EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ORVOSDIAGNOSZTIKAI LABORATÓRIUMI ANALITIKUS SZAK IDEIGLENES ÍRÁSBELI ZÁRÓVIZSGA TESZTGYŰJTEMÉNY
ANATÓMIA – ÉLETTAN – KÓRÉLETTAN/PATOBIOKÉMIA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
1.
Melyik csontból szoktak diagnosztikai célból csontvelő mintát venni? A: humerus B: femur C: sternum
2.
Melyik izomba adunk gyakran intramuscularis injekciót? A: m. gluteus medius B: m. gluteus maximus C: m. biceps brachii
3.
Melyik vénába adunk gyakran intravénás injekciót? A: v. mediana cubiti B: v. femoralis C: v. cava inferior
4.
Hol helyezkedik el az egyik legfontosabb légzőizom, a diaphragma? A: a nyakon B: a mellkason C: a mellüreg és hasüreg között
5.
Milyen szerv vérellátásban vesznek részt az arteriae coronariae? A: máj B: szív C: vese
___________________________________________________________________________ 1
6.
Milyen szervekből gyűjti össze a vért a v. portae? A: vesékből B: páratlan hasüregi szervekből C: belső nemi szervekből
7.
Honnan kapja az oxigénben gazdag vért a magzat? A: az anyából B: a placentából C: az uterusból
8.
Mi a peritoneum? A: hashártya B: mellhártya C: szívburok
9.
Hová nyílik a ductus choledochus? A: a jejunumba B: a coecumba C: a duodenumba
10.
Mi veszi körül a pulmo felszínét? A: synovialis membrán B: pleura C: légzőizmok
11.
Mi köti össze a pelvis renalist a vesica urinariával? A: ureter B: urethra C: ductus deferens
12.
Hol helyezkedik el a hypophysis? A: a hypothalamusban B: a koponyaalap belső felszínén, a töröknyeregben C: a halántékcsontban
13.
Hol helyezkedik el a glandula thyroidea? A: a sternum mögött B: a trachea mögött C: a nyakon, pajzsporc és a légcső két oldalán
14.
Mi termeli a progesteront? A: a corpus pineale B: a glandula suprarenalis C: az ovariumban kifejlődő sárgatest
___________________________________________________________________________ 2
15.
Mi a liquor cerebrospinalis mintavétel leggyakoribb helye élő emberben? A: az agy B: a gerinccsatorna lumbalis szakaszán a subarachnoidealis térség C: a gerincvelő lumbalis szakasza
16.
Melyik agyideg felelős a szív parasympathikus beidegzéséért? A: a n. glossopharyngeus B: a n. facialis C: a n. vagus
17.
Milyen sejtalkotó felelős a légutakba került apró részecskéknek a külvilág felé irányuló továbbításáért? A: aktin tartalmú mikrofilamentum B: csilló C: ostor
18.
Milyen, a fedőhámsejtek között elhelyezkedő sejtek termelik nyák nagy részét a légutakban? A: a kehelysejtek B: a fedősejtek C: a hízósejtek
19.
Milyen sejtek vesznek részt a tüdőben található levegő-vér barrier alkotásában? A: alveolaris epithel és a capillaris endothel B: alveolaris epithel és alveoláris makrofág C: egyrétegű köbhám és capillaris endothel
20.
Milyen – a tüdő működésében jelentős szerepet játszó - kötőszöveti rostok találhatók nagyobb mennyiségben a tüdő sejtközötti állományában? A: kollagén rostok B: rács rostok C: rugalmas rostok
21.
Hogyan nevezzük az újszülött fiú heréjében található ivarsejtet? A: spermatogonium B: spermatocyta C: spermiumA
22.
Hol termelődik a növekedési hormon? A: az adenohypophysisben B: a neurohypophysisben C: a hypothalamusban
___________________________________________________________________________ 3
23.
Hol termelődnek a mineralocorticoidok? A: a mellékvesekéreg zona glomerulosájában B: a mellékvesekéreg zona fasciculatájában C: a mellékvese velőállományában
24.
Hol találunk többrétegű elszarusodó laphámot: A: gyomorban B: légcsőben C: bőrben
25.
Hol találunk többrétegű el nem szarusodó laphámot: A: nyelőcsőben B: vékonybélben C: tüdőben
26.
Hol találunk endothel sejteket: A: erek belső felszínén B: vesetubulusok belső felszínén C: hörgők belső felszínén
27.
Milyen struktúrát látunk fénymikroszkópban a hám-kötőszövet határon? A: stratum basale-t B: membrana basalist C: fibrint
28.
Mi tartozik a sejtkapcsoló struktúrák közé az alábbiak közül? A: mikrotubulus B: mikroboholy C: desmosoma
29.
A kollagének: A: intracelluláris fehérjék B: glicint nem tartalmaznak C: C-vitamin nélkül nem lesznek mechanikailag stabilak
30.
A szteroid hormonok: A: receptorukkal kapcsolódva génexpressziót szabályoznak B: nem jutnak át a sejtek plazmamembránján C: családjába tartozik a C vitamin is
31.
A ketontest szintézis helye: A: az agy B: a vörösvértestek C: a máj
___________________________________________________________________________ 4
32.
Az epesavak: A: az epehólyagban keletkeznek B: koleszterolból keletkeznek C: AcCoA-vá alakulnak, és belőlük a citrátkörben energia keletkezik
33.
A zsírszövetben történő triglicerid szintézishez szükséges: A: hormon érzékeny lipáz B: aktivált zsírsav C: glükagon
34.
Melyik zsírsav esszenciális az emberi szervezet számára: A: sztearinsav B: palmitinsav C: linolsav
35.
Milyen folyamatok nem zajlanak a májban? A: alkohol lebontás B: hemoglobin szintézis C: glükoneogenezis
36.
Melyik lipoprotein szállítja el a vékonybélből a táplálékkal felvett lipideket a nyirokkeringés felé: A: LDL B: Kilomikron C: HDL
37.
Melyik a perifériás vérképben előforduló legnagyobb fehérvérsejt alak? A: neutrophil granulocyta B: eosinophil granulocyta C: monocyta
38.
Hogyan következnek egymás után a vörösvértest érési alakok? A: Erythroblast, proerythroblast, erythrocyta, reticulocyta B: Reticulocyta, proerythroblast, erythroblast, erythrocyta C: Proerythroblast, erythroblast, reticulocyta, erythrocyta
39.
A megakaryocyta sejtsor érésében, fejlődésében alapvető szerepet játszik: A: a megfelelő számú thrombocyta jelenléte B: a thrombopoetin C: a „reticulált” thrombocyták jelenléte
40.
Az endocrin rendszer általános jellemzője: A: a hormontermelő sejtek egymásra hatnak. B: a hormontermelő sejtek saját magukra hatnak. C: a sejtek által kiválasztott hormonok a véráramba kerülve másutt fejtik ki a hatásukat.
___________________________________________________________________________ 5
41.
Melyik az endocrin rendszer fő irányítója: A: az agyalapi mirigy. B: a tobozmirigy. C: a pajzsmirigy.
42.
Elsődleges nyirokszerv: A: tonsilla B: lép C: csontvelő D: Peyer-plaque
43.
Mely anaemia sikeres kezelését jelzi az ún. „retikulocyta crisis”? A: vashiányos anaemia B: B12-hiányos anaemia C: haemolyticus anaemia D: aplasticus anaemia Az alábbi fehérjék közül melyik nem transzportfehérje? A: Albumin B: Retinol-kötő fehérje C: Haptoglobin D: Alfa-1-antitripszin
44.
45.
A plazma kalciumra igaz: A: fehérjékhez kötődik B: csak ionizált formában van jelen C: 2.75 mmol/l-es értéknél azonnali szívmegállás jöhet létre
46.
A bilirubin az alábbi formában ürül a vizeletben A: konjugált B: nem konjugált C: a bilirubin soha nem ürül a vizeletben
47.
Az adenohypophysis hormonja A: TSH B: T4 C: T3
48.
Milyen betegségre jellemző a magas retikulocyta szám? A: vashiányos anaemia B: B12-hiányos anaemia C: haemolyticus anaemia D: aplasticus anaemia
49.
Hyperkalemia oka lehet: A: hányás B: thrombocytopenia C: veseelégtelenség
___________________________________________________________________________ 6
50.
A myocardialis infarctus után 4 nappal is emelkedett lehet: A: CK-MB B: LDH-1 C: LDH-5
51.
A myoglobinra igaz: A: A szívizom sérülés specifikus markere B: A vázizomsérülésnél is emelkedik szintje C: Emelkedése a CK emelkedés után jön létre
52.
Májcirrhosis során tapasztalható elváltozás: A: emelkedett Ca szint B: emelkedett kolinészteréz aktivitás C: emelkedett GPT aktivitás
53.
Addison kórban tapasztalható elváltozás: A: hyperkalemia B: hypokalemia C: a plazma K szint nem változik
54.
Járó- vagy fekvő betegeknél magasabb a haematocrit, haemoglobin ill. sejtszámok? A: járóbetegeknél, 10%-al magasabb B: járóbetegeknél, 20%-al magasabb C: fekvőbetegeknél, 10%-al magasabb D: fekvőbetegeknél, 5%-al magasabb
___________________________________________________________________________ 7
TÖBBSZÖRÖS FELELETVÁLASZTÁS ÁLLANDÓ 4-ES KULCS ALAPJÁN Ebben a kérdés- (feladat) csoportban az 1, 2, 3 és 4-es számokkal jelölt válaszok közül egy vagy több helyes válasz lehetséges az A, B, C, D és E betűkkel jelölt kombinációk szerint: Válassza ki az alábbi kulcs alapján a helyes (legmegfelelőbb) választ. A: B: C: D: E:
az 1, 2 és 3-as válasz helyes az 1 és 3-as válasz helyes a 2 és 4-es válasz helyes csak a 4-es válasz helyes mindegyik válasz helyes
55.
Melyik vegyület nevezik „direkt bilirubin”-nak? 1: a konjugált bilirubint 2: a bilirubint 3: a bilirubin glükuronsavval konjugált változatát (bilirubin-diglükuronát) 4: a biliverdint
56.
A neurotranszmitterek közé tartozik: 1: 2: 3: 4:
57.
58.
acetil-kolin γ-amino-vajsav glutamát dopamin
A katecholaminok közé tartozik: 1: nor-adrenalin 2: adrenalin 3: dopamin 4: szerotonin Melyik fehérje nem található meg a szérumban? 1: Albumin 2: Haptoglobin 3: Transzferrin 4: Fibrinogén
___________________________________________________________________________ 8
TÖBBSZÖRÖS FELELETVÁLASZTÁS ÁLLANDÓ 5-ÖS KULCS ALAPJÁN Az alábbi kulcs segítségével jelölje meg a helyes válaszokat: A: B: C: D: E: F:
az 1, 2, 3-as válasz a helyes az 1, 2, 3 és 4-es válasz a helyes az 1 és 3-as válasz a helyes a 2 és 4-es válasz a helyes csak a 4-es válasz helyes mindegyikválasz helyes
59.
Milyen kórfolyamatok okoznak szövetelhalást, kivéve 1: artériás trombózis 2: oxigén szabad gyök 3: vérzéses hasnyálmirigyelhalás 4: Streptococcus pneumoniae pneumonia 5: tüdőembolia
60.
Melyek a szervi-szöveti hypertrophiák jellegzetes vonásai? 1: a sejtes elemek száma változatlan 2: a szerv megnagyobbodásával jár 3: az egyes sejtes elemek megnagyobbodnak 4: a sejtek DNS tartalma gyakran megnő 5: a sejtek számának megszaporodása
61.
Az akut gyulladás kardinális tünetei: 1: dolor 2: calor 3. functio laesa 4: rubor 5: rigor
___________________________________________________________________________ 9
MENNYISÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁS A: 1>2 B: 1<2 C: 1=2
62.
A Na+-koncentráció : 1: Extracelluláris térben 2: Intracelluláris térben
63.
A K+-koncentráció : 1: Extracelluláris térben 2: Intracelluláris térben
64.
A szérum Na+-koncentrációjának meghatározásakor : 1: Indirekt ISE-vel mért érték 2: Direkt ISE-vel mért érték
65.
A plazmában 1: A Na+-koncentráció 2: Anion gap
66.
A plazmában található kalcium koncentrációja 1: Fehérjéhez kötött formában 2: Ionizált formában
67.
Acidotikus állapotban a plazma1: HPO4 2- szintje 2: H PO - szintje 2
68.
4
Vizelet pH értéke : 1: Laktovegetáriánus táplálkozás mellett 2: Normál, vegyes táplálkozás mellett
___________________________________________________________________________ 10
EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
AUTOMATIZÁCIÓ Bevezetés 69.
Szelektív vagy random-access analitzátor a) a mintából a kért vizsgálatokat végzi b) a mintából csak egy vizsgálatot végez c) minden mintából ugyanazt a vizsgálatot végzi d) minden mintából ugyanazokat a vizsgálatokat végzi
70.
Batch analizátor a) egy mintából a kért vizsgálatokat végzi b) egy mintából csak egy vizsgálatot végez c) minden mintából ugyanazt a vizsgálatot végzi d) minden mintából ugyanazokat a vizsgálatokat végzi
71.
Folyamatos-continuous flow-analizátor a) egy mintából a kért vizsgálatokat végzi b) egy mintából csak egy vizsgálatot végez c) minden mintából ugyanazt a vizsgálatot végzi d) minden mintából ugyanazokat a vizsgálatokat végzi
72.
Diszkrét analizátor a) minden mintának külön küvettája van b) nincs minden mintának külön küvettája c) a+b d) egyik sem helyes
73
Sürgős minta kezelése, STAT modul alkalmazásakor a) sürgős minta azonnali mérése b) sürgős minta a sorozat végén c) sürgős mintát nem tudja külön kezelni d) a+b+c
74.
Reagensek alapján megkülönböztethető automata analizátorok a) zárt rendszerű b) nyílt rendszerű c) részben zárt d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 11
75.
Centrifugális analizátorok működése (ENCORE) a) a mintát vizsgálat előtt centrifugálja b) a minta és a reagens keverése, továbbítás centrifugális erő segítségével c) a küvettán a fény vertikálisan (felülről lefelé) halad el d) b+c
76.
Az első klinikai kémiai analizátor neve és konstruktőre a) Auto-Analyzer SMA (Technicon), Leonard Skeggs b) AXSYM (ABBOTT), N. Kaplan c) Hitachi (Boehringer), R. Conn d) Sysmex (Toa), R. Müller
77.
Az urea meghatározás folyamata SMA (Technicon) analizátoron a) urea bontása urikáz enzimmel b) ammónia dialízise és reakciója Nessler reagenssel c) a termék fotometrálása d) a+b+c
78.
Az SMA (Technicon) automata hátrányai a) minden vizsgálatot elvégez minden mintából b) olcsó az üzemeltetése c) igénynek megfelelő modulokból építhető fel d) folyamatosan üzemel
___________________________________________________________________________ 12
AUTOMATIZÁCIÓ Klinikai kémiai analizátorok I. 79.
A klinikai kémiai analizátorok mintatartói a) tárcsa (disc) b) tartó (rack) c) a+b d) egyik sem
80.
A klinikai kémiai analizátor mérési folyamatai a) minta bemérése, reagens bemérése b) keverés, inkubáció c) mérés (abszorbancia, mV) és számítás d) a+b+c
81.
A klinikai kémiai analizátorok mérési hullámhosszai a) csak egy hullámhosszon képes mérni b) látható és UV tartományban folyamatosan képes mérni c) 8-12 színszűrő által definiált mérési hullámhossz a leggyakoribb d) egyik sem helyes
82.
Klinikai kémiai analizátor mérési program készítésekor a) definiáljuk az abszorbancia mérés kezdeti idejét b) definiáljuk az abszorbancia utolsó mérésének idejét c) 15 percig állandóan mérünk d) a+b
83.
A klinikai kémiai analizátor vak mérési lehetőségei a) külön küvettában vak indítása b) reagens adása előtti értékek alapján c) a+b d) nincs lehetőség vak korrekcióra
84.
A klinikai kémiai analizátorok képesek a linearitás ellenőrzésére a) nem mindegyik b) mindegyik c) egyik sem d) csak a régi típusuak
85.
A klinikai kémiai analizátor hibajelzései a) No reaction b) Non linear c) High Absorbance d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 13
86.
A klinikai kémiai analizátor legegyszerűbb, leggyorsabb mérési módja a) végpontos, kétpontos b) kinetikus c) izotóphígításos d) a+b
87.
A klinikai kémiai analizátor küvettái lehetnek a) egyszer használatosak b) többször használatosak (mosással) c) saját készítésűek d) a+b
88.
A „reakció monitor” (abszorbancia idő összefüggés) segít a hiba elhárításában a) szubsztrát kimerülés esetén b) linearitás ellenőrzésekor c) ha a reakció nem indul el d) a+b+c
89.
A klinikai kémiai analizátor ellenőrző funkciójában legyen képes a a) linearitás ellenőrzésére b) szubsztrát (depletion) kimerülés ellenőrzésére c) pro-zone effektus ellenőrzésére d) a+b+c
90.
A klinikai kémiai analizátor tudja fogadni a QC-hez a) a Levy-Jennings ábrázolást b) a Youden ábrázolást c) a Westgard szabályokat d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 14
AUTOMATIZÁCIÓ Hematológiai Automaták 91.
Coulter-elv: a feszültség impulzus függ a a) a részecske minőségétől b) a részecske színétől c) a részecske térfogatától d) a részecske mozgékonyságától
92.
A Coulter-elv alapja, hogy a jól vezető oldatban a részecske a) jó vezető b) közepes vezető c) gyenge vezető d) egyik sem igaz
93.
A Coulter részecske számláló részei a) kapilláris b) elektródok c) feszültségforrás d) a+b+c
94.
A diszkriminátor biztosítja, hogy a) kiszűrje a zajokat b) a legnagyobb sejt által létrehozott impulzusnál nagyobbakat kizárja c) a+b d) egyiket sem végzi
95.
Koincidencia a) több sejt egy időben egy impulzust hoz létre b) több sejt több impulzust hoz létre c) egy sejt több impulzust hoz létre d) egy sejt egyetlen impulzust sem hoz létre
96.
A kapilláris eldugulásának korrekciója a) több kapilláris alkalmazása b) nem hígítjuk a vért c) lassan áramoltatjuk a folyadékot d) növeljük a hőmérsékletet
97.
A hidrodinamikus fókuszálás segít a) a koincidencia kiküszöbölésében b) a reagens csökkentésben c) a mérési idő növelésében d) a sejtek alakjának megváltoztatásában
___________________________________________________________________________ 15
98.
A 3 part. diff (Three part differencial) vérsejtszámláló elkülöníti a) limfocitát b) monocita-mononukleáris sejt c) granulocitát d) a+b+c
99.
Az 5 part. diff (Five part differencial) vérsejtszámláló alkalmazza a következő, további differenciálást a) rádiofrenkvenciás jelek b) optikai (lézer) jelek c) a+b d) nem ezeket
100.
Melyik patológiás eltérés mérése a komplikáltabb? a) ha nagyon kevés sejt van (agranulocitozis) b) ha nagyon sok sejt van (leukémia) c) a+b d) egyik sem probléma
101.
Melyik sejtszám mérése kívánja a legszélesebb mérési tartományt? a) vörösvértest b) leukocita c) trombocita d) granulocita
___________________________________________________________________________ 16
AUTOMATIZÁCIÓ Hematológiai automaták Koagulométerek 102.
Az alvadás mérése a) a fibrinogén-fibrin átalakulás fizikai állapotváltozásával b) a fibrinogén koncentrációjának mérése c) a fibrin koncentráció mérése d) egyik sem
103.
Manuális véralvadási mérési módszerek a) csődöntögetés (Tilt tube) b) szálhúzás (Hook) c) vizuális értékelés d) a+b+c
104.
Koaguláció mérése elektromechanikus módszerrel a) impedancia mérés b) elektromágneses indukáció c) viszkozitás mérés d) a+b+c
105.
Mechanikus elvű koagulométerek hátrányai a) mozgó eszköz befolyásolhatja a fibrin polimerizációt b) bizonyos fibrinháló szilárdságot igényel c) a+b d) nincsen hátrányuk
106.
A koagulométerek mikroprocesszoros változata algoritmust felhasználva a) rövidebb mérési időt igényel b) néhány patológiás esetben eltérést adhat c) minden hibaforrást kiküszöböl d) a+b
107.
Kromogén szubsztrátot mérő koagulométereknél a) az alvadási kaszkád minden komponensére kifejleszthető szubsztrát b) a szubsztrátot paranitroanilinnel konjugálják c) a keletkező kromogén abszorbanciája a faktor aktivitással arányos d) a+b+c
108.
Az automata és manuális koagulométerek mérési eredményei a) mindig egyeznek b) soha nem egyeznek c) az esetek többségében egyeznek d) az esetek felében egyeznek
___________________________________________________________________________ 17
AUTOMATIZÁCIÓ Immunkémiai Automaták
109.
Az immunkémiai automaták leggyakoribb detektálási módja a) radioizotóp b) kemilumineszcencia c) fluoreszcencia d) a+b+c
110.
Radioizotóppal mérő immunkémiai analizátor mérési folyamata a) minta, reagens pipettázás, inkubáció b) mosás c) radioaktív detektálás (gamma szcintillációs számláló) d) a+b+c
111.
Nem radioaktív, heterogén immunoassay (ILMA) mérési lépései a) mágneses részecske + puffer + minta + inkubáció b) mosás, második antitest, mosás c) mérés d) a+b+c
112.
Immunkémiai módszerek kalibrációja a) master (mester) calibration b) házilag készített kalibráció c) egypontos kalibráció d) egyik sem
113.
Az újabb immunkémiai analizátorok rendelkeznek a) STAT funkcióval b) szelektívek c) a+b d) radioaktív detektálással
114.
Az immunkémiai analizátorok új típusainál a kalibráció érvényes akár a) 1 hét b) 2 hét c) 3 hónap d) 1 év
___________________________________________________________________________ 18
AUTOMATIZÁCIÓ Zárt Rendszerek, Modulok 115.
A zárt rendszer előnyei a) nem kell reagenst előkészíteni b) hosszabb ideig stabil c) a+b d) nehezebben kezelhető
116.
A zárt rendszer hátrányai a) költséges b) hiba esetén nem tudunk korrigálni c) csak a gyártója reagenseit tudja használni d) a+b+c
117.
A moduláris rendszerek részei a) preanalitikai modul b) analitikai modul c) posztanalitikai modul d) a+b+c
118.
A preananlitikai modul végzi a) a minták elosztását az egyes részlegekben b) a minták mérését c) a minták tárolását d) egyiket sem
119.
A preanalitikai klinikai kémiai modul feladatai a) centrifugálás b) minták szétosztása a különböző modulokhoz, bárkód c) ion aktivitás mérése d) a+b
120.
Az analitikai modulok képesek a) fotometriás mérésre b) potenciometriás mérésre c) immunkémiai mérésre d) a+b+c
121.
Poszt-analitikai modul feladata a) minták tárolása b) újra méréshez minta visszajuttatása c) a+b d) immunkémiai mérések
122.
A moduláris rendszer gazdaságos a) területi nagy laboratóriumoknál b) közepes nagyságú laboratóriumoknál c) kis laboratóriumoknál d) rendelőintézetekben
___________________________________________________________________________ 19
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Bevezetés 123.
mmol/l a) a koncentráció dimenziója b) a tömeg mértékegysége c) a térfogat mértékegysége d) a koncentráció mértékegysége
124.
A meghatározandó komponens kimutatható, ha koncentrációja a) egy adott koncentrációnál nagyobb b) egy adott koncentrációnál kisebb c) ha nincs jelen d) ha nagyon kis koncentrációban van jelen
125.
Kimutathatósági határ a) a legkisebb koncentráció, amelynél a mérendő jel > vak + 3 SD b) amit még ki lehet mutatni c) jel > vak d) az a jel, amit már mérni lehet
126.
A mérési eredmények megadása (tizedessel) a) az utolsó érték is mérhető b) az utolsó érték csak számolható c) amit a számológép kijelzett d) mindig két tizedesre kerekítünk
___________________________________________________________________________ 20
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Tudományos kutatás 127.
A tudományos tevékenység értékmérői a) citációs index b) impakt faktor c) közlemények száma d) a + b + c
128.
Melyik közleménynek van a legnagyobb tudományos értéket, amelyik megjelent a) Orvosi Hetilapban IF=0 b) Clinica Chimica Acta-ban IF=1,035 c) Clinical Chemistry-ben IF=4,215 d) Lancet-ben IF=10,13
129.
A tudományos közlemény diszkussziója (megbeszélés) tartalmazza a) a saját eredmények értékelését b) a saját eredmények összevetését az irodalmi adatokkal c) értékelést és ajánlást d) a + b + c
130.
A tudományos közlemény összefoglalójának részei a) célkitűzés, módszerek b) eredmények, következtetés c) a + b d) irodalomjegyzék, köszönetnyilvánítás
131.
A tudományos közlemények, diplomadolgozatok felépítése a) cím, összefoglalás, bevezetés, módszer, eredmény, diszkusszió, irodalom b) eredmények, összefoglalás c) módszer, cím d) cím, bevezetés, eredmény, összefoglalás
___________________________________________________________________________ 21
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Referens érték / Egyén 132.
A referens érték típusai a) egyéni b) populáció alapú c) match-pair d) a + b + c
133.
Referens egyének kiválasztása a) direkt módszerrel és indirekt módszerrel b) csak az egészségesek c) válogatás nélkül d) b + c
134.
Referens tartomány meghatározása nem Gaussi eloszlás esetén a) x ± 2 SD b) x ± 2,5 SD c) 2,5; 50; 97,5 percentilis alapján d) nem végezhető el
135.
A mérési eredmény értékelése; SD egység esetén a) tájékoztat az átlagértéktől való eltérésről b) megadja a referens tartományt c) széleskörűen elterjedt d) jól használható nem Gaussi eloszlás esetén
136.
Referens egyén a) a meghatározott szempontok alapján kiválasztott egyének b) egészségesek c) járóbetegek d) fekvőbetegek
137.
Referens érték / tartomány a) egészségesek adatai b) referens egyének mérési eredményeiből meghatározva c) minden referens egyén eredményének átlaga d) járó és fekvő betegek adatai
___________________________________________________________________________ 22
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Diagnosztikai hatékonyság 138.
Igazi (true) pozitív a) beteg és a vizsgálati eredménye patológiás érték b) beteg és a vizsgálati eredménye referens tartományba esik c) nem beteg és a vizsgálati eredménye referens tartományba esik d) nem beteg és a vizsgálati eredménye patológiás érték
139.
Fals (téves) negatív a) beteg és a vizsgálati eredménye patológiás érték b) beteg és a vizsgálati eredménye referens tartományba esik c) nem beteg és a vizsgálati eredménye referens tartományba esik d) nem beteg és a vizsgálati eredménye patológiás érték
140.
Patológiás (pozitív) vizsgálati eredmény valószínűsége a) a patológiás vizsgálati eredmény a beteg között milyen %-ban fordul elő b) a betegségben szenvedők száma c) a betegek és a nem betegek aránya d) a nem betegek közötti patológiás eredmény %-a
141.
A szűrőteszt a) érzékeny és nem specifikus b) nem specifikus c) specifikus, de nem érzékeny d) nem specifikus és nem érzékeny
142.
Az optimális vagy kívánatos érték ismert az alábbi paraméterek esetében: a) TSH b) koleszterol c) kreatin kináz d) alfa-amiláz
143.
A kockázati tényezők (dohányzás, hypertónia, diabetes, életkor…) a HDL kívánatos értékét a) növelik b) csökkentik c) befolyásolják d) a + b
144.
Az ideális vizsgálat a) a betegségben szenvedők és a nem szenvedők vizsgálati eredményei két egymástól független halmazt alkotnak b) a betegek mérési eredményei a referens tartományba esnek c) a betegek mérési eredményei alacsonyabbak, mint a kimutathatósági határ d) az egészségesek mérési eredményei a referens tartományba esnek
___________________________________________________________________________ 23
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Mérési tartomány, linearitás 145.
A módszerleírás tartalmazza a) a módszer klinikai jelentőségét b) a meghatározás elvét c) a kivitelezés módját d) a + b + c
146.
Az interferencia (lipémia, hemolízis, ikterus) elhanyagolható, ha hatása a) ±2%-nál kisebb b) ±5%-nál kisebb c) ±8%-nál kisebb d) ±10%-nál kisebb
147.
A meghatározási módszer érzékenysége kiszámítható a) a kalibrációs egyenes meredekségéből b) a tengely metszetéből c) r értékéből d) r2 értékéből
148.
A kalibrációs egyenes tartománya magába foglalja a) a referens tartományt b) a referens tartományt + az alacsony (patológiás) tartományt c) a referens + a patológiás (alacsony + magas) tartományt d) a patológiás (alacsonyt + magas) tartományt
149.
Módszerek összehasonlításakor az új módszer elfogadható, ha a) a két módszer eredményei egyeznek b) a két módszer eredményei nem egyeznek, de a kóros/referens egyéneket azonos mértékben szelektálja c) a vagy b d) egyik sem teljesül
150.
Kinetikus mérési mód a) a reakció sebességét mérik b) abszorbancia egy adott időben c) abszorbanciamérés egy adott idő után d) abszorbanciamérés vakkal szemben
151.
Végpontos mérési mód a) az abszorbancia folyamatos mérése b) az abszorbancia mérése egy adott idő előtt c) az abszorbancia mérése a reakció teljes lejátszódása után d) az abszorbancia mérése két időpontban
___________________________________________________________________________ 24
152.
Melyik anyagnak van 340 nm-en abszorbanciája? a) NAD b) NADH c) nikotinsav d) nikotinamid
153.
„Szubsztrát-start” módszerrel törénő enzimaktivitás mérésnél a reakciót indítjuk: a) enzimmel b) mintával c) NADH-val d) szubsztráttal
154.
Szubsztrát kimerülés oka a) nem elég a segédenzim b) nem indult be a reakció c) nagyon nagy a mérendő enzim aktivitása d) túl sok a szubsztrát
155.
A kalibrációs egyenes mérési tartománya a) hypo-referens-hyper értéket fogjon át b) csak a referens tartományra érvényes c) csak a hypo- és hyper értékekre érvényes d) csak a kimutathatósági határnál nagyobb értékekre érvényes
___________________________________________________________________________ 25
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Módszer evaluáció 156.
Módszer evaluáció szükséges a) minden évben b) ötévenként c) új módszer bevezetésekor és a régi felváltása esetén d) nem szükséges gyári teszt / kit esetén
157.
Az új módszer kiválasztásánál szükséges a) irodalom tanulmányozása b) megbeszélés a gyártóval / forgalmazóval c) a + b d) egyik sem
158.
A random hiba felderíthető a) ismétlésekkel b) visszanyeréssel c) módszerek összehasonlításával d) interferencia vizsgálattal
159.
A pontosság meghatározásánál használunk a) kalibrátort b) kontrollt c) standardot d) gyűjtött (pooled) szérumot
160.
A within run – optimális hiba – meghatározásánál klinikai kémiában szükséges legalább: a) 5 meghatározás b) 10 meghatározás c) 15 meghatározás d) 20 meghatározás
161.
Két módszer összehasonlításánál szükséges (klinikai kémia) a) 40 minta b) 60 minta c) 100 minta d) 100 minta referens és patológiás (alacsony, magas) tartományból egyenlően
162.
Annak eldöntése, hogy a hemolizált minta „vizsgálatra nem alkalmas”, törénhet: a) szemrevételezéssel b) transzparencia megítélésével c) hemoglobin koncentráció meghatározásával d) egyikkel sem
___________________________________________________________________________ 26
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Külső QC 163.
A külső QC feladata biztosítani a) a laboratóriumon belüli minőséget b) a hazai laboratóriumukkal a harmonizációt c) a külföldi laboratóriumokkal a harmonizációt d) b + c
164.
Külső QC folyamatai a) jelentkezés b) vizsgálatvégzés c) értékelés (külső és belső) d) a + b + c
165.
Külső QC rendszerbe történő jelentkezésnél definiálni kell a) mérési módszer, kit, teszt (gyártó), mérőműszer b) csak a mérőműszert c) mikor tudjuk a vizsgálatot végezni d) ki fogja a vizsgálatot végezni
166.
Hazai minőségellenőrző szervezet a) Quali-Cont b) REANAL c) IZINTA d) egyik sem
167.
Külső minőségellenőrző szervezetek a) Labquality b) INSTAND c) RIQAS (RANDOX) d) a + b + c
168.
Külső minőség-ellenőrzés bemutatja a) csak a saját eredményünket b) csak a saját módszerrel mérők eredményeit c) az összes különböző módszerrel mérők eredményeit d) a+b+c
169.
A külső minőségellenőrzésben való eredményes részvétel feljogosít a) a laboratóriumi dolgozók bérrendezésére b) a laboratórium működésének folytatására c) új vizsgálat bevezetésére d) a vizsgálatok számának csökkentésére
170.
A külső és belső minőségellenőrzés a) feltárja az analitikai hibát b) kijavítja a hibát c) fokozza a hibák súlyosságát d) újabb hibákat generál
___________________________________________________________________________ 27
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK Minőségbiztosítás, Belső QC 171.
A minőségbiztosítás követelményei a) központi irányítás b) technikai feltételek c) személyi feltételek / kompetencia d) a + b + c
172.
TAT (Turn-Around-Time) a) a minta szállítási ideje b) az eredmény közlési ideje c) a minta beérkezése és az eredmény közlése közti idő d) a mintavétel ideje
173.
A készülék műszerkönyve a) tartalmaz minden szükséges információt a működtetéshez b) csak a karbantartási utasításokat tartalmazza c) csak az indítási utasításokat tartalmazza d) a kezelő nevét és személyi adatait tartalmazza
174.
A kontrollok típusai a) ismert koncentrációjú analiteket tartalmaz b) az analitok koncentrációja nem ismert c) gyűjtött (pooled) szérum d) a + b + c
175.
Quality kontroll a) az analitikai minőség ellenőrzésére szolgál b) a minőség biztosítását oldja meg c) kiküszöböli a hibát d) megoldja a hibát
176.
Quality kontroll végzésekor a kontroll minta mérési eredményét hasonlítjuk a) a referens átlaghoz b) az SD-hez c) a kontroll célértékéhez d) az utolsó mérés eredményéhez
177.
LEVEY-JENNINGS kontroll kártya a) x-tengelyen idő (nap), min. 20 nap b) y-tengelyen az analit koncentrációja c) x-tengellyel párhuzamos x, +2SD, -2SD tengelyek d) a + b + c
___________________________________________________________________________ 28
178.
LEVEY-JENNINGS-kártyán Westgard kizárási szabály: a mérés nem fogadható el, ha a) egy érték kívül van x ± SD b) egy érték kívül van x ± 2 SD c) egy érték kívül van x ± 3 DS d) két érték a x alatt
179.
Kummulatív kontroll kártya alkalmas a) szisztémás hiba jelzésére b) random hiba jelzésére c) totál (össz) hiba jelzésére d) egyikre sem
180.
Jouden ábrázolás alkalmas a) csak a szisztémás hiba b) csak a véletlen hiba c) véletlen és szisztémás hibához együttesen d) egyik fajta hibát sem jelzi
181.
Mérési eredménynek korrelálni kell a) a beteg klinikai állapotával b) más laboratóriumi eredményeivel c) mindkettővel d) egyikkel sem
182.
Delta check, a beteg jelenlegi laboratóriumi eredményei a) a korábbi eredményeivel hasonlítja össze b) semmihez sem hasonlítja c) a referens átlaghoz hasonlítja d) a tegnapi eredményeihez hasonlítja
___________________________________________________________________________ 29
ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK 183.
Tudományos közlemény A: régi eredményt ismétli B: nincs új mondanivalója C: új eredményt közöl
184.
Kalibrátor A: ismert koncentrációjú anyag, speciális, csak kalibrálásra B: elsődleges referens anyag C: standard
185.
Szérum vak A: szérumot és a reagenseket tartalmazza B: szérumot tartalmazzák, de az egyik reagenst nem C: szérumot tartalmaz
186.
Reagens vak A: csak mintát tartalmaz B: H2O-t tartalmaz C: mindent tartalmaz, kivéve a mintát
187.
Mely gyógyszerszint meghatározáshoz kell alvadásgátolt minta ? A: digoxin B: cyclosprin C: phenytoin
188.
Mely gyógyszerszint mérésnél informatív a csúcskoncentráció mérése ? A: amikacin B: digoxin C: carbamazepin
189.
Mennyi idô múlva érdemes monitorozni a theophyllint ? A: 2 nap B: 8 nap C: 16 nap
190.
Mennyi idô múlva érdemes monitorozni a digoxint ? A: 2 nap B: 8 nap C: 16 nap
191.
Milyen nyomjelzést használ az FPIA technika : A: enzim B: radiokaktív C: fluoreszcens
192.
kihagyni, ROSSZ KÉRDÉS
___________________________________________________________________________ 30
194.
Mérőoldat koncentráció meghatározására alkalmazott standarddal szemben követelmény, hogy A: vízben kevéssé oldódjon. B: levegőn stabilis legyen. C: a mérőoldattal jól definiált egyensúlyi reakcióban vegyen részt.
195.
Az ISO 9000 A: a végellenőrzés és vizsgálat minőségbiztositási modellje B: a környezetvédelem átfogó minőségbiztosítási rendszere. C: egy általános minőségbiztosítási rendszer szabványa
196.
kihagyni, ROSSZ KÉRDÉS
197.
Hiba A: a mért eredmény és a CÉLérték közti eltérés B: a mért és a referens érték közötti eltérés C: a mért érték és a becsült érték közötti különbség
198.
Pontosság v. precizitás v. szorosság A: a referens értéktől való eltérés B: megismételt vizsgálatok közötti egyezés mértéke C: a mért érték és a célérték közötti eltérés
199.
Lineáris mérési tartomány A: a referens tartomány másik neve B: az y = mx2 + c egyenlettel írható le C: az a koncentráció tartomány, amelybe a mért analitikai jel és a mérendő anyag koncentrációja közti összefüggés lineáris egyenlettel írható le és a minta nem igényel további kezelést
200.
Kimutathatósági határ A: a legkisebb koncentráció, amelynél a mérendő jel > vak +3 SD B: amit még ki lehet mutatni C: jel > vak
201.
Szisztémás hiba A: csak koncentráció függő B: lehet koncentráció függő vagy koncentrációtól független C: csak koncentrációtól független
202.
Referens egyén A: a meghatározott szempontok alapján kiválasztott egyének B: egészségesek C: járó betegek
203.
Referens érték / tartomány A: egészségesek adatai B: referens egyének mérési eredményeiből meghatározva C: minden referens egyén eredményének átlaga
___________________________________________________________________________ 31
204.
Ideális vizsgálat A: a betegségben szenvedők és a nem szenvedők vizsgálati eredményei két egymástól független halmazt alkotnak B: a betegek mérési eredményei a referencia tartományba esnek C: a betegek mérési eredményei alacsonyabbak, mint a kimutathatósági határ
205.
ROC analízis A: a referens egyének életkor szerinti analízise B: egy vizsgálatnak az adott megbetegedésben a diagnosztikai hatékonyságát mutatja meg C: egy vizsgálatnak minden betegségben való alkalmazhatóságát adja meg
206.
A módszer evaluáció lépései: a módszer A: név, klinikai jelentőség, patomechanizmus, meghatározási módszer, meghatározás elve, mintatípus, linearitás, reagensek, interferencia, pontosság, összehasonlítás más módszerekkel B: ezek közül egyik sem C: ezeknek fele
207.
Kalibrációs egyenes mérési tartománya A: hypo-referens-hyper értéket fogjon át B: csak a referens tartományra érvényes C: csak a hypo- és hyper értékekre érvényes
208.
Kvaliti kontroll Jouden ábrázolás (2 QC minta) A: csak a random hibákat jelzi B: alkalmas a szisztémás (arányos és nem arányos) valamint random hibák kimutatására C: csak a szisztémás hibákat mutatja ki
209.
Westgard szabályok egyike kimondja, hogy az analízist nem lehet elfogadni ha A: 10 egymás utáni mérés eredménye az x alatt vagy felett van B: egy mérés az x ± 2SD-n kívül van C: négy egymás utáni mérés x alatt van
210.
Külső QC lépései A: jelentkezés, regisztráció, kontroll minták mérése, eredmény beküldése értékelés, QC napló vezetése B: egyik sem C: csak a mérés és értékelés
211.
QC (kvaliti kontroll) belső és külső A: segít a hibát feltárni B: megoldja a hibát C: segít a hibát feltárni és meg is oldja Külső QC rendszerek A: Quali – Cont., Labquality, INSTAND, Öquasta B: REANAL, MERCK C: egyik sem
212.
___________________________________________________________________________ 32
213.
214.
215.
Enzimek klinikai kémiai mértékegységei A: U/ l, aktivitás B: μmol / l, koncentráció C: g / %, szint Levy-Jenings kontroll kártya A: vízszintes tengely: idő (nap), függőleges tengely: koncentráció (aktivitás) – bejelölve x , ± SD, ±2 SD, ±3 SD B: tengelyek fordítva C: nem ezeket ábrázoljuk A mérési eredmények megadása (tizedessel: A: az utolsó érték is mérhető B: az utolsó érték csak számolható C: amit a számológép kijelzett
___________________________________________________________________________ 33
BIOKÉMIA - ENZIMOLÓGIA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
216.
A koleszterol: A: az emberi szervezetben nem keletkezik B: a táplálék koleszterol tartalma mind a plazmamembránokba épül be C: nincs szabadon a plazmában, mert nagyon rosszul oldódik
217.
A hatékony D vitamin: A: a táplálékkal kerül be az emberi szervezetbe B: úgy hat, mint a szteroid hormonok C: vízoldható
218.
A piruvát dehidrogenáz komplex: A: kofaktora B12 vitamin B: többféle alegységbôl felépülô enzimkomplex C: a sejtek citoplazmájában található
219.
A 2,3-bis-foszfoglicerát: A: főleg az agyban keletkezik B: a glikolízis egyik intermedierje C: a hemoglobin oxigénkötését szabályozza a vörösvértestekben
220.
A glükogén aminosavak szénváza NEM alakítható: A: piruváttá B: citrátkör feltöltésre alkalmas intermedierré (anaplerózis) C: ammóniává
221.
Mi történik glükagon hatására? A: a glikogén foszforiláz foszforilálódik, és így a glikogén lebontása fokozódik B: fokozódik a glikogén szintézise C: a zsírsejtekben fokozódik a trigliceridek szintézise
222.
A glutation: A: redukált alakja intracellulárisan sokkal kisebb mennyiségben van jelen, mint az oxidált forma B: szerepet játszik aminosavak transzportjában C: egy nagyobb fehérje hasításával keletkezik a szervezetben
___________________________________________________________________________ 34
223.
A koleszterol : A: emberi szervezetben széndioxiddá és vízzé bomlik le B: endogén szintézise függ a táplálék koleszterol tartalmától C: egy része C-vitamin szintézisére szolgálhat
224.
Melyik aminosav essenciális? A: Gly B: Met C: Asp
225.
Mivel történik az arachidonsav kihasítása membrán-foszfolipidekből? A: aszpirinnel B: linolénsavval C: foszfolipáz A2-vel
226.
A szfingomielinek csupán abban különböznek a többi szfingolipidtől, hogy: A: a szfingomielinek nem amfipatikus molekulák B: a szfingomielinek nem származtathatók ceramidból C: csak a szfingomielinek foszfolipidek
227.
A glükoneogenezis feladata, hogy: A: AcCoA-ból (zsírból) cukrot szintetizáljon B: éhezéskor a vércukor szint állandóságát biztosítsa C: a glükózt piruváttá alakítsa
228.
Melyik enzim képes a RNS-t bontani? A: proteáz B: ribonukleáz C: ribonukleotid reduktáz
229.
Milyen változás következik be, ha a leptin szint emelkedik a vérben? A: csökken az étvágy a neuropeptid Y szint változásán keresztül B: fokozódik az étvágy C: semmi változást nincs
230.
Az enzimaktivitás Lineweaver-Burk szerinti ábrázolásakor: A: Az enzimreakció sebességét ábrázoljuk a szubsztrátkoncentráció függvényében. B: Az enzimreakció sebességének a reciprokát ábrázoljuk a szubsztrátkoncentráció függvényében. C: Az enzimreakció sebességének a reciprokát ábrázoljuk a szubsztrátkoncentráció reciprok értékének a függvényében.
231.
Jelölje meg az alábbiak közül az egyetlen HELYES megállapítást ! A: A KM-érték az enzim fél-maximális aktivitását jelenti. B: A KM-érték az a szubsztrátkoncentráció amely mellett az enzim fél-maximális aktivitást mutat. C: A KM-érték az enzim molekuláris aktivitását fejezi ki.
___________________________________________________________________________ 35
232.
Jelölje meg az alábbiak közül az egyetlen HELYES megállapítást! A: A vmax az enzim szubsztrát iránti affinitását fejezi ki. B: A Michaelis-Menten kinetikát követő enzimek vmax értéke a Lineweaver-Burk szerinti ábrázoláskor nyert egyenesnek az abszcisszával való metszéspontjából határozható meg. C: A Michaelis-Menten kinetikát követő enzimek vmax értékének a reciproka a Lineweaver-Burk szerinti ábrázoláskor nyert egyenesnek az ordinátával való metszéspontjából olvasható le.
233.
Jelölje meg az egyetlen HELYES megállapítást az alábbiak közül ! A: Kompetitív gátlást a szubsztráthoz hasonló szerkezetű gátlószerek okozhatnak. B: Kompetitív gátlás során a gátlószer hatására lecsökken az enzim KM értéke. C: Kompetitív gátlás során a gátlószer hatására lecsökken az enzim Vmax értéke.
234.
A ligázok A: az enzimek 6. E.C. osztályába tartoznak. B: víz segítségével hasítanak kémiai kötéseket. C: foszfátcsoportot szállítanak. D: kizárólag NAD+ koenzimmel működnek.
235.
Az emzimreakciók kompetitív gátlása során A: nő a Michaelis−Menten-állandó értéke. B: irreverzíbilis gátlás alakul ki. C: az enzim inaktíválódik. D: az enzimreakció sebessége nem befolyásolható a szubsztrátkoncentrációval.
236.
A Michaelis−Menten-állandó A: az enzimreakciók reakciósebességi állandója. B: értéke általában a 10-7 − 10-3 mol / dm3 tartományba esik. C: D:
a szubsztráttelítési görbe platójából számítható. értéke független a hőmérséklettől és a pH-tól.
237.
rossz a kérdés, kihagyni
238.
A hemoglobin oxigéntelítődése során A: H+-t vesz fel. B: egyszerre vesz fel két O2 molekulát. C: D:
239.
változik a Fe2+-ion helyzete a porfin-vázhoz képest. Fe2+ → Fe3+ átalakulás játszódik le.
A 2,3-difoszfo-glicerát (DPG) / 2,3 bis-foszfoglicerát (2,3 BPG) A: a hemoglobin egyik α-láncához képes ionosan kapcsolódni. B: nagyobb tengerszintfeletti magasságnál csökken a koncentrációja a vérben C: a vér tárolása során spontán lehasadhat a hemoglobinról. D: a hemoglobin oxigénaffinitását növeli.
___________________________________________________________________________ 36
240.
A hemoglobin képes CO2 szállítására is A: a hemhez kötve az O2 helyén. B: C: D:
a β-lánc N-terminálisához kötötten HCO3- formában. a C-terminálison CO2 molekulaként koordinatív kötésben. az α-lánc egyik szerin oldalláncához ionosan kapcsolódva
241.
Melyik enzim regulációja a koleszterinszintézis legfontosabb szabályozási pontja? A: tioláz B: βhidroxi-βmetil-glutaril-CoA-reduktáz C: βhidroxi-βmetil-glutaril-CoA-szintetáz D : szkvalén-epoxidáz
242.
Melyik vegyületet nevezzük „direkt bilirubin”-nak? A: a bilirubint B: a bilirubin-diglükuronátot C: az urobilinogént D: a biliverdint
243.
Melyik vegyület vesz részt a porfin-váz szintézisében? A: szukcinil-CoA B: oxálacetát C: fumarát D: malát
244.
Melyik enzim működik az urea(karbamid)-ciklusban ? A: fumaráz B: argináz C: tioláz D: ureáz
245.
Melyik vegyület hozható közvetlen kapcsolatba az ureaciklussal és a trikarbonsav-ciklussal is ? A: szukcinát B: citrát C: malát D: fumarát
246.
A fehérjék zsírsavakkal történő kovalens módosításai : A: telített és telitetlen zsírsavval egyaránt történhetnek B: könnyebb béta-oxidációt tesznek lehetôvé C: mindig reverzibilis folyamatok
247.
A zsírszövetben triglicerid szintézis zajlik, ha : A: éhezünk B: bőséges táplálék bevitelnél C: a glükagon szint magas
___________________________________________________________________________ 37
248.
A szfingolipid tárolási betegségek : A: akkor alakulnak ki, ha túl sok triglicerid kerül be a szervezetbe B: akkor alakulnak ki, ha a szintézis enzimei genetikai okok miatt károsodnak C: akkor alakulnak ki, ha a lebontás enzimei közül valamelyik genetikai okok miatt károsodik.
249.
A zsírsavszintézis szabályozott lépése: A: a zsírsav szintetáz által katalizált lépés B: az acetilCoA karboxiláz lépés, mely ATP-t és biotin kofaktort igényel C: nincs szabályozott lépése
250.
A purin-nukleotidok szintézisében melyik az első, már kész purin-vázat tartalmazó vegyület? A: adenozin-monofoszfát B: adenilo-szukcinát C: inozinsav-monofoszfát D: guanozin-monofoszfát
251.
Melyik aminosavat kódolja az AUG bázishármas ? A: alanint B: triptofánt C: metionint D: szerint
252.
Mi a splicing? A: elsődleges mRNS képződése a DNS átíródása során B: exon szakaszok kivágása az mRNS prekurzor érése során C: intron szakaszok kivágása az mRNS prekurzorból D: a promoter gén átírása mRNS-re
253.
Hol fordul elő viszonylag nagy mennyiségben a pszeudo-uridin? A: mRNS-ben B: tRNS-ben C: mitokondriális DNS-ben D: promoterekben
254.
Az mRNS melyik végén képződik a poli-A farok? A: az 5’végen B: a 3’ végen C: a lánc mindkét végén D: csak a splicing nyomán alakul ki
___________________________________________________________________________ 38
TÖBBSZÖRÖS FELELETVÁLASZTÁS ÁLLANDÓ 4-ES KULCS ALAPJÁN Az alábbi kulcs segítségével jelölje meg a helyes válaszokat: A: B: C: D: E: 255.
az 1, 2, 3-as válasz a helyes az 1 és 3-as válasz a helyes a 2 és 4-es válasz a helyes csak a 4-es válasz helyes mindegyikválasz helyes
A hemoglobin oxigénaffinitását befolyásolja : 1. Bohr-effektus 2. 2,3-DPG koncentráció 3. O2 parciális nyomás 4. NAD+-koncentráció a citoplazmában
256. Melyik enzim(ek) működésében játszanak szerepet a nem-hem típusú Fe-S fehérjék? 1. hexokináz 2. terminális oxidáció dehidrogenázai 3. piruvát kináz 4. akonitáz 257. A citrátkört feltöltő (anaplerotikus) reakciók közé tartozik 1. foszfoenol-piruvát ↔ oxálacetát átalakulás 2. malát ↔ piruvát átalakulás 3. piruvát ↔ oxálacetát átalakulás 4. citrát ↔ oxálacetát + acetil-CoA 258. E vegyületek egyes atomjai beépülnek a purin-vázba 1. glutamin (Gln) 2. glicin (Gly) 3. aszparaginsav (Asp) 4. szén-dioxid (CO2 259. A zsírsav szintézishez szükséges redukáló NADPH + H+ molekulák termelődnek itt 1. a pentóz-foszfát-ciklusban 2. a malát ↔ piruvát átalakulás során a citoplazmában 3. az izocitrát-dehidrogenáz enzim működése nyomán a citoplazmában 4. a citrát-liáz enzim működése során a citoplazmában
___________________________________________________________________________ 39
260. A glicero-foszfoplipidek közé tartozik/tartoznak 1. lecitin 2. kefalin 3. foszfatidil-inozitol 4. kardiolipin 261. A szfingolipidek közé tartozik/tartoznak 1. szfingomielin 2. kefalin 3. cerebrozidok 4. koleszterin 262.
Része lehet a Coenzim-A-nak 1. oxálecetsav 2. pantoténsav 3. guanin 4. tioetanol-amin
263. Intermedierként vesz/vesznek részt a folsav-ciklusban 1. N5-metil-THF 2. 3. 4.
N10-formil-THF tetrahidro-folsav (THF) N5, N10 - metilén-THF
264. Intermedierként részt vesz/vesznek a szterán-váz szintézisében 1. mevalonsav 2. dimetil-allil-pirofoszfát 3. szkvalén 4. β-hidroxi-vajsav 265. A lipoproteinek közé tartoznak rossz kérdés és válasz, kihagyni 1. koleszterin-észter 2. apoprotein 3. triglicerid 4. kolin 266.
Milyen vegyület/ek szintézise indulhat ki tirozinból? 1. tiroxin 2. adrenalin 3. melanin 4. húgysav
267.
A dekarboxilálással keletkező, biogén aminok közé tartozik 1. hisztamin 2. kadaverin 3. putreszcin 4. kreatin
___________________________________________________________________________ 40
268.
A citromsavciklus szabályozásában van szerepe 1. sejten belüli ATP/ADP koncentrációarány 2. sejten belüli NADH + H+ /NAD+ koncentrációarány 3. 4.
szukcinil-CoA koncentráció oxálacetát-koncentráció
269.
Mely folyamatok tartoznak a DNS-károsodások közé? 1. timin-dimerizáció 2. depurinizáció 3. dezaminálódás 4. interkaláció
270.
Az mRNS érési folyamatai közé tartozik 1. splicing 2. poli-A farok képződése 3. CAP kialakulása a láncvégen 4. palindrom szekvencia kialakulása
271.
A mutációk közé tartozik 1. inzerció 2. deléció 3. transzverzió 4. tranzíció
272. A prokariótákban működő DNS-függő DNS-polimeráz eznzim rendelkezik ilyen aktivitással : 1. DNS polimeráz 2. 3’ → 5’ exonukleáz funkció 3. 5’ → 3’ exonukleáz funkció 4. mismatch repair enzim funkció
___________________________________________________________________________ 41
RELÁCIÓANALÍZIS A:
Az állítás igaz, az indoklás is igaz, és az indoklás magyarázza az állítást. B : Az állítás igaz, az indoklás is igaz, de az indoklás nem magyarázza az állítást. C : Az állítás igaz, az indoklás nem igaz. D : Az állítás nem igaz, az indoklás igaz. E : Sem az állítás, sem az indoklás nem igaz.
273.
A monooxigenázok kevert funkciójú oxigenázok, mert a molekuláris oxigén egyik atomja a szubsztrátba épül be, a másik pedig vízmolekulává alakul.
274.
A citrátkör közvetlenül nem termel energiát, mert a citrátkörben nem keletkezik nagy energiájú foszfátkötést tartalmazó nukleotid.
275.
A citrátkör egy ciklusában 3 helyen képződhet NADH + H+, ezért a citrátkörben csak redukciós folyamatok mehetnek végbe.
276.
Az AUG-triplet minden esetben startkodont jelez, mert a startkodon nem kódol aminosavat.
___________________________________________________________________________ 42
HISZTOKÉMIA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét. 277.
Mi a hisztokémia? a) A kémia hiszton gazdag fehérjékkel foglalkozó ága. b) Szöveti metszeteken végzett topokémiai reakciók tudománya. c) A kristályok szerkezetével foglalkozó tudomány. d) A betegségek által okozott szövettani elváltozásokkal foglalkozó tudomány.
278.
Melyik személy nemzetközi hírű magyar hisztokémikus? a) Teller Ede b) Puskás Tivadar c) Gömöri György d) Semmelweis Ignác
279.
Melyik állítás igaz a hisztokémiai reakciókra általában? a) A reakció végterméke színes és oldhatatlan, a reakció helyéhez kötött. b) A reakció végterméke vízben jól oldódik. c) A reakció végterméke mindig nehézfémet tartalmaz. d) A reakció végtermékének alkoholban oldhatatlannak kell lennie.
280.
Melyik állítás igaz? a) Hisztokémiai reakciót csak élő állapotú szöveten lehet végezni. b) Hisztokémiai reakciót jól lehet végezni kémiai úton fixált szöveteken. c) Fagyasztásos technikával készített metszeteken nem lehet hisztokémiai reakciót végezni. d) Paraffinos metszeten nem lehet hisztokémiai reakciót végezni.
281.
A formalin rögzítő hatásának mi a lényege? a) Keresztkötéseket létesít a fehérjemolekulák között. b) Kioldja a lipideket a sejtmembránokból. c) A sejtek cytoplasmajaban lévő glikogénbôl a szövetet szilárdító vázat képez. d) Felfokozza a szöveti polymeráz enzimek aktivitását és így keresztkötések jönnek létre a szövetekben.
282.
Mi a kriosztát mikrotom? a) Paraffinos metszetek készítésére szolgáló eszköz. b) Alacsony hőmérsékletű térben tartott, fagyasztott metszetek készítésére szolgáló eszköz. c) A mikroszkóp élességének finom beállítására szolgáló csavarrendszer. d) Elektronmikroszkópos célra műgyantába ágyazott szövetek metszésére szolgáló eszköz.
___________________________________________________________________________ 43
283.
Milyen molekulák vizsgálatára alkalmas a sejtben az etidium bromid festés? a) Lipoidok. b) Hormonok. c) Dezoxiribonucleinsav. d) A glikoproteidekben lévő cukor molekulák.
284.
Hogyan lehet a vicinális glikol csoportokat tartalmazó poliszaharidokat polialdehidekké alakítani a hisztokémiában? a) Salétromsavas kezeléssel. b) Hidrogén hiperoxidos kezeléssel. c) Perjódsavas oxidálással. d) Amiláze emésztéssel.
285.
