Kérjük, készítse el al-projektjének rövid (egy oldal terjedelmű) munkatervét, amely szinkronban van a negyedéves ütemezéssel, amelyek alapján a Gantt táblázatot el tudjuk készíteni. (Részletesebb munkatervet későbbi határidőre kérünk). Egészséges állati eredetű élelmiszerek biztonságos és fenntartható előállítása A tejtermelés gazdaságossága, a tej összetétele, táplálkozásbiológiai értéke, különböző tejtermékek előállításához való alkalmassága számos tényezőtől függ. Ebből kiindulva arra igyekszünk választ keresni, hogy különböző, egészséges, kedvező táplálkozási értékű tejtermékek előállításához az alapanyagot milyen gazdaságossági, fenntarthatósági különbségekkel lehet előállítani a tehénállomány fajtájától, típusától és az alkalmazott technológiai megoldásoktól függően. A munkát tej vizsgálatokra, üzemi, tenyésztési, technológiai és fajtákra vonatkozó felmérésekre alapozzuk. Az eredmények segíthetik a teljes tejtermék vertikum gazdaságosságának, fenntarthatóságának javítását. A sertéshús minősége, íz, aromaanyagainak öröklődése tisztázása érdekében mangalica, mangalica x durok F1 sertéseken DNS polimorfizmus vizsgálatokat, génexpressziós összehasonlító RT PCR-es feldolgozásokat végzünk (obese, túlzott elzsírosodás tulajdonságot befolyásoló gének, majd azok expressziójának vizsgálata mellett az AFABP, Protein, FASN). Az eredmények célirányosabb takarmányozás és szelekció kialakítását teszik lehetővé a mangalica tenyésztők számára. Az egészségvédő és megőrző halászati termékek gyártmányfejlesztésének célja a speciálisan takarmányozott, kurrens halfajok felhasználásával előállított termékek húsminőség vizsgálata és minősítése. Alapanyagként felhasználható halfajok az afrikai harcsa, a nílusi kéksügér és a lénai tok, valamint a kecsege interspecifikus hibridje. Jelen projekt kutatási célja a korábban alkalmazott tápok import összetevőinek (halliszt, halolaj) helyettesítése termesztett alga és baktérium törzsek anyagaival (Skeletonema, Isochyris, Chlorella, Chlamydomonas, Spirulina). A takarmányozási kísérletek lefolytatása a vizsgált halfajok több korosztályában indokolt (ivadék, növendék, étkezési hal). A természetben megújuló mikro-algák alkalmazása biztonságos és fenntartható haltermelést eredményez, mivel a jelenleg használt halliszt és halolaj forrása véges. A baromfitermékek esetében egyik vizsgálati célunk a tojássárgája-zsírsavösszetétel változásának nyomon követése ketreces, mélyalmos, szabadtartásos tartástechnológiában. Emellett a projekt keretében megvizsgálnánk az őshonos sárga magyar tyúk anyai vonal és húshibrid szülőpár kakasok keresztezésével előállított genotípusok termelési mutatóit és húsminőségét. Ezek a végtermékek alkalmasak lennének fenntartható, alternatív tartástechnológiára, az állat-egészségügyi szempontok figyelembe vételével. Tojótyúkokkal végzett kísérletekben olyan pozitív hatású anyagokat kívánunk megnövelni a tojásban (pl. omega-3, CLA, lutein, zeaxantin, folsav, kolin, E-vitamin), amelyek igazolt hatással bírnak pl. a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, a látásra, a hallásra, stb.
1. részprojekt: Egészségesebb tejtermékek fenntarthatósága a teljes termelési vertikumban
előállításának
versenyképessége
és
A tejtermelés különböző fajtájú, típusú tehénállományokkal történhet, amelyek termelése és tejösszetétele eltérő. A hazánkban is megatározó holstein-fríz fajta termelése kiemelkedő, azonban tejének zsír- és fehérje tartalma a közepesnél kisebb. A kettős hasznosítású magyar tarka termelése és tej hasznos anyag tartalma közepes. A kisebb állományú jersey tejhozama az előbbi két fajta közötti, viszont a tejének zsír-, és fehérje tartalma kiemelkedő. Az eltérő típust képviselő fajták testtömege, takarmány szükséglete, környezeti igénye is különbözik egymástól. Az említettekből adódóan az egyes fajtákkal különböző hatékonysággal termelhetjük meg a tej hasznos anyagait. A fentieken túl különbség mutatkozik az említett fajták tejfehérjéjének és tejzsírjának kémiai összetételében is, amelyből eltérő összetételű és táplálkozásbiológiai értékű tejtermékek állíthatók elő. A tej összetétele, táplálkozásbiológiai értéke takarmányozással ugyan módosítható, azonban valószínűleg gazdaságossági szempontból nem mindegy, hogy mely terméket, mely állomány által termelt tejből a legcélszerűbb előállítani, vagy takarmányozással befolyásolni. Jelen részfeladatunk célja választ keresni azokra a kérdésekre, hogy egyes egészséges, kedvező táplálkozási értékű tejtermékek előállítása szempontjából, milyen összetételű tej az optimális, és azt milyen fajtával a legcélszerűbb megtermelni. A részfeladat során az említett három fajtát tenyésztő partner gazdaságok állományaiban vizsgáljuk a tej összetételét. Felmérjük továbbá a különböző fajták takarmány szükségletét és a tejtermeléshez szükséges egyéb közvetlen ráfordításokat. Partner tejüzemben különböző tejtermékeket állítunk elő az egyes fajták által termelt, eltérő összetételű tejből és vizsgáljuk a tejfeldolgozás ráfordításait, valamint az egyes termékek összetételét, értékesítési árát. A munka során reményeink szerint számos új információhoz jutunk az egyes tejtermékek teljes tejtermékpályájának hatékonysági viszonyairól, amivel hozzájárulhatunk az egészségesebb tejtermékek előállításának fenntarthatóságához.
