ECOLOGIAI MOZAIKOK 7. kötet Plósz Sándor

ECOLOGIAI MOZAIKOK 7. kötet Plósz Sándor Országos vízkészlet-gazdálkodási koncepció, Duna-Tiszaközi homokhátságról, Klímaváltozásról, és a szélenergiáról 2007.

Föld az őrbıl. Ugye látod, hogy az egyenlítı valamit „kettévág”? Legalább a felhıket.

Egyébként a szél-, a víz-, a biomassza energiája is, napenergia!

2

Tartalmjegyzék Országos vízkészlet-gazdálkodási koncepció

4

Várjunk még a milliárdok elköltésével! Duna-Tisza közi homokhátságról (a fél – sivatag) Globális tévedések

13

30

A végére: (e-mail váltások a fiammal) Szólóvitorlázó álma

92 96

MELLÉKLET: (A Magyar Tudós társAságtól.) Globális klímaváltozás program

97-104

Lezárva: 2007-10-25

3

„Két jégkorszak között vagyunk!”

Országos vízkészlet-gazdálkodási koncepció (Részkoncepció, tanulmány) Szerzı: Plósz Sándor, tájrendezı ökológus Szerzıi jogok fenntartva! ©

A tudományos elırejelzések (1960-72-2004.), kutatások azt mutatják, hogy ezredfordulóra és azt követıen még néhány évtizedig száraz, felmelegedı klímaváltozással kell számolnunk. Ezt a természeti folyamatot, jelenséget, a hazai vízkészlet-gazdálkodás tervezése nem vette figyelembe, és a várható következményekkel nem számolt; - Kis modulációkból eredı árvizek elleni védekezés, mint például a Vásárhelyi Terv csak részkérdésekkel, részterületekkel foglalkozik. (De azt is elszabotálják.) A Balaton vízkészlet-gazdálkodásának, nevezik inkább „vízpótlásának” - kérdése, téves szemléletben kiragadott példa, a nagy egészbıl. Hazánk területén megjelenı vizek mintegy 95%-a ahogy jön, úgy megy tovább a Dunával a Tiszával, és a Drávával. Felszín alatti vízkészleteink vagy szennyezettek, mint az elsı vízadó-réteg elnitrátosodott vizei, vagy mint a lassan regenerálódó kirabolt karsztvizeink, közötte a Bısi vízlépcsıvel és kavicsbányákkal tönkretett kavicsteraszaink vizei. De lehetne folytatni a tönkretett természetes termálvíz-kinccsekkel, például Hévíz, vagy Tata kérdését is, a kiadott vízhasználati engedélyeket, stb. Országos vízkészlet-gazdálkodást új alapokra célszerő helyezni!

4

Nem csak felszíni tározás létezik, mert azok, - a síkvidékiek - sokszor kedvezıtlen hatását a vízminıségre, már ismerjük, hazai és nemzetközi példák alapján. Az árhullámokkal való gazdálkodás a természetes vízjárás helyreállítását kell, hogy jelentse és nem tározást, ahol a vizek eutrofizálódása jelentıs vízminıség romlást eredményez, eredményezhet. A természetes vízjárás helyreállítása, az árhullámok lefutását késlelteti, a vízmegtartó rétegek feltöltését eredményezi, amelyek hosszú ideig tartalékokat biztosíthatnak, leromlott szikesedett talajaink regenerációját segítik elı a lebegıanyag, iszap lerakásával. Az élıvilág diverzitását gazdagítják, és az ártéri gazdálkodással, Európában unikális értékeket hoznak létre. A folyószabályozásból eredı medermélyülést, szabályozott fenéklépcsıkkel, a vízszintet tömlıgátakkal biztonsággal lehet (lehetne) szabályozni, kivezetni még az árvízszint, árvízi hozamok elıtt. A másik alapvetı vízkészlet-gazdálkodási lehetıségünk, amelyek a tiszta, döntıen ivóvíz minıségő vizek megırzésére alkalmas, a kavicsteraszaink védelme és a vízgazdálkodási jelentıségük ki- és felhasználása. Kavics-teraszokról: A kavicsteraszok geológiai képzıdmények, amelyek a kızetek felaprózódása, majd kopása során keletkezik, folyóvízi környezetben. A kavicsok keletkezése korábban folyamatos természeti jelenség volt, ma a folyók lépcsızése következtében ez a folyamat, Európa legtöbb folyójában akadályoztatva van. A kavicsteraszok ott keletkeztek, ahol a folyó lejtési, folyási jellemzıi megváltoztak. Adott fajsúlyú- mérető, anyagok leülepedtek, hordalék kúp formájában leváltak a vízfolyásról. A magyarországi kavicsteraszok döntı hányadát a Duna (İs-Duna) és mellékvizei alakította ki. Ma ezek fejlıdése, a kavics pótlása, a Duna és a folyók lépcsızésével megszőntek! Egyetlen "részben-élı" kavicsteraszunk van, a Sajó völgye.

5

Európa közepén unikális természeti értéknek tekintendı a Mosonikavicskút, amely a Pannon tenger korában és annak megszőnésével jött létre, a mintegy 900 m mély kavicsdelta. Hasonmásai csak a földtörténeti korokban kiszáradt Földközi tenger folyódeltáiban, Nílus, Rrhõne, stb. jöttek létre. Ez a kavicsterasz a Duna lépcsızését (Bıs) megelızıen, folyamatosan megújult vízzel, és elméletileg egész Magyarországot el tudná látni ivóvíz minıségő vízzel. A Duna elzárásával vízmegújulása megszőnt, a felszíni rétegek kiszáradásán túl, nagyobb probléma, hogy vasasodik, mangánosodik, szennyezıdik és kolmatálódik (eliszaposodik, eltömıdik) a víz- és kavicsvagyon. Regenerációja ma még biztosítható, és elengedhetetlen feltételnek tekintendı, a folyamatos vízellátásának biztosítása! Kulcskérdésnek tekintendı a Bıs ügyének megoldása! A további kisebb folyók, patakok kavicsszállító és alakító képessége minimális. A Felsı Tisza vidékén a folyó aprókavics és durva-homok, homok hordalékkúpjai újulnak meg az árhullámok során. A kavicsteraszát a Tisza, a Rába, Dráva, a mai országhatáron kívül alakítja, vagy utánpótlásuk a duzzasztások miatt megszőntek, - Duna, Sajó, Mura, Dráva, Rába kavicsteraszai megırzése, védelme elengedhetetlen, a diverzitás és a parti szőréső tiszta vizek megvédése érdekében. A kavicsteraszok jellemzı tulajdonsága, hogy vizük a mindenkori folyóvíz vízszintváltozásaihoz igazodik, a távolság és vízáteresztıképességtıl függıen lassúbb, vagy gyorsabb követéssel. Fokozottan érzékeny területek a felszíni környezetszennyezésre. Kavicsteraszaink másik csoportja az ısfolyók helyén egykor keletkezett kavicsteraszok, néhány esetben ma is felszíni vízfolyások, vagy vizes területek találhatók felettük, - Zala völgye, Somogyi völgyek, DélBalatoni berkek feküje, Váli völgy, stb. más esetekben a területek felemelkedtek, Kemeneshát, vagy a folyó elvándorolt és a terület feltöltıdése miatt, csak kutatófúrások útján ismerhetjük a kavicsteraszok helyét, Duna-Tisza közi kavicsteraszok. Egyes a teraszokban a törésvonalak miatt „elvágott” fosszilis vízkészletek 6

találhatók, amelyek mennyisége, behatárolt. Ilyen, az egyik legérdekesebb kavics-teraszunk a Tapolcai-medencében a Viszlói kavicsterasz, amely a Tapolcai medence alatt nagynyomású vízkészlettel rendelkezik, és a Balaton menti törésvonal zárja le. A Duna-Tisza közi kavicsteraszokat a kavicsbányászat rontja, úgy vízgazdálkodási, mint vízminıségi szempontból. Ez egyik fı oka, a terület kiszáradásának. Vízutánpótlásuk megoldatlannak tekinthetı Budapest beépítésétıl, a partfalaktól, a Ráckevei Duna-ág tavasításától, szennyezıdésétıl, partok kolmatálódásától, vagy törésvonalakkal, löszlerakódásokkal elvágottak, a Duna-Tisza közi kavicsteraszoktól. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a kavicsteraszok és azok felszíni területei a folyótól alapvetıen függenek, a térség természetes vízgazdálkodása szempontjából meghatározóak. Megbontásuk, "felnyitásuk", élıvíztıl való elzárásuk és vízhasználatuk, a hatásterületük vízgazdálkodását jelentısen módosíthatja. Egy kavicsbányából kitermelt kavics, növeli a depressziót, a felszíni és egyéb diffúz szennyezıdések beáramlását, ha nem pótoljuk a víztérfogatot, más vízbázisból. Inkább nyomás alá kell helyezni a kavicsbányát, vízszintemeléssel, mint depressziót elıidézni a kavicskitermeléssel! Az „élı”, vízfolyáshoz kapcsolódó, és az "ısi" az eredeti folyóval már aktív kapcsolatban nem lévı kavicsteraszok környezeti érzékenységüknél fogva, fokozottan védett természeti és vízminıség-védelmi, kategóriába sorolandók. Vízminıség szempontjából a kérdés feltárt, néhány méter kavicsterasz elegendı, hogy a nem éppen tisztának mondható Duna vízbıl a természet, ivóvíz minıségő vizet állítson elı. Kavicsbányászatra - csak a Sajó-völgyi részlegesen megújuló és a Duna menti, kavicsteraszokból azok, amelyek méretüknél és 7

elhelyezkedésüknél fogva, a többi kavicsterasz vízbázisának és/vagy vízelosztás szempontjából is szükségesnek tekintendık, - területei jelölendık, jelölhetık ki. (Kavics igénynél a várhatóan elıbb- vagy utóbb bekövetkezı panelházak bontása is, nyersanyagforrásnak tekintendı!)

Koncepció Magyarország vízgazdálkodási rész-koncepciójának lényege, a kavicsteraszok védelme, vízzel való ellátása, a megfelelı, gyakorlatilag ivóvíz minıségő vizek visszatartása, továbbítása, a térségi vízgazdálkodás javítása, a megújuló- és/vagy gazdaságos energiák (pl. szélenergia) vízemelésre való felhasználásával. •

• •

• •

A Dunán a Mosoni-kút vízellátásának helyreállítása, a folyóvízzel megújuló kavicsteraszok vizét a szélenergia segítségével a magasabb térszínen lévı, Rába illetve zárt kavicsteraszokra emelve, azok vízellátása, telítése, vagy például a Középhegységi karsztok, Balaton vízellátásának pótlásának, közvetlenül, vagy a karszton keresztül, biztosítása is vizsgálandó kérdés lehet, stb. Vértes, Gerecse karsztok telítése, helyreállítása, parti kavicsteraszokon szőrt vízbıl. A folyamatosan megújuló Csepel-szigeti kavicsterasz vízébıl a Duna-Tisza közi kavicsteraszok telítése vízzel, a térségi, homokhátsági vízgazdálkodás helyreállítása érdekében. Csepeltıl a Tass-i zsilipig kialakított kutak és szélerımővek kiszámítható módon biztosíthatják a Duna-Tisza közi felszínalatti vizek regenerációját, nagyrészt EU programok keretében. A Dél-Somogyi, Zalai területeken a Dráva és a Mura folyóvízzel megújuló kavicsteraszain megtisztult vizek felhasználása a térségi vízgazdálkodás javítására. Törésvonalakkal zárt fosszilis vízkészlető kavicsteraszok vízpótlása, tartalékok képzése. 8

•

A meglévı kavicsbánya-tavak felhasználása a teraszok víztelítése érdekében, és ezek megfelelı hálózatainak kialakítása.