Melyik festék alkalmas a savanyú mucinok specifikus feltüntetésére? a) Best Carmin. b) Leukofuchsin. c) Alciánkék. d) Etidium bromid
286.
Melyik eljárás tünteti el a szöveti metszetekből specificusan a glikogént? a) Alkoholos mosás. b) Enyhe hőkezelés. c) Diastase emésztés. d) Xylolos öblítés
287.
Az alábbiak közül melyik festékek adnak metakromáziás eredményt? a) Toluidinkék. b) Haematoxilin c) Sudán III. d) Eozin
288.
Melyik enzim alkalmas a savanyú mucinok kiemésztésére a szöveti metszetekből? a) Savanyú foszfatáze. b) Tormaperoxidáze. c) Hyaluronidáze. d) Glukoz-6-foszfatáze
289.
Mire jók a lektinek a hisztokémiában? a) A glikoproteidek monoszaharida komponenseinek a kimutatására. b) Amyloid specificus kimutatására. c) Az immunhisztokémiai reakciók helyének színes feltüntetésére. d) Szubsztrátként használják a hialuronidáze enzim hisztokémiai kimutatásakor.
290.
Melyik pigment mutat autofluorescenciat? a) Korom pigment. b) Haemosiderin. c) Lipofuscin. d) Melanin
___________________________________________________________________________ 44
291.
Melyik hisztokémiai reakció alkalmas a haemosiderin pigment feltüntetésére? a) PAS reakció. b) von Kóssa reakció. c) Berlinikék reakció. d) Gmelin reakció.
292.
Melyik eljárás alkalmas arra, hogy szöveti metszetben haemoglobint mutassunk ki vele? a) Hidrogén hiperoxidos kezelés. b) Benzidin reakció. c) Sudan III festés. d) Alciánkék festés
293.
Melyik bilirubin féleség oldódik ki a szövetekből paraffinos beágyazás során? a) Mind a konjugált, mind a konjugálatlan. b) A konjugált. c) A konjugálatlan. d) Egyik sem.
294.
Mit mutat ki a szövettani metszetekben a Gmelin reakció? a) Phospholipideket. b) Epét. c) Lipofuscint. e) Haemosiderin pigmenteket.
295.
Milyen eljárás alkalmas a szöveti metszetekben arra, hogy calciumot (mészlerakódást) mutassunk ki vele? a) von Kóssa reakció. b) Hidrogén hiperoxidos kezelés. c) Alciánkék festés. d) Berlini kék reakció.
296.
Általában milyen hőmérsékleten kell tárolni az immunhisztokémiában használatos antitest savókat? a) Szobahőmérséklet alatt (4 oC). b) Szobahőmérsékleten (20 oC ). c) Szobahőmérséklet fölött. d) Mindegy, hogy milyen hőmérsékleten tároljuk.
297.
Mire használják az immunhisztokémiában az avidin-biotin komplexet? a) A metszetek tárgylemezre ragasztására. b) A szövetben lévő peroxidáze gátlására. c) Az antigén-antitest reakció helyének láthatóvá tételében szerepel. d) Antigén feltárásra.
298.
Mit használnak az immunhisztokémiában a metszetekben lévő endogén peroxidáze aktivitás gátlására? a) 5 %-os glukóz oldatot. b) Hidrogén hiperoxidot. c) Hialuronidáze enzimet. d) Foszfát pufferezett fiziológiás konyhasó oldatot.
___________________________________________________________________________ 45
299.
Mi az immunhisztokémiában használt úgynevezett PAP módszer teljes neve? a) Peroxidáz-Alkáliás-Phosphatase módszer. b) Phosphatase-Anti-Phosphatase módszer. c) Peroxidáze-Anti-Peroxidáze módszer. d) Peroxidáz-Alanin-Phosphorylase módszer.
300.
Milyen sorrendben kapcsolódnak az immunhisztokémiai reakciókban a metszetben lévő antigénhez a reagensek? a) A metszet antigénje kapcsolja a peroxidázét, majd ezen utóbbihoz kapcsolódik a kimutatni kívánt fehérjére specifikus antitest. b) A metszet antigénjéhez kapcslódik a kimutatni kívánt fehérjére specifikus antitest, majd ezen utóbbihoz a peroxidáze. c) Az antitest és a peroxidaze nem kapcsolódik egymáshoz, hanem külön-külön, önállóan kapcsolódnak a metszetben lévő antigénhez. d) Egyik sem igaz.
301.
Mely enzimeket használják az immunhisztokémiai reakciók helyének színes megjelölésére? a) Trypsin. b) Pepsin. c) Peroxidáze. d) Lipáze.
302.
Melyik eljárás használatos az immunohisztokémiában antigénfeltárásra? a) A friss szövet ismételt megfagyasztása és felolvasztása. b) A metszetek kezelése mikrohullámú sütőben. c) A metszetek hyaluronidáze emésztése. d) A metszetek kezelése succindehydrogenázéval.
303.
Mire szolgál a FISH módszer? a) Meghatározott DNS szakaszok enzimatikus felszaporítására. b) Az egyes chromosomak genetikai régióinak megfestésére. c) A fluorescens hisztokémiai reakciókban az antitest jelölésére. d) Különleges szövet fixálási módszer.
304.
Mi az in situ polimeráze láncreakció lényege? a) Meghatározott DNS szakaszok felszaporítása a metszet azon helyein, ahol azok kis mennyiségben eleve jelen vannak. b) Meghatározott DNS szakaszok enzimatikus kiemésztése a metszetből. c) Vízoldékony sejtalkatrészek benttartása a metszetekben polimerizáció útján. d) Az elektronmikroszkópos beágyazáskor használt műgyanták keményítésére szolgáló eljárás.
305.
Mi az in situ hibridizáció? a) Specifikus DNS szakaszok lokális felszaporítása a metszetekben lévő sejtmagokban. b) A metszetben általunk keresett DNS szakaszhoz azzal komplementer olyan DNS fragmentumot kötünk, ami valamilyen, a mikroszkópban észlelhető anyaggal meg van jelölve. c) A pusztuló sejtek magjában a DNS összecsapzódása. d) A szövetekbõl kivonják a DNS-t, majd gél elektroforézissel vizsgálják
___________________________________________________________________________ 46
306.
Melyik állítás igaz a monoklonális antitest immunhisztokémiai használatával kapcsolatban. a) Nem teljesen specificus. b) Teljesen specificus. c) Sohasem igényel antigénfeltárást. d) Egyik sem igaz.
307.
Melyik állítás igaz a poliklonális antitestek előállítási módszerére? a) Valamilyen állatot immunizálunk és a szérumából izoláljuk a specifikus antitestet. b) Egér lép sejttenyészet és egér myeloma sejtek is szükségesek hozzá. c) Legalább 3 állatfaj szükséges hozzá. d) Egyik sem igaz.
308.
Melyik sejtalkotó struktúrában fordul elő leginkább savanyú foszfatáze? a) Sejtmembrán. b) Lizoszómák. c) Mitokondriumok. d) Sejtmag.
309.
Mit jelent az indirekt immunhisztokémiai módszer? a) Enzimmel jelölt primér ellenanyag kötődik a szöveti antigénhez. b) Biotinnal jelölt primér ellenanyag kötődik a szöveti antigénhez. c) Enzimmel jelölt másodlagos (szekunder) antitest kötődik a szöveti ellenanyaghoz kapcsolt elsődleges antitesthez. d) Két különböző metszetet kell használni. Az egyikhez az elsődleges, a másikhoz a másodlagos ellenanyagot kötjük.
310.
Mivel történik a lipidek extrakciója a szövettani metszetekbôl? a) Tris puffer-metanol elegy. b) Tömény sósav-metanol elegy. c) Kloroform-metanol elegy. d) tömény glycerin.
311.
Milyen reagenst használunk a szulfatidok kimutatására? a) Réz-rubeánsav. b) Akriflavin-DMAB c) Ferri-haematoxylin. d) Best Carmin festés.
312.
Melyik reagenst nem használják az alkáliás foszfatáz Gömöri szerinti kimutatásakor ? a) Ólomnitrát. b) Kalciumnitrát. c) Magnézium klorid. d) Natrium-β-glycerophosphat
313.
Mely enzimek nem tartoznak a specifikus észterázok csoportjába? a) Acetilészterázok. b) Acetilkolin észterázok. c) Kolinészterázok. d) Egyik sem.
___________________________________________________________________________ 47
314.
Melyik lehet a szukcin dehidrogenáz szövettani kimutatásának végterméke? a) Fenazin. b) Tetrazolium só. c) Formazán. d) Cobalt-szulfid.
315.
A paraffinos metszetből történő sejtmag DNS tartalom (ploiditás) meghatározáskor melyik metszetvastagság az ideális a sejtmagok izolálásához? a) 1 mikrométer. b) 50 mikrométer. c) 10 mikrométer. d) 0,1 mikrométer.
316.
Melyik enzim alkalmas arra, hogy paraffinos metszetbôl sejtmagokat izoláljunk felhasználásával? a) Pepszin. b) DNS szintetáz. c) Amiláz. d) Hialuronidáz.
317.
Milyen módszerrel festjük meg a DNS tartalom (ploiditás) vizsgálatához használandó, paraffinos metszetből izolált sejtmagokat abból a célból, hogy a festődés erőssége arányos legyen a DNS tartalommal? a) Eosinnal. b) Best Carminnal. c) Feulgen módszerrel. d) Sudan III-al.
318.
Melyik fixálószer őrzi meg a zsírt a szövetekben? a) Tömény kloroform b) 80%-os metilalkohol c) 90%-os etilalkohol d) 10%-os formalin
319.
Milyen metszet alkalmas zsír kimutatására? a) Aralditba ágyazott b) Paraffinba ágyazott c) A szövet előzetes megfagyasztása után paraffinba ágyazott d) Fagyasztott metszet, beágyazás nélkül
320.
Mi az ideális vastagsága a paraffinos metszetnek? a) 100 mikrométer b) 200 mikrométer c) 50 mikrométer d) 3-5 mikrométer
___________________________________________________________________________ 48
321.
Mit nevezünk topokémiai reakciónak? a) Aminek során csak vízben oldhatatlan reagenseket használunk b) Aminek a végterméke fluoreszkál c) Aminek végterméke vizes oldatban könnyen diffundál d) Aminek végterméke vízben oldhatatlan, s színes csapadék formájában jelzi a kimutatandó kémiai anyag helyét a szövetekben
322.
Melyik tartományba esik az elektronmikroszkópos vizsgálatra használt metszetek vastagsága? a) 10-20 mikrométer b) 5-10 mikrométer c) 1-5 mikrométer d) Fentieknél is vékonyabb
323.
Melyik kóros elváltozás vizsgálatára használna PAS festést? a) A tüdőben lerakódott korompigment kimutatására b) Az atheroscleroticus plaqueok zsír anyagának kimutatására c) A tüdőben a tbc gyógyulása után keletkezett meszes gócok kimutatására d) Nyáktermelő adenocarcinoma festésére
324.
Melyik betegségben nőhet meg a szövetekben a hisztokémiailag kimutatható glikogén mennyisége? a) Tuberculosis b) Szívbillentyű elégtelenség c) Systemas lupus erythematodes (SLE) d) Diabetes mellitus
325.
Melyik szöveti alkatrész vizsgálatára alkalmas különösen jól az Alciánkék festés? a) A bőr elszarusodó laphámrákja b) A vesetubulusok hámsejtjei c) A lymphocyták d) A kötőszöveti alapállomány
326.
Melyik módszer alkalmas a kötőszöveti alapállomány savanyú mukopoliszaharidjainak megfestésére? a) Alkáliás foszfatáze reakció b) Etidium bromid festés c) Fluoreszcein izotiocianát d) Toluidinkék metakromáziás festés
327.
Hová kötődnek a lektinek a szöveti metszetekben? a) A nucleolushoz b) Diffúze a sejtmagba c) A kollagén rostokhoz d) Főleg a sejtek felszínéhez
328.
Milyen fényben gazdag a fluoreszcens mikroszkópban használt megvilágítás? a) Infravörös b) Polarizált c) Vörös d) Ultraibolya
___________________________________________________________________________ 49
329.
Mi az autofluoreszcencia? a) Kálium fluorid kezelés hatására a metszet sötétben világít b) A metszetet valamilyen fluoreszkáló festékkel megfestjük és ennek hatására polarizált fényben fluoreszcencia jelentkezik c) A metszetet valamilyen fluoreszkáló festékkel megfestjük és ultraibolyában gazdag fény hatására fluoreszcencia jelentkezik d) Valamely szöveti komponens mindenféle kezelés nélkül fluoreszkál ultraibolya fényben
330.
Az alábbi pigmentek közül melyik exogen pigment? a) Melanin b) Haemosiderin c) Lipofuscin d) Korompigment
331.
Miért nem alkalmas a PAS festés a korompigment kimutatására? a) Mert a korompigment eleve piros színű b) Mert a korompigment nem tartalmaz zsírsavakat c) Mert a korompigment sokszor extracelluláris d) Mert a korompigment nem tartalmaz vicinális glikol csoportokat
332.
Melyik festést alkalmazná vesebiopsiára abból a célból, hogy jól lehessen a glomerulusok basalis membránját tanulmányozni fénymikroszkóposan? a) Haemalaun-eosin b) Berlini kék reakció c) PAS festés d) Kongóvörös festés
333.
Melyik nem befolyásolja a daganatok megkettőződési idejét? a) A proliferáló sejtek sejtciklus idejének hossza b) A proliferáló sejtek aránya c) A mutáció helye a p53 génben d) A tumorból történő sejtvesztés üteme
334.
Hol fordul elő a legtöbb mutáció a p53 génben? a) A transzaktivációért felelős szakaszon b) A szekvencia-specifikus DNS kötődésért felelős szakaszon c) A nukleáris lokalizációért felelős régióban d) A tetramerizációért felelős részben
335.
Mi a polimeráze láncreakció lényege? a) Fluoreszcensen jelölt nukleotid analógokat építünk be a próbába b) Nukleinsavak jelölése random szekvenciájú oligonukleotid primerek felhasználásával c) Az eredeti DNS szekvencia azon részének megsokszorozása, aminek jelenlétét keressük. d) Specifikus DNS szekvenciák tehetôk láthatóvá morfológiailag ép sejtekben, szövetekben.
___________________________________________________________________________ 50
336.
Mi az ami nem kell a PCR reakció elegyhez? a) DNS polimeráz b) Biotin c) dezoxinukleotid trifoszfát d) Oligonukleotid primér
337.
Mit vizsgálunk RT-PCR során? a) DNS-t b) mRNS-t c) Peptid szakaszt d) Oligoszacharid összetételt
338.
Mi az a FISH ? a) Fluoreszcens jelzésen alapuló nukleotid in situ hibridizáció ép kromoszómákon sejtekben, szövetekben b) Radioaktív izotóppal jelzett DNS próba hibridizációja c) Digoxigeninnel jelölt nukleinsav próba hibridizációja d) Fluoreszcens jelzésen alapuló DNS könyvtár létesítése
339.
Hol nem alkalmazzák a FISH-t? a) Citogenetika b) A tumorok genetikai analízise c) Géntérképezés d) Mesterséges oligonukleotidek szintézise.
340.
Az alábbiak közül melyik daganat ad S-100 pozitív immunhisztokémiai reakciót? a) A bőr laphámrákja b) A vastagbél adenocarcinomája c) A perifériás idegek tumorai. d) Mind a három fenti tumorféleség.
341.
Miért fontos egy daganat hisztogenezisének meghatározása? a) Ebből tudhatjuk meg, hogy egy daganat jó- vagy rosszindulatú b) Ebből tudhatjuk meg, hogy várható-e hogy a beteg családjának más tagjaiban s keletkezik-e ilyen daganat c) Befolyásolja azt, hogy milyen kezelést igényel a beteg d) Csak elméleti tudományos jelentősége van, a beteg gyógykezelését nem befolyásolja.
342.
Melyik állítás igaz a cytokeratin immunhisztokémiai reakcióra? a) A hám eredetű daganatokra jellemző b) A mesenchymalis eredetű daganatokra jellemző c) Az idegszövet eredetű daganatokra jellemző d) Egyik állítás sem igaz
343.
Mit jelent az, ha egy daganat immunhisztokémiailag anti gliális fibrilláris acidikus protein reakciót ad? a) A daganat rosszindulatú b) A daganat a keményagyburok sejtjeiből ered c) A daganat az agyban lévő erekből ered d) Egyik állítás sem igaz
___________________________________________________________________________ 51
344.
Melyik daganat fog pozitív cytokeratin immunhisztokémiai reakciót adni? a) A bőr laphámrákja b) A méh leiomyomája c) A gliaszövetből eredő minden daganat d) A harántcsíkolt izom daganatai
345.
Melyik daganat mutat pozitivitást vimentin kimutató immunhisztokémiai reakcióval? a) A bőr laphámrákja b) A vastagbél adenocarcinomája c) A tüdő laphámrákja d) A mesenchymalis tumorok
346.
Melyik a tbc baktérium kimutatására alkalmas festés? a) PAS b) Toluidin kék c) Ziehl-Neelsen d) Gram
347.
Milyen színű a tbc baktérium Ziehl-Neelsen festéssel? a) Piros b) Sárga c) Kék d) Zöldessárga
348.
Melyik festést használná a mikroszkópos gombák okozta fertőzés kimutatására szöveti metszetben? a) Kongó vörös b) Sudan III c) PAS d) Egyiket sem.
349.
Melyik festési módszer alkalmas amyloid kimutatására szöveti metszetekben? a) Sudan III b) Giemsa c) Kongó vörös d) Olaj vörös O
350.
Melyik anyag szöveti kimutatásához használna fagyasztott metszetet? a) Amyloid b) Trigliceridek c) Szaru (keratin) d) Mucinok
351.
Melyik molekula kimutatásához használna friss, fixálatlan kriosztát metszetet? a) Cytokeratin b) Szukcin dehidrogenáze c) Savanyú mukopoliszaharidok d) Kollagén
___________________________________________________________________________ 52
352.
A savanyú mukopoliszaharidok kimutatása céljából milyen pH mellett végezne Alciánkék festést? a) pH 10 felett b) pH 8-10 között c) pH 5-8 között d) pH 5 alatt.
353.
A szöveti metszeten végrehajtott szulfatálás eredményét milyen módszerrel értékelné ki? a) Toluidinkék metakromázia b) Olajvörös O c) Alkáliás foszfatáze reakció d) Haemalaun-eosin festés
354.
Melyik enzimet használjuk a szénhidrát hisztokémiában reagensként? a) Diasztáze b) Tripszin c) Savanyú foszfatáze d) Lipáze
355.
Melyik kémiai anyagcsoport hisztokémiai kimutatásával kapcsolatban használjuk a szialidázét reagensként? a) Lipoidok b) Fehérjék c) Savanyú mucinok e) Haemoglobinogén pigmentek
356.
Melyik molekula alkalmas az immunhisztokémiában a reakció helyének mikroszkópos feltüntetésére? a) Toluidin kék b) Kálium ferrocyanid c) Nátrium fluorid d) Fluoreszcein izotiocianát.
357.
Melyik molekula alkalmas az immunhisztokémiában a reakció helyének mikroszkópos feltüntetésére? a) Amiláz b) Hialuronidáz c) Peroxidáz d) Szukcindehidrogenáz.
358.
Miért fontos a daganatsejtmagok DNS tartalmának meghatározása? a) Ebből tudjuk meg, hogy a daganat hám- vagy mesenchymalis (kötőszöveti) eredetűe b) Ebből tudjuk meg, hogy a daganat melyik szervből indul ki c) Ebből a daganat rosszindulatúságára és ennek fokára lehet következtetni d) Egyik állítás sem igaz
___________________________________________________________________________ 53
359.
Melyik festést használjuk, amikor szöveti metszetből izolált sejtmagok DNS tartalmát határozzuk meg? a) PAS b) Feulgen c) Giemsa d) von Kóssa AgNO3 módszere.
360.
Mi a biopsia? a) Boncoláskor eltávolított szövetminta. b) Az élő egyén testébe száloptikával történő betekintés. c) Élőből mikroszkópos diagnosis céljából eltávolított szövetdarab. d) Az immunhisztokémiai reakcióknál használt anyag.
361.
Mi az experimentalis pathologia? a) Kísérleti állatokon betegségeket kiváltó és morphologiai módszerekkel tanulmányozó tudományos tevékenység. b) A pathologia problémáit kizárólag elméleti úton megközelítő tudományág. c) Az állatvilágban előforduló betegségeket tanulmányozó tudományág. d) A kórszövettani diagnosztika másik neve.
362.
Mi az egészség? a) Szerveink egyenletes működése. b) A mindennapi tevékenységet nem gátló betegségek hiánya. c) A külvilággal való tökéletes, dinamikus egyensúlyi állapot. d) Az idegrendszer és a test többi részének harmóniája.
363.
Mi az aetiologia? a) A betegségek kialakulásának folyamatával és a lefolyás jellemzőivel foglalkozik. b) A betegségeket kiváltó kóroki tényezőket tanulmányozza. c) Az alkoholbetegséget tanulmányozza. d) Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó viselkedési normák gyűjteménye.
364.
Mi a hypertrophia? a) Sejtzsugorodás. b) Sejtmegnagyobbodás. c) A sejtek számának megnövekedése. d) Tartós vérnyomás emelkedés.
365.
Mi az involutio? a) A működő sejtek számának csökkenése. b) Valamely testüregbe történő szövetbenövés. c) Egyik sejtféleség átalakulása a másikba. d) Akaratlan izomrángásokkal járó állapot.
366.
Mi a sajtos necrosis? a) Szövetelfolyósodással járó szövetelhalás. b) A végtagok elhalásának neve. c) A coagulatios necrosis egyik formája. d) Agylágyulás.
___________________________________________________________________________ 54
367.
Az acut gyulladásban fôként milyen sejtek jelennek meg? a) Plasmasejtek. b) Lymphocytak. c) Polymorphonuclearis neutrophil leukocytak. d) Többmagvú óriássejtek.
368.
Miből van a genny? a) Túlnyomórészt nyákból, s ebben sok makrophagból. b) Lebomlott vörösvértestekből, sok lymphocytaból. c) Rengeteg élő és elhalt polymorphonuclearis granulocytaból, szövettörmelékből és kevesebb bacteriumból. d) Elhalt többmagvú óriássejtekbõl.
369.
Mi a szervülés menete? a) Collagen rostok szövik be a szervülő elváltozást, majd macrophagok feloldják. b) Fibrin itatja át az elváltozást, majd ez hyalinos collagénné alakul. c) Az érintett területen először angiogenesis, majd fibroblast proliferatio, ezt követően fibrogenesis, végül collagen rostérés következik be. d) Több szerv betegszik meg egymás után, először a máj, majd a lép, végül a vese.
370.
Mik az epithelioid sejtek? a) A bőr hámjának elemei. b) A szem kötőhártyáját borító sejtek. c) Speciális makrophagok. d) Lipoiddal megrakott májsejtek (hepatocyták).
371.
Melyek a chronicus gyulladás sejtjei? a) A neutrophil polymorphonuclearis granulocytak. b) Az eosinophil leukocytak. c) A lymphocytak, plasmasejtek és makrophagok. d) egyik sem
372.
Melyik bacteriumra jellemző, hogy granulomatosus gyulladást idéz elő ? a) Tbc bacterium. b) Streptococcusok, staphylococcusok. c) Meningococcusok. d) Escherichia coli.
373.
Mely szerveket érint a Sjögren kór jellemzôen? a) Az agyat. b) Az endocrin mirigyeket. c) A könny- és nyálmirigyeket. d) Az izületi porcot.
374.
Hogyan lehet morphologiai módszerrel vírust kimutatni a szövetekben? a) Polarizációs mikroszkóppal. b) Fénymikroszkóppal, immunhisztokémiai vagy in situ hybridisatios molekularis pathologiai módszerrel. c) Fénymikroszkóppal, Giemsa festéssel. d) Moprhologiai módszerrel nem lehet, csak tenyésztéssel.
___________________________________________________________________________ 55
375.
Mi a helminthiasis? a) Magas lázzal járó állapot. b) A szemlencse deformáltsága. c) A férgek által okozott betegségek gyüjtőneve. d) Kábítószer használat okozta betegség.
376.
Melyik vena thrombusából leszakadó embolus tudja elzárni az arteria pulmonalist? a) A vena portae thrombusából leszakadó b) A vena femoralis thrombusából leszakadó c) A vena pulmonális thrombusából leszakadó d) Egyik sem.
377.
Mit nevezünk pneumoniának? a) A mellhártya fertőzéses eredetű gyulladását. b) A hörgők fertőzéses eredetű gyulladását. c) Az alveolusok fertőzéses eredetű gyulladását. d) Ez a tüdőtágulat (emphysema) másik neve.
378.
Melyik a tüdőrák leggyakoribb szöveti típusa? a) Adenocarcinoma. b) Laphám carcinoma. c) Kissejtes carcinoma. d) A fenti 3 keveredésébõl keletkezõ un. vegyes carcinoma.
379.
Mit nevezünk pneumoconiosisnak? a) A virus okozta tüdőgyulladásokat. b) A shockos eredetű tüdőelváltozásokat. c) Belégzett ásványi porok lerakódását a tüdőben. d) Ez a légmell (pneumothorax) másik neve.
380.
Mi a sarcoidosis? a) Rosszindulatú daganatos megbetegedés. b) A trópusokon előforduló gombás betegség. c) Pontosan nem ismert eredetű, nem necrotisaló granulomakat tartalmazó szisztémás betegség. d) A harántcsíkolt izmok rostjait körülvevő kötőszövet megszaporodása.
381.
Mi az alapvető oka a familiaris hypercholesterinaemianak? a) Túlzott mértékű zsíradék fogyasztás. b) Az LDL receptor gén mutációja. c) A túlzott szénhidrát fogyasztás. d) A pancreas csökkent lipáze termelése.
382.
Mi az elsődleges sebgyógyulás? a) Sebészi metszések zavartalan, kis heget okozó gyógyulása. b) Tátongó sebek tömeges sarjszövetképződéssel járó, nagy heget okozó gyógyulása. c) A sebgyógyulás korai fázisa. d) A belső szervek megrepedésének gyógyulása.
___________________________________________________________________________ 56
383.
Mi az atherosclerosis legfontosabb rizikó tényezője az alábbiak közül? a) Szénhidrát gazdag étrend. b) Életstílus. c) Magas vérnyomás betegség. d) 3-nál több kiviselt terhesség.
384.
Mi jellemzi a hypertrophias cardiomyopathiat? a) Szívkamra dilatatio. b) Diastoles regurgitatio. c) Diastoles telődés csökkenése. d) A pericardium fibrines gyulladása.
385.
Melyik betegség nem tartozik az örökletes lipid anyagcsere betegségekhez? a) Gaucher kór (glükocerebrozidosis). b) Familiaris hypercholesterinaemia. c) Lipoma. d) Tay-Sachs kór (ganglidiozis).
386.
Melyik a legegyszerűbben alkalmazható, megbízható módszer a myocardialis infarctus morfológiai kimutatására? a) Haematoxylin-eosin festés. b) PAS festés. c) Nitroblue tetrazolium (NBT) festés. d) cytokeratin immunhisztokémiai reakció.
387.
Melyik enzym aktivitásváltozása az alapja a myocardialis infarctus kimutatásának? a) Alkáliás foszfatáze. b) Savanyú foszfatáze. c) Dehidrogenáze. d) Lipáze.
388.
Mit vizsgálunk immunfluoreszcens módszerrel a vesében? a) A glomerulusok méretét. b) A glomerulusokban lerakódó immunkomplexeket. c) A glomerulusok sejtdússágát. d) A glomerulusban található vörösvértestek számát.
389.
Milyen anyag szaporodik fel a máj parenchyma sejtjeiben von Gierke kórban? a) Savanyú mukopoliszaharidok. b) Glikózaminoglikánok. c) Glikogén. d) Triptofán.
390.
Milyen molekulák szaporodnak fel Hurler kórban a lizoszómákban? a) Foszfolipidek. b) Glikogén. c) Savanyú mukopoliszaharidok. d) Sfingomielinidáz enzim.
___________________________________________________________________________ 57
391.
Mi az elsődleges elváltozás a cysticus fibrosis pathogenesisében? a) A lizoszómális enzimek hibás működése. b) A klorid ionok membrán transzportjának zavara. c) Ismétlődő felsőlégúti fertőzések. d) A vese basalis membranjainak hibás szintézise.
392.
Melyik diabeteses szervkárosodás eredményez mikroalbuminurát? a) A diabeteses neuropathia. b) A Kimmelstiel-Wilson szindróma. c) A diabeteses macroangiopathia. d) A diabeteses retinopathia.
393.
Milyen szövettani eltérés látható az I.típusú diabetes mellitusos betegek pancreasaban? a) Vérzések,necrosisok,neutrophil leukocytas beszűrődés. b) T-lymphocytas beszűrődés. c) Hyalin lerakódása az erek falában. d) Az inzulin termelõ szigetsejtek túlburjánzása.
394.
Mi a melanoma? a) A melanocytak jóindulatú daganata. b) A melanocytak rosszindulatú daganata. c) Melanocyta szaporulat olyan szövetben, ahol normálisan nem fordulnak elő melanocyták. d) A mellékvese jóindulatú daganata.
395.
Mi a choristoma? a) Jóindulatú növedék, melynek komponensei az előfordulási helyén normálisan nem találhatók meg. b) A magzatbolyhok daganata. c) Mindhárom csíralemezből származó szöveti elemeket egyaránt tartalmazó, jó-vagy rosszindulatú daganat. d) A szájnyálkahártya daganata. Melyik nem jellemző a rosszindulatú daganatok viselkedésére? a) Invazív növekedés. b) Metastasis képzés. c) Többnyire élesen körülhatároltak. d) A műtéti eltávolítás után gyakran újra kinőnek.
396.
397.
398.
Mely tényezőket vesznek figyelembe a daganatok stadiumának meghatározásakor? a) A primaer tumor nagysága. b) A sejtek atypiájának mértéke. c) A stroma és parenchyma aránya a daganatban. d) A sejtoszlások száma a daganatban.
Mi az embolisatio? a) A keringésben sodródó bármely anyag miatti érlumen elzáródás. b) Az ép vérpályában a vér megalvadása. c) Az érpályában keletkezett vérrög sarjszövetes átépülése. d) Az echinococcus cysta kötőszövetes körültokolódása a májban. ___________________________________________________________________________ 58
399.
Melyik esetben alakul ki vizenyô? a) A vérplazma kolloid-ozmotikus nyomása nô. b) A plazma kolloid-ozmotikus nyomása csökken. c) Az érpermeabilitás csökken. d) A véráramlás sebessége nő.
400.
Az alábbi állítások közül melyik igaz? a) Az acut gyulladásban a domináló sejttípus a plasmasejt, mert ez termeli a különféle ellenanyagokat. b) Az acut gyulladás kimenetele lehet teljes gyógyulás vagy átmehet chronikus gyulladásba. c) Az acut gyulladásban az izzadmány jellege minden esetben purulens, vagyis gennyképződéssel jár. d) Az acut gyulladás sohasem jár lázzal.
401.
Melyik állítás igaz? a) A gyulladásos válaszreakció elsősorban a károsító ágens eliminálására szolgál, azonban egy ponton túl maga is szövetkárosodást eredményezhet. b) A granulomatosus gyulladás az acut gyulladás azon specifikus formája, amelyben óriássejtek vannak jelen. c) A chronicus gyulladást minden esetben megelőzi az acut gyulladás. d) A gyulladás önmagában nem eredményez szövetkárosodást, az mindig a gyulladást kiváltó tényező következménye.
402.
Mikor van létjogosultsága a diagnosztikában az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálatnak? a) Annak megállapítása, hogy van-e carcinomas elváltozás a szövetmintában. b) A lymphomak tipizálása a nyirokcsomókban. c) A lágyrésztumorok differenciáldiagnosztikája. d) Csak a nem daganatos szövettani elváltozások felismerésére.
403.
Melyik állítás igaz a non-Hodgkin lymphomakra? a) A prognosis szempontjából a lymphoma sejtösszetételénél fontosabb a beteg életkora, valamint a folyamat anatomiai kiterjedtsége. b) Lymphomas infiltratio ("metastasis") leginkább a szívben és a vesékben alakul ki. c) A T-sejtes lymphomak a leggyakoribbak. d) Mindig tartalmaznak Reed-Sternberg óriássejteket.
404.
Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a pepticus gyomorfekélyekkel kapcsolatban? a) Komplikációi lehetnek: vérzés, perforattio, peritonitis. b) Hosszan fennálló folyamatok esetében a gyógyulás hegszövet hátrahagyásával történik. c) Előbb-utóbb a gyomor nyálkahártya carcinomas transzformációját eredményezik. d) Főleg felnőttek betegsége.
___________________________________________________________________________ 59
405.
A gyomorrákkal kapcsolatban melyik állítás nem igaz? a) Az idült, atrophias gastritis hajlamosít a kialakulására. b) Makroszkóposan lehet polypoid, kifekélyesedő, illetve diffúzan infiltraló megjelenésű. c) Szövetileg túlnyomó többségük laphámrák. d) Szövetileg többségük adenocarcinoma.
406.
Melyik állítás igaz a vastagbélrákokra vonatkozóan? a) Minél nagyobb, illetve minél villosusabb egy adenoma, annál nagyobb az esély a rákos elfajulásra. b) A vastagbélrákok leggyakoribbak a jobb colonfélben. c) A vastagbélrákok kialakulására hajlamosít a Crohn betegség, a colitis ulcerosa azonban nem. d) Elsősorban a nem villosus adenomák hajlamosak rákos átalakulásra.
407.
Mi a mechanikus cholestasis? a) Az epetermelődés zavara a májsejtekben. b) A májon kívüli epeútrendszer elzáródásának következménye. c) A májsejtek koleszterin lebontó tevékenységének zavara. d)A vérpályában történő fokozott vörösvértest pusztulás (haemolysis) következménye.
408.
A májcirrhosis morfológiai lényege: a) A kis epeutak erős burjánzása a májban. b) A máj szerkezetének átépülése, ami sejtpusztulással és regeneratioval jár együtt. c) A máj vírusos fertôzôdése,ami májgyulladást okoz és emiatt a máj nem tud működni. d) A máj vér-sinusoidjainak gócos tágulata.
409.
A máj leggyakoribb rosszindulatú daganata kiindulhat: a) A májban lévő nyirokerekből. b) A máj sinusoidjainak endothel sejtjeiből. c) A hepatocytakból vagy az epeelvezető rendszer hámjából. d) A máj vér-sinusoidjainak falában lévő Kupffer sejtekbõl (phagocytákból).
410.
Melyik állítás nem igaz az epehólyag köveire: a) Sárgaságot okoznak. b) Sokszor teljesen tünetmentesek. c) Acut vagy chronikus epehólyag gyulladást okozhatnak. d) Az epehólyag fal kilukadásához (perforatiojához) vezethetnek.
411.
Májgyulladást okozó tényező, ami azután májsejtes rákot is okozhat: a) HIV fertőzés. b) Hepatitis "C" vírus fertőzés. c) Hepatitis "E" vírus fertőzés. d) Escherichia coli fertőzés.
___________________________________________________________________________ 60
412.
A hasnyálmirigy leggyakoribb megbetegedése: a) Cysticus fibrosis. b) Pancreas cysta. c) Hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis). d) Fejlődési zavar miatt csak kivezetőcsövekből áll.
413.
A heveny (acut) pancreatitis leggyakoribb következménye: a) Cukorbetegség. b) Cysta képződés a pancreasban. c) A pancreasban és a körülötte lévő zsírszövetben elhalás és következményes hashártyagyulladás. d) Kőképződés a pancreas kivezetőcsöveiben.
414.
Haemolytikus anaemiát okozhat: a) B12 viatmin hiánya b) vérvesztés c) vashiány d) műanyag szívbillentyű
415.
Az endocrin rendszer általános jellemzôje: a) A hormontermelő sejtek egymásra hatnak. b) A hormontermelő sejtek saját magukra hatnak. c) A sejtek által kiválasztott hormonok a véráramba kerülve másutt fejtik ki a hatásukat. d) A hormontermelő sejtek hormonjaikat a nyirokerekbe ürítik.
416.
Melyik az endocrin rendszer fő irányítója: a) Az agyalapi mirigy. b) A tobozmirigy. c) A pajzsmirigy. d) A parotis.
417.
A golyva leggyakoribb oka: a) A pajzsmirigy túlműködése. b) A pajzsmirigy "C" sejtjeinek elszaporodása. c) A TSH hormon termelődésének fokozódása miatt a pajzsmirigy állományának megnövekedése. d) A kisagy fokozott működése.
418.
Melyik kórokozó által okozott sepsisben fordulhat elő elsősorban mellékvese kéreg elégtelenség? a) Kanyaró vírus. b) Streptococcus. c) Meningococcus. d) Escherichia coli.
419.
A mellékvesevelő leggyakoribb tumora: a) Angiosarcoma. b) Nyáktermelő adenocarcinoma. c) Phaeochromocytoma. d) Leiomyoma.
___________________________________________________________________________ 61
420.
Mi a glomeruláris betegségek fő oka? a) Immunkomplexek lerakódása a glomerulusokban b) Exogén méreg vesekárosító harása c) A peritubuláris kapillárisok thrombosisa d) Gennykeltő baktériumok elszaporodása a vesében
421.
Mi a vesico-ureteralis reflux? a) A húgyhólyagból (főként éjjel) vizelet áramlik vissza az ureterbe, vesemedencébe, sőt a vese-beli tubularis rendszerbe is. b) A vesedaganatok egyik fajtája c) A hypertonia okozta egyik vesekárosodás d) A húgycsőből folyamatosan csepeg a vizelet, a beteg azt nem tudja visszatartani.
422.
Melyik állítás nem igaz a felnőttkori polycystás vesebetegségre? a) A veseműködést nem veszélyeztető, a veseszövetet alig károsító betegség. b) Súlyos, előrehaladó, végül az egész vesét elpusztító betegség c) A veseszövetben rengeteg kisebb-nagyobb cysta képződik d) Genetikai oka van
423.
Melyik állítás nem igaz az acut gennyes pyelonephritisre? a) Nőkben gyakoribb b) Férfiakban gyakoribb c) A bakteriális fertőzés gyakran a húgyhólyagból terjed fel az ureteren át a vesére (ascendaló fertôzés). d) Gyakori oka az Escherichia coli.
424.
A vese hogyan okozhat hypertonia betegséget? a) Túl sok Na+ és Cl- ürül a vizelettel, mert a vesetubulusok nem szívják vissza és emiatt a betegnek hyponatraémiája lesz. b) A veseglomerulusokon túl sok fehérje szűrődik át a vizeletbe, így csökken a vér fehérjetartalma. c) Az arteria renalis valamilyen okból szűkül, ezért a vesében csökken a vérnyomás és ezért a vese sok renint küld a vérkeringésbe d) A vese renin termelése valamilyen okból csökken
425.
Melyik veseelváltozás lehet a hypertonia betegség következménye? a) Acut, gennyes pyelonephritis b) A vesearteriolák hialinos sclerosisa c) A vesetubulusok carcinomája d) Immunkomplexek lerakódása a glomerulus capillárisok basalis membránjába
426.
Melyik állítás igaz a vesetubulusok rákjára,a világossejtes veserákra? a) Felnőttek daganata és hajlamos a vesevénákba betörni és így haematogén metastasist adni. b) Gyermekek leggyakoribb vesetumora. c) Rosszindulatú daganatosan átalakult hám- és kötőszöveti sejtek keveréke, másnéven carcinosarcoma. d) Az esetek túlnyomó része antibioticumok (pl.penicillin) hatására gyógyul
___________________________________________________________________________ 62
427.
Mit nevezünk topooptikai reakciónak? a) Az olyan hisztokémiai reakciókat, amik egyes biologiai struktúrák kettőstörését megváltoztatják b) Minden olyan hisztokémiai reakciót, amit fluoreszcens mikroszkópban vizsgálunk c) Minden hisztokémiai reakciót d) Ilyen fogalom a hisztokémiában nincs
428.
Milyen vegyszerek távolítják el a szöveti metszetből az ún. formalin pigmentet? a) 50%-os alkoholos kálium ferrocianid b) Tripszin c) Lúgos (KOH vagy NH4OH) alkohol d) Forró desztillált víz
429.
Mi a szerepe a PAS reakcióban a perjódsavnak? a) Ez adja a reakció vörös színét, mivel jód van benne b) Reagál az aldehid csoportokkal c) Ez adja a magfestést d) Oxidáció útján aldehid csoportokat képez
430.
Miben kell oldani az azofestékes savanyú foszfatáze kimutató módszer esetén a szubsztrátként szolgáló Naphthol AS-Bi foszfátot? a) Dimetil formamidban b) Desztillált vízben c) Etilalkohol és kloroform egyenlő arányú keverékében d) Glicerinben
431.
Miért szűnhet meg a lipidek kettőstörése melegítés hatására? a) A lipidek elpárolognak a metszetbôl b) A lipidek vízoldékonnyá válnak c) A hőmozgás fokozódása miatt megszűnik a lipid molekulák rendezettsége d) A lipidek kettőstörése nem szűnik meg, hanem a melegítés hatására a metszetben minden kettősen törővé válik és így nem látható külön a lipidek kettőstörése.
432.
Hány mikrométer metszetvastagság az ideális a digitális képanalízis módszerével történő ploiditás meghatározásra? a) 5 mikrométer b) 10 mikrométer c) 30 mikrométer d) 50 mikrométer
433.
Milyen összefüggésben van az aneuploiditás a rosszindulatú daganat grádusával? a) az aneuploiditás mindig magasabb grádussal, rosszabb prognózissal jár b) az aneuploiditás általában magasabb grádussal, rosszabb prognózissal jár c) az aneuploiditás mindig alacsonyabb grádussal, jobb prognózissal jár d) nincs összefüggés
___________________________________________________________________________ 63
434.
Jelölje meg a helyes állítást! a) az aneuploiditás csak a malignus tumorokra jellemzők b) a normál szövetekben nincs aneuploidia c) a normál szövetekben is lehet aneuploidia d) a normál szövetekben csak euploid polyploidia lehetséges mint eltérés
435.
A Bethesda rendszer szerint értékelhetetlen a nőgyógyászati kenet ha: a) a kenet eltört, nem javítható b) hiányzik a menstruációs előzmény c) hiányoznak a transzformációs zóna sejtjei d) a sejtek jól fixáltak
436.
Mely esetben korlátozott diagnosztikus értékű a nőgyógyászati kenet az alábbiak közül a Bethesda rendszer szerint? a) jól értékelhető sejtek a kenet több mint 10 %-át borítják b) hiányoznak az endocervicalis sejtek c) kettő darab öt sejtből álló jól értékelhető endocercivalis sejtcsoportot tartalmaz a kenet a laphámsejtek mellett d) A sejtek 90%-át lefedi a vér
437.
Milyen festési eljárást alkalmazunk nőgyógyászati kenetek esetén? a) PAS festés b) Papanicolaou festés c) Giemsa festés d) Gömöri-féle ezüstözés
438.
Melyik fixáló módszert alkalmazzuk a nőgyógyászati keneteken? a) nem fixáljuk b) nedvesen, 95 %-os metanolba vagy etanolba c) megszárítjuk és aztán 95 %-os metanolba vagy etanolba fixáljuk d) fiziológiás sóoldatba mártjuk
439.
Hogyan fixáljuk a kenetet Giemsa festés esetén? a) 95 %-os metanolba mártjuk, majd megszárítjuk b) levegőn szárítjuk c) nedvesen fixáljuk 95 %-os metanolba vagy etanolba d) 50%-os metanolba Mit jelent az exfoliativ cytológia? a) spontán leváló sejtek összegyűjtése és vizsgálata b) valamilyen eszközzel /spatula, kefe/ lekapart, sejtekből nyert minta és annak vizsgálata, c) mosással, öblítéssel nyert cytológiai minta és annak vizsgálata d) aspirációs technikával nyert minta
440.
441.
A menstruációs ciklus mely napjai a legideálisabbak nőgyógyászati cytológiai mintavétel szempontjából? a) 6-12 nap b) 18-28 nap c) 10-18 nap d)1-6 nap
___________________________________________________________________________ 64
442.
Mit jelent a szűrő jellegű cytológia? a) egészségesnek tartott populációból a betegek kiszűrése daganatos betegségekre, illetve azok megelőző állapotaira b) klinikai panaszokkal bíró paciensekből nyert minták daganatos betegség igazolására c) kevés sejtet tartalmazó minták filteren történő átszűrése d) tapintható elváltozásokból nyert minta, a rákos betegség megerősítésére
443.
Melyik a leggyakrabban előforduló protozoon a nőgyógyászati kenetekben? a) Trichomonas vaginalis b) Haemophilus vaginalis c) Leptrothrix vaginalis d) Human papilloma virus
444.
Mi jellemző a nőgyógyászati kenet sejt összetételére a ciklus 1-6 napján? a) a vér és az endometrialis elemek dominálnak kenet hátterében neutrophil leukocyták vegyes flóra elszórtan degenerált superficialis sejtek b) superficialis sejtek dominálnak a kenetben a cervix nyák páfránylevélszerű strukturát mutat. c) superficialis sejtek mellett nagy számban vannak jelen intermedier sejtek d) csak endometrialis sejteket tartalmaz
445.
Milyen hám borítja a vaginát és az ectocervixet? a) elszarusodó laphám, b) el nem szarusodó laphám c) átmeneti hám d) mesothel
446.
Emlő aspiratios cytológia minták értékelése során mit jelent a C4 diagnózis? a) értékelhetetlen a minta b) malignitásra gyanús a minta c) malignitás igazolható a minta alapján d) benignus elváltozásból származó minta
447.
Melyek az emlő cysta tartalom cytomorphologiai jellemzői? a) savós háttér mellett habos plasmáju histiocyták, macrophagok, szabályos ductalis hámlemezek, esetleg apocrin metaplasiát mutató hámsejtek b) necroticus háttér mellett hyperkrom szabálytalan alakú sejtek, sejtcsoportok, sejtcsoportokon belül myoepithel sejtek nem láthatók c) sejtdús kenetben egyrétegű ductalis szövetlemezek, melyek belül myoepithel sejtek megfigyelhetők, a kenet hátterében bipolaris csupasz magok. d) kizárólag periferiás vért tartalmazó kenetek
448.
Mi a cytológiai jellemzője a nyálmirigy Warthin tumorának /cystoadenolymphoma/? a) szennyes szemcsés háttér mellett vegyes lymphoid sejtpopuláció, onkocyták papilláris csoportja b) csoportokban elhelyezkedő szabályos acinus sejtek és myoepithelt tartalmazó ductus hámsejt lemezek. c) nem diagnosztizálható cytológiai mintából a Warthin tumor. e) monomorph lymphoid sejt populáció
___________________________________________________________________________ 65
449.
Mely kórokozó csoport kapcsolódik legyakrabban az IUD-hez /intrauterin fogamzásgátló eszköz/ a) Chlamydia csoport b) Actinomyces csoport c) Gram pozitív coccusok d) Human papilloma virus
450.
Melyik a legalkalmasabb minta köpet esetén? a) késő esti spontán köpet b) kora reggeli spontán köpet c) a beteg köhögtetése után 5 perccel nyert spontán köpet d) déli köpet
451.
Mikor diagnosztikus értékű a köpet? a) ha csak oralis laphámsejtet tartalmaz b) ha alveolaris macrophagokat is tartalmaz c) ha csak respiratóricus hengerhámsejtet tartalmaz d) ha oralis szaprofitákat tartalmaz
452.
Mely kórokozóra jellegzetesek a nőgyógyászati kenetben a koilocyták? a) Herpesz vírus fertőzés b) Trichomonas fertőzés c) Human papilloma vírus fertőzés d) egyik kórokozóra sem
453.
A Papanicolaou értékelés szerint mit jelent a PII cytológiai eredmény? a) értékelhetetlen b) negatív c) jóindulatú, kóros állapot d) malignitás gyanúja
454.
Mely pajzsmirigy elváltozásra jellegzetesek az alábbi cytomorphologiai jellemzők intranuclearis vacuolisatio, sejtdússág, maghártya kettőzöttségek /groove/, papillaris hámlemezek a) pajzsmirigy cysta b) follicularis neoplasia c) papillaris pajzsmirigy carcinoma d) Hashimoto thyreoiditis
455.
Van-e a HPV infectionak etiológiai szerepe a cervix carcinoma kialakulásában? a) igen valamennyi típusának b) igen, de csak bizonyos magas rizikójuk HPV tipusoknak c) nincs d) van de csak a 6,11-es típusnak
456.
Minek a rövidítése a CIN? a) cervicalis intranuclearis neoplasia b) cervicalis intraepithelialis neoplasia c) cervicalis in situ neoplasia d) nem használunk ilyen rövidítést
___________________________________________________________________________ 66
457.
Mit sorolunk a low grade squamos intraepithelial lesio /LSIL/ csoportjába? a) HPV infectio gyanúja és CIN I b) CIN II és HPV infectio gyanúja c) CIN I d) gyulladás reaktív hámelváltozással
458.
Mikor megfelelően értékelhető a pajzsmirigy kenet? a) ha egy jól fixált sejtcsoportot tartalmaz b) ha 5-6 jól fixált, jól festődő, 10-20 sejtből álló follicularis hám sejtcsoportot tartalmaz c) ha tartalmaz lypmhocytát is d) ha C-sejtet is tartalmaz
459.
Mivel fixálja a folyadék jellegű cytológiai mintát és milyen arányban, ha nincs lehetőség annak azonnali feldolgozására? a) 10 %-os formalinba 1:1 arányban b) 50 %-os etil alkohollal 1:3 arányban c) 50 %-os etil alkohollal 1:1 arányban d) fiziológiás sóoldatba
460.
Milyen fixálót használunk véres minta esetén a vvt hemolizálására? a) 95 %-os metanol b) Carnoy fixáló c) 10 %-os formalin d) 95%-os etanol
461.
Mi a karyolysis? a) a sejtmag elhalása b) a sejtmag feloldódása c) a sejtmag megnyúlása d) a sejtmag zsugorodás
462.
Mi jellemző a malignus laphhámsejtek sejtmag szerkezetére? a) kerekded vagy babalakú sejtmag keskeny maghártya, finoman szemcsés transzparens kromatin b) szabálytalan magalak, maghártya irregularitás, durva rögös egyenetlen eloszlású kromatin füstszerű háttér mellett, hyperkromázia c) kerekded mag, enyhén megvastagodott maghártya, egyenletes eloszlású finoman rögös kromatin d) nincs speciális jellemzője
463.
Mi jellemző az atypusos laphámsejtek mag plasma arányára? a) azonos a normál sejtekével b) kisebb, mint a normál sejteké c) nagyobb, mint a normál sejteké d) nem jellemezhető
___________________________________________________________________________ 67
464.
Mi a méhnyak squamo-columnaris junctiojának jelentősége? a) az élet folyamán egyre magasabbra kerül az endocervix irányába b) ez a laphám hengerhám átmenet c) itt fordul elő leggyakrabban a méhnyak precancerosisa d) nincs jelentősége
465.
Mit jelent az abráziós cytológia? a) spontán leválló sejtek összegyűjtése és vizsgálata b) valamilyen eszközzel (spatula, kefe) lekapart sejtekből nyert minta és annak vizsgálata c) aspiratiós technikával nyert minta d) vastagtűvel nyert szövethenger
466.
Az aspiratiós cytológiai mintavétel során a) a spontán leváló sejteket gyűjtjük össze és vizsgáljuk b) a spatulával, kefével lekapart sejtekből nyert mintát vizsgáljuk c) a mosással öblitéssel nyert mintát vizsgáljuk d) a vékonytűvel, aspiratiós pisztollyal nyert sejteket vizsgáljuk
467.
Mely kórokozóra jellemzőek nőgyógyászati kenetekben az alábbiak: többmagvúság, homogén sejtmag, eosinophil intranucelaris zárványok? a) HPV infectio b) Actinomycosis c) Herpesz vírus fertőzés d) Candida fertőzés
468.
Mely kórokozó okozta reaktiv sejtelváltozások utánozhatják a HPV infectio cytomorphologiai jeleit? a) Herpesz vírus b) Haemophilus vaginalis c) Trichomonas vaginalis d) Candida albicans
469.
Mik a postirradiatios reaktiv hám elváltozássok cytomorphologiai jelei? a) bizarr sejtformák, sejtmag és cytoplasma egyaránt megnövekszik, rögös hyperchrom, kromatin, degeneratív magelváltozások, b) az irradiatio nem okoz fénymikroszkóposan látható elváltozásokat c) erősen eltolódott magplasma arány, atypusos osztódások d) minimálisan megnagyobbodott sejtmag, perinuclearis hálo, gyűrött mazsolaszerű mag
470.
Mely esetben javasolunk nőgyógyászati kenet alapján rövid ideig tartó oestrogen kezelést? a) atrophia gyulladás esetén b) a ciklus második feléből származó kenetek esetén, ha nem tudjuk egyértelműen eldönteni a hámelváltozás jellegét c) abban az esetben, ha atrophiás kenetben látott hám elváltozások túl mennek az atrophián, azonban a malignitás egyértelműen nem mondható ki d) nem javaslunk nőgyógyászati cytológiai minta alapján hormonkezelést
___________________________________________________________________________ 68
471.
Bethesda értékelés szerint a kenet minősége lehet: a) megfelelő, korlátozott diagnosztikus értékű, értékelhetetlen b) megfelelő, értékelhetetlen c) korlátozott diagnosztikus értékű, értékelhetetlen d) jó minőségű, rossz minőségű
472.
Mit jelent a karyopycnosis? a) a sejtmag elhalása, b) a sejtmag feloldódása c) a sejtmag megnyúlása d) a sejtmag zsugorodása
473.
Mit jelent a karyorrhexis? a) a sejtmag elhalása b) a sejtmag feloldódása c) a sejtmag szétesése d) a sejtmag zsugorodása
474.
Mely sejttípus nem fordul elő normál nyálmirigy aspiratumában? a) myoepithelsejtek b) acinussejtek, sejtcsoportok c) follicularis hámsejtek d) ductus hámsejtek
475.
Nyálmirigy adenoid cysticus carcinomájában a nyák festődése Giemsa festéssel a) metakromáziás vörös b) sárgás c) kék d) nem festődik
476.
Milyen a nyálmirigy mucoepidermoid carcinomájának nyákfestődése Giemsa festéssel a) metakromáziás vörös b) kék c) nem festődik d) sárgásvörös
477.
Mely elváltozásokhoz egyoldali emlőváladékozás hátterében? a) intraductalis papillomához, mastopathiához b) terhességhez c) hypophysis prolactin termelő tumorához d) nem fordul elő egyoldali emlőváladékozás
478.
A Papanicolaou festés jól alkalmazható nőgyógyászati keneteken, mert a) néhány másodperc alatt elvégezhető b) a dysplasias sejtek egyértelműen zöldre festődnek c) részletdús magfestést, transparens és differenciált cytoplasma festődést ad d) részletdús magfestés mellett egyenletes eosinophil cytoplasma festést mutat
___________________________________________________________________________ 69
479.
Az exfoliatív cytologia minta jellemzői: a) a minta gyakran tartalmaz különböző eredetű sejteket a sejtek néha autolysaltak, nagy számban fordulhatnak elő gyulladásos sejtek b) nagy területről származnak a sejtek, megőrzöttségük jó c) a sejtek a körülírt vizsgálandó elváltozásra jellemzőek, megőrzöttségük jó d) minta mindig tartalmaz leukocytát
480.
Mik jellemzőek az aspiratios cytologiai mintákra? a) a minta gyakran tartalmaz különböző sejteket a sejtek néha autolysaltak, nagy számban fordulnak elő gyulladásos sejtek b) nagy területről származnak a sejtek, megőrzöttségük jó c) a sejtek a körülírt vizsgálandó elváltozásra jellemzőek, megőrzöttségük jó d) minta mindig tartalmaz leukocytát
481.
Az abrasios cytologiai minta jellemzői: a) a minta gyakran tartalmaz különböző sejteket a sejtek néha autolysaltak, nagy számban fordulnak elő gyulladásos sejtek b) nagy területről származnak a sejtek, megőrzöttségük jó c) a sejtek a körülírt vizsgálandó elváltozásra jellemzőek, megőrzöttségük jó d) minta mindig tartalmaz leukocytát
482.
A mestruációs ciklus második felében a nőgyógyászati kenet laphám sejtjein a) progesteron hatás jellemzői láthatók b) oestrogen hatás jellemzői láthatók c) calcitonin hatás jellemzői láthatók d) prolactin hatás jellemzői láthatók
483.
Oestrogen hatás alatt a nőgyógyászati kenetekben a) dominálnak a parabasalis sejtek b) elsősorban intermedier sejteken látunk c) fokozódik a sejtek kiérése, nagy számban látunk superficialis sejteket d) coccus flórát látunk
484.
A menstruációs ciklus második felében a kenetben a) fokozódik a laphámsejtek érése, ezért superficialis sejteket látunk b) csökken a laphámsejtek érettsége, ezért az intermedier sejtek dominálnak c) csökken a laphámsejtek érettsége, ezért elsősorban basalis jellegű sejteket látunk d) a parabasalis sejtek dominálnak
485.
A méhnyakban a transformációs zóna az élet folyamán a) egyre magasabbra kerül az endocervix irányába b) nem változik a helye c) egyre inkább az ectocervix irányába kerül d) egyre jobban látható kolposzkópos vizsgálat során
486.
Mi okozhat magelongációt ? a) mechanikai és hőhatás b) alkoholos fixálás c) levegőn szárítás d) sejtelhalás
___________________________________________________________________________ 70
487.
488.
Nőgyógyászati kenetben látható atrophias kép kialakulásának oka a) progesteron hiány b) prolactin hiány c) oestrogen hiány d) calcitonin hiány Az alábbiak közül melyik tekinthető abrasios jellegű mintának ? a) köpet b) spontán ürült vizelet c) hörgőmosó folyadék d) emlőváladék
489.
Az alábbiak közül mely a cervix carcinoma rizikótényezője? a) HPV 6-11 típussal történt fertőzöttség b) későn kezdett nemi élet c) HPV-16-18 típussal történt fertőzöttség d) rákos megbetegedés előfordulása a családban
490.
