Eger, Agria Park - avagy miért idegen Egerben a pláza? Középületek kritikai elemzése Készítette: K a l c s ó K i t t i
Középületek kritikai elemzése
Eger, Agria Park
E L Ő S Z Ó Távolról egész jól nézett ki. Meg voltam elégedve. Egy ideig. Míg be nem tévedtem szétnézni… Összképről beszélhetünk, de összhangról
már
kevésbé.
Sikertelen
kísérlet
funkcionális
vonatkozásba, építészetileg pedig koncepcionális hiányokat mutat. Egri lévén kötelességemnek érzem, hogy a város legújabb „szerzeményéről” szót említsek. A város nem bővelkedik modern épületekben, a Tesco-n és az OBI-n kívül nem nagyon épültek az elmúlt 10 évben középületek- kivétel erősíti a szabályt, a Makovecz féle uszoda. 2008 márciusában, hosszas várakozás és sok vitás helyzet után átadásra került az „egri pláza”. H O L Röviden annyit érdemes tudni az elhelyezkedéséről, hogy az Egert átszelő 25-ös út mentén, a Bazilika és az Autóbusz pályaudvar közelségében, gyakorlatilag a város „szívében” helyezkedik el. Kiemelt hely. Hogy miért? Korábbra nyúlnak vissza a szálak. A 20. században igen sok egri ember életében meghatározó pont volt a Dohánygyár-, mint munkalehetőség. A pláza-, ahogyan az emberek nevezik, ugyanis az Agria Park elnevezésnek nem sikerült betörnie a köznyelvbe- a pár éve bezárt Dohánygyár területén áll. Újonnan épült része a régi épületekkel kiegészülve igyekszik egységet alkotni - több-kevesebb sikerrel. Városszerkezetileg nem került rossz helyre- a funkciótól eltekintve, és a meg lévő épületre koncentrálva –könnyen elérhető és a közlekedési rendszer igen kis mértékben való módosítását vonta csak maga után. Ennyi belefér. Még a történelmi belváros szoros közelségében is. Az asszimilálódással nincs baj, a probléma mélyebbről fakad.
-1-
Középületek kritikai elemzése M I N E K -
Eger, Agria Park
K I N E K
Az első kérdés, akkor merült fel benne, amikor közzétették, hogy pláza épül Egerben, és ez a kérdés nem volt más, mint az, hogy miért kell ez a létesítmény Egernek. Köztudott, hogy Észak- Kelet Magyarország nem tartozik a leggazdagabb régiók közé, ráadásul Eger vonzáskörzetében élő emberek sem a legtehetősebbek. Mondhatnám, egy pláza luxus e vidéken. De hogy ne legyek ennyire drasztikus, példaként áll előttünk a Tesco és társai bevásárló városrészen már több éve épülni akaró Outlet bevásárlóközpont. Nos, hogy miért csak akar, az megint egy jó kérdés lehetne, de még egy Outlet sem tudott megépülni. Erre most egy „igazi” pláza! Az itt élő emberek vásárlóereje nem rendelkezik akkora erővel, hogy el tudja tartani. Egy ilyen helyen nem a kínai üzletek tolonganak, hanem a drágábbnál drágább külföldi üzletláncok boltjai, melyeknek a bérleti díj miatt az egyébként is drága portékájukat még drágábban kell eladniuk. Zárójelesen teszem hozzá, hogy az itt üzemelő Tesco is magasabb árréssel dolgozik, mint a város szélén álló áruháza. A XXI. század városépítészetéhez kezd hozzánőni a pláza, mint új funkció. A világban vannak olyan helyek, ahol ez a funkció egyszerűen nem tud kibontakozni. Itt is ez a helyzet, nem találja a helyét ez a létesítmény. A hevesi megyeszékhely olyan szempontból hátrányban van, hogy szinte „zsákfalunak” nevezhető. Nem érinti az autópálya és a vasúti közlekedésben sem bonyolít le áthaladó forgalmat. A kirekesztett szerepét kapta. Eger nem is nagyváros-nem minősíteni akarom ezzel, inkább Budapesthez vagy a közelebbi Miskolchoz hasonlítva, sokkal élhetőbb kisvárosias közege van-, inkább egy nagy faluhoz hasonlít. Elkerülte a nagyvárosok adta személytelenség szele. Az eladók a belvárosi üzletekben-, akik még épp egy távoli ismerősök is lehetnek-, kedvesen elbeszélgetnek a vevőkkel, sajátjuknak érzik az üzletet és a közeget. Ez a szituáció nem tud működni egy plázában. Még
-2-
Középületek kritikai elemzése
Eger, Agria Park
