EAGLE EASILY APPLICABLE GRAPHICAL LAYOUT EDITOR. Felhasználói kézikönyv (Tutorial) Magyar nyelvű kiadás. Verzió 5. Schematic Layout Autorouter

EAGLE EASILY APPLICABLE GRAPHICAL LAYOUT EDITOR

Felhasználói kézikönyv (Tutorial) Magyar nyelvű kiadás

Verzió 5 Schematic – Layout – Autorouter Linux® Mac® Windows®

Gyártó: CadSoft Computer GmbH www.cadsoft.de

Magyarországi forgalmazó: Cadware s.r.o. www.cadware.cz www.elektrocad.tvn.hu

2008 április Copyright © 2007 CadSoft All Rights Reserved A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll.

EAGLE 5 – magyar nyelvű leírás (tutorial) ____________________________________________________________________________________

Kérdéseikkel, kérjük forduljon a forgalmazóhoz: Cadware s.r.o. tel.: (+36) 20 33 49 056 Internet: www.cadware.cz Internet: www.elektrocad.tvn.hu Email: [email protected]

Copyright 2006 CadSoft Computer GmbH. All rights reserved worldwide.

Ezen kiadvány sem egészében, sem egyes részleteiben nem reprodukálható, nem másolható semmilyen módszerrel (elektronikus, mechanikus, fénymásolóval, szkenneléssel, digitalizálással, stb.) és nem terjeszthető, harmadik személynek nem továbbítható, sem nyomtatott sem elektronikus formában, beleértve az internetet is, a szoftver tulajdonosának, a CadSoft Computer GmbH, és forgalmazójának, illetve a magyar leírás szerzőjének előzetes írásos hozzájárulása nélkül! A „Felhasználói kézikönyv“ felhasználói feltételei azonosak a szoftver felhasználói feltételeivel – lásd „Eagle Licenszszerződés“.

A szoftver forgalmazója kizárólag a megvásárolt licenszhez és csak annak vásárlói számára nyújt szakmai támogatást. A szakmai támogatás azon forgalmazótól igényelhető, akitől a felhasználói licensz meg lett vásárolva.

Windows is a registered trademark of Microsoft Corporation. Linux is a registered trademark of Linus Torvalds. Mac is a registered trademark of Apple Computer Inc.

2


EAGLE LICENSZSZERZŐDÉS (Az eredeti, idegennyelvű licenszszerződés szabad fordítása. Jogilag a program gyártója által kiadott eredeti, idegennyelvű licenszszerződés érvényes.) Az EAGLE program telepítésével az alábbi, a Cadsoft Computer GmbH, mint az EAGLE program tulajdonosa, és Ön, mint az EAGLE program felhasználója közötti, licenszszerződés jogilag érvényt szerez. A TERMÉK HASZNÁLATÁVAL ÖN MARADÉKTALANUL ELFOGADJA A SZERZŐDÉS FELTÉTELEIT ÉS KIKÖTÉSEIT. ELLENKEZŐ ESETBEN ÖN A TERMÉKET JOGTALANUL HASZNÁLJA.

Felhasználói jogok A felhasználó a programhoz tartozó felhasználói licenszkártyán bejegyzettek szerinti felhasználói (nem tulajdonosi) jogot szerez a CadSoft EAGLE program használatához. A felhasználói jog kizárólag a felhasználói licenszkártyán bejegyzett személyre, cégre vagy intézményre vonatkozik. A program és tartozékainak másolási és sokszorosítási joga kizárólag a CadSoft Computer GmbH-t illeti. A program és a felhasználói kézikönyv módosítása tilos.

Freeware licensz Az EAGLE "Freeware" verziója kizárólag "non-profit" alkalmazásra és a program értékelésére használható. A "non-profit" alkalmazás azt jelenti, hogy amennyiben a program használata jövedelemszerzést szolgál, a programot regisztrálni kell! Az EAGLE Light verzióját, kizárólag a saját hobbi céljaira, mindenki használhatja. Hasonlóképpen a tanulók és diákok is használhatják a feladataik elkészítéséhez. Ezen verzió a kommersz környezetben kizárólag a program alkalmazhatóságának kiértékeléséig használható. A kommersz célokra való használathoz a programot regisztrálni kell! A nyomtatott áramköröket gyártó cégek az EAGLE felhasználóktól kapott adatokból kizárólag a gyártási adatok (pl. Gerber fájlok) generálásához használhatják a Freeware verziót is. A Freeware licensz a nyomtatott "User License Certificate" nélkül is érvényes.

További korlátozások Tilos a program bérbe adása vagy harmadik személynek való továbbadása. Mindennemű célból tilos a program visszafejtése, a programból származtatott saját célra használható alkalmazások készítése, valamint a program módosítása. Ön tudomásul veszi a Cadsoft azon állítását, miszerint a szoftver a Cadsoft tulajdonába tartozó értékes gyártási titkokat tartalmaz. Tilos közzétenni a szoftver belső műveleteivel kapcsolatos információkat.

Szerzői jogvédelem A szoftver a CadSoft tulajdona, amit nemzetközi jogszabályok védenek. Tilos a szoftver és az írott dokumentumok mindennemű másolása.

Korlátolt garancia és felelősség A Cadsoft Computer GmbH garantálja az elküldött program és kézikönyv kifogástalan állapotát és a program a mellékelt dokumentációk, felhasználói kézikönyvek szerinti hibátlan működését. A program működését illető garancia kizárólag a mellékelt dokumentációk szerinti használatra vonatkozik. Az esetleges hibás küldemény (hibás adathordozó) cseréje az átvételt követő 10 napon belül, a szavatosságnak megfelelően, a forgalmazónál érvényesíthető. A CadSoft nem ismer el semmilyen más kifejezett vagy törvényi szavatosságot és feltételt. Nem vállal garanciát semmilyen, a szoftver vagy szolgáltatásainak eredményeivel, vagy a szoftver az Ön igényeinek megfelelő működésével kapcsolatosan. A Cadsoft és képviseletei (termékeinek forgalmazói) semmilyen esetben nem vállalnak felelősséget és nem vonhatók felelősségre az esetleges hibás adat, adatvesztés vagy elmaradt nyereség miatt.

3


1 Mi található a leírásban? Ezen leírás az olvasót az EAGLE PCB Design Package (nyomtatott áramkör tervező csomag) használatába vezeti be. Vázlatosan leírja az EAGLE Schematic Editor, Layout Editor és Autorouter használatát. Azon parancsok leírásánál, amelyek funkciói az egér egyes gombjaival módosulnak, az egérgombok használata és azok jelentése is megtalálható. A leírás az olvasót végigvezeti a tervezésen, annak valós sorrendjében, kezdve a kapcsolási rajz szerkesztésével a nyomtatott áramköri panel tervezésén keresztül az autorouter használatáig. A program megértéséhez előnyös végigolvasni az egész leírást. Feltételezzük az adott operációs rendszer alapfunkcióinak ismeretét. Például a szerkesztőablak nagyítása részletesebb magyarázat nélkül is végrehajtható. A leírás áttanulmányozása után elkezdődhet a tervezés. A program teljes elsajátításához, az egyes funkciók részletesebb magyarázatához, kérjük használja a HELP funkciót, ill. a részletes angol ill. német nyelvű leírást, amelyet megtalál a megvásárolt CD-n. A Linux, Mac és Windows verziók közötti különbségek elhanyagolhatóak.

4


2 Az EAGLE jellemzői Rendszerkövetelmények Windows 2000, XP vagy Vista, Linux based on kernel 2.x for Intel computers, libc6 and X11 with a minimum color depth of 8 bpp, Mac OS X version 10.4 or above (for Power PC or Intel computer), „Universal Binary“ a merevlemezen minimum 70 Mbyte szabad hely, minimális grafikai felbontás 1024 x 768 pixel, lehetőség szerint 3 gombos egér.

Professional Edition Általános maximális panelméret 64 x 64 hüvelyk (kb. 1600 x 1600 mm) felbontás 1/10.000 mm (0.1 mikron) mm-es vagy hüvelykes pontrács (grid vagy raszter) max. 255 rajzolóréteg parancsfájlok (Script files) A C nyelvhez hasonló ULP (felhasználói programok) az adatok import és exportjához könnyű alkatrészkönyvtár szerkesztés a saját könyvtárak szerkesztése a meglévő elemekbél a Drag&Drop funkcióval új tokozás generálása bármely más könyvtárból a Drag&Drop funkcióval a tokozás változatok tetszőleges elfordítása (0.1 fokos lépésekben) könyvtár intéző magas szintű keresőfunkcióval az alkatrészek különböző gyártási technológiáinak támogatása (pl. 74L00, 74LS00..) címkézett rajzkeretek könnyű definiálása szabadon definiálható attribútumok, melyek a könyvtárakban a Device-hez, ill. a kapcsolási rajzokban és a panelen is alkalmazhatók integrált PDF export grafikus fájlok exportja (BMP, TIF, PNG...) nyomtatás az operációs rendszer nyomtató meghajtójának segítségével, az előnézet támogatása partlist (alkatrészlista) generálása adatbázis támogatással (bom.ulp) Drag&Drop funkció használata a Vezérlőpulton (Control Panel) a jobb egérgombbal indítható kontext menü minden objektumhoz, az adott objektumra érvényes specifikus parancsokkal az objektumok tulajdonságai a kontext menüből érhetők el, ahol alkalmazhatók és szerkeszthetők (módosíthatók) automatikus backup funkció 5


Layout Editor (nyomtatott áramköri panel tervezés) teljes SMD támogatás többféle (Blind és Buried) via támogatása az objektumok tetszőleges szögű elforgatása (0.1 fokos lépésekben) az egyes alkatrészek elmozdítás ellen rögzíthetők a szövegek bármely irányban elhelyezhetők a panel routolása közben a jelvonalak dinamikus számítása a vezetősávok sarkai tetszőleges sugárban törhetők meg a vezetősávok egyenletes csatlakozása a forrasz felületekhez a panel ellenőrzése a Design Rule Check funkcióval (pl. rövidzárlat, pad-ek és vezetősávok mérete, stb.) rézfelület kitöltés (copper pouring) többféle tokozás támogatása felhasználói, szabadon programozható User Language a különböző adatformátumok generálásához (pl. fúró- marógépek, összeszerelő gépek, teszterek számára) a CAM processzorral a panel gyártásához szükséges adatok generálhatók (fotoplotter, plotter, fúrógépek, stb. számára)

Schematic Editor (kapcsolási rajz szerkesztő) 999 oldalnyi kapcsolási rajz kicsinyített oldalelőnézet az oldalak rendezése a Drag&Drop funkcióval a netek keresztreferenciái az érintkezők kerszthivatkozásainak automatikus generálása az elemek egyszerű másolása az alkatrészek helyettesítésének funkciója a kapcsolási rajz és a panel közötti megfelelőség figyelésével kétirányú online annotáció a kapcsolási rajz és a panel között automatikus panel generálás a tápjelek automatikus generálása Electrical Rule Check (hibaellenőrzés a kapcsolási rajzban és a kapcsolási rajz és a panel közötti konzisztencia figyelés)

6


Autorouter Module az alapprogramba való teljes integrálás a panelen végzett Design Rules ellenőrzés használata a kézi és automatikus routolás közti tetszáleges átkapcsolás ripup&retry algoritmus felhasználói routolási költség szerinti stratégia választása minimális routolási raszter 0.02 mm (kb. 0.8 mil) tetszőleges elhelyezésraszter max. 16 signal réteg (a routolási irányok felhasználói beállításaival) max. 14 táp réteg a blind és buried via teljes támogatása különböző net class alkalmazása

Standard Edition A Professional Edition-hoz viszonyítva a Standard Edition a Layout Editor alábbi korlátozásait tartalmazza: a maximális panelméret 160 x 100 mm (kb 6.3 x 3.9 hüvelyk). Az adott területen kívül nem helyezhető el tokozás és vezetősáv. maximálisan 4 signal réteg használható (top, bottom és 2 belső réteg). 99 oldalnyi kapcsolási rajz

Light Edition vagy Freeware Az EAGLE Light Version, mely Freeware (kizárólag tesztelésre és nem kommersz, jövedelemszerzési célokra használható), a következő korlátozásokat tartalmazza: maximális panelméret 100 x 80 mm (kb. 3.9 x 3.2 hüvelyk). Az adott területen kívül nem helyezhető el tokozás és vezetősáv. maximálisan 2 signal réteg használható (csak a top és a bottom réteg). a kapcsolási rajz csak egyetlen oldalnyi terjedelmű. A nagyobb panelméret és kapcsolási rajz a program kisebb verziójából kinyomtatható. A CAM processzor szintén kigenerálja a gyártási adatokat.

A különböző verziók (Edition) moduljai nem kombinálhatók.

7


3 Telepítés Windows Az EAGLE Windows alatt futó verziója a CDROM-on vagy a CadSoft weboldalán egy önkicsomagoló (self-extracting) fájlban található. CDROM: Helyezze be a CDROM-ot a számítógép meghajtójába. Rövid várakozás után a telepítés magától elindul. Amennyien ez nem történik meg, a Windows intézőjében a Sajátgép mappában kattintson duplán a CDROM ikonra. Letöltött verzió: Amennyiben letöltötte a CadSoft webserveréről a telepítőt, egy eaglewin5.00.0.exe ikont lát. Az ikonra való duplakattintás után megjelenik a WinZip SelfExtractor párbeszédablak. A telepítés a fájlok kicsomagolásával indul. A telepítéshez kattintson a Setup billentyűre. A fájlnévben található verziószám az aktuális verziótól függően változhat. Kövesse a telepítő utasításait. A telepítés befejeztével a program megkérdezi, az EAGLE melyik licenszét kívánja használni. A lehetséges válaszok: Use License disk Amennyiben megvásárolta az EAGLE licenszét, válassza ezt a választ. A következő párbeszédablakban meg kell adni a licenszfájl útvonalát (a CDROM-on) és az Ön személyes kódját, amely a licenszkártyán (License Certificate) található. Run as Freeware Ez azt jelenti, hogy az EAGLE a korlátozott Light Edition lincensszel fog működni, amely kizárólag tesztelési, nem kommersz (nem jövedelemszerzési) célokat vagy a panelek gyártásához szükséges gyártási adatok generálását szolgálhatja. A korlátozásokat lásd az előző oldalon. Don't license now A licensz megadása elhalasztódik a program első indításáig. A Windows Start menü már tartalmazni fogja az EAGLE Layout Editor 5.00.0 indítását. A tutorial és a manual pdf formátumú fájljai a telepítés része. A telepítő a magyar leírást nem tartalmazza.

8


Linux Az EAGLE Linux alatt futó verziója a CDROM-on vagy a CadSoft weboldalán egy önkicsomagoló (self-extracting) shell script fájlban található. A program mint Root/Administrator vagy mint normál User is telepíthető. A telepítést kezdje az EAGLE CDROM Linux mappájában található eaglelin5.00.0.run fájlra a file managerben való dupla kattintással. Amennyiben a telepítőt a CadSoft webszerveréről töltötte le, a fájl az Ön gépén található. A shell script a konzolról a következők beírásával is indítható:

/path_to_file/eagle-lin-5.00.0.run A fájlnévben található verziószám az aktuális verziótól függően változhat. A telepítés a fájlok kicsomagolásával indul, majd folytatódik a teljes telepítéssel. Kövesse a telepítő utasításait. A telepítés befejeztével a program megkérdezi, az EAGLE melyik licenszét kívánja használni. A lehetséges válaszok: Use License disk Amennyiben megvásárolta az EAGLE licenszét, válassza ezt a választ. A következő párbeszédablakban meg kell adni a licenszfájl útvonalát (a CDROM-on) és az Ön személyes kódját, amely a licenszkártyán (License Certificate) található. Run as Freeware Ez azt jelenti, hogy az EAGLE a korlátozott Light Edition lincensszel fog működni, amely kizárólag tesztelési, nem kommersz (nem jövedelemszerzési) célokat vagy a panelek gyártásához szükséges gyártási adatok generálását szolgálhatja. A korlátozásokat lásd az előző oldalon. Don't license now A licensz megadása elhalasztódik a program első indításáig. Az EAGLE indítását a telepített mappában található bin/eagle végrehajtásával végezze. A tutorial és a manual pdf formátumú fájljai az EAGLE telepítés doc mappájában találhatók. A magyar leírást nem tartalmazza a telepítő.

9


Mac OS X Az EAGLE Mac OS X alatt futó változata mint Universal Binary található és a PowerPCn és az Intel alapú számítógépeken futtatható. A telepítő a CDROM-on, vagy a CadSoft webszerveréről való letöltésután az Ön számítógépén található. CDROM: Helyezze a CDROM-ot a meghajtóba. Rövid időn belül a Finder megmutatja a CDROM tartalmát. Lépjen a MacOSX mappába, majd kattintson duplán a eagle5.00.0.pkg nevű telepítőre. A fájlnévben található verziószám az aktuális verziótól függően változhat. Letöltött verzió: Amennyiben a CadSoft webszerveréről töltötte le a telepítőt, egy eaglemac5.00.0.zip nevű ikont talál. Kattintson duplán az ikonra, az archív fájl automatikusan kibontódik. Az új eaglemac5.00.0.pkg nevű mappa ikon az asztalon található lesz. Kattintson rá és a telepítés elindul. A fájlnévben található verziószám az aktuális verziótól függően változhat. Kövesse a telepítő utasításait. A telepítés befejeztével az EAGLE a Finder's Applications/EAGLE-ben található EAGLE ikonra való kattintással indítható. Az első indítás után a program megkérdezi, az EAGLE melyik licenszét kívánja használni. A lehetséges válaszok: Use License disk Amennyiben megvásárolta az EAGLE licenszét, válassza ezt a választ. A következő párbeszédablakban meg kell adni a licenszfájl útvonalát (a CDROM-on) és az Ön személyes kódját, amely a licenszkártyán (License Certificate) található. Run as Freeware Ez azt jelenti, hogy az EAGLE a korlátozott Light Edition lincensszel fog működni, amely kizárólag tesztelési, nem kommersz (nem jövedelemszerzési) célokat vagy a panelek gyártásához szükséges gyártási adatok generálását szolgálhatja. A korlátozásokat lásd az előző oldalon. A tutorial és a manual pdf formátumú fájljai az EAGLE telepítés doc mappájában találhatók. A magyar leírást nem tartalmazza a telepítő.

10


4 Az EAGLE egyedi beállításai (Individual EAGLE Setup) A telepítés alkalmával történt alapbeállításokon kívül lehetőség van a program egyedi, a felhasználónak megfelelő beállításaira is, mint a menük konfigurációja, funkcióbillentyűk vagy a munkafelület színei. Több ilyen beállítás elvégezhető a vezérlőpult (Control Panel) vagy a szerkesztőablakok valamelyikének Options menüpontjában .

Az eagle.scr script fájl A speciális eagle.scr script (parancs) fájlban beállíthatók a Schematic, Layout és a Library Editor értékei. Hogy ki mennyire él ezzel a lehetőséggel, az EAGLE parancs nyelvének megismerésétől függ. Minden EAGLE parancs szerkezetének leírása megtalálható az EAGLE help-ben.

User Interface A user interface egyénileg állítható be. Kattintson a Control Panel vagy a szerkesztőablakok valamelyikének Options/User interface menüpontjára. Ezen leírás az alapbeállításokat feltételezi.