A cervix carcinoma mely életkori időszakban éri el előfordulási gyakoriságának csúcsát? a) 44-55 év között b) 65-70 év között c) 30-35 év között d) 18-20 év között
491.
Mely baktérium alkotja a normál hüvelyflórát? a) Lactobacilus vaginalis b) Haemophilus vaginalis c) Candida albicans d) Gardnerella vaginalis
492.
Sejtblock technikához a sejteket hogyan fixáljuk? a) 50 %-os metanolban b) 95 %-os metanolban c) tömény xilolban d) 10 %-os formalin oldatban
___________________________________________________________________________ 71
CITOLÓGIA-HISZTOLÓGIA-HISZTOKÉMIA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
493.
Mi a jelentése az MPS mozaikszónak? A: máj parenchyma sejt B: mononuklearis phagocyta systema C: mucint produkáló sejt
494.
Mi a fő funkciója az MPS-hez tartozó sejteknek? A: pepszin temelés B: sejtközötti állomány termelése C: fagocitózis
495.
Melyik sejt termeli az extracelluláris matrix nagy részét a kötőszövetben? A: a zsírsejt B: a makrofág C: a fibroblast
496.
Milyen kötőszöveti sejtben található hisztamin? A: a fibroblastban B: a fibrocytában C: a hízósejtben
497.
Milyen struktúra felelős a csöves csontok hossznövekedéséért? A: az epiphysis porckorong B: a csonthártya C: a csontgerenda
498.
Mit nevezünk a vérkép balratolódásának? A: a lymphocyták felszaporodását a perifériás vérben B: a monocyták felszaporodását a perifériás vérben C: az éretlen granulocyták felszaporodását a perifériás vérben
499.
Az egészséges felnőtt ember vérében található lebenyezett magvú leukocyta populáció hány százaléka eozinofil szemcsézettségű? A: 20-30% B: 2-5% C: 0-1%
___________________________________________________________________________ 72
500.
Milyen molekulák találtatók a harántcsíkolt izom sarcomereinek ún. vastag filamentumaiban? A: aktin B: miozin C: kollagén
501.
Milyen ion koncentrációjának növekedése szükséges az aktin-miozin kölcsönhatás kialakulásáért izomrostokban és izomsejtekben? A: kálium B: magnézium C: kálcium
502.
A neuron milyen nyúlványát veheti körül myelinhüvely? A: a dendritet B: az axont C: mindkettőt
503.
Hogyan lehet a vicinális glikol csoportokat tartalmazó poliszaharidokat polialdehidekké alakítani a hisztokémiában? A: Salétromsavas kezeléssel. B: Hidrogén hiperoxidos kezeléssel. C: Perjódsavas oxidálással.
504.
Melyik festék alkalmas a savanyú mucinok specifikus feltüntetésére? A: Best Carmin. B: Leukofuchsin. C: Alciánkék.
505.
Melyik eljárás tünteti el a szöveti metszetekbôl specificusan a glikogént? A: Alkoholos mosás. B: Enyhe hôkezelés. C: Diastase emésztés.
506.
Az alábbiak közül melyik festékek adnak metakromáziás eredményt? A: Toluidinkék. B: Metilénkék. C: A+B
507.
Melyik enzim alkalmas a savanyú mucinok kiemésztésére a szöveti metszetekbôl? A: Savanyú foszfatáze. B: Tormaperoxidáze. C: Hyaluronidáze.
508.
Mire jók a lektinek a hisztokémiában? A: A glikoproteidek monoszaharida komponenseinek a kimutatására. B: Amyloid specificus kimutatásárA: C: Az immunhisztokémiai reakciók helyének színes feltüntetésére.
___________________________________________________________________________ 73
509.
Melyik pigment mutat autofluorescenciat? A: Korom pigment. B: Haemosiderin. C: Lipofuscin.
510.
Melyik hisztokémiai reakció alkalmas a haemosiderin pigment feltüntetésére? A: PAS reakció. B: von Kóssa reakció. C: Berlinikék reakció.
511.
Milyen festési eljárást alkalmazunk nőgyógyászati kenetek esetén? A: PAS festés B: Papanicolaou festés C: Giemsa festés
512.
Hogyan fixáljuk a nőgyógyászati keneteket? A: nem fixáljuk B: nedvesen, 95 %-os etilalkoholban minimum 15 percig C: megszárítjuk és aztán 95 %-os alkoholban fixáljuk
513.
Hogyan fixáljuk a kenetet Giemsa festés esetén? A: 95 %-os etilalkoholba mártjuk, majd megszárítjuk B: levegőn szárítjuk C: nedvesen fixáljuk 95 %-os etilalkoholban
514.
Mit jelent az exfoliativ cytológia? A: spontán leváló sejtek összegyűjtése és vizsgálata B: valamilyen eszközzel /spatula, kefe/ lekapart sejtekből nyert minta és annak vizsgálata, C: mosással, öblítéssel nyert cytológiai minta és annak vizsgálata
515.
A menstruációs ciklus mely napjai a legideálisabbak nőgyógyászati cytológiai mintavétel szempontjából? A: 6-12 nap B: 18-28 nap C: 10-18 nap
516.
Mit jelent a szűrő jellegű cytológia? A: egészségesnek tartott populációból a betegek kiszűrése daganatos betegségekre, illetve azok megelőző állapotaira B: klinikai panaszokkal bíró paciensekből nyert minták daganatos betegség igazolására C: kevés sejtet tartalmazó minták filteren történő átszűrése
517.
Melyik a leggyakrabban előforduló protozoon a nőgyógyászati kenetekben? A: Trichomonas vaginalis B: Haemophilus vaginalis C: Leptrothrix vaginalis
___________________________________________________________________________ 74
TÖBBSZÖRÖS FELELETVÁLASZTÁS ÁLLANDÓ 5-ÖS KULCS ALAPJÁN Az alábbi kulcs segítségével jelölje meg a helyes válaszokat: A: B: C: D: E: F:
az 1, 2, 3-as válasz a helyes az 1, 2, 3 és 4-es válasz a helyes az 1 és 3-as válasz a helyes a 2 és 4-es válasz a helyes csak a 4-es válasz helyes mindegyikválasz helyes
518. Az enzimhisztokémiai reakciók sarkalatos lépése az inkubálás. Az inkubáló oldat tartalmaz, kivéve : 1. koenzimet 2. aktivátort 3. puffer-rendszert 4. enzimet 5. szubsztrátot 519. A hisztokémiában jól ismert a metakromázia jelensége. A felsoroltak közül melyik metakromáziás színezék ? 1. alciánkék 2. toluidinkék 3. Níluskék 4. metilénkék 5. Congo-vörös 520. Az immunhisztokémiai reakciók két nagy csoportja ismert, a direkt és az indirekt módszerek. Válassza ki az indirekt eljárásokat ! 1. kettős híd eljárás 2. ABC reakció 3. PAP technika 4. immunfluoreszcens technika 5. autofluoreszcencia 521. Az immunhisztokémiai vizsgálatok során a reakciót láthatóvá kell tennünk. Mivel érhetjük ezt el ? 1. rodamin B 2. fluoreszcein izotiocianát 3. peroxidáz 4. hidroláz 5. nehézfémsók
___________________________________________________________________________ 75
522. Immunhisztokémiai módszerekkel az alábbi intermedier filamentumok kimutatására van lehetőségünk : 1. citokeratin 2. dezmin 3. vimentin 4. GFAP 5. NSE ( neuron-specifikus enoláz) 523. A heomopoetikus sejtek felszínén jellegzetes molekulák találhatók, melyek alapján elkülönítésük lehetséges. Válassza ki a T-sejt markereket ! 1. CD 3 2. CD 4 3. CD 8 4. CD 20
5. 524. 1. 2. 3. 4. 5.
CD 30 A szövettani beágyazás történhet: paraffinba celloidinbe zselatinba Polywachs-ba celloidin-paraffinba
525. A hisztotechnikában az anyag víztelenítése során a paraffinnal való gyorsabb átitatódás érdekében ún. intermediumot használunk. Ez lehet : 1. xilol 2. aceton 3. benzol 4. alkohol 5. izopropilalkohol 526. A kriosztát nem más, mint egy mélyhűtött térben elhelyezett mikrotom. A kriosztát metszetre igaz : 1. előzetes fixálásra nincs szükség 2. igen vékony metszetek készíthetők 3. enzimhisztokémiai reakciók végezhetők rajta 4. zsírkimutatás kriosztát metszeten nem lehetséges 5. előzetes formalin fixálást igényel 527. Az APUD rendszer sejtjeire igaz : 1. neuroendokrin sajátság 2. biogén aminokat termelnek 3. NSE pozitivitás 4. közéjük tartoznak a pajzsmirigy C-sejtjei 5. S-100 protein pozitívak
___________________________________________________________________________ 76
HAEMATOLÓGIA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
528.
A granulocyta sejtsor érésében szerepet játszanak: a) a szöveti hypoxia. b) a TNF. c) a jó veseműködés. d) a GM-CSF.
529.
A megakaryocyta sejtsor érésében, fejlődésében alapvető szerepet játszik: a) a megfelelő számú thrombocyta jelenléte. b) a thrombopoetin. c) a „reticulált” thrombocyták jelenléte. d) a lép.
530.
Hogyan következnek egymás után a vörösvértest érési alakok? a) Erythroblast, proerythroblast, erythrocyta, reticulocyta b) Reticulocyta, proerythroblast, erythroblast, erythrocyta c) Proerythroblast, erythroblast, reticulocyta, erythrocyta d) Reticulocyta, proerythroblast, erythroblast, erythrocyta
531.
Melyik a perifériás vérképben előforduló legnagyobb fehérvérsejt alak? a) neutrophil granulocyta b) eosinophil granulocyta c) basophil granulocyta d) monocyta
532.
Mely kifejezés utal vastartalmú sejtre? a) monocyta b) metamyelocyta c) ring sideroblast d) lymphocyta
533.
Milyen erythropoietikus érési alak jut ki normális körülmények között a keringésbe? a) proerythroblast b) érett vörösvértest c) normoblast d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 77
534.
Mi befolyásolja a perifériás kenet festődésének minőségét? a) festék töménysége b) fényviszonyok a festés alatt c) napszak d) egyik sem
535.
Milyen granulocyta érési alakok jutnak ki normális körülmények között a keringésbe? a) neutrophil, eosinophil és basophil segment b) myeloblast c) promyelocyta d) egyik sem
536.
Melyik sejt nem látható a normális perifériás kenetben? a) segment b) eosinofil c) myeloblast d) monocyta
537.
A monocyta sejtsor jellemző enzim reakciója: a) az α-NAE. b) a berlini-kék reakció. c) a PAS. d) a sudan+ a savi phosphatase-reakció.
538.
Egy kóros perifériás kenetet értékelünk. Melyik sejtet nem számoljuk bele a 100 fehérvérsejtbe? a) myeloblast b) promyelocyta c) stab d) normoblast
539.
Heveny myeloid leukaemiában jellemző: a) a sejtek nagy ribonucleinsav tartalma. b) a sudan-reakció élénk pozitivitása. c) a PAS-reakció szemcsés pozitivitása. d) a nagy GAPA-score.
540.
A heveny lymphoid leukaemiában jellemző: a) a kis megakaryocyta szám. b) a sejteken plasma-nyúlványok jelentkezése. c) PAS-reakcióval a durva granularis cytoplasmatikus pozitivitás. d) a plasma-szegélyben vacuolisatio jelentkezése.
541.
A granulocyta alkalikus phosphatase reakció diagnosztikus: a) heveny lymphoid leukaemiában. b) krónikus lymphoid leukaemiában. c) krónikus myeloid leukaemiában. d) krónikus hepatitisben.
___________________________________________________________________________ 78
542.
A PAS cytokémiai reakcióval mit mutatunk ki? a) szénhidrátok b) lipidek c) esterasok d) peroxidase
543.
Milyen lymphocyta sorból származnak a plazma sejtek? a) B lymphocyta b) T lymphocyta c) LGL lymphocata d) reaktív lymphocyta
544.
Melyik sejtféleség dominál a chronicus lymphoid leukémiában? a) monocyta b) lymphocyta c) myeloblast d) lymphoblast
545.
Mely vizsgálat nem része közvetlenül a leukémia diagnosztikának? a) kenet értékelése morfológiai vizsgálattal b) májenzimek vizsgálata c) citokémiai reakciók d) immunfenotípus vizsgálatok
546.
A myelomonocytás leukémia a) AML M1 b) AML M2 c) AML M3 d) AML M4
547.
A promyelocytás leukémia a) AML M3 b) AML M4 c) AML M5 d) AML M7
548.
Mi jellemző a CLL-re? a) Gumprecht rögök a perifériás kenetben b) Eosinophilia c) Basophilia d) Neutropenia
549.
ALL L2-ben a következő morfológiájú sejtek láthatók: a) Kicsi, uniformis lymphocyták b) Nagy lymphocyták, nucleolusokkal c) Nagy lymphocyták vacuolumokkal d) Heterogén méretű lymphocyták
___________________________________________________________________________ 79
550.
A Sudan Black megfesti: a) glycogent b) megakaryoblastokat c) myeloblastokat d) lymphoblastokat
551.
A leukaemiás sejtekben megjelenő Auer-pálcák melyik leukaemiára jellemzők? a) ALL (L2) b) AML (M0) c) CLL d) AML (M3)
552.
Melyik citokémiai reakció pozitivitása értékelendő myeloid markerként? a) PAS b) berlinikék-reakció c) α-naphtylacetát-észteráz d) myeloperoxidáz
553.
Melyik citokémiai reakció pozitivitása értékelendő lymphoid /T-sejtes/ markerként? a) Peroxidáz (POX) b) Acid foszfatáz c) Sudan d) NSE
554.
Melyik krónikus leukaemiára jellemző a leukaemiás sejtekben jól látható nucleolus? a) PLL (prolymphocytás) b) CLL c) HCL (hajas-sejtes) d) SLVL (lép-eredetű lymphoma villosus lymphocytákkal)
555.
Melyik leukaemia sejtjeit jellemzi a vacuolizált plasma? a) AML (M2) b) CLL c) HCL d) ALL (L3)
556.
Az immun thrombocytopenia lehet: a) hypertrophiás. b) splenikus. c) amegakaryocytás. d) egyik sem
557.
Az essentialis thrombocythaemiában a thrombocyták működési rendellenesége megnyilvánulhat: a) a gyakori vérzékenységben. b) lázas reakciókban. c) a testsúlycsökkenésben. d) a testsúly gyarapodásban
___________________________________________________________________________ 80
558.
Kardiovaszkuláris betegségek esetén a plazma viszkozitás a) csökken b) változatlan c) emelkedik d) nem megítélhető
559.
A plazma viszkozitás meghatározásában lényeges szerepet játszik a) albumin frakció b) nátrium c) kálcium d) fibrinogén
560.
A vas anyagcserét jellemzi: a) a szérum vas jó felvilágosítást ad a vasraktárak állapotáról. b) a vas anyagcsere egy nyílt rendszerben zajlik. c) jelentős a vesén keresztüli vas excretio. d) a szabad vas toxikus, ezért fiziológiásan fehérjéhez kötött állapotban van.
561.
A vas szállításáért felelős fehérje: a) albumin b) ceruloplazmin c) transzferrin d) ferritin
562.
A vas felvétele a sejtekbe: a) ferritin-kötésben történik b) transzferrin receptoron keresztül történik c) hormon receptorokon keresztül történik d) egyszerű diffúzióval történik
563.
A vas felszívódásának kedvez: a) ferro-vas b) alkáliák - antacidok, pankreász enzimkivonatok c) vastúlsúly d) lúgos pH
564.
Csontvelői vasraktárak detektálására használt festési eljárás: a) GAPA b) PAS c) berlinikék d) Sudan fekete
565.
Mely állítás igaz? a) Vastúlsúly nem alakulhat ki normál mennyiségű vasat tartalmazó étrend mellett. b) Vastúlsúly nem alakulhat ki parenterális vaskészítmények alkalmazása során. c) A vastúlsúly laboratóriumi diagnosztikájában a transzferrin telítettség nem jól használható paraméter. d) A vastúlsúly laboratóriumi diagnosztikájában a transzferrin telítettség jól használható paraméter.
___________________________________________________________________________ 81
566.
Melyek a CD markerek jellemzői? a) lipid tulajdonságú anyagok b) sejtmebránban és citoplazmában található cukrok c) jellemzőek a sejtvonalra és a sejt érettségi fokára d) monoklonális antitestekkel nem reagálnak
567.
Mely CD marker jellemző a B sejtekre? a) CD19 b) CD8 c) CD13 d) CD4
568.
Az alábbiak közül melyik myeloid marker? a) CD34 b) CD20 c) CD13 d) CD8
569.
Mi a flow cytométerek működésének elve? a) spektrofotometria b) elektromos vezetőképesség detektálása c) fluoreszcens jelek detektálása d) eozinofil sejtek festése
570.
A fehérvérsejt populáción belül mely sejttípusok különíthetők el a fényszóródás (előre és oldalra szórt fény) alapján? a) lymphocyta, basophil és neutrophil b) lymphocyta, monocyta és granulocyta ill. a blastok c) monocyta, eosinophil és granulocyta d) neutrophil, basophil és monocyta
571.
Az előre (FS) és oldalra (SS) szórt fény a sejtek milyen tulajdonságairól ad felvilágosítást? a) a sejt érettségéről b) a sejt méretéről és granularitásáról, szerkezetéről c) a sejtek lymphoid vagy myeloid jellegéről d) a T helper – T supressor arányról
572.
Mi az immunfenotípus vizsgálatok elve? a) fluoreszcens festékkel jelölt monoklonális antitestek alkalmazása (direkt immunfluoreszcencia), melyek sejtfelszíni és citoplazmatikus antigéneket ismernek fel b) fehérvérsejtek lizálása után antigén analízis flow cytometriával c) fluoreszcens festékek direkt kötése sejtfelszíni antigénekhez d) P glycoprotein kimutatása
573.
Milyen információkat kaphatunk a CD marker eloszlás alapján a fluoreszcens jelek detektálásával? a) citokémiai reakciók eredménye b) sejtek nagysága c) éretlen sejtek (őssejtek) aránya d) vörösvérsejtek morfológiája
___________________________________________________________________________ 82
574.
Mi a sejtciklus analízis elve? a) a propidium jodid (PI) interkalálódik a DNS kettős szála közé, így a PI tartalom a sejt DNS tartalmával arányos b) a propidium jodid gátolja a DNS szintézist, így a sejtek osztódási ciklusa vizsgálható c) a propidium jodid hasítja a kettős szálú RNS-t d) a propidium jodid által kibocsátott fényt az FL-1 detektor érzékeli
575.
Mely sejtciklus fázisokban 2N a kromoszóma tartalom? a) G0 és G1 b) M c) S d) G2
576.
Mit jelent a multidrog rezisztencia? a) a beteg jól reagál a gyógyszeres kezelésre b) citosztatikumokkal szembeni hatástalanság c) a beteg csak egy gyógyszert kaphat egyszerre d) citosztatikumok együttes adásakor fellépő allergiás reakció
577.
Melyik a multidrog rezisztencia jelenleg leggyakoribbnak tartott és funkcionális teszttel is vizsgálható formája? a) DNS repair mechanizmusok hiánya b) glutation rendszer csökkent mûködése c) membrán transzporterek (pl. P glycoprotein) jelenléte d) citoszatikum megváltozott metabolizmusa
578.
A reticulocyta meghatározás végezhető : a) PAS festéssel b) Brillant krezil-kék festéssel c) Sudan festéssel d) Berlinikék festéssel
579.
A reticulocytában kimutatható maradvány : a) lizoszóma b) DNS c) sejtmag d) reziduális RNS
580.
Reticulocyták festésére használatos: a) PAS b) brillantkrezilkék c) myeloperoxidáz d) nem specifikus észteráz
581.
Mi festődik a reticulocytákban supravitális festéssel? a) a magmaradvány b) DNS c) reziduális RNS d) citoplazma
___________________________________________________________________________ 83
582.
Reticulocytaszám értékelése kenetben: a) reticulocytának számolunk minden vvt-t, melyben 2 vagy több kékre festődő partikulum vagy filamentum van. b) reticulocytának számolunk minden vvt-t, melyben legalább 4 kékre festődő partikulum vagy filamentum van. c) megszámolunk 100000 vvt-t és a reticulocytaszámot %-ban adjuk meg. d) megszámolunk 100 vvt-t, és a reticulocytaszámot %-ban adjuk meg.
583.
Reticulocytaszám meghatározása automatával: a) előnye, hogy a mintát nem kell festeni. b) elavult, nem ajánlatos módszer. c) a tiazol narancs festék a reziduális RNS-t festi. d) a tiazol narancs a citoplazmában levő fehérjéket festi.
584.
A vérben fiziológiásan előforduló hemoglobinok: a) methemoglobin b) oxidált hemoglobin c) szulfhemoglobin d) egyik sem
585.
A Nemzetközi Hematológiai Standardizációs Bizottság által 1978-ban elfogadott, ajánlott módszer: a) savhematin módszer b) lúghematin módszer c) ciánmethemoglobin módszer d) SLS-hemoglobin módszer
586.
A hemiglobin cianid módszer előnyei: a) hemoglobin, methemoglobin és karboxihemoglobin is mérhető b) szulfhemoglobint is mér c) csak manuálisan mérhető, nem automatizálható d) cianid tartalmú reagensek és hulladék
587.
Hematokrit meghatározás módszerei: a) spektrofotometria b) enzimaktivitás mérés c) centrifugálás d) fagyáspontcsökkenés
588.
A vörösvértestek süllyedésének vizsgálata Westergren szerint: a) csak 2 óránál régebbi vérből kivitelezhető b) 3,8 %-os citráttal 1:4 arányban alvadásgátolt vérből kivitelezhető c) 3,8 %-os citráttal 1:9 arányban alvadásgátolt vérből kivitelezhető d) csak 37°C-on kivitelezhető
589.
Hibaforrások a vörösvértestek süllyedésének vizsgálatakor: a) szobahőn végzett vizsgálat b) cső döntögetése a vizsgálat közben c) cső helyzete függőleges a vizsgálat közben d) automatával végzett vizsgálat
___________________________________________________________________________ 84
590.
Thalassemiában jellemző: a) alacsony thrombocytaszám b) alacsony MCV c) magas MCH d) alacsony fehérvérsejtszám
591.
A vashiányos és a krónikus betegséghez társuló anemia elkülönítésében jól használható paraméter a szolubilis transzferrin receptor meghatározás, mert a) negatív akut fázis fehérje b) akut fázis reakció nem befolyásolja a szintjét c) szintje csökken vashiány esetén d) szintje nő vashiány esetén
592.
Sideroblasos anemiában a) a perifériás kenetben sideroblastok detektálhatók b) a csontvelői kenetben sideroblastok detektálhatók c) a perifériás kenetben ovalocytosis van d) a perifériás kenetben macrocytosis van
593.
A haemolitikus anaemiára jellemző a) alacsony LDH aktivitás b) magas nem-konjugált bilirubin szint c) normál bilirubin szint d) normál LDH aktivitás
594.
A sideroblastos anaemiában jellemző: a) a Jolly testek jelenléte. b) emelkedett LDH aktivitás. c) a kisebb se-ferritin szint. d) a ring sideroblastok jelenléte a csontvelőben.
595.
Ha a vörösvértestet oxidatív ártalom éri: a) a vvt membrán nem károsodik b) a vvt nem reagál c) a hemoglobin denaturálódik és Heinz testek képződnek d) a vörösvértest sarlósejtté alakul
596.
A leggyakrabban előforduló vvt enzimdefektus: a) laktát dehidrogenáz hiány b) glükóz-6-foszfát dehidrogenáz hiány c) myeloperoxidáz hiány d) glutation hiány
597.
Hypochrom, microcyter anemia jellemzi: a) B12 vitamin hiányt b) vastúlsúlyt c) vashiányt d) thalassemiát
___________________________________________________________________________ 85
598.
Hemolitikus anemia laboratóriumi jellemzői: a) szérum konjugált bilirubin emelkedett b) szérum nem konjugált bilirubin változatlan c) vizelet UBG fokozott d) vizelet UBG eltűnt
599.
Hemolitikus anemia laboratóriumi jellemzői: a) szérum haptoglobin csökken b) szérum haptoglobin emelkedik c) szérum konjugált bilirubin emelkedett d) szérum nem konjugált bilirubin változatlan
600.
Vörösvértest membrándefektust okoz: a) vashiány b) örökletes sphaerocytosis c) B12 vitamin hiány d) folsav hiány
601.
Örökletes sphaerocytosis jellemzői: a) kenetben macroovalocyták láthatók b) kenetben microsphaerocyták láthatók c) hypersegmentált granulocyták d) reticulocytaszám normál
602.
Anemia perniciosában jellemző perifériás kenet : a) a perifériás kenetben nincs jellemző eltérés b) macro-ovalocytosis c) hyposegmentált granulocyták d) microsphaerocytosis
603.
Megaloblastos anaemia kialakulásának oka(i): a) B6 vitamin hiány b) B12 vitamin hiány c) B12 vitamin túlsúly d) egyik sem
604.
Ha a Schilling teszt negatív mind a jelzett B12, mind a jelzett B12 + IF esetében, a lehetséges kórok: a) étrendi probléma b) anaemia perniciosa c) intestinális betegség d) egyik sem
605.
A manuális sejtszámolás eszköze: a) fotométer b) áramlási citométer c) manométer d) mikroszkóp
___________________________________________________________________________ 86
606.
Fehérvérsejt számlálás Bürker kamrában: a) a mintát Türk oldattal higítjuk b) a mintát Hayem oldattal higítjuk c) az eredményt g/L-ben adjuk meg d) az eredményt T/L-ben adjuk meg
607.
Vörösvértest számlálás Bürker kamrában: a) a mintát Türk oldattal higítjuk b) a mintát Hayem oldattal higítjuk c) az eredményt G/L-ben adjuk meg d) az eredményt g/L-ben adjuk meg
608.
A Bürker-kamra: a) nagy négyzete (mely 3 vonallal határolt) 1 mm2 területű b) nagy négyzete (mely 3 vonallal határolt) 1 cm2 területű c) fedőlemez ráhelyezésekor a sejtszámolásra kijelölt területen a kamra magassága 0.01 mm d) fedőlemez ráhelyezésekor a sejtszámolásra kijelölt területen a kamra magassága 1 cm
609.
Bürker kamrában történő thrombocytaszámláláskor különösen ügyelni kell arra, hogy a) a minta hűtőben álljon b) a kamrába való betöltés után a minta nedves kamrában ülepedjen c) a számolást elektronmikroszkóppal végezzük d) a mintát vizsgálat előtt hemolizáljuk
610.
A hematológiai automaták előnyei: a) jól mutatnak a laboratóriumban b) kisszámú minta hosszú idő alatt analizálható vele c) nem kontrollálható d) nagy pontosság és jó reprodukálhatóság
611.
A sejtszám és sejtméret meghatározás elve a hematológiai automatákban: a) a sejtek hőstabilitásának változása alapján történik b) elektromos impedancia változások detektálása alapján történik c) sejtek autofluoreszcenciája alapján történik d) a sejtek festékfelvevő lépessége alapján történik
612.
Mit jelent az RDW paraméter a hematológiai automaták leletén? a) a vörösvértestek hemoglobin tartalmára utal b) a fehérvérsejtek térfogati eloszlási görbéjének a szélessége c) a vörösvértestek térfogati eloszlási görbéjének a szélessége d) a fehérvérsejtek festékkötésének intenzitására utal
613.
Mit jelent az MPV paraméter a hematológiai automaták leletén? a) átlagos vörösvértest térfogat b) átlagos thrombocyta térfogat c) átlagos fehérvérsejt térfogat d) a thrombocyták méretbeli eloszlása
___________________________________________________________________________ 87
614.
Malárias vérmintára jellemző lelet: a) thrombocytosis b) Gumprecht-rögök c) alacsony GAPA score d) specifikus pigment jelenléte
615.
A malaria diagnosztikában felhasználható: a) fehérvérsejtszám b) szerológiai tesztek c) MCHC d) egyik sem
616.
Melyik Plasmodium fajtára jellemző, hogy a maláriás beteg perifériás kenetében a parazitát tartalmazó vörösvértestek nagyobbak a nem fertőzött vörösvértesteknél? a) Plasmodium vivax b) Plasmodium malariae c) Plasmodium falciparum d) egyik sem
617.
Melyik Plasmodium fajtára jellemző a perifériás kenetben észlelhető Schüffner-pettyek megjelenése? a) Plasmodium falciparum b) Plasmodium malariae c) Plasmodium vivax d) egyik sem
618.
Malaria gyanú esetén mire alkalmas a vastagcsepp készítmény? a) a fertőzés jelenlétének igazolására b) különböző fertőzések elkülönítésére c) a paraziták sexuális és asexuális alakjainak a megkülönböztetésére d) semmire
619.
1 éves gyermek perifériás vérkép összetételére jellemző: a) a monocyták aránya magasabb mint felnőttekben b) a lymphocyták aránya magasabb mint felnőttekben c) a lymphocyták aránya alacsonyabb mint felnőttekben d) basofil sejtek egyáltalán nem láthatók
620.
Mikor normális a 190 g/L-es hemoglobin koncentráció és a 0.6-os hematokrit érték? a) minden életkorban b) a születés utáni első napokban c) felnőttek esetén d) 3-4 éves korban
621.
Az egyéves gyermek vérképére jellemző: a) leukopenia b) neutrophil segmentek túlsúlya c) lymphocytosis d) eosinophilia
___________________________________________________________________________ 88
622.
Melyik hematológiai paraméter nem változik az életkorral? a) vörösvértestszám b) hemoglobin koncentráció c) hematokrit érték d) thrombocytaszám
623.
Mit jelent az MCV paraméter a hematológiai automaták leletén? a) átlagos vörösvértest térfogat b) átlagos thrombocyta térfogat c). átlagos fehérvérsejt térfogat d) a thrombocyták méretbeli eloszlása
624.
Makrocyter anaemiát okozhat: a). B6 vitamin hiány b) Folsav hiány c) B12 vitamin túlsúly d) egyik sem
625.
Anemia perniciosában jellemző perifériás kenet : a) a perifériás kenetben nincs jellemző eltérés b) basophil punctatio c) hypersegmentált granulocyták d) microsphaerocytosis
626.
Hemolitikus anemia laboratóriumi jellemzői: a) szérum konjugált bilirubin emelkedett b) szérum laktát dehidrogenáz enzim aktivitása nő c) vizeletben bilirubin detektálható d) vizelet UBG eltűnt
627.
Thalassemiában igaz: a) a hemoglobinba nem tud beépülni a vas b) hyperchrom anemiát okoz c) a hemoglobin molekula α vagy a β lánca nem vagy kisebb mennyiségben szintetizálódik d) makrocyter anemiát okoz
628.
Hematokrit meghatározás leggyakoribb módszere a hematológiai automatákban: a) spektrofotometria b) enzimaktivitás mérés c) centrifugálás d) számítás
629.
Mit tartalmaz a Drabkin reagens? a) Na-fluorid b) KCN c) HCl d) heparin
___________________________________________________________________________ 89
630.
Miért van detergens a Drabkin reagensben? a) azért, hogy a vörösvértestek lízise teljes legyen b) azért, mert a reakció savas pH-ját biztosítja c) azért, mert a reakció lúgos pH-ját biztosítja d) egyik sem
631.
Mely CD markert nevezzük őssejt markernek? a) CD33 b) CD14 c) CD56 d) CD34
632.
A vas raktározásáért felelős fehérje: a) albumin b) ceruloplazmin c) transzferrin d) ferritin
633.
Mi a hypochrom, microcyter anemia leggyakoribb oka? a) B12 vitamin hiány b) folsav hiány c) vashiány d) magnézium hiány
634.
Vashiányos anemiában diagnosztikus: a) a transzferrin szaturáció normál b) a transzferrin szaturáció csökken c) a transzferrin szaturáció emelkedett d) a transzferrin szaturáció nem diagnosztikus
635.
A csökkent szérum ferritin koncentráció mire utal? a) vastúlsúlyra b) tumorra c) akut fázis reakció zajlik a szervezetben d) a raktározott vas mennyisége csökkent
636.
Milyen granulumok találhatók a monocytában? a) basophil b) eosinophil c) neutrophil d) azurophil
637.
Hány lebenye van az eosinophil granulocyta magjának? a) egy b) kettő c) három d) négy
___________________________________________________________________________ 90
638.
Mi jellemzi a basophil granulocytát? a) mérete jóval nagyobb a vörösvértestnél b) mérete jóval kisebb a vörösvértestnél c) citoplazmájában durva, basophil granulumok találhatók, melyek elfedik a magot d) citoplazmájában finom, basophil granulumok találhatók, melyek nem fedik el a magot
639.
Az erythroid sejtsor érésében, fejlődésében alapvető szerepet játszik: a) a GM-CSF b) a thrombopoetin c) az erythropoetin d) a máj
640.
A perifériás kenet festésére használt módszer a minőségi vérkép vizsgálatához: a) berlinikék b) brillantkrezilkék c) tiazol narancs d) May-Grünwald-Giemsa
641.
A perifériás kenet készítésekor fontos: a) szobahőn végezzük b) mossunk kezet előtte c) zsírtalanított tárgylemezt használjunkű d) egyik sem
642.
A perifériás kenet vastagságát befolyásolja: a) a külső hőmérséklet b) a festék pH-ja c) a festék töménysége d) a kihúzó lemez milyen szöget zárbe a tárgylemezzel a kenet kihúzása során
643.
A normál vörösvértestek alakja: a) bikonkáv, piskóta alak b) gömb alak c) hosszúkás alak d) sarló alak
644.
Hogy nevezzük azt a vörösvértestet, mely könnycsepp alakú? a) acanthocyta b) céltábla sejt c) dacryocyta d) fragmentocyta
645.
Mikor találunk fragmentocytát a perifériás kenetben? a) vashiányos anemiában b) a vvt-k mechanikai károsodásakor, pl. műbillentyű vagy microangiopáthiás hemolízis esetén c) folsav hiányban d) B12 vitamin hiányban
___________________________________________________________________________ 91
HEMOSZTÁZIS I.
646.
A Lupus anticoagulans a keringő anticoagulánsok melyik csoportjába tartozik? a) specifikus (faktorellenes) neutralizáló b) specifikus nem neutralizáló c) nem specifikus d) globális
647.
Lupus anticoagulans jelenléte felmerül, ha a) megnyúlt a trombin idő b) megnyúlt az APTI c) az APTI rövidült d) megnyúlt a protrombin idő
648.
Lupus anticoagulans jelenléte felmerül, ha a) a megnyúlt APTI normál plazmával korrigálható b) a megnyúlt APTI normál plazmával nem korrigálható c) az APTI rövidült d) a megnyúlt APTI normál plazmával csak 37°C-on egy órás inkubációt követően korrigálható
649.
A Lupus anticoagulans: a) in vitro anticoagulans b) in vivo anticoagulans c) foszfolipid függő alvadási tesztekkel nem interferál d) valójában a VIII-as faktor ellen irányuló antitest
650.
Hogyan nyerjük a thrombocyta aggregációs vizsgálathoz használt mintát? a) citrátos vér alacsony fordulatszámon való centrifugálásával b) citrátos vér magas fordulatszámon való centrifugálásával c)EDTA-s vér alacsony fordulatszámon való centrifugálásával d)EDTA-s vér magas fordulatszámon való centrifugálásával
651.
A thrombocyták ADP aggregációja során a) a transzmisszió folyamatosan csökken b) a transzmisszió nem változik c) a transzmisszió folyamatosan nô d) a transzmisszió először csökken, majd nő
652.
A trombotikus, pretrombotikus állapot jelzésére alkalmas: a) alacsony fibrinogén szint b) protrombin fragment 1+2 c) megnyúlt protrombin idô d) alacsony thrombocyta szám
___________________________________________________________________________ 92
653.
Mi jellemző az FDP latex agglutinációs kimutatására? a) a latex agglutinációs módszer nehezen kivitelezhető, komoly műszerezettséget igényel b) csak a keresztkötött fibrin hasítási termékét mutatja ki c) a latex agglutinációs módszer nem antigén-antitest reakción alapul d) a latex partikulumok human D és E fragment ellenes ellenanyagot tartalmaznak
654.
A Syncumar a) egy parenteralis anticoagulans b) hatására a trombin idő megnyúlik c) monitorozására használják a protrombin időt és az eredményeket INR-ben fejezik ki d) túladagolása esetén thrombosis fejlődik ki
655.
A konvencionális (nem frakcionált) heparin terápia a) hatására az APTI megrövidül b) monitorozása az APTI-vel történik c) monitorozása a trombin idővel történik d) előnye, hogy oralisan is adagolható
656.
Hogyan dönthető el, hogy a trombin idő megnyúlást heparin okozza? a) az APTI is megnyúlt b) csak a trombin idő nyúlt meg, a protrombin és az APTI normál c) a polibrénnel meghatározott trombin idő is megnyúlik d) a polibrénnel meghatározott trombin idő normál
657.
A trombin idő meghatározásra igaz, hogy: a) reagense foszfolipidet és kalciumot tartalmaz b) dysfibrinogenaemiákban megnyúlt lehet c) konvencionális heparin jelenléte nem befolyásolja d) megnyúlása esetén lupus anticoagulans jelenlétére van gyanú
658.
Az optikai elvű koagulométerekre igaz, hogy: a) protrombin időhöz kapcsoltan derivált fibrinogén mérés elvileg kivitelezhető rajtuk b) lipaemiás, haemolizált minta használata nem befolyásolja a mért alvadási időt c) alvdási faktoraktivitás mérésére nem alkalmas d) csak immunológiai reakción alapuló tesztek kivitelezhetőek rajtuk
659.
A véralvadási faktorok meghatározására igaz, hogy: a) csak antigenitásuk meghatározása lehetséges immunológiai módszerekkel b) aktivitásuk alvadási teszttel meghatározható c) aktivitásuk kromogén elvű meghatározására nincsen mód d) aktivitásuk csak immunológiai módszerrel határozható meg
___________________________________________________________________________ 93
660.
A faktoraktivitás kalibrációs egyenesének szerkesztésére igaz: a) az ábrázolás módja: lin-lin, aktivitás %-alvadási idő perc b) az ábrázolás módja: 1/aktivitás %-lin alvadási idő perc c) az ábrázolás módja: 1/aktivitás %-1/alvadási idő sec d) az ábrázolás módja: log-log, aktivitás %-alvadási idő sec
661.
Jelölje meg a fibrinogén meghatározás leggyakrabban használt funkcionális tesztjét: a) gravimetria b) Clauss módszer c) Laurell elektroforézis d) ELISA
662.
A reptiláz idő vizsgálatra igaz: a) heparin jelenlétében igen megnyúlt b) heparin nem okoz megnyúlást a tesztben c) dysfibrinogenaemia diagnosztikájában nem használható d) a kis mólsúlyú heparin jelenlétének kimutatására használják
663.
A Bethesda egység meghatározására igaz: a) a fibrinogén degradációs termékek kimutatási tesztje b) kórosnak kizárólag 50 BE felett tekintjük c) gátlótestes haemophilia diagnosztikájának fontos tesztje d) a meghatározáshoz kromogén szubsztrátra van szükség
664.
Mely állítás igaz? a) A fibrinogén szint csökkenése a dysfibrinogenaemia b) Dysfibrinogenaemia csak veleszületetten fordulhat elô c) A fibrinogén egy szerin proteáz típusú alvadási faktor d) A dysfibrinogenaemiák lehetnek veleszületettek vagy szerzettek
665.
Az ISI jelentése: a) Nemzetközi normalizált index b) Nemzetközi érzékenységi index c) Nemzetközi specificitási index d) Nemzetközi számított index
666.
Az ISI számítása: a) a protrombin rátából gyököt vonunk b) a protrombin rátát az INR hatványára emeljük c) az ISI-t minden héten az előző héten mért INR-ek átlagából számítjuk ki d) az ISI a gyártó által megadott szám, nem a labor számítja ki
___________________________________________________________________________ 94
HEMOSZTÁZIS II.
667.
Melyik állapot jár thrombophiliával? a) Anti-phospholipid syndroma b) Faktor VIII hiány c) Hypofibrinogenaemia d) V-ös faktor hiány
668.
Melyik a leggyakoribb oka a vénás thrombosisra való örökletesen fokozott hajlamnak? a) antitrombin III deficiencia b) csökkent Protein C szint c) dysfibrinogenaemia d) faktor V Leiden mutáció
669.
Antitrombin III kromogén teszttel történő meghatározásánál a) a trombinhoz kötődő antitrombint mérjük b) a feleslegben adott trombin antitrombin által le nem kötött mennyiségét mérjük c) a plazmában lévő antitrombin III-hoz kötődő heparin mennyiségét mérjük d) a trombin által hasított alvadási faktorokat mérjük
670.
I-es típusú protein C hiány esetén a) csökken a protein C aktivitás, a protein C antigén szint normális marad b) normál a protein C aktivitás, de az antigén szint csökken c) mind az aktivitás mind az antigén szint csökken d) a protein C és a szabad protein S antigén szintje együtt csökken
671.
A protein C alvadási tesztben a protein C-t a) Protac-kal aktiváljuk b) a Russel vipera mérgével aktiváljuk c) trombinnal aktiváljuk d) Faktor Xa-val aktiváljuk
672.
A szabad protein S meghatározására szolgáló ligandkötő assay-ben az ELISA lemez felületéhez kötött ligand a) Aktivált protein C b) Trombomodulin c) Komplement 4b kötő fehérje d) C reaktív protein
673.
APC rezisztencia meghatározás eredményét kifejező APC szenzitivitási arány a) APC jelenlétében és hiányában mért APTI hányadosa b) APC jelenlétében és hiányában mért APTI különbsége c) APC hiányában és jelenlétében mért APTI hányadosa d) APC hiányában és jelenlétében mért APTI különbsége
___________________________________________________________________________ 95
674.
A Leiden mutáció a következő aminosav cserét eredményezi a) arginin-glutamin csere a faktor V egyik APC hasítási helyén b) alanin-glicin csere a faktor V egyik APC hasítási helyén c) arginin-glutamin csere a faktor VIII egyik APC hasítási helyén d) alanin-glicin csere a faktor VIII egyik APC hasítási helyén
675.
Mit eredményez a protrombin 20210A allél jelenléte? a) alacsonyabb protrombin szintet b) nem karboxilálódó protrombin molekulát c) emelkedett protrombin szintet d) arginin-glutamin aminosavcserét a protrombin molekulában
676.
Mi jellemző a lupus anticoagulánsra? a) Megnyúlást okoz foszfolipid függő alvadási tesztekben b) Haemophiliához hasonló vérzékenységet okoz c) Bethesda egységekben mérjük d) Trombin idő megnyúlást okoz
677.
Az alábbiak közül melyik lehet lupus anticoaguláns szűrőtesztje? a) trombin idő b) aktivált parciális tromboplasztin idő c) vérzési idő d) reptiláz idő
678.
Euglobulin lízis időnél mivel történik az euglobulin frakció kicsapása? a) melegítéssel (hőkicsapással) b) polietilén glikollal c) ecetsavval d) kénsavval
679.
Az alábbi tesztek közül melyek jelzik a véralvadás intravasculáris aktivációját? a) Protrombin fragment 1+2 b) Euglobulin lízis idő c) Total protein S antigén d) Trombocyta risztocetin aggregáció
680.
Szolubilis fibrin mérésére melyik teszt alkalmas? a) Faktor XIII aktivációs teszt b) Fibrinogén meghatározás Clauss módszerrel c) D-dimer meghatározás d) tPA-t aktiváló hatás mérése kromogén teszttel
681.
Mely vizsgálat tartozik az acut DIC szűrőtesztjei közé? a) VIII-as faktor meghatározás b) D-dimer teszt c) Vérzési idő d) APC rezisztencia teszt
___________________________________________________________________________ 96
TRANSZFÚZIOLÓGIA 682.
Az ABO rendszer antitestjei: a) Csak újszülött korban mutathatóak ki. b) Csak akkor mutathatók ki, ha már transzfundálták a beteget. c) Csak enzimatizált sejtekkel mutathatók ki minden esetben. d) Akkor is kimutathatók, ha nem kapott a beteg transzfúziót, ezen vércsoportrendszer reguláris antitestjei ún. természetes antitestek és követik a Landsteiner szabályt.
683.
A vércsoportszerológiai vizsgálatok eredményeinek autokontroll értékelése: a) Az első lépés. b) Az utolsó lépés. c) Sohasem kell megnézni, mert mindig negatív. d) Nem kell egyáltalán elvégezni.
684.
Az ABO meghatározásnál autokontroll pozitivitást okoznak: a) Hideg típusú autoantitestek. b) Rh(D) pozitív vér transzfúziója Rh(D) negatív férfi betegnél, ha a transzfúziós anamnézise negatív. c) Rh(C) antigén elleni antitest. d) Trombocita elleni antitest.
685.
Melyik vércsoport esetén található a legnagyobb mennyiségben a H antigén a vörösvértesteken. a) B vércsoport b) AB vércsoport c) A vércsoport d) 0 vércsoport
686.
Az anya vércsoportja B (genotípus B0), az apa vércsoportja A (genotípus A0). Milyen lehet gyermekeiknek az AB0 genotípusa? a) Csak AB b) Csak B0 c) A0 és B0 d) AB, A0, B0, 00
687.
Az Rh (D) meghatározás során az alábbi reakciókat látjuk: Beteg vörösvértestjei Pozitív kontroll anti-D-vel anti-D-vel ++ ++++ Autokontroll. Negatív
véleményezésekor
az
a) Betegünk egyértelműen negatív. b) Az autokontroll negatív, ezért a vizsgálat értékelhető. Ha az anti-D-vel ismételten gyengébb a beteg vörösvértestjeinek agglutinációja, mint a pozitív kontroll, felmerülhet a gyenge D (Du) tulajdonság lehetősége. c) Betegünk egyértelműen pozitív. d) Valószínű Rh(C) és Rh(E) antigénekre pozitív a beteg. ___________________________________________________________________________ 97
688.
Mivel magyarázható, ha egy Rh(D) pozitív apának és Rh(D) negatív anyának Rh(D) negatív gyermeke születik? a) Ez elképzelhetetlen. b) Anti-d szérum nélkül nem határozhatjuk meg a gyermek Rh típusát. c) Az apa heterozigóta a D antigénre (D/d) és a gyermek örökölhette mindkét szülőtől a D gén hiányát, s így lehet Rh(D) negatív (d/d). d) Mindkét szülő heterozigóta a D-re.
689.
Az Rh antigének teljesen vagy nem teljesen fejlődnek ki a magzati lét során? a) Nem fejlődnek ki tökéletesen a születés pillanatáig. b) Csak reverz-szérum teszttel mutathatók ki a D pozitív sejtek. c) Teljesen kifejlődnek. A köldökzsinór és az újszülött vérminták vörösvértestjein is tipizálhatók az Rh rendszer antigénjei. d) Csak az anti-d antitest képes reagálni az újszülöttek vörösvértestjeivel.
690.
Mit jelent a Quantitativ Du vagy Gyenge-D? a) Egy új vércsoport-rendszert. b) A normál-D antigén különböző epitópokból áll és az összes epitóp hiányzik. c) Anti-D antitestet. d) Ebben az esetben az összes (számszerint 9) epitóp jelen van a vörösvérsejteken, de a D receptorok száma alacsonyabb a normálisnál, ezért a vörösvérsejtek reakciója gyengébb lesz, mint a normális receptorszámmal rendelkező vörösvérsejtek esetében.
691.
Egy beteg Rh(D) típusának meghatározása kapcsán a következő reakciókat tapasztaltuk: Beteg vörösvérsejtje Autokontroll Anti-D-vel ++++ +++ Milyen a beteg Rh(D) tulajdonsága? a) Rh(D) pozitív b) CcDee c) Nem értékelhető a meghatározás az autokontroll pozitivitása miatt d) Rh(D/d)
692.
A poolozott trombocita készítményeknek mind AB0, mind Rh(D) azonosnak (vagy kompatibilisnek) kell lennie, mert: a) Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak vörösvérsejteket. b) A trombociták csak rájuk jellemző antigéntulajdonságokat hordoznak. c) A trombociták vércsoporttulajdonság nélkül adhatók bárkinek, mert nincsenek klinikailag fontos sejtfelszíni antigénjeik. d) A trombocita készítmények egyáltalán nem tartalmaznak vörösvérsejteket.
693.
Az ún. hideg autoantitestek (hidegen, 4 ºC-on aktív vércsoportantitestek) klinikailag általában: a) Legerősebben testhőmérsékleten fejtik ki hatásukat. b) Hatásukat a készítmény és a beteg gondos melegítésével, illetve melegen tartásával in vivo ki tudjuk védeni. c) A hideg agglutininek csak laboratóriumi műtermékek. d) Csak Coombs technikával mutathatók ki.
___________________________________________________________________________ 98
694.
Az egyoldalas AB0 meghatározás értékelésénél elfogadhatók a következő csoportok: Anti-AB anti-B anti-A autokontroll a) ++++ b) ++++ c) ++++km d) ++++
++++ ++++ ++++km ++++
++++ ---++++km ++++
++++ ------++
695.
Du a) b) c) d)
696.
Hány százalék a valószínűsége annak, hogy egy családon belül HLA identikus testvérek legyenek? a) 50 % b) 75 % c) 25 % d) 10 %
697.
Ki a legjobb donor túlélés, illetve gyógyulás szempontjából csontvelő transzplantáció esetén? a) Idegen donor b) Szülő c) Identikus testvér d) Unokatestvér
698.
Trombocita készítmény transzfúziójakor fontos: a) az AB0 azonosság, mert AB0 vércsoport antigének vannak jelen a tct-k felszínén. b) AB0 és Rh(D) azonosság, mert mindkét vércsoport antigén jelen van a tct-k felszínén. c) AB0 és Rh(D) azonosság, mert vvt-kel szennyezett a készítmény. d) HLA azonosság. e) A transzfúziók veszélyei csökkenthetők: a) Előzetesen levett autológ vértartalékkal. b) Iv. immunglobulin adásával. c) Preventív antibiotikum adásával. d) Lázcsillapítók alkalmazásával.
699.
700.
-ra jellemző: Indirekt Coombs próbával bizonyítható. Betegágy melletti meghatározáskor biztosan eldönthető. A Du-s donor mindig Rh negatívnak tekinthető. A Du-s donor mindig pozitív E és C antigénekre is.
Az albumint nem szabad használni: a) Parenteralis táplálásra b) Plazma fehérje pótlására égetteknél c) Diureticum resistens oedema esetén d) Hypalbuminaemia esetén
___________________________________________________________________________ 99
701. A különböző fertőzések átvitele szempontjából egyetlen készítmény sem 100 %osan biztonságos, mert: a) a legkorszerűbb tesztek esetén is van a diagnosztika számára „vak” időszak. b) A donorok szűrésekor vírus antigén vizsgálat történik. c) Zárt rendszerű vérvételi rendszerek esetén nem is kell számítani a fertőzés átvitel veszélyével. d) Hűtve tárolás csak egyes kórokozók esetén jelent biztonságot. 702.
Labilis véralvadási faktorok: a) II., VII., IX., XI. b) V., VIII. c) XII., I. d) III., IV.
703.
Refrakter állapot: a) Hatástalan a tct készítmény. b) Politranszfundált a beteg és nagy a veszély HLA és tct ellenes antitest kialakulására. c) A transzfundált trombocita mennyisége nem elegendő. d) Increment megfelelő.
704.
FFP makroszkópos ellenőrzése során a plazmában csapadékot észlel, okozhatja: a) lipémiás plazma b) sympexis képződés miatt a maradék vvs összecsapzódik c) nagy trombocita, granulocita szennyezettség d) fertőzöttség miatt
705.
Transzfúziós szövődmény kialakulhat-e korrekt laboratóriumi módszerrel végzett kompatibilitási vizsgálatok mellett: a) Nem, teljesen lehetetlen, mert kivéd minden szövődményt. b) Igen, mert pl. a primer immunizáció kivédhetetlen. c) Igen, mert a kompatibilitási próba csak az AB0 szövődményt védi ki. d) Nem, ha a beteg vérmintájából történik a vizsgálat.
706.
A vér mely alkotórésze immunizál? a) Csak az MHC I. és II. antigéneket expresszáló fehérvérsejtek b) Minden sejtes elem és plazmafehérjék c) Kizárólag a vörösvérsejtek és fehérvérsejtek d) Csak az Rh pozitív vörösvérsejtek
707.
Transzfúziós szövődmény esetén a következő vizsgálati anyagokat kell a Vérellátóba küldeni: a) Transzfundált vér maradéka + vizelet + transzfúzió utáni vérminta b) Transzfúzió utáni vérminta + vérzsákok maradéka c) Transzfúzió előtti és transzfúzió utáni vérminta + vérzsákok maradéka d) Zsákmaradványok
___________________________________________________________________________ 100
708.
Intrauterin végzett vvs transzfúziójakor alkalmazandó készítmény minőségére jellemző: a) Fvs mentesített, szűrt, irradiált b) 5 napon belül szűrt, mosott c) Fagyasztott, mosott, irradiált d) Friss, teljes vér
709.
Vírusinaktivált vérkészítmény: a) Krioprecipitátum b) IX. faktorkoncentrátum c) FFP d) vvs
___________________________________________________________________________ 101
HAEMATOLÓGIA – HAEMOSTAZEOLÓGIA - TRANSFUZIOLÓGIA 710.
A granulocyta sejtsor érésében szerepet játszik: A: a szöveti hypoxia B: a G-CSF. C: a jó veseműködés.
711.
A megakaryocyta sejtsor érésében, fejlődésében alapvető szerepet játszik: A: a megfelelő számú thrombocyta jelenléte. B: a thrombopoetin. C: a „reticulált” thrombocyták jelenléte.
712.
Mely kifejezés utal vastartalmú sejtekre? A: metamyelocyta B: ring sideroblast C: lymphocyta
713.
Milyen erythropoietikus érési alak jut ki normális körülmények között keringésbe? A: proerythroblast B: reticulocyta C: normoblast
714.
Milyen granulocyta érési alakok jutnak ki normális körülmények között a keringésbe? A: neutrophil, eosinophil és basophil segment B: myeloblast C: promyelocyta
715.
Melyik sejt nem látható a normális perifériás kenetben? A: segment B: eosinofil C: myeloblast
716.
A monocyta sejtsor jellemző enzim reakciója: A: az α-NAE. B: a berlini-kék reakció. C: a PAS.
717.
Egy kóros perifériás kenetet értékelünk. Melyik sejtet nem számoljuk bele a 100 fehérvérsejtbe? A: myeloblast B: promyelocyta C: normoblast
718.
Milyen lymphocyta sorból származnak a plazma sejtek? A: B lymphocyta B: T lymphocyta C: LGL lymphocata
___________________________________________________________________________ 102
719.
Melyik sejtféleség dominál a chronicus lymphoid leukémiában? A: monocyta B: lymphocyta C: myeloblast
720.
Mely vizsgálat nem része közvetlenül a leukémia diagosztikának? A: kenet értékelése morfológiai vizsgálattal B: májenzimek vizsgálata C: citokémiai reakciók
721.
A myelomonocytás leukémia A: AML M2 B: AML M3 C: AML M4
722.
A promyelocytás leukémia A: AML M3 B: AML M4 C: AML M5
723.
Mi jellemző a CLL-re? A: Gumprecht rögök a perifériás kenetben B: Eosinophilia C: CD10 pozitivitás
724.
Az immun thrombocytopenia lehet: A: hypertrophiás. B: splenikus. C: amegakaryocytás.
725.
Az essentialis thrombocythaemiában a thrombocyták működési rendellenessége megnyilvánulhat: A: a gyakori vérzékenységben. B: a lázas reakciókban. C: a testsúlycsökkenésben.
726.
Kardiovaszkuláris betegségek esetén a plazma viszkozitás A: csökken B: változatlan C: emelkedik
727.
A plazma viszkozitás meghatározásában lényeges szerepet játszik A: albumin frakció B: enzimek C: fibrinogén
728.
A vas anyagcserét jellemzi: A: A szérum vas jó felvilágosítást ad a vasraktárak állapotáról. B: Jelentős a vesén keresztüli vas excretio. C: A szabad vas toxikus, ezért fiziológiásan fehérjéhez kötött állapotban van.
___________________________________________________________________________ 103
729.
Mi a CD markerek jellemzője? A: lipid tulajdonságú anyagok B: sejtmebránban és citoplazmában található fehérjék C: monoklonális antitestekkel nem reagálnak
730.
Mely CD marker jellemző a B sejtekre? A: CD19 B: CD8 C: CD13
731.
Az alábbiak közül melyik myeloid marker? A: CD20 B: CD13 C: CD8
732.
Mi a flow cytométerek működésének elve? A: elektromos vezetőképesség detektálása B: fluoreszcens jelek detektálása C: eozinofil sejtek festése
733.
Mit jelent a multidrog rezisztencia? A: a beteg jól reagál a gyógyszeres kezelésre B: citosztatikumokkal szembeni hatástalanság C: citosztatikumok együttes adásakor fellépő allergiás reakció
734.
Melyik a multidrog rezisztencia jelenleg leggyakoribbnak tartott és funkcionális teszttel is vizsgálható formája? A: DNS repair mechanizmusok hiánya B: glutation rendszer csökkent mûködése C: membrán transzporterek (pl. P glycoprotein) jelenléte
735.
A reticulocyta meghatározás végezhető : A: PAS festéssel B: Áramlási citométerrel fluoreszcens festék alkalmazásával C: Berlinikék festéssel
736.
A reticulocytában kimutatható maradvány : A: Durva felszínű endoplasmatikus retikulum B: DNS C: Reziduális RNS
737.
Reticulocyták festésére használatos: A: PAS B: brillantkrezilkék C: myeloperoxidáz
738.
A Nemzetközi Hematológiai Standardizációs Bizottság által 1978-ban elfogadott, ajánlott módszer: A: savhematin módszer B: lúghematin módszer C: ciánmethemoglobin módszer ___________________________________________________________________________ 104
739.
A hemiglobin cianid módszer előnyei: A: hemoglobin, methemoglobin és karboxihemoglobin is mérhető B: szulfhemoglobint is mér C: cianid tartalmú reagensek és hulladék
740.
