e A HÉT a Sjk Iwfm hl Í'fféí Hl * Női ruhák,férfiruhák, szőrmenemüek, selyem és egyéb kelmék a legszebben festetnek

*

I

M

«

1

Hl *

Sjk

— A I

XXII.

J

©

C

I

/Sy^r

J r

•

"•"*

Iwfm

G:.

>

"

^

vf

-'.^'í -k

:

y.

«»<

m SZÁZ

ÉVES

CZÉG!

ft

K

IT*?»

é f

/ hl Í'fféí

¡ifcM

ff j

Vi

Női ruhák,férfiruhák, szőrmenemüek, selyem és egyéb kelmék a legszebben festetnek.

i

Gyászesetben ruhák soron kívül festetnek feketére Ruhák l e g s z e b b e n tisztittatnak. Gallér- és kézelő-tisztítás. •

ALAPÍTÁSI

ÉV

1810.

•

e A HÉT a SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA most VIII..

Nénszinház-u.

77

LABIA

MÁRIA

o

t-Í „

^

^

szám.

ERZSÉBET K I R Á L Y N É

SOSFURDO

újonnan átalakitva április 1-én nyílik meg. Kitűnő gyógy eredményék főleg r j r j | lí A I í ) lé N A I Klo- és utóidenyben mersékelt szobaárak. I V I D r t J V / l V H r t L . . Villamos közlekedés Budapest-Kelenföld. - Az elismert természetes budai Király keserűvíz (ezelőtt Mattoni) rr

i v i , e l i telepe

"

A fürdőigazgatóság.

LOHR MÁRIA (KRONFUSZ)

Biztos megélhetést biztosit uri nőknek, kevés tőkebefektetéssel kézi munka- és előnyomdaüzlet, ugy vidéken, mint Pesten, kit szakmabeli oktatásban ingyen részesítünk. — Kívánatra bővebb felvilágosítással szolgál, Hungária Kézimunka Ipar, Vadas és Willheitn VII., Akáczfautcza 59. Telefon 102-46.

CSIPKE-, VEGYTISZTITÓ-, KELMEFESTŐ-, SZŐNYEGPOROLÓ- ÉS SZÖRMEMEGÓVÓ

Alapítva

s a 11111

^pjeam

Telefon

IV., Kecakeméti-utcza 14. sz. I V . kerület, EekU-ut 6 . ezátn. V., Harminczad-utcza 4 . ez.

s i

t

1867.

S7-08.

FIÓKOK:

ITAL.

M

INTÉZETE

BUDAPEST, VIII., BAROSS-U.85.

* [ ELÖKELÖ r

GYÁRI

V I . ker., Andrássy-ut 16. sz. V I . ker., Teréz-körut 3 9 . sz. V I I I . ker., Józeef-körut 2 . sz.

• • j i

i

^

s

®

I MI | ®

1

• * 3

b

csmeredeíi O I LTESÜ ÜVEGBEN *

"tv

A WHITE

Í A

STAR

ÉP r

MgmmL le^feísöbb udvar és az arisztokrácia pezsgője. Alakult 1743 Vezérképviselet:

W e i d m a n J . Bécs

Reggelizés előtt fél pohár = =

SCH 1*11 DTHAUER-f éle

=

Használata valódi áldás gyomorbajosok-

« A A A M H I I M

l

e

m

á

n

d

i

keserűvíz ^ ^ ^

az elrontott m k rot 2-3 óra alatt teln

r

Nagy üveg

x

. M

x x i l . évfolyam.

A HET

HEBJELEN H1HDEH VASÁRNAP. Előfizetési

feltételek:

Egész évre ... _ kor. 2 0 . — Félévre

»

10.—

Negyedévre ... _

»

5.—

13/1098. szám.

löll.

POLITIKAI

ÉS

IRODALMI

SZERKESZTI K I S S

Egyes szám ára 40 fillér.

Bzerkeazttség és Hadólüvatal: BUDAPEST,

Telefonszám : 61—38.

SZEMLE.

Ama

között.

végével

tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése

márczius

lejár, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket hovaelőbb

megújítani szíveskedjenek.

Hirdetések

JÓZSEF.

És

kint újból

ugyanott

felvétele

Budapest, márczius hó 26. Április elsejével kezdődik az u j évnegyed.

—

hogy egyenesen és

intézményezett

újból megszavazott

f o g l a l t j o g a v a n arra,, h o g y a b r u t a l i t á s t s z e t t é fejleszsze ki.

Mert

Egész évre

20 kor.

akarja

bármily

Félévre

10 kor.

állanak:

Negyedévre

5 kor.

Mutatványszámok kivánatra ingyen. A

HÉT

velem, a

az e g y i k

ember

ríteni

harmadik

a

éven-

és a

fegye'l-'

akár művé-

a z t c s a k senki elhitetni n e m gonosz

rendelkezésemre

Ígéretekkel,

kiadóhivatala,

—•

és

és p a r a g r a f u s o k b a

m e t — h a v a n h o z z á kellő t a l e n t u m a —

Előfizetési feltételek:

'

VIII., Népszinház-utcza 22. az.

az

tapasztalatok

emberekről

a másik embert

rá

•—

tudná

is

hogy

kénysze-

e m b e r l e g y i l k o l á s á r a szép s z ó v a l ,

brutális

parancsolóképesség

és p a r a n c s o -

lásra v a l ó m ó d nélkül. Mert hiszen h a ezt megcselekszi

VIII. kér., Népszinház-utcza 22. szám.

néhanapján, akkor felbujtó a neve

és Csemegi szerint

j o g g a l n a g y o b b b ü n t e t é s j á r ki neki, m i n t m a g á n a k a tettesnek.

Krónika.

K ü l ö n ö s ez a j a j g a t á s a J a z m i n ö v i c s A n d r á s á t l ő t t tüdeje miatt. A z

országgyűlésen

meg a

delegácziók-

b a n szinte m o s o l y g ó s k e d v v e l s z a v a z z u k márcz. .

' A k á r igy történt, akár amúgy történt a lejátszódott

azokat

a s z á m o l a t l a n s z á z m i l l i ó k a t , a m i k arra a czélra kelle-

Katonadolog.

sziget. h e l y ő r s é g é b e n

meg

véres

24.

nek,

katona-

esemény,

az

hogy

a

hadseregünk

csakugyan

schlagfertig,

c s a k u g y a n a f e l a d a t a m a g a s l a t á n álló l e g y e n . D e a m i k o r e g y őrmester a k á r i g y ,

a megszavazott

összegeknek

és valóra'- is v á l t j a a h a d ü g y m i n i s z t e r n e k

ezidőszerint

s i m o g a t n i a k a r j á k a d o l g o t , v a g y p e d i g a felförmedés-

c s u k a s z ü r k e elméleteit, a k k o r egyszerre e l k e z d ü n k lár-

j)ártiaknak, amikor természetesen felförmednek megint.

m á z n i azon, h o g y a k a d t e g y altiszt-, a k i a v é r i g is k o m o -

Mert. kétségtelen,

lyan tudta yenni a saját

hogy

egyiknek

mind-j

sincsen i g a z a és az

konzekvencziáit

a k á r a m ú g y lé is v o n j a a v é g s ő

égy az'is, hogy a katonapártiaknak van-e igazuk, amikor '

most már tökéletesen mindegy. E s tökéletesen

egész e s e t b e n i g a z a c s u p á n c s a k a n n a k a Mannlicher-

ezeknek

kötelességét.

Mi a csoda ez ? H i s z e n a t e l e k k ö n y v v e z e t ő t elcsap-

golyófta'k v a n , a m e l y i k . á t j á r t a a J a z m i n ö v i c s ' A n d r á s '

j á k , h a az u j j e l z á l o g t e r h e t v é l e t l e n ü l a B . dápra i r j a

.tüdejét.

rá

Mert a z a g o l y ó á becsületes, őszinte és m i n d e n f é l e kertelés

nélkül

u g y is, h o g y

való

beismerője,

sőt

végső konzekvencziája

meglévőségeknek,

a

mai

mondhatnám itt

helyett.

A

banktisztviselő

irgalmatlanul

sége t e h á t , a m i é r t véres-keservesen f i z e t j ü k ? H o l itt a

álló

logika.? É s h a nincs logika, a k k o r hol v a n a gondol-

v i l á g n a k . É s m e g m e r e m k o c z k á z t a t n i azt az állítást,

k o z á s b e l i h i b a ? R u d o l f őrmesterben, v a g y

hogy

inkább mégis a delegáczióban ?

a hadsereg igazi feladatával, a katonaság

igazi

l é n y e g é v e l n e m az o r s z á g g y ű l é s v a n t i s z t á b a n , n e m is a- delegáczió, h a n e m az a R u d o l f részegen,

akár józanon,

őrmester, aki

akármilyen

keresztüllövette a Jazminövics András Elvégre

is,

gondolkozzék

valaki

motivumból

akár is,

tüdejét. a

summával

e l s z á m o l t a m a g á t . C s a k a k a t o n á n a k riem az a köteles-

a

a valóságnak,

letagadhatatlanul

a C. l a p

elveszti a k e n y e r é t , a m i n t v a l a m i n a g y o b b

katonaságról

netalántán •

. N é h a n a p j á n elég friss és elég v é r t ó d u l á s o s a f a n t á ziám,

ami

tudvalévően

szoros

összefüggésben

gyomormüködéssel. De a legkongesztiósabb

van

a

napjaimon

s e m t u d n á m elképzelni p é l d á u l azt, h o g y B e n e d e k L a j o s táborszernagy

(akkor m é g a l t á b o r n a g y )

háromszor

is

u g y , a h o g y a n a k a r , de ( e n n e k a g y i l k o s g o l y ó p u s k a p o r -

r o h a m r a t u d t a v o l n a v e z e t n i a debreczeni

Dom-Miguel

l á n g j á n a k a l o b b a n á s á n á l v é g r e is csak m e g kell l á t n i •

bakákat

ellen

a k a t o n a s á g n a k és a h a d s e r e g n e k az igazi d e í i n i c z i ó j á t :

h o g y — t e s z e m fel a z t — k u k o r i c z á t csörget n e k i k , v a g y

San

Martinónál

piemontiak

pedig

gyilkolás.

i t t az olasz v i s s z a v e t é s é n e k a m ó d j a c s a k az' v o l t , h o g y

lehet 1 nak

Benedek

kivette

a

hozzá

kinálgatja legközelebb

őket.

azzal,

i n t é z m é n y , a m e l y n e k a c z é l j a és a f e l a d a t a az ember.És ennek a m e g á l l a p í t á s a u t á n m á r a z u t á n n e m is

Kugler-süteménynyel

a

eső

Bizony, őrmester

kérdés • t ö b b é , h o g y c s a k u g y a n életnek és h a l á l - , k e z é b ő l a p u s k á t , . a z z a l i n d u l t neki a c s a p a t a élén a m á s i k a k n a k és a m i k o r a l e g é n y e i l á t t á k , h o g y v a l ó az- u r a lehet-e az őrmester a / m a g a l e g é n y s é g e

194 b a n c'est la g u e r r e ,

akkor

dőlt

el a solíerinói

csata

sorsa.

A trondhjemi herczeg kíséretében. — Regény. —

C'est la guerre. A m i g h á b o r ú r a v a n szükség, a m i g k a t o n a s á g v a n , a d d i g szükséges b i z o n y a h á b o r ú a b é k é -

Irta: ANTAL SÁNDOR.

(8)

ben is és a d d i g elmellőzhetetlen, h o g y n e c s a k f e g y v e r c s ö r t e t ő e m b e r e k j á r j a n a k k ö z ö t t ü n k , j á m b o r adócsörgető

birkák

között,

hanem

a z is, h o g y

b é k é b e n is m e g t e g y e a kötelességét,

a

hogy

háborúra szükséges v a k fegyelmet, ami a amiért nem

f i z e t j ü k . Mert b e s z é d ide, b e s z é d

szabad

felejteni semmiféle

katonaság fentartsa a kötelessége,

oda, a z t

körülmények

h o g y a J a z m i n o v i c s A n d r á s t ü d e j é t a mi

el

között,

pénzünkért

j á r t a át a g o l y ó . N e m a k a r n á m sem a puskaport, sem pedig a kétszer k e t t ő n é g y i g a z s á g á t ú j b ó l feltalálni, de azért ebből a k a t o n a s z i g e t i esetből is a z a v i l á g o s s á g derül ki, b o g y a n a g y v á l t o z á s t i t t n e m R u d o l f őrmesternél, őrmestertől Akár

felfelé, s o k k a l f e l f e l é b b kellene

Hágában,

akár

mondással.

De azután

mondással,

amelyik

megmondja

az

másutt, most

de

hanem

elkezdeni.

mindenesetre

már megint

igaz-

olyan

igaz-

n e m c s a k jobbra,- h a n e m balra

igazat.

Amig

Wallenstein

is

táborában

v a n n e m c s a k egész A u s z t r i a , h a n e m a z ó b u d a i szigetk a s z á r n y á k is, a d d i g l e g a l á b b is felesleges dolog

lármát

csinálni a J a z m i n o v i c s A n d r á s e l t a g a d h a t a t l a n u l szerencsétlen esetéből. Paganel.

Téli este csöndje.Ó h , e hirtelen c s ö n d , m i n t illat, s ú l y o s , drága, Ült m e g l e l k e m felett é s elaléltam tőle, G o n d o l a t o m előtt —

vájjon a sötéttől-e?

T á n c z o l t a régi s i r á s f e k e t e karikája. Mint m e s s z i r ő l j ö v ő h a j ó k

lámpásai

Himbálnak s fénylenek a messzi E perczek reszkető

tengeren,

csillaglátásai

Beragyogták s lehunyták csodálkozó

szemem.

O l y f u r c s a volt n e k e m e b o l d o g , f r i s s s z i l a j s á g , U g y simogatott, m i n t lányt s i m u l ó sötét tüll, Hogy minden egyszínű és minden

elsötétül,

N e m láttam, c s a k k e z é t é s e l á r n y é k o l t arczát, Fehérségük a mély homálylyal soká

harczolt,

M i g m e g a d t á k m a g u k . M á r csak g y ű r ű j e fénylett. A f e k e t e estbe lila l á n g o k a t karczolt, A z t á n az is k i h u n y t é s nagy c s e n d , nagy setét lett.

A p e r c z e k r á m h u l l t a k most, mint h ű s

esőcsöppek,

H a l á n t é k o m verték, s z e m e m é s borult a r c z o m , A z t h i t t e m : ringató, p u h a ö l é b e a l s z o m S n e m tudtam m e g b á n t a n i ez á r n y a s , tiszta c s ö n d e t . O l y idegen lett v o l n a bármi bus, drága s z ó n a k Remegése, mikor szelíden

ránkhajolt

S m i g hallgattuk, n e k ü n k , két hallgatag H a l k és

finom

szobornak,

v e r é s s e l , a c s ö n d dalolt, dalolt. Kuthy

Sándor.

XII.

Váratlan

fordulat.

M i k o r a fenséges u r n á k o l y a n k e d v e v a n , n a p o n t a h á r o m s z o r is felkeres. Most, m i k o r l e g a l á b b is s e j t i , h o g y s z ü k s é g e m v o l n a a t á r s a s á g á r a , m o s t messzire elk e r ü l . N e m s o k a t t ö r ő d ö m H e j m e r h e r c z e g g e l , de s z e r e t n é k m á r e g y ismerős á b r á z a t o t látni. M á r i a h e r c z e g n ő n e m irt. N e m is i g é r t e u g y a n , h o g y irni f o g , de én m é g i s egyre türelmetlenebbül v á r o m a levelét. H á t h a H e j mer t u d v a l a m i t róla. N e m h i s z e m , h o g y n e k i irt v o l n a a z én M á r i á m , de ő j á r a t o s a k i r á l y i p a l o t á b a n , t u d h a t ú j s á g o t . N e m ú j s á g o k r a v a g y o k én k i v á n c s i , t a l á n m é g b á n t a n a is, h a v a l a k i t ö b b e t t u d n a Máriáról) m i n t én. S z e r e t n é m h a l l a n i a M á r i a h e r c z e g n ő n e v é t és h a a t r o n d h j e m i h e r c z e g g e l e g y ü t t v a g y o k , dus részem v a n ebben. A Grand Hotel télikertjében végre megtaláltam ő f e n s é g é t . S z i v e s e n f o g a d , igen j ó k e d v e v a n , sok m i n d e n f é l é r ő l beszél, d e M á r i á t e g y e t l e n s z ó v a l se e m l e g e t i . N é h a a b b a h a g y j a a b e s z é d e t , v á r j a , h o g y én is m e g s z ó l a l j a k . D e én v i g y á z o k m a g a m r a , alig n y i t o m k i a számat. T u d o m , hogy ha beszélek, a második perezben okvetlen kimondom a Mária nevét, ezt pedig nem akarom. M e g i g é r t e m n e k i , h o g y e g y s z ó t se m o n d o k róla H e j m e r h e r c z e g n e k és h a a z én s z a v a m n e m is ér s o k a t , a Mária a k a r a t a szent. U n a l m a s e g y ü t t l é t ü n k h a m a r v é g e t ért. H e j m e r h e r c z e g m é g m a e l u t a z i k , h a én n e m k e r e s t e m v o l n a fel, ő j ö t t v o l n a h o z z á m . C s a l á d i ü g y e k b e n lesz o d a e g y p á r h é t i g . H o g y h o v a u t a z i k , n e m m o n d t a , n e m is v a g y o k r á k i v á n c s i . C z é l t a l a n u l b o l y o n g o k a v á r o s b a n és i r i g y l e k m i n d e n k i t , a k i n e k d o l g a v a n , a k i el v a n f o g l a l v a , a k i siet. S z e r e t n é m t o l n i a z időt, p e d i g n a g y o n k e v é s reménysé"g e m v a n a h o l n a p b a n . S e m m i r e se s z á m i t o k , m é g M á r i á t ó l se f o g j ö n n i l e v é l . É s m é g i s u g y é r z e m , h o g y a sors v a l a m i kellemes, nagyjelentőségű meglepetést tartogat a s z á m o m r a , c s a k k i kell v á r n o m . E d d i g u g y a n m i n d i g m e g c s a l t a z e l ő é r z e t e m , ezért m o s t is u g y t e s z e k , m i n t h a n e m b i z n é k b e n n e , m i n t h a c s a k n e v e t n é k r a j t a és n e m g o n d o l n é k rá. D e a z é r t m i n d i g v á r o m a c s u d á t ! A n a p p a l o k h i d e g e n h a g y n a k , de e s t é n k i n t n e m birok m a g a m m a l . N a p p a l csak g y ű j t ö m a napsugarakat és este o l y a n v a g y o k , m i n t m á s , h a s o k a t i v o t t . I l y e n k o r u g y h a t r á m a n a p s u g á r , m i n t a z erős s p a n y o l b o r . Tele v a g y o k energiával, nagy tervekkel, mérhetetlen munkakedvvel, határtalan önbizalommal. Esténkint puszta tekintetemre eltörpülnek, eltűnnek az akadál y o k és u g y érzem, h o g y én v a g y o k a z élet felelőtlen királya. Ilyenkor azt hiszem, h o g y csak' morganatikus házasságot kötök, mikor m a j d Mária herczegnőt az oltár elé v e z e t e m . A z én k i r á l y s á g o m n a k n i n c s e n h a t á r a , e s t e s e m m i s e leht t e t l e n . F e l h á b o r o d v a o l v a s t a m , h o g y v a l a m i t u d ó s v i l l a m o s s á g g a l örökössé a k a r j a t e n n i a n a p p a l t . N e m h i s z e m , ő r ü l t m e s e a z egész, de m á r ezért is k e r e s z t ü l t u d n á m s z ú r n i a z t a z e m b e r t . H o g y örökös nappal legyen, h o g y lássam mindennek a kont ú r j á t ! Veszedelmes őrültség ! Hiszen a k k o r nem vólna é r d e m e s élni. Nincs egyéb dolgom, meglátogattam Sköldborg b á r ó n é t . E r e d e t i kis é r e m g y ü j t e m é n y e v a n a z u r á n a k , tiszti lövészérmek II. Oszkár ábrázatával. V a n v a g y hetven darab, mind egyforma, csak az érmek h á t á n a d á t u m k ü l ö n b ö z ő . K e d v e s é r e m g y ü j t e m é n y , de h a n e m tart engem e g y ü g y ü n e k a báróné, miért m u t a t j a meg

