy egy olyan épületet tervezzen, ahol nincs pótlólagos hőszigetelés, hanem a vastag téglafalak, a mélyen ülő nyílászárók a falusi építészet arányrendszerét és egyszerű logikáját követik, illetve a tető léptéke és anyaghasználata is környezetbarát. Mindezek ellenére a ház következetesen mai formajegyeket alkalmaz. Az épület alapképlete egy egyszerű nyeregtetős tömeg az oromzat áltornácos visszahúzásával, illetve egy derékszögben elhelyezett góré; a két elem magas lábazatra kerül azáltal, hogy a telek lejt, a látszó téglával burkolt lábazat önálló szintté válik. A ház lakótéri része fehérre vakolt, a tetőszerkezet, az oszlopok, a góré faszerkezetei Károlyék munkáját dicsérik. Az épület jellegzetességét a sárgás tónusú, kézi vetésű klinkertéglából rakott homlokzati burkolófal adja, mely 10 centiméter anyagvastagságú. A lépcsőház tetején fémlemez fedés
található, a vízcsendesítő a hagyományos magyar tömegformálást igyekszik megjeleníteni. A tetőn elhelyezett hódfarkú kerámiacserép, a teraszfedés ragasztott fatartói, oldalukon vízszintes deszkázással, melyek szándékoltan kukoricagóréra emlékeztetnek, mind-mind tájbaillő jelleget adnak az épületnek.
[Dupla téglafal, műanyagok nélkül Horváth András tervező „A zengővárkonyi ház megtervezésével a természetbe kellett alkotnom valami nagyon természetközelit, abszolút természetes módon. Olyan házat igyekeztem tervezni, ahol semmi sem műanyag, ahol kifejeződik a falusi élet tradicionalitása, ugyanakkor mégis modern, és a falusi környezetben is urbánus életteret biztosít a megrendelőknek. Ahol azért érzi magát jól az ember, mert minden az, aminek látszik, és mégis megadja azt a kényelmet, amit manapság az ember elvár az otthonától. Ezzel a nagyon őszinte épülettel neveztem az Év Háza 2012 pályázaton, ahol a zsűri díjazta az elképzeléseimet, és a ház elnyerte a MÉK különdíját.”
Az volt a vágyam, hogy egyszer próbáljuk ki, mit jelent mind műszakilag, mind anyagi vonzatát tekintve, ha olyan vastag téglafalat építünk, amely hőtechnikailag megfelelő mindenféle polisztirol vagy egyéb műanyag alapú hőszigetelés nélkül.” – osztja meg velünk a ház alapkoncepcióját Horváth András. „A tégla nagyon jó hőtechnikai paraméterekkel bír, így csak falvastagság kérdése a hőtechnikai megfelelőség,
jelen esetben ez a 30 plusz 25 centiméter falvastagság volt. Kiderült, hogy a költségeket tekintve nincs jelentős eltérés az utólagos hőszigeteléshez képest, a többletköltség csak 10-15 százalék körüli, így bátran belevágtunk az építkezésbe. A téglaház tömege így megnőtt, ez lényegesen jobb hőtehetetlenséget eredményez, így az épület belső klimatikus viszonyai télen és nyáron egyaránt kedvezőek. A legnagyobb kihívás az volt, hogy a lakás, amely alapvetően egy urbánus felfogású élettér, mégis a természetbe vihesse a tulajdonosokat. A megoldás: a nappali egy nagy üvegfelülettel kapcsolódik a kerthez, így annak látványa mindig jelen van, de ha kilépünk, mégis egy nagy méretű, több zónából álló teraszra jutunk. Ez megtöbbszörözi a lakóteret, ráadásul nagyon szép látvány nyílik innen a haranglábra, amely a falu hangulatát is beviszi a házba.”
[Összetartó erő „Sajnos a mai Magyarországra, de nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára a családok felbomlása, a szülők-gyerekek széthúzása és a különköltözés a jellemző. Egy családi ház bizonyos mértékig mégis a garanciája annak, hogy a családi együttlétekre minél sűrűbben sor kerülhessen, fokozza tehát az összetartozás érzését.” – vallja András, Károly pedig hozzáteszi - „Ida, a feleségem egy igazi családanya: ha befűti a kemencét, akkor biztosan sokan jövünk össze. Megsül itt a házi kenyér, a lángos, de a finom töltöttkáposzta is hazacsábítja a fiúkat. A teraszon álló kemence egy olyan központjává vált tehát ennek a háznak, amely igazán együtt tartja a családot.”
Lejegyez te: Nyirő Norber t
10
11
po r t r é ját pénzüket. Hat versenyző indult a pápateszéri téglagyár tenderén, végül 200 százalékos áron az MRP nyert, mindenki tulajdonrészhez jutott.
Tel jes vertikum , korszerű termékek , az adott régióban igen alacsony ár . A Pápateszéri Téglaipari K ft. – érté kesítési volumenét tekintve – a két nagy multinacionális gyártót köve -
[A válságban is siker
tően a legnagyobb magyar vállalatok közé sorolható , a válság ellenére is . H ogyan érhette el ezt a szép sikert egy ilyen kisvállalkozás ? Talán úgy, hogy olyan eltökélt ember áll az élén , aki , amit tudni lehet a tégláról , azt tudja . P ortrénkban Valdinger I mré vel , a pápateszéri téglagyár tulajdo nosával ismerkedhetnek meg .
A pápateszéri téglagyár sikerének titkai
B ölcs lépések a fejlődés útján „1971-ben kerültem a Közép-Dunántúli Téglaipari Vállalat központi műhelyébe, mint esztergályos, ez volt az első munkahelyem.” – kezd a nem mindennapi élettörténetbe Valdinger Imre. „A főnökeim úgy találták, érdemes tanulnom, így a győri főiskolára járhattam, ahol elvégeztem a gyártástervező szakot, majd 1981ben kihelyeztek a pápateszéri téglagyárba, műszaki vezetőnek. Közben megnősültem, jöttek a gyerekek: Kati lányom és Gábor fiam, aki szintén téglás lett (jelenleg ő az ügyvezető igazgató, most adom át apránként a gyárat). 1985-ben kineveztek gyárvezetőnek. Nem volt könnyű a feladat, hiszen a kis üzemben hagyományos technológiával dolgoztunk, az anyagmozgatás kézi erővel történt.” A nyolcvanas évek központi rendelkezései szerint
egyes gyárakat fejlesztettek, egyeseket visszafogtak: a 15 kilométerre levő Bakonyszentlászlón megépült Közép-Európa legkorszerűbb téglagyára, a környező üzemeket pedig halálra ítélték. A terv alapján Pápateszér is erre a sorsra jutott volna, de mert jó minőségű az alapanyag és a gyár már akkor is jó téglát gyártott, ráadásul mindig nyereségesen, mégis megmaradhatott.
Túlélni a rendszerváltást Így jutottunk el a rendszerváltás és a privatizáció időszakáig, amikor is az Állami Vagyonügynökség nevezett ki igazgatókat a gyárak élére. „Az volt a feladatunk, hogy próbáljunk meg önállóan működni: ha a külföldi tőke meg akarja venni a gyárat, meg tudjunk felelni a kritériumoknak. Jöttek
a multi cégek, és amely gyárakat érdemesnek tartották, megvették. Mi úgy önállósodtunk, hogy a pénztárban egy fillér nem volt, de voltak kifizetetlen számlák, és az udvaron állt valamen�nyi tégla, amivel elkezdtünk barterezni: szénért adtunk téglát, majd harmadik szereplőt bevonva takarókat árultunk, és így szereztünk némi pénzt. Lassan kezdtük a pozíciónkat stabilizálni. A dolgozóinkat hál’ Istennek meg tudtuk tartani; a piac lassan megmozdult, a jó minőségű termékek a kevés önköltség miatt haszonnal kelhettek el. Kifizettük a számláinkat, és kezdtünk bízni a jövőben.” – meséli Valdinger Imre. Ki kellett alakítani az önálló kereskedelmet, megtanulni tárgyalni a beszállítókkal, és mindent, ami az üzleti élettel kapcsolatos. Valdinger Imre a dolgozókkal megalapította a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szervezetet, a munkások párezer forintonként rakták össze a sa-
„Amikor tulajdonosok lettünk, két forgatókönyv állt előttünk: vagy üzemelünk még 5-10 évig ezzel a technológiával, és utána be kell fejezni, vagy pedig hozzákezdünk a téglagyár teljes megújításához. Az utóbbit választottuk.” – tárja fel a siker első titkát az igazgató. „A cégből egyetlen forintot sem vettünk ki a mai napig sem, mindent korszerűsítésre fordítottunk. Az elképzelt fejlesztés az akkori szinten 2-3 milliárdos költséggel járt… Ezt egy lépcsőben lehetetlenség volt végrehajtani, ezért azt is ki kellett találni, hogyan fejlesszünk úgy, hogy a termelés ne álljon le hosszabb időre. Jártuk Európát, végül a spanyolokkal készíttettünk egy 250 tonna kapacitású korszerű téglagyárról szóló komplett tervet.” A 2004-2006 közötti lakásépítési csúcsidőszak a gyárnak komoly felfutást jelentett. Több lépcsőben befejezték a kemencét, fejlesztették a szárító kapacitását, így 2013 tava-
szán már 250 tonnával indul a termelés, napi 8-10 kamionnyi téglával. „A válság mindenkit megviselt, ezért kellett bővítenünk a kereskedő hálózatunkat is, és új marketingstratégiát alakítottunk ki.” – árulja el Valdinger Imre. „Már a recesszió idején Szlovákiában és Ausztriában kerestünk kereskedőket, bevezető áron nyitottunk piacot, mert a stratégiánkat arra alapoztuk, hogy minél kevesebbet utaztassuk az árut. Pozsony pedig közelebb van, mint Budapest. A termékeink 30 százalékát exportáljuk, a többit Győr és a Balaton régiójában terítjük, ami még most is fejlődő zóna. Tavaly is végigtermeltük az egész évet, miközben a többi téglagyár több hónapos üzemszünetet tart vagy sorra bezár, a bakonyszentlászlói modern gyárat is bontásra ítélték, berendezéseit szétszedték… de megállt a kisbéri Wienerberger-gyár, megállt Sopron, megállt a székesfehérvéri téglagyár is. Ha megnézzük a piaci pozíciónkat, vagyis hogy 150 kilométeres körzetben mindent gyártunk, ami egy házhoz kell, akkor ebben a térségben nem gyengülni, hanem erősödni fogunk a konkurenciával szemben. Ennyi a siker titka.” Nyirő Norbert
A koncepció A lényeg az volt, hogy univerzálisnak kell lenni, vagyis mindenféle téglát tudjunk gyártani, ami egy házhoz kell. Jelenleg is 15-féle terméket gyártunk a kicsitől a legkorszerűbb nagyig, de elemmagos áthidalókat, födémrendszereket is előállítunk, és idén új termékeket vezetünk be a piacra.
