E-business modellek és rendszerek a mezőgazdaságban

Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Fórum

Gödöllő, 2004. augusztus 25-27.

E-business modellek és rendszerek a mezőgazdaságban Zimányi Krisztina

1.

Bevezető

„Az elektronikus gazdaság (e-economy), az elektronikus kereskedelem (e-commerce) és az elektronikus üzlet (e-business) egymással szorosan összefüggő, de nem azonos fogalmak. A Hartman és Sifonis (mindketten a Cisco vezető beosztású munkatársai) következőképpen értelmezi őket (Hartman-Sifonis, 200, XVII. o.): „Elektronikus gazdaság: Az a virtuális aréna, ahol az üzletet csinálják, az értéket teremtik és kicserélik, a tranzakciókat lebonyolítják, ahol a közvetlen kapcsolatok kialakulnak és fejlődnek. Ez a virtuális aréna kapcsolódhat a hagyományos piacon lezajló hasonló folyamatokhoz, de ugyanakkor független is azoktól. Elektronikus kereskedelem: Az elektronikus gazdasághoz tranzakcióknak a Világhálón való lebonyolítását jelenti.

tartozó

tevékenység,

Elektronikus üzlet: Bármilyen internetes kezdeményezés – taktikai vagy stratégiai, ami átalakítja az üzleti kapcsolatokat, legyenek azok akár fogyasztók és vállalatok, vállalatok és vállalatok, fogyasztók és fogyasztók közötti vagy vállalaton belüli relációk.” (Bőgel György: Verseny az elektronikus üzletben, 2000, Műszaki kiadó)

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem E-business Kutatóközpontjában végzett felmérése vizsgálta, hogy az EU tagországok közül melyek állnak közel Magyarországhoz az információs társadalom vonatkozásában az Economist Intelligence Unit EReadiness indexét vették alapul, amely immár negyedik éve képez világszerte elismert mutatót a világ hatvan országának e-business környezetének összehasonlítására.

1



1. táblázat: E-Readiness index, a kutatás szempontjából releváns országok e-business környezetének összehasonlítása6

A táblázat világosan mutatja, hogy hazánk e-business környezetének fejlettségéhez az Európai Unió országai közül Görögországé, Spanyolországé, Portugáliáé és Olaszországé áll a legközelebb. Az Európai Unióhoz hamarosan csatlakozó tagjelölt országok közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia nagyon hasonló helyzetben van, mint Magyarország, ezért lehet érdekes az ezekben az országokban működő agrár elektronikus piacterek felkutatása és elemzése. Az említett országokon kívül az EU agrárágazatát tekintve jelentősebb országaira is kiterjedt a vizsgálat mintaértékű megoldásokat keresve. (Németország, Hollandia, Íroszág, Egyesült Királyság) Egy-két példa erejéig az EU leendő és jövőbeli határain kívül eső országokat is kutattak, itt is elsősorban a Magyarországgal megegyező karakterisztikájú országokra, illetve mintaértékű megoldásokra összpontosítva. Az Egyesült Államok és Argentína ezért került be a célországok csoportjába. Ezek az országok vastagított szedéssel vannak jelölve az 1. táblázatban. Hazai technikai feltételek évről- évre javulnak. Ezt jól illusztrálja a 2004. tavaszán készült felmérés:

2



1. ábra: 2004-es felmérések a PC ellátottságról és használatáról

2.

A leggyakrabban használt modellek Rendelési modell

A legegyszerűbb s már klasszikusnak számító modell a Rendelési modell. Miután a kereskedő (szállító) a termékek információit kihelyezte a Világhálóra, a vevő az ajánlatokat összehasonlítva kiválasztja a számára legmegfelelőbbet, s elektronikusan továbbítja megrendelését. Ugyancsak elektronikus úton kapja vissza a szállítólevelet. 2. ábra: A Rendelési modell folyamata

