Üdvözöljük a Distrelec-nél! Európa legjelentősebb minőségi elektronikai és számítástechnikai alkatrész disztribútora

Elektrotechnika A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Családi ház villamosenergia-ellátása háztartási méretű kiserőművel Állandó mágneses szinkron csőmotor/generátor fejlesztése gépjármű lengéscsillapítókba

Üdvözöljük a Distrelec-nél! Eu ró p a l e g j e l e n tő s e b b m i n ő s é g i e l e k t ro n i ka i é s s z á m í t á s te c h n i ka i a l ka t ré s z d i s z t r i b ú to ra Kovács L., Karbantartó/ Gimnázium/Pécs: "A tanításhoz az osztályokban sok elektronikus termékre van szükségün, 550 tanulónál elképzelheti milyen mennyiségben kell rendelnünk ... és ezt mindig a Distrelec-nél szerezzük be. Nemcsak azért mert magyar nyelvű, ingyen katalógussal és a CD-rommal ellátják osztályainkat hanem azért is mert professzionális, márkás termékekkel szolgálnak ki. Olcsó, távolkeleti, rossz minősségű termékekkel sokra nem megyünk ..."

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhető: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.com

Európa nyugati csücskében városkép védelem, avagy minél kevesebb oszlopot az utakra Nem lehet lemondani az atomenergiáról A 56. MEE Vándorgyűlés, Konferenciáról Ünnepelt a GA Magyarország Kft. 125 évvel ezelőtt történt…

w w w. d i s t re l e c. c o m

102. évfolyam

2 0 0 9 /1 1

www.mee.hu

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075 Budapest, Madách Imre u. 5. III. em. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Güntner Attila: Beköszöntő .......................................... 4

Attila Güntner: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Horváth Dániel: Családi ház villamosenergiaellátása háztartási méretű kiserőművel .................... 5

Dániel Horváth: Family home electricity supply by mini size power station

Tatai Zoltán: Megújuló energiaforrások statikus energiaátalakítóinak modellezése MATLAB felhasználásával ................................................................. 7

Zoltán Tatai: MATLAB Modeling of Static Power Converters in Renewable Energy Sources

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Zádor István – Dr. Vajda István: Állandó mágneses szinkron csőmotor/generátor fejlesztése gépjármű lengéscsillapítókba ................ 10

István Zádor – Dr. István Vajda: Development of a permanent magnetic synchronous tube machine for vehicle shock-absorbers

BIZTONSÁGTECHNIKA

Electrical safety technics

Arató Csaba – Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése ...................... 14

Csaba Arató – Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection

Fehér György: FAM Bizottság pályázati felhívása ............................... 15

György Fehér: FAM Committee asking for application

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Dr. Takács György: Európa nyugati csücskében városkép védelem, avagy minél kevesebb oszlopot az utakra . ........................................................... 16

Dr. György Takács: Protect the panoramic view of the towns from the different poles

Szilas Péter: Képregény . ................................................ 19

Péter Szilas: Cartoon

EGYESÜLETI ÉLET

FROM OUR CORRESPONDENT

Tari Gábor: A 56. MEE Vándorgyűlés, Konferenciáról .................. 21

Gábor Tari: Report from the 56. Annual Conference of MEE (Hungarian Electrotechnical Association)

Kovács György: Schiller János az MVM első vezérigazgatója . ................................................................ 22

György Kovács: The first CEO of MVM (Hungarian Power Companies Ltd.) was János Schiller

Tóth Éva: Nyílt Napok a Siel Inczédy és Társa Kft. telephelyén ......................................................................... 23

Éva Tóth: Open days on the site of the Siel & Inczédy Ltd.

Papp László: Ünnepelt a GA Magyarország Kft. ............................... 23

László Papp: The GA Hungary Ltd. Celebrated its birthday

Kerényi A. Ödön 90 éves ................................................. 23

90 years old Ödön A. Kerényi, the more times awarded ex vice general director of MVM

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ........................................... 24

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

Mayer György: Nem lehet lemondani az atomenergiáról .................................................................. 26

György Mayer: No alternatives of the atomic energy

Mayer György: Megállapodott a Mavir és a Transelectrica ............................................................. 27

György Mayer: Agreement between MAVIR and Transelectrica

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Mayer György: Mozgó látogató központ segíti az atomerőművet .................................................. 27

György Mayer: Mobile visitor center help to the atomic power plant

Mayer György: Újabb MVM villamos energia árverés volt ............... 27

György Mayer: The latest electric energy auction

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Dr. Sibalszky Zoltán: Néhány szóban egy nemzetközi szimpóziumáról ......................................... 27

Dr. Zoltán Sibalszky: Some words about an international symposion

Hirdetőink / Advertisers

· CG Electric Systems Hungary Zrt. · DISTRELEC GMBH · KORAX Kft. · Mitsubishi Electric · MVM Partner

Jakabfalvy Gyula: Az értelmetlen halál ................... 28

Gyula Jakabfalvy: Death without sense

Lindenberger Tamás: Eredményes jelenben emlékezés az elődök munkájára ................................. 29

Tamás Lindenberger: Remember for the job of the ancestors in a successful present

Tóth Éva: 20 éves a NOVOFER Alapítvány . .................................. 29

Éva Tóth: Twenty years old the NOVOFER Foundation

Kiss Árpád: Ugrásra készen magyarország első környezettudatos klímagyára . ............................ 30

Árpád Kiss: Ready to start the first Hungarian environment friend climate factory

Jáni Józsefné: Világítástechnika, egészségügy, életstílus ............... 30

Valéria Jáni: Lighting-technics, healthcare, lifestile

Jáni Józsefné: Tények és tévhitek a kompakt fénycsövekről . .................................................................... 31

Valéria Jáni: Facts and delusions about the compact fluorescents lights

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY of TECHNICS

Sitkei Gyula: 125 évvel ezelőtt történt… ................ 32

Gyula Sitkei: 125 years ago

SZEMLE ................................................................................. 34

REWIEV

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársunk!

Elköltöztünk! Az elmúlt hónapban az előzetes tájékoztatóknak megfelelően a MEE központi irodája elköltözött - közel 40 év után - a Kossuth térről a MEE új, saját tulajdonú ingatlanába, a Madách Imre út 5. III. emeletére. Öt hónap alatt a közgyűlési meghatalmazásnak megfelelően felmértük a lehetőségeket, az elnökség kiválasztotta az ideálisnak tűnő ingatlant, megkötöttük az adásvételi szerződést, birtokba vettük, átalakítottuk, és be is költöztünk az új irodába. A következő sorokban az ez idő alatt szerzett élményeimet szeretném megosztani Önökkel. Amióta a MEE főállású munkavállalója vagyok, mindig vegyes érzések töltöttek el a MTESZ Kossuth téri székházába lépve. A kissé szeszélyesen működő liftek minden reggel tartogattak valami meglepetést, így már nem indult monoton módon a nap. A liftből kilépve a faliújságon már-már a parafatáblába impregnálódott állandó jellegű „aktuális” hirdetések fogadtak. Az irodák felé fordulva a harmadik emeleti büfében már feltűntek a cigarettafüst homályában a székház hangulatának meghatározó alakjai, akik napi

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

teendőiket egyeztették. A MEE irodába lépve a csodálatos budai panoráma, mint egy megszokott tájkép a falon diszharmóniában volt a kissé megkopott bútorokkal és megsárgult falakkal, de ezek a falak mégis valami erőt sugároztak magukból. Talán azt a 37 évnyi MEE-s történelmet hordozták magukban, amely valamiféle biztonságérzetet adott mindnyájunknak. A költözés során kiderült, hogy nem csak a falak sugároztak ilyen emlékeket, hanem a szekrények mélyén is lapultak felbecsülhetetlen értékek. 70-80 éves jegyzőkönyvek, belépési nyilatkozatok kerültek a kezembe, melyeket lapozgatva büszkeség töltött el, hogy egy ilyen nagy múltú egyesületnek lehetek az irodavezetője. A megsárgult fényképeken izgalmas volt keresni a még ma is aktív MEE tagokat. Gondosan figyeltünk arra, hogy ne vesszen kárba semmilyen érték. Minden a helyére került. A történelem az Elektrotechnikai Múzeumba, a működéshez szükséges papírok az új irodába, a rengeteg értéktelen lom és a veszélyes hulladékok pedig az előírtaknak megfelelően kerültek megsemmisítésre. Ahogy közeledett a költözés napja, azt egyre jobban vártam, de ugyanakkor erősödött bennem egyfajta bizonytalanság, amelyet az a kérdés okozott, hogy mi lesz, ha megszűnik ez a meghatározó történelmi burok, amely körbevett bennünket. Ez a kérdés gondolom nem csak engem foglalkoztatott. Amikor ezeket a sorokat írom, az iroda minden dolgozója már a Madách Imre úton, az új helyén végzi a napi munkáját. Felavattuk a kis és nagy tárgyalónkat, több jól ismert, megszokott kedves ismerős is felbukkant, csörögnek a telefonok, jönnek a faxok és az e-mailek a megszokott mennyiségben, valamint egy jó hangulatú elnökségi ülésen is túl vagyunk már, tehát kimondható, hogy beindult az egyesületi élet a Madách Imre úton. Egyelőre az új falak még csupaszok és némák, de hamarosan elkezdik sugározni mindazt, amit a MEE-ből magukba szívnak. Sok szeretettel várjuk minden kedves régi és új tagunkat a közös irodánkban!

Güntner Attila irodavezető

energetika Energetika ENERGETIKA Energetika Családi ház villamosenergiaellátása háztartási méretű kiserőművel A 2007. évi Villamos Energia Törvény bevezetésével megszületett a háztartási méretű kiserőmű fogalma. Meglehetősen új és aktuális téma tehát egy ilyen kiserőmű létesítésének, üzemeltetésének és gazdasági megtérülésének a kérdését körüljárni, komolyabban megvizsgálni a lehetőségeket, az egyes jövőbeli előnyöket ill. hátrányokat. In 2007 a new legal concept was introduced by the electricity supply law – the household power unit. It is actual to analyse the prospects of producing, operating and the rate of this kind of power stations and examine its opportunities, advantages and disadvantages for the future. 1. BEVEZETÉS Az új Villamos Energia Törvény hatályba lépésével már a kisfogyasztókat is elérte a villamosenergia-piac liberalizációja. A törvény létrehozta a háztartási méretű kiserőmű fogalmát, (olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó erőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t) valamint megteremti egy ilyen erőmű hálózatra csatlakozásának és a termelt energia kötelező átvételének a jogi szabályozását [1]. Ezen új fogalom bevezetésének célja az volt, hogy lehetővé tegye kisfogyasztók által épített és üzemeltetett kiserőművek hálózatra csatlakozását, akik így elosztottan termelt energiával csökkenthetik a közcélú hálózatból vételezett villamos energia mennyiségét. Háztartási méretű kiserőmű létesítése hazánkban igencsak új és aktuális téma, azonban van néhány probléma, ami komolyabb vizsgálatot igényel. Ilyen lehet egy háztartás energiaigényének a felmérése, megújuló energiák alkalmazása esetén az energiatárolás megoldása vagy éppen a gazdasági megtérülés kérdése. Szakdolgozatomban egy családi ház napelemes rendszerrel történő villamosenergia-ellátásának kérdését vizsgáltam meg, munkám során dr. Dán András egyetemi tanár volt a konzulensem. 2. CSALÁDI HÁZ FOGYASZTÁSFELMÉRÉSE Családi ház villamosenergia-szükségletének modellezéséhez a VQREG-7 nevű műszerrel végeztem méréseket. Ezen műszer képes egy fogyasztói berendezés villamos paramétereinek mérésére, majd a mért adatok rögzítésére. Megmértem egy háztartás alapvető villamos készülékeinek (mosógép, villamos főzőlap, hajszárító, mikrohullámú sütő, porszívó, szendvicssütő, számítógép, televízió, hűtőgép) a hatásos teljesítmény-időfüggvényét. A mérés során 1 perces mintavétellel dolgoztam, a műszer percenként tárolt el egy-egy adatot. A kapott időfüggvényekből készítettem el egy sztochasztikus terhelési modellt, melynek alapja a következő: a nap 24 óráját felosztottam percekre, majd minden egyes perchez hozzárendeltem az abban a percben éppen üzemelő készülékek pillanatnyi teljesítményértékét. A percekhez való adat-hozzárendelést egy program végzi egyenletes eloszlású véletlen szám generálása alapján. Vélet-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

5

lenszerűen helyezi el egy időtartamon belül az egyes eszközök időfüggvényeit, képes arra, hogy ezen időtartamon belül az adott időfüggvényt többször, de ne mindig ugyanannyiszor (véletlen szám) illessze be, valamint lehetőség van arra is, hogy egyszerre több ugyanolyan készülék (pl.: tv, számítógép) működését modellezze, vagyis egy adott perchez egyszer vagy akár többször rendeli hozzá ugyanazon készülék pillanatnyi teljesítményértékét. Ily módon lefuttatva a programot a teljes háztartásra kapunk egy perces felbontású teljesítmény-időfüggvényt, melyből már számítható az igényelt energia mennyisége is. A programot sokszor lefuttatva, a kapott értékeket pedig átlagolva képet kaphatunk egy háztartás átlagos energiaszükségletéről. A fent említett, mért eszközökön kívül beépítettem még a modellbe egy klímaberendezés, egy hőtárolós vízmelegítő, valamint a világítás energiaigényét is. A klímaberendezés modellje nagyon egyszerű; névleges és mindig azonos adatok szerepelnek benne, a vízmelegítő esetében azonban már véletlenszámgenerálás alapján történt a modellezés. Itt a működési idő hos�szának a meghatározása randomizált azzal a megkötéssel, hogy az eszköz bekapcsolhat egy hosszabb ideig az éjszakai, majd egy rövidebb ideig a délutáni völgyidőszak idején, konstans, névleges teljesítménnyel. Végül a világítás szimulációjához 20 perces blokkokat definiáltam, majd az adott blokkon belül mind a 20 perchez ugyanazon véletlen szám alapján rendeltem hozzá a világításhoz szükséges teljesítményt. Ily módon a modellben 20 percenként változik a világításra fordított teljesítmény. Attól függően, hogy a mért eszközök teljesítményértékei a nap mely szakaszában kerülhetnek beillesztésre, megkülönböztettem hétköznapi, ill. hétvégi modellt, valamint készítettem téli, ill. nyári változatot is. Végeredményként a modell alapján kapott perces bontásban lévő pillanatnyi teljesítményértékeket 1 órára átlagoltam, ily módon megkaptam a háztartás óránkénti energiaigényét kWh-ban. 3. HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰ NAPELEMMEL 3.1.Szükséges teljesítmény becslése Egy napelem modul által leadott teljesítmény két paramétertől függ: a napsugárzás intenzitásától és a hőmérséklettől. Előbbivel közelítőleg egyenes arányban, utóbbival pedig fordított arányban változik a teljesítmény. A gyártók a napelem névleges teljesítményét 1000 W/m2 fényintenzitásra és 25 ˚C cellahőmérsékletre adják meg. A kialakuló cellahőmérséklet azonban nem azonos a külső hőmérséklettel, ezért a gyártók megadják az ún. NOCT (Nominal Operating Cell Temperature, névleges cellahőmérséklet) mutatót is, mely megmutatja, hány ˚C fok lesz a cella hőmérséklete annak üresjárási állapotában 800 W/m2 besugárzás, 20 ˚C külső hőmérséklet és 1 m/s szél mellett olyan felszerelés esetén, hogy a levegő a napelem minden oldalát át tudja járni. A NOCT és a külső hőmérséklet ismeretében a cellahőmérséklet a következő képlettel számítható: Tcella=Tlevegő+

NOCT-20[˚C ] , S 800[W/m2]



(1).

ahol Tcella a cellahőmérséklet [˚C], Tlevegő a környezet hőmérséklete [˚C], S pedig a fényintenzitás [W/m2] [2]. Ha ismerjük a napelem teljesítményének hőmérsékletfüggését (mely lineáris), a leadott teljesítmény számítható: P= Pnévl (1+( Tcella -25 [˚C ]dP) )

S , 1000[W/m2]

(2).

ahol Pnévl a napelem névleges teljesítménye [W], dP a hőmérsékletfüggése [%/˚C] (negatív érték), S pedig a fényintenzitás [W/m2].

Egy napelemes rendszer energiahozama a telepítés helyének környezeti adottságaitól rendkívül nagymértékben függ. A mai technológia mellett hazánkban a reális cél az lehet, hogy a háztartás a nyári időszakban legyen ellátva a napelemek által termelt energiával. A 2. fejezetben felállított modell alapján a háztartás energiaigénye egy átlagos nyári napon kb. 18 kWh-ra adódott, tervezési szempontként ekkora mennyiségű energiát kellene előállítani. A hazánkban mért fényintenzitás- és hőmérsékletadatok átlagai, valamint egy valóságos napelem modul paraméterei alapján a (2). képlet felhasználásával számítottam a szükséges teljesítményt, ahol figyelembe vettem a beépítendő DC/AC átalakító hatásfokát is, mely 95% körül mozog. Ennek alapján a rendszer névleges teljesítménye 4 kW-ra adódott. 3.2. Termelt és igényelt energia összehasonlítása Az erőmű által leadott teljesítményt szintén a (2). képlettel számoltam, amihez a bemenő fényintenzitás- és hőmérsékletadatok óránkénti bontásban voltak megadva. Ebben a formában összehasonlítható a termelés a 2. fejezetben bemutatott modell alapján kapott igényekkel. Átlagos júniusi termelés és a modell alapján számolt hétköznapi energiaigény alakulása látható az 1. ábrán.

1. ábra Átlagosan igényelt és termelt energia egy júniusi hétköznapon Az ábra elég sokat elárul arról, mennyire nem esik egybe a termelés az igénnyel. Az ábrán látható átlagos júniusi napon a teljes energiaigény 17,61 kWh, a termelés 19,35 kWh, de ebből 15,05 kWh átlagosan többletként jelentkezik, mivel olyan időszakban van termelés, amikor nincs rá igény. Ily módon csak 4,3 kWh elégíthető ki közvetlenül a napelemek segítségével, éppen ezért rendkívül fontos feladat az energiatárolás megoldása. 3.3. Energiatárolás Energiatárolásra az első gondolat az akkumulátor lehet, azonban ez viszonylag drága technológia, sok karbantartást igényel, élettartama jóval rövidebb, mint bármelyik erőműé és környezetszennyező is. Kézenfekvőbb dolog rákapcsolódni a kisfeszültségű hálózatra, és — a kötelező átvétel miatt — betáplálni a felesleges energiát, majd onnan vételezni, ha arra szükség van. A kiserőmű üzemeltetője ebben az esetben ingyen használja a hálózatot, nem fizet érte rendszerhasználati díjat, így az ott keletkező hálózati veszteség is a szolgáltatót terheli. Erre vonatkozóan végeztem számításokat egy fiktív hálózaton, hogy mekkora wattos veszteség keletkezik egyfázisú betáplálás estén egy 500 m-re lévő transzformátorállomásig a fázis-földvezető hurokban, ha a háztartás a számára felesleges energiát a hálózatba táplálja. A legkisebb érték decemberre adódott, ekkor egy átlagos napon 27 Wh, míg egy júniusi napon 346 Wh

a hálózati veszteség. Ez utóbbi a teljes napi betáplálásnak (15,05 kWh) ugyan csak nagyon kis része (2,3%), azonban a kisfeszültségű hálózaton keletkező veszteség mégis egy létező jelenség, melynek mértéke sok hálózatra kapcsolt kiserőmű esetén akár számottevő is lehet. Kisfogyasztói szinten adódik egy másik, rendkívül egyszerű és komolyabb beruházást nem igénylő energiatároló is, ez pedig a hőtárolós vízmelegítő. Érdemes megvizsgálni elméleti lehetőségként, hogy mi történik, ha a felhasználó a villanybojlerét saját maga vezéreli, nem pedig a körvezérlés indítja azt. Amikor a felhasználónak a saját otthoni „hálózatában” energiatöbblete van, a hőtárolós vízmelegítő alkalmas lehet arra, hogy a felesleges villamosenergia-kapacitást lekösse, hő formájában tárolja azt. Az 1. ábrán látható, hogy a délelőtti és a kora délutáni órákban mennyire nincs kihasználva az erőmű, ellenben éjszaka a bojler teljesítményének megfelelő mértékű energiaigény van. Hogy csökkentsem a többlet energia mennyiségét, a fogyasztói modellben a bojler min. 5, max. 8 órás, nagyrészt éjszakai működési idejét a 8-16 óráig terjedő időszakra tettem, ennek köszönhetően jelentősen csökkent a fel nem használt energia mennyisége és így a hálózaton keletkező veszteség is. 3.4. Gazdaságossági számítások Számításaim alapján a rendszer felépítéséhez szükséges beruházási költség kb. 6 200 000 Ft, az általa évente átlagosan megtermelt energia pedig 4584 kWh. A termelt energia árának becsléséhez azt tételeztem fel, hogy 20-25 év múlva (kb. 25 év a napelemek élettartama) a villamos energia ára a mai kétszerese lesz, így (a munkám készítésekor aktuális) 42 Ft és a várható 84 Ft átlagos árával, 63 Ft-tal számoltam. Így is több mint 21 év kell ahhoz, hogy a rendszer visszahozza az árát, tehát egy ilyen beruházás nem igazán mondható megtérülő befektetésnek. 4. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom célja volt egy háztartási méretű kiserőmű létesítésének és üzemeltetésének a kérdését komolyabban megvizsgálni. A felállított fogyasztói modell híven tükrözi egy háztartás villamosenergia-igényét. A napelemes rendszer vizsgálata során rámutattam arra, hogy a megújuló energiaforrások szabályozhatatlansága miatt mennyire fontos az energiatárolás megoldása. Megvizsgáltam a hálózatba táplálás lehetőségét, mikor is a hálózaton veszteség lép fel, melynek mértéke nem teljesen elhanyagolható. Ezenkívül egy mindenki számára elérhető energiatárolót, a hőtárolós vízmelegítőt is bevontam az energiatárolás vizsgálatába. Végül rövid gazdasági számítások alapján kiderült, hogy egy ilyen rendszernek rendkívül hosszú a megtérülési ideje, léteznek azonban állami támogatások is az ilyen típusú erőművek építésére, melyek segíthetnek közelebb hozni az esetleges gazdasági megtérülést. Irodalom: [1] Dr. Dán András, Háztartási kiserőművek hálózati csatlakozásának műszaki és gazdasági feltételei, Villanyász, Energetikai Kiadó Kht., VII. Évfolyam 2.szám (12-17) [2] Photovoltaics CDROM Christiana Honsberg and Stuart Bowden http:// pvcdrom.pveducation.org/

Horváth Dániel Villamosmérnök hallgató, MSc képzés BME, Villamos Energetika Tanszék [email protected]

Lektor: Orlay Imre, műszaki szaklértő, ÉMÁSZ Hálózat Optimalizálási Osztály

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

6

energetika Energetika ENERGETIKA Energetika

megegyező felépítésűek, ebből következik, hogy a legbelső szabályozási hurokban lévő áramszabályozások is hasonlóak. A generátor oldali inverterben az állandómágnes fluxusához rögzített koordináta-rendszerű áramvektor szabályozást alkalmazunk, míg a hálózat oldali inverterben a hálózati feszültséghez orientált szabályozást használunk. Így az áramvektorok d és q irányú komponenseinek szabályozásával két különböző feladat szabályozása végezhető el (generátor oldalon a nyomaték és a fluxus szabályozása, hálózat oldalon a hatásos és a meddőteljesítmény) [1], [2], [3], [4], [5].