12 mműűeemmlléékk
A kastély építészeti kuriózum is, a kő alapok kivételével szinte teljes egészében téglából emelték.
Bódva-parti kastélysziget Az
edelényi L’H uillier -C oburg k astély t valaha a környék legszebb barokk emlékeként tartot ták számon . A z épületegyüt tes termeiben a második világháború után azonban már nem főúri család élt, nem pompás estélyeket rendeztek , hanem öregek otthonát, napközit, lakáso kat alakítottak ki . A kiüresedett, lepusztult kastély felújítása ma már a végéhez közeledik , a munkálatok finisében látogattunk E delénybe .
A kastély Kelet-Magyarország egyik legelmaradottabb szegletében található, ám az épület magában hordozza a lehetőségét annak, hogy egy komplex kulturális, turisztikai fejlesztés épüljön rá. A felújítási munkálatok 2009 októberében kezdődtek, s 2013 augusztusában végre birtokba veheti a nagyközönség is. A beruházás költsége 2,4 milliárd forint. Mára már megújult a teljes külső homlokzat, a tető, kicserélték a nyílászárókat, valamint végeztek a belső terek restau-
rációjának kétharmadával is. A felújítás során helyreállították a termek freskóit, a díszes cserépkályhákat, teljesen megújult a főbejárat míves kovácsoltvas kerítése is. Az elvégzett munka nyomán a kastély szinte teljesen visszanyerte XVIII. századi pompáját. Az oda nem illő, az elmúlt száz esztendőben épített torzókat, építményeket elbontották, az 1920-as években szétvert kápolnát teljes egészében újjáépítették. A földszintet
A hetedik legnagyobb Az ország hetedik legnagyobb kastélyát Jean-François L’Huillier báró 1728-ig építtette a Bódva-folyó által körülölelt kis szigeten. Galántai gróf Esterházy István 1763–1764 között az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki, a kastély e szobáiban rokokó falfestmények maradtak fenn. A XIX. század első felében a SzásziCoburg-Gothai hercegi család birtokába került az uradalom, amikor Ferdinánd György herceg a kincstártól megvásárolta a birtokot. A kastélyt 1910-től kezdődően Ray Rezső tervei szerint építették át, ekkortól az előudvart manzárdtetős sarokpavilonokkal ellátott, íves oldalszárnyak megépítésével zárták körül.
az előző századforduló környékén hozzá nem értő kezek 50-60 centiméter magasan feltöltötték földdel, most ezt is felszámolták, a padlósík visszakerült az eredeti barokk szintre. A feltárásoknál a XVIII. századi tégla padlóburkolat nyomait is megtalálták, ezért az eredeti mintának megfelelő téglák is elkészültek a fertőszentmiklósi téglagyárban. A kastély építészetileg is kuriózumnak számít, lévén a kő alapok kivételével az épületet szinte teljesen téglából emelték. Minden szint felett téglaboltozat húzódik, kuriózum a nyolcszögletű boltozat is a kocsibejáró felett. A hatalmas, reprezentatív lovagterem és a kápolna boltozata is tégla, ami igazi ritkaság (valószínű, hogy a kastély építésekor az építtető egy kisebb „téglagyárat” emeltetett a kastély szomszédságában). Amint azt Gergely Zsolt, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és
Szolgáltatási Központ projektvezetője félig tréfásan megemlíti, szerencsére volt még a környéken egy olyan ember, aki az elvárt szinten értett a téglaszerkezetek építéséhez, és képes volt újraboltozni a kápolna mennyezetét. A későbbiek során több bővítésen is átesett az épületegyüttes, az új tulajdonosok saját bélyeges téglát használtak, amelyből többet is megtaláltak a felújítás során. A beruházás második ütemének munkálatai tavaly november végén indultak, a kastély mögötti labdarúgópálya helyén állítják vissza a XIX. századi angolparkot. S hogy milyen attrakciók várják nem egészen fél év múlva a látogatókat? A történelmi tereket hamarosan berendezik, hogy a vendégek könnyebben el tudják képzelni a XVIII. századi mindennapokat. A ház gyűjteményeket vásárol, és nyílnak majd állandó kiállítások is. A tervek szerint Rost Andrea ope-
raénekesnő nevével fémjelzett zenei központ lesz a kastély, nagytermében koncerteket rendeznek. Lesz egy vetítő is: egy háromdimenziós filmen a kastély emeleti termeinek freskói elevenednek meg, színészek segítségével. A gyermekek rendszeresen részt vehetnek múzeumpedagógiai foglalkozásokon is, erre a kastély külön pályázati forrást is nyert. Ve l ke i Ta m á s
14 velünk él
M ára a F rigyes - laktanya Győr egyik legszebb és legpatinásabb lakó - és üzleti negyedévé vált, így a város ékköve az elmúlt években elvégzett felújításnak köszönhetően . A ma már L eier C it y C enter néven működő műemlék épületegyüttes rehabili tációjánál a legfontosabb szempont a minőségi építőanyagok használata és a korhű megvalósítás volt.
Citrom-díjas műemlékből exkluzív városközpont
A Frigyes-laktanya megújulása A helyi köztudatban Frigyes-laktanya néven élő, Rieger Ervin tervei alapján épült épületegyüttes átadására 1897-ben került sor. A monarchiabeli típustervek alapján, a XIX. századra jellemző historizáló stílusban épült győri laktanya nevét Frigyes főhercegről kapta. A névadás a kor szokásait követte, Habsburg-Tescheni Frigyes (1856-1936) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári és királyi tábornagy, később az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka volt. Az épületegyüttes Zechmeister Károly polgármestersége idején, a városháza, a városi kórház, a törvényszék, az iparkamara és ban-
kok, pénzintézetek épületeivel egy időben, a város fejlődésének egyik nagyon fontos szakaszában létesült. A Horthy-korszakban a hadsereg kiemelt szerepet kapott, a jelentős győri kötődéssel rendelkező Darányi Kálmán miniszterelnök itt hirdette meg 1938-ban a hadsereg fejlesztését is célzó győri programot. A német megszállást követően az amerikai hadsereg bombázta Győrt, és természetesen a Frigyes-laktanya is célponttá vált. Győr ekkor a magyar városok egyik legromosabbja volt. A II. világháború után 1948 nyaráig a szovjet hadsereg használta az épületegyüttest, amely még akkor
is a város tulajdonaként szerepelt. 1948 után a kialakuló egypártrendszer és az államosítás hatására nemcsak a magántulajdont, hanem Győr város
közösségi tulajdonait is bekebelezte az Államkincstár. A Honvédelmi Minisztérium 1956-ig birtokolta az épületkomplexumot. 1957-1988 között ismét a szovjet csapatok állomásoztak a laktanyában, amelynek állaga az évek során tovább romlott. A kaszárnya 1989-ben újra Győr város tulajdona lett, majd magántulajdonba került, pénz hiányában azonban pusztulását nem sikerült megállítani. Bár 2001-ben műemlékké nyilvánították, pár évvel később, 2005-ben elsőként kapta meg a kétes elismerést jelentő műemlékvédelmi Citrom-díjat. A területet 2005-ben vásárolta meg a Leier cégcsoport, ekkor fogott hozzá a XIX. század végi műemlék épületek többlépcsős felújításához.
Elsőként az egykori tiszti kaszinó épületét újította fel a beruházó: ez lett a cégcsoport központi irodaháza. Második lépcsőként az egykori altiszti épület, majd a legénységi A-épület következett – ennek belsejében az épület fizikai adottságai miatt az építészek két önálló, hidakkal összekötött, íves üveghomlokzatú épületmagot terveztek, amely egyedülálló építészeti látványt nyújt. A rekonstrukció ezután az egykori fogda, majd a legénységi B-épület felújításával folytatódott, így eddig összesen öt épület újult meg. Az egykori katonai alakulótér helyére vízfelülettel, növényekkel díszített park létesült, a terület alá nagy befogadóképességű, nyilvános mélygarázs került. Az épületegyüttes jelenleg üzleti- és lakónegyedként
funkcionál, prémium kategóriás iroda- és üzlethelyiségeknek, valamint exkluzív bérlakásoknak helyet adva. Az utolsó műemléki épület, az egykori lőszerraktár felújítása most zajlik, ebben konferenciaközpontot, üzleteket, valamint hozzájuk kapcsolódó szolgáltató- és vendéglátóegységeket tervez a beruházó. f o t ó : R e n d e s Á ko s
értékőrző felújítás A felújítás célja az volt, hogy az épületek karakterét megőrizve, de modern, világos, tágas, jól hasznosítható és a műszaki paramétereknek megfelelő belső tereket alakítsanak ki. A régi tetőterek beépítésével jelentős alapterület-növekedést ért el a tervező csapat, ami elengedhetetlen volt a gazdaságos használhatóság miatt. Az épületek homlokzatán jelentős változás nem történt, hiszen csak a korábban befalazott nyílászárókat bontották ki, illetve a tönkrementek helyére az eredetivel megegyező osztású, hőszigetelő üvegezésű fa nyílászárók kerültek.
16
17
b o r é s k e r á m ia
Villánytól a Balaton-felvidékig
Téglacsodák a föld mélyén Valaha régen , ha nem volt lehetőség sziklába vájni a borospincéket, téglával falazták ki a föld alatti járatokat. Ő sapáink pincéi közül még ma is számos használható állapotú , ugyanakkor a magyar borkultúra reneszánszaként nem egy új járat, föld alatti borkós toltató és étterem épült. A szekszárdi kőművesmester , H eimann F erenc a rendszerváltás után elsőként készített téglából új pincét, és mára már több követője akadt.