Funkcióbillentyűk Néhány funkcióbillentyű már előre be van állítva, különböző parancsokra. A beállítások a felhasználó által bármikor módosíthatók. Mindazonáltal néhány operációs rendszertől függő funkcióbillentyűt (pl. az F1 a Windows help funkciója) nem ajánlatos módosítani.. A beállítások az Options/Assign menüpontban találhatók. Az alapbeállítások: Alt+BS UNDO Shift+Alt+BS REDO F2 WINDOW; Alt+ F2 WINDOW FIT; F3 WINDOW 2 F4 WINDOW 0.5 F5 WINDOW (@); F6 GRID; F7 MOVE F8 SPLIT F9 UNDO F10 REDO

visszavonás visszavonás megszüntetése az ablak tartalmának átrajzolása a kijelölt méretre nagyítás kétszeresre nagyítás a felére kicsinyítés a kurzor pozíciójába mozdítja a középpontot megjeleníti/eltünteti a rasztervonalakat MOVE aktiválása SPLIT aktiválása visszavonás visszavonás megszüntetése

A rajzolórétegek színei Az egyes rajzolórétegek színei az Options/Set, Color ablakban szabadon választhatók. Hasonlóképpen tetszés szerint választhatók meg az egyes színpárok is: az egyes rétegek alap színei és a SHOW vagy a MOVE parancsok által használt jelölőszínek is. A rajzolórétegek színei a DISPLAY menüben a Change billentyű Color pontjában módosíthatók. További idevonatkozó információk a Help funkcióban a SET, ASSIGN, User Interface, CHANGE, és Project szavaknál találhatók. 11


5 Az EAGLE User Interface fogalma Az EAGLE beállításai szerint az egyes parancsok a megfelelő parancs karaktersorral indítódnak. Normál esetben a felhasználók a parancsokat az egyes menükből vagy az ikonokkal indítják. Az értékeket a megfelelő mezőkben kell megadni. A parancsok indításának egyik módja az objektumra a jobb egérgombbal való kattintás és a menüből a megfelelő, objektumspecifikus parancs kiválasztása. Az eredményes kapcsolásirajz szerkesztéshez és a NYÁK panel tervezéshez az EAGLE saját parancsnyelvének ismerete nem feltétlenül szükséges. Mindazonáltal az ebben rejlő lehetőségekkel az EAGLE egy nagyon rugalmas tervezőeszközzé válik: Minde parancs, például, a parancssorban való megfelelő szöveg beírásával vagy egy fájlból való beolvasással is indítható. Továbbá az egyes parancssorok funkcióbillentyűkhöz is rendelhetők (ASSIGN command). Ezzel például a felhasználó a parancssorokat egy-egy billentyű leütéssel vagy néhány egérkattintással is végrehajtathatja. (see SCRIPT command). Ezen leírásban a különböző műveletek egyszerűsített jelölései találhatók, melyeket a továbbiakban példákkal is magyarázzuk.

A menüpont kiválasztása A => karakter azt jelenti, hogy az azt követő menüpontot a leírás sorrendjében kell kiválasztani. Például: => File/Save jelentése: kattintson a File menüre a bal egérgombbal, majd azt követően a Save menüpontra.

Az egérrrel való kattintás A bal egérgombbal való kattintással indított műveletet ponttal jelöljük. Például: ● MOVE és F1 jelentése: kattintson a bal egérgombbal a MOVE parancsra majd nyomja meg az F1 funkcióbillentyűt. A bal egérgombbal való duplakattintással indított műveletet ponttal jelöljük. Például: ●● linear.lbr jelentése: válassza ki a linear.lbr könyvtárat a bal egérgombbal való duplakattintással.

Néhány parancsnak a Shift, Ctrl és az Alt billentyűvel együtt speciális funkciói vannak. Kérjük, a részletes információkat keresse a Help-ben. 12


Parancsindítások Az EAGLE parancsok indíthatók a billentyűzetről, az ikonra vagy a menüpontra való kattintással. A következő műveletek mindegyike a MOVE parancsot hajtja végre: Kattintson a ikonra, majd ● az adott objektumra Írja be a parancssorba a MOVE szöveget, majd nyomja meg az Enter billentyűt, végül kattintson az adott objektumra Írja be a parancssorba a MOVE szöveget és az objektum nevét, majd nyomja meg az Enter billentyűt, például MOVE IC1 ← Az adott objektumon a jobb egérgombbal való kattintással nyissa meg a menüablakot és válassza ki a Move parancsot Nyomja meg az F7 funkcióbillentyűt, amelyhez a MOVE parancs lett hozzárendelve Válassza ki a => Edit/Move menüpontot Ezen leírásban főleg az ikonokkal való parancsindítást használjuk. Az egyértelműség kedvéért a parancsleírás szövegformátuma:

MOVE és jelentése: kattintson a MOVE ikonra

Billentyűkombinációk A + karakter azt jelöli, hogy az első billentyűt lenyomva kell tartani amíg a második billentyűt megnyomjuk. Például:

Alt+F2 Az Alt billentyűt lenyomvatartva megnyomjuk az F2-őt, majd felengedjük mindkettőt.

A Context menü Az objektumra a jobb egérbillentyűvel való kattintásra megjelenik egy objektumspecifikus context menü, amely csak az adott objektumra vonatkozó parancsokat tartalmazza. A menü tartalmazza a Properties (Tulajdonságok) parancsot is, amelyben az adott objektum tulajdonságai módosíthatók.

13


A parancsok és paraméterek bevitele a parancssorból Azon műveleteket, amelyeket az Enter billentyűvel indítjuk, a végén a ← karakterrel jelöljük. Például:

USE ← jelentése: írja be az USE szöveget, majd nyomja meg az Enter billentyűt. Egy helyesen beírt parancs az alábbi szövegben látható:

CHANGE WIDTH 0.024 ← Az EAGLE nem tesz külömbséget a nagy és kis betűk között. A feti parancs az alábbi módon is beírható.

change width 0.024 ← Az egyes kulcsszavak rövidíthetők is. A fenti parancs a következőképpen rövidíthető:

cha wid 0.024 ← Ezen leírásban azonban a teljes parancsnevek szerepelnek. A következő ábrán láthatók, mely parancsok indíthatók az ikonokról. Az egér az adott ikonra való csúsztatásával megjelenő buborék magyarázat Bubble Help mutatja az adott parancs nevét.

14


Parancsikonok és jelentésük, Schematic Editor (balra) és Layout Editor (jobbra)

Fentről lefelé: menüsor, eszköztár, dinamikus paramétersor, koordináták és parancssor

15


A Layout Editor munkafelülete Fentről lefelé: A Windows ablak neve az EAGLE verzió megjelölésével, menüsor, műveletek ikonsora, paramétersor, a koordináták ablaka és mellette a parancssor. Balra találhatók a parancsikonok. A buborék help mutatja a parancs nevét – WIRE. Alul az állapotsorban látható az adott parancs rövid jelentése. A parancsikonok elrejthetők/megjeleníthetők az Options/User interface menüben. A munkafelület jobboldalán megjelentethetők a parancsikonok szöveges billentyűi. Mindkettő területe a munkafelületen bárhová áthelyezhető. A Layout Editor a panelt azonos módon ábrázolja, mintha az elkészültet a kézben tartaná. Az ábrázolás felülnézeti, a furatszerelt alkatrészoldali.

16


6 Control Panel (Vezérlőpult) Az EAGLE indításakor először a vezérlőpult, Control Panel, jelenik meg. Innen nyithatók vagy menthetők a projektek és állíthatók be bizonyos programparaméterek. Egy új projekt megnyitásához a Projects-re a jobb egérgombbal való kattintásra megjelenő menüben kattintson a => New/Project-re. A menüből a Libraries–re való kattintásra az ablakban megjelenik az EAGLE alkatrészkönyvtára. Valamely objektumra kattintva az ablak jobb oldalán megjelennek az adott objektum adatai.

Control Panel: Az alkatrészkönyvtár előnézete A vezérlőpulton áttekintést kapunk a User Language programokról, Script fájlokról és a CAM job-okról is. Az ablak jobb oldalán a kiválasztottakról rövid információ található. A vezérlőpult támogatja a Drag&Drop parancsot. Az egyes tételekre a jobb egérgombbal való kattintásra megjelenő menüben a Print, Open, Copy, Rename stb parancsok választhatók. Az egyes könyvtárak elérési útvonala az Options/Directories–ben állítható be.

17


EAGLE fájlok Az alábbi táblázat az EAGLE által kezelt fájltípusokat tartalmazza: Type Name Board Schematic Library Script File User Language Program Any text file

Window Layout Editor *.brd Schematic Editor *.sch Library Editor *.lbr Text Editor *.scr Text Editor *.ulp Text Editor *.*

Az EAGLE csak kisbetűs fájlkiterjesztéseket használ!

Backup fájlok Az EAGLE a kapcsolási rajzok, panelek és alkatrész könyvtárak backup fájljait is elmenti. A backup fájlok az alábbiak szerinti módosított fájlkiterjesztést kapnak: A .brd helyett .b#1, .sch helyett .s#1, és a .lbr helyett .l#1. Minden típusból maximum 9 backupot készít. Az EAGLE-ban beállítható az automatikus mentés intervalluma. Ebben az esetben a fájlkiterjesztések b##, s## vagy l## lesznek. A fájlokkal tovább dolgozhatunk a fájlkiterjesztések eredetire való átnevezése után. A backup összes beállítása a Control Panel Options/Backup menüpontjában végezhető.

Az EAGLE Project létrehozása A program indítása után kattintsunk a Projects mappa előtti + jelre, majd kattintsunk az examples és tutorial mappák előtti + jelre is. Kattintsunk a tutorial mappára a jobb egérgombbal, majd a felugró menüben a New Project-re. Adjnk nevet az új projektnek és yomjuk meg az Enter billentyűt. Létrehoztuk az új projektünk mappáját, amely a tutorial mappában található. Az új projekt mappája fogja tartalmazni a projekt összes adatát. Természetesen bármely más mappa is választható. A projektek mappája az => Options/Directories–ben a Projects mezőben állítható be. Kattintsunk a jobb egérgombbal az új projekt mappájára, majd a felugró menüben a New menüpontra. A következő felugró menüben megnyitható az új kapcsolási rajz, panel vagy alkatrészkönyvtár. Minden egyes projekt mappa tartalmaz egy-egy eagle.epf nevű fájlt, amely a program a projektre vonatkozó beállításait tartalmazza. Az aktív projekt a Control Panel ablakában zöld ponttal van megjelölve. A program újraindításakor az utolsó állapot állítódik vissza. Az utoljára használt projekt és a felhasználói beállítások a ~/.eaglerc fájlba(Linux, Mac) vagy az eaglerc.usr fájlba (Windows) mentődnek el. 18


A következő példák előtt másoljuk be a demo1.sch, demo2.sch és demo2.brd fájlokat a tutorial mappából az előzőekben leírtak alapján létrehozott Saját mappánkba. Tartsuk lenyomva a Ctrl billentyűt és az adott fájlra kattintva húzzuk azt át a Saját mappánka. Engedjük fel az egérgombot és a műveletet ismételjük meg az többi fájllal is. A Ctrl billentyű lenyomvatartása azt eredményezi, hogy a fájlok átmásolódnak, anélkül csak áthelyeződnek. Nyissuk meg a demo1.sch fájlt egy dupla kattintással. Amennyiben a programot az Alt+X billentyűkombinációval zárjuk be, az azt követő indításkor az utolsó beállítások és ablakok jelennek meg.

19


7 A fájl betöltése és a Monitor Zoom beállítása Indítsuk el az EAGLE-t és várjuk meg, amíg a vezérlőpult megjelenik. Nyissuk meg a Projects/examples/tutorial/Sajat mappát. Amennyiben nem létezik még saját projekt mappánk, készítsük el azt az előző oldalon leírtak alapján. Töltsük be a demo2.brd fájlt. Kattintsunk duplán a demo2.brd fájlra, vagy válasszuk ki azt a => File/Open/Board menüpontban. Az azonos nevű kapcsolási rajz is automatikusan betöltődik. Nagyítsuk meg a szerkesztőablakot.. ikonra, vagy nyomjuk meg az F3 A rajz megnagyobbításához kattintsunk a funkcióbillentyűt. Amennyiben görgő kerekes egérrel dolgozik, akerék görgetésével is módosíthatő a zoom, miközben nagyítás közepe a szálkereszthez viszonyított. Az egér görgője az Options/User Interface menü Mouse wheel zoom = 0 értékre változtatással kapcsolható ki. Ugyanezen változó értékének módosításával állítható be a görgő érzékenysége, a zoom sebessége. A zoom a kicsinyíthető.

ikonra való kattintással vagy az F4 funkcióbillentyű lenyomásával

A rajz teljes méretben a lenyomására jelenik meg.

ikonra való kattintásra, vagy az Alt+F2 funkcióbillentyű

A rajz a kijelölt méretre való nagyítása a ikonra való kattintással, majd a tetszőleges terület egérrel való kijelölésével végezhető. A rajz mérete a parancssorban WINDOW paranccsal is megatható. Lásd Help Window command kifejezés magyarázatát.

A rajz az ablakban a lenyomvatartott középső egérgombbal és az egér mozgatásával mozgatható el. Amennyiben görgetős egérrel rendelkezünk, a lenyomvatarttott görgő mozgatásával egyidejűleg zoomolhatunk is. A művelet aktív parancsok mellett is végezhető.

Amennyiben a kurzort a függőleges vagy vízszintes görgetősávon tartjuk, az egér görgőjével a rajz függőlegesen, illetve vízszintesen görgethető.

20


Előfordulhat, hogy a rajzolás közben néhány objektum vonalai hibásan ábrázolódnak. A rajz frissítéséhez kattintsunk a Redraw funkcióbillentyűt.

ikonra, vagy nyomjuk meg az F2

A WINDOW LAST parancsra az ablak az utolsó beállításra áll vissza. A WINDOW parancs sokkal sokoldalúbb, mint más programokban: A rajz azonos zoom mellett egy új középpontba való beállításához kattintsunk a ikonra, majd a rajzterületen a kívánt új középpontra, végül a szemafor

ikonra.

Amennyiben egy új középpontot és új zoomot is akarunk választani, kattintsunk ugyanerre az ikonra. A következő három kattintással végezzük el a műveletet: Az első kattintás a rajz középpontját határozza meg, a másik kettő pedig a zoom mértékét. A zoom mértékét a második és a harmadik kattintás az elsőtől való távolságainak aránya adja meg. Amennyiben a harmadik kattintás az első kattintástól távolabb történik mint a második, az ábra megnagyobbodik és fordítva. További lehetőségeket a Help-ben a WINDOW command-nál találunk. A súgó az alábbi parancssor beírásával hívható:

HELP WINDOW ←

21


8 Rajzolórétegek Az EAGLE rajzok egyes objektumai különböző rajzolórétegeken helyezkednek el. A nyomtatáshoz, ill. a gyártási adatok generálásához különböző rétegek kombinációi szükségesek. Például az alkatrészoldali rézfólia kimaratásához szükséges film elkészítéséhez a Top, Pad, és Via rétegek szükségesek. Hasonlóképpen, a forrasztási oldalhoz a Bottom, Pad, és Via rétegek. A Pad réteg tartalmazza az alkatrészek forraszfelületeit és a furatait, a Via réteg pedig az átmeneteket egy másik rétegre. Töltsük be a demo2.brd (=>File/Open/Board) fájlt és a Layout Editor ablakban kattintsunk a DISPLAY parancs ikonra. A párbeszédablakban megjelennek az egyes rétegek. Az egyes rétegek sorszámaira való kattintással azok ki- vagy bekapcsolhatók. Az All és None billentyűkkel az összes réteg egyszerre kapcsolható. Az 1-es, Top rétegen található elemek csak akkor mozdíthatók el vagy választhatók ki, ha a 23-as, tOrigins réteg be van kapcsolva. Ugyanez érvényes a 16-os, Bottom rétegen található alkatrészekre és a 24-es, bOrigins rétegre. Válasszunk ki egy réteget a réteg nevére való kattintással. A Change billentyűre való kattintásra megjelenő párbeszédablakban módosíthatók az adott réteg tulajdonságai, mint pl. megnevezés, szín, kitöltési stílus. Az utoljára használt rétegek a DISPLAY LAST ← parancsal hívhatók. Az egyes rétegekről további információk a súgóban a Layer címszó alatt találhatók.

22


9 A raszter és a mértékegység beállítása A kapcsolási rajzok mindig a 0.1 inch (2,54 mm) raszterben (grid) rajzolódnak, mivel az alkatrészkönyvtárban található elemek ehhez vannak megszerkesztve. A saját alkatrészeket is ajánlatos ehhez igazítani. A panel raszterét a felhasznált alkatrészek és a panel bonyolultsága határozzák meg. A raszter és a mértékegység a GRID ikonra párbeszédablakban állítható be.

való kattintásra megjelenő

Tartsuk kicsit tovább lenyomva az egérgombot a GRID ikonon, mire megjelenik egy felugró menü. Itt található egyrészt az utolsólag használt Last beállítás illetve egy újabb New beállítás lehetősége. Az újban New.. egy névvel ellátott beállítást menthetünk el, amely később bármikor a GRID paranccsal újra előhívható és használható – nem kell mindig hosszadalmasan beállítani a saját beállításainkat. A Design Rules párbeszédablakban (=>Edit/Design Rules...) minden egyes érték megadható mil-ben vagy milliméterben (1 mil = 1/1000 inch). Az alapbeállítás mil egységet használ. Amennyiben milliméterekkel dolgozik szívesebben, írja be az értéket abban, például: 0.2mm Néhány gyakrabban használt méret Inch – Mil - Milliméter táblázata: inch 0,008 0,010 0,012 0,016 0,024 0,032 0,040 0,050 0,100

mil 8 10 12 16 24 32 40 50 100

mm 0,2032 0,2540 0,3048 0,4064 0,6096 0,8128 1,0160 1,2700 2,5400

A GRID párbeszédablakban egy alternatív raszter is beállítható (az Alt: sorban), amely a szerkesztéskor az Alt billentyű lenyomásával aktiválható.

23


10 Vonalak, Körök, Körívek, Négyszögek és Szöveg A vonalak, körök, körívek, négyszögek és a szövegek a WIRE

, CIRCLE

, ARC

, RECTANGLE és TEXT parancsokkal hozhatók létre. Egyrészt ezek csak egy-egy elemei a tervjeleknek, tokozásoknak, kereteknek, stb., másrészt speciális funkciójuk is lehet, például a tiltott területek behatárolása. Hozzunk létre egy új schematic fájlt a vezérlőpulton a =>File/New/Schematic paranccsal. A megnyitott fájl neve untitled.sch. Általában senki nem ment el untitled nevű fájlt, ezért azt nevezzük át a =>File/Save as... paranccsal.

A WIRE parancs A WIRE parancs segítségével különböző típusú vonalak rajzolhatók.

A WIRE parancs paraméterei Kattintsunk a WIRE ikonra. A parancs összes paramétere a paramétersoron választható, lásd a fenti ábrát. A Select layer legördülő menüben válasszuk ki a 94-es, Symbols réteget. Derékszögű vonalat fogunk rajzolni. Kattintsunk a rajzterületen a vonal kezdőpontjának helyén. Húzzuk az egeret ferdén jobbra fel és a paramétersorban vagy az egér jobb gombjával való kattintásokkal válasszuk ki a vonal megtörésének módját. A megfelelő kiválasztásával derék- illetve tetszés szerinti szögű vonal rajzolható. A vonal másik pontján kattintsunk egyet az egérrel, majd tovább húzhatjuk a vonalat. A megrajzolt vonal végpontján kattintsunk duplán – a vonal rajzolása befejeződik. Az ívek rajzolásának módja csak a paramétersoron választható, az egérbillentyűs váltogatás nem működik. A Shift billentyű lenyomvatartásával a jobb egérbillentyűvel való kitintásra választás sorrendje megfordul. A Ctrl billentyű lenyomvatartásával a vonal megtörésének két tükörképe között választhatunk. A Schematic-ban a net és bus vonalak rajzolásához NE használja a WIRE parancsot. Ezekhez a NET vagy BUS parancsokat alkalmazza! A Layout editorban a vezetősávokat a ROUTE paranccsal rajzolja, NE a WIRE paranccsal. Különben a rétegváltáskor az EAGLE nem helyezi el automatikusan a Via-kat.