Megújuló energiaforrások statikus energiaátalakítóinak modellezése MATLAB felhasználásával Napjainkban a növekvő villamosenergia-szükséglet és a gazdaságot serkentő ipari beruházások növekvő igényt jelentenek megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek létesítésére. Egy korszerű, minden igényt kielégítő szélerőmű statikus energiaátalakítóinak kifejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges annak számítógépes szimulációja, amely egyrészt segítséget nyújt a főáramköri alkatrészek méretezéséhez, másrészt megvizsgálható a szabályozási stratégia és számos tranziens üzemállapot is. Today the growing electric power consumption and the economy stimulant investments mean increasing demand for alternative electric power generation solutions. The development of static power converters for a modern wind power plant that meets all the criteria, calls for a computer-based model for powerful simulations to examine the control strategies under numerous operating conditions and to assist the development of the power system. 1. Bevezetés A nagyteljesítményű szélerőművekben a kétoldalról táplált aszinkrongépes konstrukciók a legelterjedtebbek, legnagyobb előnyük, hogy a generátor teljesítményénél kisebb teljesítményű teljesítményelektronika beépítésére van szükség. Napjainkban azonban egyre nagyobb teret kapnak az áttétel nélküli állandómágneses szinkrongépű szélerőművek számos kedvező tulajdonságuk miatt. Legnagyobb előnyük az állandómágneses szinkrongépeknek, hogy a közvetlen hajtás miatt javul az eredő hatásfok, csökken a karbantartásigény és a zajszennyezés. Egyszerűbb a mechanikai felépítésük kihasználva azt, hogy a szélturbina és a generátor közös tengelyen helyezkedik el. Az állandómágneses szinuszmezős szinkrongenerátort egy közbenső egyenáramú körös feszültséginverter illeszti a hálózathoz. Az 1. ábrán látható az állandómágneses generátorral felszerelt szélerőmű blokkvázlata. Megfigyelhető, hogy a generátor oldali és a hálózat oldali feszültséginverterek

2. A generátor oldali inverter A generátor oldali inverter feladata a generátor változó amplitúdójú és frekvenciájú állórész feszültsége mellett a generátor energiáját (teljesítményét) szabályozottan a közbensőköri kondenzátor telepbe juttatni. Innen a betáplált energiát a hálózat oldali inverter juttatja a villamos hálózatba. A generátor oldali modell tartalmazza a háromfázisú hídkapcsolás mellett a szinkrongenerátor modelljét is. A szabályozás a generátor forgórészén lévő állandómágnes által létrehozott pólusfluxus vektorhoz orientált koordináta-rendszerben történik. A generátor hengeres felépítésű, az Ld és Lq szinkron induktivitások megegyeznek. A 2. ábrán látható a forgórészről szinkronozott mezőorientált szabályozás vektorábrája generátoros üzemben, 2. ábra Állandómágneses szinkrongép forgórész id<0 esetére (mezőfluxushoz szinkronozott vektorábrája gyengítéses üzem). Ebben a koordináta-rendszerben az áramvektor a következő alakban írható fel: i=id+jiq=iejΘp

(1)

Az iq a nyomatékképző, míg az id a mezőgyengítő áramkomponens. A generátor villamos nyomatéka az alábbi módon számítható:

Nekrológ m=

3 3 p ΨPM i sinΘp= p ΨPM iq 2 2

(2)

A mezőgyengítő áram a következő összefüggésből határozható meg: Ψ= √ (ΨPM+ Ld id)2 + (Ld iq )2

(3)

Ahol Ψ az állórész fluxusvektorának és ΨPM az állandómágnes fluxusvektorának az amplitúdója. A modellben a központi szabályozó és vezérlő egység nem került modellezésre, aminek a feladata lenne a pillanatnyi szélsebesség alapján az elérhető legjobb aerodinamikai hatásfokot biztosító fordulatszám és lapátszög szabályozása. Így a szimuláció során a generátor oldali áramszabályozó nyomaték alapjelet kap. 1. ábra Állandómágneses szélerőmű blokkvázlata

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

7

7. ábra Teljesítmények: a védelmi elenállás disszipációja, a hálózatba leadott hatásos és meddőteljesítmény és a generátor hatásos teljesítménye

3. ábra Üzembemaradási idő feszültségbetörés esetén

4. ábra A hálózati fázisfeszültség és fázisáram 8. ábra A hálózat oldali inverter áramának Park vektora a tranziens alatt biztosítása. A hálózat oldali modell tartalmazza a háromfázisú hídkapcsolás mellett a közbensőköri túlfeszültségvédelmet és a kimeneti LCL szűrőt, továbbá a hálózat modelljét. A hálózatot egy ideális belső feszültségforrással és a hálózati soros impedanciával modellezzük. A szabályozás a hálózati feszültséghez orientált koordinátarendszerben történik. ih=ihd+jihq=iejΘh 5. ábra A hálózat oldali inverter áramai dq koordinátákban

A közbensőkör egyenfeszültség értéke a hatásos teljesítménnyel, azaz az ihd hatásos árammal, míg a teljesítménytényező és az inverter leadott meddőteljesítménye az ihq meddőárammal szabályozható. 4. A fejlesztőkörnyezet A szimuláció MATLAB Simulink felületen készült, Simulink alapkönyvtári elemek és SimPowerSystems teljesítményelektronikai blokkok felhasználásával. A szabályozóköröket Simulink hatásvázlatként, míg a főáramköri elemeket SimPowerSystems kapcsolási rajzként modelleztük. Ez a felépítés ötvözi a SPICE alapú kapcsolási rajz szimuláció és a Simulink alapú szabályzó tervezés előnyeit. A főáramköri elemeket és a generátor modellt folytonos idejű rendszerként, míg a szabályozóköröket mintavételes rendszerként modelleztük.

6. ábra A közbensőköri feszültség változása 3. A hálózat oldali inverter A hálózat oldali inverter feladata a közbenső kör feszültségének állandó értékre szabályozása a generátor által termelt villamos energia hálózatba juttatásával, és ehhez kapcsolódóan a szükséges teljesítménytényező és a szinuszos áram

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

(4)

8

5. Szimulációs eredmények A továbbiakban a hálózati feszültségbetörés hatásait vizsgáljuk. A vizsgálat fontosságát az adja, hogy rövid idejű betörés esetén a rendszerünknek még adott ideig üzemben kell maradnia, és csak akkor szabad lekapcsolni, ha a feszült-

ségbetörés időtartama átlépett egy adott értéket. Ellenkező esetben lekapcsolás nélkül kell üzemelnie. A 3. ábrán látható egy tipikus diagram a kötelező üzemben maradásra feszültségbetörés esetén. A 4-8 ábrákon bemutatott szimuláció egy tranziens üzemállapot vizsgálata. A generátor névleges fordulatszámon üzemelve a hálózatba a névleges teljesítményt juttatja, eközben a hálózati feszültség pillanatszerűen a névleges értékéről annak 40%-ára törik be. Ilyen mértékű feszültségbetörés esetén a generátor teljesítményét nem lehet teljes mértékben a hálózat felé továbbítani, mert a hálózat oldali áramszabályozó áramkorlátba kerül. A hálózatba le nem adott teljesítmény a közbenső köri kondenzátortelepbe áramlik, és növeli annak feszültségét. A közbensőköri túlfeszültségvédő áramkör feladata ilyen esetekben az egyenfeszültség korlátozása egy nagyteljesítményű ellenállás beiktatásával a közbenső körbe. A szimuláció természetes egységekben készült, az ábrázolás relatív értékekkel történt, a hálózat oldali mennyiségek alapul választásával. A hálózati feszültség a t=1 sec időpontban a névleges értékéről 0,4 Un-re csökkent. Az ábrákon látható, hogy a feszültségbetörés hatására a hálózat oldali inverter árama jelentősen megugrik, majd az áramkorlátnak megfelelő értékre áll be. A tranziens folyamat során az áram nem haladja meg a túláramvédelem szintjét, és a közbenső egyenfeszültséget a védelem az előírt értékre korlátozza. A szimuláció alapján látható, hogy az elkészített modell megfelelően működik durva hálózati tranziens esetén is. A közbenső egyenfeszültség értéke nem lépte át a tranziens folyamatra megengedett tartományt, és a hálózat oldali inverter árama is a túláramvédelmi érték alatt maradt. A vizsgálat során a generátor oldalt a hálózati tranziens nem befolyásolta észrevehetően. Így elérhető, hogy a hálózati feszültség rövid idejű, de jelentős betörése esetén is üzemben tudjon maradni a rendszer, és a tranziens elmúltával a hálózatba táplált hatásos teljesítményt visszaállítsa a hiba bekövetkezése előtti állapotra. 6. Irodalomjegyzék [1] Hunyár - Schmidt – Veszprémi – Vinczéné: A megújuló és környezetbarát energetika villamos gépei és szabályozásuk, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002 [2] Schmidt – Vinczéné – Veszprémi: Villamos szervo- és robothajtások, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000 [3] Dr. Varjasi István: Irányítástechnika című tantárgy jegyzete, 2007 [4] Modeling a 2.5MW direct driven wind turbine with permanent magnet generator - Thomas P. Fuglseth, Report for the final examination project of the Nordic PhD course on Wind Power [5] Yongbin Li, Chris Mi, IEEE Senior Member: Analysis, Design and Simulation of Direct-drive PM Wind Power Generators with PWM Rectifiers, The 33rd Annual Conference of the IEEE Industrial Electronics Society (IECON), 2007

Üdvözöljük a Distrelec-nél! Eu róp a l egj e l en tős eb b mi n ő s é gi e l ekt ro n i ka i és s z á mí t á s tec h n i ka i a l ka t ré s z di s z t r i b ú to ra

Amit a Distrelec Önnek kínál: • Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén • Mindössze 5,- EUR szállítási költség • Rendelés akár 1db-tól • Ingyenes cserelehetőség Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhető honlapunkon: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.com

Tatai Zoltán Okleveles villamosmérnök Fejlesztőmérnök Hyundai Technologies Center Hungary Kft. [email protected]

Lektor: Dr. Varjasi István, egyetemi docens, (Phd), BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

w w w.d i s t re l e c. c o m Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

9

Villamos Berendezések Villamos berendezések és védelmek

és védelmek

Állandó mágneses szinkron csőmotor/generátor fejlesztése gépjármű lengéscsillapítókba Korunk járművein a lengési energia nagy része hővé alakul a hidraulikus lengéscsillapítókon, melyekkel nem vezérelhető a csillapító erő (passzív elemek). A vezérelhető jármű lengéscsillapítóknak két fajtája van, az aktív (aktuátor) és a fél-aktív. A cikk egy állandó mágneses (PM) és szupravezető mágneses (HTS) cső motor/generátor tervezésére alkalmas szoftvert mutat be, mellyel lengéscsillapító specifikus optimalizálások segítségével tetszőleges járművekre (méretkorlát, teljesítmény) tervezhető a megfelelő geometriai kialakítás. Ilyen eszközzel megvalósítható a jármű lengéscsillapítójának vezérlése, párhuzamosan a lengési energia visszatáplálásával. In today’s vehicles shock-energy is converted into heat by a hydraulic shock absorber having a reacting force that is not controllable (passive suspension). Controllable suspension systems of a personal vehicle are semi-active and active suspensions (actuator). A permanent magnet (PM) and a high temperature superconductor (HTS) magnet synchronous tubular machine were simulated and optimized for shock absorber use (maximal reacting force), to control the damping force continuously, and to recuperate the oscillation energy. 1. Bevezetés A gépjárművek fejlesztésénél egyre fontosabb szerepet játszik az elektronika, amellyel a gyártók bővíteni kívánják a gépjárművek kényelmi, biztonsági funkcióit. Ennek okán napjainkban a járműfelfüggesztések, lengéscsillapítók is vezérelhetőek, melynek köszönhetően kiegészítői a fedélzeti biztonsági és kényelmi rendszereknek. Elsődleges szerepük a járműstabilitás és az utaskényelem fokozása. A kihívást az jelenti, hogy e két követelmény egymásnak ellentmondó feltételek kielégítését igényli. Jelenleg a passzív, félaktív és az aktív felfüggesztési rendszerek léteznek. [1] Ezek közül a cikk egy állandó mágneses csőmotor tervezését, fejlesztését tárgyalja, melyhez megfelelő elektronikát illesztve, a rendszer alkalmassá válik generátoros üzemben a félaktív, motoros üzemben az aktív felfüggesztés megvalósítására. A rendszer további előnye, hogy a jármű lengési energiáját villamos energiává alakítja, és lehetőség nyílik ennek megfelelően az energia visszatáplálására, a fedélzeti akkumulátorok töltésére is. 2. Az állandó mágneses csőmotor kutatási lépései 2.1 Hagyományos lengéscsillapítók A hagyományos (passzív) lengéscsillapítók csupán egyetlen, meghatározott karakterisztikát képesek megvalósítani, azaz egy bizonyos kerékelmozdulási sebességre egy bizonyos reakcióerővel tudnak reagálni. Ezekkel az eszközökkel tehát, vagy a biztonság vagy az utaskényelem szempontjai elégíthetőek ki. A félaktív felfüggesztési típusok vezérelhetők ugyan, de csupán az eszközzel elérhető karakterisztika határáig. A legjobb megoldást azonban az aktív felfüggesztés biztosítja, ahol az eszköz a jármű rugója ellen hatva is képes a stabilitási vagy utaskényelmi szempontokat fokozni. [1] A cikk egy olyan lineáris szinkron csőmotort mutat be, mellyel energiabetáplálás nélkül (generátoros üzemben) félaktív, motoros üzemben pedig az aktív felfüggesztésszabályozás valósítható meg.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

10

2.2 Lineáris szinkron csőmotor, mint lengéscsillapító A legkeményebb hagyományos lengéscsillapítók 2000 (0,2 m/sec) és 5000 N (1 m/sec) közötti reakcióerő előállítására képesek (Mercedes E-Klasse), amely érték a dugattyú (kerékelmozdulás) sebességétől függ. A kutatatás kezdetekor tehát ezen értékek elérése, illetve a hagyományos lengéscsillapítók térfogatával megegyező méretű lineáris motorral megvalósítható legnagyobb csillapítóerő elérése volt a cél. A lineáris szinkron motor (a továbbiakban LSM) működési elve analóg a forgó motorokéval. A különbség abban áll, hogy LSM-ben a mozgórész forgás helyett egyenes vonalú mozgást végez, azaz forgó mágneses mező helyett ennél a rendszernél lineárisan haladó mágneses mezőről beszélhetünk. Mint a legtöbb elektromechanikus átalakítóban, az LSM-ben is reverzibilisek a folyamatok, ez a rendszer is képes motoros és generátoros üzemben működni. [2] Ebben a cikkben a generátoros üzem kerül bemutatásra. Egy tekercs belsejében mozgó állandó mágnes feszültséget indukál abban. A rövidre zárt tekercsben így áram indul meg, mely Lenz törvénye szerint az állandó mágnes mozgását igyekszik fékezni. Az állórész többfázisú tekercselése lágyvas gyűrűk között helyezkedik el, mely gyűrűk és a koszorú (ferromágneses cső) teszik lehetővé a mágneskör záródását. A lineáris mozgást végző dugattyún helyezkednek el az állandó mágnesek. A pólusok és így a légrés nagy indukció értékét (anyagfüggően, akár 1,6 - 2 T) ezek az egymással szembe fordított (kontrapolár elrendezés) és összeszorított mágnesek hozzák létre (1. ábra). [3]

1. ábra Állandó mágneses szinkron csőmotor rajza 2.3 Szimulációk, modellek Elkészítettem egy analitikus modellt Maple szoftverrel, amelyben mágneskör segítségével számítottam ki a lineáris gép geometriáját az anyagjellemzők figyelembevételével. [4] Az általam használt állandó mágnesek (neodímium) karakterisztikája 20-30 C°-on lineáris. Remanens indukciója 1,2 T, míg a koercitív ereje 840000 A/m. A modellben használt lágyvas anyagokat telítés közeli állapotig mágneseztem fel az analitikus modellben, tehát alkalmazható az ezen a szakaszon (lineáris) értelmezhető permeabilitás érték. A használt fémanyag egy úgy nevezett Armco vas volt. Ennek az alacsony széntartalmú anyagnak a telítési indukciója 2T, melynek B-H görbéjét a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszéken kimértük, és így a mért B-H görbét illesztettem a modellbe. [5] Az eredményeket a QuickField nevű végeselemes (FEM) szoftverrel ellenőriztem. A meglévő geometriából MatLab szoftverrel FE módszer segítségével számoltam tovább. A modell bemeneti paraméterei tehát a geometriai adatok és a dugattyú sebessége volt, melyből kimenetként megkaptam mekkora feszültséget, áramot, és a Maxwell Stress Tensor segítségével, mekkora reakcióerőt fog létrehozni az adott geometriájú csőmotor, generátoros (rövidre zárt) üzemben. [6], [7]

risztikája, mely karakterisztikán a munkapontot a körülötte elhelyezkedő mágneskör eredő mágneses ellenállása határozza meg. Optimalizálásomban vizsgáltam, hogy adott geometriájú állandó mágneses (kontrapolár elrendezésű) csőmotorral elérhető legnagyobb reakcióerőt akkor kapjuk, ha a mágnesünk a maximális energiasűrűségű ponton üzemel, azaz felületi indukció értéke 0.6 T. Az optimalizálások elvégzése után elkészítettem egy második prototípust, mely az optimalizált paraméterek alapján készült. A mérést követő kiértékelések alátámasztották a változtatások hatékonyságát. A prototípusba beépítésre került az egyik állórész tekercsbe egy platina hőmérő, melynek segítségével mérhettem a melegedést is. A mért értékek megegyeztek a korábbi szimulációkkal (QuickField - hőtranziens) és a vas illetve rézveszteség analitikus módon számolt értékeivel is. Ennek megfelelően különböző dugattyúsebességeken számolhatóak voltak az adott szigetelési osztályt figyelembe vevő üzemidők, illetve lehetőség nyílt a gép hőmérsékleti szempontok szerinti optimalizálására is. Mérésekkel validált szimulációk eredménye szerint geometriai optimum a fékezőerő szempontjából, ha a mozgó és állórészek sugárirányú arányát 50%-ra választjuk, azaz a mozgórész átmérője pontosan fele az állórész (teljes gép) átmérőjének.

