DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA
MÉRNÖKTANÁR INFORMATIKA
SZAKDOLGOZAT WEB 2.0 ESZKÖZÖK A KÖZOKTATÁSBAN
Schveibert Róbert Mérnöktanár – Informatika 2010
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés...................................................................................................................... 4
2.
Web 2.0-es eszközök az oktatásban ............................................................................. 6 2.1.
3.
Google eszközök ................................................................................................... 6
2.1.1
Google Csoportok.......................................................................................... 7
2.1.2
Google Calendar ............................................................................................ 9
2.1.3
Picasa ........................................................................................................... 12
2.1.4
Google Docs ................................................................................................ 15
2.1.5
iGoogle ........................................................................................................ 24
2.1.6
Online térkép ............................................................................................... 26
2.2.
Blog ..................................................................................................................... 26
2.3.
DimDim ............................................................................................................... 27
2.4.
Közösségi oldalak................................................................................................ 28
2.5.
Videó megosztók ................................................................................................. 29
2.6.
Wikipedia ............................................................................................................ 31
2.7.
Virtuális világok .................................................................................................. 31
2.8.
E-portfóliónak...................................................................................................... 32
Kérdőívek kiértékelése............................................................................................... 34 3.1.
Tanári kérdőív kiértékelése ................................................................................. 34
3.1.1
Alapadatok................................................................................................... 34
3.1.2
IKT kompetencia és Internet használat ....................................................... 35
3.1.3
Munkahelyi körülmények............................................................................ 38
3.1.4
Tanárok véleménye ..................................................................................... 39
3.2.
Diák kérdőív kiértékelése .................................................................................... 40
3.2.1
Alapadatok................................................................................................... 40
3.2.2
Diákok IKT kompetenciája ......................................................................... 42
3.2.3 3.3.
Diákok véleménye és az iskolai lehetőségük .............................................. 44
Tanár – Diák összehasonlítás .............................................................................. 45
4.
Összegzés ................................................................................................................... 46
5.
Felhasznált irodalom jegyzék..................................................................................... 48
1.
Bevezetés
A szakdolgozat ötletét Kárpáti Andrea – Hunya Márta: „Kísérlet a tanárok IKTkompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására” című tanulmány szolgáltatta. A diákokat folyamatosan érő audiovizuális ingerek már kora gyermekkoruktól áthangolja az információ befogadás képességét, módját. Jól ismerjük azt a kínai mondást „Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megértem”. Ezt kell belevinnünk az oktatásba is úgy, hogy a megmutatom, és a megcsinálom rész egyaránt teret kapjon, megvalósítható legyen minden tantárgy esetében. Erre jó módszernek tűnik az elektronikus tanulás (CMS, LMS, stb.), mivel a számítógép illetve az Internet nyújtotta lehetőségek
tárházát
kár
volna
oktatási
szempontból
kihasználatlanul
hagyni.
Szakdolgozatomban a WEB 2.0 eszközök használatát szeretném bemutatni azt, hogy melyik eszközt mire, és hogyan lehet használni. Az Internet története az 1960-as évek elején indult, amikor az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma egy olyan hálózatot akart létrehozni, ami nem rendelkezik olyan központokkal, amik egy esetleges támadás kapcsán elsődleges célpont lehetne Az első hálózatot 1969-ben építették ki 4 csomóponttal, melyet ARPANET-nek neveztek1 el. Az Interneten az egyik leginkább használt szolgáltatása a WEB lapok illetve Web-es alkalmazások használata. A Hírportálokon keresztül a Webes levelezésig sok minden volt megtalálható a WEB 1.0 ás rendszerben is, akkor még is mi lehet a különbség? Az, hogy míg a Web 1.0 esetén a tartalmak kizárólag az üzemeltetőtől származnak, addig a Web 2.0 rendszerben maga a felhasználó hozza létre (és osztja meg) a tartalmat, vagyis már nem egyirányú, hanem többirányú kommunikáció részesei lehetünk. Ez megvalósulhat egy hír kommentezésében, blogolásban,
közösségi
hálózat
építésében,
illetve
olyan
Webes
alkalmazások
fejlesztésében, (pl. Google Docs). A webes alkalmazások egy offline program kiváltásra jöttek létre azzal a nem titkolt céllal, hogy az így elkészült dokumentumot, könnyebb megosztani az ismerősökkel, hatékonyabban megoldható az, hogy több ember is dolgozhasson ugyan azon az egy dokumentumon akár különböző jogosultságokkal. A mai iskolai helyzetben sok olyan tanár van, aki kétkedve, sőt elutasítóan áll az elektronikus tanulási eszközök, és az újabb pedagógiai kompetenciák alkalmazásához. Milyen okokból
1
NÉMETH
ZOLTÁN:
„Internet
Rövid
története”,
4
In:[Elektronikus
könyv]
[1998.12.4]
alakulhatott ez így? A legtöbb pedagógus a saját gyermekkori, egyetemi tanulmányai közben felvett tanár attitűdöket és módszereket használja a munkája során. Ebből kifolyólag az alig egy évtizedes oktatási módszerekről nincsenek tapasztalataik és sok esetben még az alapvető IKT kompetenciákkal sem rendelkeznek. Ezen pályázatokkal illetve tanfolyamokkal próbálnak változtatni a munkáltatók (minisztérium), de ezek száma és olykor minősége megkérdőjelezhető. A mai diákoknak a legfőbb információforrás az Internet és a televízió ebből kifolyólag ők megszokták a gyors, lényegre törő információszerzést és a felesleges információkat. Magyarázatokra, körülményekre ritkán fordítanak megfelelő figyelmet. Ha egy információt csak saját erő befektetésével tudná megszerezni, sokszor lemondana róla, vagy keresne egy másik információforrást. Ebben az esetben a diák a régi rendszerű oktatást lassúnak és nehéznek érzi, ebből kifolyólag nő vagy nőhet a diákok fegyelmezési problémája. Megoldás lehet, ha a diákokat megtanítjuk értelmezni és megérteni az olvasott információt, illetve megtanítjuk rendszerezni a megszerzett információkat. A szakdolgozat írásakor feltételezem, hogy a tanárok IKT kompetenciája alacsony, viszont a hajlandóságuk az új ismeretek megszerzésére magas. A tanároknak a hétéves kötelező képzési rendszerben lehetőségük kell, hogy legyen az új stratégiák elsajátítására és begyakorlására. A diákok hozzáállása úgy gondolom, hogy mint minden új dolognál pozitív. Szívesen fogadnak minden új kezdeményezést, ha ez számukra bizonyos előnyökkel jár. A szakdolgozatomat ajánlom minden kollégának, akik az internetes oktatás használatát és elterjesztését tűzték ki zászlajukra. A tanári szakma mindig is a folyamatos megújulás a szakmai és pedagógiai fejlődést követelte meg.
5
2.
Web 2.0-es eszközök az oktatásban
2.1.
Google eszközök
Ahhoz, hogy a Google szolgáltatásait igénybe vehessük, létre kell hoznunk egy Google fiókot (Google Account), amihez már egy létező email címet kell megadnunk. Ez természetesen lehet egy Google Mail-es cím is, de nem kötelező.
1. ábra Google fiók létrehozása
6
Az elkészült fiók, és a lehetőségeink
2. ábra A kész Google fiók
2.1.1 Google Csoportok A Google Csoportok, mint levelezőlista többrétű felhasználási lehetőségeket hordoz magában. Azon túl, hogy a levelező lista tagjai egy közös címre írhatnak egymásnak, a levelezések később is visszanézhetők (archív funkció). A levelező listának ugyan úgy tagjai lehetnek Google Mail-es illetve más email szolgáltatónál lévő emberek is. A levelezőlista a Google Groups néven érhető el, ebből is látszik ők nem is annyira levelező listának, mint inkább egy csoport teljes kommunikációs felületének szánták ezt a szolgáltatást. Hiszen nem csak az üzenetek azonnali kézbesítésére alkalmas több címzettnek, de lehetőségünk van ezeknek a moderálására (ekkor természetesen csak engedélyezés után lesznek kipostázva), illetve Web funkciók is megtalálhatók benne.
7
Google Csoport létrehozása.
