Duna Egyesület Kulturális Központok Fejlesztésére ALAPSZABÁLY módosításokkal egységes szerkezetben A Duna Egyesület Kulturális Központok Fejlesztésére többször módosított Alapszabályának a 2014. október 3. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt jelenleg hatályos szövege (a módosított pontok aláhúzással kerültek megjelölésre): 1. Az Egyesület: 1.1 Neve: 1.2 Székhelye: 1.3 Működési területe: 1.4 Pecsétje:
Duna Egyesület Kulturális Központok Fejlesztésére 1126 Budapest, Orbánhegyi út 30. Magyarország 30 mm átmérőjű körbélyegző
2. Az Egyesület közhasznú szervezet, amely közhasznúsági jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 3. Az Egyesület célja és tevékenysége 3.1 Az Egyesület célja - a mindenkori törvény mindenkor érvényes jogszabályi rendelkezése figyelembevételével - képzési és kulturális kezdeményezések előmozdítása. 3.2 Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytat: a) általános iskolák, kollégiumok alapítása, létesítése és fenntartása; b) előadásokat, vitaüléseket, konferenciákat, sportrendezvényeket, stb. szervez és rendez;
kiállításokat,
zenei
valamint
c) nemzetközi nyári szemináriumok és más szemináriumok szervezése szakmai vagy egyéb képzés céljából fiatalok és felnőttek számára; d) a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése (mint focipályák biztosítása); a gyermek- és ifjúsági sport támogatása (mint sport rendezvények szervezése), az aktív szabadidő eltöltést elősegítő programok (kirándulások, túrák) megszervezése és megvalósítása. Az Egyesület a közhasznú tevékenységeit az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi el: a) általános iskolai nevelés-oktatás; kollégiumi ellátás, fejlesztő nevelés (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (1) és (2); „74. § (1) Az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. 1
(2) köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.” b) 14/2000. (VII. 12.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat közművelődési feladatairól 6. § (1), 7. § (1), illetve 8. § (1) b); „6. § (1) Az Önkormányzat közművelődési feladatkörében a) a kerületben kialakult művelődési hagyományokra, a kerület fejlesztésének koncepciójára építve, a közművelődési intézmények, a civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva közművelődési feladattervet fogalmaz meg, és valamennyi korosztály számára biztosítja az e rendelet szerinti közművelődési ellátást; b) a közművelődés sajátos eszközrendszerével elősegíti a kerület lakosságmegtartó képességének növelését, a civil társadalom önszerveződési folyamatának erősítését, a kerületi polgárok életminőségének, életesélyeinek javítását; c) elősegíti a kerület kulturális értékeinek (környezeti, szellemi, művelődési) hagyományainak feltárását, megismerését, ápolását, gazdagítását, továbbá a környezeti kultúra javítását, a városesztétikai kultúra fejlesztését; d) elősegíti a nemzettudat erősödését, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúrák megismerését, gyarapítását, a kultúrák közötti kapcsolatok ápolását; e) közreműködik az iskolarendszeren kívüli ismeretszerzési, tanulási, továbbképzési lehetőségek megteremtésében, támogatja az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységét; f) részt vesz a szabadidő kultúrált és művelődési célú eltöltésének feltételei biztosításában; g) gondoskodik a közművelődési lehetőségek, szolgáltatások, programok nyilvános meghirdetéséről (helyi sajtó, plakátok, műsorfüzetek, stb.).” „7. § (1) Az Önkormányzat a rendelet 6. §-ában felsorolt feladatok ellátása érdekében közművelődési intézményeket működtet és közművelődési közfeladatokat is ellátó kulturális közalapítványt támogat.” „8. § (1) Az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásában együttműködik ... b) a XII. kerületi székhelyű közművelődési célú társadalmi szervezetekkel,” c) kulturális szolgáltatás biztosítása (a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 7.); „13. § (1)2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: … 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;” d) az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; a gyermek- és ifjúsági sport támogatása (a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c)-e). 49. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: … c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben
2
meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában, e) az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját, e) fővárosi szintű sport és szabadidősport (a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) 8.) „23. § (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen: … 8. fővárosi szintű sport és szabadidősport;” f) kerületi sport és szabadidősport támogatása (a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) 17.) „23. § (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: ... 17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek;” g) Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat sportfeladatairól, a helyi sporttevékenység támogatásáról 3. § d), valamint 4. § (2). „3. