E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának évi kompetenciamérési eredményeiről

ELEMZÉS

Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről

2013. július

Póta Mária (4. fejezet matematika) elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Török József Lektorálta dr. Majoros Anna közoktatási szakértő

Tartalomjegyzék 1. 2.

Bevezetés ................................................................................................................. 3 A mérés eredménye ..................................................................................................... 4 2.1.

A képzéstípusok szerinti teljesítmények ........................................................................ 7

2.1.1.

Eredmények a matematikai eszköztudás területén ..................................................... 7

2.1.2.

Eredmények szövegértésből ................................................................................ 9

2.2.

Az eredmények képességszintek szerinti megoszlása ........................................................ 11

3.

A 2010. és a 2012. évi országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása .................. 15

4.

A feladatok jellemzői, eredménye, fejlesztési javaslatok ..................................................... 17 4.1.

Matematika ......................................................................................................... 17

4.1.1.

A matematikafeladatok jellemzői ........................................................................ 17

4.1.2.

A matematikafeladatok megoldottsága .................................................................. 18

4.1.3.

Képzéstípusonkénti eredmények .......................................................................... 18

4.1.4.

A matematikafeladatok megoldottsága tartalmi területek szerint .................................. 19

4.1.5.

A matematikafeladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint ........................... 22

4.1.6.

Javaslatok a matematikai eszköztudás fejlesztésére .................................................. 24

4.2.

Szövegértés......................................................................................................... 25

4.2.1.

A szövegértés-feladatok jellemzői ........................................................................ 25

4.2.2.

Képzéstípusonkénti eredmények .......................................................................... 26

4.2.3.

A szövegértés-feladatok megoldottsága ................................................................. 28

4.2.4.

A szövegértés-feladatok megoldottsága szövegtípusok szerint ....................................... 28

4.2.5.

A szövegértés-feladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint ........................... 30

4.2.6.

Javaslatok a szövegértés fejlesztésére .................................................................. 32

5.

A családi háttér hatása a teljesítményre .......................................................................... 34

6.

Összegzés ............................................................................................................... 37

7.

Felhasznált irodalom .................................................................................................. 38

8.

Ábrajegyzék............................................................................................................. 39

9.

Táblázatjegyzék........................................................................................................ 41

10. Mellékletek.............................................................................................................. 42 10.1.

Képességszint, a 2012. évi országos kompetenciamérés feladatai és legfontosabb jellemzői matematika eszköztudásból, szövegértésből .................................................................. 42

10.2.

A teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix, képzéstípus és nemek szerint ...................... 42

10.3.

Intézményenkénti adatok 2008-2012. .......................................................................... 49

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8.

2

1. BEVEZETÉS 2012-ben tizedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérés lebonyolítására, a 6., 8. és 10. évfolyamon a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának értékelésére. A mérőeszközök összeállítását, a tesztfüzetek javítását és értékelését, a központi adatfeldolgozást az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztálya (OH KMÉO) végezte. 2008 óta a mérés az érintett tanulók teljes körére kiterjed, ekkor került bevezetésre a mérési azonosító is. 2010 óta új, közös, évfolyamfüggetlen skálán jeleníti meg az OH KMÉO az eredményeket, mely lehetővé tette, hogy a fejlődés mértékéről is képet kaphassunk. Ez a 2012-es adatok esetében is fennáll,ezáltal a fejlődés mértéke megállapítható. A mérések eredményeit a felhasználók több szempont szerinti bontásban is megtekinthetik. Mindenki számára nyilvánosak a fenntartói, intézményi és telephelyi jelentések. A tanulói jelentés csak mérési azonosítóval érhető el a szülők és tanulók számára. Az adatelemzés további lehetősége az elemző szoftverben történő lekérdezéssel a fenntartók és intézmények számára jelszóval biztosított. Ugyanígy van lehetőség az intézményi telephelyek számára az adatok szerkesztésére is. Jelen értékelés azon 10. évfolyamos tanulók 2012. évi teljesítményének összegzésére koncentrál 1, akik 2012. május 30-án fővárosi fenntartású középfokú köznevelési intézmények diákjaiként vettek részt a mérésben. A mérés eredményeinek áttekintéséhez elsősorban a Fenntartói jelentés, valamint annak összefoglalása szolgált alapul. A jelentésekben minden esetben súlyozott átlag2 szerepel, ahol a súlyozás a hiányzások korrigálása miatt szükséges. A feladatonkénti teljesítmények értékelése az OKM FIT elemző szoftver felhasználásával végzett lekérdezés során keletkezett adatok alapján készült.

1

A korábbi évek Országos kompetenciamérés eredményeiről készült elemzéseink elérhetőek http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek 2

Útmutató a Fenntartói jelentés ábráinak értelmezéséhez. (8. oldal) http://kir.hu/okmfit/files/OKM2012_Utmutato_az_Fenntartoi_jelentes_abrainak_ertelmezesehez.pdf


3

2. A MÉRÉS EREDMÉNYE A 2012. évi 10. évfolyamos országos kompetenciamérésben 85 fővárosi fenntartású intézmény, képzési forma szerint 115 telephellyel érintett. A szakközépiskolai telephelyek aránya jócskán meghaladja az 50%-ot, a telephelyek közel negyede szakiskolai, 17%-uk 4 évfolyamos gimnázium (1. ábra). 100% 90%

27

Szakiskola

80% 70%

Szakközépiskola

Arány

60% 50%

4 évfolyamos gimnázium

65

40%


30%


20% 20

10% 2

0%

1

1. ábra. Az intézményi telephelyek képzéstípusok szerinti száma és aránya

A fővárosi fenntartású intézmények 10. évfolyamos tanulóinak száma az intézmények adatszolgáltatása szerint 10269 fő volt. A mérés során jelentésre jogosult volt a tanulók 99%-a, 10129 fő. Ebből a fenntartói jelentésben szereplők aránya 88%-os (2. ábra). Ezek a tanulók azok, akik a felmérés napján nem hiányoztak, és mind matematika, mind szövegértés pontszámmal rendelkeznek. A legnagyobb, 20%-os arányú létszámeltérés a jelentésre jogosultak és a jelentésben szereplők között a szakiskolásoknál figyelhető meg, tehát a szakiskolai tanulók ötödére vonatkozóan nincs objektív információ. 6000

100%

5000

95%

93%

Létszám (fő)

4000

3000

90%

89%

85%

83%

2000

Arány

91%

80%

77% 1000

75%

0

70% 8 évfolyamos gimnázium



A jelentésben szereplő tanulók száma

Szakközépiskola

Szakiskola

A jelentésben szereplők jogosultakon belüli aránya

2. ábra. A jelentésben szereplő tanulók létszámának, valamint arányának alakulása képzéstípusonként Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8.

4

A jelentésben szereplő tanulók kétharmada szakközépiskolás, a 4 évfolyamos gimnazisták aránya 20%, a szakiskolásoké pedig 12%. A 8 évfolyamos gimnáziumi tanulók száma egy telephelyen összesen 29, a 6 évfolyamosoké két telephelyen 78 fő. A 2012. évi jelentésekben újdonságként megtalálható a jelentésre jogosult tanulók előző év végi matematikajegye szerinti bontásban a jelentésben szereplők és a nem szereplők száma. „A „Jelentésben nem szereplők” sorokban elsősorban azok a tanulók szerepelnek, akik hiányoztak a mérés napján, ezért nem írták meg a tesztet, illetve azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt a felmérés jelentős részét nem tudták megírni, későn kezdték vagy félbehagyták a tesztek megírását.” 3 A tanulók ezen szempont szerinti megoszlását a 3. ábra mutatja be. A jelentésben szereplő 8906 és a nem szereplő 1223 tanuló érdemjegye szerinti aránya a 3-as és a fölötti osztályzat esetében a jelentésben szereplőknél némiképp magasabb, a többi esetben ezen szempontot nézve alacsonyabb. 50 Jelentésben szereplők

45

Jelentésben nem szereplők

40

Arány (%)

35 30 25 20 15 10 5

0 Felmentett

1

2 3 Előző év végi matematikajegy

4

5

3. ábra. A jelentésben szereplő és nem szereplő tanulók arányának alakulása az előző év végi matematikajegy szerinti bontásban

Képzési típusok szerint vizsgálva szintén a 3-as és annál magasabb osztályzat esetén a jelentésben szereplők aránya valamivel meghaladja a jelentésben nem szereplők arányát, míg ez alatti osztályzatnál fordított a helyzet (4. ábra). 50

Arány (%)

40

30

20

10

0 jelentésben szereplők

jelentésben nem szereplők

jelentésben szereplők



jelentésben szereplők

szakközépiskola

Felmentett

1

2

3


szakiskola

4

5

4. ábra. A jelentésben szereplő és nem szereplő tanulók arányának alakulása az előző év végi matematikajegy szerinti bontásban képzéstípusonként

3

Útmutató a Fenntartói jelentés ábráinak értelmezéséhez. (7. oldal) http://kir.hu/okmfit/files/OKM2012_Utmutato_az_Fenntartoi_jelentes_abrainak_ertelmezesehez.pdf


5

A fenntartók körében a Fővárosi Önkormányzat helyzetét a 4. ábra mutatja be. A fenntartók jó egyharmada tőle jobban, közel fele nála gyengébben teljesített. 100%

90% 140

80%

149

Gyakoriság

70% 60%

83

88

50%

Jobb

Hasonló

40%

Gyengébb

30% 195

181

Matematika

Szövegértés

20%

10% 0%

5. ábra. A Fővárosi Önkormányzathoz képest szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő fenntartók számának és arányának alakulása

Az iskolafenntartók eredményeinek idősoros vizsgálata Budapest Főváros Önkormányzatának stabil pozícióját tükrözi: öt év viszonylatában az általa fenntartott középfokú közoktatási intézményrendszer eredménye stabilan az összes fenntartó középső harmadának tetején tartotta úgy matematika, mint szövegértés területén (5. ábra). Gyakoriság 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Matematika

2012 2011

2010 2009

Gyengébb

2008

Hasonló

Szövegértés

2012

Jobb

2011 2010 2009

2008

6. ábra. A Fővárosi Önkormányzathoz képest szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő fenntartók arányának alakulása öt, egymást megelőző mérési év viszonylatában

A fővárosi fenntartású intézmények tanulóinak az átlagos teljesítménye matematikából 1636 pont, mely az országos átlaghoz hasonló eredmény, a budapesti átlag 4 ennél 39 ponttal magasabb (6. ábra). A fővárosi szövegértés-eredmény (1606 pont) az országos átlagot meghaladja; a budapesti átlag itt is magasabb 40 ponttal.

4

Budapesti átlag az Országos kompetenciamérés során a Budapest területén telephellyel rendelkező összes (pl. fővárosi, kerületi, alapítványi, egyházi stb. fenntartású) iskola átlaga, fővárosi átlag ebből csak a mérés időpontjában fővárosi fenntartású köznevelési intézmények átlaga


6

1680

Megbízhatósági tartomány alsó értéke Átlag

1670

Standardizált képességpont

Megbízhatósági tartomány felső értéke

1660 1650 1640 1630 1620 1610 1600 Országos

Budapesti

Fővárosi

Országos

Matematika

Budapesti

Fővárosi

Szövegértés

7. ábra. Az átlagos eredmények alakulása

2.1. A képzéstípusok szerinti teljesítmények 2.1.1. Eredmények a matematikai eszköztudás területén A képzéstípusonkénti matematika átlageredmények a leggyengébb szakiskolai és a legeredményesebb 6 évfolyamos gimnázium között közel háromszórásnyi különbséget mutatnak (8. ábra). A gimnáziumi átlageredmények különbözősége egyszórásnyi, ennél valamivel alacsonyabb, háromnegyedszórásnyi a szakközépiskolai átlagnak a 4 évfolyamos gimnáziumi átlagtól vett eltérése. A szakiskolai átlag 162 ponttal alacsonyabb a szakközépiskolai átlagnál.

8. ábra. A matematika átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulása

A 8 évfolyamos gimnáziumi átlag a budapesti átlagtól, a 6 és 4 évfolyamos mind a budapesti, mind az országos átlagtól ténylegesen eltér. A szakközépiskolai és szakiskolai átlagnak az országos átlaghoz viszonyított különbözősége statisztikailag számottevő.


7

A tanulói teljesítmények a fővárosban 1005 és 2281 pont között szóródnak, mely mögött több mint hatszórásnyi, 1276 pont különbség van (9. ábra).