Vevő

Szállító Kiskereskedelmi Kiskereskedelmi hálózat hálózat

Kiskereskedelmi Kiskereskedelmi hálózat hálózat szállítólevél

rendelés Kiskereskedelmi Kiskereskedelmi hálózat hálózat

Web oldal

Választás a kínálatból Szállító

Vevő

Forrás: Ralf Helbig 2001

3



A B2B megoldásokban ennek a modellnek az alkalmazására törekednek, ezért ezen a területen a legelterjedtebb. A B2C esetén a teljes (elektronikus) folyamat a tranzakciós fázisban – az ismert okok miatt - elakadhat. Aktív kínálati modell Ezt a modellt nevezhetnénk Felajánlási modellnek is, mert újdonsága a Rendelési modellhez képest abban áll, hogy a kereskedő (szállító) a termékeinek ismertetését célzottan, konkrét célcsoportokhoz juttatja el, szinte egyedi kínálatot biztosítva. Vannak olyan fejlettebb rendszerek, amelyekben az ügyfél megjelöli az igényeit, s csak a megfelelő paraméterek rögzítése után jelenik meg számára a terméklista. 3. ábra: Az Aktív kínálati modell (Felajánlási rendszer) folyamata

Vevő

Szállító

KiskeresKiskereskedelmikedelmirendszer rendszer


szállítólevél


Web oldal

rendelés Vevő Vevő11

Aktív kínálat

Vevő Vevő22

Aktív kínálat

Vevő Vevő33

egyedi leírás

Vevő Vevőnn

Szállító


Az Aktív kínálati modell az elektronikus üzleti kapcsolat hatékonyságát növelni tudja, hiszen a vásárlóhoz csak azok az információk jutnak el, amelyek számára valóban érdekesek, nem kell keresni az érdektelen információk özönéből. Amennyiben a szállító akciókat hirdet meg, a modell alkalmazásának segítségével a regisztrált ügyfeleket előbb tudja értesíteni a kínálatról. Így gyorsabban és biztosabban jut információhoz a vevő. Mindezek az ügyfélkapcsolatok erősödését is eredményezik. Tender modell A Tender modell újdonsága abban áll, hogy elektronikus úton valósítja meg a hagyományos kereskedelemben már jól bevált és gyakran használt üzleti megoldást, amely 4



igen elterjedt különösen a nagy vállalkozások, intézmények, kormányzat nagyberuházásai esetén. Pl.: autópálya építés. A modell folyamata a hagyományos megoldás folyamatát követi, azaz a vevő egy Tendert ír ki, ajánlat tételre hívva a szállítókat, majd a kereskedők kínálataiból választja ki a legmegfelelőbbet. Természetesen mindez a Világhálón zajlik, elektronikus úton. Az eljárás egyszerűsítése, automatizálása jelentősen lerövidíti a lebonyolításhoz szükséges időt. Itt elsősorban például a sajtóban, egyéb médiában való megjelentetés, a postai beérkezés idejére érdemes gondolni. 4. ábra: A Tender modell folyamata

Szállítók

Vevő

VisszaVisszautasít utasít

Kínálatok Kínálatok Rendelés Rendelés

meghívás az ajánlattételre

Kínálat Kínálat 11 Tender Tender

Tender Tender

Vevő

Kínálat Kínálat 22 Kínálat Kínálat nn

Szállítók


Éppen az alkalmazott technológia miatt szabályozásra vár még néhány olyan terület, amely a hagyományos üzleti megoldásnál már megtörtént. A hagyományos kereskedelemben már megszokott módón az eladónak bizalmas kommunikációban kell állnia a tendert kiíróval. Kérdésként merül fel például, hogy a tender pályázatában konkurensnek számító kereskedők láthatják-e egymás ajánlatait illetve, hogy az egyszer már elküldött ajánlatot meg lehet-e változtatni? Természetesen a tender kiírója a szabályzást megteheti, s ezt a kiírásban rögzítheti, de globális szabályozás után egy nagyon hatékony és átlátható eszköz áll majd az üzleti élet rendelkezésére. Beszerzési társulási modell A kisvállalkozóknak régi problémája, hogy a beszerzéseknél hátrányba kerülhetnek a nagy vállalkozásokkal szemben a beszerzendő termékek kis volumene miatt. Gyakran ugyanazt az árut csak magasabb áron tudják beszerezni. Az elektronikus kereskedelem jó lehetőséget kínál e probléma megoldására. A beszerzési szövetkezetek mintájára virtuális beszerzési társulások jöhetnek létre, több vevő azonos 5



árucikk iránti igényét összegezve, s ezáltal nagyobb kereslettel megjelenve a piacon. A nagyobb kereslet, pedig alacsonyabb árakat, s ezáltal kisebb beszerzési költségeket jelent a kisvállalkozásoknak.