·

2. ábra Az állandó mágneses csőgenerátor körszimmetrikus keresztmetszeti képe FE modellben F= ∫ 1 Br . Bz . dA μ0





[1]

Ahol F a fékezőerő, µ0 a levegő permeabilitása, Br a sugárirányú indukció, Bz a tengelyirányú indukció, míg A légrés felében értelmezett palástfelület. A géptervező program hitelesítése végett elkészült az első prototípus, melyet a BME Gépjárművek Tanszékének pulzátorán mértem ki. A mérési eredmények validálták a modell számításait, azaz alkalmasnak bizonyult az optimalizálások elvégzésére. Elkészült tehát egy olyan szimulációs modell, amellyel számítani lehet a rendelkezésre álló lengéscsillapító térfogatból megvalósítható generátoros üzemben működő csőmotor fékezőerejét. 2.4 Optimalizálások A meglévő modellekkel optimalizálást végeztem, hogy a rendelkezésre álló térfogat és a lengéscsillapító specifikus felhasználás kritériumainak megfelelően a géppel elérhető legnagyobb csillapító erőt elérjem. Munkám során optimalizáltam az állórész tekercselés fázisszámát, az alkalmazott anyagok B-H görbéjének hatását, a fognyomaték csökkentési metódusokat, a fogakban kialakuló örvényáramok csökkentését, a hornyok rézkitöltésének hatását és az alábbiakban részletezett paramétereket: Az álltalam használt neodímium állandó mágnesnek szobahőmérsékleten lineáris a karakte-

·

·

4. ábra A csőmotor állórészhosszának befolyása a fékezőerőre (Zstat: Állórész hossza [mm])

·

3. ábra A második prototípus egyik tekercsének mért és szimulált melegedési értékei

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

11

A személygépjármű lengéscsillapítóként alkalmazott csőgenerátor geometriai és elmozdulási paraméterei rögzítettek, mivel maximális megengedhető hossza 300 mm átmérője 80 mm, míg amplitudója +/- 60 mm. Ilyen geometriát feltételezve a megvalósítható fékezőerő akkor a legnagyobb, ha állórészének hossza megegyezik a mozgórész hos�szával. Ekkor ugyanis az aktív tekercsek, melyekben feszültség indukálódik és a fázisban szereplő, csupán ellenállásként viselkedő tekercsek, dugattyúpozíciótól függően ebben az esetben eredményezik a legnagyobb rövidzárási áramot, mely így a kapcsolódó pólusok függvényében a legnagyobb erőt eredményezi. Ez az erő különböző állórészhosszra más és más. Ez a befolyás csupán több fázisú állórész-tekercselésnél áll fenn. Ha külön vezérelt tekercseket alkalmazunk, a fékezőerő

· 5. ábra A szűkülő fogprofil lehetővé teszi a hornyokban elhelyezett rézhuzal men�nyiségének növelését

alkalmazásakor figyelembe kellett venni a mérésekből megismert relaxációt és a szembefordított MHS mágnesek átmágneseződésének mértékét is. [8, 9] A konstrukció is átalakult, mivel az MHS gyűrűket itt ferromágneses rúdra helyeztem fel (állandó mágneseknél paramágneses rúd), hiszen elektromágnesekkel analóg módon modelleztem őket. Ebből következik, hogy az MHS anyagok nagy energiasűrűségét nem tudtam kihasználni, hiszen a lágyvasak telítődésére kellett méreteznem a rendszert. [10] A lemágneseződés miatt nem érhető el evvel a konstrukcióval nagyobb csillapító erő, mint az állandó mágneses géppel azonos hőmérsékleten (-196 C). A légréstekercselt kivitelnél csupán a koszorú méretezésénél kell figyelembe venni a lágyvas telítődését, a szupravezető mágnesek átmágneseződése azonban a kontrapolár elrendezés miatt lényegesen nagyobb szerepet játszik. Ennél a kivitelnél az elérhető maximális fékezőerő a szobahőmérsékleten működő állandómágneses géppel összemérhető. Felhasználási optimalizálásokat követően, melyek főleg a gyártási és a 0.5 mm légrés melletti megvezetés technológiáját célozták, megvalósult az egység gyártható kiviteli terve. Az optimalizáláskor egy McPherson típusú felfüggesztésbe illeszthető lengéscsillapító geometriát vettem alapul. Az alapszerkezet három fázisú tekercselt állórészű szobahőmérsékleten működő kivitel, melynek a tervek szerinti képe a 6. ábrán látható.

megsokszorozható, hiszen minden tekercsben a maximális áram fog folyni. Tovább növelhető a fékezőerő 40%-kal amenyiben az állórészen elhelyezkedő fogak profilját úgy alakítjuk ki, hogy a bennük kialakuló indukció sugárirányban kifelé mindenhol azonos értékű legyen. Ez úgy lehetséges, ha a fogak tengelyirányú méretét kifelé folyamatosan csökkentjük, hogy a keresztmetszeti felület ne változzon. Lehetőség van rézgyűrűk alkalmazására az egyik fázisban. 6. ábra Az eszköz gépészeti tervezésének eredménye Ebben az esetben ez a nem vezérelhető fázis, kis (gyűrűnként külön rövidrezárt) ellenállása miatt megnöveli a fékeA gép teljes átmérője 80 mm, állórészének hossza 400 mm, zőerőt. Alkalmazásakor azonban méreteit úgy kell meghalégrése 0,5 mm, míg dugattyújának lökethossza +/- 90 mm. tározni, hogy maximális dugattyúsebességen (maximális Egy ilyen geometriájú, méretű eszközzel a következő ábrán indukált feszültség) a másik két fázis szakadása esetén se látható karakterisztikák érhetőek el. A fekete görbe jelöli a mágneseződjenek le a mágnesek. jelenleg működő legkeményebb lengéscsillapító karakte Leginkább hatékony erőnövelési technika, ha a szerkezetet risztikáját, amelynek elérése volt munkám célja. jelentősen lehűtjük, ekkor ugyanis a fémek és a mágnesek tulajdonságai mágneses és villamos szempontból javulnak, tehát az állórészen elhelyezett tekercsek ellenállása is igen nagy mértékben csökken. Ennek köszönhető a fékezőerő növekedése, mely 77 K-on akár kilencszeresére is nőhet. Adott dugattyúsebesség fölött azonban a mágnesek lemágneseződése megtörténhet, ezért az állórészen folyó áramot vezérléssel korlátozni kell. A magas hőmérsékletű szupravezető 7. ábra Különböző elrendezésekkel megvalósítható fékezőerő karakterisztikák (MHS) mágnesek

· · ·

·

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

12

Az ábrán látható módon az általam alkalmazott geometriával és optimalizálásokkal a jelenleg alkalmazott legkeményebb lengéscsillapító karakterisztikája is megvalósítható, azonban esetemben, vezérelhető formában (generátoros vagy motoros üzem). A klasszikus karakterisztika vízszintes szakaszának menetdinamikai okai vannak, míg a csőmotoroknál a lemágneseződés veszélye miatt az állórész zárlati áramának szabályozása következtében kapjuk a görbe lineáris szakaszát. Az egyik fázisban rézgyűrűk alkalmazásakor látható, hogy ez a fázis nem vezérelhető (alsó piros görbe), csupán a másik két fázis szabályozásával valósítható meg a lengéscsillapító keménységének változtatása (piros görbék közti sraffozás). A vezérelhető tartomány nem olyan nagy, mint a hagyományos három fázisú gépnél (kék görbe és sraffozás), a fékezőerő azonban lényegesen nagyobb. Látható továbbá, hogy a folyékony nitrogénbe helyezett, 77 K-ra hűtött gépben (magenta szín) az állórész áramok nem mehetnek egy bizonyos érték fölé (lemágneseződés miatt), ezért a csillapítóerő is konstans értéken marad adott dugattyúsebesség felett. 1.5 A csillapító erő folyamatos vezérelhetősége Ebben a fejezetben elsőként a generátoros üzemben működő eszköz csillapítóerő változtatását mutatom be. Mivel egy adott dugattyú sebességen az indukált feszültség amplitúdója állandó, így az erő beavatkozás nélkül az elmozdulás sebességével lenne arányos. A vezérléssel lehetőség nyílik a félaktív felfüggesztés megvalósítására a következő módon: Az állórészen a tekercselés állhat külön tekercsekből és fázisba kötött tekercsrendszerekből is. A szabályozás minden esetben az indukált feszültség hatására a tekercsekben meginduló és a kialakuló reakcióerővel arányos áram szabályozására irányul. Ez a szabályozás megvalósítható az áramkörbe beiktatott változtatható ellenállással vagy akár impulzusszélesség modulációval (ISzM) is. Egy még kézenfekvőbb megoldás, ha a lengési energiát nem ellenállásokon disszipáljuk el, hanem a jármű fedélzetén az akkumulátort töltjük vele. Ebben az esetben az állandó mágneses lengéscsillapító és a fedélzeti akkumulátor közé illesztett elektronikával egyidejűleg tudjuk vezérelni a csillapító erőn keresztül a jármű stabilitását, menetdinamikai paramétereit, és a fennmaradó energia visszatáplálását az akkumulátorba. Amennyiben a vezérlésnél nem elegendő a félaktív szabályozás (generátoros üzem) amihez nem szükséges külső energia befektetése, abban az esetben a rendszer alkalmas külső energiaforrás csatlakoztatására is. Ekkor a betáplált energia (motoros üzem) egy speciális vezérlő egységen keresztül képes a csőmotor csillapító erejét megsokszorozni, de akár a rugó ellen dolgozva a jármű aktív elemeként is tud funkcionálni. 1.6 Biztonsági szempontok Az elektromágneses lengéscsillapítónál mechanikai tulajdonságát tekintve a hagyományoséval azonos megbízhatósági szint elérése szükséges. Az elektronika hibáit azonnal detektálni kell és egy előre definiált biztonsági üzemre kapcsolás szükséges. A rendszer, amint bármiféle zavart, hibát észlel elektronikusan, a teljes teljesítményt rákapcsolja egy előre biztonsági okokból elhelyezett ellenállásra. Így egy előre definiált dugattyúsebességtől függő fázisáramot fogunk kapni, mellyel egy meghatározott karakterisztika fog megvalósulni. Ebben az esetben a lengéscsillapító passzív elemként működik tovább, mint egy hagyományos lengéscsillapító, és a lengési energiát a rákapcsolt ellenálláson fogja elfűteni. Pozitívum, hogy a villamos gép nem tartalmaz nagy

nyomású gázt, vagy olajat, amely az ilyen rendszereknél bonyolult felépítést tesz szükségessé. Ebből következően a hagyományos lengéscsillapítók leggyakoribb meghibásodása, gázszivárgás, olajelfolyás, sem jelentkezik. A mágnesek nem tudnak meghibásodni, a neodímium mágneseknél azonban 10 év alatt a körülbelüli 10%-os gyengüléssel számolni kell. 3. Összegzés Az optimalizálások azt az eredményt hozták, hogy a jelenlegi legkeményebb lengéscsillapítók karakterisztikája, speciális megoldások alkalmazásával és megfelelő anyagokkal egy McPherson rugóstagba szerelhetőséget feltételezve (80 mm átmérő 590 mm hossz, 0,5 mm légrés) csőmotorral elérhető. A befoglaló méretek tovább csökkenthetők megfelelő hűtési eljárásokkal (pl.: folyékony nitrogén). Egy ilyen állandó- vagy (perspektivikusan) szupravezető mágneses rendszer járműveken alkalmazva képes egyidejűleg a lengési energiát visszatáplálni a jármű villamos hálózatába, és a folyamatos vezérelhetőségnek köszönhetően, gondoskodni az utasok komfortérzetéről, illetve a menetstabilitás növeléséről. Ezzel a rendszerrel felszerelt jármű sokkal kevésbé terheli az utakat, a szállított személyeket, árut és a jármű futóművét is. 4. Irodalomjegyzék [1] Dr. Lévai Zoltán, Gépjárművek szerkezettana, Tankönyvkiadó Budapest 1978, (50-52) [2] K. Pawluk – W. Szepanski, Lineáris villamos motorok, Műszaki Könyvkiadó, 1977. [3] Simonyi Károly, Elméleti Villamosságtan, Műszaki Könyvkiadó, 2000. [4] Lattanzi Mario, Progettazione e realizzazione di una macchina a campo assiale a cave frazionarie con materiali innovativi universitá degli studi di cassino facoltá di ingegneria corso di laurea in ingegneria elettrica, Corso di Macchine Elettriche II , 2004. [5] I. Mészáros, Development of a novel vibrating sample magnetometer, Materials Science Forum Vols. 537-538 (2007) 413-417. old. [6] Yoshihiro Suda, Taichi Shida, Study on Electromagnetic Damper for Automobiles with nonlinear Damping Force Characteristics, Vehicle System Dynamics Supplement, vol. 41, 2004, 637-646. old. [7] Nicola Amatio, Aldo Canova, Fabio Cavalli, Electromagnetic shock absorber for automotive suspension: electromechanical design, ESDA2006, 8th Biennial ASME Conference on Engineering Systems Design and Analysis, 2006, Torino, Italy [8] T. Benkő, Relakszáció a szupravezetőknél, Kutatási jelentés (Sydkraft), 2000 [9] Vajda István, Közvetlen energia átalakítók, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1993. [10] Hiroyuki Ohsaki, Yuichi Tsuboi, Study on electric motors with bulk superconductors in the rotor, Journal of Materials Processing Technology 108 (2001) 148-151

Zádor István okleveles közlekedésmérnök kutató mérnök, Kogát Nonprofit Közhasznú Kft. [email protected]

Dr. Vajda István tanszékvezető, egyetemi tanár BME VIK Villamos Energetika Tanszék [email protected]

Lektor: Dr. Semperger Sándor (PhD), főiskolai docens

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

13

biztonságtechnika

Biztonságtechnika biztonságtechnika

biztonságtechnika Érintésvédelmi Munkabizottság ülése I.rész 2009. október 7. Az októberi ülésnek igen gazdag programja volt. Sok olyan információ hangzott el, amely a gyakorlatban segítséget nyújt a szakembereknek. Ezért úgy gondoltuk, hogy a nagy terjedelem miatt két részletben adjuk közre. Az Elektrotechnika decemberi számában olvasható a folytatás. Először Sax Dezső és tervező kollégái szabványértelmezési felvetéseit tárgyalta meg, majd Morvai László néhány kérdésére fogalmazott meg válaszokat, amelyek a kivitelezéssel és a felülvizsgálati munkával voltak kapcsolatosak. Végül Túróczy Ferencnek az egyesületünkhöz intézett leveléről volt szó, amelyben a szabványossági felülvizsgálók képesítővizsgáin szereplő vizsgatételek korszerűsítését kérte. 1. A munkabizottság először tervezői szempontokból elemezte a következő kérdéseket: 1a. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabványnak a kiegészítő védelemre vonatkozó 411.3.3 pontja három kifejezést is használ: „képzetlen személyek”, „általános használat”, „különleges fogyasztókészülék”. Próbáljuk meg definiálni a fogalmakat!  A képzetlen személy meghatározását az MSZ 1585 szabvány 3.2.5. szakasza tartalmazza: Képzetlen személy (ordinary person): az a személy, aki nem tartozik sem a szakképzett, sem a kioktatott személyek csoportjába (IEV 826-09-03, módosítva). Egy másik gyakran használt kifejezés a „laikus személy”: nem hozzáértő, nem szakmabeli személy. Egyértelműen le kell szögeznünk: a különféle gyengeáramú képzettségű személyek, mint pl. műszerészek, informatikusok és ehhez hasonlók – bár van bizonyos villamos képzettségük – erősáramú szempontból nem tekinthetők szakképzett személynek! A „különleges fogyasztókészülék” az adott helyen csupán azt jelenti, hogy egy bizonyos meghatározott fogyasztókészülék, amely „különleges táplálású” (pl. 3 m magasan levő dugaszoló aljzatból táplált szellőző ventilátor), de ilyen egy munkahely meghatározott célgépei (pl. számítógép) számára szolgáló aljzat is. Az „általános használat” pedig ennek az ellenkezője, tehát olyan dugaszolóaljzat, amely nincs meghatározott célra kijelölve, tehát amelybe bármilyen fogyasztókészüléket bárki csatlakoztathat. 1b. A különböző védelmi készülékek alkalmazása általában költséges. Hogyan célszerű kialakítani a csoportos védelmeket, hogy azok a műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével is a megfelelő biztonságot nyújtsák? Hány áramkör kiépítése javasolt egy védelmi egységről, és áramkörönként hány dugaszoló aljzat felfűzése javasolt?

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

14



Az általános célú felhasználás esetén alapesetben a mai tervezőmérnöki gyakorlat szerint általában a következő módon alakítják ki az áram-védőkapcsolóval védett áramköröket: - egyfázisú áramkörök esetén: 1 db (2 pólusú) áram-védőkapcsoló legfeljebb 9, - háromfázisú áramkörök esetén 1 db (4 pólusú) áram-védőkapcsoló legfeljebb 6 végáramkört véd.(Természetesen ezek csak irányszámok, a fogyasztókészülékek üzembiztonsága nagymértékben befolyásolhatja a darabszámot.)

1c. A szabvány értelmezése szerint áram-védőkapcsolóval ellátandó csatlakozási hely-e a számítógépes munkahelyek dugaszoló aljzata, mosógépek, mosogatógépek, szárítógépek, hűtőszekrények, mikrohullámú sütők dugaszoló aljzatai, hiszen ezekbe többnyire csak a telepítéskor csatlakoztatnak készüléket.  Igen. Egy nem kifejezetten meghatározott célra kijelölt, és ennek megfelelően elhelyezett csatlakozó aljzat teljesen szabad felhasználást tesz lehetővé, abba bárki, bármikor, bármilyen villamos szerkezetet csatlakoztathat, akár ideiglenes jelleggel, akár véglegesen. Gondoljunk pl. egy funkcióváltásra vagy egy tulajdonoscserére. 1d. A szünetmentes áramforrásokat (UPS) telepítő cégek szakembereinek véleménye alapján az áram-védőkapcsolók alkalmazása a berendezések előtt, illetve a szünetmentessé tett leágaztatott körökben bizonytalan működést eredményez. Mi ennek az oka és hogyan lehet ez ellen védekezni?  A mai számítógépek tápegységei a betápláló hálózatra fémesen (szigetelő transzformátor nélkül) csatlakozó kapcsolóüzemű félvezetőkkel vannak megoldva. Ennek következtében az áram-védőkapcsolón egyrészt az egyenáramú oldal szivárgó áramai tartós, másrészt a tápegységek bekapcsolásakor a nagykapacitású szűrőkondenzátorok bekapcsolási töltőáramai lökésszerű hibaáramként jelentkeznek. A tartós egyenáramú szivárgó áram az áram-védőkapcsoló vasmagjának gerjesztésével csökkentheti annak érzékenységét („vakságát okozhatja”), a bekapcsolási lökés pedig nem kívánt kioldást eredményezhet. (Az elektronikus gyújtású, s főként elektronikus fényszabályozású kisülőcsöves világításnál hasonló jelenség várható – bár eddig nincs tudomásunk a gyakorlatban előfordult ilyen zavarokról.) A „vakság” fellépése ellen az a megoldás, hogy nem a csak tiszta váltakozó áramra minősített „AC”, hanem a lüktető egyenáramra is minősített „A” típusú áram-védőkapcsolót kell alkalmazni. A bekapcsolási lökés nem kívánt kikapcsolása ellen néha elegendő 30 mA érzékenységű helyett 100 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló alkalmazása, de ez műszakilag nem korrekt és sok esetben nem is megfelelő megoldás. (Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.3. szakasza csupán az általános használatra szánt dugaszolóaljzatok áramkörében követeli meg a 415.1. szakasz szerinti 30 mA érzékenységet, tehát kifejezetten számítógép csatlakoztatására szolgáló dugaszolóaljzatoknál nem!) Megjegyezzük, hogy az UPS tápegység testzárlatkor leszabályoz, de ez persze csak a nagy áramerősségű (fémes) testzárlatokra vonatkozik, a szivárgó áramúkra nem. Vannak – és hazánkban is kaphatók – kifejezetten ilyen célra kifejlesztett áram-védőkapcsolók is. Ezek közül talán a legrészletesebb tájékoztatás a Schneider cég Merlin-Gerin gyártmányú „si” jelű („super-immunised”) áram-védőkapcsolókról áll rendelkezésünkre. E tájékoztatás szerint egy „si” típusú áram-védőkapcsolóról a következő táblázat szerinti számban lehet számítógépes egységeket ellátni úgy, hogy a táplálás a bekapcsolási lökés elviselésére alkalmas legyen. (1.táblázat) A hazánkban forgalmazó három osztrák gyár (Schrack, Möller és Hager) a bekapcsolási lökés elviselésére a régebbi

Az alkalmazott hálózati rendszer: Védendő villamos szerkezetek Számítógép, nyomtató stb.

TT-rendszer

TN-S-rendszer

IT-rendszer

Egy áram-védőkapcsolóra kapcsolható egységek száma 10 … 14

8 … 12

3…5

Irodai számítógépes munkahely

4…6

3…4

1…2

Munkaállomás

2 …3

1…2

1. táblázat Merlin-Gerin gyártmányú „si” jelű ÁVK-k alkalmazása ÖVE E 0861 osztrák szabvány szerinti 10 ms-os (fél periódus) késleltetésű „G” típusú „feltétlen lökőáramálló” áram-védőkapcsolók alkalmazását javasolja. (Az áram-védőkapcsolóra vonatkozó IEC, illetve EN szabvány megengedi ennek a jelölésnek használatát, ha az adattáblán az ennek követelményeit tartalmazó szabvány számát is megadják.) Ezek kaphatók 30 mA érzékenységgel is. Az olasz „Gewiss” cég „impulzus-ellenálló” „immunized” elnevezéssel, „IR” jellel gyárt e célra alkalmas áram-védőkapcsolót. Az árak tekintetében az „A” típusú kapcsolók általában 15-20%-kal drágábbak az „AC” típusúnál, a „G” típusú, illetve „SI”„IR” jelűek ennél is drágábbak.(Az áram-védőkapcsolókra vonatkozó termékszabványok: az MSZ EN 61008 és MSZ EN 61009 szabványsorozatok.) 1e. Csoportvédő áram-védőkapcsolók esetén az elmenő áramkörök védelmi egységei egy/három pólusú vagy kettő/ négy pólusú lekapcsolásúak legyenek-e, azaz a nullavezetéket is meg kell-e szakítani? Több kolléga korábbi tapasztalat alapján állítja, hogy a nulla kör lekapcsolása is indokolt, máskülönben a hibás áramkör nulla vezetője és a PE szál között felléphet olyan szivárgó áram, amely megakadályozza az áram-védőkapcsoló visszakapcsolását még a hibás áramkör fázisvezetőjének lekapcsolása esetén is. Tény, hogy dán, angol, német tenderkiírásokban a csoportvédelem után több esetben kétpólusú lekapcsolást írnak elő. Vajon van okozati összefüggés az áram-védőkapcsolók működésével?  A nullavezetőnek az áram-védőkapcsolóval való megszakítása valóban megfontolás tárgya lehet. Ha a nullavezető egyáltalán nincs kiépítve (kizárólag háromfázisú készülékek számára kiépített áramkör), csupán a nullavezetővel összekötött PE védővezető van, akkor ez nyilván nem jöhet szóba. Ha azonban egyfázisú fogyasztót is táplál (vagy táplálhat), így külön N és külön PE vezető van, akkor az N-vezető megszakítása feltétlenül kívánatos. (Korábban ezt az MSZ 172-1 a 3.2.1.5. szakaszában elő is írta, most nincs ilyen előírás.) Megfontolandó azonban ennek betartása továbbra is, mert ha az áram-védőkapcsoló a kiépített N nullavezetőt nem szakítja meg, akkor akár a nullavezetőnek, akár az ehhez csatlakoztatott egyfázisú készüléknek a testzárlata a szándékosan kiépített vagy természetes úton kialakult EPH hálózaton keresztül néhány milliamperes hibaáramot fog kelteni. Ez viszont nem csupán az adott áram-védőkapcsoló visszakapcsolását akadályozza (ez még nem lenne baj), de az esetleg ez elé kapcsolt másik, szelektív áram-védőkapcsoló visszakapcsolását is! 2. A munkabizottság ezt követően tűzvédelmi célú követelmények kérdéseit tárgyalta. Az ezekről tett megállapításokat nem ebben az emlékeztetőben, hanem külön cikkben ismertetjük. 3. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok gyakoriságára vonatkozóan az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Főosztályának 2009. februári állásfoglalása a mérvadó, amely a 14/2004.(IV.19) FMM rendelet előírásain alapul. E szerint két ellenőrző vizsgálat között nem telhet el több idő, mint a rendeletben megszabott időköz (a vizsgálat fajtájától függően 1 hónap, 1 év, 6

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

15

év vagy 3 év). Tehát az érintésvédelmi vizsgálatokat napra pontosan az előírt határidőn (pl. 3 év) belül el kell végezni!