akkor sem, ha ott is egriek és környékbeliek dolgoznak. Létezik egy megmagyarázhatatlan légkör, ami az ilyen helyeken él. Ez sokkal személytelenebb és a nagyvárosok szelét továbbítja. Egy feszélyezettebb légkör lesz úrrá a vásárlóközönségen. A bevásárlóközpont „mű” funkció, csinált, kreált, de semmiképp sem természetes. A „benti utca”, mint plázafogalom, idegen és kezelhetetlen az embereknek. A mesterséges, túláradó fények, az utca zaját felváltó zene kavalkád-, amit élvezni végképp nem lehet, mert minden üzletben más szól-, az épületben megrekedő tömeg zaja-, ami a piaci hangulatra hajazva az alkudozó hangulat nélkül nem az igazi-, a csúszós, csillogásával az eleganciára utaló, bizonytalan járást eredményező padlóburkolat a saját ritmusukból is kizökkenti az embereket. Idegen elem. Az egri pláza megépülését többek csődként élik meg. Mi lesz most a belvárosi üzletekkel? Elveszik a régi varázsuk? Kénytelenek lesznek bezárni? Veszélybe kerülhet az „egri hangulat”? Szerintem nem. Inkább a pláza az, ami nincs a helyén. Illetve a funkció nincs a helyén. De ez már most érezhető! A kezdeti lelkesedésnek vége, itt nem sikerült befogadni ezt az új, XXI. századi fogalmat, az idegensége nem fordult át a jó értelembe vett és elfogadható újdonságba. Az egriek ragaszkodnak ahhoz a megmagyarázhatatlan érzéshez, amit a belvárosi boltok nyújtanak, és nem akarják a mai kornak ezt beáldozni. Mert ez az érzés jó! A sok eddig említett negatívummal ellentétben van azért pozitív oldala is. Többek között, ami nagy hiányossága az egri üzleteknek, az a nyitva tartás. Hétköznap este 5 óra után, illetve hétvégén délután 1 után megáll az élet a belvárosban. Minden bezár. Még az élelmiszer boltok is. Ez egy nagy korlát. Erre szolgált eddig a Tesco, és most a pláza megnyitása is azokkal tett jót, akik munka után, de este 5ig már nem tudnak vásárolni. Kérdés, hogy mennyi ilyen igényű ember él itt. A fiatalságon kívül, itt mindenki ahhoz szokott, hogy este ötkor bezár minden -3-
Középületek kritikai elemzése
Eger, Agria Park
és megtanulta már ehhez igazítani az életét. És hogy elegendőek-e ide csak a fiatalok? Nem hinném. Nincs nekik ekkora vásárlóerejük. Ráadásul az Agria Park üzletei sem a mostani
fiatalság
érdeklődési
körére
lettek
kiválogatva-
leszámítva az egy két videojáték boltot. A fiatalsággal kapcsolatban felmerült bennem még egy lehetőség, ami fellendíthetné a pláza életét-, de sikerült ezt is rosszul megszervezni. Egerben egy mozi van. Egyeduralkodó az Uránia mozi. Kedvére alakítja már több évtizede a jegyárakat, és a filmkínálatot is. Ha valamit a fővárosban hónap elején vetítenek először, az hozzánk csak hónap végére, vagy a következő hónapra jut el. 120 km olyan nagy távolság lenne? Egy hónap alatt a jobbak az interneten hozzájutnak a legújabb filmekhez. A pláza kiutat jelent(het)ett volna erre az elszigetelődésre és az „egyeduralom” megszakítására. Mondván, hogy legalább valami megmaradjon a régiből- a döntés nem vall túl mély felmérési és kutatási munkára-, a mozi üzemeltetését az egri Uránia mozi vezetőségére bízták. Így az elején lehet, hogy túl hosszúnak és részletesnek tűnik a funkció boncolgatása, de azt érzem, hogy az Agria Park esetében ez az alapvető és egyben a legnagyobb probléma. A megnyitás után 3 hónappal már olyan hírek terjedtek, hogy bezárni kényszerülnek az üzletek, mert még a bérleti díjat sem tudják kitermelni. A
tanulmánytervek
készítésekor
sokkal
inkább
egyfajta
művészeti, kulturális funkció kapott volna itt helyet. Eger a turista látványosságairól híres. Aki idelátogat, azért jön, mert a történelmi belváros, a kultúra, népi hagyományok megőrzése, a Bükk itt kezdődő szépséges világa érdekli. A kulturális lehetőségeink tárháza csekély Egerbe. Van egy galériánk, pár múzeumocskánk, de egy összefogó létesítmény hiányzikpéldául egy képtár, vagy egy hagyományok háza. Igény van rá.