3. ábra Google csoportok létrehozása
A hozzáférési szintekből én a korlátozottat javasolom, így ugyanis megakadályozható, hogy valaki spam célpontnak használja a levelező listánkat. Csoport leírást is mindig meg kell adnunk. Ezután már csak azt kell bizonyítanunk, hogy nem robotok vagyunk, vagyis egy eltorzított szöveget kell felismernünk és begépelnünk. Az azonosítás után tagokat hívhatunk meg vagy vehetünk fel a levelezőlistára. És ha végeztünk, akkor már láthatjuk is az alábbi képernyőt.
8
4. ábra Google csoportok kezdőlap
A Google Csoportba megosztandó fájlokat is feltölthetünk 100MB terjedelemig ( egy fájl max. 10MB lehet) így egy dokumentumot nem kell csatolva elküldeni mindenkinek, hanem innen letölthető, így nem terheljük vele a rendszert. A Google Csoport további előnye egy sima levelezőlistával szemben, hogy Weboldalt is készíthetünk a csoport tagjainak, amin olyan információt akarunk megjeleníteni, amit folyamatosan jó látatni (pl. Dolgozat időpontok, tematikák, szabályzat, stb.). Mire használhatjuk a Google Csoportokat Elsődleges szempontként a Diák-tanár illetve a Diák-diák kapcsolattartás eszköze lehet, hiszen a Csoport címre írt üzenetet mindenki megkapja. Továbbá a fájlok közé feltölthetők segédanyagok is, amik megkönnyítik az otthoni tanulást. További előnye, hogy az üzenetek később is visszaolvashatók, hiszen archiválja őket a Google rendszer, így egy-egy régi kérdésre már a választ is megtalálhatják a Webes felületen, ha a saját postafiókjukból már törölték is a választ. 2.1.2 Google Calendar A naptárnál kérni fogja nevünket, és utána megjelenik előttünk egy virtuális naptár. Alapbeállításként heti nézetben, de ez állítható napi, heti, havi, 4 napi, és naplóra is). Alapértelmezésben betölt két hasznos naptárat a Magyar névnapok és a Magyar ünnepnapokat, hogy biztos ne felejtsünk el semmit. Talán feltűnik, hogy az ünnepnapokat piros színnel a Névnapokat kék színnel írja, és ha felviszünk saját eseményt, akkor az egy 9
harmadik színű kiemelést kap. Ez azért van, mert a Google Naptárban egyszerre több naptárat is használhatunk, és hogy ne keveredjenek a bejegyzések ezeket különböző színekkel jelölhetjük.
5. ábra Google Calendar
A naptárakat két nagy részre oszthatjuk: személyes naptárak és megosztott naptárak. A személyes naptárainkat mi hozzuk létre és csak mi látjuk őket, a megosztott naptárakat pedig már valaki elkészítette és nyilvánossá tette mindenki előtt és így lehetőségünk van a saját Google Naptárunkban megjeleníteni. Vagyis ami naptár nekünk megosztott az másnak a személyes naptára. Nézzük meg, hogyan tudunk egy eseményt bejegyezni a naptárba. Az adott napra kattintva feljön egy pici ablak, ahol megadhatjuk a legfontosabb adatokat
6. ábra Egyszerű esemény létrehozása
Ha azonban szeretnénk mindent részletesen beállítani, akkor válasszuk az eseményrészletek szerkesztése feliratot. 10
7. ábra Esemény részletes beállítása
Megadjuk MI az esemény és MIKOR (mettől-meddig vagy egész napos), ISMÉTLŐDIKE (hetente, hány hetente, a hét melyik napjain, a hónap hányadik napján vagy hányadik hetében lévő napján, hány évente, stb.), majd a HOL- t adhatjuk meg. melyik NAPTÁRban tároljuk ( már ha több van) és még egy rövid leírásra is van hely. A BEÁLLÍTÁSOKnál az EMLÉKEZTETŐ részt emelném ki, ugyanis remekül használható arra, hogy ne felejtsünk el semmit. Beállítható az e-mail és akár az SMS értesítés is. A vendégeknél felvett emberek láthatják ezt az eseményt és a lentebb megadott jogokkal tudnak élni. Ha szükséges a naptár használható arra, hogy a levező listánkra is eljusson egy-egy figyelmeztetés pl. fontos határidők emlékeztetése. Ugyan is a küldött Emailben a tárgy tartalmazza melyik Naptárból jött az értesítés és a levelező programunk minimális beállításával megoldható, hogy ezen E-mailek a levelező listára is továbbítódjanak. Így ha minden csoportunkhoz külön naptárat rendelünk, akkor különböző levelezőlistákra küldhetünk automatikusan üzeneteket. A naptárak Exportálhatók vagyis a teljes naptár egy fájlba lementhető, és Importálható vagyis visszatölthető a rendszerbe. A naptárat természetesen meg is oszthatjuk, ezt két féle képen tehetjük. A naptárak beállításánál mondhatjuk azt, hogy ez egy publikus naptár és
11
akkor a lejjebb megtalálható naptár URL címe gombra kattintva megkapjuk azt a linket, amit elküldhetünk pl. e-mailben vagy beágyazhatunk egy weboldalra is. Az alatta lévő privát címet csak azoknak küldjük el, akik szerkeszthetik is a naptárainkat az ugyanis teljes hozzáférést biztosít a naptárhoz. Mire használható a Google Naptár A teljes napi, heti, havi, évi menetrendet feltehetjük, és ezt megoszthatjuk a diákokkal is, tudhatják, mikorra milyen iskolai programot tervezünk, milyen dolgozatot iratunk, mikor milyen beadandó házi feladatok vannak, és az emlékeztető funkció használatával elég, ha csak az E-mailjét nézi a diák naponta. A több különböző naptár lehetővé teszi, hogy ne keveredjenek a személyes, munkahelyi, illetve a különböző tanulócsoportok adatai. A diákok részéről hasznos kehet, ha a napi, heti rendszeres és nem rendszeres elfoglaltságukat ők is nyilvántartják a Google Calendárban. Ennek segítségével megtanulhatják a diákok munkabeosztás elvét és lényegét. 2.1.3 Picasa A Picasa egy webes képmegosztó oldal. A lényegét tekintve egy adott méretű tárhelyre (1 GB) tölthetünk fel képeket és oszthatjuk meg barátainkkal vagy akár a nagyvilággal is. A Picasa teljes használatához azért a web böngésző mellé kell a Picasa program is, ami megkönnyíti a munkánkat, azzal, hogy a segítségével hozzuk létre a webes fényképmappákat és töltjük fel bele a képeket. A kérdés persze most az lehet, hogyan kapcsolódhat ez az oktatáshoz. Nos, sok esetben van szükségünk arra, hogy sok vagy nagyméretű képi információt osszunk meg a diákokkal, ilyenkor gondot okoz a „hogyan” kérdése. Weblap esetén érteni kell az elkészítéséhez és szükség van egy helyre, ahol közzé tudjuk tenni. E-mailben nem illik sok nagyméretű képet küldeni, ha lehetőség van arra, hogy csak az töltse le, akinek szüksége van rá. Így már látszik, hogy a kép és videó megosztó oldalak működésének mi a sikere. Picasa használatához le kell tölteni egy programot a weblapról, majd azt telepíteni. Amikor végzet a telepítéssel, akkor első induláskor megkeresi az összes képet a merevlemezen és listába rendezi őket, a kiválasztott könyvtárat vagy könyvtárakat feltölthetjük a webalbumunkba.
12
8. ábra Picasa mappakezelő
Itt választhatjuk, ki mely mappákba keressen képet. Alapesetben mindenhol keres.
9. ábra Picasa Mappa feltöltése
A kiválasztott mappát feltölthetjük a Webalbumba.
13
10. ábra Picasa a feltöltés paramétereinek beállítása
Megadhatjuk a webes album nevét, és leírását is. Valamint kiválaszthatjuk, milyen minőségbe töltse fel a képeinket. A digitális gépekkel készült képek sokszor több megabájtosak is lehetnek, ami lassú internet kapcsolat esetén lassú fel és letöltést jelent, illetve a webalbum is gyorsabban betelik. A tárhely természetesen fizetés ellenében bővíthető egészen 16 TB, azaz 16000 GB méretig. Mire használható a Picasa A tananyaghoz kapcsolódó képanyagok tárolásának, és elérhetőségének egy egyszerű és gyors módja. A feltöltött képekhez megjegyzés adható. Ez felhasználható Idegen nyelv esetében egy képleírás vagy kép alapján történő történetírásra is. Más tantárgyesetén pedig a képen lévő tárgyak, képrészletek felismerése a tananyaghoz kapcsolódóan. Pl. „Milyen torkolatot látunk az alábbi képen”, „Milyen következtetések olvashatók le az alábbi diagramból”, stb.)