Heimann Ferenc 1986 óta épít pincéket. Eleinte kisebb üregeket falazott csak ki, majd kétéves németországi kitérő után hazatérve 1996-ban fogott hozzá borász öccse, Heimann Zoltán pincéjének megépítéséhez. A minta nagyapjuk, Budai Mátyás pincéje volt. – Kell egy kupola! – pattant ki az ötlet a neves vincellér fejéből, a legendás filmbéli mosodás, Minarik Ede után szabadon. Csakhogy bátyja a technikum művészettörténeti óráján mindössze annyit tudott meg, hogy léteznek ilyen építmények, ám hogy miként kell egy kupolát felrakni téglából, arra magának kellett rájönnie. Az első, 4x4 méteres boltozat megépítésén egy hónapig töprengett, mire sok keserv után képes volt felhúzni. Először egy csopaki vincellér kérte tőle, hogy használt téglából építse meg a pincéjét. A mester tartott a régi építőanyagtól, hiszen a bontás(ok)ból származó téglák értelemszerűen nem lehetnek egyformák, ám amikor felrakták és kifúgázták az első falat, a látvány hatására Heimann Ferenc hamar megbarátkozott vele. Szekszárdon a szocializmus évtizedeiben az akkori funkcionáriusok ledózeroltak több, korábban svábok lakta utcát, a házak borospincéjét pedig feltöltötték. Heimann Zoltán a kilencvenes évek végén, már Szek-
szárd határában épült új téglapincéje másoknak is megtetszett, a teljesség igénye nélkül Mészáros Pál, Vida Péter, Takler Ferenc, Vesztergombi Ferenc, Fritz József is Heimann Ferenc mesterrel építtette meg a pincéjét. Hamarosan más borvidékek is – Villánytól a Balaton-felvidékig – bejelentkeztek a pincevarázslónál. Eszterbauer János kivételével – aki ragaszkodott az új téglához – mindannyian bontott téglából rendelték meg a maguk pincéjét. Persze, ehhez rengeteg anyagra volt szükség, amit Heimann Ferenc az országot járó, bontással foglalkozó szekszárdi vállalkozóktól és egy bajai kereskedőtől szerzett be. Akadt olyan év, hogy 900 ezer darabot is felhasznált az építkezéseken.
területét, és a kész építményt megépítése után fedik be földdel. A mester, bár számos régi, jelölt, különleges téglával találkozott, még kérésre sem építi be azokat jellel kifelé fordítva, a záró tégla kivételével. Régen ugyanis ennek semmi jelentősége nem volt, a jelzés csupán a kőművest informálta az építőanyag származásáról. Hogy hogyan indulnak el egy-egy újabb munkával? A borászok elmondják az elképzeléseiket, ennek alapján ő készít egy vázlatot, majd hosszasan mereng az átkötéseken, és gyakran előfordul, hogy még menet közben is változtat a terveken. Lényegében kizárólag téglát használ az építés során, olykor az oszlopokhoz nyúl betonért, esetleg kívánságra terméskövet is beépít. TermészeHeimann Ferenc pincéi egyben hasonlítanak tesen vannak favoritjai, egymásra: áldást hozó keresztet mindegyikbe így Vincze Béla egri, Bodri készít, legtöbbször téglából kirakva. István szekszárdi pincéje Kezdetben fúrta a pincéket (előforvagy a villányi Halasi és a csopaki dult, hogy csupán fél métert haladtak Szt. Donát pince. Újabb kedvena föld rossz minősége miatt), majd ceit azonban már valószínűleg fia, a kifúrt részen felrakták a falat, és Heimann Csaba építi meg: az utód így tovább. Ma már erre nincs lehetőugyanis édesapja mellett megszerette ség, kiássák a teljes beépítendő pince e mesterséget. Ve l ke i Ta m á s
18 életmód
A téglakályha reneszánsza S okadik virágzását éli napjainkban a téglakályha . N em csoda , hiszen alkalmazása mellett számos érv szól . H őtároló képessége hasonlatos a cserépkályháéhoz , s bár tömege tízszerese , éppen tizedannyiba kerül . K ialakításában ugyanolyan formagazdag lehet, mint a mívesebb anyagból készült kályha , ugyanakkor kombinálható cseréppel , és vakolható is .
A téglakályha belső szerkezete – a cserépkályháéhoz hasonlóan – samottból épített tűztérből és füstjáratokból áll. A legfőbb érv a téglakályha mellett, hogy a kályhacsempéhez képest a tégla kb. tizedannyiba kerül: míg egy átlagos méretű cserépkályhához szükséges kályhacsempe ára 200-300 ezer, addig a tégláé csupán 30 ezer forint. A kályhához szükséges egyéb anyagok árában és a munkadíjban már nincsenek érdemi különbségek. Hazánkban másodvirágzására leginkább Kelet-Magyarországon van példa, ahol a megrendelők kevésbé tehetősek, ellenben a terület bővelkedik fában. Napjainkban Magyarországon is elterjedőben van az úgynevezett tömegkályha, amelyet elsősorban Észt-, Lett-, Finn-, Svéd- és Oroszországban, valamint Norvégiában használnak. Ezek a kályhák valójában nagyobb méretű, terjedelmes téglakályhák, amelyeket az Európa más részeire jellemző téglakályhákhoz képest más füstjáratokkal építenek. Átlagos tömegük 3-5 tonna, de esetenként akár 8-10 tonnát is nyomhatnak. Nagy András kályhásmester szerint egy kissé túldimenzionált ez a trend, lévén e hatalmas fűtőtesteket nem erre az éghajlatra, kultúrára tervezték; megfelelő hőszigeteléssel rendelkező ház esetében a mi éghajlatunkon erre
A téglakályha formavilága és külső felülete egyszerűbb, de kályhacsempével kombinálva szép egyedi megoldások születhetnek
nincs szükség. Észak-Kelet-Európában sokkal hidegebb hőmérsékleti viszonyok közt használják a tömegkályhát, miközben a befűtendő alapterület is nagyságrendekkel nagyobb, mint a hazánkban megszokott. A téglakályha hőtároló képessége hasonló, mint a cserépkályháé. Kicsit lomhábban melegszik ugyan fel, de mérettől függően 12 vagy 24 óráig is raktározza a hőt, és melegíti környezetét. Egy nagyobb tömegkályha akár két napig is megtarthatja a meleget. A tégla aktív „résztvevő”: egyaránt fontos a szerepe a hő felvételében és leadásában. Helyét gondosan meg kell tervezni, mert egy átlagos téglakályha tömege kb. 1,5-2 tonna (a cserépkályháé kb. 1-1,5 tonna), ezért fontos, hogy a födém elbírja a roppant súlyt. Megfelelően erős födém esetén ugyanakkor akár az emeletre is építhető; a tervezők a felsőbb szintre leginkább 0,7-1,2 tonnás kályhát ajánlanak. A biztonságos üzemelés érdekében nem lehet spórolni a szabályoknak
megfelelő kéményen, ám elmondható, hogy a pontos tervek szerint készült, szakszerűen megépített téglakályha megfelelő használat esetén hasznos és biztonságos tüzelőberendezés. A tégla esztétikailag egyszerűbb a kályhacsempénél (igaz, sokan éppen ezért kedvelik), ám ugyanolyan formagazdag kályhákat lehet belőle készíteni. A téglakályha külső megjelenése lehet natúr vagy vakolt felületű, de lehetőség van a kétfajta felület kombinálására is. A kályha továbbá épülhet vegyesen téglából és kályhacsempéből, amely különleges, egyedi formavilág kialakítására ad lehetőséget a kályhásmester és a megrendelő számára. Kályhán kívül kandalló vagy kemence is készülhet téglából. A megrendelők mintegy fele új tégla helyett bontott téglából készült kályhát (illetve kandallót vagy kemencét) szeretne; keresik a díszítéshez a címeres és monogramos téglákat. Gyakori kívánság a „szeletelt”, 2-4 centiméteresre vágott téglával burkolt kandalló is.
A hosszú élettartam érdekében érdemes a téglakályhában száraz fával tüzelni. A téglakályhát – mint a cserépkályhát is – egy nap elég egyszer megrakni, sőt, az a jó kályha, amelybe egy napra elegendő mennyiség be is fér. Miután elégett a tüzelőanyag, el kell zárni; a kályha lényegében ekkor kezd fűteni. Ha szakszerűen építik és használják, illetve kizárólag fával fűtik, mindennapos használat (és rendszeres karbantartás) mellett 20-25 évig működik átrakás nélkül. Ezután lebontják, általában csak az alapjai maradnak meg, ám a téglák nagy részét tisztítás után újra fel lehet használni. Ritkább alkalmazás mellett természetesen nagyobb a téglakályha átrakás nélküli üzemidejének hossza. Háztartási vagy egyéb fahulladék, préselt fa égetése jelentősen csökkentheti élettartamát, és környezetünkre is káros hatású. Nagy András az ilyen tüzelőanyag használatát ezért senkinek sem javasolja. Ve l ke i Ta m á s
20 po r t r é
K un É va F erenc z y N oé mi - dí ja s keramikus rendkívüli ember . N em c sak nevében kun ő , apja - anyja kun sz árma z á sú . S tal án e z zel az öröklött erővel is magyaráz ható eredetisége , erős egyénisége . A profán anyagból , az agyagból már - már szobrászatba hajló mű alkotások at , cizell áltan finom , szép, gondolatébresztő kerámiá kat alkot ; színeseket és máztala nokat, némelyek mintha négyezer évesek lennének .
Szétnézek a lakásban: angyalok az előtérben, a konyhában, a nappaliban, a fürdőszobában. Főleg türkizkék mázba öltöztetve. A fürdőszobában a csempeburkolat tetején mégsem jóságos angyalok ülnek, lábukat lóbázva, hanem a rosszak. Az egyik tavirózsákat halászik a vízből, a másik elcseni. Veresegyház városának ugyanis a tavirózsa a szimbóluma, az évszázados néphit szerinti jelentése teremtés, lelki fejlődés, benne van a címerükben is. S ő, mint régi és hűséges lokálpatrióta, szívesen alkalmazza e motívumot, amely illik a városra és dús fantáziájú keramikusára is. Hiszen Veresegyház tavakkal, gyógyforrásokkal van kö-
A z agyag angyala Kun Éva termékeny és szorgalmas művész. Veresegyházi műtermében beszélgetve látom agyondolgozott kezét, rajta az agyag pusztító-szárító hatását, a friss és gyógyuló sebeket. – Számba tudod még venni a munkáidat? – Legalább tízszer meg lehetne tölteni velük a Hősök terét – feleli kapásból és egészen határozottan. A leggyakrabban alkalmazott motívumai az angyalok, madarak, virágok,
no és a gyönyörű madonnák. Teremtett világunk égi másai. Kertjének, lakásának szépsége fogalom; híre ment rég, ezért mindenki szeretné látni, legalább egyszer. Szobáiban stílbútorok és maga eszkábálta kiegészítő darabok. Mert szeret „eszkábálni” – ezt a szót használni is –, és nemcsak az agyaghoz ért, de nő létére jól munkálja a fát, alakítja a fémet, átalakítja, ami bár kész, de neki nem tetszik.