Függőleges vonalak - 6., 8. és 10. évfolyamos átlagértékek 9. ábra. A tanulók képességeloszlása az egyes képzéstípusokban matematikából

A tanulók átlag körül csoportosuló felének teljesítménye jó egyszórásnyi széles intervallumban szóródik. Ennél valamivel keskenyebb sáv a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumoknál látható. Képzéstípusonként a tanulók gyengén és jobban teljesítő negyedének teljesítményében tapasztalható jelentősebb eltérés. A 4 évfolyamos gimnáziumi tanulók gyengébben teljesítő 25%-ának teljesítménye két és félszórásnyi, a szakközépiskolai tanulóknál a szórás 2,4-szerese, míg a szakiskolásoknál 1,7-szerese széles intervallumban található. A tanulók jobban teljesítő negyede között a képzéstípusonkénti különbségek minimálisak, mindegyik esetben közel kétszórásnyi intervallumban szóródnak a teljesítmények. Ezek az értékek arra mutatnak rá, hogy milyen jelentős különbségek vannak a tanulói képességek terén. Ha vizsgálatunk során figyelembe vesszük, milyen átlagos teljesítményt nyújtottak a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók, akkor még szembetűnőbb, hol milyen elmaradás tapasztalható. A közös, évfolyamfüggetlen skála biztosítja ezen összehasonlítás lehetőségét. A gimnáziumi tanulók több mint háromnegyede, a szakközépiskolásoknak a fele a 10. évfolyamos átlag feletti eredményt ért el. Azonban a szakiskolások valamivel több mint fele nem éri el a 6. évfolyamos tanulók átlagát. A telephelyi átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulását a 10. ábra szemlélteti. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlagos eredményei közel egyszórásnyi különbséget mutatnak és meghaladják a 4 évfolyamos gimnáziumok átlagát. Ezeknek a gimnáziumi telephelynek az eredményei kétszórásnyi intervallumban szóródnak. Egy gimnáziumi telephely eredménye nem éri el a szakközépiskolai átlagot. A szakközépiskolai telephelyek 45%-ának átlagos eredménye a szakközépiskolai és országos átlag feletti. A telephelyi eredmények másfél szórásnyi terjedelemben helyezkednek el. A szakiskolai telephelyi eredményeket tekintve egy az országos átlag felett található, a legeredményesebb telephely átlaga pedig megközelíti a 4 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlagos teljesítményét. A telephelyek fele a szakiskolai átlag felett teljesített. A telephelyi átlagos eredmények kétszórásnyi, 442 pont széles intervallumban találhatók.


8

10. ábra. A telephelyenkénti átlagos eredmények alakulása matematikából

2.1.2. Eredmények szövegértésből A szövegértés képzéstípusonkénti átlagos eredményei hasonló képet mutatnak a matematikai eszköztudásnál látottakhoz. A legeredményesebb a 6 évfolyamos gimnáziumok teljesítménye, a 6 és 4 évfolyamosoké kevesebb mint egy szórással alacsonyabb náluk (11. ábra). A szakközépiskolai átlag közel kétharmad szórással alacsonyabb a 4 évfolyamos gimnáziumi átlagnál, a szakiskolai átlag 173 ponttal marad el a szakközépiskolaitól.

11. ábra. A szövegértés átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulása

A 8 évfolyamos gimnáziumi képzést kivéve, a többi képzéstípus fővárosi átlaga meghaladja az adott képzéstípus országos átlagát, sőt a budapesti átlagot is. A tanulói teljesítmények a fővárosban 860 és 2152 pont között szóródnak több mint hat és félszórásnyi, 1292 pont szélességű intervallumban (12. ábra).


9

Függőleges vonalak - 6., 8. és 10. évfolyamos átlagértékek 12. ábra. A tanulók képességeloszlása az egyes képzéstípusokban szövegértésből

A tanulók átlag körül csoportosuló felének teljesítménye egyszórásnyi széles intervallumban szóródik. Ennél valamivel keskenyebb sáv a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumoknál látható. Képzéstípusonként a tanulók gyengén és jobban teljesítő negyedének teljesítményében tapasztalható jelentősebb eltérés. A matematikánál látottakkal ellentétben az eredményesebben teljesítők homogénebb csoportot alkotnak és a szakközépiskolásoknál is hasonló az arányuk. A 4 évfolyamos gimnáziumi, valamint a szakközépiskolai tanulók gyengébben teljesítő 25%-a igen széles, háromszórásnyi intervallumban szóródik, ez az érték a szakiskolások esetében két szórásnyi. Ezek az értékek itt is arra mutatnak rá, hogy milyen jelentős különbségek vannak a tanulói képességek terén. Megvizsgálva a tanulók eloszlását a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók átlagához képest hasonló megállapításra juthatunk, mint a matematika eredmények vizsgálatakor. A gimnáziumi tanulók több mint háromnegyede, a szakközépiskolásoknak a fele a 10. évfolyamos átlag feletti eredményt nyújtott. A szakiskolások háromnegyede a 8. évfolyamos, valamivel több mint fele a 6. évfolyamos átlagos eredmény alatt teljesített, s mindez komoly fejlesztési beavatkozások mielőbbi végrehajtását teszik indokolttá. A telephelyi átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulását a 13. ábra szemlélteti. A 6 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlagos eredménye 25 ponttal haladja meg a legeredményesebb 4 évfolyamos telephely teljesítményét. A 8 évfolyamos eredmény a 4 évfolyamos gimnáziumi átlag felett található, fél szórással elmaradva a 6 évfolyamos eredménytől. Kettőtől eltekintve a 4 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlaga az országos átlag felett található. Közel háromszórásnyi intervallumban szóródnak a telephelyi átlagos teljesítmények. A szakközépiskolai telephelyek közel felének átlagos eredménye a szakközépiskolai és országos átlag feletti, hasonlóan a matematikánál tapasztaltakhoz. A telephelyi eredmények másfél szórásnyi terjedelemben szóródnak. A szakiskolai telephelyi eredmények mindegyike az országos átlag alatt helyezkedik el, másfél szórás terjedelemben. A telephelyek 60%-a a szakiskolai átlag felett teljesített, azonos sávban a gyengébben teljesítő szakközépiskolai telephelyek egyharmadával.


10

13. ábra. A telephelyenkénti átlagos eredmények alakulása szövegértésből

2.2. Az eredmények képességszintek szerinti megoszlása Az új, közös, évfolyamfüggetlen skálán 7-7 képességszint került kialakításra5. A 10. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A 14. és a 18. ábra mutatja be mérési területenként a tanulók képességszintek szerinti megoszlását a különböző képzési formákban. Matematikából a gimnáziumi tanulók 88-96%-a, a szakközépiskolások kétharmada, a szakiskolások egynegyede található a 4. képességszinten és a felett (14. ábra). A harmadik képességszinten a 4 évfolyamos gimnáziumi tanulók közel egy tizede, a szakközépiskolások egy negyede, a szakiskolások egyharmada teljesített. A szakiskolások 29%-a a 2. képességszinten, míg 16%-a az 1. szinten vagy az alatt található. Telephelyenként vizsgálva a 4. képességszint alatt teljesítő tanulók aránya matematikából a különböző képzési formákban változatos képet mutat (15-17. ábra).

5

Vö.: Változások az Országos kompetenciamérés skáláiban http://www.kir.hu/okmfit/files/Valtozasok_az_Orszagos_kompetenciameres_skalaiban.pdf


11

14. ábra. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása matematikából

15. ábra. A gimnáziumi telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából

16. ábra. A szakközépiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából


12

17. ábra. A szakiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából

A gimnáziumi telephelyek 26%-án a 4. képességszint alatti tanulók aránya az adott képzéstípus átlaga felett található. A szakközépiskolai telephelyek felénél a 4. képességszint alatti tanulók aránya meghaladja a 40%-ot, öt esetben 70% fölötti. A szakiskolai telephelyeken 19 és 100% közötti a minimális szint alatt teljesítők aránya, a legalacsonyabb értéktől eltekintve a többi esetben az országos átlag feletti. A szakiskolai telephelyek közel háromnegyedénél a szint alatt teljesítők aránya meghaladja a 70%-ot. A tanulók képességszintek szerinti megoszlását szövegértés területen vizsgálva némileg kedvezőbb a kép a matematikánál látottakhoz képest (18. ábra). A gimnáziumi tanulók 79-100%-a, a szakközépiskolások négy ötöde, a szakiskolások egy harmada 4. vagy a feletti képességszinten van. Míg a szakközépiskolások egy ötöde, addig a szakiskolások közel egy egynegyede a 2. képességszinten található. Sajnos a szakiskolások több mint 30%-a a 2. vagy az alatti képességszinten teljesített.

18. ábra. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása szövegértésből

A szövegértés területén tapasztalható kedvezőbb képet a szint alatt teljesítő tanulók arányának telephelyek szerinti vizsgálata is alátámasztja (19-20. ábra). A gimnáziumok esetében egy telephelynél látható az országos átlag feletti arány, közel negyedüknél viszont nincs szint alatt teljesítő tanuló.


13

19. ábra. A gimnáziumi telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből

A szakközépiskolai telephelyeknél 1 és 67% közötti a szint alatti tanulók aránya, a telephelyek 44%ánál tapasztalható a képzésforma és az országos átlagot meghaladó arány. A szakiskolai telephelyeken a szint alatt teljesítők aránya 25 és 100% közötti. A telephelyek 50%ánál az alulteljesítő tanulók aránya meghaladja a 70%-ot.

20. ábra. A szakközépiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből

21. ábra. A szakiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8.

14

3. A 2010. ÉS A 2012. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSZSZEHASONLÍTÁSA A mérési azonosító 2008-as bevezetésével lehetővé vált egy adott tanuló teljesítményének követése, melyre először a 2010. évi kompetenciamérés eredményeinek értékelésénél volt mód. Az elemzés tárgyául szolgáló mérés vonatkozásában az összehasonlítás csak abban az esetben végezhető el, ha a tanulónak a 2012. évi mérési eredménye mellett rendelkezésre áll a 2010. évi mérési eredménye is. Az intézmények telephelyi jelentései tartalmazzák az átlageredmények alakulását a korábbi eredmények tükrében. Megállapítható, hogy a telephely tanulóinak két évvel korábbi mérésben elért eredménye alapján milyen 2012. évi eredmény várható, mely a ténylegesen elért eredménnyel öszszehasonlítható. A telephelyenkénti átlageredményeket ezen szempont figyelembevételével vizsgálva meg kell állapítani, hogy a telephelyek 56%-ánál, vagyis a 119-ből 67 telephelyen volt mód az összehasonlításra. A vizsgált telephelyek 31%-ánál a telephely tanulóinak kevesebb, mint kétharmada rendelkezik korábbi eredménnyel, így nincs lehetőség összehasonlításra. Továbbá szintén nincs lehetőség összehasonlításra azon telephelyek esetében, ahol kevesebb, mint 10 tanuló rendelkezik korábbi eredménnyel (12%), valamint abban az esetben, amikor a korábbi eredménnyel is rendelkező tanulók 2012. évi átlageredménye szignifikánsan eltér az összes tanuló 2012. évi átlageredményétől (1%). Képzéstípusonkénti bontásban a 4 évfolyamos gimnáziumi telephelyek kilenctizede, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok teljes köre, a szakközépiskolai kétharmada, míg a szakiskolainál csupán 7% (két telephely) esetében van mód a 2010. és a 2012. évi eredmények összehasonlítására. Matematika területén a két év eredményeinek összehasonlítását a fenti szempontok szerint a 22. ábra szemlélteti.

22. ábra. A két év alatti változás a telephelyenkénti átlagos eredmények alapján matematikából

Az ábrában 67 telephely adatai szerepelnek, amelyben külön kerültek jelölésre a telephelyek tényleges eredményének az adott képzéstípus várható eredményéhez képest tett megállapítások. A tényleges és várható eredmény között nincs szignifikáns különbség a 4 évfolyamos gimnáziumi teMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8.

15

lephelyek 83%-ánál, a szakközépiskolai telephelyek háromnegyed részénél, továbbá a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi és szakiskolai telephelyeknél. Ténylegesen jobb a helyezet egy 4 évfolyamos gimnáziumi (6%) és öt szakközépiskolai (11%) telephely esetében. Nyolc telephely esetében viszont gyengébb az eredmény (12%). A korábbi eredmény alapján várható 2012. évi eredmény telephelyenkénti alakulását szövegértési területen a matematikánál már jelzett feltételek szerint a 23. ábra mutatja be. A 67 telephely négyötödénél a tényleges és várható eredmény között nincs szignifikáns különbség. Képzéstípusonként tekintve a gimnáziumok több mint háromnegyedére (6 és 8 évfolyamosok teljes körére), a szakközépiskolák 80%-ára és a szakiskolákra igaz, hogy nem mutatható ki tényleges változás. 8 telephelynél (12%) jobb, 6-nál (9%) gyengébb az elvárthoz képest az eredmény. Ténylegesen jobb eredményt két 4 évfolyamos gimnázium és hat szakközépiskola nyújtott. A gyengébben teljesítők között három 4 évfolyamos gimnáziumi, valamint 6 szakközépiskolai telephely szerepel.