24


WIRE a Layout Editor-ban: Amennyiben a panel egyes rétegein, Top, Bottom vagy Route2..15, a WIRE paranccsal helyezünk el vonalat, az EAGLE azokat elektromos vezetősávnak fogja kezelni. A WIRE paranccsal rajzolt vonalakkal rajzolható meg a panel körvonala is a 20-as, Dimension rétegen. Egér használata: A középső egérgombbal a rétegek közül választhatunk, a jobb egérgombbal választható a vezetősáv megtörésének alakja, a Shift+jobb egérgombbal ugyanez, de a lista ellenkező irányában, a Ctrl+jobb egérgombbal az egymáshoz tartozó sarkak közötti átkapcsolás és a Ctrl+bal egérgombbal pedig a vezetősáv befejezésénél a körív sugara adható meg.

Vonalvastagság módosítása Amennyiben a WIRE parancs aktív, a vonalvastagság a parancssorban beállítható. Az utólagos vonalvastagság módosítása

CHANGE ikonra való kattintással, majd a felugrómenüből a WIDTH parancsra való kattintással és a kívánt vonalvastagság kiválasztásával Amennyiben más vonalvastagságra van szükségünk, mint az előre beállítottak, írjuk be a következőhöz hasonló parancssort a kívánt értékkel:

CHANGE WIDTH 0.017 ← Ezután kattintsunk a kiválasztott vonalszegmensre. Hasonló folyamattal a rajzolás előtt is beállítható a vonalvastagság. A vonal stílusa Style a CHANGE majd a Style –ra való kattintással módosítható. Válasszuk ki a megfelelő stílust majd kattintsunk a módosítandó vonalra. A vonaltulajdonságok Width, Style és Layer a jobb egérgommbal a vonalra való kattintásra megjelenő felugrómenüben a Properties-ben is módosíthatók.

Objektum más rajzolórétegre való áthelyezése Az objektum más rétegre való áthelyezése a következő parancsokkal végezhető:

CHANGE LAYER

Kattintsunk a célrétegre, pl. 94 Symbols. Majd kattintsunk az OK-ra, végül az áthelyezendő objektum(ok)ra. FIGYELEM: néhány objektumtípus nem helyezhető át bármely rétegre, mert a tervezés szabályai szerint csak előre meghatározott rétegeken helyezkedhetnek el. 25


Az objektumcsoportok az alábbiak szerint helyezhetők át másik rétegre: GROUP és keretezzük be a kiválasztott objektumokat  HANGE a felugró menüben C LAYER, válasszuk ki a célréteget, majd a CTRL billentyű lenyomvatartásával kattintsunk a kijelölt csoportra.

Undo/Redo (visszavonás/visszavonás törlése) Amennyiben a már kiadott parancsot vissza kell vonni, vagy a már visszavontakat törölni, azt az UNDO és REDO parancsokkal végezhetjük el, melyeket az EAGLE –ben korlátlanul használhatunk. A bal oldali ikon a visszavonást jelenti, törlését.

a jobb oldali pedig a visszavonás

CIRCLE (Körvonal) A kör rajzolásához a DRAW menüpont CIRCLE parancsát használjuk. Az EAGLE –ben a kör meghatározásához két kattintásra van szükség – az első kattintással a kör középpontját adjuk meg, a másodikkal pedig a kör sugarát. Helyezzük el a kurzort a kör középpontjának majdani helyén, kattintsunk a bal egérgombbal, majd helyezzük át a kurzort a majdani körre és ismét kattintsunk egyet a bal egérgombbal, megrajzolódik a kívánt átmérőjű és helyzetű körünk. A vonalvastagságot és a rajzolóréteget a paramétersorban adjuk meg. Rajzolás közben a réteget a középső egérgombbal módosíthatjuk. FIGYELEM: A nulla méretű vonalvastagság kitöltött kört eredményez! Példa a kör megrajzolására a koordináták megadásával: Rajzoljunk 15 mm sugarú kört, mely középpontja az x = 10 és y = 25 pontokban lesz. Először állítsuk be a raszter mm-re:

GRID MM ← Rajzoljuk meg a körvonalat:

CIRCLE (10 25) (10 40) ← vagy

CIRCLE (10 25) (10 10) ← A koordináták második párja a kör keröletén lévő bármely pont koordinátája lehet.

26


A parancs leállításához kattintsunk a Stop ikonra vagy indítsunk el egy másik parancsot. Az Esc billentyű általánosságban elválasztja a kurzortól az objektumot. Egér használata: A középső egérgombbal a rétegek közül választhatunk.

ARC (körív) A körív rajzolásához a DRAW menüpont ARC parancsát használjuk. Az EAGLE – ben a körív meghatározásához három kattintásra van szükség – az első kattintás a körív kezdőpontját, a második a körív átmérőjét, a harmadik kattintás pedig a körív végpontját adja meg. Helyezzük el a kurzort a majdani körív kezdőpontjába, kattintsunk a bal egérgombbal. Húzzuk el a kurzort, megjelenik egy kör, amely a körív átmérőjét adja meg, a kívánt átmérőnél kattintsunk egyet. Végül jelöljük meg a körívünk végpontját és az a kattintás után megrajzolódik. Az utolsó kattintás előtt, ha a jobb egérgombbal kattintunk, választhatunk a két körív között. A réteg a középső egérgombbal módosítható. A flat és round paraméterek a körív végeinek alakját határozzák meg. A WIRE paranccsal is elvégezhető! Egér használata: A középső egérgombbal a rétegek közül választhatunk, a jobb egérgombbal pedig a körív iránya változtatható.

RECT (négyszög) Téglalapot a DRAW menül RECT parancsával rajzolunk. A megrajzolt téglalap az adott réteg színével töltődik ki. A téglalapot két ponttal adjuk meg – az első pont az egyik sarkat, a másik pont pdig az átellenes pontot adja meg. Helyezzük el a kurzort a téglalap egyik sarkának helyére, kattintsunk egyet, húzzuk át a kurzort az átellenes sarokba, majd kattintsunk mégegyet. A téglalap az adott réteg színével töltődik ki – a szín a SET paranccsal állítható be. A réteg a középső egérgombbal módosítható. Egér használata: A középső egérgombbal a rétegek közül választhatunk.

TEXT (szöveg) A DRAW menü TEXT parancsa egy ablakot nyit meg, melybe tetszőleges szöveg írható. Az OK gombra való kattintással a beírt szöveg a kurzorhoz ragad, mellyel a szöveg a munkafelület tetszőleges helyére helyezhető. Kattintás után a szöveg az adott helyen marad. Figyeljük meg, hogy ha már egyszer elhelyeztük a szöveget, az még 27


mindig a kurzorhoz ragadva marad – így kattintásokkal többször is elhelyezhető ugyanaz a szöveg. A szöveggel való munka befejezéséhez elég egy másik parancsot kiválasztani. A szöveg irányát, 90 fokonként, a jobb egérgombbal változtathatjuk. Amennyiben újabb szöveget szeretnénk beírni (és még a szöveg módban vagyunk) elég azt a billentyűzetről beírni és a régi szöveg az újabbra változik. Az új szöveg végére mindig nyomjunk egy Enter –t. Az olyan szöveget, mely tartalmazza a (–) és (;) karaktereket, tegyük mindig idézőjelek közé. 'This is a text' A felugró menüben módosíthatók a szöveg paraméterei Size, Ratio, Font, Layer, és maga a szöveg is. A felugrómenü a jobb egérgombbal a szöveg beillesztési pontjára való kattintással nyitható meg. Szövegparaméterek módosítása: A betűtípus az alábbiak szerint módosítható:

● CHANGE ● FONT

Az EAGLE a vektor, proporcionális és a fix karaktertípusokat támogatja. A betűméret az alábbiak szerint módosítható:

● CHANGE ● SIZE

●  érték a menüből vagy írjuk be a kívánt értéket a parancssorba és hagyjuk jóvá az Enter billentyűvel és kattintsunk a szöveg bal alsó sarkára. Az elforgatott szöveg beszúrási pontja a jobb felső sarokba kerülhet. A kapcsolási rajz szövegei mindig úgy jelennek meg, hogy azok elölről vagy a rajz jobb oldaláról legyenek olvashatóak. A Layout Editor-ban a szövegek tetszőleges irányban elhelyezhetőek. Az aktív TEXT, MOVE vagy ROTATE parancsok mellett a paramétersorban a Spin-nel úgy módosítható a szöveg, hogy az a kívánt oldalról olvasható legyen. Szövegmódosítás:

● CHANGE ● TEXT

● kattintás a szöveg beszúrópontjára Módosítsuk a szöveget,majd kattintsunk az OK-ra. Az alábbi parancsokkal módosítható a karakterek magassághoz viszonyított szélessége

● CHANGE ● RATIO

Csak a Vector fontra érvényes (a Proportional és Fixed fontra nem).

28


Egér használata: A középső egérgombbal a rétegek közül választhatunk, a jobb egérgombbal pedig elforgatható a szöveg.

Speciális szövegváltozók Amennyiben a >SHEET szöveget írjuk be, a szöveg automatikusan az aktuális

oldalszámra változik, pl.: '1/1'. A program egy sor további szövegváltozót is tartalmaz, pl.: dátum/időpont (>LAST_DATE_TIME) vagy a rajz nyomtatási ideje (>PLOT_DATE_TIME), stb. Az alkatrészkönyvtár elemei az alkatrésznév >NAME és érték (típus) >VALUE, a tervjelek pedig a >PART és >GATE szövegváltozókat tartalmazzák. A szövegváltozókat az EAGLE a '>' karakterrel jelöli, amely lehet felhasználói, elemspecifikus vagy általános. Bővebb infókért lásd az ATTRIBUTE parancsot.

29


11 Alkatrészkönyvtárak Az EAGLE NYÁK-tervező program egy sor alkatrészkönyvtárat tartalmaz, melyekben klasszikus és SMD alaktrészek is szerepelnek. Az alaktrészek tematikusan, típusok szerint vannak csoportosítva, megkönnyítve azok keresését. Most megnézzük, hogyan kell egy alkatrészt megkeresni, a rajzban elhelyezni és vele dolgozni. Nyissunk meg egy új kapcsolási rajz-szerkesztő oldalt a =>File/New/Schematic paranccsal, egy üres oldallal kezdünk dolgozni.

ADD (alkatrészhozzáadás) Az EDIT menü ADD parancsával kiválasztunk egy alkatrészt és azt elhelyezzük a rajzfelületen. A parancs indításával megjelenő ablakból a könyvtárakban szereplő bármely alkatrészt kiválaszthatjuk a következők szerint. A SEARCH (keresés) mezőbe beírható a keresett alkatrész teljes, vagy részleges neve, a hiányzó karaktereket a wild card –dal (* a ?) pótlandó. Például a 74LS00 típusú alkatrészt keressük. A SEARCH mezőbe beírhatjuk például a következőket: 74*00* vagy 74LS00*, ahol a * egy ú.n. wild card karakter, amely bármely karaktert helyettesít. Amennyiben a 74LS00* -t írjuk be, a keresés eredménye azon könyvtárlisták és azok részei, amelyek tartalmaznak olyan alkatrészeket, melyek nevében előfordul a 74LS00 (pl. 74LS00N). Amennyiben a 74*00* -t írjuk be, a keresés eredménye azon könyvtárlisták és azok részei, amelyek tartalmaznak olyan alkatrészeket, melyek nevében előfordul a 74 és a 00 (pl. 74HC00N, 74AC11004, 74LS00FK, stb.). Válasszuk ki a NAME listából az alkatrészünket (74LS00N) és nyomjunk egy OK -t. Ezzel a kiválasztott sematikus szimbólum megjelenik a kurzornál. A szimbólumot a kapcsolási rajzszerkesztő munkafelületén kattintással helyezhetjük el. A szimbólumot helyezzük el a munkafelület közepén. A szimbólum elhelyezése (kattintás) után a kurzornál megjelenik egy ugyanolyan szimbólum, melyet egy további kattintással szintén elhelyezhetünk a munkafelületen. Helyezzünk el ily módon 4 kaput a munkafelület közepe táján. Ezután helyezzük el az ötödik kaput is – figyeljük meg, hogy míg a program az első négy kaput IC1A-tól IC1D-ig nevezte el, az ötödik kapu neve már IC2A, mert az ötödik kapu számára már egy újabb alkatrész (integrált áramkör) szükségeltetik. Amennyiben láthatóvá tesszük a 93-as PINS réteget,

DISPLAY PINS ← láthatóvá válnak az egyes kivezetések adatai. A képernyőn látható, hogy az egyes kivezetések Input -tal (In) vagy Output -tal (Out) vannak megjelölve, és a számok ú.n. Swaplevel –t jelölnek, ami annyit jelent, hogy a 0-tól nagyobb számmal jelölt kivezetések egymás között felcserélhetők, amennyiben azonos számmal vannak megjelölve. Például a swaplevel 1 –gyel jelölt kivezetés bármely másik, szintén swaplevel 1 –gyel megjelölt 30


kivezetéssel felcserélhető. A swaplevel 0 azt jelenti, hogy az adott kivezetés nem cserélhető fel semmilyen más kivezetéssel sem. A 93-as (PINS) réteg általában a nyomtatásban nem látható. Amíg az ADD parancs aktív, a szimbólum a kurzorral együtt mozog és elhelyezhető a rajzfelületen. Az alkatrész kiválasztása az ESC billentyű megnyomásával szüntethető meg. Írjuk be a SEARCH mezőbe az LM555* -ot vagy a *555* -ot és válasszuk ki az LM555N alkatrészt a Name mezőben. Fordítsuk el az alkatrészt 180 fokkal a jobb egérgomb kétszeri kattintásával, majd helyezzük el az alkatrészt a rajzfelületen. Próbáljunk további alkatrészeket is elhelyezni a rajzfelületen. Figyeljük meg, hogy mint az európai, mint az amerikai szabványok szerinti sematikus szimbólumok jelen vannak az adatbázisban. Természetesen az alkatrészek a név beírása nélkül is kiválaszthatók a ‚*‘ SEARCH mezőbe való beírásával, amikoris megjelenik az összes alkatrész listája, és az abból való kiválasztással. Az alkatrészelhelyezés egyik más formája a Control panel-ben a könyvtárlistából való kiválasztás. A könyvtárlista LIBRARIES melletti + ra való kattintással lesz látható. Az egyes alaktrészkönyvtárak melletti + ra való kattintáskor láthatóvá válnak az adott könyvtár alkatrészei. Az alkatrész nevére való kattintáskor a jobb oldali ablakban megjelennek az alkatrész adatai, sematikus szimbóluma, tokozása és az alkatrész szöveges leírása. A kiválasztott alkatrész a rajzfelületre helyezhető nevének áthelyezésével (Drag / Drop), vagy a Control panel jobboldalán lévő ADD paranccsal. Amennyiben az adott alkatrésznek többféle variánsa létezik, azt az ADD parancs ablakából kell kiválasztani még az elhelyezés előtt. A program feltételezi, hogy az összes aktív alkatrész azonos tápvonalra (plusz és föld) lesz kapcsolva. Ezért a táplálási pontok nincsenek ábrázolva, de a NYÁK tervezésekor automatikusan kapcsolódnak a betáplálási pontokhoz (amennyiben azokat a felhasználó nem változtatja meg). A kapcsolási rajzban az IC-k táp pinjei az INVOKE parancsal szúrhatók be. A legtöbb sematikus szimbólum abban az esetben, ha egy plusz és egy föld (mínusz) tápot igényel nem tartalmaz látható betáplálási pontokat. Némely esetben, mint például az 555-nél van értelme, hogy a táp kivezetések is láthatók legyenek. Ebben az esetben ezek a kivezetések bármely jelhez (net) kapcsolhatók. Egér használata: A kívánt alkatrész kiválasztása után a középső egérgombbal az alkatrész tükrözhető, a jobb egérgombbal pedig elforgatható.

31


USE (hozzáférhető könyvtárak) A program, alapbeállítás szerint, az Options/Directories/Libraries könyvtárakban keres. Szükség szerint, beállítható, hogy egyes könyvtárakban ne keressen. A Control panel Libraries könyvtárában látható, hogy minden alkönyvtár mellett egy zöld jelzés található, amely kattintásra szürkére vált. A zöld jelzés azt jelenti, hogy az adott könyvtár az alkatrészkeresés számára hozzáférhető, ellenben a szürke jelzés a nemhozzáférhetőséget jelenti. A USE paranccsal a megjelölt könyvtár ismét hozzáférhetővé válik.

INVOKE (felhasznál) Az INVOKE parancsnak többféle értelmezése van. 1) abban az esetben is használatos, amikor egy alkatrészt az előre meghatározott tápfeszültségtől eltérő feszültséggel kell táplálnunk. Például a 74LS00a -nél, amelyet az előzőekben már a rajzba helyeztünk, a betáplálást a következőképpen módosíthatjuk: Aktiváljuk az EDIT menüből az INVOKE parancsot és válasszunk ki a bal egérgombbal egy kaput. A megjelent ablakban válasszuk ki a PWRN szimbólumot és nyomjunk egy OK-t. A kurzornál megjelennek a betáplálási pontok, amelyeket a kívánság szerint helyezhetünk el. Ezek a pontok bármelyik jelhez (tápfeszültség) kapcsolhatók. 2) a több részből álló alkatrészek egyes részeinek beszúrási sorrendjének módosításához is használható. Alapértelmezésben a program az egyes részeket (pl: kapuk) az alkatrészkönyvtárban meghatározott sorrendben helyezi el a rajzban. Néha, tervezési szempontból, azonban némelyik részt korábban kell elhelyezni, mint ahogy az sorra kerülne, pl: az IC2D kaput az IC2B és IC2C kapuk előtt kell elhelyezni. Aktiváljuk az INVOKE parancsot és válasszuk ki a kívánt alkatrészt. A megjelent ablakban látható, mely kapuk már használtak és melyek még nem. Bármelyik még nemhasznált kapu kiválasztható és az OK-val vagy a kapu nevén való kettős kattintással az a rajzba beszúrható. Amennyiben szükséges egy (már egy oldalon elhelyezett) kapu, ugyanazon kapcsolási rajz egy másik oldalán való elhelyezésére, aktiválni kell az INVOKE parancsot, be kell írni az alkatrész nevét, pl:IC2- a megjelent ablakból kiválasztott kapu beszúrható a rajzba. A rajzokba bármennyi könyvtárból beszúrhatók alkatrészek. Az adattovábbítás szempontjából a rajzokban használt alkatrészekről az összes információt a kapcsolási rajz, vagy a NYÁK-rajz fáljai tartalmazzák, ezért a megtervezett kapcsolások mellé külön nem szükséges mellékelni az alkatrészkönyvtárakat. Egér használata: A középső egérgombbal a kapuk tükrözhetők a jobb egérgombbal pedig elforgathatók. 32


12 Kapcsolási rajz Nyissunk új üres kapcsolási rajz munkafelületet a Control panel File-New-Schema parancsával vagy a már nyitott szerkesztőben a File-New paranccsal.

Grid (raszter) A standard, alapbeállítású raszter mérete 0.1 inch (2.54mm). A szimbólumok elhelyezésénél ezen raszter használata előnyös, mivel azok kivezetései is ebben a raszterben készültek és a megfelelő összekötésekhez is erre van szükség.. Az alternatív raszter – finomabb pontrács használatára – is beállítható, munka közben az Alt billentyű lenyomására a raszter a finomabbra vált.