A rendkívüli embereket a humánum határozza meg. Tetszett a kalitkája, amiben rendesen élő madarak szoktak gubbasztani, ő azonban, élethűen agyagból, megteremtette egy madárka illúzióját, mert képtelen bármilyen élőlényt rabságban tartani. Ugyanakkor magához láncolja, akit szeret vagy szeretne; például gyönyörű kertjében a boldogság kék madarait. Öreg szőlőkarókra szögezve, mert mint tudjuk, a boldogság ritka szép madár.
rülvéve, például a „Szent Erzsébet gyógykút” vizével fűtik az új Neptun Házat, amelyben a csapokat szegélyező díszcsempékbe tavirózsát égetett Éva asszony, a ház homlokzatára pedig Neptun istent mintázta meg, tavirózsában végződve. – Tudod-e, hogy már angyali Kun Évaként emlegetnek mindenfelé? Honnan ered, mi motiválja ezt a mániádat? – Elsős főiskolás koromban, az esztergomi Keresztény Múzeum miseruháinak hímzett angyalai voltak rám óriási
Probstner János, a Nemzetközi Kerámia Stúdió alapítója: „Kun Éva azon elhivatottak közé tartozik átlagon felüli stílusteremtő képességével, akit érdekel, aki keresi a választ a honnan-hovára, az égiek és földiek kapcsolatára... Lehetne ugyan festő, grafikus, népdalénekes vagy szobrász – én középkori katedrálisok freskóinak alkotójaként képzelem el legszívesebben –, de ő most keramikus. ”
hatással. Ez a motívum igazából lélekszimbólum. Nekem azért tetszik nagyon, mert egy eszmének a megtestesítője, s az eszme jelképe tiszta szellemi lény. A jó angyalok fontos kötelessége az emberek őrizete. Tehát jó, ha az ábrázolásokon jelen vannak. Ne felejtsük el, hogy nemcsak az élőlényeknek, de a tárgyaknak is van kisugárzásuk, fontos szerepet játszottak a ravennai, de főleg a bizánci művészetben is. Mindez jól érzékelhető a helyszínen is, amikor Veresegyház főterén szerencsésen elcsípem a Harangos kút harangzenéjét: éppen Beethoven Örömódájának motívumai szólalnak meg, de minden negyed, fél és egész órában más-más dallamot játszanak. Állok a méternyi magas kör alakú mészkő medence mellett, és nézem a kút kávája fölött a hosszú szárnyú türkiz angyalt. Ebben a pozícióban repülni szeretne, de most a hideg februárban, nejlonba burkoltan, dermedten áll a levegőben. Ónody Éva
22
23
lakáspolitika
Tagállami adatok összehasonlítása – 2011
Jövőkép:
400 éves lakások M agyarországon? 2012 - ben 10 560 lakás épült M agyarországon . E z az elmúlt kilencven év legalacsonyabb lakásépítési száma . A 2012. évi építések számát a lakásállomány 4,3 milliós számával összevetve azt látjuk , hogy ilyen lakásépítési volumen mellett a hazai lakásállomány megújulási ciklusa hozzávetőleg négyszáz év.
A magyarországi lakásállomány átlagosan százévenkénti újraépítéséhez évi 43 ezer lakást kellene építeni. Ilyen arányú új építés tehát nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása érdekében szükséges.
[Leromlott, energetikailag pazarló épületállomány Az elmúlt években a lakásállomány folyamatosan nőtt, elsősorban azért, mert jellemzően nem helyettesítő új építések történtek, hanem máshol épültek lakások, számos rossz minőségű lakást pedig elhagytak az ott lakók. A KSH által felmértek szerint jelentős az üresen álló, leromlott állagú lakások száma, amelyek egy részét nem lehet gazdaságosan felújítani.
A 2013-ban várhatóan elkészülő ún. Nemzeti Épületenergetikai Stratégiához kapcsolódó, előzetesen közzétett kormányzati hírek szerint „a magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul, amelyből minden tizedik esetben már új építés lenne indokolt”. Mivel az épületállomány jelentős része energetikailag kifejezetten pazarlónak tekinthető, a legjelentősebb energiamegtakarítás ezek felújításával, korszerűsítésével, illetve energiahatékony új épületek építésével érhető el. Megóvandó építészeti értékek, pl. műemléki épületek esetében az épületek megőrzése, a lakások felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kerülnek előtérbe. Egyes esetekben a fel-
újítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.
II.világháború (1939-1945)
99.588 db (1975)
Szocialista tervgazdaság (1949-1989)
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
2010
Forrás: KSH
Forrás: KSH
10.000 1921
10,5
9,98
7,369
370
155
101
38
136
GDP / lakosság (EUR)
35 671
31 428
31 646
9 716
14 748
10 069
5 157
6 351
Építési engedélyek (db)
42 200
43 100
200 100
507 700
184 100
39 700
12 500
12 800
Építési engedély / 1000 lakos
5,12
2,45
8,05
4,83
3,78
1,25
1,7
2,0
ÚjépítésĦ lakásátadások (db)
38 400
160 000
336 000
131 100
28 600
12 700
15 800
62 500
Lakásépítés / 1000 lakos
4,56
1,96
5,33
3,44
2,72
1,27
2,1
2,9
Lakásállomány (millió db)
4,059
37,92
32,699
13,665
4,359
4,383
3,789
8,385
Lakásépítés (a lakásállományhoz képest %) 0,95% 0,42% Forrás: Euroconstruct June 2012 (RO, BG: statisztikai évkönyvek 2010)
1,03%
0,96%
0,66%
0,29%
0,42%
0,75%
BG / Bulgaria
RO / Romania
8,8%
9,5%
BG / Bulgaria
RO / Romania
AT / Austria
DE / Germany
FR / France
PL / Poland
3,4%
4,0%
4,4%
7,0%
AT / Austria
DE / Germany
FR / France
PL / Poland
Anyag
20%
19%
19,60%
n.a.
20%
27%
20%
24%
Munkadíj
20%
19%
19,60%
n.a.
20%
27%
20%
24%
Anyag
20%
19%
7%
n.a.
20%
27%
20%
5%
Munkadíj
20%
19%
7%
n.a.
14%
27%
20%
5%
Anyag
20%
19%
7%
n.a.
20%
27%
20%
24%
Munkadíj
20%
19%
7%
n.a.
20%
27%
20%
24%
Anyag
20%
19%
7%
n.a.
20%
27%
20%
24%
Munkadíj
20%
19%
7%
n.a.
14%
27%
20%
24%
Az építési engedélyek száma 2012-ben 10 600 volt, ez a 2011-es évhez képest 15 százalékos csökkenést jelent. Az építési és használatbavételi engedélyek száma közel azonos, ami a lakásépítések számában 2013-ra további csökkenést vetít előre (nem minden engedélyezett lakás épül fel).
Pénzügyi válság (2008-tól)
10.560 db (2012)
20.000
38,1
CZ / Czech HU / Republik Hungary 4,5%
12,0%
CZ / Czech HU / Republik Hungary
Forrás: TLE (PL: 8% / 23%)
19.287 db (1999)
13.251 db (1949)
63,1 1 997
Lakásfelújítás (szociális)
43.913 db (2004)
17.874 db (1933)
21,414
81,8
Lakásfelújítás
70.000
30.000
RO / Romania
2 571
Lakásépítés (szociális)
80.000
40.000
BG / Bulgaria
301
Lakásépítés
90.000
50.000
CZ / Czech HU / Republik Hungary
8,42
Lakásépítés, lakásfelújítás ÁFA (%)
100.000
60.000
PL / Poland
Forrás: TLE
A KSH adatai szerint 2012-ben 10 560 lakás épült Magyarországon, 17 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez az elmúlt kilencven év legalacsonyabb lakásépítési száma. Még az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2012-ben. Az utóbbi kilencven év statisztikai adatai alapján 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1949-ben, majd 2011-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.
EU tagság 200 -t l
FR / France
Lakosság (millió fĘ)
THM % (kamat + költség)
[Lakásépítés Magyarországon: mit mutatnak a számok?
Piacgazdaságra áttérés (1990-2004)
DE / Germany
GDP (Mrd. EUR)
Piaci lakáshitel kamatok THM (%)
Épített lakások lakások száma száma 1921-2012 1921-2012 Épített Gazdasági válság (1929-1933)
AT / Austria
Lakásépítési indikátorok, 2011
A magyarországi lakásépítés európai összehasonlításban is kirívóan alacsony. A lakosságszám arányát tekintve Ausztriában például hozzávetőleg négyszer annyi lakás épül, mint nálunk, és a lakásállományhoz viszonyítva is háromszoros az eltérés. Az adatok azt is mutatják, hogy az országok lakásépítési teljesítményét az alacsony kamat- és áfa-szint kedvezően befolyásolja.
[Lehetőségeink az EU 20142020 közötti időszakában A lakásépítések élénkítése érdekében szükséges lenne a lakásszektorba uniós pénzeket helyezni. Az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (felújítások, építések) támogatására a 2014-2020 közötti időszakban uniós forrásokból akkor lesz lehetőség, ha Magyarország ezeket az intézkedéseket ez év során betervezi az operatív programjaiba. 2013-ban szükséges lenne előkészíteni egy hosszú távú energiahatékonysági és egy hosszú távú településfejlesztési programot. Ezekben szerepelhetnének a köz- és magánépületek felújítására, építésére vonatkozó intézkedések, mód lenne egy érdemi volumenű bérlakásépítési program beindítására is.
Érdemes lenne a hazai és az uniós forrásból finanszírozott támogatásokat integrálni, valamint finanszírozási konstrukciót kidolgozni az EIB-vel (European Investment Bank), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező (hozzávetőleg 3-5%) THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket. A 2013-as év előkészítő munkája meghatározza a magyar építésgazdaság jövőbeli helyzetét, lehetőségeit. Jelentős részben a 2013. évi döntéseken, előkészítésen múlnak a 20142020 közötti ciklus magyarországi lakásfejlesztései. D r. M a r á c z i Z s o l t ügyvezető elnök Tá r s a s á g a L a k á s é p í t é s é r t E g y e s ü l e t
24
25
f e n n ta r t h at ó , e n e r g i at u d at o s é p í t é s
[Hazai szabályozás 2020-tól Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve 2021. január 1-től valamennyi új épületre kötelezően előírja a „közel nulla” energiafogyasztás elérését. A „közel nulla” energiafogyasztás tényleges értékének meghatározása a tagállamok egyedi feladata. A hazai követelményrendszer megalapozására 2012-ben két tanulmány készült a Belügyminisztérium megbízásából a Debreceni Egyetemen. A tanulmányok a „közel nulla” energiafogyasztást egy konkrét számértékkel javasolják megadni. E számérték még pontosításra szorul, de az biztosnak tűnik, hogy Magyarországon 2020-tól a családi házak maximum 60-80 kWh/m2 év energiát fogyaszthatnak, ami tartalmazza a fűtés és a használatimelegvíz-készítés primerenergia-igényét is.
