E-learning 1 Bujdosó Gyöngyi Debreceni Egyetem • Informatikai Kar
1
Az e-learning szükségessége
2
Radikális változások a tudásanyag
hozzáférhetőségében,
megbízhatóságában,
ellenőrizhetőségében és
mennyiségében is.
3
Infokommunikációs technológia fejlődése Hatással van
Gazdaságra Kommunikációs formákra Szolgáltatásokra
e-business e-közigazgatás, e-egészségügy
Oktatásra
Eszköztár szélesedése Források bővülése … Tanítási módszerek változnak Tanulási módszerek változnak
E-learning
4
Oktatási formák
Ipari társadalom
Tudás alapú társadalom
Frontális oktatás
Konstruktivista oktatás
Tények, adatok, szabályok Zárt, végleges tankönyvi tudás átadása egyszeri alkalommal Rögzített, homogén csoportos tanulás
Képességek és kompetenciák Élethosszig tartó kapcsolat tudáshálózatokkal
Tanulás rugalmas, heterogén
Személyre szabott tanulás
5
„Álmom egy olyan iskola, ahol a reguláris oktatást időről időre megszakítják a véletlenszerű
elemek.
Olykor a még véletlenszerűbb elemek, és ritkábban a szinte már elképzelhetetlen elemek. …
Csermely Péter akadémikus
6
Az iskola és a tanítási folyamat is fölfogható eseményláncolatként. Ha az eseményláncolat jól működik, akkor a végeredmény nem egy reguláris folyamat, tehát amikor mindig ugyanaz ismétlődik, hanem olyan, ahol a véletlennek igenis szerepe van, méghozzá gyakori módon, hetente vagy akár naponta is. ” Csermely Péter akadémikus
7
Hol oktatunk/tanítunk?
Nem csak az iskolában, hanem…
Minden szolgáltató intézményben,…
Ahol szükséges tudás és információátadás, így…
A könyvtárakban is
Könyvtári információk
Könyvtár részvétele
a LLL-ben
A LWL-ben
8
Távoktatás
9
Távoktatás A távoktatás olyan oktatási forma, ahol a tanár és a tanuló között földrajzi távolság van.
Biztosan?
A távoktatás egy teljesen egyedi oktatási forma. Lényegesen többet jelent a távolból történı oktatásnál! 10
Távoktatás megszületése A távoktatás megszületése és elterjedése alapvetően 3 jelenségnek köszönhető:
egy új képzési forma iránti szükséglet
az oktatási költségek csökkentésének általános igénye
a modern kommunikációs technológiák megjelenése az oktatás területén is (Kovács Ilma)
11
Mi a távoktatás? Új oktatási forma, ami új módszereket igényel
Tanár: Tanár ismeretátadó → tanulásirányító
Tanuló: Tanuló a tanulási folyamat aktív résztvevője
12
Diák
Passzív hallgatóból aktív tanuló
Figyelmét irányítani kell, de maga fedezi fel az utat
A „tanulást” még jobban meg kell tanulni, mint eddig…
13
Távoktatás eszközei
Távoktatási csomag
Tanulás irányító eszközök
„munkafüzet”,
tutori e-mail,
sms,
tv adás
Tanulót tájékoztató eszközök
Tananyagok
könyv, CD-ROM, web tananyag, videó, tv adás
Kommunikációs eszközök (levél, e-mail, sms, chat) 14
Távoktatás története
1840 Isaac Pitman gyorsírás oktatása távoktatásban
1926 Luxemburg rádió
1927 BBC rendszeres rádió adások
1937 Radio Sorbonne – felsőoktatás
1939 USA telefonos oktatás
60-as évek BBC televíziós oktatási műsorok
15
Távoktatás itthon
60-as 70-es évek Iskolatelevízió
Műsoridő 12,5 százaléka oktatási jellegű
Levelező oktatás a jellemző
1974 Tihanyi Távoktatási Konferencia
Még mindig a levelező oktatás a jellemző
1990 beindulnak a távoktatási szakok (GATE, SZÁMALK)
16
Hol érdemes távoktatni?
munka mellett
új képesítésért tanulók,
továbbképzések
(nem esnek ki a munkából, kevesebb konfliktus)
GYES-en, GYED-en lévők (esély a munkában maradásra, munkába állásra)
mozgáskorlátozottak
katonák
17
Miért érdemes távtanulni?