195 n e k e m ezeket ? H o g y én őt laikusnak t a r t o m ? É n már t u d o m , h o g y ő szakértő. A báró nem v o l t o t t h o n (találk o z t a m vele az u t c z á n , különben nem j u t o t t v o l n a eszembe a látogatás) és m i n é h á n y szó bevezetés u t á n már a szerelemnél t a r t o t t u n k . A »szerelem« szót csak hozzá harmonikus k ö r n y e zetben s z a b a d kiejteni, különben brutálisan h a n g z i k , különösen n ő szájából. Mikor H i l d u r asszony m o s t először k i m o n d t a , h o g y »szerelem«, én fedezésre gondoltam. É s ez természetes, m e r t a báró s z a l o n j á b a n v o l t u n k , ahol a stilushoz a l k a l m a z k o d v a , csak Napoleonról v a g y X I I . K á r o l y r ó l beszélhettünk' volna. Á g y ú g o l y ó k , f e g y verek, l o v a k és t á b o r n o k i ősök arczképei k é p b e n és szoborban. Colleoni lovasszobra és Napoleon m a s z k j a is arra v a l l , h o g y Sköldborg báró n a p o n t a m e g s i r a t j a délczeg k a p i t á n y s á g á n a k soha vissza nem térő idejét. H i l d u r asszony n a g y o n kedvesen cseveg, u g y a n a z a f ü r k é s z ő mélység v a n a szemében, amit m á r a Meurlingné s z a l o n j á b a n is m e g c s u d á l t a m r a j t a . F i n o m a n k i a k a r kérdezni szerelmi t a p a s z t a l a t a i m felől, szeretné tudni, h o g v m i t s z o k t a m érezni a b b a n a pillanatban. E s a z a z érdekes, h o g y olyan t ó n u s b a n beszél, m i n t h a előzőleg m á r jól ismernénk e g y m á s t , m i n t h a megállap o d t u n k v o l n a abban, h o g y nem törődünk a k o n v e n czióval, h a n e m u g y beszélünk egymással, m i n t k é t t a p a s z t a l t , k ü l ö n n e m ü ember. E n azonban nem t u d o m elfogadni ezt a hallgatólagos megállapodást, a szerelmi b o n c z t a n t semmiféle formában, semmiféle társaságban sem szeretem .'Az ilyen népszerű t u d o m á n y t , még az ér-, dekes, izgató disznóságokat egészen az öreg, m e g a nag y o n fiatal u r a k n a k h a g y o m , én n e m kérek belőlük. A báróné.beszéde is u g y h a t o t t rám, m i n t h a késő éjjel egy- u t c z a i lány e g y m á s u t á n százszor m o n d a n á : G y e r e be, kis pöszi. A kis ártatlan a s s z o n y k a egész n y u g o d t a n elmondja, h o g y m e g t u d n a halni e g y exótikus szerelemért. É s a z u t á n m i n d j á r t , k ö z v e t l e n u t á n a megkérdi, h o g y igazán m a g y a r v a g y o k - e ? E l m o n d j a , h o g y a legboldogabb p e r c z e k f t egyes r e g é n y a l a k o k k a l élte át és minden szépen leirt férfival megcsalta már az urát. R e m e g , m i k o r elmondja, h o g y ő tökéletesen m a g á b a szeretne fogadni e g y férfit, a képzelt a l a k o k a t azért is szereti, azok engedelmesek, mindent lehet v e l ü k csinálni; K ö n y nyes a szeme, mikor m o n d j a , h o g y ő még senkié se volt, mert nem t a l á l k o z o t t még o l y a n férfival, aki méltó lett v o l n a arra, h o g y o d a a d j a ' m a g á t neki. L á t o m a szemén, h o g y beszédközben á t n é z a ruhámon. B r r . . . m e g r á z k ó d o m , m i n t h a v a l a m i hideg test érne h o z z á m . H a t a l á n a k k o r nem h a l l o t t a m volna, h o g y a szomszéd asztalnál mit beszéltek a Café Riche-ben, ha nem t u d n é k Hejmerről, talán a k k o r . . . N e m , m é g a k k o r se, ezzel az a s s z o n y n y a l nem. N e m , én nem v a g y o k irgalmas sza.maritánus, ebben az e g y dologban nem ismerem a j ó t é k o n y czélt. H i l d u r t a k t i k á t v á l t o z t a t , p a j t á s k o d i k , tréfálkozik, azt m o n d j a , h o g y ő is kolléga, m e g m u t a t j a a festményeit. A z u t á n m e g m u t a t j a a n y a k á t . is, és kérdi, h o g y n e m akarom-e módellemnek ? Szivesen áll v a g y ül, a h o g y a k a r o m , a k t b a n v a g y ruhában, neki v a n ideje. N e k e m nincs k e d v e m ehhez a mulatsághoz, m a j d n e m s a j n á l o m , b o g y nincs, mert goromba mégse szeretek lénni. N e m is értem, h o g y lehetek ennyire érzéktelen ; m i n t h a csak e g y g r a m m o f o n h a n g j á t hallanám. U j v á l tozás. A báróné m é g e g y utolsó kisérletet tesz. H i l d u r asszony mint patriczius h ö l g y . Semmi. K i v a g y o k ábrándulva, kényelmetlenül, kellemetlenül érzem m a g a m a t . Végre őszintén s a j n á l v a ,

h o g y a báró urat most nem t a l á l t a m otthon, elbúcsúz o m és. e l j ö v ö k . A z u t c z á n restelkedve körülnéztem, h o g y nem látott-e m e g v a l a k i ? Mintha csak v a l a m i hirhedt n y i l v á n o s h á z k a p u j a záródott v o l n a be mög ö t t e m . Ide t ö b b é n e m j ö v ö k . T u d o m , a báróné nem is fogadna. O t t h o n természetesen nem v á r t levél.

H e j mer herczeg e g y képeslevelezőlapot k ü l d ö t t Münchenből, jó m u l a t s á g o t k i v á n . H o g y lehet- v a l a k i ennyire banális ? Már elmúlt három hete, h o g y Mária e l u t a z o t t és én mindig nem t u d o k semmit. H a holnap reggel nem jön levél, u t a z o m . T a l á n beteg, n e m irhát. H á t h a szüksége is v a n rám ? U t a z n i fogok, m a g a m v i s z e m el neki a bronzszobrot. Hirtelen melegre fordult az idő, s z o m b a t este v a n és az u t c z á k tele v a n n a k j á r ó k e l ő k k e l . Minduntalan örvendő m u n k á s c s a l á d o k k a l t a l á l k o z o m . J ó dolga v a n annak, aki fárad, h a u t á n a i g y t u d pihenni. S t o c k h o l m u t c z á i n télen-nyáron a g y e r e k e k a l e g n a g y o b b urak, nekik minden szabad. A z u t c z a v é g i g tele v a n hanczurozó g y e r m e k e k k e l . V á j j o n lesz-e n e k e m v a l a h a g y e r mekem ? A mesternek, A r v i d Gunnarsonnak á n e v é t olvast a m ,egy p l a k á t o n , v a l a m i képviselőválasztási felhivás a l a t t . Mégis csak csudálatos, h o g y e g y e k k o r a n a g y m ű v é s z törődik ilyesmivel. Gunnarsont minden érdekli, n e m c s a k a politika. E m l é k s z e m , h o g y e g y izben különös j ó k e d v v e l állitott be h o z z á n k a m ű t e r e m b e . Lelkes, örömmel ú j s á g o l t a , h o g y a preparált z a b k i l ó j a öt őrével olcsóbb lett, mert a tröszt f e l b o m l o t t . Mikor én lehűlve, kissé kicsinylően kérdeztem, h o g y talán baisse-re j á t s z o t t a gabonatőzsdén, az öreg szelid.eu, de kom o l y a n felelte : — N e m , öcsém, nem j á t s z o m a börzén, csak annak örülök, h o g y a svéd népnek évi tiz millió k o r o n á v a l t ö b b j e lesz a zsebében. E n n y i t jelent az az öt őre. Hiszen én se azonosítom a bohémiát a m ű v é s z e t tel, de azt mégse" értem, h o g y i z g a t h a t e g y vérbeli műv é s z t minden apró-cseprő társadalmi v a g y gazdasági kérdés ? Mi k ö z ö m n e k e m ahhoz, h o g y k a p n a k - e a nők s z a v a z a t i jogot, v a g y h o g y ad-e az állam f o g k e f é t minden iskolásgyermeknék ? H a v a l a k i szobrász, a k k o r leg y e n egészen, minden izében szobrász. A z én f e j e m b e n a n n y i mindenféle m u n k a terve k a v a r o g , h o g y e g y n e g y e d a g y t e k e r v é n y t se f o g l a l h a t o k le azzal a kérdéssel, h o g y m e l y i k klerikálizmus t ű r h e t ő b b : a katolikus, v a g y a protestáns ? — H j a , b a r á t o m , — s z o k t a erre felelni a mester, — ti m ű v é s z e k v a g y t o k , én m e g csak szobrász v a g y o k , ez a különbség m e g m a g y a r á z mindent. A z én f e j e m nincsen tele tervekkel, én mindig csak arra az e g y munk á r a gondolok, amelyiken éppen dolgozom. T i egyre n a g y szobrokat f o r g a t t o k a f e j e t e k b e n , de a k a r o t o k apró nőcskék derekán fárad el. T i azt hirdetitek, h o g y a művészet az élet, h o g y a szép az isten. H á t ez a hit n a g y o n tiszteletreméltó, de m o n d d , miért i m á d k o z t o k állandóan a nők lábai k ö z ö t t ? Jó, jó, azt akarod mondani, h o g y én m á r a m i a t y á n k o t se t u d o m e g y f o l y t á b a n elmondani, ebben igazad v a n , de biztositlak, h o g y te is h a m a r a b b elfelejted, mint a h o g y képzeled. D e én most komolyan' beszélek, fiam. Minden v a l a m i r e v a l ó ember teljesen k i f e j t i m a g á t , renaissance-életet él, megmut a t j a ' m i n d e n téren, h o g y mit tud. Gondolj csak Lionardóra, m e g a többiekre. T i csak a műteremben, a k á v é házban, meg a k ö n n y ű nőcskék h á l ó s z o b á j á b a n v a g y t o k emberek, máskülönben f o g a l m a t o k sincs az életről.

196 fis még erényt csináltok tudatlanságotokból. É n becsületsértésnek m e g rágalmazásnak' venném, ha v a l a k i azt m o n d a n á rólam, h o g y a mintázáson k i v ü l e g y e b e t nem t u d o k . Mert én igenis t u d o k sok mindenfélét és m i n d e n ü t t ott v a g y o k , ahol használhatok az eszemmel. Csak egyetlen oldalról v a g y o k szobrász, köröskörül pedig ember v a g y o k . — É n is ember v a g y o k . — N e m , te m ű v é s z v a g y , nem ember. H a ember volnál, m e g is hívnálak most ebédre, de tudod, a l á n y o m húszesztendős, ezért m é g ha m e g is b á n t a l a k vele, a k k o r is m e g m o n d o m , h o g y nem f o g a d n á m szívesen a látogatásodat. N e m , nem féltem tőled, dehogy, h o v á gondolsz ? D e a f a n t á z i á d n a k te már nem tudsz parancsolni. E b b e n igaza v a n Gunnarsonnak. A gondolatom, a fantázián!, a lépésem asszonytól asszonyhoz v e z e t . U g y teszek, mintha csak szórakozásom eszközéül haszn á l n á m ' őket, m i n t h a csak a n n y i szerepük v o l n a az életemberí', mint a jó szivarnak. P e d i g nem u g y v a n , ők használnak el engem, én égek, én pusztulok el értük. É n is t u d h a t n é k sokat, annyit, mint A r v i d Gunnarson, de akármerre indulok, mindig b e l e ü t k ö z ö m képzeletem a s s z o n y á n a k csipőjébe és nem érek el sehová. I g a z a v a n Gunnarsonnak, e g y keveset m i n t á z o k , t ö b b e t képzelődöm, de különben csak nemi életet élek, mint valami tenyészállat. H a lehet v á l t o z t a t n i ezen, a k k o r talán még> minden m á s k é p p lesz. Mária segíteni fog, őérte a lehetetlent is megpróbálom. *

u g y bánni, a h o g y te tettél velem ? N e k e d v a l a m i n a g y b a j o d volt, v a g y tán m é g most is v a n . Mondd el, kis Odin ! U l j szépen ide, szembe v e l e m és beszélj. N e m pénzről v a n szó, azt látom. N a g y o b b b a j v a n . V a l a m i más. Szerelmes v a g y talán, kis fiam ? V a l l d be, eltaláltam ? — E l t a l á l t a d , I n g a , o l y a n bölcs v a g y , mint az upsalai p ü s p ö k . — L á t o d , ez b a j / de l e g a l á b b érdekes. K á r , h o g y nem belém v á g y szerelmes, a k k o r rendben v o l n a a dolog. D e most m á r szaporán, m o n d j el m i n d e n t . É s el is m o n d t a m Ingeborg H a l d é n n a k mindent. Ő ismeri Máriát, megértett és u g y beszélt h o z z á m , mint egy a n y a , testvér, mint e g y n a g y o n k e d v e s b a r á t . U g y v á l t u n k el, m i n t a régi jó időkben. R é g n e m éreztem m a g a m ilyen jól, mint m a este. E g y e n e s e n hazaindultam, h á t h a délután j ö t t levél. I n g a a z t m o n d j a , h o g y egész biztosan k a p o k levelet. Mielőtt felmentem a lakásomba, v e t t e m e g y esti újságot. Jó, h o g y csak a s z o b á m b a n k e z d t e m olvasni. A z v a n benne, h o g y . H e j mer t r o n d h j e m i herczeg eljegyezte Mária b a j o r herczegnőt, R u p r e c h t herczeg l á n y á t , a trónörökösné h ú g á t .

XIII.

ök

ketten..