23. ábra. A két év alatti változás a telephelyenkénti átlagos eredmények alapján szövegértésből


16

4. A FELADATOK JELLEMZŐI, EREDMÉNYE, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 4.1. Matematika 4.1.1. A matematikafeladatok jellemzői A 2011-es országos kompetenciamérésben szereplő feladatok többsége hasonlított a tanulók által korábbról ismert matematikai jellegű, vagy annak alkalmazását igénylő, a gyakorlati élethez köthető problémákhoz, ugyanakkor olyan feladatok voltak, amelyek megmutatták azoknak az alapvető képességeknek a helyzetét, amelyek a többi tantárgy tanulása szempontjából is meghatározóak, ezért kiemelten fontos szerepet játszanak. A matematikafeladatok gondolkodási műveletek és tartalmi területek szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat. A feladatok megoszlása a gondolkodási műveletek és a tartalmi területek szerint Tartalmi terület

Gondolkodási művelet

Tényismeret és műveletek

Modellalkotás, integráció

Komplex megoldások és kommunikáció

Tartalmi terület összesen

Mennyiségek és műveletek

5

6

2

13

Hozzárendelések és összefüggések

4

8

3

15

Alakzatok síkban és térben

4

7

3

14

Események statisztikai jellemzői és valószínűsége

3

8

3

14

Gondolkodási művelet összesen

16

29

11

56

Az egyes tartalmi területeket csaknem azonos számú feladat reprezentálta, a hangsúly kissé - 1-2 feladat erejéig - a hozzárendelések és az alakzatok terület irányába tolódott el, a mennyiségek, műveletek terület rovására, az alakzatok síkban és térben és az események valószínűsége terület azonos számú feladattal képviselt. A mérésben szereplő feladatok az elemzésben a grafikonokon, a táblázatokban kódszámukkal megjelölten szerepelnek. A 2. mellékletben megtalálható az itemek és a kódszámok azonosítása a tartalmi terület és a gondolkodási művelet szerint is. A különféle képességszintek mérésére szintenként eltérő számú feladat található a 10. évfolyam mérőeszközében (2. táblázat). 2. táblázat. A feladatok számának megoszlása képességszintek szerint matematikai eszköztudásból Képességszint

Feladatok száma

Az összes értékelt feladat százalékában

1

2

4%

2

6

11%

3

5

9%

4

4

8%

5

5

9%

6

18

34%

7

13

25%

Legnagyobb mértékben az 6. képességszint reprezentált, legkevésbé pedig az 1. szint, amelyen összesen két feladat szerepelt a feladatlapon. A feladatlap összesen 13 db, a 4. képességszint alatti, valamint 40 db 4. és a feletti képességszintű feladatból állt.


17

4.1.2. A matematikafeladatok megoldottsága A matematikai eszköztudás feladat során a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények által nyújtott összesített teljesítményéről tájékoztat a 3. táblázat. 3. táblázat. A matematika eszköztudás teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix szerint Gondolkodási művelet Tartalmi terület Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége

Tényismeret és műveletek Országos

Együtt

Fővárosi

Modellalkotás, integráció Országos

Fővárosi

Komplex megoldások és kommunikáció Országos

Fővárosi

Együtt Országos

Fővárosi

72

72

37

36

12

11

46

47

72

73

36

37

13

12

41

41

73

76

28

29

33

32

37

38

70

70

37

37

21

20

32

32

72

73

36

35

20

20

42

42

A fővárosi összesített eredmény a 2011-es teljesítményhez hasonlóan megegyezik az országos szinttel, ami a 2010-es évhez képest javulást jelent. A mennyiségek és műveletek, valamint az alakzatok síkban és térben területen 1 százalékponttal jobb a fővárosi eredmény az országosnál, míg a másik két tartalmi területen az országos és a fővárosi összesített eredmény megegyezik. A hozzárendelések és összefüggések tartalmi területen kicsivel jobb a fővárosi eredmény a modellalkotás gondolkodási műveletben, a komplex megoldások terén viszont minden tartalmi területen gyengébb eredményűek a fővárosi tanulók az országos átlagnál. Az alakzatok síkban és térben területen, ebben kiemelten a tényismeretek terén jobbak a fővárosi diákok az országos átlagnál. A tényismeretek és műveletek gondolkodási művelet terén a fővárosi eredmény összesítve jobb az országosnál, a komplex megoldások területen pedig az országossal egyező eredményt értek el a fővárosi diákok. 4.1.3. Képzéstípusonkénti eredmények A 2012-es matematikamérés néhány jellemzője a 4. táblázatból olvasható le. 4. táblázat. A 2012-es mérés 10. évfolyamos matematika eszköztudás feladatlapjának néhány jellemzője Az értékelésbe bevont itemek száma A központi elemzésbe bevont fővárosi tanulók száma Cronbach-alfa Országos átlag (standard hiba) Fővárosi átlag Országos szórás (standard hiba)

53 8906 0,903 1632,046 (0,496) 1636 205 (0,437)

Az 1. és a 3. táblázatban szereplő feladatszámok közötti különbség oka az, hogy három feladat pszichometriai paraméterei nem bizonyultak megfelelőnek, ezért az azokból származó adatokat nem vették figyelembe a teljes teszt értékelésekor. A feladatlap megbízhatósága – Cronbach-alfa kimagaslóan jó.


18

A fővárosi fenntartású intézmények tízedikes tanulóinak eredménye a fenntartói jelentésben foglaltak szerint összességében is és iskolatípusonként is - a 8 évfolyamos gimnazistákat kivéve - szignifikánsan jobb az országos eredménynél (5. táblázat). 5. táblázat. A fővárosi fenntartású intézmények tizedikes évfolyamainak matematika eszköztudás-eredményei az országos eredmények tükrében, standardpontban Fővárosi fenntartású intézmények tizedikes tanulóinak eredménye

Képzéstípus 8 évfolyamos gimnázium

1783


2048


1774

Szakközépiskola

1624

Szakiskola

1462

Összesített eredmény

1636

Eltérés mértéke

Országos eredmény

< > > > > >

1830 1816 1727 1616 1441 1632

A tizedik évfolyamon a 4. képességszint képezi azt a minimális szintet, amely ahhoz szükséges, hogy a tanuló a jövőben eredményesen tudjon önállóan tanulni, képességeit alkalmazni (6. táblázat). A szakiskolások eredményeinek átlaga 1441 pont, ez csupán 1 ponttal haladja meg a 3. képességszint alsó határát, a 4. képességszinttől pedig 135 pontnyira van. 6. táblázat. A matematika eszköztudás képességszintjeinek alsó határai Képességszint

A képességszint alsó határa standard pontban

7. szint

1984

6. szint

1848

5. szint

1712

4. szint

1576

3. szint

1440

2. szint

1304

1. szint

1168

4.1.4. A matematikafeladatok megoldottsága tartalmi területek szerint Az 24. ábra a mennyiségek és műveletek tartalmi terület feladatainak megoldási szintjét mutatja.

24. ábra. A mennyiségek és műveletek tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként


19

Az országos és a fővárosi átlag fedése is mutatja, hogy e tartalmi területen az átlagos teljesítmények között nincs különbség. A tényismeretek és műveletek körébe tartozó feladatokat oldották meg az országos átlagnál magasabban a fővárosi diákok, a modellalkotás, integráció feladataiban csekély mértékben, a komplex megoldások terén jobban lemaradnak az országos átlagtól. A 4(5) és a 8 évfolyamos gimnazisták teljesítménye sem tér el számottevően egymástól, a két osztálynyi 6 évfolyamos gimnazista teljesítménye viszont kiugró. A szakközépiskolások átlaga a fővárosival mindenben megegyezik, a szakiskolások a komplex megoldások terén nyújtották a legmagasabb teljesítményt, lemaradásuk a tényismeretek és műveletek vonatkozásában a legnagyobb. Az arányossági, a szöveges egyenletes feladatok, a szabályjátékok, a halmazelméleti és logikai feladatok köthetők a hozzárendelések és összefüggések témakörhöz (25. ábra).

25. ábra. A hozzárendelések és összefüggések tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként

Ebben a témakörben sem tér el a fővárosi átlag az országostól sem összességében, sem a tényismeretek és műveletek területén. A modellalkotás, integráció országos átlagot meghaladó teljesítményét ellensúlyozza a komplex megoldások és kommunikáció attól elmaradó eredménye. A 8 évfolyamos gimnazisták tényismeretek és műveletek, valamint komplex megoldások és kommunikáció területén értek el magasabb teljesítményt a 4(5) évfolyamos gimnazistáknál, akik viszont modellalkotás és integráció vonatkozásában bizonyultak jobbnak. A 6 osztályos gimnazisták eredménye ismét kiugró, a szakközépiskolások eredménye csak tényismeretek és műveletek területén marad el a fővárosi átlagtól. Újfent a komplex megoldások az a terület, ahol a legkisebb a szakiskolások elmaradása az átlagtól, a másik két művelettípus esetén a leszakadásuk nagy és azonos mértékű. A mérés geometriai tartalmú kérdései szerkesztési, alakzatok tulajdonságaival kapcsolatos és geometriai számítási feladatokat egyaránt tartalmaztak az alakzatok síkban és térben témakör keretében (26. ábra). A feladatonkénti nagy ingásokat is mutató fővárosi átlag kissé magasabb az országosnál, amely főképp a tényismeretek és műveletek, kisebb mértékben a modellalkotás és integráció feladatokon elért magasabb eredménynek köszönhető. A komplex megoldások terén a fővárosi átlag elmarad az országostól.


20

26. ábra. Az alakzatok síkban és térben tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként

A három gimnáziumi képzéstípus eredményei élesen eltérnek e témakör feladatain elért átlagaik alapján. a 8 évfolyamos gimnazistáké a legalacsonyabb teljesítmény, őket a 4(5) évfolyamosok követik, és szokásosan a 6 évfolyamosoké a legmagasabb eredmény. A 8 és a 6 évfolyamosok a modellalkotás és a komplex megoldások terén értek el kimagasló eredményt, a 4(5) évfolyamosok csak az utóbbin. A szakközépiskolások eredménye egybevág a fővárosi átlaggal, a szakiskolások lemaradása a modellalkotás területén a legnagyobb. Nem tér el a fővárosi átlag az események statisztikai jellemzői és valószínűsége témakör feladatain sem az országos átlagtól, ami a tényismeretek és a modellalkotás feladatain elért magasabb eredménynek köszönhető, s ami ellensúlyozza a komplex megoldások átlagának lemaradását (27. ábra).

27. ábra. Az események statisztikai jellemzői és valószínűsége tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként

A 8 évfolyamos gimnazisták eredménye csak a komplex megoldások és kommunikáció terén haladja meg számottevő mértékben a 4(5) évfolyamosokét, a 6 osztályos gimnazisták teljesítményszintje e területen behozhatatlan. A szakközépiskolások eredménye kissé elmarad a fővárosi átlagtól a tényismeretek és műveletek körében, a szakiskolásoké valamelyest erősebben a komplex megoldások és kommunikáció területén.


21

4.1.5. A matematikafeladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint Tartalmi területek szerint közel azonos volt a feladatok megoszlása, az egyes gondolkodási műveleteket viszont eltérő számú feladaton méri az OKM: legtöbb feladat a modellalkotás, integráció művelethez kötődik, tényismeretek és műveletek típusú lépéseket a feladatok harmada tartalmaz, komplex megoldások típusból, amelyek a mélyebb, alkalmazáskészebb tudást igénylő feladatok voltak, szerepelt a legkevesebb. A tényismeretek és rutinműveletek körébe matematikai alapműveletek, törtekkel való számítási feladatok, szorzási, összeadási, mértékváltási feladatok, egyszerű grafikonok értelmezése és elemzése tartozik (28. ábra).

28. ábra. A tényismeret és műveletek gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként

A legtöbb alacsony nehézségi szintű feladatat tartalmazó művelettípuson magasabb a fővárosi átlag az országosnál, legfőképp az alakzatok síkban és térben területen elért eredménynek köszönhetően. A 8 évfolyamos gimnazisták eredménye elmarad a 4(5) évfolyamos társaikétól, csupán a hozzárendelések és összefüggések területén értek el tőlük magasabb eredményt. A 6 osztályos gimnazisták magas teljesítménye kiegyensúlyozott a műveletek körében. A szakközépiskolások hozzárendelések, valamint események valószínűsége területén a fővárosi átlagtól elmaradó eredményt értek el, a szakiskolások teljesítménye a mennyiségek és műveletek, valamint a hozzárendelések és összefüggések területén marad el a leginkább. A modellalkotás, integráció gondolkodási művelethez tartozó, egy kivételével 4-7. szintű feladatok minden tartalmi területen közel azonos, és iskolatípusonként igen hullámzó eredményeket hoztak. A különféle iskolatípusok eredményeit ábrázoló görbék csaknem mindenütt párhuzamosan haladnak (29. ábra).


