DUFiókák 1. sz. Családi napközi
SZAKMAI PROGRAM 2014
Családi napközi neve: DUFiókák 1. sz. Családi napközi Címe: 2400 Dunaújváros, Dózsa Gy. út 37. fszt. 6. Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 7:00-16:00 Ellátási terület: ország egész területe Férőhelyszám: 7 fő
Szolgáltatást nyújtó személy (tanúsítványos): Szabóné Móró Csilla Telefon: 06/25/551-128 E-mail:
[email protected] Honlap: http://komped.duf.hu/dufiokak/ Helyettes személy: Vénné Tóth Réka Viola Segítő személy: Vénné Tóth Réka Viola
Fenntartó neve: Dunaújvárosi Főiskola Székhely: 2400 Dunaújváros, Táncsics M. utca 1/a. Képviselője: Dr. András István E-mail:
[email protected] Telefonszám: 06-25/551-270
Szakmai program készítőjének neve: Debreczeni Csilla Telefonszám: 06/30/5875-366 E-mail:
[email protected]
Szakmai program érvényességi ideje: 5 év A szakmai program készítésének dátuma: 2014. május 5.
2
Ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői Dunaújváros megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén. A negyvennyolcezres város a megye második legnépesebb települése a megyeszékhely után. A városban 5 bölcsőde működik, melyeken keresztül 356 férőhelyet biztosítanak a helyi kisgyermekek számára. A várost kistelepülések veszik körbe, ahol a bölcsődés korú gyermekek ellátása nem, vagy csak részlegesen megoldott, ezért a környező településekről is a városi bölcsődékre támaszkodnak. Azon szülők, akik szeretnének visszatérni a munka világába elengedhetetlen, hogy meg tudják oldani kisgyermekük napközbeni ellátást. Tevékenységünkkel, a mára kialakult munkaerő-piaci helyzethez alkalmazkodva, szeretnénk támogatni azon 1-3 éves korú kisgyermekes családokat ahol az egyik vagy mindkét szülő a Dunaújvárosi Főiskola: a) munkavállalója és GYED-ről, GYES-ről vissza kíván térni a munka világába, illetve b) a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója. Családi napközink egész napos gondozást, nevelést nyújt az 1 és 3éves kor közötti gyermekek részére. A családi napközi működtetőjének felmérése szerint, a Dunaújvárosi Főiskola munkavállalói, hallgatói részéről jelentős igény mutatkozik a munkahelyi családi napközi létrehozására. A bölcsődékben nagyon nagy a túljelentkezés, így sok szülő nem tudja megoldani kisgyermeke napközbeni ellátást, ezért nincs lehetősége visszatérni a munka világába. A családi napközi megnyitásával szeretnénk segítséget nyújtani azon szülők számára, akik gyermekei nem nyernek felvételt a bölcsődébe, továbbá lehetővé kívánjuk tenni, hogy a szülők, a családi életük, a gyermeknevelés mellett, helytállhassanak a munka/tanulás világában is, akár az esetleges speciális munkarendjükhöz (egész napos ügyeletek, elhúzódó munkanapok) is alkalmazkodva időszakos gyermekfelügyeletet is biztosítunk. Lehetőséget szeretnénk adni azon édesanyák számára is, akiknek testi vagy szellemi fogyatékossággal született kisgyermekük van és fejlődésüket elősegítheti a kis létszámú gyermek közösség. Minden gyermek egyedi, és egyben különleges is. Fejlődésük is egyedi alapokkal indul, és különböző ütemben zajlik. Az összehasonlítás mindig kerülendő! A gyermekek fejlődést nem szabad siettetni, hagyni kell, hogy a saját ritmusukban haladjon. A 1-1,5 éves kisgyermek jellemzői: Mozgásfejlődés: Egyre biztosabban és egyre egyenletesebben jár, kevesebbszer esik el. Egyensúlya jobb, a karját már közelebb tartja a testéhez. Ha korábban elkezdett járni, esetleg már szaladni is tud. Járás közben akár már megfordulni is képes. Egyedül feláll. Támaszték nélkül is le tud ülni. Érdeklik a lépcsők, amire szeret felmászni, de lejönni még nem biztos hogy tud. Gyakran hason csúszva, háttal lefelé sikerül lekerülni róla. Állásból próbálkozhat lehajolni egy játékért, de még gyakorta elborul. A járás begyakorlása után elkezd
3
cipekedni, maga előtt tolni játékokat, esetleg zsinóron lévő tárgyat húzogatni. Játék gurulós autót ügyesen tologat. Labdát ügyesen rúg, vagy dob el. Manipuláció: Törekszik arra, hogy megfogja a kanalat, de egyedül még nem tud azzal enni („kétkanalas” etetési módszerrel szükséges etetni). Kanalat forgatja a kezében annak érdekében, hogy annak tartalma bekerüljön a szájba. Viszont ügyesen felcsipeget, és élvezettel majszolgat darabos ételeket. Poharat felveszi, leteszi, egyedül iszik. Kezébe adott krétával vonalat rajzol. 2-3 kockából tornyot épít, de inkább még lerombolni szereti. Kemény lapú könyvet lapoz. Egy kézben képes akár két tárgyat egyszerre tartani. Beszédfejlődés: Nagy érdeklődéssel hallgatja a kortársai beszédét. Szókincse (gagyogás vagy halandzsa szöveg) egyre bővül, és körülbelül 2-3 jelentéssel bíró szót mond. Saját babanyelvén beszélve felfedezhető a nyelv ritmusa, sőt hajlításokat is alkalmaz, valamint mimikával színesít. Ismerős zene hallatán dallamos hangot ad, később akár a gondozónőkkel is megpróbálhat együtt „énekelni”. Ha mérges valakire akár kiabálhat is. Az alaputasítások egyre szélesedő skáláját érti, és tudja követni (pl.: vedd el a labdát). Tanulja testrészeinek nevét. Tanulási képesség: Testrészeit ismeri. Könyvében bizonyos tárgyakat felismer. Kezd kialakulni a tulajdon fogalma: a te babád, apa táskája, stb. Próbál koncentrálni, nagyon odafigyelni arra, amit csinál, igyekszik is befejezni egy-egy tevékenységet. Ha valamilyen foglalatossága közben megzavarjuk, feltekint, majd képes visszatérni ahhoz, amit csinált. Szeret egyedül boldogulni. Élvezi a színlelt játékokat egyedül és másokkal is. Rájön arra, hogy a neve különbözik a többiekétől. Szociális fejlődés: Kedveli a társas összejöveteleket. Figyeli a kortársakat, vagy nagyobbak viselkedését, kommunikációját. Boldogságban szorosan magához öleli szerettét. Kezd elsajátítani különböző szociális képességeket: pl.: ha kér valamit, jelzi hogy köszöni amit kapott, köszön másoknak.