A fejlődés iránya M it építsek : al ac sony energiafelha sznál á sú , autonóm , ak tív - vagy pa sszívhá z at? A kik c sal ádi há z építé sébe fognak , a zok at el ár a sz tják a z energiafogya sz tá sról , hőszigetelésről szóló információk , hirdetések . C ikkünkkel támpontok at szeretnénk adni a zokhoz a dönté sekhe z , amelyek nélkül nem indulhat el a há z terve zé se .
[Fal, ablak, fűtés, megújuló energia Célszerű áttekinteni, hogy a „közel nulla” energiafogyasztás eléréséhez milyen eszközök állnak rendelkezésre. A BME Magasépítési Tanszéke és a Wienerberger Téglaipari zRt. közös kutatásba fogott annak érdekében, hogy ezen az új területen is megalapozott következtetéseket vonhasson le, amelyek megfelelően biztos alapot adnak a XXI. század igényeit kielégítő, energiahatékony téglaházak koncepciójához.
A jelenlegi szabályozás az egy négyzetméterre vetített primer energiafogyasztásra vonatkozóan számszerűleg nagyobb értéket enged meg egy bonyolultabb tömegformálású „A” kategóriás ház, mint egy egyszerű tömegformálású, de szintén „A” kategóriájú ház esetében. Jelenleg ugyanis az épületre vonatkozó követelményérték az épület fűtött térfogatának és külső lehűlő felületeinek arányától függ (∑A/V).
Megvizsgáltuk azt, hogy miként hat az épület energiafogyasztására: 1. a homlokzati falak típusának és hőszigetelő képességének változtatása; 2. a nyílászáró szerkezetek hőszigetelő képességének változtatása; 3. a f űté s é s ha szná lat imelegvíz-készítés (HMV) módjának megválasztása; 4. a használatimelegvíz-igény előállításához a napkollektor alkalmazásának lehetősége; 5. a passzív napenergia-hasznosítás keretében a direkt szoláris nyereség figyelembevételének módja.
Ha az új szemlélet alapján a jövőben az egy négyzetméterre eső konkrét energiafogyasztási értéket (tartományt) határozzák majd meg követelményként egy épületkategórián belül, akkor ennek az értéknek az elérése bonyolultabb tömegformálású épületek
Az energetikai vizsgálatot egy korszerűnek tekinthető, lakóparki jellegű, kétszintes, 133 m 2 hasznos alapterületű családi házon végeztük el. Az épület tájolása, építészeti kialakítása a napenergia passzív hasznosítása szempontjából kedvező.
[Jelenlegi szabályozás
„Közel nulla” energiafogyasztás
esetében megdrágíthatja az építési költségeket. Az épület energiatudatos tervezésével azonban ezek az építési költségek kompenzálhatók.
Az elemzés során az épület primer energiafogyasztását, illetve energetikai besorolását megvizsgáltuk: 1. h árom különböző típusú és különböző hőszigetelő képességű falazattal Ufal = 0,37 W/m2K; Ufal = 0,25 W/m 2K; Ufal = 0,17 W/m 2K; 2. három különböző hőszigetelő képességű ablakszerkezettel Uablak = 1,4 W/m 2K; Uablak = 1,1 W/m 2K; Uablak = 0,8 W/m 2K; 3. két különböző fűtési és használatimelegvíz-előállítási rendszerrel a. kondenzációs gázkazán radiátorfűtéssel; b. talajhő/víz hőszivattyú, felületfűtéssel (pl. fal- vagy padlófűtés); 4. n apkollektor használata nélkül, illetve használatával az éves használatimelegvíz-igény maximum 75%-ának előállításához (75% felett a napkollektor nem biztos, hogy gazdaságosan alkalmazható); 5. a direkt szoláris nyereség figyelembevételének kétféle módjával a. e gyszerűsített számítás esetén a fűtési energiaigényt nem csökkentjük az ablakokon keresztül érkező napsugárzási nyereséggel (jelölése: „körben észak tájolással”); b. részletes számítás esetén a téli napsugárzásból származó hőnyereség csökkenti a fűtési energiaszükségletet, különösen a nehéz (és emiatt nagy hőtároló képességgel rendelkező) épületszerkezetek alkalmazása esetén (jelölése: „zavartalan benapozással”). f o l y t a t á s a kö v e t ke z ő o l d a l o n
26
f e n n ta r t h at ó , e n e r g i at u d at o s é p í t é s
2 (W/m K)
2 (W/m K)
2 (W/m K)
2 (W/m K)
2 (W/m K)
körbenészak tájolással
B
A
A
A
A+
A+
zavartalan benapozással
A
A
A
A++
A++
E0
körbenészak tájolással
A
A
A
A+
A+
A++
zavartalan benapozással
A
A
A+
E0
E0
E0
körbenészak tájolással
A
A
A
A+
A++
E0
zavartalan benapozással
A+
A+
A+
E0
E0
E0
HMVnapkollektornélkül Uabl=1,4 Uabl=1,1 Uabl=0,8
HMV ≤ 75%napkollektorral Uabl=1,4 Uabl=1,1 Uabl=0,8
2 (W/m K)
2 (W/m K)
2 (W/m K)
2 (W/m K)
2 (W/m K)
2 (W/m K)
PTH38N+FTM
PTH44TProfi
2 (W/m K)
PTH38N+FTM
HMV ≤ 75%napkollektorral Uabl=1,4 Uabl=1,1 Uabl=0,8
PTH38KProfi
HMVnapkollektornélkül Uabl=1,1 Uabl=0,8 Uabl=1,4
körbenészak tájolással
E0
E0
E0
E0
E0
E0
zavartalan benapozással
E0
E0
E0
E0
E0
E0
PTH38KProfi
A számítási eredményeket táblázatban foglaltuk össze. „E0” jelölést azon épületvariációk kaptak, amelyek energiafogyasztása ≤ 75 kWh/m 2 év. Gondoljunk csak bele, hogy a variációk száma milyen magas, holott csak a ház néhány paraméterét változtattuk! Fontos, hogy a földgáznak és a hőszivattyút működtető áramnak eltérő a primerenergia szorzója, ezért is lényegesen más az energetikai besorolás betűjele. Ha az üzemeltetési költségekre vagyunk kíváncsiak, akkor további számításokat kell végeznünk, mert az egységnyi (1 kWh) energia ára más a gáz (~14 Ft) és az áram (~32-47 Ft) esetén. (Egy egyszerű példa a közelítő éves költség számítására gázfűtés (+ HMV) esetén: 75 kWh/m2év x 133 m 2 x 14 Ft ~ 139 650 Ft.)
KONDENZÁCIÓS GÁZKAZÁN
körbenészak tájolással
E0
E0
E0
E0
E0
E0
zavartalan benapozással
E0
E0
E0
E0
E0
E0
PTH44TProfi
A számítások során a padlóban (12 cm PS hab) és a padláson (25 cm ásványgyapot) elhelyezett hőszigetelést állandónak vettük, azt nem változtattuk.
körbenészak tájolással
E0
E0
E0
E0
E0
E0
zavartalan benapozással
E0
E0
E0
E0
E0
E0
HSSZIVATTYÚ
[Általános megállapítások » napkollektoros HMV-rásegítéssel, kondenzációs gázkazánnal, az épület valós tájolását figyelembe véve, zavartalan benapozás feltételezésével biztosítható az „A++” minősítés, sőt elérhető az „E0” „közel nulla” szintnek megfelelő primer energiafogyasztás; » hőszivattyú alkalmazása esetén, a tájolás figyelembevételétől, a beépített ablakok típusától, illetve a napkollektoros HMV-rásegítés lehetőségétől függetlenül, minden esetben elérhető az „E0” „közel nulla” szintnek megfelelő primer energiafogyasztás;
Abetƾjelekáltaljelzettenergiafogyasztásiértékekavizsgáltépületre Minƅségiosztály
Összesítettenergetikaijellemzƅ
Betƾjel
Százalék(%)
Ep(kWh/m2a)
B
95 76
174 139
A
75 56
138 103
A+
55 46
102 83
A++
45 41 82 76 E0 < 40 < 75 Megjegyzés: az A++ nem hivatalos, csak egyezményes jelölés a „különlegesen energiatakarékos” ( 45%) épületekre.
» Porotherm 44 T Profi (ásványgyapottal töltött tégla) falazat alkalmazása esetén az energetikai számítás módjától és részletességétől, az alkalmazott nyílászárók hőszigetelő képességétől, a fűtőberendezés típusától és az esetleges napkollektoros HMV-rásegítés mértékétől függően a számított energetikai minősítés jele „A”, „A+”, „A++”, illetve „E0” „közel nulla” energiaszintű is lehet. Ebből az is következik, hogy energetikailag igényesen tervezett házak energetikai minősítése pontosan csak részletes számításmóddal végezhető el.
[Családi ház korszerű falazóelemekből Ez a kutatás igazolta, hogy a napsugárzásnak megfelelő tájolással, kompakt épületformával, az épületgépészet jó megválasztásával, megújuló energiaforrások használatával és a kiváló
hőszigetelő képességű építőanyagok együttes, de gazdaságilag ésszerű és műszakilag magas színvonalú alkalmazásával – a falazat külső homlokzati hőszigetelése nélkül is – „E0” „közel nulla” energiafelhasználású épületet építhetünk. A homlokzati hőszigetelés nélküli korszerű vastag falazatnak rengeteg előnye van. Az épület téli és nyári energetikai mutatói kedvezőek, jók a páratechnikai tulajdonságai, hosszú az élettartama, mindez úgy, hogy csak természetes anyagot használunk a megépítéséhez. „E0” „közel nulla” energiafogyasztású épületet megújuló – tehát végső soron a Napból származó – energia alkalmazása nélkül nem lehet tervezni. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ez esetben a jövő lakóházainak energetikai minősége elsősorban az épületgépészeti tervezésen múlik-e,
avagy tisztán építészeti eszköztárral, a direkt és indirekt passzív napenergia tudatos hasznosításával is hasonló eredményekre lehet-e jutni?