22

29. ábra. A modellalkotás, integráció gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként

A magasabb nehézségi szintű feladatokat is az országos átlag felett oldották meg a fővárosi tanulók, átlaguk csak a mennyiségek és műveletek területen nem haladja meg az országos átlagot. A 8 és 4(5) évfolyamos gimnazisták feladatonkénti eltérő eredményeik ellenére azonos átlagot értek el, a 6 évfolyamos gimnazisták teljesítménye kiugró. A szakközépiskolások országos és fővárosi átlaggal egybeeső teljesítményt értek el, a szakiskolások eredménye pedig mind a négy tartalmi területen közel kiegyensúlyozott. 6. és 7. nehézségi szintű feladatokat tartalmazott a komplex megoldások műveleti tartomány (30. ábra).

30. ábra. A komplex megoldások és kommunikáció gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként

A fővárosi átlag minden területen, de kiváltképp a mennyiségek és műveletek területén elmarad az országostól. A 4(5) évfolyamos gimnazisták átlaga annak ellenére meghaladja a 8 évfolyamosokét, hogy csupán az alakzatok síkban és térben területen értek el náluk magasabb átlagot. Az egyébként legmagasabb eredményű hatosztályos gimnazisták eredményei 60 százalékpontnyi terjedelmen szóródnak, a szakközépiskolások továbbra is az átlagos teljesítményt produkálják ellenben a szakiskolá-


23

sokkal, akik a hozzárendelések területén alig maradnak el a fővárosi átlagtól, az események statisztikai valószínűsége területén viszont nagy mértékben. Összefoglalásként a 2012-es mérés néhány jellemzőjére szeretnék kitérni. 

A fővárosi átlagok többségükben meghaladják az országos értékeket, illetve azonos szinten helyezkednek el azokkal (31. ábra).

31. ábra. Az egyes feladatokon elért fővárosi teljesítmények eltérése az országos átlagtól (százalékpontban).



Az eltérés jellemzően 1-2 százalékpontnyi, ám a feladatok legkisebb arányában negatív, ennél nagyobb részben nem tér el tőle, és a legnagyobb arányban magasabb. Az országos átlagot meghaladó eredmények elsősorban az alakzatok síkban és térben témakörhöz, valamint tényismeretek és műveletekhez, a modellalkotás és integráció műveletekhez tartozó feladatokhoz kapcsolódnak.

4.1.6. Javaslatok a matematikai eszköztudás fejlesztésére A 2012. évi országos kompetenciamérés szövegértés-eredményei alapján egyes képzéstípusok fővárosi tanulói különböző teljesítménymintázatot mutattak bizonyos tartalmi területekhez és gondolkodási műveletekhez kapcsolódó feladatokon: 







 

a mennyiségek és műveletek területén a 8 és 4 évfolyamos gimnazisták eredménye közelebb van a fővárosi átlaghoz, mint a szakiskolások lemaradása, holott utóbbiak leszakadása a tényismeretek és műveletek területén óriási, hozzárendelések összefüggések területén a 4(5) évfolyamos gimnazisták közel a fővárosi átlag szintjén állnak a komplex megoldások területén, a szakközépiskolások és a szakiskolások lemaradtak a tényismeretek, utóbbiak modellalkotás területén is, az alakzatok síkban és térben a 8 évfolyamos gimnazisták számára gondot okozott tényismeretek és komplex megoldások tekintetében, a 4(5) évfolyamosoknak tényismeretek és modellalkotás vonatkozásában, melyek közül az utóbbi a szakiskolások számára is nagyon alacsony szintű megoldást eredményezett, az események statisztikai jellemzői és valószínűsége területén a 4(5) évfolyamosok számára a komplex megoldások és kommunikáció okozott nehézséget, szakközépiskolások a tényismeretek és műveletek szintjén teljesítettek itt alul, tényismeret és műveletek alakzatok témakörben okozott gondot a 8 évfolyamos gimnazisták számára, a szakközépiskolásoknak pedig hozzárendelések és valószínűség területén, a modellalkotás, integráció az eredmények kiegyensúlyozottsága mellett általános fejlesztésre javasolt


24



a komplex megoldások és kommunikáció a 8 évfolyamosok számára alakzatok síkban és térben, a 4(5) évfolyamosok számára pedig hozzárendelések és valószínűség témakörében marad el a várttól, utóbbi a szakiskolásokra is igaz.

Ez alapján – a korábbi évek elemzéseiben már részletesen kifejtett általános fejlesztési javaslatokon túl - indokoltnak látszik:    

a szakiskolások segítése különös tekintettel a tényismeretek és modellalkotás műveletének megerősítésében hozzárendelések és események statisztikai jellemzői témakörében, a szakközépiskolások körében mind a négy tartalmi területen a tényismeretek és műveletek konszolidációja, a 4(5) évfolyamos gimnazisták támogatása főképp a komplex megoldások és kommunikáció, valamint a mennyiségek és műveletek terület vonatkozásában, továbbá a 8 évfolyamos gimnazisták esetében fejlesztő beavatkozás megvalósítására leginkább a mennyiségek és műveletek, az alakzatok síkban és térben területén figyelmet fordítva a tényismeretek és a komplex megoldások műveletére.

4.2. Szövegértés 4.2.1. A szövegértés-feladatok jellemzői A 2012 májusában megírt szövegértés-teszt – az eddigi évekhez hasonlóan - különböző műfajú és típusú – elbeszélő, magyarázó, dokumentum - szövegeket tartalmaz, melyeknek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodik a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és megfelel a 2006-ban megjelent Tartalmi keretben6 megfogalmazott szempontoknak (7. táblázat). 7. táblázat. A feladatok megoszlása a gondolkodási műveletek és szövegtípus szerint. Művelettípus Szövegtípus

Információvisszakeresés

Kapcsolatok, összefüggések felismerése

Értelmezés

Szövegtípus összesen

Dokumentum

7

7

8

22

Elbeszélő

7

7

8

22

Magyarázó

7

8

8

23

21

22

24

67

Művelettípus összesen

Az Oktatási Hivatal 2013-ben is kiadta az Országos kompetenciamérés 2012 – Feladatok és jellemzőik, szövegértés, 10. évfolyam című kötetét, melynek célja, hogy megismertesse a tanárokat az egyes feladatok mérési jellemzőivel és statisztikai paramétereivel. A fővárosi fenntartású középiskolák eredményeinek elemzéséhez e kötet és a Tartalmi keret terminológiáját használtuk fel. Elbeszélő típusú szövegek:  

Cukor (Dragomán György novellája) Pipogya nő (Csehov-novella)

Magyarázó típusú szövegek:  

Balaton-átúszás (tájékoztató) A NASA története (összefoglaló a történetéről, az elmúlt 50 év sikereiről, kudarcairól és fejlesztéseiről)

Dokumentum típusú szövegek: 6

Balázsi Ildikó – Felvégi Emese –Rábainé Szabó Annamária – Szepesi Ildikó: Országos kompetenciamérés 2006, Tartalmi keret, SuliNova Kht., Budapest, 2006


25

 

Juvenes Translatores (versenykiírás) Kemencés Pizza (egy pizzázó online rendelési útmutatója)

A mérésben szereplő feladatok az elemzésben a grafikonokon, a táblázatokban kódszámukkal megjelölten szerepelnek. A 3. mellékletben megtalálható az itemek és a kódszámok azonosítása a szövegtípus és a gondolkodási művelet szerint is. A szövegek olvasását követően a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, ezekkel bizonyítja, hogy megértette a szöveget. Minden művelettípus a szöveg globális megértését szolgálja. A tesztben tavaly is a következő szövegértési műveletek végrehajtására volt szükség: A szöveg információinak azonosítása, visszakeresése: A teszt ilyen jellegű feladata volt az OI02002, OI02014, OI02015, OI02018, OH01601, OH01605, OH01610, OI00201, OI00205, OI00208, OI02806, OI02807, OI02810, OI02813, OI01304, OI01306, OI01311, OI01322, OI03705, OI03706, OI03708, OI03703, OI03711. A szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása: A teszt ilyen jellegű feladata volt az OI02012, OI02017, OH01606, OH01607, OH01614, OI00209, OI00206, OI00207, OI00210, OI00211, OI02803, OI02804, OI02805, OI02808, OI01310, OI01314, OI01317, OI01321, OI03701, OI03702, OI03704, OI03716. A szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás: A teszt ilyen jellegű feladata volt az OI02011, OI02020, OI02021, OI02022, OI02024, OH01616, OH01617, OI00212, OI00213, OI00214, OI02812, OI02815, OI02819, OI01308, OI01309, OI01315, OI01316, OI01318, OI01319, OI03710, OI03714, OI03715. A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat. A képességek mérésére szintenként eltérő számú feladat található a mérőeszközben (8. táblázat). 8. táblázat. A feladatok számának megoszlása képességszintek szerint szövegértésből Képességszint

Feladatok száma

1

6

Az összes értékelt feladat százalékában 9%

2

6

9%

3

18

27%

4

12

18%

5

8

12%

6

9

14%

7

7

11%

Legnagyobb arányban a 3. képességszint reprezentált, hiszen a 10 évfolyamon ez a szint képviseli a már nem elfogadható, az önálló ismeretszerzésre nem alkalmas képességek szintjét. A feladatlap összeállítói összesen 30 db, a 4. képességszint alatti feladatot, valamint 36 db 4. és a feletti képességszintű feladatot vontak be a mérésbe. 4.2.2. Képzéstípusonkénti eredmények A 7. és a 9. táblázatban szereplő feladatszámok közötti különbség oka, hogy egy feladat pszichometriai paraméterei nem bizonyultak megfelelőnek, ezért az azokból származó adatokat nem vették figyelembe a teljes teszt értékelésekor. A feladatlap Cronbach-alfával jellemzett megbízhatósága kiváló.


26

9. táblázat. A 2012-es mérés 10. évfolyamos szövegértés feladatlapjának néhány jellemzője Az értékelésbe bevont itemek száma

66

A központi elemzésbe bevont fővárosi tanulók száma

8906

Cronbach-alfa

0,916

Országos átlag (standard hiba)

1603 (0,5)

Fővárosi átlag

1606

Országos szórás (standard hiba)

197 (0,4)

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények szövegértés-eredménye összességében és képzéstípusonkénti bontásban a 8 évfolyamos gimnáziumoktól eltekintve magasabb, mint az országos átlag (10. táblázat). 10. táblázat. A fővárosi fenntartású intézmények tizedikes évfolyamainak szövegértés-eredményei az országos eredmények tükrében, standard pontban Fővárosi fenntartású intézmények tizedikes tanulóinak eredménye

Eltérés mértéke

Országos eredmény


1764

≈

1786


Képzéstípus

1912

>

1768


1737

>

1706

Szakközépiskola

1599

≈

1592

Szakiskola

1426

>

1397

Összesített eredmény

1606

≈

1603

Az elért szövegértés-eredmény azonban csak a 6 és 4 évfolyamos gimnáziumok, valamint a szakiskolák esetében bizonyult szignifikánsan magasabbnak. A 8 és 4 évfolyamos gimnáziumok eredménye gyakorlatilag nem tér el egymástól, a 6 évfolyamos gimnáziumok teljesítménye azonban kis híján egynegyed szórásnyival magasabb az országos átlagnál. A szakiskolák teljesítménye 173 ponttal alacsonyabb a szakközépiskolások eredményénél, de az országos szakiskolai átlagot 29 ponttal meghaladja. A szakközépiskolai tanulók jelentősen, 138-313 ponttal maradnak el a gimnáziumi eredményektől. A 4. képességszint képezi azt a minimális szintet a tizedik évfolyamon, amely szükséges ahhoz, hogy önállóan tudjon a tanuló a jövőben eredményesen tanulni, képességeit alkalmazni (11. táblázat). A szakközépiskolások átlaga a 4. szinten van, a szakiskolásoké azonban 85 ponttal elmarad a 4. szint alsó határától. 11. táblázat. A szövegértés képességszintjeinek alsó határai Képességszint

A képességszint alsó határa standard pontban

7. szint

1911

6. szint

1771

5. szint

1631

4. szint

1491

3. szint

1351

2. szint

1211

1. szint

1071


27

4.2.3. A szövegértés-feladatok megoldottsága Az országos átlaghoz hasonlóan a fővárosban is az elbeszélő típusú szövegekkel boldogultak jobban a tanulók (12. táblázat), eltérően a 2011-es méréstől, amikor a dokumentum és a magyarázó típusú szöveghez kapcsolódtak a legnagyobb arányban sikeres megoldások. 12. táblázat. A szövegértés teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix szerint Gondolkodási művelet


Kapcsolatok, összefüggések felismerése

Értelmezés

Együtt

Országos

Fővárosi

Országos

Fővárosi

Országos

Fővárosi

Országos

Fővárosi

Dokumentum

72%

73%

47%

48%

66%

67%

60%

61%

Elbeszélő

83%

83%

68%

68%

56%

57%

69%

69%

Magyarázó

62%

63%

65%

66%

51%

52%

59%

60%

Együtt

73%

74%

59%

59%

57%

58%

63%

63%

Szövegtípus

Fővárosi eredmények egyik szövegtípus és műveleti terület esetén sem különböznek az országos áltagtól 1 százalékpontnál nagyobb, tehát lényeges mértékben. 4.2.4. A szövegértés-feladatok megoldottsága szövegtípusok szerint A 32. ábra alapján megállapítható, hogy melyek azok az itemek, amelyeket a dokumentum típusú szövegekben a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb arányban oldottak meg jól a tanulók országosan, a fővárosi fenntartású iskolák szintjén, illetve azokon belül képzéstípusok szerint.