1,5-2 éves kisgyermek jellemzői:
Mozgásfejlődés: Hátrafelé is ügyesen megy. Biztosabban szalad. Képes megváltoztatni mozgásának az irányát, vagy hirtelen megállni, ha szükséges. Lassítani most tanul. Könnyedén leguggol és guggolva is játszhat. Lépcsőn is ügyesebben közlekedik, de egy kezével még falnak támaszkodik. Focizik, kis motort két lábbal hajt. Megtanul páros lábbal ugrani. Manipuláció: Egyesével is ügyesen lapoz. Szeret rajzolni, festeni. Megpróbál öltözni, vetkőzni. Zokniját leveszi. A cipzárt fül-le húzogatja. Mindent aprólékosan megvizsgál, leteker, lecsavar, benyom. Illeszt, és megtanul fűzni is. Dobáskor ügyesen céloz. Tárgyat feje fölé emelve dobja el. Egyik kezét a másikhoz képest szívesebben és többet használja. Játék barkács asztalnál vagy babakonyhánál szívesen tevékenykedik. Beszédfejlődés: 4
Akár 30 szavas szókészlete is lehet. Egyszerű kérdéseket tesz fel: mi ez, hová ment? Ezeket saját maga is válaszolhatja: labda, oda, el. Igen sok kétszavas kombinációt használ. Kezdi a birtokos névmásokat is beilleszteni szókincsébe. Ismerkedik a jelzőkkel, határozókkal. Tud tagadni, mondja a nemet. Megtanulja a párbeszéd ritmusát. Hol az egyik fél beszél hol a másik. Az egyik mindig kivárja, míg a másik befejezi a mondandóját. Tanulási képesség: Tud idézni az emlékeiből. Ismerős arcokat fényképről is felismer. Bonyolult utasításokat is követ. Sokat kérdez. Minden érdekli, nagyon kíváncsi. Jól megfigyel és utánozza a felnőtteket. Elkezd számolni. Azonos tárgyakat párosít. Az egyszerű kirakós játékok már nem jelentenek neki gondot. Önmagát nevén szólítja. Tükörben felismeri önmagát: arcára kent foltot már nem a tükörben próbálja letörölni, hanem saját magán. Elkezd szimbolikusan gondolkodni: játékait fantáziajátékokban alkalmazza. Képes történeteket kitalálni. Egyre összeszedettebb, határozottabb lesz. Szociális fejlődés: A társaságában lévő többi gyerekkel egyre jobban együttműködik, kezd szóba elegyedni velük. Próbál alkalmazkodni is, de játékát többnyire még nem adja oda. E téren még sok alapvető szociális útmutatásra van szüksége. Élvezi a felnőttek társaságát, igyekszik bevonni őket a játékába. A felnőttek figyelmét továbbra is harapással, rúgással, tiltott dolgok végzésével, vagy hisztivel kelti fel. Az alapszabályokat megérti, de nem mindig tartja be azokat. Élvezi a kisebb feladatok elvégzésében rejlő felelősséget.
2-3 éves kisgyermek jellemzői:
Mozgásfejlődés: Fürgébb. A lépcsőn váltott lábbal megy fel (1-1 lépcsőfokra egyet lép). Képes fél lábon is megállni rövid ideig. Triciklizik, azt pedállal hajtja ügyesen. Egy lépcsőfoknyi magasságból könnyedén leugrik. Próbálkozik nehezebb egyensúlygyakorlatokkal is (pl.: köveken lépked). Szereti a játszóteret. A másik mozdulatait viszonylag pontosan utánozza. Manipuláció: Ügyesen rajzol, színez. Rajzai már többnyire felismerhetőek. Szeret színezni. Egyedül öltözik, a gombot gond nélkül begombolja. Tisztán étkezik. Kísérletezik az olló használatával. Ujjbábokkal tud bábozni. Beszédfejlődés: Szókincsében megjelennek a múlt, jelen, jövő fogalmakkal kapcsolatos szavak. Lassan rájön, hogy a beszéde nem önös, hanem társas célokat szolgál. Tanulási képesség: 10-ig számol. Két tárgyat párosít, például szín alak, méret szerint. Működik a képzelete: egyszerű történeteket képes kitalálni. Múltbéli, izgalmas eseményeket felidéz, elmeséli. Már látja tetteinek következményeit: ha feldől a pohár, kiborul ami benne van. Kirakós játékokkal jól boldogul. Babáját öltözteti, szeret utánzós játékokat játszani. Tudja, hogy fiú vagy lány. Szociális fejlődés: 5
Határozott öntudata van. A siker alapvető fontosságú számára. Szereti, ha dicséretet kap. A saját játékait, személyes mozgásterét félti. Tisztában van mások érzelmeivel, főleg a szomorúságra reagál intenzíven, együttérzését kimutatja. Ilyenkor megpróbálhat segíteni szomorú társán. Egyre magabiztosabb ismeretlen helyzetekben. Idegen gyerekekkel is könnyen felveszi a kapcsolatot. A szabályokat jobban betartja, egyre kevesebbet hisztizik. Lassan szobatisztává válik.
A szolgáltatás célja, feladatai, alapelvei A célunk, hogy a családi napközi megnyitásával olyan családbarát munkahelyet, illetve oktatási intézményt hozzunk létre, amely elősegíti a munka/tanulmányok és a magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. Ennek érdekében, kérdőívek segítségével, folyamatosan tájékozódunk az aktuális igényekről. A DUFiókák 1. sz. Családi napközi az 1-3 éves kisgyermekek fejlődésének megfelelő, a legmagasabb minőségű nevelési, gondozási, étkeztetési, higiéniás, biztonsági feltételeknek kíván megfelelni. Célunk egy olyan családi napközi, ahol érzelmileg meleg, biztonságos egészséges környezetben otthonosan mozgó kisgyermekek élik boldog, élményekben gazdag gyermekkorukat. Azt valljuk a gyermek a családé és a legjobb helye a családban van. Ennek elérése érdekében a családi napközi vezetői, és segítő alkalmazottai közös összefogással arra törekszenek, hogy korrekt, kiszámítható együttműködést alakítsanak ki a szülőkkel, családokkal. Tiszteletben tartjuk a családok egymástól eltérő értékrendjét, a gyerekek egyéniségét. Fontosak tartjuk a zene szeretetének elősegítését, a ritmus, az ének és a dal beolvasztását a mindennapokba, a játékba, a fejlesztő foglalkozásokba. A családi napköziben sokrétű zenei élmény átélésére törekszünk. Kiemelt szakmai céljainkat a gondozás-nevelés alapelveivel és feladataival összhangban határoztuk meg. Fontos, hogy családias, meleg, barátságos, biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben, személyre szóló, differenciált bánásmóddal foglalkozzunk a gyerekekkel. Figyelembe vesszük a gyerekek egyéni sajátosságait, igényeit és problémáit. Célunk, a gyermekek egyéni fejlettségét szem előtt tartva, a családdal együttműködve, megértő és következetes nevelőmunkával támogatni a gyermekek testi, szellemi, érzelmi fejlődését, életük ezen meghatározó szakaszában. Ízléses környezetet, családias, meghitt légkört alakítottunk ki, hogy a ránk bízott gyermekek szívesen jöjjenek a napközikbe, szüleik őket biztonságban tudva láthassák el teendőinket. A szülőkkel, intézményekkel és más hatóságokkal, felügyeleti szervekkel a jó kapcsolatot kiemelten fontosnak tartjuk. Alapelvek: -
A szülőkkel való szoros jó kapcsolat;
-
A gondozás és nevelés egysége;
-
Az egyéni bánásmód;
-
Állandóság és rendszeresség; 6
-
A más nemzethez/etnikumhoz tartozás tiszteletben tartása;
-
Az aktivitás és Önállóság támogatása;
-
A gyermek elfogadása és személyiségének megbecsülése;
-
A pozitívumokra támaszkodás;
-
Az egységes nevelő hatások elve;
-
A gyermekek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása.