Ha jól csináljuk lehet olcsóbb
Sok esetben egyetlen esély a tanulásra (Nyílt egyetem, nyílt tanulás – Open Learning)
A munkaerőnek nem kell kiesnie a termelésből
Mehet minden egyszerre
Az információs társadalom megköveteli az élethosszig tartó tanulást 18
Mik lehetnek a főbb buktatók?
Kompetencia hiánya kompetencia = képesség + motiváció
Nem megfelelő oktatási anyagok Egyedi tervezésű anyagokra van szükség
Tanulási képességek hiánya
Kommunikációs zavarok
Nem az adott tanulási stílusnak megfelelő kurzus 19
A távoktatástól az e-learning
Nyomtatott Telefonos Rádió Televízió VHS CD Intranet Internet On-line
20
Tantermi, hálózati vagy vegyes oktatás?
21
22
A tanulási lehetőségek – a technológia fejlődése
23
E-learning
24
E-tanulás, e-learning
CBT Computer Based Training
WBT
Web Based Training
e-learning Distance Learning
25
E-tanulás, e-learning
Számítógéppel segített oktatás Adattárolás Adatfeldolgozás Interaktivitás Hipertext Multimédia Szimuláció Virtuális valóság
Webalapú oktatás
e-learning
Hálózati kommunikáció Nyitott információforrások Kiterjesztett valóság
Didaktikai tervezés Modularitás Rendszerintegráció
Távoktatás Idő- és térbeli függetlenség Tanulás- és tanulóközpontúság Önirányításos tanulás
26
Számítógéppel segített tanulás
A tanulási folyamatnak a számítógép-használat köré szervezését jelenti. A korábbi oktatástechnológiai eszköztár alkalmazásának (Technology Based Learning) legújabb változata. Ennél a multimediális, interaktív számítógép jelenik meg középponti oktatási–tanulási médiumként.
27
Webalapú, internetes tanulás
Az internethez kapcsolodó számítógép segítségével virtuálisan kiléphetünk a konkrét tanulási környezetből. A szinte korlátlan lehetőséget elsősorban a tanuláshoz gyakorlatilag tetszés szerinti információmennyiség elérését biztosító adatbázisok hálózata és az elektronikus telekommunikáció sokrétű, változatos lehetősége jelenti. E tanulási mód leggyakoribb elnevezései az angol nyelvű szakirodalomban:
a WBL (Web Based Learning), a CSCL (Computer Supported Collaborative Learning), és a DL (Distributed Learning) 28
Távoktatás
A hagyományos oktatás alternatívájaként jelent meg, mint az oktatás, a tanítás és a tanulás másképpen is elgondolható és megvalósítható formája.
Új paradigma, amely eltávolodást jelentett a korábbi társadalmi formációkban kialakult jelenléti oktatás keretrendszerétől, és maga után vonja a tanárral, illetve a tanulóval szembeni követelmények módosulását is. 29
E-learning jellegzetességei
A már említett oktatási–tanulási formákból építkezik. A számítógép és a hálózati adatbázisok, illetve internetes kommunikáció használatával, a tanulási folyamat egészének rendszerszemléletű megközelítésével, illetve hatékony rendszerbe szervezésével törekszik a tanulás eredményességének javítására. A tananyagok, tanulási programok kialakítása során a modularitás elve érvényesül. 30
E-learning Az e-learning rendszerek kommunikációs és információszolgáltató platformként jól szervezett tudástartalmakat tesznek elérhetővé
az azok elsajátításához szükséges instrukciókkal és az elsajátítást segítő, illetve annak teljesülését mérő programokkal együtt.