4. A munkabizottság végül megtárgyalta Turóczi Ferenc kollégánk levelét, amelyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek küldött. Nevezett kollégánk érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálók képzésében vesz részt, ennek során azt tapasztalta, hogy a „képesítés szóbeli tételsora olyan hibákat tartalmaz, amelynek alapján nem lehet szakmaiságot megkövetelni a vizsgázótól.” A hibákat már korábban többen is tapasztalták, és a vizsgaelnökök is jelezték, de „a tartalmi hibákat nem javították ki.” Látva, hogy nem történt változás ez ügyben, az egyesületünk segítségét kéri: „Önöknek van egy érintésvédelmi munkabizottságuk, gondolom képesek hatni az NSZFI-re, hogy vizsgáltassák felül ezeket a tételeket arra alkalmas személlyel, aki ismeri a vonatkozó szabványokat, és tisztában van a jelenlegi, gyakorlatilag folyamatos változásokkal is.” Az Érintésvédelmi Munkabizottság egyetért a tételsorok korszerűsítésének szükségességével, de nincs érdemi ráhatása az NSZFIre. Amennyiben erre felkérés kapunk az NSZFI-től készen állunk a szakmai konzultációra, továbbá a munkabizottságunk vezetője dr. Novothny Ferenc vállalta az elkészült tételsor lektorálását. 1

Arató Csaba Az emlékeztetőt összeállította

Kádár Aba, lektor

Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

FAM BIZOTTSÁG PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A közép- és kisfeszültségű FAM szerszámok átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratórium minősítés megszerzésére 2010 évre A 60/2005. (VII. 18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 2.§ (2) b) pontja a FAM Bizottság feladatává teszi a FAM tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát végző vizsgálólaboratórium minősítését. A Bizottságnak a minősítést a Szabályzat 4. pontja szerint a FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző laboratóriumokra kell elvégeznie. A Bizottság a feladatának ellátásához elkészítette a közép- és kisfeszültségű FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végezni kívánó laboratóriumok felszereltségére és tevékenységére vonatkozó Ajánlásokat, amelye(ke)t a www.fambizottsag.hu honlapon történő regisztrálás után megküld a FAM Bizottság a pályázónak. Kérünk minden olyan gazdálkodó szervezetet, aki 2010. január 1-től FAM eszközök átvételi és/vagy periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratóriumot kívánnak működtetni, úgy az említett rendelet 4. pontjának megfelelően nyújtsák be pályázatukat (írásban és elektronikusan) a vizsgálni kívánt szerszám és/vagy eszköz csoport feltüntetésével és a minősítendő vizsgáló laboratórium rövid bemutatásával 2009. 12. 20-ig a FAM Bizottsághoz (MEE-FAM Bizottság 1055 Bp. Kossuth L. tér 6-8. vagy [email protected]). A minősítést a FAM Bizottság egy évre adhatja, ezért azt évente meg kell ismételni. A pályázat beérkezése után a minősítés elnyerését a FAM Bizottság az Elektrotechnika című folyóiratban és a GKM Közlönyben közzéteszi és erről közvetlenül írásban is tájékoztatja a minősítést elnyert laboratóriumo(ka)t. Budapest, 2009. november 10. Fehér György elnök FAM Bizottság

világítástechnika

Világítástechnika világítástechnika világítástechnika Városképvédelem Európa nyugati csücskében, avagy minél kevesebb oszlopot az utakra Közel 20 év elteltével újra kirándulást tettem Belgiumban és Németország Eifel tartományában. Közben 2001-ben is jártam erre, akkor a Schreder cég mutatta be az új alagút és autópálya világításokat. Utóbbiak nagy részénél kevés oszlopot építettek, két oszlop közötti átfeszítésen 5 lámpatestet helyeztek el. Az autópályák és a főútvonalak közvilágítása ma is üzemel. Komoly erőfeszítést igényelhet a nagy mennyiségű kisnyomású nátriumlámpa karbantartása, tekintettel a kisnyomású nátriumlámpáknak a nagynyomású lámpákhoz képest nagyobb árára és rövidebb élettartamára, ezért elég nagyarányú a sötét lámpahelyek száma. Rövid szakaszokat már át is építettek nagynyomású nátriumlámpásra. Ezeken a szakaszokon nincsenek is sötét lámpák. Nyilvánvaló, ha marad az országutak világítása, rekonstruálják az összes világítást. Az autópályák és országutak világításával kapcsolatban két gondolata támad a 1. kép Fényvetős közvilágítás szemlélőnek. Az egyik az, milyen jó, hogy a kisnyomású nátriumlámpás időszakban nálunk nem terjedt el az ilyen világítás, mert a jobb színvisszaadású hazai világításokhoz képest nagyon rossz a kisnyomású nátriumlámpával világított országutak látképe. A másik gondolat viszont az, hogy éjszaka vezettem Belgiumban, így meggyőződhettem róla, mennyivel jobb egy megvilágított belga útszakaszon vezetni még akkor is, ha a világítás nem szép, mint egy kiváló minőségű, de sötét autóúton Németországban. Persze ez elsősorban gazdasági kérdés, de a jövő e téren is bármit hozhat. Nemrég lehetett olvasni kísérleti útszakaszról, ahol az autópályák felső rétege alatt olyan réteget helyeztek el, amely az úton haladó gépkocsik elektromágneses tere villamos energiát termel. Rohamosan fejlődik a napelemes rendszerek teljesítménye, robbanásszerűen fejlődik a LED világítás. Hasonló a fejlődés az akkumulátorok területén is, már sebességi rekordot felállító elektromos autókról volt műsor valamelyik tv-csatornán, az autók japán, az akkumulátorok kínai fejlesztésűek voltak. Mindezek kombinációja pedig egy olyan újrendszerű pl. LED világítást eredményezhet a nagy forgalmú autópálya- és főútvonalszakaszokon, ahol a napenergiával és autókkal termelt energia az új akkumulátorok tároló kapacitásának segítségével szolgálhat energiaforrásul. Visszakanyarodva a belgiumi autópálya-világításra, a rendszer lényeges eleme a hosszanti irányú átfeszítés volt, ami a szokásos megoldáshoz képest lényegesen kevesebb oszlop beépítését tette lehetővé. Belgiumban és a német Eifel tartományban a két évtized alatt jelentősen csökkent az oszlopok száma. Oestendében például igen átgondolt városszépítés folyik. A belváros útjairól eltűntek az oszlopok, szép fényvetős világítások vannak, a világítási berendezések ezért szinte észrevehetetlenek (1-2. képek).

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

16

2. kép A fényvetős főútvonal-világítás a téren 1-1 segédoszlopot kapott, kis fénypontmagasságú oszlopai csak a parkvilágításnak vannak

3. kép Tér világítási oszlopok nélkül Egész más egy tér látképe is oszlopok nélkül. (3. kép) Az 1-3. képpel szemléltetett megoldások azért is érdekesek, mert nem műemlék jellegű városrészben készültek. Műemlék városokban természetesen régóta oszlop nélküli megoldások vannak, oszlopokat elsősorban fényvetők elhelyezésére alkalmaznak, általánosak viszont a megfelelő stílusú falikarok (4-5. kép). A történelmi városmagok világításának kedvelt tartószerkezete az átfeszítés. Egészen más egy tér vagy utca képe a hagyományos közvilágítási oszlopok nélkül (6. kép). Ilyen helyeken díszes oszlopokat csak épületek, létesítmények kiemelésére építenek,

4. kép Brugge, falikarok és fényvetők

de az összképet véleményem szerint ezek is zavarhatják, például a trieri városképet ugyancsak rontják a pénzintézet elé telepített lámpák. (7. kép). Az átfeszítéses megoldás nagyon kellemes, gyakorlatilag észrevehetetlen, nem befolyásolja a 8. kép Átfeszítés összesen két segéd oszloppal, városképet. Éppen ezért (Mosel-völgy). (nálunk ezen a szakaszon legalább rendkívül kedvelt. Csak 8 oszlop lenne.) ott, ahol egy nagy tér, vagy park teszi szükségessé, oda építenek oszlopot (8. kép). A családi házak tetőszerkezeteinek vagy a kéményeknek a felhasználása is kedvelt megoldás. Megfelelő szerelvényekkel jól foghatók az átfeszítések, ugyanakkor szinte észrevehetetlenek, nem rontják a házak látképét (9-10. kép). Úgy tűnik, irányelv a világítási berendezések 9. kép Mosel-völgy, átfeszítés családi házon látványának harmonizálása. Egyre kisebb és környezetbe simulóbb megoldásokat alkalmaznak. A fényvetőket is lehetőleg úgy helyezik el, hogy a nézelődők észre se vegyék őket (11. kép). A bemutatott képen keresni kell a térvilágítási berendezést, beleolvad a látképbe, a fényvetők és karcsú oszlopuk csak ebből a nézetből 10. kép Mosel-völgy, átfeszítés családi házon látható, a főtemplomból kilépve szinte észrevehetetlen. Az útátfeszítések és falikaros megoldások rendkívül elterjedtek Belgiumban és Németország nyugati részén. Brüs�szelben számtalan stílfalikaros, stíllámpás berendezés van, a mi Andrássy úti lámpáinkhoz hasonló lámpatestekkel. Igen elterjedt a nagyon régi lámpatestek korszerű fényforrásos

5. kép Brugge, falikarok

6. kép Trier, Főtér

7. kép Trier, sétálóutca

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

11. kép Trier, Alig észrevehető térvilágítási berendezés és fényvetők az épületen

17

12. kép Mosel-völgy, hosszú utca egyetlen oszlop nélkül

13. kép Mosel-völgy, borozó

14. kép Bonn, szép útvilágítási berendezés

15. kép Mosel-völgy, elegáns megoldás

újbóli felhasználása (12-13. kép). Milyen zavaró lenne még egy drága, stíloszlopos megoldás is a 12. képen látható utcában. Annak szemléltetésére, hogy - az eddigieket a minél szebb látvány óhajától vezérelve fejtettem ki - természetesen nem vagyok oszlop ellenes, bemutatok két példát a környezetbe simuló, senki szemét nem zavaró megoldásokra. A 14. képen egy útvilágító berendezés látható Bonnból. A 15. kép pedig egy elegáns megoldást mutat a Mosel-völgyből. A 15. képen is ugyancsak keresni kell az oszlopot, pedig elég magas. Ha kell, használnak oszlopokat is, de az oszlopok nem drágák, hanem szépek és a városképhez illő kialakításúak. A lámpatestek a tájegység jellegzetes megoldásai, egyszerű szórtfényű lámpatestektől a legkorszerűbb optikákkal is elláthatók lehetnek. Két példa az egyszerű, de mégis stíl jellegű berendezésekről látható a 16-17. képeken. A 16. és 17. képek olyan területeket mutatnak, ahol már függesztett rendszer nem lenne gazdaságosan megoldható. Végezetül néhány szót arról az esetről, ami Európa szerte rendkívül gyakori a kisebb településeken és a nagyvárosok külső részein is. Ez a középfeszültségű hálózati végpont és a közép/kisfeszültségű transzformátor-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

18

állomás esete. Hogy ezeket a középfeszültségű csatlakozási pontokat és fogyasztói transzformátorállomásokat milyen szépen ki lehet alakítani, példázza egy Mosel-völgyi kisváros egyik oszlop állomása.

16. kép Egyszerű oszlop egy és két karral Cikkemben próbáltam képet adni Európa egyik leggazdagabb területén érzékelhető tendenciákról a közvilágítás és környezet viszonyáról. Megállapítható az, hogy igyekeznek a közvilágítási berendezéseket a környezetbe úgy beilleszteni, hogy a világításin kívüli napszakban csak az „lássa” azokat, aki direkt figyeli. Igen kedveltek az átfeszítéses megoldások, 17. kép Szőlőkhőz vezető út, rendkívül kedvezőek a ide kell oszlop városrészek látványa és a létesítési költségek szempontjából is. Nem akartam ellenpéldákat bemutatni az itthoni oszloperdőkről, sok van belőlük, ráadásul olyan területeken, ahol remekül lehetett volna

18. kép Mosel-völgy, 20kV-os kultúrált kivitelű oszlopállomás

átfeszítéses vagy falikaros megoldásokat alkalmazni. Ugyancsak nem akartam a belga nagyvárosokból főútvonali falikaros világításokat bemutatni, a képeken az látszana, hogy nagyteljesítményű, kiváló hatásfokú lámpatestek (akár stíl külsővel is) világítják a legexponáltabb városrészek nagy forgalmú útjait. Igen jónak találtam a fényvetős közvilágítást is, nappal észrevehetetlenek a fényvetők, ráadásul lámpakar sem kell hozzájuk. Igen jó lenne, ha nálunk is eltűnnének a felesleges köz-

világítási oszlopok, amúgy sem győzik rendben tartani őket, nem csak rontják a terület látképét, még rozsdásak, piszkosak is. És nem lehet indok az, hogy nincs pénz, a bemutatott példákkal érzékeltetett közvilágítások még olcsóbbak is létesítés és karbantartás szempontjából egyaránt.

Dr. Takács György okl. villamosmérnök szakértő, minőségügyi vezető

[email protected]

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes, NKH

KÉPREGÉNY

Két kép, és ami közte történt Gyermekkorom egyik kedvenc szórakozása volt a varázsképek megfejtése: két látszólag azonos képen kellett az elrejtett különbségeket felfedezni. Most kissé hasonló a helyzet, a közvilágítás iránt érdeklődők számára szeretnék egy érdekes, egyedi, de emellett a főváros korszerű közvilágításának fejlődésére jellemző képpárt bemutatni. Mindkét kép a József körút - Kölcsey u. sarkát ábrázolja, azonos nézőpontból. A régebbi az ELMŰ gyűjteményéből Sitkei Gyula úr jóvoltából került hozzám, a másik ez évi (2009) saját készítés, a kettő közti időkülönbség majdnem pontosan egy fél évszázad! Az első kép időpontjára a körülményekből lehet következtetni. Az 1956-os forradalmat követően a nagykörút – mint az egész város – siralmas állapotban volt, a katonai beavatkozásra romos épületek, felbontott utak és tönkrement lámpák emlékeztettek. A kormányzat minden erejével a mielőbbi konszolidáció látszatát igyekezett megteremteni, és ebbe az épületek rohammunkaszerű tatarozásán kívül a városképet meghatározó közvilágítás helyreállításának is bele kellett tartozni. A nagykörútra szánt, az ELMŰ által kialakított új lámpaegység az ak-kori európai csúcsszínvonalat vette mintának. Az úttest fölé mélyen benyúló, „ostornyél” formájú lámpaoszlop, a járdákat külön megvilágító oldalkarok valamint a zárt burájú, hosszúkás lámpatestekben alkalmazott fénycsövek egyaránt a legkorszerűbb technikát és a legmodernebb látványt képviselték. Az új oszlopok telepítése 1957-58-ban kezdődött, először a Rákóczi úttól indulva a Nyugati pályaudvar felé. Ezt követően került sor a főútvonal „póriasabb” szakaszát jelentő József és Ferenc körutakra, így lehet biztonsággal következtetni a bemutatott lámpaegység 1959 körüli születési idejére. A kandelábert ábrázoló kép pedig az ELMŰ akkori gyakorlata szerint nem sokkal a berendezés megvalósulása után készülhetett. Magát az oszlopot 2,0 m-es acéllemezekből gyártották, amelyeket kúposra meghajlítottak, és az alkotó mentén összehegesztettek. Ezeket a csőszerű oszlopdarabokat betétgyűrűk segítségével szintén hegesztéssel erősítették egymáshoz. A 3,3 m-re benyúló kart eltérő sugarú íveken hajlították meg, ez

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

19

adta meg a különleges formáját. A körút széles járdáira és a lombos fákra való tekintettel az útvilágítási funkciót elválasztották a járdavilágítástól, ez utóbbi célra az oszlop oldalára hegesztett két ívelt csőkar, illetve az azokra függesztett lámpatestek szolgáltak. Az úttestet 9,0 m magasról megvilágító karos lámpatestben 3x80 W fénycső működött, a 4,5 m magasságú két oldallámpában egyenként 8 db 20 W-os fénycső. Az úttestet világító lámpában elhelyezett F33 színjelű fénycsövek mintegy 15 klm fényáramot biztosítottak, a felvett villamos teljesítmény nem érte el a 0,3 kW-ot. A korabeli visszaemlékezésekben az addiginál jóval sűrűbb kiosztású lámpák látványos fénypontsora és a keltett fényhatás egyaránt általános tetszést aratott, noha mai

mércével az akkori 14 lx körüli átlagos vízszintes horizontális megvilágítás egy kiemelt főút esetében elég szerénynek minősíthető. A körülmények árnyalásához még azt is hozzá kell tenni, hogy a nagyméretű lámpaház tömítése az akkori technikával nem volt tökéletesen megoldható, ezért a lámpatest erősen szennyeződött. Így a példa nélkül álló, évi háromszori (!) tisztítás ellenére is számottevően lecsökkent a kezdeti megvilágítása. A most vázolt jellemzők szerinti világítóegység látszik az első képen, és ezt tekinthetjük az alapállapotnak. Első változás. A 60-as években a forgalom sűrűsödésével párhuzamosan a világítási igények is növekedtek. A világítási szint megemelésére jó alkalmat kínáltak az akkor kifejlesztett, kékesfehér színű higanylámpák, ilyen fényforrásokra cserélték ki mintegy 10 évi üzem után a korábbi fénycsöveket. Az úttestet világító nagy karra 2x400 W-os (EKA 21-24-102) higanylámpával ellátott, szögletes alakú lámpatestek kerültek, az oldalkarok lámpáiban 3 db 80 W-os fényforrás működött. Ezzel az új, higanylámpás megoldással az úttestre egy lámpahelyről már közel háromszoros (42 klm) fényáram jutott, igaz, 0,84 kW-ra növekedett villamos teljesítmény árán. A nagyobb fényáram és a jobb hatásfokú, immár tükörrel is ellátott lámpatestek következtében számottevően megnőtt (kb. 25 lx) az úttest megvilágítása. Második változás. A higanylámpás világítás sem élte túl sokkal az újabb évtizedet, elsők közt a nagykörút lett az egyik terepe egy új fejlesztésű fényforrásnak, a fémhalogén lámpának. A cserét követően a korábbihoz hasonló, dobozformájú lámpatestben (EKA 21-27-701) szintén két fényforrás működött: egy 250 W-os higanylámpa és egy 400 W-os, ballonburás fémhalogén lámpa. Ezzel a korszerűsítésnek szánt megoldással a villamos teljesítmény kissé csökkent (0,68 kW), a fényteljesítmény egy keveset nőtt (45 klm), de az eredmény elmaradt a várakozástól. Ennek oka a még gyerekcipőben járó új fényforrás technikai kiforratlanságában, változó instabil színében és megbízhatatlanságában kereshető. Harmadik változás. Az eddigiek tükrében nem csodálhat-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

20

juk, hogy a 90-es évek elején újabb lámpaváltásra került sor az egyedi formájával addigra már a körút látványához szervesült kandelábereken. Erre az is lehetőséget biztosított, hogy egy 1988-ban elvégzett statikai felülvizsgálat az immár „veterán” minősítésű lámpaoszlopok állagát kielégítőnek minősítette. Az új útvilágító lámpatestek továbbra is a dobozformát követték (EKA 21-23-442A), de bennük már az addigra elfogadottá vált, sárgaszínű nátriumlámpák működtek. A 2x250 W teljesítményű világítótest kisebb energiafelhasználással (0,54 kW) a korábbinál több fényáramot (50 klm) juttatott az úttestre. Emellett az oldalkarok is megújultak, rajtuk gömbformájú, osztott plexiburákban 1x70 W-os nátriumlámpák világították meg a járdákat. Negyedik változás. Ez már annak az új korszaknak az eredménye, amelynek jellemzője, hogy a főváros közvilágítása az ELMŰ Rt.-től a BDK (Budapesti Dísz- és Közvilágítási) Kft. kezelésébe került. Az új szervezet vállalkozásában az egész fővárosra kiterjedő energiatakarékos korszerűsítés nem kerülte el a körutat sem. A dobozalakú lámpatesteket modernebb forma, de főleg modernebb technika váltotta fel. A kiemelkedő forgalmú (és szennyezettségű) főútvonalon igen nagy szerepe van a lámpák hatásfokát befolyásoló avulásnak, ez pedig szorosan kapcsolódik a lámpatest IP védettségéhez. Ennek mutatója a korábbi IP 44 értékről a jóval kedvezőbb IP 65-re változott, amihez a fejlettebb lámpaoptika is hozzátette a maga javító hatását. A fényforrások technikai fejlődéséről sem szabad megfeledkezni, s mindezek együttes hatására a most működő ONYX lámpatestek 1x400 W-os nátriumlámpával ellátva minden korábbinál takarékosabban (0,42 kW), a szolgáltatott 48 klm fényáramot hatékonyabban hasznosítva az eddig volt legjobb megvilágítást biztosítják az úthasználók számára. Ennek a negyedik fejlődési lépcsőnek megfelelő állapotot mutatja be a 2. képünk. A világítás változásai mellett talán érdemes említést tenni a környezetről is. Szembe ötlik, hogy az úttest kockaköveit aszfaltburkolat váltotta fel, és modernebbek a gépkocsik is. A háttérépület jó állapota valószínűsíti, hogy az elmúlt 50 évben legalább egyszer azt is tatarozták. A fák csak egy kissé lombosabbak, de az is csoda a körút kedvezőtlen mikroklímája mellett. A hirdetőoszlop eltűnt, a cukorkaüzletből kiülős eszpresszó lett, de az ablakredőnyök ma is épp úgy kitámasztva segítik a hűsölést, mint egy félszázaddal ezelőtt. És ha most találkoznék az akkori ringó csípőjű fiatal lánnyal, bizton segítenék cipelni a cekkert a néninek. Visszatérve a világításhoz, sajnos, van egy rossz hírem is. Egy, a közelmúltban ismét elvégzett állapotfelmérő statikai vizsgálat szerint az utóbbi két évtizedben az oszlopok állapota a természetes belső korrózió következtében tovább romlott, és egyre több kandelábernél mutatkozna igény állagjavító beavatkozásra, esetleg cserére. A régi vasak szeretetével elkötelezett cikkíró véleménye szerint a hazai és fővárosi közvilágításban kiemelkedő jelentőségű, városképi és technikatörténeti szempontból egyaránt páratlanul értékes berendezést a lehetőségek szerint meg kellene menteni! Az eljárás módja még nem kristályosodott ki, de a feladat megoldása minden bizonnyal jelentős szakmai kihívást és anyagi ráfordítást igényel. Az elfáradt öreg lámpakarok megterhelése egy újabb, nehéz és mas�szív lámpával már nem illő, nem is megengedhető. De talán adódhat egy „ledke-könnyű” megoldás?