Együttműködés a szolgáltatáson belül és a tágabb környezettel A szülőkkel való kapcsolatunk meghatározó és elsődleges fontosságú. Tiszteletben tartjuk a családi nevelés szokásait, a gyermek személyre szóló gondozása terén törekszünk a családi napközi és a család nevelésének összhangjára. Elismerjük a szülő elsődleges szerepét és befolyását a gyermek fejlődésére. A szülő kívánságainak megfelelően járunk el, ha ez nem szorítja háttérbe a családi napközibe járó többi gyermek érdekét és nem ellenkezik a napközi vezető szakmai tudásával és a családi napközi szakmai módszertani elveivel. Minden olyan esetben, amikor el kell térni a szülő kívánalmaitól, olyan megoldást kell találni, amelyet a szülő is elfogad és helyesel. A családi napközi vezető és az ide járó gyerekek szülei között elengedhetetlen a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és megbecsülésen alapuló partnerkapcsolat, amely a gyermekek jó közérzetének és harmonikus fejlődésének érdeke. Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a családi napközi vezető között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatosan tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban egymást. A tájékoztatás mindig hiteles, személyes hangvételű (nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó kell, hogy legyen. Az együttműködésben törekszünk a mellérendelt szerep kialakítására, ez a partneri viszony alapja. Nevelési tanácsokat soha nem direkt formában ad a családi napközi vezető, hanem megoldási lehetőségeket kínál fel, amelyből a szülő választhat. A szülők maximális diszkrécióra számíthatnak a családi napközi dolgozóitól és bizalommal fordulhatnak feléjük. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a szülők tudomása nélkül nem kérhetünk információt a gyermekről sem nevelési tanácsadótól, sem védőnőtől stb. Ezek az együttműködések első sorban a szolgáltatás hatékonyabbá tételét, illetve s szülősegítő szolgáltatások célját szolgálhatják. Kapcsolat a fenntartó által működtetett másik napközivel A Dunaújvárosi Főiskola két családi napközit tart fenn, melyek szoros napi kapcsolatban vannak egymással. A nagyobb rendezvények, ünnepek programjait egymással egyeztetve összhangban készítik el. Szakmai továbbképzések után egymással megosszák az új információkat. Kapcsolat más intézményekkel A városunkban lévő óvodai intézményekkel való együttműködés olyan tartalmas kapcsolat kialakítását tűzi ki célul, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ami a gyermek számára a zökkenőmentes 7
átmenetet biztosítja. Családi napközink törekszik a helyi egészségügyi szakemberekkel való kapcsolattartásra, elsősorban a védőnői szolgálattal és a gyermekorvosokkal. A családokkal, bölcsődékkel és lehetőség szerint hasonló profilú gyermekintézményekkel való kapcsolat befolyással van működésünkre illetve programjaink összeállítására.
Személyi feltételek A DUFiókák 1. sz. Családi napközi gondozója és vezetője Szabóné Móró Csilla, állandó segítője pedig, aki egyben a helyettese is Vénné Tóth Réka. Mindketten kétgyermekes édesanyák. Csilla szakmai végzettségét nézve csecsemő és kisgyermekgondozó-nevelő, 12 éves bölcsődei tapasztalattal. Elhívatott a zenei nevelés fontossága mellett, ezért az mellett, hogy folyamatosan bővíti ismereteit, elvégezte a Zenei nevelés a bölcsődében elnevezésű tanfolyamot is. Réka második gyermeke születését követően döntött úgy, hogy kisgyermekekkel szeretne foglalkozni, ezért megkezdte a kisgyermek gondozó nevelő képzést, melyből idén májusban fog vizsgázni. Mindketten rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges családi napközi tanúsítvánnyal, melyet a Csodacsalád Egyesület szervezésében 2014 áprilisában végeztek el sikeresen.
Tárgyi feltételek Az DUFiókák 1. sz. Családi napközi Dunaújváros központjában, a Főiskola közvetlen környezetében, a Kerpely Antal Kollégium földszintjén található. A Főiskola épületeitől gyalogosan maximum 5 percnyire van. Rendelkezik parkolóval, kerékpár tárolóval és a közelben van helyi- illetve a távolsági buszmegálló is. Az épület bejárata akadálymentes, így babakocsival is könnyű a bejutás. Az ajtón beérve porta szolgálat működik, így a babakocsik felügyelet megoldott. A porta után jobbra fordulva, a folyosó egyenesen a DUFiókák 1-es és 2es számú családi napközihez vezet. A folyosó elején egy táncterem, majd azt követően női, férfi és mozgáskorlátozott mosdó található, ezekkel szemben pedig egy takarító helyiség. A folyosó végéhez érve egy elő ajtó válassza el a családi napköziket a kollégium többi részétől. A kollégiumi szobák az emeleten kaptak helyet, a földszinten más helyiség nincs. Az ajtón belépve jobb kéz felől egy kis iroda helység lett kialakítva, ez mellett elhaladva egy tágas öltőzőbe érkezünk, melyet a két napközi közösen használ. Az öltözővel szembe fordulva található a szülők részére kialakított előszobafal fogasokkal paddal, jobb kéz felől a DUFiókák 1-es napközi gyerekek méreteihez igazított, jelekkel ellátott öltözőszekrénye található, bal kéz felől pedig a 2-es napközié. A kisgyermekek és a szülők minél nagyobb kényelmét szolgálják a tágas előtérben elhelyezett kényelmes és praktikus öltőző szekrények. Az öltöző helység rendkívül tágas, így mindkét napközi számára egyszerre is kényelmesen használható. Az irodától balra, az öltöző résszel szemben egymás mellett két külön szoba nyílik, a két családi napközi részére. Szembe állva az ajtókkal a bal oldali az 1-es napközi bejárata. A szoba világos tágas, 20 m2-es helyiség. Az ajtón belépve szemben egy hatalmas ablak van, jobbra egy tolóajtó található, ami a 2-es napközbe vezet, balra pedig egy szintén toló ajtós megoldással a konyhába léphetünk be. A DUFiókák családi napköziben a bútorok (asztalok, székek, ágyak, polcok…) 8