5.ábra: A Beszerzési társulási modelljének folyamata

Választás

Szállító

Vevők

Megrendelés Megrendelés11 Megrendelés Megrendelés22 Megrendelés Megrendelés33 Megrendelés Megrendelés44 Megrendelés Megrendelésnn

Kínálatok Kínálatok


Igény Igény11 Igényt Igényt22 Igény Igény33 Igény Igény44 Igény Igénynn

Igények Igények összesen összesen

Meghívás Meghívás Ajánlattétel Ajánlattételaz az igényekre igényekre

Kínálat Kínálat 11 Kínálat Kínálat 22 Kínálat Kínálat m m

Vevők

Szállító


A beszállítóknak is előnyös ez a modell, hiszen a 8. ábrán jól látható módon a hálón megjelenő igény kielégítését nem kell egy kereskedőnek teljesítenie, hanem több kínálat együttese jut el a virtuális társulást alkotó vásárlókhoz, akik a saját igényeiknek legjobban megfelelő kínálatot fogadják el. Természetesen ez azt is jelentheti, hogy lesz olyan eladó, aki felé nem érkezik megrendelés. Virtuális kooperáció Ez a modell a Batyus modell olyan továbbfejlesztése, amelyben a szállítók is virtuális társulást hoznak létre annak érdekében, hogy mindannyian megrendeléshez jussanak.

6



6. ábra: A Virtuális kooperáció modelljének folyamata

Szállító Vevők

Rendelés Rendelés11 Rendelés Rendelés22

Kínálatok Kínálatok

Rendelések Rendelések

Rendelés Rendelés33 Rendelés Rendelésnn


Tender Tender aa teljes teljes csomagra csomagra

Kínálat Kínálat11 Kínálat Kínálat22 Kínálat Kínálat33 Kínálat Kínálatnn

Vevő Szállítók


Virtuális tőzsde A Virtuális tőzsde modelljében a kis- és középvállalkozók tulajdonképpen a Virtuális kooperációs modellben már ábrázolt módón jelennek meg a Világhálón. Nagy különbség azonban az előző rendszerekhez képest, hogy van egy szereplő, amely a programon kívül álló döntéshozó. A hagyományos tőzsdéhez hasonlóan az ügynök személye, illetve szerepe ugyanis nem hagyható ki a folyamatból. Ő kapja a termelőktől az árukészletre vonatkozó mennyiségi, minőségi stb. információkat, s ő az aki a kínálatokból választ, vásárol, s elad. 7. ábra: A Virtuális tőzsde modelljének folyamata

Eladó, gyártó meghívás az ajánlattételre

Tender Tender aa teljes teljes csomagra csomagra

Virtuális Virtuális árukészlet árukészlet

Kínálatok Kínálatok Ügynök Árukészlet Árukészlet összesen összesen

Árukészlet 1 Árukészlet 2 Árukészlet 3 Árukészlet 4 Árukészlet Árukészletnn

Kínálat Kínálat11 Kínálat Kínálat22 Kínálat Kínálat33 Kínálat Kínálat44 Kínálat Kínálatnn

Árukészlet tulajdonos (termelő)


7



A minden szereplő számára fontos átláthatóságon túl, nagyon jelentős előnye az idő megtakarítás, amelyre a tőzsde esetén különösen igaz a mondás: „Az idő pénz!” 3.

A különböző modellek alkalmazása az értékesítési láncban

Megfigyelhető, hogy a hagyományos kereskedelemben használt üzleti modellek mindegyike megjelenik az elektronikus kereskedelemben maga előnyeivel jelentős többletet adva azoknak. Mint ahogy azonban nem létezik olyan integrált rendszer, amely minden munkafolyamatot képes megoldani, úgy egyik bemutatott modell sem alkalmas az értékesítési lánc minden fázisának lebonyolítására. A folyamatban használt modellek sokszínűségére ad példát a 8. ábrán vázolt gabonaértékesítési lánc. 8. ábra: Elektronikus kereskedelem a gabona-értékesítési láncban