14
2.1.4 Google Docs A Web 2.0 már erőteljesen nyit afelé, hogy a ma hagyományosnak gondolt program használat helyett, a Cloud Computing vagyis ( Számítási felhőben ) való működés irányába tereljen minket. Mit is jelent ez? A hagyományos van egy gépem, vannak programjaim és használom őket helyett, van egy olcsó (kisteljesítményű) netezésre képes gépem. A legtöbb feladatot a böngészőben elérhető tőlem távollévő szerver vagy szerver parkok végzik majd el. Ennek megjelenésére a közeljövőben fel kell készülnünk, és már a Microsoft is tervezi saját számítási felhőn alapuló üzleti modelljeit. A Google Docs ennek az iránynak egy jeles képviselője. A Google Docs lehetőséget kínál arra, hogy az alapvető irodai szolgáltatásokat egy web böngésző segítségével érjük el. A Google Docs-ban jelenleg szövegszerkesztő, táblázatkezelő és űrlapkészítő, prezentációkészítő és rajz modul található. A kezdőképen (13. ábra) láthatók a meglévő dokumentumok, azok főbb tulajdonságaival (mikor készült, megosztottuk-e). Ha az új létrehozása pont alatt kiválasztjuk a Dokumentumot, akkor egy nagyon leegyszerűsített szövegszerkesztőt kapunk (14- ábra). Persze az, hogy kinek mi az egyszerű az más kérdés. A legalapvetőbb szövegszerkesztési funkciók (betűstílusok, betűtípusok, táblázatok, képek, bekezdés igazítás, sorközállítás, betű –és háttér szín, egyenletszerkesztő, fejléc, lábléc, oldaltörés, stb.) itt is megtalálhatók. (Tegyük szívünkre a kezünket, kevesen használnak ennél több formázást egy egyszerű dokumentumban.)
15
11. ábra Google Docs nyitóképernyő
12. ábra Google Docs szövegszerkesztő
16
Az előnyeit azt hiszem nem is kell kiemelni, egy szövegszerkesztő, ami mindig kéznél van, aminél nem a dokumentumot küldöm el, hanem csak egy hivatkozást, így mindig a legfrissebb állapotot fogja mutatni. Lehet nyomtatni, sőt Word dokumentumba vagy PDF formátumba le is tölthetjük a művünket. Természetesen professzionális használatra nem alkalmas, de látszik, hogy az irányvonal jó, és a funkciók köre a jövőben várhatóan nőni fog. Prezentációkészítés esetén az új létrehozásánál a prezentációt kiválasztva egy dia jelenik meg.
13. ábra Google Docs Prezentáció készítő
A prezentáció képességei a Dokumentumhoz képest hiányosabb, bár diamintából 5 fajta van.
17
14. ábra Diaelrendezési lehetőségek
A diákon elhelyezhető kép, táblázat, video illetve szöveg. Sajnos a diák közötti automatikus váltás, az áttünés, ill. animáció teljességgel hiányoznak a prezentáció készítőből. De még így is hasznos segítség egy célszerű prezentáció készítéséhez. Természetesen ez is megosztható és itt is igaz, hogy a frissülést a legközelebbi látogatáskor már látják. A Google Docs táblázatkezelője már első látásra is komolyabb, mint a prezentáció készítője. Talán abból indulhattak ki, hogy a táblázatkezelés eléggé alapszintű funkcióvá vált a neten. Míg a prezentációnál a kinézet sokszor lényeges, a táblázat kezelőnél a funkcionalitás a főbb szempont. A táblázatkezelő egy táblázatos elrendezésű felülettel indul, úgy, mint azt már más táblázat kezelőktől megszokhattuk. A cellák elnevezése is a szabványos, oszlopok betűvel, sorok számmal jelölve. A táblázat mérete korlátos. Az oszlopok azonosítója max: IV lehet (256 oszlop). A sorok szám 256 oszlopesetén kb. 1500 sor. A táblázatkezelő kb. 384000 cellát tud kezelni, összesen, hogy ez, hány munkalapon oszlik el, milyen sor és oszlopszámmal, az ránk van bízva.
18
15. ábra Google Docs táblázatkezelője
A táblázatkezelőknek azonban fontos képessége, hogy a tárolható adatok mellet, milyen műveletet képes elvégezni. A Google ezen képességei több mint elegek, sőt sok olyan funkció is van benne, ami sajnos az Excelből hiányzik, pedig néha jól jönne. (pl. számrendszer átváltás) A függvénynevek sajnos angolul vannak, így néhány esetben nem találunk valamit elsőre, de a rövid súgót már magyarul kapjuk (sajnos a részletesből még nincs magyar).
19
16. ábra Táblázatkezelő függvényei
Másik fontos terület a táblázat kezelésben, a grafikonok készítése. Igen tudunk grafikont készíteni vele, persze nagy szépségre és részletes beállításra ne gondoljunk, mint az Excelben vagy Quatroban, de szemléltető eszközöknek kiváló. A grafikon készítésekor több típusú és azon belül több altípusúból válogathatunk. A grafikon beállításai később módosíthatóak.
17. ábra Diagram típusok
20
Google Űrlap Sokszor adódik úgy, hogy szeretnénk valamilyen kérdőívet kitöltetni, vagy valamiről visszajelezést kapni, és utána ezeket az adatokat fel is kell dolgoznunk. Ennek a megkönnyítésére kiváló eszköz a Google Űrlap, ami mögött egy táblázat húzódik meg és ebbe a táblázatba tárolja el az adatokat. Ennek a velejárója, hogy adataink már egy táblázatkezelő „programban” vannak eltárolva és itt könnyen feldolgozhatók, vagy más táblázat vagy adatbázis kezelő programba átvihetők. A nyitóoldal már a megjelenítendő űrlaphoz hasonlít. Megadhatjuk az űrlap címét, egy rövid leírást arról, miről is van szó. Majd a kérdéseket lehet feltenni. A kérdések típusa lehet: rövidszöveges válasz, hosszúszöveges válasz, feleletválasztós, jelölőnégyzetes, választás listából, tartomány, rács. A rövid szöveges válasznál általában egy szót várunk vagy pl. életkort, nevet, stb. Minden kérdésnél megadhatjuk kötelező-e kitölteni az adott kérdést, és ha bejelöljük, csak akkor küldi be az űrlapot, ha minden ilyen kérdést megválaszoltak.
18. ábra Google Docs űrlap: rövid szöveges válasz szerkesztése
A hosszabb szöveges válasz felhasználható arra, hogy a kérdőívkitöltő saját véleményét megfogalmazhassa valamivel kapcsolatban.
19. ábra Google Docs űrlap: szöveges válasz szerkesztése
21
A feleletválasztós egyértelmű egy felsorolásból választ ki egyet. A választás eredményeképpen akár elágaztatható is lehet a kérdőív kitöltés. (pl. tanár, diák).
20. ábra Google Docs űrlap: feleletválasztós kérdés szerkesztése
A jelölőnégyzetesnél pedig egy felsorolásból választhat ki többet is. Az egyéb mezőbe beírhatja a kérdőívkitöltő azt a választ, ami esetleg kimaradt a listából.
21. ábra Google Docs űrlap: jelölő négyzetes kérdés szerkesztése
A választás listából hasonló a feleletválasztóshoz csak itt egy legördülő listából választhat. A tartomány akkor használható, ha valamit számértékkel akarunk mérni. Mondjuk 1 és 5 vagy 1 és 10 között. A kezdőérték 1 vagy 0 lehet, a végérték 3-10 ig terjed.
22
22. ábra Google Docs űrlap: Tartományos kérdés szerkesztése
A rács típusú kérdést akkor használhatunk, ha a egy táblázat szerű megjelenést szeretnénk elérni a táblázat sorai 1-1 kérdést tartalmaznak, az oszlopok pedig 1-1 értéket, ami lehet számbeli érték(1-5 ig) vagy szöveges érték is (nem, ritkán, általában, sokszor, gyakran..) oszlopból csak 5 lehet, sorból ahány kérdést szeretnénk.