Hematokrit meghatározás módszere: A: enzimaktivitás mérés B: centrifugálás C: fagyáspontcsökkenés
741.
A vörösvértestek süllyedésének vizsgálata Westergren szerint: A: 3,8%-os citráttal 1:4 arányban alvadásgátolt vérből kivitelezhető B: 3,8%-os citráttal 1:9 arányban alvadásgátolt vérből kivitelezhető C: csak 37°C-on kivitelezhető
742.
Hibaforrások a vörösvértestek süllyedésének vizsgálatakor: A: szobahőn végzett vizsgálat B: cső döntögetése a vizsgálat közben C: cső helyzete függőleges a vizsgálat közben
743.
Sideroblasos anemiában A: A perifériás kenetben sideroblastok detektálhatók B: A csontvelői kenetben sideroblastok detektálhatók C: A perifériás kenetben macrocytosis van
744.
A haemolitikus anaemiára jellemző: A: Magas nem-konjugált bilirubin szint B: Normál bilirubin szint C: Normál LDH aktivitás
745.
A haemolitikus anaemiára jellemző: A: Magas LDH aktivitás B: Normál bilirubin szint C: Normál LDH aktivitás
746.
A sideroblastos anaemiában jellemző: A: emelkedett LDH aktivitás. B: a kisebb se-ferritin szint. C: a ringed sideroblastok jelenléte a csontvelőben.
747.
Megaloblastos anaemia kialakulásának oka: A: B6 vitamin hiány B: B12 vitamin hiány C: egyik sem
748.
Mit jelent az MPV paraméter a hematológiai automaták leletén? A: átlagos vörösvértest térfogat B: átlagos thrombocyta térfogat C: átlagos fehérvérsejt térfogat
___________________________________________________________________________ 105
749.
Malarias vérmintára jellemző lelet: A: thrombocytosis B: Gumprecht-rögök C: specifikus pigment jelenléte
750.
A malaria diagnosztikában felhasználható: A: vizelet kislabor vizsgálatok B: szerológiai tesztek C: egyik sem
751.
Melyik Plasmodium fajtára jellemző, hogy a maláriás beteg perifériás kenetében a parazitát tartalmazó vörösvértestek nagyobbak a nem fertőzött vörösvértesteknél? A: Plasmodium vivax B: Plasmodium malariae C: Plasmodium falciparum
752.
Melyik Plasmodium fajtára jellemző a perifériás kenetben észlelhető Schüffner-pettyek megjelenése? A: Plasmodium falciparum B: Plasmodium malariae C: Plasmodium vivax
753.
Malaria gyanú esetén mire alkalmas a vastagcsepp készítmény? A: a fertőzés jelenlétének igazolására B: különbözô fertőzések elkülönítésére C: a paraziták sexuális és asexuális alakjainak a megkülönböztetésére
754.
1 éves gyermek perifériás vérkép összetételére jellemző: A: a monocyták aránya magasabb mint felnőttekben B: a lymphocyták aránya magasabb mint felnőttekben C: basofil sejtek egyáltalán nem láthatók
755.
Mikor normális a 190 g/L-es hemoglobin koncentráció és a 0.6-os hematokrit érték? A: minden életkorban B: a születés utáni első napokban C: felnőttek esetén
756.
Ha a Schilling teszt negatív mind a jelzett B12, mind a jelzett B12 + IF esetében, a lehetséges kórok: A: Étrendi probléma B: Anaemia perniciosa C: Intestinális betegség
757.
Vörösvértest számlálás Bürker kamrában: A: a mintát Türk oldattal higítjuk B: a mintát Hayem oldattal higítjuk C: az eredményt G/L-ben adjuk meg
___________________________________________________________________________ 106
758.
A Bürker-kamra: A: nagy négyzete (mely 3 vonallal határolt) 1 mm2 területű B: nagy négyzete (mely 3 vonallal határolt) 1 cm2 területű C: nagy négyzete (mely 3 vonallal határolt) 0,1 mm2 területű
759.
A Bürker-kamra: A: fedőlemez ráhelyezésekor a sejtszámolásra kijelölt területen a kamra magassága 1mm B: fedőlemez ráhelyezésekor a sejtszámolásra kijelölt területen a kamra magassága 1 cm C: fedőlemez ráhelyezésekor a sejtszámolásra kijelölt területen a kamra magassága 0,1 mm
760.
Bürker kamrában történő thrombocytaszámláláskor különösen ügyelni kell arra, hogy A: a minta hűtőben álljon B: a kamrába való betöltés után a minta nedves kamrában ülepedjen C: a számolást elektronmikroszkóppal végezzük
761.
A hematológiai automaták előnyei: A: jól mutatnak a laboratóriumban B: kevés minta analizálható velük egy óra alatt C: nagy pontosság és jó reprodukálhatóság
762.
A sejtszám és sejtméret meghatározás elve a hematológiai automatákban: A: a sejtek hőstabilitásának változása alapján történik B: elektromos impedancia változások detektálása alapján történik C: sejtek autofluoreszcenciája alapján történik
763.
Mit jelent az RDW paraméter a hematológiai automaták leletén? A: a vörösvértestek hemoglobin tartalmára utal B: a vörösvértestek térfogati eloszlási görbéjének a szélessége C: a fehérvérsejtek festékkötésének intenzitására utal
764.
Az egyéves gyermek vérképére jellemző: A: leukopenia B: neutrophil segmentek túlsúlya C: lymphocytosis
765.
Melyik hematológiai paraméter nem változik az életkorral? A: hemoglobin koncentráció B: hematokrit érték C: thrombocytaszám
766.
Milyen vérmintát veszünk a laboratóriumi haematologiai automatákhoz? A: 3,8 % citrátos vért B: natív vért C: K3-EDTA-s vért D: heparinos vért
___________________________________________________________________________ 107
767.
Vérkenet készítéséhez mi az optimális vérvételi mód? A: vénás vér heparinos alvadásgátlással B: vénás vér alvadásgátló nélkül C: vénás vér citrátos alvadásgátlással D: ujjbegyből vett vér
768.
Mennyi időn belül kell elvégezni a vérkép gépi elemzését? A: 1 óra B: 4 óra C: 8 óra D: 24 óra
769.
Mikor kell kenetet festenünk a vérkép gépi elemzésének kiegészítéseként? A: soha B: ha a gép normál fehérvérsejt eloszlást mutat C: ha a gép kóros eloszlási görbét ill. értékeket mutat, s ennek mérés-technikai háttere igazolható D: ha a gép kóros eloszlási görbét ill. értékeket mutat, s ezt nem tudjuk klinikailag értelmezni.
770.
Mire való a „kontroll kártya” (Lewy-Jennings diagram) a haematológiai automatákon? csak a szakavatott felhasználónak „engedélyezi” a gép használatát a kártya beépítésével válik lehetségessé a gép „on line” használata, azaz az eredmények elfogadása a mért vérképek „random” átlagolásának görbéjét jelenti, melynek figyelemmel kisérésével a gép standard deviáción (2 SD) belüli optimális mérési állapotát ellenőrizzük (reprodukálhatóság) az eredmények „külső” kontrollja esetén azt mutatja, hogy más laboratóriumokhoz képest a méréseink megfelelőek-e, azaz 2 SD-n belül vannak-e (precizitás)
A: B: C: D:
771. Mi a Coulter-elv lényege? A: a vér alakos elemek gépi elemzése csak friss vérmintából lehetséges B: a fehérvérsejtek számlálása, elemzése csak a vörösvértestek haemolizálása után lehetséges C: a vörösvértestek és thrombocyták számlálásának impedancia elven alapuló mérése D: a fehérvérsejtek optikai elven („áramlásos cytometria”) alapuló mérése 772.
Az emberi fehérvérsejt szám „referencia tartománya” és Mértékegysége: A: 6-10 T/l B: 6000-8000 T/l C: 6000-8000 G/l D: 6-10 G/l
773.
Az emberi vörösvértest szám „referencia tartománya” és mértékegysége : A: 4-5,8 T/l B: 4-5,8 G/l C: 4 000 000-5800 000 sejt/l D: 4 000 000-5800 000 sejt/ml
___________________________________________________________________________ 108
774.
Az emberi thrombocyta szám „referencia tartománya” és mértékegysége: A: 142-424 ezer / l B: 142-424 ezer /ml C: 142-424 G/l D: 142-424 G/ml
775.
A humán haemoglobin-koncentráció „referencia tartománya” és mértékegysége : A: 120-170 g/l B: 120-170 mg/l C: 120-170 mg % D: 1.2-1.7 g/l
776. Mit jelent az „5-part-diff” kifejezés a haematológiai automaták esetében? A: a gép 5 féle mérési módban használható (nyitott, zárt, capilláris, nyújtott mérés, háttérmérés) B: a gép 5 féle haematológiai paraméter mérésére képes (fehérvérsejt, qualitatív vérkép, haemoglobin, vörösvértest, thrombocyta) C: a fehérvérsejtek 5 féle alcsoportjának optikai elven alapuló elkülönítése lehetséges (neutrophil, eosinophil, basophil, lymphocyta, monocyta) D: a gép minden 5. minta mérési eredményét ábrázolja a „kontroll kártyán” 777.
Az áramlásos cytometriai mérésben („flow cytometry”) mit jelent a „forward scatter”(0°) kifejezés, milyen sejtparaméter mérésében játszik szerepet? A: a fehérvérsejtek oldalirányú megvilágításával a sejtméret határozható meg B: a fehérvérsejtek oldalirányú megvilágításával a sejtek szemcsézettsége ill.lebenyezettsége mérhető C: a fehérvérsejtekről előre szórt fény detektálásával a sejtméret határozható meg D: a fehérvérsejtek „szemből” (elölről) történő megvilágításával az eosinophil sejtek szemcsézettsége mutatható ki.
778.
Az áramlásos cytometriai mérésben („flow cytometry”) mit jelent a „side scatter”(10° és 90°) kifejezés, milyen sejtparaméter mérésében játszik szerepet ? A: a fehérvérsejtekről oldal irányban szóródó fény detektálását jelenti különböző szögekben, így a sejtek szemcsézettsége ill. lebenyezettsége mérhető B: a fehérvérsejtek oldalirányú megvilágítását jelenti különböző szögekben, a polymorhonucleáris sejtek altipusait (neutrophil, eosinophil, basophil) különitjük el C: az eosinophil sejtek csak e kétirányú megvilágítással mérhetők D: a kétirányú megvilágítással a fehér- és vörösvértestek különíthetők el
___________________________________________________________________________ 109
779.
Az áramlásos cytometriai mérésben („flow cytometry”) mit jelent a depolarizált „side scatter”( 90°D) kifejezés, milyen sejtparaméter mérésében játszik szerepet? A: a fehérvérsejtek oldalirányú megvilágításával a sejtméret határozható meg B: az eosinophil sejtek szemcsézettsége depolarizált fényben, oldalirányú detektorral mérhető C: depolarizált fényben a fehér- és vörösvértestek különíthetők el D: a fehérvérsejtek poláros fényben történő megvilágításával a sejtek szemcsézettsége ill. lebenyezettsége mérhető
780.
A vörösvértest paraméterek közül mely értékek mérhetők a vörösvértest (RBC) szám, átlagos sejt nagyság (MCV), haemoglobin (Hgb) B: minden vörösvértest paraméter számított C: vörösvértest (RBC) szám, átlagos sejt haemoglobin tartalom (MCH), haemoglobin (Hgb) D: vörösvértest (RBC) szám, haematocrit (Htc), átlagos haemoglobin koncentráció (MCHC)
781.
Milyen betegségben találunk alacsony RBC, MCV és Hgb értékeket ? A: B-12 vitamin hiányos anaemia B: folsav hiányos anaemia C: vashiányos anaemia D: polycythaemia
782.
Milyen betegségben találunk alacsony RBC és Hgb értékekek mellett magas MCV-t ? A: B-12 vitamin hiányos anaemia B: Herediter sphaerocytosis C: vashiányos anaemia D: polycythaemia
783.
Milyen MCV érték mellett nem mérhető magas MCH ? A: magas MCV értékkel a magas MCH nem társulhat B: alacsony MCV értékkel magas MCH nem társulhat C: alacsony és normál MCV értékkel magas MCH nem társulhat D: csak normál MCV mellett mérhetünk magas MCH értéket
784.
Milyen betegségre, állapotra utalhat az alacsony MCHC? A: víz- elektrolit háztartás zavara, dehydráció B: víz- elektrolit háztartás zavara, hyperhydráció C: minden fajta anaemiában mindig alacsony az MCHC D: egyik sem
785.
Mennyi a „kritikusan” alacsony thrombocyta szám határ, mely alatt vérzéses szövődmény várható? A: 100 G/l B: 50 G/l C: 20 G/l D: 1 G/l
___________________________________________________________________________ 110
786.
Milyen betegségben nem jellemző az alacsony thrombocyta szám ? A: acut leukaemia B: autoimmun thrombocytopaenia C: lépmegnagyobbodás, hypersplenia D: Chronicus granulocytás leukaemia (CGL)
787.
Milyen esetben jellemző az igen magas (1000 G/l feletti) thrombocyta szám ? A: septikus állapotban B: transzfúzió után C: Esszenciális thrombocythaemia D: DIC (Disszeminált Intravasculáris Coagulatio)
788.
Mely betegségre jellemző az alacsony (vagy negatív) GAPA (granulocyta alkalikus phosphatase) score? A: chronicus myeloid leukaemia B: acut myeloid leukaemia C: leukaemoid reakció D: anaemia perniciosa
789.
Melyik cytochemiai reakció alkalmas a myeloid sejtek kimutatására? A: savi phosphatase reakció B: peroxidase reakció C: naphtyl-acetat esterase reakció D: egyik sem
790.
A retikulocyták kimutatásának „manuális” (keneten, microscoppal történő) kimutatási módszere: A: Berlini-kék reakció B: May-Grünwald-Giemsa festés C: Brillant-Cresyl kék festés D: PAS reakció
791.
A retikulocyták kimutatásának „gépi” (haematologiai automatán történő) kimutatási módszere : A: a vörösvértestek áramlásos cytometriai mérésével a magas MCV-jű frakció kiszűrésével B: peroxidáz festett vörösvértestek optikai mérésével C: a vörösvértestek DNS tartalmának áramlásos cytometriai mérésével, Propidiumiodid reagenssel D: a vörösvértestek RNS tartalomának áramlásos cytometriai mérésével, Acrydinorange reagenssel
792.
Mit jelenet az „LE-sejt” kifejezés, mely betegségre jellemző ? A: acut myeloid leukaemiában a myeloid blastok kóros szemcsézettségét jelenti B: a sideroblastos anaemiában jellegzetes vaspigmentet tartalmazó erythroid sejtek C: egy ritka leukaemia tipus (erythroleukaemia, AML-FAB-M6)-ban szenvedő beteg sejtvonalának, a beteg nevéből származó betű-rövidítését jelenti D: a Systémás Lupus Erythematosus (SLE) nevű autoimmun betegségben kimutatható auto-fagocytosis jelenségről van szó
___________________________________________________________________________ 111
793.
Mi az Auer-pálca ? A: speciális siliconozott üveg keverőpálca, mellyel jó minőségű keneteket készíthetünk B: acut myeloid leukaemiában a myeloid blastok kóros szemcsézettsége C: a heamatocrit mérésnél alkalmazott mm beosztású mérőpálca D: a csontbiopsziánál alkalmazott mintavételi eszköz
794.
Mely leukaemia típusra jellemző az un. „Philadelphia chromosoma” (t9,21) genetikai eltérés ? A: acut lymphoid leukaemia B: chronicus myeloid leukaemia C: acut monoblastos leukaemia (AML, FAB-M5) D: acut megakaryoblastos leukaemia (AML, FAB-M7)
795.
Melyik állapot jár thrombophiliával? A: Anti-phospholipid syndroma B: Faktor VIII hiány C: Hypofibrinogenaemia D: V-ös faktor hiány
796.
Melyik a leggyakoribb oka a vénás thrombosisra való örökletesen fokozott hajlamnak A: Antitrombin III deficiencia B: Csökkent Protein C szint C: Dysfibrinogenaemia D: Faktor V Leiden mutáció
797.
Antitrombin III kromogén teszttel történô meghatározásánál A: A trombinhoz kötôdô antitrombint mérjük B: A feleslegben adott trombin antitrombin által le nem kötött mennyiségét mérjük C: A plazmában lévô antitrombin III-hoz kötôdô heparin mennyiségét mérjük D: A trombin által hasított alvadási faktorokat mérjük
798.
I-es típusú protein C hiány esetén A: Csökken a protein C aktivitás a protein C antigén szint normális marad B: Normál a protein C aktivitás de az antigén szint csökken C: Mind az aktivitás mind az antigén szint csökken D: A protein C és a szabad protein S antigén szintje együtt csökken
799.
A protein C alvadási tesztben a protein C-t A: Protac-kal aktiváljuk B: A Russel vipera mérgével aktiváljuk C: Trombinnal aktiváljuk D: Faktor Xa-val aktiváljuk
800.
A szabad protein S meghatározására szolgáló ligand kötő assayben az ELISA lemez felületéhez kötött ligand A: Aktivált protein C B: Trombomodulin C: Komplement 4b kötô fehérje D: C reaktív protein
___________________________________________________________________________ 112
801.
APC rezisztencia meghatározás erdményét kifejezô APC szenzitivitási arány A: APC jelenlétében és hiányában mért APTI hányadosa B: APC jelenlétében és hiányában mért APTI különbsége C: APC hiányában és jelenlétében mért APTI hányadosa D: APC hiányában és jelenlétében mért APTI különbsége
802.
A Leiden mutáció a következô aminósav cserét eredményezi A: Arginin-glutamin csere a faktor V egyik APC hasítási helyén B: Alanin-glicin csere a faktor V egyik APC hasítási helyén C: Arginin-glutamin csere a faktor VIII egyik APC hasítási helyén D: Alanin-glicin csere a faktor VIII egyik APC hasítási helyén
803.
Mit erdményez a protrombin 20210A allél jelenléte? A: Alacsonyabb protrombin szintet B: Nem karboxilálódó protrombin molekulát C: Emelkedett protrombin szintet D: Arginin-glutamin aminósav cserét a protrombin molekulában
804.
Mi jellemzô a lupus antikoagulánsra? A: Megnyúlást okoz foszfolipid függô alvadási tesztekben B: Haemophiliához hasonló vérzékenységet okoz C: Bethesda egységekben mérjük D: Trombin idô megnyúlást okoz
805.
Az alábbiak közül melyik lehet lupus antikoaguláns szûrôtesztje A: Trombin idô B: Aktivált parciális tromboplasztin idô C: Vérzési idô D: Reptiláz idô
806.
Euglobulin lízis idônál mivel történik az euglobulin frakció kicsapása A: Melegítéssel (hôkicsapással) B: Polietilén glikollal C: Ecetsavval D: Kénsavval
807.
Az alábbi tesztek közül melyek jelzik a véralvadás intravasculáris aktivációját A: Protrombin fragment 1+2 B: Euglobulin lízis idô C: Total protein S antigén D: Trombocyta risztocetin aggregáció
808.
Szolubilis fibrin mérésére melyik teszt alkalmas A: Faktor XIII aktivációs teszt B: Fibrinogén meghatározás Clauss módszerrel C: D-dimer meghatározás D: tPA-t aktiváló hatás mérése kromogén teszttel
___________________________________________________________________________ 113
809.
Melyek tartoznak az acut DIC szűrőtesztjei közé? A: VIII-as faktor meghatározás B: D-dimer teszt C: Vérzési idô D: APC rezisztencia teszt
810.
A centrifugálással történő vérkészítmény előállításnak mi az alapja? A: a különböző vérsejtek eltérő sűrűsége B: a különböző vérsejtek eltérő in vivo élettartama C: a plazmafehérjék és a vérsejtek kölcsönhatása
811.
Mi a célja a vörösvérsejt reszuszpendáló oldatok alkalmazásának? A: a maradék fehérvérsejtek károsítása B: a hematokrit csökkentése és tápanyag biztosítása a vörösvérsejteknek C: a mikroaggregátum képződés megakadályozása
812.
Vannak-e előnyei az összetett és zárt műanyagzsákos feldolgozásnak a vérkészítmény előállításban? A: vannak, mert a zárt rendszerű feldolgozás alatt biztosítja az aszepszist B: vannak, mert centrifugálás nélküli vérkészítmény előállítást tesz lehetővé C: nincsenek, mert a feldolgozási kényszerpálya miatt kétszeres munkaráfordítást kíván A gázcserében játszott funkcióért a vörösvérsejtek milyen anyagai felelősek? A: kizárólag a hemoglobin B: a 2,3-DPG és a hemoglobin C: a hemoglobin és az ATP tartalom
813.
814.
Vörösvérsejt készítmények tárolása alatti változások: A: csökken a pH és a 2,3-DPG, lassú, fokozatos hemolízis tapasztalható B: emelkedik a pH és az ammónia , csökken az extracelluláris K C: csökken a pH, emelkedik az ATP és 2,3-DPG
815.
Milyen vérkészítményt alkalmazna olyan vérző betegnél, akinek elfogadható a hemoglobin koncentrációja és az alvadási faktorok koncentrációja is, trombocitaszáma viszont igen alacsony? A: mosott vörösvérsejt koncentrátumot és trombocita koncentrátumot együttesen B: több E krioprecipitátumot, mert lehet, hogy von Willebrand betegsége van C: trombocita koncentrátumot, optimálisan aferezisből
816.
Mosott vörösvérsejt koncentrátum adásának célja: A: plazmafehérje allergia kivédése az aktuális transzfúziónál (különös tekintettel az igazoltan IgA hiányos recipiensekre) B: fehérvérsejt-szegény vörösvérsejt készítmény adás C: citrát és adenin intoxikáció megakadályozása
___________________________________________________________________________ 114
817.
Az ABO rendszer antitestjei: A: csak újszülött korban mutathatók ki B: csak akkor mutathatók ki, ha már transzfundálták a beteget C: akkor is kimutathatók, ha nem kapott a beteg transzfúziót, mert ezen vércsoportrendszer reguláris antitestjei ún. természetes antitestek, és „követik” a Landsteiner szabályt
818.
A poolozott trombocita készítmények mind ABO, mind Rh(D) azonosnak (vagy kompatibilisnek) kell lennie, mert A: viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak vörösvérsejteket B: a trombociták csak rájuk jellemző antigéntulajdonságokat hordozzák C: a trombociták vércsoport tulajdonság nélkül adhatók bárkinek, mert nincsenek klinikailag fontos sejtfelszíni antigénjeik
819.
A vércsoportszerológiai vizsgálatok eredményeinek véleményezésekor az autokontroll értékelése: A: az első lépés B: az utolsó lépés C: sosem kell megnézni, mert mindig negatív
820.
Az ún. hideg autoantitestek (hidegen +4ºC-on aktív vércsoportantitestek) klinikailag általában: A: legerősebben testhőmérsékleten fejtik ki hatásukat B: hatásukat a készítmény és a beteg gondos melegítésével, ill. melegen tartásával in vivo ki tudjuk védeni C: a hideg agglutininek csak laboratóriumi műtermékek
821.
Az ABO meghatározásnál autokontroll pozitivitást okoznak: A: hideg típusú autoantitestek B: Rh(D) pozitív vér transzfúziója Rh(D) negatív fiatal férfibetegnél, ha a transzfúziós anamnézise negatív C: a direkt-Coombs pozitivitás
822.
Du-ra jellemző: A: indirekt-Coombs próbával bizonyítható B: betegágy melletti meghatározáskor biztosan eldönthető C: a Du-s donor mindig Rh negatívnak tekinthető
___________________________________________________________________________ 115
IMMUNKÉMIA I.
823.
Mikor jön létre olyan szórt fény, melyet koncentráció mérésre használunk? a) amikor a fény egy küvettán áthalad b) amikor fénysugár és részecske találkozik c) amikor két részecske ütközik d) amikor két fénysugár találkozik
824.
Melyek a fényszórást befolyásoló tényezők? a) a részecske mérete, az ütköző fény hullámhossza, a fényforrás-, a részecske- és a fényszórás detektálásának távolsága, az ütköző fény polarizációja, a részecske koncentrációja és a részecske molekulatömegeb) a részecske mérete, az ütköző fény hullámhossza, a fényforrás-, a részecske- és a fényszórás detektálásának távolsága, az ütköző fény polarizációja, a részecske színe és a részecske molekulatömege c) a részecske mérete, az ütköző fény hullámhossza, a fényforrás-, a részecske- és a fényszórás detektálásának távolsága, az ütköző fény polarizációja és a részecske molekulatömege d) a részecske mérete, az ütköző fény hullámhossza, az ütköző fény polarizációja és a részecske molekulatömege Rayleigh szórás mely részecskeméretre jellemző ? a) részecskeméret < hullámhossz/10 b) részecskeméret > hullámhossz/10 c) részecskeméret < 10 x hullámhossz d) részecskeméret ≤ hullámhossz
825.
826.
Mit mér a turbidimetria ? a) részecskén szórt fény távolságát b) részecske nagyságát c) a részecskén való szóródás miatti fényintenzitás csökkenést d) a részecskén való szóródás miatti fényintenzitás növekedését
827.
Mit mér a nefelometria ? a) részecskén szórt szórt fény színét b) a részecskén bizonyos irányba szórt fény intenzitását c) részecske nagyságától függő fényelhajlást d) a részecskén való szóródás miatti fényintenzitás csökkenését
828.
Fényszórás mérésére szolgáló műszer : a) fluoriméter b) fotométer c) koagulométer d) nefelométer
___________________________________________________________________________ 116
829.
Mit fejez ki a Heidelberger Kendall törvény? a) az antitest koncentráció és a fényintenzitás közötti összefüggést b) fotométer jele és az antitest koncentrációja közötti összefüggést c) adott antitest koncentráció esetén a mért fény intenzitása és az antigén koncentrációja közötti összefüggést d) adott antitest koncentráció esetén a mért fény hullámhossza és az antigén koncentrációja közötti összefüggést
830.
Plazmaproteinek koncentrációjának mérésére szolgáló módszerek: a) titrimetria, atomabszorpció, fotometria, nefelometria b) fotometria, elektroforézis, luminometria, potenciometria c) fotometria, luminometria, nefelometria, turbidimetria d) fotometria, lángfotometria, nefelometria, turbidimetria
831. Mi a prozon hatás? a) az antitest koncentrációjának feleslege esetén tapasztalható felémérés b) az antitest koncentrációjának feleslege esetén tapasztalható alámérés c) relatív antigén felesleg miatt tapasztalható felémérés d) relatív antigén felesleg miatt tapasztalható alámérés 832.
Turbidimetria és nefelometria lehetséges hibái: a) antigén felesleg, magas triglicerid, hemoglobin vagy bilirubin koncentráció, nem megfelelő keverés, gyors immunkomplex képződés b) antitest felesleg, triglicerid, hemoglobin vagy bilirubin jelenléte, nem megfelelő keverés, gyors immunkomplex képződés c) antigén és antitest felesleg, triglicerid, hemoglobin vagy bilirubin jelenléte, nem megfelelő keverés, gyors immunkomplex képződés d) antigén és antitest felesleg, triglicerid, hemoglobin vagy bilirubin jelenléte, nem megfelelő keverés, lassú immunkomplex képződés
833.
A Mikropartikuláris Enzim Immunoassay (MEIA) a) heterogén, nem kompetitív immunológiai módszer b) heterogén, kompetitív módszer c) homogén, kompetitív módszer d) homogén, nem kompetitív módszer
834.
A Mikropartikuláris Enzim Immunoassay (MEIA)-ban használt antigénre specifikus antitestek milyen ligandummal vannak jelölve ? a) peroxidáz enzim b) fluorescein c) 125I d) alkalikus foszfatáz enzim
835.
A MEIA reakció során a mért paraméter : a) a keletkező színes termék abszorbanciája b) a képződő immunkomplex fényszórása c) a fluorescens Methylumbelliferon képződési rátája d) a polarizált fluorescens fény intenzitása
___________________________________________________________________________ 117
836.
A MEIA módszer komponensei közül szubmikron méretű latex szemcsékhez kötött : a) az antigénre specifikus antitestek közül az egyik b) mindkét antitest c) az antigén d) az enzimmel jelzett antitest
837.
A szívizom károsodás kimutatására szolgáló szérum markerek : a) Creatin kináz (CK), hemoglobin, LDH b) CK-MB (aktivitás % és koncentráció), troponin (I és T), myoglobin c) myoglobin, myosin, actin d) CK, CK-MM, LDH, myoglobin
838.
Az infarktust követően hány óra múlva mutatható ki a myoglobin szérum koncentrációjának emelkedése ? a) 0.5 b) 1 - 2 c) 5 - 6 d) 24 - 36
839.
Az infarktust követően hány óra múlva éri el maximumát a myoglobin szérum szintje ? a) 0.5 b) 2 - 4 c) 6 - 9 d) 24 - 48
840.
A szívizom károsodás legspecifikusabb markere a) CK b) CK-MB c) Myoglobin d) Troponin
841.
A troponin meghatározására szolgáló módszer: a) aktivitás mérés b) gélelektroforézis c) troponin I és T specifikus antitestek alkalmazásán alapuló immunológiai módszerek d) izoelektromos fókuszálás
842.
Az ultraszenzitív CRP meghatározás módszere: a) latex szemcséhez kötött antitestet alkalmazó turbidimetriás vagy nefelometriás meghatározás b) radioimmunoassay c) MEIA d) HPLC
___________________________________________________________________________ 118
IMMUNKÉMIA II. 843.
Mi vetélkedik a kompetitív immunoassay-ben az antitest kötőhelyekért? a) A második antitest b) A fogó antitest c) A hideg és a jelzett antigén d) Az immunkomplex
844.
Mi jellemzi a „szendvics” technikát az alábbiak közül ? a) Nincs kompetíció b) Jelzett antigéneket használ c) Csak kis molekulákat mér d) Nincs elválasztási lépés
845.
Mit választunk el egymástól a heterogén immunoassay-ben? a) Az első és a második antitestet b) Az immunkomplexet a komplexbe nem kötődött reagensektől c) A hideg és a jelzett antigént d) Az antitestet és az antigént
846.
A radioimmunoassay-kben melyik radionuklid jelölés a leginkább használatos? a) 131I b) 3H c) 125I d) 14C
847.
Mit jelent a homogén immunoassay elnevezés? a) bevonatos csöves technika b) a reakció közege egynemű, nincs elválasztó lépés c) mágneses immunoszorbens technika d) rövid inkubációs idő
848. Az alábbiak közül melyek lehetnek egy enzim-immunoassay markerei? a) Izoluminol b) Europium, Samarium c) Fluoreszcein-iso-tiocianat d) Alkalikus foszfatáz, G-6-foszfát dehidrogenáz 849.
Mit nevezünk multianalit immunoassay-nek? a) Csak antitestek mérésére szolgál b) Több analit egy időben és egy közegben történő mérése c) Csak az allergia-diagnosztikájában használatos d) Csak enzim jelölést használ
850. Hogyan tesszük kvantitatívvá az immunoassay-k mérési eredményeit? a) Kontroll mintákat mérünk b) Ismert antigén koncentrációjú kalibrációs sorozat alkalmazásával c) Párhuzamosan, duplikátumban mérünk d) Egy referencia mintához viszonyítunk ___________________________________________________________________________ 119
851.
Mit értünk keresztreaktivitáson az immunoassay-ben? a) A mérőműszer hibáját b) A minta szakszerűtlen tárolását c) Hasonló struktúrájú molekulák, fragmentek kapcsolódását a specifikus antitesthez d) Mintacserét
852.
Hogyan aránylik a kötött frakcióban mért jel és az antigén koncentrációja a nem kompetitív immunoassay-ben ? a) Egyenes arányosság van b) Független a jel intenzitása a koncentrációtól c) Fordított arányosság van d) Nem a mért jel alapján értékelünk
___________________________________________________________________________ 120
IMMUNKÉMIA III. 853.
Melyek a következők közül fagocita sejtek? a) limfocita b) neutrofil granulocita c) plazmasejt d) monocita
854.
Az IgG molekuláknak hány alosztálya van? a) 2 b) 4 c) 3 d) nincsenek alosztályai
855.
Az alábbi fehérjekoncentráció-mérési módszerek közül melyik nem antigén-antitest reakción alapul? a) turbidimetria b) Biuret reakció c) Mancini technika (radiális immundiffúzió) d) immun-nefelometria
856.
Melyik az a fehérje, melynek koncentrációja a vérben gyulladásos kórképekben akár a bazális érték 100-szorosára is megnövekedhet? a) transzferrin b) IgG c) C-reaktív protein d) haptoglobin
857.
Mi aktiválhatja a komplementrendszert az alábbiak közül? a) hő b) antigén-antitest komplex c) kalcium d) antitestek
858.
Mely sejttípusok citotoxikus hatásúak? a) B limfociták b) monociták c) plazamsejtek d) természetes ölő sejtek (NK sejtek)
859.
Melyik enzimet alkalmazzuk ELISA technika jelölésére? a) laktát dehidrognáz b) amiláz c) tormaperoxidáz d) savi foszfatáz
___________________________________________________________________________ 121
860.
Indirekt immunfluoreszcenciával kimutathatunk a) autoantitesteket b) immunkomplexeket c) komplementaktivációt d) fehérjéket
861.
A komplementrendszer aktivitását mérő funkcionális teszt alapja: a) hemolitikus reakció b) immunkomplex képződés c) abszorbancia változás d) enzimaktivitás mérés
862.
A szisztémás autoimmun betegségekben detektálható legjellemzőbb autoantitest: a) vörösvérsejt elleni antitest b) simaizom elleni antitest c) TSH receptor elleni antitest d) Antinukleáris antitest (ANF vagy ANA)
863.
Az alábbi fehérjék közül mely tartozik a pozitív akut fázis fehérjék közé? a) albumin b) transzferrin c) C-reaktív protein d) prealbumin
864.
Az alábbi sejttípusok közül melyik jellemző sejtfelszíni markere a CD19? a) B limfocita b) Természetes ölő sejtek (NK sejtek) c) T limfocita d) granulocita
865.
Mi a reuma faktor? a) autoantitest b) pozitív akut fázis fehérje c) citokin d) negatív akut fázis fehérje
866.
Milyen színben fluoreszkál a FITC nevű fluoreszcens festék? a) kék b) zöld c) sárga d) piros
867.
Mely szerv nem tartozik a limfoid szervek közé? a) csontvelő b) vese c) thymus d) lép
___________________________________________________________________________ 122
868.
Milyen állatból származó metszeteket használunk legelterjedtebben autoantitest kimutatásra az alábbiak közül? a) patkány b) tengerimalac c) kutya d) sertés
869.
Melyik nem jellemző a természetes immunitásra az alábbiak közül? a) fontos része a komplement rendszer b) azonnal működésbe lép c) a válaszadó képesség jelentősen javul az ismételt fertőzés után d) jelentős elemei a fagociták
870.
Az alábbi folyamatok közül mely nem része az extravazáció folyamatának? a) migráció b) adhézió c) gördülés d) proliferáció
871.
Mit jelent az immunológiában a CD rövidítés? a) Cluster of differentiation b) Clone of differentiation c) Code of differentiation d) Cell of differentiation
___________________________________________________________________________ 123
KLINIKAI KÉMIA α-amiláz, lipáz 872.
Az α-amiláz a) szénhidrátot 1,4 kötésen át hasít b) csak a lánc végén hasít c) bármely helyen 1,4 kötéseket hasít d) csak a lánc elején hasít
873.
Az α-amiláz lokalizációja a) pankreász sejt b) nyálmirigy c) ovárium, izom, tüdő d) a+b+c
874.
Hyperamilazémiában az izoenzimek aktivitása megnő a) P izoenzim pankreász betegségben b) S izoenzim nyálmirigy betegségben c) P izoenzim és S izoenzim más betegségekben d) a+b+c
875.
Vizelet α-amiláz aktivitás a szérum α-amiláz aktivitással a) párhuzamosan változik b) párhuzamosan változik, de időben később c) párhuzamosan változik, de időben később, kivéve a makroamilazémiát d) nincs a vizeletben α-amiláz
876.
α-amiláz meghatározási eljárások: a) amiloklasztikus b) kromolitikus c) definiált szubsztrát d) a+b+c
877.
α-amiláz definiált szubsztrát a) maltotrióz b) maltopentóz c) maltoheptóz d) a+b+c
878.
α-amiláz meghatározás segédenzime a) α-glukozidáz b) CK c) alkalikus foszfatáz d) GOT
879.
α-amiláz meghatározás (definiált szubsztrát) indikátor reakciói a) glukoz-6-foszfát + NAD → G6PDH → 6-P-glukolaktoz + NADH + H+ b) 4-nitrofenol-GL → glukozidáz → nitrofenol + 2 glukoz c) kreatin + ATP → CK → kreatin foszfát d) a + b
___________________________________________________________________________ 124
880.
α-amiláz meghatározás Etilidén-Protected-Substrat (EPS) a) etilidénnel védjük a szubszrátot b) csökkentjük a szubsztrát stabilitását c) növeljük a meghatározás idejét d) egyik sem helyes
881.
A nitrofenol-G7 szubsztrát származéka a 3,2 Chloro-4NP-G7 a) növeli a kromofor színintenzitását b) csökkenti a kromofor színintezitását c) nem változtatja meg a színintenzitást d) csak a kromofor stabilitását csökkenti
882.
Az α-amiláznál használt szubsztrátok eltérő referens tartományt eredményeznek-e?
a) b) c) d)
igen nem nem jelentős az eltérés csak két referens tartomány van
883.
A lipáz glicerin és hosszú láncú zsírsavak észtereit hidrolizálja a) csak 1. és 3. pozícióban lévőt b) 2. pozícióban lévőt nem c) a 2. pozícióban lévőt, átrendeződés után d) a + c
884.
A lipáz a) zsíremulzió felületén aktív b) aktivitását epesavak növelik c) aktivitását kolipáz növeli d) a+b+c
885.
Turbidimetriás kinetikus lipáz meghatározásnál a turbiditás csökkenhet, ha a) alacsony a a lipázaktivitás b) nagy a paraprotein (RF) koncentráció c) a+b d) ikteruszos szérum esetén
886.
α-amiláz (PNP-G3) referens tartománya a) 0 - 195 U/l b) 0 - 300 U/l c) 100 - 195 U/l d) 100 - 300 U/l
887.
A klinikai gyakorlatban ritkán mért enzimek a) tripszin, kimotripszin b) glutamát, dehidrogenáz c) aldoláz d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 125
KLINIKAI KÉMIA Aminotranszferázok 888.
GOT (AST) meghatározási reakciója a) aszparaginsav + oxoglutarát → oxálacetát + glutaminsav b) alanin + oxoglutarát → piruvát + glutaminsav c) kreatin + ATP → kreatinfoszfát + ADP d) egyik sem
889.
GPT (ALT) meghatározási reakciója a) aszparaginsav + oxoglutarát → oxálacetát + glutaminsav b) alanin + oxoglutarát → piruvát + glutaminsav c) kreatin + ATP → kreatinfoszfát + ADP d) egyik sem
890.
Piridoxál foszfát adásakor a GOT aktivitás a) nő, akár 50 %-kal b) nő, több mint 100 %-kal c) nem nő d) csökken
891.
GOT és GPT szérum aktivitásának növekedése lehet akár a) 100x – 200x b) 10x – 20x c) 5x – 8x d) 2x – 3x
892.
A GPT és GOT aránya (de Ritis koefficiens) a) mindig < 1,0 b) mindig >1,0 c) lehet kisebb és nagyobb, mint 1,0 d) nem változik
893.
A GOT meghatározás kapcsolt és indikátor reakciója, segédenzimmel a) oxálacetát + NADH + H+ → MDH → malát + NAD+ b) piruvát + NADH + H+ → LDH → laktát + NAD+ c) kreatin-foszfát + ADP → CK → kreatin + ATP d) egyik sem
894.
Az indikátor reakció és mérési hullámhossz a GOT meghatározásnál a) NADH + H+ → NAD 340 nm b) NAD → NADH + H+ 340 nm c) NADH + H+ → NAD 405 nm 405 nm d) NAD → NADH + H+
895.
Szérum GOT/AST referens tartománya (370C) a) 0-40 U/l b) 30-40 U/l c) 30-100 U/l d) 0-100 U/l
___________________________________________________________________________ 126
896.
GPT (ALT) meghatározás kapcsolt és indikátor reakciója a) oxálacetát + NADH +H+ → MDH → malát + NAD+ b) piruvát + NADH + H+ → LDH → laktát + NAD+ c) kreatin-foszfát + ADP → CK → kreatin+ATP e) egyik sem
897.
A szérum GPT/ALT referens tartománya (37 0C) a) 0 - 40 U/l b) 30 - 40 U/l c) 30 - 100 U/l e) 0 - 100 U/l
898.
A magyarországi laboratóriumokban a leggyakoribb GOT/GPT meghatározás a) IFCC ajánlás szerint b) DGKC szerint c) a+b d) egyik sem
899.
A GOT/GPT meghatározásnál a leggyakoribb puffer a) TRIS b) foszfát c) barbiturát d) a+b
___________________________________________________________________________ 127
KLINIKAI KÉMIA Bevezetés 900.
A klinikai kémia jellemzői a) humán mintákat analizál b) diagnosztikai, terápiás információt szolgáltat c) diagnózist ad d) a + b
901.
A klinikai laboratórium részei a) automatizált klinikai kémia b) hematológia c) véralvadás d) a + b + c
902.
A diagnózis felállításához szükséges a) a laboratóriumi vizsgálati eredmény b) a röntgen vizsgálati eredmény c) a mikrobiológiai vizsgálati eredmény d) a + b + c + további adatok
903.
A plazma a) alvadásgátolt vér frakciója b) alvadásgátló nélküli vér frakciója c) sejtes elemeket tartalmaz d) enyhén pirosas színű
904.
A szérum a) alvadásgátló nélküli vér frakciója b) alvadásgátolt vér frakciója c) ebben vannak szuszpendálva a vérsejtek d) sok hemoglobint
___________________________________________________________________________ 128
KLINIKAI KÉMIA Májműködés és bilirubin 905.
Laboratóriumi vizsgálattal a májműködés következő funkciói vizsgálható a) protein szintézis b) gyógyszer elimináció c) metabolitok lebontása d) a+b+c
906.
A szérum bilirubin keletkezik a) hem-ből b) epesavakból c) fehérvérsejtekből d) trombocitákból
907.
A bilirubin cisz (E-E) formája a) vízben oldódik b) reagál diazovegyületekkel c) H-hidakat nem tartalmaz d) a+b+c
908.
Bilirubin formák a szérumban a) konjugált b) nem konjugált c) Delta d) a+b+c
909.
A konjugált bilirubin glukuronsavval reagált a) mono származék b) di származék c) a+b d) egyik sem
910.
A nem konjugált bilirubin a) diazo vegyülettel nem reagál b) vízben oldhatatlan c) albuminhoz kötődik (reverzibilis) d) a+b+c
911.
A szérum összbilirubin a) konjugált b) nem konjugált c) delta d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 129
912.
Bilirubin meghatározáshoz a szérumot a) fénytől (napfény, UV…) védeni kell b) fénytől nem kell védeni c) +4°C-on kell tartani d) egyik sem helyes
913.
Jendrassik-Gróf módszer: az összbilirubin meghatározás reagensei a) koffein-Nabenzoát b) diazotált szulfanilsav c) reakció leállító és terméket transzformáló reagens d) a+b+c
914.
Nem konjugált bilirubin meghatározás a) összbilirubin - konjugált bilirubin b) közvetlenül mérhető c) mérhető spektrofotometriával d) egyik sem helyes
915.
Delta bilirubin meghatározása a) összbilirubin – (konjugált+nem konjugált) b) közvetlenül mérhető c) csak HPLC-vel mérhető d) egyik sem helyes
916.
Bilirubin meghatározási eljárások a) diazotált-szulfanilsav b) diazotált-klóranilin (DCA) c) diazotált-diklórfenol (DPD) d) a+b+c
917.
A világon legelterjedtebb bilirubin meghatározási módszer a) Jendrassik-Gróf b) DCA c) DPD d) egyéb
918.
A szérum összbilirubin referens tartománya a) 0 - 5 μmol/l b) 1 - 5 μmol/l c) 1 - 17 μmol/l d) 1 - 50 μmol/l
___________________________________________________________________________ 130
KLINIKIAI KÉMIA CK, kolinészteráz 919.
CK specifikus szöveti aktivitás a) izom > agy > szív b) agy > izom > szív c) szív > izom > agy d) szív > agy > izom
920.
A CK enzim izoenzimei a) MM b) MB c) BB d) a + b + c
921.
A CK enzim izoformjai a) MM* b) M*M* c) M*B d) a + b + c
922.
CK lokalizációja a szövetben a) citoszól b) mitokondrium membrán c) a + b d) egyik sem
923.
A CK meghatározás szubsztrát reakciója a) kreatin + ATP → kreatinfoszfát + ADP b) kreatinfoszfát + ADP → kreatin + ATP c) a + b d) egyik sem
924.
A CK meghatározás segédreakciója a) kreatinfoszfát + ADP → kreatin + ATP b) ATP + glukoz → HK → glukoz – 6 – foszfát + ADP c) glukoz – 6 – foszfát + NADP+ → G6PDH → 6 – foszfoglukonát + NADPH + H+ d) egyik sem
925.
A CK meghatározás indikátor reakciója a) kreatinfoszfát + ADP → kreatin + ATP b) ATP + glukoz → HK → glukoz – 6 – foszfát + ADP szintézis c) glukoz - 6 – foszfát + NADP+ → G6PDH → 6 – foszfoglukonát + NADPH + H+ d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 131
926.
A CK meghatározást befolyásolja a szérum a) LDH b) alkalikus foszfatáz c) adenilát kináz d) ezek közül egyik sem
927.
A CK meghatározásnál lag (előinkubáció) fázis szükséges a) enzim aktiválásához b) enzim denaturálásához c) enzim kicsapásához d) egyik sem helyes
928.
Szérum CK aktivitás referens tartománya a) 24 – 195 U/l b) 24 – 300 U/l c) 0 – 500 U/l d) egyik sem
929.
CK izoenzim / izoform meghatározás a) elektroforézissel b) immuninhibícióval c) immunkémiai módszerrel d) a + b + c
930.
CK és CK izoenzimeinek fő diagnosztikai jelentősége a) akut myocardiális infarctus b) izombetegségek c) agyi történések d) a + b
931.
EC 3.1.1.8 Acil-Kolin Acilhidroláz más elnevezései a) szérum kolinészteráz b) pszeudo kolinészteráz c) kolinészteráz II d) a+b+c
932.
A szérum kolinészteráz meghatározás jelentősége a) permetezőszer (szerves foszfát) mérgezésnél b) izomrelaxánsok adása előtt c) a máj szintetizáló képességének megítélésére d) a+b+c
933.
Szérum kolinészteráz meghatározási módszerek a) acetil-kolin szubsztrát és [H+] mérés b) butiril/propion-tiokolin szubsztrát, Ellman reakció c) butiril/propion-tiokolin szubsztrát, ditiopiridin d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 132
934.
A szérum kolinészteráz inhibíciója dibukainnal, fluoriddal a) segít a genetikai variánsok meghatározásában b) csak a laboratórium munkáját segíti c) izomrelaxáns adása előtt ajánlatos végezni d) a+c
935.
A permetezőszer (szerves foszfátok) a szérum kolinészteráz aktivitását a) irreverzibilisen gátolják b) reverzibilisen gátolják c) nem gátolják d) növelik
___________________________________________________________________________ 133
KLINIKAI KÉMIA Elektroforézis 936.
Az ion elektroforetikus mobilitása függ a) ion (töltés, nagyság, alak) b) közeg c) endoozmózis d) a + b + c
937.
A Stokes – törvény alapján a részecske mobilitása a) egyenesen arányos a töltéssel b) fordítottan arányos a részecske nagyságával, a közeg viszkozitásával c) egyenesen arányos a közeg viszkozitásával d) a + b
938.
Fehérje festékek a) amidofekete b) brómfenolkék c) szudánfekete B d) a + b
939.
Melyik elektroforézis módszernek a legnagyobb a felbontóképessége? a) papír b) agargél c) cellulózacetát d) agarózgél
940.
A klinikai gyakorlatban a szérum fehérjék fő frakciói a) albumin, α1, α2, β, γ-globulin b) albumin, hemopexin, transzferin, globulin c) albumin, cöruloplazmin, haptoglobin, globulin d) cöruloplazmin, hemopexin, hemoglobin, γ-globulin
941.
Izoelektromos fókuszálást a felvitel helye és elektroforetikus ideje a) befolyásolja b) nem befolyásolja c) csak ritkán befolyásolja d) csak a felvitel helye befolyásolja
942.
Az elektroendoozmózis az elválasztás hatékonyságát a) növeli b) csökkenti c) nem befolyásolja d) csak ritkán befolyásolja
___________________________________________________________________________ 134
943.
Elektroforézisnél zavaró tényező a) hemolízis b) fibrinogén jelenléte c) mindkettő d) egyik sem
944.
Gammopátiák azonosítása a) fehérje elektroforézis b) immunfixáció c) agaróz elektroforézis d) izoelektromos fókuszálás
945.
Immunfixáció jellemzői a) antigén – antitest reakció b) antigén – antitest komplex fixálása a hordozóhoz c) a + b d) antigén eltávolítása
946.
Immunfixációval kimutatható a) mono- és poliklonális gammopátia b) szabad láncok (könnyű és nehéz) c) albumin d) a + b
947.
Két dimenziós elektroforézis lépései a) izoelektromos fókuszálás b) SDS-PAGE elektroforézis c) a + b d) agaróz elektroforézis
948.
Fehérje blottolási eljárás a) Southern blot b) Northern blot c) Western blot d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 135
KLINIKAI KÉMIA Enzimológia 949.
Az enzimeknél általában mit mérünk? a) koncentráció b) % c) aktivitás d) egyiket sem
950.
Az optimalizált enzim aktivitásmérés jellemzői a) nagy érzékenység b) kismérvű függés a reakcióparaméterektől c) referens és kóros minél jobb szétválasztása d) a + b + c
951.
Mikor kell kalibrálni enzim aktivitásmérésnél? a) reagens állapotának változása esetén b) készülék állapotának változása esetén c) nem sztöchiometrikus reakció esetén d) a + b + c
952.
Az enzimdiagnosztika milyen szérum enzimeket vizsgál? a) sejteredetű b) plazmaspecifikus c) plazmában szekretált d) a + c
953.
Szérum enzim aktivitás növekedés fő forrásai a) leakage a sejtekből b) fokozott elimináció c) csökkent enzimszintézis d) egyik sem
954.
Szövet károsodás esetén diagnosztikai célra alkalmas egy enzim, ha a koncentráció grádiens (sejt – szérum) a) nagy b) kicsi c) nincs d) több a szérumban, mint a sejtben
955.
Diagnosztikai jelentőségű szérum enzimformák: a) izoenzim, izoform b) makroenzim (komplex, főként immunglobulinok) c) a + b d) inaktív alegység
___________________________________________________________________________ 136
KLINIKAI KÉMIA Epesav, ammónia, tejsav 956.
Epesavak fő feladata a) lipidek szolubilizása b) lipidek kicsapása c) lipidek tárolása d) lipidek szállítása
957.
Epesavak meghatározási módszerei a) enzimatikus b) immunassay c) a+b d) egyik sem
958.
Plazma ammónia emelkedés mutatja, hogy: a) máj nem képes a karbamid szintézisre b) a máj nem képes ammónia szintézisre c) a máj túlzott mértékben termel ammóniát d) egyik sem helyes
959.
Miért használhatunk csak frissen levett, meghatározáshoz? a) az ammónia koncentráció vérvétel után nő b) az ammómia koncentráció vérvétel után csökken c) az ammónia koncentráció nem változik d) az ammónia vérvétel után is szintetizálódik
960.
Leggyakoribb ammónia meghatározási módszer lépései: a) oxoglutársav + NADH + NH4+ → GLDH → b) oxoglutársav + NAD + NH4+ → GLDH → c) NADH + NH4+ – GLDH → d) egyik sem helyes
961.
A plazma ammónia referens tartománya a) 10 - 30 µmol/l b) 10 - 100 µmol/l c) 0 - 30 µmol/l d) 0 - 100 µmol/l
962.
Szérum laktát koncentráció indikátora a a) laktát metabolizmusnak b) anaerob szénhidrát lebontásnak c) a+b d) egyiknek sem
hűtött
plazmát
ammónia
___________________________________________________________________________ 137
963.
A laktát koncentráció meghatározáshoz használt minta: a) szérum b) plazma c) azonnal centrifugált plazma d) plazma belemosva perklórsavba és azonnali centrifugálás után
964.
Laktát meghatározási módszerek a) kémiai oxidáció b) enzimatikus LDH-enzimmel c) bioszenzor (laktát oxidáz, H2O2 meghatározás) d) a+b+c
965.
Plazma (vénás vér) laktát referens tartománya a) 0,5 - 1,3 mmol/l b) 0 - 1,3 mmol/l c) 0,5 - 3,0 mmol/l d) 0 - 3,0 mmol/l
___________________________________________________________________________ 138
KLINIKAI KÉMIA Foszfát, lítium, gyomornedv 966.
Szérum foszfát tartalmaz a) szervetlen foszfátot b) foszfor lipidet c) foszfátésztert d) a+b+c
967.
Szervetlen foszfát meghatározási módszerek a) molibdo-foszfát anion képződés (molibdénkék) b) foszfo-vanado-molibdenát (sárga) c) enzimatikus (glikogén és foszforiláz enzim) d) a+b+c
968.
Szervetlen foszfát meghatározást (molibdénkék reakció) zavarja a) fehérje kicsapódása a savas pH miatt b) fehérjék kicsapódása a lúgos pH miatt c) a fehérjék nem zavarják d) a kalcium ionok zavarják
969.
Az anorganikus foszfát referens tartománya függ a) nemtől b) kortól c) a+b d) egyiktől sem
970.
Az anorganikus foszfát referens tartománya (felnőtt) a) 0,8 - 1,60 mmol/l b) 0 - 1,60 mmol/l c) 0,8 - 3,0 mmol/l d) 0 - 3,0 mmol/l
971.
Magyarországon legelterjedtebb anorganikus foszfát meghatározás a) molibdénkék b) foszfo-vanado-molibdenát c) a+b d) egyik sem
972.
Szérum lítium meghatározás célja a) lítium terápia ellenőrzése b) szérum lítium változás vizsgálata különböző betegségekben c) a+b d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 139
973.
Szérum lítium meghatározási módszerek a) lángfotometria b) atomabszorpció c) potenciometria d) a+b+c
974.
Szérum lítium terápiás koncentrációja a) 0,5 - 1,5 mmol/l b) 0 - 1,5 mmol/l c) 0,5 - 3,0 mmol/l d) 0 - 3,0 mmol/l
___________________________________________________________________________ 140
KLINIKAI KÉMIA Foszfatáz 975.
Az alkalikus foszfatáz optimális pH-ja a) pH = 8 b) pH = 7,4 c) pH = 10 d) pH = 13
976.
Az alkalikus foszfatáz lokalizációja a) citoplazma b) sejtmembrán c) mitokondrium d) sejtmag
977.
Az alkalikus foszfatáz klinikai jelentősége a) máj- és epeút-megbetegedés b) csontmegbetegedés, malignus betegség c) pneumonia d) a+b
978.
Alkalikus foszfatáz meghatározás a) 4-nitrofenil-foszfát → foszfát + nitrofenol b) kreatin + foszfát → kreatin-foszfát c) kreatin-foszfát + ADP→ kreatin + ATP d) egyik sem
979.
Alkalikus foszfatáz aktivitásmérés (minta, kontroll,kalibrátor) feloldás, kiolvasztás után a) azonnal használható b) 18 óra múlva használható c) 1 óra múlva használható d) csak 40C-on használható
980.
Az alkalikus foszfatáz izoformok a) csont eredetű b) máj eredetű c) mindkettő d) egyik sem
981.
Az alkalikus foszfatáz izoenzimek a) bél eredetű b) placenta eredetű c) csírasejt eredetű d) a+b+c
982.
Az alkalikus foszfatáz izoenzim/izoform analízis történhet a) elektroforézissel b) neuraminidáz, búzacsíra lektin kezeléssel c) hőstabilitás vizsgálattal d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 141
983.
Az alkalikus foszfatáz izoenzim/izoform analízis legnagyobb felbontóképességű módszere a) elektroforézis b) elektroforézis + neuraminidáz kezelés c) izoelektromos fókuszálás d) affinitás kromatográfia
984.
A szérum alkalikus foszfatáz referens tartománya (Bessey-Lowry, 37 °C) a) 0 - 280 U/l b) 100 - 280 U/l c) 100 - 500 U/l d) 0 - 500 U/l
985.
Prosztata eredetű savas foszfatáz pH optimuma a) pH 1 alatt b) pH 5-6 c) pH 2-3 d) pH 1-2
986.
A szérum savas foszfatáz fő forrása a) prosztata b) máj c) vörösvértest d) a+c
987.
A szérum savas foszfatáz tároláskor a) stabil b) labilis c) csak savanyítás után tárolható d) b+c
988.
A prosztata eredetű savas foszfatáz a) tartarát ionnal gátolható b) tartarát ionnal aktiválható c) tartarát ion nem befolyásolja d) egyik sem helyes
989.
A vörösvértest eredetű savas foszfatázt a) formaldehid, Cu(II) gátolja b) formaldehid, Cu(II) nem gátolja c) formaldehid, Cu(II) aktiválja d) egyik sem helyes
990.
Savas foszfatáz szubsztrátok a) α-naftol-foszfát (Hillmann) b) timolftalein-foszfát c) 4-nitrofenilfoszfát d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 142
KLINIKAI KÉMIA γ-GT 991.
A γ-GT katalizálja a) γ-glutamil csoport átvitelét b) γ-zsírsav bontását c) polipeptid bontását d) szénhidrát bontását
992.
A γ-GT lokalizációja a) sejtmembránban b) sejtmagban c) citoplazmában d) mikroorganellumokban
993.
A γ-GT klinikai jelentősége a) máj-epe betegségek legérzékenyebb indikátora b) nem változik csontbetegségekben c) a+b d) egyik sem helyes
994.