-4-
Középületek kritikai elemzése
Eger, Agria Park
M I L Y E N A funkción túllépve, akár jó, akár nem, az Argia Park megépült és 2008 márciusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. KÍVÜLről, a főhomlokzat a maga nemében visszahúzódóan, a szomszédos
épületek
homlokzatképzésükhöz
építési
vonalához
alkalmazkodva
és
jelenti
egyszerű ki
az
anyagválasztással és a színvilágával, hogy mai. A két magas tetős épület között íves vonalaival felbukkanó, lapos tetős épülettömeg asszimilálódott. Az additív kialakítási mód érdekes megoldásokat eredményezhet, de annak is megvannak a határai. Az összhang megtalálása a kulcs minden esetben. És persze a koncepció. A jó koncepció. Mert attól, hogy van, még nem áll össze a ház. Itt ez lehet a probléma forrása. Az alaphelyzet az volt, hogy a volt Dohánygyári épületeket is bevonva épüljön fel a pláza. Ez megnehezíti bármely esetben is a beépítést és a tömegek együttélését, de ugyanakkor egy olyan egyedi helyzetet ad, aminek a jó megfogalmazása nagyot tud ütni – itt „ütés” nem volt. Még a külsőnél maradva, az additív tömegformálás olyan szintű nagymértékű sokat akarásba fordult át, amely már az épület megnemértettségéhez vezet és labirintusszerű kesze- kuszaságot eredményez. Egyenes, de íves, fa, kő, tégla, üveg, vakolat. Jó, mind jó, még együtt is, problémát az egyensúly elvesztése jelenti. Meglepődötten álltam az udvarban, a megelégedettségtől teli szívemmel a főhomlokzat láttán, hogy mi történik a privát pláza udvaron.
Egy
szóval
így
lehetne
összefoglalni:
minden.
Felfoghatatlan, hogy kerül ide egy, a fachwerkre hajazó, de ugyanakkor téglával burkolt házikó - mert nem nevezném többnek. Miért? Miért így? Minek? Kávázó az udvarnak. Ötlet szintjén elfogadható lenne, de kivitelezettségét tekintve vitatható. Egyrészt semmilyen történelmi ok nem indokolja Egerben a fachwerk
-5-
Középületek kritikai elemzése
Eger, Agria Park
építészeti mód felélesztését. Nincs, nem is volt. Ezen kívül, nevezzük
„mézeskalácsháznak”-
engem
inkább
arra,
mint
fachwerkre emlékeztet-, idegen, egyszerűen nemtörődöm módon kapcsolódik, inkább csak áll a régi Dohánygyár tornya mellettmellesleg a torony is érdekes kérdéskört vet fel, mert semmire nem használják, csak úgy tesznek, mintha együtt élne a plázával, de inkább csak haldoklik. Az udvar kaotikus hangulatát-építészetileg kaotikus, mert egyébként a naiv és erre érzékelten szemnek nagyon szimpatikusan be van fásítva, játszótérrel és kiülőkkel tarkítva- az még csak tetőzi, hogy a régi és az új épületszárny direkt kapcsolata feszült és végképp nem mondható harmonikusnak. Persze, ez is lehet egy koncepció, hogy ami régi, az legyen is az, az új pedig virítson, de nagyon, de ezzel együtt még lehetne kapcsolatot kialakítani. Itt erről szó sincs.