23. ábra Google Docs űrlap: Rácsos kérdés szerkesztése
Az űrlap tartogat még egy meglepetést, ugyan is van egy automatikus statisztikai modul is hozzá, ami a befutó válaszok alapján azonnal statisztikát is készít. Sajnos ez a rész 23
tartalmaz egy apró, de bosszantó hibát, mivel az értékek számítása a feltöltéssel egy időben történik, ha valaki hibás adatokat írbe, hiába töröljük a táblázatos felületből, a statisztikát, már nem módosítja. Így sajnos ez a rész nem használható maradéktalanul.
24. ábra Google Docs űrlap: Statisztika készítője
Mire használható a Google Docs Mint azt már több helyen is említettem legnagyobb előnye, hogy csak internet és böngésző program kell hozzá, semmi más, a program és dokumentum bárhol rendelkezésünkre áll a világ bármely (internettel) ellátott pontján. Az elérhetőség mellet a másik nagy előnye a felület több nyelvűsége ( 38 nyelvet támogat), és hogy platform független ( nem kell feltétlenül Windowst futtató gépet használnunk, lehet Apple gép, Linux alapú rendszer, vagy akár egy okostelefon is. A harmadik előnye, a dokumentumok legfrissebb állapotának mutatása és verzió követése. 2.1.5 iGoogle Az iGoogle egy picit kakukktojás ebben a felsorolásban, hiszen nem tipikusan web 2.0 eszköz, de a segítségünkre van azáltal, hogy kényelmessé és hatékonnyá tudja tenni a webes munkát. 24
25. ábra Google Kezdőlap
Az iGoogle egy Webes kezdőlapot ad nekünk előnye, hogy bármelyik neteléréssel rendelkező gépen megjeleníthető, vagyis velünk együtt tud mozogni. Az alapfelületre különböző modulokat pakolhatunk ki, mint IWIW, TV műsor, GMail postafiók, Google Naptár, útvonaltervezés, időjárás, különböző hírportálok, stb. A modulok száma több ezer.
26. ábra Google kezdőlap feltöltve modulokkal
A személyes kezdőlapunk jó kiindulás arra, hogy könnyen áttekinthessük a feladatainkat, és erre a rendszerezésre megpróbálhatjuk rászorítani a diákjainkat is.
25
2.1.6 Online térkép Mire is használhatunk Online térképet? Ez bizony tantárgy specifikusnak tűnik első látásra. A földrajzórákat fel lehet dobni az amazonasi esőerdő műholdas képével, az Amazonas tölcsértorkolatának vizsgálatával, illetőleg az online térképeken elhelyezett esetleges fényképek megnézésével. A történelem órákon is felhasználható, pl. hadseregek vonulási útvonalait megnézni és távolságokat számolni belőle, illetve milyen akadályokkal kellett megküzdenie a hadseregeknek. Informatika órán felhasználható a tantárgyakhoz köthető prezentációk elkészítésére. Online térképek: Google Maps. A Google térkép szolgáltatása kétrétű: egy műholdas térképként is jól használható, másrész utcatérkép, használatával akár útvonaltervezésre is kiváló. A Google Maps általunk is tovább bővíthető, ha tudomásunk van egy még nem feltüntetett útvonalról vagy nevezetes helyről, helyszínről, akkor elhelyezhetjük azt a térképen és ezt a plusz információt megoszthatjuk a térképet használó egyéb ismerősünkkel vagy akár mindenkivel. A Google Maps erősen összefügg egy másik offline eszközzel a Google Earth-el. Érdemes ennek a szolgáltatásait is használni, hiszen az új Google Earth bár nem web 2.0 eszköz a teljes értelemben, de lehetőséget ad nem csak a föld bármelypontjának megtekintésére (nevesebb helyszínek 3d-ben is), hanem akár a naprendszerben is kalandozhatunk vele, megtekintve a csillagképeket, A hold és a mars felszínét. A Google Maps-be is bele integrálták a 3D épületeket. 2.2.
Blog
A blog nem más, mint egy elektronikus napló, ami amellett, hogy megosztható másokkal, az olvasók reagálhatnak is egy-egy bejegyzésre, amire újabb reagálások lehetnek. Vagyis nem csak a naplóbejegyzés érdekes, hanem az általa kiváltott olvasói reakciók is. A blog-ot kapcsolattartásra illetve a saját nézőpontunk szócsövének is tekinthetünk. Pedagógiai céljai többirányúak. A pedagógus blog bejegyezéseiben véleményeket fogalmazhat meg aktuális eseményekről (napi hírek, osztályesemények stb.), amire a diákok írásban reagálhatnak, illetve a diákok blogját is olvashatja a tanár és azokra reagálhat kommenttel vagy a saját blogján keresztül. Ez persze elég időigényes folyamat és napi használata sok időt vesz igénybe. De mivel a diákokkal való kapcsolattartás első helyen kell, hogy álljon, ezért megéri a befektetett időt. Sok diák könnyebben fejezi ki magát, ha nem az iskola keretei között kell a tanárral beszélgetnie, ami számára frusztráló. A neten otthon érzi magát, felszabadultabb. 26
2.3.
DimDim
Az Online tanterem. A Dimdim.com oldalon lehetőségünk van egy virtuális osztálytermet létrehozni és abban „órát tartani”. A virtuális teremben a tanár arcát és hangját egy web kamera segítségével látják és hallják a diákok.
27. ábra DimDim kezdőlap
Belépéskor ezen a képen láthatjuk, hogy egy naptár részből áll, ahol ütemezhetjük a tanórákat és egy startból ahol elkezdjük a virtuális tanórát. A schedule részben (29. ábra) beállíthatjuk, hogy mi a tananyag neve, kiket hívunk meg, adhatunk egy kulcsot is, (illetéktelenek ne léphessenek be) beállíthatjuk, hogy bejelentkezés szükséges-e vagy egy elő regisztrációs emailt küldjön ki a rendszer. Ismétlődik-e ez az óra, melyik napon kezdődik és végződik a tanfolyam és hány órakor kezdődik. A Features fülön beállítható, hogy video és hang, csak video, csak hang lesz közvetítve vagy semmi (chat funkció). Beállíthatjuk a mikrofon működését, illetve hogy milyen szolgáltatásokat akarunk használni. (Tábla, dokumentum megosztás, hány fő vehet részt, ingyenesben max. 20) Az óra elkezdésekor a kiküldött E-mailben lévő URL-re kattintva csatlakozhatnak az óránkhoz a diákok. A tanárt látják, hallják és a tanár is hallja látja őket, vagy akár szövegesen is üzenetet küldhetnek akár egymásnak is. A legszebb benne, hogy az órát fel is vehetjük és ezt később visszanézhetik a tanulók, így egy esetleges órakihagyás sem okozhat problémát, vagy feleleveníthetők az ott elhangzottak.
27
28. ábra DimDim beállítási lehetőségek
2.4.
Közösségi oldalak
Vajon miért hasznos egy közösségi oldal a pedagógusnak? Nos ez egy picit tágabb értelembe vett szükségesség. A közösségi oldalak jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a diákról olyan dolgokat tudjunk meg, amelyek bár nyilvánosak mindenkinek, nekünk nem mesélne róla. A diákok jobb megismerés, és a kibővített szociogram készítés lehetősége, vagyis az osztályon, iskolán kívül eső emberekkel való kapcsolatokat is láthatjuk. Van egy elmélet, ami szerint legfeljebb 6 emberen keresztül bárki-bárkit elérhet. Ha ez így van, akkor célszerű csak a közvetlen kapcsolatokat vizsgálni ez ügyben, sőt ha a kapcsolatok milyenségét is tárolja a rendszer (IWIW) és ki is van töltve, akkor célszerű, ha csak a baráti kört vesszük górcső alá. A közösségi oldalakon fellehető képeket a diákok általában viccesnek gondolják, és sokszor kikerül olyan kép is, ami őket kompromittáló helyzetben ábrázolja. Ezzel az iskola jogilag nem tud tenni, de célszerű, ha az osztályfőnök jelzi, hogy az ilyen képek publikálása a későbbiekben pl. munkahelykereséskor komoly hátráltató tényező lehet.
28
2.5.