Rajzkeret beszúrása A rajzolás elkezdése előtt helyezzük el a rajzfelületen a (FRAMES.LBR) könyvtárból kiválasztott keretet. A könyvtárban több, különböző méretű rajzkeret található. Aktiváljuk az ADD parancsot és a SEARCH mezőbe írjukbe a LETTER szót. A megjelent listából válasszuk ki például a LETTER_P keretet. A kiválasztott keret a kurzorhoz ragadva jelenik meg. Amennyiben a keret nem látható teljes egészében, nyomjuk meg az F4 billentyűt. Helyezzük el a keretet úgy, hogy a bal alsó sarka a 0,0 koordinátán legyen, majd a bal egérgombbal való kkattintással rögzítsük oda. A kurzornál egy másik ugyanolyan keret jelenik meg. A művelet és az ADD parancs a STOP ikonra

való kattintással

szüntethető meg. Az Alt+F2 billentyű megnyomásával vagy a Zoom-to Fit ikonra kkattintással a keret kitölti az egész látható rajzfelületet. Saját rajzkeret is készíthető a FRAME paranccsal (=>Draw/Frame..)

Szöveg hozzáadása és módosítása Az előre elkészített rajzkeretek vonalak, szövegek és objektumok hozzáadásával módosíthatók. Különböző kereteket magunk is készíthetünk és a könyvtárba elmenthetjük (a Demo verzió nem engedélyezi). A szövegváltozók, mint pl. a projektnév, verziószám, stb. azonnal beírhatók. A rajzkeretek a könyvtárban mint szimbólumok vannak elmentve, ezért a keretekben lévő szövegeket is ajánlatos a 94-es (Symbols) rétegen írni.

33


Közelítsünk a rajzra, hogy a sarokpecsét szövegrészei jól láthatók legyenek. Aktiváljuk a TEXT parancsot (ikon vagy a DRAW menüpont segítségével), és a megjelent ablakba írjuk be a szövegünket. Az OK-ra való kattintás után a beírt szöveg a kurzorhoz ragadva jelenik meg. A szöveget az egérrel helyezzük el a kívánt helyre és a bal egérgombbal rögzítsük le. A szöveg rögzítése után annak másolata a kurzorhoz ragadva marad amíg a TEXT parancsot nem állítjuk le a STOP ikonnal, vagy egy másik parancs aktiválásával. A betű mérete és típusa a szöveg beírása után a szerkesztő ablakban állítható be. Utólag a CHANGE parancs segIitségével a következőképpen: Aktiváljuk a CHANGE parancsot (ikon vagy az EDIT menüpont segítségével) és a megjelent menüből válasszuk ki a SIZE-t vagy a FONT-ot, majd az új értéket. A módosítást hagyjuk jóvá az OK-val, majd a módosítandó szöveg bal alsó sarkára kattintsunk és a szöveg az új beállítás szerint változik meg. Amennyiben a betűméretet olyan értékre szeretnénk változtatni, amely nem szerepel a CHANGE-SIZE menüben, pl. 0.17 –re, egyszerűen írjuk be a következőket:

CHANGE SIZE 0.17 ← és kattintsunk a szöveg bal alsó sarkára. Az értékek a mértékegységgel együtt is megadhatók.

CHANGE SIZE 3.5MM A tizedesvessző helyett pontot használjunk! A beállított raszter meghatározza a mértékegységet is, amennyiben azt nem adjuk meg a paranccsorban! A tulajdonságok egyszerűbben módosíthatók a felugró menüből. A sarokpecsét két szövegmezőt, a TITLE és DATE nevűt, tartalmaz, melyeket a program automatikusan tölt ki (a TITLE a rajz neve, a DATE a rajz mentésének dátuma). Ezen szövegmezők a következők beírásával készültek:

>DRAWING_NAME és

>LAST_DATE_TIME Ezek a szövegmezők a felhasználó által készített sarokpecséteken is használhatók és mentéskor mindig automatikusan kitöltődnek. 34


A kapcsolási rajz elkészítése Rajzoljuk meg az alábbi ábrán szereplő kapcsolási rajzot. Amennyiben nem akarjuk az egész rajzot megrajzolni, használjuk a DEMO1.SCH rajzot, mely a ..\examples\tutorial könyvtárban található. A rajzot az ALT+F2 megnyomásával vagy a Zoom-to-fit ikonra kattintással nagyítsuk a teljes képernyőre. A kapcsolási rajz a következő alkatrészeket tartalmazza: Part Value Device Package C1 30p C-EUC1206 C1206 C2 30p C-EUC1206 C1206 C3 10n C-EU025-025X050 C025-025X050 C4 47u/25V CPOL-TAP5-45 TAP5-45 C5 47u CPOL-TAP5-45 TAP5-45 D1 1N4148 1N4148 DO35-10 IC1 PIC16F84AP PIC16F84AP DIL18 JP1 PROG PINHD-1X4 1X04 JP2 APPL PINHD-1X17 1X17 Q1 XTAL/S QS R1 2.2k R-EU_R1206 R1206 U1 78L05 78LXXZ TO92

Library rcl rcl rcl rcl rcl diode microchip pinhead pinhead 1 special rcl linear

Az alkatrészek kiválasztásához aktiváljuk az ADD parancsot és helyezzük el az alkatrészeket az alábbi ábra szerint. A megfelelő elhelyezéshez kapcsoljuk be a rasztert – az F6 billentyűvel kapcsolhatjuk be és ki a raszter láthatóságát. A kapcsolási rajzban NE módosítsuk az alapbeállítású GRID-et, ami 100 mil (= 2.54 mm). Csak így biztosítható az alkatrészek csatlakoztatása. Az alkatrészek a rajzon szükség szerint áthelyezhetők a MOVE paranccsal (F7 billentyű, ikon, EDIT menüpontból). Az alkatrészre való kattintás, a kurzor új helyre való áthelyezése majd a bal egérgombbal való újboli kattintással az alkatrész az új helyre helyeződik át. Az alkatrész az első kattintásra színt változtat, jelezve, hogy ki lett választva és készen áll az áthelyezésre. Az áthelyezés után a MOVE parancs még mindig aktív marad az esetleges következő alkatrész áthelyezésére. Amennyiben az áthelyezés folytán a jobb egérgombbal kattintsunk a kiválasztott alkatrész 90 fokkal elfordul. Minden egyes kattintással 90 fokkal fordíthatjuk el az alkatrészünket. Amennyiben elhelyeztük az összes alkatrészünket, kezdjük el azokat a fenti rajz alapján a NET parancs segítségével összekapcsolni. Az egyes kivezetések összekapcsolásához ne használjuk a WIRE parancsot, hanem mindig a NET paranccsal dolgozzunk !

35


NET (összekötések) A NET paranccsal (ikon, DRAW menüpont) megrajzolt összekötés csakis akkor lesz az alkatrész kivezetéséhez kapcsolva, amennyiben az alkatrész kivezetésének csatlakozópontjában (connection point) kezdődik vagy végződik. Amennyiben nem vagyunk biztosak a csatlakozásban, a DISPLAY paranccsal jelenítsük meg a 93 –as (PINS) réteget, amelyen a csatlakozópontok zöld színű körrel vannak ábrázolva. Kattintsunk a bal egérgombbal az egyik kivezetésre (csatlakozópontra) – elkezdtük az összekötés rajzolását. Az egér mozgatásával húzzuk az összekötést a kívánt irányba. Irányváltoztatáshoz a megfelelő helyen kattintsunk egyet a bal egérgombbal, majd ha elértük összekötésünk végpontját, kattintsunk még egyet a bal egérgombbal, az összekötésünk befejeződik. Az összekötés rajzolása közben a jobb egérgombbal való kattintással az összekötés irányváltoztatásának szögét változtathatjuk merőlegesről diagonálisra vagy tetszőleges szögűre. Az összekötés kezdődhet és végződhet bármely, már megrajzolt összekötés bármely pontján. Ebben az esetben a program a csatlakozópontokon egy-egy pontot helyez el. Amennyiben két különálló összekötést utólag kapcsolunk össze, a program megkérdezi, a két összekötés neve (net name) közül melyikkel jelöjük meg a keletkezett összekötést. Az EAGLE program a rajzolás folyamata közben automatikusan megnevezi az egyes összekötéseket (net name). Az automatikus net name formátuma N$xxx, ahol az x az összekötés sorszáma. Mivel az automatikus megnevezés már a rajzolás megkezdésétől működik, ajánlatos a kapcsolódó összekötéseket a már megrajzolt összekötéstől kezdve rajzolni, hogy az egész net azonos nevet kapjon. Ellenkező esetben, ha a kapcsolódó összekötést az alkatrész kivezetésétől kezdve egy másik összekötéshez húzzuk, választanunk kell a két net name között. A mi esetünkben az összetett összekötés egy példája az U1 alkatrész 1-es kivezetése, a C3 plusz kivezetése és a C4 közötti összekötés. Amennyiben módosítani akarjuk valamelyik összekötés nevét, a NAME paranccsal végezhetjük. Egér használata: A jobb egérgombbal választható a vezetősáv megtörésének alakja, a Shift+jobb egérgombbal ugyanez, de a lista ellenkező irányában és a Ctrl+jobb egérgombbal az egymáshoz tartozó sarkak közötti átkapcsolás.

36


NAME (név) A NAME (ikon, EDIT menüpont) parancs az összekötések (net name), sinek vagy alkatrészek (Reference Designator) neveinek módosítására szolgál. Aktiváljuk a NAME parancsot és kattintsunk bármely összekötésre – egy ablak jelenik meg az összekötés nevével, melyet módosíthatunk, majd megnyomjuk az OK billentyűt. Azonos módon módosíthatjuk az egyes alkatrészek neveit is. A program nem engedélyezi az alkatrészek kettőzött elnevezését. Ellenben, az összekötések, amelyek nincsenek láthatóan összekötve, kaphatnak azonos nevet, ami során az azonos nevű összekötések automatikusan összekapcsolódnak. Ezt használjuk ki abban az esetben, amikor a kapcsolási rajzunk többoldalnyi terjedelmű és a másik oldalon folytatódó összekötéseket az azonos elnevezéssel oldjuk meg.

LABEL (megnevezés – címke) A LABEL (ikon, EDIT menüpont) az egyes összekötések neveinek láthatóvá tételére szolgál. Aktiváljuk a LABEL parancsot és kattintsunk valamelyik összekötésre – a kurzor mellett megjelenik az összekötés neve, amelyet a bal egérgombbal való kattintással bárhol elhelyezhetünk. A jobb egérgombbal a szöveget 90 fokonként forgathatjuk. Amennyiben az összekötés nevét utólag módosítjuk, a látható szöveg is automatikusan megváltozik. Ez a látható szöveg a CHANGE-TEXT paranccsal nem módosítható, mert a szöveg az összekötés valódi nevével azonos - csak a NAME paranccsal módosítható. A betű mérete és fontja azonban módosítható a CHANGE-SIZE és CHANGE-FONT parancsokkal. Egér használata: A középső egérgombbal a rétegek választhatók, a jobb egérgombbal a címke forgatható el

DELETE (törlés) A DELETE (ikon, EDIT menüpont) paranccsal a rajzból objektumok törölhetők. Amennyiben összekötések vagy vonalak törlésére használjuk, csak a kiválasztott szegmensek törlődnek. Aktiváljuk a DELETE parancsot és kattintsunk egy objektumra. A törlést visszavonni az UNDO paranccsal lehet. Az UNDO parancs után ismételten törölni a REDO paranccsal lehet. Objektumcsoportot törölni úgy lehet, hogy először a GROUP paranccsal kiválasztjuk a csoportot (körülhatároljuk a csoportot, az utolsó szegmens a jobb egérgombbal való kattintással automatikusan bezáródik), majd aktiváljuk a DELETE parancsot és a jobb egérgombbal való kattintással törlődik a csoport. Egér használata: A Shift+bal egérgombbal a magasabb szintű objektumok törölhetők, a Ctrl+bal egérgombbal a vezetősáv megtörése, a Ctrl+jobb egérgombbal pedig a csoport törölhető.

37


JUNCTION (csatlakozás) Két összekötés kapcsolódási pontján automatikusan megjelenik egy nagyobb pont, ami a kapcsolódást (junction) ábrázolja. Az automatikus pontmegjelenítés az OPTIONSSET-MISC-Auto Set Junction menüpontban kikapcsolható. A kézi pontelhelyezést a JUNCTION (ikon, DRAW menüpont) paranccsal végezhetjük. A parancs aktiválása után a kurzornál megjelenik a pont, amelyet kattintással az összekötésen bárhol (nemcsak a két összekötés kapcsolódási pontján) elhelyezhetünk. A kapcsolódási pont kizárólag az összekötésen (net) helyezhető el.

SHOW (megmutat) A SHOW (ikon, VIEW menüpont) parancs segítségével az adott objektum adatai válnak láthatóvá. Aktiváljuk a parancsot és kattintsunk egy összekötésre – a képernyő alsó sorában megjelenik az összekötés neve (net name). Kattintsunk egy alkatrészre és az alsó sorban megjelennek az alkatrész adatai (Ref.Designator, alkatrész neve, könyvtár, tokozás neve). A megjelölt alkatrész színt változtat. Az összekötés kiválasztásakor színt változtatnak a kapcsolódó részek is (kivezetések, csatlakozópontok, kivezetések nevei, stb.). Egy konkrét objektum adatainak megjelenítése elérhető a parancs és az objektum nevének együttes beírásával is. Próbáljuk beírni a következőt:

SHOW U1 ← A program más színnel jelöli meg az adott alkatrészt (U1) és az alsó sorban megjeleníti az adatokat. Az így aktivált parancs aktív marad és a további adatokhoz elég beírni csak az objektum nevét a SHOW parancs nélkül.

MOVE (elmozdít) Az összekötések rajzolása és elmozdítása körüli félreértések elkerülése miatt meg kell értenünk a MOVE parancs következő hatásait: Amennyiben egy összekötést (net) a MOVE paranccsal mozdítunk el úgy, hogy az az új helyen áthalad egy alkatrész kivezetésén, nem keletkezik kapcsolódás az összekötés és az alkatrészkivezetés között. Ellenben, ha egy alkatrészt mozdítunk el oly módon, hogy a kivezetése (csatlakozópontja) érinti egy másik alkatrész kivezetését vagy egy összekötést, ezek között elektromos összekötés keletkezik annak ellenére, hogy ez az összekötés nem lett megrajzolva. Amennyiben az így összekapcsolt kivezetést elmozdítjuk, automatikusan maga után fogja húzni az összekötést. Amennyiben az így keletkezett összekötés tévedés eredménye, használjuk az UNDO parancsot. 38


Egér használata: A Ctrl+bal egérgombbal kiválasztható az objektum annak megragadási pontján, a Ctrl+jobb egérgombbal egy csoport választható ki, a bal egérgomb&elmozdítással közvetlenül mozgatható az objektum, a Ctrl+jobb egérgomb&elmozdítással a csoport mozgatható közvetlenül, a középső egérgombbal tükrözhető a kiválasztott objektum vagy csoport és a jobb egérgombbal pedig elforgatható a kiválasztott objektum vagy csoport.

COPY (másolás) Alkatrészeket és más objektumokat másol. Amennyiben net-et vagy busz-t másolunk, amelyhez név van csatolva, a másolt objektum új nevet kap. COPY paranccsal csoportok is másolhatók, és a rajzban hasonlóan működik, mint a CUT és PASTE parancsok. A parancs alkalmazásával a csoport tartalma nem kerül az operációs rendszer vágólapjára! Egér használata: A Ctrl+jobb egérgombbal a kijelölt csoport a program vágólapjára kerül, ez a középső egérgombbal tükrözhető, a jobb egérgombbal pedig elforgatható.

Előző parancsok Az előzőleg használt parancsokra a “felfelé nyíl” és a “lefelé nyíl” billentyűkkel mehetünk vissza. A “felfelé nyíl” –lal az utolsó parancstól visszafelé lehet léptetni, míg a “lefelé nyíl” –lal ellenkező irányba. Próbáljuk ki a következőket:

SHOW R1 ← SHOW C1 ← SHOW IC1 ←

Fejezzük be a SHOW parancsot a STOP ikonra való kattintással, rajzoljuk át az ábrát az F2 billentyűvel, majd nyomjuk meg néhányszor a felfelé nyíl billentyűt, majd néhányszor a lefelé nyíl billentyűt. Amint megtaláljuk a keresett parancsot, az Enter billentyűvel aktiválhatjuk.

A kapcsolási rajz befejezése Aktiváljuk az ADD parancsot és helyezzük el a rajzunkban a tápláláshoz szükséges szimbólumokat (VCC, V+, GND) a Supply.lbr könyvtárból. A táplálás szimbólumai a megfelelő tápfeszültséget jelképezik és a kapcsolás elektromos ellenőrzése (ERC) ezeket ellenőrzi. A NET paranccsal a tápfeszültség szimbólumait a megfelelő pontokkal összekötjük.

39


A demo1.sch kapcsolási rajz

SMASH Megfigyelhetjük, hogy amennyiben egy alkatrészt elfordítunk, a megjelölése is együtt forog az alkatrésszel. A SMASH paranccsal ez kiküszöbölhető és az alkatrészek egyes jelölései (ref.designator, name) az alkatrésztől függetlenül forgathatók, elmozdíthatók. Aktiváljuk a SMASH parancsot (ikon, EDIT menüpont) és kattintsunk a dióda szimbólumára. Aktiváljuk a MOVE parancsot kattintsunk a dióda megjelölésére D1 – a szöveg a kurzorhoz tapad. Az elmozdításkor a jobb egérgombbal forgathatjuk a D1 szöveget. Az új helyzetbe a bal egérgombbal helyezzük el. A CHANGE-SIZE paranccsal a betű mérete is módosítható. Egér használata: A Ctrl+jobb egérgombbal a csoportról választhatók le a szövegváltozók és paraméterek, a Shift+bal egérgombbal törölhető az objektumról való leválasztás és a Ctrl+Shift+bal egérgombbal ugyanez végezhető a csoportra.

VALUE (érték – típus) A VALUE paranccsal (ikon, EDIT menüpont) megadhatjuk vagy módosíthatjuk az alkatrészek értékét (pl. 4k7, 10K ellenállások esetében). Integrált áramkörök, különböző félvezetők esetében a típust adhatjuk meg vele (pl. 74LS00N).

40


Aktiváljuk a VALUE parancsot, majd kattintsunk egy ellenállásra, a megjelent ablakba írjuk be az új értéket, pl. 4k7, és kattintsunk az OK -ra – az ellenállásnál az új érték jelenik meg. Az alkatrészek és netek nevének módosításához használjuk a NAME parancsot.

Electrical Rule Check (ERC) Az ERC (ikon, TOOLS menüpont) a kapcsolási rajz elektromos szempontból való ellenőrzésére szolgál. Az ellenőrzés eredménye egy hibajelentés, mely a kapcsolási rajz nevével azonos névvel, de .erc kiterjesztéssel mentődik el. Abban az esetben, ha az ERC hibát talált a kapcsolási rajzban, ez a jelentés megjelenik a képernyőn is. Aktiváljuk az ERC parancsot – az ellenőrzés automatikusan végrehajtódik. Az ellenőrzés a hibákat nem javítja ki, csak figyelmeztet az esetleges hibákra, azokat a felhasználónak kell kijavítani. Ha az ERC az alábbi két figyelmeztetéssel jelentkezik:

POWER Pin IC1 VSS connected to GND POWER Pin IC1 VDD connected to +5V

ez azt jelenti, hogy az IC1 táp pinjei nem a meghatározott tápfeszültségre csatlakozik. Az alkatrészkönyvtárban az adott IC tápjai VSS és VDD vel vannak jelölve, de a GNDhez és a +5V-hoz lett csatlakoztatva.