Szilas Péter okl. villamosmérnök MEE-VTT tag

[email protected] Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes, NKH

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet A MEE 56.Vándorgyűlés, Konferenciáról A nagy sikerrel zárult éves rendezvényünkről lapunk októberi számában már beszámoltunk - ezúttal azon kedves Olvasóinknak is akiknek nem volt módjuk részt venni a Vándorgyűlés Konferenciáján - szeretnénk rövid tájékoztatást adni a nagy érdeklődést kiváltó szekció üléseken elhangzott előadásokról. A következő összeállítást decemberi számunkban olvashatják. Szerkesztőség

A villamosenergiarendszerirányítás korszerűsítése Az A1. Szekció a címnek megfelelően elsősorban a rendszerirányítás előtt álló kihívások kapcsán megfogalmazódó feladok felvázolásával, a feladatok megoldására szolgáló tevékenységek ismertetésével foglalkozott. Az előadások témáját tekintve két fő blokkra volt bontható az ülés: - a villamosenergia-rendszer informatikai, irányítástechnikai fejlesztései, - a villamosenergia-rendszer tervezési, dokumentációs feladatai. Az első blokkban jól felépített, érdekes előadás hangzott el a SOA Szolgáltatás Orientált Architektúra alkalmazásának kezdő lépéséről a MAVIR-nál (Sztráda Gyula). Az építőelemekből összeállítható, szervezett alkalmazás szükséges és hasznos eszköz a rendszerirányító számára mind a más TSO-kal való kapcsolat, mind a belső szakterületek együttműködése vonatkozásában, mely egyúttal tiszta felelősségi rendszer kialakulását jelenti. Ugyancsak meghatározó fontosságú a MAVIR életében a megfelelő portál kialakítása. Az erről szóló előadás (Bakos Béla) jól mutatta be azt a tevékenységet, melyet a fejlesztés során szisztematikusan kell alkalmazni a vegyes tartalmat jelképező, de egységes kezelői felületet, rugalmasságot, könnyű azonosíthatóságot igénylő portál kialakításánál. A régi felületeket kiváltó új alkalmazásoknak korszerűeknek, praktikusaknak kell lenniük, kielégítve mind a kötelező publikálási igényeket és a kommunikációs, ismeretterjesztő feladatokat is.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

21

Jól kapcsolódott ehhez a következő előadás is, mely kifejezetten a MAVIR publikációs kötelezettségeit (VER adatok elszámolási mérés, piaci adatok stb.) foglalta össze. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolható az ezt követő előadás is (Ezer Tamás), mely a kötelező átviteli körben (KÁT) részt vevő szereplők kezelésének kérdéseiről szólt. Új kihívást jelentett a MAVIR számára ez a feladat, mely nagy számú partneri kapcsolat nagy számú adatkezelését képviselte és képviseli. A folyamatosan bővülő, auditált rendszer jól követi az egyre bővülő igényeknek való megfelelést. A MAVIR számára a legnagyobb informatikai kihívást a rendszerirányítást végző SPECTRUM rendszer upgrade-je jelenti. Az ezt ismertető igen érdekes előadás (Sztráda Gyula) szemléletesen mutatta be a bővítésre vonatkozó döntés dilemmáit, a verzióváltás szükségességét. A fejlesztésnek olyannak kell lennie, amely több évre biztosíthatja a növekvő igények kielégítését, a diszpécseri felhasználás növekvő komfortját, ahol meg kell találni a már kidolgozott, máshol már alkalmazott módszerek és a speciális igényekből adódó fejlesztési szükségletek összhangját. A szekcióülés második blokkja a tervezés, dokumentálás témakörét elemezte. Ennek első előadása a magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitástervét ismertette (Kovács Péter). A kétévente kötelezően elkészítendő terv 2025-ig adja meg ötéves bontásban a becsült felhasználási igénynövekedésnek (becsült 1,5%) megfelelő erőmű-építési prognózist, a várható tüzelőanyagösszetételt, az atomerőmű-bővítés igényének megjelenését, a tározó kapacitás (SZET) szükségességét. Az előadás adatai jól rámutattak arra, hogy a ma ismert, valószínűnek tekinthető erőműbővítések az adott időtávig lefedhetik a szükséges igényeket, pótolhatják a korszerűtlenné váló erőművek kieséséből adódó hiányokat is. Megfelelően követi ezen várható erőműbővítéseket az átviteli hálózat jövőbeli fejlesztése, korszerűsödése is, melyet a következő előadás ismertetett (Kovács Gábor). Az elmúlt 15 évben elvégzett, gyakorlatilag teljes körű felújítás, valamint a nagy arányú új hálózati fejlesztés eredményeként korszerű, európai színvonalú átviteli hálózattal rendelkezünk már ma is, mely az igényeknek megfelelő folyamatos bővítés eredményeként az elkövetkező időszakban is biztosítja az ellátásbiztonság magas színvonalát. Az ezt követő előadás (Gabrovszky Gábor) azt elemezte, hogyan kezelhető a nagy erőművek hálózati csatlakozásánál jelentkező tervezési munkáknál a szükséges nemzetközi adatok hiánya, a lehetséges hálózati redukciók kérdése, az egységesítés lehetősége és szükségszerűsége. A blokk záró előadása egy korszerű, napjainkban teret nyerő új, lézerszkenneléses technológia alkalmazását mutatta be a szabadvezetékek állapotfelméréséhez és dokumentálásához (Volf István). A módszer óriási előnye a szemléletes dokumentáció, az adatok egyszerű felhasználhatósága különböző állapotok elemzéséhez, diagnosztikai felméréshez az üzem zavarása nélkül. Elterjedésének jelenlegi egyedüli akadálya annak viszonylag magas fajlagos ára, a külföldi felhasználási tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a közeljövőben szélesebb körű magyar alkalmazása várható. (Sajnálatos, hogy előadói betegség miatt elmaradt egy másik, ezen módszer konkrét bemutatását tervező és ismertető előadás). A két blokkban ismertetett előadások tehát átfogó képet mutattak a rendszerirányítói tevékenység számára kihívást jelentő feladatok végrehajtásáról, az azzal kapcsolatos elképzelésekről. Gondolatébresztőek, érdekesek, vitára ösztönzőek voltak. Mind az előadókra, mind a kérdezőkre, hozzászólókra az volt jellemző, hogy információkat akartak

adni, kapni. A kérdések arra mutattak, hogy az adott témák felkeltették az érdeklődést, az előadók legjobb tudásuk szerint adták meg válaszaikat. A hozzászólásokból, vitákból az tűnt ki, hogy talán a legnagyobb aktivitást az erőművi kapacitásterv témája váltotta ki.

EMLÉKEZÉS SCHILLER JÁNOS

az MVM első vezérigazgatója 1923-1989 Két évtizede halt meg a Magyar Villamos Művek Tröszt első vezérigazgatója, aki negyed évszázadon keresztül irányította az akkoriban Magyarországon második legnagyobbként számon tartott céget, mely 22 vállalaton keresztül magába foglalta a magyar villamosenergia-termelés, -átvitel és -elosztás teljes vertikumát a hozzátartozó beruházási-létesítési és karbantartási tevékenységekkel együtt. E két és fél évtized: a Duna menti, a Mátrai (Gagarin), a Tiszai Erőmű, a Paksi Atomerőmű, az inotai és a kelenföldi gázturbinás erőművek, valamint a Kiskörei Vízerőmű létesítésével, a nagymértékű villamosenergia-import átvételének feltételeként a 220, 400 és 750 kV-os átviteli hálózat jelentős alállomási és távvezetéki fejlesztéseivel, a rendszerirányítás világszínvonalú folyamatirányító számítógépes és telemechanikai rendszerével, a védelem- és automatika rendszerek, a távközlés, az elszámolási mérések modernizálásával, a nemzetközi két- és sokoldalú együttműködés kiterjesztésével, az áramszolgáltatók fogyasztóközeli szervezeti struktúrájának kialakításával és üzemirányítási rendszerük korszerűsítésével, a környezetvédelem és az energiagazdálkodást szolgáló fogyasztóvezérlés programmá emelésével írta be magát a

• • • • • • •

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

22

Ennek kapcsán az alábbiak emelhetők ki: - nehéz lesz teljesíteni a 2020-ra vonatkozó 13%-os megújuló részarányt, - a megújuló részarány teljesítéshez szükséges lenne a vízerőmű kapacitásnövelése, - szükség van atomerőművi bővítésre, - szükség van nagy kapacitású tárolásra (SZET), - a kapacitástervben nagyobb teret kell szentelni a kockázatelemzésnek, gazdasági elemzésnek, több változatát kellene vizsgálni (fogyasztói igény, importhányad, energiatakarékosság, stb.), - az állami szerepvállalásnak erősebbnek kell lennie legalább iránymutatás szintjén, melyhez a szakmai szervezetek (MEE is) nyújtsanak segítséget. Összességében megállapítható, hogy a szekcióülés előadásai, hozzászólásai jól szolgálták a kitűzött szakmai célt, azaz az ismertetett témakörök komplex megvilágítását, a feladatok megoldásának segítését. Tari Gábor vezérigazgató, MAVIR ZRT.

Schiller János nyugdíjba vonulásakor 100 éves hazai közcélú villamosenergia-szolgáltatás történetébe. Irányítása alatt, rendszerszemléletének köszönhetően, évtizedek munkájával olyan villamosenergia-rendszer épült fel, amely a különösen kritikus 1970-es és 80-as években is bizonyította az egész világnak, hogy a hozzáértés és elkötelezettség egy kicsiny országban is tud csodákat művelni, a folyamatos, biztonságos villamosenergia-ellátás csodáját, amikor annak szünetei nemcsak a körülöttünk lévő KGST-országokat, de a fejlett nyugati világ nagyhatalmait is többször sújtották. Kiváló szakembereket, vezetőket nyert meg munkatársaiként a grandiózus tervek számára. Tekintélye nemcsak hazánkban, de Európa keleti és nyugati országaiban egyaránt s a nemzetközi szakmai szervezetekben is töretlen volt. Külföldi partnerei is osztatlan elismeréssel adóztak felkészültségének, szakmai elkötelezettségének, erélyes, de értelmes kompromisszumokat befogadni kész tárgyalási stílusának. Fontosnak tartotta a kutató- és tervezőintézetek, a középés felsőfokú oktatási intézmények támogatását. Nagyra értékelte a szakmai tradíciókat, támogatta az Elektrotechnikai Múzeum létrehozását, tevékeny szerepet vállalt a MEE és ETE szakmai egyesületi munkájában, 1984-ben, majd 1988-ban nagy lelkesedéssel készítette elő a magyar villamosenergiaszolgáltatás 100. évfordulójának megünneplését. A Vasas Szakszervezet alelnökeként is sokat tett az iparág több tízezres seregéért. Szigorú, igényes ember volt, önmagához és másokhoz egyaránt. Szerette és ismerte munkatársait. Számon tartotta örömeiket, segített megoldani problémáikat. Bízott a fiatalokban, de dinamizmusukat ötvözte az idősebbek bölcsességével, az előrelépést nála alapos bizonyítási időszak kellett, hogy megelőzze. Élete főleg a munkájáról szólt, kevés ideje jutott a családra, barátai is inkább kollégái közül kerültek ki. Két évtizede ment el, de munkatársaira hagyta szellemét és művét, amit ők gondoznak tovább a haza fényre derüléséért. Kovács György

Nyílt Napok a Siel Inczédy és Társa Kft. telephelyén Nagy érdeklődés mellett, 2009. október 7. október 9. között került megrendezésre a Nyílt Napok eseménysorozat a Siel Inczédy és Társa Kft. telephelyén. Az iroda és műhely áramszámlájának csökkentése, illetve a környezetbarát „zöld” energia felhasználásának népszerűsítése céljából üzembe helyeztek egy napelemes áramellátó rendszert. Ezt az energiatermelő rendszert mutatták be működés közben az ügyfeleknek és az érdeklődőknek. A három nap alatt közel 150 személy vett részt a prezentációkon. Az előadást Glauco Pensini a Siel S.p.A. elnökhelyettese és kollégája, Alessandro Pagliai nyitották meg, akik az érdeklődök szakmai kérdéseire is készséggel válaszoltak.

Az épület tetején elhelyezett napelemeket közelről is szemügyre vehették azok, akik vállalkoztak arra, hogy felmásznak egy létrán a tetőre. Az iroda épületében lévő invertert is közelről, működés közben lehetett megvizsgálni, és a pontos adatokat leolvashatták a pillanatnyi energiatermelésről. Az eseményen résztvevő, kamarai tagsággal is rendelkező mérnök vendégek ezen a Magyar Mérnök Kamara által akkreditált szakmai napon 1-1 kreditpontot kaptak. Forrás: Sajtóközlemény Tóth Éva

ÜNNEPELT A GA MAGYARORSZÁG Kft. 2009. október 2-án este a narancssárga díszítésbe öltözött Rákóczi hajó fogadta a Vigadó téri hajóállomáson vendégeit. Narancssárga lufik a hajóhídon, logók a hajókorláton, szalagok a székek fehér háttámláján, de még a rózsák is narancssárgák voltak. A MEE 56. Vándorgyűlésén és Kiállításán megismert új arculati elemekkel várták a

15 éves GA Magyarország Kft. tulajdonosának vezetői, valamint a cég vezetősége és munkatársai vendégeiket a Kft. alapításának évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadásra. A cég története még ennél is régebbre nyúlik vissza, ugyanis ahogy dr. Steffen Otto, a GAH Anlagentechnik Heidelberg GmbH ügyvezetője köszöntőjében kiemelte, a Stuttgart melletti Fellbach (a GA Magyarország Kft. anyavállalatának székhelye) és Pécs testvérvárosi kapcsolatából kialakult szakmai, emberi kötelékek vezettek az akkori GA Leitungsbau Süd GmbH. és a DÉDÁSZ Rt. első közös magyarországi vállalkozásához. 1994. szeptember 30-án megalapított GA Magyarország Kft. 15 év alatt a hazai villamos energetikai és távközlési létesítménytervező, szerelő és fővállalkozói piac elismert szereplőjévé vált. Legnagyobb megbízói a három áramszolgáltatói cégcsoport, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, az E.ON Hungária Társaságcsoport és a DÉMÁSZ ZRt. vállalatai mellett a MÁV ZRt., a BKV ZRt., energetikai beruházók, építőipari fővállalkozók, önkormányzatok stb. Az ünnepi fogadáson a GA Magyarország Kft. megbízóinak, együttműködő partnereinek és beszállítóinak vezető munkatársai

mellett a németországi valamint a szomszédos országokbeli GA társaságok munkatársai, a cég vezetői vettek részt partnereikkel. Az egész estét betöltő programból nem hiányoztak a születésnap formai kellékei sem, az ünnepi beszédet követően hangulatos háttérzene kísérte végig a menüsort, volt ünnepi zenés program, születésnapi torta, és természetesen a tűzijáték sem maradhatott el. A késő estébe nyúlt rendezvény végén nagy keletje volt a narancssárga relikviáknak, a hölgyvendégek egy-egy szál rózsával, gyertyákkal, lufikkal köszöntek el az őket a hajóhídon búcsúztató cégvezetéstől. Papp László GA Magyarország Kft.

Kerényi A. Ödön 90 éves Kollégák, barátok, tisztelők körében ünnepelte Kerényi A. Ödön, Dönci bácsi, a 90. születésnapját. Dönci bácsi az iparág nagy öregje jó egészségben és még mindig alkotó munkát végezve jutott el ehhez a jeles dátumhoz. Az MVM nyugalmazott vezérigazgató-helyettesét a jelenlegi vezetés nevében Dr. Gerse Károly az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese, a MAVIR Zrt. nevében Tari Gábor vezérigazgató köszöntötte. A jó hangulatú délutánról minden szónál többet mondanak az ünnepségen készült képek.

Kósné, Lévai Ildikó (MVM) Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

23

Hírek Hírek hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Kanada jelentős támogatást nyújt a globális CCS Intézet számára A Carbon Capture and Storage (CCS) (CO2-kiszűrés és -tárolás) technológiai megoldására korábban nemzetközi intézményt hoztak létre, a globális felmelegedés megakadályozása céljából. A kanadai kormányzat átérezvén a klímaváltozással kapcsolatos jelenlegi helyzetet, és a CO2 hatását a klímaváltozásra, jelentős támogatást nyújtott az intézménynek, jelentette be a kanadai miniszterelnök a közelmúltban zárult G8-ak találkozóján. Ezzel Kanada is csatlakozott az intézményt jelentősen támogatók sorába, melyek között találjuk Ausztráliát, az USA-t, az Egyesült Királyságot, Japánt, Norvégiát, Kínát és még másik 13 országot. A CEZ kisebbségi tulajdonrészt kíván venni Román áramszolgáltatóban A CEZ a Cseh Köztársaság állami tulajdonú energetikai vállalkozása tárgyalásokat kezdett romániai áramszolgáltatókba történő befektetésekkel kapcsolatban. 2005-ben már egy romániai áramszolgáltató részvényinek 51%-át megszerezték, jelenleg egy másik szolgáltató 30%-os részvénycsomagjára tettek ajánlatot.

Az NEÜ szerint a recesszió nem volt hatással a megújuló energiák támogatására A Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) jelentése szerint a globális gazdasági válság nem volt/nincs jelentős hatással a megújuló energiák támogatottságára. Ez év második negyedében érződött növekedés a megújuló energia projektekbe való beruházásban. A globális felmelegedés hatással van az új energetikai beruházásokra, de nagyon oda kell figyelni Kínára és Indiára, ahol a következő két évtizedben az energiafogyasztás a jelenlegi háromszorosára fog növekedni. Kína hatalmas energiatermelésének 80%-át széntüzelésű erőművek segítségével állítja elő. Bár megjegyzendő, hogy a kínai kormány ambiciózus célokat tűzött ki nap- és szélerőművek fejlesztése terén.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

24

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének szakértői szerint, ha 2015-ig nem érjük el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csúcsértékét, akkor a föld átlaghőmérsékletének növekedése meg fogja haladni a már úgyis veszélyt jelentő 2 oC értéket. A NEÜ javaslata szerint a kormányoknak a jelenlegi erőfeszítéseinek hatszorosát kell elérniük ahhoz, hogy a globális felmelegedést meg lehessen állítani. Mitsubishi szélerőmű összeszerelő üzem építését tervezi az USA-ban Barack Obama amerikai elnök már kampánybeszédeiben hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdaságot a válságból kivezető úton a „zöld energia irányába tereli”. Felismerve az amerikai gazdaságpolitika üzenetét, a Mitsubishi nehézgép üzletága azt tervezi, hogy szélerőmű összeszerelő üzemet építenek az USA-ban. A 105 millió dolláros bekerülési költségű üzem évente 600 MW összteljesítményű szélerőmű előállítására lesz képes. A végső döntés őszre várható, addigra várhatóan tisztázódik a verseny az amerikai General Electric és a Mitsubishi között. Jordánia atomerőművet szeretne építeni, függősége csökkentésére Jordánia – az energiaszegény királyság – békés célú atomenergia-programot indított, energiafüggősége megszüntetése céljából. „A célunk, hogy import energiára szoruló országunkat 2030-ra energia exportőr országgá változtassuk” mondta egy magas rangú jordániai kormánytisztviselő. Jordánia 2007. évi energiaszámlája 3,2 milliárd USA dollár volt, amely az ország teljes importjának 24%-át tette ki, illetve a GDP 20%-a volt. Jordánia jelenleg hat villamos hőerőművel rendelkezik, 2 400 MW összteljesítménnyel, és ezen felül minimum 5% villamos energiát importál szomszédos arab országokból. A hat millió lakost számláló ország energiafogyasztását 2030-ra a jelenlegi érték kétszeresére becsülik. Ezen igény kielégítésére a legreálisabb megoldásnak az atomerőmű látszik. A szükséges urániumot hazai bázisból meg tudják oldani. A francia, kínai, dél-koreai, kanadai, orosz és angol kapcsolataik segítségével terveik megvalósíthatóak. Jelenleg négy vállalat, a francia Areva, a dél-koreai Kepco, az Atomic energy of Canada és az orosz Atomstroyexport versenyeznek az atomerőmű tenderen, melyek üzembe helyezése 2018. és 2020. közötti időre várhatók. E.ON Franciaországban fotovillamos telepet épít E.ON folytatja, sőt felgyorsítja aktivitását - Európa egyik legígéretesebb piacán - a fotovillamos áramtermelés területén. A közelmúltban nyitotta meg első 1 MW-os fotovillamos telepét Dél-Franciaországban egy 20 hektáros területen. A telepet rövidesen 5 MW kapacitásúra növelik. A fotovillamos piac hihetetlen sebességgel bővül. 2003. és 2008. évek között évente átlagban 55%-kal növekedett. Így az adott időszakban 600 MW-ról 5600 MW-ra nőtt a beépített kapacitás. Tudni kell, hogy a fotovillamos technológiával előállított energia ma még mindig a legdrágább. De látva a technológiai fejlődést, várható, hogy 2015 és 2020 között ez az ár már megközelíti a hagyományosan előállított energia árát. Korea a „smart grid” megoldást támogatja A közelmúltban az olaszországi Aquileiában lezajlott G-8 gazdasági fórumon Korea azon országok között volt, akik kiálltak az ún. Smart Grid technológia alkalmazása mellett. Hangsúlyozták, hogy ez az energetikai technológia legújabb irányát jelenti, miután összekapcsolja az információs technológiát az energetikával.