2. részprojekt: A mangalica sertéshús minősége, a zsíranyagcserét befolyásoló gének vizsgálata A magyar mangalica sertés az egyetlen tisztavérben fennmaradt őshonos sertésfajtánk. A Balkánon és a Kárpát medencében a rómaiak terjesztették el közvetlen ősét, a szalontai sertést. 1833-ban Milos szerb fejedelem sumadia fajtájú sertéseit József főherceg bakonyi és szalontai állományokkal keresztezte, így létrehozta a mangalicát. A mangalica hátszalonna vastagsága és húsának intramuszkuláris zsírtartalma magasabb, így a sertéshús íze sokkal zamatosabb a benne oldott íz és aromaanyagok miatt, eltér a többi magyarországi sertésfajtától. A mangalica x durok F1 esetében az íz és aromaanyagok ugyanúgy érvényesülnek, de a szalonnavastagság lényegesen kisebb. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy DNS polimorfizmus vizsgálatokkal, majd karaj és hátszalonna minták génexpressziós összehasonlító RT PCR-es feldolgozásával a zsíranyagcserét befolyásoló gének vizsgálata. A kísérletek során 2009 óta együttműködünk a Bologna Universityn Roberta Davoli professzorral. A legnagyobb magyarországi mangalica tenyészetből, az Olmos Tóth Kft-től származó minták feldolgozásával párhuzamosan a származás, ivar dokumentálása, napi súlygyarapodási adatok, hátszalonna-vastagság 2 pontos műszeres mérése, a hústermelési adatok: sonka, karaj, fehéráru tömege, vágott test tömege, és csepegési veszteség, a hús kalorimetriás eredményeinek statisztikai feldolgozásával összefüggések tárhatók fel a vizsgált zsíranyagcsere gének hatásaival kapcsolatban, mely célirányosabb takarmányozás és szelekció kialakítását teszik lehetővé a mangalica tenyésztőknek.
3. részprojekt: Minőségi baromfitermék-előállítás A nyugat-európai országokban az 1960-as években kialakuló, majd a 1970/80-as évektől egyre nagyobb teret nyerő alternatív (szabadtartásos és bio) baromfihús-termelési módszerek Magyarországon még nem terjedtek el széleskörűen. A hazai baromfiágazat sajátosságai, a még ma is nagy szerephez jutó háztáji és kisüzemi gazdaságok ugyanakkor kiváló alapot adhatnának az ilyen jellegű, az állatok jóléte mellett az iparszerű tartásban hizlalt szárnyasokéhoz képest jobb termékminőséget biztosító technológiák meghonosításához. Ezekben a tartási rendszerekben kizárólag a külső környezeti feltételekhez alkalmazkodó, lassú növekedési erélyű genotípusok használhatók fel. Erre a célra kiválóan megfelelnének az őshonos tyúkfajták – köztük a sárga magyar – hústípusú kakasokkal történő keresztezésével előállított végtermékek. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezáltal a géntartalékot alkotó fajták ismét gazdasági szerephez juthatnának, így hosszú távon is rendeződhetne helyzetük. A részprojekt keretei között meghatároznánk, hogy termelés gazdaságosságát szem előtt tartva melyik az a keresztezési konstrukció, amelyik a legjobb termékminőséget biztosítja. Ehhez a termelési adatok (súlygyarapodás, takarmányértékesítő képesség, elhullás) és a vágási paraméterek (elvéreztetés és kopasztás utáni súly, grillsúly, értékes húsrészek aránya, értékes belső szervek aránya, abdominális zsír mennyisége) mellett vizsgálnánk a hús beltartalmi mutatóit (fehérje-, zsír-, és hamutartalmát, zsírsavprofilját), valamint színét, texturális tulajdonságait és főzési veszteségét. Ezen adatokat az iparszerűen hizlalt brojlerekével összehasonlítva feltárhatnánk a termékminőségben mutatkozó különbségeket, és a kedvező tulajdonságok igazolásával megerősíthetnénk az alternatív tartástechnológiákban előállított csirkehúsból készült termékekbe vetett fogyasztói bizalmat. A részprojekt másik fő feladta lenne, hogy megvizsgáljuk, miként alakul a különböző (ketreces, szabadtartásos és bio) tartástechnológiában előállított tojások zsírsavösszetétele a tojástermelési periódus különböző szakaszaiban. Ezt a Farm Tojás Kft-vel együttműködésben valósítanánk meg. Tojótyúkokkal végzett kísérletekben olyan pozitív hatású anyagokat kívánunk megnövelni a tojásban (pl. omega-3, CLA, lutein, zeaxantin, folsav, kolin, E-vitamin), amelyek igazolt hatással bírnak pl. a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, a látásra, a hallásra, stb.
4. részprojekt: Egészségvédő hal élelmiszerek fejlesztése Takarmány adalék algakészítmények és növényi adalékok kiválasztása, speciális adalékok beszerzése, takarmány receptek összeállítása. Kísérleti takarmányok gyártása, vizsgálandó halfajok szaporító állományának beszerzése, kísérleti takarmányok laboratóriumi analízise, vizsgálandó halfajok mesterséges szaporítása, Takarmányozási kísérletek a vizsgált halfajok ivadék és növendék állományaival Három ismétlésben elvégzett vizsgálatsorozat Kísérleti halfajok feldolgozása, halászati termékek gyártmányfejlesztése, tápanyag tartalom, zsírsav összetétel és mikrobiológiai vizsgálatok, hal késztermékek minősítése, Gyártási technológia elemeinek kidolgozása, kereskedelmi bevezetés előkészítése