Feladatok: Nemzetközi feladatok és kötelezettségek: • A Duna vízmegosztása, vagy az eredeti mederbe történı visszavezetése, a Mosoni- kavicsterasz, teraszok vízellátása érdekében. (Csallóköz-Szigetköz egységes rendszerben.) • Dráva, Mura, Rába vízkészletének és minıségének megırzése, javítása és nemzetközi egyezményekben való rögzítése, a kavicsteraszok vízellátásának biztosítása érdekében, vízlépcsı építések elhalasztása. • Sajó-Hernád vízgyőjtıjének nemzetközi védelme a kavicsutánpótlás biztosítása érdekében, akadályok megszüntetése. Törvény-, rendeletmódosítási, alkotási feladatok: • A Természetvédelemrıl és a Környezetvédelemrıl, Bányászatról, Vízgazdálkodásról szóló törvények módosítása, felülvizsgálata a kavicsteraszok fokozott védelme érdekében. A kavicsteraszok ex lege védelmének biztosítása. • Kavicsterasz kataszter kidolgozása és a területek minısítése, a geológiai térképek alapján. • Agrár-környezetvédelmi program kidolgozása és megvalósítása, a kavicsteraszok felszíni területeinek védelmére. Mőszaki- gazdasági tervezési feladatok: • Mőszaki gazdasági és megvalósíthatósági tervek kidolgozása. Költség-haszonelemzés. • Pilot program, az EU vízgazdálkodási-, természet- és környezetvédelmi-, energetikai irányelveinek figyelembevételével, pályázatok kidolgozása.

9

Kiegészítı gondolatok: (az opponensek érveinek megválaszolására) Minden m3 víz, amit nem hagyunk elfolyni az országból, itt hasznosul! -

-

-

-

-

-

-

Az ország energiatermelésében az alternatív, megújuló energia termelését fokozni kell az EU irányelvei szerint, és egyben a támogatandó programok között van. Az alternatív energiák közül a szélenergia idıjárásfüggı, nem biztosít megbízhatóan folyamatos energiatermelést, tehát elkülönített felhasználása csak elınnyel jár. A koncepcióban rögzített megoldás, nem igényel folyamatos energiaszolgáltatást, alkalmazkodik a szélhez. „Telítettség” esetén, a „felesleges” energia az országos hálózatba bekapcsolható. (De hol vagyunk még ettıl?) A kavicsteraszok csak lebegı-, ülepedıanyagtól mentes vízzel telíthetık, hogy a kolmatációt megakadályozzuk. Ezért kell az élı kavicsteraszon szőrt, vagy parti szőréső, vagy megújuló viző kavicsbányából kiemelt, gyakorlatilag ivóvíz minıségő vizeket, védeni és felhasználni, tartalékolni! A csıvezetékek PET csıbıl kialakíthatók, amelyek másodlagos mőanyag-felhasználás hatásfokát is javítják. (háttéripar fejlesztése, hulladékhasznosítás, szelektív hulladékgyőjtés, stb.) Nem kell „Rokla” csı, ha a PET jó gázvezetéknek, miért ne lenne jó vízvezetéknek, kisebb a súrlódási veszteség is! A kasztvizek telítése során, ha van ilyen probléma, a beszivárgás átalakítja a vízminıséget, sóösszetételt a természetes karsztvíznek megfelelı összetevıkre, hiszen a csapadékok sem azonos összetevıjőek. Szélenergia hasznosítás az egész világon elfogadott, miért lenne nálunk veszélyes? Mennyivel tájidegenebb egy szélerımő, mint pl. egy Westel átjátszó-torony? 10

-

-

-

-

-

Európa nyugati felén a kavicsteraszok szinte mindenütt védettek, ezért jönnek hozzánk, kirabolni a kavicsvagyonunkat, amelyekrıl, és amelynek hatásairól nagy a hallgatás, széles e hazában! A rendszer programba állításával, a védelmi indokok érveivel, magunk mellé állíthatjuk az Uniós szerveket a Bısi ügy megoldására. A tótoknak is elfogadható magyarázatot ad a nemzeti szimbólumuk lebontására, İk is nyernek a Csallóközben és a Duna, Vág, Garam mentén. (Igaz, magyar lakta területek, de az - jó!) Tılük sem folyik el minden víz, és ott hasznosul. Folyók mente egyben átszellızési folyosó, szélcsatorna, tehát alkalmas szélerımővek rendszerének kiépítésére. (A +50 m magassági széltérkép megvan az országról.) Munkát teremt, gondolatot ébreszt, nemzeti vagyont gyarapít, felemelkedést biztosít!

Megjegyzés: A Szerzı fenntartja magának a törvényben biztosított szerzıi és szabadalmi jogokat, a koncepció védelmére, annak továbbfejlesztésére , a koncepció bármely formában való, publikálásának, közlésének és felhasználásának a jogára. © Szerzıi Jogvédı Hivatalba beadva. Budapest, 2004-04-12

11

Apáink is gondolkodtak (Gyuri az Apám, Szily József a Nagybátyám)

12

Várjunk még a milliárdok elköltésével!

Duna-Tisza közi homokhátságról •

Plósz Sándor, tájrendezı-ökológus, [email protected]

Idézettel kezdem, az Index-bıl másolva:

„Csapadékpótlásra csatorna Csepeltıl Csongrádig? Most ötszáz, vagy késıbb többezer milliárd a tét •

Bodolóczki Linda

2006. május 22., hétfı 0:49 Háromszázezer embert kell kitelepíteni pár évtized múlva az akkor már csak tevetenyésztésre alkalmas Homokhátsági sivatagból. A Bács-Kiskun zömét, Pest megye déli és Csongrád nyugati sávját elfoglaló terület problémája ısrégi, megoldás még mindig nincs - a projekt elıkészítésének még csak az elıkészületeinél járunk. Egy azonban biztos: csatorna nem szerepel a 200713-as tervek között, pedig vannak, akik szerint csak ez jelenthetné a hosszútávú rendezést. A kiskunsági Homokhátság problémái nem újkeletőek, az ENSZ Mezıgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) már 2003-ban félsivatagi övezetbe sorolta a területet. A probléma régi, csakúgy, mint a megoldási lehetısekrıl való vita: az elmúlt 150 évben a két nagy folyónk közötti csatornára tucatnyi nyomvonalterv született, már Széchenyi is törvényben rögzíttette a csatorna megépítésének szükségességét. Sıt a kanálist el is kezdték építeni, Dunaharasztinál kilép a Soroksári-Dunából, a neve ma is Duna–Tisza-csatorna, ám hamarosan elszáll a bátorsága, délre fordul és végül visszasunnyog a Dunába. Az utóbbi tíz évben országgyőlési- és kormányhatározatok rögzítettek cselekvési terveket, mégsem sikerült érdemben elırelépni a Homokhátság elsivatagodása ellen.

13

A Homokhátság a térképen (Forrás: MTA)

Csatorna kéne ide Nacsa János, a gödöllıi Szent István Egyetem tanára, a Közép-Magyarország Régió fejlesztési tanácsának bizottsági tagja szerint az egyetlen hosszú távú megoldás a Csepeltıl Csongrádig húzódó csatorna építése lehet. Szerinte évrıl évre kevesebb csapadék hull, a talajvízszint pedig az elmúlt 10 évben 6ról 10 méter mélybe húzódott vissza, megindult az elsivatagosodás. Az évente hiányzó 100 mm csapadék pótlására minimum másodpercenként 35 köbméter vízhozam kell, vagyis csatorna. Ez biztosítaná a földek öntözését, a Duna áradása esetén ez elvezetné az árat, és nagyságából adódóan hajózható is lenne. szerint beavatkozás nélkül néhány évtizeden belül mintegy 300 ezer embert kell kitelepíteni a Duna-Tisza csatorna 78-108 térségbıl. Ennek a költsége több Ráckevei-Soroksári Duna-ág 74-95 ezer milliárd forint lenne, míg a DunaBudapesti szakasz 65-95 völgy átfogó fejlesztése Szobtól Dunakanyar 105-151 Csongrádig maximum 500 milliárd kell. (Ahhoz, hogy a csatorna Összesen 322-449 megépíthetı legyen, elıbb rendbe kell tenni a Ráckevei-Soroksári Duna-ágat.) A számítások még 2004-ben készültek a Közép-Duna völgy fejlesztésérıl szóló Beszédes-program megalkotásakor. Nacsa szerint a 2007-13-as idıszak a csatorna-kiépítés és a komplex feljlesztés stratégiájának kidolgozására (ami az alapja lenne a következı 25-30 év fejlesztési irányának) és a projekt elkezdésére szolgál majd. Forrásigény forint)

min-max

(milliárd Nacsa

Vagy mégse? 14

Csakhogy, a "központban" nem számolnak ilyen tervekkel, az Országos Területfejlesztési Hivatalban megtudtuk, a második Nemzeti Fejlesztési Tervben és a Közép-Magyarországi Operatív Programban nem szerepel csatornaépítés. A nagyprojekt elıkészítése folyamatban van: egy tavalyi kormányhatározat költségvetési forrást biztosít a kidolgozására. A programban vízgazdálkodási, természetvédelmi, vidékfejlesztési intézkedések sora szerepel majd, de a csatorna szó nem fordul elı benne - mondta az Indexnek Pintye Ágnes, az OTH kiemelt programok fıosztályának vezetıje. Ötszáz millió forint állami pénzbıl a tervek szerint még az ısszel elkészül a nagyprojekt megvalósíthatósági tanulmánya, de jelenleg még az elkészítésre vonatkozó közbeszerzési eljárás sem kezdıdött el. A projekt célja a DunaTisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezıtlen változások hatásainak mérséklése: a hátság természeti értékeinek megırzése, helyreállítása, a természetben bekövetkezett degradációs folyamatok megállítása, a tájszerkezet, tájkép védelme a vízháztartás javításával. Emellett pedig a hátság népességmegtartó képességének javítása területés vidékfejlesztéssel, agrárszerkezetváltással, infrastruktúrafejlesztéssel.

Eddig semmi érdemi nem történt Két éve az MTA Regionális Kutatások Központja tanulmányt készített Homokhátság 2004. Szembesítés, lehetıségek, teendık címmel. Csatári Bálint, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatójának írása szerint (ami az "Indulatos írás a Duna-Tisza közi Homokhátság ügyérıl" címet viseli) a döntéshozók semmit nem tettek a probléma valós orvoslása érdekében, hiába jöttek létre a tárcaközi bizottságok, országgyőlési és kormányhatározatok. Igaz, azóta jobb lett a helyzet, a 2004-es kormányhatározat és cselekvési terv mőködik, de nagy hibája, hogy a feladat nincsen decentralizálva - mondta az Indexnek Csatári Bálint. A kutató a térség problémáinak megoldásakor a tanyákra, az ott élı emberekre építene, hiszen ık jelentik a Homokhátság életének alapját. Az MTA kutatása szerint a tanyákon élık ebben partnerek lennének, sıt voltak és vannak egyéni kezdeményezések is; ahol önszorgalomból elzártak egy zsilipet egy-két éve, ott most jelentısen jobb a vízgazdálkodás. Csatári a különféle programok mellett normatívát is adna a tanyáknak. Mivel a probléma három évtizedes, megoldásra is csak hosszútávon lehet számítani, véli Csatári, aki szerint összehangolt programra, integrált vidékfejleszésre van szükség. A vízgazdálkodásnak, a természetvédelemnek,

15

a megújuló mezıgazdaságnak és a társadalomnak közös fejlesztési célok mentén kell elırelépniük. Fenn kell tartani a tanyás gazdálkodást, hogy a föld használatban maradjon, a tanyákat rehabilitálni, fejleszteni kell, ez segíti a turizmust is. Csatári szerint a Duna-Tisza csatorna ügye része a rendezésnek, bár ez sem nem old meg minden problémát. A vízpótlás jóval könnyebben menne, de a Homokhátság problémáinak rendezését nem egy ilyen gigantikus beruházással kell elkezdeni. „

Szomorú megjegyzés: Az MTA településhatáros és nem geológiai térképrıl határolja le a homokhátságot, és csak …-Kiskunban. (Glatziális)

Vagy mégse csatorna. Az alcím végére pont, és nem kérdıjel; Miért? Egy csatorna, bármily nagyszerő is a látványos építése, nagy valószínőséggel többet árt, mint használ. Azt már tudjuk, hogy Csongrádi vízlépcsı nélkül nem építhetı meg. A síkvidéki tározók, „vízlépcsık” káros hatásairól a szakma lehet, hogy hallgat, - de tisztában van vele, ha nemzetközi publikációkat olvas, idınként. Esetleg itthon is körülnéz. A csatorna mentén lehet, hogy néhány km távolságban, ideig-óráig „felvirágoztatja” a területet, de összességében a negatív hatások elıre láthatóak és súlyosabbak, mint a pozitív eredmények. Látványos lehet az „égben úszó” hajó, de itt nincs rá szükség! Szikesedés az öntözéstıl itt, visszafordíthatatlanul megindul a csatornák mentén. Ezt a hajlamot a terület, több helyen bemutatja. A csatorna kolmatálódik, nem ad át vizet a környezı területeknek, altalajnak, ısi kavicsteraszoknak. Nem beszélek még, a - másként is lehet,- gondolatokról. Egy korrekt környezettervezınek, legyen İ, tájépítész, tájrendezı, vagy építımérnök, elıször a mi történt kérdésre kell megkeresni a választ, azután gondolkodjon, - gondolkodik, a hogy oldom meg a problémát?, kérdésrıl: Vagyis, tényleg, mi történt? 16