Videó megosztók
A video megosztók használata szintén onnan eredeztethető, hogy sokan akarnak video anyagot megosztani. (Vagy kiránduláson, nyaraláson készített videók, akár más eredetű és témájút.) A pedagógiai alkalmazása is abban rejlik, hogy lehetőséget ad arra, hogy a tananyaghoz kapcsolódó videókat eljuttathassunk a diákjainknak. Ez lehet egy témához kapcsolódó film-filmrészlet, vagy akár egy felvett tanóra is. A videók megosztásának sokáig két problémája volt. Első, hogy sok helyet foglalt és csak úgy lehetet megnézni, ha már letöltődött a teljes videó tartalom. A másik, hogy a kiszolgáló gépeknél nagy terhelést okozott. A technika fejlődésével és a Streaming vagyis folyam alapú továbbítással illetve a gyorsabb processzoroknak köszönhető jobb tömörítési rátával sikerül a legnagyobb problémák, ha nem is megszüntetése, de mérséklése. A videó megosztás menete nem ördöngösség. Regisztrálunk egy videó megosztó oldalon, ha van Google fiókunk, akkor azzal is be tudunk lépni. Ha beléptünk, akkor ezt a képernyőt fogjuk látni
29. ábra Youtube kezdőoldal
A lap tetején található feltöltésre kattintva, bejön a feltöltési oldal.
29
30. ábra Youtube belépés után
Ahol a videó feltöltése gombra kattintva kitallózhatjuk, mit akarunk feltölteni. Majd a megjelenő adatlapot kitöltve- már készen is vagyunk.
31. ábra Youtube videó feltöltése
Az adatlapon láthatjuk a videónk linkjét is, amit elküldhetünk e-mailben vagy kitehetünk weblapunkra, blogunkra is. 30
2.6.
Wikipedia
A wiki (illetve WikiWiki, kiejtése [wiki] vagy [viki]) a hipertext rendszerek egyik fajtája, vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan program, amelynek számos különböző megvalósítása, implementációja létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok
helyett
is
a
látogatók
tapasztalatainak,
véleményeinek
strukturáltabb
megjelenítésére. Kitalálója, Ward Cunningham szerint „a legegyszerűbb online adatbázis”; gyakran használják csoportos munkavégzés támogatására, közösségépítésre; például Wikipedia online lexikon.2 A wiki rendszereket mi is felhasználhatjuk oktatási célra, pl. a szakszavaknak a magyarázatait tudjuk itt felvinni, sőt, jobb, ha a diákoknak adjuk ki ezt csoport vagy projectmunka keretében. Így azáltal, hogy jobban el kell mélyülniük egy-egy terület szakszavaiban, az alkotás örömét is felfedezhetik. A szócikk laptörténetét nyomon követve láthatjuk ki mit módosított a lapon. A szócikkekhez kapcsolhatunk képeket illetve elhelyezhetünk hivatkozásokat más, a témakörhöz kapcsolódó weboldalhoz. 2.7.
Virtuális világok
A virtuális világok nem annyira oktatási, mint nevelési céllal hasznosak. A diákok, akik rengeteg időt töltenek el gyakran a játékok virtuális világában, megtanulják a társas kompetenciák egy részét, hiszen nem egyszer csapatban kell végrehajtaniuk egy feladatot. A társas kompetenciák persze csak részben értendők, hiszen fizikai kapcsolat nincs, legjobb esetben hang kapcsolatban vannak egymással. Továbbá, ha mi tanárok is bemerészkedünk a virtuális világokba, akkor a diákból gyorsan lesz tanár, akinek a magyarázatára és segítéségre szorulhatunk, ebben az esetben a diák prezentációs képességei fejlődnek gyors, világos magyarázatokkal a miértekre. Természetesen ez a nevelési mód diákfüggő és nagyon sok időt vesz igénybe, de ha a diák megtapasztalja, a tanítás örömét (kiképzés), akkor már az esetleges fegyelmezési problémák egy részét megoldhattuk. A virtuális világoknak két nagy csoportja van: az egyikben egy egyértelműen kitalált világban kalandoznak a szereplők, (harcolnak,
2
Wikipedia: Wiki In:[elektronikus enciklopédia] [2010-04-30]
31
tanulnak, fejlődnek), illetve a másik, amikor a valós világot próbálják leutánozni a számítógépes világban. Ebben az esetben a játékos ugyan úgy egy „normális” emberi életet él (eszik, iszik, alszik, dolgozik), viszont a társadalmi előítéletek és elvárások nem érvényesülnek. Ebben a környezetben az ember feloldóik „szívesebben éli az életét”, ha tudja inkognitója sérthetetlen marad. 2.8.
E-portfóliónak
A portfólió egy dokumentum gyűjteményt jelent, valamilyen szempont rendszer mentén. A mai oktatási rendszer még keresi a helyét a portfóliók használatának, bár társadalom érettségin már kötelező a portfólió készítés. De mennyivel egyszerűbb, nyomon követhetőbb lenne, ha nem papíralapú, hanem elektronikus portfóliót készítenének a diákok? Ezt könnyebb folyamatosan nyomon követni, a rendszer naplózza a feltöltések idejét, vagyis látjuk mikor dolgozott a portfólióval, és környezetvédelmi szempontból is előnyösebb. E-portfólió rendszerből is sok van, én most a MAHARA nevű ingyenes eportfólió rendszert mutatom be. (MAHARA.hu)
32. ábra MAHARA kezdőlap
A nyitóképernyőn kiválasztjuk a regisztrációt majd egy rövid regisztráció illetve a regisztrációt megerősítő levélben szereplő linkre kattintva, beállíthatjuk a jelszavunkat is. Innentől kezdve beléphetünk a MAHARA rendszerbe. Belépés után a profil oldalon megadhatjuk a szükséges adatokat magunkról( mármint amit meg szeretnénk adni, vagy valahol kötelezően meg kell adni). A profil oldal szerkesztésekor megadhatjuk mi jelenjen meg, milyen kinézetben, ha valaki megnézi a profilunkat.
32
33. ábra MAHARA profil nézet
A portfólió oldalon beállíthatjuk mi jelenjen meg, ha valaki a portfóliónkat nézi meg. A saját állományoknál tölthetjük fel azokat a dokumentumokat, amik a portfóliónkat alkotják majd, és ennek megfelelően, majd bekerülnek a portfólió nézetbe.
34. ábra MAHARA sajátfájlok
A MAHARA is fejlett kapcsolati rendszerrel rendelkezik, vagyis a MAHARA-án belüli tagok csoportokat alkotnak. Mi is hozhatunk létre csoportokat, vagy kereshetünk ismerősöket. A MAHARA rendszer így egy teljes, átfogó képet tud adni az ember dokumentált munkájáról és kapcsolati hálójáról az adott témában 33
3.
Kérdőívek kiértékelése
A kérdőívek összeállításánál az volt a célom, hogy felmérjem az aktuális állapotokat az oktatásban. Mennyire használjuk az internet adta eszközöket, illetve mekkora igény lenne ezen eszközök használatára. A kérdőívek kitöltése Internetes űrlappal illetve papíros kérdőívvel történt. Mint gyűjtés ideje 2010. április-május. A vizsgálatba bevont intézmények: Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs (közel 700 diák, 50 tanár), Leőwey Klára Gimnázium (közel 1000 diák, 85 tanár). Az internetes kérdőívet kértem terjesszék ismeretségi körben, így a beérkező minták száma, és szórása érthető. A populáció mérete: diáknál 2134 fő, tanárnál 185 fő. Körülmények: iskolai kitöltésnél, tanórák végén. Otthoni kitöltés estén egyéni körülmények voltak. 3.1.