Panel generálása a kapcsolási rajzból A kapcsolási rajz elkészítése, vagy egy kapcsolási rajz betöltése után a BOARD parancs (ikon) segítségével automatikusan a NYÁK tervezéshez jutunk. A program a NYÁK tervezéséhez szükséges információkat (alkatrészek és azok csatlakozásai, tehát a Partlist és Netlist) a kapcsolási rajzból automatikusan generálja, elindítja a nyomtatott huzalozás szerkesztőt és az alkatrészeket, azok összekötéseivel a NYÁK lap körvonalán kívül helyezi el (ez egy fiktív áramkör). További bővebb információk a NYÁK panel tervezése fejezetben találhatók. Addig szóljunk még néhány szót a kapcsolási rajzról.

BUS (busz) A File-Open parancs segítségével töltsük be a BUS.SCH kapcsolási rajzot az (\eagle\examples\tutorial) könyvtárból. Egy buszt tartalmazó kapcsolási rajz lesz látható. A busz az EAGLE programban a BUS parancs (ikon, DRAW menüpont) segítségével rajzolható. A busz neve az összekötés nevéhez hasonlóan automatikusan generálódik, a formátuma azonban különböző (B$1, ....). A busz ábrázolásának nincs semmilyen logikai értelme, az csak egy grafika. A logikai összekötéseket csak a NET paranccsal rajzolhatunk. Az Eagle program az összekötéseket úgy értelmezi, hogy az azonos nevű összekötések (net name) a kapcsolási rajzban automatikusan össze vannak kötve, még ha azok vizuálisan 41


nincsenek is összekötve (például különböző oldalon helyezkednek el, vagy fizikailag nincsenek összekötve). A busz neve a buszon belül lévő összekötéseket határozza meg, ezért a busz neve az egyes összekötések neveiből áll. Esetünkben a busz a VALVE0 …. VALVE11 és EN összekötéseket tartalmazza. Ezért a busz neve EN,VALVE[0..11], amit a NAME paranccsal adunk meg. Kapcsolásunkban a busz még nincs befejezve, néhány összekötést még meg kell rajzolnunk. Kössük össze az IC7 –et a NET parancs segítségével és a buszra való kattintással, az IC7 14-es kivezetése körül megjelenik az összekötések menüje. Ebből válasszuk ki az EN-t, ezzel a busz EN vezetéke kezd rajzolódni, amelyet kössünk az IC7 14-es kivezetéséhez (húzzuk az összekötést a 14-es kivezetés végéhez és kattintsunk – amennyiben helyesen csatlakoztattuk az összekötést a 14-es kivezetéshez (a 93-as Pins réteg bekapcsolásával láthatóvá válik), az összekötés automatikusan befejeződik. Folytassuk az IC7 további összekötéseinek megrajzolását a következőképpen: VALVE0 = pin 16, VALVE1 = pin 15, VALVE 2 = pin 10, VALVE3 = pin 9 Amennyiben a rajzolás folyamán az összekötések irányát változtatni kell, a jobb egérgombbal a derékszögű irányváltoztatásról diagonálisra, majd tetszőleges szögűre válthatunk. Az összekötések neveinek láthatóságát a LABEL paranccsal kapcsolhatjuk be. Próbáljuk meg az összekötést elmozdítani a MOVE paranccsal. Aktiváljuk a MOVE parancsot, kattintsunk az összekötés sarkához közeli helyen – a kurzor elmozdításával elmozdítjuk az összekötés sarkát. Amennyiben az összekötés szegmensének közepe táján kattintunk, az egész szegmenset mozdítjuk el. A DELETE paranccsal és a szegmensre való kattintással az összekötés szegmensét törölhetjük ki. Ne felejtsük el, hogy az UNDO paranccsal (vagy az F9 billentyűvel) visszavonhatjuk az utolsó parancsot, és a REDO paranccsal pedig visszatérhetünk az UNDO előtti állapotba. Amennyiben az objektum kiválasztásakor (kattintással) a kurzor négyirányú nyílra vált, azt jelenti, hogy a kattintás közelében több olyan objektum van (ezek ú.n. origin-jei), melyet a program kiválaszthat. Amennyiben a megjelölt (más színre váltott) objektumot választjuk ki, kattintsunk a bal egérgombbal, ellenben, ha egy másikat akarunk kiválasztani, a jobb egérgombbal kattintsunk addig, amíg a választott objektumunk nem jelölődik meg.

Egér használata: A busz rajzolása közben a jobb egérgombbal a megtörés alakja választható, Shift+jobb egérgombbal ugyanaz, csak ellenkező irányban, a Ctrl+jobb egérgombbal pedig az összetartozó megtörésalakok átkapcsolása végezhető. 42


13 Automatikus kétirányú annotáció (konzisztenciafigyelés) Az EAGLE program lehetőséget ad a kapcsolási rajzban végzett módosítások a NYÁK lapra való automatikus átvetítését és fordítva (forward - backward annotation). Az automatikus annotáció használata főleg akkor előnyös, ha több módosítés történik, ezáltal a NYÁK-lap mindig meg fog felelni a kapcsolási rajznak. A program a kapcsolási rajz és a NYÁK betöltésekor mindig automatikusan aktiválja az annotációs mechanizmust. Amennyiben a két fájl azonos névvel, azonos könyvtárban helyezkedik el, a program betölti mindkettőt és azokat összehasonlítja. Mindkét rajzban a netlist-et, alkatrészeket és az értékeket hasonlítja össze. Amennyiben eltérést talál a két rajz között, elindíthatjuk az ERC-t, amely eredménye a szövegszerkesztő ablakában jelenik meg. Az eredménytöl függően kézzel kijavíthatjuk a két rajz közötti nemmegfelelőséget. Ezzel a módszerrel például egy kész NYÁK lapról kapcsolási rajz készíthető. Az annotációs mechanizmus kikapcsolódik abban az esetben, ha csak az egyik rajz lett betöltve (pl csak a kapcsolási rajz a NYÁK nélkül, vagy fordítva). Ebben az esetben minden módosítás nemmegfelelőséget eredményezhet. Ezért tartsuk be a következő szabályt: Amennyiben a panel tervezésén dolgozunk, soha ne zárjuk be a kapcsolási rajz-szerkesztő ablakát. Ha nincs szükségünk a kapcsolási rajzra, az ablakot minimalizáljuk. Ugyanez fordítva is érvényes. Még az ablak bezárása előtt a program egy üzenettel jelzi, hogy az automatikus annotáció ki lesz kapcsolva. Amennyiben az automatikus annotáció be van kapcsolva, minden megengedett módosítás a kapcsolási rajzon, módosítást eredményez a NYÁK lapon is és fordítva. Megengedett módosítás azért, mert némely módosítás végrehajtható mindkét rajzon (pl. alkatrészmegnevezés), ellenben másokkal, amelyek csak a kapcsolási rajzban megengedettek, pl. alkatrészhozzáadás – a panelre a program nem enged alkatrészt hozzáadni és figyelmeztet, hogy a műveletet a kapcsolási rajzon kell végrehajtani. Töltsük be a Demo2 kapcsolási rajzot, amelyen kipróbáljuk az automatikus annotációt. Figyeljük meg, hogy a kapcsolási rajzzal együtt a NYÁK panel is betöltődött és automatikusan elindult a NYÁK tervezés szerkesztője. Helyezzük el a képernyőn mindkét szerkesztő ablakot (kapcsolási rajz és NYÁK lap) úgy, hogy mindkettőt egyszerre lássuk. Módosítsuk néhány alkatrész nevét és értékét a NAME és VALUE parancsokkal. Figyeljük meg, hogy a kapcsolási rajzon való módosítás során ugyanaz az alkatrész a panelen is megjelölődik és fordítva. Abban a pillanatban, amikor pl. módosítjuk egy alkatrész nevét (az EAGLE nem enged kettős megnevezést) az egyik rajzon, az alkatrész neve módosul a másik rajzon is. Próbáljuk ki az alkatrész törlést is a DELETE paranccsal, és próbáljuk ki az UNDO és REDO prancsokat is.

43


14 NYÁK panel tervezése Ebben a fejezetben egy kisebb panel tervezésén és egy meglévő panel módosításán megtanuljuk a NYÁK szerkesztő használatát. Először megtervezünk egy NYÁK lapot kapcsolási rajz nélkül. Ez a folyamat azon felhasználók számára lehet fontos, akik nem vásárolták meg a Schema modult. Amennyiben programunk tartalmazza a Schema modult is, valószínűleg az alábbi folyamatot nem fogjuk használni. Ennek ellenére érdemes megismerkedni az alábbi folyamattal, mert sok, a NYÁK tervezéséhez szükséges információt tartalmaz.

Panel tervezése kapcsolási rajz nélkül Nyissunk meg a Control panelen a =>File/New/Board paranccsal egy új panelt.

A panel körvonalai Az első dolgunk, a tervezendő NYÁK lapunk körvonalainak meghatározása lesz. Még ennek elkezdése előtt be kell állítanunk a megfelelő mértékegységet (metrikus vagy angol – inch) és a rasztert. Ezt a GRID paranccsal (ikon, VIEW menüpont) végezzük el. A megjelent ablakban a DEFAULT billentyűre kattintással beállítjuk az inch mértékegységet és a 0.05" –ös rasztert. A beállítást az OK-ra való kattintással aktiváljuk. Rajzoljunk meg egy 4 x 3 inch méretű panelt. A panel körvonalát a 20-as (Dimension) rétegen a WIRE paranccsal rajzoljuk. Aktiváljuk a WIRE parancsot (ikon, DRAW menüpont), a rajzolórétegek ablakában válasszuk ki a 20-as (Dimension) réteget, állítsuk be a WIDTH ablakban a vonalvastagságot, majd rajzoljuk meg a panelunk oldalait: állítsuk be a kurzort a 0,0 koordinátára (a rajzfelületen kis kereszttel van jelölve) és kattintsunk – ezzel meghatároztuk a körvonalunk első pontját. Helyezzük át a kurzort a 4.00, 3.00 koordinátára (bizonyosodjunk meg, hogy a derékszögű rajzolási módban vagyunk – vagy a jobb egérgombbal, vagy a koordinátasorban) és ismét kattintsunk – két derékszögű oldalunk kész. Helyezzük vissza a kurzort a kezdőpontba (0,0) és kétszer kattintsunk (az első megrajzolja a másik két oldalt, a második befejezi a rajzolást). Ezzel befejeződik a WIRE parancs is. A téglalap alakú panelünk körvonala elkészült. A MOVE paranccsal a körvonal sarkait elmozdíthatjuk, az UNDO és REDO parancsokkal pedig vissza állíthatjuk az eredeti állapotba. Az Alt-F2 –vel vagy a Zoom to Fit ikonnal nagyítsuk fel ábránkat úgy, hogy kitöltse az egész rajzfelületet.

44


Alkatrészelhelyezési raszter Az alkatrészek elhelyezése előtt be kell állítanunk a megfelelő rasztert, amelyre majd az alkatrészek kerülnek. Ez a raszter a panel körvonalának raszterétől eltérő is lehet, úgy ahogy a nyomtatott huzalozás rasztere is eltérő lehet az előzőektől. Mindig az a mérvadó, hogy az adott tevékenységhez az optimális rasztert állítsuk be. Általában az alkatrészelhelyezéshez a 0.1" vagy a 0.05" rasztert használjuk, melyben a 0.1" (vagy többszöröse) lábtávolságú alkatrészek könnyen elhelyezhetők. Amennyiben többségében metrikus méretű alkatrészeket használunk, a raszter mértékegységét mm-re, méretét pedig szükség szerint állítsuk be.

Alkatrészek elhelyezése Aktiváljuk az ADD parancsot (ikon, EDIT menüpont) és keressük meg a DIL14 tokozást (a SEARCH ablakba írjuk be hogy DIL14 és nyomjunk egy ENTER-t. A listából válasszuk ki a DIL14 tokot és kattintsunk az OK-ra, vagy kattintsunk kétszer a listában a DIL14-re). A DIL14 tok a kurzorhoz ragadt – helyezzük el a panelünkön, majd kattintsunk. Az elhelyezés alatt a tokot a jobb egérgombbal forgathatjuk. Figyeljük meg, hogy az elhelyezés után a tok másolata a kurzorhoz ragadva marad – további elhelyezésre várva. Helyezzünk el még egy tokot a lapunkon. Az ESC billentyűvel megszüntetjük a DIL14 elhelyezését. Az F3 és az F4 billentyűkkel nagyíthatjuk rajzunkat. Amennyiben a már elhelyezett tokot egy másikra akarjuk cserélni, azt a REPLACE (ikon, EDIT menüpont) parancsal végezhetjük. Válasszuk ki előbb az új tokot, pl. DIL16 – majd válasszuk ki a panelen a cserélendő tokot (kiválasztáskor mindig az ú.n. Origin –eket használjuk, általában a tok középpontja).

Felületszerelt alkatrészek (SMD) Helyezzünk el két 1210 –es ellenállástokot ismét az ADD parancs segítségével (a könyvtárban a *1210* -t vagy az R1210 –t keressük). Egy adott könyvtárban, pl. az IPCben a 1210 –es tokot úgy is megkereshetjük, hogy a parancsorba következőt írjuk be:

ADD R1210@smd-ipc Az SMD tok piros forraszfelülettel (pad) jelenik meg a kurzor mellett, ami azt jelenti, hogy a tok a felső, 1 –es rétegen helyezkedik el és ugyanazon rétegen lesz beforrasztva.

45


Amennyiben az alkatrészt az alsó oldalon akarjuk elhelyezni, az elhelyezés után a MIRROR paranccsal helyezzük át az ellenkező oldalra. Aktiváljuk a MIRROR parancsot (ikon, EDIT menüpont) és kattintsunk a tokra (Origin), amelyet az ellenkező oldalra akarunk áthelyezni. További alkatrészeket is áthelyezhetünk azokra való kattintással, a MIRROR parancs még mindig aktív (a STOP ikonnal szüntetjük meg). Példánkban az alkatrésztokokat a felső rétegre helyezzük el.

Megnevezések Az elhelyezett alkatrésztokok megjelöléséhez a NAME parancsot használjuk (ikon, EDIT menüpont). Aktiváljuk a NAME parancsot és helyezzük a kurzort DIL14 tok Originjének közelébe és kattinsunk. A megjelent ablakba írjuk be IC1 és kattintsunk az OK-ra. Az IC1 név megjelenik az adott toknál. Nevezzük meg a többi alkatrészt is (IC2, R1, R2)..

Értékek - Típusok Minden alkatrészhez kell hogy tartozzon egy érték is (az ellenállásoknál, azok valódi értéke, az IC-nél annak típusa). Az értéket a VALUE paranccsal rendeljük az alkatrészhez (ikon, EDIT menüpont). A VALUE parancs aktiválása után helyezzük a kurzort az IC1 Originje közelébe és kattintsunk. A megjelent ablakba írjuk be a típust CD4001 és kattintsunk az OK-ra. Hasonlóképpen a többi alkatrészhez is rendeljük hozzá az értéküket: CD4002 –t az IC2 -höz, 10k –t az R1 –hez és 22k –t az R2 -höz.

Signals (Jelek – összekötések) A következő lépésben az ú.n. légkötésekekkel (rubberbands) meghatározzuk az egyes összekötéseket. Először kössük össze a földelő kivezetéseket – aktiváljuk a SIGNAL parancsot

és írjuk be a következőt:

GND ← Kattintsunk az IC1 7-es számú forraszfelületére (IC1-7) és helyezzük át a kurzort az IC2-7 –re, majd kétszer kattintsunk, befejeződik a GND légkötés rajzolása. Mindkét kivezetés a GND-hez lett csatlakoztatva. A következőben rajzoljuk meg a VCC összekötést. Írjuk be a következőt:

VCC ← és kattintsunk az IC1-14 -re, helyezzük át a kurzort az IC2-14 –re és kattintsunk kétszer. A VCC összekötés rajzolása befejeződik. Hasonlóképpen határozzuk meg a többi légkötést is. Amennyiben nem akarjuk megadni az összekötés nevét, kattintsunk az első kivezetésre, majd a rajzolást kettős kattintással fejezzük be (vagy a STOP ikonnal). A program az összekötésneveket automatikusan generálja, amelyek majd utólag a NAME paranccsal módosíthatók. 46


EAGLE kifejezések: A Pad–ek a furatszerelt alkatrészek forraszfelületei. A Pin–ek az alkatrészek sematikus szimbólumainak kapcsolódási pontjai. Az Smd felületszerelt (SMD) alkatrészek forraszfelületei.

Net Classes (összekötéscsoportok) A CLASS parancs (EDIT-Net Classes menüpont) segítségével meghatározhatunk egyes összekötéscsoportokat, amelyekhez hozzárendelhetjük a huzalozás szélességének, szigeteléstávolság és a via furat legkisebb átmérőjének értékeit. Ezáltal ezeket az értékeket nem szükséges minden egyes összekötésre megadni. Például a tápfeszültség huzalozása szélesebb és nagyobb feszültség esetén a szigeteléstávolság is nagyobb szokott lenni a többi huzalozástól. A program a tervezés során (kézi vagy automatikus) az így megadott értékekkel fog dolgozni. Amennyiben nincs egyetlen összekötéscsoport sem meghatározva, az alapértelmezésben a beállított érték minden attribútum számára 0. Ez annyit jelent, hogy a tervezés szabályaiban (Design Rules) beállított értékek az összes összekötésre érvényesek. A különböző összekötéscsoportok (signal classes) példája a Hexapod.brd panelen látható.

Panel tervezése kapcsolási rajzból Amennyiben elkészült már a kapcsolási rajzunk, a NYÁK a következőképpen szerkeszthető meg:

A Board fájl létrehozása Töltsük be a Demo1.sch kapcsolási rajzot és aktiváljuk BOARD parancsot az ikonnal. Ezzel a paranccsal a NYÁK tervezéséhez szükséges adatállományt hozzuk létre. A kapcsolási rajzzal azonos nevű, de brd kiterjesztésű fájl jön létre (Demo1.brd). A Create file? Kérdésre OK –val válaszoljunk. A munkafelületet (Layou Editor) a lehető legnagyobbra állítsuk be. A jobb oldalon elhelyezkedő, a 20-as rétegen (Dimension) automatikusan létrejött fehér keret a NYÁK lapunk ideiglenes körvonala. Aktiváljuk a MOVE parancsot és kattintsunk a keret jobboldali függőleges vonalára, kb. középen. Mozdítsuk el kissé balra, majd kattintsunk. A keret jobb oldala kicsit balra tolódott és a felület kisebb lett. A keret mérete szükség szerint módosítható.

Alkatrészek elhelyezése Kattintsunk a Zoom-to-Fit

ikonra, hogy a kép kitöltse az egész munkafelületet. Az

parancsot és alkatrészek a keret bal oldalán helyezkednek el. Aktiváljuk a MOVE kattintsunk a legnagyobb integrált áramkör közepén és helyezzük át a kurzort a kereten belülre. A kiválasztott alkatrész a kurzor mozgásával együtt helyeződik át. A jobb 47


egérgombbal való kattintásra az alkatrész 90 fokkal elfordul. A légkötések (airwires) szintén az alkatrésszel együtt mozognak és mindig a megfelelő kivezetéshez csatlakozva maradnak. Az alkatrész elhelyezéséhez kattintsunk a megfelelő helyen. Hasonlóan helyezzük el a többi alkatrészt is. Aktiváljuk a RATSNEST parancsot (ikon, TOOLS menüpont) – a program optimalizálja és kiszámítja a légkötések hosszát, úgy, hogy azok a legrövidebbek legyenek. Az alkatrészek elmozdítása után használjuk mindig ezt a parancsot, megelőzendő a feleslegesen hosszú huzalozást. A board fájl létrehozása után az EAGLE az összes alkatrésztokot a panel körvonalán kívülre, a bal oldalon helyezi el. A vezetősávok kézi vagy automatikus megrajzolásához a tokokat a panel körvonalain belülre kell elhelyezni.