A múlt század közepén, ha a Duna-Tisza közén leszúrtam egy csövet, azon feljött a víz, az éltetı erı a homokon. Az ország csodálatos kertje lett a térség nagy része. Azután, jött a Tsz. és elment a víz, no nemcsak a Tsz vitte el. Elvitte a kavicsbánya, de elfogyott volna elıbb, vagy utóbb, egyébként is, - mert nem figyeltek rá. „Ami van” azt pocsékolhatjuk? Azután visszaüt. Csatári Dr. szerint, ma is folyik számolatlanul, de már szivattyúzva az alsóbb rétegekbıl. Csodálkozunk. És ha?! Folyásirányt tartott Baja, és/vagy Szeged felé a Duna, Tisza irányába, és ha a kıolajbányászat miatt, a fazekam feneke jobban kilyukadt, és gyorsabban elfolyt a víz. Sajnos geológiai térképezésben ez a kor, nem nagyon érdekel senkit. Nem elég öreg. Miért? Mert ez a fosszilis víz az İs-Duna, kavics és homokos-kavics teraszaiban elraktározódott víz volt, aminek utánpótlása, már lassan száz-százötven év óta lelassult, mára nagyrészt megszőnt. Nyomás alatti víz egy zárt teraszban, logikus az alföldön. A csapadék-utánpótlás ebben a térségben nem biztosít pozitív vízmérleget! Miért? Ha megnézzük a geológiai térképeket, vagy az őrfelvételeket, láthatjuk, hogy az İs-Duna Váctól „lépett” ki a mai medervonaltól és balra, nagy íveket tett meg a Duna-Tisza közén. Lerakva hordalékát, kavicságyát, homokját, amit betakart a jégkorszak, majd kialakult a mai geomorfológia, és rajta élılények változatos sokasága. Ez a mederágyvonulat, a mai kavicsbányák, morotvák, vízzel egykor telítve, és ragyogóan kirajzolódó tünemények az őrfelvételeken, ma is. Hová lett a víz, a vízpótlás? Rövidítsük le az idıben lejátszódó folyamatokat, és nézzük a mai helyzetet! - A Dunából a vízkiáramlás a kavicsteraszba Vác magasságától egy keskeny sávban kezdıdött, majd Budapestnél kiszélesedett és a Csepel sziget elsı harmadáig táplálta a Duna-Tisza közi kavicsteraszt friss vízzel. Ez a vízkiáramlás gyakorlatilag a XIX században lecsökkent, mára szinte megszőnt. A pleisztocén végi illetve a negyedkor ısfolyói majd a Duna mai medre és a közte 17

-

-

-

-

lévı jégkori löszlerakódás határozza meg a homokhátság területét és a kiszáradó övezeteket. De Bajánál, Szegednél kifolyik. Váctól, Budapestig a kavicsteraszt elvágják a Vízmő kutak sorozatai, amelyek a kiáramló vizeket bepumpálják a vízvezetékekbe. Itt ismerhetjük meg azt a csodát, hogy néhány méter kavicsterasz a dunavízbıl, ivóvíz minıségő vizet „állít” elı. De a kutakból kiszivattyúzott víz nem áramlik tovább, nem marad itthon, nem telíti a teraszt, a kutak gátat képeznek, a vízbıl lesz szennyvíz, ami visszamegy a Dunába, nagy hányada tisztítatlanul. Budapesten a kutaktól a Csepel szigetig a partfalak, a város nagykiterjedéső építései akadályozzák meg a víz ki- és áramlását a teraszokba. Ezen sem tudunk segíteni. A Csepel szigettıl a Tasi zsilipig, a Ráckevei Duna-ágat, tavasították, zsilipekkel lezárták, - szennyezésrıl nem is beszélek. A tavasítás eredménye, hogy a meder és a parti részek eliszaposodtak, kolmatálódtak, és így megakadályozták a vizek kiáramlását, a terasz vizének folyamatos megújulását. Ami átszivárog, az nem a Duna vízszint-játékából fakad, hanem a mélyebb részeken nagyon lassan és korlátozottan beáramló vizek, de ezek a mederfenék alatt helyezkednek el, és a nagyDunaág táplálja a szigeten keresztül. De a jégkorszakok vetıdései, lerakódásai is elvágták a teraszokat az élı Dunától. Ettıl lett a nyomás, és most a depresszió. Lopják a vizet, mélyebb fúrású csıkutakból, számolatlan m3ben. (Dr. Csatári B.) Ha csatornából öntözgetek, az a depresszióval szennyez, szikesedik, és a rosszra rosszat halmozok. A kavicsbányák vízfelületének párolgó hatása, sokkal nagyobb, mint a természetes vízveszteség a fedett részeken. A vízszennyezés nem látványos, de a mai gyakorlat és állapotok mellett, elıre megmondható, biztos folyamat. Nagyon jól láthatók ezek a folyamatok a Délegyházi tavaknál, de másutt is. (Nem térek ki mélyebben arra, hogy például a Délegyházi tavaknál 18

-

„vízminıségjavító kotrást” írtak elı, és valósítanak meg, aminek eredménye, bizonyíthatóan negatív, - jelentısebb vízszennyezést okoz, mint a haszna. (Nem a kavics eladójának, hanem a tó használójának.) – Kiemelek egy marék sódert, helyére víz szivárog be, a depressziót és evvel a diffúz szennyezést növeli.) Fordított megoldás eredményesebb lehet: Minden kiemelt m3 sóder helyére rendszeresen, kavicson szőrt, ivóvíz minıségő vizet „teszek”, növelem a rétegnyomást, azt telítem, és végsı soron helyre állítom a fenntartható fejlıdést, a teraszok vízpótlását. Elıbb, vagy utóbb a növényzet gyökere újra eléri a vízszintet, és akkor elmondhatom, hogy a munkám eredményes volt. Majd egyszer helyreállhat az eredeti rétegnyomás is. De addig, sok szőrt Duna-vizet kell a rétegbe beengednem, rendszerbe, és gondolkodva. A folyamat kialakulásának megismerése, ok-okozati összefüggések elemzése vezet rá a megoldásra is. Nem a látványos elköltött forintok, eurók adják az eredményt, hanem a növényeim újraéledése, a talajok termıképességének fokozása és a felszínalatti vizek regenerálódása.

De ez már a megoldás felé mutat, amelynek, hogyan kérdése, egy mindenben EU támogatott program lehetıségét mutatja be. Nem botcsinálta politikusok, „kormánybiztosok” kellenek ide, hanem egy minden részletében megalapozott, ok-okozati összefüggéseiben ellenırzött, alakítható aktív terv, aminek eredménye a regenerálódó és megújuló felszín alatti vízkészlet, minden egyes emelkedı centimétere. A programot az ott élıkkel együttmőködve, egyetértésben, az İk és a nemzet hasznára lehet és kell végrehajtani! Ez a víz fogyott el, ezt kell helyreállítani, és nem fellegekben járó hajókról álmodni! Természetes, felszíni vizek továbbvezetése csatornákkal, arra is szükség van, bizonyos térségekben. A vákuum kitöltését, a vizek mennyiségi és minıségi megırzését azonban, - ahonnan kivettük, a felszín alatti vizek regenerációjával kell biztosítani a megırzést, megújulást. 19

Duna-Tisza-közi ısi teraszok elhelyezkedése és határa, jól látszik a Google felvételén. Ma ez az „elsivatagosodó” övezet. 20

Irodalom, 1-45 old.

ábra - A magasvezetéső csatornatervek nyomvonalai (Lamp-Hallóssy, 1947)

21

A vízhálózat képe a pliocén végén (Sümeghy J. nyomán Somogyi S. kiegészítésével)

A vízhálózat a negyedidıszak elején (Szerk. Borsy Z.)

22

Magyarország a Negyedidıszakban

23

Duna-Tisza köze, Negyedidıszakban

24

25

Felsõ miocén (szarmata) A szarmata elején újabb kiterjedt riolittufa szórás játszódott le (“felsõ riolittufa”) (13-14 millió éve). A badeni emeletben megindult andezit vulkanizmus idõben kelet felé terjedt, a Tokaji-hegység tömege, melyet riolit vulkánok is növeltek, a szarmatában keletkezett. A vulkanizmushoz kapcsolódó hidrotermális oldatok Nagybörzsöny, Gyöngyösoroszi és Telkibánya térségében ércesedést hoztak létre, és vulkáni tevékenység játszott szerepet a tokaji-hegységi kaolin, illit, perlit, tûzálló kvarcit és diatómit telepeinek létrejöttébe n is. Diatómit a Mátrában, Szurdokpüspökinél is képzõdött. A Paratethys a Bécsi-medencétõl az Aral-tóig húzódó beltengerré vált, a nyílt óceánnal való kapcsolat teljesen megszûnt. A beltenger vize fokozatosan kiédesedett, és sajátos, a megváltozott feltételekhez alkalmazkodó tengeri élõvilág al akult ki. A brakk vizû segélytengeri 26

üledékek fossziliákban igen gazdagok (homokkõ, “cerithiumos mészkõ”, szarmata durvamészkõ”). PANNON A pannont korábban pliocén kor alsó emeletének tartották. A Kárpát medencét elfoglaló “Pannon tenger” fejlõdése azonban már a miocén legvégén elkezdõdött. Ezért itt az alsó-pannont a miocén végér e sorolják, a felsõ-pannont a pliocénnel azonosítják. A miocén végén a Paratethys részmedencékre esett szét. Ezek egyike, a Pannon beltenger 6 millió éven át létezett. Vize kezdetben csökkent sótartalmú volt, majd a beleömlõ folyók miatt édesvizûvé vált. A tokaji-hegységi szarmata vulkanizmus a pannon elején ért véget. Ekkor indult meg a medence intenzív süllyedése, ami nagy vastagságú üledéktömeg (4-5000 m) felhalmozódását eredményezte. A néhány 100 méter mé ly medence belsejében agyagmárga, mészmárga, aleurolit és homokkõ, a szegélyi területeken homok, kavics, konglomerátum képzõdött. Az alsó pannon üledékek általába n meszesebbek és egyhangúbbak, a felsõ-pannonból származók homokosabb és változatosabb kifejlõdésûek. A felsõ-pannonban, a medenceperemi, mocsaras területeken jöttek létre a Mátra- és Bükkaljai lignittelepek (“Bükkaljai Lignit Formáció”). Hasonló kifejlõdésben jelennek meg a kiseb b jelentõségû Szombathelykörnyéki és D-Somogyi lignitek (“Toronyi Lignit Formáció”). Az erõs hullámveréses parti zónákban kimosott, fehér “üveghomok” keletkezett, mely az üveggyártás alapany aga (Fehérvárcsurgó). A Dunántúliközéphegység DK-i oldalán édesvízi mészkõ is keletkezett. A pannon végére a beltenger teljesen feltöltõdött. A pannon üledékek fõ gazdasági jelentõségét az a dja, hogy szénhidrogén készleteink nagy részének tárolókõzetei.

27

A felsõ-pannon folyamán a Tapolcai-medencében, a D-Bakonyban és a Kisalföldön többfázisú bazalt vulkanizmus játszódott le. A pannon üledékeken áttört és azokat lefedõ bazalt takaró a lepusztulást megakadályozva vulkáni “tanúhegyeket” hozott létre. A vulkánok krátermedencéjében illetve a tufa-gyûrûk által körbefogott mélyedésekben megtelepedett algákból olajpala (“Pulai Alginit Formá ció”) képzõdött. Salgótarján környékén a bazalt vulkanizmus késõbb, a pannon végén indult meg, és áthúzódott a pleisztocénbe. PLEISZTOCÉN-HOLOCÉN (NEGYEDIDÕSZAK) Magyarország területének 80 %-át negyedidõszaki képzõdmények borítják. Ezek vastagsága a 800 m-t is eléri (Békési süllyedék). A pleisztocénben Magyarország szárazföldi, periglaciális terület volt, ami meghatározta az üledékképzõdés jellegét. A fõ képzõdmények a lösz, futóhomok és a folyóvízi üledékek. A negyedidõszakban az Alföld és a Kisalföld intenzív süllyedése jellemzõ. A felsõ-pannon képzõdmények felszíne kb. 1000 m-es szintkülönbséggel jelennek meg az Alföld peremi területein illetve közepén , a Kisalföldön a szintkülönbség maximum 400 méter. A holocénben a futóhomok áthalmozása zajlott. Az Alföld szikes tavaiban primer dolomit képzõdés is elõfordul. A folyóteraszokon édesvízi mészkõ rakódott le (Budai Várhegy, Süttõ). A Nyírségben helyenkén t gyepvasérc képzõdött.