[A fejlődés iránya Ma még csak körvonalazódik az az alapelv, hogy az építészeti formálással csökkenthetjük a hőszigetelések vastagságát, ami az építési költségekre van közvetlen hatással. Magyarországon a napsütötte órák száma magasabb, mint akár Németországban vagy Ausztriában, mégis a passzív szolár építészeti eszközök alkalmazása ezen országokhoz képest gyerekcipőben jár. Fedezzük fel hát az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen sokszor nem kell mást tennünk, mint felhasználni eleink épületfizikai tudását!
Vidóczi Árpád műszaki vevőszolgálat vezető W i e n e r b e r g e r Té g l a i p a r i z R t .
28
29
építsünk
Hogyan készül az üvegmáz? Az üvegmáz összezúzott és megolvasztott érc alapanyagú védőpáncélt képez a kerámia tetőcserép felületén, egy porcelánhoz hasonlatos felületet, ami növeli a cserép ellenálló képességét. Az üvegmáznak köszönhetően a cserepek felülete tükörsima, a szen�nyeződésrészecskék nem tudnak rajta tartósan megtapadni, illetve az ilyen bevonattal rendelkező cserép kön�nyen tisztítható. További előnye, hogy vízlepergető hatású, nem mohásodik, savnak, lúgnak és az UV-sugárzásnak is tartósan ellenáll.
Természetes ragyogás a tetőn A műemléki tetők örök klasszikusa a hódfarkú tetőcserép, amely azonban a hagyományos , népi építé szet gyökereihez egyre gyakrabban és előszeretettel visszanyúló , az eredetiség , a természetesség hívei által is kedvelt forma a mai modern építészetben . A természetesség mellett a kerámia tetőcserepek felületi tartóssága is közismert, amelyet az engóbozás vagy az üvegmáz tesz még hatékonyabbá . A műemléki védettség alatt álló vagy műemlék jellegű épületek rendkívül heterogén csoportot alkotnak: különböző korok, stílusok és épülettípusok, az ókori római építészeti emlékektől egészen a XX. század eleji modern építészet számos kiemelkedő alkotásáig. A műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek természetes szakmai törekvése, hogy az eredetihez közelítő anyagokat, megoldásokat válasszanak. Igaz ez tetőfelújítás esetén is.
Nehézkes felkutatása miatt egyre kevésbé jelenthet jó megoldást az eredeti fedési anyaggal azonos bontott cserép alkalmazása. Talán még ennél is nagyobb probléma, hogy a bontott cserepek ismételt felhasználása a vízzáróság tekintetében magasabb igényt támaszt az alszerkezettel szemben: ez megnyugtató módon gyakran meg sem oldható. Új gyártású tetőcserép mellett szóló érv a korszerű technológiával készülő termékek fagyállósága,
vízzárósága, hosszú élettartama, színtartósága is, amelyeket a műemléki épületek esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni. A modern/új kontra újrahasznosított cserép vitában ma már sokszor az új javára dől a mérleg. A hódfarkú tetőcserép méretével (18 x 38 cm) és finom ívével illeszkedik a hagyományos tetők formavilágába, legyen az a tető akár műemléken, történelmi környezetben, akár egy új épületen. A kerámiatetőcserép-gyár-
tók színkínálatában a mesterséges, ám a valódihoz megtévesztésig hasonlító patinával rendelkező tetőcserepek egy új tető színének, mintázatának zavaró hatását teljesen kiküszöbölik. A műemlékekre ajánlott hódfarkú termékek között is megtalálhatóak a kimondottan tartós engóbozott, valamint az egyszeri vagy kétrétegű üvegmázzal ellátott tetőcserepek. Számos ilyen tető újult már meg a magyar gyártók üvegmázas tetőcserepeivel, de sok szép, országos jelentőségű műemléken található ma is megújulásra váró üvegmázas kerámiacserép-borítás. Az üvegmázas termékek ugyanakkor nem kizárólag a műemléki
épületeken használatosak. Sőt, ez a tartós és szép bevonat sem csupán a hódfarkú termékek sajátja, hanem a nagyméretű, modern tetőcserepek választékában is megtalálható. Amíg nem láttunk üvegmázas cseréppel fedett tetőt, talán úgy gondolhatjuk, hogy ez valami olyan csillogás, amit a tetőn nehezen tudunk elképzelni. De tévedünk. Míg az engóbozott tetőcserepek inkább matt, enyhén fényes felületűek, addig az üvegmázas cserepek valóban fényesebb hatást keltenek, de ez semmiképpen nem megy túl a természetes csillogás határain. R aj k i D i á n a
Mi a különbség a földfesték (engób) és az üvegmáz között?
Az engób nem festék, hanem természetes anyag, finom, ún. agyagiszap, amelyet az égetés előtt speciális szórógéppel vagy merítéssel visznek fel a kiszárított cserépre. Az engóbnak köszönhetően a cserép matt vagy enyhén fényes felszíne szebb színű, finomabb lesz, de ami még ennél is fontosabb, jelentősen tartósabb is. A máz üvegszerű anyag, amelyet a szárított cserépre vagy a kész, kiégetett cserépre visznek fel leöntéssel, merítéssel vagy porlasztással. Az égetésnél a máz egy olvadékbevonatot képez, amely az égetett agyag cseréppel kémiailag egyesül. A cserép felülete ettől is tartós és csillogó lesz.
30
31
g yá r i s z e m l é n
AZ Agyag színe Többféle agyag létezik, az egyik a vasoxidos, amely az Alpok öntésterületén képződik, az ebből készült tégla és cserép piros színű. A Pannon-tengerből kiülepedett agyagásványokból az Északi-középhegységben található mészköves, karsztos területeken magas kalcium- és magnézium-karbonát tartalmú agyag keletkezett. Utóbbiból sárga színű téglát égetnek.
Közel fél évszázada a „sáripar” szolgálatában
A négy őselem bűvöletében N em túlzás , ha azt állítjuk : a Tondach M agyarország Z rt. és K ató A ladár neve az elmúlt húsz évben összeforrt. A szakember , aki egész életét a kerámiagyártásnak szentelte , lényegében azóta irányította a cégcsoportot, hogy az megjelent M agyarországon . A M agyar Téglás S zövetség elnökével a vállalat csornai gyárában idéztük fel az elmúlt két évtized fontosabb eseményeit. Kató Aladár Rábakecölön született, 1966-ban érettségizett. Egy családtagja a pécsi Pollack Mihály Főiskolára járt, akitől csupa jót hallott az intézményről és a szakmáról, ezért maga is oda jelentkezett. Pár évvel később a szilikát- és vegyi üzemmérnöki diploma kézhez vétele után 1969-ben állt munkába az Észak-Dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A szocializmusban nemigen fejlesztették az iparágat, a hetvenes évek elején még lóvontatásos téglagyár is működött, nem csoda hát, ha sokan „sáripar”-nak titulálták a szakmát.
1971-ben Tatára kérte át magát az akkor épült cserépgyárba, mert nem akart az íróasztal mellett ülni, majd 1982-től műszaki igazgatóhelyettes lett. Építtetett gyárat főmérnökként Sopronban, Pannonhalmán, de fejlesztette a tatai, kisbéri gyárakat is. Az ő irányításával épült az 1987-ben átadott csornai cserépgyár is, amely a kor korlátai között viszonylag fejlettnek számított. A szocializmus évtizedeinek hányattatásai után eljutott a szakma egy magasabb minőséget előállító szintre, amihez elengedhetetlen volt
az új technológiák beszerzése is. Az üzemek már korszerű cserepet gyártottak, sőt, a világtrendeket is tudták követni, különböző színekben készültek, még az úgynevezett antikolt stílusban is. A privatizáció során az osztrák Tondach (a ton agyagot, a dach tetőt jelent) 1992-ben megvásárolt Békéscsabán két cserép- és két téglagyárat. Két évvel később a Tondach privatizálta a csornai gyárat is, ennek vezetője lett Kató Aladár – így fonódott össze a magyar szakértelem az osztrák tőkével. Az ezredforduló előtti esztendőben a jaminai igazgató tragikus halála után Kató Aladár vette át a békéscsabai gyárak irányítását, 2002-től pedig a szintén Tondach Magyarország Zrt. leányvállalattá lett tatai cserépgyárét is. Később ös�szevonták az összes egységet, ennek
vezérigazgatója lett, s a Graz mellett található gleinstätteni konszern központhoz közelebbi Csornára került a cég irányítása. 2003 decemberétől tavaly év végéig igazgatta Kató Aladár a hatalmas céget. Munkája és szakmai életútja elismeréseként 2010-ben Eötvös Lóránd-díjat kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, amit élete legna-
gyobb elismerésének tart. Mindemellett a Magyar Téglás Szövetséget is vezette, s vezeti a mai napig is. – A technológia 22 ezer éve ismert, vagyis az égetett kerámia végigkísérte az emberiség történetét, Babilontól, Egyiptomon, a rómaiakon át a modern korig. Közben a beltartalom növekedett, és a kerámiakultúra fejlődése ma reneszánszát éli – mondja a csornai gépsorok közt haladva. Miközben a már kiszárított, de még ki nem égetett cserepeket mutatja, leszögezi: az igazi épített kultúra a kerámiához kötődik, mert az agyag az egyetlen olyan dolog, ami hőszigetelő, víz-
záró, UV-, lúg-, sav- és fagyálló, jó nyomószilárdságú és porózus is egyben. A beépített faltömeget sem éri meg kispórolni, a falban akkumulált hő ugyanis nélkülözhetetlen télen; az égetett kerámia azért van, hogy az embereket élhető körülményekhez juttassa, jegyzi meg Kató Aladár. Ma már megújult a technika és a technológia, a csornai üzemben is Siemens számítógép vezérelte gépsorokon folyik a termelés, csak az agyag maradt konstans, örök. Agyag pedig Csornán akad bőven, a gyár közvetlen szomszédságában nyolcvan évre elegendő alapanyagot rejt a föld. – Egyszerű és mégis rettentő bonyolult szakma a miénk. Egyszerű, mert a kerámia natúr termék, nem kell hozzá semmi, csak a négy őselem: föld, víz, levegő, tűz. Agyagból gyúrjuk víz hozzáadásával, levegőn szárítjuk ki, majd ezer fokon kiégetjük. Ehhez jön még a szellem, a tudás. Utóbbiból szerencsére nálunk soha nincs hiány – mondja büszkén Kató Aladár. Ve l ke i Ta m á s
32
33
tá r s a d a l m i f e l e l ő s s é g vá l l a l á s
A nagycsaládosokat támogató pályázat egyik nyertese, a budajenői Kókai család
Fenntartható fejlődés – társadalmi felelősségvállalás E gyre elterjedtebb az építőipari gyártó cégek körében is az úgynevezett CSR (C orporate S ocial R esponsibility), azaz az olyan tevékenység , amellyel a cégek kifejezik társadalmi felelősségvállalásukat. P éldátlan összefogásról tett tanúbizonyságot a magyar építőipar a 2010 - es vörösiszap katasztrófa kapcsán , és azóta is egyre többen döntenek úgy, hogy felkarolnak egy jó ügyet, és lehetőségeikhez mérten segítenek . M int tudjuk , az építőipari gyártók sincsenek könnyű helyzetben mostanában , mégis sok jó példát láthatunk a vállalati társadalmi felelősségvállalásra .