T e h á t H e j mer herczeg meg Mária herczegnő, az én Máriám . . . Most csak azt szeretném tudni, h o g y sokan n e v e t t e k r a j t a m ? V á j j o n a H e j m e r herczeg egész társasága Ingeborg mindig jó v o l t hozzám, nem érdemelte figyelte az én vergődésemet ? I g a z á n olyan s z ó r a k o z t a t ó meg, h o g y u g y b á n j a k vele. E l m e g y e k hozzá, megm u l a t s á g lett volna az én v i v ó d á s o m , h o g y érdemes v o l t engesztelem. N e m t a l á l t a m otthon, de m e r t a szobaa t r o n d h j e m i herczegnek a k k o r a költségbe vernie m a g á t ? A derék, becsületes H e j m e r herczeg, az önzetlen barát.! lány b i z t a t o t t , h o g y azonnal itt lesz, beültem a műterembe. E g y karosszékbe ültem áz Íróasztal elé. MinE d d i g azt hittem, h o g y nincs annál keservesebb, den olyan, mint a múltkor, csak az asztalon v a n e g y mint mikor az ember észreveszi, h o g y megöregedett, levél. Megnézem, — nekem v a n czimezve, b é l y e g is v a n h o g y derékon törik minden akarása. A z t g o n d o l t a m , rajta. N e m n y ú l o k hozzá, h á t h a Ingeborg már nem h o g y annak az embernek a-sorsa a legtragikusabb, aki is a k a r j a elküldeni. D e nem azért nem bontom fel, mert ép észszel megöregszik. N a g y tévedés; most belátom, nem illik, h a n e m mert t u d o m , h o g y nem v a l a m i hizelgő mert a tehetetlenséget m e g s z o k j ci, a z akarást elfelejti a. t a r t a l m a r á m n é z v e . az ember, ábrándozni, emlékezni még mindig tud, v a n Ingeborg t é n y l e g h a m a r m e g j ö t t . Hallom, a szoba- . vigasztalása. D e mikor v a l a k i t u d a t á r a ébred a m a g a e g y ü g y ü s é g é n e k , mikor rájön arra, h o g y korlátolt, a k k o r l á n y m á r a z előszobában m e g m o n d t a neki, h o g y itt v a g y o k . F e l ö l t ö z v e bejön, m é g fel se állhatok, m á r már igazán v é g e mindennek. H ó n a p o k o n át orromnál f o g v a v e z e t e t t egy ember, nemcsak h o g y u g y cselekedelőttem v a n . Belemarkol a h a j a m b a k e z t y ü s k e z é v e l t e m , a h o g y ő a k a r t a , h a n e m a g o n d o l a t a i m a t és érzéés k o m o l y a n a szemembe n é z v e k é r d i : — Te, h o g y mertél idejönni ? Mondd, hogy lehettél seimet .is ő k o r m á n y o z t a . V a l a h á n y s z o r régen balsikerem volt, vigasztalást adott az a t u d a t , h o g y félreolyan ? — Inga lilla, kicsi Inga, ne h a r a g u d j , bolond vol-' ismertek, kevesebbre t a r t o t t a k , mint ami v a g y o k . P e d i g h á t igazán keveset érek. D e h á t h o g y is t ö r t é n h e t e t t t a n i . . . ne h a r a g u d j , kis kenyeres p a j t á s o m , bocsáss ez m e g ? I g a z , h o g y H e j mert lebecsültem, de h o g y m e g ! — É s m e g s i m o g a t t a m az Ingeborg p a j k o s , fius ismerhettem ennyire félre ? arczát. — Bolond v o l t á l , de mit gondolsz, ki v a g y o k én, h o g y u g y . b á n t á l v e l e m ? T e g n a p még m e g t u d t a l a k v o l n a ölni. Te. . . te, h á t h o n n a n . v o l t bátorságod . . . tudod-e, h o g y m a j d elsirtam m i a t t a d a szememet ? P e d i g azt nem érdemled m e g , ' e g y e t l e n férfi se érdemli meg. Sohse hittem v o l n a , hogy. olyan l e h e t s z . . . E g y i k este olyan v a g y , m i n t ' e g y isten, h a r m a d n a p r a ördög válik belőled. — De ugy-e, kicsi I n g a , nem haragszol már rám, megbocsátasz ? Ugy-e, elhiszed, h o g y ném tehetek róla ? I g a z á n nem a k a r t a l a k bántani. . — U g y beszélsz, Odin, m i n t egy g y e r m e k , nem lehet rád haragudni. D e m o n d d , g y a k r a n el s z o k t a d felejteni, h o g y nem v a g y a h a z á d b a n , a t a t á r o k k ö z t , a k i k az asszonyok h á t á b ó l h a s i t j á k a lószerszámot ? N e m tudod, h o g y itt a legutolsó l á n y n y a l se s z a b a d

A v é g é n m é g kitűnik, h o g y én csak n e m lehetek a legutolsó ember, mert ilyesmit nem t u d t a m v o l n a elkövetni. V a n n a k h á t rosszabb emberek is, mint én. E z t nem hittem, nem t u d t a m elképzelni. É s éppen H e j m e r herczeg ! Pedig a g a z d a g emberek m i l y e n k ö n y n y e n lehetnek becsületesek. O p t i m i s t a v a g y o k , o t t a hiba, h o g y j ó k n a k hiszem az embereket, különbeknek t a r t o m őket, mint amilyen m á g a m v a g y o k . N e m , ilyen g o n d o l a t o k k a l nem segitek m a g a m o n , nem t u d o k belenyugodni ebbe a helyzetbe. N e m , ez nem vigasztalás, érzem, forr, ég b e n n e m v a l a m i : Felháborít, hogy- megcsaltak, h o g y k i j á t s z o t t a k . E n g e m csaltak meg. D e h á t miért, m i o k a v o l t H e j mer herczegnek erre ? N e m t u d o m megérteni ! Meg kell tudnom. Megkérdem tőle, felelősségre v o n o m . H o g y milyen jogon vonom felelősségre? Mit

197 tett H e j m e r ? Mit tett, ő kezdte, ő kezdett mindent. ,Ö v i t t Máriához, ő beszélt róla mindig. Mindig"-csak Máriáról beszélt. Ö akarta, h o g y m i n t á z z a m , ö a k a r t a , h o g y szeressem Máriát. Biztos, h o g y ezt ő akarta. ? N e m birom, nem tudok gondolkozni. Pedig kell, tisztán keil látnom, mert különben belebolondulok ebbe a kétségbe. V á r j u n k csak. H e j m e r herczeg a k a r t a , h o g y én megszeressem Máriát : ez az éri hitem, igy h i t t e m én. H e j m e r herczeg eljegyezte Máriát, ez biztos, t é n y , benne v a n m a minden l a p b a n . . C s a k az én hitemben lehet hiba, ha fel nem teszem Hejmerről, h o g y gazember. N e m t u d o m elhinni, h o g y ő minden érdek nélkül képes e k k o r a gazságra. T e h á t én n e m jól hallottam, nem jól értettem a trondhjemi herczeg beszédét. Miért is a k a r t a volna ő, h o g y én megszeressem Máriát, v a g y h o g y Mária engem szeréssen ? F i a t a l a b b ember H e j mer annál, semhogy ilyen párosításban öröme telhetett volna. H o g y énértem nem tette, az bizonyos, nem szeretett ő annyira engem, "miért is szeretne ? Nem, érezném én, ha szeretne. Csak azért beszélt Máriáról, mert neki c-sett jól, mert' neki tetszett Mária hérczegnő. Persze, h o g y azért beszélt róla. Lehet, h o g y F e d o r nagyherczegnek is beszélt, biztos, h o g y még másoknak is sókat beszélt ' Máriáról. V e l e m sokat volt e g y ü t t H e j mer herczeg, • tehát sokat beszélhetett róla. É n nem m o n d t a m semmit, legalább h a t á r o z o t t a n nem m o n d t a m . Ő honnan képzelte_ volna ? Lehet,' h o g y mikor velem beszélt, a k k o r is Máriára gondolt, Máriát látta,.lehet,- h o g y nem v e t t észre r a j t á m - ' s e m m i t . I g a z , h o g y ez m i n d lehetséges, de én csak nem t u d o m elhinni. H a H e j m e r t é n y l e g szerette Máriát, miért j á r t Sköldborg bárónéhoz ? Lehe-t e t t v i s z o n y a , én se v o l t a m különb Ingeborg Haldénnál. E z csak egyszer történt meg, nem v o l t viszony, ő azonban állandóan j á r t Sköldborgnéhoz. D e ez se biztos, k á v é h á z b a n h a l l o t t a m , lehet, h o g y egy szó se igaz belőle. D e e g y e t csak nem t u d o k megérteni! Miért beszélt Máriának r ó l a m ? Á bárónénak is rólam beszélt, kedv e n c z t é m á j a v o l t a m . D e Mária azt mondta, h o g y neki mindig, folytonosan rólam beszélt. Miért tette ezt ? Hiszen rólam igazán nem érdemes beszélni. T a l á n tulértékesnek t a r t o t t , mert olyan sok pénzébe v a g y o k ? N e m . t u d o m megérteni. H á t Mária ? N e m tudok', nem akarok rá gondolni. N e m merek róla semmit hinni.

rájönni, gondolkozni se . tudok. F u t n o m kell, menekülnöm kell innen, mert.megőrülök! T a l á n csak nem a k a r j a ezt H e j m e r herczeg ? V a g y igazán benne volna ez is a szerepémben, a z . ő r ü l e t ? Fenséges ur,. nem lesz tulmagas' a j á t é k ? A z a g y a m a t is, írem ölég a szivem, meg-a hitem annyi-pénzért ? Fenséges ur, nem fél, h o g y engedek a h i v á s á n á k , l e u t a z o m B e r n a u b a ? N e m fél, h o g y tragédiát csinálok az ön k o m é d i á j á b ó l ? (Folytatása következik.)

Toll és tőr. márcz. '24. r

A NEMZETI KASZINÓBAN két. e l ő k e l ő u r v i a s k o -

\

dott egymással. Azt bizonyították kölcsönösen, hogy egyikük sem méltó a kaszinói tagságra. j g g ^ ^ 5 E£>a felfogás az urak dolga, j ó v a l érdekesebb, hogy az urak felfogása szerint mi nem diffamáló. A z urak kölcsönt kaptak egymástól s most ebből kovácsolnak argumentumokat az egymás kigolyózásához. Pedig abban igazán semmi diffamáló sincs, -ha az emberek •kölcsönöket vesznek' fel.- Ahol az' emberek egész esztendőn át kártváznak, ott miből szerezzék be a kártyázáshoz szükséges pénzt, ha nem kölcsönökből'? És itt válik érdekessé a kaszinó afférja. Nem volt diffamáló az anyagi viszonyokat jóval túlhaladó összegekben kártyázni. Nem volt diffamáló, hogy az urak megrendült anyagi helyzetüket kártyanyereséggel akarták rendezni. Százezreket akartak nyerni, holott ők csak ezreket veszíthettek. A partner esélyei tehát sokkal kedvezőtlenebbek voltak,, mert a partner százezreket veszíthetett volna, amivel szemben az a kilátása volC hogy csak ezreket nyerhet. A telek rizikója tehát-nem -volt egyenlő, s éppen az a jellemző, hogy a kevésbé jó viszonyok között levő. kaszinói tag nem világosította fel a partnert arról, hogy a nagy rizikó fejében milyen kicsi haszonra van kilátása. De hát. ez a kártyajáték. S amikor a Nemzeti Kaszinó élete ilyen különös rendszeren alapszik, méltán csodálkozik a világ, hogy minő' jogon, csinálták.a ; .kaszinó tagjai oly nagy kultuszt-a kaszinói- becsület .körül! .

A KOALICZIÓS KÉPVISELŐK megesküdtek

V á j j o n erős ember H e j m e r herczeg, v a g y csak engem tart n a g y o n g y e n g é n e k ? A z t tudom, h o g y ő nem bátor, de g y á v a ember is lehet v a k m e r ő . O l y a n szép levelet k a p t a m a t r o n d h j e m i herczegtől, hogy most m á r nem tudok hinni őfensége jóhiszeműségében. K é r Hejmer., h o g y f o g a d j a m el a R u p r e c h t herczeg m e g h i v á s á t , aki elhalt felesége szobrát a k a r j a megcsináltatni velem. A R u p r e c h t herczeg levele is megérkezett, tele v a n udvarias, parancsoló előkelőséggel. U g y l á t o m ezekből a levelekből, h o g y a j á t é k n a k még nincsen vége. Benne v a g y o k a j á t é k b a n , u g y rémlik, én v a g y o k a főszereplő és fogalmarrf-sincsen a darabról. Magas j á t é k ez, belebolondulok, csak nem t u d o m felfogni, meghallani, h o g y mit m o n d a n a k a t ö b b i szereplők »félre«. Csak az intrikusra g y a n a k s z o m és ijedten, lehet, h o g y esetlenül nézek jobbra, balra, lesem, h o g y merre v a n , ki a közönség/ Magas j á t é k ez, ném t u d o m megérteni. Mit akar még a trondhjemi- herczeg tőlem, ha már elvette Máriát ? Hiszen n e k e m nincsen semmim ! E z az ember akar v a l a m i t , különben nem k a p a s z k o d n a belém. De mit akar, mitől a k a r megfosztani ? N e m tudok

valami-

kor arra, hogy a képviselőházban .nem hallgatnák még darabontot. Az eskü annál komolyabb volt', mert olyan időben hangzott el, amikor semmi kilátás sem Volt arra,' hogy ' darabónt beju'sson d parlamentbe. Ök mégis megesküdtek, mert az eskü pózában gyönyörűen fest az ember, s mert akkor divat és hazafias cselekedet volt a vért niégcsapólni és esküt tenni. De az idők változtak s a koalicziós urakat olyan - események elé állították, amilyenekre az eskütétéi napjaiban riem gondoltak. Akadt választókerület, mely darabontot küldött a képviselőházba S ami ennél is több, kedden ' megtörténi) hogy egy volt darabont hozzászólott az idei költségvetéshez. Es itt eszükbe jutott az eskü szentsége.. Megesküdtek, hogy 'nem hallgatnak meg' dal rábontot s a darabont mégis elég vakmerő volt beszélni. Nem respektálta az esküjöket, sőt arra provokálta őket, hogy most esküjökhöz hiven cselekedjenek, . A nem koalicziós képviselők, akik emlékeztek erre az esküre, összenéztek és ijedten várták a botrányt, mely a darabont szávai nyomán keletkezik. Várták, hogy a darabont beszédét botrányba fidlasztják, meri a meg nem hallgatás esküje erre kötelezi őket. Régebben legalább igy értelmezték, ha az-urak fogadkoztak, hogy-ezt vagy azt a képviselőt nem hallgatják meg. De kedden nem ez történt. A koalicziós. urak magyarázni kezdték az esküt, s ugy

198 találták, hogy annak kettős értelme van. Valakit meg nem hallgatni nem jelent okvetlenül botrányba fullasztást. Meg nem hallgatni ugy is lehet valakit, hogy az ember kisétál a tanácskozóteremből. S mert ez az utóbbi magyarázat jobban megleteti a koalicziós urak kényelmének, testületileg kivonultak a teremből. Ez a kétértelmű esküdözések előnye. Az ember nem tartja be az esküt s mégse vádolható azzal, hogy hamisan esküdött.

ELNÖK : Örömmel üdvözlöm parlamentünkben az első nőképviselőt! (Éljenzés.) Ezzel alkotmányos fejlődésünk uj stádiumba lépett. EGY KÖZBESZÓLÓ: Halljuk a sziizbeszédet! (Általános röhögés az összes padsorokban.) ELNÖK : Az igen tisztelt közbeszóló urat rendreutasítom, valamint felkérem Pákos Péter képviselő urat, hogy nyújtsa karját képviselőtársunknak és vezesse a számára. kijelölt helyre . . . (Pákos karját nyújtja a hölgynek és elléptet vele a miniszteri BELOFOTOCZKY KÁLMÁN nagyváradi püspök székek előtt. A miniszterek sorba kezet csókolnak, mint ahogy az akart lenni s miután a kinevezés nem őt juttatta egy lovagias nemzet vezéreitől, kitelik.) e dus javadalmu méltóságba, lemondott a tábori A NŐI K É P V I S E L Ő : Tisztelt Ház ! Abban a nagyszerű tudat- . püspökségről. A lemondás mulatságos. Magyarban fogadtam el a választóim bizalmából nekem juttatott manországon legalább husz millió ember él, a kinagyd á t u m o t . . . . (A mellelte ülő képviselőhöz.) Kérem, ne szemváradi püspök szeretne lenni s nem lehet azzá. Hová jutnánk, ha telenkedjék . . . (Folytalja.) hogy a tisztelt Házban folytatott mindazok megsértődnének és lemondanának állásukról, akik munkásságommal. . . Hallja. Ákos, nem tud legalább addig nem lehetnek nagyváradi püspökké ? Ilyen püspökség — fáj- . várni, mig a mondatot befejezem ? . . . a nők jogait megvédeldalom — egyelőre csak egy van s igy a husz millió magyarnak mezzem . . . disznó ! .t . Hazám polgárai végre megilletődtek bele kell törődni abbá, hogy szerényebb állást foglaljon el. abban a nagyszerű érzésben, hogy nekünk nőknek egyéb-feladaA tábori püspökség különben sem olyan szerény javadalmazásit, taink is vannak, mint alacsonyrendii házi és szerelmi szolgáhogy antiál rosszabbat ne tudnánk elképzelni és Belopotoczky latokat végezni . . . Ugyan ne izetlenkedjék már . . . Boldoggá ur igazán jó helyen is volt ebben a püspöki székben. Emléketesz a tudat, hogy én lehetek az első, aki a nők magasrazünk pásztorlcveleire, melyeket a legénységhez intézett. A hanghivatottságának, munkás komolyságának jelvényeként a magyar juk nyers volt s a legénység kiérezte a szavakból, hogy itt parlamentben hivatást teljesíthetek ! . . . Node, államtitkár nem az evangélium, de a kaszárnya stílusában szólnak hozzá. ur! . .. A kaszárnyának ez nagyon jó volt igy. De aki jó a kaszárnyáELNÖK : Ne tessék a szónokot zavarni! nak, az nem lehet jó váradi püspöknek. A H Ö L G Y : Azzal fejezeni be szavaimat, liogy igenis teljes erővel akarok részt venni a parlament legkomolyabb . . . disznó . . . munkásságaiban és mint a munkapárt lii'i tagja . . . (Az ellenzék felzudul az utolsó szavakra.) A SZENT IMRE-KÖR IFJÚSÁGA nem tudta bevárni, — Szégyelje magát! — hallatszik a Justh-párti padsorokból. míg az expresszvonat Budapestre ér gróf — Panamista! — ordit mennydörgésszerű hangjával Apponyi Alberttel. Elébe utazott Érsekújvárig Ecserfalu negyvennyolezas képviselője. s dallal fogadta az Amerikából hazatérő gróA H Ö L G Y : A közbeszólások engem nem zavarnak. (Ebben fot. Nem értjük az i f j a k türelmetlenségét. a-pillanalban odalép hozzá az öreg ecscrfalui magyar és a fülébe A klerikálizmus nem nélkülözte Apponyit, szépen virágsug valamit.) Téved uram, nem vagyok Khuen-Héderváry, zott távolléte alatt is, igy tehát- a klerikális i f j a k a soron a ki belepirul az efféle gorombaságokba .... O, nagyobb vihakii-ül való üdvözléssel önérzetükben és hiuságukban bánrokat láttam én már, mint amilyen ebben a parlamentben tották meg azokat, akik A p p o n y i távollétéljen sikerrel szokott lenni. folytatták az ő politikáját. De hát meg kellett mutatni (Szónok-leül. A miniszterek gratulálnak, kezet csókolnak, az Apponyinak, hogy mily fejlett az ő detektivszimatjuk, s bizalmas vacsorára hívja meg. hogy megbeszélhesse Apponyi meg is dicsérte az i f j a k a t e pompás szimatjuk . államtitkát vele a szerb vámszerzödés kérdését.) Maximus miatt. Ö eltitkolta az érkezés idejét s az i f j a k mégis tudomást szereztek róla. Ugy-e, szinte hihetetlen, hogy az ifjúságban ily fejlett legyen a kémlelőképesség? De efölött csak Apponyi csodálkozik. Ellenben a beavatottak természetesnek találják, hogy ez a képesség ilyen csodákat müvei. Mert a képességek fejlődésére nagy hatással v a n a nevelés, és a klerikálizmus kémlelésre neveli a rábízott csemetéket. A z iskolákban kikémlelik a tanárok politikai, erkölcsi ós vallási nézeteit s besúgják a fölöttes fórumnak. ' B u s c h t h i e h r a d herczege. E besugásokon múlnak a tanári áthelyezések, megrend— márcz. 24. szabályozások, szekatúrák- és fegyelmi vizsgálatok. E s N é h a a t ö r t é n e l e m n e m vérrel, h a n e m c z i t r o m o s mindezt csak A p p o n y i ne tudná? Négy évig állott a közoktatásügyi minisztérium élén s négy év tapasztalásai v í z z e l íródik. Minden n e m z e t h i s t ó r i á j á n a k m e g v a n után mégis meglepődik azon, hogy a klerikális i f j a k kitűnő nak a m a g u k szentimentális fejezetei, amikor Shakeskémek. H o g y A p p o n y i ennek örvendezzen, emiatt kár peare k e z é b ő l B i r c h - P f e i f f e r S a r o l t a v e s z i k i a t o l l a t . volt az i f j a k n a k Érsekújvárra utazni. E z t a t i t k o t - B u d a F r a n c z i a o r s z á g t ö r t é n e t é b e n a r e i c h s t a d t i h e r c z e g jepesten nagyon sokan megmondhatták volna neki. lenti »A m o l n á r és g y e r m e k é « - t , v a g y P á l t és V i r g i n i á t .