A γ-GT meghatározás Szász G. eljárással a) L-γ-glutamil-3 karboxi-4 nitroanilid b) glicil-glicin akceptor c) 5-amino-2-nitrobenzoát mérése 405 nm d) a+b+c
995.
Szász Gábor eljárásának módosítása a) szubsztrát oldhatóságának növelése b) akceptor koncentrációjának növelése c) mérési hullámhossz változtatása d) mérési idő növelése
996.
A szérum γ-GT referens tartománya a) 0-50 U/l b) 7-50 U/l c) 7-100 U/l d) 0-100 U/l
___________________________________________________________________________ 143
KLINIKAI KÉMIA Glikált hemoglobin és fruktozamin 997.
A hemoglobin melyik csoportja reagál a glukózzal? a) α-lánc terminális COOH -ja b) β-lánc terminális COOH -ja c) α-lánc terminális NH 2 -je d) β-lánc terminális NH2 -je
998.
A glikált hemoglobin koncentrációja függ a) glukóz koncentrációjától b) a hemoglobin koncentrációjától c) a vörösvértestek életidejétől d) a+b+c
999.
A glikált hemoglobin koncentráció függ: a) a glukóz heti átlagos koncentrációjától b) a glukóz 6-8 heti átlagos koncentrációjától c) a glukóz koncentráció ingadozásától
1000. A szénhidrát metabolizmus (előző 6-8 hét) specifikus indikátora a) hemoglobin A1C b) hemoglobin A1 c) hemoglobin A1B d) hemoglobin A0 1001. Hemoglobin A1C meghatározási módszerek a) elektroforézis b) immunkémiai c) HPLC d) a+b+c 1002. Hemoglobin A1C meghatározás problémái a) nem csak a β lánc N-terminálisa glikálódik b) patológiás hemoglobin frakciók zavarhatnak c) NH2 csoporttal reagáló endogen, exogén vegyület d) a+b+c 1003. A szérum fruktozamin a) glikált szérum fehérje b) glikált szérumfehérje Amadori átrendeződés után c) fruktóz és fehérje reakcióterméke d) fruktóz redukált formája
___________________________________________________________________________ 144
1004. A szérum fruktozamin a szénhidrát anyagcsere milyen indikátora a) a pillanatnyi állapot jellemzője b) az előző 2-3 hét jellemzője c) az előző 6-8 hét jellemzője d) az előző 3 hónap jellemzője 1005. A szérum fruktozamin meghatározási módszerek: a) Formazán képződés NBT reagenssel b) HPLC hasonló a HbA1C-hez c) Enzimatikus (protein kináz és ketoamin oxidáz enzimekkel) d) a+b+c 1006. A szérum fruktozamin meghatározás problémái a) Fehérjék élettartamának változása különböző megbetegedésekben b) nem specifikus reakció különösen NBT reagenssel c) nem megfelelő kalibrátor d) a+b+c 1007. Szérum fruktozamin referens tartománya (NBT módszer) a) 0 - 50 μmol/l b) 0 - 100 μmol/l c) 0 - 285 μmol/l d) 6 - 500 μmol/l 1008. Vér hemoglobin A1C referens tartomány a) 0 - 3% b) 4,2 - 6,1% c) 6,1 - 9,0% d) 0 - 9,0%
___________________________________________________________________________ 145
KLINIKAI KÉMIA Húgysav 1009. A szérum húgysav koncentráció növekedik a) veseelégtelenségben b) fokozott nukleinsav metabolizmus esetén c) köszvény esetén d) a+b+c 1010. Szérum húgysav koncentráció függ a nemtől a) igen b) nem c) csak gyermekkorban d) teljesen eltérő a két nemnél 1011. Foszfor-wolfrámsavas húgysav meghatározásnál a színt adja a) volfrámkék reakció b) indolkék reakció c) Berthelot reakció d) Nessler reagens 1012. Foszfor-wolfrámsavas húgysav meghatározásnál zavarhatnak a) endogén anyagok b) exogén anyagok c) mindkettő d) egyik sem 1013. Enzimatikus húgysav meghatározás enzime a) urikáz b) amiláz c) ureáz d) peroxidáz 1014. Enzimatikus húgysav meghatározásnál indikátor reakció a) allantoin közvetlen UV mérése b) H2O2 mérés katalázzal c) H2O2 mérés peroxidázzal d) a+b+c 1015. Húgysav meghatározás referens módszere a) HPLC b) UV detektálás c) a+b d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 146
1016. Szérum húgysav referens tartománya nőknél a) 150 - 350 µmol/l b) 0 - 150 µmol/l c) 350 - 500 µmol/l d) 0 - 500 µmol/l 1017. Szérum húgysav referens tartománya férfiaknál a) 210 - 420 µmol/l b) 0 - 210 µmol/l c) 210 - 500 µmol/l d) 0 - 500 µmol/l 1018. Leggyakoribb húgysav meghatározási módszer Magyarországon a) urikáz – peroxidáz b) urikáz – UV c) foszfor – wolfrámsav d) egyéb
___________________________________________________________________________ 147
KLINIKAI KÉMIA ION, ISE 1019. Ionszelektív elektród méri a) ioncsere egyensúly alapján a fázishatár potenciált b) diffúziós potenciált c) az elektród belsejében kialakult potenciált d) a referens elektród potenciálját 1020. Az indikátor elektród potenciálja a) függ a mérendő ion aktivitásától b) nem függ a mérendő ion aktivitásától c) csak a hőmérséklettől függ d) a referens elektród potenciáljától függ 1021. A referens elektród potenciálja a) függ a mérendő ion aktivitásától b) nem függ a mérendő ion aktivitásától c) csak a hőmérséklettől függ d) a + b + c 1022. Ionszelektív elektródok K+ méréshez a) Na+ szelektív üveg b) valinomicin c) Ag/AgCl d) kalomel 1023. Direkt potenciometriás mérésnél: a) a vizsgálati minta hígítása nélküli b) a minta hígítása 5x c) a minta hígítása 10x d) a minta hígítása 100x 1024. Potenciometriás mérésnél az S (slope) a) R x T / n x F b) az elektród állapotát jelzi c) a referens elektród potenciálja d) a + b 1025. Potenciometriás mérésnél befolyásoló tényezők a) mátrix effektus b) folyadék határ potenciál c) szuszpenziós effektus d) a + b + c
___________________________________________________________________________ 148
1026. Pszeudo hyponatrémia esetén a) lángfotometriás és direkt potenciometriás Na koncentrációk eltérése esetén b) nagy lipoprotein és fehérje koncentráció nem szükséges c) nagy a lipoprotein és a fehérje koncentráció d) a + c 1027. Klorid meghatározás Hg2+ (rodanid, nitrát, TPTZ) során a) klorid kiszorítja ezeket az aminokat a komplexből b) klorid Hg-al nem disszociáló (stabil) komplexet képez c) a klorid kicsapódik d) a + b 1028. Klorid referens módszer a) coulometria b) titrimetria c) spektrofotometria d) enzimatikus 1029. Automata ion analizátor fő részei a) mérő és referens elektród, folyadékszállító rendszer b) kalibrátor és referens elektród oldat c) reagens d) a + b 1030. Szérum nátrium koncentráció referens tartomány (lángfotometria) a) 136 – 145 mmol/l b) 130 – 145 mmol/l c) 136 – 160 mmol/l d) 130 – 160 mmol/l 1031. Szérum kálium koncentráció referens tartomány a) 3,0 – 5,0 mmol/l b) 3,5 – 5,1 mmol/l c) 3,5 – 6,1 mmol/l d) 3,0 – 6,1 mmol/l 1032. Szérum klorid koncentráció referens tartomány a) 90 – 107 mmol/l b) 98 – 107 mmol/l c) 98 – 120 mmol/l d) 90 – 120 mmol/l 1033. Szérum nátrium koncentráció lángfotometria és direkt potenciometriás meghatározásnál: a) mindig azonos eredményt ad b) soha nem ad azonos eredményt c) eltérő eredményt ad magas lipoprotein, fehérje koncentráció esetén d) eltérő eredményt ad ikterus, hemolízis esetén ___________________________________________________________________________ 149
KLINIKAI KÉMIA Kalcium 1034. Szérum kalcium formái a) ionos 50%, komplex 12%, fehérjékhez kötött 38% b) ionos 20%, komplex 30%, fehérjékhez kötött 50% c) ionos 5%, komplex 65%, fehérjékhez kötött 30% d) ionos 90%, komplex 5%, fehérjékhez kötött 5% 1035. Ionizált kalcium pH függése a) nő a pH csökkenésével b) nő a pH növekedésével c) nem változik a pH függvényében d) csak a pH csökkenése (savas) befolyásolja 1036. Normalizált ionizált kalcium a) ionizált kalcium 27 °C-on b) ionizált kalcium pH 7,4-nél c) ionizált kalcium pH 7,0-nál d) ionizált kalcium a szérum aktuális pH-jával 1037. Melyik elektród használatos Ca meghatározásra? a) üveg b) valinomicin c) szerves foszfát (dioktil-fenil-foszfát…) d) Ag/AgCl 1038. Spektrofotometriás Ca meghatározás reagensei lehetnek: a) o-krezolftalein b) metiltimolkék c) Hg-rodanid d) a + b 1039. Kalcium meghatározás referens módszere a) spektrofotometria b) lángfotometria c) atomabszorpció d) potenciometria 1040. Ionizált kalcium mérési módszerek: a) spektrofotometria b) titrimetria c) potenciometria d) lángfotometria
___________________________________________________________________________ 150
1041. Leggyakrabban használt kalcium meghatározási módszerek a) krezolftalein > lángfotometria > metiltimolkék b) potenciometria > lángfotometria c) lángfotometria > potenciometria d) atomabszorpció > potenciometria > lángfotometria 1042. Összkalcium referens tartománya a) 2,57 – 3,00 mmol/l b) 2,15 – 2,57 mmol/l c) 2,00 – 2,57 mmol/l d) 2,00 – 3,00 mmol/l 1043. Normalizált ionizált kalcium referens tartománya a) 1,15 – 1,50 mmol/l b) 1,00 – 1,35 mmol/l c) 1,15 – 1,35 mmol/l d) 1,00 – 1,50 mmol/l
___________________________________________________________________________ 151
KLINIKAI KÉMIA Kreatinin 1044. Kreatinin képződik a) izom kreatinból b) izom húgysavból c) ureából d) egyikből sem 1045. A szérum kreatinin koncentráció függvénye (egészségeseknél) a) izomaktivitás b) izomtömeg c) csonttömeg d) egyik sem 1046. Kreatinin lehet endogén clearence anyag, mert a) 100%-ban filtrálódik b) csak 7-10%-a reabszorbeálódik c) a + b d) 100%-ban reabszorbeálódik 1047. Kreatinin clearence vizsgálatnál a 6 órás vizeletgyűjtésnél a vérvétel a) a vizeletgyűjtés előtt b) a vizeletgyűjtés 1. órájában c) a vizeletgyűjtés közepén d) a vizeletgyűjtés végén 1048. Kreatinin clearence referens tartománya (x±SD) a) 120 ± 20 ml/min b) 119 - 121 ml/min c) 100 - 140 ml/min d) 90 - 150 ml/min 1049. Kreatinin clearence becsülhető nomogram segítségével a) szérum kreatininből b) testsúlyból c) a+b d) egyikből sem 1050. Szérum kreatinin meghatározás Jaffe reakcióval a) elterjedt b) nem specifikus c) a+b d) nem használatos
___________________________________________________________________________ 152
1051. Szérum kreatinin meghatározás Jaffe reakcióval a legspecifikusabb a) savas pH-nál b) a reakció kezdeti szakaszában c) a reakció végső szakaszában d) semleges pH-nál 1052. Jaffe reakció specifikusságát növeli a) kinetikus mérési mód b) dialízis c) Lloyd reagens d) a+b+c 1053. Enzimatikus kreatinin meghatározás enzimei a) kreatinin hidroláz b) kreatinináz c) hexokináz d) a+b 1054. Enzimatikus kreatinin meghatározás termékei, amiket a segédreakcióban mérünk a) ammónia b) kreatin c) a+b d) egyik sem 1055. A Magyarországon legelterjedtebb kreatinin meghatározások a) Jaffe kinetikus > Jaffe végpontos b) Jaffe+Fuller fold > Jaffe kinetikus c) Enzimatikus UV > Jaffe kinetikus d) Enzimatikus POD > Jaffe kinetikus 1056. A szérum kreatinin koncentráció referens tartománya a) 53 - 115 µmol /l, férfi > nő b) 0 - 53 µmol/l, nő > férfi c) 0 - 115 µmol/l, nő > férfi d) 115 - 150 µmol/l, nő > férfi
___________________________________________________________________________ 153
KLINIKAI KÉMIA Kromatográfia
1057. elavult 1058. Az előtét oszlop szerepe a HPLC-s méréskor a) biztosítja az eluens pH-ját b)tisztítja a vizsgálandó mintát c) védi az analitikai oszlopot, előszűrést biztosít d)növeli a meghatározandó anyagok retenciós idejét 1059. Homocisztein HPLC-s meghatározásakor mérjük a a) total homocisztein koncentrációt b) szabad homocisztein koncentrációt c) plazma fehérjéhez kötődését d) kis molekulatömegű vegyületekkel alkotott diszulfid komplex mennyiségét 1060. a) b) c) d)
Homocisztein HPLC-s meghatározásához a mintaelőkészítés oszlop előtti származékképzés UV aktív anyaggal oszlop utáni származékképzés UV aktív anyaggal oszlop előtti származékképzés fluoreszcens anyaggal oszlop utáni származékképzés fluoreszcens anyaggal
1061. A homocisztein képződését befolyásolja a) folsav és B12 vitamin b) folsav c) B12 vitamin d) C-vitamin 1062. Milyen mintát használunk vizelet katekolamin meghatározására? a) spontán vizeletet b) spontán, 1N sósavval savanyított vizeletet c) 24 órás gyűjtött, 6N sósavval savanyított vizeletet d) 12 órás gyűjtött vizeletet 1063. Vizelet katekolamin meghatározására használt BioRad kationcserélő SPE oszlop előkészítési sorrendje a) 1N sósav; deszt. víz; 0,5N nátriumhidroxid; deszt. víz; ammónium foszfát puffer b) deszt. víz; 0,5 N nátriumhidroxid; deszt. víz c) 1N sósav; deszt. víz d) 0,5N nátriumhidroxid; deszt. víz; 1N sósav; deszt. víz 1064. a) b) c) d)
Mivel eluáljuk a vizelet katekolaminokat a kationcserélő gyantáról? desztillált vízzel 4%-os bórsav oldattal ammónium foszfát pufferrel metanollal
___________________________________________________________________________ 154
1065. A katekolaminokat HPLC-Elektrokémiai azonosítjuk: a) retenciós idő alapján b) a mérőelektród potenciáljával c) relatív retenciós idővel d) a+b+c
Detektorral
történő
méréskor
1066. Mi a belső standard (IS) a katekolaminok HPLC-vel történő meghatározásakor? a) L-dopa b) dopamin c) adrenalin d) dehidroxibenzilamin 1067. Katekolaminok koncentrációjának növekedést okozza a) C-vitamin b) koffein, nikotin, alkohol, drogok c) reserpin d) Ca-csatorna blokkolók 1068. A vanilin mandulasav (VMA), homovanilinsav (HVA) és az 5-hidroxiindolecetsav (5-HIAA), meghatározására használt HPLC-s rendszer: a) adszorpciós b) királis c) reverz fázisú (fordított fázisú) d) megoszlásos 1069. Mi a szerotonin metabolitja? a) noradrenalin b) 5-hidroxiindolecetsav c) dopamin d) homocisztein 1070. A VMA/HVA/5-HIAA mérés értékelhetőségét befolyásolja, ha a beteg a vizsgálat előtti nap eszik: a) péksüteményt, felvágottat b) banánt, csokoládét, teát, diót, zöldségeket c) húsféléket, rizst d) kétszersültet, zabpelyhet 1071. Az elektrokémiai detektor mérési potenciálja VMA/HVA/5-HIAA egymás melletti meghatározásakor: a) +0,75 V b) -0,50 V c) +0,25V d) +1,10 V
___________________________________________________________________________ 155
1072. A C13 Urea légzéstesztnél a közeg a) semleges b) lúgos c) savas d) nincs jelentősége 1073. A C13 Urea légzésteszt előfeltétele a) a kilélegzett levegő C13/C12 izotóparány megváltozása b) ha megnő a kilélegzett levegőben a széndioxid mennyisége c) ha a kilélegzett levegőben csökken a széndioxid mennyisége d) ha a kilélegzett levegő C13/C12 izotóparánya változatlan marad 1074. A C13 Urea kilégzési teszt a) invazív módszer b) non invazív módszer c) szerológiai módszer d) biopsziás módszer
___________________________________________________________________________ 156
KLINIKAI KÉMIA Ionok, lángfotométer 1075. Az emberi szervezet átlagos víztartalma a) 42 l b) 28 l c) 10,5 l d) 3,5 l 1076. A plazma térfogata a) 42 l b) 28 l c) 10,5 l d) 3,5 l 1077. Nátrium lokalizációja: a) főleg intracelluláris b) főleg extracelluláris c) azonos arányban intra- és extracelluláris térben d) egyik válasz sem helyes 1078. A nátrium a plazmában milyen formában van? a) 98%-ban ionos b) 70%-ban ionos c) 50%-ban ionos d) nincs ionos formában 1079. Kálium lokalizációja: a) főleg intracelluláris b) főleg extracelluláris c) azonos arányban intra- és extracelluláris d) egyik válasz sem helyes 1080. Legsúlyosabb klinikai következménye van: a) hyponatrémia b) hypernatrémia c) hypokalémia d) hyperkalémia 1081. Klorid ionok lokalizációja: a) 100% extracelluláris b) 88% extracelluláris, 12% intracelluláris c) 50% extracelluláris, 50% intracelluláris d) 100% intracelluláris
___________________________________________________________________________ 157
1082. Klorid ion koncentráció párhuzamos a Na ion koncentrációval kivéve: a) metabolikus acidózisban b) metabolikus alkalózisban c) pneumónia esetén d) a + b 1083. A hemolízis, trombocitózis, leukocitózis növeli a szérum … koncentrációját a) nátrium b) kálium c) klorid d) H+ 1084. Lángfotometriás módszerrel mérhető a) K+, Na+, Ca+2 b) K+, Na+, Clc) Cld) Mg+2 1085. Lángfotometriás mérésnél a koncentráció nem függ a) kötött, ill. szabad ionos formáktól b) a lipoprotein koncentrációtól c) ikterustól d) a + b 1086. Lángfotometriás mérés esetén a szérumot hígítani kell, mert: a) nagy koncentrációnál nem lineáris a jel-koncentráció összefüggés b) a sok fehérje lerakódást, instabilitást okoz c) a + b d) a sok Na+ csökkenti a láng hőmérsékletét
___________________________________________________________________________ 158
KLINIKAI KÉMIA LDH 1087. LDH 1-es izoenzim és fő lokalizációja a) H H H H szív, vvt b) H H H L máj c) H H L L tüdő d) L L L L tüdő 1088. LDH 5-ös izoenzim és fő lokalizáicója a) H H H H tüdő b) H H H L tüdő c) H H L L szív d) L L L L máj 1089. LDH enzim lokalizációja a sejtekben a) citoplazmában b) sejtmembránban c) sejtmagban d) mitokondriumban 1090. LDH1/LDH2 arány nagyobb, mint 1 (flip) a) acut myocardialis infarctus esetén b) hemolízis esetén c) májnekrózis esetén d) a+b 1091. LDH meghatározáshoz nem használható a szérum, ha: a) lipémiás b) hemolizált c) ikteruszos d) a+b 1092. LDH meghatározási módszerek a) laktát + NAD+ → piruvát + NADH + H+ b) piruvát + NADH + H+ → laktát + NAD c) kreatin + foszfát → kreatin foszfát d) a+b 1093. LDH meghatározásnál használunk: a) szubsztrát reakciót b) szubsztrátot + kapcsolt reakciót c) szubsztrátot + kapcsolt reakciót + indikátor reakciót d) egyiket sem
___________________________________________________________________________ 159
1094. A Magyarországon legelterjedtebb LDH meghatározás a) IFCC ajánlott módszere b) DGKC ajánlott módszere c) AACC ajánlott módszere d) egyik sem 1095. A szérum LDH aktivitás referens tartománya (37°C) a) 0 - 460 U/l b) 230 - 460 U/l c) 230 - 600 U/l d) 0 - 600 U/l 1096. A szérum LDH1 és LDH2 referens aránya a) < 0,5 b) < 0,8 c) > 0,8 d) > 2,0
___________________________________________________________________________ 160
KLINIKAI KÉMIA Likvor 1097. Hogyan képződik a likvor? a) plazma ultrafiltrációjával b) aktív szekréció eredményeként c) a+b d) egyik sem 1098. Lumbálpunkció hol történik? a) gerinc lumbális szakaszán b) ciszternából c) mindkettőből d) egyikből sem 1099. Likvor fizikai jellemzése (nem patológiás) a) víztiszta folyadék b) sok sejtet tartalmaz c) sárga színű d) viszkózus, zöldes színű 1100. Likvorban a vér a) arteficiális eredetű b) patológiás folyamat eredménye c) a+b d) egyik sem 1101. Arteficiális és patológiás véres likvor elkülönítése a) nem lehetséges b) 3 cső próbával c) csak ritkán lehet elkülöníteni d) nem kell elkülöníteni 1102. Patológiás vérzés kimutatása a) likvor direkt spektrofotometriával b) Biuret reakcióval c) HPLC-vel d) hemoglobin A1C méréssel 1103. A likvor direkt spektrofotometria tájékoztat a a) a vérzés idejéről b) a beteg életkoráról c) a beteg anémiájáról d) a beteg fizikai állapotáról
___________________________________________________________________________ 161
1104. Likvor sejtszám meghatározás a) hematológiai analizátorral b) centrifugálással c) Fuchs-Rosenthal kamrában történő számolással d) egyik sem helyes 1105. A likvor glukoz meghatározása a) azonos módszer, mint a szérum glukozé b) speciális mikrotechnikával c) mérés előtt a likvort hígítani kell d) egyik sem helyes 1106. A likvor glukoz koncentrációja csökken: a) nagy sejtszám esetén b) kis sejtszám esetén c) a sejtszám nem befolyásolja d) a fehérje koncentráció függvényében 1107. A likvor fehérjék meghatározása a) azonos a szérum fehérjékével b) a vizsgálat előtt a likvort hígítani kell c) speciális mikrofehérje meghatározási módszerrel d) egyik sem alkalmas likvor fehérje meghatározásra 1108. A likvor fehérje referens tartománya a) 0,2 - 0,4 g/l b) 0 - 0,4 g/l c) 0 - 1,0 g/l d) 0 - 4,0 g/l 1109. A likvor fontos fehérje komponensei a) albumin b) IgG c) a+b d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 162
KLINIKAI KÉMIA Ozmometria 1110. Az ozmometria azon mérési módszer, amely méri a) az oldatban lévő összes oldott anyag koncentrációját b) az oldatban lévő ionok koncentrációját c) a nem oldott anyagok koncentrációját d) csak a fehérjék és lipoproteinek koncentrcióját 1111. Kolligatív tulajdonság a) az oldott anyag moljainak számától függ b) az oldott anyag minőségétől függ c) az oldott anyag minőségétől független d) a + c 1112. Ozmolalitás a) oldott anyag / oldószer tömeg (kg) b) oldott anyag / oldószer térfogat (l) c) oldott ion / oldószer térfogat (l) d) oldott nem ion / oldószer térfogat (l) 1113. A szérum ozmolalitásának fő komponense a) anionok (Cl-, HCO3-…) b) kationok (Na+, K+, Ca2+) c) glukóz, urea, proteinek d) a + b + c 1114. Az ozmolalitás mérése a Rault – törvény alapján a) fagyáspont csökkenés b) harmatpont csökkenés c) fagyáspont növekedés d) a + b 1115. A harmatpont az a hőmérséklet a) ahol a gőz halmazállapotú víz cseppfolyóssá alakul b) ahol a cseppfolyós halmazállapotú víz lecsapódik c) ahol a cseppfolyós halmazállapotú víz elpárolog d) ahol a cseppfolyós halmazállapotú víz megfagy 1116. Mikor jelentős a számított és mért ozmolalitás együttesen? a) ismeretlen kis molekulasúlyú anyagok esetén b) pszeudo hyponatrémiába c) hyperozmolális diabetes kóma d) a + b + c 1117. A szérum ozmolalitás referens tartománya a) 275 – 295 mOsm/kg b) 200 – 295 mOsm/kg c) 275 – 330 mOsm/kg d) 200 – 330 mOsm/kg
___________________________________________________________________________ 163
KLINIKAI KÉMIA Szárazkémia 1118. Száraz kémia azért, mert a) reagensei száraz formában vannak b) reakciói száraz fázisú reakciók c) oldószert nem igényel d) az értékelés történik száraz állapotban 1119. Száraz kémiai eljárásoknál a reagens oldásához az oldószert a) külön adagoljuk b) a minta biztosítja c) a reagensek tartalmazzák d) egyik sem helyes 1120. Száraz kémiai eljárások előnye a) reagens por formában hosszú ideig stabil b) az egyes rétegekben több reakció lejátszódhat c) vérsejtek, egyéb anyagok könnyen elszeparálhatók d) a+b+c 1121. A száraz kémiai eljárásoknál a vizsgálati minta térfogata a) kritikus b) nem kritikus c) csak kis koncentrációknál kritikus d) egyik sem helyes 1122. A reagens slide (lemez) felépítése (fotometria) a) terítő réteg b) reagens réteg c) indikátor réteg d) a+b+c 1123. Száraz kémiai reakcióknál különleges hígítás kell a) kalibrátorokhoz b) kontroll szérumokhoz c) patológiás vizsgálati mintáknál d) a+b+c 1124. Száraz kémiai eljárások kalibrációja a) „master” (mester) kalibráció b) több ponttal definiált kalibrációs görbe c) a+b d) egy ponttal definiált kalibrációs görbe
___________________________________________________________________________ 164
1125. Száraz kémiai meghatározásnál mérünk a) abszorbanciát b) reflektanciát c) turbidimetriát d) vezetőképességet 1126. Száraz kémiai kalibrációnál a koncentráció és a reflektancia függvény tagja a) lineáris b) hiperbolikus c) exponenciális d) a+b+c 1127. Száraz kémiai eljárásoknál Na+, K+, Cl- mérés a) direkt potenciometria b) indirekt potenciometria c) reflexiós fotometria d) egyik sem 1128. Száraz kémiai eljárások referencia tartománya a) azonos a nedves kémiáéval b) mindig eltér a nedves kémiáétól c) esetenként azonos d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 165
KLINIKAI KÉMIA Szénhidrát metabolizmus, glukóz meghatározás 1129. A glukóz melyik formája redukál? a) aldehid b) enol c) enol anion d) egyik sem 1130. Glukóz a) minden cukor b) minden szénhidrát c) csak a 6 szénatomos szénhidrát d) 6 szénatomos szénhidrát, aldehid csoporttal 1131. Glukóz oxidáz szubsztrátja a) α-D-glukóz b) β-D-glukóz c) L-glukóz d) egyik sem 1132. Szérum glukóz koncentrációját növeli a) szénhidrát bevitel b) inzulin hiány c) glukoneogenezis d) a+b+c 1133. Az éhhomi plazma glukóz referens egyéneknél a) 3,0 mmol/l alatt b) 3,5 - 6,1 mmol/l c) 6,1 - mmol/l felett d) 3,0 - 8,0 mmol/l 1134. Szénhidrát anyagcsere diagnosztikus tesztjei a) glukoz meghatározás (vér, vizelet, OGTT) b) hemoglobin A1C c) fruktozamin d) 24 órás vizelet glukózürítés 1135. Hypoglykémia okai a) csökkent glukóz képződés b) magas inzulin koncentráció c) egyes máj, vese, pankreász betegség d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 166
1136. Az EDTA alvadásgátlóval vett minta glukoz koncentrációja időben a) nő b) csökken c) nem változik d) csak a plazmáé csökken 1137. Az alvadásgátolt vér glukóz koncentrációját csökkenti a) sejtek b) baktériumok c) szobahőmérsékleten tárolás d) a+b+c 1138. Kapilláris és vénás vér glukóz koncentrációja a) közel azonos éhgyomri mintánál b) közel azonos étkezés után c) étkezés után kapillárisé nagyobb, mint a vénás véré d) a+c 1139. Glukóz meghatározás referens módszere a) redukciós (Hagedorn-Jensen) b) hexokináz c) orto-toluidin d) glukozoxidáz 1140. A hexokinázos glukóz meghatározásnál melyik reakció biztosítja a glukoz specificitást? a) glukoz + ATP = hexokináz → H b) glukoz-6-foszfát + NADP → G6-PDH → c) NADPH + fenazin - metoszulfát → d) egyik sem 1141. A glukóz oxidáz (GOD) – Peroxidáz (POD-os) glukóz meghatározásánál a POD a) mérendő enzim b) segédenzim c) színképző d) aktivátor 1142. A GOD (glukóz oxidáz) meghatározásnál a H2O2 detektálása a) polarográfiásan (Beckman Glucose Analyzer…) b) PAP (p-amino-fenazon) c) ABTS d) a+b+c 1143. Magyarországon a legelterjedtebb glukóz meghatározási módszer a) GOD – POD b) hexokináz c) polarográfiás d) Egyéb redukciós + orto-toluidin ___________________________________________________________________________ 167
KLINIKAI KÉMIA Táplálkozás, nyomelemek, vitamin 1144. Vitaminok a) mindegyik vízben oldódik b) mindegyik zsírban oldódik c) vannak vízben és vannak zsírban oldódók d) a+b 1145. Vitamin meghatározási módok a) spektrofotometria b) HPLC c) fluorimetria d) a+b+c 1146. A vitaminok új elnevezése a) ABC nagy betűivel b) teljes kémiai névvel c) kémiai név a funkciós csoporttal d) egyik sem 1147. Nyomelemek koncentrációja (1L vérben) a) μg vagy annál kisebb b) mg c) g d) egyik sem 1148. A nyomelemek főbb csoportjai a) esszenciális b) ultra c) azok, amelyek biológiai funkciója még kevéssé ismert d) a+b+c 1149. Nyomelem koncentráció-mérési eljárások a) atomabszopció b) ICP, ICP/MS c) a+b d) kolorimetria 1150. Egészséges táplálkozáshoz szükséges a) csak makronutriensek (protein, szénhidrát, lipid) b) csak mikronutriensek (vitamin, nyomelem, ásványi anyag) c) a+b d) egyik sem kell
___________________________________________________________________________ 168
KLINIKAI KÉMIA TP, albumin 1151. Plazmafehérjék száma a) 100 b) 200 c) 300 d) több, mint 300 1152. Akutfázis proteinek koncentrációja gyulladáskor a) nő b) csökken c) a + b d) nem változik 1153. Biuret módszer méri a) aminosav b) dipeptid c) HN – CO – R, HN – CH2 – R, HN – CS – R d) min 2 db HN – CO – R, HN – CH2 – R, HN – CS – R 1154. Fehérje meghatározási módszerek a) refraktometria b) Kjeldahl c) Lowry d) a + b + c 1155. Fehérje meghatározási módszerek a) UV abszorpció b) precipitáció (szulfoszalicilek) c) a + b d) coulometria 1156. Albumin a totál szérum protein a) 55-65 %-a b) kevesebb, mint 10 % c) több, mint 80 % d) változó 0-100 % 1157. Szérum albumin meghatározási módszerek a) brómkrezol-zöld (BCG) b) brómkrezol-ibolya (BCP) c) precipitáció szulfoszalicilsavval d) a + b
___________________________________________________________________________ 169
1158. Szérum fehérjék változása: a) albumin csökken májbetegségben b) globulin nő gammopátiában c) a + b d) nem változnak a májbetegségben, gammopátiában 1159. Protein uria a) glomeruláris b) tubuláris c) overload d) a + b + c 1160. Likvor protein koncentráció vizsgáló módszerei a) koncentrálás + elektroforézis b) összfehérje meghatározás c) koncentrálás + immunglobulin mérés d) a + b + c 1161. Összfehérje referens tartomány (felnőtt) a) 64 – 83 g/l b) 50 – 80 g/l c) 64 – 99 g/l d) 50 – 99 g/l 1162. Albumin referens tartomány a) 20 – 50 g/l b) 35 – 50 g/l c) 35 – 70 g/l d) 20 – 70 g/l
___________________________________________________________________________ 170
KLINIKAI KÉMIA Vasanyagcsere 1163. A szervezet vastartalma a) ~2,5 g hemoglobinban b) ~1 g a vasraktárakban c) a+b d) egyik sem helyes 1164. Transzferrin feladata a) vas szállítása b) vas raktározása c) hemoglobin lebontása d) egyik sem 1165. Vastároló fehérjék a) ferritin b) hemosziderin c) a+b d) transzferin 1166. Mi a totál vaskötő kapacitás (TVK, TIBC)? a) transzferrint telítő vas koncentráció b) transzferrin vastartalma c) transzferrin nem vassal telített kapacitása d) egyik sem 1167. Látens vaskötő kapacitás a) transzferrint telítő vas koncentráció b) transzferrin vastartalma c) a transzferrin vasat nem kötő részének kapacitása d) egyik sem 1168. A szérum vas meghatározás lépései a) vas II reakciója kromogénekkel b) vas felszabadítása a transzferrinről c) vas III redukciója vas II-vé d) a+b+c 1169. Vasmeghatározás színképző reagensei a) TPTS b) Ferrozine c) Batofenantrolin d) a+b+c 1170. Vas meghatározási módszerek a) spektrofotometria b) coulometria c) atomabszorpció d) a+b+c ___________________________________________________________________________ 171
1171. Totál vaskötő kapacitás meghatározás lépései a) transzferrin telítése vassal b) a nem reagált vas eltávolítása c) a transzferrinről leválasztjuk és mérjük a vasat d) a+b+c 1172. A totál vaskötő kapacitás mérés hátrányai a) több lépés miatt nagyobb a hiba b) telítés nem fiziológiás körülmények között történik c) már van helyette korszerűbb eljárás d) a+b+c 1173. Szérum vas referens tartománya (nők) a) 10,7 - 32,2 µmol/l b) 0 - 32,2 µmol/l c) 10,7 - 50,0 µmol/l d) 0 - 50,0 µmol/l 1174. Szérum vas referens tartománya (férfi) a) 12,5 - 32,2 µmol/l b) 0 - 32,2 µmol/l c) 12,5 - 50,0 µmol/l d) 0 - 50,0 µmol/l 1175. Szérum vaskötő kapacitás referens tartománya a) 44,8 - 80,6 µmol/l b) 0 - 80,6 µmol/l c) 44,8 - 120 µmol/l d) 0 - 120 µmol/l 1176. Leggyakoribb vas meghatározási módszer Magyarországon a) spektrofotometria (ferrozin) b) spektrofotometria (bathofenantrolin) c) coulometria d) atomabszorpció 1177. Szérum réz meghatározás lépései a) leválasztás cöruloplazminról b) színképzés c) a+b d) dialízis 1178. Réz meghatározási módszerek a) színreakció bathokuproinnal b) színreakció neukuproinnal c) atomabszorpció d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 172
KLINIKAI KÉMIA Vérgáz 1179. Melyiknek nagyobb a pCO2 értéke a) vénás vér b) artériás vér c) szöveti kapilláris d) kilégzett levegő 1180. Melyiknek legkisebb az pO2 értéke? a) belégzett levegő b) vénás vér c) szöveti kapilláris d) artériás vér 1181. A vér fő pufferei a) bikarbonát / szénsav b) HbO2 / Hb c) foszfát d) a + b + c 1182. Henderson-Hasselbalch – egyenlet a) pV = n. R T b) p = pCO2 + pO2 + pH2O c) pH = 6,103 + lg[HCO3-] b x pCO2 d) CO2 + H2O → H2CO2 1183. Az oxigén telítettség számítása a) HbO2 / (HbO2 + Hb) b) HbO2 / (HbO2 + Hb + karboxi Hb) c) HbO2 / (HbO2 + Hb + karboxi Hb, met Hb) d) HbO2 / összes Hb 1184. Az oxigén affinitása a hemoglobinhoz függ a) hőmérséklet, pH b) pCO2, glicerin-2,3-difoszfát c) a + b d) glicerin koncentráció 1185. Oxigén szaturáció meghatározása a) Handerson – egyenlet b) gáztörvény c) oxigén disszociáció HILL ábrázolás d) Nerst – egyenlet
___________________________________________________________________________ 173
1186. Minta vérgázanalízishez a) arteriás, vénás vér b) arterializált kapilláris vér c) a + b d) piros kupakos csőben lévő vér 1187. A minta tárolásakor a következő változások történnek a) pH csökken b) pO2 csökken c) pCO2 nő d) a + b + c 1188. pO2 mérés (Clark – elektród) a) állandó potenciálú polarográfia b) változó potenciálú polarográfia c) az oxigén második redukciója történik d) –0,1 V az állandó potenciál 1189. pCO2 mérés (Severinghaus – elektród) a) a szénsavból felszabaduló H+ mérése üvegelektróddal b) a CO2 közvetlen mérése c) a szénsav mérése fotometriásan d) a CO2 elnyeletése savas közegben 1190. A Clark – és a Severinghaus – elektród milyen membránt alkalmaz? a) gázáteresztő b) folyadékáteresztő c) fehérje áteresztő d) minden molekulát átengedő 1191. Sav-bázis mérések ellenőrzésére melyik a legcélszerűbb kontroll? a) gázkeverék b) vizes alapú folyadék c) humán szérum alapú folyadék d) humán vér alapú folyadék 1192. A vérgázmérő készülék főbb részei a) elektródok (pH, pO2, pCO2, referens), pumpa rendszer b) áramerősség és potenciál mérő c) kalibrátor (gáz, folyadék), mikroprocesszor d) a + b + c 1193. Vérgáz mérésnél számított paraméterek a) oxigén szaturáció (telítettség) b) bázisfelesleg (hiány), bikarbonát c) a + b d) pH
___________________________________________________________________________ 174
1194. Vérben lévő összes (totál) széndioxid a) HCO3¯ b) oldott CO2 c) a + b d) CaCO3 1195. Anion gap: a) |Na+ + K+| – |Cl¯+ HCO3¯| b) |Na+ + K+| – |Cl¯ c) |K+ + Ca+2| – |Cl¯ + HCO3¯| d) |Na+ + K+| – |HCO3¯| 1196. Bázis felesleg (BE) vagy hiány a) az a bázis, amely kell, hogy a vér pH = 7,4 és pCO2 = 40 b) az a bázis, amely kell, hogy a vér pH = 7,0 és pCO2 = 40 c) az a sav, amely kell, hogy a vér pH = 7,0 és pCO2 = 0 d) az a sav, amely kell, hogy a vér pH = 7,0 és pCO2 = 50 1197. Vér pH referencia tartománya a) 7,00 – 7,45 b) 7,35 – 7,49 c) 7,00 – 7,60 d) 7,35 – 7,60 1198. Vér pO2 referens tartománya a) 83 – 120 Hgmn b) 60 – 108 Hgmn c) 83 – 108 Hgmn d) 60 – 120 Hgmn 1199. Vér pCO2 referens tartománya a) 32 – 45 Hgmn b) 20 – 45 Hgmn c) 20 – 70 Hgmn d) 32 – 70 Hgmn 1200. Számított paraméterek (BE, HCO3…) vérgáz analízis a) Rault – törvény alapján b) Sigaard – Andersen nomogram segítségével manuálisan c) Sigaard – Andersen nomogram segítségével mikroprocesszorral d) b + c
___________________________________________________________________________ 175
KLINIKAI KÉMIA Vesefunkció, urea 1201. A vese főbb funkciói a) kiválasztás b) szabályozás c) endokrin d) a+b+c 1202. Endogén clearence meghatározáshoz használatos: a) kreatinin b) inzulin c) bromszulfolein d) egyik sem 1203. Az urea tartalmazza a nem fehérje nitrogén a) 25%-át b) 50%-át c) 75%-át d) 100%-át 1204. Azotemia a) nem fehérje N tartalmú anyagok felszaporodása b) nem fehérje N tartalmú anyagok hiánya c) fehérje N felszaporodása d) fehérje N hiánya 1205. Az azotémia lehet a) renális eredetű b) prerenális c) postrenális d) a+b+c 1206. Az enzimatikus urea meghatározás enzime a) ureáz b) hexokináz c) kreatin kináz d) urikáz 1207. Az enzimatikus urea meghatározás indikátor reakciói a) Berthelot reakció (NaOCl + fenol) b) Glutamát dehidrogenáz enzim és NAD/NADH c) vezetőképesség-mérés d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 176
1208. Az enzimatikus urea meghatározásnál vigyázni kell: a) a levegő ammónia tartalmára b) a levegő hőmérsékletére c) a levegő páratartalmára d) a levegő portartalmára 1209. Az urea direkt módszerrel történő mérése a) Fearon reakció, diacetilmonoxim reagenssel b) Fenton reakció c) Haber-Weiss reakció d) egyik sem helyes 1210. Az urea meghatározási módok Magyarországon a) ureáz + Berhelot reakció b) ureáz + GLDH c) diacetil monoxin reagenssel d) a+b+c 1211. A szérum urea (karbamid) referens tartománya a) 0 - 6, mmol/l b) 2,5 - 6,4 mmol/l c) 2,5 - 10 mmol/l d) 0 - 10 mmol/l 1212. Az urea nitrogén tartalma a) ~50% b) 10% c) 80% d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 177
KLINIKAI KÉMIA Vizelet
1213. Vizelet vizsgálat napjainkban használatos módszere a) cseppanalízis szűrőpapíron b) tesztcsík c) óraüvegen végzett analízis d) kémcső analízis 1214. Tesztcsíkos vizelet vizsgálatnál a reagenscsíkot: a) nem mártjuk a vizeletbe b) a vizsgálat előtt kezünkkel felmelegítjük c) a vizeletbe mártjuk, majd a felesleget leitatjuk d) 20 percig a vizeletben hagyjuk állni 1215. A vizeletcsík manuális analízise félkvantitatív kiértékelő módszerrel a) fotometria b) kolorimetria c) potenciometria d) kromatográfia 1216. A vizelet komponensek koncentrációja függ a) folyadékbeviteltől b) vizeletürítés idejétől c) a+b d) egyiktől sem függ 1217. A napi vizeletürítés meghatározásához felhasználható a) spontán ürített vizelet b) reggel ürített vizelet c) 24 órán keresztül gyűjtött vizelet d) egyik sem 1218. A nem kóros vizelet színe a) szalmasárga b) narancsszínű c) vöröses barna d) zöldes 1219. A vizelet zavarosságát okozhatja a) sejtes elemek b) anorganikus szemcse, kristály c) a+b d) oldott glukoz
___________________________________________________________________________ 178
1220. A vizelet sűrűségének mérését végzik a) piknométerrel b) refraktométerrel c) egyes tesztcsíkokkal d) a+b+c 1221. A vizelet fehérje tesztcsík (tetrabrómfenolkék) érzékeny főként a) albuminra b) globulinokra c) mindkettőre egyformán d) egyikre sem 1222. Vizelet glukoz specifikus meghatározási módszere a) redukciós próba b) forgatóképesség mérése c) enzimatikus eljárás d) egyik sem 1223. A fehérvérsejtek specifikus kimutatási módszerei a) leukocita-észteráz reakció b) vizelet üledék vizsgálata c) Donne-próba d) a+b 1224. A friss vizelet pH-ja a) pH 5-6 b) pH 1-5 c) pH 6-10 d) pH 1-10 1225. A vizelet (pH) tárolás során a) savasodik b) lúgosodik c) nem változik d) semleges marad 1226. A vizelet „ketonok” fő alkotói a) aceton b) acetecetsav c) 3-hidroxivajsav d) a+b+c 1227. A vizelet keton kimutatásnál alkalmazott Legal próba a) acetecetsavra a legérzékenyebb b) acetonra kisebb érzékenységű c) β-hidroxivajsavat nem érzékeli d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 179
1228. A vér (hemoglobin) a vizeletben kimutatható. a) hemoglobin pszeudo-peroxidáz aktivitása b) Donne próbával c) Nylander próbával d) Fehling próbával 1229. A vizelet nitrit próba kimutatja a) nitrifikáló baktériumok jelenlétét b) vírusok jelenlétét c) glukoz jelenlétét d) egyiket sem 1230. Melyik vizelet alkalmas a vizelet üledék vizsgálatra? a) reggeli friss vizelet b) random ürített vizelet c) éjszakai vizelet d) gyűjtött vizelet 1231. A vizelet sejtes elemei a) vérsejtek b) vesesejtek c) hemoglobin d) a+b 1232. Tárolás során a vizeletből válnak-e ki kristályok? a) igen b) nem c) csak különleges esetben d) egyik sem helyes 1233. A székletből történő leggyakoribb kimutatás a) glukoz b) vér (hemoglobin) c) urobilinogén d) fehérvérsejt 1234. Széklet vér kimutatási módszerek a) benzidin próba b) gvajak próba c) immunkémiai d) a+b+c 1235. A széklet vér kimutatás (benzidin-gvajak+H2O2) pozitivitását okozhatja a) véres hurka b) vasat tartalmazó anyagok c) májételek d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 180
KLINIKAI KÉMIA KLINIKAI KÉMIAI DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK AUTOMATIZÁLT KLINIKAI KÉMIA AUTOMATIZÁCIÓ Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét. 1236. A: B: C: D:
Klinikai kémia analitikai módszerekkel szolgáltat eredményt a betegségek megállapításához és gyógyításának ellenőrzéséhez csak a terápia számára nyújt információt csak a diagnosztika számára nyújt információt
1237. A: B: C:
Na a szérumban / plazmában 98 % ionizált 50 % ionizált 50 % fehérjében kötött
1238. A: B: C:
Hyperkalémia oka hemolizis in vivo hemolizis in vitro hemolizis in vivo+in vitro
1239. A: B: C:
Cl meghatározási módok coulometria lángfotometria atomabszorpció
1240. Pszeudo hyponatrémia A: H2O túlsúly a plazmában B: lángfotometriás meghatározás alacsonyabb értéket ad, mint az ISE, a mivel Na kizárást nem tudja figyelembe venni C: H2O hiány a szervezetben 1241. A: B: C:
Ion szelektív elektróddal (ISE) történő meghatározás alapja Nerst összefüggés Nerst – Nikkolsky összefüggés általános gáztörvény
1242. A: B: C:
Referens elektród potenciálja idő függvényében változik koncentráció függvényében változik állandó
___________________________________________________________________________ 181
1243. A: B: C:
Kalcium a plazmában fehérjébe kötött 98 % ~ 50% 1%
1244. A: B: C:
Kalcium meghatározási mód ion szelektív elektróddal színreakció: Ellman reagenssel kromatográfia
1245. A: B: C:
Normalizált ionizált kalcium ionizált kalcium 37oC –on ionizált kalcium pH=7,4-re vonatkoztatva ionizált kalcium pH=7,0-ra vonatkoztatva
1246. A: B: C:
Vér pH és pCO2 összefüggést leírja Nerst összefüggés Henderson-Hasselbalch összefüggés gáztörvény
1247. A: B: C:
pCO2 mérése Clark elektróddal Severinghaus-féle elektróddal referencia elektróddal
1248. A: B: C:
pO2 mérése Clark elektróddal potenciált mérünk töltést mérünk áramerősséget mérünk
1249. A: B: C:
Az ozmolalitás összetevődik ionok koncentrációjából összes oldott anyag koncentrációjából nem ionok koncentrációjából
1250. A: B: C:
Ozmolalitás mérése klinikai ozmométerrel harmatpont csökkenés alapján forráspont csökkenés alapján olvadáspont emelkedés alapján
1251. A: B: C:
Fehérjék elektroforetikus mobilitása függ a fehérje nagyságától, alakjától, töltésétől a fehérje nagyságától csak csak a fehérje töltésétől
1252. A: B: C:
Szérum fő fehérje frakciók elektroforézissel elválasztva albumin, α1, α2, β, γ globulin γ-globulin csak albumin csak
___________________________________________________________________________ 182
1253. A: B: C:
Immunglobulin nehéz (M,A,G) könnyű (κ, λ) meghatározása kromatográfiával immunofixációval tömegspektrometriával
1254. A: B: C:
Szérum összfehérje meghatározás Biuret reakció a fehérje töltése alapján nagysága alapján peptid csoportok alapján
1255. A: B: C:
Albumin meghatározás brom-krezol-zöld (BCG) reagenssel enzimatikusan ion szelektív elektróddal
1256. Melyik enzimnek van Magyar vonatkozása A: GOT B: γ-GT C: LDH 1257. A: B: C:
Klinikai enzimológia össtefüggést keres emelkedett szérum aktivitás és a betegség között emelkedett szérum aktivitás és az idő között emelkedett szérum aktivitás és a sejtműködés között
1258. A: B: C:
GOT/ AST meghatározásnál piridoxál-5-foszfát koncentráció inlibitor nincs jelentősége „ aktivátor”
1259. A: B: C:
GPT meghatározásnál LDH enzim mérendő enzim segédenzim szennyező anyag
1260. A: B: C:
LDH ionenzimek 2 db 3 db 5 db
1261. A: B: C:
CK összetevődik két alegységből három alegységből négy alegységből
1262. A: B: C:
CK ionenzimei MM, MB, BB MM csak MB, BB csak
___________________________________________________________________________ 183
1263. Alkalikus foszfatáz meghatározás leggyakoribb szubsztrátja A: triolein B: α- ketoglutánsav C: 4-nitrofenil-foszfát 1264. A: B: C:
Alkalikus foszfatáz elektroforézissel meghatározhatók csak izoenzimei csak izoformjai izoformok és izoenzimek együtt
1265. A: B: C:
Lipáz leggyakoribb szubsztrátja triolein 4-nitrofenil-foszfát α- ketoglutánsav
1266. A: B: C:
α-amiláz etiliden-protected-pNF-G7 szubsztrátja p- nitrofenil-maltoheptozid és etilidennel védve maltopentozid speciális keményítő
1267. A: B: C:
γ-GT enzim karboxipeptidáz γ-glutamil transzpeptidáz oxido-reduktáz
1268. A: B: C:
γ-GT szubsztrátjai α- ketoglutánsav γ-glutamil-p-nitrofenol valin
1269. A: B: C:
Szérum kolinészteráz meghatározási módszerek Ellman reakció DTNB-vel dinitro-fenil-hidrazinnel Trinder-reakcióval
1270. A: B: C:
Prosztatikus foszfatáz összes foszfatáz tartarát gátlás után mért tartarát gátolt
1271. A klinikai kémia vizsgálatok preanalitikai fázisához szűkebb értelemben nem tartozik A: Vizsgálati minta nyerése B: Minta transzportja C: Betegen végzett terápiás beavatkozás D: Minta előkészítés
___________________________________________________________________________ 184
1272. Mely paraméter meghatározásánál szabad a szérumot, teljes vért, vizeletet fagyasztva tárolni A: Vvt szám B: Lipoprotein elektroforézis C: Vizelet húgysav D: Kreatinin 1273.
Melyik paraméter jellemzi a legjobban a véletlen hibát A: Valódiság B: Precízió C: Specificitás D: Kimutathatósági határ
1274.
kihagyni, rossz a kérdés
1275.
A diagnosztikai specificitás A: Az a biztonság, amellyel a valóban beteget feklismerjük B: Az a biztonság, amellyel a nem beteget kizárjuk C: A betegség gyakorisága a populációban D: Az új betegek előfordulása a populációban
1276.
A Hcg két alegysége közül az α A: Azonos a FSH β-alegységével B: Azonos a LH α-alegységével C: Azonos a TSH β-alegységével D: Azonos a prolactin β-alegységével
1277.