Autorouter: Rövid leírás Aktiváljuk az AUTO parancsot (ikon, TOOLS menüpont). A megjelent ablakban kattintsunk az OK gombra, ezzel elindítottuk az autoroutert. Az OK előtt, a GENERAL fülön beállítható a huzalozás pontrácsa - Routing Grid és az egyes oldalakon az előnyben részesített huzalozási irányt Preffered Directions (Top=felső, Bottom=alsó). Amennyiben az alkatrészeinket egymáshoz viszonyítva megfelelően helyeztük el, az automatikus huzalozás gyorsan elkészül. Amennyiben a huzalozás sokáig tartana, a STOP ikonra való kattintással megszakíthatjuk, az "Interrupt?" kérdésre a Yes gombbal válaszoljunk. Amennyiben az automatikus huzalozás eredménye nem nyeri el tetszésünket, a RIPUP paranccsal (ikon, menü) az összes, vagy egyes kiválasztott huzalozást megszüntethetjük és visszaváltoztathatjuk légkötésekre. A parancs aktiválása után, ha valamelyik szegmensre kattintunk, az a szegmens visszaváltozik légkötésre. Amennyiben a jobb felső oldalon lévő szemafor ikonra kattintunk és a "Ripup all signals?" –ra YES –szel válaszolunk, az összes huzalozás visszaváltozik (az aktivált parancsot a NO válasszal szüntetjük meg). Az autorouter bármikor indítható, pl. akkor is, ha már léteznek huzalozások. A gyakorlatban a táplálás huzalozásait többnyire kézzel, még az autorouter indítása előtt, végezzük el. A kézzel routolt vezetősávokat az autorouter nem mozdítja el. Amennyiben egyoldalas routolást fog végezni, előtte az üres panelen rajzoljuk meg a tiltott területeket a felső oldalon a 41-es, tRestrict rétegen a RECT parancs segítségével.

48


Kézi huzalozás A kézi huzalozáshoz a ROUTE parancsot (ikon, EDIT menüpont) használjuk, mellyel a kiválasztott légkötést vezetősávra változtatjuk. Minden érték a GRID paranccsal beállított mértékegységre vonatkozik. Aktiváljuk a ROUTE parancsot és kattintsunk valamelyik légkötés elejére. Tetszés szerint húzzuk a kurzort, miközben a légkötés vezetősávra. Kattintással sarkot hozunk létre (befejezünk egy szegmenst) és a kívánt irányban folytatjuk. Kettős kattintással ideiglenesen befejezzük a huzalozást, a ROUTE parancs mindvégig aktív marad és egy másik huzallal folytathatjuk. A huzalozás alatt a jobb egérgombbal a derékszögű, diagonális és tetszőleges szögű rajzolás között kapcsolhatunk át. A forraszfelülethez (Pad), vagy egy már meglévő szegmenshez érve egyetlen kattintással fejezzük be a huzalt (a program tudja, hogy az adott összekötésen tovább nem húzható a huzal). Amennyiben a vezetősáv húzása közben réteget váltunk (jobb felső menüből), az éppen aktuális szegmens átkerül a kiválasztott rétegre. A program a szegmens sarkában a két réteg összekapcsolásához automatikusan via furatot helyez el. Amennyiben a vezetősávot abban a pontban fejezzük be, ahol egy másik rétegen azonos nevű signal fut, a program NEM helyez el automatikusan VIA-t. A VIA elhelyezéséhez a vezetősáv befejezésekor a Shift billentyűt kell lenyomni. A routolás alatt a program állandóan számítja az azonos nevű signalhoz vezető legrövidebb utat, amelyet a légkötéssel mutatja. A MITER paranccsal módosítható a vezetősáv megtörési pontjának alakja. A megtörés lehet szögletes vagy íves, amelynek megtörési mérete ill. rádiusza a miter mezőben választható. Az EAGLE Freeware Light edition-ja a panel rétegeinek korlátozása miatt nem támogatja a blind és buried via-t.

A panel módosítása A már elkészült lapon utólag is végezhetünk módosításokat: szegmensek és alkatrészek elmozdítása a MOVE paranccsal szegmens megtörése a SPLIT paranccsal a vezetősáv légkötésre való visszaállítása a RIPUP paranccsal légkötés törlése a DELETE paranccsal használatával!)

(kizárólag az automatikus annotáció

49


alkatrésztokozás cseréje a CHANGE PACKAGE vagy REPLACE paranccsal (kapcsolási rajz nélkül). A Demo3.brd lapon az IC1 tokozása SMD-re lett felcserélve a Design Rules módosításával a SMASH MOVE

parancs alkalmazása az alkatrészek szövegeinek leválasztására a , ROTATE

a MITER

vagy CHANGE

parancsok alkalmazásához

paranccsal a vezetősáv megtörésének módosítása.

Az autorouter bármikor indítható, függetlenül attól, hogy a lapunkon már van-e vezetősáv vagy nincs, mivel az autorouter a már kész vezetősávokat nem módosítja. Ez a tápfeszültségek és kritikus összekötések esetében fontos, amelyek általában, még az autorouter indítása előtt, kézileg készülnek.

A Layout Editor további parancsai Ebben a részben a már kész huzalozást fogjuk módosítani. Töltsük be a Demo2.brd lapot és nagyítsuk fel a legnagyobbra a munkafelületet. Próbáljuk ki az alábbi parancsokat, fukciókat:

DISPLAY (rétegek megmutatása) A rajz jó áttekinthetőségét biztosítja, hogy a képernyőn a nem szükséges információk nincsenek ábrázolva. Aktiváljuk a Display parancsot és kattintsunk a 21 –es, (tPlace) rétegre. Ez a réteg tartalmazza a felső oldal nyomtatási információit. A réteg kiválasztásával automatikusan kiválasztódik a 23 tOrigins, 25 tNames, 27 tValues és a 51 tDocu réteg is, mivel ezek a rétegek a 21 –es rétegnek vannak alárendelve. Az ismételt kiválasztással a kiválasztás visszavonódik. Az OK-ra való kattintással a kiválasztott rétegek láthatatlanná válnak és fordítva. A DISPLAY ablakában megjelenő CHANGE gomra kattintással a kiválasztott réteg paramétereit módosíthatjuk (szín, név, láthatóság).

MOVE (elmozdít) A parancs segítségével a lapon lévő objektumok (alkatrészek, vezetősávok, via furatok, a lap körvonala, szöveg, stb.) mozdíthatók el. A MOVE parancs aktiválása után a huzal szegmensének vége körüli kattintással a szegmens vége (sarka), míg annak közepe táján való kattintással az egész szegmens mozdítható el. Amennyiben a szegmens közepe táján való kattintás alatt lenyomva tartjuk a Ctrl billentyűt, a kurzor elmozdításával a szegmens körív alakban fog meggörbülni. Amennyiben a via furatok mozdítódnak el, velük együtt mozdulnak a huzalok via furathoz kapcsolódó végei is.

50


Ahhoz, hogy a felső vagy alsó rétegen lévő alkatrészek elmozdíthatók legyenek, a 23-as (tOrigins) - felső, vagy 24-es (bOrigins) – alsó rétegnek láthatónak kell lennie.

Amíg a MOVE parancs aktív, az elmozdítandó alkatrész a jobb egérgombbal 90 fokonként vagy az Angle mezőbe beírt tetszőleges szögekben elforgatható. A tetszőleges szög szerinti elfordításhoz annak beírása után csak egy Entert kell nyomni. Az ezt követő jobb egérgombos elforgatás az utolsó tetszőleges szöghöz viszonyított 90 fokonként történik. Az Angle legördülőmenüben megtalálhatók lesznek az addig használt szögek. Az állapotsor (az ablak legalján) a kiválasztott objektum adatait és zárójelben az egérrel végezhető műveleteket tartalmazza. Egér használata: A Ctrl+bal egérgombbal kiválasztható az objektum annak megragadási pontján, a Ctrl+jobb egérgombbal egy csoport választható ki, a bal egérgomb&elmozdítással közvetlenül mozgatható az objektum, a Ctrl+jobb egérgomb&elmozdítással a csoport mozgatható közvetlenül, a középső egérgombbal tükrözhető a kiválasztott objektum vagy csoport és a jobb egérgombbal pedig elforgatható a kiválasztott objektum vagy csoport.

LOCK (lerögzít) A panelen lerögzíti az adott alkatrész helyzetét és orientációját. A lerögzített alkatrész nem mozdítható és forgatható el és nem tükrözhető. Amennyiben olyan csoportot mozgatunk el, amely lerögzített alkatrészt tartalmaz, az adott alkatrész és annak padjai nem mozdulnak el (a vezetősávok csatlakozva maradnak). A parancs jól alkalmazható pl. konnektorok vagy olyan alkatrészek esetében, amelyek előre meghatározott pozícióban kell lenniök. Egér használata: A Ctrl+jobb egérgombbal a parancs a csoportra alkalmazható, a Shift+bal egérgombbal a parancs visszavonható – az alkatrész felszabadítható, a Ctrl+Shift+jobb egérgombbal a feloldás egy lerögzített csoport összes alkatrészére vonatkozik.

MIRROR (tükrözés) A paranccsal az objektumok az y tengely szerint tükrözhetők, vagy áthelyezhetők a panel ellenkező oldalára. A parancs csak akkor alkalmazható, ha a 23-tOrigins vagy a 24-bOrigins rétegek láthatóak. Egér használata: A Ctrl+jobb egérgombbal az egész csoport tükrözhető.

51


GROUP (csoport) A paranccsal egy objektumcsoporttal végezhetők különböző műveletek, pl. elmozdítás (Move), forgatás (Rotate), tükrözés (Mirror), paraméter módosítás (Change) stb. Aktiváljuk a GROUP parancsot. A munkaterületen lévő első kattintással adjuk meg a csoportot behatároló sokszög kezdőpontját. A kurzor húzásával megrajzoljuk a sokszög első oldalát, a következő sarkot kattintással adjuk meg, stb. A sokszög a jobb egérgombbal való kattintásra automatikusan bezáródik. A csoport kiválasztásához soha ne használjuk a POLYGON parancsot! A sokszögön belül lévő kiválasztott objektumok színe megváltozott. A GROUP ALL paranccsal az összes objektum kiválasztható, amennyiben a szükséges rétegek láthatóak és az alkatrészek nincsenek lezárva a LOCK paranccsal. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a kiválasztott objektumok a látható rétegeken vannak. Például a felső oldalon (Top layer) lévő alkatrésztokozások (packages) csak abban az esetben választhatók ki, ha a 23-as (tOrigins) réteg látható, hasonlóképpen ugyanez érvényes az alsó Bottom és a 24–es (bOrigins) rétegekre. A szükséges objektumok rétegeinek láthatósága a DISPLAY paranccsal kapcsolható be ill. ki. A Rotate, Move, Mirror, Change stb. parancsok aktiválásával a parancsok a jobb egérgombbal a GROUP paranccsal meghatározott csoportra vonatkoznak, bal egérgombbal pedig csak egyetlen objektumra. Például aktiváljuk a MOVE parancsot és kattintsunk a jobb egérgombbal. Az egér elmozdításával az egész csoport elmozdul. Az elmozdítás alatt a jobb egérgombbal a csoportot forgathatjuk. Az új helyezetbe a bal egérgombbal rögzíthetjük. A csoport attribútumai a CHANGE paranccsal együttesen módosíthatók. Határozzuk meg a nyomtatott huzalozás csoportját. Aktiváljuk a CHANGE parancsot és a megjelenő menüből válasszuk ki a WIDTH (szélesség) majd válasszuk ki a 0,032-es értéket. A munkaterületen a jobb egérgombbal való kattintásra a csoporton belüli vezetősávok a 0.032 szélességre változnak. A csoportot téglalappal is körbehatárolhatjuk a következőképpen: A GROUP aktiválása után kattintással meghatározzuk a téglalap egyik sarokpontját, a bal egérgombot lenyomvatartva az egeret a téglalap átellenes sarkába mozdítjuk, majd ott elengedjük az egérgombot. A kiválasztott csoport mindvégig aktív marad (annak ellenére, hogy a végrehajtott parancs után a színek az eredetire változnak), amíg a rajz is aktív. A csoport a GROUP beírásával szüntethető meg. Egér használata: A bal egérgomb+elmozgatással határozható meg a csoport körvonala, a Shift+bal egérgombbal új csoport adható egy meglévőhöz, a Ctrl+bal egérgombbal az objektumok egyenként adhatók a csoporthoz a Ctrl+Shift+bal egérgombbal az egész magasabb szintű objektum (pl. az egész net – a Shift nélkül csak egy-egy szegmens) adható a csoporthoz, a jobb egérgombbal pedig bezárható a csoport körülhatárolása. 52


SPLIT (megtör) A paranccsal a már megrajzolt vezetősávba egy sarok, megtörés szúrható be. Aktiváljuk a SPLIT parancsot és kattintsunk a szegmens azon pontjára, ahol azt meg akarjuk törni. A kurzor húzásával egy sarkot rajzolhatunk. A jobb egérgombbal a vonal törését kapcsolhatjuk át (derékszögű, diagonális, tetszőleges szög). Egér használata: A jobb egérgombbal választható a vezetősáv megtörésének alakja, a Shift+jobb egérgombbal ugyanez, de a lista ellenkező irányában, a Ctrl+jobb egérgombbal az egymáshoz tartozó sarkak közötti átkapcsolás és a Ctrl+bal egérgombbal pedig a vezetősáv befejezésénél a körív sugara adható meg.

OPTIMIZE (vezetősáv összecsatolás) Az egyenes vonalban álló vezetősáv egyes szegmenseinek összecsatolása. Az egyes szegmenseknek azonos rétegen és azonos szélességűeknek kell lenniük. Egér használata: A Ctrl+jobb egérgombbal a parancs a csoportra érvényes.

CHANGE (módosítás) A paranccsal a kiválasztott objektum paramétereit módosíthatjuk, pl. a vezetősáv szélessége, más rétegbe való áthelyezése, stb. A vezetősáv egy szegmensének szélessége a következőképpen módosítható: Aktiváljuk a CHANGE parancsot, a menüből kiválasztjuk WIDTH parancsot, majd megjelöljük az új értéket és a módosítandó szegmensre kattintunk. Amennyiben a kívánt szélesség nem található a listában, írjuk be a következőt:

CHANGE WIDTH 0.23 ← majd kattintsunk az adott szegmensre. A szegmens más rétegbe való áthelyezését a következőképpen végezzük: aktiváljuk a CHANGE parancsot, a megjelenő menüből kiválasztjuk a LAYER parancsot, a réteglistából pedig azt a réteget, amelyre át kívánjuk helyezni a szegmenst, majd kattintsunk a szegmensünkre. A program automatikusan elhelyezi a szükséges via furatokat (amennyiben szükséges), vagy éppen eltávolítja (amennyiben feleslegessé válnak). Egér használata: A Ctrl+jobb egérgombbal a megjelölt csoport paramétere módosítható.

53


CUT (kivágás) Az előzőleg definiált csoport objektumait a program vágólapjára helyezi. Aktiváljuk a CUT parancsot, majd kattintsunk a bal egérgombbal a csoportra. A kattintás helyén lesz a kivágás referenciapontja. A parancs NEM azonos a Windows hasonló parancsával, NEM vágja ki a megjelölt objektumokat, csak kimásolja azokat és nem a Windows vágólapjára, csak a programéra. Hasonló a Windows COPY parancsához.

PASTE (beillesztés) A program vágólapjáról annak tartalmát a rajzba beilleszti. A GROUP, CUT és PASTE parancsokkal a rajzok/alkatrészkönyvtárak egyes elemei másolhatók az azonos vagy különböző rajzokba/alkatrészkönyvtárakba. A PASTE parancs használatával kapcsolatosan a következőkre kell figyelni: • • • • • • • •

A CUT/PASTE parancsok nem használhatók a device szerkesztésekor. A panelen lévő elemek és jelek csak panelre másolhatók. A kapcsolási rajzban szereplő elemek, bus-ok és net-ek csak kapcsolási rajzba másolhatók. A PAD-ek és SMD-k (SMD alkatrészek pad-jai) csak tokozásról tokozásra másolhatók. A PIN-ek csak szimbólumról szimbólumra másolhatók. Az elemek, jelek, pad-ek, smd-k és pin-ek másolásakor a beillesztettek új nevet kapnak, amennyiben az eredeti név a rajzban már használatos. A BUS-ok megtartják az azonos neveket. A NET-ek megtartják neveiket, amíg valamelyik szegmens label-t tartalmaz. Amennyiben nem tartalmaz label-t és az eredeti név már foglalt, új név generálódik. A parancs NEM azonos a Windows hasonló parancsával.

ROUTE (vezetősávok szerkesztése) A paranccsal a légkötéseket (airwire) vezetősávokká változtatjuk. A légkötésre való kattintással és a kurzor húzásával a vezetősávokat rajzoljuk meg, azokkal a beállításokkal, amelyeket előzőleg a CHANGE paranccsal állítottunk be. Kattintásra a vezetősávokon sarkok keletkeznek. Amennyiben ideiglenesen abba kell hagynunk az adott sáv rajzolását, kétszer kattintsunk. A rajzolás közben a jobb egérgombbal a rajzolás stílusát kapcsolhatjuk át (derékszögű, diagonális, tetszőleges szög). 54


Egér használata: A Ctrl+bal egérgombbal indítható a routolás a már meglévő vezetősáv bármely pontján vagy egy vián, a középső egérgombbal a rétegek választhatók, a jobb egérgombbal a vezetősáv megtörésének alakja választható, a Shift+jobb egérgombbal ugyanez, de ellenkező irányban a listából, a Ctrl+jobb egérgombbal a két egymáshoz tartozó megtörés alakja közti átkapcsolást végzi, a Shift+bal egérgombbal egy via helyezhető el a vezetősáv végpontján és a Ctrl+bal egérgombbal a vezetősáv végpontján a körív sugara határozható meg.

MITER (vezetősáv megtörésének szerkesztése) A MITER paranccsal a derékszögben megtört vezetősáv sarka módosítható 45 fokos vagy íves sarokra. Az ív mérete a Radius mezőben adható meg. Egér használata: A bal egérgomb&elmozdítással a vezetősáv sarka dinamikusan módosítható, a Ctrl+jobb egérgombbal pedig az íves és a 45-45 fokos sarkítás között kapcsolható át.

RIPUP (vezetősáv légkötésre való visszaállítása) A paranccsal a már megrajzolt vezetősáv légkötésre állítható vissza. Amennyiben csak egy szegmenst akarunk visszaállítani, aktiváljuk a RIPUP parancsot és kattintsunk az adott szegmensre. Amennyiben az azonos nevű összekötést (net name) kell visszaállítanunk, pl. az összes GND -t, a RIPUP aktiválása után írjuk be az összekötés nevét, pl.

GND ← Egyszerre több net nevét is megadhatjuk, pl.

GND VCC ← ami visszaállítja az összes GND és VCC nevű összekötést. Amennyiben a GND és a VCC -n kívül az összes huzalt vissza kell állítani, írjuk be a következőt:

! GND VCC ←. Egér használata: A Ctrl+jobb egérgombbal a parancs a megjelölt csoportra vonatkozik.

55


SHOW (megmutat) A paranccsal különböző objektumokat gyorsan megkereshetünk. Aktiváljuk a SHOW parancsot és írjuk be:

IC1 ← az IC1 színváltozással mutatja meg magát.

Redraw (ábrafrissítés – újrarajzol) A paranccsal a rajzunk újrarajzolódik. Az F2 billentyűnek azonos a funkciója.