28

29

Globális tévedések Eredeti dátum: 1999-10-12 1. A CFC-k okozták a déli sark feletti ózonlyukakat. (CFC = légkondicionálók és hőtıgépek flakonok töltıgáza) A déli félteke ózonpajzsát nem a párizsi dezodorok hajtógáza lyukasztotta ki. Anyag, eszköz, módszer: Végy egy földgömböt, esetleg egy őrfotót a földrıl, amelyen a globális légköri-, uralkodó tengeráramlati mozgások, áramlatok, és a föld népességének és ipari koncentrációinak az eloszlása, az 1960-2000 évek CFC-k termelése és fogyasztói vannak feltüntetve. Gondolkozz! Nézd a földgömböt, és az őrfotót! Jelenségek: (a centrifugális erırıl sem feledkezzél meg) • A globális légköri mozgások azt mutatják, hogy a föld északi és déli féltekéjén önálló légköri mozgások, rendszerek láthatóak, azok az egyenlítıt nem lépik át. • A tengeráramlatok hasonlóan mozognak, mint a légkör, nem keresztezik az egyenlítıt. Néha a Niňo, meg a többiek megfordítják az áramlás irányát, de nem keresztbe. • A népesség és ipari koncentráció térképe azt mutatja, hogy a föld népességének és ipari koncentrációinak a döntı hányada az északi féltekére esik. A szárazföldekrıl nem is beszélve. A CFC-t nem a busmanok gyártják, gyártották és hasznosítják a Kalahári sivatagban! Eredmény: A kiinduló hipotézisben bajok vannak! Más lehetıségek: "A" változat: 30

A déli féltekén sok a gnú, a birka, meg a marha, redukált bendıgázok okozzák az ózonlyukat! "B" változat: Újabb publikációk a déli sarki nagyobb hideget, meg a tengeri só aerosolt és az abban lévı (só) klór vegyületeket teszik okká, az ózonpajzs kilukadására. Ha melegebb lesz, a "globális felmelegedés", akkor jön a foltozóvarga? És, ha nem, akkor új ideák jönnek! "C" változat: kérdésként? Megmérték már az összes ózon mennyiséget, annak éves, vagy több éves, esetleg évszázados vagy évezredes ciklusait? Nem. Korábban nem ismertük létezését. "D" változat: A tudós válasza! (De ezért nem fizetnek.) Kevés az adat, ma még nem tudunk a kérdésre megbízható választ adni. Adatot győjtünk, rendszerezünk, és kutatunk. Alig ismerjük 30 éve, hogy az ózonpajzs és azon lyukak is létezhetnek. Újabb adatok

Figyelı 2001. Nov.29. 25. old.) "Újabb rés a pajzson" Grönland és Svédország között rés ütıdött a pajzson, jelenti a holland KNMI. Oka légköri viszonyokban és nem civilizációs okokban keresendı, ellentétben az Antarktisszal. "Aggodalomra azonban semmi ok". 2. Globális felmelegedés, felolvadnak a sarki tengerek jegei, tengerek szintje méterekkel megemelkedik! Anyag, eszköz, módszer: Víz, só, mágneses keverı, hajlékony mőanyag fızıpohár, fagyasztógép, kalibrált mérıhenger. Kísérlet leírása: Állíts elı tengervíz koncentrációjú, 20 - 30 000 ppm sótartalmú oldatot. A fızıpohárba tégy ebbıl a vízbıl és a mágneses keverıvel keverve, tedd a fagyasztó szekrénybe. Amikor a vízben megjelennek a jégkristályok, részben megfagyott, de még nem fagyott össze, vedd ki belıle a mágnest, keverj hozzá egy kis port, ami a légbıl hullott, majd fagyaszd meg! Ha mégis belefagy, 31

akkor törd ki a jégbıl a mágnest! Ha nincs mágneses keverıd az sem baj, eredmény gyakorlatilag ugyanaz. Hőtsd le a többi vizet is kb. 0 ºC-ra. A hideg vízzel töltsd fel a mérıhengert majdnem tele, majd rakd bele a megfagyott jégdarabot. Tehetsz a jégre, a hőtıszekrénybıl egy kis havat. Ekkor töltsd fel jelig a mérıhengert, hagyd szobahımérsékleten, és jegyezd fel az adatokat. Zárd jól kulcsra a laboratóriumodat, és menj el ebédelni! Mire a kávézásból visszaérsz a laboratóriumba, a jég elolvad a vízben. Olvasd le a vízszintet a kalibrációról! Mit tapasztalsz? Eredmény: A vízszint azonos, vagy valamivel alacsonyabban van, mint ebéd elıtt. Nem járt senki a laboratóriumodban, a víz nem párolgott el! Ha nem jössz rá azonnal, akkor segítségként néhány mankó: - A mágneses keverı a tenger hullámzása, oxigén telítettség, esetleg néhány befagyott buborék imitálása a hullámzástól. - Nézd meg az elemista fizika könyvedben a víz-jég fajsúly és tömegváltozásait! - Több segítség nincs. Még egy megjegyzés: Ha tényleg van felmelegedés, akkor a tengeri jegek gyorsabban olvadnak, mint az Anktartisz jege, mert a melegebb tengervíz odaáramlik, de a sark nem fordul jobban a nap felé. A gleccserek hol fogynak, hol nınek. Hány évezred múlva mérhetı a tényleges változás? Az óceánok víztömegének jelentıs térfogatváltozást okozó néhány fokos felmelegedéséhez, valószínő évmilliók kellenek. (Az évi 3 mm-es vízszintemelkedés, a sajtóközlés, kacsának tőnik.) 3. A Föld éghajlat változásai, széndioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés, avagy globális kiegyenlítıdés A széndioxid kibocsátás, és/vagy annak adott intervallumon (100 év) belüli változása nem lehet oka a globális klímaváltozásnak. A széndioxid körforgás túl gyors ahhoz, hogy globális változást okozzon. Helyi viharok azok természetesek, hasonlóan az erdıtőz okozta 32

viharokhoz. Ez részben mérhetı lenne a helyi ciklonok, tornádók, stb. gyakoriságának változásával. De az égésben csodálatos a széndioxid és víz keletkezése, valamint a széndioxid azonnali megkötése szinte ugyanabban a pillanatban, ugyanabban a vízben. „Csak” a felhık energia-befogó képességet növeli, - de ez a többletenergia, a helyi viharokban kidörgi magát. Azután, a bio-ciklus, rendet tesz. El Niňo, la Niňa, hurrikánok, ciklonok, árvizek, szárazság, esık és még sok természeti katasztrófa, tarkítják a mindennapi híreket az egész világon. Egyre inkább a "fejlett" világban. A Sahel-övezet problémát már gyakorlatilag elfelejtették, azóta ott jönnek az esık, vagy meghaltak az emberek, nincs olaj, nem hírérték. És most! Jön a globális felmelegedés! A globális ózonlyuk! Globális széndioxid! A globális globalizmus! Hír: Az USA nem írja alá a széndioxid csökkentésrıl szóló Kyoto-i megállapodást. Kinek jó, vagy rossz, megmondja a globális kiegyenlítıdés. Elsı példa: Amazónia közepén villámcsapástól is leéghet 35 000 km2 erdı évente. Ez kb. 35000 x 40000 tonna fa, ami megfelel 700 millió tonna szén, vagy 350 millió tonna olaj elégetésének. Ha a fele, akkor is sok! Nem vitatkozom. A C + O2 = CO2 képletet figyelembe véve, nagy summa széndioxid kibocsátás. A széndioxid az égésben keletkezı vízpárában lekötıdik. A metánégésbıl lehet szépen levezetni, bemutatni: CH4 + 3O2 > energia + CO2 + 2H2O > H2CO3, a szénsavtól a felhık energiabefogó képessége megnı. Jön a trópusi vihar, ami, még a tüzet is elolthatja, azután a víz, az ásványi anyag-, növényi tápanyag égésterméket lemossa a domboldalakról a folyókba. A torkolatnál a növényi tápanyag terhelés hatására gyors eutrofizálódás, az algák megtermelik a "kiesı" oxigén mennyiséget. És az erdı is újraéled. Az energiák gyakorlatilag ugyanabban a térségben kiegyenlítıdnek. Minden kezdıdik, elıröl. Az ott élık megszokták. Második példa: New York, San Francisco vagy más metropolis kibocsát hasonló mennyiségő széndioxidot, felmegy a felhıbe, megnı az energia-befogó 33

képesség, felmelegedés. Ahol vihart, árvizet okoz, vagy aszályt, ott van sírás és fogak csikorgatása. Erdı nincs, azt kiirtották, folyókat, tavakat megmérgezték, a szénhidrogénnel meghajtott robbanómotor a szent tehén, pedig már a trezorokban más is van. Jön a "tudós" és magyarázza a globális félrevezetést (marhaságokat) a nagy tekintélyő lapoknak, a katasztrófa okairól. Pedig semmi más nem történt, mint csak a globális kiegyenlítıdés. Ha a grafinokokat megnézzük, abból azt látjuk, hogy a fosszilis energiahordozók fogyasztása folyamatosan nı, még az olajválság idején is nıtt, és ennek kb. felét-harmadát az USA eszi meg, akkor ne csodálkozzunk a viharokon és gyermeken, (el Niňo). Ezt a kiegyenlítıdést részleteiben is érdemes vizsgálni, mert csodálatos Teremtıi összhangzat: Égés! Keletkezik ásványi égéstermék, széndioxid és mellette a vízpára, ami azonnal leköti a szabad széndioxidot, nem emelkedik a gázkoncentráció! A széndioxiddal telített víz energia-befogó képessége megnı, felmelegedés, párolgás, vihar, esık. Az ásványi égéstermék többsége növényi tápanyag. Az új szervesanyag termeléshez kell: víz, napfény, széndioxid és ásványi növényi tápanyag, és a növény. Minden együtt van. Esı után kisüt a nap, az algák a legrövidebb idı alatt mindezt hasznosítják, az erdı is újraéled, ha nem az ember írtja ki ıket. Ez az "örök megújulás". Ha ebbe a folyamatba az ember is beavatkozik, autóval, gyárral, más természetidegen széndioxid kibocsátással, és természetpusztítással, akkor a Teremtı viharai visszajeleznek. Ha odafigyelünk, akkor aláírjuk a Kiotói egyezményt, ha nem, akkor jönnek az újabb viharok, az emberek majd ezt is megszokják. De a globális kiegyenlítıdés lezajlik. Nem beszéltünk arról az egyszerő fizikai tételrıl sem, hogy: "globális" felmelegedés, párolgás, ami hıelvonással jár együtt! Felhı, borultság, hı és fényvisszaverıdés, ami újra hı kiegyenlítıdést jelent. Nagyobb párolgás, több csapadék, újra párolgás, újra nagyobb hıelvonás. És 34

mindez újra elıröl. A valódi változás nagyon lassú folyamat eredménye. Ez is globális kiegyenlítıdés. 4. Más: Úgy emlékszem, két jégkorszak közötti (interglaciális), felmelegedési szakaszban vagyunk. (Bacsák – Milankovics, kutatásai szerint) De hol? Esetleg, lehet másként is! De errıl egy más alkalommal!

Részlet: Tanulmány a Balaton aktuális vízmennyiségi és vízminıségi problémáiról és a megoldás lehetıségeirıl (A Mottó és az Elıszó még idetartozik!!!) Mottó: „Mindaz, ami ezen a tájon a Rosszat testesítette meg, ma is jelen van, itt lebeg a vizek felett. Ez egy lezárhatatlan végtelen történet…” ??? (Baróti Sz. NOÉ BÁRKÁIN, Nemzeti parkjaink regénye – PÜSKI, 2004.)