Krónika II.

S ő t a sasfiók n e m c s a k a S z a j n a m e l l e t t , a z egész m ü v e i t Európa köztudatában ASSZONYKÉPVISELŐ.

(I-Ja a norvég parlament mintájára a mi parlamentünkbe is bejutna asszonyképviseld.) Természetesen lelkes, rajongó, tüzes, viharos, pattogó, ropogós »éljen« fogadná, amikor először betenné a lábát a Házba. EGY

JUSTII-PÁRTI : J ó

bör !

EGY KOSSUTH-PÁRTI : Kicsit sovány . .

minden egész

országban

földrészek

megríkató helyet

naturalizálódott,

ballagtak

talált,

alakja

koporsója

Rókus-kórházi

sirató

után asz-

szony okként. E z a komor árnyék most újra végigsuhan a kontinensen. Miért ne á l l j u n k s z ó b a v e l e ? A n a p o l e o n i h a g y a tékban

mindig

akad

valami

csecse-becse,

drágaság,

199 dőreség, egy k a r d v a g y ékszer villanása, á g y ú v á g y grognard morgása, e g y izom v a g y gondolat kidomborodása, amelyet érdemes papirra kényszeríteni." E s a reichstadti herczegen annyit sirtunk már, h o g y egyszer más oldalról, m o s o l y o g v a és g ú n y o l ó d v a f i g y e l h e t j ü k meg a l a k j á t .

írók a fejébe próbálnak raktározni, az ő eszméik, az ő

K i tehát a B u r g n a k az a fehér embere v o l t a k é p pen ? A história sok szóval keveset mond róla. I. Napoleon f i á n a k ' élete egy őszi séta, ködben; borongással, lírai ritmusokkal, levélhullással és a mult század tragikus vonásával, a tüdővészszel. Történetében nincs s z u b j e k t i v rész, amely m e g k a p n á a figyelmet ; amifény a herczeg fehér k a t o n a k a b á t j á r a omlik, az kivülről jön, a napoleonisták rajongásából, a császárt illető n a g y tiszteletből, a h a g y o m á n y o k s z i v á r v á n y o s prizm á j á b ó l . A m i koszorú nem fért rá az apjára, azt, akár a jó a n y a a fölös ruhaszövetet, eltettük a fiu számára. A dicsőségből parczellát és tőkét csináltunk, amelynek kamataiból, t u d j u k , még I I I . Napoleon is jól t u d o t t lakni. D e I I I . Napoleon legalább- élt, mozgott, gondolkodott, ember volt, mig a szomorú herczeg halvaszületett és, mégis, élve t e m e t t e t e t t el. R ö v i d földi p á l y a f u t á s á n a k egyetlen nevezetes stádiuma az volt, h o g y huszonegy éves korában b e f e j e z ő d ö t t ; ez is elég volt rá, h o g y a l a k j a legendássá v á l j o n , érzelmes lepedőben kisértsen és örökké a vizek fölött lebegjen.

tiszafából készült

Százan és százan próbálták meg, h o g y a reichstadti herczegből k a r a k t e r t formáljanak. Senkinek sem sikerült. D e mért is sikerült volna ? H o l áll megirva, h o g y fiu az a p j á r a üssön ; a v a g y : mért ne lehetne a herczeg vérében éppen a Mária L u j z a eleme a domináló ? É s a n a g y franczia és nemzetközi d e m o k r a t á k : nem veszik észre, mily mélyen h a j l a n a k meg az öröklődés elve előtt, amikor a pedigreet tisztelik I I . Napóleonban ? É s az egész modern világ, a self-made-manek világa nem ö n m a g á t fricskázza-e föl, amikor kétségbeesik e g y fiatai emberélet k i h u n y t á n , egy fiatal emberéleten, amely egy szóval, egy gondolattal nem árulta el, h o g y önálló vonásai v a n n a k , h o g y meg t u d állani a m a g a lábán, h o g y szentimentalitása mögött indulatok, erők, tehetségek motorjai lappanganak ?

hó helyett p u h a czitromlevet sodor össze.

I. Napoleon körülbelül oly idős volt, mint fia, amikor már Toulonnál tartott. A m i a k a d á l y karriérje előtt állott, n a g y o b b volt, mint Metternich h a j l é k o n y diplomácziája, I. Ferencz álompora, az u d v a r i tanitók dauphinista tanitásai. E l b á t ó l a száz napig az ut .hoszszabb, mint Schönbrunntól a Tuileriákig. H a a B u r g rab m a d a r á n a k szárnyai lettek volna, a k k o r b a j o s a n a k a d hatalom, amely elmetélje. É s ha igen, megmaradt a k volna a k a r m o k , ez a csodálatos szerv, amelyről meg v a n irva, hogy. még halálunk u t á n is t o v á b b nő. D e I I . Napoleon nem karmolt, még csak nem is csipett. Mindabból, amit a fantázia a herczegről tud, semmit se látunk a fehérképü, b a j u s z t a l a n osztrák b a k a ezredesen. Csöndesen, n y u g o d t a n h a l a d . a m a g a p á l y á ján, a schönbrunni n y i r o t t f á s parkban, a lainzi vadaskertben, a B u r g ódon folyosóin. A z o k a magasan repülő gondolatok, a m e l y e k e t szinmüirók, érzékeny történet-

következtetéseik, e g y jó sujet ü g y e s fölhasználása. D e semmi egyéb. II. Napoleon örökkön homunculus marad, amelyet

művészet,

érzelmesség,

ábrándozás,

naivság

és b a b o n a k o t y v a s z t o t t össze, de a m e l y n e k a n n y i ereje nem volt, h o g y a fiolát összetör-je, nem h o g y a B u r g főkapuját.

Száz éve, h o g y a reichstadti'herczeg megszületett. N y o l c z v á n esztendeje, h o g y a l a k j a eltűnt a kapuczinusok

sötét pinczéjében. E

hosszu idő

alatt,

amely

k ö n y v t á r a k a t , gallériákat, gondolatok ezreit f a l j a föl, a l a k j a mit s e m - k o p o t t , mit sem devalválódott. Ma is még azon frissen, biedermeieres poézissel jár előttünk, mint amikor I. Ferencz azon törte a fejét, m i l y titulust adjon neki, azt-e, h o g y Mödling herczege, v a g y azt-e, h o g y Buschthiehrad herczege ? A l a k j á t ösmerjük száz meg száz képről, reprodukczióról, metszetről. szava

ösmeretes,

mondott

még

el. T u d j u k ,

azok is, a m e l y e k e t hogy

viszonya

volt

Minden

soha az

néni

őzlábu

Elsler F á n n i v a l , h o g y rosszul tanult és h o g y egy temetésen hült meg halálosan. Nincs életének oly m o z z a n a t a , amelyet a történelem v a g y a képzelet meg nem örökitett volna. Csak n a g y színésznőkről, v a g y áll

ennyi

intimitás

és

portrait

courtisane-okról

a

rendelkezésünkre.

A k ö z t u d a t pedig á j t a t o s a n nézi a legenda-lavinát, amely csak azért nem okoz szerencsétlenséget, mert ropogós H a most ehhez hozzáképzeljük, h o g y a n a g y Napoleon környezetéből oly emberek emléke, mint a D a r u , Kleber,

Lannes,

Bessiéres,

Masséna, Jourdan,

Duroc-é

stb.,

alig

száz

s már csak a történelem lapjain, asztalon

él, az ember

odatendál,

hogy

Augereau, év

elfanyarodik

társainknak

tettekkel," befejezett cselekményekkel, emberi

nem

és m i s z t i k u m m a l

és

annyira

pontos és erős

adatokkal, hanem érzelgősséggel,

gyermekmesékkel

Soult, elfakult

azaz az exhumácziós

önkénytelenül

halandó

alatt

ködfátyollal,

férkőzünk

a - lel-

kéhez. A z emberiség szereti, ha legalább részben ő csin á l h a t j a a históriát, h a képzeleteivel, naiv gondolataival, romantikus ecsetjével — biztos t á v o l b ó l —

hozzájárul-

hat a legendák kiföstéséhez. Pszichológiailag ez érthető, mert a b e f e j e z e t t dolgok csak m a t e m a t i k a i l a g elégitik ki

a

fantáziát,

a

rejtelmesek

N e m kétséges, h o g y az a kettő

közt

választva,

azonban

fölcsigázzák.

alacsony, a' tömegintellektus, melyikre

fog szavazni.

Heracles, Perseus, sőt egy L e n o r m a n d , egy

Egy

Cagliostro,

egy X V I I . L a j o s , egy T r e n c k báró, örökké f o g n a k élni. És örökké uralmon fog maradni a k ö n y z a c s k ó is, amely senki ember fiánál n e m h i á n y z i k , m i g a józan ész, a higg a d t itélet, a logikus szem már e g y é n i b b t u l a j d o n s á g o k . E z a m a g y a r á z a t a a buschthiehradi v a g y mödlingi a v a g y reichstadti

herczeg örökkévalóságának. V a l ó j á -

ban a sasfiók szerény kis veréb volt, aki v i g a n p i t y e g e t t , röpdösött,

fecsegett

a

schönbrunni

park

öreg

gesz-

tenyefái k ö z ö t t , s aki talán nem is álmodta, h o g y amit eszik, iszik, alszik, az nem a beleinek, a veséinek, beteg idegeinek és törékeny testének funkcziója, h a n e m m a g a a komor és szent történelem.

Syrion.

200 ben. A f é r f i n é p ' f e l e z i h e l ő d ö t t és mint v a l a m i hátráló rák csapat, kifelé t a k a r o d o t t a szobából az egész vendég* sereg, részint a m i a t t rettegve, h o g y i t t káromlás érte az ég fiát, részint csupa tisztességtudásból, m i v e l h o g y a herczeg csak nemrég itt t a r t ó z k o d o t t és szenvedélye betölti még a lévegőt. A l i g hallható suttogással kérve bocsánatot, megd ö b b e n v e és sietősen'osontak k i az utolsók is a szobából, m i n t h a az egész h á z csupa t ü z volná, amely őket elham-vaszthatná.

Jöjjetek. Jöjjetek, duhaj diákok,

•

Dalos őséim, Nevessetek a szemembe Lelkem

könyein.

N e m tudok u g y c s ó k o t adni, mint ti, N e m tudok u g y az á l m o k b a ' hinni, N e m tudok u g y lányt ölelni, mint ti, N a g y k u p á k b ó l t ü z e s bort kiinni, M á s az én s z e n t s z e r e t é s e m , M á s az én b u s

szívverésem,

N e m t u d o k u g y dalt dalolni, Nagy k ö n y v e k r e ráhajolni

—

De b u s u l n i jobban tudok, mint

ti... Kelen

László.

A yabaze-i vitorláscsónakok esti fényben. Irta: MAX DAUTHENDEY.

(3)

H a j i a k é arczának m e r e v n y u g o d t s á g a egy pillan a t r a sem l á g y u l t meg. A szolganő', miután- H a n a k é eszméletre tért volt, a skárlát köntöst levette róla s kék ruhába öltöztette, a m e l y n e k ' szövetét felhők és hullámok r a j z a t a r k í t o t t a . Rizsporral, festékkel kendőzte m e g arczát, 'fején megerősítette a csilingelő hajdiszt, amikor a vendégsereg érkezését észrevette. . A »Zengő K a g y l ó « és- A többi szolganő most teát, borsmén tás e z u k o r k á k a t és apró s ü t e m é n y t szolgált föl a társaságnak. A m i n t a kérdések sokasága m á r valóságos tüskekoszoruként szorult mind veszedelmesebben H a n a k é köre, a »Zeiigő K a g y l ó « v a l a m i mentő ötleten törte a fejét, h o g y úrnőjén segitseji. K i s z a l a d t , behozta a hólt p a p a g á l y t s j a j g a t v a t a r - ' t o t t a úrnője elé — Ime, úrnőm, a p a p a g á l y haldoklik . . . D e m e k k o r á t ámult, a mikor H a n a k é elfordulva tőle és elmosolyodva, igy szólt a vendégekhez :' — A z én szolgálóm, Ugy látszik, megbolondult . . . M e g z a v a r t a eszét a z ° a n a g y tisztesség, amely h á z a m a t é r t e l m ű . A z t i n o n d j a itt n e k e m ; h o g y haldoklik a p a p a g á l y o m , holott az m á r tegnap óta halott s m a m á r egy császári herczeg megtévesztésére szolgált n e k ü n k . . A szobában hirtelen csönd lett, mint amikor elszállnak a verebek a fáról, amelyen csiripelve lármáztak vala. . ' A vejidégek valamenjryien . megértették, h o g y a herczeg már i t t j á r t , v a l a m e n n y i e n megértették, h o g y H a n a k é nem s z e r e t i ; "s m é g azt is érthetőnek t a l á l t á k , hogy egy herczeget ámitani lehessen ; de micsoda szentségtörés, ime, fenszóval gúnyolni az ég fiát s megvallani az ámítást ! Mintha m i n d e g y i k ü k kezéből kiesett volna a teáscsésze és széjjelfolyt volna minden tea, oly ijedt-mereven ültek v a l a m e n n y i e n . E g y e t l e n k o r t y tea sem ment le már a torkukon. E s amikor H á n a k é hideg, jégcsillogásu szemét tágra n y f t v a igy s z ó l t : — A herczeget n e m - f o g j a megölni ez az ámítás. E n sem haltam bele az ő szerelmébe, — a k k o r a szende . nőcskék mind b e h u n y t á k a szemüket n a g y ijedelmük-

H a n a k é pedig k i t a k a r í t t a t v á n a szobát, pihenni tért. T a k a r ó j a alá g ö n g y ö l e g p á r n á t tolt a »Zengő K a g y l ó « s ő elterülve a padlón, c s a k h a m a r elaludt. Másnap este v i t o r l a t ü n t fel a t a v o n . B ü s z k e h a t t y ú k é n t , nesztelenül siklott H a n a k é h á z a felé. C s a k h o g y a kis kikötőhidon senki sem v á r t a . Csak a ' a sás bóbitái h a j l o n g t a k a császári csónak előtt a belőle kilépő herczeg felé. ' • H a n a k é h á z á n a k papirosablakai és b a m b u s z a j t ó i ' nem jiyiltak meg, midőn a herczeg szolgája bekopogtatott.' L á n g j a h u n y t lámpásként állt ott a rostélyzatos fehérablaku faház. E g y arra vitorlázó hajóslegény újságolta 'a herczeg' embereinek, h o g y H a n a k é reggel v a l a m e n n y i cselédjét elbocsátotta. Csak l e g k e d v e s e b b szolganőjét t a r t o t t a meg, azzal c s ó n a k j á b a szállt és elvitorlázott, de senki sem t u d j a , hová. A császári csónak egész éjjel ott k ó v á l y g o t t H a n a k é háza közelében. A ház papirosablakai azonban sötétek m a r a d t a k és a n é m a császári csónak h a j n a l t á j b a n e l t ű n t a szemhatáron. Másnap este száz császári csónak v i t o r l á z o t t elő Y a b a z é felől.' Mintha-száz fehér legyező feszült v o l n a k i a t a v o n . Ide-oda c z i k á z v a széltében-hosszában á t k u t a t t á k az egész t a v a t , egész éjjel. Oczutól Y a b a z é i g , K a r a s z a k i tól K a t a t á i g , Szétától A m a c z u i g . E s m i n t h a belev i l á g i t a n á n a k a tó alvilágába, fehér vitorláik elmélyedő száz t ü k ö r k é p é t u g y h ú z t á k a sötét v í z e n m a g u k u t á n . K ö v e t k e z ő este is lejátszódott a száz vitorlás-csónak szinjátéka ; keresték H a n a k é t s a ködben szerteszéledve a t a v o n u g y libegtek, m i n t h a v a l a m i szürke óriási hálóban száz fehér selyempille f o g ó d z o t t v o l n a meg. Még a k i s e b b f a j t a j a p á n v á r o s o k b a n is esténkint megnyílik a szerelem vására, a m e l y n e k j o s i v á r a a neve. A tokiói josivára J a p á n l e g n a g y o b b esókpiacza ; közeli, t á v o l i v i d é k e k legszebb leányai kerülnek össze o t t , á r v á k , . akik öleléseikkel szerzik a mindennapi k e n y e rüket, elszegényedett családok szüzei, a k i k szerelmeik v á l t s á g d i j á n öreg szüleiket t a r t j á k el. A szerelem e piaczán szerelmet árulni néni megbecstelenítő. Á r t a t l a n u l tüzes ragyogással, a k á r c s a k a t e j ú t csillagsávj ai odafönn, u g y g y ú l n a k fényre n a p n y u g t a u t á n a szerelemvásár szépen gondozott, csinos, es széles utczasorai. A n a g y vasrácsos k a p u , a m e l y a c s ó k v á s á r kerületét a várostól n a p p a l elzárja, most t á r v a - n y i t v a már s őrzik a rendőrség emberei. A n y i t o t t k a p u n tul, a f ő ú t közepén v é g i g rózsaszín felhő húzódik a t a v a s z i estben ; az ut tengelyének v o n a l á b a ü l t e t e t t cseresznyef á k rózsaszin v i r á g p o m p á j a . Jobbról-balfól e n y h e f é n y ü , fehér lampionlánczok v i l á g í t j á k meg az egyemeletes kis h á z a k erkélyeit. Csupa ünnepélyes csend és n y u g a l m a s fényesség ez az ut, amely az ötezer szépségek h a j l é k a i h o z v e z e t . A m e l l é k u t c z á k b a i i , arnelyek a f ő u t a t .keresztezik, állnak .a c s ó k v á s á r csinos és szintén lampionkoszoruzta házai. E h á z a k földszintjén a r a n y o s termek sora t á t o n g az utczára. F a r á c s o z a t v á l a s z t j a el az u t c z á t ó l e helyiségeket, e g y - e g y a r a n y k a l i t k a m i n d e g y i k s villanyoskörték fénye v i l á g i t j a belsejüket.