Tanári kérdőív kiértékelése
Gyakran azt gondolják, hogy a tanári pályán sokan vannak, akiknek a számítógép használata gondot okoz. Hogyan tudnák akkor ők a legújabb technikákat használni? A felmérésemből azonban szerencsére más eredményre jutottam. 3.1.1 Alapadatok IskolaTípusok Megoszlása 100%
90%
80%
70% 64% 60%
50%
40%
30%
20% 14%
14% 9%
10% 0% 0% Általános
Középiskola
Szakképzés
35. ábra Iskola típusok megoszlása
34
Felsőfokú
Felsőoktatás
A válaszadók nagy része- 64%- középiskolában tanít, ami ebben a felmérésben felülreprezentálja a középiskolai tanárok számát és súlyát, de a felmérésem során nem törekedhettem a reprezentatív minta előállítására, ehhez ugyanis nem volt meg a szükséges információ mennyisége. Hol Netezik 100% 100%
90%
80% 73% 70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
5% 0%
0%
E-magyarország pont
Teleház
0% Otthon
Munkahelyen
Internet kávézó
36. ábra Internet elérési helyszínek
A diagramból jól látszik, hogy bár a hazai internet penetráció3 55%, a válaszadók 100%nak van otthon internete, illetve a munkahelyén 73% tud internetezni, míg 5% alkalmanként Internetkávézót használ kiegészítésként. Valószínűleg a kérdőív csak olyan tanárokhoz jutott el, vagy töltötték ki, akiknek ez otthon sem eset nehezére, de saját tapasztalatomat is figyelembe véve a pedagógusok körében, ha az infrastruktúra engedi, akkor bevezetik, beköttetik az internetet. 3.1.2 IKT kompetencia és Internet használat Ebből láthatjuk a tanárok 85% képes jól használni a számítógépet, a szövegszerkesztés és Internet használat pedig 91%-os aránya több, mint kielégítő. Persze van mit fejleszteni, látszik, hogy a víruskeresés –irtás csak 55%-os vagyis a tanárok alig több mint fele
3
NRC 2009 II féléves gyorsjelentése a hazai internet penetrációtól
35
foglalkozik azzal, hogy a használt számítógép ne fertőződjön meg, vagy ne használjon fertőzött számítógépet.
Tanárok IKT kompetenciája 100% 91% 90%
91%
86%
86% 82%
82%
80% 70%
68%
68% 64%
60%
55%
50% 40% 30% 20% 10%
at ta tó
Ké p
ol va só
N yo m
(S ca nn er
)h
ha sz ná l ás ol ó ym
Fa xfé n
ha sz ná l
as zn ál at
at
s Fá jlk ez el é
Ví ru sk er es és
Sz ám
ító gé p ha Sz sz öv ná eg la sz t er ke sz té si is m er Tá et bl ek áz at ke ze lé si is m er et ek In te rn In et fo ha rm sz ác ná ió la ke t re sé se az In te rn et en
0%
37. ábra Tanárok IKT kompetenciája
A fájlkezelés alacsony aránya rámutathat arra, hogy sokan csak a kijelöl – másol – beilleszt funkciót ismerik mind szövegszerkesztés, mind fájlkezelés szintjén. A képolvasó használat alacsony aránya pedig inkább elterjedtségének hiányával magyarázható. A táblázatkezelés alacsony értéke pedig abból fakadhat, hogy ennek a használatát nem tanulták, autodidakta módon pedig nem foglalkoznak vele, mert megoldható „kézzel is” a legtöbb statisztikai jellegű feladat, amire pedig kiválóan alkalmas lenne. A tanárok internet használati szokásait felmérve láthatjuk (36. ábra), hogy a régebbi technikák használatával már tisztában vannak (Email 95%, Keresés 91%, Böngészés 86%). Ellenben az újabb technikai eszközöket (közösségi oldalak 5%, 14%, képmegosztók (Picasa) 23%, stb.) kevésbé használják. Érdekes megfigyelni, hogy bár a chat (web alapú) a weben régen elérhető, a tanárok körében még sem túl népszerű. Továbbá érdekes, hogy a kikapcsolódásként a pedagógusok 50% a használja az Internetet, ami arra utalhat, hogy vagy nincs idejük kikapcsolódásra, vagy tartalmasabb szórakozásra vágynak.
36
Mire Használják a Netet 100%
95% 91%
90%
86% 82%
80% 70%
64% 59%
60%
55% 50%
50% 40% 27%
30% 23%
23%
20%
23%
23%
14%
14%
10%
5%
zé s Bö ng és
Sk yp e
Pi ca sa
Yo ut ub e
H I5 Fa ce bo ok
IW
IW
M SN
Tá Sz vm ór ak un oz ka ás (fi lm né zé s)
Ki ka p
cs ol ód ás
ke re sé s
Já té k
Fo rrá s
sá s
C ha t
Em
H íro lv a
ai l
0%
38. ábra Tanárok Internet használati szokásaik Web 2.0 eszkzök ismerete 100% 90% 80% 70% 59%
60%
59% 55%
50% 50%
45%
45%
40%
45%
36%
30% 20%
14% 9%
10%
9%
k eg os z
tó
k eg os z m ó
Ké pm
tó
g le ar ni n EVi de
em Sz
ss ég
ik
él ye s
ke
ön yv j
el z
zd ől ap
ők
ld al ak io Kö zö
ss ég Kö zö
en tu ok um D
oo gl e G
R SS
m ok
ik i W
lió rtf o Epo
Bl o
g
0%
39. ábra Tanárok Web 2.0 eszközök ismerete.
A kérdőíven külön kérdés volt a tanárok Web 2.0 ismerete, vagyis mennyire ismerik, használják az új internetes technikákat. A válaszokból kiderül, hogy a közösségi könyvjelzők, és az E-portfoliók alacsony értéke annak tudható be, hogy ezen új eszközök még nem terjedtek el a hétköznapi használatban. A személyes kezdőlap alacsony értéke 37
magyarázható azzal, hogy a legtöbb internethasználó hozzám hasonlóan, azt szereti, ha a böngésző indulásakor nem jelenik meg semmi, vagyis nem lassítja az effektív munkát. Összességében elmondható a pedagógusok megpróbálnak lépést tartani a diákok Internetes nyitottságával
és
a
digitálistérben
való
természetes
létükkel.
A
közeljövőben
továbbképzések témája lehetne az újabb webes technológiák ( e-portfólió, közösségi oldalak és blogok) közoktatásban való hasznosítása 3.1.3 Munkahelyi körülmények Munkahelyi Felszereltség 100%
90%
86%
80%
70% 64% 60% 50% 50% 41% 40%
30%
20%
10%
0% 22.Van-e saját laptopja vagy számítógép a termekben
23. Van-e Internet a tantermekben
27. Van -e színes nyomtató használati lehetőség
28. Van -e projector használati lehetősége
40. ábra Tanárok Munkahelyi felszereltsége
Amellett, hogy a pedagógus mennyire használja az egyes internetes eszközöket, fontos megvizsgálunk azt is, hogy milyen körülmények között tanítanak. Kérdés
Min
Max
Átlag
Hányan vannak a tanári 3 szobában
68
29
Hány számítógép van a 0 tanári szobában
20
4
Hány nyomtató tanári szobában
2
1
van
a 0
1. Táblázat Tanárok Munkahelyi felszereltsége
A kérdőív kitért arra, hogy hányan vannak egy tanári szobában - az átlagérték 29 fő lett-, persze van ahol 68-an és van, ahol csak 3-an vannak egy tanáriban, de ez akkor is elég 38
magas szám, illetve a táblázatból látszik, hogy 1 tanárra igen kevés számítógép jut. Ez nagyban befolyásolja, hogy mennyire tud a munkahelyén informatikai eszközökkel foglalkozni. A megkérdezett pedagógusok 41%-ának van saját laptopja, és a 38. ábrán látszik, hogy a tantermek Internettel való ellátottsága, bár szinte megegyezik az országos ellátottsággal, még sem nevezhető kielégítőnek. A színes nyomtatás és a projektor használati lehetőségre viszont nem lehet panaszunk. 3.1.4 Tanárok véleménye 5
Tanárok Véleménye
4,3
4,5
4,0
4,0
3,9
4
4,2
4,0
4,2
3,7
3,7
3,8
3,6
3,4
3,5
3,1
3 2,5 2 1,5 1 0,5
ke l ze k
ya m
ok o
n, a
ho
le
ha t, ök e
...
az
le h re er
tá tt an es zk öz
es zk ö
ég ...
n. .. oz /
et ős
ta
tt a.
yá h rg
m er is ot
sa já er a
a
ol
ya n
ta nf
W eb
2. 0
ti sm
ol -e ne
ln á
zt ve n
R és
sz ná
ha n Ö
sa já
ító am pr og r ya go
na n
–e
ta ív er ak t
nt ii
..
et
ég ám sz a ln i zn á gí tő
nu l ta ás
éd i ul tim
m
en ny M
gé p
...
án lv pp e ás se
dj a tu yi re
en n M ny i
en M
ha s
Ö n
di ák a k
lta iv á ot
m re
ny i en
tm in
gé
sz ám ító
ok
k ák o di a
ta k iv ál
m ot
so r
án
ka
so r cs op
or
yé n eg
di a ta k
ny ir e sz er n Ö
tm un
im
un
ta ní lis
nt á ák ok
a k ák o di
a
iv ál m ot tm en in
ka
tá
s
je z
...