Kommunikációs csatornákat biztosítanak
közös tudáskonstrukcióhoz, illetve tanulási/technikai problémák megoldásához segítségül hívható szakértőkhöz, tutorokhoz. 31
Az e-learning egy meghatározása 1
32
Az e-learning egy meghatározása 2 Az e-learning a számítógép, a hálózati adatbázisok, valamint az internetes kommunikáció segítségével történő tanítás és tanulás olyan
moduárisan építkező interaktív formája, amely a tanulási folyamat egészének
rendszerszemléletű megközelítésével, illetve hatékony rendszerbe szervezésével tűnik ki.
33
E-learning definíciók legfontosabb elemei, alapkritériumai
az e-learning egy oktatási/képzési tevékenység,
az IKT meghatározó jellemzője a távoktatás ezen formájának,
az e-learning egy gazdaságos képzési forma, valamint
többek számára hozzáférhető, mint a hagyományos képzés
34
Az e-tanulás általános helyzete hazánkban
Az oktatás és képzés minden formájában megjelent
Nagyon szűk rétegeket ér el
Elterjedéséhez jelentős akadályokat kell legyőzni rendszerszinten is
Magyarország az utolsók között áll az EU-ban
Hazánk elenyésző töredékét használja ki gazdasági, oktatási és technológiai szempontból is
Felsőoktatás a legfejlettebb szektor
Szak- és felnőttképzés: alacsony hajlandóság
EU besorolása szerint: Magyarország késlekedik
35
Internet használat
EU 15
Magyarország
76%
38%
Gyakori a teljes
Ritka
12%
4% részvétel
Aktív korúak
EU 15
M.o.
részvétele képzésekben
8,5%
3%
Közoktatás Felsıoktatási e-tanulás On-line tev. felnıttképzésben
részvétele az e-tanulásban
2%
0,14%
25–54 évesek 50%-ának IKT tudása
n.a.
0
2,3%
1,2%
10
3
Vállalati költségvetés a dolgozók oktatására 1000 munkaórára jutó képzési óraszám
Forrás: Lifelong learning in Europe, Statistics in focus, Eurostat, 2005
Hazai és nemzetközi e-tanulás
36
Az e-tanulás helyzete hazánkban A belső képzések e-tanulás alapon
A pénzügyi,
Telekommunikációs
IT cégek között
Helyzet
A vállalkozások, saját büdzséből mintegy 2-3 millió eurót költenek
A közalkalmazottak, köztisztviselők képzése – ma még nagyrészt – nem e-tanulás alapú
37
Jellemzően e-tanulás
Iskolában tantermi oktatás esetén alkalmazott számítógéppel segített tanulás
Az IKT eszközöket alkalmazó távoktatás, nyitott képzés
A közép és felsőoktatásban megjelenő vegyes képzés (blended learning)
Web (táv) előadás, web (táv) szeminárium
A televíziós oktatás, különös tekintettel a digitális televíziózás új, interaktív lehetőségeit kihasználó kurzusok A tréningezés céljából alkalmazott vállalati képzések A számítógépes multimédiával, web tartalmakkal támogatott önálló tanulás (pl. egy alkalmazói szoftverbe épített oktatóanyag használata…)
Multimédiás oktatóprogramok
Internetes kollaboratív eszközöket használó tréningek
Mobil informatikával támogatott oktatási formák
stb. 38
Változatok m-learning t-learning
e-learning
39
Vegyes tanulás (Blended learning)
Tantermi oktatás
Vegyes oktatás/tanulás Blended learning
40
E-tanulás módszerei Aszinkron módszerek
Szinkron módszerek
Tanár és tanuló
Tanár és tanuló
térben és időben
egy időben,
elkülönül
de egymástól térben elkülönülve oktat, illetve tanul
41
E-tanulás módszerei Aszinkron módszerek
Szinkron módszerek
E-könyv
Telefonos konzultáció
Feladatlap
Konferenciabeszélgetés
Interaktív webes tananyag
Chat, MSN
E-mail
Web előadás
Fórum
Web szeminárium
Hírlevél
Élő, interaktív TV adás
Oktatófilm
VLE 42
Előnyök és hátrányok Aszinkron módszerek
Szinkron módszerek
Előnyök:
Tananyag online formában elérhető