201 Mindegyik teremben sorjában a rácsnál, virágos, d r á g a selyemköntösben n e g y v e n - ö t v e n fiatal, keskenyv á l l u l e á n y k a ül. Mint k i r a k a t b a t e t t d í s z t á r g y a k , u g y v á r n a k ott, m i n d e g y i k egy-egy kis selyemvánkoson kuporog. A r a n y t ü k k e l tűzdelt magas fekete h a j d i s z e k alatt rózsaszínre kendőzött rizsporos arczocskák szinte végel á t h a t a t l a n sora kinálkozik. Negyedóráról-negyedórára s é t á l h a t s z a rácsos t e r m e k mentén, m i g végignézed a szépségek ezreinek e seregét. Mindegyik k a l i t k a t e r e m falait m ű v é s z i f a r a g v á n y o k ékesitik. A r a n y és vörös f é n y m á z z a l b e v o n t f á k , tigrisek, s á r k á n y o k r a j z a domborodik a f é n y m á z a s f a l a k o n és szálló d a r v a k n a k meg p a r a d i c s o m m a d a r a k n a k a guggoló kislányoknál is n a g y o b b képei f a r k i t j á k e sort. Mint n e g y v e n - ö t v e n fehér g y ö n g y s z e m arany-, v a g y vörösbélésü dobozban, u g y v i l á g í t a n a k a rizsporos, tojásd a d arczok mindegyik teremben. E g y i k b e n skárlátszin v i r á g g a l himzett, égszinkékruhás leányok, m á s i k b a n karm i n v i r á g g a l h i m z e t t smaragdzöld köntösüek, itt csupa fehér ruha, s z i v á r v á n y s z i n s z á r n y u pillangókkal himes ; a m o t t csupa fekete talár, a m e l y alól rózsaszin, zöld és k é k alsóruhák látszanak. Mindegyik leány v á n k o s a mellett j ó k o r a porczellánbögre áll, a m e l y b e n h a m v a s parázs hunyorog. A l á n y o k kicsi ezüstpipákat szivnak, a m e l y e k b e csak csipetnyi d o h á n y fér, nem több, mint a m e n n y i a h ü v e l y k - és m u t a t ó u j j k ö z ö t t kis g'alacsinná g y ú r h a t ó ; finom kis ezüstcsiptetővel m o r z s á n y i parazsat vesznek k i a bögréből s azzal g y ú j t a n a k rá. E g y i k leányzó t ü k ö r előtt a h a j á t i g a z g a t j a , a másik hosszu rizspapirszalagra csak u g y az ölében, tussal, ecsettel levelet ir ; a h a r m a d i k g y ü s z ü n y i csészéből teát iszik ; egyesek csak legyezg e t i k m a g u k a t ; rendkivül kicsi k ö n y v e t , v a l a m i regényt olvas az egyik, a másik mandolint penget és b a r á t n ő j e h a l k a n z ü m m ö g v a l a m i dalt. V a n aki odatipeg a rácshoz s kecsesen f o g v á n a hármas u s z á l y á t , óvatosan int az u t c z a idegeneinek, n é m e l y i k n e k a n y j a v a g y testvére érkezik, a k i k kedvesen, szerényen beszélgetn e k a rácson keresztül vele. Száz m e g száz f ő n y i néptömeg, férfi, nő, katonaság, gyermeksereg illedelmesen s u t t o g v a , m o s o l y o g v a sétál a f é n y b e n uszó u t c z á k o n . É s késő é j f é l u t á n i g ' u g y járnak-kelnek ott az emberek az ötezer leány kalitkái előtt, m e g - m e g á l l v a a rácsnál, be-betérve a h á z b a , s u g y vásárol m a g á n a k a férfi, m i u t á n a k a l i t k a valam e l y i k szépe megtetszett neki, dalt, muzsikát, t á n c z o t és szerelmet. A tokio-josivára egyik ily h á z á b a lépett be cselédj é v e l H a n a k é s ott m a r a d t száz éjszakán, h o g y testét, mint igérte v o l t az isteneknek, százszor eladja- s az ég fia iránt v a l ó engedelmesség alól ezen az áron szabaddá váltsa magát. Eladta magát fiatalembereknek, a k i k még nem ismerték addig a szerelmet és e l a d t a m a g á t v é n e k n e k , a z élet g o n d j a i b a n elgyötörteknek, m a g á n y o s emberekn e k , a kik m é g egyszer, t á n utolszor k i v á n t á k m e g a szerelem g y ö n y ö r é t ; eladta m a g á t háborúba induló k a t o n á k n a k és a csatatérről h a z a k ü l d ö t t r o k k a n t a k n a k ; eladta m a g á t diákoknak, mesterembereknek, nemeseknek és k u l i k n a k . Csak külföldieknek, E u r ó p a és A m e r i k a idegeinek t a g a d t a m e g testét H a n a k é . J ö t t azonban e g y este v a l a m i fiatal külföldi, v a l a m i tengerésztiszt és követelte, h o g y a h á z tulajdonosa a d j a ki neki az ő pénzéért H a n a k é t . A k k o r i b a n v o l t a z , amikor az amerikai h a j ó r a j a j a p á n nemzethez tisztelgő látogatásra érkezvén, Y o k o h a m a k i k ö t ő j é b e n h o r g o n y z o t t . A város elöljárósága parancsot adott és minden u t c z a sarkára odaszegesztette az irát : »Japá-

nok ! Tisztelet a külföldieknek ! N e m s z a b a d őket megsértenetek. A z u t c z á k o n helyet engedjetek nekik, három lépésnyire k i t é r v é n előlük. E g y á l t a l á n a legudvariasabb a n v i s e l k e d j e t e k az amerikai és európai b a r b á r o k k a l szemben, m i n t h a csak m ü v e i t ázsiaiak v o l n á n a k . A z amerikai h a j ó r a j l á t o g a t á s á n a k n a p j a i b a n a josivára lányain a k külföldiektől n e m s z a b a d m e g t a g a d n i o k magukat«. H a n a k é mégis m e g t a g a d t a m a g á t . S m i v e l éppen a századik é j s z a k á n . m á r lerótta v o l t t a r t o z á s á t az istenek iránt, é j f é l t á j b a n cselédjével e g y ü t t k i s z ö k ö t t a josivára-ház hátulsó a j t a j á n , díszruháját és ékszereit otthagyta,' s régi köntösébe b u r k o l ó z v a elmenekült a josivárából. Senki sem v e t t e észre, a t ö m e g sűrűjében eltűnt ; egész p o d g y á s z a e g y kis m a d a r a t r e j t ő piczike k a l i t k a volt. E z t a m a d á r k á t a josivára egyik' l e á n y a éppen e g y ó r á v a l a szökése előtt a d t a v o l t el neki, épp akkor, h o g y az amerikai tiszt belépett a házba. N a g y ijedelmében H a n a k é görcsösen t a r t v á n kezében a k a l i t k á t , szinte ö n t u d a t l a n u l v i t t e el m a g á v a l . A kis m a d á r him fülemüle v o l t s bánatosan g u b b a s z t o t t a k a l i t k á b a n , mert hiszen eladatásakor m e g f o s z t o t t á k p á r j á t ó l , a m e l y l y e l közös k a l i t k á j a volt. H a n a k é és cselédje ú t k ö z b e n etetni p r ó b á l t á k , de a m a d á r n e m evett. A remegő kis fülemülével m é g az éjjel v o n a t r a szálltak s e l u t a z t a k a B i v a - t ó felé. Másnap délben m á r H a n a k é t ó p a r t i h á z á b a n v o l t a k . . A szolgáló k i n y i t o t t a az összes a b l a k o k a t , h o g y friss levegő j á r j a át a régóta szellőzetlen helyiségeket. Osz v o l t s a parti fákról sárga leveleket sodort be a szob á k b a minden szélroham. A tó vizének n e m v o l t már meg a n y á r i k é k színe. Sötétzölddé komorult. A n a p már alant j á r t és hosszabb v o l t jaz árnyék. A zizegő sást k i v á g t á k , tarlója nesztelen volt és halott. D e H a n a k é t a z őszi idő n e m szomorította el. A josivárai élet izgalmas emlékei forralták m é g vérét. N a p j á b a n százszor is megcsodálták őt ott, s z á z a k n a k . t e t s z e t t és nevetnie kellett százezerszer, anélkül, h o g y a k a r t v o l n a nevetni és száz férfi ölelte meg, holott e g y i k n e k sem á h i t o t t a ölelését. Már egész teste-lelke m e g s z o k t a a cso'dáltatást. Most már szinte azt sem t u d t a , miért is m e n t el innen e tóparti házból v a l a m i k o r . Már arra az esetre is alig emlékezett, a m i k o r szerelmese a tóra v i t t e őt. F ü l é b e h a n g z o t t még u g y a n a m a dörrenés, ha a k a r t a , érezte azt is, mint f e k ü d t kedvese ölében, de holt szerelmesének arczára m á r n e m emlékezett s h a n g j á n a k csengését nem birta emlékezetébe idézni már. A z a sok száz arcz és hang, amely őt a j o s i v á r á b a n csodálta, szerelmesének arczát és h a n g j á t e l z a v a r t a már. H a n a k é ezen sem szomorkodott, i n k á b b csak csodálkozott. Beesteledett. A cseléd rendbeszedte a h á z a t . H a n a k é csak ekkor v e t t e észre a félholtra v á l t kis fülemülét s igy szólt h o z z á g o n d o l a t b a n : — K i e n g e d l e k - b ö r t ö n ö d b ő l , kicsi h i m m a d á r . T a l á n visszatalálsz T o k i ó b a , a josivárába, kicsike nőcskédhez. K i n y i t o t t a a k a l i t k a a j t a j á t . A m a d á r kiröppent. D e a h e l y e t t , h o g y az a b l a k o n elmenekült v o l n a , v e s z e t t dühösen lecsapott H a n a k é fejére, tépte, v a g d o s t a h a j á t s n é h á n y pillanat m ú l v a h o l t r a v á l t a n esett le a megrémült l e á n y lábához. H a n a k é reszketett ijedelmében, térdreroskadt s megértette, h o g y a kis h i m m a d á r , m i v e l n ő c s k é j é t ő l e l v á l a s z t o t t á k , boszut a k a r t állni s dühének i z g a l m á b a belehalt. H a n a k é az u j j a i t odaszorította a fejéhez, lesimít o t t a m e g t é p á z o t t h a j á t . É s ekkor hirtelen o l y a s m i t 2

202 é r z e t t , m i n t h a a m a d á r k a f á j d a l m a , ime, az ő s z i v é b e k ö l t ö z ö t t v o l n a át s s z e r e l m é n e k m i n d e n e m l é k é t föltámasztaná. A t á v o l b a n h á r o m v i t o r l a t ű n t föl a t a v o n . A s z e m határ irányában haladtak s csakhamar eltűntek. H a n a k é most visszapillantván a tóról a szobája falára, hirtelen m e g i n t m a g a előtt l á t t a szerelmesének a r c z á t . Megborzongott gyönyörűségében. S z e r e t t e v o l n a o d a r ö g z í t e n i s z e m e i v e l a f a l r a ezt a k é p e t ; á m a z a r c z v o n á s o k e l m o s ó d t a k és a z emlékezés megint csak megbágyadt, H a n a k é pedig megz a v a r o d o t t és e l s z o m o r o d o t t . S i r v a is f a k a d t s o l y a s m i t érzett, hogy jó 'volna meghalni már ! — K i s madár, — sóhajtott Hanaké — mutasd m e g az u t a t k e d v e s e m h e z ! S e g í t s e t e k , t i istenek ! S z á z éjszakán áldoztam' .nektek, hadd áldozhassak immár holt s z e r e l m e s e m n e k m i n d ö r ö k r e . A kis m a d á r t e s t hirtelen m e g v o n a g l o t t , megrándult a padlón s tétova szárnycsapásokkal nekiröppent a papirosfalnak. K i s fülkében, virágos v á z a m e l l e t t , e g y i c z i k e - p i c z i k e d o b o z csillogott. A v e r g ő d ő n r ö p d ö s ő m a d á r l e c s a p t a a földre. A d o b o z s z é t n y i l t , a m a d á r p e d i g h o l t a n esett le m e l l é j e . A kis d o b o z b ó l e k k o r a z a b l a k felől á r a m l ó l é g v o n a t n é h á n y s e l y e m papir'oskát sodort H a n a k é felé. A selyempapir.osban aranyfüstlemezek voltak, j a p á n h ö l g y e k i l y csillogó diszszel s z o k t á k l e v e l e i k e t ékesiteni. D e H a n a k é a z t is t u d t a , h o g y ezek a z a r a n y lapocskák életunt embernek mit jelentenek. N é h á n y a r a n y f ü s t l e m e z t hirtelen e l h a t á r o z á s s a l ráillesztett az ajakára, n a g y o t , mélyet lélegzett s köntöse u j j á v a l e l t a k a r t a a r c z á t . A n j d t o t t a b l a k előtt a z t á n u g y r o g y o t t össze m e g f u l l a d v a , h o l t a n .

E m m a h á t r a f o r d u l t és m e g p i l l a n t o t t a l e g j o b b bar á t n ő j é t , a s z ő k e A l i c e t , a k i t apró,

kissé

előrecsucso-

sodó s z á j a és a j k á n p i h e n ő r ö v i d és d u z z a d t orra m i a t t nyulacskának

hivtak

rázták egymás —

á

társaságban.

Férfiasan

meg-

kezét.

Szervusz, nyulacska —

mondta E m m a . . —

A

g y ű l é s r e j ö s z t e is ? —

A

teremburáját, —

felelte

nyulacska —

. h o v a a f e n é b e m e n n e az e m b e r i l y e n k o r ,

hát

ha nem

a

• gyűlésre ? Meg kell j e g y e z n ü n k , h o g y n y u l a c s k a a »parbleu« és a

»mordieu<< v i g s z i n h á z b e l i »teremburáját«,

melyet

ritkán

g e t t é t « és »teremtucscse« — —

velünk

tartasz,

bombaként

lesegítjük őket tatta

cserélt

kölcsönözte fel a

»terin-

szókkal.

Remélem, nyulacska, —

hogy

napon

fordításaiból

szólt szeliden

radikálisokkal,

fogunk

rátörni

arról a polczról,

a

Emma

akik

a

mai

vezetőségre

ahová

és

kegyünk

jut-

őket.

—

Radikális

vagyok,

teremburáját ! —

megbízhattok

bennem,

a

v o l t a felelet.

A m i k o r a g y ű l é s t e r e m b e é r t e k és a m a g u k g y ö n g y virágillata

elkeverődött

a

többiek

gyöngyvirágilla-

t á v a l (ez v o l t a k k o r d i v a t a L i p ó t v á r o s b a n ) , a z elnök és alelnök

még

n e m f o g l a l t á k el

helyüket.

— H i z s . . . h u z s . . . zsu . . . zsu . . . su-su . . . hallatszott

a

teremben,

és

csak

néha-néha

—

süvített

fel e g y s a r o k b a n a k ö v e t k e z ő :

(Vége.)

—

Tititititititi . . . tititititi . . .

—

Pöty . . . pöty . . . pöty . . . pöty . . . pöty . . .

pöty :. . Egyszerre

Saison. a

Emma a

Lipótvárosban.

fiizőt,

amely

nemcsak

alul is m e g s z ü n t e t t e

medenczecsontot ván

a dagadó

sejtelenrszerü

finom

hullámot, sikba

a

olvaszt-

egybe. kigyó,

nyestfejével

kajánul

meredt

u t c z á n j á r ó - k e l ő k r e és apró, éles f o g a i v a l k é j e s e n

az ha-

r a p t a a friss t é l u t ó i l e v e g ő t . A z e m b e r e k m á r k e z d t é k unni

a csukottfedelíi

a u t o m o b i l o k a t és g y a l o g j á r k á l -

tak a Sas-utczában. E m m á t térdig levágott széles k a r m o z d u l a t t a l érintetlen finom

üdvözölték

negyedmilliónyi

leereszkedéssel

a férfiak és

hozományának

f o g a d t a ' az

kalappal, Emma,

tudatában,

üdvözléseket.

Köz-

ben m o z d u l a t l a n a j k á v a l n e m s z ű n t m e g e g y r e ismétel-

Tisztelt

Emma

pity . . .