Jelölje meg a primer hyperthyreosisra jellemző TSH és FT4 értékeket ! A: Alacsony TSH, magas FT4 szint B: Magas TSH, magas FT4 szint C: Alacsony TSH, alacsony FT4 szint D: Magas TSH, alacsony FT4 szint
1278. Milyen vizsgálatot végezne alacsony szérum TSH-szint és normális szérum FT4szint értékek mérése után ? A: Szérum TT4-szint mérést végeznék B: Szérum FT3-szint mérést végeznék C: Szérum TT3-szint mérést végeznék D: Megismételném a szérum TSH és FT4 meghatározást 1279. A glukóz melyik formája redukál? A: aldehid B: enol C: enol anion 1280. A glukózoxidáz enzim szubsztrátja A: α-D-glukóz B: β-D-glukóz C: egyik sem diagnosztikus ___________________________________________________________________________ 185
1281. Szénhidrát anyagcsere diagnosztikus tesztjei A: glukóz (vér és vizelet), OGTT B: hemoglobin A1c C: fruktozamin 1282. Éhomi plazma glukóz: referens egyén A: 3,0 mmol/l alatt B: 6,1 mmol/l alatt C: 7,0 mmol/l felett 1283. Az EDTA alvadásgátolt vér glukóz koncentrációja időben A: növekszik B: csökken C: nem változik 1284. A glukóz meghatározás legspecifikusabb módszere A: redukciós eljárás B: glukózoxidázos C: hexokinázos 1285. A glukózoxidázt használó glukóz meghatározásnál mérhető A: a keletkezett hidrogénperoxid, vagy csökkent oxigén tenzió B: a peroxidáz enzim aktivitása C: az aszkorbinsav 1286. Glukózoxidáz (GOD) – Peroxidáz (POD) glukóz meghatározásnál a POD A: mérendő enzim B: segéd enzim C: szinképző 1287. Magyarországon legelterjedtebb glukóz meghatározási módszer A: polarográfia B: glukózdehidrogenáz C: glukózoxidáz 1288. Hemoglobin A1c A: glikált hemoglobin B: fötalis hemoglobin frakciója C: hemoglobin és szénhidrát vegyülete 1289. Szérum kolinészteráz meghatározási módszerek A: Ellman reakció DTNB-vel B: dinitro-fenil-hidrazinnel C: Trinder-reakcióval 1290. Prosztatikus foszfatáz A: összes foszfatáz B: tartarát gátlás után mért C: tartarát gátolt ___________________________________________________________________________ 186
1291. A fruktozamin A: fruktóz és hemoglobin reakciójának eredménye B: glikált szérum fehérje C: fruktóz és szérum fehérje reakciójának terméke 1292. Mit jelent az 1 U/L enzimaktivitás? A: 1 mmol szubsztrát átalakítása 1 perc alatt B: 1 mmol szubsztrát átalakítása 1 sec alatt C: 1 μmol szubsztrát átalakítása 1 perc alatt 1293. Melyik állítás hamis? A: az intracelluláris víztér nagyobb, mint az extracelluláris. B: a nátrium döntôen intracelluláris ion. C: az aldoszteron hatására nátrium szívódik vissza 1294. Az 1-es típusú diabetesre igaz. A: ketosis elôfordulhat B: a betegek többsége idôs C: az OGTT 2 órás értéke 8-11 mmol/L közt van 1295. A hemoglobin és glukóz reakciójának elsődleges terméke A: terápiás indikátor B: visszaalakítható termék C: nem befolyásolja a meghatározást 1296. A hemoglobin A1c koncentrációja a glukóz és a A: a vörösvértestek életidejétől is függ B: a vörösvértestek életidejétől nem függ C: a vörösvértestektől független 1297. A bilirubin A: hemoglobinból képződik a májban B: a fehérvérsejtek tartalmazzák C: a veseműködés indikátora 1298. A konjugált bilirubin A: vízben nem oldódik B: nem diazotálható C: glukuronsav és bilirubin terméke 1299. Δ bilirubin A: albuminhoz H-hidallal kötődött bilirubin B: albuminhoz nem kötődött C: albuminhoz kovalensen kötődött bilirubin 1300. Konjugált bilirubin meghatározása (Jendrasik – Gróf eljárásával) reagensei A: koffein + diazotált szulfanilsav B: diazotált szulfanilsav C: koffein ___________________________________________________________________________ 187
1301. Magyarországon legelterjedtebb bilirubin meghatározási módszer A: DCA B: DPD C: Jendrasik- Gróf 1302. Epesavak főbb meghatározási módszere: A: HPLC B: enzimatikus C: vezetőképesség mérés alapjai 1303. Vizelet zavarosságát okozhatja A: sejtes elemek B: szervetlen, szerves kicsapódott anyagok
C: mindkettő 1304. Urobilinogén van a vizeletben A: csak kóros körülmények között B: mindig C: csak ha fehérje is van jelen 1305. Vizelet glukóz kimutatás korszerű eljárása A: Nylander próba B: Fehling próba C: glukózoxidázos tesztcsík 1306. Vizeletben fehérvérsejtek kimutatása A: Donne próba B: mikroszkópos üledék vizsgálat C: vizelet sűrűségének mérése 1307. Vizelet minta terhességi reakcióhoz A: 24 órás gyűjtött vizelet B: random ürített vizelet C: reggeli, első ürített vizelet 1308. A vizelet sűrűsége diabetesben A: nem változik B: nő C: csökken
___________________________________________________________________________ 188
1309. A vizelet fehérje koncentrációjának tájékoztató értékelése A: Nylander reagenssel B: 20 g/dl szulfoszalicilsavval C: 20 g/dl KOH-val 1310. Urea (karbamid a vérben) A: fő nem fehérje nitrogén tartalmú vegyület B: a fehérje nitrogén tartalmú vegyületek összessége C: nincs nitrogén tartalma 1311. Urea meghatározási módszerek A: direkt módszer B: enzimatikus módszer C: direkt és enzimatikus módszer 1312. Szérum urea és ammónia meghatározásnál ügyelni kell A: a levegő ammónia tartalmára B: a levegő hőmérsékletére C: a levegő ammónia tartalma nem befolyásolja 1313. Kreatinin clearence függ A: szérum és vizelet kreatinin koncentrációtól B: az ürített vizelet térfogatától C: mindkettőtől 1314. Kreatinin meghatározás Jaffe reakcióval A: specifikus B: részben specifikus C: nem specifikus 1315. Enzimatikus húgysav meghatározáshoz alkalmazott enzim A: kreatinin hidroláz B: aldoláz C: urikáz 1316. Enzimatikus húgysav meghatározásánál keletkező H2O2 meghatározás kapcsolt reakcióban A: glutamát dehidrogenázzal B: peroxidázzal C: diacetilmonoximmal 1317. Gyermekgyógyászatban a referencia tartományok A: eltérnek a felnőttkoritól B: azonosak a felnőttekével C: nincsen referencia tartomány 1318. Veleszületett anyagcsere zavarok szűrése kötelező A: minden anyagcsere zavar esetén B: csak néhány esetén (hypotireozis…) C: nincs kötelező vizsgálat
___________________________________________________________________________ 189
1319. A laktát koncentráció vérvétel után A: nő B: csökken C: nem változik 1320. Lipoprotein eltérések meghatározásának laboratóriumi módszerei A: lipid elektroforézis B: vizuális vizsgálat C: mindkettő 1321. Lipoprotein frakciók elektroforézissel elválasztva a kilomikron A: felvitel helyén B: leggyorsabban vándorló frakció C: közepes sebességgel vándorló frakció 1322. Enzimatikus koleszterol meghatározás specifikus enzimei A: koleszterol észteráz B: koleszterol oxidáz C: mindkettő 1323. HDL-koleszterol meghatározás módszerei A: specifikus kicsapás B: HDL szolubilázáló reagenssel C: mindkettő módszerrel lehet 1324. Friedewald formula használható A: LDL-koleszterol becslése B: összkoleszterol számítása C: HDL-koleszterol számítása 1325. Triglicerid meghatározásnál A: glicerint mérjük B: zsírsavakat mérjük C: mindkettőt mérjük 1326. Triglicerid meghatározásnál a szabad glicerint figyelembe kell venni A: nem B: igen C: csak ritkán 1327. Likvor fehérje frakcióinak aránya ugyanaz mint a szérumé A: igen B: nem C: csak patológiás esetekben 1328. Xantochrom likvor abszorpciós maximum A: 412 nm B: 540 és 570 nm C: 412 nm + 540 nm + 570 nm
___________________________________________________________________________ 190
1329. Alacsony likvor glukóz koncentráció A: alacsony sejtszám esetén B: magas sejtszám esetén C: hyperglikémiában 1330. Leggyakoribb foszfát meghatározási reagens A: molibdén kék B: brom-krezol-zöld C: malachit-zöld 1331. Lítium meghatározás A: atomabszorpció és lángfotometria B: ionszelektív elektród C: mindhárom eljárás 1332. Homocisztein a plazmában A: csak szabad formában B: csak kötött formában C: szabad és kötött formában 1333. Plazma homocisztein meghatározás A: enzimitkus módszerrel B: kromatográfiás módszerrel C: A + B 1334. Katekolamin meghatározás A: fluorimetriás B: kromatográfiás C: A + B 1335. HPLC-s módszerrel vizelet katekolamin frakciók A: adrenalin + noradrenalin B: csak dopamin C: cisztein (5- HIIAA) A: nem B: csak ritkán C: igen 1337. Kapilláris elektroforézisnél az elválasztás alapjai A: kettős kötések száma B: töltés/tömeg arány C: elektrosztatikus áramlás
___________________________________________________________________________ 191
1338. Automatizáció az a folyamat, amikor analitikai készülék nagyszámú vizsgálatot végez A: analitikus nélkül B: analitikus fizikai erejét kihasználva C: analitikus minimális közreműködésével 1339. Szelektív vagy random-access analizátor A: egy mintából az összes vizsgálatot elvégzi B: egy mintából csak a választott vizsgálatot végzi C: egy mintából csak egy vizsgálatot végez 1340. STAT, sürgősségi funkció A: a sürgős vizsgálatot a sorozat végén méri B: a sürgős vizsgálatot 10 perc múlva méri C: a sürgős vizsgálat azonnali mérését biztosítja 1341. Nyílt rendszerű analizátor előnyei A: nem kell programról gondoskodnunk B: csak a gyártó reagenseit használhatjuk C: olcsó az üzemeltetése 1342. Folyamatos (continous flow) analizátor A: SMA 12/60 (Technicon) B: ENCORE C: OLYMPUS 600 1343. Elektrolit Na, K, Cl mérő analizátor részei – (NOVA 4) A: pumpa rendszer, elektródok, szelepek, mintavevő B: reagensek tartályai C: pumpa rendszer 1344. Elektrolit analizátor kalibrációja A: egy pontos kalibráció csak B: két pontos kalibráció csak C: egy és két pontos kalibráció (A és B kalibrátor) 1345. A slope A: a kalibrációs görbe linearizált formájának iránytangense B: a kalibrációs görbe tengelymetszete C: a kalibrációs görbe hatványkitevője 1346. A centrifugális analizátorban a minta és a reagens keverése A: levegővel történik B: gravitációs erő segítségével C: centrifugális erő segítségével
___________________________________________________________________________ 192
1347. A centrifugális analizátor optikája: a küvettában a fény (ENCORE) A: oldalról lép be B: alulról lép be C: felülről lép be 1348. KIHAGYNI 1349. A centrifugális analizátor NR (No Reaction) hibaüzenete azt jelenti, hogy A: későn indult a reakció B: nagyon gyors a reakció C: valamilyen ok miatt nem indult meg a reakció 1350. Kémiai analizátor két reagenssel A: gyorsabb reakciót biztosít B: hosszabb reagens stabilizációt biztosít C: lassítja a működést 1351. Kémiai analizátor mintavevő tűje a szérumot szívja a A: a mintatartó cső aljáról B: az alvadék felszínéről C: a felszín alól 0,5-1,0 mm 1352. Klinikai kémiai analizátoroknál ajánlott A: lineáris kalibráció B: nem-lineáris kalibráció C: nem szükséges a kalibráció 1353. Immunkémiai analizátoroknál a kalibráció A: lineáris B: nem lineáris C: nem szükséges 1354. Immunkémiai analizátoroknál szükséges az antigén felesleg ismerete A: nem szükséges B: minden 10. mintánál C: szükséges 1355. Száraz kémiai analizátorok ugyanazon színreakciókat használják, mint a nedves kémiai analizátorok A: soha sem B: mindig C: részben 1356. A száraz kémiai analizátorok értékelője A: abszorbanciát mér B: vezetőképességet mér C: reflektanciát mér ___________________________________________________________________________ 193
1357. A száraz kémiai analizátoroknál a koncentráció – mért jel A: lineáris B: telítési típusú C: nem lineáris 1358. Vérsejtszámláló automatáknál a koincidencia A: előny B: nem befolyásol C: kiküszöbölendő 1359. Az 5-part-diff.-es vérsejtszámlálók alkalmazzák A: Coulter elvet alkalmazzák csak B: optikai elvet alkalmazzák csak C: Coulter és az optikai elvet is alkalmazzák 1360. Vérsejtszámláló automaták minőségi fehérvérsejt analízisénél A: megbízhatóbbak, mint a mikroszkópos analizálás B: nem megbízhatóbbak C: a mikroszkópos és automata együtt a megbízható 1361. Vérsejtszámláló automata trombocitaszámlálásnál hibajelet adhat A: patológiás vörösvértest vagy trombocita aggregátumok B: nagy fehérvérsejt szám esetén C: referens vörösvértest szám esetén 1362. Az elektromágneses indukció elven működő koagulométer (KC…) A: az alvadást a végpontig követi B: az alvadást a végpont előtt jelzi C: az alvadást a végpont után is követi 1363. Az alvadás és idő összefüggés helyett ennek deriváltja A: növeli az automata kapacitását B: csökkenti az automata kapacitását C: nem változtatja meg 1364. Az automata koagulométereknél a mozgó részek A: nem interferálnak B: javítják a mérés érzékenységét C: késleleti a fibrin polimerizációt 1365. Az automata koagulométerek végpontokat az alvadási görbe extrapolálásával határozzák meg A: ez minden esetben megegyezik a tényleges végponttal B: soha nem egyezik meg a tényleges végponttal C: csak néhány patológiás esetben nem egyezik meg
___________________________________________________________________________ 194
1366. A moduláris rendszerek tovább növelik az analitikus felügyelő szerepét A: igen B: nem C: csak ritkán 1367. A moduláris rendszer előnye, hogy A: sok modulból áll B: kevés modulból áll C: az igényeknek megfelelően alakítható 1368. A moduláris rendszer a következő részekből áll A: analitikai modulok B: pre-analitikai modul C: pre-analitikai, analitikai és poszt-analitikai modulok
___________________________________________________________________________ 195
Többszörös feleletválasztás az állandó 4-es kulcs alapján Ebben a kérdés- (feladat) csoportban az 1, 2, 3 és 4-es számokkal jelölt válaszok közül egy vagy több helyes válasz lehetséges az A, B, C, D és E betűkkel jelölt kombinációk szerint: Válassza ki az alábbi kulcs alapján a helyes (legmegfelelőbb) választ. A: az 1, 2 és 3-as válasz helyes B: az 1 és 3-as válasz helyes C: a 2 és 4-es válasz helyes D: csak a 4-es válasz helyes E: mindegyik válasz helyes
1369. Milyen alvadásgátlókat ismer (1) Nátrium-jódacetát (2) Lítium-heparinát (3) Nátrium-fluorid (4) Etilén-diammin-tetraecetsav-dinátriumsó 1370. Melyik alább felsorolt vegyület használható vizeletkonzerválásra különböző paraméterek meghatározásánál ? (1) Timol (2) Nátrium-azid (3) Sósav (4) Nátrium-karbonát 1371. Melyik fehérje nem található meg a szérumban ? (1) Albumin (2) Haptoglobin (3) Transzferrin (4) Fibrinogén 1372. kihagyni, rossz a kérdés 1373. Mely paraméterektől függ egy plazmafehérje koncentrációja az extracelluláris térben ? (1) Bioszintézis (2) Egyén táplálkozási szokása (3) Megoszlás a különböző folyadékterek között (4) Vérvétel időpontja 1374. Akut fázis-fehérjék az emberben (1) C-reaktív protein (2) Alfa-1-antitripszin (3) Haptoglobin (4) Alfa-2-makroglobulin
___________________________________________________________________________ 196
1375. Mely ion(oka)t képes transzportálni a transzferrin ? (1) Fe2+ (2) Fe3+ (3) Cl (4) Mn2+
1376. Mely fehérjére érzékenyített a kvalitatív vizeletanalitikában használt tesztcsík fehérje mezője ? (1) Lambda szabad könnyűlánc (2) Albumin (3) IgG (4) Transzferrin 1377. A következő enzim(ek) nem plazmaspecifikusak (1) Trombin (2) Amiláz (3) Lipoprotein-lipáz (4) Laktát-dehidrogenáz 1378. Az alkalikus foszfatáznak alábbi izoenzimei léteznek (1) Placenta (2) Bél (3) Máj izoform (4) Szív 1379. A makroamilázémia esetében (1) Az alfa-amiláz leggyakrabban IgA-hoz kapcsolódik. (2) A szérum amiláz aktivitása a normál tartományban van. (3) A vizelet amiláz aktivitása a normál tartományhoz képest csökkent. (4) A molekula nagyság miatt még filtrálódik a glomerulusokban. 1380. A GOT (AST) enzim (1) Csak a májsejt citoplazmájában fordul elő. (2) A májsejt citoplazmájában és mitokondriumában előfordul. (3) Csak a szívizom mitokondriumában fordul elő. (4) Legnagyobb forrása a szív, máj és harántcsikolt izom szövet. 1381. A pszeudokolinészteráz (1) Szubsztrátja benzoil-kolin. (2) Szubsztrátja butirilkolin. (3) Aktivitását foszfátészter peszticidek csökkentik. (4) Különböző fenotípusai léteznek. 1382. A kreatin-kináz (1) ATP:kreatin-N-foszfotranszferáz (2) MM, MB és BB izoenzimjei vannak (3) N-acetilciszteinnel reaktiválható (4) Referencia intervalluma 37 oC-on optimált teszttel 200-500 U/l
___________________________________________________________________________ 197
1383. A laktát-dehidrogenáz (1) Meghatározásakor L-laktát használható szubsztrátként. (2) Két izoenzime (H és M: van. (3) Meghatározásakor piruvát használható szubsztrátként. (4)Meghatározásánál a hemolízis nem zavar. 1384. Glükóz meghatározásához felhasználható minta(k: (1) Levétel után azonnal centrifugált natív vérből nyert szérum. (2) Perklórsavval fehérjementesített vér felülúszójA: (3) Vénás vér maleinimid, nátrium-fluorid additivvel. (4) Oxalátos plazma 1385. A koleszterin enzimatikus .meghatározása esetében (1) Szükség van koleszterin-észteráz segédenzimre. (2) Szükség van koleszterin-oxidáz segédenzimre. (3) Az indikátor reakció Trinder reakció. (4) Hidrogén-peroxid keletkezik. 1386. A szérum triglicerid enzimatikus meghatározása esetében (1) Csak lipáz végzi a meghatározást. (2) A Szabad glicerin koncentrációját is mérjük. (3) A referencia tartomány : < 1,0 mmol/l . (4) Az indikátor reakció Trinder reakció 1387. A normál plazma ozmózis nyomás értékének fenntartásában döntő tényezőként szerepel a plazma (1) Na+ koncentrációja (2) K+ koncentrációja (3) Glükóz koncentrációja (4) Húgysav koncentrációja 1388. Szérumban mért 7,7 mmol/l kálium koncentráció eredmény esetében az alábbi okokra kell gondolni : (1) Hiperkalémia (2) Hemolízis (3) Vese tubuláris funkció zavara (4) Gasztrointesztiális úton történő folyadékvesztés 1389. A vér puffer rendszerei közé tartozik (1) TRIS puffer (2) Foszfát puffer (3) Dietanolamin puffer (4) Szénsav – bikarbonát puffer 1390. Sav – bázis paraméterek meghatározásához felhasználható (1) Artériás vér (2)EDTA-s plazma (3)Arterializált kapilláris vér (4)Heparinos plazma
___________________________________________________________________________ 198
1391. A vesefunkció vizsgálatához felhasználható vizelet típusok (1) Első reggeli vizelet (2) Második reggeli vizelet (3) Random vizelet (4) 12 órás gyűjtött vizelet 1392. A GFR értékét közvetlenül befolyásoló tényezők (1) A glomeruláris membránra ható nettó nyomás (2) Testhelyzet (3) Membrán fizikai állapota (4) Napszak 1393. Nem – kreatinin kromogének közé tartozik (1) Karbamid (2) Glükóz (3) Húgysav (4) Acetecetsav 1394. A GFR mérésére akkor használható fel egy anyag, ha (1) A plazmából a glomerulusba filtrálódik. (2) A tubulusokban nem reabszorbeálódik. (3) Koncentrációja a plazmában állandó a vizeletgyűjtés ideje alatt. (4) Tubulusokban kiválasztódik 1395. A vas(III: ion a transzferrinről lehasítható (1) Sósavval (2) Triklórecetsavval (3) Brij 35 detergenssel (4) C-vitaminnal 1396. A parathormon (1) Csökkenti a csontokból kalcium kiáramlását. (2) Stimulálja a vesében a 1,25-DHCC termelődését. (3) Moláris tömege > 200 000 . (4) Növeli a plazma össz- és ionizált kalcium koncentrációját. 1397. Milyen jelentősége van a kalcium fotometriás meghatározásánál a KCN jelenlétének ? (1)Eliminálja a nehézfémek hatását. (2)Maszkírozza a Mg2+-t. (3)Stabilizálja a kromofór Ca2+ komplexet. (4)Szükséges a pH beállításához. 1398. Mely paraméter(ek) koncentrációja emelkedik meg jelentősen a vizeletben ólom intoxikáció esetén ? (1) Delta-amino-levulinsav (2) Porfobilinogén (3) Komproporfirin (4) Protoporfirin
___________________________________________________________________________ 199
1399. Mely elemek tartoznak az esszenciális nyomelemek közé (1) Kobalt (2) Stroncium (3) Jód (4) Alumínium 1400. ROSSZ KÉRDÉS 1401. A karbamid meghatározására szolgáló enzimatikus módszerben használt segédenzimek (1) Ureáz (2) Szarkozinoxidáz (3) Glutamát dehidrogenáz (4) Urikáz 1402. A nem konjugált bilirubin (1) Indirekt bilirubin (2) Koffein jelenlétében szulfanilsavval reagál (3)Kötődik albuminhoz (4) Poláris sajátságú 1403. A bilirubin meghatározásánál akcelerátorként használatos (1)Kofferin (2) Triton x100 detergens (3) Brij 35 detergens (4)Difillin 1404. A húgysav meghatározására szolgáló enzimatikus módszer (1) Közvetlen 280 – 290 nm-en történő extinkció mérésen alapul. (2) Kombinálható peroxidáz reakcióval. (3) Kombinálható kataláz reakcióval. (4) Egyik segédreakciója Trinder reakció 1405. A szérum / plazma vas koncentráció korlátozottan használható a szervezet vas státuszának meghatározására, mert (1) Nincs diurnális variációja (2) A bevitt tápláléktól függ a koncentrációja (3) A terhesség alatt nem változik a koncentrációja (4) Az akut gyulladások befolyásolják a koncentrációját 1406. Milyen elválasztási technikát alkalmazhatunka kompetitív heterogén immunoassay-knél (1) Adszorpció aktív szénnel (2) Antitest szilárd fázis technika (3) Kettős antitest, sandwich technika (4) EMIT technika
___________________________________________________________________________ 200
1407. A Waaler-Rose teszt (1) Kivitelezéséhez a beteg szérumát használjuk (2) Kivitelezéséhez friss birkavvt-ket igényel (3) Segítségével IgG-RF kimutatható (4) Segítségével IgM-RF kimutatható 1408. A terápiás gyógyszermonitorozás keretében mérjük a gyógyszerek koncentrációját, ha (1) Széles a terápiás tartomány (2) Rövid ideig alkalmazzuk a gyógyszert (3) Ritkán alkalmazott gyógyszerről van szó (4) A gyógyszernek meredek dózis – hatás görbéje van 1409. Melyek azok a fiziológiás faktorok amelyeket az alkalmazott gyógyszeres terápiánál elsősorban figyelembe kell venni: (1) Lean body weight (sovány testsúly) (2) Testfelület (3) Májfunkció (4) Gyomor-, béltraktus funkció 1410. Terhes anya 20. héten mért emelkedett AFP koncentrációjának oka lehet (1) Diabetes mellitus mellett jelentkező eclampsia (2) Hibás terhességi kormegállapítás (3) Többes terhesség (4) Magzati fejlődési rendellenesség 1411. A batch analizátoroknál a teljesítmény legnagyobb mértékben függ (1) A mechanikai mozgás idejétől (2) Az optikai mérési ciklus idejétől (3) A minta típusától (4) A meghatározás (teszt) minőségétől, fajtájától 1412. A folyamatos analizátoroknál (1) A reagenseket perisztaltikus pumpa szállítja (2) A minta szegmensek folyamatosan követik egymást. (3) A minta szegmenseket levegő választja el egymástól. (4) Leggyakrabban nem átfolyós küvettában történik a mérés. 1413. A minta carry over (1) Függ a mintavevő felületének anyagától (2) Csökkenthető a mintavevő mosásával (3) Függ a mintavevő geometriájától (4) Függ a küvetta anyagától és méretétől 1414. Az analitikai módszer megbízhatóságának jellemzői (1) Precízió (2) Visszanyerés (3) Linearitási határ (4) Érzékenység ___________________________________________________________________________ 201
1415. (1) A DNS és RNS kémiai összetevői között nincsen más különbség mint az, hogy a DNS dezoxyribózt az RNS pedig ribózt tartalmaz. (2) A DNS könnyen izolálható stabil molekula az RNS-el összehasonlítva (3) A fehérjéket kódoló messenger RNS a sejtmagban keletkezik a transzkripció során. Prokarióta sejtekben -melyeknek sejtmagjuk nincsen-, közvetlenül a DNS-ről íródnak át a fehérjék. (4) Northern blottal az RNS-t, Southern blottal pedig a DNS-t azonosítjuk. 1416. (1) PCR technikával mind RNS mind pedig DNS tartalmú vírusok azonosíthatók. (2) Az RNS tartalmú vírusok PCR technikával történő azonosítása feltételezi, hogy reverz transzkriptázzal az RNS-ről DNS kópiát (cDNS) képezünk. (3) PCR technikával minden bakteriális fertőzés azonosítható, de sok esetben más módszerekkel, (tenyésztés, festés, immuneljárások) a diagnózis a kórokozó génanyagának a kimutatása nélkül is biztonsággal felállítható. (4)A PCR technika legveszélyesebb hibaforrása az, hogy nem a mintából származó DNS is felerősítésre kerül. 1417. (1) A genetikai megbetegedések diagnosztikája a Northern blott analízisen alapul. (2) A leggyakrabban használt (Sanger féle) DNS szekvenálás a dideoxynukleotidok azon tulajdonságán alapul, hogy beépülnek a DNS szálba, de hozzájuk más nukleotidok nem kapcsolódhatnak. (3) A DNS szekvenálás azért nem elterjedt módszer a genetikai diagnosztikában, mert az emberi sejtek minden génből két példányt tartalmaznak. (4) Elektroforetikus elválasztás során a DNS általában a pozitív pólus felé mozdul el 1418. Melyik jelenség csökkenti valamilyen anyag toxikus hatását ? (1) Antagonizmus (2) Idioszinkrázia (3) Hozzászokás (4) Szinergizmus 1419. Melyik meghatározási módszer alkalmas egy toxikus anyag végső, igazságügyi azonosítására (1) Vékonyréteg kromatográfia (2) Hagyományos kémiai (3) Immunológiai gyorstesztek (4) GC/MS 1420. Melyik függőséget okozó szer okoz csak pszichés függőséget (fizikait nem) (1) Alkohol (2) Barbiturát (3) Koffein (4) Marihuána
___________________________________________________________________________ 202
1421. Miért hívják a tumor markerek egy részét tumor antigénnek? (1) Idegen molekulák az emberi szervezet számára (2) Autoimmun választ produkálnak (3) A tumorra jellemző specifikus molekulák (4) Állatokban megfelelő körülmények közt immunválaszt adnak 1422. Megtalálhatók-e a tumor markerek egészségesek vérében? (1) Igen, csak kis koncentrációban. (2) Nem. (3) Igen, mert a kódoló gének egészségesben is megvannak. (4) Csak ha az illető genetikailag fogékony bizonyos daganatrA: 1423. Miért végzünk tumor-marker meghatározást? (1) Diagnózis felállítására (2) A terápia hatásának követésére (3) Szűrővizsgálatként (4) A betegség kiterjedtségének becslésére 1424. A pajzsmirigy-hormonok szintézisének legfontosabb lépései közül a biológiailagaktív hormon molekulák (1) tyrosin (2) monojód-tyrosin (3) dijód-tyrosin (4) trijód-thyronin 1425. A pajzsmirigy-hormonok szintézisének legfontosabb lépései közül a biológiailag aktív hormon molekulák (1) tyrosin (2) trijód-thyronin (3) monojód-tyrosin (4) thyroxin 1426. A leggyakrabban előforduló zavaró tényezők, amelyek befolyásolják a pajzsmirigy- funkció laboratóriumi diagnosztikai megítélését (1) A vérvétel nem 12 órás táplálékmegvonás után történt. (2) Az utolsó pajzsmirigy-hormont tartalmazó gyógyszer bevétele és a mintavétel között nem telt el 24 óra (3) Nem volt legalább három nap szünet a koleszterin-csökkentő gyógyszer, bromocriptin-származék vagy dopamin-antagonisták szedése után. (4) Magas szérum koleszetrin-szint. 1427. A férfi hypogonadizmusa laboratóriumi kivizsgálásának legfontosabb paraméterei (1) Szérum prolactin (2) Szérum FSH (3) Szérum LH (4) Szérum tesztoszteron
___________________________________________________________________________ 203
1428. A férfi hypogonadizmusa laboratóriumi kivizsgálásának legfontosabb paraméterei (1) Szérum oestradiol (2) Szérum TSH (3) Szérum ACTH (4) Szérum prolactin 1429. Jelölje meg az alábbiak közül a secunder hyperaldosteronizmus okait ! (1) cirrhosis (2) nephrosis (3) fokozott nátrium veszteség (4) renalis tubularis acidózis 1430. Jelölje meg az alábbiak közül a secunder hyperaldosteronizmus okait ! (1) cirrhosis (2) csökkent renin termelés (3) nephrosis (4) emelkedett oxytocin-szint 1431.
ROSSZ A KÉRDÉS
1432.
A pszeudokolinészteráz: (1) szubsztrátja benzoil-kolin. (2) szubsztrátja butirilkolin. (3) aktivitását foszfátészter peszticidek csökkentik. (4) különböző fenotípusai léteznek.
___________________________________________________________________________ 204
Mennyiségi összehasonlítás A: 1 > 2 B: 1 < 2 C: 1 = 2
1433. Normál populációban a szérum 1: IgG koncentrációja 2: IgM koncentrációja 1434.
1435.
Normál populációban a szérum fehérjék elektroforetikus megoszlási képében 1: Alfa-1- globulin frakció 2: Gamma-globulin frakció Az IgG-ben 1: Kappa könnyűlánc száma 2: Lambda könnyűlánc száma
1436. 1: 2:
A könny szekretoros IgA molekulatömege A szérum IgA molekulatömege
1437.
A szérum alkalikus foszfatáz aktivitása 1: Egészséges 30 éves férfinál 2: Egészséges 12 éves fiú gyereknél
1438 .
A glükóz koncentrációja 1: Vénás teljes vérben 2: Vénás plazmában
1439.
Elektroforetikus mobilitás 1: HDL 2: VLDL
1440.
A plazma 1: Szabad koleszterin koncentrációja 2: Észterifikált koleszterin koncentrációja
1441.
Fólsav koncentráció 1: Plazmában 2: Vörösvértestekben
1442.
A vas mennyisége 1: Vasraktárak : máj, lép, csontvelő 2: Hemoglobin
___________________________________________________________________________ 205
1443.
Immunkémiai tesztek detektálási határa (mol/l) 1: Enzim jelölés (fotometriás módszer) 2: 125I jelölés
1444.
A hCG koncentrációja a plazmában 1: Terhesség 10. hetében 2: Terhesség 40. hetében
1445.
Az AFP koncentrációja 1: Amnionfolyadékban 2: Fötális plazmában
___________________________________________________________________________ 206
Relációanalízis A : az állítás igaz, az indoklás is igaz, és az indoklás magyarázza az állítást. B : az állítás igaz, az indoklás is igaz, de az indoklás nem magyarázza az állítást. C : az állítás igaz, az indoklás nem igaz. D : az állítás nem igaz, az indoklás igaz. E : sem az állítás, sem az indoklás nem igaz.
1446. Az ovarium elégtelenség miatt kialakult oligo- és amenorrhea-ban alacsony szérum FSH- és LH-szintet mérünk, mert az adenohypophysis sem képes normális gonadotrop-hormon termelésre. 1447. Cushing-betegségben a szérum kortizol-szint nő, a vizelet szabad kortizol kiválasztás >300 nmol/24 óra, mert a Cushing-betegségben eltűnik a szérum kortizol-szint napi ritmusa 1448. Az aldoszteron-szintézis első lépését az ACTH szabályozza, mert a szteroidok kidobódását a renin-angiotenzin rendszer, a keringő vér térfogatának csökkenése fokozza 1449. A mellékvese-velő fokozott működése direkt módon a szérum katekolaminok laboratóriumi meghatározásával történhet, mert az adrenalin, noradrenalin és a dopamin csak a mellékvese-velőben termelődik.
___________________________________________________________________________ 207
Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét. LABORATÓRIUMI MANAGEMENT Bevezetés, finanszírozás 1450. A laboratóriumi management foglalkozik a) szakmai feladatokkal b) nem szakmai feladatokkal c) a laboratórium működtetésével, felújításával, fejlesztésével d) b+c 1451. A betegellátás szakmai szintjei Magyarországon a) alapellátás (családi orvos) b) szakellátás (rendelőintézet-kórház) c) regionális ellátás (egyetemi klinika) d) a+b+c 1452. A kórház-rendelőintézeti struktúrában a laboratórium hova tartozik? a) gyógyító osztályok b) diagnosztikai osztályok c) gazdasági hivatal d) igazgatás 1453. Ki finanszírozza a kórházak működési költségeit? a) Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) b) Egészségügyi Minisztérium c) Orvosi Kamara d) Kormány 1454. Hogyan finanszírozza a gyógyító intézményeket az OEP? a) a kórház nagysága alapján b) a kórház gyógyítási hatékonysága alapján c) a kórház által végzett, pontokban kifejezett gyógyító tevékenység alapján d) egyik sem 1455. Hogyan számolható ki a kórház teljesítménye pontokban? a) fekvőbetegeknél a homogén betegség csoportok alapján b) járóbetegeknél az egyes tevékenységért (vizsgálatért) járó pont alapján c) a+b d) egyik sem 1456. Mennyi egy pont közelítő értéke? a) 0,7 – 1,0 Ft b) 0,1 – 0,2 Ft c) 1,0 – 5,0 Ft d) 5,0 – 10,0 Ft ___________________________________________________________________________ 208
1457. Hogyan számolja az OEP 1 pont forint ekvivalensét havonta? a) osztja a rendelkezésre álló összeget a havi összes pontok számával b) osztja a rendelkezésre álló összeget a havi járóbeteg pontokkal c) osztja a rendelkezésre álló összeget a havi fekvőbeteg pontokkal d) egyik sem helyes 1458. Az OEP jelenlegi finanszírozása biztosítja a gyógyító intézmény számára a) a működési költségeket b) a működési és fejlesztési költségeket c) a működési és felújítási költségeket d) egyiket sem 1459. A jelenlegi finanszírozási rendszer hátrányai: a) nem ösztönöz a minőségi munkára b) a rossz vizsgálat is azonos pontot ér c) ösztönöz a pontgyűjtésre d) a+b+c 1460. Fekvőbetegek kezelésének finanszírozása a homogén betegségcsoportok alapján történik, ez magába foglalja a beteg a) gyógyszereit b) laboratóriumi vizsgálatát c) ellátást d) a+b+c 1461. Gyógyító intézmény érdeke a) minél több pontot gyűjteni b) csak drága beavatkozásokat végezni c) hosszú ideig kezelni a betegeket d) egyik sem érdeke 1462. A gyógyító intézmények egyéb pénzügyi forrásai a) pályázatok b) önkormányzatok c) a+b d) egyik sem 1463. Az alapellátás (családi orvosok) finanszírozása a) OEP szerződés az ellátott betegek számával arányos térítés b) önkormányzat támogatása c) egyik sem d) a+b 1464. Egyetemi kórház / klinika finanszírozása a) magasabb pont a speciális, költséges vizsgálatokért b) egészségügyi minisztérium támogatása (speciális programokkal) c) oktatási minisztérium támogatása az orvos (szakorvos), analitikus … képzés révén d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 209
LABORATÓRIUMI MANAGEMENT Laboratóriumi finanszírozás 1465. A laboratórium gazdálkodása egy fix összegből nem előnyös, mert a) nem ad lehetőséget fejlesztésre b) nem teljesítményarányos c) a+b d) egyik sem helyes 1466. A kórházakban a laboratórium belső (endo) finanszírozásánál az elszámolás alapja: a) a járóbeteg vizsgálat térítése a ponttáblázat alapján b) a fekvőbeteg vizsgálat térítése szintén a ponttáblázat alapján c) a+b d) egyik sem 1467. A nem rentábilis, sürgős vizsgálatoknál a 2,5-szeres pontszorzó eredménye, hogy a) a laboratóriumnak is fedezi a költségét b) a klinikusnál racionalizálja a vizsgálatkérést c) nem lesz nézeteltérés a laboratórium és a klinikus között d) a+b+c 1468. A 2,5-szeres sürgős vizsgálati pontszorzó igazi nyertese a) a laboratórium b) a klinikus c) a betegellátás d) egyik sem 1469. A kórházi belső finanszírozás folyamatai a) az OEP bevételéből fedezi a nem pontszerző részlegeit b) belső szorzókat alakít ki a pontrendszer hibáinak korrekciójára c) kialakítja a belső Ft/pont arányt d) a+b+c 1470. A laboratórium leghatékonyabb segítőeszköze a gazdálkodás racionalizálására a) a költséganalízis b) ritka vizsgálatok végzése c) csak rentábilis vizsgálat végzése d) „pontvadászat”
___________________________________________________________________________ 210
LABORATÓRIUMI MANAGEMENT Laboratóriumi költséganalízis 1471. A laboratóriumi költséganalízis a) segít felderíteni a felesleges költségeket b) megszünteti a túlköltekezést c) megmutatja a költségcsökkentés módjait d) egyik sem helyes 1472. A laboratóriumi költségek csökkenthetők a) költséges vizsgálat helyettesítése kevésbé költségessel b) folyamatos működés megszervezésével c) vizsgálatszám növelésével d) mindhárom helyes 1473. A költséganalízis első lépései a) laboratórium felépítése a költség és bevétel képzés alapján b) csak költséget produkáló részlegek vizsgálata c) költséget és bevételt produkáló részlegek vizsgálata d) a + b + c 1474. A vizsgálatonkénti költséganalízis legjobb mutatója a) ráfordítás (Ft) / kórháztól kapott pénz (Ft) b) ráfordítás (Ft) / OEP pont c) ráfordítás (Ft) / OEP kapott Ft d) egyik sem 1475. Egy laboratóriumi vizsgálat rentábilis, ha a) vizsgálatért kapott (kórházi) Ft > az összes ráfordítás (Ft) b) vizsgálatért kapott (kórházi) Ft > a minimális költség c) vizsgálatért kapott (kórházi) Ft = a minimális költség d) vizsgálatért kapott (kórházi) Ft = az összes ráfordítással (Ft) 1476. A laboratóriumi költséganalízis bázisideje a) egy hónap b) negyedév c) egy év d) öt év 1477. Egy laboratóriumi vizsgálat költséganalízisénél költségtényezők a) vizsgálatszám b) műszer c) személyzet d) a + b + c
___________________________________________________________________________ 211
1478. A meghatározás minimális reagens költsége számítható a) a folyamat leírásban szereplő reagens térfogat alapján b) a megrendelt reagens térfogata alapján c) a ténylegesen felhasznált reagens térfogata alapján d) egyik sem helyes 1479. Bérköltség számítása a) a dolgozók bruttó bére b) ’a’ + társadalombiztosítási járulék (~33% TB) c) ’a’ + ~33% TB + ~3% munkaadói járulék d) egyik sem helyes e) 1480. A laboratórium általános költségei (nem pontszerző részlegek költségei) a) papír, irodaszer, fénymásoló b) hulladékkezelés, porta, telefon c) kiküldetés, bejárás d) a + b + c 1481. Rentábilis részleg / laboratórium, ha az a) összes bevétel > mint az összes költség b) összes bevétel = összes költség c) összes bevétel < mint az összes költség d) egyik sem helyes
___________________________________________________________________________ 212
LABORATÓRIUMI MANAGEMENT Megrendelés, raktározás 1482. Optimális raktározott készlet elegendő a) 1 hétre b) 2-3 hónapra c) félévre d) egy évre 1483. Mikor rendeljünk? a) ha a raktárkészlet fogytán van b) 2-3 havonta c) ha csökken a vizsgálatok száma d) a + b 1484. A megrendelés tartalmazza a) a megrendelő nevét, címét, bankszámlaszámát b) a rendelt áru nevét, azonosítási számát, mennyiségét, árát c) a szállítás helyét és módját d) a + b + c 1485. A beszerzést végzi 200.000,- Ft feletti készülék, műszer esetén a) laboratórium b) beszerzési osztály c) beszerzési osztály közbeszerzéssel d) egyik sem 1486. A beszerzett áru értékének kifizetése a) megrendeléskor b) az áru megérkezésekor c) az áru sértetlen megérkezésekor d) az áru sértetlen megérkezése után a számla megérkezésekor 1487. Ha reklamálunk (hibás áru, késedelmes szállítás…), akkor a reklamáció tartalmazza a) a reklamáló azonosítását b) a vásárlás igazolását (megrendelés, visszaigazolás, szállítólevél) c) az indoklást d) a + b + c 1488. A raktárunkban lévő reagensekről vezetett felhasználási (fogyási) leltár a) felesleges adminisztráció b) segít a felhasználás (fogyás) ellenőrzésében c) segít a rendelés ütemezésében d) b + c
___________________________________________________________________________ 213
1489. Nagy elektromos teljesítményű készülék csatlakoztatása az elektromos hálózatra a) fix csatalakozás b) fix csatlakozás, + egyedi kapcsoló és biztosíték c) háztartási csatlakozón keresztül d) nincs külön előírás 1490. A laboratóriumi szennyvíz csatornába juttatása a) minden kezelés nélkül b) csak kezelés után c) a saját szennyvíztárolóba, amelynek csak gyűjtő funkciója van d) egyik sem helyes 1491. A levegő milyen paramétereit kell a laboratóriumban biztosítani? a) hőmérséklet és nedvességtartalom b) pormentesség c) a + b d) sem a, sem b 1492. Laboratóriumi készülékvásárlási lehetőségek a) teljes áron b) reagens lízing c) vegyes: egy részét fizetik, többi reagens lízing d) mindhárom (a, b, c) megtalálható a gyakorlatban
___________________________________________________________________________ 214
LABORATÓRIUMI MANAGEMENT Új műszer, munkatárs 1493. A műszervásárlás fő szempontjai a) amit az eladó kínál b) amire a laboratóriumnak szüksége van c) ami már régóta forgalomban van d) új, amiről még nincs használati tapasztalat 1494. A műszer választás pénzügyi kritériuma a) alacsony ár b) alacsony üzemeltetési költség c) alacsony ár + gazdaságos üzemeltetés d) egyik sem a fő szempont 1495. Az új műszer vizsgálati profilja legyen a következő a) csak egy vizsgálatot végezzen b) többfajta vizsgálatot nem szelektíven végezze c) több vizsgálati módszerrel (ISE, fotometria, immunkémia…) tudjon mérni d) ne legyen STAT (sürgősségi) üzemmódja 1496. A műszer mérőképes legyen a) 24 órán keresztül b) délelőtt c) délután d) napi 8 órában 1497. A műszer eladója biztosítsa a) a folyamatos reagens- és pótalkatrészszállítást b) a napi 24 órás szervízt c) szaktanácsadást d) a + b + c 1498. A laboratóriumi analitikus rendelkezzen a következő képességekkel a) klinikai laboratóriumban vizsgálatot végezzen b) jól és hatékonyan tudjon együttműködni másokkal c) legyen megfelelő állóképessége d) a + b + c 1499. Az álláshirdetés tartalmazza a) megkívánt végzettséget b) végzendő munkakört és a bérezést c) a + b d) csak a fizetést
___________________________________________________________________________ 215
1500. Laboratórumi analitikus besorolási kategóriája, ami a kötelező bérét definiálja a) F kategória b) D kategória c) I kategória d) egyik sem az analitikusok kategóriája 1501. Szakmai önéletrajz tartalmazza a) név, végzettség, elérhetőség b) munkahelyek, szakmai eredmények c) a + b d) szülők neve és foglalkozása
___________________________________________________________________________ 216
LABORATÓRIUMI MANAGEMENT Laboratóriumi szabályok, utasítások 1502. Minden laboratóriumra vonatkozó jogszabály a) az 1996. évi törvény az egészségügyi ellátásról b) a Szakmai Kollégium döntései c) az MLDT döntései d) az IFCC ajánlásai 1503. A laboratórium működésének feltételeit meghatározza: a) a népjóléti/egészségügyi …. miniszteri rendelet a minimum feltételekről b) a Szakmai Kollégium döntései c) az MLDT utasításai d) az IFCC ajánlásai 1504. A szakmai minimum feltételek a laboratóriumokat kategorizálják a) az éves vizsgálatszám alapján b) a kórház ágyszáma alapján c) a laboratórium alapterülete alapján d) a laboratóriumban dolgozók létszáma alapján 1505. A minimum feltételek ellenőrzését végzi a) az Oktatási Minisztérium b) az ÁNTSz c) a Népjóléti Minisztérium d) a Szakmai Kollégium 1506. A minimum feltételek korrekciója szükséges, ha a) végrehajtási határidő lejárt (1996-ban) b) sok laboratórium nem tud megfelelni ezen követelményeknek c) nem veszi figyelembe az új szakképzési formákat d) a + b + c 1507. A laboratórium szakmai működésének minősítője a) Népjóléti Minisztérium b) Országos Laboratóriumi Intézet c) Szakmai Kollégium d) ÁNTSz 1508. Magyarországi laboratóriumi formák a) kórházak/rendelők OEP finanszírozott laboratóriumai b) kórház laboratóriuma magán vállalkozás működtetésében c) magán tulajdonú és működtetésű laboratóriumok d) a+b+c
___________________________________________________________________________ 217
1509. A magántulajdonú vagy magán működtetésű laboratóriumok vonatkozhatnak a) laboratórium részlegre b) egész laboratóriumra c) laboratóriumi hálózatra d) a+b+c 1510. Point of Care Testing a) betegközeli vizsgálatok b) laboratóriumban végzett vizsgálat c) csak nagy laboratóriumban végezhető d) egyik sem helyes 1511. Point of Care Testing vizsgálatokra is érvényes a a) dokumentáció b) minőség-ellenőrzés c) a+b d) egyik sem
___________________________________________________________________________ 218
LABORATÓRIUMI MANAGEMENT Várható változások a laboratóriumi rendszerben, validálás 1512. KIHAGYNI 1513. A klinikai laboratóriumok akkreditáló szervezete lesz a a) NAT (Országos Laboratóriumi Akkreditációs Bizottság) b) ÁNTSz c) Szakmai Kollégium d) Népjóléti Minisztérium 1514. A biztonságos és szakszerű laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi ajánlása a) Good Laboratory Practice, CLIA (USA, FDA) b) Szakmai Kollégium: Minőségi Könyv c) Egészségügyi miniszter rendelete d) Egészségügyi dolgozók országos intézete 1515. Validálás az a folyamat, amely a) a laboratóriumi eredmény valósságát és megbízhatóságát igazolja b) csak referens értékre vonatkozik c) minden mért eredményt validál d) csak a patológiás értékeknél bír jelentőséggel 1516. A validálási folyamat részei a) méréstechnikai ellenőrzése (QC, kalibráció, átlag…) b) kapcsolata más vizsgálatokkal, a beteg jelenlegi és előző állapotával c) kapcsolata a klinikai tünetekkel d) a+b+c 1517. A validált eredményt közölheti a) asszisztens/szakasszisztens b) analitikus c) egyetemi diplomás d) a+b+c 1518. A nem validált eredményt közölheti a) asszisztens/szakasszisztens b) analitikus c) senki sem d) egyetemi diplomás
___________________________________________________________________________ 219
MIKROBIOLÓGIA
Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
1519. Anaerob baktériumok tenyésztésére szolgáló táptalaj az alábbi redox-indikátort tartalmazza a)fenolvörös b)kataláz c)rezazurin d)india-black 1520. Staphylococcus aureus az alábbi enzimreakcióval vizsgálható a)metilvörös b)higany-klorid c)kataláz d)ligáz 1521. Oxidáz-pozitív baktérium a)Esherichia coli b)Pseudomonas fluorescens c)Proteus vulgaris d)Variobacterium mitis 1522. Streptococusok toxintermelését kódolhatja a)lysogen conversio b)cytoplasma c)filtráció d)aktív transzport 1523. Corynebacterium diphteriae toxintermelését kimutatja a)Elek-próba b)Serény-próba c)Strauss-reakció d)plasminogen 1524. Poly-glutaminsav tartalmú tokot képez a)Strepococcus pyogenes b)Bacillus circularis c)Bacillus subtilis d)Bacillus anthracis ___________________________________________________________________________ 220
1525. Eozin-methylenkék táptalajon színtelen telepeket képez a)Escherichia coli b)Yersinia enterocolitica c)Rhodococcus equi d)Mycobacterium leprae 1526. Eozin-methylenkék táptalajon lila színű telepeket képez a)Enterobacter cloaceae b)Rhodococcus equi c)Campylobacter jejuni d)Vibrio parahaemolyticus 1527. Vörös pigmentet termelhet lemezagar táptalajon a)Klebsiella pneumoniae b)Pseudomonas aeruginosa c)Listeria monocytogenes d)Salmonella paratyphi B 1528. Fekete pigmentet termelhet lemezagar táptalajon a)Aedes aegypti b)Pseudomonas niger c)Pseudomonas aeruginosa d)Haemophilus africanus 1529. A gyomornedv aciditását jelezheti a)Alcaligenes faecalis b)Lactobacillus acidophilus c)Stenotrophomonas antacida d)Escherichia coli 1530. Az egészséges conjunctiva rezidens flórájához tartozhat a)Corynebacterium b)Oculomonas c)Acanthamoeba d)Clostridium 1531. A herpes simplex vírusfertőzés diagnosztikájában kevéssé jelentős a)sejtkultúrán tenyésztés b)csirkeembrióba történő oltás c)állatoltás d)szerológiai reakciók 1532. Helicobacter pylori fertőzés diagnózisára szolgál a)Urea belégzési teszt b)H2SO4 c)IgM kimutatás ELISA-val d)IgM kimutatása Elek-próbával
___________________________________________________________________________ 221
1533. Epstein-Barr vírus fertőzés kimutatására szolgál a)Barr-test kimutatása a felülúszóból b)Paul-Bunnel reakció c)birka vörösvértestekre történő leoltás d)gázkromatográf 1534. Hepatitis A vírus partikula részei a)DNS-RNS genom b)envelope c)linearis RNS genom d)circularis elágazó genom 1535. Cytomegolovírus fertőzés kimutatására használatos a)Korthoff táptalaj b)CMV-DNS PCR c)agglutináció – lízis próba d)vakbélkacs teszt (Kawasaki-próba) 1536. Tetanus fertőzés esetén diagnosztikus értékű a)piros csík a jobb alkaron b)IgM szint emelkedés a vérben c)a tengerimalac mellső végtagjának petyhüdt bénulása d)a sebváladékból G+ pálcák tenyészthetők ki 1537. A leggyakoribb Candida species a)Candida bangori b)Candida krusei c)Candida albicans d)Candida frequentatum 1538. A Vibrio cholerae tenyészthető a)TCBS táptalajon b)szulfoszalicilsav tartalmú Löwenstein-Jensen táptalajon c)malachrit-barna d)CHROM agaron 1539. A táptalaj szelektivitás fokozható a)pyogen extractummal b)brillantzöld hozzáadásával c)több vér hozzáadásával d)a táptalaj CO2 tartalmának csökkentésével 1540. Staphylococcus aureus diagnosztikájában szerepel a)csillófázis meghatározása b)fágtipizálás c)pozitív oxidáz reakció d)élő sejtszám meghatározása hibridizációs módszerrel
___________________________________________________________________________ 222
1541. Trichuris trichiuria pete alakja a)citrom b)icolgészfüzér c)levágott végű pálca d)szabályos gömb 1542. Ascaris lumbricoides pete alakja a)szabályos gömb b)ikozaéder c)ovális d)zsemléhez hasonlít 1543. Enterobius vermicularis megtermékenyített pete alakja a)szabályos gömb b)háromszögletű c)zsemléhez hasonlít d)kocka 1544. Taenia solium féregpeték a)bőrön áthatolva fertőznek b)belsejükben horgokat lehet megfigyelni c)hosszú, lapos képletek d)csokoládé agaron lilás telepeket képeznek 1545. A Trichomonas vaginalis protozoon a)cystája körte alakú b)vegetatív alakjának 5 ostora van c)ostorait onduláló hártya köti a testhez d)Clauberg agaron tenyészthető 1546. A Giardia lamblia a)trophozoita alakja nem ismeretes b)cystája élénken mozog c)a vastagfalú cystában négy mag látható d)a protozoon horogkoszorúja a tapadást szolgálja 1547. Az Entamoeba histolytica a)trophozoitában vörösvértestek találhatóak b)cystájának nyolc magja van c)kitenyésztése vérből történik (erythrophogocytosis) d)cystáiban kromatoid test hiánya diagnosztikus értékű 1548. Az emberi maláriát okozó Plasmodiumokra jellemző a)a P. falciparum gyűrű alakot nem képez b)a vérkenet a species meghatározására is alkalmas c)a vastagcsepp alkalmatlan bármilyen vizsgálatra d)species vizsgálatához nélkülözhetetlen az elektronmikroszkóp
___________________________________________________________________________ 223
1549. A Vibrio cholerae csillóinak elhelyezkedése a)poláros b)apoláros c)bifázisos d)poláris 1550. A Shigellák virulenciájára jellemző a)1 db baktérium akár 200 embert is képes megfertőzni b)A fertőzéshez 107 csíraszám is elégséges c)akár 200 db baktérium is képes fertőzni d)a fertőzéshez nélkülözhetetlen az aszparaginsavból álló tok 1551. Mozgó baktériumok, kivéve a)Staphylococcus aureus b)Escherichia coli c)Proteus vulgaris d)Enterobacter cloaceae 1552. A Toxoplasma gondii a)trophozoitái félhold alakúak b)cystája haemagglutinint tartalmaz c)a fertőzés szerológiai módszerrel nem diagnosztizálható d)a fertőzés diagnóziását az IgM ellenanyagtiter csökkenés elősegítheti 1553. A Pneumocystis carinii rendszertani besorolása jelenleg (2002) a)baktérium (sulfonamid kezelésre reagál) b)vírus (antigénszerkezete alapján) c)protozoon (morfológiája alapján) d)gomba (riboszomális RNS tekintetében) 1554. A Plasmodium malariae fertőzés diagnózisában elsődleges a)a fertőzött szúnyogok laboratóriumi tenyésztése b)xenodiagnosis c)vérkenet vizsgálata d)haemagglutináció gátlás 1555. A Mollusum contagiosum vírusfertőzés a)acidophil cytoplazmazárványok képződéséhez vezet b)bazophil cytoplazmazárványok képződéséhez vezet c)magas titerű ellenanyagtermelést indukál d)kezeletlen esetben malignus transzformációt okoz 1556. A hepatitis C víruspartikula a)parenteralisan terjed b)kétszálú RNS-t tartalmaz c)kettős szálú DNS-t tartalmaz d)helikális szimmetriájú
___________________________________________________________________________ 224
1557. A hepatitis E vírus a)gömbalakú b)hőérzékeny c)nem tartalmaz nukleinsavat d)fertőzése krónikus vírushordozással és ürítéssel jár 1558. A feketehimlő vírusa a)csak emberi sejteken tenyészthető b)fénymikroszkóppal nem látható c)jelenleg nem okoz fertőzéseket d)ellen hatékonyabb a humoralis immunitás, mint a cellularis 1559. A majomhimlővírus a)elsődleges rezervoárja valószínűleg rágcsáló b)emberről emberre történő terjedésének veszélye miatt a laboratórium személyzetét karanténba kell zárni c)Parapoxvírus d)a himlőoltás nem nyújt ellene védelmet 1560. A Clostridium botulinum a)spórái centrálisan vagy subterminalisan helyezkednek el b)tok (K) antigénje alapján A, B, C, D és E csoport különíthető el c)fertőzése antibiotikus kezelés nélkül lethalis d)toxinja hőstabil 1561. A Clostridium difficile a)HeLA és Hep2 sejtkultúrán tenyészthető b)toxinját ELISA módszerrel mutathatjuk ki c)„A” toxinja citotoxikus hatású d)az emberi normál bélflóra állandó tagja 1562. A Legionella pneumophila a)mesterséges táptalajon nem tenyészthető b)szabadon élő amőbákat fertőzhet c)több mint 100 szerocsoportját különítjük el tárgylemez-agglutinációval d)fertőzésének legsúlyosabb formája a Pontiac-láz 1563. A Streptococcus pyogenes a)+10 °C alatt és + 45 °C felett nem tenyészthető b)a Lancefield szerinti felosztás a D csoportba sorolja c)a mucoid, matt és sima telepei M proteint tartalmaznak d)hyaluronsav tok jelenléte csak erre a streptococcusra specifikus 1564. Rheumás lázat a)valamennyi A szerocsoportba tartozó Streptococcus okozhat b)elsősorban a T felszíni antigénnel hozzuk kapcsolatba c)a nephritogén törzsek okozzák d)a vörhenyt okozó Streptococcusok csak kivételesen okoznak
___________________________________________________________________________ 225
1565. A Streptococcus agalactiae a)fertőzés hatására az extracellulláris cAMP szint emelkedik b)fertőzés hatására az intracelluláris cAMP szint emelkedik c)a vaginalis normál flórából minden esetben kimutatható d)haemolizinje citotoxin 1566. Az Enterococcus faecalis a)60 °C-on 30 perc alatt elpusztul b)Cephalosporin rezisztenciája diagnosztikus jelentőségű c)antigénszerkezete alapján főleg a C csoportba soroljuk d)elsősorban a hidegvérű állatok bélcsatornájában fordul elő 1567. Streptococcus anginosusra nem jellemző a)α haemolysis b)β haemolysis c)bacteriaemia d)O specifikus oldallánc 1568. A Neisseria gonorrhoeae a)elsődlegesen nemi betegséget okoz, de disseminálódhat b)szerotipizálása tokantigénje alapján történik c)fertőzése után tartós immunitás marad vissza d)a vakságok mintegy 15%-át okozza 1569. A sterilezés a)fizikai módszerekkel történő baktériummentesítés b)kémiai módszerekkel történő baktériummentesítés c)minden mikróbát elpusztító módszer d)csak a kórokozó mikróbákat pusztítja el 1570. Hővel történő sterilezés során a)nukleinsavak károsodnak b)a membránok anatómiai károsodásának ellenére funkcionális integritásuk megmarad c)a levegő hővezetése sokszorosa a vízének d)a telített vízgőz jelenléte kifejezetten kedvezőtlen 1571. A gyakorlatban használatos száraz hőlég-sterilizátorok behatási ideje minimum a)10 perc b)20 perc c)60 perc d)120 perc 1572. Hőlég-sterilizátorral mikroba-mentesíthetőek a)injekciós fecskendők b)textíliák c)üvegneműek d)kondenzátorok
___________________________________________________________________________ 226
1573. Az autoklávban helyes működés esetén a)a nyomás növekedésével párhuzamosan csökken a hőmérséklet b)kialakult hőmérsékletet egyetlen mikroorganizmus sem képes elviselni c)jelenlevő levegő fokozza a mikrobaölő hatást d)gyógyszerkészítmények nem sterilizálhatók 1574. Az autokláv működésének ellenőrzésére használatos baktérium spóra a)Bacillus cereus b)Bacillus stearothermophilus c)Bacillus thermolyticus d)B. autocluiensis 1575. Az ultraibolya sugarak a)áthatolóképessége nagyfokú b)hatása a távolsággal négyzetesen csökken c)a Trichomonas vaginalis eradikálásában jelentősek d)számára „sötét”, elérhetetlen területek nem fordulnak elő 1576. A sterilezésre használatos gamma sugarak a)a Fe+++ ionokat erőteljesen oxidálják b)a kettős szálú DNS-re nem hatnak c)oxigén jelenlétében hatásuk csökken d)használhatóak injekciós tűk sterilezésére 1577. A frakcionált hőkezelés (tyndallozás) célja a)különlegesen veszélyes (dimorf) gombák elpusztítása b)anaerob vírusok kiírtása c)spórás baktériumok elpusztítása d)himlővírus-mentesítés 1578. Az antisepticumok a)a bőr rezidens flóráját pusztítják el b)a bőrt sterilizálják c)károsítják a bőr tranziens flóráját d)alkalmazása után néhány hét elteltével visszaállhat a bőr normál flórája 1579. Az anionaktív detergensek a)tisztító hatása minimális b)kifejezett antibakteriális hatásúak c)alacsony pH-n mutatnak antimikrobiális hatást d)enterálisan alkalmazva antituberculotikus hatásúak 1580. A kationaktív detergensek a)a bőrre rendkívül toxikusak, ilyen alkalmazásuk kerülendő b)apoláros részük a membrán foszfolipidek foszfát csoportjához kapcsolódik c)savas közegben hatékonyak d)oldatukban mikrobák elszaporodhatnak
___________________________________________________________________________ 227
1581. A Vancomycin igen hatásos az alábbi baktériumokkal szemben a)Staphylococcus aureus b)Pseudomonas aeruginosa c)Proteus vulgaris d)Neisseria flava 1582. Az etilalkohol leghatásosabb dezinficiens koncentrációja a)70 % b)80 % c)90 % d)100 % 1583. Élelmiszeripari konzerválásra alkalmatlan szerves sav a)propionsav b)acidum lactium c)bethametasonum aceticum d)CH3COOH 1584. A higanytartalmú dezinficiensek fő intracelluláris támadáspontja a)szulfhidrilcsoportok b)imidazol-csoportok c)karotinoidok d)lektinek 1585. Az alkoholos jódoldat kontraindikációja a)hozzászokás b)allergia c)baktericid hatás hiánya d)kifejezett paratizicid aktivitás
dezinficiensként
történő
felhasználásának
1586. Az aldehid tartalmú fertőtlenítő szerek kevésbé hatásosak: a)Escherichia colira b)Klebsiella pneumoniaere c)Mycobacterium tuberculosisra d)Staphylococcus epidermidisre 1587. Toxoidot tartalmazó vakcina véd az alábbi kórokozó ellen: a)Escherichia coli b)Corynebacterium diphteriae c)Bordetella pertussis d)Shigella canis 1588. A baktérium-toxinból formaldehid kezelés hatására keletkezik a)antitoxin b)anatoxin c)aflatoxin d)heterotoxin
___________________________________________________________________________ 228
1589. Élő, attenuált kórokozót tartalmazó vakcina a)BCG b)Di-Per-Te c)IPV d)Hepatitis B 1590. Elölt mikroorganizmust tartalmazó vakcina készül az alábbi kórokozók ellen: a)Vibrio cholerae b)sárgaláz c)Corynebacterium diphteriae d)Haemophilus influenzae 1591. Alegység vakcina adható az alábbi kórokozók ellen a)Neisseria meningitidis b)Bordetella pertussis c)C. tetani d)Poliomyelitis vírus 1592. A vakcina törzs viabilitását segíti elő a)az attenuált törzs variabilitása b)az ún. „hideg lánc” c)adjuvánsok alkalmazása d)frakcionált hőkezelés 1593. Emberek immunizálására alkalmas rabies vakcina a)élő, legyengített rabies vírust tartalmaz b)human diploid sejttenyészetben termelhető c)rabies vírus alegységből készül d)birkaagy szuszpenzió 1594. Az agglutináció a)baktériumoknak vagy más sejteknek ellenanyagok hatására történő kicsapódása b)homológ ellenanyag heterológ antigénnel történő reakciója c)az Elek próba ezen alapul d)szabad szemmel nem, de agglutinoszkóppal látható reakció 1595. Az Enterobius vermicularisra igaz a)mérete a mikroszkópban látható tartományba esik b)csillói segítségével halad a végbéltájék felé c)a fertőzés időskorban gyakori d)terápiásan a mebendazol a hatékony 1596. A szexuálisan terjedő betegségekre jellemző: a)a kezelőszemélyzet fertőzése gyakori b)a terápia során autoklávozás nélkülözhetetlen c)a betegektől hetente 5-ször vizsgálati anyagot kell venni d)a beteg partnereit is kezelni kell
___________________________________________________________________________ 229
1597. Koraszülésekhez vezető kórokozó, melyet a terhesség során eradikálni kell embernél a)Brucella abortus b)S. agalactiae c)Chlamydia pneumoniae d)Mycoplasma lineareae 1598. Meningitis gyanúja estén kötelező vizsgálat: a)az alulúszó vizsgálata Wayson-festéssel b)a felülúszóból ellenanyag kimutatása Western-blottal c)a felülúszóból antigén kimutatása tárgylemez-agglutinációval d)Listeriolizin tenyésztése csokoládé véragaron 1599. A tárgylemez agglutináció során a)az „O” agglutináció finom, pelyhes b)a „H” agglutináció durva, rögös c)az „O” agglutináció durva, rögös d)solubilis antigén reagál az ellenanyaggal 1600. A Gruber-Widal reakció felhasználható a)cholera szerodiagnózisára b)Salmonella typhi tenyésztésére c)typhus abdominalis szerodiagnózisára d)Brucella-precipitációra 1601. A Treponema immobilizációs teszt során a)a Treponemák nem pusztulnak el b)a Treponemák elpusztulnak c)az eltávolodni nem képes Treponemák szaporodásnak indulnak d)a Treponemák szaporodásának mértéke arányos az ellenanyag-mennyiséggel, ezért a reakció quantitatív 1602. A Wasserman reakció a)a lues verifikációjára szolgál b)a gonorhoea verifikációjára szolgál c)cardiolipin ellenanyagot igényel d)akkor pozitív, ha nem látunk hemolízist 1603. A komplementkötési reakciókat a)bonyolultsága miatt ma már nem használják b)eredményesen helyettesíthetik a flokkulációs módszert c)antivirális ellenanyagok kimutatására biztonságtechnikai okok miatt tilos használni d)a parazitákra gyakorolt vitamin-stimulációs tesztekkel ellenőrzik 1604. Direkt immunfluoreszcencia során a)a vírussal fertőzött sejtbe fluoreszcens festéket juttatunk b)a sejtmintát jelzett ellenanyaggal inkubáljuk c)a membránra lokalizálódó antigének vizsgálata előtt a sejteket acetonban fixáljuk d)a vizsgálatot fázis-kontraszt mikroszkóppal végezzük ___________________________________________________________________________ 230
1605. Indirekt fluoreszcencia során a)a kórokozó-specifikus ellenanyagot fluoreszcens festékkel jelöljük b)a primer ellenanyag többnyire kecskéből származik c)a konjugátum aktivitása fokozódik többszöri olvasztás-fagyasztás hatására (rezonancia) d)a konjugátum hatását elvesztheti többszöri olvasztás-fagyasztás hatására 1606. Indirekt immunfluoreszcencia során a)egyetlen konjugátummal többféle mikroorganizmus elleni antitest is kimutatható b)a konjugátum metilvöröst tartalmaz c)sensibilisált birka-vörösvértesteket használunk indikátorként d)vírusantigéneket mutatunk ki 1607. A radioimmunoassay (RIA) vizsgálatokra jellemző a)a radioimmunprecipitáció elsősorban antitestek kimutatására szolgál b)specifitásuk nagy, de érzékenységük kicsi c)a kompetitív RIA elsősorban antivirális ellenanyagok kimutatására szolgál d)izotópként 60Co izotópot használunk 1608. Az enzimimmunoassay a)antigének kimutatására nem, viszont ellenanyagok kimutatására kiválóan alkalmas b)leggyakrabban az ELISA formájában kerül alkalmazásra c)alkalmazása során a szubsztrát színváltozását coloriméterrel mérjük le d)hátránya, hogy reagensei igen bomlékonyak 1609. ELISA végzése során a szekunder ellenanyaggal konjugált enzim a)citokróm-oxidáz b)kataláz c)peroxidáz d)neuraminidáz 1610.