32. ábra. A dokumentum szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként.

Az országos és a fővárosi eredmények fedéséből láthatjuk, hogy a fővárosi középfokú oktatási intézmények átlaga lényegében nem tér el az országos átlageredményektől. A tapasztalt 1 százalékpontnyival magasabb eredmény az információ-visszakeresés magasabb teljesítményének köszönhető, a kapcsolatok és összefüggések, valamint az értelmezés műveletek terén nincs eltérés a fővárosi és az országos eredmények között. A 8 évfolyamos gimnáziumok teljesítménye 15, a 6 évfolyamosoké 25, a 4(5) évfolyamos gimnáziumoké pedig 12 százalékponttal haladja meg a fővárosi átlagot. Mindhárom gimnáziumi képzéstípusra érvényes, hogy a legnagyobb mértékű (18, 33, 13 százalékpontnyi) pozitív eredményeltérést tanulóik a kapcsolatok és összefüggések műveleti típusú feladatokon érték el. A szakközépiskolák tanulóiMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8.

28

nak eredménye 1 százalékponttal marad el a fővárosi átlagtól, a szakiskolák elmaradása 18 százalékpontnyi. A két utóbbi képzéstípus esetén nincs jellemző eltérés az átlagokban a művelettípusok szerinti bontásban. A 33. ábra ugyanilyen szempontok alapján mutatja az elbeszélő típusú szövegekhez tartozó itemek nehézségi és megoldási szintjét.

33. ábra. Az elbeszélő szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként.

A kétszer annyi könnyű (1-4. nehézségi szint), mint nehéz (5-7. szint) feladaton a látszólag magas eredmények mellett sem értek el a fővárosi tízedikesek az országos átlagtól eltérő eredményt. A 8, 6 és 4(5) évfolyamos gimnazistáknak a fővárosi átlagot 11, 17 és 9 százalékponttal meghaladó teljesítményében ennél a szövegtípusnál is a kapcsolatok és összefüggések műveleti típusú feladatokon elért, a többi műveletnél lényegesen magasabb eredménye jellemzi. A szakközépiskolások eredményének a fővárosi átlagtól 1 százalékponttal történő elmaradása szintén a kapcsolatok és összefüggések műveleti típuson jelentkezik, csakúgy, mint a szakiskolások esetében a legnagyobb, 17 százalékpontos elmaradás. A 34. ábra a magyarázó típusú szövegekhez tartozó itemek nehézségi és megoldási szintjét mutatja be.

34. ábra. A magyarázó szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként.


29

Az országos átlagtól 1 százalékponttal magasabb fővárosi átlagot a magyarázó szövegeken megoldott kapcsolatok és összefüggések, valamint az értelmezés műveletét igénylő feladatokon nyújtott ugyanennyivel magasabb teljesítmény eredményezi. A gimnazisták 14, 24 és 12 százalékponttal magasabb eredményét ellensúlyozza a szakközépiskolások 1, a szakiskolások 17 százalékpontnyi elmaradása a fővárosi átlagtól. A 8 és 6 évfolyamos gimnazisták teljesítménye valamelyest alacsonyabb a kapcsolatok és összefüggések műveleti területen, mint a másik kettőn, a 4(5) évfolyamos gimnazisták, a szakközépiskolások és szakiskolások a magyarázó szövegekhez kapcsolódó bármely műveleti típusú feladatokon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak. 4.2.5. A szövegértés-feladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint Az 35. ábra az információ-visszakeresés gondolkodási műveletének megoldottságát vizsgálja a három szövegtípuson.

35. ábra. Az információ-visszakeresés gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként.

A legkevésbé bonyolult szövegkezelési művelethez tartozó feladatokat összességében az országos átlagnál 1 százalékponttal magasabb eredménnyel oldották meg a fővárosi tanulók, mely eltérés a dokumentum típusú szövegek információ-visszakeresési feladatin teljesített 2 százalékpontnyival magasabb eredménynek köszönhető. A gimnazisták átlaga 12, 19, illetve 10 százalékponttal haladja meg a fővárosi átlagot, a szakközépiskolásoké azzal egybeesik, a szakiskolásoké 16 százalékponttal marad el attól. Ezen a művelettípuson a 8 és 6 évfolyamos gimnazisták eredménye a magyarázó, míg a 4 évfolyamosoké a magyarázó és a dokumentumszövegeken magasabb. A szakközépiskolások teljesítménye egyik szövegtípus esetén sem tér el a fővárosi átlagtól, a szakiskolások teljesítménye pedig az elbeszélő szövegekből visszakeresett információk terén a legmagasabb. A 36. ábra alapján összehasonlíthatjuk az egyes iskolatípusokban tanuló diákok teljesítményét a szöveg tartalmi, logikai kapcsolatainak, összefüggéseinek felismerését igénylő feladatok megoldásának szempontjából.


30

36. ábra. A kapcsolatok, összefüggések felismerése gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként.

Az ehhez a műveleti típushoz tartozó feladatokon elért fővárosi eredmény nem tér el az országostól annak ellenére, hogy az országosnál 1 százalékponttal magasabb a fővárosi teljesítmény a magyarázó szövegek feladatain. A gimnazisták eredménye 15, 26, 12 százalékponttal magasabb a fővárosi átlagnál, a szakközépiskolásoké 1, a szakiskolásoké 17 százalékponttal marad el tőle. A gimnazisták a dokumentum típusú szövegel feladatin értek a többi szövegtípushoz tartozó feladaténál lényegesen magasabb eredményeket, a szakközépiskolások és a szakiskolások esetében ilyen tendencia nem figyelhető meg. Az 37. ábra a legösszetettebb gondolkodási műveletet, az értelmezést vizsgálja.

37. ábra. Az értelmezés gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként

A fővárosi átlag az országosnál 1 százalékponttal magasabb az elbeszélő és magyarázó szövegtípus feladatain elért 1-1 százalékponttal magasabb teljesítmények eredményeként. A gimnazisták a fővárosi átlagnál 13, 21 és 11 százalékponttal magasabb átlaggal oldották meg ezeket a feladatokat, a szakközépiskolás átlag nem tér el ettől, a szakiskolások teljesítménye 16 százalékpontnyival alacsonyabb. A 8 és 4(5) évfolyamos gimnazisták eredménye csekély mértékben magasabb a dokumentum és a magyarázó szövegek értelmezési feladatain, a 6 évfolyamos gimnazisták magyarázó szövegeken elért, a fővárosi átlagnál 27 százalékponttal magasabb teljesítménye több mint szembetűnő. Összefoglalásként a 2012-es mérés néhány jellemzőjére szeretnék kitérni.


31



A fővárosi átlagok többségükben meghaladják az országos értékeket, illetve azonos szinten helyezkednek el azokkal (38. ábra).

38. ábra. Az egyes feladatokon elért fővárosi teljesítmények eltérése az országos átlagtól (százalékpontban).



Az eltérés jellemzően 1-2 százalékpontnyi, ám a feladatok legkisebb arányában negatív, ennél nagyobb részben nem tér el tőle, és a legnagyobb arányban magasabb. Az országos átlagot meghaladó eredmények elsősorban a dokumentum és magyarázó típusú szövegeknél, valamint az információkeresés és az értelmezés műveletekhez tartozó feladatok esetében jellemzőek.

4.2.6. Javaslatok a szövegértés fejlesztésére A 2012. évi országos kompetenciamérés szövegértés-eredményei alapján egyes képzéstípusok fővárosi tanulói különböző teljesítménymintázatot mutattak bizonyos szövegtípusokhoz és gondolkodási műveletekhez kapcsolódó feladatokon:  









a dokumentum típusú szövegeken mindhárom művelettípushoz tartozó feladatokon nagyon alacsony a szakiskolai tanulók teljesítménye, az elbeszélő típusú szövegeken jellemzően alacsonyabban teljesítettek a 4(5) évfolyamos gimnazisták a 6 és 8 évfolyamos társaiknál kapcsolatok és összefüggések, valamint értelmezés művelettípusú feladatokon, és ugyanez állapítható meg a szakiskolásokról, magyarázó típusú szövegeken mindhárom művelettípushoz tartozó feladatokon elmarad a 4(5) évfolyamos gimnazisták teljesítménye a többi gimnazistáétól, és nagyon alacsony a szakiskolai tanulók teljesítménye, információvisszakeresés feladatokon elbeszélő szövegeken a 6 és 4(5) évfolyamos gimnazisták eredménye marad el jelentősebben, míg szakiskolások esetében dokumentum és magyarázó szövegeken, kapcsolatok és összefüggések felismerését igénylő feladatokon magyarázó szövegek esetén a gimnazisták mindegyike gyengébb teljesítményt nyújtott, a szakiskolások pedig szövegtípustól függetlenül alacsony eredményt értek el, értelmezést elváró feladatokon a szakiskolások dokumentum típusú szövegeken nyújtottak nagyon leszakadó eredményt.

Ez alapján – a korábbi évek elemzéseiben már részletesen kifejtett általános fejlesztési javaslatokon túl - a indokoltnak látszik: 

a szakiskolai tanulók általános fejlesztése minden szövegtípus bármely művelete vonatkozásában,


32

 

a szakközépiskolások célirányos fejlesztése a kapcsolatok és összefüggések felismerése terén, valamint a magyarázó típusú szövegek kezelését illetően a gimnazisták esetében fejlesztő beavatkozás megvalósítása a kapcsolatok és összefüggések még pontosabb felismerése céljából o ezen belül a 4(5) évfolyamos gimnazisták elbeszélő és magyarázó típusú szövegek kezelési képességeinek javítása.


33

5. A CSALÁDI HÁTTÉR HATÁSA A TELJESÍTMÉNYRE A tanulói kérdőíven egyes kérdésekre adott válaszok összesítésével családiháttér-indexet (CSHI) alakított ki az Országos kompetenciamérés (OKM), melynek számítási módja 7 a 2006. évi mérés óta változatlan. A cél egy olyan mutató létrehozása volt, mely a legtöbb tanuló esetében létezik, egyben a legnagyobb magyarázóerővel bír az azonos képességű tanulók teljesítményei között. A CSHI súlyozva tartalmazza a tanuló otthonában található könyvek számát 8, a szülők iskolai végzettségét 9, van-e a családnak számítógépe10, és vannak-e a tanulónak saját könyvei11. A kérdőíven szolgáltatott adatok alapján az index értékét a 2012. évi mérés során országosan a tanulók 78%-ára lehetett kiszámítani. A számított CSHI-értékek korrelációja a szövegértés- és matematikai eszköztudásképességpontokkal 0,45 és 0,53 között változott12, tehát a modell magyarázóereje 20-28% között található, mely értékek az elmúlt évhez képest nem változtak. A fővárosi 85 középfokú oktatási intézmény 119 telephelyére messze az országos átlag alatt, csupán alig több mint a fele esetében lehetett kiszámítani a CSHI-t (13. táblázat). 13. táblázat. A CSHI-vel rendelkező/nem rendelkező fővárosi telephelyek száma és aránya. A fővárosi telephelyek rendelkezik CSHI-vel

száma 67

aránya 56%

44

37%

0

0%

legfeljebb 2/3-ának van CSHI-je a CSHI-vel rendelkezők/nem rendelkezők eredménye eltér

8

7%

119

100%

legfeljebb 9 tanulónak volt adata összesen

Az adatok foghíjas volta miatt a fővárosi intézményrendszer egészére érvényes következtetéseket azonban nem lehet levonni. Iskolatípusonként változó mértékben nem rendelkezünk telephelyi CSHI-adatokkal (14. táblázat). 14. táblázat. A fővárosi telephelyek eloszlása és azon telephelyek aránya, amelyek rendelkeznek CSHI-vel. Fővárosi telephelyek összes 8 osztályos gimnázium

1%

CSHI-vel rendelkező 1%

6 osztályos gimnázium

2%

1%

4 osztályos gimnázium

17%

12%

szakközépiskola

55%

35%

szakiskola

25%

8%

Összesen

100%

56%

Az országos és a fővárosi CSHI-átlagok jelentős mértékben eltérnek egymástól (39. ábra).