Nini ! T e v a g y az, E m m a ! — szólalt m e g a h á t a

lebegtek

Ezennel

megnyitom

meghallgatni

a

mult

az ülés

ezüst és

leplükből

feketére

felolvasták, a tagok a

négyszögletű

festették

előszedett

t á k , összesen h a i m i n c z k e t t ő t

fogsoraikat

velük.

kuglerbonbonait fogyasztottak

ki-

tejszines meg-

o s z t o t t a n y u l a c s k á v a l és m i g a j e g y z ő k ö n y v e t

olvas-

el a

ezu-

korkákból. *

Ú j b ó l a z e l n ö k n ő szólalt fel : —

Most

pedig következik

a napirend.

Szeretett

alelnöknőnk . . . Nem

fejezhette

be

szavait.

Emma,

v o l t az ellenzéknek, felállt a székre, b o á j á t

aki

vezére

meglebeg-

t e t t e a l e v e g ő b e n és i g y k i á l t o t t : Erre

vezetőséget.

közgyűlés !

a retikülből

—

—

pity . . .

hangrongyok

Mialatt a jegyzőkönyvet bontották

támadni

a

csengő

jegyzőkönyvét.

g e t v e e l m o n d a n i a b e s z é d e t , m e l y l y e l a m a i ülésen m e g szándékozik

foszlányok,

K é r e m . türelemmel

csokoládét mely

a

. letompult a titititi . . .

a pöty-pöty . . .

duruzsoló

— ülést.

két

F e h é r n y a k á r a k e t t ő s e n c s a v a r o d o t t rá a z a r a n y szőrű

elhalt

tépett

c s u p á n a l e v e g ő b e n , m i g v é g ü l b e á l l o t t a csend.

föl

derekára

h a t o t t szigorú i m p r e s s z i ó v a l , h a n e m e g y s z e r s m i n d esi-' pőn

egészen

hamar 24.

b o l d o g a n i n d u l t el, hazulról. Ma v e t t e krémszinü

zaj . szivébe

A c s e n g e t y ü vészesen t é p e t t , s z a k i t o t t . b e l é j ü k és c s a k -

— márcz. először

a

s z a v a , h a l k a b b l e t t a su-su-su és

Asszonyparlament

csak

—

Szót

kérek

kitört

napirend

előtt !

a vihar :

Piripiripiri . . . p u r u p u r u . . . k ü r u k u r u . . . t i p -

m ö g ö t t e g y kellemes h a n g és v á l l á n diszkréten f e k e t e

tiptiptip . . . csupcsupcsup

e r n y ő v é k o n y f a h e g y e p i h e n t meg. .

völtésse'l.

—

hallatszott

vészes

sü-

203 Az

elnöknő

idegesen

fogója végigszakitotta

rázta

a

keztyiijét

csengőt,

melynek

is. Mire ú j b ó l

beál-

l o t t a csend, E m m a i l y e n h a n g o n f o l y t a t t a b e s z é d é t : —

Az

alelnöknő

—

Maga

egy

egy

közönséges

pletyka !

—

vissza

az

M e g v o n o m ö n t ő l a szót

— m o n d az alelnöknő.

A z i m é n t i v i h a r u j u l t e r ő v e l tör ki. A Beumelnét aki

aléltan

viszik

ki

szívből irigyli E m m a

multust

és t i t o k b a n

a

sikereit,

hátulról

zöldszemü

teremből.

Nyulacska,

felhasználja a

leránczigálja

tu-

Emmát

a

A

megtámadott

alelnöknő

személyes

b e n szót k é r , ezennel m e g a d o m a z t Alelnöknő lyéről,

sápadtan

lorgnonját

az

reszkető

kézzel

kérdés-

felugrik

szorítja

he-

szeméhez,

v é g i g n é z a g y ü l e k e z e t e n és a s z á j á b a n r a g a d t m e n t o l p a s z t i l l á t l e s z o r í t v a g é g é j é r e , szólt : —

Tisztelt

mely

engem

közgyűlés ! A z

egyik

annál súlyosabban

tisztelt érint

a

tiszteletet

tagtársunk

és lep m e g ,

tanúsíthatna

támadás,

részéről

ért,

mert- az

illető

irántam.

Az

illető

tag-

társ ugyanis hat évvel idősebb nálam.

—

—

Haha ! —

—

Igenis !

Blumné

kezével

füléből

Emma

a

apja

vissza

nyulacskára,

kénytelen

volt

hogy

vidékre

butont ;

legszebb

az e l n ö k n ő a r c z á h o z v á g t a ; E m m a ugrott

nyu-

lokniját

önkéntelenül másnap

küldeni

és ugy

nyulacska

leányát

és

el-

j e g y z é s é t a l a p o k b a n is k ö z ö l t e t n i ; v i s z o n z á s u l

Emma

másik

bordá-

szomszédnője

szeges p a i z s ö v e z t é k jának

és

csípője

medenczecsontok —

betörte

Emma

fűzőjének

körül E m m a

derekát,

alatt közti

finom

mely

ez-

impresszió-

hullámzásba

dagadt

a

sik.

H u ! h u ! h u ! •—• h a l l a t s z o t t v é s z t j ó s l ó a n m i n -

—

f o l y t a t t a ' az

Emma.

Pöröbörö . . . pitypitypity . . . pity . . .

—

volt

a válasz . . . . —

H u ! hu ! hu ! —

hallatszott

ismét.

De már ekkor egy gomolyag volt a terem,

szőke

és f e k e t e l o k n i k r e p ü l t e k a l e v e g ő b e n és édes a s s z o n y i csókok

k a c z a g o t t bele a m o n d a t b a

Hat évvel —

leharapta lecsípte

denfelől . . . brutális

t a g t á r s a k e t t ő n k k ö z t l e v ő k o r k ü l ö n b s é g n é l f o g v a is több

Bleierné

ú t t a l n e m e n g e d e t t a roncscsá d u l t m i d e r

neki.

izgalomtól,

fogak

j á t , u g y h o g y a h a l c s o n t o k á t t ö r t e k a r u h á n és m i n t

s z ó n o k i székről. A z e l n ö k n ő v é g r e f o l y t a t h a t j a : —

Kalaptük

v i l l o g t a k m e g a l e v e g ő b e n . V i s i t á s , sikoltás és

lacska

alelnöknő. —

és E m m a összecsapása n y o m á n k e l e t k e z e t t .

v i c s o r g a t á s a h a l l a t s z o t t ; reticule-ök c s ö r ö g t e k ; az öreg

pletyka !

süvöltött

k é p e s e l f o j t a n i a r e t t e n e t e s v i h a r t , m e l y az a l e l n ö k n ő

bőrön.

nyomán

daganatok

pattantak

ki

Maitre

az

illatos

Jacques.

alelnöknő.

Ö mer engem azzal vádolni, hogy p l e t y k a

vagyok.

P l e t y k a a t i s z t e l t ö r e g a p j a , de n e m én ! Elnöknő

csenget

és r e n d r e u t a s í t j a

szónokot,

aki

INNEN-ONNAN.

igy -folytatja : —

Hivatkozom

lasztásukkal jainkra

és

azokra,

megtiszteltek, estélyeinkre,

akik

a

mult

hivatkozom

hivatkozom

évben

összes

vázsur-

barátainkra

és

főképp azokra, akik számon tartják a mi magas

kö-

r e i n k b e n szállongó p l e t y k a b e s z é d e k e t .

Honnan

patak-

z a n a k i n k á b b a r ó l u n k szóló a p r ó t ö r t é n e t e k

forrásai,

az

ajkáról?

én —

ajkamról-e,

Elnök rendre' a —

vagy

tisztelt

tagtársunk

Tárgyhoz ! Tárgyhoz ! — csenget

és

h a l l a t s z i k baloldalról.

következő

szavakkal - utasítja

közbeszólókat :

N e tessék k ö z b e s z ó l a n i . A z igen tisztelt

Breit-

m a n n é a l e l n ö k n ő n e m t é r t el a k i t ű z ö t t t á r g y t ó l , ntelynek anyaga a —

pletyka.

Hivatkozom

ellenzék

vezérére,

az

engem t á m a d ó tisztelt tagtársnőnkre, —

folytatta

az

alelnöknő —

hogy

magára

az

a m i k o r a l k a l m a m l e t t v o l n a a tár-

© Miniszterek és újságírók. Igy ültek egymás mellett : egy miniszter, egy ujságiró . . . És a miniszterek voltak most a kevésbé fontosak. Ez a nagy barátkozás egyáltalán nem keltene csodálatot' például Francziaországban, ahol az emberek előbb ujságirók, aztán miniszterek, azután megint újságírók, de nálunk mindenki hódolattal nézett a zsurnalisztákra, mert élő exczellenczek köszöntötték fel őket. Végre be kell látni, hogy azok a nagyon komoly, vagy nagyon vicczes emberek mon der Presse<• igen fontos és magas személyiségek és azért, mert öt krajczárért megveszem a trafikban a lapjukat, még nem nevezhetem őket skriblereknek és nem kell elnéznem a társaságban a fejük felett. Ezt a magyar burzsoámorált alaposan megölte Hazai Samu, aki kisütötte, hogy a miniszterség épp ugy a diplomátlan embereké, mint az újságírás, és igy a zsurnaliszták fejére feltűzte az autodidakszis glóriáját. Ezzel még nem lett kegyelmes ur a százforintos riporterből, de legalább odakünn is meglátták, amit minden szerkesztőségi szolga tud : hogy Magyarországot nem a budai minisztériumokból, de a pesti redakcziókból kormányozzák.

s a s á g o k b a n s z é t h o r d a n i a n n a k a hirét, h o g y őt H e r c z e l tanár nem vakbél miatt hemorrhoidális

operálta meg, hanem

bántalmak

miatt,

nem

igenis

tettem

meg, hanem megőriztem a titkot mindmáig, amig igen

tisztelt

tagtársnő

v á n kikényszeritette

brutális

támadásával

ezt az

úgyszól-

b e l ő l e m a t i t k o t . ...

Nem folytathatta tovább.

E m m a m i n t f ú r i a sü-

vítette be a l e v e g ő b e : —

N e m i g a z ! N e m igaz ! . . .

V a k b é l volt ! . . . .

Hazugság ! Hazugság ! Rágalom . . . F e l a k a r t U g r a n i a székre, de n y u l a c s k a

hátulról

l e r á n c z i g á l t a . A z e l n ö k n ő c s e n g e t e t t , de m á r n e m v o l t

D Két sirkő. Hegyi Aranka és Vidor Pál síremlékét leplezték le a kerepesi temetőben. A nekrológiró leírja : két operett-színész. Aztán gondolkozik és kijavítja : két tragikus színész. Mert mind a ketten tragikus szerepet játszottak szimultáné azzal, amit a szinpadon alakítottak. Az operett grácziái pedig fájdalmasan elpityerdülhettek kedden délután, hallván, hogy mennyi hazugsággal és szép frázissal czukrozzák be az ő keserű életüket. A primadonna a" számláira és a babérral tarka czifra nyomorúságra gondolt, amig gracziózusan lengett a siker atmoszférájában és édesen trillázott a csalogánytorka.

204 L á t t u k őt aztán vidéki városokban, — az utolsó stácziónál — amint betegen, összetörve pénzt hajszolt. A másik karrier befejezése pedig egy revolverdörrenés volt. Taps és népszerűség közepette jött a halál, váratlanul, megrendítően, hihetetlenül, mint egy véres japán bohózatban. E z a két nemes és kiváló talentum már a múlté. Mi alig ismerünk rájuk. Ma a színészi karriereken nincsenek ilyen tragédiák, de ilyen tehetségek is ritkák. * 4c

4s

D Piros ruha. E g y újságíró meglátogatta Anatole France-ot. Feltűnt neki, hogy a mester piros ruhában fogadta. Jules Lcmaitrc is igy jár otthon. Az egyszerűség hívei, a puritánok és a finomak piperézkednek, csinoskodnak otthon, valóságos papagálykosztümben járnak. E g y német újságíró StopbanGeorgct kereste fel. ő egy lila bársonypárnán ült. Talár volt a vállán, amely hasonlított egy királyi palásthoz is. Wilde dandyzmusáról felesleges beszélnünk. Mindannyian szinte feminin szeretettel válogatják meg ruhadarabjaikat és tetszelegnek a színben. Különösen az Íróasztalnál. Ők, a lelki átöltözés művészei és bűvészei, lerúgják a polgári ruhájukat, mikor kezükbe veszik a tollat. Exotikus ruhákat öltenek. Ezzel a szimbolikus cselekedettel lépnek az irás oltárához. Olyan hittel bogozzák ekkor a nyakkendőiket, mint egy választékos és előkelő főpap a czingulumát. Mert legtöbb iró nem nekivetkőzik az írásnak, de igenis felöltözködik hozzá. Nekünk önkénytelenül arra kell gondolnunk, hogy egykor a vates poéta és pap volt. Ez az uj öltözködési kedv — ugy látszik — emlékezés a múltra. A poéták atavizmusa.

= A tékozló fiu. Üzente neki Magyarország : >>Jugend, gyere vissza, minden meg van bocsátva«. És Jugend visszajött. j ö t t , mint egy bájos és jókedvű, mókás, lump pajtás, akit valamikor a hárpia feleség kiseprűzött a házból, nehogy elrontsa a jámbor férjet. J ö t t ; mint aki meghallotta, hogy a ház őrző sárkánya elköltözött már oda, ahol nincs többé tarkakepü jókedv, vig figurázás, az ő szobájának kárpitjait nem rontja már a füst, abroszának nem árt a földöntött kupa, — a szemfedő tiszta, gyiiretlen marad és hűséges; józan, nem lump, nem kikapós hitves a sirféreg és a szu. Jött a kedves, bolondos Jugend, a határon már messziről jódlirozott és fütyült, habzó kancsót emelt a kezében, feli az édes márcziusi sör friss kortyaival és bekukkantott a pesti kávéházajtón, hogy vigyorogva megvigasztalja a pikkoló mellett gyászoló f é r j e t : »Szervusz, kamerád, hát meghótt a nagysága, a kuruezgőgi Sovinizmus nagysága, ó szegény nagysága !« Éppen olyan kedves és tetszetős, akárcsak valaha, félrecsapott Bursch-süvegje mellett müvészkcrtekből szakított virág, ruhája redőin is kaczagó napsütés, az ajkán friss móka, aranyos életöröm. Meg se látszik rajta, hogy száműzött volt, meg se látszik, hogy a kutyabagosi és kisbürgözdi kaszinó megpörkölte nemzetiszinii lángon, mint egy yorkshirei malaczot, olyan szittya dühvel ; Magyar Miska rúgásainak foltja sem kéklik rajta. Hamar kihever, elfelejt mindent az ilyen vig legény, azt mondja, rég volt, igaz se volt tán. Visszajött a Jugend, üdvözlégy Jugend . . . 4c 4C

4C

= Az ökröndi táltos. E g y isteni kinyilatkoztatással megint gazdagabb hát ez a csodákkal bővelkedő ország. Most nem a kútban vagy a nyárfa odvában megjelenő Szüzanya elébe sereglenek a bucsujárók; sem a kőröshegyi szűz ördöggel való incselkedésein ámul a világ, most az ökröndi egyházfi látomásai röpdösnek hirmadár szárnyán a sötét Kárpátoktól a szőke

Tiszáig a falukon. A nagyszerű embernek minden nagyböjtben álomjelenései vannak ; csak egy félkulacs szentelt bor kell neki, és a szent galambok, mennyei létrák, kis angyalok, dicsturbános vértanuk és tüzes nyelvek már rajzanak elébe csőstül, tuczatszám. A szent ember olyan kapós a falujában, akárcsak egy szexuálpedagógiai szabadelőadás a gonosz Pesten. Öreg korcsmázók szívesen itatják, kiváncsi menyecskék boldogan tömik a zsenge bárány húsával, turóslepénynyel, csak hallhassák tőle elmesélni a sok csodálatos álmot, amelyben arkangyalokkal találkozik, szentekkel beszél. Eddigelé jól is volt minden, álomekéjével csak a mennyei határokat szántogatta a derék öreg, legfeljebb egy kis templomsurolásra, gyertyaajándékra serkentette a vénasszonyokat szent Antal nevében ; legfeljebb olyan, álmai voltak, hogy fehér lúddá látta átváltozni a templomiperselyt, szent Cziczelle ludjává, akit valami égi ebédre hizlal a szent nő, és általa üzeni a jó asszonyoknak, hogy kinek arravaló garaskája van, tömje vele a lúdját, cserébe ő is küld m a j d hizodalmas jó egészséget minden ökröndi ludnak ; vagy afféle üzenetet hozott szent Józseftől a férfinépnek; hogy márcziusi József napjára fölássák szépen a plébános kertjét, akkor nekik is tízszeres áldást hoz termésükre a megszentelt ásó. Igy aztán lassan lejött a mennyei határokról a földre, a krumplitermő, venyigehajtó jó földi rögre, . mivelhogy a legutóbbi vasárnap virradóra megint elébesuhant a vérzőszivü Jézus és azt izente vele az ökröndieknek, hogy az idén dupla napszámért se menjenek ám az árendáshoz sarjút kaszálni, szőlőt kötözni, répát kapálni, mert ha még egyszer elfogná őket a tavalyi istentelenség, hogy mind odagyültek a zsidó több pénzére és a nemes uraságok szénáját kinn rohadni, szőlejét gazbafulladni hagyták, akkor az idén lesz pestis, lesz jégverés és minden jó és drága, ami csak a büntető sorsharag boltjában raktáron van. Az árendás erre aztán árulkodni kezdett a szolgabírónak, népbolonditásnak és bujtogatásnak gyalázva az aranyszájú egyházfi kissé túlságosan tendencziózus álomlátását és kétségbevonva, hogy a vérzőszivü Jézusnak gondja lenne az ő répaföldjére ; igy aztán harezol és háborog most az ökröndi táj, — és majd csak elválik, hogy a nemes urak bora, vagy az árendás pénze, vagy a csendőrpofon, vagy még egy kulacs bor lesz-e nagyobb hatással az egyházfi vízióira ? . . . 4c 4c

4c

D-Bohémek. Bernhard Shaw egy czikkében a bohémek glóriáját tépázza. Elárulja többek közt, hogy egész irodalmi működését a reggeli és az ebéd közt intézi el. Hozzá a feleségével is békésen és boldogan él. A bohémeket — a piszkos körmüket, az édeskés romantikájukat — pedig a pokolba .kívánja. Nem ámulunk el ilyen pálfordulásokon. Hiszen természetes, hogy a forradalmár egyidőben okvetlenül összeütközik a közönségével, akkor egész biztosan, mikor a közönség is az 6 hitére tér. Ma pedig körülbelül ezt látjuk. A mult századbeli költők romantikáját s a tegnap értékforradalmát kiárendálta magának a publikum. Mert kinek kedves ma a diákszoba nyomora, a rojtos gallér, a modortalanság, meg Murger, mint éppen a nyárspólgárnak, akinek hatszobás lakása van és tiszta inge ? K i menti fel okvetlenül a feleséggyilkos férjet ? Kicsoda elnéző a bohémség nevében., még az igazság rovására is ? Ki tipor a jói'zlés ősi szabályain ? Csak a nyárspolgár. A művész már nem. Elvégre a bohémség éppen a helyváltoztatásban, a törvénynélküliségben van. Ehhez az ósdi czigánykódexliez épp ugy nem ragaszkodhatunk mereven, mint a burzsoák törvényeihez, vagy a spanyol etiketthez. A nyárspolgár naponta száz princzesszászt szív el, következetesen feketekávét iszik és hajnali öt előtt nem tud ágyba bújni. De az igazi bohém szükség esetén tizkor is elalszik és tejet vacsorál szőlős kalácscsal, nikotin és grisette nélkül, mert őt még a forradalom szokása se köti.