A gazdasági csúcs résztvevői a globális felmelegedést megállítandó, hét különböző technológiát neveztek meg, az energiahatékonyságot, a szolár technológiákat, az ún. CCS technológiát (CO2-kiszűrés és -tárolás), a bioenergiát, az ún. „high-tech gépjármű technológiát”, a kimagaslóan jó hatásfokú szén alapú technológiákat, és végül, de nem utolsósorban a Smart Grid technológiát. A koreaiak által hangsúlyozott előnyei a Smart Grid technológiának, hogy a meglévő átviteli hálózatok nem csak atomerőművi, vízerőművi energiát képesek befogadni, hanem kisebb helyi energiaforrások energiáit is kétirányú energiaáramlással, sőt a Smart Grid megléte nagyobb területre kiterjedő rendszerhibák esetén, jelentősen leegyszerűsíti a rendszer újraindítását is. Ez a technológia szélesebb körben teszi lehetővé a különböző „zöld energiák” alkalmazhatóságát.

adnak fix bekerülési költséget, ez úgyszintén nehezíti a pénzügyi háttér biztosítását. Ezen nehézségek ellenére vonzó és szükséges hosszú távú befektetés az atomerőmű építése, mert ennek segítségével teljesíthetők a kibocsátási vállalások és jelentősen csökkenthető az energiafüggőség. A válság ellenére is növekszik a globális energiafogyasztás és tudvalevő, hogy a CO2-kibocsátási probléma lényegesen tovább fog tartani, mint maga a válság.

Barroso az EU Bizottság elnöke radikális lépéseket tervez a CO2-kibocsátás csökkentésére Európának jelentős lépéseket kell terveznie a szállítás és a villamosenergia-termelés során keletkező szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, mondta Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke. Azonnal munkához kell látnunk, ha 2020ra valóban fenntartható Európát szeretnénk. A következő választási ciklus alatt meg kell teremtsük az alacsony kibocsátási szintű gazdaságot, az áramtermelés és a közlekedés minden ágazatában, legyen az tengeri szállítás, repülés és közúti közlekedés. Ez utóbbi esetben tiszta villamos hajtású járművekről van szó. Ezzel a fenntarthatóság mellett, az ellátásbiztonságot is jelentősen javítani tudjuk. Ugyancsak Barroso szándékai között szerepel – mint hatalmas európai projekt – egy európai villamos és gázvezetéki szuperhálózat létrehozása, abból a célból, hogy az egyes országok „havária” esetén könnyebben ki tudják egymást segíteni.

Albánia Az ausztriai EVN és a norvégiai Statkraft energetikai cégek kormányzati garanciával építenek három vízerőművet a Devoll folyón, 950 millió € bekerülési költséggel. A csúcserőműveket az elkövetkezendő nyolc év alatt építik meg, azok teljes kapacitása 340 MW lesz. Az osztrák és norvég cégek 50%-os tulajdoni hányaddal fognak rendelkezni.

Japán az űrbe telepítendő naperőmű gondolatával foglalkozik A Mitsubishi Electric Co. az űrbe telepítendő óriás naperőmű gondolatával foglalkozik, melyet harminc éven belül meg fognak valósítani. Egy 16 cégből álló kutató konzorcium Mitsubishi Co.-val az élen – az elkövetkezendő négy esztendő alatt olyan technológiát fejleszt ki, amellyel kábel-összekötetés nélkül, mikrohullámok segítségével tudnak villamos energiát közvetíteni a földi fogadó állomásra. A projekt részletei a japán Kereskedelmi Minisztérium honlapján megtalálható. Bár sokak számára ez egy sci-fi regénybe illő állítás, azonban a napenergia űrbeli hasznosítása jelentős alternatív energiaforrást jelent száz év múlva, amikorra a fosszilis tüzelőanyagok szinte eltűnnek. A japán kutatók egy 1 GW-os naperőmű megvalósításában gondolkodnak, amely négy négyzetkilométer felületű fotovillamos elemet tartalmaz. A z előzetes számítások szerint ez az objektum három évtizeden keresztül tartózkodhat az űrben, és a földön elhelyezett fotovillamos elemekkel szemben az időjárástól függetlenül teljes kapacitással képes termelni. A pénzügyi válság zavarólag hat Közép- és DélkeletEurópa nukleáris terveire Pénzügyi szakértők szerint a válság nehezen kezelhetővé teszi a bankok számára azoknak a kölcsönöknek a folyósítását, amelyek az atomerőművek építését célozzák. Egy 1000 MW-os reaktor bekerülési költsége 3 milliárd €, és a megtérülési idő csak évtizedekben mérhető. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a nem stabil gazdasági környezet miatt a gyártók nem szívesen

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

25

Balkán fő energiaprojektjei Évtizedek teltek el anélkül, hogy a balkáni országokban energetikai beruházások valósultak volna meg. Napjainkban azonban a balkáni országok beruházókat keresnek, akik bővíthetnék villamosenergia-termelő kapacitásaikat. Erre nagy szükségük van a növekvő igények miatt. Az alábbiakban néhány balkáni projekt olvasható országonkénti bontásban.

Bosznia Bosznia legnagyobb energetikai cége (EPBiH) 1,1 milliárd $-os beruházást tervez. Ebből vízerőművet, hőerőművet és megújuló energiaforrásra alapozott erőműveket épít az elkövetkezendő három esztendőben. A projektekben részt vesz a CEZ cseh energetikai vállalkozás és egy angliai bank, akik speciálisan energetikai beruházásokat finanszíroznak. Horvátország Horvátország 2020-ig 10 milliárd €-t fektet be energetikai iparába, a megnövekedett fogyasztási igények jelenleginél jobb minőségű és biztonságosabb kielégítése céljából. A jelenlegi 4 000 MW villamosáram-termelő kapacitásukat meg kívánják duplázni, és egy időben korszerűsíteni fogják a villamos hálózatot. Koszovó Koszovó 2 000 MW széntüzelésű erőmű építésére írt ki pályázatot, 3,5 milliárd € értékben. A kiírásra jelentkező négy cég közül mind ez ideig kettő már kiesett a versenyből. A versenyben maradt társaságok: az Enel (olasz) és egy görög cég konzorciuma, illetve a CEZ és az AES (cseh-amerikai) konzorcium. Megjegyzendő, hogy Koszovó rendelkezik Európa második legnagyobb szénkészletével. Montenegró Olaszország energiaügyi minisztere bejelentette, hogy 5 milliárd € értékben olasz energetikai vállalkozások készen állnak arra, hogy Montenegróban beruházzanak az energetikai szektorban. Ennek keretében 100 km hosszúságú tengeralatti energetikai kábelt építenek ki, amelynek segítségével a két ország között, amely 1 000 MW teljesítmény átvitelére lesz alkalmas. Szerbia Ez év januárjában Szerbia 1 400 MW teljesítményű hőerőmű építésére írt ki pályázatot. A pályázatra az olasz Edison Spa, a cseh CEZ, az amerikai AES és a német RWE és EnBW cégek jelentkeztek. Ez év végére várható végleges döntés az ajánlatott tett cégek kiválasztására. A szerb kormány 2015-ig 9 milliárd €-t költ energetikai fejlesztésekre.

A Cseh Köztársaság energetikai nagyhatalom státuszára törekszik Az a Csehország, amely 1918-38 időszakban cipő- és gépgyártó volt, ma energetikai nagyhatalmi törekvésekkel rendelkezik. A CEZ, állami energetikai óriás vállalkozás, öt nukleáris reaktor telepítésére keres gyártót, amelyből két reaktort Temelinbe kívánnak telepíteni, és másik hármat külföldön kívánják felépíteni. Bár a CEZ részvénytársasági formában működik, de az állam tulajdona abban 70%. Szilárd meggyőződésük, hogy jelentősen megnövekedtek az igények a nukleáris fűtőanyaggal üzemelő erőművek iránt, többek között Kínában, Indiában, Oroszországban, az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is. Amíg Ausztriában, Németországban és Olaszországban csak hezitálnak az atomerőmű gondolatával, a CEZ óriási lehetőséget lát magas profit mellett a villamos energia exportjában. Forrás: Internet

Villamosipari és elektronikai epoxi és PUR öntő-, tokozó-lamináló-és, impregnáló gyanták, ragasztók, impregnáló- és bevonólakkok. Alakos szigetelő formatestek készítése. Budapest VI., Eötvös u. 34. II/13. Tel/fax: (1)311-5613,(1) 311-5623 [email protected] www.koraxbp.hu

Dr. Bencze János titkárságvezető KHEM miniszteri titkárság [email protected]

Nem lehet lemondani az atomenergiáról Továbbra is meghatározó marad a magyarországi áramtermelésben az atomenergia szerepe, az energiapiaci szereplők 2020 körül legalább egy 1000-1600 megawatt teljesítményű új blokkal számolnak, melyet néhány éven belül követhet egy hasonló nagyságú további blokk – összegezhetőek az Energy Summit Hungary 2009 konferencián elhangzottak. Mind a villamos energiai, mind a gázpiaci nyitással a versenyfeltételeket igyekeztek javítani, miközben természetesen elsődleges az ellátás biztonsága. A villamos energia terén a jövőben is meghatározó marad a nukleáris áramtermelés. A paksi atomerőmű – amely tavaly is a legtöbb, közel 15 ezer gigawattóra villamos energiát termelt a legolcsóbban, 10,16 forint/kilowattóra áron – üzemidő-hosszabbítása és az esetleges új blokkok felépítésével hosszú távon is meghatározó szereplője marad a hazai árampiacnak – mondta többek között Hónig Péter szakminiszter nyitó előadásában. A paksi atomerőmű 4 blokkjából hármon már végrehajtották a teljesítménynövelést, az utolsó blokk az év végére éri el az 500 megawattos teljesítményt – jelezte előadásában Süli János vezérigazgató. Ezzel együtt dolgoznak az üzemidő 20 éves meghosszabbításán és a Lévai Projekt keretében az új blokk/blokkok előkészítésén is. Terveik szerint 2014re fejeződhetnek be az első új blokk tervezési munkái, amely 2020-21 körül léphet be a rendszerbe. Az előkészítő munkák szerint nyomottvizes 1000-1600 megawattos blokk jöhet szóba, de a teljesítményről még nincs döntés és arról sem, hogy a négy szóba jöhető típus közül melyikre esik majd a választás. A projekt - amely blokkonként mintegy ezer milliárd forintos beruházást jelent - az MVM beruházásában megvalósítható, de megfontolandó szakmai partnerek bevonása is. A vezérigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű termeli jelenleg is a legolcsóbban a villamos energiát, amellett is, hogy a termelői árban mintegy 2 forintot jelent kilowattóránként a Központi Nukleáris Pénzügyi alapba történő befizetésük, amely a hulladékelhelyezés

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

Megújult termékválasztékkal állunk az Önök rendelkezésére

26

és az erőmű majdani leszerelési költségeit fedezi. A paksi erőmű teljesítménynövelését, üzemidő-hosszabbítását és az új blokk vagy blokkok építésének fontosságát támasztja alá, hogy a hazai erőműpark elöregedett és a hatékonysága sem felel meg az elvárásoknak, ezért 2020-25 körülig mintegy 5-6 ezer megawatt új erőművi kapacitás építése szükséges. Az atomerőmű a hazai áramfogyasztás mintegy 33 százalékát, a termelésnek pedig 37,2 százalékát fedezi.

Csökken az energiafogyasztás

Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója a villamosenergia-piac helyzetéről szólva kiemelte, hogy a gazdasági válság hatására az idei év első 9 hónapjában 6 százalékkal csökkent a fogyasztás, ez a környező országokban is hasonló, ezért a régióban kialakult egy kínálati piac, ami azt eredményezte, hogy olcsóbb lett az import. A Mavir egyébként a jövőre nézve azzal számol, hogy 2010 után évi mintegy 1,5 százalékos fogyasztásnövekedés lesz. A Mavir hosszú távú prognózisában ugyancsak a nukleáris energiatermeléssel számol, mégpedig azzal, hogy 2020 körül legalább egy ezer megawattos új blokk fog termelésbe állni, melyet néhány éven belül egy újabb, hasonló nagyságú blokk fog követni. A fórum kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a fogyasztás csökkenése mellett a fogyasztók fizetőképességét érintette leginkább a gazdasági válság, jelentősen megnőtt az energiaszolgáltatók kintlévősége. A fogyasztás csökkenése elsősorban az ipari szektorban jelentkezett és kevésbé a lakosságnál. Ennek oka, hogy nincs pénze az embereknek szórakozásra, utazásra, ezért inkább otthon maradnak.

***

Megállapodott a MAVIR és a Transelectrica Aláírta a magyar rendszerirányító Mavir és a román rendszerirányító, a Transelectrica azt a régóta tervezett megállapodást, amely a napi és havi határkeresztező kapacitásaukciókra vonatkozik. A november elsejétől rotációs alapon működő

megállapodás 200 megawatt határkeresztező kapacitásról szól, de a szerződés lehetővé teszi plusz 100 megawatt pótlólagos kapacitás felosztását is – mondta a Napinak Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. A két rendszerirányító együttműködésének továbbfejlesztéseként az év végére várható, hogy az éves megállapodásokra is kiterjesszék a szerződést.

domány fejlődése már lehetővé teszi azt is, hogy rövidebb felezési időben is gondolkodhassanak. A Bodára tervezett nagyaktivitású hulladéktároló megépítésének korábbi határideje 2047 volt, ez most változhat a program keretein belül, mert a Pakson található átmeneti tároló a közelmúltban ismét új egységgel bővült és az üzemi ideje is hozzávetőlegesen ekkor jár le.

Mozgó látogató központ segíti az atomerőművet

Újabb MVM villamos energia árverés volt

A paksi atomerőmű bővítésének előkészítésén dolgozó Lévai Projekt részeként október elején útjára indult egy tájékoztató kamion, amely a korszerű bemutatás-technika szinte minden vívmányával rendelkezik. A mozgó „látogató központ” – melynek kiállítási anyaga a paksi atomerőmű helyzetéről, célkitűzéseiről és az új blokkok építésének tervéről tájékoztatja az érdeklődőket - feladata a személyes találkozás lehetőségét kihasználva a lakosság tájékoztatása, valamint lehetőséget teremteni az érdeklődőkben felmerült kérdések megválaszolására, az interaktív párbeszéd megvalósítására. A kamiont Bodán Süli János, az atomerőmű vezérigazgatója avatta fel, jelezve, hogy a kamion a nukleáris létesítmények körüli, illetve a hulladéktároló-helyek kutatásában érintett települési társulásokat járja sorra, így közel száz településre fog ellátogatni. Boda környékén már a kilencvenes években is folytak kutatások egy nagyaktivitású hulladéktároló létesítésének lehetőségéről. A szakemberek az itt található kőzetet találták a legalkalmasabbnak a további vizsgálatokra, és ezek a munkálatok teremtették meg a lakossági tájékoztatás igényét is – mondta a rendezvényen Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (RHK Kft.) ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy Bodán mintegy nyolcvanmilliós költséggel két, úgynevezett sekélyfúrást végeztek, elősegítendő a helyi kutatási programot. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, és az új blokkok építése új feladatok elé állítja a hulladék-elhelyezéssel foglalkozó szakembereket is, több műszaki elképzelés közül szeretnék kiválasztani a legjobbat, ezért hívták életre az „Új, hulladék elhelyezési programot”, amely magában foglalja egyebek között az erőmű majdani leszerelési, illetve az ebből származó hulladék-elhelyezési feladatait, és további tudományos vizsgálatokat, amelyek segítenek az elhelyezésben, és figyelembe veszik a legújabb eredményeket. Ezek közé tartozik például, hogy a kiégett fűtőelemeket sem tekintik kiégett terméknek, hanem annak többoldalú feldolgozását tűzik ki elérhető célként. A tu-

Az MVM Trade Zrt., a Magyar Energia Hivatal (MEH) vonatkozó határozatának függvényében villamos energia árveréseken értékesítette a jövő évre vonatkozó szabad kapacitásait. Ennek kapcsán június elején tette közzé, hogy a 2010. évre vonatkozó aukcióját három részletben tartja meg. A július 8-án tartott 2010. évi első és a szeptember 23-án megtartott második árverésen összesen mintegy 5 terawatóra villamos energia (nagyobb részben zsinór-, kisebb hányadban éjszakai, csúcsidőszaki és egyéb termékek) értékesítése történt meg. A szeptemberi aukción mintegy 3 terawattóra áramot értékesítettek, a meghatározó zsinór terméknél 13,82 forint/ kilowattóra áron, ami olcsóbb volt, mint a júliusi áramárverés 15,20 forint/kilowattóra áránál. Akkor valamivel több, mint 2 terawattóra villamos energia talált gazdára. Az MVM Trade a korábbi bejelentésének megfelelően a jövő évre vonatkozó harmadik villamos energia árverését november 4-én tartotta meg. Az árverés lebonyolítása a MEH határozatával jóváhagyott Árverési Szabályzat alapján a korábban alkalmazott gyakorlat szerint a POWERFORUM árverési felületén keresztül történt. Tringer Ágoston kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint ezúttal 2,4 terawattóra villamos energiát értékesítettek, a meghatározó zsinór terméknél 13,56 forint/ kilowattóra áron, ami mindkét korábbi, a jövő évre vonatkozó aukciós árnál olcsóbb volt.

Néhány szóban egy nemzetközi szimpóziumról A CIGR IV. Villamos és Energia Szekció 31. szimpóziumát a 33. Mezőgazdasági Gépesítési Konferenciával együtt rendezték meg a Synergia és Technikai Fejlődés Nemzetközi Konferencia keretében Gödöllőn, a Szent István Egyetemen 2009. augusztus 30. és szeptember 3. között. Az esemény szervezői a CIGR IV. Nemzetközi Szekciója, a CIGR Magyar Bizottsága, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület voltak, az MTA és az EurAgEng támogatásával. A CIGR Szimpózium témája a megújuló energiaforrások gazdaságos mezőgazdasági alkalmazása volt (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, hőszivattyúk, hibrid erőművek). A Szimpózium Tudományos és Programbizottságának elnöke dr. Sibalszky Zoltán, a CIGR tisztelet-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

27

Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok [email protected]

beli alelnöke volt, és a MEE „Villamosság és Energia” Munkabizottságának több tagja vett részt a szervezésben. A konferencia 165 résztvevője 33 országból érkezett. A konferencián 76 előadás hangzott el, és 81 posztert küldtek be. A konferenciát egynapos tanulmányút egészítette ki, szakmai és kulturális programokkal, utána pedig kétnapos postcongress tourt szerveztek. Dr. Sibalszky Zoltán A CIGR tiszteletbeli alelnöke

Hírek Hírek hírek Hírek

Az értelmetlen halál „Fürdés közben rázott meg az áram egy tizenöt éves fiút. Az anyja hiába próbált segíteni, őt is megrázta az áram, mindketten meghaltak. (hvg. 2009.07.01.) Minden ilyen tragikus hír alkalmával érdemes elgondolkodni arról, hogy a mi okozta a szerencsétlenséget, történt-e emberi mulasztás, vagy esetleg elemi kár okozta a balesetet, a szörnyű kettős halált? Az ügy hivatalos szakértői vizsgálata nagy alapossággal feltárta az okokat, amelyeket okulásként szeretnék itt ismertetni. A továbbiakban az is kiderül, hogy ez esetben nem egy már-már szokásos, közszájon forgó banális baleset (pl. fürdőkádba ejtett hajszárító, stb.), továbbá azt is, hogy csak a véletlenek sorozatának köszönhető, hogy az esetet megelőzően ugyanit nem történt több súlyos illetve halálos baleset! A ház és melléképületei, a második világháború előtt épült nagy porta, amely 1945 után a helyi Mgtsz kezébe került, majd annak megszűnése után több tulajdonosa is volt. A jelenlegi tulajdonos kb. tíz éve lakik benne. Mind ez magában hordozza annak lehetőségét, hogy az elmúlt időkben, természetes elhasználódások és különféle okok miatt, ismeretlen személyek, a villamoshálózatot is „alakítgatták”. A teljes villamoshálózat minden részére kiterjedő, részletes vizsgálat, nagyon sok hiányosságot tárt fel, amelyek egy része közvetlenül össze- fügésbe hozható a balesettel. Végül is az ok és okozat ennél sokkal bonyolultabb éppen ezért kell beszélni róla. A tragédiát egy a fürdőszoba melletti konyha helységben elhelyezett, testzárlatossá vált háztartási fagyasztóláda és az érintésvédelmi láncolat, részben hiányzó, részben nem megfelelő kiépítettsége okozta. Na de kövessük a feltárt problémákat. Több évvel ezelőtt a ház, elavult és gyakran meghibásodó vízvezeték rendszerét, falon kívül szerelt rézcsövekre cserélték, amely a konyhából kiindulva látja el a fürdőszobát is hideg vízzel. Ezt a fémcsőrendszert egy egyébként „hozzáértő” szerelte fekete munkában, aki azonban a csőrendszernek a villamos védővezetőhöz való csatlakoztatását nem végezte el. így az „földfüggetlen” maradt. Mindkét helység meleg víz szolgáltatását egy a fürdőszobában a fürdőkád felett elhelyezett kb. 20 éves, villanybojler szolgáltatja, amelyhez nem volt védő vezeték kiépítve. A vizsgálat szerint a bojler hibátlanul működött, és nem volt testzárlatos. A fürdőszobai beépített zománcos fém kád szintén nem volt „szándékosan” védővezetőhöz csatlakoztatva, vagy akár földelve, de a falazattal való nagy felületű érintkezése és a szennyvízlefolyó csőrendszer lerakódása miatti vezetőképessége mégis viszonylag jelentős spontán földelést jelentettek. A fagyasztóláda úgy volt a konyhában elhelyezve, hogy a fém burkolat hátsó oldala szorosan hozzáért a hidegvíz vezeték csövéhez, illetve annak egyik tartó karmantyújához. A készülék villamos csatlakozása, a falon elhelyezett, az 1940-50-es években használatos, papíralátétes, kétsarkú, nem védőérintkezős, falonkívűli dugaszolóaljzatba történt, amelyhez a falban nem volt védővezeték kiépítve! Sajnos a készülék, eddig ismeretlen okból „testzárlatos” lett, (a zárlati hely feltárása nem része a baleseti vizsgálatnak). A testzárlat bekövetkeztekor a védelmi rendszer az előbb említett okok miatt nem tudott működésbe jönni. A vizsgálat megállapította, hogy a készülék, festett fém burkolata, szorosan hozzáérve a vízcső, sorjás bilincséhez, a kompresszor minden be és kikapcsolásakor keletkező rezgése miatt ez a fémes kapcsolat, villamos vezetés