és a szerepjáték-kellékek (babakonyha, „fodrászat”…) a 1-3 éves gyerekek testi méreteihez lettek kialakítva. Játékaink esztétikusak, minőségiek és változatosak; a szerepjátékok kellékei és a mesekönyvek éppúgy megtalálhatóak, mint az építő játékok, autók, labdák, babák, és a különböző fejlesztő játékok (kirakók, memória-játékok, toronyépítők…). Az 1-es napköziből a teakonyhába belépve, szemben található a konyhaszekrény, két tálcás mosogatóval, mikrohullámú sütővel, rezsóval, jobbra pedig a hűtő. A konyhaszekrényben külön van tárolva a két napközi konyhai felszerelése. A teakonyhát mindkét családi napközi használja, ezt időben elkülönítve, egymáshoz rugalmasan alkalmazkodva oldjuk meg. A teakonyhába belépve balra fordulva egy rövid folyosó végén jobbra található a gondozók részére kialakított öltöző és mosdó helység. A folyosó végén egy ajtó található, ami a napközikhez vezető folyosóra nyílik. A gyerekek részére kialakított mosdó helyiség a 2-es napközi öltöző szekrénye melletti ajtón belépve található. A mosdó kialakításakor figyelembe vettük a az 1-3 éve korú gyermekek kényelmét, ezért mindent az Ő magasságukhoz igazítottunk. A mosdóban van 2 kis vécé, 3 alacsonyan elhelyezett mosdókagyló, törülköző és fogmosó pohár tartó, külön-külön mindkét napközi számára jelekkel ellátva, egy pelenkázó jelekkel ellátott polcokkal, valamint egy zuhanyzó található. A fürdőszobát mindkét családi napközi használja, ezt időben elkülönítve, egymáshoz rugalmasan alkalmazkodva oldjuk meg. A belterület és a berendezés kialakítása ötvözi az intézményi és a családias jellemzőket, egy új hangulatot közös harmóniát teremtve, mely elsősorban a gyermekek és a szülők megelégedésére szolgál. Közvetlen udvar nem tartozik a családi napközikhez, azonban 100mes sétával a Főiskola ’C’ épületének zárt udvarán kialakításra került egy kisebb játszótér, a bölcsődés korú gyermek igényinek megfelelően. Az udvar rendezett, kulturált, lehetőséget ad szabadtéri étkezésre, foglalkoztatásra, játszásra, levegőzésre.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok A szülők elsődleges szerepét elismerő együttműködés Elengedhetetlen a szülők elsődleges szerepét elismerő együttműködés fontossága. A családi napközi vezető és a családi napközibe járó gyermekek szülei között nélkülözhetetlen a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, megbecsülésen alapuló partnerkapcsolat kialakulása a gyerekek jó közérzete és harmonikus fejlődése érdekében. A családi nevelés az elsődleges a személyiség megalapozásában, a napközi kiegészítő és továbbépítő feladatokat lát el. Az ellátást nyújtó személy a gyermek felügyelete, nevelésegondozása során figyelembe veszi az otthon kialakult szokásokat, a jellegzetes reakciókat, a gyermek érdeklődését. A szülőkkel való kapcsolattartás konkrét formái lehetnek: a szülővel történő fokozatos beszoktatás, a mindennapi személyes beszélgetések, szülőcsoportos beszélgetések aktuális kérdésekről, problémákról stb. 9
A gondozás, nevelés egysége A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A családi napközi dolgozói kitüntetett jelentőséget tulajdonítanak – különösen a csecsemők esetében - a gondozási műveleteknek. Törekednek arra, hogy az etetés, az öltöztetés, a pelenkacsere naponta többször ismétlődő apró eseménye örömteli legyen a gyermek számára. Figyelembe veszik a gyermek igényét, ízlését, jó hangulatot teremtenek, a kölcsönös bizalmon alapuló meghitt kapcsolat kialakulása érdekében. Az idősebb, önkiszolgálásban már jártas gyermekeknél sem szorul háttérbe a gyermek jó fizikai közérzetéről való gondoskodás. Ez megnyilvánul abban, ahogyan a családi napközi dolgozói törődnek az önállóan öltöző gyermekek rendezett öltözékével, külső megjelenésével, a kulturhigiéniás és más viselkedései szokások betartásával, az étkezéseknél figyelembe veszik étvágyukat, egyéni ízlésüket. A nagyobb gyermek már szeret tevékenykedni, jártas az önkiszolgálásban. A felnőttnek tudnia kell, hogy az erre való igény és képesség az egyes területeken más és más mértékű, ráadásul a gyermek fizikai és pszichés állapotától függően is változhat. A gyermek dicséretnek veszi, ha időnként feladatokkal bízzák meg őt, azonban csak szabad akaratából vehet részt például a családi napközi működésével kapcsolatos feladatok végzésében. A kisebb gyermekek felügyeletét, ellátását rábízni tilos. A gyermekek életkorának emelkedésével egyre nagyobb szerepet játszik a kapcsolatok alakulásában a gondozási időn kívüli együttlét: az éneklés, mondókázás, verselés, mesélés, a gyermek játékának és más tevékenységének figyelemmel kísérése és támogatása, esetenként segítése vagy az azokban való részvétel, valamint a kötetlen beszélgetés.
Programunk főbb tevékenységi körei A játék A megismerés, önkifejezés eszköze, a gyermeki fejlődés alapvető tevékenysége, egyúttal a gyermeki öröm forrása. Hozzájárul a világ megismeréséhez, segíti a testi, értelmi és szociális fejlődést. Az alkotótevékenység Ezek révén, mint a rajzolás, festés, építőjátékok, konstrukciós játékok, fejlesztjük az észlelést, a tapintást, a szem és a kéz koordinációját, a finommotorikai mozgást, az önkifejezést, az alkotókedvet. A verbális fejlesztés
10
Az érzelmi, értelmi, szociális fejlődést szolgálja, az ismeretszerzés, a tapasztalatszerzés eszköze. Nagy jelentősége van a verseknek, meséknek, a bábozásnak a szókincsbővítésben, tanulásban. A környezeti nevelés A környezetismeret a szűkebb és tágabb környezet, a család, a természet, az évszakok megismerését szolgálja. Játékos foglalkozásokat szervezünk a szobában és a kertben egyaránt. A foglalkoztatás során az egyszerűbbtől haladunk a bonyolultabb felé. Témáink, például: én és a család; otthonunk; kertünk; növények; állatok; tágabb környezetünk: utca, közlekedés; stb. Az egészséges életmódra nevelés Keretében fontosnak tartjuk a mozgást, a szabadtéri játékokat, szép időben a szabad levegőn történő étkeztetést, foglalkoztatást. Törekszünk a helyes higiénés szokások kialakítására (tisztálkodás, kézmosás, fogmosás, öltözködés, a kulturált étkezés szabályainak betartása, stb.). Az egyéni bánásmód A családi napközibe járó gyermekek jó közérzetének, harmonikus testi-lelki fejlődésének alapfeltétele, hogy a családi napközi vezető:
törekedjen a rábízott gyermekek megismerésére, egyéni igényeik, tulajdonságaik felismerésére, jelzéseik, reakciók, megnyilvánulásaik megértésére, és mindezeket figyelembe véve gondoskodjék róluk;
tartsa tiszteletben a gyermek egyéni fejlődési ritmusát, ne sürgesse, hanem a megfelelő környezet kialakításával és a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodó bánásmóddal segítse elő a fejlődést;
a családi napközibe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását, akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, viselkedése bizonyos esetekben különbözik a szokottól, nehezen elfogadható;
tartsa tiszteletben, fogadja el a gyermek vallási, világnézeti, etnikai stb. hovatartozását és segítse őt e szerint élni. Az egyéni bánásmód segítse elő a gyermekek egymással való harmonikus kapcsolatának, az egymás iránti empátiának, elfogadásnak és megértésnek a fejlődését is.