A meningitis gyors diagnosztikájában használatos módszerek, kivéve: a)A centrifugált üledék mikroszkópos vizsgálata b)Serény-teszt c)Antigén kimutatása centrifugálás után a felülúszóból d)A liqour minta makroszkópos megtekintése
1611.
Orrváladék tenyésztése indokolt: a)Járványos időszak elején b)Akut melléküreg gyulladás esetén c)Mandulaműtét után d)Nosocomiális hasmenés esetén
1612.
Terhes nők szűrése történik a következő kórokozó kimutatására: a)Treponema pallidum b)Ellenanyag-titer meghatározása után S. pyogenes irányában c)B. abortus d)N. meningitidis
___________________________________________________________________________ 231
1613. a) b) c) d) 1614.
Késői (IV-es) típusú túlérzékenységi próbát végzünk az alábbi fertőzések gyanúja esetén: a) Staphylococcus aureus b) Haemophilus influenzae c) Toxoplasma gondii d) Hepatitis B
1615. a) b) c) d)
A tuberculin próba végzésére használatos anyag jelenleg: alt-tuberkulin PPD BSA TCBS
a) b) c) d)
A Staphylococcus genus a Micrococcus genussal szemben Anaerob növekedést is mutat Tagjai nem fordulnak elő a normál bőrflórában Kataláz negatív 5 % NaCl koncentrációban nem nő
1616.
1617.
A penicillinérzékenység vizsgálata S. aureus esetén azért fontos, mert: a penicillin a leggyakrabban használt antibiotikum a beteget szűrjük penicillin allergia irányában a S. aureus által termelt β-laktamáz jelenlétéről győződünk meg így ezzel helyettesítjük a meticillin érzékenység vizsgálatát
Staphylococcusok ellen nem hatásos: a) Nátrium-hypochlorit b) Sterogenol c) Klóramin-B d) Iodoforok
1618. a) b) c) d)
A Staphylococcusok pigmentképzését fokozza 37 ˚C-on történő inkubáció anaerob tenyésztés szobahőmérsékleten történő tenyésztés folyékony táptalajban történő tenyésztés
1619.
A Staphylococcus epidermidis a) a S. aureustól mikroszkópos morfológiája alapján könnyen elkülöníthető b) haemolizáló telepeket képezhet c) disseminált fertőzést (pl. bacteriaemia, sepsis) nem okozhat d) Bacitracin érzékeny
1620.
Staphylococcus fertőzés diagnosztizálására használatos: a) szerológiai vizsgálatok (antitest-kimutatás) b) macskák i.p. oltása c) allergiás bőrpróba d) haemocultura
___________________________________________________________________________ 232
1621.
A Staphylococcus saprophyticus a) ureáz negatív b) erythrocyta sejtkultúrában tenyészthető, később haemolizál c) novobiocin rezisztenciája jellegzetes a genuson belül d) haemagglutininnel rendelkezik
1622.
Streptococcus láncképzésére jellemző a) a láncok hossza és a species között szigorú összefüggés mutatható ki b) a táptalaj szilárdítására szolgáló adalékok fokozzák a láncképződést c) az intercelluláris hidak a sejtfal maradványai d) a lánchosszúságot sohasem haladja meg a 25-30 coccus méretet
1623. a) b) c) d)
A Streptococcus speciesek biokémiailag rendkívül inaktívak a szénhidrátbontás terén az esetlegesen metabolizált szénhidrátokból gázt képeznek többségük fakultatív anaerob folyékony tenyészetükre jellemző a hártyaképződés
1624.
A Streptolizin O a) oxigénlabilitása irreverzibilis b) antigenitása nem kifejezett, így ezt adjuvánsokkal fokozzuk c) az ellene termelődött ellenanyag kimutatásának fontos szerepe van a reumás láz diagnosztikájában d) véresagar táptalaj mélyén haemolysist okozhat
1625.
Véres agaron β haemolizáló pigmentált telepet képző baktérium azonosítását milyen további reakcióval folytatná? a) ureáz b) koaguláz c) zselatináz d) hyaluronidáz
1626.
Véres agaron β haemolizáló catalase negatív baktérium azonosítását mely reakcióval folytatná? a) CAMP-teszt b) Bacitracin-érzékenység vizsgálata c) antigén szerkezet szerinti tipizálás d) TSST-próba
1627. a) b) c) d)
Rajzó Enterococcus species Enterococcus faecalis Enterococcus faecium Enterococcus gallinarum Enterococcus cariae
___________________________________________________________________________ 233
1628.
A Streptococcus pneumoniae párosával elhelyezkedő a) kávébabhoz b) veséhez c) lándzsahegyhez d) sirályszárnyhoz hasonló alakú.
1629.
A hepatitis B vírus elleni védőoltás a) élő attenuált vírus b) elölt vírus c) alegység vakcina (vírus-antigén) d) anatoxin
1630.
Az antivirális ellenanyagok közül leghamarabb megjelenik a) IgA b) IgG c) IgM d) IgE
1631.
A detergensek inaktiválják a) a tokkal rendelkező vírusokat b) adenovírusokat c) enterovírusokat d) parvovírusokat
1632.
Az Acyclovir (zovirax) hatásos a) a herpes simplex vírusra b) az Epstein-Barr vírusra c) a rubeolavírusra d) influenzavírusra
1633.
A sarjadzó gombák nagysága a baktériumokhoz képest a) azokét meghaladja b) kisebbek c) körülbelül egyformák d) a vegetatív alak nagyobb, a mycelium kisebb
1634.
A gombák vegetatív myceliuma a) a táptalajt átszövi b) a táptalajtól elemelkedik c) a szaporodásban vesz részt d) spórákból tevődik össze
1635.
A gombák sejtfalának alkotója a) peptidoglikán b) poli-glutaminsav c) lizozim d) mannán
___________________________________________________________________________ 234
1636.
A gombák növekedése számára általában optimális a) enyhén lúgos pH b) enyhén savas pH c) vitális festékek d) fotodinamizáló anyagok
1637.
Nem aszexuális gombaspóra-típus a) arthrospóra b) chlamydospóra c) cyclospóra d) blastospóra
1638.
Tokkal rendelkező gomba a) Histoplasma capsulatum b) Cryptococcus neoformans c) Candida albicans d) Cryptosporidium hominis
1639.
A laposférgek többsége a) váltivarú b) gazdacserét igényel c) emésztőszervük kifejlett d) geohelminth
1640.
Szőlőfürtszerű elrendeződést mutat a) Streptococcus pyogenes b) Staphlycococcus aureus c) Streptococcus pneumoniae d) Streptococcus agalactiae
1641.
Spirális baktérium a a) Corynebacterium diphteriae b) Treponema pallidum c) Nocardia asteroides d) Pytirosporum spirale
1642.
A Ziehl-Neelsen festéssel kimutatjuk a a) Corynebaktériumokat b) Mycobactériumokat c) Pseudomonasokat d) Brevundimonasokat
1643.
A passzív immunizálás során a szervezetbe jut a) toxoid b) BCG vakcina c) immuglobulin d) toxin
___________________________________________________________________________ 235
1644.
A gombák dimorfizmusára nem jellemző a) 37˚C-on általában sarjadzik b) 20˚C-on általában myceliumot képez c) paraszexualitás d) a hőmérséklet változása befolyásolja
1645.
A dermatophytonok pathogenezisének „kulcsszava” a) zoophilia b) antropophilia c) kerotinophilia d) leukoplakia
1646.
Nem dermatomycosis kórokozói a) Microsporum b) Malassezia c) Cryptococcus d) Trichophyton
1647.
Hengeres féreg a) Hymenolepis b) Echinococcus c) Ankylostoma d) Taenia
1648.
Az ovipar férgek nőstényei a) nem barázdálódott petéket raknak b) részben már barázdálódott petéket raknak c) eleven lárvákat szülnek d) a vérből festéssel mutathatók ki
1649.
A Staphylococcus genuson belül a legfontosabb differenciáló reakció a) kataláz próba b) oxidáz próba c) koaguláz próba d) zselatináz próba
1650. A Neisseria meningitidis választjuk: a) aminoglikozid b) vancomycin c) penicillin d) streptomycin 1651.
többnyire érzékeny rá, így ezt az antibiotikumot
A Bacillus anthracis a) igényes, nehezen tenyészthető baktérium b) hosszú, vaskos pálca c) peritrich csillós d) két vége lekerekített
___________________________________________________________________________ 236
1652.
A Corynebacterium diphteriae baktériumok a) antigénszerkezetük alapján altípusokra oszthatók b) Clauberg táptalajon nőnek c) toxintermelésük kimutatása egéroltással történik d) endotoxinjuk kimutatása diagnosztikus értékű
1653.
A Mycobactériumokra jellemző a) spóráik miatt igen ellenállóak b) lassan szaporodnak c) sejtfalukban nincs peptidoglikán d) Eosin-metilénkék táptalajon tenyészthetőek
1654.
A koaguláz próba pozitív: a) S. epidermidis b) Yersinia enterocolitica c) Staphylococcus aureus d) Enterococcus faecalis esetén
1655.
A Streptococcus pneumoniaera jellemző: a) Csirkeembrió patogenitásának vizsgálata rutinszerű b) Metronidazolra érzékeny c) A szaruhártyát képes megbetegíteni d) Gram negatív diplococcus
1656.
A sarjadzó gombák növekedhetnek: a) véragaron b) csokoládéagaron c) mindkét előző válasz helyes d) egyik válasz sem helyes
1657. Milyen immunitás mutatható ki a torokgyík kórokozójával történő fertőzés után? a) cytotoxikus b) anticytotoxikus c) antitoxikus d) toxoidot tartalmazó 1658.
Általában érzékenyek penicillinre: a) Clostridium perfringens b) Staphylococcus aureus c) Proteus vulgaris d) Enterobius vermicularis
1659.
A Staphylococcus béta-laktomáza a következő antibiotikum csoportokat bontja: a) I. generációs cephalosporinok b) imipenem c) II. generációs cephalosporinok d) meropenem
___________________________________________________________________________ 237
1660.
Szigorúan aerob baktériumok: a) Enterobacter speciesek b) Pseudomonas speciesek c) Klebsiella speciesek d) Escherichia speciesek
1661.
Gruber-Widal reakció esetén vizsgálatot végzünk a) antigén kimutatásra a vérből b) antigén kimutatásra a csontvelőből c) ellenanyag kimutatásra a vérből d) ellenanyag kimutatása csontvelőből
1662.
Enterococcus faecalis esetén diagnosztikus: a) Metronidazolra érzékeny b) Az izolátumok jó része vancomycin rezisztens c) Az izolátumok clindamycin rezisztensek
1663.
Milyen táptalajon vizsgálhatom legjobban a baktériumok pigmenttermelését a) véragaron b) lemezagaron c) E67 táptalajon d) Clauberg táptalajon
1664.
Az oxidáz próba negatív a) Pseudomonas aeruginosa b) Proteus vulgaris c) Moraxella catarrhalis esetén d) Pseudomonas fluorescens
1665.
Melyik nem azol típusú antimycotikum? a) Fluconazol b) Flucitozin c) Ketokonazol d) Mikonazol
1666.
Melyik baktérium termelhet piros pigmentet? a) Klebsiella pneumoniae b) Serratia marcescens c) Borrelia burgdorferi d) Borrelia recurrentis
1667.
Kifejezett féregpeteölő hatású a) alkoholok b) fenolok c) klórmész d) detergensek
___________________________________________________________________________ 238
1668. A Staphylococcus saprophyticus legfontosabb elkülönítő jellemzője a) haemolysis b) novobiocin rezisztencia c) haemagglutináció 1669.
Az Escherichia coli diagnosztikájában fontos szempont a) gyakran okoz húgyúti fertőzést b) minthogy a normál flóra tagja, bizonyos típusaitól eltekintve nem enteralis kórokozó c) oxidáz pozitív d) kataláz pozitív
1670.
A Salmonella typhi diagnózisában használatos a) Kupfer sejtek kimutatása b) Widal reakció c) Strauss reakció
1671.
Legtöbb Pseudomonos aeruginosa pigmenttermelése következtében a táptalaj a) sárgás b) kékes c) pirosas d) feketés
1672. Újszülötteknél meningitisért felelős Gram pozitív pálca a) Corynebacterium diphteriae b) Candida kefyr c) Listeria monocytogenes d) Leptospira meningitidis 1673. A húgyutak fertőződéséért felelős fiatal nők esetén: a) Yersinia pestis b) Staphylococcus saprophyticus c) Micrococcus niger d) Yersinia pseudotuberculosis 1674. Az OF táptalaj alkalmas a) H2S-termelés kimutatására b) A cukorbontás fermentatív típusának kimutatására c) Kataláz enzim termelésének a kimutatására d) Fázisváltás kimutatására 1675. Nozocomiális húgyuti patogének, kivéve: a) Proteus vulgaris b) Streptococcus pyogenes c) Enterococcus d) Yersinia enterocolitica
___________________________________________________________________________ 239
1676. Enterális láz estén a vizsgálati anyag lehet: a) orrváladék b) gyomorváladék c) csontvelő d) fülváladék 1677. Középfülgyulladást okozhat: a) Hepatitis B vírus b) Ascaris lumbricoides c) Moraxella catarrhalis d) Hepatitis C vírus 1678. Gázt termelő baktérium: a) Acinetobacter lwoffii b) Pseudomonas fluorescens c) Klebsiella pneumoniae d) Leptospira interrogans 1679. A meticillin rezisztenciát nem vizsgáljuk: a) Staphylococcus aureus esetén b) Staphylococcus epidermidis esetén c) Treponemák esetén d) Staphylococcus saprophyticus esetén 1680. Sarjadzó gombák esetén nem alkalmas érzékenység meghatározásra: a) korongdiffúziós módszer b) E-teszt c) break-point módszer d) sorozathigításos módszer 1681. A Staphylococcusok meticillin-rezisztenciájának meghatározásában fontos: a) a táptalaj urea tartalma b) a táptalaj NaCl koncentrációja c) a penicillin korong átmérője d) a táptalaj galaktóz tartalma 1682. A hüvelyváladék makroszkóposan fehér, túrószerű a) Giardia lamblia fertőzés esetén b) Pneumocystis carinii fertőzés esetén c) Candida albicans fertőzés esetén d) Enterococcus faecalis fertőzés esetén 1683. Liquor esetén, latex agglutináció során a) a centrifugált minta felülúszóját használjuk b) a centrifugált minta üledékét használjuk c) felforralt minta felülúszóját használjuk d) a lehűtött minta felülúszóját használjuk
___________________________________________________________________________ 240
1684. Meningitisnél megfelelő mennyiségű liquor esetén elvégezzük a) az E-tesztet b) Gram festést c) a koaguláz próbát d) a kataláz próbát 1685. A Micrococcus genus diagnosztikájában melyik tesztkorong segít a legtöbbet: a) Novobiocin b) Optochin c) Bacitracin d) Polymyxin 1686. Haemophilus influenzae esetén nem igaz: a) oxidáz-negatív b) Gr negatív coccobacillus c) A vancomycin korong körül képes növekedni d) Gram pozitív coccobacillus 1687. Hólyagdysfunkció esetén melyik az a legkisebb számú baktérium, amely a tünetekért felelős lehet? a) 1000 db/ml b) 100 db/ml c) 10 db/ml d) 1 db/ml 1688. Az apatogén Bacillus speciesekre jellemző: a) Véragaron β-hemolízis b) Gram negatív tompán levágott végű pálca c) Gram pozitív élesen levágott végű pálca d) Csokoládéagaron β-hemolízis 1689. Tenyésztés során, negatív vizelet esetén milyen kórokozókra gondolhatunk továbbra is fennálló panaszok esetén? a) Ureoplasma urealyticum b) Streptococcus pyogenes c) Pneumocystis carinii d) Toxoplasma gondii 1690. Felnőtt esetén mennyi vér szükséges általános tenyésztéshez egy haemocultura palackhoz? a) 20 ml b) 10 ml c) 5 ml d) 2 ml
___________________________________________________________________________ 241
1691. Köpet tenyésztése esetén, nagy nagyítással, olajimmerzióval vizsgálva mennyi lehet maximum a laphámsejtek száma látóterenként a) Az alkalmas mintában kevesebb mint 20 laphámsejt b) Az alkalmas mintában kevesebb mint 15 laphámsejt c) Az alkalmas mintában kevesebb mint 10 laphámsejt d) Az alkalmas mintában kevesebb mint 5 laphámsejt 1692. A Streptococcus agalactiae antigénszerkezete alapján az a) A b) B c) C d) D csoportba tartozik. 1693. A Neisseriák által okozott gyulladásos exsudátum a) gennyes b) fibrines c) nyálkás d) serosus 1694. Magyarországon leggyakrabban izolált Neisseria meningitidis antigénszerkezete alapján az a) A b) B c) C d) D csoportba tartozik. 1695. A Neisseria meningitidis tenyésztésére jellemző a) agar táptalajon tenyészthető b) szobahőmérsékleten kinő c) 5-10 % CO2-t igényel d) lassan növő baktérium 1696. A liquoron kívül számítani lehet Neisseria meningitidis kitenyésztésére a) vizeletből b) ízületi punctatumból c) hiatus thoracalisból d) osteomyelitisből 1697. Neisseria meningitidis fertőzések gyanúja esetében a liquorban elsősorban a) intracellularis Gr negatív coccusokat b) intracellularis Gr negatív diplococcusokat c) extracelluláris Gr negatív coccobacillusokat d) extracelluláris Gr negatív polimorf baktériumokat keresünk
___________________________________________________________________________ 242
1698. Szelektív ágensként antibiotikumot tartalmazó táptalaj a) Thayer-Martin b) TCBS c) Lemezagar d) Véres agar 1699. Csokoládé agaron is eredményesen kitenyészthető a Neisseria gonorrhoeae a) gyér normál flórát tartalmazó húgycsőváladékból b) kommenzális flórát tartalmazó hüvelyflórából c) rectalis váladékból d) faecesből 1700. Facultatív pathogén Neisseria: a) N. saprophytica b) N. lactamica c) N. perflora d) N. florica 1701. A Bacillus genusra jellemző a) környezetünkben igen elterjedt baktériumok b) anaerob spórás baktériumok c) legtöbb speciesük súlyos, életveszélyes fertőzést okoz d) spórájuk hamar inaktiválódik 1702. A Bacillus genus spórája a) subterminalis b) centralis c) terminalis d) mindhárom elhelyezkedésű lehet 1703. A Corynebacterium diphteriae baktérium festéssel kimutatható tartalék tápanyaga: a) glikogén b) polimetafoszfát c) poliadenilát d) nukleotid-foszfát 1704. Húgyuti fertőzések esetén fő kórokozó: a) E. coli b) S. enteritidis c) N. gonorrhoeae d) S. mutans 1705. Melyik kórokozó rezisztenciája alapszik β-laktamáz termelésen? a) S. aureus oxacillinrezisztenciája b) H. influenzae vancomycin rezisztenciája c) B. catarrhalis tetracyclin rezisztenciája d) B. catarrhalis ampicillin rezisztenciája
___________________________________________________________________________ 243
1706. Meningitis esetén alkalmazható gyógyszer a) Mupirocin b) Oxacillin c) Polimyxin-B d) Cefotaxim 1707. A nosocomiális fertőzések terjedését megakadályozhatjuk a) karantén bevezetésével b) a gyógyszerek hűtve tárolásával c) a kórházi személyzet MRSA elleni immunizálásával d) a kórházi személyzet MRSA szűrésével 1708. Melyik giráz-gátló antibiotikum érzékenységét vizsgálná Streptococcus pyogenes esetén a) ciprofloxacin b) ofloxacin c) pefloxacin d) egyiket sem 1709. Kifejezetten húgyuti fertőzés esetén alkalmazandó gyógyszer a) penicillin b) tetracyclin c) nitrofurantoin d) metronidazol 1710. A vizeletben leggyakrabban kontamináns a) Corynebacterium diphteriae b) Coagulase negatív Staphylococcus c) Saccharomyces cerevisiae d) Enterobius vermicularis 1711. Lysteria monocytogenes dúsítására használatos a) tengerimalac conjunctiva (Anton-próba) b) hűtőszekrény (+4 ˚C) c) emelt hőmérsékletű inkubátor (+42 ˚C) d) selenites agar 1712. A Gardnerella vaginalis Gram szerinti festődése a) pozitív b) negatív c) mindkettő, gyakrabban negatív d) egyik sem 1713. A Gardnerella vaginalis a) egészséges vaginalis flórában nem fordul elő b) anaerob módon tenyészthető c) véres agaron β-haemolysist mutat d) peritrich csillós ___________________________________________________________________________ 244
1714. A Mycobacterium speciesekre jellemző a) a több, mint 50 species nagyrésze emberpathogén b) mindegyik lassan szaporodik c) sejtfaluk nem tartalmaz peptidoglikánt, ezért Gram festéssel nem osztályozzuk d) a baktérium felszíne hidrofób 1715. A Mycobacterium tuberculosis mikroszkópos kenetének értékelése a) 1-3 saválló pálca esetén ismételendő b) legalább 1010 bacillus/ml kell a pozitív eredmény kiadására c) a baktérium degradálódása miatt a köpet centrifugálással nem dúsítható d) a fenti nehézségek miatt ma már festést nem végzünk 1716. Mycobacterium leprae tenyésztésére alkalmas a) Löwenstein-Jensen táptalaj b) sejttenyészet c) egéroltás d) egyáltalán nem tenyészthető 1717. Az Enterobacteriacae család antigénjei közül tipizálásra általában nem használatos a) LPS b) fimbria c) haemagglutinin d) csilló 1718. Az Escherichia coli a bélben a)rezidens b)tranziens c)mindkettő d)rezisztens 1719. Escherichia coli jelenléte a vízben a) faecalis szennyezésre utal, ezért E. coli-t tartalmazó víz nem minősülhet ivóvíznek b) csapvízben nem, de kutak vizében minimális csíraszámban előfordulhat c) az egyik leggyakrabban használt közegészségügyi indikátor d) a szennyezett kútvizet leggyakrabban autoklávozással sterilezik 1720. Escherichia coli bacteruria esetén szignifikancia áll fenn: a) ha a csíraszám 105/ml vagy magasabb b) ha a csíraszám 104/ml vagy magasabb c) az esetek egyedi megítélést igényelnek d) ma már nem végzünk csíraszám meghatározást 1721. Escherichia coli húgyuti fertőzésekre jellemző a) ritkábban haematogén eredetű is lehet, ezért haemocultura is végezhető b) állandó katéter esetén gyakori, ilyenkor a katétert kell beküldeni c) olykor descendáló, faecalis eredetű d) diagnózisa meghaladja a legtöbb rutin-labor lehetőségeit
___________________________________________________________________________ 245
1722. A Salmonellák többsége a) Vi elnevezésű tok antigént termel b) kifejezetten emberhez adaptálódott c) hastífuszt okoz d) tárgylemezagglutinációval azonosítható 1723. A Salmonella gastroenteritis a) antibiotikummal kezelendő, ezért fontos az érzékenység meghatározás b) a fertőzött étel elfogyasztása után órákon belül jelentkezik c) okozói nagy, szerotípusra jellemző plazmidot hordoznak d) csoportba tartozó kórokozók elsősorban enteritis kórképet okoznak 1724. A Salmonella paratyphi által okozott enterális láz fertőzési forrása a)baromfitojás b)ember c)sertés d)halak 1725. A Salmonella typhi a) a cukrokat gázképzéssel bontja b) H2S termelésük kifejezett c) brillantzöld táptalajon tenyészthető d) malachitzöld táptalajon tenyészthető 1726. Salmonella typhi fertőzés gyanúja esetén rutinszerűen nem vizsgálandó a laboratórimban a) vér b) széklet c) vizelet d) liqour 1727. A Widal-reakció elvégzése után diagnosztikus értékű titeremelkedés legalább a) egyszeres b) kétszeres c) háromszoros d) négyszeres 1728. A Shigellákra jellemző a) biokémiailag igen aktívak b) 4 speciesük laktóz-negatív c) H antigénjük alapján csoportosíthatók d) Magyarországon leggyakoribb Shigella fertőzést a S. sonnei okozza 1729. A Shigella fertőzés esetén (már a technikus által is elvégezhető) gyors módszer a) gennysejtek kimutatása mikroszkóposan a natív székletben b) Serény-próba c) PCR d) toxikus cytokinek kimutatása
___________________________________________________________________________ 246
1730. Shigella-fertőzés esetén járványügyi laboratóriumi vizsgálat céljára nem alkalmas a) plazmidprofil-analízis b) a kitenyésztett baktérium mikroszkópos vizsgálata c) szerotipizálás d) fágtipizálás 1731. Klinikai gyógyulás után baktérium-tenyésztéssel ellenőrizni kell a kórokozómentességet az alábbi esetekben a) Shigellák b) Salmonellák c) mindkettő d) egyik sem 1732. Klebsiella fertőzés diagnosztizálása során alapvető a) fágtipizálás b) autokláv-rezisztencia vizsgálat c) tenyésztés d) antitest-kimutatás 1733. A Proteus genusok és speciesek elkülönítése során a rutindiagnosztikában ritkábban használatos módszer a) rajzáskészség b) H2S képzés c) indol-termelés d) O és H antigénszerkezet vizsgálata 1734. a) b) c) d)
A Citrobacter genusra jellemző, elnevezésük is innen ered: citromsárga telepet képez citráthasznosító képességük a baktérium citrom alakú a fertőzés forrása rendszerint (megegyezően az első izolálás eredetével) a citrom
a) b) c) d)
A mozgásvizsgálat diagnosztikus értékű, mert csillókat képezhet a : Yersinia enterocolitica Yersinia pseudotuberculosis mindkettő egyik sem
a) b) c) d)
A Helicobacter pylori gyomorrák biopsziából nem tenyészthető ki duodenum fekélyből többnyire kitenyészthető tenyésztése bonyolult az alacsony CO2 igény miatt fertőzés eradikációja után az ELISA teszttel ellenanyag nem mutatható ki
1735.
1736.
___________________________________________________________________________ 247
1737. a) b) c) d) 1738.
A Francisella tularensis obligát aerob baktérium, így egyszerű táptalajban rutin körülmények között hamar kinő telepei rendkívül lassan (heteken át tenyésztve) válnak láthatóvá kórokozóval való kontaktustól a laboratóriumi személyzetet a kémiai biztonsági fülkével kell védeni élő, attenuált vakcina az expozíciónak kitett személyeken alkalmazható
E-teszt estén igaz a) 60 órás inkubációs idő után olvasható le b) vegyes kórokozók esetén 48 h-t is várni kell a a leolvasással c) minden esetben a kapott MIC-értéket kell közölni a leleten, mert a módszer kiszűri az ehetetlen fenotípusú rezisztenciákat is d) az ellipszis alakú területen belül történt növekedést nem minden esetben számításba kell venni
1739. Melyik kórokozó antibiotikum-rezisztenciája nem valószínű Magyarországon? a) Staphylococcus meticillin rezisztenciája b) Staphylococcus vancomycin rezisztenciája c) Pseudomonas aeruginosa cefuroxim rezisztenciája d) Streptococcus pyogenes penicillin rezisztenciája 1740. Pseudomonas okozta meningitis kezelésében melyik antibiotikum nem jön szóba? a) piperacillin + tazobactam b) ceftazidim c) meropenem d) piperacillin 1741. a) b) c) d)
A köpet mikroszkópos vizsgálata során kevés laphám és kevés fehérvérsejt egyértelműen víruseredetre utal kevés laphám és kevés fehérvérsejt esetén nagyobb nagyítást alkalmazunk a Neisseriák jelenléte egyértelműen igazolható kevés laphám és sok fehérvérsejt a minta alsó légúti eredetét bizonyítja
1742. Magyarországon nagy valószínűséggel diagnosztizálására, kivéve: a) Klebsiella pneumonie b) Neisseria gonorrhoea c) Haemophilus ducrey d) Chlamydia trachomatis D-K 1743. a) b) c) d)
kerül
sor
az
alábbi
fertőzések
Az Enterobacter speciesre jellemző: biokémiailag hasonlóak az Escherichia coli-hoz az egyetlen csilló nélküli, de mozgó baktérium nosocomiális fertőzésekből is kitenyészthető Gram negatív hosszú, vaskos, levágott végű pálca
___________________________________________________________________________ 248
1744. Anaerob baktérium ellen nem vizsgáljuk a következő antibiotikumok iránti érzékenységet a) Clindamycin b) Ofloxacin c) Ampicillin d) Metronidazol 1745.
Anaerob baktérium jelenlétére utal a) az aerob kioltás nem nőtt b) a vizsgálati anyag direkt mikroszkópos vizsgálata pozitív volt, de aerob módon nem nőtt c) hársfavirág szagú vizsgálati anyag d) Gram-pozitív pálcában Gram-negatívan festődő foszforsav szemcsék
1746. a) b) c) d)
A bacitracin tesztkorong biztosan kimutatja a Streptococcus agalactiae-t biztosan kimutatja a „C” csoportú Streptococcusokat Staphylococcus aureus esetén diagnosztikus Streptococcus pyogenes törzsek általában érzékenyek Bacitracinra
a) b) c) d)
Penicillin-érzékenység vizsgálata kötelező Neisseria meningitis fertőzés esetén Pseudomonas aeruginosa fertőzés esetén Béta-hemolizáló baktériumok okozta fertőzés esetén Staphylococcus aureus methicillin-rezisztenciája miatt
a) b) c) d)
Széles spektrumú béta-laktamázt termelhetnek Treponema pallidum Streptococcus pneumoniae Escherichia coli Haemophilus influenzae
1747.
1748.
1749. Széles spektrumú béta laktamázt termelő Klebsiella pneumoniae esetén melyik a ntibiotikum lesz valószínűleg a leghatásosabb? a) piperacillin b) piperacillin + tazobactam c) ceftazidin d) imipenem 1750.
Anaerob baktériumokra jellemző: a) korongdiffúziós módszer csak a Clostridium perfingens esetén alkalmazható érzékenység-meghatározásra b) a legveszélyesebb laboratóriumi kórokozók c) penicillinre, speciestől függően érzékenyek lehetnek d) O2 minimális jelenléte minden anaerob kórokozót 15 perc alatt elpusztít
___________________________________________________________________________ 249
1751. Haemophilusok diagnosztikáját illetően nem helytálló a) a H. aegyptus conjunctiva váladékból izolálható b) a H. haemolyticus felső légúti váladékból izolálható c) a H. influenzae lágy fekélyből izolálható d) A H. influenzae liquorból izolálható 1752. A Rickettsia fertőzések diagnózisa során a) fertőzött kullancsokból izoláljuk a kórokozókat véres agaron b) fertőzött atkákból izoláljuk a kórokozókat véres agaron c) fertőzött személyekből izoláljuk a kórokozókat sejtkultúrán d) fertőzött személyekből izoláljuk a kórokozókat csokoládé agaron 1753.
A Coxiella burnettii fertőzés diagnózisa a) a kórokozó betegből történő kimutatásával történik b) a laesiókból indirekt immunfluoreszcenciával történik c) a vérből komplement-kötési próbával történik d)klinikai tüneteken alapul, mikrobiológiai vizsgálatok veszélyesek, ezért mellőzendők
1754. a) b) c) d)
A Mycoplasmák táptalajon nem tenyészthetők által okozott fertőzés komplement-kötési reakcióval kimutatható által okozott fertőzés gyanúját a köpet magas granulocyta-tartalma felvetheti által okozott fertőzés hideg agglutinin kimutatásával biztosan igazolható
a) b) c) d)
A Treponema pallidum haemagglutinációs próba során a specifikus antitestek hatására a vörösvértestek kicsapódnak specificitását T. reiteri-vel történő kimerítéssel lehet fokozni az elsőként pozitívvá váló lues-serológiai teszt Neisseria gonorrhoea fertőzés esetén is pozitív lehet
a) b) c) d)
A Borrelia burgdorferi nem tenyészhető táptalajon módosított Kelly táptalajon tenyészthető fertőzés esetén szerológiai módszerek nem adnak egyértelmű eredményt fertőzés esetén szűrővizsgálatra Western-blot módszer alkalmas
1755.
1756.
1757. A betegek vérvétele során a dolgozók elsősorban az alábbi fertőzés veszélyének vannak kitéve: a) tuberculosis b) lepra c) hepatitis d) shigellosis 1758. Vizsgálati anyagok tárolására és szállítására használatos korszerű transzport közeg a) autoklávozott kémcső b) Felix medium c) Ausztrál-medium d) transpocult ___________________________________________________________________________ 250
1759. A küldésig a) b) c) d)
haemokultura palackokat a vér hozzáadása után a laboratóriumba való optimális esetben fagyasztva hűtőszekrényben ( +4 ˚C) szobahőmérsékleten inkubátorban (+37 ˚C) tároljuk.
1760.
A vizelet laboratóriumba történő beküldéséhez használatos Uricult tartály transzport közeg transzport táptalaj gátolja a baktériumok szaporodását definitív qualitatív eredményt nem produkálhat
a) b) c) d)
1761. Hosszú, akár 1 hónapos inkubációs időt igényelhet az alábbi baktérium diagnosztizálása a) Enterococcus faecalis b) Leptospira interrogans c) Listeria monocytogenes d) Mycobacterium smegmatis 1762. Vírustenyésztés céljára beküldött vizsgálati anyag transzport közegének tartalmaznia kell a) savas pH-jú puffert b) paraziticid antibiotikumokat c) fehérjét d) mindhárom előző komponenst 1763. Vírustenyésztés céljára beküldött vizsgálati anyagot 24 órán túl történő feldolgozás esetén az alábbi módon kell tárolni a) +4 ˚C-on b) –20 ˚C-on c) –70 ˚C-on d) folyékony nitrogénben 1764. A vírusok tenyésztésére szolgáló állatoltások a) jelentősége napjainkban egyre nő b) céljára legalkalmasabbak a szopós egerek c) közül a parainfluenzavírusok oltására a vadászgörény a legalkalmasabbak d) után a betegség tünetei gyakran nem specifikusak 1765. Natív fénymikroszkópos vizsgálattal vizsgálható vírus-citopáthias hatás a) a sejtmembrán kitüremkedése a vírus bimbózása során b) syncytium képzés c) onkoproteinek megjelenése transzformáció esetén d) A-típusú magzárványok
___________________________________________________________________________ 251
1766. Gyors vírusdiagnosztikai módszer a) a hólyagkaparék Giemsa oldattal történő festése b) Serény-próba c) az idegsejtek festékkel történő kimutatása d) HPV-módszer 1767. Vírusdiagnosztikai célból immunperoxidáz (IP) tesztet használunk a) HSV-fertőzések b) rabies vírusfertőzések c) herpesvírusfertőzések d) az előző három vírusfertőzés gyanúja esetén 1768. PCR használatos érzékenysége miatt elsősorban a) mumps vírus b) adenovírus c) HPV d) rotavírus-fertőzések kimutatására 1769. A vírusfertőzések kimutatására szolgáló haemadszorpció gátlási próba a) nem specifikus víruskimutatási módszer b) erőteljes cytopathias hatású vírusok kimutatására szolgál c) ellenanyagok kimutatására szolgál d) neuraminidáz-antigénnel rendelkező vírusokat mutat ki 1770. A rheumatoid faktor a) elősegíti a vírusspecifikus antitestek kimutathatóságát b) anti IgM hatású IgG c) anti IgG hatású IgM d) a felsoroltak közül egyik sem 1771. Az adenovírus fertőzések után megjelenő ellenanyagok a) a fertőzés után hamarosan eltűnnek a keringésből b) a fertőzés után többnyire az egész élet folyamán kimutathatóak c) bár jelen vannak, az ismételt fertőzések kialakulását többnyire nem képesek meggátolni d) passzív védőoltás céljára felhasználhatóak (pl. katonaság) 1772. A herpesvírusok virionjára jellemzőek a) matrixot tartalmaz b) a strukturális különbségek miatt csak elektronmikroszkóppal differenciálhatók c) envelope ritkán bár, de egyes típusaiknál kimutatható d) DNS és RNS genomot hordoz 1773. Herpesvírus okozta encephalitis esetén (HSV-1 és HSV-2) a vizsgálati anyag elsősorban a) agybiopsia b) cornea-kaparék c) szérum d) autoklávozott szérum ___________________________________________________________________________ 252
1774. A Varicella-zoster vírusfertőzés a) Magyarországon ritka, ezért specifikus ellenanyagok kimutatása diagnosztikus értékű b) Magyarországon gyakori, ezért a friss fertőzésre a titeremelkedésből lehet következtetni c) diagnosztizálásában az ellenanyag-kimutatásnak nincs jelentősége d) cseppfertőzéssel terjed, ezért a vizsgálati anyag köpet 1775. A humán cytomegalovírus a) emberi fibroblastokban lassan szaporodik b) emberi fibroblastokban gyorsan szaporodik c) állati eredetű sejtekben vírusfehérjéket nem képes indukálni d) majomvese sejteken lizogén konverzióval kimutatható 1776. Cytomegalovírus fertőzés gyors diagnosztikus módszere lehet a) DNS genom restrikciós analízise b) vírusizolálás c) állatoltás d) autoklávozott vérminták titeremelkedésének vizsgálata 1777. Friss Epstein-Barr vírus fertőzés kimutatására szolgál a) vírus-DNS kimutatása lymphoid sejtekből b) EBNA-specifikus IgG kimutatása a szérumból c) EB-VCA antitest kimutatása (EBNA specifikus IgG hiányában) d) állatoltás 1778. Nem egyszálú RNS genommal rendelkező hepatitisvírus a Hepatitis a) A b) B c) C d) D vírus 1779. Az acut hepatitis A (HAV) vírus fertőzés laboratóriumi diagnózisa rutinszerűen a) szérum enzimaktivitás meghatározással b) anti-HAV-IgG ellenanyagszint meghatározással c) anti-HAV-IgM ellenanyagszint meghatározással d) vírustenyésztéssel történik. 1780. A hepatitis A vírus (HAV) fertőzés megelőzése céljából a kontakt személyek számára adott passzív immunizálás után gyakran kimutatható a) néhány napig történő védettség b) néhány évig történő védettség c) a védettség hiánya d) az autoklávozott szérumminták anti-HAV immunogenitása
___________________________________________________________________________ 253
1781. A hepatitis C vírusok szaporíthatók a) hepatocytákban b) mononuclearis sejtekben c) mindkettőben d) egyikben sem 1782. A hepatitis E vírus fertőzés diagnosztizálása céljából végzett vizsgálatokra jellemző, tekintettel az epidemiológiai viszonyokra: a) vírus-specifikus IgG kimutatására nem használatos b) szarvasmarhát nem fogyasztó országokban igen gyakori c) sertést nem fogyasztó országokban sokkal gyakoribb d) Délkelet-Ázsiában endémiás 1783. A human poliomyelitis vírusok a) csak emberi és majom eredetű sejtkultúrákon tenyészthetők b) legtöbb emlőssejt-kultúrán citopathiás hatást fejtenek ki c) identifikálása vírusneutralizációs próbával nem lehetséges c) 6 szerotípusa közül a gyakorlatban csak egyet diagnosztizálunk 1784. Az ECHO-vírusfertőzés diagnosztikájában felhasználható a) egér-pathogenitásuk b) majom-pathogenitásuk c) perinatalisan terjednek d) autókláv-rezisztenciájuk 1785. Jelenleg ismert humán enterovírus speciesek száma: a) 2 b) 4 c) 6 d) több, mint 200 1786. A száj-és körömfájás vírusára jellemző: a) emberi betegséget nem okoz b) az állatállomány –hatékony immunizálás lehetőségének hiányában – kiírtandó c) a Picornaviridae családba tartozó kubikális RNS vírus d) a Picornaviridae családba tartozó helikális DNS vírus 1787. A rotavírus-fertőzés gyanúja esetén vizsgálati anyag: a) köpet b) vizelet c) orrváladék d) széklet
___________________________________________________________________________ 254
1788. A hantavírusfertőzésekre jellemző a) többnyire eredetileg egészséges fiatal felnőttek betegsége, belőlük izolálható a kórokozó RNS vírus. Magyarországon is izoláltak ilyen törzseket. b) többnyire idősebb, ülő életmódot folytató egyénekből izolálható a kórokozó DNS vírus c) grafitpor segíti a vírus szaporodását d) a fent felsoroltak valótlan állítások 1789. A hantavírusfertőzések: a) Magyarországon előfordulnak b) Clostridium tetanival törénő párhuzamos fertőzés esetén a 2 interferencia következtében a vírusfertőzés látens marad c) diagnózisát a DNS dependens RNS polimeráz kimutatása alátámaszthatja d) a rágcsálók elszaporításával felvehető ellenük a küzdelem 1790. Orthomyxovírus influenzae fertőzés szövődményeként kialakuló bakteriális fertőzés gyakori okozója, kivéve: a) Staphylococcus aureus b) Clostridium pneumoniae c) Haemophilus influenzae d) Streptococcus pneumoniae 1791. Legenyhébb lefolyású influenza fertőzések során izolálható Orthomyxovírus influenzae-törzs: a) A b) B c) C d) D 1792. Rubeolavírus fertőzés diagnózisára alkalmas szerológiai módszer: a) ELISA b) Vidal-teszt c) TPHA d) nyúlszérummal történő ellenoltás 1793. Humán immundeficiencia vírus (HIV) fertőzés szűrésére általában használt módszer a) vírus-tenyésztés b) ELISA c) Western-blot d) haemagglutináció-gátlás 1794. A szalagférgek (Cestoidea) által okozott fertőzés diagnózisát végezhetjük: a) a scolex b) a proglottisok c) mindkettő vizsgálatával d) erre a célra egyik alkotórész vizsgálata sem alkalmas
___________________________________________________________________________ 255
1795. Az Ascaris lumbricoides féreg a) az emberi Nematoda férgek közül a legnagyobb b) nőstényei mindössze néhány petét ürítenek c) petéi az ember testhőmérsékletén nem, de +4 ˚C-os talajban fertőzőképessé válnak d) kimutatása az ürült féreg-nőstény speciális mozgása segítségével lehetséges (Kawasaki-teszt) 1796. A gombatelepek tartalmazhatnak: a) vegetatív myceliumokat b) légmyceliumokat c) mindkettőt d) egyiket sem 1797. A gombasejt morfológiájára jellemző: a) a magállományt nem veszi körül maghártya b) sejtfala peptidoglikánból áll c) riboszómáik endoplazmazikus retikulumon helyezkednek el d) a magállomány RNS tartalma osztódáskor kromoszómákba szerveződik 1798. A gombák arthospóráira jellemző: a) a hifák fragmentációjával képződnek b) a környezetbe kerülve hamar inaktiválódnak c) minthogy a maganyag kondenzálódik, igen súlyos képlet, levegő útján nem terjedhetnek d) az anyasejt és a leánysejt sokáig együtt maradt 1799. A dermatophytonok közé tartozik: a) Crytosporidium b) Cryptococcus c) Microsporum d) Microphyton 1800. Az LPS megtalálható A: Gram negatív baktériumban B: Gram pozitív baktériumban C: mindkettőben 1801. A Clostridium tetani spórájának elhelyezkedése A: centralis B: subterminalis C: terminalis 1802. A baktériumok szaporodási görbéjén az adaptációs fázist követi A: akcelerációs fázis B: logaritmikus fázis C: stacioner fázis
___________________________________________________________________________ 256
1803. Az orvosi mikrobiológiában tárgyalt baktériumok többsége A: obligát aerob B: obligát anaerob C: fakultatív anaerob 1804. A konjugáció során a bakteriális DNS egy másik baktériumba átjut A: spontán B: vérrel C: „F” faktor útján 1805. A Zieehl-Neelsen festéssel kimutatjuk a A: Corynebaktérium diphteriae-t B: Mycobactérium tuberculoris-t C: Pseudomonas aeruginosát 1806. Az NK sejtek védő hatása A: specifikus B: nem specifikus C: fagocitózison alapul 1807. A passzív immunizálás során a szervezetbe jut A: toxid B: BCG vakcina C: immuglobulin 1808. A poliomyelitis elleni védőoltás tartalmazhat A: állati eredetű immunglobutint B: anatoxint C: élő attenuált kórokozót 1809. Az ikozahedrális szimmetriájú vírusra jellemző A: 20 lapja és 12 csúcsa van, 30 éle B: 10 lapja és 8 csúcsa van, 22 éle C: burok veszi körül 1810. A Paramyxovírusok A: DNS vírusok B: RNS vírusok C: fágok 1811. A fertőzött sejtből a vírus kiszabadulhat A: penetrációval B: dekapszidációval C: bimbózással
___________________________________________________________________________ 257
1812. A Neisseria meningitidis többnyire érzékeny rá, így ezt az antibiotikumot választjuk: A: aminoglikozid B: vancomycin C: penicillin 1813. A Bacillus anthracis A: igényes, nehezen tenyészthető baktérium B: hosszú, vaskos pálca C: peritrich csillós 1814. A Corynebacterium diphteriae baktériumok A: antigénszerkezetük alapján altípusokra oszthatók B: Clauberg táptalajon nőnek C: toxintermelésük kimutatása egéroltással történik 1815. A Mycobactériumokra jellemző A: spóráik miatt igen ellenállóak B: lassan szaporodnak C: sejtfalukban nincs peptidoglikán 1816. Az Escherichia coli A: gyakran okoz húgyúti fertőzést B: minthogy a normál flóra tagja, többnyire nem enteralis kórokozó C: oxidáz pozitív 1817. A Salmonella typhi diagnózisában használatos A: Kupfer sejtek kimutatása B: Widal reakció C: Straussz reakció 1818. A Vibrio cholerae szerotipizálása alapjául szolgáló antigén A: csilló (H) B: szomatikus (O) C: tok (K) 1819. Liquor esetén, latex agglutináció során A: a centrifugált minta felülúszóját, B: a centrifugált minta üledékét, C: felforralt minta felülúszóját használjuk 1820. Meningitisnél megfelelő mennyiségű liquor esetén elvégezzük A: az E-tesztet B: Gram festést C: a koaguláz próbát
___________________________________________________________________________ 258
1821. Gruber-Widal reakció esetén vizsgálatot végzünk A: antigén kimutatásra a vérből B: antigén kimutatásra a csontvelőből C: ellenanyag kimutatásra a vérből 1822. Enterococcus faecalis esetén diagnosztikus A: Metronidazolra érzékeny B: Az izolátumok jó része vancomycin rezisztens C: Az izolátumok jó része clindamycin rezisztens 1823. Melyik Proteus species nem rajzik? A: Proteus vulgaris B: Proteus penneri C: Proteus mirabilis 1824. Milyen táptalajon vizsgálhatom a baktériumok pigmenttermelését A: Véragaron B: Lemezagaron C: E67 táptalajon 1825. A gömb alakú baktériumok átlagos átmérője: A: 1μ B: 3μ C: 6μ 1826. Szőlőfürtszerű elrendeződést mutat: A: Streptococcus pyogenes B: Staplycococcus aureus C: Streptococcus pneumoniae 1827. A baktériumok melyik szaporodási fázisára jellemző, hogy a baktériumsejt pusztulása nagyobb mértékű, mint az osztódás üteme? A: adaptációs fázis B: logaritmusos, vagy exponenciális fázis C: stacioner fázis D: deklinációs fázis 1828. Melyik táptalaj alkalmas a Salmonellák székletből történő kitenyésztésére? A: eosin-metilénkék-agar táptalaj B: dezoxicholát-citrát-agar táptalaj C: bizmut-szulfilt-agar táptalaj D: CHROM-agar táptalap 1829. A felsorolt antibiotikumok közül melyik a fehérje bioszintézist gátló antibiotikum? A: Cefamandol B: Carbenicillin C: Cefotaxim D: Erythromycin E: Norfloxacin
___________________________________________________________________________ 259
1830. Melyik tulajdonság nem jellemző az exotoxinokra? A: fehérjetermészetűek B: jó antigének C: nem jó antigének D: toxikusak 1831. Melyik tényező felelős a spóra nagy fokú rezintenciájáért? A: több végű, erős spórafal B: magas víztartalom C: ecetsav nátriumsója D: dihidropikolinsav calcium sója 1832. Melyik mintából tudjuk kimutatni a Giardia lamblia cystáit? A: székletből B: vérből C: hányadékból D: húgycsőváladékból 1833. Az Enterobius vermicularis petéit nagy hatékonysággal ki tudjuk mutatni: A: székletből B: vizeletből C: anorektális kaparékból D: vérből 1834. Melyik bélféreg akcidentalis közti gazdája az ember? A: Trichuris trichiura B: Necator americanus C: Echinococcus granulosus D: Diphyllobothrium latum 1835. Melyik tulajdonság nem jellemző a sulfonamidokra ? A: folsavszintézist gátolják B: bactericid hatásúak C: csak azokra a baktériumokra hatnak, amelyek kész folsavat nem képesek környezetükből felvenni D: bakteriostatikus hatásúak 1836.
Melyik táptalaj nem mutat kénhidrogén-képzést ? A: Russel táptalaj B: Bizmut-sulfit agar táptalaj C: SIM táptalaj D. Clauberg agar táptalaj
1837.
Hogyan tesszük láthatóvá a komplementkötési reakciónál a szabad komplementet ? A: birka vörösvértestekkel B: hemolizinnel C: szenzibilizált birkavörösvértestekkel D. nyúlsavóval
___________________________________________________________________________ 260
1838.
Mi az antigen valenciája ? A: A determináans csoportok összessége. B: Csak azok a determinans csoportok, amelyek ténylegesen megkötnek ellenanyag-molekulákat. C: Az ellenanyag-molekulák összessége. D. Az azonos determináns csoportot vagy csoportokat hordozó antigének.
1839.
Melyik állítás igaz ? A: Parazitosisokban az IgE ellenanyagok megszaporodnak, ez fokozza a permeabilitást, amely nagy fokú folyadékáramlással jár. B: Parazitosisokban az IgE ellenanyagok nem szaporodnak meg. C: Parazitosisokban az IgE ellenanyagok csökkennek. D. Parazitosisokban az IgA ellenanyagok megszaporodnak.
1840.
Melyik ellenanyag szolgálja a nyálkahártyák védelmét ? A: IgG B: IgA C: IgM D. IgE
1841. Az apatogén Bacillus speciesekre jellemtő: A: Véragaron β-hemolízis B: Gram negatív tompán levágott végű pálca C: Gram pozitív élesen levágott végű pálca 1842. Tenyésztés során, negatív vizelet esetén milyen kórokozókra gondolhatunk továbbra is fennálló panaszok esetén? A: Ureoplasma urealyticum B: Streptococcus pyogenes C: Pneumocystis carinii 1843.
Mikor képződnek a legnagyobb precipitatumok ? A: ha az ellenanyag feleslegben van B: ha antigénfelesleg van C: ha az antigén és ellenanyag optimális mennyiségben van D. ha az antigén mennyisége optimális, de az ellananyag feleslegben van
1844.
Milyen szerológiai reakcióval határozzuk meg a vércsoportokat ? A: agglutináció B: precipitáció C: bakteriolízis D. komplement kötési reakció
___________________________________________________________________________ 261
1845.
Milyen szerológiai reakcióval mutatjuk ki a Corynebacterium diphtheriae toxintermelését ? A: bakteriolízis B: komplementkötési reakció C: precipitáció D. agglutináció
1846.
Melyik a lues kimutatására alkalmazott specifikus reakció ? A: VDRL reakció B: flokkulációs próba C: TPIT reakció D. RPR reakció
1847.
A vírusfertőzés mely szakaszában nem mutatható ki a virion : A: Adszorpciós fázis B: Penetrációs fázis C: Dekapszidációs fázis D. Eklipszis fázis
1848.
Melyik tulajdonság jellemzi az interferont ? A: IgM ellenanyag B: IgG ellenanyag C: 25.000-38.000 molekulasúlyú, enyhén bázikus, fehérjeszerű anyag D. 60.000 molekulasúlyú, enyhén savas, poliszacharid jellegű anyag
1849.
Melyik az a biokémiai reakció, amelyik a Proteusokat elkülöníti az Enterobacteriaceae más izolátumaitól ? A: nátrium-malonát bontás B: indol képzés C: kénhidrogén képzés D: phenilalanin-deamináz képzés
1850.
Melyik a hamis állítás ? A: Az E. coli törzsek 90 %-a 1 napon belül bontja a laktózt. B: Az E. coli törzsek 96%-a indolt képez. C: Az E. coli törzsek citokróm-oxidáz enzimet képeznek. D: Az E. coli törzsek ureázt nem termelnek.
1851. Melyik az a baktériumfaj, amely cukormentes lágy agarban, szúrt beoltással, szobahőmérsékleten esernyőszerű növekedést mutat ? A: Streptococcus pneumoniae B: Listeria monocytogenes C: Clostridium botulinum D: Enterobacter cloacae 1852.
Melyik állítás hamis ? A: Az exotoxinok fehérjetermészetűek. B: Az exotoxinok jó antigének. C: Az exotoxinok lipoproteinek. D: Az exotoxinok erős mérgek.
___________________________________________________________________________ 262
1853. Melyik antibiotikum tartalmaz makrociklusos laktongyűrűt? A: Cefalexin B: Cetamondol C: Cefuroxim-axetil D: Azithromycin 1854. Ki írta le elsőként a baktériumok vírusait ? A: Twort B: Erakastaro C: Robert Koch D: Louis Pasteur 1855. Milyen színű lesz Gram festéssel a Salmonella enteritidis ? A: lila B: sötétkék C: piros (világos) D: sötétzöld 1856. Milyen színű lesz Gram festéssel a Staphylococcus aurens ? A: lila B: sötétkék C: piros D: sötétzöld 1857. Ki készített elsőként szilárd táptalajokat? A: Luis Pasteur B: Paul Ehrlich C: Alexander Fleming D: Robert Koch 1858. A baktériumsejt anyagcseréjének legfontosabb szerve A: sejtfal B: sejtmag (maganyag) C: sejthártya D: citoplazma 1859. Melyik a baktériumsejt járulékos szerve ? A: sejtfal B: citoplazma C: tok D: maganyag 1860.