BELÜLről még kaotikusabb a helyzet. Abszolút pláza hangulat van-, azt hiszem, ma már létezik ez a fogalom. Boltok csillogó kirakatai, színes feliratok, mozgólépcső, szökőkút-anélkül nincs pláza-, és egy- két egri légkört felelevenítő képsorozat. A recept túl egyszerűnek tűnik ahhoz, hogy ne lehessen elrontani. Ismét a mérleg nyelvén van a hangsúly, aminek szintúgy nem sikerült egyensúlyban maradnia - legalább ez összhangban van… A felettébb pesszimista hangulatot még csak rontja, hogy ott jártamkor rám förmedt a kedves biztonsági őr, hogy nem lehet fotózni az épületben, mert így ellopom az ötleteket. A házirend 9. pontjában
szerepel,
hogy
tilos
fotózni
a
magánterületen.
Magánterület, amit mindenki érezzen sajátjának, de mindenkinek be kell tartani az előírt szabályokat. Ez is idegen az emberektől. Zárójelesen megjegyzem, hogy ráerőltetik az emberekre a szabályok megszegését. Az egyik földszinti padon üldögélő szobor
-6-
Középületek kritikai elemzése
Eger, Agria Park
arra késztetik az embereket, hogy leüljenek mellé, akár egy fotó erejéig is. Ettől függetlenül a pláza arra hivatott, hogy közösségi tér legyen, márpedig egy közösségi helyen mindig születnek közös élmények, amiket szívesen megörökít az ember. A hangulatot már csak fokozni tudja, hogy az új épületszárnyba is úgy tettek, mintha a régi akarna együtt élni az újjal és öntött vas oszlopokat beépítve és körbe burkolva mindenféle jól mutató, kirívó színű lapokkal még ki is emelték. Tartószerkezetileg nem kaptak szerepet, de legalább úgy tesznek mintha. A régi épületrészben gyönyörűen felújították a fa födémet- ez a rész szolgálja ki az éttermeket és a büféket, vásártér lett a neve, ami szerintem illik ehhez a részhez- és a Dohánygyár egykori külső homlokzatából most csalással ugyan külső és mégis belső homlokzat lett. Belső, hisz a plázába nyílik, de mégis olyan hangulatot áraszt az üzletek között sétálgató embereknek, mintha utcán járkálnának. A vásártér eme vonzó világát mégis sikerült elcsorbítani. A „hidakkal” bekötött régi épületrész födéme ugyan gyönyörű lett, de a gépészeti csövek eltüntetése már túl nagy kihívást jelentett és a kettő együtt nem biztosítja a távolról kirajzolódó magával ragadó látványt. Van még egy szembetűnő, illúzióromboló részlet. Az előbb emlegetett régi, most beltérivé vált homlokzatot semmibe véve, egyszerűen elébe állították a mozi bejáratát, jegypénztárt kiszolgáló pultot. Nem kerestem neki más helyet, de az az érzésem, ezzel nem én voltam csak így… Átgondolatlan és abszolút funkcionális banalitás. Miért oda? Egy ekkora plázában más megoldást találva kell kialakítani a mozi bejáratot, nem pedig oly módon, hogy az egyébként hangsúlyozandó, és kiemelésre hivatott régi épületrész homlokzata elé tolnak egy 4 méter magas pultot, ami a korábbi épület emeleti szintjén lévő ablakot egyszerűen keresztbevágja.
-7-
Középületek kritikai elemzése
Eger, Agria Park
Alaprajzi és funkcionális butaságok még bőven vannak. Csak egyet kiemelve, az utcán sétálva, a forgalmas, négysávos út mentén lévő homlokzat egyik földszinti ablakán bekukkantva egy idegen elem néz vissza, egy WC. Hirtelen nem is tudtam, miért olyan idegen, aztán elszégyelltem magamat…
Z Á R S Z Ó A XXI. századi életmód hírnöke a pláza. A média és a marketing háború már elkezdődött, de Egerben az emberek még nem
vették
fel
a
harcot.
Befogadhatatlan
elemként
asszimilálódott az Agria Park. A funkció rossz megválasztása és az építészeti túlzásokként felfogható sokat akarás kesze- kuszasága idegen elemként él tovább a városban. Költői
kérdés
lenne
a
meddig
és
a
folyatatás
továbbgondolásának a miértje.
Tervezők: tanulmánytervek: Lázár Ferenc, Wing Tervező Iroda generál tervek: Schön Építész Iroda Felhasznált irodalom: www.epiteszforum.hu „élmény Eger szívében” OCTOGON 2008/2. Egy dohánygyár metamorfózisa
-8-