Állandóság és rendszeresség A csecsemő és kisgyermek tájékozódásának, jó szokásai kialakulásának alapja, hogy a vele kapcsolatos események megszokott helyen, időben és sorrendben történjenek. A gyermek számára megkönnyíti a csoportba való beilleszkedést, és megalapozza a biztonságérzetét a mindennapos események, az étkezés, a játék, a tanulás stb. rendje. A más nemzethez/etnikumhoz tartozás tiszteletben tartása
11
A családi napköziben is szükséges, hogy a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségeinek megfelelő segítséget kapjon identitástudata kialakulásához, fejlődéséhez, saját kultúrájához kapcsolódó hagyományok követéséhez. Kapjon lehetőséget arra, hogy más kultúrát is megismerjen és tiszteljen. Az aktivitás és önállóság támogatása Az a gyermek, akinek szeretetteljes a kapcsolata a szüleivel és azzal a felnőttel, akinek gondoskodására van bízva, örömmel foglalja el magát, változatosan és elmélyülten játszik, tevékenykedik. Ahhoz, hogy tudjon eleget mozogni és játszani, nyugodt környezetre, biztonságos, tágas játszóhelyre és korának, érdeklődésének megfelelő tevékenységre ösztönző játékokra van szüksége. Az önállóság és az aktivitás tekintetében jelentős különbségek vannak a gyermekek között. Egy gyermek esetében is különböző mértékű lehet az önállóság és az aktivitás az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan, mert azok többek között a fizikai és a pszichés állapotától függően is változhatnak. Az érdeklődés felkeltése, az érdeklődési kör bővülésének segítése. A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. A gyermek tevékenységéhez igazodó élmények, helyzetbefogadásai minták biztosítása. Az önállóság és a kreativitás támogatása. Az önálló választás képességének támogatása. Ismeretnyújtás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése. A gyermek tevékenységének támogatóbátorító odafigyeléssel kisérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése. A gyermek elfogadása és személyiségének megbecsülése Ahhoz, hogy a gyermek bízzon a felnőttben és elfogadja irányítását, éreznie kell őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését. A családi napközi vezető a gyermeket partnernek tekinti, ismeri és elismeri a gyermek kompetenciáját és ehhez igazodó választási és döntési lehetőséget nyújt számára. Együttműködésére, belátására építve pozitív példát nyújtva éri el, hogy a gyermek az együttélés alapvető viselkedési szabályait betartsa. Ezekhez elengedhetetlen, hogy a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatokat pozitív érzelmi töltés és megértés jellemezze. Különös jelentősége van ennek, azon gyermekek vonatkozásában, akik vallási vagy nemzetiségi hovatartozásukat tekintve vagy fizikai vagy mentális adottságaikat illetően lényegesen különböznek a családi napközibe járóktól, esetleg sérültek, tartósan fogyatékkal élők. A pozitívumokra támaszkodás A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Nagy jelentőségük van a reális követelmények támasztásának, a gyermek biztonságát, fejlődését szolgáló szokás- és szabályrendszernek, a szokások gyermekekhez igazított ütemben történő, de következetes alakításának. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával, a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában
12
egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása Segíteni az alkalmazkodást, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. Derűs légkör biztosítása, adaptációval járó nehézségek csökkentése. Szoros személyes kapcsolat kialakítása a családi napközi vezetője és a szülők között. Egyéni szükségletek kielégítése csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése. Bizalmon és elfogadáson alapuló kapcsolatok kialakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadásának, az empátia és tolerancia fejlődésének segítése. Közös élmények szerzésének támogatása. Kommunikatív képességek fejlődésének segítése (meghallgatás, értő figyelem, kérdések megválaszolása).
Az ellátást nyújtó személy feladatai a gyermeke nevelésegondozása során A gyermekek beszoktatása a családi napközibe A szülővel történő fokozatos beszoktatás biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A gyermek és a családi napközi vezető között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segít az új környezet elfogadásában, mérsékeli az adaptációs reakciókat. Sok kisgyermek számára komoly lelki megrázkódtatást jelent, ha édesanyjától hosszabb-rövidebb időre el kell válnia. Így van ez akkor is, ha a gyermek családi napközibe kerül. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gondozónő lehetőséget adjon az igény szerinti fokozatos beszoktatásra. A szülőket megkérjük, hogy amennyiben lehetőségük van rá az első napokban ők is segítsék gyermekük beilleszkedését. Legyen ott vele, együtt ismerkedjenek az új hellyel, a gyermekekkel és az ellátó személlyel. Meséljen sokat el a gyermek addigi életéről, szokásairól. Mondja el, hogyan és mit szeret enni, hogyan és mivel szokott elaludni, mivel szeret játszani, mit tud már egyedül elvégezni. Mutassa meg a szülő, hogyan pelenkázza be gyermekét, hogyan eteti, hogyan altatja. Amennyiben a szülő és a gyermek is úgy igényli, az első napokban csak egy-két órát töltsenek a családi napköziben. Később már tízóraizzon vagy ebédeljen ott a gyermek, de kb. csak az első hét végén fektesse le őt először az édesanya a családi napköziben. A második héten, ha már a kisgyermek barátságos az ellátó személlyel, elfogad tőle ételt és játszanak már együtt, akkor a mama eleinte rövid, majd egyre hosszabb időre eltávozhat. Fontos, hogy a szülők soha ne csapják be a gyermeket, ne „szökjön” meg tőle, még akkor sem, ha így a sírást szeretné elkerülni. Lehet, hogy sírni fog a gyermek a búcsúzkodásnál, de legalább nem érzi becsapottnak magát, ha nem találja a mamáját. Általában a beszoktatás második hetében a gyermekek már vannak olyan jó kapcsolatban az ellátó személlyel, hogy az rövid időn belül meg tudja vigasztalni őket. Beszokottnak akkor tekinthető egy gyermek, ha már kevesebb, vagy hosszabb ideig tartó sírás nélkül válik el a szüleitől. Napközben jókedvűen játszik, jó étvággyal eszik, elfogadja társai és a családi napközi vezető közeledését.
13
A gyermek napirendje A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. Jól szervezett napirend kialakításával, életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve biztosítunk időt, alkalmat, lehetőséget az elmélyült játékra, a mozgásra és az önállósodásra. A játékot a gyermek természetes életformájának tekintjük, ami örömforrás, a személyiségfejlődés tere, és tükrözője. Ehhez adott a hely, az ideális gyermeklétszám, a játékeszközök, a gondozónők biztonságot nyújtó jelenléte, szeretetteljes odafigyelése, elismerése. Lehetőséget teremtünk az alkotó játékra, a ceruzák, a kréták, a gyurma, a gyöngyfűzés, a papírhajtogatás, a tépés változatos tevékenységével, mely fejleszti a fantáziát és a finommotorikát is. Új ismeretekhez juttatjuk őket, amikor terméseket, faleveleket, ágakat viszünk be a foglalkoztató szobába. Közös élmény a búza, kukorica cserépbe ültetése, öntözése, növekedésének figyelése. Egyedül, vagy egy-egy társsal elmélyülten lehet tevékenykedni az építő, babázó, főzősarokban. A mese, ének, zene, mondóka és báb állandóan jelen vannak mindennapjainkban. A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet, a gondozónő támogatása, dicsérete, személyre szóló bánásmódja segíti a gyermekeket önállósági törekvéseik kibontakozásában. Az ünnepeket és az ahhoz kapcsolódó hagyományokat, szokásokat megismertetjük a gyerekekkel. A csoportokon belüli születésnapokat és a névnapokat együtt ünnepeljük meg. A közös élmény erejével fokozódik a gyerekek közösséghez való tartozása. A rendezvényeket, ünnepeket úgy tekintjük, mint közös élmény és örömforrás, a szülők részére pedig lehetőség a napközi életébe való betekintésre. Napirendünket az évszakoknak megfelelően, a szokásokra, az egészséges életmódra nevelés keretében alakítjuk ki, figyelembe véve az időjárás alakulását. 