ELİSZÓ: Sági Károly - Füzes Miklós: Újabb adatok a Balaton 1863 elıtti vízállás tendenciáinak kérdéséhez "Vízállásgörbénk szerint (57. kép) évezredünk végén éri el a süllyedı tendenciájú balatoni vízállás a 104,5 m A.f. értékő középvizet (megjegyzés: + 41 cm a vízállás a mércén), ezt követıen már alacsonyabb értékekkel kell számolnunk. Ezzel egy évezredes periódus tárul elénk. E nagy periódus határozza meg a vízállás tendenciáját, melyen belül a kis periódusok gyors modulációja észlelhetı, azonban ezek a tendenciát nem befolyásolják. J. Komlódi Magda (m.j. 1966 -1971. kutatásai) szerint 1980-1985-tıl 'egy lassú hımérséklet emelkedés várható, ami kb. 2015 körül egy újabb, kisebb klímaoptimummá fejlıdik.'

35

Vízállásgörbénk tendenciája szerint a Komlódi Magda által jelzett klímaoptimum ugyan késıbben fog kialakulni, ennek ellenére napjainktól számolhatunk már tendencia-jellegében alacsonyabb vízállással, ami tovább romlik még! A Balaton vízgazdálkodásánál, de a magyar iparban és mezıgazdaságban is számolni kell a csökkenı csapadékkal és a növekvı párolgással, ami évezredünk végére már komolyan érezteti hatását. ... Egy megjegyzést szeretnénk tenni csupán. A Balaton vízkészletének mesterséges bıvítése biológiai veszélyekkel jár, ennek kutatása és megoldása szintén nem feladatunk." Más részlet a dolgozatból: (Keve A. ornitológustól idézet, 1960.) "Lényegesebb, hogy a változó klímának megfelelıen déli állatfajok jelennek meg területünkön. "Az 1930-as években tőnik fel Magyarországon a balkáni gerle, ... A déli fajok behatolása még ma sem befejezett." Írta a régész professzor 1972-ben!

***

Zárógondolatok: A tudományos híradások zavarosak, egyszer a Golf áramlat leállásával jégkorszakot jósolnak Európára, másszor globális felmelegedést, a Jeges-tenger jegének elolvadását, stb. (Zavarosnak tőnı gondolatban az ellentmondás, hogy a Jeges tenger felolvadásával gyengül, vagy megszőnik a visszaáramló mélytengeri hidegáramlat, és tényleg leáll a Golf, de akkor meg az északi részeket melegítı hatás szőnik meg, és a hidegben újra ’indul’ a kör. A Nap beesési szögérıl már, nem is beszélek, mert a változás az, nagy bumm lesz.) * A dendrokronológiai, faévgyőrő vizsgálatokból levont és levonható klímaváltozások a múltban, nem igazolják a jelen teóriáit, mert az utóbbi egy-két ezer évben voltak hasonló felmelegedési, illetve lehőlési periódusok, többször is. Ezek a vizsgálatok jelenleg Közép-Európára felmelegedı és száraz idıszakot mutatnak és jeleznek elıre, mintegy 25-35 évig még, legalább. Megjegyzés: Érdemes lenne elıdeink és „mások” igaz kutatásait elıvenni és leporolni, mielıtt kirekesztjük azokat, akik más véleményt képviselnek.

36

Globalizálunk, és idegen vízbıl pótolunk jó pénzért, és véglegesen tönkretesszük, a Kis-Balatont és a Nagyberket!

* "Két jégkorszak között vagyunk! De hol?" VAGY EZ MÉG MINDIG, A JÉGKORSZAK?

Gondolatok a globális klímaváltozásról „A szumátrai földrengés egymillió atombomba erejével ért fel.” 1. A déli félteke ózonpajzsát nem a párizsi dezodorok, CFC hajtógáza lyukasztotta ki. 2. A széndioxid kibocsátás, és/vagy annak adott intervallumon (200 év) belüli változása nem lehet oka a globális klímaváltozásnak. A széndioxid körforgás túl gyors ahhoz, hogy globális változást okozzon. Helyi viharok azok természetesek, hasonlóan az erdıtőz okozta viharokhoz. Ez részben mérhetı lenne a helyi ciklonok, tornádók, stb. gyakoriságának változásával. De az égésben csodálatos a széndioxid és víz keletkezése, valamint a széndioxid azonnali megkötése szinte ugyanabban a pillanatban, ugyanabban a vízben. „Csak” a felhık energia-befogó képességet növeli, - de ez a többletenergia, a helyi viharokban kidörgi magát. Azután, a bio-ciklus, rendet tesz. A tudományos híradások is zavarosak, egyszer a Golf áramlat leállásával jégkorszakot jósolnak Európára, másszor globális felmelegedést, a Jeges-tenger jegének elolvadását, stb. (Zavarosnak tőnı gondolatban az ellentmondás, hogy a Jegestenger felolvadásával gyengül, vagy megszőnik a visszaáramló mélytengeri hidegáramlat, és tényleg leáll a Golf, de akkor meg az északi részeket melegítı hatás szőnik meg, és a hidegben újra ’indul’ a kör.) Az 1-2.-ban kijelentettek ellenkezıjét, a dendrokronológiai, faévgyőrő vizsgálatokból levont és levonható klímaváltozások a múltban, nem igazolják, mert az utóbbi egy-két ezer évben voltak 37

hasonló felmelegedési, illetve lehőlési periódusok többször is. Ezek a vizsgálatok jelenleg Közép-Európára felmelegedı és száraz idıszakot mutatnak és jeleznek elıre, mintegy 15-25 évig még, legalább. Két jégkorszak között (interglaciális) vagyunk. De hol?

Hipotézis, a globális klímaváltozás egyik fı okára! Ökológiai-, geofizikai és energetikai összefüggések logikája szerint, a jelenlegi globális klímaváltozás nem korunk különlegessége, hanem egy állandó, dinamikusan kiegyenlítıdésre törekvı, - a Föld normális változásainak összességéhez tartozik, évmilliárdok óta. Mindez akkor is igaz, ha egyes jelenségek nekünk embereknek nem megszokott, vagy optimálisnak tőnı. A föld szilárd kérgének, lemezeinek mozgása, lassú tengelyváltozása a Földnek, nemcsak földrengéseket és cunamikat okoz, hanem a lemezek elmozdulásával hıenergia is kiszabadul, a légkörbe, felszínre, tengerfenékre, a mozgási energiából és a magmából. A nagy lemezmozgások mentén tengeralatti vulkáni tevékenység, kiáramló hı, megváltoztatja az óceánok, óceáni áramlatok hımérsékletét. A hımérséklet változása, még ha csak a néhány tizedfokostól a néhány fokosig is terjedhet, alapvetıen megváltoztathatja a tengeráramlatokat. A Humboldt áramlat 1-2 fokos felmelegedése okozza, az el Niňo-t, egyes kutatások szerint. Az óceáni áramlások, a felszín közeliek a napsugárzás eltérı beesési szöge, a föld forgása idézi elı, a mélytengerieket az eltérı só koncentrációk és a hı különbségek tartják állandó mozgásban. A két áramlási rendszer a hı különbségek kiegyenlítıdése, lehőlés és felmelegedés tartják egységes rendben. Az áramlásokban az egyik típus megváltozása (hideg mélytengeri áramlás felmelegedése), jelentıs klimatikus változást okozhat. Lásd, el Niňo kiváltó okai és következményei. Az el Niňo gyakoriságának növekedésének okai a XX. században, valószínő mérhetı lenne tengerben függélyesen elhelyezett hımérı szondák rendszerével. A felszíni hımérséklet 38

változását a szatellitek tizedfokokban megadják, akár naponta, vagy folyamatosan. (De ezek már részletek.) Az Indonéz- Szumátra földrengés a tengerfenéken, mintegy 1000 km hosszú repedést idézett elı a „szilárd” lemezen. Megrepedt, a „pokoli tojáshéj”! (sajtóhírbıl) Kérdés, hogy mennyi többlet hı szabadult, illetve szabadul fel, milyen hımérsékleti változást okozott, vagy okoz majd az óceán vizében, és ez milyen áramlási illetve felszíni klímaváltozást eredményez mindez, és hol? Mérni kell! Energetikai és klimatikus szempontból rekonstruálhatónak tőnik az 1960-as Csillei földrengés okozta cunami és következményei. E földrengés okozta szökıár hulláma Japánban 40 m, Hawaiin 11 m, Új Zélandon 3 m-es magasságot ért el. (Csendben és zárójelben kérdem meg, mennyi fosszilis tüzelıanyag egyenértékkel lehet azonos ez a felszabaduló energia mennyiség, adott esetben széndioxid felszabadulásban kifejezve?) Hasonlóképpen kellene és lehetne Európa nyugati és középsı vidékeinek, valamint az Észak-amerikai földrész keleti felének klímaváltozását, a Golf-áramlat változásait, az Atlanti tőzhátság és Izlandtól északra, nyugatra esı részek, Alaszka tektonikai és termodinamikai, a sarkköri övezet klimatikus változásával modellezni. Vagy a Csendes óceánban, a Dél amerikai lemez tektonikai rendszerek mentén kiáramló hı okozta változásokkal összevetni az el Niňo eseteket, nyomon kísérni a klimatikus változásokat. Az Atlanti óceánt kettémetszı tőzvonal, a Csendes óceáni tőzgyőrő, a Humboldt áramlat vulkáni lánca, mind Alfred Wegener ma már elfogadott kontinensvándorlási elméletét igazolják. De az evvel szorosan összefüggı mozgás során átalakuló és a felszabaduló magmatikus, hıenergia kérdésével, eddig nem foglalkoztak, (vagy én nem hallottam róla) pedig ezek összhangja, segíthet magyarázatot adni a globális klimatikus változásokra is. Vagy az így felszabaduló energia, elenyészı? Kétlem. 39

A kontinensek vándorlása során az egymást követı földtörténeti korok jelentısen eltérı környezeti, klimatikus tulajdonságai így, megmagyarázhatóbbakká, érthetıbbé válnak. Az ısember két követ összeütött, zaj, szikra (hı) keletkezett, - két kızetlemez elmozdul, földrengés, vulkáni tevékenység, hıenergia szabadul ki a magmából. Szigetek, földrészek mozdulnak el. A földrengés tengerár elmúltával a tragédián túl, gondolatok ébrednek, más irányú összefüggésekrıl. A kipattant energiák kiegyenlítıdése, átalakulása nagyon lassú folyamat, a tragédiák elmúltával nem lenne szabad megfeledkezni ezekrıl sem! Lehet, hogy merészek a gondolatok, vagy tévesek? De ezek tisztán tudományos kérdések, hipotézisek, elmélyítendı összefüggésekrıl gondolatok, - távol a CFC vagy CO2 üzlet, rejtelmeitıl. Budapest, 2005-01-10 © Irodalom: 1. Horváth Emil, Az évgyőrős kormeghatározás vonatkozásai, Hidrológiai Közlöny 84.2 37-57

40

hidrológiai

Dendrokronológiai vizsgálatok ábrái (Horváth E. Az évgyőrős kormeghatározás hidrológiai vonatkozásai)

41

Szén és szénhidrogén fogyasztás, kıolaj eé-re 10000Kal/Kg átszámítva v é /a15000 n10000 n o t 5000 0 ió lli M

Soro …

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

1950, 1960, 1965, 1970, 1975, 1980, 1985, 1990, 1995, 1997, évek 1-11

CO2 kibocsátás Mt/év 40000 v 30000 /é t 20000 ió lil 10000 M 0

Soroz…

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1950, 1955, 1960, 1965, 1970, 1975, 1980, 1985, 1990, 1995, 1997. évek

1, kıolaj, 2. földgáz, 3. szén fogyasztás kıolaj eé-ben, M t/év, (kıolaj egyenérték= 10000 Kal/kg) .é e15000 j a l 10000 o ı k 5000 t 0 M

Sorozatok3 Sorozatok2

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1950, 1955, 1960, 1965, 1970, 1975, 1980, 1985, 1990, 1995, 1997. évek

42

Sorozatok1

Klímagyőjtemény A világ legöregebb, lábon álló erdeje Borsodban •

MTI - [email protected]

| 2007. 07. 30., 20:01 | Frissítve: 14 órája A bükkábrányi lignitbányában bukkantak rá a világon egyedülálló, nyolcmillió éves mocsárciprus-erdıre. A fák épen maradtak, így az évgyőrőikbıl következtethetnek a kutatók a felsı miocén kor klímájára. A világon egyedülálló az a nyolcmillió éves mocsárcipruserdımaradvány (taxodium), amit Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bükkábrány térségében találtak egy bányamővelési területen. A 8 millió évvel ezelıtti mocsárciprus erdı fái épen maradtak és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak, megırizve eredeti faszerkezetüket. Bár korábban itt, és más lignitbányában is találtak egy-egy egyedülálló fatörzset, a kidılt fák, facsoportok feltárása pedig a világ más tájain is gyakorinak számít, a most feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem is kovásodott meg.