Undo/Redo (visszavonás/visszavonás törlése) A parancsokkal a már végrehajtott műveletek állíthatók vissza, vagy a visszavonás törölhető. Az F9 és F10 billentyűknek azonos a funkciójuk.

Inner Layers (belső rétegek) A belső rétegek használhatók.

(Route2...15)

a

külső

rétegekhez

hasonlóan

jelrétegekként

A Light Edition-ban nem használhatók, mivel az csak két rétegre van korlátozva (felső és alsó).

Supply Layers (táprétegek) Csak a Standard és Professional Editionalban használható! A belső rétegek (Route 2...15) is használhatók csak egy, adott összekötésnév számára, többnyire táprétegként (GND, VCC,.....). Ezt a kiválasztott réteg átnevezésével érhetjük el, a $signalname beírásával, ahol a signalname az összekötés (net) nevét jelenti. Minden azonos nevű összekötés ezen a rétegen fog elhelyezkedni. A használatát az alábbi példán, a GND réteggel mutatjuk be. Töltsük be a Demo2.brd lapot, majd írjuk be a következőt:

SHOW GND ← A GND huzalok más színben jelennek meg, majd írjuk be:

RIPUP GND ←

56


A nyomtatott huzalok légkötéssé változnak. A 2-es réteget jelöljük meg a GND számára úgy, hogy a réteget nevezzük el $GND -nek (a név előtt $ -nek kell lenni). Írjuk be:

LAYER 2 $GND ← A másik lehetőség a DISPLAY parancs használata, a megjelent menüben válasszuk ki a Layer 2-t (Route2), Kattintsunk a CHANGE parancsra és az ablakban aktiváljuk a Supply Layer –t, a name ablakba pedig írjuk be az összekötés nevét: GND. Aktiváljuk a RATSNEST parancsot, erre a GND légkötések eltűnnek (a program tudja, hogy ehhez a jelhez egy egész réteg tartozik). Kapcsoljuk ki a 2-es rétegen ($GND) kívül az összes többi réteget vagy a DISPLAY menüjéből, vagy a következő parancs beírásával:

DISPLAY NONE $GND ←

Ne felejtsük el, hogy a parancsokat kisbetűkkel is írhatjuk és elég a parancs első néhány betűjét beírni, pl. az előző parancsot a következőképpen is beírhatjuk:

dis none $gnd ← Írjuk be:

SHOW GND ← Színváltozással megjelölődnek mindazon pontok, ahol az alkatrészkivezetések a GND rétegen áthaladva ezen réteghez kapcsolódnak. A kivezetések a GND rézfelülethez való csatlakozását különleges szimbólumok jelölik, melyek a kivezetést több apró pontban csatlakoztatják az adott réteghez. Ellenben azok a kivezetések, amelyek nem csatlakoznak az adott réteghez, egy, a kivezetés körüli gyűrűvel vannak elszigetelve. Esetünkben a C1 és C2 alkatrészek, mivel SMD tokozásúak, még nem csatlakoznak a belső GND réteghez. Az SMD forraszfelületről utólag egy rövid huzalt szerkesztünk, amely másik végét egy via furattal fejezünk be. A program a via furatot automatikusan a GND réteghez csatlakoztatja. A $signalname –mel megjelölt táprétegek plottolása inverzen jelenik meg, ami annyit jelent, hogy a tápréteg színével jelölt objektumok valójában rézmentes felületek lesznek.

57


Copper Pouring (rézfelületkitöltés a POLYGON paranccsal) A POLYGON parancs segítségével egy adott rétegen meghatározhatjuk azokat a területeket, amelyek egyazon összekötéshez tartoznak. Amennyiben a területen olyan kivezetések is találhatók, amelyek az adott összekötéshez csatlakoznak, a program azokat automatikusan összekapcsolja. Azokat a kivezetéseket, amelyek az adott felületen áthaladnak, de elektromosan nem csatlakoznak, a program automatikusan elszigeteli a beállított szigetelési távolsággal. Próbáljuk meg a panel felső rétegén a GND összekötésen kitölteni a rézfelületet. Töltsük be a Demo2.brd lapot, a

RIPUP GND ← paranccsal távolítsuk el a GND huzalozást. A DISPLAY – None billentyűvel kapcsoljuk ki az összes réteg láthatóságát, majd kapcsoljuk be az 1-es (Top), 17-es (Pads), 18-as (Vias) és a 20-as (Dimension) rétegek láthatóságát. Aktiváljuk a POLYGON parancsot és írjuk be a következőt:

GND ← Ezzel a következőkben megszerkesztett sokszöghöz (polygon) a GND-t rendeltük. A bal felső sarokban a réteglistából válasszuk ki a felső réteget (Layer Top), és a panel sarkaira kattintva rajzoljuk meg a poligont, végül kattintsunk kétszer, ami bezárja a sokszögünket. Aktiváljuk a RATSNEST parancsot, amely kiszámítja a kitöltendő felületet, ez egy kis ideig eltarthat. Láthatjuk, hogy a kitöltött rézfelület a forraszfelületekkel (Pads), a forrasztás alatti hőelvonás csökkentése érdekében, 4 keskeny vonallal van összekötve. A többi kivezetés a GND rézfelülettől el lett szigetelve. Ellenőrizzük a következő beírásával:

SHOW GND ←. Amennyiben a kitöltött rézfelületet tartalmazó NYÁK lapunkat elmentjük, az újbóli betöltés után csak a polygon körvonalai lesznek láthatók. A rézfelületet a RATSNEST paranccsal tehetjük láthatóvá. Fordítva, a RIPUP parancs és a sokszög valamelyik sarkára való kattintásra csak annak körvonalai lesznek láthatóak.

58


15 Autorouter Egyetlen autorouter sem tervezi meg a nyomtatott huzalozásokat úgy, ahogy azt mi szeretnénk, ennek ellenére a munkánkat megkönnyíti és meggyorsítja. A legjobb eredmény érdekében előnyös a kézi és automatikus routolás együttes használata, amit a következőkben mutatunk be. Töltsük be a Hexapod.brd panelt. A DISPLAY paranccsal kapcsoljuk ki a 21, tPlace, 23, tOrigins, 25 tNames, 27, tValues, and 51, tDocu rétegeket, ezáltal a felső oldalon lévő alkatrészek nem lesznek láthatók. Az AC1 és AC2 huzalok kézzel lettek elhelyezve. A 41-es (tRestrict) és a 42-es (bRestrict) rétegen az autorouter számára tiltott területek lettek meghatározva (felső és alsó oldal). A B1 alkatrész a 43-as (vRestrict) réteg, a via furat számára tiltott területen helyezkedik el, tehát az autorouter ezen a területen nem helyezhet el via furatot. Indítsuk el az autoroutert az AUTO paranccsal. Az EAGLE bizonyos telepítési módja esetében előfordulhat, hogy nem lesz joga elindítani ezt a műveletet. Ebben az esetben forduljon a rendszergazdához, vagy másolja át a mappát egy az Ön számára teljes hozzáférésű mappába. A megjelenő menüben állítsuk be a huzalozási rasztert (Routing Grid) 10 mil-re (0.254mm). Az automatikus routolás paramétereit hexapod.ctl fájl tartalmazza, amely a LOAD billentyűvel tölthető be. Mivel az összes, még meg nem szerkesztett huzalt akarjuk routolni, kattintsunk az OKra. Amennyiben az autoroutert a paraméterek beállítása nélkül akarjuk indítani, írjuk be:

AUTO; ← így az autorouter menüje nem jelenik meg. Az autorouter munkája közben az alsó sorban látható a folyamat – mennyi huzal lett megszerkesztve, mennyi via furat lett használva, stb. Amennyiben meg szeretnénk állítani az autoroutert, kattintsunk a STOP ikonra. A jelentés a routolásról a .pro fájlban mentődik el (esetünkben a hexapod.pro -ban), amely a szövegszerkesztö segítségével olvasható. Az autorouterrel készült áramkör, ugyanúgy, mint a kézi routolással készült, utólag módosítható. Amennyiben vissza akarunk térni az eredeti állapotba, a RIPUP paranccsal változtassuk vissza az összekötéseket az AC1 és AC2 –őn kívül, amelyek már azelőtt készen voltak, a következő beírásával: 59


RIPUP ! AC1 AC2 ←. Az autorouter a Design Rules-ben (=> Edit/Design Rules, Sizes tab, Minimum width) beállított vezetősáv szélességekkel dolgozik. Amennyiben a CLASS paranccsal különböző net class-t állítunk be (például a hexapod.brd panelen is), az autorouter err is ügyelni fog. Ebben az esetben a nagyobb értéket veszi figyelembe. Az autorouter számára a tiltott területek a felső oldalra a 41, tRestrict, az alsó oldalra a 42, bRestrict, rétegeken határozhatók meg. A VIA-k számára a 43, vRestrict, rétegen kell meghatározni a tiltott területeket. Az autorouter nem tud ívelt vagy görbe vezetősávot lerakni.

60


16 Design Rule Check Mielőtt elkezdjük a NYÁK lapunk tervezését, át kell gondolnunk a tervezési szabályokat (Design Rules) is, hogy a lapunk ne csak elektromos szempontból, hanem gyártási szempontból is legyen megfelelő. A tervezési szabályok a DRC paranccsal adhatók meg és ellenőrizhetők. Az ablakban megjelennek az ellenőrizendő beállítások. A beállítások módosítása után, az APPLY-ra való kattintással, azok a lap adataival együtt mentődnek el. Az OK-ra való kattintással a megadott paraméterek szerinti ellenőrzést indítjuk el. A SELECT billentyűvel az ellenőrzés területét választhatjuk ki (első kattintással az egyik sarok, a második kattintással az átellenes sarok jelölődik meg). Töltsük be a demo3.brd lapot, majd indítsuk el a DRC-t. Az ellenőrzés befejezése után a DRC egy jelentéssel közli az ellenőrzés eredményét, esetünkben: No errors (hibátlan), tehát a panelünk tervezése megfelel a beállított szabályoknak. Módosítsuk a lapot úgy, hogy hibát tartalmazzon, pl. csináljunk zárlatot a huzalok között. Ezután, ha elindítjuk a DRC-t, az ERROR ablakban megmutatja a hibalistát. A hibák kijavítása után, a hibák grafikus ábrázolása a DEL ALL billentyű lenyomásával törölhető. A DRC az ablak megjelenése nélkül a

DRC; ← beírásával indítható. A DRC utáni pontosvessző jelenti azt, hogy az ablak nem jelenik meg. Az állapotsorban megjelenik a hibák mennyisége. Automatikusan megnyílik egy DRC Errors ablak, amely a hibák listáját tartalmazza. Válasszunk ki egyet, a program a panelen megmutatja a hiba helyét. A hiba egy ú.n. hibapoligonnal lesz megjelölve. Egyes esetekben a hiba tolerálható. Ebben az esetben kattintsunk az Approve (Jóváhagyás) billentyűre. A jóváhagyott hiba jelölése törlődik. Amennyiben a hibát kijavítottuk, az megjelölhető a Processed-del. Amennyiben törölni akarjuk, kattintsunk a Clear billentyűre. Amennyiben a lapon olyan, a DRC által készült, grafikus hibaábrázolást találunk, amely a DELETE paranccsal nem törölhető, töröljük a DRC CLEAR paranccsal.

61


17 Libraries (alkatrészkönyvtárak) A kapcsolási rajzban és a panelen használatos alkatrészek az alkatrészkönyvtárban (Library) találhatók. A könyvtár szerkesztője (Library Editor) a kapcsolási rajz vagy a NYÁK szerkesztővel azonos környezetben dolgozik. Ezért elég csak néhány új, az alkatrészek szerkesztéséhez szükséges parancsot megtanulnunk. A könyvtár három részből áll: Package: az alkatrész tokozásának ábrázolása Symbol: az alkatrész sematikus ábrázolása Device: a valóságos alkatrész sematikus és tokozási információi Az alábbiakban a könyvtár-szerkesztő leírása található: A FILE/NEW/LIBRARY paranccsal nyissunk meg egy új könyvtárat, egyúttal megjelenik a könyvtárszerkesztő munkafelülete is.

Ellenállás tokozása (Resistor Package) Aktiváljuk a tokozás szerkesztését a LIBRARY-PACKAGE paranccsal vagy a Package ikonnal és az ablak NEW mezőjébe írjuk be az új tok nevét R-10. A "Create new package ‘R-10’?" kérdésre válaszoljunk a YES gombbal. A forraszfelületek megfelelő elhelyezése érdekében, a GRID paranccsal állítsuk be a rasztert például 0.05 inch-re (50 mil). A furatszerelt alkatrészek forraszfelületeit a PAD paranccsal készítjük el. A listából válasszuk ki a megfelelő forraszfelületet (pad shape) és a furatméretet (drill). A forraszfelület átmérője (Diameter) automatikusan (Auto) 0 értékre állítódik be, ne módosítsuk. A valódi méretet a DRC táblázatban lévő paraméterek adják meg. A kurzor mellett megjelenik a forraszfelület, amelyet a megfelelő helyen, kattintással helyezünk el. Helyezzünk el két forraszfelületet a rajzterület közepén lévő kereszt, amely később az elhelyezési és forgatási pont lesz, két oldalán egymástól kb. 0.5" (500 mils) távolságra. A STOP ikonnal megszüntetjük a további elhelyezést. Az SMD alkatrészeknél az SMD paranccsal dolgozzunk. Amennyiben a rolómenüben nem találjuk a kívánt padméretet, egyszerűen írjuk be. Állítsuk be a felső réteget (layer TOP), annak ellenére, hogy később az alkatrész az alsó rétegre kerül. Az alkatrész ellenkező oldalra való áthelyezését a MIRROR paranccsal végezzük, amely mindent, ami a felső rétegen volt, áthelyez az alsó rétegre. Helyezzünk el két SMD forraszfelületet a megfelelő távolságba. A kör alakú forraszfelület esetében is négyzetalakút válasszunk, amelyet a CHANGE – ROUNDNESS paranccsal és 100% értékkel kör alakúra módosítunk. 62


A NAME paranccsal nevezzük meg a két forraszfelületet pl. 1 és 2–re. Amennyiben olyan alkatrészt rajzolunk, amelynek sok kivezetése van, a következő eljárást használjuk: Aktiváljuk a PAD parancsot, írjuk be az első forraszfelület nevét, pl. '1' (idézőjelek közt kell lennie), majd sorban helyezzük el a többi forraszfelületet is. A program automatikusan növekvő számsorrendben megnevezi a többi pad –et is. Az alkatrész körvonalait (silkscreen) a WIRE paranccsal a 21 -es (tPlace) rétegen rajzoljuk meg. Ezen a rétegen találhatók azok az adatok, amelyek a NYÁK gyártása folytán a felületre lesznek nyomtatva. Rajtunk múlik, hogy a körvonalakat milyen részletességgel rajzoljuk meg. Ha szükséges, állítsunk be finomabb grid-et. A nyomtatási kép rajzolásához az ARC, CIRCLE, RECT és a POLYGON parancsokat is használhatjuk. A rajzoláskor arra kell ügyelnünk, hogy a vonalak ne haladjanak át a forraszfelületeken. Az 51-es (tDocu) rétegre további részletrajzokat készíthetünk, amely majd nem jelenik meg a silkscreenen, de fontos lehet pl. a részletes beültetési rajzhoz. Itt helyezhetjük el pl. az alkatrészek huzalkivezetéseit, amelyek egészen a forraszfelületekig érnek. A TEXT paranccsal a 25 –ös (tNames) rétegre beírjuk a >NAME szöveget és a 27 –es (tValues) rétegre pedig a >VALUE szöveget, abba a helyzetbe, ahol majd az alkatrész nevét és értékét látni akarjuk. Amennyiben ez a helyzet később, a panelen nem lesz megfelelő, a SMASH és MOVE parancsokkal áthelyezhető. Ezen szövegeket vektoros betűtípussal ajánljuk megírni. Ezzel biztosítható, hogy a panelen azonos szöveg fog látszódni, mint amit a képernyűn megszerkesztettünk. A CHANGE paranccsal később a tok egyes paramétereit módosíthatjuk (pl. betűméret, objektum rajzrétege, stb.) Amennyiben több objektum paraméterét szeretnénk egyszerre módosítani, határozzuk meg a csoportot a GROUP paranccsal, majd a CHANGE paranccsal hajtsuk végre a módosítást, végül kattintsunk a jobb egérgombbal valahol a csoporton belül. A DESCRIPTION paranccsal a tokról további információt adhatunk meg, amelyet majd az ADD parancs használata közben a keresés fog figyelembe venni.

Ellenállás tervjele (Resistor Symbol) Aktiváljuk a tervjel szerkesztőjét a LIBRARY- SYMBOL paranccsal vagy a Symbol ikonnal és az ablak NEW mezőjébe írjuk be a szimbólum nevét: R. A "Create new symbol ‘R’?" kérdésre a YES billentyűvel válaszoljunk. Az R névnek a program számára csak belső jelentése van, megjelenik a kapcsolási rajzban, de nem az alkatrész valódi nevét jelenti. Ellenőrizzük, hogy a raszter a 0.1 inch-re van-e beállítva. A tervjelek kivezetései ezen a raszteren kell, hogy legyenek, mert a program ezt követeli meg.

63


Aktiváljuk a PIN parancsot (ikon, DRAW menüpont). A megjelent mezőben beállíthatjuk a kivezetés paramétereit (alak, irány, felcserélhetőség = swap, stb.). A beállított kivezetést a bal egérgombbal helyezhetjük el. A CHANGE paranccsal később az összes paraméter módosítható. Több objektum paraméterének együttes módosításánál szintén használhatjuk a GROUP parancsot. A NAME paranccsal megnevezhetjük a már elhelyezett tervjel kivezetéseit. A tervjel grafikus ábrája a 94 -es (Symbols) rétegen helyezkedik el. A TEXT parancs segítségével írjuk be a >NAME és a >VALUE szöveget és helyezük el azokat a 95-ös (Names) ill. a 96-os (Values) rétegeken, a tervjelnél, azon a helyen ahol majd megjelentetni kívánjuk. A grafikus ábra rajzolása és a szöveg írása közben sűrűbb rasztert is használhatunk, de ne felejtsük el, hogy az alkatrészkivezetéseket kizárólag a 0.1 inch raszterben helyezhetjük el.

Ellenállás alkatrész (Resistor Device) Aktiváljuk az alkatrész szerkesztőjét a LIBRARY/DEVICE paranccsal vagy a Device ikonnal és az ablak NEW mezőjébe írjuk be a szimbólum nevét: R-10. A "Create new device ‘R-10’?" kérdésre a YES billentyűvel válaszoljunk. Később, az alkatrész ADD paranccsal való kiválasztása az alkatrész (device) neve alapján történik. Esetünkben véletlen, hogy az alkatrész (device) és a tokozás (package) neve azonos. Amennyiben többféle technológiával és tokozással gyártott alkatrészt határozunk meg, az alkatrész nevében az ú.n. wild card (* vagy ?) karaktereket kell használnunk, a következőképpen: a * a technológiát jelenti, a ? pedig a tokozást (package). Például a 7400 alkatrész (L és LS) technológiával készült változatainak (device) helyes megnevezése 74*00. A különböző tokozás jelölése automatikusan a név végére kerül. Amennyiben a különböző tokozás jelölését például a név elejére akarjuk tenni, a ? karaktert kell használnunk: ?74*00. Kattintsunk az alkatrész-szerkesztő (Device Editor) NEW billentyűjére. Válasszuk ki az R-10 tokot. Hogy további tok is hozzárendelhető legyen, kattintsunk még egyszer a NEW billentyűre. A PREFIX paranccsal az alkatrész jelölését határozzuk meg. Az ellenállás esetében ez az R betű lesz. Ezután az ellenállások R1, R2, R3 stb. –vel lesznek megjelölve. A jelölést a NAME paranccsal bármikor módosíthatjuk. A VALUE paranccsal meghatározhatjuk, hogy az érték (value) a kapcsolási rajzon vagy a NYÁK lapon legyen módosítható. Az értéknek (value) az ellenállások esetében bekapcsolva (On) kell lennie. Némely más típusú alkatrész esetében az értéket kikapcsolhatjuk (Off).