7.00 - 8.15 ÉRKEZÉS A gyermekek folyamatosan érkeznek, a gondozónő tájékozódik a szülőtől az előző napi és éjszakai, reggeli eseményekről, majd szabad játéklehetőséget biztosít a gyermekek számára. 8.00 - 8.30 REGGELI Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve reggeliznek, családias, oldott légkörben. 8.30 – 11.10 JÁTÉK (kreatív játékok, versek és mondókák, játékos torna) A délelőtt folyamán a gyermekek számára – időjárástól és évszaktól függően – biztosított a szabad játéktevékenység lehetősége a szobában, vagy az udvaron. A gondozónő fejlesztő hatású tevékenységeket kezdeményez, melyek elősegítik a kisgyermek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését – játékos torna, alkotó 14
tevékenység, mese, ének, mondóka, vers stb. Szabad játéktevékenység közben 10.00kor TÍZÓRAI van felkínálva gyümölcslé, vagy gyümölcs formájában. 11.10 - 11.40 EBÉDHEZ KÉSZÜLŐDÉS A gondozónő „saját” gyermekeinek gondozását végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, ugyanakkor önállósodásukat segítve. 11.40 - 12.10 EBÉD A gondozónő a gyermekek önálló, kulturált étkezési szokásainak kialakítását segítve biztosítja az életkori sajátosságoknak és egyéni fejlettségnek megfelelő táplálékot, a családias jellegű étkezést. 12.10 - 14.30 PIHENÉS, ALVÁS 14.30 -15.00 UZSONNA Ébredés után az önálló étkezésre nevelés feltételeinek megteremtése a kulturált étkezés biztosítása, oldott légkörben. 15.00 - 16.00 TÁVOZÁS A szülő érkezéséig a gyermekek számára szabad játéktevékenység biztosítása a csoportszobában vagy az udvaron. A szülő megérkezésekor a gondozónő tájékoztatja a szülőt a gyermekével kapcsolatos fontosabb napi eseményekről, a gyermek napközbeni tevékenységéről. Szobatisztaságra nevelés, WC használat Az ellátást nyújtó személy figyeljen arra, hogy a pelenkázás, biliztetés, WC használat a gyermek fejlettségének megfelelően történjen. A pelenkás gyermeket minden étkezés előtt, illetve szükség szerint kell tisztába tenni. A gyermek hívása előtt gondosan elő kell készíteni a szükséges kellékeket (pelenka, melegvíz, krém). Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá. A tisztába tevés alatt a gyermekkel az ellátást nyújtó személy viselkedjék barátságosan. Vonja be őt a műveletekbe. A tevékenységet finom mozdulatokkal végezze, fájdalmat, kényelmetlenséget semmiképpen ne okozzon neki. A pelenkázás után fertőtlenítse le az asztal felületét. Minden alakalommal mosson kezet ő is és a gyermek is. A szobatisztaságra nevelés menetét a szülőkkel közösen tervezze meg az ellátást nyújtó személy akkor, amikor a gyermek már hajlandóságot mutat az önállósodásra. Kb. 2-2,5 éves korban, ha egy-egy alkalommal tisztázásnál száraz a gyermek pelenkája, vagy ő kéri a bilit, rövid időre ültesse rá. Maradjon mellette, míg a gyermek a szükségletét végzi, de semmiképpen ne adjon ennivalót vagy játékot a kezébe. Dicsérje meg, ha sikerül a művelet, de ne marasztalja el sikertelenség esetén. Ha már volt néhány sikeres próbálkozás és néhány óra után is száraz a gyermek pelenkája, akkor egy-egy délelőttöt tölthet már pelenka nélkül. Időnként tapintatosan fel lehet ajánlani számára a bili vagy WC használatát, de nem szabad őt erőltetni, vagy hosszú ideig a bilin ültetni. Kényelmes eszközök, ruházat (gyermekméretű WC ülőke, dobogó, vállon gombolós nadrág) biztosításával segítheti a gyermek szobatisztává válását. Az óvodás, iskolás gyermekek számára már fontos az intimitás. Az ellátást nyújtó személy hasson oda, hogy a gyermekek is tartsák azt tiszteletben. A WC-t önállóan használó gyermekeknél esetlegesen jelentkező nehézségek (pl.: székrekedés) észrevétele és megoldásának segítése fontos feladata a szolgáltatónak. 15
Mosakodás A családi napközi járó gyermek napirendjében minden étkezés előtt, pelenkázáshoz, bili-vagy WC-használathoz és játékhoz kötötten szerepel a kézmosás, valójában azonban erre többször kerül sor, az adott szituációtól és az egyéni szükségletektől függően. Jó, ha van a tisztálkodóvagy más helyen egy olyan nagyságú tükör, amiben a gyermekek a teljes alakjukat látják. Ez segít az énkép kialakulásában. Az óvodás korúak már többnyire önállóan mosakodnak és fésülködnek, de esetenként szükségük lehet a felnőtt segítségére. Öltözködés Az ellátást nyújtó személy biztosítson megfelelő helyet és időt az öltözködésre a gyermekek számára. A kisebbeket – a gyermek közreműködését kérve és elfogadva – ő maga öltöztesse fel a pelenkázó asztalon. A nagyobbakat akik már önállósodni próbálnak – kis székre, padra vagy földre tett matracra ültesse, ahol kényelmesen próbálkozhatnak az egyes ruhadarabok felvételével. Semmiképpen ne sürgesse őket, hiszen a begyakorláshoz sok idő kell, de gyakori dicsérettel ösztönözze őket a sikerre. Az ellátást nyújtó személy beszélje meg a szülőkkel, hogy a gyermekekre önállósodást segítő ruházatot adjanak. A helyes öltözködés nemcsak az időjárás változásai ellen véd, hanem fejleszti a gyermek ízlését, esztétikai érzékét. Alvás, pihenés A gyermekeknek életkoruk és egyéni igényeik szerint van szükségük a pihenésre. A bölcsődés és óvodás korú gyermekeknek biztosítson az ellátást nyújtó személy külön fekhelyet és igény szerint délelőtti, délutáni alvási lehetőséget. A kicsik mély, a biztonságosan járni tudó gyermekek heverőszerű ágyakban aludjanak. Az ágyakon a rácstávolság 8 cm-nél nagyobb nem lehet. Az ágyak egymástól karnyújtásnyira legyenek, hogy a gyermekek ne zavarják egymást a pihenésben. Ezáltal csökken a légzőszervi megbetegedések terjedése is. Ha mód van rá, a gyermekek – 5°C-ig aludjanak kint a szabad levegőn, megfelelő ruházatba felöltöztetve. A kisiskolás is igényelheti a csendes pihenőt, az első osztályosok ősszel az alvást is. Erre lehetőséget kell biztosítani. Levegőzés A gyermekek számára igen lényeges, hogy minél több időt töltsenek a tiszta, szabad levegőn. A családi napközinek van saját udvara, a gyermekek szabadban való játékának színtere a ottani játszótér. A levegőzésre, a környezet megismerésére jó lehetőség alkalmanként a séta is. Havonta maximum két alkalommal célszerű ezt megtenni. A családi napközi területén kívüli levegőztetéshez kérni kell a szülők írásbeli hozzájárulását. Ezek a programok nagyobb balesetveszélyt rejtenek magukban, így a gyermekek fokozottabb felügyelete indokolt. A szabad levegőn tartózkodás másik formája a szabadban történő alvás. A levegőzés időpontját, mértékét a gyermekek igényeinek, az évszaknak és az időjárási viszonyoknak megfelelően kell megválasztani. A levegőztetés csak kánikulában vagy esőzés, erős havazás, nagy erejű szél, sűrű köd esetén mellőzendő. Ilyen esetekben különösen fontos a megfelelő gyakoriságú szellőztetés.