Saját ütemezésben elsajátítható
Visszacsatolás: tesztek, feladatok
Önálló és csoportmunka
Rugalmasság
Hátrány:
Alacsonyobb kummunikációs szint
Előny:
Interaktivitás
Személyes kommunikáció
Hátrány:
Időbeli kötöttség
Magasabb tanuló költsége
Tanulási ütem és út nem egyéni
43
E-learning megoldási formák OffOff-line (CD(CD-alapú): a tananyagot a hallgatók CD-n kapják
OnOn-line (hálózati alapú): hálózaton (intranet/internet) keresztül egy központi szerverről érhetik el a tananyagot
44
Funkcionális követelmények
Non-stop hozzáférés (0-24)
Egyszeri belépés és biztonságos hozzáférés
Személyes fejlődés követése
Erőforrás- és időgazdálkodás
Beépített tartalomkészítés és -bemutatás
Feladatok nyomon követése és értékelése
Közös munkát biztosító eszköz
Bővíthető és testreszabható legyen
45
Rendszerek
+ = 46
Rendszerek
+ = 47
Nem tévesztendő össze
CMS: Course Management System – Kurzusszervezési rendszer
Neptun, ETR
48
Rendszerek
LMS: Learning Management System – Tanulásszervezési keretrendszer CMS: Content Management System – Tanulási anyagokat kezelő rendszer
Sulinet Digitális Tananyagtár
LCMS: Learning Content Management System – Tanulási anyagokat és tanulási folyamatot kezelő rendszer
Moodle Ilias, Dokeos ATutor Blackboard Instructure-nek a Canvas LMS-e nyílt forráskódúvá vált Lehet, hogy versenytárs lesz? 49
Google Trends – 2011. március
50
Google Trends – 2011. március
51
E-learning megoldások szereplői Tanulók Oktatók Rendszergazdák Tananyagfejlesztık
Oktatási adminisztrátorok
Intézményi menedzsment 52
E-learning rendszerek felépítése E-learning rendszerek
53
Néhány fogalom
LO – Learning Object = Tananyagelem
A tartalom legkisebb önállóan is értelmes egysége Az a legkisebb tartalom, ami még felhasználható önálló didaktikai feladat megoldására Tananyagelem lehet például egy kép, egy filmjelenet, egy
animáció, egy képlet, egy szöveg
Újrahasznosíthatóság miatt a tananyagelemek
nem tartalmazhatnak utalást más tananyagelemre, nem hivatkozhatnak szövegkörnyezetükre
54
Néhány fogalom
Metaadat
A tananyagelemek között fennálló logikai kapcsolat megteremtésének egyik eszköze Leírja és azonosítja a tananyagelemeket
Tananyagelemek témájának (jelentéskörének) megadása
Kulcsszavak megadása
Hivatkozás más, kapcsolódó tananyagelemekre
Tananyagok tulajdonjogainak nyilvántartása
Manifest állomány:
a tananyagelemek közötti tartalmi kapcsolat jelölése
az elemek sorrendjének meghatározása
55
Virtuális on-line tanulási környezetek – VLE Virtual Learning Environment – VLE a tanulási folyamat kommunikációs és kooperációs terét biztosítja leginkább diákok és tanárok számára
Elemei
Kommunikációs és kollaborációs eszközök
Tartalom (tananyag, információforrás)
On-line tananyagok és kurzusok létrehozására szolgáló eszközök
On-line ellenőrzés és értékelés eszközei
Kapcsolódás a szervezet on-line menedzsment rendszeréhez
56
Elektronikus tananyagok
Önálló tanulást kell segíteniük
Interaktív elemekkel növelik a hatékonyságot
Önellenőrző részeket kell tartalmazniuk
Kommunikációs lehetőséget kell nyújtaniuk
Tutori tevékenységet is kell hozzá tervezni
Leginkább internetes megjelenítésre kell optimalizálni
57
Valóság az iskolákban
Tantermi oktatás
Nincs lehetőség a távoktatásra
Még mindig kevés a számítógép
Lassú, leterhelt internet elérés
Tanárok nagy része elutasítja a IKT-t, SZST-t
Profi diákok vs. motivál(hat)atlan tanulók
58
A jó internet pedagógus – I (Fehér Péter)
Kritikai érzék
Jó angol nyelvtudás