64


Amennyiben az alkatrész több sematikus szimbólumot, (az EAGLE programban Gates –nek nevezett) kaput tartalmaz, melyek egymástól függetlenül használhatók, a kapcsolási rajzban minden egyes kapu (gate) az ADD paranccsal helyezhető el. A paramétertáblázatban állítsuk be az ADDLEVEL –t Next-re, a SWAPLEVEL-t 0-ra és helyezzük el a kaput (gate) az origin közelében. A kapu Swaplevel (felcserélhetőség) funkciója hasonló a kivezetések felcserélhetőségével. A 0 érték azt jelenti, hogy a kapu (gate) nem cserélhető fel az alkatrész más kapujával. A 0-tól nagyobb swaplevel értékű kapu az alkatrész azonos swaplevel értékű kapujával cserélhető fel. Az alkatrészen belüli kapuk a GATESWAP paranccsal cserélhetők fel. Megnevezésük a NAME paranccsal módosítható. A kapu megnevezése az egy kaput tartalmazó alkatrészek esetében nem lényeges. Amennyiben az alkatrész több kaput (gate) tartalmaz, az alkatrész neve a kapu nevével lesz kibővítve. Példa: A kapuk (gates) A, B, C és D –vel vannak jelölve, míg az alkatrész IC1 -el. A kapcsolási rajzban az egyes kapuk jelölése a következő lesz: IC1A, IC1B, IC1C és IC1D. A CONNECT paranccsal meghatározzuk, hogy a sematikus szimbólum egyes kivezetései a tokozás mely kivezetéseihez fognak csatlakozni. Kattintsunk a Connect billentyűre.

A Connect ablak Ebben az esetben az ellenállás sematikus jele automatikusan G$1 –el jelölődik meg. Ezért a PINS oszlopban a kivezetések G$1.1 és G$1.2 –vel vannak jelölve. A PAD oszlopban a tokozásban lévő forraszfelületeket látjuk. Kattintsunk az egyik kivezetésre (pin) és az egyik forraszfelületre (pad) és kattintsunk a CONNECT billentyűre. Amennyiben szét akarjuk kapcsolni a sematikus szimbólum kivezetését a tokozás forraszfelületétől, válasszuk ki a Connect oszlopban az adott párt és kattintsunk a Disconnect billentyűre. Az OK billentyű befejezi a CONNECT parancsot és bezárja az ablakot.

65


Az alkatrész szerkesztő Az alkatrész további információit a DESCRIPTION paranccsal adhatjuk meg. A megadott szöveg, az alaktrész kiválasztásakor megjelenik a Control panelen. A szöveget az ADD parancs is figyelembe veszi. Ezzel az ellenállásunk elkészült és használhatjuk a tervezéshez. Az új alkatrészkönyvtárat mindig az USE paranccsal töltsük be, ellenkező esetben az nem lesz elérhető az ADD parancs számára.

66


18 Kimeneti adatok – rajzok és gyártási adatok A program PRINT parancsával a kapcsolási rajzok és a megtervezett NYÁK lapok nyomtathatók ki. A nyomtató beállítása azonos a Windows nyomtatóbeállításával. A Linux verzió Postscript formátumot generál, amely a lézernyomtató párhuzamos portjára vagy fájlba küldhető. Nyomtatásra az aktív szerkesztő rajzainak látható rétegei kerülnek (DISPLAY parancs). A film készítéséhez szükséges adatok a Layout editorból ikonnal indítható CAM Processorral generálhatók. A CAM Processor a felhasználó által módosítható saját meghajtóit használja (lásd az .../eagle/bin/eagle.def fájlt). Az anyagjegyzék, beültetési, marási, tesztelési adatok a User Language Programs (röv. ULP) makroprogramozói nyelv segítségével készíthetők.

A kapcsolási rajz PRINT paranccsal való nyomtatása Nyomtassuk ki a Demo1.sch kapcsolási rajzot teljes méretben, fekete-fehéren és egy oldalra. Töltsük be a Demo1.sch fájlt és kattintsunk a PRINT ikonra. Jelöljük be a következőket: Black, Solid és Rotate (mivel a rajz hosszanti). A Mirror és az Upside down nincsenek bejelölve. A Scale factor (lépték) és a Page limit mezőkbe írjunk be 1et. Ez határozza meg, hogy a rajz, ha elfér egy oldalon, az 1:1 méretarányban lesz kinyomtatva. Amennyiben a rajz a papír méreténél nagyobb lenne, a program annyival módosítja a léptéket, hogy a rajz elférjen a papíron. Amennyiben a Page limit 0-ra van beállítva, a rajz a megadott léptékben kerül kinyomtatásra (esetleg részleteiben több oldalra is). A nyomtató típusa a Printer billentyűvel választható ki. A Page billentyűvel a nyomtatási paraméterek állíthatók be. Amennyiben megjelöljük a Caption -t, a rajz fejléccel együtt kerül nyomtatásra, amely tartalmazza a fájlnevet, dátumot, a nyomtatás időpontját és a rajz léptékét.

Kép fájlok generálása Az EAGLE már PDF formátumot is tud generálni. A nyomtatás párbeszédablakában kattintsunk a PDF... billentyűre, majd írjuk be a kívánt PDF fájlnevet. A kép fájlok generálására használjuk az EXPORT parancsot (=> File/Export..) és válasszuk ki a megfelelő tulajdonságokat. Különböző pixeles grafikai formátum (bmp, tif, png stb.) választható vagy használható a vágólap is.

Gerber adatok CAM Processor-ral való generálása Az alább leírt, filmek készítéséhez és a gyártáshoz szükséges kimeneti adatok generálásának folyamata általában mindig azonos. A folyamatot ú.n. CAM Processor job–ként határozhatjuk meg. A kétoldalas lapok gyártásához szükséges Gerber adatok automatikus generálását a CAM kimenetek (jobs) könyvtárában lévő Gerber.cam fájllal végezzük. Az alábbi folyamat kizárólag a raszteres fotoplotterekre érvényes, nem használható az apertúrás (lencsenyílásos), (aperture wheels) fotoplotterekhez.

67


Töltsük be panelünket (job) a CAM Procesor-ba vagy a Control panelen (CAM Jobs) a Gerber.cam –ra való kettős kattintással, vagy a NYÁK tervező CAM Processor ikonjára kattintással és a File/Open/Job menüpontból a Gerber.cam kiválasztásával. Amennyiben a Control panelről indultunk, töltsük be a demo3.brd fájlt: File/Open/Board és · · demo3.brd Kattintsunk a Process Job billentyűre és a Delete name.$$$... és a More than ... –ra kattintsunk OK-t. Az összes kimeneti fájl a projekt könyvtárba (Project directory) mentődik el, itt találhatók a kapcsolási rajzok és a NYÁK panelek is. Az egyes kimeneti fájlok jelentései a következők:

demo3.cmp demo3.sol demo3.plc demo3.stc demo3.sts demo3.gpi demo3.$$$

alkatrészoldal (Component side) forrasztási oldal (Solder side) az alkatrészoldal szitanyomása (Silkscreen for component side) az alkatrészoldal forrasztásgátló maszkja (Soldering mask for the component side) a forrasztási oldal forrasztásgátló maszkja (Soldering mask for the solder side) információs fájl, nem fontos ideiglenes fájl (Temporary file), törlődik

A NYÁK gyártójához az első öt fájlt kell elküldeni.

Fúrási adatok generálása (Drill Data) A fúrási adatok (Excellon data) az Excellon.cam fájllal hasonlóképpen generálhatók. Mielőtt elindítanánk a CAM Processor-t, definiálnunk kell az ú.n. Rack file-t, vagyis a használatos fúrók információit tartalmazó fájlt. A RUN paranccsal indítsuk el a Drill.cfg nevű ULP (User Language Program) fájlt. Az ULP egy.drl fájlt generál, amely majd a CAM Processor-ba kerül betöltésre. A CAM Processor egy .drd fájlt generál, amely tartalmazza a fúrási adatokat és a fúrók adatait is.

További gyártási adatok Az EAGLE több User Language Program-ot tartalmaz, amelyekkel különböző adatok generálhatók. Például a beültetőgépek, teszterek számára, a panel gyártói számára statisztikai adatok (furatmennyiség, alkatrész mennyiség, stb.) alkatrészlista (bill of material), marógép adatok. A User Language Program-ok listája a Control Panel User Language Programs részén található.

68


19 Adatcsere EAGLE User Language Az EAGLE egy a C nyelvhez hasonló felhasználói programozási nyelv fordítóját is tartalmazza, mely segítségével gyakorlatilag a projekt összes adatát további feldolgozáshoz tudjuk elérni. Ezzel a programozói nyelvvel (ULP - User Language Program) bármilyen kimeneti fájl elkészíthető, tehát az EAGLE adatai más programokba vagy hardverbe könnyen átvihetők. Egy példa egy ilyen kis programra a Bom.ulp , mellyel anyaglista (bill of material) készíthető. Az EAGLE User Language-val felhasználóspecifikus hatékony eszközök készíthetők, amelyek például funkcióbillentyűkhöz is rendelhetők. A User Language Program-ok a RUN ikonnal

indíthatók.

További User Language programok a gyártó honlapjáról tölthetők le: http://www.cadsoft.de/download.htm

Script Fájlok (Bemeneti interfész) A script fájlok az EAGLE bármely parancsaiból álló szöveg fájlok, melyek a program bemeneti interfészét alkotják. Ugyanúgy használható többek között a program és a menü beállításainak módosításához, mint ahogy a kapcsolási rajzokba vagy a NYÁK lapokba való külső adatok betöltéséhez is. Az alkatrészszerkesztő elindítása után az EXPORT SCRIPT-tel generálható script fájl a könyvtárhoz.

69


Tartalomjegyzék EAGLE LICENSZSZERZŐDÉS .................................................................................................3 1 MI TALÁLHATÓ A LEÍRÁSBAN?.........................................................................................4 2 AZ EAGLE JELLEMZŐI..........................................................................................................5 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK ..........................................................................................................5 PROFESSIONAL EDITION ..................................................................................................................5 ÁLTALÁNOS ......................................................................................................................................5 LAYOUT EDITOR (NYOMTATOTT ÁRAMKÖRI PANEL TERVEZÉS) ............................................................6 SCHEMATIC EDITOR (KAPCSOLÁSI RAJZ SZERKESZTŐ) .........................................................................6 AUTOROUTER MODULE .....................................................................................................................7 STANDARD EDITION .........................................................................................................................7 LIGHT EDITION VAGY FREEWARE ..................................................................................................7 3 TELEPÍTÉS.................................................................................................................................8 WINDOWS .........................................................................................................................................8 LINUX ...............................................................................................................................................9 MAC OS X......................................................................................................................................10 4 AZ EAGLE EGYEDI BEÁLLÍTÁSAI (INDIVIDUAL EAGLE SETUP) ...........................11 AZ EAGLE.SCR SCRIPT FÁJL ...........................................................................................................11 USER INTERFACE ...........................................................................................................................11 FUNKCIÓBILLENTYŰK ...................................................................................................................11 A RAJZOLÓRÉTEGEK SZÍNEI .........................................................................................................11 5 AZ EAGLE USER INTERFACE FOGALMA ......................................................................12 A MENÜPONT KIVÁLASZTÁSA ........................................................................................................12 AZ EGÉRRREL VALÓ KATTINTÁS ...................................................................................................12 PARANCSINDÍTÁSOK ......................................................................................................................13 BILLENTYŰKOMBINÁCIÓK ............................................................................................................13 A CONTEXT MENÜ .........................................................................................................................13 A PARANCSOK ÉS PARAMÉTEREK BEVITELE A PARANCSSORBÓL ................................................14 6 CONTROL PANEL (VEZÉRLŐPULT) .................................................................................17 EAGLE FÁJLOK ............................................................................................................................18 BACKUP FÁJLOK ............................................................................................................................18 AZ EAGLE PROJECT LÉTREHOZÁSA ...........................................................................................18 7 A FÁJL BETÖLTÉSE ÉS A MONITOR ZOOM BEÁLLÍTÁSA.......................................20 8 RAJZOLÓRÉTEGEK..............................................................................................................22 9 A RASZTER ÉS A MÉRTÉKEGYSÉG BEÁLLÍTÁSA ......................................................23 10 VONALAK, KÖRÖK, KÖRÍVEK, NÉGYSZÖGEK ÉS SZÖVEG..................................24 A WIRE PARANCS .........................................................................................................................24 VONALVASTAGSÁG MÓDOSÍTÁSA ..................................................................................................25 70


OBJEKTUM MÁS RAJZOLÓRÉTEGRE VALÓ ÁTHELYEZÉSE ...........................................................25 UNDO/REDO (VISSZAVONÁS/VISSZAVONÁS TÖRLÉSE)..................................................................26 CIRCLE (KÖRVONAL) ................................................................................................................26 ARC (KÖRÍV).................................................................................................................................27 RECT (NÉGYSZÖG) .......................................................................................................................27 TEXT (SZÖVEG) ............................................................................................................................27 SPECIÁLIS SZÖVEGVÁLTOZÓK ......................................................................................................29 11 ALKATRÉSZKÖNYVTÁRAK.............................................................................................30 ADD (ALKATRÉSZHOZZÁADÁS) ....................................................................................................30 USE (HOZZÁFÉRHETŐ KÖNYVTÁRAK) .........................................................................................32 INVOKE (FELHASZNÁL)...............................................................................................................32 12 KAPCSOLÁSI RAJZ .............................................................................................................33 GRID (RASZTER).............................................................................................................................33 RAJZKERET BESZÚRÁSA ................................................................................................................33 SZÖVEG HOZZÁADÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA ........................................................................................33 A KAPCSOLÁSI RAJZ ELKÉSZÍTÉSE................................................................................................35 NET (ÖSSZEKÖTÉSEK) ....................................................................................................................36 NAME (NÉV) ..................................................................................................................................37 LABEL (MEGNEVEZÉS – CÍMKE) ....................................................................................................37 DELETE (TÖRLÉS) .........................................................................................................................37 JUNCTION (CSATLAKOZÁS)..........................................................................................................38 SHOW (MEGMUTAT) ......................................................................................................................38 MOVE (ELMOZDÍT) ........................................................................................................................38 COPY (MÁSOLÁS) ..........................................................................................................................39 ELŐZŐ PARANCSOK .........................................................................................................................39 A KAPCSOLÁSI RAJZ BEFEJEZÉSE .................................................................................................39 SMASH ..........................................................................................................................................40 VALUE (ÉRTÉK – TÍPUS)................................................................................................................40 ELECTRICAL RULE CHECK (ERC) ...............................................................................................41 PANEL GENERÁLÁSA A KAPCSOLÁSI RAJZBÓL ..............................................................................41 BUS (BUSZ) ....................................................................................................................................41 13 AUTOMATIKUS KÉTIRÁNYÚ ANNOTÁCIÓ (KONZISZTENCIAFIGYELÉS) .......43 14 NYÁK PANEL TERVEZÉSE................................................................................................44 PANEL TERVEZÉSE KAPCSOLÁSI RAJZ NÉLKÜL ............................................................................44 A PANEL KÖRVONALAI ....................................................................................................................44 ALKATRÉSZELHELYEZÉSI RASZTER .................................................................................................45 ALKATRÉSZEK ELHELYEZÉSE ..........................................................................................................45 FELÜLETSZERELT ALKATRÉSZEK (SMD).........................................................................................45 MEGNEVEZÉSEK ..............................................................................................................................46 ÉRTÉKEK - TÍPUSOK ........................................................................................................................46 SIGNALS (JELEK – ÖSSZEKÖTÉSEK) .................................................................................................46 NET CLASSES (ÖSSZEKÖTÉSCSOPORTOK) ........................................................................................47 PANEL TERVEZÉSE KAPCSOLÁSI RAJZBÓL ....................................................................................47 A BOARD FÁJL LÉTREHOZÁSA .........................................................................................................47 71


ALKATRÉSZEK ELHELYEZÉSE ..........................................................................................................47 AUTOROUTER: RÖVID LEÍRÁS .........................................................................................................48 KÉZI HUZALOZÁS ............................................................................................................................49 A PANEL MÓDOSÍTÁSA ....................................................................................................................49 A LAYOUT EDITOR TOVÁBBI PARANCSAI .....................................................................................50 DISPLAY (RÉTEGEK MEGMUTATÁSA) ...........................................................................................50 MOVE (ELMOZDÍT) ........................................................................................................................50 LOCK (LERÖGZÍT)..........................................................................................................................51 MIRROR (TÜKRÖZÉS)....................................................................................................................51 GROUP (CSOPORT) ........................................................................................................................52 SPLIT (MEGTÖR) ............................................................................................................................53 OPTIMIZE (VEZETŐSÁV ÖSSZECSATOLÁS) ....................................................................................53 CHANGE (MÓDOSÍTÁS) .................................................................................................................53 CUT (KIVÁGÁS) ..............................................................................................................................54 PASTE (BEILLESZTÉS)....................................................................................................................54 ROUTE (VEZETŐSÁVOK SZERKESZTÉSE)........................................................................................54 MITER (VEZETŐSÁV MEGTÖRÉSÉNEK SZERKESZTÉSE)...................................................................55 RIPUP (VEZETŐSÁV LÉGKÖTÉSRE VALÓ VISSZAÁLLÍTÁSA) ............................................................55 SHOW (MEGMUTAT) ......................................................................................................................56 REDRAW (ÁBRAFRISSÍTÉS – ÚJRARAJZOL).......................................................................................56 UNDO/REDO (VISSZAVONÁS/VISSZAVONÁS TÖRLÉSE).....................................................................56 INNER LAYERS (BELSŐ RÉTEGEK)....................................................................................................56 SUPPLY LAYERS (TÁPRÉTEGEK) ......................................................................................................56 COPPER POURING (RÉZFELÜLETKITÖLTÉS A POLYGON PARANCCSAL).........................................58 15 AUTOROUTER ......................................................................................................................59 16 DESIGN RULE CHECK........................................................................................................61 17 LIBRARIES (ALKATRÉSZKÖNYVTÁRAK) ...................................................................62 ELLENÁLLÁS TOKOZÁSA (RESISTOR PACKAGE) ..........................................................................62 ELLENÁLLÁS TERVJELE (RESISTOR SYMBOL) .............................................................................63 ELLENÁLLÁS ALKATRÉSZ (RESISTOR DEVICE) ............................................................................64 18 KIMENETI ADATOK – RAJZOK ÉS GYÁRTÁSI ADATOK ........................................67 A KAPCSOLÁSI RAJZ PRINT PARANCCSAL VALÓ NYOMTATÁSA .................................................67 KÉP FÁJLOK GENERÁLÁSA ............................................................................................................67 GERBER ADATOK CAM PROCESSOR-RAL VALÓ GENERÁLÁSA ...................................................67 FÚRÁSI ADATOK GENERÁLÁSA (DRILL DATA)..............................................................................68 TOVÁBBI GYÁRTÁSI ADATOK.........................................................................................................68 19 ADATCSERE ..........................................................................................................................69 EAGLE USER LANGUAGE ............................................................................................................69 SCRIPT FÁJLOK (BEMENETI INTERFÉSZ) .....................................................................................69 TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................................70

72

EAGLE EASILY APPLICABLE GRAPHICAL LAYOUT EDITOR. Felhasználói kézikönyv (Tutorial) Magyar nyelvű kiadás. Verzió 5. Schematic Layout Autorouter

Recommend Documents