7

Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. Melléklet (82. oldal) http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/orszmer2011/orszjel_2011.pdf Utolsó megtekintés 2012.05.31. 8 Vö. 17. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanuló otthonában található könyvek száma szerint In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (34. oldal) 9 Vö. 15. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az anya iskolai végzettsége szerint és 16. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az apa iskolai végzettsége szerint. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (32-33. oldal) 10 Vö. 19. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (35. oldal) 11 Vö. 18. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (35. oldal) 12 Vö. 21. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés településtípusonként, illetve képzési formák szerint. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (37. oldal)


34

39. ábra. Az országos és a fővárosi iskolatípus szerinti CSHI-átlagok.

Az egyetlen osztálynyi 8 évfolyamos gimnazisták átlaga alacsonyabb az országos hasonló átlagnál, a többi képzéstípusé negyed-félszórásnyival magasabb az országos értéknél. Telephelyenkénti szinten igazán leszakadó, az országos szociokulturális átlagtól egy szórásnyival elmaradó mértékű lemaradást nem mutatott ki az OKM azon fővárosi telephelyek között, amelyekre tudott számítani CSHI-t (40. ábra).

40. ábra. A fővárosi számított értékkel rendelkező telephelyek CSHI-értékei.

A telephelyek többsége átlag körüli, vagy jócskán afeletti értékkel rendelkezik. Az országos összes telephelyhez, valamint az azonos képzéstípus szerinti telephelyek átlagához hasonlítva nem különbözik számottevően a fővárosi telephelyek eredménye, de nagyobb azon telephelyek aránya, amelyeknek a teljesítménye szignifikánsan gyengébb (41. ábra).


35

41. ábra. A CSHI-vel rendelkező fővárosi telephelyek valós teljesítménye a várt teljesítményértékhez képest.

Igazán feltűnő a szignifikánsan jobb szövegértés-teljesítmények alacsony aránya, matematikai eszköztudás területén valamelyest jobbak az arányok. Azon telephelyekre vonatkoztatva, melyek mind a 2010., mind a 2012. évi mérés során rendelkeztek CSHI-vel, megvizsgáltuk, hogy a 2010. évi mérés alapján várhatótól milyen mértékben és arányban tér el a 2012-es eredmény (42. ábra).

42. ábra. A 2010. és a 2012. évben is CSHI-vel rendelkező fővárosi telephelyek 2012-es teljesítménye a 2010. évi alapján várt teljesítményértékhez képest.

A szövegértés-eredmények nagyjából harmadolva jelennek meg, ezzel szemben a matematikai eszköztudás, különösen a telephelyi összehasonlításban az eredmények stagnálását mutatja.


36

6. ÖSSZEGZÉS Az Országos kompetenciamérés és annak jelentései az adott mérési év eredményeinek több szempontú országos, fenntartói és intézményi, valamint telephelyi elemzéseit bocsátja rendelkezésre. Az iskolák saját jelszóval ennél részletesebb lekérdezéseket végezhetnek, osztály-, és tanulócsoportszintű adatokat nyerve, melyre már fejlesztési terveket lehet készíteni. Az Országos kompetenciamérés — külső mérés lévén — objektív, összehasonlításra alkalmas képet ad az intézmény és egyes telephelyeinek teljesítményéről, melyhez azonban a helyi konkrét specialitások ismeretében az adott intézmény pedagógusai tudják hozzáfűzni a saját empirikus tapasztalataikat. Fontos ezt évről évre meg is tenniük, hiszen a két információforrás kiegészíti, magyarázza egymást, és a kettőből nyerhető csak teljes kép a tanulók összetételét, motivációját, előismereteit illetően. Ebben nagy segítségére lehet az intézménynek a működő értékelési rendszerének a tanulói tudásszintmérésre irányuló alrendszere, mely a belépéstől kezdődően visszacsatolás jelleggel információval látja el a pedagógusokat, a szakmai munkaközösségeket a tanulók körében végzett fejlesztőmunka hatékonyságát, az időarányos fejlődést illetően. Egy iskola tanulóinak több évre visszamenőlegesen lekért és összehasonlított adatai hasonlatosságokat mutatnak a tanulói teljesítmények jellegzetes hiányosságait illetően. Erre a 9. évfolyamra lépő osztály esetében fejlesztés dolgozható ki és valósítható meg, melynek hatása lemérhető a 10. évfolyam végén sorra kerülő kompetenciamérés során. E fejlesztőmunka során azonban nem szabad szem elől téveszteni egy nagyon fontos szempontot: a kompetenciamérés feladatai nem alkalmasak a vizsgált kompetenciák fejlesztésére. Azok a napi tanítási gyakorlat során fejlődnek, a fokozatosan nehezedő gyakorlófeladatok megoldása során. A kompetenciamérő feladatok gyakoroltatásával csupán azt érhetjük el, hogy a tanulók a feladattípusok ismeretében hamarabb érnek a feladatsor végére, de miután csak feladatmegoldási sebességük lesz fejlettebbek, képességeik nem, a mért kompetenciaszintjük — amely szinten levő feladatot még legalább 50%-os valószínűséggel meg tudnak oldani — ugyanaz marad.


37

7. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. Oktatási Hivatal, 2012. http://www.kir.hu/okmfit/files/OKM_2012_Orszagos_jelentes.pdf Budapest Főváros Önkormányzat FIT-jelentés: 2012  

Fenntartói jelentés 10. évfolyam Fenntartói jelentés. Összefoglalás

http://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=f&id=30100000 Fővárosi fenntartású intézmények FIT-jelentés: 2012    

Intézményi jelentés 10. évfolyam Intézményi jelentés. Összefoglalás Telephelyi jelenté 10. évfolyam Telephelyi jelentés. Összefoglalás

Országos kompetenciamérés 2012. Feladatok és jellemzői matematika 10. évfolyam. OH KMÉO, Budapest, 2013. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2012/OKM2012_feladatok_jell emzoik_matematika_10.pdf Országos kompetenciamérés 2012. Feladatok és jellemzői szövegértés 10. évfolyam. OH KMÉO, Budapest, 2013. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2012/OKM2012_feladatok_jell emzoik_szovegertes_10.pdf Útmutatók a 2012. évi jelentések ábráinak értelmezéséhez 

Útmutató a Fenntartói jelentés ábráinak értelmezéséhez http://www.kir.hu/okmfit/files/OKM2012_Utmutato_az_Fenntartoi_jelentes_abrainak_ertelme zesehez.pdf



Útmutató az Intézményi jelentés ábráinak értelmezéséhez http://www.kir.hu/okmfit/files/OKM2012_Utmutato_az_Intezmenyi_jelentes_abrainak_ertelme zesehez.pdf



Útmutató a Telephelyi jelentés ábráinak értelmezéséhez http://www.kir.hu/okmfit/files/OKM2012_Utmutato_a_Telephelyi_jelentes_abrainak_ertelmez esehez.pdf

Változások az Országos kompetenciamérés skáláiban. http://www.kir.hu/okmfit/files/Valtozasok_az_Orszagos_kompetenciameres_skalaiban.pdf


38

8. ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. Az intézményi telephelyek képzéstípusok szerinti száma és aránya .......................................... 4 2. ábra. A jelentésben szereplő tanulók létszámának, valamint arányának alakulása képzéstípusonként ........ 4 3. ábra. A jelentésben szereplő és nem szereplő tanulók arányának alakulása az előző év végi matematikajegy szerinti bontásban .............................................................................................................. 5 4. ábra. A jelentésben szereplő és nem szereplő tanulók arányának alakulása az előző év végi matematikajegy szerinti bontásban képzéstípusonként ....................................................................................... 5 5. ábra. A Fővárosi Önkormányzathoz képest szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő fenntartók számának és arányának alakulása .............................................................................. 6 6. ábra. A Fővárosi Önkormányzathoz képest szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő fenntartók arányának alakulása öt, egymást megelőző mérési év viszonylatában .................................... 6 7. ábra. Az átlagos eredmények alakulása .................................................................................. 7 8. ábra. A matematika átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulása ............................................ 7 9. ábra. A tanulók képességeloszlása az egyes képzéstípusokban matematikából .................................... 8 10. ábra. A telephelyenkénti átlagos eredmények alakulása matematikából ......................................... 9 11. ábra. A szövegértés átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulása ........................................... 9 12. ábra. A tanulók képességeloszlása az egyes képzéstípusokban szövegértésből .................................. 10 13. ábra. A telephelyenkénti átlagos eredmények alakulása szövegértésből ......................................... 11 14. ábra. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása matematikából ............................................. 12 15. ábra. A gimnáziumi telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából ........ 12 16. ábra. A szakközépiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából .. 12 17. ábra. A szakiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából ......... 13 18. ábra. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása szövegértésből ............................................. 13 19. ábra. A gimnáziumi telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből ......... 14 20. ábra. A szakközépiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből ... 14 21. ábra. A szakiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből .......... 14 22. ábra. A két év alatti változás a telephelyenkénti átlagos eredmények alapján matematikából .............. 15 23. ábra. A két év alatti változás a telephelyenkénti átlagos eredmények alapján szövegértésből .............. 16 24. ábra. A mennyiségek és műveletek tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként ............................................................................................................. 19 25. ábra. A hozzárendelések és összefüggések tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként ............................................................................................................. 20 26. ábra. Az alakzatok síkban és térben tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként ............................................................................................................. 21 27. ábra. Az események statisztikai jellemzői és valószínűsége tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként ....................................................................................... 21 28. ábra. A tényismeret és műveletek gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként ............................................................................................................. 22 29. ábra. A modellalkotás, integráció gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként ............................................................................................................. 23 30. ábra. A komplex megoldások és kommunikáció gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként .................................................................................................... 23 31. ábra. Az egyes feladatokon elért fővárosi teljesítmények eltérése az országos átlagtól (százalékpontban). ................................................................................................................................... 24 32. ábra. A dokumentum szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. .............. 28 33. ábra. Az elbeszélő szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként................... 29 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8.

39

34. ábra. A magyarázó szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. ................. 29 35. ábra. Az információ-visszakeresés gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. ............................................................................................................ 30 36. ábra. A kapcsolatok, összefüggések felismerése gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. ................................................................................................... 31 37. ábra. Az értelmezés gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként .... 31 38. ábra. Az egyes feladatokon elért fővárosi teljesítmények eltérése az országos átlagtól (százalékpontban). ................................................................................................................................... 32 39. ábra. Az országos és a fővárosi iskolatípus szerinti CSHI-átlagok. ................................................. 35 40. ábra. A fővárosi számított értékkel rendelkező telephelyek CSHI-értékei. ...................................... 35 41. ábra. A CSHI-vel rendelkező fővárosi telephelyek valós teljesítménye a várt teljesítményértékhez képest. ................................................................................................................................... 36 42. ábra. A 2010. és a 2012. évben is CSHI-vel rendelkező fővárosi telephelyek 2012-es teljesítménye a 2010. évi alapján várt teljesítményértékhez képest. ............................................................................ 36


40

9. TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat. A feladatok megoszlása a gondolkodási műveletek és a tartalmi területek szerint .................. 17 2. táblázat. A feladatok számának megoszlása képességszintek szerint matematikai eszköztudásból ........... 17 3. táblázat. A matematika eszköztudás teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix szerint ................ 18 4. táblázat. A 2012-es mérés 10. évfolyamos matematika eszköztudás feladatlapjának néhány jellemzője .... 18 5. táblázat. A fővárosi fenntartású intézmények tizedikes évfolyamainak matematika eszköztudás-eredményei az országos eredmények tükrében, standardpontban .................................................................... 19 6. táblázat. A matematika eszköztudás képességszintjeinek alsó határai ............................................ 19 7. táblázat. A feladatok megoszlása a gondolkodási műveletek és szövegtípus szerint. ............................ 25 8. táblázat. A feladatok számának megoszlása képességszintek szerint szövegértésből ............................ 26 9. táblázat. A 2012-es mérés 10. évfolyamos szövegértés feladatlapjának néhány jellemzője .................... 27 10. táblázat. A fővárosi fenntartású intézmények tizedikes évfolyamainak szövegértés-eredményei az országos eredmények tükrében, standard pontban .................................................................................. 27 11. táblázat. A szövegértés képességszintjeinek alsó határai........................................................... 27 12. táblázat. A szövegértés teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix szerint .............................. 28 13. táblázat. A CSHI-vel rendelkező/nem rendelkező fővárosi telephelyek száma és aránya. ..................... 34 14. táblázat. A fővárosi telephelyek eloszlása és azon telephelyek aránya, amelyek rendelkeznek CSHI-vel. .. 34


41

10.