Eredeti forma és anyag Az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérıjő fatörzsek az eredeti helyükön állnak, eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak - hangsúlyozta a lelet egyediségét Pusztai Tamás, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese.

43

A lelet azért kuriózum, mert a feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem is kovásodott meg. A fák eredetileg 30-40 méter magasak lehettek, a felsı miocén korban (11,6-5,3 millió évvel ezelıtt) álltak ezen a helyen, amit akkor a Pannon-tó vízterülete borított, peremét pedig mocsaras részek tarkították. A mocsarat és a benne álló fákat egyszerre temette be egy hirtelen érkezı óriási homokréteg, amit akár hatalmas homokvihar is okozhatott. A ciprusfákat hatméternyi homok borította be, és bár a fölöttük lévı részek elpusztultak, a fatörzsek épen megmaradtak.

Zöld Grönland Hajdanán dús erdık borították Grönland kopár vidékeit - mutatták ki a sziget mélyrétegeibıl felszínre hozott DNS-mintákkal dán kutatók. A minták tanúsága szerint Grönland déli részét fıként fenyı-, tiszafa és égerfaerdık borították mintegy félmillió évvel ezelıtt. Ezenkívül pillangók, molylepkék, legyek, pókok és különbözı bogarak DNSnyomai is elıkerültek. A kutatók eddig úgy vélték, hogy Grönland utoljára 120 ezer évvel ezelıtt volt jégmentes, de most kiderült, hogy 44

akkor még bıven jég borította a szigetet. A Koppenhágai Egyetem munkatársai 2-3 kilométerre fúrtak le a jégbe, és ezzel sikerült az eddigi legrégebbi DNS-mintákat felszínre hozniuk. A mélyfúrás technikája az utóbbi években sokat fejlıdött, ez tette lehetıvé ezt a kutatást. A kutatásról szóló beszámoló a Science amerikai tudományos magazin csütörtöki számában olvasható.

A cseppkı szerint nem az ember okozza a felmelegedést •

Index 2005. július 6., szerda 12:39

Német és osztrák paleontológusok újabb kımőveskanálnyi olajat löttyintettek a globális felmelegedéssel kapcsolatos vita tüzére, amikor egy cseppkövet elemezve arra jutottak, hogy légköri hımérséklet az embertıl függetlenül, periodikusan változik bolygónkon. A Heidelbergi Tudományos Akadémia tagjai Augusto Mangini és Peter Verdes, illetve az Innsbrucki egyetem földrajzi és paleontológiai intézetének munkatársa Christop Spötl egy sztalagmitból jutott ugyanazokra az eredményekre, amelyeket korábban már fák évgyőrüi, örök jég, illetve korallzátonyok elemzésébıl kimutattak. E szerint a globális felmelegedés egy embertıl független természetes folyamat. A kutatók a SPA-12 nevő, körülbelül 20 centiméter magas álló cseppkövet vizsgálták. A SPA-12 a Spannagel barlangrendszerben található a Középsı-Alpokban. A 2500 méter magasban található barlangrendszer legalább 10 kilométer kiterjedéső. Megáll az idı: A barlangok mélyén az elmúlt ötezer évben állandóak voltak a viszonyok - változást csak a külvilág hosszú távú klímaváltozásai okozhattak. 45

Több tényezı segítette a kutatókat, hogy a SPA-12-t az elmúlt két évezred klímaváltozásainak rekonstrukciójára használják. Az egyik a cseppkövet létrehozó karsztvíz magas urántartalma, amely révén izotópos módszerrel rendkívül pontosan meg lehet határozni a lerakodás rétegeinek korát. A másik, hogy az izotóp-kompozíció összefügg azzal, hogy az egyes rétegek milyen hımérsékleten jöttek létre. Az SPA-12 tanulsága szerint Európában globális felmelegedés köszöntött be i.sz. 800 és 1300 között, amelyet egy 1400-tól 1850-ig tartó "kis jégkorszak" követett. Az adatok egyébként egybeesnek az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának (IPCC) adataival. Az IPCC szerint a légkör hımérséklete kisebb változásokat mutatott az elmúlt 1800 évben, majd 1860-tól meredek hımérsékleti ugrás következett be, amelyet az üvegházhatást okozó gázok fokozott kibocsátásával magyaráznak. A kutatók szerint ugyanakkor bermudai tengerfenékbıl és a grönlandi jégbıl vett mintákkal együtt markánsabbnak mutatkozik a középkori meleg idıszak. Ez pedig a szkeptikusok álláspontját erısíti, amely szerint a 19. század közepén indult felmelegedés nem váratlan kiugró változás, hanem természetes légköri jelenség.

Nápoly környékén havazik 2007. október 22. 18:25 MNO Váratlanul téliesre fordult az idı, erısen havazott Olaszország déli részén. Több utat lezártak, a vonatközlekedés is akadozik. Dél-Olaszországban mindenkit felkészületlenül ért az egy napja tartó erıs havazás. Felszólították az embereket, hogy maradjanak otthon, ne üljenek autóba. A Nápolytól délre fekvı Potenzában a legrosszabb a 46

helyzet. Ott még a városon belül is nehéz közlekedni. Az iskolákat bezárták, mert sok út járhatatlanná vált és a vonatok sem indulnak el. Szicíliában a hegyekben mindenütt megmaradt a hó: így a Vezúvon és az Etnán is. A hımérséklet fagypont körül van Rómában is, pedig november közepe elıtt a főtést sem szokták bekapcsolni. (hirado.hu)

A középkorban is volt klímaváltozás! 2007. május 19. 19:43 | Forrás: MTI Óvatosan kell eljárni, ha "belenyúlunk" a környezetbe, mivel egyrészt változhatnak a feltételek, másrészt nehéz megjósolni, hogy az emberi beavatkozásnak milyen következményei lesznek - mondta Rácz Lajos történész. Az éghajlatváltozás történelmi tanulságait elemezve a Szegedi Egyetem egyetemi tanára rámutatott arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben a klímaváltozás nem új dolog. "Amióta körülbelül 3,6 milliárd éve létezik légkör, létezik éghajlatváltozás is. A klímaváltozás, mint olyan, állandó. Nagy léptékő éghajlatváltozások voltak a legkülönfélébb történeti korokban" hangsúlyozta a történész. Rácz Lajos ismertetése szerint az utóbbi kétezer évben 300-400 éves léptékő klímaváltozások voltak. Mint kifejtette, az elsı azonosítható felmelegedés a római korban kezdıdött: a Kr. e. I. század közepétıl a IV. századig tartott, ezt a népvándorlások korának lehőlése követte. A középkori felmelegedés idıszaka a vikingek kirajzásának kora, majd a XIV. században jött a kis jégkorszak, amely a XIX. században ért véget, hogy "elkezdıdjön az 47

agyonreklámozott jelenkori globális felmelegedés, kilátásairól még nem sokat tudunk" - mondta.

amelynek

a

Rácz Lajos a szőkebb kutatási területe az úgynevezett kis jégkorszak, amely "egy viszonylag hővös, de még inkább csapadékos idıszak volt". Abban az idıben a modernizációs törekvéseknek, a döntéshozatalnak az volt a legfıbb szempontja, hogyan lehet védekezni a felhalmozott víztöbblet ellen - közölte a történész. Példaként a bécsi Helytartótanácsban a XVIII. században mőködött mérnöki csoportot hozta fel, amely vízvédelmi megoldásokat tervezett. E csoport egyik vízmérnöke elkészítette a Balaton teljes lecsapolásának részletes tervét, amelyet Mária Terézia aláírt, az összes érintett megye pedig elfogadott. "Még hatástanulmányok is készültek arról, hogy mennyi gabonát, szénát termeszthetnek az így nyert területen" - jegyezte meg. A történész kitért arra, hogy a vízmérnöknek voltak egyéb tervei is, ezek közül a Duna és a Tisza vízrendszerének a rendezése valósult meg. A munkálatok a közlekedési viszonyok és a termıterület javítását, valamint az árvízveszély csökkentését célozták. "Egy szempontból értek el sikert - javultak a közlekedési viszonyok" mondta. Rácz Lajos hozzátette, hogy egyébként vegyes a mérleg; a tiszai szabályozást, amely a XIX-XX. század fordulóján a modernizáció csúcsának számított, késıbb környezeti katasztrófaként értékelték amiatt, hogy a folyó halállománya 5-10 százalékra csökkent néhány év leforgása alatt. A történész az éghajlatváltozás humán vonatkozásaival kapcsolatban aláhúzta, hogy az ipari forradalomig az emberiség képes volt mindenhez alkalmazkodni, emiatt volt lehetséges, hogy a jégkorszak 48

idején emberi telepek léteztek messze, északon, elképesztıen szerény technikai felszereltséggel. Úgy fogalmazott: "az ipari forradalom után, de fıképp a XX. században az emberiség elérkezett oda, hogy képes mesterséges környezetet létrehozni, különösen a fejlett világban, és ezen kívül nem nagyon életképes". "Nagyon nagy veszély, hogy a tolerancia, a változáshoz való alkalmazkodás képessége a modern civilizációban elvész. Amikor az emberiség paradigmát vált és ez igaz a természeti környezetre is, fontos tudni, hogy nincs visszaút" - hangsúlyozta Rácz Lajos. STOP

Az ember okozza a szélsıséges idıjárást Magyar tudós az éghajlat-értékelı csoport élén 2006. június 23. 14:30 MNO

A Zágoni Miklós fizikus vezette nemzetközi éghajlat-értékelı kutatócsoport tagjai azt állítják: az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid elsısorban nem globális felmelegedést, hanem szélsıséges idıjárási körülményeket okoz. „Megtaláltuk a légkör szélsıséges változásainak okát" – mondta az MTI-nek Zágoni Miklós, az Alternative Climate Projekt (ACAP) vezetıje. Az öttagú – magyar, amerikai, ausztrál, angol és német kutatók részvételével létrejött – csoport tudományos szakfolyóiratokban megjelent eredmények alapján 2007-re készíti el értékelı jelentését. A kutatók szerint a legrosszabb kibocsátási forgatókönyvek esetén sem lesz a 2050-es évekig 1–1,5 Celsius-foknál, 2100-ig 2–3 Celsius-foknál nagyobb globális felmelegedés. Ezt azzal indokolják, hogy míg az elmúlt 150 év során a légkör szén-dioxid-tartalma egyharmadával nıtt, a várakozásokkal ellentétben a hımérséklet 3–5 Celsius-fok helyett 49

csak 0,6–0,8 Celsius-fokkal emelkedett. A Föld atmoszférarendszere képes olyan energiaátalakító visszacsatolások mőködtetésére, amelyek kordában tartják az üvegházhatás növekedését, ezáltal stabilizálják a felszín közeli átlaghımérsékletet. Az üvegház-hımérséklet emelkedéséért felelıs sugárzási energiák más, a rendszerbıl eltávozni képes energiaformákba alakulnak át. Ez a légköri dinamika felerısödéséhez, mozgási energiáinak megnövekedéséhez vezet. Következményként felerısödnek a felszálló és örvénylı légmozgások, fokozódik a csapadékképzés, és a viharok intenzívebbekké válnak. (MTI)