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

28

szempontjából egyre jobb vezetővé vált. A készülék testzárlata nem befolyásolta annak folyamatos üzemszerű működését. A zárlatot a vörösréz vízcső átvitte a fürdőszobába, részben a bojlerhez, részben a hideg-melegvizes csaptelephez, amelyre a tusoló is csatlakozott, ezáltal a zárlat visszakerült a konyhai mosogató csaptelepre is. Tekintettel arra, hogy a hűtőkészülék csak abban az esetben volt zárlatos, (de akkor sem minden esetben), ha a kompresszor bekapcsolt, ezért teljesen véletlen szerű volt a megérinthető fémrészek feszültség alá kerülése. Köztudott, hogy a mélyhűtő ládák kompresszorainak ki-be kapcsolása viszonylag ritkán és teljesen kiszámíthatatlan időben történik, ezért az ismeretlen időben keletkezett készülék zárlat mind addig nem okozott bajt, amíg a vízhasználat és a készülék bekapcsolódása nem esett egybe (ez akár több évig is így lehetett). A baleset veszélyt fokozta az is, hogy a kerámia padlóburkolatú konyha is un. „időszakosan nedves” helységnek nevezhető, ezért a mosogatás is állandó életveszélyben történ anélkül, hogy erről az érintettek tudhattak volna. A tragédia akkor következett be, amikor a tizenöt éves fiú a fürdőkádban elkezdett zuhanyozni, illetve a kádban tartózkodva megfogta a zuhanyozós csaptelepet. Ugyanabban az időben beindult a hűtőkészülék kompresszora, ettől kezdve a fiúnak és a segítségére siető édesanyjának semmi esélye sem volt a baleset elkerülésére. A további baleset már azért nem történt, mert a két áldozat akkor már nem volt feszültség alatti helyzetben, közben a hűtőkompresszor is kikapcsolt. A szakértő által feltárt egyéb biztonságtechnikai hibákkal azért nem foglalkozom, mert azok nem hozhatók közvetlen összefüggésbe a megtörtént balesettel, bár további balesetek, illetve anyagi káresetek forrásai lehetnek! Inkább kitérek néhány érdekességre. A balesetet okozó készülék, (a gyártási sorszáma alapján) 1984-ben készült. A bolti eladás a jótállási jegy alapján: 2001. január.12-én történt, egy vidéki ÁFÉSZ üzletben. A kérdés hol és milyen körülmények között volt tárolva a készülék az eladás előtti 17 évig? A vásárláskor kapott-e a vásárló a gyártótól az üzembe helyezéssel kapcsolatos írásos tájékoztatót? Ki helyezte a készüléket üzembe? Hosszú szervizes tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a hazai gyártók felhívják a fogyasztó figyelmét az üzembe helyezéssel kapcsolatos teendőkre, kiemelten kitérve az adott készülék szigetelési osztályának megfelelő villamos védelem fontosságára, de ezt a laikusok általában nem értik és nem is tartják nagyon fontosnak. Az új készüléküket hazaszállítás után a kiszemelt helyre elhelyezik, majd minden további ellenőrzés nélkül a készülék villásdugóját, az éppen elérhető „konnektorba” bedugják, ha a készülék beindul, akkor a reményeik szerint minden rendbe van. (ma is, ez a gyakorlat a készülékek házhoz szállító emberei részéről is). Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi raktárakban elfekvő termékek repasszálási kötelezettségére vonatkozó törvény, már régen megszűnt, esetünkben még az sem zárható ki, hogy a készülék testzárlata már a vásárlás pillanatában is fennállt. Tekintettel a jelenleg oly sokat hangoztatott „Személyiségi Jogokra”, a nyilvánosság felé nem közölhető néhány adat ilyenek, pl. a következők: a kérdéses háztulajdonosnak nincs neve és címe. A megtörtént esetnek nem deríthető ki a felelőse. Nincs hatósági kényszer a balesetet okozó hűtőkészülék, garantált megjavíttatására és a ház villamos rendszerhibáinak teljes megszűntetésére, esetleg annak megtörténtéig a bejövő villamos energia vételezés lekapcsolására. Az elfekvő készüléket eladó bolt felelőségének vizsgálatára (hiszen az már régen megszűnhetett). A készülék gyártásától eltelt hosszú idő miatt, valamint az adattáblán található típus adatok hiányosságai miatt, a gyártó hazai jogutódja a terméket azonosítani sem tudja. Az esemény körzetében működő szervizek (állításuk

szerint) a dologról csak pletykaszintű híreket tudnak, egyben állítják, hogy eddig őket senki sem kérte fel a készülék hibájának vizsgálatára, illetve elhárítására. Tehát egy újabb baleset bekövetkeztéig „nincs ügy”. Természetesen a hatósági szakértő a vizsgálati jegyzőkönyvben minden hibát ill. veszélyt ismertetett a ház tulajdonosa felé, egyben nyomatékosan felhívta a figyelmét arra, hogy vegye komolyan a feltárt problémákat, a hibás készülékét még átmenetileg se használja. A továbbiakban már további ráhatása az említettekre nem lehet. Ez az írás azért készült, mert úgy gondolom, hogy egyetlen ember értelmetlen elvesztése is nagy veszteség, de hasonló esetek évente többször is elő fordulnak, ezért amit lehet, el kell követni annak megelőzésére! Az Egyesületünk kiváló villamos szakemberek okos gyülekezete a szó legnemesebb értelmezésében, ezért, elképzelhetőnek és fontosnak tartom, hogy közös erővel keressük a megoldást e bajok csökkentésére. Találhatnánk és kidolgozhatnánk ajánlásokat a fogyasztóvé-

delmi jogalkotók, a készülékgyártók, importőrök a fogyasztók, a kiskereskedelem és a szervizek felé, melyek a jelenlegi veszélyhelyzetet csökkenthetné, netán megszüntetné. Nem hiszem, hogy javaslatom EU előírásokat sértene. Önre is számítunk. Az Elektrotechnika Szerkesztőségében, várjuk a Tagtársaink írásos véleményeit, javaslatait, amelyek a dolgot előbbre viszik!

Eredményes jelenben, emlékezés az elődök munkájára

adatok ellátását jelentő terméktanúsítási feladatokat megszerezniük. Magyarország EU-csatlakozása után a magyar kormány a TÜV Rheinlandot jelölte ki Magyarország részéről hét területen az uniós direktívák vizsgálatára, tanúsítására. A TÜV munkakultúrájának része a sok munkával járó, de eredményes jelenben emlékezés az elődök munkájára. A sikeresen prosperáló nemzetközi műszaki ellenőrző, vizsgáló és tanúsító cég közép- és kelet-európai csoportjának vezérigazgatója, Czitán Gábor, aki a kölni székhelyű konszern vezetőségi tagja is, arról tájékoztatta folyóiratunkat, hogy a fővárosi, Lehel téren működő központjuk ügyfélkapcsolati terében elhelyezett, zömmel elektrotechnikai „mini” múzeum értékes és szinte az eltelt egy évszázadot bemutató gyűjteménye ismét gyarapodott. Mint elmondta: a gyűjteményt sokan megnézik, az utcai járókelők is betérnek, így különösen érdekes lehet, hogy egy aukción sikerült beszerezni a Budapesti Áramdíjszabást rögzítő, 1939-es ismertetőt és egy hivatalos értesítést a XX. század első harmadából, melyen a gyógyászati célú elektrotechnikai mérőműszerek bevizsgálásáról leveleznek a mai szakemberek elődei.

A TÜV Rheinland Csoport az oktatás, a létesítmények, a készülékek felülvizsgálata terén a cégek biztonságos és sikeres működését támogatja Magyarországon, immár húsz éve. Ismert a gazdaság helyzete, de ennek ellenére 2009-ben tevékenységük bővítését tervezik az elektrotechnikai üzletágban is. A kölni konszern magyarhoni szervezetének stratégiája: jól kvalifikált mérnökökkel bővítik a létszámot és ázsiai, amerikai cégek megrendeléseit hozzák Magyarországra. A nyereséget fejlesztésre fordítják, így munkahelyet teremtenek. Ebben jelentős tényező, hogy 2009-ben 700 ezer euró beruházási lehetőség szolgál a közép- és kelet-európai piac fejlesztésére, melyet a német anyacég bocsát rendelkezésre a magyarországi csoportnak. Az elmúlt két évtized fejlődésének jelentős állomása, hogy nem állami cégként sikerült hatósági fel-

20 ÉVES A NOVOFER ALAPÍTVÁNY és a GÁBOR DÉNES-DÍJ Az alapítvány kuratóriuma október 20-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudós Klub Koncerttermében a szervezet 20. évfordulójával kapcsolatosan sajtótájékoztatóra hívta a médiumok képviselőit. A NOVOFER Innovációs Közös Vállalat – Jamrik Péter javaslatára – 1989 tavaszán megalapította a NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért elnevezésű civil szervezetet. Az alapítvány célja a kutatásban és az innovációs folyamatban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, alkotó szakemberek fokozott erkölcsi elismerése a Gábor Dénes-díjjal, a fiatalok műszaki tanulmányainak támogatása, valamint Gábor Dénes - a Nobel-díjas magyar tudós - emlékének ápolása. Garay Tóth János kuratóriumi elnök beszámolt az alapítástól eltelt időszakban elért eredményekről, programokról, kiadványokról, a szervezet tevékenységéről. Bevezetőjében elmondta, hogy 1989-ben az alapítvány létrehozásához Gábor Dénes hozzátartozói és az OMFB személyes és szakmai támogatása is hozzájárult. A kezdeményezés nemcsak a szakma, de a társadalom körében is kedvező fogadtatásra talált. A hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díj pályázat kapcsán elmondta, kezdetben a műszaki-szellemi alkotások elismerésével indult, majd később egyre

Jakabfalvy Gyula A VILLGÉP Szövetség, és a Szövetségi MEE csoport elnöke [email protected]

Lektor: Iharosy Kálmán Igazságügyi mérnök szakértő

Lindenberger Tamás szakmai tanácdsadó, vezető főtanácsos, GKM

bővült ez a kör. Az alapítvány eddigi történetében 130 hazai és 10 tíz nemzetközi díjat adott át. A kuratórium elnöke hangsúlyozta, hogy a díj igazi értékét a díjazottak adják, akik közül az idei év jutalmazottjai december 17-én vehetik át elismerésüket. Kroó Norbert akadémikus, az MTA alelnöke, a nemzetközi Gábor Dénes-díj Bíráló Bizottság elnöke is értékelte az eltelt időszak eredményeit. Véleménye szerint sokat kell még tenni azért, hogy az értékteremtésnek értéke legyen. Beszédében idézte Gábor Dénest is, akit elsősorban a jövő izgatta, és úgy vélekedett, a jövőt nem megjósolni, hanem megcsinálni kell. A XXI. század elején nyilvánvalóvá vált, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció és az oktatás integrált fejlesztése biztosíthatja a globalizáció okozta új kihívások kezelését és a fenntartható fejlődést. A NOVOFER Alapítvány nemcsak a műszaki-szellemi alkotók kiváló teljesítményeinek elismerését és megbecsülését fejezi ki e díjjal, hanem a kitüntetettek eredményeinek széleskörű ismertetésével a társadalmi elismertségét is növelik. Kép és szöveg: Tóth Éva

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

29

Hírek Hírek hírek Hírek

Ugrásra készen Magyarország első környezettudatos klímagyára Perkupán A magyar tulajdonú Genex Zrt. Perkupán építette fel Közép-Európa egyetlen klímagyárát, amelynek létrejöttével, közel 20 év után újra beindul a klímatechnikai ipar Magyarországon. A tetőn a vízmelegítők 2009. október 29-én felavatott - 3 milliárd forintos beruházásból létesült - világszínvonalú üzemből olyan geotermikus hőszivattyúk és speciális klímaberendezések kerülnek ki, amelyek a környezetvédelem korában, a fenntartható környezetre és a megújuló hőenergia termelésre adnak alternatívát – mondta az üzemavatást megelőző beszédében Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A magyar tulajdonú Genex Zrt. Perkupán építette fel Közép-Európa egyetlen olyan klímagyárát, amelynek létrejöttével, közel 20 év után újra beindul a klímatechnikai ipar Magyarországon. Ezzel a térségben új munkahelyeket teremtő, környezettudatos gyárkomplexum jött létre. Az egykor a térség számos országát ellátó, jó hírű magyar klímagyártás és -fejlesztés közel húsz éve – a rendszerváltás idején – megszűnt. A magyar tulajdonú, több országban is jelenlévő Genex cégcsoport Magyarországon hozta létre gyártóbázisát, hogy függetlenné válhasson az ázsiai és nyugat-európai piacoktól. A Genex hosszú távon itthonról tervezi ellátni a nyugat-európai piacot is.. A borsodi Perkupán, a 3.300 m2-es épületcsarnokú GenexAir lett Magyarország első környezettudatos klímagyára, amely KözépEurópában is az egyetlen, hiszen legközelebb Olaszországban és Németországban van hasonló üzem. A Genex 2006-ban indított beruházása 30 százalékban saját tőkéből, valamint MFB hitelből és állami támogatással valósult meg. A GenexAir klímagyárban saját fejlesztésű vezérléssel,

Négy szélkerék

Tények és tévhitek a kompakt fénycsövekről Fenti címmel tartott sajtótájékoztatót 2009. szeptember 29-én az OSRAM Kft. ügyvezető igazgatója, Bittera Miklós, valamint a MEE Világítástechnikai Társaság elnöke, Nagy János. A kissé rendhagyónak tekinthető rendezvény nemcsak a cég új fényforrásainak ismertetését tűzte célul, hanem az EU hagyományos izzók kivonását előíró rendelkezésének érdemi

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

30

a legszigorúbb EU-s szabványoknak megfelelő, energiatakarékos és kiemelten környezetbarát klímatechnikai berendezéseket, folyadékhűtőket, saját fejlesztésű, az IT, szerver és telekommunikációs központokban használt ún. close Bántó Károly vezérigazgató controll klímagépeket, valamint alternatív energiafelhasználási megoldást biztosító – a gázfűtés kiváltására is alkalmas – (háztartási és ipari célú) geotermikus hőszivattyúkat gyártanak – emelte ki Bántó Károly a GenexAir vezérigazgatója. Az új gyárban helyet kap egy európai mércével is egyedülálló tesztlabor, amellyel újra fellendül a hazai klímatechnikai iparágban a kutatás-fejlesztési tevékenység, Szabó Imre miniszter melynek alapkövét a Genex számos, saját fejlesztésen alapuló szabadalma jelenti. „Nemcsak a színünk zöld! Elkötelezettek vagyunk a fenntartható környezet és az alternatív energiatermelés gondolatának népszerűsítésében.”– hangsúlyozta Bántó Károly. Ennek érdekében az üzemben a villamos energia előállítására négy szélgenerátort és napelemeket, a melegvíz előállítására pedig napkollektorokat telepítettek. A gyárépület minimális környezetterheléséhez a padló és a falfűtést lehetővé tevő hőszivattyús fűtés-hűtés alkalmazása is hozzájárul, amely hatásfokában kedvezően hasznosítja a bevitt energiát. A gyártást az év vége előtt tervezik beindítani. Kiss Árpád ny. főtanácsos (A képek a szerző felvételei)

ismertetését is. A rendelet ugyanis felborzolta a kedélyeket. Számos tévhit, valótlan információ, ellenérzés látott napvilágot, amelyek tisztázása közös érdek. Az EU Bizottság a közvéleményben aggodalmakat keltő intézkedésének teljes végrehajtása a közösség országaiban a számítások szerint összességében évi 40 TWh energia megtakarítást eredményez, 15 millió tonnával csökkenti a CO2 kibocsátást és tíz, egyenként 500 MW teljesítményű erőmű építését teszi feleslegessé. Az izzók kivonásából fakadó megtakarítás egy átlagos uniós háztartás esetében az éves villamosenergia-fogyasztás 15 százalékát teszi ki, egy kompakt fénycső teljes élettartamára

vetítve azonban a világítás költsége az izzólámpával előállított fénynek mindössze 25%-ba kerül – mondta Nagy János. Bittera Miklós bejelentette, hogy az OSRAM fejlesztőinek sikerült elérniük az optimálisnak tekintett, 2500 K-s színhőmérsékletet a kompakt fénycsőgyártásban. A fényforrás fénye már gyakorlatilag eléri az izzók által kibocsátott fény „melegségét”. A kompakt fénycsövek élettartama az izzókénak akár 15-szöröse (15 ezer óra), energiafelhasználásuk pedig 80 százalékkal kisebb azokénál. A kompakt fénycsövektől idegenkedők gyakran arra panaszkodnak, hogy bekapcsolásuk után még eltelik egy kis idő, amíg a fényforrás teljes intenzitással világít. Napjainkban azonban sikerült elérniük, hogy a DULUX Superstar kompakt fénycsövek szinte azonnal leadják teljes fényüket. Az izzók kivonásával kapcsolatban leggyakrabban emlegetett aggodalom az alternatív fényforrások magas beszerzési ára. A minőségi kompakt fénycső valóban akár 25-ször annyiba kerülhet, mint egy normál izzó, ám ebből legalább tizenötöt kell vásárolni, míg kompakt fénycsőből – hosszabb élettartama miatt – csak egyet. A kompakt fénycső 80%-kal kevesebb energiát használ fel, mint a hagyományos izzó, így a vételár és az üzemelés költségeit egybevetve az árelőny a kompakt

Világítástechnika, egészségügy, életstílus E három kiemelt célterülettel foglalkozott a Philips cég magyarországi képviselete 2009. szeptember 30-án megrendezett sajtótájékoztatóján. A meghívott szakemberek a témaköröknek megfelelően három szekcióban, külön-külön vettek részt a tájékoztatókon.

Világítástechnika A hagyományos izzók kivonásával az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenését várják. A Philips számítása szerint pl. a lakásvilágítás energiahatékonyabb megoldásával Európában évente 10 milliárd euró energiaköltség takarítható meg, ill. 25 millió tonnával kevesebb CO2-kibocsátás érhető el. Az új LED-es fényforrású lakásvilágítási egységek a stílus és az energiahatékonyság kedvező kombinációját alkotják. A csereszabatos termékcsalád elegáns megjelenésével számos lehetőséget nyújt a világításban, akár 90%-os megtakarítás mellett. A kiváló minőségű, lakásvilágítási LED-alapú fényforrások nemcsak kellemes hangulatot teremtenek, de jelentős energiamegtakarítást is eredményeznek. A LED „körték” és spotlámpák egyszerűen becsavarhatók bármely hagyományos lámpafoglalatba, és míg a korábbi fényforrásokhoz viszonyítva csak elenyésző energiát fogyasztanak, különleges hangulatot kölcsönöznek az otthonnak.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

31

fénycső javára négyszeres. A kompakt fénycső beszerzési ára pedig már egy évnél rövidebb idő alatt megtérül. A cég fejlesztéseinek eredményeként a kompakt fénycsövek méretükben és megjelenésükben is egyre jobban közelítenek a hagyományos izzókhoz, miközben esztétikai sokféleségük illeszkedik az alkalmazás funkcionalitásához. Az izzólámpák további alternatíváiról szólva Bittera Miklós felhívta a figyelmet az eco-halogénlámpákra és a LED- fényforrásokra. Formájuk és méreteik megegyeznek a hagyományos izzókkal, miközben a tökéletes színvisszaadást a bekapcsolás után azonnal 100 százalékban teljesítik. A LED fényforrások minden bizonnyal a jövő ígéretes lámpái: élettartamuk legalább 25-szörösen haladja meg az izzóékét, és energiafelhasználásuk 90%-kal is kisebb lehet. Ez a gyorsan fejlődő technológia azonban egyelőre inkább a jövő világítástechnikáját ígéri.. Bittera Miklós és Nagy János egyaránt óva intett az olcsó „no name” lámpák, elsősorban kompakt fénycsövek vásárlásától. A közvéleményben elterjedt negatív előítéletek főleg az ilyen, silány minőségű fényforrásokkal kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatoknak köszönhetők. - ja -

Az új Philips csereszabatos LED lámpák éppoly stílusosak, mint amennyire energiatakarékosak, különleges hangulatot teremtenek, és bármely lámpatestben használhatók az íróasztali lámpától a csillárig. A Philips eddig is a korszerű LED-alapú fényforrások és lámpatestek legszélesebb választékát kínálta bel- és kültéri alkalmazásokra egyaránt, de az Econic-, az Accent-, illetve a Novallure-családok bevezetésével hatalmas lépést tettek a lakásvilágítás alkalmazások elterjedése felé.

Egészségügy A Philips orvosi műszereit és berendezéseit a legfejlettebb technológia, az emberközpontú design és a lehető legegyszerűbb használat jellemzi, amely tulajdonságok előnyeit orvos és páciens egyaránt tapasztalhatja. Mindezeknek köszönhetően a diagnosztikai folyamatok pontosabbá, az egészségügyi dolgozók számára kényelmesebbé, gyorsabbá és költséghatékonyabbá válnak, míg a beteg számára ez kevésbé kellemetlen vizsgálatokat, kisebb sugárterhelést, esetleges betegségének korai felismerését, s így kezelésének mielőbbi megkezdését, minél hatékonyabb lefolytatását jelenti. Az ismertetés kiterjedt a közelmúltban a magyarországi kórházakban felszerelt speciális készülékekre, pl. MR, CT, digitális, ill. hordozható röntgenberendezések. A cég piacvezető pozíciót tölt be a szív- és az akut-betegellátás, ill. egészségügyi készülékek gyártása területén.

Életstílus A személyes jó közérzethez, az emberek életminőségének javítását célzó, energiatakarékos berendezésekhez kapcsolódó életstílus-termékek területén ugyancsak kiemelkedő, vezető pozícióval rendelkezik a cég. Ezek lehetnek pl. a kiváló minőségű, síkképcsöves televíziók vagy háztartási készülékek, pl. porszívók, gőzölős vasalók, vízforralók és különleges kávéfőzők. A Philips „sense and simplicity” márkaígérete alatt ezek a környezetbarát termékek ténylegesen is segítséget nyújtanak a fogyasztóknak az energiatakarékosságban. - ja

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet 125 évvel ezelőtt történt… Villanyfény a temesvári utcákon és a Budapesti Keleti pályaudvaron Az izzólámpa 1881. évi óriási sikerű párizsi bemutatkozása ellenére nehezen terjedt el a közcélú világításban. Ennek egyszerű oka volt: ezt a szolgáltatást a legtöbb helyen a gázszolgáltató társaságok hosszú távú szerződéssel biztosították maguknak. Az első áramfejlesztő berendezések ezért általában egy-egy intézmény vagy ipari üzem számára épültek. A feladat az erőgépek, valamint a belső világítás táplálása volt, ezenkívül legfeljebb az épület közvetlen környezetének megvilágítására került sor. Ilyen módon készült 1881 és 1883 között a régi budapesti Nemzeti Színház világítása és ezt a megoldást követték a Keleti pályaudvar esetében is. A Magyar Királyi Államvasutak Központi pályaháza (1892 óta nevezik Keleti pályaudvarnak) elektromos világításának kiépítésére a Ganz és Társa cég kapott megbízást. A Rochlitz Gyula építész és a vasszerkezetet tervező Feketeházy János mérnök által megálmodott létesítmény eleve villamos világítással készült. Minden bizonnyal az első nagyvárosi pályaudvar volt, amelynek világítási rendszerét váltakozóáram táplálta.