205

ZENE.

SZÍNHÁZ. Májusi (A Nemzeti

Színház

fagy. bemutatója.)

I. Tipikus magyar darab. Magyar sorsok intéződnek el benne. Máshol ezt az akeziót nehéz lenne elképzelni. A z alakok is a miéink. Külföldön talán agyonütik a hőst és meghal, de a magyar glóbuson még a kardot se birja kezébe venni, E g y kezdetet mutat a dráma, egy forradalmat, ami csak nálunk forradalom s egy békés megoldással végződik, megbéküléssel és elhalkulással, ami magyar tragédia. A mi májusunk csipős és zimankós. Erről a bimbógyilkos tavaszról beszél az idegorvos, a dráma raisoneurje s a dráma. Derékon'kettétört tehetségek, harcztalan harczosok járnak itten, akik egyszer megpróbáltak kilendülni s aztán örökre visszaroskadnak. Mi pedig ebbe a földalatti életbe nyerünk betekintést. A k i nálunk bukik, az felfelé bukik. Pénzházasságokba, képviselőségekbe, előkelő bőrfotelekbe. A magyar halottak meghíznak. II. E z t akarta mondani Szilágyi Géza és Lenkei Henrik ? A z előadás képei ebben a pillanatban peregtek le a szemeink előtt. Illetlen és igazságtalan lenne végleges véle-, ményt formálnunk, a szinház és a nyomda között. É p p oly illetlen és igazságtalan lenne azonban elhallgatnunk, hogy a dráma csak részben sikerült s az első felvonás halvány, a harmadik bágyadt és az egészből mintha hiányoznék az átéltség ereje, rábeszélő, parancsoló, lenyűgöző hatalma. A z idea szülte az alakokat. Maga a cselekmény a külsőségeivel pedig nem tud lebilincselni. A z izmos, velős gondolat csak gondolat marad azután is, hogy a szinházból hazajövök. Nem élet és drámai élmény. Ü g y tetszik, hogy a képek nem verődnek egybe s a' filmen hiba van. Állanak a mozgóképek. Próbálom latolni, analizálni, mit kaptam az előadásból. Hallottam-e egy embersziv dobogását ? Éreztem-e valakinek a közeli lehelletét ? V a g y felcsendült-e egy szó, amely mélyebbről jött, mint a torokból ? Hazudnék, ha bólintanék. Homunculusok ezek egytől-egyig egy eszmei re tortában. A forduló az, hogy a pénzes udvarló évek multán visszatér és felajánlja vagyonát a férj és a forradalma megmentésére. Egyedül ezt a régi, vérszegény motívumot látom teljesen s ez él egyedül, a szinpadon is, • az erősen összeszorított és keményen megkomponált második felvonásban. Különben sehol sem nyugszik meg a szemem. Végül visszamenekülök az alapötlethez s abba kell belefogódznom. Ha talán egyedül irta volna valaki, például Szilágyi G é z a . . . III. Szilágyi Géza háta megett három súlyos és nagyszerű verseskötet áll. Ö e k ö n y v e k mellől mosolyogva olvashatja az én kritikámat. É n azonban épp oly nyugodtan és bátran írom le az impresszióm, mert szeretem az ő zengő és . férfias poézisét, klasszikus és modern sorait, fekete márványból kivésett ünnepi szavait. A drámaírás mégis más. E g y idegen territórium, mint. a szobrásznak a. könynyed toll és a fehér papir. K i tud közületek szobrot faragni, vasat kovácsolni, hidat építeni, lírikusok ? (P-n.)

Labia Mária. Az uj operai színjátszás egyik reprezentatív womanjének tekintik a külföldön. A régi olasz opera halálával meghalt a régi játékstílus is és a műfaj átalakulásával uj szinésztipus keletkezése vált szükségessé. Bellini, Donizetti és az i f j ú Verdi dicsőségével együtt nyugodott le Patti, Bianchi és Sembrich napja is és LeoncavaUo, Mascagni, Puccini uj gárdát h o z t a k : Destinnt, Labiát, Szamosit. A régi operában a muzsika állott az előtérben, a zárt formák, amelyek eltávolíthatatlan akadályokat gördítettek a dráma folyamatossága elé. A modern dráma erősebb volt. Széttörte a formákat és a zeneszerző a töredékekből csak melodramatikus kiscrőzeriét komponálhatott. A régi énekesnőket nem használhatták többé. A z abszolút hang, az abszolút énekelni tudás, mint értékmérő helyébe a szinjátszóképesség került és az operaénekesnő alakja gyanúsan közeledett a diseuse-éhez és az énekes színésznőéhez. A z énekhangot már nem kezelték hangszerszerüen, hanem inkább fokozott beszéd módjára és a szinpadon többé nem szopránok és altok mozogtak, hanem asszonyok küzdöttek és szerettek. A modern hősnők sokkal nervózusabbak, semhogy a nyugodt szépségű és szélesen szőtt melódiák és a belcanto éneklési mód ezután is alkalmas volna jellemzésükre és sokkal több szerep-studiumot végeztek, semhogy pszichológiailag indokoltnak találhatnák a koloraturás őrülési jeleneteket. Ábrázolásukra uj szinésztipus termett, amelynek színjátszó erényei és zenei gyöngeségei sikerrel tanulmányozhatók a gyönyörű szemű olasz grófnőn, aki jelenleg a budapesti Operaház vendége. Labia Máriát Gregor fedezte f ö l ; az ő színházában lett világhíressé a Tiefland Mártájának kreálásával és most, hogy Gregor a bécsi opera élére kerül, elsőnek volt primadonnáját szerződtette uj színházának tagjai közé.

Művészet. Ösztöndijak. A király hetek előtt i t t h a g y o t t nekünk emlékül egy .kis ösztöndíj acskát, ötévenként esedékesei, ötezer korona összegűt. Magyarul ez annyit jelent, hogy évi ezer korona uj áldozatot hoz az udvari pénztár a m a g y a r képzőművészet javáért. Bizony, szerény kis összeg. H a azonban valakinek a legfelsőbb környezetben is aggodalmai támadnának amiatt, h o g y az összeg talán még igy is kissé vidéki méretű, . m e g n y u g t a t h a t j u k : a magyar képzőművészeten sem ez, sem tízszer annyi pénz, ösztöndíj alakjában kiadott pénz nem segít. A z ösztöndíj legalább százszor annyi b a j t és keserűséget okoz, mint amennyit h a s z n á l : ezen már rég. tul vannak azok, akik a művészet anyagi problémáit figyelemmel kisérik. Minden néven nevezendő ösztöndíj. A feltételeket, az adományozás módjait, a felhasználást nem lehet oly szigorúan megszabni, hogy valóban érdemes tenyérbe számolják le az ezreseket. Egyáltalában az emberi képességeket meghaladó f e l a d a t : kikeresni az érdemes, a legérdemesebb, a legtöbbre hivatott kezet. A képzőművészetben épp u g y , mint bárhol, szinte elképzelhetetlen az a próféta, aki az ifjúról, a kezdőről a jövendő nagyságot meg t u d j a jósolni. I l y e n f a j t a próféták többnyire csak utólag jelentkeznek, amikor a művész már egyik sikerét a másik után aratja, amikor a -nekrológját v a g y az é l e t r a j z á t ' szerkesztik és amikor mindig akad ember, aki a törekvő ifjúban oly korán észrevette a nagyrahivatott tálentum jeleit.

206 A legbecsületesebb elfogulatlansággal kezelt stipendiumokkal szemben is állanak mindezek a tételek, nem is szólva arról, hogy emberi voltunk, gyarló voltunk következménye g y a n á n t nem osztogatják éppen elfogulatlan j ó szándékkal az ösztöndijakat. A felséges alapítványtól sem várunk többet tehát, mint elődeitől. E z elődökről pedig nem felfedezés, hanem közismert igazság, hogy egészen czéltalanok. A k i a művészetet pusztán a művészetért, a termékeiért szereti, a gyönyörűségért, amelyet okoz, mit sem törődve azzal, hogyan, milyen körülmények között keletkezett a szóban lévő produktum, az nyugodtan továbbmehet e dolgok mellett. A művészek azonban szintén társas lények, akár a czipőfelsőrészkészitők, v a g y a kazánkovácsok és az úgynevezett kereseti viszonyok, megélhetési problémák a legkeservesebben foglalkoztatják őket. Érdekesek ezek a problémák. H a j d a n nem voltak ösztöndijak, nem voltak kormányvásárlások, a művész mindamellett — az adott viszonyokhoz képest — becsületesen boldogult. A művészettörténet számos olyan kiváló embert mutat ugyan fel, aki szegénységben és nyomorúságban halt meg és csak évtizedek, sőt századok m ú l v a szerzett dicsőséget, de még több nagy művész már életében teljes ,elismerésben, hódolatban és — ami a fő — kincsekben részesült. I g y a renaissance nagy alakjai, csaknem kivétel nélkül. A z ujabb gazdaságtörténeti kutatások egyik legérdekesebb ága az, amely hosszu századokra visszamenően megállapítja bizonyos foglalkozási ágak kereseti viszonyait. A m i a művészetet illeti, az ismert forrásokban számtalan adat áll rendelkezésre és ha valaki fel fogja dolgozni ezeket a pénz mindig elsőrangúan fontos, mindig izgató szempontjából, helyenként meglepetéssel f o g j a konstatálni, milyen drága volt hajdan a jó vászon és milyen keresett. Ma legfeljebb drága. A z ár talán nem hanyatlott. A kereslet annál inkább, amióta összes lemenő ivadékaiban meghalt a jó, a bőkezű Meczénás, akihez egyébiránt Magyarországnak alig' volt igazán szerencséje. A mi képzőművészetünk akkor kezdett fellendülni, akkor kezdett csak lenni, amikor a pápai, fejedelmi, nagyúri háztartások udvari művészete, kitartott, de legalább kitartott művészete kiment a divatból és amikor az egész világ festői, szobrászai ama nagy probléma előtt állottak, hogyan lehetne a kisszámú, de hajdan bőségesen buzgott arisztokratikus forrásokat sok apró polgári kutacskával pótolni. E z a pótlás teljes mértékben a leggazdagabb kulturországokban sem sikerült még. Annál kevésbé nálunk. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor még ujjal mutog a t t a k az olyan jókabátos emberre, aki szocziáldemokrata eszmékkel kaczérkodott és amikor szokás volt még kis ujságczikkecskékben nem a szocziálista mozgalmat, hanem a leendő szocziálista államot nagyképűen kritizálni, állandó kifogás, panasz, argumentum volt az, hogy a szocziálizmus meg f o g j a ölni a művészeteket. Mosolyogni való kifogás, mert hát, hogy emberek éhen ne haljanak, meg ne f a g y j a n a k hajlék hijján, az mégis csak fontosabb, mint egy szonátaestély léte v a g y nemléte. Még inkább nevetséges ez a kifogás ma, amikor a müvésztársadalom szocziálizmus nélkül is hihetetlen arányokban gyöngül az anyagiakat illetőleg. A mi sejtésünk az, — és megint miivészetgazdaságtörténeti kutatók dolga volna e sejtést formulázni, felderíteni, tudományosan megállapítani —• hogy a művészek maguk, mint szoczietás, soha súlyosabb krízisen nem mentek át, mint a polgári társadalom kialakulása alkalmával. Nem sírjuk vissza a régi jó időket. A z a kor, amely Rafaelnek egy i f j ú herczeg pompáját biztosi totta, sárga foltot hordozó őseinknek aligha volt kedvező. T u d j u k azt is, hogy a művészetnek anyagi boldogulása szempontjából is megvan a maga jövője, annál biztosabb jövője, mincl tisztább és teljesebb lesz a demokrata kulturmozgalmak érvényesülése. A mai nemzedék azonban megsínyli a maga átmeneti idejét és fájdalmas

érdeklődéssel tekinthet vissza a múltba. A z történt, hogy a polgárság ma még egyáltalában nincs uralmon, de átalakító hatását mindenütt érezteti. Megszüntette egyebek között amaz arisztokratikus fényűzést, amely hajdan a művészetek éltetője volt. Mert talán nem kell bizonyítani, hogy a mai gazdag ember éjszakai dőzsölése szerény aprópénzszórás a várurak hetekig tartó lakomáihoz képest. A ruha világosan m u t a t j a az idők változását. A mi udvari bálainknak még bizonyos kivételes szint biztosit a m a g y a r gála. Hasonlórangu párisi estélyen azonban Montmorency herczeg f r a k k j a ugy árra, mint kiállításra nézve alig különbözik a legszerényebb jelenlévőétől. A nagyurak csudálatosan gyorsan tanulták meg a polgári szerénységet. A z óriási vagyonok még megvannak, az udvari festők azonban odatüntek, oda, ahová az udvari bolondok. A püspökségek m a sem jövedelmeznek kevesebbet, mint hajdan. Hol van azonban az az Esterházy gróf, a hajdani egri püspök, aki egy páratlanul szép- lyceumon kivül épittetett v a g y ötven plébániatemplomot ? Hol maga az ősforrás, a pápai bőkezűség? Hol a királyi udvarok köré sereglő művész sereg? E z e k mind természetszerűen tűntek le, anélkül, hogy a pótlásukra természetszerűen hivatott intézmények még tökéletesen kiépültek volna. A kapitálizmus e ponton nem pótolhatta a feudális urakat, sőt valószínűleg rontott a helyzeten, mert a ládában heverő aranytömegbe sokkal könnyebb volt belényulni. és kimarkolni belőle egy csomót művészi hiábavalóságokért, mint a koronajáradékot v a g y egyéb papirt pénzzé tenni. Sokan zengik a takarékosság dicséretét: mi azt hiszszük, a polgári világ legszomorúbb eredménye, hogy takarékosságra tanitotta azokat, akiknek kétmarokkal kellene a kincseket szórniok. A luxus, a magasabbrendü fényűzés létalapját v o n t a el igy : a tehetségek százait károsította meg és magukat a királyokat is rávezette arra, hogy a legelső embereknek nem muszáj ugyan a pénz értékét ismerniök, de ha már az összegek megítélésénél úgyis tévednek, . hát inkább lefelé tévedjenek, mint fölfelé. L.

G.

Grafika. A nagy kiállítások keretében alig jut hely a grafikának. Talán jól is van éz igy. Intimes diszkrét, arisztokratikusán visszahúzódó lénye alig érvényesülne a hangos vásári zaj közepette. A rézzel, iával vagy kővel nyomtatott lapokat nem lehet falakra dobálván, sorsukra bízni, várva, hogy valaki észrevegye közűlők azokat, amelyek legjobban kiabálnak. Egyikük se kiabál ugyanis. Megvárják, mig közel jön hozzájuk, aki irántuk már eleve érdeklődik, megnézi őket közelről, gondosan, igyekszik követni még a tű, a préselő henger nyomát is. A grafikai lapok szépségei csak alapos, benső ismeretség után érvényesülnek : ezért oly nehéz a tömegek figyelmét felkelteni irántuk, ezért maradnak oly sokáig .az amatőrök egy szűkebb körének kedvenczei, holott technikai és gazdasági — ezerszer elmondott — okoknál fogva alkalmasok széles néprétegek művészi igényeit kielégíteni. Magyarországon egy fiatal és ambicziózus testület, a Magyar Grafikusok Egyesülete igyekszik e finom műfaj művészei és a közönség között kapcsolatot létesíteni. Az elmúlt héten nyitotta meg meglepően gazdag kiállítását a Nemzeti Szalonban és kollekcziójának az sem árt, hogy akvarell- és pasztellfestők néni mindig elsőrangú dolgaival keverték össze. A legmegbecsülendőbb e grafikai kollekczióban az együttes és az egyéni képességek folytonos fejlődése. Kellő érdeklődés, elismerés hijján is egy egész sereg ember fejleszti egyszerre kiválóbbá a maga kifejezési módjait. Sok száz képpel dicsekvő tárlatokon alig akad ennyi jó darab. Baransky E. László, Lénárd Róbert, Olgyai Viktor nagyobb kollekcziói régi jó kvalitásaikkal teljesek. Vagner Géza egyre merészebb, egyszerűbb, Notre-Dame akvatintáján a technika és az ábrázolás bátorsága egyenesen frappáns. Conrad Gyula magyaros izü fametszetein a szinck

207 értékelésének egy uj és biztató útjára fordul, olaszországi rézkarczain pedig a matériában való biztosság irigylendő fokára emelkedik. Vadász Miklós ismert szép karczain kivül bravúros czeruzarajzaival meglepetés azoknak is, akik már régen s tálentuma szerint méltányolják. Zádor István kísérletei érdekesek és frissek. Székely Andor linoleummetszetei, Tichy Kálmán szines akvatintái, Raáb Ervin, Nagy Sándor dolgai között is kitűnőek akadnak, Kubinyi Sándor szines nőalakja pedig a tárlat legjobb darabjai közé tartozik. Az akvarellfestők között kétségen kivül a legöntudatosábbak egyike Boemm Ritta,_aki, ha túlzásokba téved is, ismeri a maga anyagát és felhasználásukat kitűnően érti. A régi erejében jelenik meg újra Szmrecsányi Ödön. Hazai témákhoz tért vissza és pompás karikatúrái gazdagok a humor ritka kincsében. Nagyon finomak Freskay pasztelljei. Csánki Dénes, Góth Móricz, KörösjöiKriesch, Kövér Gyula, Major Jenő, Nagy Sándor,' Pogány Vili, Rózsaji Dezső, Tuszkay Márton képei emelik a tárlat e részének nívóját.