16
A napfény káros hatása és a kisgyermekek bőrének érzékenysége miatt fokozott figyelmet kell fordítani az erős napsugárzás elleni védekezésre. Három éven aluli kisgyermekek esetében 30as faktorszámú naptej használata javasolt. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy: 11-15 óra között ne érje a gyerekeket közvetlen sugárzás. A gyermekek bőrének és érzékenységének megfelelő fényvédő krémet használjanak. Az erős napfénytől védjük a gyermekek fejét sapka, kendő, testüket trikó, kising használatával. Javasolt a réteges, kényelmes a szabad mozgást segítő esztétikus öltözék. Étkezés A gyermekek táplálása is mindig az életkori sajátosságaiknak és egyéni igényeiknek megfelelően történjen. A napirend tegye lehetővé, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között étkezhessen. Az étkezés előkészítésében, terítésben, tálalásban a gyermek korának megfelelően részt vehet, ha ehhez kedvet érez. A csecsemőket ölben etesse az ellátást nyújtó személy, a gyermek kezét, karját is szabadon kell hagyni. Fekve etetni, itatni soha nem szabad a gyermeket. A nagyobb gyermekek már kis csoportokban ülhetnek az asztalhoz, ha már egyedül le tudnak ülni, illetve fel tudnak állni és az ételadagjuk nagy részét önállóan el tudják fogyasztani. Új ételek, ízek bevezetésénél először mindig csak egy kanálnyi mennyiséggel kínáljuk a gyermeket és csak akkor adjunk neki többet, ha szívesen fogadja. Az ételből minden gyermek egyéni étvágyának megfelelő mennyiséget kapjon. Soha ne legyen kötelező egyetlen kanállal sem többet fogyasztani a kívántnál. Fokozza a gyermekek étvágyát, ha nem sürgetik őket, és az étkezések jó hangulatban zajlanak. Az étkezés közben szerzett tapasztalatok a gyermek tudását gyarapítják. Fokozatosan kialakulnak – a felnőtt példa hatására – az egészséges és kultúrhigiénés táplálkozási szokások. Az ellátást nyújtó személy mintanyújtással, szoktatással, megerősítéssel, támogatással segíti ezt a folyamatot, melyben lényeges az esztétikus étel, terítés és tálalás is. Minden gyermeknek megfelelő méretű terítéke legyen. Fontos, hogy az étkezések teljes időtartamában folyadék legyen a gyermekek asztalán. Az ellátást nyújtó személy tervezze meg az étrendet legalább egy hétre előre, mutassa azt meg a szülőknek, hogy figyelembe tudják venni az otthoni ételek tervezésénél. Az étlap tervezésébe a gyermekek is bevonhatók: igényeiket, ízlésüket a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni. Ugyanígy tiszteletben kell tartani a vallási vagy nemzetiségi okokból fakadó étkezési szokásokat is. Az egészségügyi okokból előírt diéta, egyéni étrend betartása minden esetben kötelező. A gyermekek ízlése változhat. A játék és a tanulás A kisgyermeknek természetes életformája, központi tevékenysége és legfőbb öröme, egyben a tapasztalatszerzés, a tág értelemben vett tanulás legfőbb színtere a játék. A játék segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. Az ellátást nyújtó személy a gyermek játékát elsősorban a megfelelő hely, idő, légkör és eszköz biztosításával tudja segíteni. Az ellátást nyújtó személy követve a gyermekek 17
kezdeményezéseit, magatartásával, javaslataival, információival támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, ötleteivel színesíti azt. Közben sokat beszélget a gyermekekkel, gyakorta tesz fel kérdéseket, melyek szélesítik gondolatkörüket, figyelmüket környezetük és tevékenységeik jellemzőire irányítják. Az ellátást nyújtó személy a játékterületek kialakításánál figyel arra, hogy legyen lehetőség aktív és csendes játékra, pihenésre, piszkolással járó tevékenységek (festés, vizezés) végzésére és aktív mozgásra. A játékoknak állandó helyük van, ez ösztönzi a gyermekeket az önállóságra és rendszeretetre. A tanulás fontos része az is, ha a gyermekeket bevonják a szokásos napi tevékenységekbe. Segíthetnek teríteni, zöldséget tisztítani, kertet rendezni. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára. Az ellátást nyújtó személy pozitív példát mutat a társkapcsolatokra. Megértő, kedves és őszinte, de elfogadja azt is, ha valaki dühös, szomorú, csalódott. A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően világos és egyszerű szabályokat állít fel, problémamegoldási javaslatokat tesz. Mindezzel segíti, hogy a gyermekek jól érezzék magukat egymás társaságában és szociális képességeik fejlődjenek. A bölcsődés és az óvodás korú gyermekek életében a mondóka, a képeskönyv, a mese és a vers nagy jelentőségű. A 2-3 évesek a róluk szóló történeteket hallgatják szívesen, de a rövidebb állatmesék és a láncmesék is nagy érdeklődést váltanak ki. Az óvodás korú gyermekek kedvencei az állatmesék, a népmesék és 4-5 éves kortól a tündérmesék. A mesék fejlesztik gondolkodásukat, fantáziájukat, szókincsüket. A többször hallott mesét a gyermekek lerajzolhatják, eljátszhatják. Ünnepek A rendszeresen ismétlődő tevékenységek közül némelyek hagyománnyá válhatnak. Ehhez tapasztalatokra, pozitív élményekre van szükség. A kellemes, közös élményekre alapozva tehetjük hagyományossá az ünnepi és a szórakozási alkalmakat. A kisebbeknél közeli örömöt, gyors megvalósulást ígérő távlatokat kell állítani. Jelentőssé válhat a születés- és a névnapok ünneplése, új vagy hosszabb hiányzás után visszatérő gyerekek fogadása. A nagyobbaknál már távolabbi időpontokra tervezett és várt események egészíthetik ki a közeli távlat örömét. Ilyenkor ötletekkel tartjuk ébren a gyermekek érdeklődését (ajándék készítése az újonnan érkezőknek, távozó búcsúztatása, készülődés az ünnepre). Az ünnepek időről-időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló közösségi események. Ezek jelentős alkalmak a gyermek életében. A közös élmény erejével fokozzák a gyermekek közösséghez tartozását. Az ünnep fényét emeli a feldíszített terem, az ünneplő ruha, a meglepetés. Ezeken részt vehetnek a szülők is. Az ünnep közös örömét újra és újra felidézzük. Programjainkkal igyekszünk változatos tevékenységeket nyújtani a gyerekek számára. Hagyományőrző családi napközikként hangsúlyozzuk a néphagyományok fontosságát. Programjaink között szerepelnek családi rendezvények is, ahol a szülőket és a gyerekeket közösen várjuk, mindenki számára élvezhető programokkal. Szeptember 29.: Október: December 6.:
Mihály napi vásár. Szüreti mulatság, szőlő evés, must kóstolás, zene, tánc. Mikulás érkezése, megajándékozás, versek, mondókák. 18
December:
Advent – karácsony; advent a karácsonyvásár Fenyőágdíszítés, népi játékok, versek, énekek.
ideje.
Február: Április: Május:
Farsang, vigasságok ideje. Ének, tánc, farsangi fánk. Húsvét; népi szokások versek, mondókák, közösen tojásfestés. Anyák napja; Az édesanyák számára ajándékkészítés a gyerekekkel közösen. Májusfaállítás, Gyermeknap.
Egész évben:
Névnapok, születésnapok ünnepélése.