Mesterséges éghajlatváltoztatással a globális felmelegedés ellen? A természettudományok aktuális híreit közlı francia folyóirat, a La Recherche nyári különszáma a Nobel-díjas Paul Crutzennel közöl interjút a globális felmelegedés, s annak mesterséges befolyásolhatósága kérdésében. Paul Crutzen 1995-ben kapott kémiai Nobel-díjat két kutatótársával együtt az ózonréteg tanulmányozása során elért eredményeiért. Kutatásai alatt szerzett tapasztalatai meghökkentı véleményre juttatták a globális felmelegedés kezelhetıségének kérdésében. Az ózon-specialista szerint ugyanis egymillió tonna kén légkörbe juttatásával lehetne mérsékelni a Föld átlaghımérsékletének gyors növekedését – s erre a mesterséges beavatkozásra akár éveken belül szükség lehet, hiszen a globális felmelegedés mértéke elıre nem látható, meglepetésszerő változásokat mutathat. Az általa javasolt radikális megoldás egy efféle „vészhelyzet” orvoslásául szolgálna. A sztratoszférába (azaz a légkör azon sávjába, mely 10 és 50 kilométer közötti magasságban terül el) bocsátott kén- vagy hidrogén-szulfid részecskék elıször elégnek, kén-dioxidot hagyva maguk után, mely 1 50

mikrométer átmérıjő szulfát-részecskékké változik. Ez utóbbiak a Nap sugarait visszatükrözve képesek csökkenteni a Föld átlaghımérsékletét. Az ötletet a természet adta: a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991. évi kitörésekor figyelték meg, hogy az a 10 millió tonna kén, melyet a vulkánkitörés juttatott a sztratoszférába, fél fokkal csökkentette a Föld átlaghımérsékletét a következı évben. Ami az eljárás költségeit illeti, 1-2 (gondolom milliárd) tonna kén sztratoszférába juttatása 25-50 milliárd dollárba kerülne évente. Meglehetısen költséges volna tehát, ám a kutató szerint a mérlegeléskor érdemes volna figyelembe venni azt is, hogy a globális felmelegedés csökkentése milyen környezeti és szociális elınyökkel járna. Mindez azonban még csak fantázia: az éghajlat mesterséges befolyásolása régóta tabu a tudósok körében, így egy efféle eljárás környezeti, egészségügyi hatásai még nem ismeretesek – az ifjú tudósgeneráció feladata lesz ennek felderítése. Ám hogy milyen hatása lenne a környezetpolitikára, talán kísérletek nélkül is könnyen kiszámítható. Félı, hogy politikai körökben úgy éreznék, az emberiség fel van mentve a széndioxid-kibocsátás mérséklésének kötelezettsége alól, ha a légkör problémái másképp is megoldhatók. Crutzen éppen ezért hangsúlyozza: az éghajlat mesterséges befolyásolása csak vészhelyzet esetére szolgálna, s akkor is csupán átmeneti megoldásul. A Nobel-díjas kutató egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy a földgáz- és kıolaj-energia bioenergiával való helyettesítése nem tőnik jó megoldásnak. Bár alkalmazásuk jelentısen csökkentené a széndioxid-kibocsátást, s így az üvegházhatást, de a Föld klímájára tett hatás szempontjából nem járna következmények nélkül. Ha csak az Egyesült Államok azon törekvésével számolunk, hogy bioüzemanyag alkalmazásával 75%-osra kívánják csökkenteni kıolajfogyasztásukat, olyan hatalmas földterületeket kellene mővelés alá venni, hogy a mőtrágyázás miatt a légkörbe kerülı nitrogén-dioxid akár túl is szárnyalná a jelenleg kibocsátott széndioxid kedvezıtlen hatását. Egy tonna nitrogén-dioxid ugyanis 310 tonna szén-dioxiddal ér fel a globális felmelegedés kedvezıtlen 51

befolyásolása szempontjából. Így Crutzen számításai szerint a fosszilis energia bioenergiával való helyettesítése nem járulna hozzá a Föld átlaghımérsékletének csökkenéséhez. Kulin Borbála Rövid megjegyzések: (nem vagyok Nobel díjas tudós, DE) -

Paul Crutzen úr, mit tenne a savas esıkkel és azok pusztító hatásával?

-

„mőtrágyázás miatt a légkörbe kerülı nitrogén-dioxid” Bár sz.v. tisztításban a denitrifikáció során az O2 adott szintő jelenléte elısegítheti az NxOx dúsulást, de „normális” talaj rendszerekre ez nem jellemzı. Ott a kimosódás és az altalajba való elszivárgás, talajvíz nitrátosodás a fı probléma. Azonos típusú mővelt talajoknál, a denitrifikáció kisebb, mint az azonos természetesnél, - talajmunka lazító hatása. Olajos- és magas keményítı tartalmú növényeknél a nitrogén túladagolása, nem, vagy alig ad terméstöbbletet. Az igazság: ”Mindez azonban még csak fantázia: az éghajlat mesterséges befolyásolása régóta tabu a tudósok körében” … (De a sok pénzéhes sarlatánnak nem.)

Akkor inkább melegszem!

-

-

Milankovics - Bacsák: „Két vagyunk” (İk sem voltak Nobel díjasok.)

jégkorszak

között

Plósz Sándor Tájrendezı-ökológus

Klí-marhaságok A tehenek mentik meg a Földet •

MTI (Erre adott ki közpénzt!)

2007. július 04., szerda 15:30 Különleges menüvel akarja leszoktatni a metángáz kibocsátásáról a teheneket és a birkákat egy svájci kutató. Sajnos a kérıdzıknek nem ízlik a zsíros fő. 52

A békésen legelészı tehenek egy-egy egyede naponta 300-500 liter metángázt bocsát ki, és ezzel nemcsak közvetlen környezetükben rontják a levegıt, bolygónk felmelegedéséhez is hozzájárulnak. A metán ugyanis igen agresszív gáz, a széndioxidnál több mint hússzor nagyobb mértékben melegíti a Földet. Mivel a világon egyre több húst szeretnének fogyasztani, egyre több metán kerül a levegıbe, pedig a gáz koncentrációja már amúgy is 100 százalékkal nıtt az elmúlt évszázadban. Michael Kreuzer, a zürichi egyetem professzora az állatok táplálkozásával foglalkozik, és úgy véli, hogy neki és kutatótársainak most jött el az idejük. Kreuzer ugyanis már évek óta foglalkozik a metán okozta problémával, nemcsak a klíma, hanem az állatoknál jelentkezı energiaveszteség miatt is. A tehenek a takarmány négy-hét százalékát adják le energiaveszteségként metángáz formájában. Ha ezt ki lehetne iktatni, akkor nıne a tej- és a hústermelés. Kókusszal a metán ellen A svájci kutatók tesztelik azokat az adalékanyagokat, amelyek segítségével 10-40 százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki a kérıdzık. Az egyik anyag az a zsír, amit kókuszdióból, lenmagból vagy napraforgóból nyernek, a másik két anyag trópusi növényekbıl származik. A tehenek metánkibocsátása ezek fogyasztása esetén csökken, bár a kutatók nem tudják pontosan, hogyan. Az érdekeltek nem rajonganak az új ízekért, az adalékanyagokat nem kedvelték meg a tehenek.

A gnúkat én már 1999-ben gyanusítottam. HírTv 2007-08-22 21:32 53

A szarvasböfögés is erısíti a globális felmelegedést Egy felnıtt jávorszarvas egy év alatt több mint kétszer annyi üvegházhatású gázt böfög ki, mint amennyit egy repülıgép bocsát ki Norvégiából a Föld túlsó oldalára, Chilébe repülve. Ezt állapították meg norvég kutatók. A tudósok szerint egy jávorszarvas 100 kiló metángázt böfög ki egy év alatt, ez az üveghatás szempontjából 2100 kiló széndioxidnak felel meg. Norvégia erdeiben 140 ezer jávorszarvas kóborol, amelyek évente összesen 294 millió kiló széndioxidnak megfelelı metánt bocsátanak ki. Nemcsak a jávorszarvas, hanem minden kérıdzı - így a szarvasmarha - gyomrában is vannak olyan mikrobák, amelyek segítik a táplálék rosttartalmának lebontását, és ezek termelik a metánt. FH

2068-ra teljesen eltőnhet az ózonlyuk • •

Index 2006. szeptember 1., péntek 11:20

Amerikai klímakutatók szerint a Földet védı ózonréteg 1980 óta megfigyelt vékonyodása nemhogy megállt, de a század közepére a lyuk teljesen eltőnik. A kutatócsoport 25 évig elemezte az ózonlyukat, és arra jutott, a sztratoszféra ózontartalmú rétegének vékonyodása 1997-ben megállt. Az ózonréteg a Nap káros ultraviola sugárzása ellen védi a Földet, de a környezetre ártalmas vegyi anyagok (fıként a CFC-k, a klórt és fluort tartalmazó szénhidrogének) kibocsátása miatt jelentısen elvékonyodott.

54

Jó ötlet volt tiltani a dezodort Eun-Szu Jang, a Georgia Technológiai Intézet kutatója szerint az ózonréteg regenerálódása az 1987-es, nemzetközi Montreáli Egyezménnyel indult, ami limitálta az ózonkárosító vegyületek kibocsátását. "A mai eredmények igazolják a Montreáli Egyezményt, amely sikeresen megállította a sztatoszféra ózonrétegének vékonyodását. A jelenlegi "gyógyulási ütemmel" az ózonréteg a század közepére visszanyerheti 1980-as állapotát. Elıször akkor vették észre a tudósok, hogy bizonyos emberi tevékenységek káros hatással vannak a rétegre" - fogalmazott Jang a Yahoonak eljuttatott közleményében.

2068-ra A most bemutatott tanulmány elızményének tekinthetı a NASA kutatóinak júniusi prognózisa. Ekkor a klímatudósok azt állították, az ózonlyuknak nevezett elvékonyodott terület az Antarktisz felett a korábban feltételezett idıpontnál húsz évvel korábban, 2068-ra eltőnhet.

Jön a foltozóvarga!

55

Kisebb az ózonlyuk a Déli-sark felett 2007. október 04. 19:11 | Forrás: MTI nyomtat | elküld

30%-al csökkent az ózonlyuk Egy év alatt harminc százalékkal kisebb lett az ózonlyuk a Déli-sark felett, az ózonveszteség 27,7 millió tonnára csökkent 2006-hoz képest olvasható az Európai Őrkutatási Ügynökség (ESA) internetes oldalán. Kapcsolódó cikkek Változott az ózonlyuk mérete A tavalyi évben 40 millió tonna körüli ózonveszteséget mértek. A szóban forgó 24,7 millió négyzetkilométernyi terület nagyjából akkora mint Észak-Amerika, a vizsgálat során a felület kiterjedése mellett az a légköri magasság is döntı volt, ahol az ózonveszteség kialakult. Szakértık szerint a javulás természeti változások eredménye, így egyelıre nem fújtak riadót. Az elızı évekhez képest idén az ózonlyuk kevésbé koncentrálódott a Déli-sark fölé, ez lehetıvé tette az ott található levegı melegebb levegıvel való keveredését, ami megfékezte az ózonvesztés folyamatát - magyarázták a szakemberek. Az ózon csakis különösen alacsony hımérsékleten bomlik szét. Az elmúlt évtizedben az sztratoszférikus ózonréteg globálisan évente 0,3 56

százalékkal lett vékonyabb. Ezzel arányosan pedig felerısödött a Föld felszínét elérı ultraviola sugárzás. Az ózonréteget ért károkat az elmúlt évtizedekben az olyan anyagok ipari termelésben való használatára vezetik vissza mint a fluorklórszénhidrogének (ismertebb nevén FCKW), amelyek évtizedeken át keringhetnek a légkörben. Az ózonréteg védelmében 20 évvel ezelıtt elfogadott montreali egyezmény elıírta az ózonréteget károsító anyagok betiltását. Ma ózonlyukon az ESA azokat a területeket érti, amelyek fölött különösen gyenge (220 Dobson egység alatti) az ózonréteg koncentrációja. Az értékek évente ingadoznak. STOP

Csökkent az ózonlyuk mérete •

Index - [email protected]

| 2007. 10. 21., 19:12 | Frissítve: 1 napja A csaknem ötmillió négyzetkilométeres zsugorodásról leginkább a kedvezı idıjárás tehet, így messzemenı következtetéseket nem kell levonni belıle. A déli féltekén élık azért örülnek. A NASA mérései szerint a tavalyihoz képest 16 százalékkal csökkent az ózonlyuk mérete az Antarktisz felett. Szeptember közepén a Földet az ultraibolya sugárzástól védı ózonpajzson tátongó lyuk mérete 25,1 millió négyzetkilométer volt, míg tavaly ilyenkor 29,8 millió - mondta az AP hírügynökségnek Paul Newman, az amerikai őrkutatási hivatal atmoszférakutatója. Az ózonlyukat 1985-ben fedezték fel, és nagyjából azóta küzdünk ellene, az ózonpajzsot károsító gázok kibocsátásának csökkentésével. Ezek az anyagok 40-100 év alatt tőnnek el véglegesen a légkörbıl, ezért hiába szabályozzák nemzetközi egyezmények a veszélyes anyagok (a 57

leghírhedtebb a hőtıgépekben és dezodorok hajtógázaként használt freon) felhasználását, a koncentrációjuk a légkörben 2001 óta alig három százalékkal csökkent. Az ózonlyuk mérete az elmúlt 15 évben alig változott, a július és október között megfigyelhetı jelenség fıként az idıjárástól függıen lesz az egyik évben nagyobb, a másikban kisebb. Idén az átlagnál magasabb hımérséklet, és a szokatlanul sok vihar miatt húzódott össze a lyuk, mondta Newman, hozzátéve, hogy ha a csökkenés ebben a tempóban folytatódna, 2070-re tőnne el végleg a déli félteke fölül az ózonlyuk.