Magas szintű számítástechnikai ismeretek
Elemző készség, információrendszerezési képesség
Magas általános műveltség
Etikusság, erkölcsösség, felelősségérzet
Tolerancia 59
A jó internet pedagógus – II (Fehér Péter)
Igényesség
nyelvhasználatban
tartalomban
képi világban
belső igényesség
Motivációs képesség
Olyan tanulási környezet megteremtésének képessége, mely motiválja a tanulókat 60
Jövő t-learning
m-learning
szélessávú internet
MI felületek
vezeték nélküli hálózatok
tanulás 61
Egyszerű mobil játékgép… … tanulásra is alkalmas… lenne, lehetne…
Mobil játékgép 3 sávos rádiótelefon sztereo FM rádió MP3/MP4 stb. lejátszó Bluetooth Max. 128Mb memória e-mail kliens XHTML browser GPRS
62
Az e-learning infrastrukturális elemei
Hardver elemek
Szerver képzésmenedzsment-alkalmazás, tananyag, szoftverelemek, és tanulással kapcsolatos információk tárolása és kezelése
Kliens gépek a tanuló munkaeszköze a releváns szolgáltatások elérésére
Hálózat a szerver–kliens kapcsolat közvetítő közege
63
Az e-learning infrastrukturális elemei
Szoftver elemek
Szerveralkalmazások
Tanulásirányító rendszer (LMS) képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása, értékelése
Tartalomkezelő rendszer (LCMS) tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése…
Böngésző A tanulásirányító rendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag megjelenítése Kiegészítő alkalmazások kapcsolódó, adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek, melyek a tanulási folyamatot, illetve a tananyag megjelenítését segítik és támogatják 64
Szolgáltatások
Felhasználók azonosítása
Felhasználó szerepköre szerinti jogosultságok kiosztása
Képzéssel kapcsolatos információk biztosítása
Kezeléssel kapcsolatos információk biztosítása
LMS funkciók,
CMS funkciók,
Elektronikus tananyagok megjelenítése
Hagyományos és elektronikus oktatás együttes kezelése (blended learning),
Oktatással kapcsolatos erőforrások kezelése,
65
Szolgáltatások (folyt.)
Kvalifikáció kezelése Tudás kvázi valósidejű felmérése az adott pozícióhoz (évfolyam, osztály, szak, munkakör) köthető követelmények (végzettség, skill, kompetencia stb.) és a pozíciót pillanatnyilag betöltő egyén kvalifikációinak (elért eredmények, nyilvántartott végzettség, skill, kompetencia)
valós idejű monitorozása, az eltérések kimutatása, és javaslat a feltárt tudáshiány felszámolására
Elektronikus vizsgáztatás Az oktatással, képzéssel kapcsolatos mérések és értékelések végrehajtása (riportgenerálás és -kezelés).
66
Néhány e-learning hely a weben: http://edutech.elte.hu http://www.sulinet.hu SDT http://www.oktopusz.hu http://e-learning.lap.hu www.etwinning.net: testvériskolák Európában
www.think.com: a 7-18 éves diákok és tanáraik ingyenes online tanulóközössége Kovács Ilma könyvei E-Learning 2005 67
Irodalom
Komenczy Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai, UPSZ 2004, http://www.ofi.hu/tudastar/didaktika-elektromagna Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról, Honlap Kiadó, 2007. Hutter Ottó, Magyar Gábor, Mlinarics József : E-learning 2005, Műszaki Könyvkiadó, 2005. Komenczy Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek, Kognitív szeminárium sorozat, Gondolat Kiadó, 2009. Távoktatási alapfogalmak röviden http://www.tok.u-szeged.hu/gly.html Komenczy Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi felnőttképzésben, Kutatási zárótanulmány, Budapest, 2006, https://www.nive.hu/konyvtar/content/edoc/files/03_komenczi.pdf 68