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kötelező települési önkormányzati feladatok ellátása mellett az Önkormányzat a sportfejlesztési tervének meghatározása, megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít: … d) a gyermek-, ifjúsági sport, utánpótlás-nevelés, tömegsport rendezvényeinek segítésére, támogatására;” „4. § (2) Az Önkormányzat e rendeletben meghatározott feladatai végrehajtásában részt vállalhatnak a nevelési-oktatási intézmények, valamint civil szervezetek, egyesületek is.” 3.3 Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi nem közhasznú tevékenységeket folytat: a) diákotthonok, felsőoktatási intézmények, ifjúsági otthonok, képzési központok alapítása, létesítése és fenntartása; b) közreműködés élelmiszer segélyek osztásában c) külföldi és magyar egyetemi hallgatók közötti kapcsolatok fejlesztése, idegen nyelvű ismeretei tökéletesítése; d) ösztöndíjak adományozása felsőoktatási intézmények hallgatóinak, vagy olyan személyeknek, akik befejezték tanulmányaikat, és képzésüket kül- avagy belföldi intézetekben folytatni kívánják; e) folyóiratok és más publikációk kiadása az Egyesület célkitűzéseinek megismertetése érdekében;
3
f) egyedül élő diákok, felsőoktatási intézmények hallgatói, diákjai, ipari tanulók vagy fiatal munkások befogadása az Egyesület otthonaiba; g) személyek lelki és vallási gondozása. 3.4 Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 3.5 Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 3.6 Az Egyesület tevékenysége nem irányul nyereségszerzésre, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabály meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 3.7 Az Egyesület nem tűz ki politikai célokat, politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 3.8 Tevékenységi körébe eső kérdésekben együttműködik más egyesületekkel, állami és társadalmi szervekkel. 4. Az Egyesület a kitűzött célokat a következő eszközökkel valósítja meg: 4.1 Feladatai elvégzésére pályázatokat hirdet, jutalmakat tűz ki, illetve díjakat alapít. Az Egyesület székhelyén található hirdetőtáblán hirdet az mindenkori igénybe vehető szolgátásásokat, amelyeknek igénybevétele módjáról a titkárságnál további információt szerezhető. 4.2 Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak, b) állami és egyéb költségvetési támogatások, c) más magánszemélytől, illetve szervezettől kapott adományok, d) a rendezvények költség-hozzájárulásai, e) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel. 5. Az Egyesület tagjai: 5.1 Az Egyesület tagja lehet minden belföldi és külföldi természetes és jogi személy („Tagok”) akik ill. amelyek az Egyesület tagjai kívánnak lenni és a tagdíjfizetési kötelezettséget vállalják. A tagokat az Elnökség veszi fel. Az Elnökség indoklás nélkül elutasíthatja a felvételi kérelmet. Fellebbezésnek az elutasítással szemben helye nincs. 5.2 Az Egyesület tagjai lehetnek azon személyek, akik a 3. pontban meghatározott célok érdekében kívánnak tevékenykedni, elfogadják az Egyesület alapszabályát és akiket az Egyesületbe - kérelmükre - felvesznek. 5.3 A tagsági jogviszony a nyilvántartásba vétellel kezdődik, az ahhoz fűződő jogok csak a nyilvántartásba vételt követően gyakorolhatók. A nyilvántartást az Elnökség vezeti.
4
5.3.1 A természetes személy tagok jogaikat személyesen, vagy meghatalmazott útján, a nem természetes tagok képviselőik útján gyakorolhatják. 5.3.2 Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, a tagok részt vehetnek az Egyesület összejövetelein, rendezvényein, azokon felszólalhatnak, javaslatokat, észrevételeket tehetnek, szavazhatnak, választhatnak, és amennyiben a közügyek gyakorlásától nincsenek eltiltva, választhatók az Egyesület bármelyik tisztségére. Minden tagnak egy szavazata van. 5.4 Minden tagnak óvnia kell az Egyesület érdekeit és tekintélyét, figyelembe kell vennie az Egyesület alapszabályát és tekintettel kell lennie az Egyesület szerveinek határozataira. Minden tag köteles a tagdíjat fizetni. 5.5 A tagsági viszony megszűnik: a) lemondás b) törlés c) kizárás d) elhalálozás e) a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén. 5.6 Minden tag bármikor egyoldalúan megszüntetheti tagsági viszonyát, amelyet az Elnökségnek köteles bejelenteni. 5.7 A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. 5.8 A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. 6. Az Egyesület vezető szervei: 6.1 Közgyűlés 6.2 Elnökség 6.3 Felügyelő Bizottság 7. A közgyűlés 7.1 Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. 7.2 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak: a) az alapszabály megállapítása és módosítása b) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy a feloszlásnak a kimondása c) az Egyesület feloszlása esetén az Egyesület vagyonáról való rendelkezés d) a költségvetés meghatározása 5