és
et 0 2. fr o
W eb ta k lta sz er
Ö
n
sz n Ö
ny ir e
iv á m ot
tm en
er in
ny ir e tm en in sz er n Ö
Ki fe
t.. it j m –e
Tu dj a
a ak os n
fo zi
el en
ha sz ná
lja
at
az
át a
In
z
ok
is m da lt ító
M en
gé p
ny it
ek
ha
sz ná l
w eb ol ó ló d cs o ka p ám
oz
sz
yá h rg tá ta n
nt
án y H ér ire en ny M
te rn et
.
er
0
41. ábra Tanárok véleménye
A tanároknak a diagram alján lévő kérdésekre kellet 1 és 5 között válaszolniuk. Ebből látható, hogy annak ellenére, hogy kevés informatikai eszköz birtokába jutnak a munkahelyükön, ezt valahol (otthon) ellensúlyozzák. Ezért találunk aránylag magas értékeket olyan pontoknál, mint „Hány tantárgyához kapcsolódó weboldalt ismer” vagy „Mennyire érzi fontosnak a számítógépek használatát az oktatásban”. A kérdőívben megkérdeztem, hogy a kollegák szerint mennyire motiváltak a diákok az egyes tanítási formák során.
39
Frontális tanítás Egyéni munka Csoportmunka Számítógéppel végzett csoportmunka
3,1 3,4 3,7 4,0
2. Táblázat Tanítási stílusok hatásossága
Az értékek alapján látható, hogy a számítógéppel végzett munka hatékonyabb tud lenni, a magasabb motivációs szint miatt, vagyis több figyelmet és energiát fordít a diák az elvégzendő munkára. 3.2.
Diák kérdőív kiértékelése
A tanulókról feltételezzük, hogy nem szeretnek tanulni, és erről sokszor ők maguk is tanúbizonyságot tesznek. Ám mindig hallunk egy-egy próbálkozásról, ahol az eddig lustának tartott diák is tevékenyen részt vesz. A kérdőívemmel megpróbáltam utána járni, hogy a diákok mennyire érdeklődnek, és mennyire érdekeltek a Web 2.0 oktatási módszerek iránt. 3.2.1 Alapadatok Diákok megoszlása 100%
90%
80%
70% 58%
60%
50%
40%
30%
26%
20% 8%
10%
6%
2%
0%
0% Általános iskola
Középiskola
Szakképző
Szakképzés
42. ábra Iskola típusok megoszlása
40
Felsőfokú
Felsőoktatás
A diákok megoszlása már árnyaltabb képet mutat, mint a tanároké. Bár a középiskola itt is túlreprezentált, a szakképző és az általános iskolásokhoz képest, de adatgyűjtési szempontból főleg őket értem el. Hol Netezik 100%
96%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
26%
20%
10% 0%
0%
0%
0%
Internet kávézó
E-magyarország pont
Teleház
Könyvtár
2%
2%
Kollégium
Telefon
0% Otthon
Iskolában
43. ábra Internet elérési szokások
A diákok Internet elérési szokásait vizsgálva láthatjuk, hogy majdnem minden diáknak van otthoni internetezési lehetősége, ami szép eredmény (az országos internet-penetráció csak 55%). Ám az is megfigyelhető, hogy a diákoknak csak 26% jelölte be azt, hogy az iskolában is internetezni szokott, ami két dolgot jelenthet: egy van otthon internet és nincs rászorulva az iskolai, nehezen elérhető (várni kell rá) Internetre, vagy bár otthon sincs Internete, de az iskolában sem jut hozzá. A diagramban szerepel még két hely, ha csak alacsony értékben is: a kollégium és a telefon. A kollégium alacsony értéke talán a kollégisták és kollégiumok alacsony számával is magyarázható, illetve az iskolában már említett kényelmi okokkal. A telefon ellenben új alternatívaként jelenik meg a diákságnál, akik a telefonálás mellett már, a közösségi oldalakat is a telefonjaikkal érik el.
41
3.2.2 Diákok IKT kompetenciája Diákok IKT kompetenciája 100% 90% 90%
86%
84%
78%
76%
80%
78%
74%
72%
70%
70% 62% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
la t ha sz ná
N yo
m ta tó
as zn á ne r) h
(S ca n só
In
fo rm
Ké p
ol va
Fa xf
la t
ál at sz n ha ol ó
én ym ás
Fá j lk ez el és
és re s sk e
In te
ác i
ó
In t
ke re sé se
az
Ví ru
rn et e
n
la t er ne t
ha s
zn á
tk ez el és áz a Tá bl
sz er ke sz ve g Sz ö
Sz ám
ító gé p
ha sz ná
té s
la t
0%
44. ábra Diákok IKT kompetenciája
A diákok eredményeit nézve azt láthatjuk, hogy a digitális korszakba nőttek, születtek bele. A leggyengébb eredményt a fénymásoló és fax használata érte el, ami érthető, hiszen faxszal még nem találkoztak, és a fénymásolón is csak egy gombot használnak. Ellenben látható a kompetenciák közel kiegyensúlyozott aránya. A diákok a digitális világ legtöbb területén otthonosan mozognak. A tanulók Internet használati szokásait elemezve (44. ábra) láthatjuk, mely területeken lehet hatékonyan eredményt elérni. Az Email 86%-os, az MSN 88%-os, és a Youtube 86%-os eredménye kimagaslik a többihez képest. Meglepő adat, hogy a webes chatezési lehetőségek a diákoknak sem tetszik. Manapság lassan a csapból is az folyik, hogy a diákok a közösségi hálózatokon élnek, ennek ellenére a felmérésben szereplő három közösségi oldalból csak a magyar IWIW ért el értékelhető eredményt. A másik kettő: a Facebook 46%- a és Hi5 2%- a már-már elhanyagolható eszköznek tűnik. Meglepően magas a hírek olvasása. (A diákok szeretnek jól tájékozottak lenni.) A tananyagokhoz kapcsolódó anyagok keresése mind kettő 74%-ot kapott.
42
Diákok Net használata 100% 90%
88%
86% 80%
80%
74%
76%
74%
86% 76%
70% 60% 48%
46%
50% 40% 30%
24%
20% 8%
10%
2%
O nl in
e
já té
ko k
Pi ca sa
be tu Yo u
oo k Fa ce b
H i5
SN
IW IW
né
M
zé s)
s (F ilm
so l
ko zá s
Sz ór a
Ki ka pc
re s ke k
an ya go
Ta na n
ya gh oz
ka p
cs ol ód ó
ód á
és e
ás a ol va s
C ha
H ír e k
Em ai
l
t
0%
45. ábra Diákok Internet használati szokásaik
A felmérésből kitűnik, a diákok szívesen használják az internetet kikapcsolódásra is. A válaszadók 80% ebbe a körbe tartozik. A filmnézést 76% jelölte be, ami arra utal, hogy az interneten elérhető tartalmak (youtube videók, film megosztókon terjedő tartalmak) alapjukban lehetnek képesek befolyásolni a diákok gondolkodását ugyanúgy, mint azt a Hollywoody filmeknél már megszokhattuk. Az online játékok viszont meglepően rosszul szerepeltek annak a fényében, hogy az MMORPG4 lassan kiszorítják a régebbi játékokat, és a játékon belüli közösségek létrehozását támogatva szereznek egyre több előfizetőt. A kérdőív a diákok esetében is kitért a Web 2.0 eszközök ismeretére (45. ábra). Itt több érdekesség is feltűnik. Az értékek elég alacsonyak a nethasználatnál kapott értékekhez képest. Nethasználat esetén 60% az átlag (ha a Hi5 és a Picasát nem számítjuk, akkor 70%), addig a Web 2.0 esetben csupán 45%. Meglepő továbbá, hogy a youtube 86% nethasználatnál, videó megosztóknál csak 66%-os eredményt kapott, holott nem csak a Youtube létezik, mint videó megosztó. Ebből azt a következtetést kell levonnom, hogy a diákok a kérdőívet vagy nem olvasták el, vagy nem értették. Hiszen a 20% eltérés igen jelentős.
4
MMORPG: Massiv Multiplayer Online Role-playing Game: Nagyon sok szereplős, online szerepjáték. (Pl.
WoW, LineAge, Runes of Magic, stb.)