Virtuális kooperáció Virtuális tőzsde

Tender modell

V

Ipar Ipar

E

Nagykereskedő Nagykereskedő

V

E

Áru Áruközvetítők közvetítők V

Élelmiszer

E

Takarmány

Virtuális kooperáció Virtuális tőzsde Tender modell

Gazdálkodó Gazdálkodó V Batyus modell

Alapanyag Alapanyag gyártó gyártó

E

V

Nagykereskedő Nagykereskedő

Rendelési modell Aktív kínálati modell

E

V

E

Tender modell Batyus modell Rendelési modell

Aktív kínálati modell Áru Áruközvetítők közvetítők

Rendelési modell Aktív kínálati modell


Megfigyelhető, hogy a Rendelési modell mellett az Aktív rendelési modellt éppúgy szívesen alkalmazák a gyártók, illetve a nagy kereskedők, hiszen mint marketing eszközt is remekül tudják használni. A folyamatot egészében tekintve elmondható, hogy középpontban nem egyszerűen a kialakított ár, hanem a megrendelési eljárás hatékonysága áll, amelyet elsősorban a 24 órás rendelkezésre álláson túl, a munkaerő kiváltásával érnek el, s ezáltal csökkennek az előállítási költségek.

8



Az elektronikus kereskedelem egyik előnyeként fogalmazódott meg, hogy a vásárló a termékekről pontos és részletes információt kap. Ez akkor lesz pontos, ha az előállítási és értékesítési lánc minden fázisban keletkező információ rögzítésre kerül. A tevékenységek kapcsolódása A tevékenységek kapcsolatát mutatja a 9. ábra. Ebben a helyzetben egy informatikai közvetítőoldal (portál) és az azt esetlegesen kiegészítő szakértői (agrárinformatikusi) hálózat katalizáló szereppel bírhat. Egyrészt a kistérségben fel nem használt termelői készletek eladásra való meghirdetésében játszana szerepet, ezáltal lehetőséget teremtve a földrajzilag távolabb elhelyezkedő vevőkkel való kapcsolatteremtésre, ezáltal a jelenleg fölös gépi kapacitások kihasználása biztosítható volna, illetve inputoldalon a termelési eljárások frissítésére, speciális, helyben nem hozzáférhető anyagok (vegyszerek, adalékok, tápanyagok stb.) vagy kiegészítők, gépek és szolgáltatások megrendelésére. 9. ábra: a kaposvári kistérség mezőgazdasági termékpályái és kapcsolataik

Forrás: BKÁE 2003 Az agrárinformatikusi hálózat épp azokat a kistermelőket célozza meg, akik maguktól nem volnának képesek számítástechnikai infrastruktúrát beszerezni és üzemeltetni, illetve egy internetes portálon át kereskedni vagy információt keresni, illetve azt értelmezni.

9



IRODALOMEGYZÉK 1.

Blahó András: Európai Integrációs Alapismeretek, AULA Kiadó, Budapest, 2003.

2.

Dr. Hajós László: Mezőgazdasági szövetkezetek az Európai Unióban, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000.

3.

Jellen Sándorné – Dr. Lux Róbert – Magony Mónika – Márton András – Dr. Mikulás Ildikó: Útmutató a közös agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt, Budapest, 2003.

4.

http://www.fvm.hu

5.

http://www.agrarkamara.bekescsaba.hu/eu/mellek.html

6.

A tanulmány első fejezetében értékelt internetes oldalak.

7.

BKÁE E-business kutatóközpont: Nemzetközi példák az informatikai eszközök és alkalmazások felhasználására a mezőgazdaság területén

8.

Baumgartner Adél: Forgalombiztosítás az elektronikus kereskedelemben Forrás: http://jogiforum.hu/publikaciok/files/baumgartner_eker(jf).doc http://www.innovacio.hu/tanulmanyok3/innohat4.htm

9.

Ld. Gyertyánfy Péter: A szellemi alkotások joga, különös tekintettel a szerzői jogra, Gazdaság és Jog, 1998. július-augusztus

10.

Verebics János: Elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-ORAC Budapest 2001.

11.

Sári János: Alapjogok – Alkotmánytan II. Osiris, Budapest, 2000. pp. 137.

12.

Szecskay András: Az Internet alapvető Forrás: http://www.szecskay.hu/publikaciok/aszy009.pdf

13.

Virtuális piactér 2003. május LOGISZTIKAI HÍRADÓ - Molnár Zsolt. Forrás: http://www.marketline.hu/

14.

Carl Saphiro – Hal R. Varian: Az információ uralma – A digitális világ gazdaságtana, Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 2000.

10

jogi

problémái

E-business modellek és rendszerek a mezőgazdaságban

Recommend Documents