e) az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása és felmentése f) a tagok kizárás elleni fellebbezésének elbírálása g) az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznúsági melléklet elfogadása. Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület köteles a közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. 7.3 Az Egyesület választott szervei és tisztségviselői a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel. 7.4 Az Egyesület elnöke a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az év első 6 hónapjában köteles összehívni (rendes közgyűlés). 7.5 Az Egyesület Elnöksége határozatban rendkívüli közgyűlést is összehívhat. Köteles összehívni a rendkívüli közgyűlést 6 héten belül, ha ezt a bíróság elrendelte, illetőleg ha ezt a tagok 1/3-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ebben az esetben, a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 7.6 A közgyűlést az Egyesület székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag hozzájárulásával lehet. Az összehívás a napirend közlésével ajánlott levélben, visszaigazolható e-mail útján történhet. A meghívó elküldése és a közgyűlés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelnie. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 7.7 A tagok előterjesztései és választási javaslatai csak akkor iktathatók be a közgyűlés napirendjébe, ha az előterjesztések és javaslatok tagoktól származnak és a közgyűlés előtt 1 héttel írásban benyújtották az Elnökségnek. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 7.8 A közgyűlést az elnök vezeti (lsd. 9.1 pont), akadályoztatása esetén az alelnök (lsd. 9.2 pont) helyettesíti, annak akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tag (lehetőség szerint elnökségi tag). A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel jegyzőkönyvvezetőt választja meg. A jegyzőkönyvvezető feladata a szavazatok számlalása, valamint a közgyűlésről a jegyzőkönyv elkészítése, amelyből a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők szám aránya megállapítható. 6
A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének a jelenléte szükséges. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább egy órának, legfeljebb pedig 15 napnak kell eltelnie. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés határozatképességének feltétele az is, hogy az eredeti meghívóban figyelmeztessék a tagokat a távolmaradás következményeire, és rögzítsék a megismételt közgyűlés időpontját. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és közgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá.
közgyűlés
elnöke,
a
7.9 A közgyűlés nyilvános. 7.10 A közgyűlés a határozatait – főszabály szerint - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Egy döntés vagy választás érvényességéhez azonban az szükséges, hogy szavazattal rendelkező tagok közül legalább 3 mellette szavazzon. Érvényes határozatok - kivéve a rendkívüli közgyűlést - csak a napirenden szereplő kérdésekben hozhatók. Az éves beszámoló jóváhagyása a közgyűlés általános határozathozatali szabályai szerint történik. Az alapszabály-módosítás esetén 3/4-es szótöbbség szükséges. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 7.11 A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. 8. Elnökség
7
8.1. Az Elnökség 5 tagból áll, akiket a közgyűlés e tisztségre nyílt szavazással a tagjai sorából 3 évi időtartamra választ. 8.2 Elnökség tagja lehet bármely személy, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy, c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. „A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte” (Ecstv. 39. § (1) bekezdése). 8.3 Az Elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8.4 Az Elnökség tagjainak megbízatása határozott időre, 2017. december 31. napjáig szól. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók, tisztségükről lemondhatnak. Az Elnökség tagjai csak akkor hívhatók vissza, amennyiben tevékenységük során megsértik Magyarország Alaptörvényét, Magyarországon hatályban levő jogszabályokat, az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit, illetve az Egyesület közgyűlésének határozatait. 8.5 Az Elnökség legalább évente egyszer rendes ülést tart, az ülés vezetése az elnök feladata, akadályoztatása esetén az ülést helyettese vezeti. Az Elnökség ülését az Egyesület székhelyére kell összehívni. Az összehívás a napirend közlésével ajánlott levélben, vagy email útján történhet. A meghívó elküldése és az Elnökség ülésének időpontja között legalább 10 napnak kell eltelnie.
8
Az Elnökség ülése nyilvános. 8.6 Az Elnökség akkor határozatképes, ha minden elnökségi tagot szabályszerűen meghívnak és közülük legalább hárman meg is jelennek. Az Elnökség legalább 3 tag pozitív döntésével hozza meg határozatait. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az Elnökség tagja a kizáró okról írásban előzetesen köteles az Elnökséget értesíteni. Ennek elmulasztásából eredő kárért felelős. 8.7 Az Elnökség feladata a közgyűlések közötti időszakban a közgyűlés határozatainak végrehajtása során az Egyesület tevékenységének irányítása. 8.8 Feladatkörébe tartozik mindaz, amelyeket az alapszabály nem utal más szervek hatáskörébe. Különösen: - az éves költségvetés, számviteli jelentés, mérlegbeszámoló, munkabeszámoló elkészítése - közgyűlések, illetőleg a közgyűlések elé kerülő előterjesztések, javaslatok, költségvetéstervezet és zárszámadás előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése. - a rendes és rendkívüli közgyűlés összehívása, az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőrzése. - az Egyesület vagyonának befektetéséről való döntés, az egyesületi tagok felvétele, kizárása és törlése. - a tagok kilépésének tudomásulvétele, valamint az erről szóló jegyzőkönyv készítése. 8.9 Az Elnökség köteles munkájáról a közgyűlésnek évente beszámolni. 8.10 Az Alapszabály felhatalmazza az Elnökséget arra, hogy belső szabályzatban szabályozza az Egyesület működését, a szolgáltatásai igénybevételének módját, a beszámolói közlésének nyilvánosságát.