MELLÉKLETEK

10.1. Képességszint, a 2012. évi országos kompetenciamérés feladatai és legfontosabb jellemzői matematika eszköztudásból, szövegértésből

Országos kompetenciamérés 2012. Feladatok és jellemzői matematika 10. évfolyam. OH KMÉO, Budapest, 2013. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2012/OKM2012_feladatok_jell emzoik_matematika_10.pdf

Országos kompetenciamérés 2012. Feladatok és jellemzői szövegértés 10. évfolyam. OH KMÉO, Budapest, 2013. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2012/OKM2012_feladatok_jell emzoik_szovegertes_10.pdf

10.2. A teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix, képzéstípus és nemek szerint

Matematikateljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix, képzéstípus és nemek szerint Mennyiségek és műveletek tartalmi terület feladatainak megoldottsága Gondolkodási művelet


Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció

2.

MI27501

86%

88%

96%

100%

4-5 évf. gimn. 93%

2.

MI18301

80%

82%

91%

97%

86%

82%

66%

81% 83%

2.

MI06201

72%

71%

81%

92%

83%

71%

54%

73% 69%

3.

MI04601

58%

58%

60%

69%

59%

59%

47%

57% 58%

4.

MI06202

63%

63%

81%

96%

97%

63%

33%

66% 61%

5.

MI32101

33%

34%

56%

88%

43%

34%

14%

30% 36%

5.

MI21201

31%

31%

52%

88%

76%

31%

11%

29% 33%

6.

MI29401

37%

35%

43%

68%

38%

35%

25%

34% 36%

6.

MI22901

46%

44%

59%

90%

52%

44%

29%

43% 45%

6.

MI10702

19%

17%

30%

65%

34%

17%

4%

10% 23%

7.

MI29402

5%

4%

10%

38%

3%

4%

0%

Szint Azonosító Országos Főváros


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

SzakSzak- Lány Fiú középiskola iskola 89% 68% 86% 89%

4%

5%

42

Hozzárendelések és összefüggések tartalmi terület feladatainak megoldottsága Gondolkodási művelet




1.

MI27301

89%

90%

96%

100%

4-5 évf. gimn. 93%

2.

MI15801

76%

76%

83%

99%

90%

76%

61%

71% 80%

5.

MI29001

65%

64%

77%

92%

83%

63%

46%

60% 67%

5.

MI27302

59%

60%

78%

96%

59%

58%

38%

54% 65%

4.

MI14101

30%

31%

52%

83%

59%

31%

10%

24% 37%

5.

MI16401

54%

54%

72%

87%

69%

54%

35%

51% 57%

6.

MI27502

31%

32%

46%

92%

55%

32%

18%

22% 40%

6.

MI23501

45%

47%

61%

83%

52%

47%

32%

45% 49%

6.

MI10603

26%

27%

39%

69%

34%

27%

11%

23% 30%

6.

MI15802

49%

49%

57%

94%

69%

49%

34%

40% 56%

6.

MI02901

24%

25%

45%

91%

38%

25%

6%

19% 30%

7.

MI10601

28%

28%

36%

49%

41%

28%

19%

27% 29%

7.

MI31501

6%

6%

14%

68%

3%

6%

0%

7.

MI04901

25%

24%

35%

81%

28%

24%

17%

7.

MI00401

8%

7%

14%

32%

14%

7%

1%


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.


4%

7%

21% 26% 5%

9%

Alakzatok síkban és térben tartalmi terület feladatainak megoldottsága Gondolkodási művelet




1.

MI26901

84%

84%

89%

97%

4-5 évf. gimn. 97%

2.

MI17801

82%

90%

92%

99%

100%

91%

85%

89% 92%

3.

MI25501

61%

64%

72%

87%

79%

63%

50%

62% 65%

3.

MI20701

66%

67%

73%

94%

83%

67%

52%

65% 69%

4.

MI35801

57%

61%

78%

94%

86%

61%

36%

56% 64%

6.

MI26501

25%

24%

38%

79%

38%

24%

13%

25% 24%

6.

MI99901

23%

25%

34%

62%

52%

25%

10%

16% 32%

6.

MI08201

33%

34%

51%

82%

28%

34%

13%

30% 37%

6.

MI07901

27%

27%

44%

76%

52%

27%

9%

26% 28%

7.

MI99801

26%

26%

35%

69%

21%

26%

19%

23% 29%

7.

MI23502

8%

7%

14%

58%

14%

7%

2%

6.

MI34801

45%

44%

59%

88%

69%

44%

29%

43% 46%

7.

MI25002

19%

18%

34%

73%

52%

18%

6%

17% 19%

7.

MI25201

35%

35%

39%

76%

66%

35%

32%

32% 38%



8 évf. gimn.

6 évf. gimn.


5%

8%

43

Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Gondolkodási művelet Tényismeret és műveletek



2.

MI00602

80%

81%

88%

95%

4-5 évf. gimn. 86%

3.

MI23901

59%

59%

67%

82%

69%

58%

49%

61% 57%

3.

MI23001

79%

81%

91%

97%

97%

81%

59%

82% 80%

4.

MI35101

56%

60%

72%

78%

76%

60%

45%

55% 63%

6.

MI34001

30%

29%

44%

82%

38%

29%

14%

29% 29%

6.

MI11002

27%

28%

45%

86%

41%

28%

16%

26% 29%

6.

MI14402

26%

28%

48%

92%

55%

28%

6%

27% 29%

7.

MI09801

31%

30%

38%

50%

28%

30%

20%

30% 30%

7.

MI12502

15%

14%

28%

71%

17%

14%

2%

12% 17%

7.

MI11001

28%

29%

40%

73%

41%

29%

22%

24% 33%

6.

MI28201

24%

24%

45%

90%

34%

24%

6%

21% 26%

6.

MI24901

29%

26%

45%

91%

55%

26%

6%

24% 28%

7.

MI01702

10%

10%

20%

76%

3%

10%

1%

7% 12%


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.


Tényismeret és műveletek gondolkodási művelet feladatainak megoldottsága Tartalmi terület



Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége


8 évf. gimn.

4-5 évf. gimn. 100% 93%

6 évf. gimn.


2.

MI27501

86%

88%

96%

2.

MI18301

80%

82%

91%

97%

86%

82%

66%

81% 83%

2.

MI06201

72%

71%

81%

92%

83%

71%

54%

73% 69%

3.

MI04601

58%

58%

60%

69%

59%

59%

47%

57% 58%

4.

MI06202

63%

63%

81%

96%

97%

63%

33%

66% 61%

1.

MI27301

89%

90%

96%

100%

93%

90%

77%

87% 92%

2.

MI15801

76%

76%

83%

99%

90%

76%

61%

71% 80%

5.

MI29001

65%

64%

77%

92%

83%

63%

46%

60% 67%

5.

MI27302

59%

60%

78%

96%

59%

58%

38%

54% 65%

1.

MI26901

84%

84%

89%

97%

97%

84%

75%

82% 85%

2.

MI17801

82%

90%

92%

99%

100%

91%

85%

89% 92%

3.

MI25501

61%

64%

72%

87%

79%

63%

50%

62% 65%

3.

MI20701

66%

67%

73%

94%

83%

67%

52%

65% 69%

2.

MI00602

80%

81%

88%

95%

86%

81%

66%

82% 80%

3.

MI23901

59%

59%

67%

82%

69%

58%

49%

61% 57%


44

A modellalkotás, integráció gondolkodási művelet feladatainak megoldottsága Művelettípus



Alakzatok síkban és térben

Események statisztikai jellemzői és valószínűsége

5.

MI32101

33%

34%

56%

4-5 évf. gimn. 88% 43%

5.

MI21201

31%

31%

52%

88%

76%

31%

11%

29% 33%

6.

MI29401

37%

35%

43%

68%

38%

35%

25%

34% 36%

6.

MI22901

46%

44%

59%

90%

52%

44%

29%

43% 45%

4.

MI14101

30%

31%

52%

83%

59%

31%

10%

24% 37%

5.

MI16401

54%

54%

72%

87%

69%

54%

35%

51% 57%

6.

MI27502

31%

32%

46%

92%

55%

32%

18%

22% 40%

6.

MI23501

45%

47%

61%

83%

52%

47%

32%

45% 49%

6.

MI10603

26%

27%

39%

69%

34%

27%

11%

23% 30%

6.

MI15802

49%

49%

57%

94%

69%

49%

34%

40% 56%

6.

MI02901

24%

25%

45%

91%

38%

25%

6%

19% 30%

7.

MI10601

28%

28%

36%

49%

41%

28%

19%

27% 29%

4.

MI35801

57%

61%

78%

94%

86%

61%

36%

56% 64%

6.

MI26501

25%

24%

38%

79%

38%

24%

13%

25% 24%

6.

MI99901

23%

25%

34%

62%

52%

25%

10%

16% 32%

6.

MI08201

33%

34%

51%

82%

28%

34%

13%

30% 37%

6.

MI07901

27%

27%

44%

76%

52%

27%

9%

26% 28%

7.

MI99801

26%

26%

35%

69%

21%

26%

19%

23% 29%

7.

MI23502

8%

7%

14%

58%

14%

7%

2%

3.

MI23001

79%

81%

91%

97%

97%

81%

59%

82% 80%

4.

MI35101

56%

60%

72%

78%

76%

60%

45%

55% 63%

6.

MI34001

30%

29%

44%

82%

38%

29%

14%

29% 29%

6.

MI11002

27%

28%

45%

86%

41%

28%

16%

26% 29%

6.

MI14402

26%

28%

48%

92%

55%

28%

6%

27% 29%

7.

MI09801

31%

30%

38%

50%

28%

30%

20%

30% 30%

7.

MI12502

15%

14%

28%

71%

17%

14%

2%

12% 17%

7.

MI11001

28%

29%

40%

73%

41%

29%

22%

24% 33%


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.


5%

8%

Komplex megoldások és kommunikáció gondolkodási művelet feladatainak megoldottsága 4-5 Szak8 évf. 6 évf. Szak- Lány Fiú Művelettípus Szint Azonosító Országos Főváros évf. középgimn. gimn. iskola gimn. iskola 6. MI10702 19% 17% 30% 65% 34% 17% 4% 10% 23% Mennyiségek és műveletek 7. MI29402 5% 4% 10% 38% 3% 4% 0% 4% 5% Hozzárendelések és összefüggések

Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége

7.

MI31501

6%

6%

14%

68%

3%

6%

0%

7.

MI04901

25%

24%

35%

81%

28%

24%

17%

7.

MI00401

8%

7%

14%

32%

14%

7%

1%

6.

MI34801

45%

44%

59%

88%

69%

44%

29%

43% 46%

7.

MI25002

19%

18%

34%

73%

52%

18%

6%

17% 19%

7.

MI25201

35%

35%

39%

76%

66%

35%

32%

32% 38%

6.

MI28201

24%

24%

45%

90%

34%

24%

6%

21% 26%

6.

MI24901

29%

26%

45%

91%

55%

26%

6%

24% 28%

7.

MI01702

10%

10%

20%

76%

3%

10%

1%

7% 12%


4%

7%

21% 26% 5%

9%

45

Szövegértés-teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix, képzéstípus és nemek szerint Információ-visszakeresés gondolkodási művelet feladatainak megoldottsága Szövegtípus


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

4-5 évf. gimn.

Szakközépiskola

Szakiskola

Lány

Fiú

2.

OI00201

91%

93%

100%

100%

96%

93%

82%

93%

92%

3.

OI00208

78%

79%

90%

97%

92%

79%

56%

84%

75%

3.

OI03703

74%

75%

97%

91%

86%

75%

56%

76%

74%

Dokumentum 3.

OI03711

83%

85%

93%

96%

92%

85%

71%

86%

84%

4.

OI03705

58%

59%

66%

87%

71%

59%

35%

62%

56%

4.