43
44
47. ábra Diákok véleménye
ta
it
je
le n
ná
ta
ná l
W eb
s
yú ...
zö k
4,4
je zé
tn
ki fe
te rn e
es zk ö
o. ..
Vi rt
ol
lis
vi lá
go k
k
k
zt ó
da la
m eg os
uá
Li nk
Au kc ió s
k
tá lo k
sz tó
Po r
eg o
ak
40%
2. 0
In
eb 2. 0
az
W 3,7
m
el ha sz
a
cs op
m un ka
Ké pm
io ld al
ók
40%
e
ná rf
ze tt
cs op or t
vé g
a
3,6
ud od ja -
a
li –e
gé pp el
ja
yé ni m un ka
ös sé g
sz t
la p
42%
20 .T
ha
.É rd ek
sz ám ító
ot iv ál
eg
s 3,6 3,8
18
a
az
ní tá
Kö z
ke zd ő
m eg o
s
50%
–e
ál ja
m
ja
ta
3,8
m ot iv
ny ire
tá lis
t
Vi de ó
él ye
ia lk al m az ás ok
W ik i
60%
né
yi re
M en
ot iv ál
fro n
rn et e
da
60%
re t
.M en n
m
a
In te
4,2
16 .
ja
az
..
iro
Sz em
nl in e
70%
19 .S ze
17
ny ire
ot iv ál
ál at
.. 3,8
.M en
m
lja
ha sz n
ná la t
gé pe t
O
Bl og
62%
15
ny ire
pe k
as zn á
ító gé
ha sz
ító
4
.M en
it h
sz ám
.M en ny
a
k
sz ám
gé pe
ln ia 4,5
13
k
ha sz ná
sz ám ító
a
a
dj
os na k
tu
Diákok Véleménye
nt os na
nt
fo
fo
yi re
20%
14
ta rtj a
ér zi
10 .M en n
ire
yi re
.M en ny
12 .M en n
11
Diákok Web 2.0 eszközök ismerete
100%
90%
80%
66% 58% 48% 40% 34%
30%
18% 26%
10%
0%
46. ábra Diákok Web 2.0 eszközök ismeret
3.2.3 Diákok véleménye és az iskolai lehetőségük
A diákokat is megkértem 1 és 5 között pontozzák a kérdéseket a szerint mennyire fontos
nekik.
5
4,3
3,5 3,6 3,8
2,5 3
1,5 2
0,5 1
0
A diagramon látszik, hogy a diákok fontosnak érzik az elektronikus tanulást, és szeretnék, ha a tanár használná ezeket az órákon. A különböző tanítási stílusokat is pontozták és néhány igen érdekes eltérés tapasztalható benne, a diákok a frontális tanítást nem utasítják el annyira, mint mi eddig gondoltuk. Viszont a számítógépes csoportmunkát sem preferálják sokkal jobban, ami annak a fényében érdekes, hogy 4,3 értéket kapott az a kérdés hogy a „tanár használja-e az internet nyújtotta lehetőséget az oktatásban.” Frontális tanítás Egyéni munka Csoportmunka Számítógéppel végzett csoportmunka
3,6 3,8 3,6 3,7
3. Táblázat Tanítási stílusok hatásossága
3.3.
Tanár – Diák összehasonlítás
Két diagramot szeretnék még megmutatni a kérdőívek eredményeképpen, hogy az adott válaszokat grafikusan is össze tudjuk hasonlítani. Tanár-Diák összehasonlítás mire használják a Netet 100%
95% 91%
90%
88%
86% 82%
80%
86%
80%
74%
76%
74%
76%
70%
64% 59%
60%
50%
48%
50%
46%
40% 30%
27%
24% 23%
23%
20%
23%
14%
14% 8%
10%
5%
2%
Sz ór
as a Pi c
tu be Yo u
bo ok
ak
oz ás
Fa ce
H I5
IW IW
( fi lm
M SN
) né zé s
ás ló d ap cs o Ki k
ke r
es
és
ék Já t
Fo rrá s
t
s H ír o lv as á
C ha
Em ai
l
0%
Tanár
Diák
48. ábra Internet használati összehasonlítás
A diagramon látszik, hogy a diákok főleg a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket keresik inkább, míg a tanároknak az Internet is csak egy munkaeszköz.
45
Tanár-Diák összehasonlítás: Web 2.0 eszközök ismerete 100% 90% 80% 70%
66% 62% 59%
60%
60%
58%
59%
55% 50%
50%
45%
45%
48%
42% 40%
36%
30% 18%
20% 10% 0% Blog
Wiki
Google Dokumentumok
Közösségi oldalak Személyes kezdőlap
Tanár
Videó megosztók
Képmegosztók
Diák
49. ábra Web 2.0 eszközök ismeret, összehasonlítás
A képen jól látható, hogy a Web 2.0 ismeretekben, összességében nincs eltérés, de az eltolódás a diákoknál a kikapcsolódás, a tanároknál pedig a munka felé itt is látszik.
4.
Összegzés
A szakdolgozatomnak kettős célja volt. Az egyik bemutatni néhány Web 2.0 eszközt, melyet az oktatásban is felhasználhatunk, illetve ezeknek az egyszerű használatát. A másik pedig felmérni a tanárok és diákok digitális világban való jártasságát, és ezen belül a Web 2.0 eszközök ismeretét. A Nemzeti Alaptanterv digitális kompetenciáinál fontos szerepet kap az információ előállítása, bemutatása és cseréje. Ezen célok elérésében a Web 2.0 alkalmazások jó lehetőségeket biztosítanak. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a digitális kompetencia fejlesztése épp azért került be a NAT-ba, hogy lehetőséget nyújtson a hatékony és önálló tanulásban, illetve az élethosszig tartó tanulásban. A felmérés eredménye a tanároknál egyértelmű. A pedagógusok törekednek az újabb oktatási eszközök megismerésére és kipróbálásra. Úgy gondolják, minden lehetőséget meg kell ragadni a diákok minél erősebb motiválásához és az eredményesebb tanuláshoz. A diákok részéről nem ennyire egyértelmű a helyzet. Bár idejük nagy részét a világhálón töltik, ők leginkább szórakozási, kikapcsolódási céllal bolyonganak a neten. A Web 2.0 46
eszközöket bár használják, de nem ismerik. A tanároktól elvárják a legújabb technikák használatát, de ők maguk nem igazán lesznek motiváltak az új eszközöktől ( igaz az átlag 3,6 szinttel én is kiegyeznék). A dolgozatom végkövetkeztetése nem lehet más, mint hogy a jó tanár is holtig tanul. Mind módszereket, mind eszközöket, mind esetleges újabb tantárgyi témákat. A Web2.0 eszközök a mai fejletségi szintűkön is képes a modern oktatási eszközök megvalósítására (project munka, csoportmunka, portfólió), mind ezt környezetkímélő, és elegáns módon. A közeljövőben várható gyors terjedést segíthetnék olyan projektek, ahol a tanárok által már megvalósított oktatási eszközöket, mint egy eszközbankot vehetnének igénybe a tagok. Ehhez a Web 2.0-nál már megszokott Creative Common Licence5 nyújthatna lehetőséget. A webes oktatási eszközök használatával, a tanulási gondokkal küszködő diákok is könnyebben megtalálhatják az oktatás olyan formáját, mely a számukra megfelelő. A z adott
tananyag
több
módszerrel
történő
átadása
változatosabb,
színesebb
és
figyelemfelkeltőbb óramenetet, tanmenetet eredményez.
5
Creatve Common Licence: Közösségi licenc, mely a tartalmak szabad felhasználását (másolás, publikálás,
feldolgozás) tartalmazza. A feldolgozással létrehozott műnek is CC licenc kell, hogy legyen. A mű alkotóját minden esetben meg kell nevezni, a CC licences alkotások kereskedelmi célokra nem használhatók
47
5.
Felhasznált irodalom jegyzék
Benedek András: Digitális Pedagógia, Typotex kiadó, 2008, 264p Kárpáti Andrea – Hunya Márta: Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher Projekt I., Új Pedagógiai Szemle, Oktatás kutató- és fejlesztő intézet, 2009 február. Kozma Tamás - Sike Emese (szerk.): Pedagógiai informatika. A neveléstudomány szakirodalmi alapjai. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004, 274p Falus Iván (szerk.): Bevezetés a Pedagógiai Kutatás módszereibe, 3.kiadás Műszaki Könyvkiadó, 2000. 540p.
48