[ 2013-ban is épülnek a NagyCsaládiHázak 2011-ben indította útjára a Nagycsaládosok Országos Egyesületével (NOE) karöltve a Wienerberger Téglaipari zRt. és a Tondach Magyarország Zrt. azt a pályázatot, amelynek keretén belül neves építőanyag-gyártók (Baumit, Hörmann, Schiedel, Tondach, Villeroy & Boch, Wienerberger) három- vagy annál több gyermekes
családokat támogatnak építőanyaggal. A cégek minden pályázati évben öszszesen 10 millió forint értékű terméket kínálnak fel új családi ház építését tervező két nagycsalád számára, ezzel ingyenesen biztosítva a falazótéglákat, az áthidalókat, a födémet, a kerámia tetőcserepeket, a kémény- és hőszigetelő rendszert, a vakolatot, valamint 2012-től már a szanitereket és a bejárati ajtót vagy garázskaput is.
A 2012-es év nyertesei egy pécsi és egy budajenői család voltak, akik számára a gyártó cégek a legkorszerűbb, energiatakarékos termékeiket ajánlották fel otthonaik megteremtéséhez. Mivel mind a falazat, mind a tető a legkorszerűbb kerámia építőanyagokból készült, a felépült házak – amelyeket méltán nevezhetünk a holnap lakóházának – olyan épületek, amelyek összhangban állnak
a természettel, értékállóak generációkon át, gazdaságos a fenntartásuk, és minden szempontból egészséges lakókörnyezetet biztosítanak. Egy korábbi nyertes család elmondta, hogy az ingyenesen felajánlott innovatív építőanyagokkal sikerült korszerű, jó minőségű, energiatakarékos, hosszú távon is fenntartható családi házat építeniük, amivel élhető és egészséges otthont biztosíthatnak gyermekeik számára. A gyerekek korábban ezekben a családokban egyetlen szobában éltek, pihentek, játszottak és tanultak, ami nem volt mindig zökkenőmentes. A birtokba vett személyes élettér fontos a gyerekek pihenése, fejlődése szempontjából. 2013-ban újabb két nagycsalád építheti fel álmai házát a NOE és hat építőanyag-gyártó cég támogatásával.
A Várépítő Pályázatból megszépült tetők: balatonszepezdi templom, jobbágyi általános iskola, kórósi református műemlék templom
További információ a pályázattal kapcsolatban: www.noe.hu és www.facebook.com/NagyCsaladiHaz
[Várépítő Pályázat: a következő kiírás 2013 őszén várható 2011-ben indult el a gyermekintézmények és műemlékek beruházásait építőanyaggal támogató Várépítő Pályázat. 2011-ben tizenöt intézménynek jutott a kilenc gyártó által felajánlott 16 millió forintnyi építőanyagból. Az akció növekvő népszerűségét bizonyítja, hogy tavaly már ötször többen, kétszázat is meghaladóan nyújtottak be pályázatot, és a termékeiket felajánló cégek száma is tizennégyre nőtt. Ennyi cég gondolta úgy, hogy fontos számára műemlékeink, múltunk egy részének a jövő nemzedéke számára történő megőrzése. Annak a nemzedéknek, amelynek képviselői jelenleg szintén a Várépí-
tő Pályázat támogatási céljai között szereplő gyermekintézményekben készülnek a jövőre. A felajánlott termékek összes értéke ugyan nem változott, de 2012-ben már harminckét intézménynek jutott az építőanyagokból: négy országos jelentőségű műemlék és huszonnyolc gyermekintézmény kezdhette meg vagy folytathatta beruházását az ország minden részében. Az energiamegtakarítást célzó felújításokhoz szükséges anyagok népszerűek voltak, sokan pályáztak olyan termékekre, amelyekkel a felújítás után a működési költségek csökkennek. Tekintettel az oktatási intézmények fenntartásában idén beállt változásra, valamint az új rendszer körül még nap
mint nap tapasztalható bizonytalanságokra, a Várépítő Pályázat kiírására 2013-ban ősszel kerül majd sor. Addigra talán az iskolák vezetésének ismét lesz ideje a működés feltételeit javító beruházásokon is gondolkodni. Annyi már bizonyos, hogy színes vakolatok, hőszigetelő rendszerek, kerámia tetőcserepek, tetőfóliák, ereszcsatorna, meleg- és hidegburkolati ragasztók lesznek a pályázható termékek között, sőt, olyan szolgáltatások, mint például energetikai felmérés is színesítik a kínálatot.
További információ a pályázattal kapcsolatban: Build-Communication Kft. e-mail:
[email protected] Internet: www.varepitopalyazat.hu
CSAK A FANTÁZIA SZAB HATÁRT <ĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŬĂƌĞĂƚŽŶƚſů
LeierPLAN CSISZOLT KERÁMIA FALAZÓRENDSZER
25 érv a LeierPLAN csiszolt kerámia falazórendszer mellett* 1
ŬŝĂƌĞĂƚŽŶŬĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŝŶĞŬƚƂďďŵŝŶƚĞnjĞƌĨĠůĞĨŽƌŵĂͲĠƐƐnjşŶǀĄůƚŽnjĂƚĂĠƐƐnjĄŵƚĂůĂŶŬŝĞŐĠƐnjşƚƅũĞŬƂnjƺůǀĄůĂƐnjƚ͕Ă ŬƂƌŶLJĞnjĞƩƵĚĂƚŽƐƐĄŐŽƚĠƐĂƚĞƌŵĠƐnjĞƚĞƐƐĠŐĞƚƌĠƐnjĞƐşƟĞůƅŶLJďĞŶ͘ƌĞĂƚŽŶŬĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŬϱϬĠǀŵƷůǀĂŵĠŐŵŝŶĚŝŐ ĞƌĞĚĞƟƐnjĠƉƐĠŐƾĞŬĠƐǀĄůƚŽnjĂƚůĂŶŵŝŶƅƐĠŐƾĞŬ͕ĚĞĂŚĂƐnjŶŽƐĠůĞƩĂƌƚĂŵƵŬĠǀƐnjĄnjĂĚŶLJŝ͘ŬŝĂƌĞĂƚŽŶŬĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŝ ŵĞůůĞƩĚƂŶƚ͕ǀŝŚĂƌĄůůſĠƐŵŝŶƅƐĠŐŝƚĞƚƅũĠƚĐƐĂŬĂŬŬŽƌĐƐĞƌĠůŝŵĂũĚůĞ͕ŚĂŵĞŐƵŶƚĂ͘
<ĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĠƉ͘dĞƌŵĠƐnjĞƚĞƐĞŶ͘
Milliméter pontosságú, egyforma elemek
11
Rövidebb falazási idő
19
-5 °C-ig alkalmazható
12
Nem alakul ki hőhíd
2
Alacsonyabb bekerülési költség
Kevesebb élőmunka-igény
20
13
21
Kiválóan vakolható falfelület
3
Minden eddiginél precízebb, pontosabb falazat
Rendkívül jó hőtartó képesség
22 23
4
Esztétikus falazatkép
Hazai méretrendekhez igazodó méretek
24 óra után tökéletes kötés
14 15
5
Azonos minőségű alapanyag = egységes falszerkezetek
Egyszerűbb falazás
Tökéletes kezdés – tökéletes eredmény
24
16
Gazdaságos vakolóanyagfelhasználás
6
Tervezhető anyagszükséglet
Sűrű üreges-bordás belső kialakítás = kedvező hőtechnikai tulajdonság
25
7
Kevesebb, mindössze 1 mmes habarcsigény
Kevesebb vízigény = jelentősen gyorsabb száradási idő
8
Tisztább munkakörnyezet
9
Hatékonyabb munkavégzés
10
Gazdaságosabb építkezés
17
Leier FIX univerzális építési ragasztóhabbal vagy LeierPLAN vékony falazóhabarccsal
18
Kevesebb vízigény = környezettudatos építkezés
*ah ha hagyományos agy gyo yom mán ányo yos yos os ha h habarcsos aba arrcs a cso sos építési so ép épít píít pít ítéési ssi te ttechnológiához ecchn hn no ollló óg giiiáh giá hoz ozz kké képest. épes pees e tt..
www.leier.hu
Megoldás falazatra
M ásfél évszázados múlt
Energiahatékony falazatok a Wienerbergert l!
Nagykanizsa első igazi gyára a Csengery utcai téglagyár volt, másfél évszázados története 1858 ban kezdődött. Jelenleg huszonnégyféle terméket állítunk elő, a hagyományos, különböző méretű és fajtájú falazótéglától kezdve a burkoló téglákon át egészen a borospalacktartó tégláig. Határokon átnyúló hírnevünket elsősorban kiváló minőségű, fagyálló falburkoló termékeinknek köszönhetjük. A környéken fellelhető agyag magas fém-oxid tartalommal rendelkezik, szennyeződésmentes, biztosítva a leg-
37 rovat
magasabb minőségi követelményeket. Jelzésértékű, hogy két évtizede meghatározó kereskedő partnereink vannak Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában. Cégünk 2006-ban az Industrie Cotto Possagno Spa. százszázalékos tulajdonába került, amely Olaszország második legnagyobb tetőcserépgyártó cégcsoportja. Széles forma- és színskálán mozgó, prémium kategóriás mediterrán stílusú termékeit a téglagyár a kereskedőpartneri hálózatán keresztül forgalmazza országszerte.