OI03708

59%

63%

90%

94%

79%

62%

35%

68%

58%

5.

OI03706

58%

60%

69%

87%

73%

59%

44%

61%

59%

1.

OI02002

96%

96%

100%

97%

98%

96%

91%

97%

95%

1.

OI02018

91%

91%

97%

99%

95%

92%

82%

94%

89%

1.

OI02807

90%

90%

86%

97%

95%

90%

81%

93%

89%

2.

OI02813

88%

90%

93%

100%

94%

90%

79%

91%

89%

3.

OI02014

87%

87%

100%

99%

95%

87%

72%

91%

84%

3.

OI02015

75%

74%

79%

96%

82%

73%

62%

75%

73%

3.

OI02810

77%

78%

93%

99%

88%

77%

63%

80%

76%

4.

OI02806

62%

59%

79%

91%

76%

57%

39%

69%

50%

2.

OH01605

90%

90%

97%

100%

97%

91%

78%

92%

89%

2.

OI01306

85%

85%

100%

96%

92%

85%

72%

85%

86%

3.

OH01610

71%

70%

83%

90%

81%

70%

50%

75%

66%

4.

OH01601

56%

57%

79%

87%

72%

56%

35%

55%

59%

4.

OI01322

69%

69%

86%

94%

83%

68%

46%

67%

70%

6.

OI01311

38%

39%

55%

79%

59%

36%

16%

33%

43%

7.

OI01304

26%

28%

47%

59%

38%

27%

14%

23%

32%

Lány

Fiú

Elbeszélő

Magyarázó

Kapcsolatok, összefüggések gondolkodási művelet feladatainak megoldottsága Szövegtípus


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

4-5 évf. gimn.

Szakközépiskola

Szakiskola

2.

OI03716

79%

79%

97%

95%

86%

79%

61%

81%

77%

3.

OI00209

81%

83%

97%

100%

93%

84%

58%

84%

81%

4.

OI03704

66%

68%

97%

94%

80%

68%

43%

71%

65%

Dokumentum 5.

OI03702

51%

54%

66%

74%

63%

53%

37%

57%

50%

6.

OI00206

30%

31%

59%

74%

50%

28%

13%

32%

30%

6.

OI00207

32%

27%

38%

88%

45%

23%

14%

30%

25%

6.

OI00210

51%

52%

83%

96%

71%

49%

29%

51%

53%


46

Szövegtípus Szint Azonosító Országos Főváros

Elbeszélő

Magyarázó

8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

4-5 évf. gimn.

Szakközépiskola

Szakiskola

Lány

Fiú

7.

OI00211

11%

10%

17%

50%

22%

8%

1%

10%

10%

7.

OI03701

24%

25%

41%

58%

37%

24%

11%

25%

25%

2.

OI02017

88%

88%

97%

94%

94%

89%

77%

89%

88%

3.

OI02804

76%

75%

83%

95%

86%

75%

59%

78%

73%

4.

OI02012

65%

66%

86%

88%

77%

66%

48%

68%

65%

4.

OI02803

76%

76%

93%

96%

89%

75%

58%

81%

72%

5.

OI02805

57%

59%

79%

88%

74%

57%

39%

64%

54%

5.

OI02808

46%

45%

59%

79%

57%

43%

28%

51%

39%

1.

OH01606

84%

84%

93%

99%

91%

84%

74%

83%

85%

3.

OH01607

80%

80%

90%

90%

87%

81%

66%

81%

80%

3.

OH01614

82%

84%

100%

99%

93%

85%

61%

87%

82%

3.

OI01321

75%

76%

86%

94%

84%

76%

60%

79%

73%

5.

OI01317

43%

42%

52%

67%

61%

40%

17%

44%

40%

6.

OI01314

50%

52%

59%

90%

65%

51%

33%

48%

55%

7.

OI01310

43%

43%

62%

64%

53%

42%

33%

42%

44%

6 évf. gimn.

4-5 évf. gimn.

Lány

Fiú

Értelmezés gondolkodási művelet feladatainak megoldottsága Szövegtípus


8 évf. gimn.

Szakközépiskola

Szakiskola

3.

OI00213

73%

74%

86%

92%

83%

75%

56%

76%

73%

3.

OI00214

74%

75%

83%

97%

83%

76%

59%

75%

76%

3.

OI03715

60%

59%

76%

83%

69%

58%

48%

58%

60%

Dokumentum 4.

OI00212

69%

70%

79%

91%

83%

70%

45%

71%

69%

4.

OI03710

56%

57%

72%

74%

67%

57%

38%

61%

53%

4.

OI03714

65%

65%

79%

77%

75%

65%

45%

72%

58%

1.

OI02021

92%

92%

97%

94%

95%

93%

84%

92%

92%

3.

OI02812

82%

83%

90%

95%

93%

84%

62%

88%

79%

3.

OI02815

70%

72%

76%

95%

82%

71%

59%

72%

72%

5.

OI02011

56%

57%

90%

79%

70%

55%

42%

59%

55%

5.

OI02819

49%

51%

55%

79%

67%

50%

29%

56%

47%

6.

OI02020

46%

46%

66%

65%

56%

46%

32%

46%

47%

6.

OI02024

36%

38%

52%

63%

48%

37%

21%

41%

35%

7.

OI02022

14%

14%

24%

21%

20%

13%

7%

16%

12%

1.

OH01617

96%

96%

100%

100%

98%

97%

90%

97%

96%

3.

OI01315

64%

66%

79%

94%

77%

65%

51%

61%

70%

4.

OH01616

60%

63%

93%

87%

77%

63%

39%

68%

59%

5.

OI01309

68%

69%

90%

97%

86%

68%

47%

65%

73%

6.

OI01308

35%

35%

52%

67%

51%

34%

15%

35%

36%

6.

OI01316

51%

51%

69%

86%

62%

50%

40%

52%

51%

7.

OI01318

17%

18%

29%

53%

31%

15%

4%

18%

17%

7.

OI01319

18%

19%

28%

46%

34%

17%

4%

17%

21%

Elbeszélő

Magyarázó


47

Dokumentum szövegtípus feladatainak megoldottsága Művelettípus


Kapcsolatok, összefüggések

Értelmezés


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

4-5 évf. gimn.

Szakközépiskola

Szakiskola

Lány

Fiú

2.

OI00201

91%

93%

100%

100%

96%

93%

82%

93%

92%

3.

OI00208

78%

79%

90%

97%

92%

79%

56%

84%

75%

3.

OI03703

74%

75%

97%

91%

86%

75%

56%

76%

74%

3.

OI03711

83%

85%

93%

96%

92%

85%

71%

86%

84%

4.

OI03705

58%

59%

66%

87%

71%

59%

35%

62%

56%

4.

OI03708

59%

63%

90%

94%

79%

62%

35%

68%

58%

5.

OI03706

58%

60%

69%

87%

73%

59%

44%

61%

59%

2.

OI03716

79%

79%

97%

95%

86%

79%

61%

81%

77%

3.

OI00209

81%

83%

97%

100%

93%

84%

58%

84%

81%

4.

OI03704

66%

68%

97%

94%

80%

68%

43%

71%

65%

5.

OI03702

51%

54%

66%

74%

63%

53%

37%

57%

50%

6.

OI00206

30%

31%

59%

74%

50%

28%

13%

32%

30%

6.

OI00207

32%

27%

38%

88%

45%

23%

14%

30%

25%

6.

OI00210

51%

52%

83%

96%

71%

49%

29%

51%

53%

7.

OI00211

11%

10%

17%

50%

22%

8%

1%

10%

10%

7.

OI03701

24%

25%

41%

58%

37%

24%

11%

25%

25%

3.

OI00213

73%

74%

86%

92%

83%

75%

56%

76%

73%

3.

OI00214

74%

75%

83%

97%

83%

76%

59%

75%

76%

3.

OI03715

60%

59%

76%

83%

69%

58%

48%

58%

60%

4.

OI00212

69%

70%

79%

91%

83%

70%

45%

71%

69%

4.

OI03710

56%

57%

72%

74%

67%

57%

38%

61%

53%

4.

OI03714

65%

65%

79%

77%

75%

65%

45%

72%

58%


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

Szakiskola

Lány

Fiú

Elbeszélő szövegtípus feladatainak megoldottsága Művelettípus



4-5 évf. gimn.

Szakközépiskola

1.

OI02002

96%

96%

100%

97%

98%

96%

91%

97%

95%

1.

OI02018

91%

91%

97%

99%

95%

92%

82%

94%

89%

1.

OI02807

90%

90%

86%

97%

95%

90%

81%

93%

89%

2.

OI02813

88%

90%

93%

100%

94%

90%

79%

91%

89%

3.

OI02014

87%

87%

100%

99%

95%

87%

72%

91%

84%

3.

OI02015

75%

74%

79%

96%

82%

73%

62%

75%

73%

3.

OI02810

77%

78%

93%

99%

88%

77%

63%

80%

76%

4.

OI02806

62%

59%

79%

91%

76%

57%

39%

69%

50%

2.

OI02017

88%

88%

97%

94%

94%

89%

77%

89%

88%

3.

OI02804

76%

75%

83%

95%

86%

75%

59%

78%

73%

4.

OI02012

65%

66%

86%

88%

77%

66%

48%

68%

65%

4.

OI02803

76%

76%

93%

96%

89%

75%

58%

81%

72%

5.

OI02805

57%

59%

79%

88%

74%

57%

39%

64%

54%

5.

OI02808

46%

45%

59%

79%

57%

43%

28%

51%

39%


48

Művelettípus

Értelmezés


8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

4-5 évf. gimn.

Szakközépiskola

Szakiskola

Lány

Fiú

1.

OI02021

92%

92%

97%

94%

95%

93%

84%

92%

92%

3.

OI02812

82%

83%

90%

95%

93%

84%

62%

88%

79%

3.

OI02815

70%

72%

76%

95%

82%

71%

59%

72%

72%

5.

OI02011

56%

57%

90%

79%

70%

55%

42%

59%

55%

5.

OI02819

49%

51%

55%

79%

67%

50%

29%

56%

47%

6.

OI02020

46%

46%

66%

65%

56%

46%

32%

46%

47%

6.

OI02024

36%

38%

52%

63%

48%

37%

21%

41%

35%

7.

OI02022

14%

14%

24%

21%

20%

13%

7%

16%

12%

8 évf. gimn.

6 évf. gimn.

Szakiskola

Lány

Fiú

Magyarázó szövegtípus feladatainak megoldottsága Művelettípus



Értelmezés


4-5 évf. gimn.

Szakközépiskola

2.

OH01605

90%

90%

97%

100%

97%

91%

78%

92%

89%

2.

OI01306

85%

85%

100%

96%

92%

85%

72%

85%

86%

3.

OH01610

71%

70%

83%

90%

81%

70%

50%

75%

66%

4.

OH01601

56%

57%

79%

87%

72%

56%

35%

55%

59%

4.

OI01322

69%

69%

86%

94%

83%

68%

46%

67%

70%

6.

OI01311

38%

39%

55%

79%

59%

36%

16%

33%

43%

7.

OI01304

26%

28%

47%

59%

38%

27%

14%

23%

32%

1.

OH01606

84%

84%

93%

99%

91%

84%

74%

83%

85%

3.

OH01607

80%

80%

90%

90%

87%

81%

66%

81%

80%

3.

OH01614

82%

84%

100%

99%

93%

85%

61%

87%

82%

3.

OI01321

75%

76%

86%

94%

84%

76%

60%

79%

73%

5.

OI01317

43%

42%

52%

67%

61%

40%

17%

44%

40%

6.

OI01314

50%

52%

59%

90%

65%

51%

33%

48%

55%

7.

OI01310

43%

43%

62%

64%

53%

42%

33%

42%

44%

1.

OH01617

96%

96%

100%

100%

98%

97%

90%

97%

96%

3.

OI01315

64%

66%

79%

94%

77%

65%

51%

61%

70%

4.

OH01616

60%

63%

93%

87%

77%

63%

39%

68%

59%

5.

OI01309

68%

69%

90%

97%

86%

68%

47%

65%

73%

6.

OI01308

35%

35%

52%

67%

51%

34%

15%

35%

36%

6.

OI01316

51%

51%

69%

86%

62%

50%

40%

52%

51%

7.

OI01318

17%

18%

29%

53%

31%

15%

4%

18%

17%

7.

OI01319

18%

19%

28%

46%

34%

17%

4%

17%

21%

10.3. Intézményenkénti adatok 2008-2012. Budapest Főváros Önkormányzat FIT-jelentés: 2012. Fenntartói jelentés. Összefoglalás http://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=f&id=30100000


49

E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának évi kompetenciamérési eredményeiről

Recommend Documents