1. kép A Keleti pályaudvar az 1900-as évek elején, Baross Gábor „vasminiszter” szobrával

2. kép A „Központi Pályaház” pénztárcsarnokának világítása A Központi pályaházat 1884. augusztus 16-án adták át a forgalomnak, és akkor került üzembe a 891 db izzólámpából és 70 db ívlámpából álló világítás is. A Zipernowsky-féle ívlámpákat 7 soros áramkörbe kapcsolták, amelyekben váltakoztak a 8, illetve 16 óra égésidejűek. 40 V feszültségről üzemeltek,

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

32

3. kép Csontváry: A Keleti pályaudvar éjjel fényerősségüket 600 szabványgyertyával jellemezték. (Ez körülbelül az 500 W-os halogén izzólámpának felel meg.) Elsősorban a vonatfogadó csarnok, a nagyobb helyiségek, peronok stb. világítására szolgáltak. Néhány ívlámpát elhelyeztek a bejáratoknál is, amelyek az odavezető útszakaszt is megvilágították. Erről tanúskodik Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben készült festménye, amely nagyszerűen érzékelteti az érkezési oldal egy szárnyépületének külső világítását. A Swan rendszerű izzólámpákat a várótermek, vendéglők, irodák esetében alkalmazták, közülük 461 db 12 szabványgyertya, 430 db pedig 20 gyertyafényű volt. (A 15, illetve 25 W-os izzólámpák fényáramához hasonlíthatók.) „Az izzólámpáknak a főbb helyiségekben való elhelyezésénél az az elv követtetett, hogy minden 25 m3 térre 15 szabványgyertyafény essék. E lámpák nagyrészt csillárokon és falikarokon vannak elhelyezve olyképpen, hogy a lámpák nagyobbrészt lefelé függnek.”: olvashatjuk Kovács Pál államvasúti mérnök 1887-ben megjelent, minden részletre kiterjedő írásában. A lámpákat tápláló vörösréz anyagú vezetékhálózat rendkívül gondos és biztonságos szereléssel készült. A fa vályúban elhelyezett és porcelán csigákra erősített befalazott megoldás néhány megmaradt részét a 20. század végi rekonstrukciót megelőző kutatás tárta fel. Egy megőrzött darab ma a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban látható. A villamosenergia-termelés két részre – kazán és gépház – osztott üzemi épületben történt. A kazánházban három, egyenként 90 m2 fűtőfelületű kazánban fejlesztették a dugattyús gépek működéséhez szükséges gőzt. A három Zipernowsky-Déri rendszerű öngerjesztésű váltakozóáramú generátor Mechwart szabadalma szerint össze volt kapcsolva gőzgépével. Két áramfejlesztő egyenként 70, a harmadik 140 LE teljesítményre készült. Utóbbi volt az 1883. évi Bécsi Elektrotechnikai Kiállításon óriási feltűnést keltő „nagy gőzvilágítógép”. A generátorok teljesítményét úgy választották meg, hogy a nagy gép egyedül is el tudja látni az üzemet, de a megszokott üzemállapot kétgépes volt. A 140 LE-s mellett az egyik kisebb is 4. kép A Pályaház áramfejleszműködött, a másik bármitő üzemének részlete, az egyik kor üzembe vehető meleg 70 lóerős generátorral tartalékul szolgált.

A maga nemében, nyugodtan állíthatjuk, szenzációs világítási megoldás előnyeit a gázszolgáltatók persze megkérdőjelezték. Egyik fő érvükkel, a villamos rendszer kiépítésének drága voltával kívánták a közvéleményt befolyásolni. Ne feledjük, súlyos érv volt, hiszen közpénzről volt szó! Kovács mérnök ezért idézett tanulmányában gazdaságossági számítást is közreadott, összehasonlítva a megvalósított berendezések jellemzőit, az ugyanolyan fényerő előállításához szükséges gáz árával. Végkövetkeztetése szerint ugyanazt a megvilágítást 160%-os gázráfordítással lehetett volna elérni, így az üzemeltetésből származó megtakarításból az elektromos berendezések drágább létesítése mintegy hat év alatt megtérül! A gázvilágítás hangzatos ellenvéleménye miatt nem is meglepő, hogy a villamosított létesítmények látványos sikere ellenére az elektromosság nehezen jutott ki az utcára. Szerencsés körülmény kellett, hogy Magyarországon már ugyancsak 1884-ben felcsillant egy ilyen lehetőség. Említettük, hogy a gáztársaságok ellenállása jelentette a legfőbb akadályt, így érthető, hogy az első közcélokat szolgáló villamos rendszer létesítésének hátterében éppen a helyi gázszolgáltató és a városvezetés nézeteltérése állt. Következményként a történelmi Magyarországon, a világon elsőként Temesvárott, Dél-Magyarország gazdasági és szellemi súlypontjában határozták el az utcák és terek világítását kizárólag elektromos energiával. A temesváriak tudatában voltak az újdonságban rejlő kockázatnak, ezért igyekeztek az összes várható veszélyt figyelembe venni. Alapos mérlegelés után az egyenáramot részesítették előnyben, mert lényegesen több tapasztalat állt mögötte. A döntést követően pedig, átgondolva az üzemeltetés során várható hibaforrásokat is, szigorú feltételeket szabtak a vállalkozó társaságoknak: az Edison érdekeltségű International Electric Company illetve a kivitelező Anglo – American Brusch & Co. cégeknek. A szerződés csak az utcai közvilágítás létesítésére szorítkozott, mert a magán jellegű igények jelentkezését legkorábbam csak egy évtized múlva várták. Az alkalmazott műszaki megoldás erre nem is lett volna alkalmas. Az első temesvári villanytelepen egy 300 lóerős dugattyús gőzgép, transzmissziós tengelyen keresztül szíjhajtással működtette az 1400 V kapocsfeszültségű, 14 kW teljesítményű Brusch gyártmányú egyenáramú dinamókat. Az öt áramfejlesztő közül egy mindig tartalék volt, az üzemelő gépek négy független áramkörben táplálták a közvilágítást. A lámpatestekben Lane-Fox gyártmányú, 55 V-os szénszálas izzólámpákat használtak. A lámpafeszültséget 23 db izzólámpa csoport soros kapcsolásával állították elő. Minden csoport 8 db párhuzamosan kapcsolt lámpából állt. Erre a megoldásra azért kényszerültek, mert egy dinamó terhelhetősége nem haladhatta meg a 10 A-t. A lámpák ellenállása ugyanis 44 ohm, áramfelvételük így 1,25 A értékű volt. Végeredményben tehát egy dinamó egy áramkörben összesen 184 db lámpát táplált. A nagyon egyszerű villamos kialakítás, az elkerülhetetlen lámpa meghibásodások hatásának elhárítása érdekében azonban mégis bonyolulttá vált. A párhuzamos lámpacsoport bármely tagjának hibája esetén ugyanis a megnövekedett áram a többit is tönkre teszi, a soros körrel szemben viszont alapvető igény az, hogy folytonos maradjon, ellenkező esetben az üzem megszűnik. Ezt Temesváron sem lehetett megengedni, ezért minden lámpatestbe két izzót szereltek, de mindig csak az egyik világított. Az üzemelő lámpa esetleges tönkremenetelét a lámpatest felső részében lévő relé érzékelte és azonnal bekapcsolta a tartalékot. Természetesen a kettős hibát sem lehetett kizárni, ezért valamennyi lámpacsoport mellé egy, a megnövekedett feszültség hatására működő relét is beiktattak,

amely a megfogyatkozó lámpák pótlására, azokkal párhuzamosan kapcsolt egy ellenállást, biztosítva az áramkör zártságát. Temesvár elektromos utcai világítását 1884. november 12-én kapcsolták be, de mint utaltunk rá, csak közvilágításra volt alkalmas. Megjelenése azonban elindította a lakossági igényeket. Az üzemeltető Brusch cég a Ganz 5. kép Temesvári városrészlet, előtérben Elektrotechnikai Osztályával eredeti közvilágítási lámpával ezért már 1886-ban megrendelt egy váltakozóáramú kiegészítést, amely Zipernowsky-Déri rendszerű öngerjesztésű generátorokkal működött. Újabb két év múlva 2000/105 V-os transzformátoros táplálású, kétfázisú rendszer létesült és a város kiemelt jelentőségű helyein az ívlámpák is megjelentek a közvilágításban. Temesvár városa azzal az úttörő elhatározással, hogy már 6. kép Temesvár, a két izzós közvilágítási 1884-ban a villamos közvilágítás lámpa rajza korabeli szakfolyóiratból mellett döntött, nagyon fontos, talán nem is eléggé hangsúlyozott helyet biztosított magának a magyarországi elektrotechnika fejlődéstörténetében.

7. kép A századfordulón már Ganz ívlámpák is világítottak Temesváron Irodalomjegyzék Kovács Pál: A magy. Kir. Államvasutak Központi pályaházának elektromos világító telepe. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, Budapest, 1887 Déri T. – dr. Lantos T. – Nagy J. – Némethné Vidovszky Á. dr.: Budapest Keleti pályaudvar vonatfogadó csarnok rekonstrukciója, Elektrotechnika 1999/11 Sztoczek J.- Kareis J.: Die Elektrische Stadtbeleuchtung in Temesvár, Centralblatt für Elektrotechnik. München 1885 Dr. Asztalos Péter: 100 évvel ezelőtt helyezték üzembe Magyarországon az első közvilágítási berendezést, Elektrotechnika 1984/7 Dr. Horváth Tibor: Villamos utcai világítás Temesváron – először a világon. Elektrotechnika 2000/3 Sitkei Gyula: A villanyvilágítás kezdetei Magyarországon. Világítástechnikai Évkönyv 2008-2009

Sitkei Gyula

okl. villamosmérnök, technikatörténész ELMŰ Nyrt. Ny. főosztályvezetője, MEE Technikatörténeti Bizottság tagja [email protected] [email protected]

Lektor: dr. Antal Ildikó múzeum igazgató

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

33

szemle Szemle szemle szemle

Már csak EP-igenre vár a támogatott CCSprojektek listája Hat erőmű válna szén-dioxid-mentessé az Európai Bizottság pénteki javaslata alapján, amely összesen 1 milliárd euróval támogatná a kiválasztott erőművek felszerelését szénmegkötésre és -tárolásra alkalmas technológiával (CCS Carbon Capture and Storage). Az Európai Parlamentnek négy hete van arra, hogy a döntést véleményezze, és esetlegesen óvást nyújtson be. (Figyelemre méltó információ!! A CCS technológiáról már több esetbe írtunk lapjaink hasábjain.)

Forrás: BruxInfo; 2009. október 19. Dr. Bencze János

Elkészült a világ legnagyobb napelemes gyalogoshídja Az ausztráliai Brisbane városában vasárnap megnyitották a nagyközönség előtt a Cox Architects tervezte Kurilpa gyalogoshidat, amely a város üzleti negyedét köti össze a Brisbane folyó déli partján fekvő kulturális negyeddel. A 470 m hosszú, 6,5 m széles, betonból és acélkábelekből épült hidat a gyalogosok és kerékpárosok használhatják, a számítások szerint hetente 36 500-an. Azonkívül, hogy a világ egyik leghos�szabb gyalogoshídja, a szerkezet más különlegességekkel is dicsekedhet: leginkább szerteszét álló kötőtűkre emlékeztető LED fényforrásait, amelyekkel különféle eltérő fényeffekteket lehet létrehozni, a nap energiája működteti. A hídra szerelt 84 napelem napi 100 kWh, évi 38 MWh energiát képes előállítani. Ez az energia alapesetben elegendő ahhoz, hogy fedezze a híd energiaszükségletét. Teljes kivilágításnál viszont csak az energiaszükséglet 75%-át jelenti, így a maradék áramot a hálózatból kell vételezni. A technológiának köszönhetően a becslések szerint évi 37,8 tonna szén-dioxid kibocsátását lehet elkerülni.

Forrás: Origo (2009.10.08) Dr. Bencze János

Meddig érvényes még a Moore-törvény? Mint ismeretes, a Moore-törvény szerint jelenleg 18 hónaponként duplázódnak a tranzisztorok a processzorokban. Ezt eddig a mikrocsipek előállításának fejlődése tette lehetővé, vagyis az, hogy folyamatosan sikerült a csipekre kerülő tranzisztorokat miniatürizálni. Minél kisebb egy tranzisztor annál több fér el egy adott csipfelületen. Időközben a mikrocsipen a struktúrák egy ezred milliméternél kisebbek lettek. Ezt az tette lehetővé, hogy a fénysugarakkal litografikus úton előállított csipstruktúrákat egyre rövidebb hullámhosszúságú fénysugarakkal állították elő. De meddig érvényes még a Moore-törvény? Ugyanis 35 nanométer alatt a csipgyártás optikai litográfiai módszerekkel már nem lehetséges. A Kaliforniai Egyetemen Berkeleyben megtalálták a Moore-törvény továbbélésének technológiai módszerét. Fémlencsékkel olyan struktúrák állíthatók elő, amelyek 10 nanométernél kisebbek. Ezt az effektust az teszi lehetővé, hogy a fémek felületén lévő szabad elektronok a fény hatására lengeni kezdenek. Ezek az úgynevezett plazmonok rövidebb hullámhosszúságot generálnak, mint a beeső fénysugár. A kutatók kifejlesztettek egy plazmolencsét a csipgyártáshoz: koncentrikus gyűrűk egy fémlemezen nyalábba kötik a fényt, parányi lukakba fókuszálják a centrumba. Egy kísérleti berendezésben ezen nyílások átmérője kisebb volt, mint 10 nm. Elméletileg csökkenthető a méretük, 5 nm-ig. A plazmolencsét a kutatók egy karra szerelik fel, amely hasonlít egy lemezjátszóhoz, amely a mellékelt ábrán jól látható. A fej a forgó lemez fölött lebeg, amelyet meg kell világítani. Így lehetségessé válik 10 nm-nél kisebb struktúrák előállítása nagy sebességgel. Ezzel lehetségessé válik a jelenleginél tízszer kisebb mikrocsipek előállítása is. Ezt a technológiát nem csak a csipépítéshez, hanem az adatraktározáshoz is fel lehet használni. Ez egy optikai adatraktár lesz, amely 10-szer, 20-szor több adatot tud raktározni, mint single layer blu-ray. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Moore-törvény még egy ideig érvényben maradjon.

Folyamatos telítettségszint-mérő A Sensortechnics GmbH miniatűr szenzorait egy edény vagy tartály külső falára erősítik fel (lásd. ábrát). A műszer lehetővé teszi, hogy a benne lévő folyadék szintjét kapacitív úton, tehát anélkül, hogy a médiummal közvetlen kapcsolatba kerülne, folyamatosan mérni lehessen. Egy szenzorral 10 cm folyadékmagasságot lehet mérni, ha ennél többre van szükség, azt több szenzor egymás fölé helyezésével lehet elérni. Egy két pontos kalibrációval lehetségessé válik, hogy a folyadék mennyisége a felhasználáshoz mindenkor szükséges határok között maradjon. Egy külön referencia elektróda gondoskodik arról, hogy figyelembe véve a hőmérséklet-változásokat és a levegő nedvességtartalmát a folyadékszint pontosan a megkívánt értéken maradjon.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 1

34

BULLETIN 21, 2008 Szepessy Sándor

etz 7/2009 Szepessy Sándor

CG Electric Systems Hungary Zrt. Registered Office: 1095 Budapest, Máriássy utca 7. T: +36 1 483 6600 W:www.cgglobal.com

Tisztelt Partnerünk! Vállalatunk, a Ganz Transelektro Villamossági Zrt. neve 2009. október 15-től hivatalosan:

CG Electric Systems Hungary Zrt.-re változott. A cég székhelye és adószáma változatlan marad. A több mint 130 évvel ezelőtt, 1878-ban alapított Ganz Villamossági Gyár példátlan szakmai múltra tekint vis�sza. Megbízható, nagyteljesítményű erősáramú termékei évtizedeken át folyamatosan biztosították a Ganz márkanév elismertségét. A Ganz Transelektro Villamossági Zrt. 2006-ban csatlakozott a Crompton Greaves (CG) csoporthoz, aminek köszönhetően Vállalatunk megerősödött és jelentős szerepet kapott a CG globális előretörésében és versenyképességének javulásában. Az elmúlt néhány év során az indiai anyavállalatunk a Crompton Greaves (CG) globális piaci fellépése egyre nagyobb hangsúlyt kapott, és olyan társaságokat vont a csoportba, mint a Pauwels, a Microsol, a Ganz Transelektro Villamossági Zrt., a Sonomatra és az MSE. A csoport fent említett új vállalatai stabil helyet biztosítanak a CG számára a globális energetikai piacon az erősáramú és elosztó transzformátorok, a tokozott nagyfeszültségű készülékek, az alállomási automatizálás, a helyszíni karbantartási/javítási szolgáltatások, a forgógépek, illetve a megújuló (szél)energia nemzetközi EPC integráció területén. A CG jelenleg a világ 10 legnagyobb transzformátor-gyártóinak egyike. Vállalatainak éves forgalma meghaladja az évi 2 milliárd dollárt, és 9 országban működtet gyártó és szolgáltató vállalatokat: Magyarországon, Indiában, Belgiumban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Írországban, Nagy-Britanniában, Indonéziában és Franciaországban. A változatos nemzetiségű, és kultúrával rendelkező vállalat csoportnak világszerte összesen több mint 8000 alkalmazottja van.

A CG-nek három fő tevékenységi köre van: • Erősáramú rendszerek – transzformátorok, nagyfeszültségű tokozott készülékek, fővállalkozási megoldások, mérnöki projektek, illetve a kapcsolódó szervizháttér; • Ipari rendszerek – nagy- és alacsony feszültségű forgógépek széles spektruma (motorok és generátorok), és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások; • Fogyasztói termékek – számtalan ipari és fogyasztói termék a világítás, ventillátorok, szivattyúk és a háztartási gépek területén. A CG büszke arra, hogy a 3 milliárd dollár forgalmú AVANTHA vállalatcsoport tagja, és meghatározónak érzi, hogy egy olyan közösség része, amelynek a világ tíz országában több, mint 20.000 munkavállalója tevékenykedik műszaki, energetikai, papíripari, élelmiszeripari, vegyipari, informatikai, technológiai és üzletviteli tanácsadási érdekeltségeiben. A CG társvállalatokban megtaláltuk közös jellemzőinket: elhivatottság, fogékonyság, gyakorlatias gondolkodás és megbízhatóság. Ezt követően felismertük és megfogalmaztuk csoportunk közös filozófiáját:

„Smart Solutions. Strong Relationships.” „Ötletes megoldások. Erős kapcsolatok.”

A magyarországi vállalat három telephelyén (Budapesten, Szolnokon és Tápiószelén) több mint 750 főt foglalkoztat, és a legutóbbi üzleti évben 18Mrd Ft árbevételt ért el, 90% feletti export tevékenységből. A CG Electric Systems Hungary Zrt. jelenleg négy gyártó és két szolgáltató üzletággal rendelkezik, melyek: • • • • • •

Transzformátor gyártás Nagyfeszültségű tokozott készülék gyártás Villamos forgógép gyártás Acélszerkezet gyártás Fővállalkozás és alállomás tervezés Szerviz szolgáltatások

A magyarországi leányvállalat legutóbbi üzleti sikerét a 14 db 765 kV-os auto-transzformátorról szóló, indiai állami áramszolgáltató vállalattal megkötött szerződés jelentette. E kiemelt jelentőségű termék fejlesztéseket és infrastrukturális beruházásokat igényel több üzletágnál is, 4 Mio EUR értékben. „Filozófiánknak megfelelően szeretnénk eredményesebben használni a CG csoport vállalatainak közös technológiai, pénzügyi és marketing lehetőségeit, annak érdekében, hogy versenyképes megoldásokat kínálhassunk, ezáltal tovább erősíthessük üzleti kapcsolatainkat”, - nyilatkozta lapunknak Luspay Zoltán vezérigazgató. (X)

////// Automation-Scholarship Automation-Scholarship//////Automation-Scholarship Automation-Scholarship//////

/// Automation-Scholarship /// Automation-Scholarship /// Tervezd Tervezdmeg megszülīvárosod szülīvárosod keresztezīdését keresztezīdését… …

Tervezd meg szülīvárosod keresztezīdését … …… ésés nyerj nyerj értékes értékes díjakat! díjakat!

EgyEgy veszélyes veszélyes keresztezīdés keresztezīdés az aazhely, a hely, aholahol számtalan számtalan bal-baleseteset és karambol és karambol történik történik és az és emberek az emberek megsérülhetnek. megsérülhetnek. EgyEgy város város forgalmas forgalmas keresztezīdése keresztezīdése a forgalmat a forgalmat akadályozakadályozza és zaaésforgalmi a forgalmi dugók dugók egyik egyik okozója. okozója. Ha meg Ha meg szeretnéd szeretnéd oldani oldani ezt ezt a problémát, a problémát, vegyél vegyél részt részt egyegy versenyen versenyen – tervezz – tervezz megmeg egyegy innovatív, innovatív, automatizált automatizált kereszkeresztezīdést tezīdést szülīvárosodban, szülīvárosodban, amely amely megkönnyíti megkönnyíti a közlekedī a közlekedī autósok autósok és gyalogosok és gyalogosok életét! életét!

Megnyerhetī Megnyerhetī díjak: díjak: 3 x 32000 x 2000 Euro Euro

2 x 2InterRail x InterRail vonatjegy vonatjegy

3 x 3Mitsubishi x Mitsubishi projektor projektor

Azoknak, Azoknak, akikakik többet többet szeretnének szeretnének tudni: tudni:

www.automation-scholarship.com www.automation-scholarship.com Küldd Küldd be be pályázatodat pályázatodat 2009. 2009. december december 31-ig! 31-ig!