A végére: Elızmény: (e-mailok) Elküldtem a Benınek a fa évgyőrő kronológiát 1600-2000. két részben, részletben. A klímaváltozásra ad jó értékelést. Elküldtem egy német cikket, ami a cseppkövek klímára és széndioxidra vonatkozó értékelésére ad támpontot. Történeti cikket a hazai középkori és azt követı idıszakról, a klímáról és területrendezésrıl. Erre jött ez: 58

HahooO! Nagyon erdekes volt. Plane a Balaton lecsapolasanak a terve. ;-) Minden esetre nem ereztem, hogy a pl tegnapi temahoz hozzatett volna. Azt hiszem, mindig elbeszelunk egymas mellett. Ez pedig csak azert lehet,mert ket, azaz KETTO dologrol beszelunk: Termeszetes klima valtozasrol. Es az emberi kornyezetrombolasrol. Te az elsorol beszelsz, en meg a masodikrol. A ketto egyutt talan osszeadodik, talan erositik egymast. A lenyeg, hogy legalabb az emberi oldalt, a egszennyezest, mindenkeppen minimalizalni kene. Nincs ebben semmi ordongoseg vagy cselvetes vagy budos, "agyonareklamozott" imperialista torekves. ;-) Sok puszi, Ben

Válasz: HalihO! Én nem hiszem, hogy a vitáért érdemes vitatkozni, de azt nem vállalom, hogy egymás melletti elbeszélés legkisebb célja,vagy szándéka is kimutatható lenne az én gondolkodásomban. Nagyon helyes, hogy kettéválasztod a természetes klímaváltozást és mesterséges tényezıket, amelyek valamilyen mértékő befolyásoló erıvel rendelkeznek a klímára. Ha olvastad az én eddigi írásaimat, akkor láthatod, hogy ezt mindig megtettem. Egy dolog, hogy van természeti eredető globális klímaváltozás, amit legrövidebben úgy lehet kifejezni, hogy két jégkorszak között vagyunk, de hogy hol, azt nem tudjuk. A nagy változások mellett megfigyelhetık rövidebb-hosszabb periódusok, amelyeket rövid idejő kilengések is jellemeznek. Lásd az ezredforduló nagyon száraz elsı évei, vagy elıtte a nagycsapadékos

59

évek, stb. Ezektıl függetlenül a jelen kicsit hosszabb periódusát egy felmelegedı idıszak. Európában szárazabb, jellemez majd. Bizonyos természeti jelzırendszerek azt mutatják, hogy ez 2030 körül fog ellentétes irányba változni. A másik az emberi tevékenység jellegében szőkebb térre kiterjedı hatásai. Egy természeti eredető erdıtőz széndioxid kibocsátása ugyanolyan vihart kavar, mint Kalifornia autóinak pöfögése, bár ott a legszigorúbb a kibocsátási norma. Tehát lokális változások!!! Helyük, nagyságuk csak becsülhetı, de az elırejelzés sok nehézségbe ütközik. 50% (vagy-vagy, vagy ennél alig jobb, de lehet, hogy rosszabb). Mindez nem baj és nem lebecsülendı, én sem tettem soha. De a klímaváltozás fı okozójának tenni az emberi tevékenységet, azt egy valódi energetikus klímakutató, kapásból cáfolja. Hacsak nem üzletszerő tevékenysége, a dezodor reklám. Most metán a hajtógáz, azt is lehet kritizálni. (Természetes lebomlásból, mocsárgázból eredı, az milliószorosa lehet, de arról nem üzlet beszélni.) Az emberi energiák összessége nem éri el a földre jutó napenergia 1% sem. Széndioxidban meg az a csoda, hogy az égésben keletkezı vízben azonnal lekötıdik és nem emeli a gázkoncentrációt, legfeljebb több energiát fog be a felhı. A folyamatról most nem beszélek, már leírtam. Ne Sanfranciscot nézd, hanem kérjél Lapföldi adatokat! De ha a széndioxid változik, akkor meg kell nézni a természeti történeti korszakokban a változást, érdekes lesz! Mert a CO2 nagyságrendekben változott, míg elérte a mai 0,03-0,05% szintet. Erre a geo- és bio-kémiai mészkıképzıdés, szenesedés, carbonkorok, adhat választ. A harmadik tényezırıl most nem beszélek, mert még az is lehet, hogy a "két jégkorszak" is ennek a következménye. Ez a kontinensek 60

vándorlása, a tenger alatti kéregmozgás energiáinak felszabadulása és vulkáni tevékenysége. Ami szerintem, - ha jól értelmezem a Te feladatod, a változások következményeinek meghatározása a vízminıségre és a szennyvíztisztításra. Nagyon érdekes és szép feladat, de a változást és annak tendenciáit csak a természetbıl tudod kiolvasni. Ezért küldtem a faévgyőrő kronológiát, és a cseppkı cikket is. Amit az ember ehhez hozzátesz, az két-három, óriás zivatar és szélvihar. A többi duma és smafu. Az ember elfelejtett alkalmazkodni a természethez az ipari forradalom óta, és ez elvezetett bizonyos változások torzult értelmezéséhez, valamint az üzletszerő „tudományhoz”. Pisál egy nagyot, vagy fingik, - és ha megdörren az ég, akkor beszarik. Pedig csak oda kéne figyelni, hogy az ivóvízbe ne hugyozzuk, és a tányér mellé nem szarunk. Sok puszi, Papa

Benı válasza: ...nem rossz, nem rossz! puszi, ben Benedek G. Plosz, Ph.D. Research Scientist, Environmental Technology Norwegian Institute for Water Research (NIVA) Gaustadalléen 21 NO-0349 Oslo Norway 61

A víz lesz a legnagyobb kincs a Kárpát-medencében? 2007-10-11, DOBOGO.hu

Mit hoz a klímaváltozás szőkebb környezetünkben? tanulmányozása megadhatja erre a választ.

A múlt

Olvadó gleccserek és jégsapkák, emelkedı tengervízszint, egyre gyakoribb hıhullámok. Globálisan már tudjuk, hogy mi várható, ám a Föld különbözı tájain más és más következményekkel jár a klímaváltozás. Egyes tájakon áradások, míg másutt mindent felperzselı aszály fog pusztítani. De vajon mire kell felkészülnünk a Kárpátmedencében? A múltbéli klímaváltozások tanulmányozása talán megadhatja erre a választ. Vallanak a cseppkövek A klímaváltozás sokszínőségét jól mutatja egy elméleti modell: ha a felmelegedés miatt leállna a Golf-áramlat, a megszőnı melegutánpótlás hiányában eljegesedhetnének Skandinávia fjordjai. Tehát a globális felmelegedést a Skandináv-félszigeten élık aligha a "melegedés" fogalommal jellemeznék. Ebbıl is látszik, mennyire fontos a regionális hatások kutatása, hiszen a Kárpát-medencében is eltérı jelenségekkel jelentkezhet a klímaváltozás, mint Európa más tájain. Az elmúlt évmilliók alatt számtalan klímaváltozás történt a Földön. Ezek emlékeit ırzik többek között a cseppkövek, az édesvízi mészkövek, a kagylóhéjak, és a talaj ásványai - mondja dr. Demény Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutatóintézetében 2006. februárjában megalakult Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport vezetıje.

62

"Tanulmányozásukkal megtudhatjuk, hogy miként zajlottak a jégkorszakokhoz és a felmelegedésekhez vezetı folyamatok, és milyen volt azok sebessége. Az adatok alapján olyan modell készíthetı, amely elırejelzi a Kárpát-medencében várható folyamatokat, és azokat a problémákat, amelyekkel társadalmunknak számolni kell." Napjaikban a tudósok zöme úgy véli, hogy legalább 90-95 százalék a valószínősége annak, hogy az ember jelentısen hozzájárul a - minden korábbi idıszakhoz képest sokkal rohamosabb - klímaváltozáshoz. A világon több mint 100 ország több ezer kutatója, geológusok, meteorológusok, történészek elemzik a múltbéli éghajlatváltozásokat, hogy a világ különbözı területein fel lehessen készülni a drámai következményeket sejtetı változásokra. A múlt ismerete segíti a változásokra való felkészülést Az elırejelzések szerint 100 év alatt akár 2-6 Celsius fokot is emelkedhet a Föld átlaghımérséklete, ha nem csökken drasztikusan a széndioxid-kibocsátás mértéke. Korábban ilyen hımérsékleti változások geológiai idıléptékben, esetleg évezredek alatt zajlottak. Ám jelenleg még keveset tudunk arról, hogy miben térnek el napjaink klímaváltozásának paraméterei a múltban lezajlottaktól. Ezért társadalmi változásokat is érintı kutatások alapja, hogy megismerjék az évezredek óta ismétlıdı hideg és meleg idıszakok váltakozásának körülményeit. A jégkorszakok és meleg idıszakok a földpálya paramétereinek változásai (a pálya alakja, a földtengely dılésszöge és kilengése), a Föld belsı erıi (vulkáni mőködés, hegységképzıdés), valamint az üvegházhatású gázok légkörbeli dúsulása, illetve elnyelıdése, valamint 63

ezen folyamatok visszacsatolása hatására alakulnak ki. Váltakozásuk ütemérıl, az átmenetek gyorsaságáról, az extrém idıjárási kilengésekrıl árulkodnak a cseppkövek - magyarázza a kutatócsoport vezetıje. "A múltban lezajlott folyamatokat szinte napról-napra végigkísérhetjük: a cseppkövek éves szinten, a kagylóhéjak egy-két hetes pontossággal tükrözik a hımérsékleti és csapadékbeli változásokat. A kutatások során vizsgált legrégibb cseppkövünk 600 ezer éves, de a mindenki számára ismerıs aggtelek-jósvafıi Baradla-barlangból is több, tíz- és százezer évek klímaváltozásait tükrözı mintákkal foglalkozunk. A cseppkövek tükrözik a jégkorszakhoz vezetı fokozatos lehőlések idıszakát, a hosszú hideg idıszakot és a gyors felmelegedési periódusokat. Vizsgálunk a Mecsekbıl 5 ezer éves, a Bükkbıl 2500 éves cseppköveket is, amelyek a 10 ezer éve tartó meleg idıszak, az úgynevezett Holocén klímaoptimum idıjárásáról árulkodnak. Az elmúlt 5-15 ezer év évszakos változásait a Kárpát-medence folyóiban, állóvizeiben élt kagylók héja tükrözi. Stabilizotóp-összetételükbıl a nyári, tavaszi csapadék mennyisége is kikövetkeztethetı, akár hetekre bontott pontossággal" - mondja dr. Demény Attila. Ami már most bizonyosnak látszik A Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport munkájának összegzésére még legalább két évig várni kell. Ám az már az eddigi vizsgálataik alapján is bizonyosnak látszik, hogy a múltbéli klímaváltozások arra figyelmeztetnek, hogy a Kárpát-medence vízrajza megváltozhat. Várható a nyári csapadék csökkenése, amelyet nem ellensúlyoz a téli csapadék kismértékő növekedése. Fel kell készülni a nyári aszályos idıszakokra, az ivóvízkészlet fogyatkozására és szennyezıdésére is. A Kárpát-medence vízrajzát, a folyók eloszlását is megváltoztathatja a klímaváltozás. A gyors ütemben lezajló környezeti változások pedig társadalmi változásokhoz vezethetnek. Hogy ez korántsem fantazmagória, csak egyetlen példa a múltból: 3400-3800 évvel ezelıtt, a bronzkorban gyors ütemő klímaváltozás 64

zajlott a Kárpát-medencében. A hirtelen nedvessé váló éghajlat miatt a dombok közötti területek elmocsarasodtak. A zömében elszórtan élı népesség kénytelen volt a dombtetıkre költözni. Ez volt a települések, falvak kialakulásának kezdete és egy korábbi korszak alkonya. Beregi-Nagy Edit

*** Ha akarjuk, megoldható! Szólóvitorlázó álma

Gavá Mar 2007. 65