Nagykanizsa téglagyár kft. 8800 N agykanizsa , C sengery út 89., tel .: 93/310 344, fax : 93/311 174 E- mail : info @ kanizsaitegla . hu , honlap : www. kanizsaitegla . hu
6x
'05 '07 '08 '09 '11 '12
www.berenyitegla.hu Tel.: 66/423 200 Fax: 66/352 455 Új tégláinkkal most akár 16 cm h szigetelést is megtakaríthat! Porotherm T és Porotherm K termékcsalád • UFAL 1 = 0,17 - 0,30 W/m2K • 33 - 62 %-kal túlteljesítik az épületenergetikai el írásokat • 100 év élettartam • páraátereszt szerkezet, természetes anyag, egészséges lakóklíma 1. Bels oldalon 1,5 cm mész-cement bels vakolattal, küls oldalon 2 cm könnyített küls vakolattal vakolt falra,
= 0,09 W/mK
5650 Mezőberény, Gyár utca 1. E-mail: t
[email protected] [email protected] Alapítva: 1992 (1868)
A Körös folyó évmilliók alatt hordta Mezőberény környékére azt a kiváló minőségű agyagot, amelyet gyárunkban 1868 óta használunk alapanyagként. Kezdetben a gyár a környék igényeit szolgálta ki, de ahogy fejlődött a technika, és bővült kapacitásunk és termékválasztékunk, úgy nőtt az a terület, amelyet el tudunk látni, és ahol termékeinket szívesen használják. Mára már több megyében keresettek az elérhető áron kínált termékeink, sőt, termelésünk jelentős részét Romániába exportáljuk. Büszkék vagyunk gyárunk évszázados hagyományára, amely arra épül, hogy mindig a vevők igényeihez rugalmasan alkalmazkodva alakítjuk ki termékszerkezetünket és szolgáltatásainkat. Jelenlegi termékeink között megtalálhatók a hagyományos falazók,
mint a kettős méretű tégla, a B30-as és UNIFORM falazóblokk, amelyeket sokan kedvelnek egyszerű használatuk, kiváló szilárdságuk és hőtehetetlenségük miatt. Alkalmazásukat külső falazat kialakítása esetén hőszigeteléssel kombinálva javasoljuk. Külső falazatokhoz ajánljuk a mai hőszigetelési igényekhez igazodó nagy üregtérfogatú falazóblokkjainkat. A HB-38, B-30 és UNIFORM tégláink már nútféderes kivitelben, több magasságban (14, 19, 24 cm) is kaphatók. Ezek kiváló hőszigetelési tulajdonságaik mellett rendelkeznek a tégla minden előnyével, ráadásul gyorsan falazhatók. Termékpalettánk teljessége érdekében gyártunk válaszfalelemeket, valamint födémbéléstestet is, így felépülhet a ház az alaptól a födémig Berényi téglából.
VÁLASSZA A LEIER KERÁMIA FALAZÓRENDSZERT, MERT: 1 25NF
BAKONYTHERM égetett kerámia alapú kézi falazóblokkok: TERMÉKJELLEMZŐK: • Kiváló, egyedi tulajdonságú agyag • Kiemelten magas nyomószilárdság: 10-13 N/mm2 • Kiváló hőtechnikai paraméterek: 0,38 W/m2K • Porózus belső anyagszerkezet, amely tovább javítja a hőtechnikai tulajdonságokat • Ergonomikus fogólyukak a belső üregszerkezetben • Oldalkitámasztással ellátott, rombusz alakú üregszerkezet • Kiemelten magas nedvességfelvevő képesség (tömegének 25%-a), ezért kiemelten ajánlott a polisztirol alapú hőszigetelő vakolatrendszerek alá. Ennek alkalmazásával elkerülhetők a káros páralecsapódásból adódó és egyéb mellékhatások. • Kisméretű tömör tégla: extra magas nyomószilárdság: 25 N/mm2
áthidaló rendszerek:
30NF
38NF
KM
• • • • •
pontos munkát tud végezni munkaidőt takarít meg optimális alapot kap a vakoláshoz fűtési energiát takaríthat meg hosszú időn keresztül élvezheti a téglaépület kellemes mikroklímáját
1
LeierPLAN 45 N+F | Leiertherm 45 N+F
6
Kíváló hőszigetelő képességgel bíró termék, mely 45 cm vastag teherhordó külső falak építésére alkalmas. Nagy gonddal fejlesztett cellaszerkezete és nútféder-kialakítása anyag- és energiatakarékos, nagyon gyors építést tesz lehetővé.
2
2
LeierPLAN 38 N+F | Leiertherm 38 N+F 38 cm vastag teherhordó külső falak építésére alkalmas. Hőszigetelő képessége kiváló, normál falazó- és vakoló-habarcs használata esetén is. A nútféderes kialakítás függőleges habarcstöltést nem igényel, így anyagtakarékos megoldást jelent.
44NF
Széles típus- és méretválaszték 10-es és 12-es feszített vasbeton szerkezet. A falazat méreteihez igazodó műszaki paraméterek
3
LeierPLAN 30 N+F | Leiertherm 30 N+F 30 cm vastag teherhordó és vázkitöltő külső falak és belső tartófalak építésére alkalmas. Jó hőszigetelő képessége alapján olyan esetekben célszerű felhasználni, amikor nincs elegendő hely 38 cm vastag falazat számára, mégis teljesíteni kell a hőszigetelési követelményeket. A nútféderes kialakítás függőleges habarcstöltést
3
7
8
nem igényel, így anyagtakarékos megoldást jelent.
4
Elemmagas áthidaló: • 120 mm talpszélesség • Alacsony a hőhídkialakulás esélye, a dupla kerámiaborítás miatt • Szerelt vasbeton szerkezet
LeierPLAN 25 N+F | Leiertherm 25 N+F
Kerámia födémrendszer:
Belső teherhordó falak építésére alkalmas. A nútféderes kialakítás függőleges habarcstöltést nem igényel, így anyagtakarékos meg-
• Fert vasszerkezetű kerámiaborítású födémgerenda • Kerámia béléstest • Széles gerendaméret-választék (2,5m–7m)
oldást jelent.
5
Leiertherm 20 N+F Belső teherhordó falak építésére alkalmas. Használatával nagyobb
4
9
lakótér érhető el.
6
LeierPLAN 10/50 N+F | Leiertherm 10/50 N+F
7
Kisméretű, tömör, nagyszilárdságú tégla
10 cm vastag, nem teherhordó válaszfalak építésére alkalmas.
8556 pápateszér, Téglagyári út 1. Tel./fax: 89/352-152 • Tel.: 89/352-775 E-mail:
[email protected] Értékesítés:
[email protected] www.bakonytherm-tegla.hu B A K O N Y T H E R M – A Z E L s Ő i g A Z á N M A g Y A R T É g L A A L A p ú É p í T É s i R E N d s Z E R !
Teherhordó, térelhatároló szerkezetek, pillérek és kiegészítő falazatok készítésére alkalmas tégla.
5
8
MDA nyílásáthidaló Mind külső, mind belső térben egyaránt alkalmazható.
9
MDVA nyílásáthidaló Válaszfalakban készülő nyílások áthidalására alkalmazható.
10
MDE nyílásáthidaló Előfeszített, elemmagas, kerámiaköpenyes nyílásáthidaló teherhordó falakhoz.
www.leier.hu
10
E- mail : iroda @ tegl asszovetseg . hu H onl ap : w w w . tegl asszovetseg . hu
A ltek T égl a - és C serépipari K ft. 5400 M e zőtúr , S zolnoki út 81. Tel .: 56/351 246, fa x : 56/351 245 E- mail : vevoszolgal at @ altek . hu H onl ap : w w w . altek . hu
B ar anya -T égl a I pari és K ereskedelmi K ft. 7624 P éc s , B udai N agy A. u . 1. Tel .: 72/314 500, 72/325 837 Tel ./ fax : 72/324 500 E- mail : btegl a @ minicomp. hu H onl ap : w w w . bar anya - tegl a . hu
C astolin Z rt. 7630 P éc s , M ohác si út 14. Tel .: 72/333 033, fa x : 72/336 113 E- mail : info @ c astolin . hu H onl ap : w w w . c astolin . hu
C reaton H ungary K ft. 8960 L enti , C serépgyár u . 1. Tel .: 92/551 550, fa x : 92/551 559 E- mail : info @ cre aton . hu H onl ap : w w w . cre aton . hu w w w . cre atonhomlok z at . hu
K er ámiagép K ft. 5600 B ékésc saba , F iumei út 5. Tel .: 66/323 388, 66/441 506, fa x : 66/321 807 E- mail : ker amiagep @ ker amiagep. hu H onl ap : w w w . ker amiagep. hu
K örös - ökotrend K ft. 5700 G yul a , S zőlőskert u .56. Tel .: 66/461 830, fa x : 66/461 830 E- mail : okotrend @ t - online . hu H onl ap : w w w . koros - okotrend . hu
L eier H ungária K ft. 9024 G yőr , B aross G. u . 42. Tel .: 96/512 000, fa x : 96/512 001 E- mail : info @ leier . hu H onl ap : w w w . leier . hu
M ályi T égl a K ft. 3434 M ályi , F ő u . Tel .: 46/529 100, 46/529 101, fa x : 46/319 466 E- mail : brick @ malyitegl a . hu H onl ap : w w w . malyitegl a . hu
N agyk anizsa T égl agyár K ft. 8800 N agyk anizsa , C sengery u .89. Tel .: 93/310 344, fa x : 93/311 174 E- mail : nk tegl agyar @ chello . hu H onl ap : w w w . k anizsaitegl a . hu
Pápateszéri T égl aipari K ft. 8556 Pápateszér ,Tégl agyári út 1. Tel ./ fa x : 89/352 152 E- mail : iroda @ bakony therm . hu H onl ap : w w w . bakony therm - tegl a . hu
QMC I pari K er ámia K kt. 8200 V eszprém , Pá zmándy u . 6. Tel .: 88/567 960, 20/962 1877, fa x : 88/567 961 E- mail : qmc @ mail . datanet. hu H onl ap : w w w . qmc . hu
Tondach M agyarorsz ág z rt. 9300 C sorna , C serépgyári út 1. Tel .: 96/592 400, fa x : 96/592 445 E- mail : c sorna @ tondach . hu H onl ap : w w w . tondach . hu
W ienerberger T égl aipari z R t. 1119 B udapest, B ártfai u . 34. Tel .: 1/464 7030, fa x : 1/203 9997 E- mail : info @ wienerberger . hu H onl ap : w w w . wienerberger . hu
B erényi T égl aipari K ft. 5650 M e zőberény, G yár u . 1. Tel .: 66/423 200, fa x : 66/352 455 E- mail : berenyitegl a @ globonet . hu H onl ap : w w w . berenyitegl a . hu