9
9. Az Egyesület elnöke és alelnöke, pénztáros, jegyzőkönyvvezető. 9.1 Az Egyesület elnöke összehívja a közgyűlést és az elnökségi ülést, és azokon elnököl. Ellenőrzi az Egyesület szervei által kiadott határozatok végrehajtását, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását. 9.2 Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. E minőségében az elnököt megillető összes jogokat gyakorolja. 9.3 A jegyzőkönyvvezető feladata a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítése, amelyből a testületi döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők szám aránya megállapítható. Az Elnökség döntéseinek és a közgyűlés határozatainak az érintettekkel való közlése tértivevényes, ajánlott levélben, illetve e-mail útján vagy személyesen történhet. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés biztosítása az Egyesület székhelyén a jegyzőkönyvvezető feladata. 9.4 A pénztáros az Egyesület szabályszerű pénzügyi és számviteli rendjéért felelős. A pénztáros köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 10. Az Egyesület Képviselete 10.1 Az Egyesület képviselete együttes, amely alapján bármely két elnökségi tag, együttesen jogosult az Egyesület képviseletére. Az Egyesület képviselete úgy történik, hogy az Elnökség bármelyik kettő tagja az előre leírt, előnyomott vagy nyomtatott Egyesület neve alá együttesen aláírják nevüket. 10.2 Az Elnökség vagy a közgyűlés saját hatáskörébe tartozó ügyekben ( kivéve a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyeket) megbízhat más személyeket is az Egyesület képviseletével, konkrét egyesületi feladat megvalósításával, egy vagy több vállalkozásának vezetésével. A megbízás nem terjedhet ki az Egyesület egész tevékenységére. 11. Felügyelő Bizottság
10
11.1 A közgyűlés három Felügyelő Bizottság tagot választ három éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság tagjai újraválasztása lehetséges. A Felügyelő Bizottsági tagság a tisztség elfogadásával jön létre., amely munkaviszony keretében nem látható el. 11.2 Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az a személy, aki a) az Elnökség tagja, b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. e) olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 11.3 A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása 2017. december 31. napjáig szól. A Felügyelő Bizottság tagjai újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók, tisztségükről lemondhatnak. 11.4 A Felügyelő Bizottság tagjai csak akkor hívhatók vissza, amennyiben tevékenységük során megsértik Magyarország Alaptörvényét, Magyarországon hatályban levő jogszabályokat, az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit, illetve az Egyesület közgyűlésének határozatait. 11.5 A Felügyelő Bizottság folyamatosan ellenőrzi az Egyesület működését, gazdálkodását, vagyon- és pénzkezelését. A Felügyelő Bizottság megvizsgálja az évi zárszámadást és a következő évi költségvetés előirányzatát. 11.6 A Felügyelő Bizottság tanácskozási joggal vesz részt az Elnökség, illetőleg az Egyesület bármely más szervének ülésén. A Felügyelő Bizottság tagjai – mint az Egyesület rendes tagjai – a közgyűlésen szavazati joggal vesznek részt. 11.7 A Felügyelő Bizottság köteles a a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
11
Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 11.8 A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 11.9 A Felügyelő Bizottság döntését minden Felügyelő Bizottság tagja jelenlétében egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 12. Az Egyesület megszűnése 12.1 Az Egyesület megszűnik, ha a) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy b) a közgyűlés megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. 12.2 Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a GFB - Gesellschaft zur Förderung von Bildungszentren-nak (székhely: A-1040 Bécs, Favoritenstrasse 24. Nyilvántartási szám: ZVR-Zahl 752733776) kell átadni. A GFB - Gesellschaft zur Förderung von Bildungszentren (székhely: A-1040 Bécs, Favoritenstrasse 24. Nyilvántartási szám: ZVR-Zahl 752733776) osztrák egyesületre száll át, amely azt azonos közhasznú célokra fordítja A GFB - Gesellschaft zur Förderung von Bildungszentren a felosztott vagyonból való részesedése mértékéig köteles helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 13. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ecstv.) rendelkezései az irányadóak. Záradék:
12
Alulírottak, igazoljuk, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosítások aláhúzással került jelölésre. Budapest, 2014. október 3.
dr. Vallejos Meana Matias Elnökség tagja
Molina Pertschy István Elnökség tagja
Tanúk: 1. Név: Philip Crossey Lakcím: 1126 Budapest, Orbánhegyi út 30. 2. Név: Gomez-Rodulfo Pinilla Ramón Lakcím: 1126 Budapest, Orbánhegyi út 30.
13