IRODALOM. Lövik (A

prédát

Károly

uj

könyvei.

Regény. — Egy barátságos ház története. Singer és Wolfner kiadása. 1911.)

Regény.

I. I.ovik K á r o l y Írásai alatt mindig ott lüktet valami fojtott indulat, amit talán belső témának nevezhetnék s aminek súlyt és értéket az irómüvészen kivül egy mindent megértő, mindenbe belenyugodott; kissé szomorú hangú, de erős és mély érzésű egész ember ad. A z igazság és hazugság ősi harcza ez az alig kivillanó s csak nagyon kevesek számára megnyilatkozó tendenczia. A z a harcz, amely bár rég el v a n már döntve a hazugság javára, mégis ott kisért az Igazság és Hamisság naiv történététől kezdve mindazok könyvében, akik az életet komolyan nézik s akiknek éppen ezért rá kellett jönniök'arra, hogy a nevető és siró ember végső konzekvencziái nagyon közel érnek egymáshoz. Négyöt év előtt, mikor az Öszi rózsa novelláit olvastam, éreztem már valami ilyesfélét s most, hogy letettem ezt a két, szomorú akkordban végződő regényt, tisztán áll előttem az iró legigazabb problémája : az élet csak hazugságon épülhet föl. É s ez nem a poéta érzelmes póza, nem egy finom, stílusos irodalmi attitűdé, hanem kegyetlen; brutális megbizonyosodás. A k i áttöri a vasgyürüt, aki elindul a maga igazsága után, — de van-e hát csakugyan más ? — az beszenynyezve, megcsúfolva bukik el. Hazudni kell, nem művészi módra, a Wilde Oszkár aforizmái szerint, hanem kénysze-/ redetten, elfáradva, meggyőződés nélkül, százszor elölről kezdve. Morális és társadalmi kapcsok, viszonyok és megnyilvánulások csak hazug alapon állhatnak íönn, s ha akad egy-egy ember, •— mindegy, hogy a barátságos ház, v a g y egy óbudai nyomorult szobaszeglet lakója — aki elindul a maga utján, a maga életét élni, függetlenül mindentől, ami az eddigi életét körülvette és kitöltötte : összetörik. H o g y jól van-e ez v a g y rosszul, aíölött az iró nem vitatkozik. Mindössze egy kis kesernyés mosolyt látunk elsuhanni a szája szegletén. Diszkréten, szemérmesen rejti el az érzést s csak egy szinte véletlenül kimondott szó árulja el, hogy sajnálja azokat, akik mosolyogva kezdik az életet, mert tudja, hogy minden örömöt könynyel kell megfizetniük.

Szereti az erős, bátor és egészséges embereket, de valahogy ugy, ahogy Turgenjev szerette Bazarovot. Szereti

őket, mert át fogják hágni a hazugság békóit és tönkre kell menniök. H o g y maguk mennek-e az igazságuk, a tragédiájuk íelé, v a g y az jön-e feléjük : mindegy. E g y nap találkoznak. — A barátságos ház gazdája, Farkas ügyvéd, behunyt szemmel jár az élet kuszált szálai között, mint a gyermek, aki naiv és mosolygó arczu. E z az ember, ha egyszer kin y i t j a a szemét, nem birja el a korlátokat. A felesége mindent lát és mindenben megnyugszik. A dolgokon nem lehet változtatni, azok függetlenek tőlünk s az eseményekbe csak belekapaszkodhatunk, de nem irányithatjuk azokat. Hanem egy nap ebben a csendes rezignáczióban kigyullad a láz tüze, az uj, az igazi élet forró Ígérete. E s a jó, a becsületes, a szelíd asszony elindul a maga igazát keresni a férje, a lánya életén,, boldogságán keresztül is. É s ugyanabban az órában kopog be Farkas ü g y v é d a j t a j á n is az igazság. A z igazság,, amely rombol, amely komisz és boszut áll az egész emberiségért egy emberen. A józan és üresszivü Szakái igazsága, a pedáns, tormákhoz ragaszkodó és mindent a saját hasznára kizsákmányoló polgár igazsága. Kell-e . hát igazság ? I t t van, v á g y a k o z t a t o k utána, éreztétek, nagyszerűnek sejtettétek, mint egy májusi este lágy, .pasztelles kétségében az ígérkező nyár aranyos forróságát. De augusztusra kiég a mező füve és lesárgul az akácz levele. Mire volt jo a nyar ? É s a Préda is erről beszél. Mi magunk, elvonatkozva mindentől, a lelkünk legmélyén is át v a g y u n k szőve hazugsággal, de csak igy tudunk élni. E g y hazugságért elpusztítunk másokat, mert az a hazugság akkor a levegő és nélküle megíulladnánk. A z igazság egy szurtos, nyomorult sarokban gubbaszt valahol egy elzüllött asszony s egy sikkasztó hamiskártj'ás álma fölött. És' erről nem tehet senki, ebben nem hibás sem a rendőrfőnök, sem a tolvaj. E z egyszerűen igy van, — nczz körül, felebarátom, és hazudj magadnak tovább színes sugarakat az életedbe, ha élni akarsz. É s ez nem lehet tévedés, ez az egy dolog kétségbeejtően igaz, hiszen megolvasható már a mesében is, amely az Igazságról és Hamisságról Íródott.

L ö v i k Károly realista s ' a romantika csak annyiban jut nála szóhoz, amennyiben az minden művészetre tartozik. Szereti egészen kianalizálni, szétbontani az embereit s megmutatni bennük mindent, aláhúzás nélkül, jóságot és gyengeséget egyformán. Elrejtett, nehezen hozzáférhető, sötét zugok mélyén csillantatja meg a napfényt, amely a leghitványabb pók hálóján is szétszórja aranyát és mindenütt talál értékes és érdekes dolgokat. A miliőt nem t a r t j a nagyon fontosnak — befelé, a lélek mélyén intéződnek el a komédiák és tragédiák s egy-két markáns vonással inkább csak jelzi a hátteret, amelyből az alakjai annál plasztikusabban bontakoznak ki. Szines és közvetlen minden irása, de legkivált a novellái, amelyeknek' eleven, kitérés nélkül előrerohanó tragikus lüktetését regényeiben is kitapinthatjuk. Inkább novellista, mint regényiró, amit különben stílusa is elárul. De ha a Préda-1 — a legmagasabb szempontból mérve — nem is tartjuk igazi regénynek, épp ugy, mint például Maupassant Yvette-jét, mint novelláról, csak a legnagyobb becsiilcs hangján szólhatunk róla. Szép, értékes, erős k ö n y v e k a L ö v i k K á r o l y uj regényei, amiken keresztül egy igazán nagytalentumu irómüvész s egy, a maga életét élő, egész ember meleg szivdobbanását érezzük meg. Okos és mély k ö n y v e k és szomorúak, mert igazak.^

Kárpáti

Aurél.

208 Máb királyné. Dánielné Lengyel Laura ezzel a czimmel adta ki egy kötetbe foglalva huszonkét novelláját. Ha otkolonnal avagy levendulával szagosított vízbe pár darab ezukrot dob az ember és azután még czitromlevet is facsar belé, az nagyon jó és főképpen nagyon egészséges ital. Nem gondolnám, hogy az a Grimm-meséknek és swifti elképzeléseknek a nyo mán induló világ, amelyik ennek a kötetnek a czimadója, házi orvosságul is ezt az italt akarná használni, de Dánielné Lengyel Laura kegyetlen az alakjaihoz is, az olvasóihoz is és ezt az italt riyclcti le velük befelé, kifelé egyaránt. Nagyon egészséges ez a könyv, hiszen maga a szerzője is beismeri, hogy őszinte bőszitően egészséges vagyok«. És az egészség valóban nagyon jó dolog, az ember sokáig él tőle és tisztességben meg is öregedhetik. De ami jó az életben, az guvernántiziivé válik az irodalomban. A Lengyel Laura huszonkét novellája mind ugy egy sípra jár, mint a régimódi verklik . áriái és mindig ugyanazt a témát nyaggatja, mindig ugyanabban a hangnemben, amíg azután végül szerencsésen el nem altatja az olvasóját. Valami uj, valami invenczió, valami irodalom, — az semmi nincsen ezekben az öreg és egyhangú novellákban, ugy hogy az ember a huszadik század kezdetén szinte elcsodálkozik, hogy akadt még mód rá, hogy a mai magyar irodalom reneszánsz-küzdelmébe ilyen régimódi hang is beleszólhasson. És még csak szólni sem tud igazán, mert még az Írásnak a külső formái is messze távol állnak ettől a könyvtől. Ámbár kitűnő iskolába járhatott volna, Lengyel Laura még azt sem tanulta meg, hogy Máb királynénak nem >>fátyola«, hanem fátyla van, a mondatszerkesztése gyámoltalanságára pedig hirtelen és találomra vett például irom ide a könyvéből ezt : ->Az Isten mély álmot bocsátott a leány szemére s mikor felébredt, riadtan nézett maga körük. — Semmiféle haszna vagy oka, vagy czélja ennek a könyvnek ma már nincsen.' Tanulság is csak egy lehet belőle és ez az, hogy a GaskellnéBraddon-Crokcr-íéle angol guvernánt-irodalom még ma is találhat helyet magának, amelyen keresztül beleférkőzzék a ma már egészen más magyar literaturába. (Ch. V.)

KÖZGAZDASÁG. A

Magyar

Agrár-

és

Járadékbank'

Részvénytársaság

igazgatósága Szathmáry Gyula és Tedesco Ármin czégvezetőknck az igazgatóhelyettesi czimet adományozta; Nagy Géza íötisztviselőt ezégvezetői jogosultsággal ruházta fel. Az

Első

magyar

általános

biztosító

társaság m á r c z i u s

18-án tartott közgyűlése tudomásul vette az igazgatóság jelentését, amely clőrcbocsátván, hogy az alap tőkefelemelési művelet, melyet a folyó cvi január io-iki rendkívüli közgyűlés határozott cl, teljes sikerrel máris befejeztetett, megállapítja, liogy az 1910. üzletév 5,052.904 K tiszta nyereséggel zárult, amelyből a közgyűlés határozata alapján a mult évi 500 K = 25%-kaI szemben az idén részvényenként 700 K — 35% osztalékot fizetnek az alapszabályszerü levonások után. A tartalékok közül ezúttal az üzletév nyereségéből a külön tartalék nyert rendkívüli emelkedést, ú g y h o g y az előző évi 5,460.085 K - v a l szemben 7,314.555 K - r a növekedett, a többi tartalékoknak az alapszabályszerü részeltetésen felüli rendkívüli növelése az olaptőkcfelcmelésen nyert összegből történik. Az alaptőkefelemelésre vonatkozó elszámolás már az 1911. üzletév mérlegébe tartozik. A társaság félszázados évfordulója emlékére alkotott 500.000 K hazafias köz- és jótékonyczélu alapból a krassószörónymegyei árvízkárosultak még a mult év folyamán 3 0.000 K segélyben részesültek, az alapnak folyó évben kiosztandó 20.000 K kamathozamát pedig felerészben az Országos gyermekszanatórium és felerészben a Szeretet gyöngeclméjückct és siketnémákat gyámolító egyesület nyerte el. Ezenkívül a közgyűlés, mint évenként rendesen, köz- és jótékony czélra 25.000 K - t szavazott meg a társaság évi nyereségéből. Végül a részvényesek nevében Imrédy Kálmán udvari tanácsos meleg köszönetet mondott az egész kormányzótestülctnck az elért kitűnő eredményért, külön is méltatva az üzlet irányításában nagy konczepczióju, intézésében pedig fáradhatatlanul gondos vezérigazgatónak, Ormody Vilmos főrendiházi tagnak kiváló érdemeit.

Az >Anker« élei- és járadékbiztosító-társaság (Magyarországi igazgató ság Budapest, VI. kor., Deák-tér 0., Anker-palota). 1911 február havában benyujtatott a társaságnál 869 ajánlat 7,209.531 K biztosított összegre és kiállíttatott 565 kötvény 6,839.421 K összegro. Dijak fejében bevett a társaság 1,811.867 koronát, elérés és elhalálozás folytán kifizetett 1,321.253 koronát. A január—február havi időszak alatt benyujtatott 2358 ujánlat 39,435.171 koronára és kiállíttatott 2034 kötvény 16,979.107 koronára. Ugyanezen időszakban dijakért 3,741.867 koronát vételezett be a társaság, elérés és halálesetek folytán pedig 1,671.253 koronát fizetett ki. A tár: saság vagyona 1909 deczember 31-én 180 millió korona, biztosítási állomány 573 millió "K, halálozások és esedékessé vált elérési biztosítások folytán a társaság fennállása óta 379 millió korona fizettetett ki.

HETI POSTA. Arad. S. A felfogásunkat annak az apostolnak működéséről hajszállal sem módositia az ön különvéleménye. Ha ön még néhány hónapig figyelemmel kiséri munkásságát, igazat ad majd nekünk. Hogy ki liberális, azt nem a programmja, nem is az apja után örökölt jó hire, de a tettei után kell megítélni. S .annak az urnák a tetteit mindennek mondhatjuk, csak liberálisnak nem. Recitativo. Némi változtatással közölni fogjuk. Azonban más nevet teszünk alája. Ha eziránt lennének óhajtásai, tudassa velünk azokat. G. G. A kéziratokat nem kaptuk meg. Budapest. F. A. Semmi sem okolná meg a közlését. Nem közölhetők: Végzet. Mikor a nap lemegy. Az én sorsom. Vigasztalás. Hiába. Vallomás. Reménység. Nyomorúság. Tavaszi vers. ö hozzá. Melanchólia. Szonett. Thanatos és az ember. m Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : KISS JÓZSEF. Húsvéti kirándulás. Olaszországba és a római

kiállításra.

Budapest

(budapest-

A Központi Menetjegyiroda az idén is megismétli évek óta nagy sikerrel rendezett húsvéti társaskirándűlását Olaszországba, amely a római kiállitds és az ez alkalomból rendezett nagy ünnepségek folytán különösen érdekesnék ígérkezik. A kirándulók útközben Venezidt és Firenzét is megtekintik és Rómában 6 napig tartózkodnak. A minden tekintetben elsőrangú utazás összes költsége 420 korona. Részletes prospektust díjtalanul küld a Központi Menetjegy iroda : Budapest, IV., Vigadó-tér 1. elragadóan

szép

hegyvidékére

visegrád-nagymaros-dömösi -vonal) és a természeli szépségekben gazdag Aldunára, a világhírű Kazánszoros, Vaskapu (AdaKaleh-sziget) és Herkulesfürdő gyönyörű tájékára kellemes kirándulások tehetők a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság gőzösein. A Kisduna-ágban (Budapest-Dömös között) közlekedő gőzösök Budapest-balpart Eötvös-térröl d. e. 8.30, d. u. 12.30 (utóbbi vegyes járat május 16-tól csak Dunabogdányig II. és III. osztálylyal), továbbá d. u. 2.20 és 5 órakór — utóbbi csak julius 1. és augusztus 3r. között — indulnak (Budapest-jobbpart Pálffy-térről 10 perczczel később) s Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Tahi, Dunabogdány, Kisoroszi, Visegrád és Nagymaros érintésével Dömösig közlekednek. Visszafelé Dömösről reggel 5 óra. d. u. 12.45 (utóbbi csak julius 1. és augusztus 31. között) és este 6.30-kor (Nagymarosról és Visegrádról mindenkor 20, illetve 25 perczczel később) indulnak a hajók és érintik a már fentebb felsorolt állomásokat. . Ezenkívül Dunabogdáriyból este 9 órakor egy vegyes járatú gőzös (május 16-tól kizárólag II. és III. osztálylyal) is közlekedik. A menetdijak a helyi járatú gőzösökön való utazásra rendkívül mérsékeltek. A főváros közelében nyaralók előnyére, igen mérsékelt árü jegyfüzetek is adatnak ki. A z államhivatalnokok részére szolgáló jegyfüzetek ára különösen mérsékelt. Csoportos iskolai kirándulók köznapokon 50%-os menetdíj kedvezményben részesülnek. A z aldunai vonalon a világhírű Kazánszoroson á t a modern kényelemmel berendezett szalóngőzös Zimonyból Orsova felé minden vasárnap, kedd és pénteken, Orsováról Zimony felé pedig minden hétfő, csütörtök és szombaton közlekedik. (A Zimonyon á t történő utazásnál Zimonyban már este hajóra lehet szállani s az éjszakát ott tölteni.) E z útra — esetleges herkulesfürdői időzéssel egybekapcsolva Budapestről kiindulólag — rendkivül mérsékelt, 30 napi érvényességgel biró, a vasúti és hajóútra szóló kombinált menettérti jegyek adatnak ki Budapest keleti és nyugati pályaudvarokon. Különféle nyelvű képes ismertető füzetek a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatóságánál, továbbá a társasági személy haj ókon és hajóállomásokon díjmentesen kaphatók.

Budapest, 1911. — Nyomatott: az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-társ. betűivel.