Melyik baktérium gömb alakú? A: Escherichia coli B: Spirillum minor C: Staphylococcus aureus D: Pseudomonas aeruginosa
___________________________________________________________________________ 263
1861.
Melyik állítás hamis ? A: Egyes baktériumfajok kedvezőtlen életfeltételek mellett spórát képeznek. B: Minden baktériumfaj képez spórát. C: Egyetlen baktériumban egyetlen spóra képződik. D. A spóra szunnyadó életet élő baktériumforma
1862.
Melyik állítás igaz ? A: A Haemophilus influenzae a növekedéséhez X és V faktort is igényel. B: A Haemophilus influenzae a növekedéséhez csak X faktort igényel. C: A Haemophilus influenzae a növekedéséhez csak V faktort igényel. D: A Haemophilus influenzae kinő véres-agar táptalajon is, mert X és V faktort nem igényel a növekedéséhez.
1863.
Melyik az a bélféreg, amely közti gazda nélkül terjed ? A: Taenioa saginata B: Taenia solium C: Echinococcus granulosus D: Enterobius vermicularis
1864.
Melyik bélféreg geohelminth? A: Diphyllobothrium latum B: Taenia solium C: Necator americanus D. Enterobius vermicularis
1865.
Melyik bélféreg terjed közti gazdával ? A: Ascaris lumbricoides B: Ancylostoma duodendle C: Taenia solium D. Trichuris trichiura
___________________________________________________________________________ 264
MINTAVÉTEL Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét. 1866. A kék dugójú (citrátos) csövet elsősorban az alábbi célokra használjuk. a) teljes vérkép b) glükóz meghatározás c) thrombin idő d) húgysav meghatározás 1867. Melyik csőben van az alábbiak közül nátrium heparin ? a) kék kupakos b) zöld kupakos c) levendula kupakos d) piros kupakos 1868. A piros kupakos (natív) csőbe vett vérből centrifugálás után nyert felülúszó a) mononukleáris sejtek b) plazma c) szérum d) nátrium citrát 1869. Nem okoz hemolízist: a) A vér megalvadása, a vér és az antikoaguláns nem megfelelő összekeverése miatt b) Turbulens áramlás a vérvétel során c) A vákuum cső túl erélyes keverése d) A mintavétel során a véna " keresése " 1870. Ha a beteg visszautasítja a vérvételt, a flebotomus feladata: a) értesíti a beküldő osztályt b) kényszeríti a beteget a vérvételre c) aláíratja a beteggel a visszautasítás tényét d) megkísérli rábeszélni a beteget a vérvételre 1871. A vérvétel technikai hibái a) hematoma képződése b) a tű átszúrta a vénát c) nincs a csőben vákuum d) a fentiek mind
___________________________________________________________________________ 265
1872. A következő megállapítások közül egy rosszat bejelölni a) Szürke dugós csövet használunk vércukor vizsgálathoz b) Szürke dugós csövet használunk hemokultúra vételéhez c) Lila kupakos csövet használunk teljes vérkép, fehérvérsejt és thrombocita vizsgálathoz d) Piros dugójú csövet használunk számos teszthez, beleértve a szérum enzimeket 1873. Téves laboratóriumi eredményt okozhat: a) Hemolízis és lipémia b) Nem megfelelő vér-citrát arány c) Az antikoagulált minta nem megfelelő keverése a vérvétel után d) A fenti mind 1874. Az alábbi betegség nem előzhető meg védőoltással: a) AIDS b) Hepatitis B c) Rubeola d) Kanyaró 1875. Melyik vérerek vére alacsony oxigén tartalmú? a) Artériák b) Vénák c) Arteriola d) Mind egyformán oxigenizáltak 1876. Az alábbi eszközök közül melyik nem egyszerhasználatos eszköz? a) Alkoholos törlés b) Vérvételi harang c) Kesztyűk d) Csövek 1877. A vérvételnek nem része: a) A beteg azonosítása b) A beteg megfelelő előkészítése ( diéta, gyógyszerszedés ) c) A megfelelő mintavételi csövek kiválasztása d) A laboratórium ellenőrének a neve és telefonszáma 1878. Ha hematoma képződik, nem szabad: a) igazítani a tű mélységén b) folytatni a vérvételt c) kihúzni a tűt és a vérvételi helyre nyomást gyakorolni d) próbálni más helyet 1879. A vérrel történő kontamináció elleni védő eszközök egyike a) antikoaguláns b) a zárt vérvételre alkalmas tű védőhüvelye c) tű d) a véralvadást elősegítő gél
___________________________________________________________________________ 266
1880. A bakteriális kontamináció leggyakoribb oka a hemokultúra vételénél: a) túl sok vér gyűjtése b) túl kevés minta gyűjtése c) a bőr nem megfelelő előkészítése d) a mintagyűjtésnél fecskendő és tű használata 1881. Az előírtnál hosszabb idejű strangulálás csökkenti az alábbi szinteket a) Összfehérje b) GPT c) Hemoglobin d) Egyik sem 1882. Nozokomiális fertőzések: a) a kórházi bennfekvés alatt szerzett fertőzés b) a születés előtt a méhben szerzett infekció c) tünetek a felvétel idején d) otthon a kedvenc háziállattól kapott fertőzés 1883. Az alábbi vírusok közül melyik vihető át fertőzött vérrel való érintkezéssel? a) Hepatitis A és rózsahimlő b) Hepatitis B és humán immundeficiencia vírus c) Kanyaró d) Mumpsz 1884. Melyik sorrend helyes vérvétel befejezésekor? a) kihúzni a tűt, felengedni a leszorítást, nyomás alkalmazni b) nyomás alkalmazni, felengedni a leszorítást, kihúzni a tűt c) kihúzni a tűt, emelni a nyomást, felengedni a leszorítást d) felengedni a leszorítást, kihúzni a tűt, nyomást alkalmazni 1885. A terápiás vérvétel indokolt az alábbi betegségek közül egyben a) Diabeteszes betegnél b) Morbilli esetén c) Leukémiánál d) Hemochromatosis 1886. Alvadékot nem hoz létre: a) az antikoakoaguláns nem megfelelő mennyisége b) magas fehérvérsejt szám c) nem megfelelő vér: antikoaguláns arány d) a vér és antikoaguláns nem megfelelő keverése 1887. A legfontosabb izolációs és óvórendszabály kategória a vérvevő számára a) a vérrel és testfolyadékokkal kapcsolatos óvintézkedések b) a seb és bőr óvórendszabály c) respiratórikus óvórendszabályok d) szigorú izoláció
___________________________________________________________________________ 267
1888. Melyik antikoaguláns nem a kalcium lekötésével gátolja a véralvadást ? a) EDTA b) kálium oxalát c) nátrium citrát d) nátrium heparinát 1889. Hiperglikémiás állapot áll fenn a) magas vércukor koncentrációnál b) magas triglicerid koncentrációnál c) alacsony vércukor koncentrációnál d) alacsony triglicerid koncentrációnál 1890. A következők közül melyik lehet a phlebotomia leggyakoribb szövődménye ? a) görcsök b) ájulás c) hematoma d) hyperventillatio 1891. Egy kollabált (összeesett) véna mit eredményezhet? a) görcsöket b) hematomát c) hipovolémiát d) nem nyerhető elegendő mennyiségű vér 1892. Melyik tényező nem preanalitikai faktor ? a)vérvétel technikája b)minta azonosítása c)minta szállítása
d)az analit meghatározásának módsze 1893. Mely hormon szintje magasabb a reggeli órákban ? a) ACTH b) TSH c) Prolaktin d) Növekedési hormon 1894. Melyek a fizikai aktivitást követően megfigyelhető változások ? a) CK, GOT csökken, kálium emelkedik b) CK, GOT és glükóz emelkedik c) CK, GOT , kalium és laktát emelkedik, glükóz csökken d) CK, GOT emelkedik, laktát csökken 1895. A hemolízis mely paraméterek értékét emeli a vvt-ből való kiszabadulás miatt? a) Kálium b) GOT c) LDH d) a + b+ c
___________________________________________________________________________ 268
MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
1896. A beteg A: aki az egészségügyi szolgáltatást igénybe veszi B: a laboros C: a vendég 1897. A betegnek joga van A: tájékoztatást adni mindenkinek B: tájékoztatást kapni C: egyikhez sem 1898. A beteg emberi méltósághoz való joga azt jelenti A: minden vizsgálatba bele kell egyezni B: semmilyen vizsgálatba nem kell beleegyezni C: csak a szükséges vizsgálatok végezhetők el 1899. A beteget tájékoztatni kell a vizsgálat végzés A: helyéről, idejéről, céljáról, eredményéről, következményeiről B: semmiről C: csak a vizsgálat idejéről 1900. A flebotomus, vért vevő személy A: csak laboratóriumi szakdolgozó lehet B: csak nővér lehet C: mindkettő 1901. Ritka vizsgálatok végzése A: minden kórházban kötelező B: sehol sem végzik hazánkban C: nagy kórházakban vagy speciális centrumokban végzik 1902. Minta szállításnál feltétel a hűtés A: mindig B: speciális mintáknál C: sohasem
___________________________________________________________________________ 269
1903. Flebotómia A: véna megvágása B: véna megvágása és vérlebocsátás C: egyik sem 1904. Vérvétel célja A: diagnosztika B: terápia C: mindkettő 1905. Vénás vérvétel leggyakoribb helye A: könyökhajlat B: kézfej C: lábfej 1906. Vérvételt befolyásoló tényezők A: csak biológiai tényezőktől függ B: csak személytől és étkezéstől függ C: mindkettőtől függ 1907. Helytelen vérvételi technika befolyásolja A: szérum kálium koncentrációt B: minden paramétert C: egyet sem 1908. Hemolízis növeli A: szérum kálium koncentrációt B: szérum LDH aktivitást C: mindkettőt 1909. Hemolízis során kiszabaduló anyagok interferenciát okoznak A: minden paraméternél B: egyik paraméternél sem C: CK aktivitás, koleszterin koncentráció 1910. Mintacsere elkerülése A: megakadályozható jó szervezéssel B: nem akadályozható meg C: minden 10. mintánál előfordul 1911. A: B: C:
Beteg azonosítása szóban vizuálisan szóban és vizuálisan is
1912. Vérvétel első lépése A: bemutatkozunk a betegnek B: megkérjük mondja meg a nevét C: megkérdezzük születési évét ___________________________________________________________________________ 270
1913. Vérminta legfontosabb azonosítása a beteg A: születési évével B: kórterem, ágy megjelölésével C: TAJ - számmal 1914. A kérőlap kitöltésekor fel kell tüntetni többek között A: a beteg nevét, TAJ - számát B: a kért vizsgálatot C: mindkettőt 1915. Vérvételi eszközök A: vérvételi cső, tű, tűtartó, stranguláló B: betegnek gumikesztyű C: egyik sem 1916. A vérvételi hematóma A: elkerülhetetlen B: mindig előfordul C: kiküszöbölhető
___________________________________________________________________________ 271
MOLEKULÁRIS GENETIKAI DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
1917. Molekuláris genetikai diagnosztikai módszerek alkalmasak a)betegség megállapítására b)betegség előrejelzésére c)gyógyszerhatás előrejelzésére d)a+b+c 1918. Restriction Fragment Length Polymorphism (RFLP) alkalmas a)mutáció kimutatására b)fehérje nagyság meghatározására c)nukleotid eltérések kijavítására d)egyikre sem 1919. A DNS hibridizációs próba biztosítja a)a keresett gén kiválasztását b)a DNS nagyságát c)a DNS összetételét d)a fehérje nagyságát 1920. A farmakogenetika foglalkozik a)a gyógyszerek gyártásával b)a gyógyszerek tervezésével c)gyógyszerek hatékony alkalmazásával d)b+c 1921. A gyógyszer metabolizáló és elimináló fehérjék közül a legfontosabb a)foszfatázok b)spektrinek c)citokróm P-450 (CYP) d)egyik sem 1922. A human genom tartalmaz közelítőleg a)50 000 gént b)200 000 gént c)1 400 000 gént d)2 000 000 gént
___________________________________________________________________________ 272
1923. A proteomics (fehérje tudomány) a)genetikára épül b)kisebb jelentősége van, mint a genetikának c)a kettő együtt hozhat létre jelentős új eredményeket d)a+c 1924. A PCR lépései a)denaturáció b)primer hibridizáció c)elongáció d)a+b+c 1925. Optimális PCR ciklusszám a)1-5 b)5-10 c)30-40 d)50-100 1926. A PCR primer optimális nagysága a)5 nukleotid b)10 nukleotid c)20 nukleotid d)50 nukleotid 1927. A nem specifikus PCR termék kialakulásának csökkentésére használható a)hot start PCR b)jump start PCR c)nested PCR d)a+b+c 1928. Melyik PCR kvantitatív a)Nested b)Long and Accurate c)Light Cycler d)Hot start 1929. Mutáció szűrési eljárások a)Single Strand Conformational Polimorphism (SSCP) b)Heteroduplex analízis c)Restriction Fragment Length Polimorphism (RFLP) d)a+b+c 1930. Heteroduplex analízis alkalmazható a)mutációk keresésére b)DNS szekvenálásra c)protein szekvenálásra d)peptid szintézisre
___________________________________________________________________________ 273
1931. A mutáció azonosítása történhet: a)nested PCR-rel b)nukleotid szekvencia analízissel c)Hot start PCR-al d)egyikkel sem 1932. A SANGER módszer a DNS szekvenáláshoz felhasznál a)dNTP-ket b)ddNTP-ket c)a+b d)egyiket sem 1933. Etídium-bromiddal törénő DNS detektálás: a)csak kettős szálú DNS-t detektál b)csak egyszálú DNS-t detektál c)mindkettőt detektálja d)egyiket sem detektálja 1934. kihagyni 1935. DNS detektálásnál használt enzimek a)gamma-GT b)alkalikus foszfatáz c)peroxidáz d)b+c 1936. kihagyni 1937. Leggyakoribb minta molekuláris genetikai diagnosztikában a)szérum b)limfocita c)vörösvértest d)trombocita 1938. kihagyni 1939. A genomiális DNS extrahálásának minőségi paraméterei a) a hozam b) tisztaság (E260/280) c) a molekula nagysága d) a+b+c 1940. A Leiden mutáció heterozigóta gyakorisága Magyarországon a) 0 % b) 2-5 % c) 10 % d) 11-20 %
___________________________________________________________________________ 274
1941. A Leiden mutáció a vénás trombózis kockázatát emeli a) heterozigótáknál 3-7-szeresére b)homozigótáknál 80-szorosára c)a+b d)egyik sem igaz 1942. A Leiden mutáció a véralvadás V-ös faktorának a) missense mutációja b) nonsense mutációja c) frame-shift mutációja d) spicling mutációja 1943. A Leiden mutáció kimutatási módszerei a) PCR-RFLP (Mn 1 enzim) b) Light Cycler c) Allél specifikus hibridizáció d) a+b+c 1944. kihagyni 1945. A Duchenne izomdistrophianál detektálható fő mutációk a) exon deléció b) exon duplikáció c) a+b d) egyik sem 1946. kihagyni 1947. A cisztikus fibrozis kialakulásáért felelős gén a) spektrin b) disztrofin c) miotonin protein kináz d) CFTR 1948. A cisztikus fibrozis gén leggyakoribb mutációja a ΔF 508 azt jelenti a) fenilalanin b) fenilalanin deléciója c) fenilalanin deléciója az 508-as aminosav pozícióban d) egyik sem helyes 1949. Melyik Apo E allél fordul elő leggyakrabban a kaukázusi populációban? a) e2 b) e3 c) e4 d) Egyforma az allélek előfordulási gyakorisága.
___________________________________________________________________________ 275
1950. Melyik eljárás használ gélelekroforézist? a) Allél specifikus oligonukleotid hibridizáció b) Restriction Fragment Length Polimorphism c) Real time PCR d) Egyik sem 1951. Melyik betegséggel mutat asszociációt az Apo E e4 allél? a) III. típusú hyperlipoproteinemia b) Abetalipoproteinemia c) Alzheimer-kór d) Familiáris hypercholesterinemia 1952. Milyen daganatos betegség megjelenésére hajlamosítanak a BRCA 1 gén mutációi: a) csont tumor b) agydaganat c) emlő és petefészek tumor d) vesetumor 1953. Milyen daganatos betegség megjelenésére hajlamosítanak a RET gén mutációi: a) medulláris pajzsmirigy karcinoma b) agydaganat c) emlő tumor d) petefészek tumor 1954. Milyen mutáció indíthat el tumoros átalakulást egy adott sejtben? a) egy tumorszupresszor gént aktiváló mutáció b) egy tumorszupresszor gént inaktiváló mutáció c) egy protoonkogént inaktiváló mutáció d) egy csendes (aminosav cserét nem okozó) protoonkogén mutáció 1955. Hány éles sáv detektálható az IgH elekroforetogrammon egy monoklonális/biallélikus IgH génátrendeződéssel járó leukémiás minta esetében? a) egy b) kettő c) három d) sok 1956. A fluoreszcencia in situ hibridizációval (FISH) a) a tumor sejtekben előforduló valamennyi genetikai eltérés DNS-próbák nélkül határozható meg b) a pontmuációk is kimutathatók c) interfázisos citogenetika valósítható meg d) transzlokáció nem detektálható
___________________________________________________________________________ 276
1957. A következő állítások közül melyik a helyes? a) DNS specifikus próbák nem alkalmasak klinikai diagnózisra b) Fluoreszcencia in situ hibridizáció (FISH) csak kromoszóma preparátumokon valósítható meg c) FISH-el génamplifikáció (gének többszörös megjelenése ) detektálható d) FISH-el a genomban található valamennyieltérés kimutatható 1958. Melyik DNS próba alkalmas kromoszómák transzlokációinak kimutatására interfázisos sejtekben a) centroméra specifikus b) töréspont specifikus c) nincs ilyen próba d) kromoszóma festő próba 1959. A komparatív genom hibridizáció előnye, hogy a) interfázisos sejtmagokban kromoszómák számbeli eltéréseit lehet kimutatni b) normál kromoszóma preparátumon a tumor genom genetikai eltérései detektálhatók c) alkalmazásával pontmutációk mutathatók ki d) a kromoszómák sávozásával a teljes tumor genomban meglévő amplifikációk kimutathatók 1960. Kromoszómák számbeli eltéréseinek kimutatására interfázisos sejtekben a ……. a legalkalmasabb módszer. a) FISH b) CGH c) GIMSA festés d) PCR
___________________________________________________________________________ 277
MŰSZERES ANALITIKA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét.
1961. Az abszolút analitikai módszernél A: a mérési adatokat kalibráló görbe segítségével értékeljük ki. B: egyetlen mért adatból kiszámítható az eredmény. C: standard addiciós módszert alkalmazunk. 1962. A nefelometriás analízis során a mért mennyiség A: az elnyelt fény mennyisége. B: a szórt fény intenzitása C: a fluoreszcens fény intenzitása 1963. Az egyenáramú polarográfiában a komponensek minőségi elemzésének alapja A: a polarogram lépcsőmagassága B: a diffúziós határáram. C: a féllépcső potenciál. 1964. Milyen energiaállapotú részecskéket használunk a lángfotometriás mérésekhez? A: Alapállapotú atomokat. B: Gerjesztett atomokat. C: Alapállapotú ionokat. 1965. A polarográfiás módszernél melyik összefüggés fejezi ki a mért jel és a koncentráció közötti mennyiségi kapcsolatot? A: A Nernst-Peters egyenlet. B: Az Ohm törvény. C: Az Ilkovič egyenlet. 1966. Melyik analitikai módszernél használunk az analitikai jel detektálására fényérzékeny réteggel bevont üveglemezt? A: Vékonyréteg kromatográfia B: Spektrográfia C: Polarográfia
___________________________________________________________________________ 278
1967. Milyen detektort használ az UV/VIS spektrofotometria? A: Fotocellát. B: Fotoelektronsokszorozót. C: Termisztort. 1968. Az alábbi három elektroanalitikai módszer közül melyik alkalmaz galván-cellát? A: Polarográfia B: Konduktometria C: pH-metria 1969. A felsoroltak közül melyik az abszolút analitikai módszer? A: Spektrofotometria B: Coulometria C: Voltammetria 1970. Elsősorban miben tér el egymástól a spektroszkópia, spektrográfia és spektrometria? A: A fényfelbontás módjában. B: A vizsgált minta halmazállapotában. C: A detektálás módjában. 1971. Milyen összefüggés van az analitikai módszer érzékenysége és kimutatási határa között? A: Egyenes arányban állnak egymással. B: Fordított arányban állnak egymással. C: Függetlenek egymástól. 1972. Az optikai emissziós spektrometriában melyik összefüggés teremt kapcsolatot a mért jel és a koncentráció között? A: Lambert-Beer törvény. B: Az Ilkovič egyenlet. C: Scheibe-Lomakin egyenlet. 1973. Az atomspektrometriás módszereknél oldatok lángba, plazmába történő mintabevitelénél melyik a legnagyobb hatásfokú módszer? A: Pneumatikus porlasztás. B: Ultrahangos porlasztás. C: Hidraulikus nagynyomású porlasztás 1974. Melyik színképtartományban alkalmazhatunk kvarcból készült optikai elemeket? A: Csak UV tartományban. B: Csak látható hullámhossz tartományban. C: Mindkét tartományban.
___________________________________________________________________________ 279
1975. A kapilláris zónaelektroforézis során a komponensek milyen tulajdonságuk szerint különülnek el egymástól? A: Tömeg/töltés szerint. B: Funkciós csoportjaik szerint. C: Méretük szerint. 1976. A felsorolt hullámhossz tartományok közül melyik felel meg a vákuum ultraibolyának? A: 400-800 nm. B: 200-400 nm. C: 10-200 nm. 1977. A felsorolt hullámhossztartományok közül melyik felel meg a közeli infravörösnek? A: 400-4000 cm-1. B: 40-400 cm-1. C: 4000-12500 cm-1. 1978. A Duboscq-koloriméteren milyen adatot olvasunk le, amiből az ismeretlen oldat koncentrációját számítjuk ki? A: Abszorbanciát. B: Rétegvastagságokat. C: Fényintenzitásokat. 1979. Mely elemek NEM határozhatók meg atomabszorpciós spektrometriás módszerrel? A: Ritkaföldfémek. B: Alkálifémek. C: Halogének. 1980. Mi a neve annak az analitikai módszernek, amely esetén a vizsgált anyagnak a poláros fény síkját elforgató képességét mérjük? A: Polarimetria B: Polarográfia C: Refraktometria
___________________________________________________________________________ 280
SEJT- ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét. 1981. A fehérje szintézis színhelye a: A: riboszóma B: lizoszóma C: nukleoszóma 1982. Az RNS szintézis színhelye: A: riboszóma B: nukleolusz C: endoplazmás retikulum 1983. Az eukarióta sejtekben lejátszódó leggyakoribb reverzibilis poszt szintetikus módosítás: A: proteolízis B: uridinálás C: foszforiláció-defoszforiláció 1984. A fehérjék vizsgálatára alkalmas a következő eljárás: A: Western blot B: Southern blot C: Northen blot 1985. A klónozáshoz szükséges a következő enzim: A: topoizomeráz B: DNS ligáz C: RNS polimeráz 1986. Hány nukleotid kódol egy aminosavat a mRNS-ben? A: egy B: kettő C: három 1987. A teljes genomot reprezentálja a: A: cDNS könyvtár B: peptid könyvtár C: genomi DNS könyvtár 1988. Az mRNS vizsgálatára alkalmas módszer a: A: PCR B: RT-PCR C: LCR ___________________________________________________________________________ 281
1989. A polimeráz nem alkalmas: A: kis tisztaságú DNS minta vizsgálatára B: vírusok kimutatására C: poliszacharidok kimutatására 1990. A polimeráz láncreakció ciklusának főbb lépései a következők: A: denaturálás-hibridizálás-szintézis B: prehibridizálás-hibridizálás-mosás C: denaturálás-jelölés-terminálás 1991. Nagy méretű genomi átrendeződések detektálására alkalmas eljárás: A: LCR B: FISH C: S1 nukleáz térképezés 1992. A genom programok DNS szekvenálási stratégiájának alapja a : A: sorozatos oligonukleotid szintézis B: sorozatos deléciók módszere C: véletlenszerű (random) szekvenálás 1993. A DNS szintézist terminálni lehet a következő nukleotiddal: A: ATP B: dCTP C: ddTTP 1994.
DNS polimerázzal történő nukleinsav jelölés során használható: A: [α-32P]dATP B: [β-32P]dCTP C: [γ-32P]dGTP
___________________________________________________________________________ 282
Többszörös feleletválasztás az állandó 4-es kulcs alapján Ebben a kérdés- (feladat) csoportban az 1, 2, 3 és 4-es számokkal jelölt válaszok közül egy vagy több helyes válasz lehetséges az A, B, C, D és E betűkkel jelölt kombinációk szerint: Válassza ki az alábbi kulcs alapján a helyes (legmegfelelőbb) választ. A: B: C: D: E:
1995.
az 1, 2 és 3-as válasz helyes az 1 és 3-as válasz helyes a 2 és 4-es válasz helyes csak a 4-es válasz helyes mindegyik válasz helyes
Prokariotákra jellemző: 1. egyfonalas, cirkuláris DNS-ük van 2. kétfonalas, cirkuláris DNS-ük van 3. sejtmagjuk kevés gént tartalmaz 4. enzimkomplexeik főleg membránhoz kötődnek
1996.
A kompartmentáció előnyei: 1. az enzimek szabadon helyezkedhetnek el 2. különböző pH-jú anyagi részecskék egyidejű jelenléte 3. nem kell energia befektetés 4. differenciált munkavégzés
1997.
Chaperon fehérjék: 1. receptorként működnek 2. részt vesznek az anyagtranszportban 3. a membránban koleszterinhez kapcsolódnak 4. számuk láz esetén megnő
1998.
A maghártya pórusai: 1. számuk változó 2. szelektívek 3. vörösvértestben hiányoznak 4. receptorokat nem tartalmaznak
1999.
Az eukarioták kromatinállománya: 1. egységesen festődő 2. az eukromatin mindig több mint a heterokromatin 3. az eukromatin mindig kevesebb mint a fakultatív heterokromatin 4. az eukromatin egy része azonos minden sejttípusban
___________________________________________________________________________ 283
2000.
A heterokromatikus állomány: 1. az exon és intron részekre való elkülönítés a heterokromatinban értelmetlen 2. csak intronból áll 3. csak exonból áll 4. exon és intron részeket egyaránt tartalmazhat
2001.
A nukleoszóma: 1. négyféle hisztonból álló hengert tartalmaz 2. négy darab hisztonból épül fel 3. minden eukariotában jellemző 4. minden sejtben jellemző
2002.
A kromoszóma: 1. a sejtes szerveződésű élőlényekre ugyanolyan alapszerkezettel jellemző 2. erősen szuperspiralizált, kondenzált forma 3. DNS-ből áll 4. a kromatinállomány transzportformája
2003.
A membrán fluiditását növeli: 1. alacsony hőmérséklet 2. alacsony koleszterol szint 3. alacsony telíítetlen zsírsav szint 4. alacsony telített zsírsav szint
2004.
A membránkomponensek mozgására igaz: 1. a fehérjék csak passzívan mozognak 2. a fehérjék nem, csak a glükoproteidek rotálnak 3. a foszfolipidek diffúziója külső és belső rétegeik között laterálisan a legerősebb 4. a foszfolipidek diffúziója rétegükön belül laterális irányban a legerősebb
___________________________________________________________________________ 284
Négyféle Asszociáció Jelölje a megfelelő betűvel a számokkal jelzett megállapításokat !
2005. A : prokariota DNS B : eukariota DNS C : mindkettő D : egyik sem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
nem tartalmaz hisztonokat szabályozó egysége operon génjeik ugrálók onkogén régióik a genom természetes részei regulátor génjei vannak iniciátor génjeik negatív szabályozók modulátor génjei a transzláció sebességét irányítják sok repetitív szakaszt tartalmaz a génaktiváló protein/GAP/ segíti az RNS-polimeráz kötődést szabályozó fehérjéik egy része non-hiszton
2006. A : sima endoplazmás retikulum B : riboszóma C : mindkettő D : egyik sem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
a vörösvértestre nem jellemző a xenobiotokumok oxidálását végzi előállítása génközvetlen szteroid hormonokat is termelhet önkoncentráció szabályozó a képződéséhez szükséges fehérjék a chaperonok nem membránalapú kompartment cisz-része vékonyabb membránú nem a sejtmag, hanem a külső miliő irányítja mikrotubulusokból áll
___________________________________________________________________________ 285
2007. A : mitózis B : meiozis C : mindkettő D : egyik sem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
haploid sejtből indul ki kromoszómák kialakulása nélkül történik előfázisában a kromoszómák válnak szét a génkicserélődés biztosítja a variabilitást kétkromatidás kromoszómákból indul diploid sejtből indul a kromatidák feleződnek a szabályosan felezett kromoszómák válnak szét as véletlenszerűen felezett kromoszómák válnak szét a véletlenszerűen felezett kromoszómák kromatidjai válnak szét
2008. A : lizoszóma B : peroxiszóma C : mindkettő D : egyik sem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
membránfúzió aktiválja oxidációs folyamatai általában dehidrogénezéssel járnak együtt membránja sok sziálsavat tartalmaz baktérium eredete ma már nem bizonyítható bontási folyamatokat végez enzimei a Golgi-ban képződnek egyik formája felhalmozódva a sejtöregedés oka lehet a kevert funkciójú oxidáz/MFO/ a kulcsenzime folyamatai gyakran szabadgyök képződéshez vezethetnek csak a májsejtekben jellemző
___________________________________________________________________________ 286
Relációanalízis A : Az állítás igaz, az indoklás is igaz, és az indoklás magyarázza az állítást. B : Az állítás igaz, az indoklás is igaz, de az indoklás nem magyarázza az állítást. C : Az állítás igaz, az indoklás nem igaz. D : Az állítás nem igaz, az indoklás igaz. E : Sem az állítás, sem az indoklás nem igaz.
2009. A fakultatív heterokromatin csak időlegesen blokkolt, mert bizonyos körülmények hatására információi előhívhatók 2010. A magnedv ugyanolyan mint a citoplazma, mert benne is van filamentumokból álló váz. 2011. Nem valószínű, hogy az intronok a linker régióban vannak, mert az intronok nem manifesztálódnak. 2012. Az aktív transzport mindig energiaigényes, mert függ a koncentrációgrádienstől. 2013. A sima endoplazmás retikulum a xenobiotikumok anyagcseréjében döntő, mert minden sejttípusban erőteljesen fejlett. 2014. A lizoszómamembrán cukorláncai markerek, mert legtöbbször sziálsav van a végükön. 2015. A mitokondrium szabályos prokariota, mert genetikai szemiautonómiája van. 2016. A maghártya ugyanolyan mint a plazmamembrán, mert egyforma a szelektivitásuk. 2017. A bazálmembrán 200-300 nm vastagságú pórusos képlet, mert a különböző szerkezetű szövetelemeket köti össze. 2018. A burkos vezikulum és a sima vezikulum más szerepet tölt be a sejtben, mert a burkos vezikulumot lektin veszi körül. 2019. A lizoszomális enzimek a szabad riboszómákon képződnek, mert ezek a fehérjék nem sejtszekrétumok. 2020. A Golgi apparátus membránjai egyforma vastagságúak, mert ugyanahhoz a sejtorganellumhoz tartoznak. 2021. A nem receptormediált endocitózis nem lehet fagocitózis, mert a fagocitálandó részecske mindig receptorhoz kötődik.
___________________________________________________________________________ 287
2022. A peroxiszóma nem membránnal határolt kompartment , mert csak néhány sejtben fordul elő. 2023. A diploszóma és a diktioszóma ugyanaz, mert mindegyik sejtkomponens. 2024. A citoszol állománya rendezetlen, mert a kompartmentek közti állománynak felel meg.
___________________________________________________________________________ 288
PATOLÓGIA Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét. 2025.
A golyva leggyakoribb oka: A: A pajzsmirigy túlmûködése. B: A pajzsmirigy "C" sejtjeinek elszaporodása C: A TSH hormon termelôdésének fokozódása miatt a pajzsmirigy állományának megnövekedése.
2026.
Melyik kórokozó által okozott sepsisben fordulhat elô elsôsorban mellékvese kéreg elégtelenség? A: Kanyaró vírus. B: Streptococcus. C: Meningococcus.
2027.
A mellékvesevelô leggyakoribb tumora: A: Angiosarcoma B: Nyáktermelô adenocarcinoma C: Phaeochromocytoma
2028.
Májgyulladást okozó tényezô,ami azután májsejtes rákot is okozhat: A: HIV fertôzés. B: Hepatitis "C" virus fertôzés. C: Hepatitis "E" virus fertôzés.
2029.
A hasnyálmirigy leggyakoribb megbetegedése: A: Cysticus fibrosis. B: Pancreas cysta C: Hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis)
2030.
A heveny (acut) pancreatitis leggyakoribb következménye: A: Cukorbetegség. B: Cysta képzôdés a pancreasban. C: A pancreasban és a körülötte lévô zsírszövetben elhalás és következményes hashártyagyulladás.
2031.
Mi a melanoma? A: A melanocytak jóindulatú daganata B: A melanocytak rosszindulatú daganata C: Melanocyta szaporulat olyan szövetben,ahol normálisan nem fordulnak elô melanocyták.
___________________________________________________________________________ 289
2032.
Mi a choristoma? A: Jóindulatú növedék,melynek komponensei az elôfordulási helyén normálisan nem találhatók meg. B: A magzatbolyhok daganata C: Mindhárom csíralemezbôl származó szöveti elemeket egyaránt tartalmazó, jó-, vagy rosszindulatú daganat.
2033.
Melyik nem jellemzô a rosszindulatú daganatok viselkedésére? A: Invazív növekedés. B: Metastasis képzés. C: Többnyire élesen körülhatároltak.
2034.
Mely tényezôket vesznek figyelembe a daganatok stadiumának meghatározásakor? A: A primaer tumor nagysága. B: A sejtek atypiájának mértéke. C: A stroma és parenchyma aránya a daganatban.
2035.
Mi az embolisatio? A: A keringésben sodródó bármely anyag miatti érlumen elzáródás. B: Az ép vérpályában a vér megalvadása. C: Az érpályában keletkezett vérrög sarjszövetes átépülése.
2036.
Melyik esetben alakul ki vizenyô? A: A vérplazma kolloid-ozmotikus nyomása nô. B: A plazma kolloid-ozmotikus nyomása csökken. C: Az érpermeabilitás csökken.
2037.
Mi a sarcoidosis? A: Rosszindulatú daganatos megbetegedés. B: A trópusokon elôforduló gombás betegség. C: Pontosan nem ismert eredetû,nem necrotisaló granulomakat tartalmazó szisztémás betegség.
2038.
Mi az alapvetô oka a familiaris hypercholesterinaemianak? A: Túlzott mértékû zsíradék fogyasztás. B: Az LDL receptor gén mutációja C: A túlzott szénhidrát fogyasztás.
2039.
Mi az elsôdleges sebgyógyulás? A: Sebészi metszések zavartalan,kis heget okozó gyógyulása. B: Tátongó sebek tömeges sarjszövetképzôdéssel járó,nagy heget okozó gyógyulása. C: A sebgyógyulás korai fázisa.
2040.
Mi jellemzi a hypertrophias cardiomyopathiat? A: Szívkamra dilatatio. B: Diastoles regurgitatio. C: Diastoles telôdés csökkenése.
___________________________________________________________________________ 290
2041.
Mi a biopsia? A: Boncoláskor eltávolított szövetminta. B: Az élő egyén testébe száloptikával történő betekintés. C: Élőből mikroszkópos diagnosis céljából eltávolított szövetdarab.
2042.
Milyen anyag szaporodik fel a máj parenchyma sejtjeiben von Gierke kórban? A: Savanyú mukopoliszaharidok. B: Glikózaminoglikánok. C: Glikogén.
2043.
Milyen molekulák szaporodnak fel Hurler kórban a lizoszómákban? A: Foszfolipidek. B: Glikogén. C: Savanyú mukopoliszaharidok.
2044.
Mi az elsődleges elváltozás a cysticus fibrosis pathogenesisében? A: a lizoszómális enzimek hibás működése B: a klorid ionok membrán transzportjának zavara C: ismétlődő felsőlégúti fertőzések
2045.
Milyen szövettani eltérés látható az I. típusú diabetes mellitusos betegek pancreasaban? A: vérzések, necrosisok, neutrophil leukocytas beszűrődés. B: T-lymphocytas beszűrődés. C: Hyalin lerakódása az erek falában.
2046.
Mi a melanoma? A: a melanocytak jóindulatú daganata. B: a melanocytak rosszindulatú daganata. C: Melanocyta szaporulat olyan szövetben, ahol normálisan nem fordulnak elő melanocyták.
___________________________________________________________________________ 291
Többszörös feleletválasztás állandó 5-ös kulcs alapján Az alábbi kulcs segítségével jelölje meg a helyes válaszokat: A: B: C: D: E: F:
az 1, 2, 3-as válasz a helyes az 1, 2, 3 és 4-es válasz a helyes az 1 és 3-as válasz a helyes a 2 és 4-es válasz a helyes csak a 4-es válasz helyes mindegyikválasz helyes
2047.
A sejtek osztódási képességüket tekintve 3 csoportra oszthatók : labilis, stabilis és permanens sejtekre. Jelölje meg a labilis sejteket ! 1. bélbolyhok hámsejtjei 2. bőr bazális rétegének sejtjei 3. csontvelői sejtek 4. májsejt 5. idegsejt
2048.
A regenerációra képes szövetekben ún. tartaléksejtek (rezervsejtek) vannak jelen, melyek szükség esetén aktiválódnak. Hogyan nevezzük a sejtciklus azon fázisát, melyben ezek a tartaléksejtek vannak ? 1. G1 2. S 3. G2 4. G0 5. M
2049.
A krónikus gyulladás speciális formája a granulomatózus gyulladás, melyben epithelioid sejtek találhatók. Mi az epithelioid sejtek eredete ? 1. fibroblast 2. lymphocyta 3. kapilláris endotél 4. monocyta 5. leukocyta
2050. 1. 2. 3. 4. 5.
Mely kémiai mediátoroknak van szerepe a gyulladásban ? proteáz hatás glicerin-foszfatidok felszaporodása T-sejt tolerancia elvesztése histamin calcitonin
1. 2. 3. 4. 5.
Thrombosis kialakulását több fontos tényező segíti. Melyek ezek? a keringés meglassúbbodása a vér összetételének megváltozása az érfal sérülése extrém elhízás időskori érelmeszesedés
2051.
___________________________________________________________________________ 292
2052.
Az extracellularis-interstitialis oedema kialakulásában az alábbi tényezők közül melyek játszanak fontos szerepet ? 1. emelkedett kapilláris hidrosztatikus nyomás 2. emelkedett só- és vízretenció 3. csökkent kapilláris ozmotikus nyomás 4. fokozott érfali permeabilitás 5. csökkent interstitialis ozmotikus nyomás
2053. 1. 2. 3. 4. 5.
A cirrhosis hepatis következményei, kivéve : oesophagus varicositas ascites icterus ulcus ventriculi portalis hypertonia
2054.
A sejt közvetítette immunválasz négy főbb típusa közül az I. típus az allergiás, atopiás immunválasz. Melyik sejtek játszanak ebben döntő szerepet? 1. hízósejtek 2. endotélsejtek 3. bazofil granulociták 4. B limfocita 5. monocita
2055.
A szervezet adaptív immunitására, az immunreakciókra az alábbiak közül meghatározóan jellemző : 1. immunológiai memória 2. neutropenia esetén nem alakul ki 3. fajlagosság 4. a humorális reakciók T-sejt függőek 5. csak immunkomplexek hatására alakulnak ki
2056.
A humorális immunválasz antitestek termelése révén valósul meg. Mely sejtek termelik az immunglobulinokat ? 1. monocyták 2. NK sejtek (természetes ölő sejtek) 3. T lymphocyták 4. plasmasejtek 5. B lymphoblastok
___________________________________________________________________________ 293
TOXIKOLÓGIA, TDM Egyszerű feleletválasztás Általában az egyszerű feleletválasztásos típusú tesztkérdésekben egy egyszerűen megfogalmazott kérdéshez három/négy/öt válasz tartozhat, melyek közül ki kell választani a leghelyesebbnek tartott választ, azaz egyetlen helyes választ, illetve annak betűjelét. 2057. Mi a toxikológia? a) gombatoxinokkal foglalkozó tudomány b) toxikus anyagok kimutatása c) mérgek és mérgezések tana d) mérgezések diagnosztizálása 2058. Mit nevezünk méregnek? a) minden anyag méreg kellően magas dózisban b) csak azok az anyagok, melyek fogyasztása halált okoz c) azok az anyagok, amelyeket a „köznyelv” annak nevez d) azok az anyagok, amelyek viszonylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva az életfolyamatok átmeneti, tartós, vagy végleges zavarát idézik elő, illetve halált okoznak 2059. A méreg eredetét tekintve milyen fajtái vannak a mérgezésnek? a) endogén, és exogén b) növényi eredetű c) állati eredetű d) szintetikus eredetű 2060. Mit fejez ki a biztonsági index, illetve a terápiás index? a) mérgezés után a gyógyultak %-os arányát b) a biztonságos használat és a veszélyesség közti kapcsolatot c) mérgezés után az elhaltak %-os arányát d) a gyógyultak és elhaltak egymáshoz viszonyított aránya 2061. Mi az alapvető különbség a biztonsági, illetve a terápiás index között? a) a biztonsági index a populáció 1, illetve 99%-ára, a terápiás index a populáció 50%-ára vonatkozik b) nincs különbség, csak két különböző nevet használnak c) a biztonsági index nagyobb d) a terápiás index nagyobb 2062. Lefolyását tekintve milyen az akut, vagy heveny mérgezés? a) lassú (kb. 3 hónap) b) rendkívül gyors (néhány óra) c) gyors (1 nap) d) igen lassú (több mint 3 hónap) ___________________________________________________________________________ 294
2063. Lefolyását tekintve milyen a krónikus, vagy idült mérgezés? a) lassú (kb. 3 hónapos) b) rendkívül gyors (néhány óra) c) gyors (1 nap) d) igen lassú (több mint 3 hónap) 2064. Mennyi idő múlva fejtik ki hatásukat a karcinogének, illetve radioaktív anyagok? a) kb. 1 óra múlva b) órák múlva c) napok, hetek múlva d) hónapok, évek múlva 2065. Melyik a legfontosabb hatásbefolyásoló tényező? a) szervezetbe jutás módja b) dózis c) halmazállapot d) egyéni érzékenység 2066. Milyen kölcsönhatás a szinergizmus? a) hatóanyagok hatásának kioltása b) hatóanyagok hatásának összegződése c) hatóanyagok egymás hatását fokozó együttes hatása d) azonos színreakciót adó szubsztanciák közös neve 2067. Toxikomániának minősül –e, ha valaki kóros életfunkciók korrekciója céljából előírt mennyiségben rendszeresen és tartósan xenobiotikumokat fogyaszt ? a) igen b) csak akkor, ha sohasem tart szünetet c) nem d) csak akkor nem, ha a keszítmény(ek) nem szerepel(nek) a pszichotróp anyagok, illetve kábítószerek listáján 2068. Mi a toxikus anyagok diszpozíciója? a) a hatóanyag kiürülése b) a hatóanyag raktározása a szervezetben c) a hatóanyagok átalakulása d) a kémiai anyagok „útja”, időbeni átalakulása a feszívódástól a kiürülésig 2069. Milyen célt szolgál a felszívódás? a) azt, hogy különböző anyagok a vérárammal eljussanak a különböző szövetekhez b) azt, hogy testsúlygyarapodást érjünk el vele c) azt, hogy testsúly csökkenést érjünk el vele d) spontán folyamat, nincs különösebb jelentősége
___________________________________________________________________________ 295
2070.
Mi a megoszlási térfogat? a) a keringő vér térfogata b) az a látszólagos térfogat, amiben a (gyógy)szer megoszlik c) extracelluláris folyadék térfogata d) a test egész víztere
2071. Minek az alapja a metabolizáció? a) a felszívódásnak b) a megoszlásnak c) az eliminációnak d) az oxidatív átalakulásnak 2072. Hány fázisban zajlik a metabolizáció? a) egy b) kettő c) három d) négy 2073. Melyik a legáltalánosabb kémiai reakció a metabolizáció során, s milyen enzim végzi? a) biohidroxiláció, cytochrom P450 b) hidrolízis, észterázok c) hasítás, transzferázok d) redukció, flavin enzimek 2074. Hol játszanak szerepet az endogén szubsztrátok és a konjugáz enzimek? a) a hatás kialakulásánál b) a metabolizáció II. fázisában c) fájdalomérzés kialakulásakor d) magas láz létrejöttekor 2075. Mi biztosítja a xenobiotikum hatásos formájának eltűnését a szervezetből? a) kölcsönhatásban lévő szubsztanciák b) egyes szerek potencírozó hatása c) a méregfelvétel mikéntje d) az elimináció 2076. Mi az az időtartam, ami alatt egy anyag koncentrációja a felére csökken egy adott helyen? a) koncentráció-felezési idő b) mennyiség-felezési idő c) eliminációs felezési idő d) félérték idő
___________________________________________________________________________ 296
2077. Az inhalációs szerek metabolizációja milyen termékek keletkezését eredményezi? a) Semmilyet, a szereket változatlanul kilélegezzük. b) Gyakran toxikus intermedierek képződését c) Kevésbé toxikus anyagok keletkezését d) Zsírszöveteket károsító anyagok keletkezését 2078. Milyen a véralkohol koncentráció csökkenésének a mértéke az elimináció fázisában? a) Lineáris (0,15 mg/l/óra) b) Nincs szabályszerű csökkenés c) Exponenciálisan csökken d) Csak akkor csökken, ha alszunk 2079. Mi a kábítószer? a) Minden anyag, amelynek fogyasztása kábulatot okoz b) Olyan anyag, amelynek fogyasztása tilos c) Minden olyan tudatállapot befolyásolására alkalmas anyag, amit az ENSZ kábítószernek nyilvánít d) Olyan anyag, ami csak tiltott kereskedelemben szerezhető be 2080. Kábítószer függőség kialakulása után a toxikus dózis kb. hányszorosát tolerálja a szervezet? a) 2-3-szorosát b) 10-20-szorosát c) 50-100-szorosát d) Már a toxikus dózist sem tolerálja 2081. Kábítószerek kimutatására melyik biológiai minta a legalkalmasabb és miért? a) A vér, mert itt dúsulnak a bomlástermékek b) A gyomortartalom, mert itt még kimutatható változatlan hatóanyag c) A vizelet, mivel a metabolizáció gyors d) A vér, mert a metabolizáció lassú 2082. Hogyan hatnak a szerves foszforsav-észter típusú növényvédő szerek az élő szervezetre? a) Felmaródást okoznak a nyálkahártyán b) Megkötik a hemoglobin Fe atomját, ezáltal bénítják az oxigén transzportot c) Irreverzibilisen bénítják a neurotranszmitter acetilkolin bontását végző kolinészteráz enzimet d) Reflexes szívmegállást okoznak
___________________________________________________________________________ 297
2083. Melyik állítás igaz? a) A kumuláció veszélye a fenotiazinok esetében csekély, a benzodiazepinek esetében nagy b) A fenotiazinok és benzodiazepinek kumulációja is csekély c) A fenotiazinok és benzodiazepinek kumulációja is nagy d) A fenotiazinok és benzodiazepinek esetében nincs jelentősége a kumulációnak 2084. Mivel segíthetjük elő a CO mérgezett gyógyulását és miért? a) Nem tehetünk semmit, a folyamat nem befolyásolható b) Alkoholt itatunk, mert az vérbőséget okoz c) Aktív szenet adunk, mert ez megköti a CO-ot d) Oxigént lélegeztetünk, mert a CO-Hgb reverzibilis kötés ezáltal gyorsabban bomlik 2085. Hol van szerepe a „kelát” képződésnek? a) A terápiás index javításánál b) Fémmérgezések kialakulásánál és gyógyításánál c) Drogokkal való visszaélésnél d) Sehol nincs szerepe
___________________________________________________________________________ 298
TDM mérési módszerek 2086. Az összes gyógyszerszint meghatározásra használt kompetitív immunológiai módszerre jellemző a)az antitest feleslegben van b)szabad antigén (gyógyszer) és jelölt antigén verseng a korlátozott számban jelenlévő antitest kötőhelyeiért c)a szabad antigén koncentrációjának emelkedésével a detektált jel mértéke is nő d)mindegyik homogén módszer 2087. A gyógyszerszint meghatározásra használt radioimmunoassay módszerek a)homogén módszerek b)kevésbé érzékenyek más immunológiai módszereknél c)a leggyakrabban alkalmazott módszerek d)az antigén (gyógyszer) helyett az antitestet jelölik izotóppal, a mintában lévő szabad antigén leszorítja a jelölt antitestet a szilárd felszínre kötött antigénről 2088. Az EMIT (Enzyme Multiplied Immunoassay) módszer esetén a)az antigént kovalens kötéssel enzimhez (glükóz 6-foszfát dehidrogenáz) kötik b)az enzim aktivitását fokozza az antitest antigénhez való kötődése c)az enzim aktivitását NADH → NAD átalakulás detektálásával határozzuk meg d)a mintában lévő antigén nem befolyásolja az antitest enzim-jelzett antigénhez való kötődését 2089. Az EMIT (Enzyme Multiplied Immunoassay) módszer esetén a)a minta antigén koncentrációja nem befolyásolja a detektált abszorbancia értéket b)a mintában lévő szabad antigén koncentrációjának növekedésével a detektált abszorbancia változás nő c)a mintában lévő szabad antigén koncentrációjának növekedésével a detektált abszorbancia változás csökken d)az antitest partikulumhoz kötött 2090 A fluorescens polarizációs immunológiai módszer (FPIA) esetén a reakcióelegy komponensei: a)a mintában lévő szabad antigén, fluorofórral jelzett antigén, korlátozott mennyiségű antigénre specifikus antitest b)a mintában lévő szabad antigén, fluorofórral jelzett antigén, feleslegben lévő antigénre specifikus antitest c)a mintában lévő szabad antigén, fluorofórral jelzett antigénre specifikus antitest d)a mintában lévő szabad antigén, fluorofórral jelzett antigén, partikulumhoz kötött antigénre specifikus antitest 2091. Abban az esetben, ha egy fluorofórral jelzett antigénhez antitest kötődik a)a fluorofór a megvilágítás hatására nem gerjesztődik b)a fluorofór által emittált fény intenzitása csökken c)a fluorofórral jelzett antigén rotációja lassul d)a polarizált fény intenzitása csökken ___________________________________________________________________________ 299
2092. Az apoenzim reaktivációs immunológiai módszerre jellemző a)a reagens csík felszínére korlátlan számú antitest molekulát kötnek b)az antigént egy enzimmel jelölik meg c)ha a jelzett antigénhez antitest kötôdik, az enzim aktiválódik d)a mintában lévő szabad antigén a jelzett antigént leszorítja az antitest kötőhelyeiről 2093. Az enzyme-channelling immunochromatography módszerre jellemző: a)immunkomplex képződés nem történik a meghatározás során b)két egymást követő enzimatikus reakció végterméke egy színes termék c)a keletkező termék színintenzitását detektáljuk d)kvalitatív módszer 2094. A nefelometriás és turbidimetriás inhibíciós módszerekre jellemző: a)nagy molekulatömegű hordozóhoz kovalens kötéssel gyógyszer molekulákat kötnek b)az antitest szabad formában van jelen c)ha az antitest a hordozóhoz kötött gyógyszerhez kötődik, a fényszórás csökken d)a mintában lévő szabad gyógyszer az antitesthez kötődve az agglutinátum mennyiségét növeli 2095. Milyen minta alkalmas digoxin meghatározásra? a)csak natív vér b)csak alvadásgátolt vér c)natív és alvadásgátolt vérminta egyaránt d)csak natív és EDTA-val alvadásgátolt vér
___________________________________________________________________________ 300
TDM, farmakológia 2096. A felsorolt gyógyszerek közül melyiket ajánlaná terápiás gyógyszer monitorozásra? a)orális antidiabetikumok b)orális antikoagulánsok c)digitálisz szívglikozidok d)vérnyomás csökkentők 2097. Melyek azok a feltételek, melyek nem indokolják egy adott gyógyszer gyógyszer szint monitorozását? a)A gyógyszer kis terápiás indexszel rendelkezik b)A mellékhatások arányosak a vérben levő gyógyszer szinttel c)Allergiát okoz a gyógyszer d)Jelentős egyéni variábilitások alakulnak ki a gyógyszer vérszintjében 2098. Mit nevezünk farmakodinámiás gyógyszer kölcsönhatásnak? a)Amikor több gyógyszer egyidejű alkalmazásakor a gyógyszer támadáspontján lép fel kölcsönhatás b)Amikor a gyógyszerek egyidejű alkalmazása során a felszívódás és a metabolizmus mechanizmusában lép fel kölcsönhatás c)A gyógyszerek egymással kémiai reakcióba lépnek a szervezetben d) A gyógyszerek szervezetből történő kiürülése folyamán lép fel kölcsönhatás 2099. Az életkor miként befolyásolja a gyógyszer hatását? a)Nincs rá hatással b)Jelentősen befolyásolja c)Alig befolyásolja d)Csak egyes gyógyszerek esetén kell figyelemmel lenni az életkori sajátságokra 2100. Jelentőséggel bír-e a hatóanyag bevitele a gyógyszer sorsára a szervezetbe? a)A hatóanyag sorsa független az alkalmazott gyógyszerformától b)A gyógyszerforma döntően befolyásolhatja a gyógyszer sorsát a szervezetben c)A gyógyszerforma alig bír hatással a gyógyszer sorsára a szervezetben d)Csak a vízben jól oldódó hatóanyagok esetén van jelentősége a gyógyszerformának 2101. Melyik jelenség nem tartozik a szervezetben történő gyógyszer megoszláshoz? a)Keringésbe történő bejutás b)Vérplazma fehérjéhez történő kötődés c)Vízterekben történő megjelenés d)Gyógyszer kiürülése a szervezetből
___________________________________________________________________________ 301
2102. Mi az indoka a paracetamol szint mérésnek? a)A gyógyszerből a bevett dózistól függően aktív, májkárosító metabolit keletkezik b)A gyógyszer terápiás indexe kicsiny c)A gyógyszer vesekárosító hatású d)A gyógyszer toxikus a pajzsmirigyre 2103. Mi az indoka a triciklusos antidepresszánsok mérésének? a)A farmakokinetikai egyéni variabilitás nagymértékű b)Toxikus metabolitok keletkeznek a terápia során c)Jelentős vesekárosító hatásuk van ezeknek a gyógyszereknek d)Gyakran okoznak allergiás tüneteket 2104.Mely mintából történik a ciklosporin meghatározása? a)vizelet b)vérplazma c)nyál d)teljes vér
___________________________________________________________________________ 302
TDM, kromatográfia 2105. A gyógyszerek HPLC-s gradiens elúciójakor változik: a)az injektált térfogat b)a mobil fázis összetétele c)az áramlási sebesség d)a nyomás 2106. A gyógyszerek reverz-fázisú folyadékkromatográfiás meghatározásakor: a)az állófázis poláris, a mozgófázis poláris b)az állófázis apoláris, a mozgófázis apoláris c)az állófázis poláris, a mozgófázis apoláris d)az állófázis apoláris, a mozgófázis poláris 2107. A szilárd-fázisú (SPE) gyógyszerkinyerés lépései sorrendben: a)aktiválás, mosás, mintafelvitel, elúció b)mosás, aktiválás, mintafelvitel, elúció c)aktiválás, mintafelvitel, mosás, elúció d)mintafelvitel, mosás, elúció, aktiválás 2108. Minek a jellemzője a HPLC-ben az elméleti tányérszám? a)az analitikai oszlop hatékonyságának b)a szerves oldószer polaritásának c)a mobil fázis pH-jának d)a vizsgálandó anyag szerkezetének 2109. Melyik általános detektor az alábbiak közül? a)elektrokémiai b)DAD (diódasoros) c)fluorimetriás d)RI (törésmutató) 2110. A gyógyszerszint mérésre használt legegyszerűbb HPLC rendszer felépítésének sorrendje: a)előtétoszlop; pumpa + injektor; analitikai oszlop; PC; detektor b)pumpa + injektor; előtétoszlop; analitikai oszlop; detektor; PC c)előtétoszlop; analitikai oszlop; pumpa + injektor; PC; detektor d)pumpa + injektor; analitikai oszlop; detektor; előtétoszlop; PC 2111. Milyen elválasztástechnikával lehetséges a gyógyszerek több mint 80%-át meghatározni? a)GC (gázkromatográfia) b)OPLC (túlnyomásos vékonyrétegkromatográfia) c)HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfia) d)CE (kapillár elektroforézis)
___________________________________________________________________________ 303
2112. A gyógyszerek kimutatására, kvantitatív meghatározására származékképzést alkalmazunk: a)az anyag oldékonyságának növelésére b)a meghatározás érzékenységének, szelektivitásának növelésére c)a pH-t megváltoztatására d)a polaritását megnövelésére 2113. A HPLC-s meghatározások során az oldószerek polaritása a következő sorrendben nő: a)i-propanol – acetonitril – metanol – víz b)metanol – acetonitril – víz – i-propanol c)víz – metanol – i-propanol – acetonitril d)i-propanol – metanol – víz – acetonitril 2114. A HPLC-s gyógyszermeghatározás kedvező elúciós profilját (k’) meghatározza a)az analitikai oszlop hossza, átmérője b)az analitikai oszlop szemcsemérete c)az eluens megfelelő összetétele d)a detektor érzékenysége 2115. HPLC-s gyógyszerszint meghatározásakor az ionpárképző alkalmazása a)retenciós idő növekedést okoz b)retenciós idő csökkenést okoz c)a mobil fázis pH növekedését okozza d)a mobil fázis pH csökkenését okozza
___________________________________________________________________________ 304