Gyermekünnepeinken fontosnak tartjuk az ünnepi hangulat megteremtését, inger gazdag légkör biztosítását a dekorációval. Szülő – gyermek – gondozónő együtt éli át ezeket az ünnepeket, a gondozónők sajátkészítésű ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek. A családi napközi helyszínén kívüli programok A családi napközi helyszínén kívüli programokat csak a szülők előzetes írásbeli engedélyével, esetenként segítő részvételükkel szervezünk. A gondozók a külső programok finanszírozását mindig előre egyeztetik, pontosítjuk a szülőkkel. A programokon való részvétel nem kötelező, a napköziben maradt gyermekek felügyeletét biztosítani kell.
Gondozási nevelési feladatok sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetén A családi napköziben korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés nem végezhető, ez a tevékenység a pedagógia szakszolgálat feladata. A családi napköziben csak azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadjuk, akinek gondozását az ellátást nyújtók biztonsággal el tudják látni (görcsroham, félrenyelés veszélye, stb.) Fontos szempont, hogy a felvételre kerülő gyermek viselkedése ne veszélyeztesse önmaga és társai biztonságát. Sajátos nevelési igényű gyermek ellátását az alábbiak szerint végezzük: a Módszertani útmutatóban általánosan meghatározott személyi, tárgyi feltételek, a gondozási, nevelési alapelvek, az élelmezésre vonatkozó szabályok a speciális feltételekkel együtt érvényesek.
Alaptevékenységen kívüli kiegészítő szolgáltatás A családi napközikben munkanapokon nyitva tartási időben – hétfő-péntek: 7-16 óráig, munkaszüneti napokon és munkaidőn túl, igény szerint időszakos gyermekfelügyelet, játszóházat szervezünk. A családi napközibe felvett gyermeklétszámtól függően napközbeni időszakos gyermekfelügyeletet is vállalunk a szabad férőhelyeken. Az éves nyitvatartási tervet, mely tartalmazz, hogy mikor lesznek zárva a napközik, minden év január 31.-ig közzétesszük a faliújságon és a honlapon. Igény esetén (a nyitvatartási időn túl) lehetőséget biztosítunk a szülőknek arra, hogy kisgyermekük születésnapját egy zártkörű rendezvény keretin belül, a napköziben tarthassák meg gondozónői felügyelettel. 19
A nyári időszakban különböző táborok szervezésével kívánjuk még színesebbé tenni mindennapjainkat.
Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatás igénybe vétele önkéntes. Az érdeklődő szülőknek a beiratkozás előtt lehetőséget adunk a napközik megismerésére. A Szülőket a családi napközi vezetője fogadja a napközik mellett kialakított irodában, ahol pontos tájékoztatást ad a megállapodás tartalmáról, a házirendről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, a térítési díj összegéről és annak megállapításának módjáról is. A Megállapodást együtt hangosan átolvassák, így az esetleges félre értések elkerülhetőek, illetve a megállapodás tartalmazza a gyermekvédelmi törvény szerinti kötelező elemeket és a szolgáltatással kapcsolatos egyéb jogokat és kötelezettségeket is.
A szolgáltatásról szóló tájékoztatás A szülők napi kapcsolatban vannak a családi napközi dolgozóival, reggel érkezéskor és délután távozáskor mindig biztosítanak lehetőséget a gyermekkel kapcsolatos információ cserére, valamint napközben rendelkezésükre állnak telefonon is. A napközi területén kifüggesztve megtalálható az aktuális házirend, szakmai program, árlista, heti menü, a panaszkezelés módja, valamint a szülők rendelkezésére áll egy üzenő füzet is. A honlapon és a napközi hirdető tábláin folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az aktuális eseményekről, rendezvényekről. A szülőkkel, igény esetén bármikor van lehetőség diszkréten beszélgetni az irodában, ahol feltehetik kérdéseiket, elmondhatják észrevételeiket. A szolgáltatásról szóló bővebb tájékoztató a Házirend tartalmazza, mely a Szakmai program mellékletét képezi.
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátást igénybe vevőknek joga van:
A szolgáltatásokat teljes körűen igénybe venni, egyéni bánásmódban részesülni. Joga van minden fontos kérdésekben a tájékoztatáshoz, adatai védelméhez, a nyilvántartásba, dokumentumokba való betekintéshez. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. A szolgáltatás vezetője köteles biztosítani, hogy az ellátott adataihoz, a vezetett nyilvántartásokhoz illetéktelen személy ne jusson hozzá. Az ellátást igénybe vevők, az ellátást nyújtó kötelezettségszegése és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos problémák esetén panasszal élhetnek, melyet a szolgáltatás vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban benyújtani. Az írásban beadott panasz kezelése… egyéni, vagy ha egy javaslat, észrevétel több szülőt érint, általános. Gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége közzététele, tájékoztatás a vele kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről
20
A családi napköziben dolgozók számára biztosítandó:
Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges törvényi előírásoknak megfelelő munkafeltételeket. A munkatársnak joga van véleménye kinyilvánítására, munkája elismerésére. Megkapni a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést. Emberi méltóságukat és személyiségi jogaik tiszteletben tartását. Segítséget szakmai tudásuk gyarapításához.
Elvárás a családi napköziben dolgozók részére a felkészült és lelkiismeretes munkavégzés, a szülőkkel való jó kapcsolatra partneri együttműködésre törekvés, a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, valamint a Szociális Munka Etikai Kódexének és a családi napközi szakmai programjában és házirendjében megfogalmazott szakmai és adatvédelmi szabályok betartása.
A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása Figyelmet fordítunk a folyamatos önképzésre, annak érdekében, hogy eleget tudjunk tenni a változó és mindig megújuló társadalmi igényeknek. Folyamatosan keressük az alkalmat az önképzésre, rendszeresen részt veszünk gyermekneveléssel kapcsolatos előadásokon és figyelemmel kísérjük a mindig bővülő szakirodalmat is. Ha látunk valamit a híradásokban, újságokban azt figyelemmel kísérjük, és arról egymást tájékoztatjuk, valamint szakmai továbbképzéseken is részt kívánunk venni.
Készítette: Debreczeni Csilla
Elfogadta:
21
Mellékletek:
A napközi működését meghatározó jogszabályok és rendeletek Módszertani útmutató 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi LXXIV. Törvény a családok védelméről 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi LXXXVIII. Törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 15/1998 (IV.30.) NM Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 259/2002 (XII.18). Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 133/1997 (VII.29) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról - hatályon kívül helyezve! 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 213/2009 (IX.29). Korm. Rendelet az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról 226/2006 (XI.20) Korm. Rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 29/2003 (V.20) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadáról és felkészítő tanfolyamról 852/2004/EK Európa parlamenti és tanácsi rendelet az élelmiszer-higiéniáról 66/2006 (IX.15) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról
68/2007 (VII.26) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről 78/2003 (XI.27) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 33/1998 (VI.24) NM Rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
22
Heti rend és tevékenységek Heti rend Hétfő: Logika Rész-egész (pótlás) Irányok: tájékozódás saját testen, környezetben, utcán Azonosság-különbözőség Több-kevesebb, hosszabb-rövidebb Kedd: Torna Mozgásos játékok Zenés torna Labda játékok Szerda: Zene, mese Népdal, megzenésített vers Ritmusfejlesztés (tapsolás, kopogás, ritmushangszerek) Mondókák Zenehallgatás Bábozás, szerepjátékok Csütörtök: Kézműves foglalkozások Rajzolás, festés Vágás, tépés, ragasztás Gyurmázás Bábkészítés Péntek: Külső világ tevékeny megismerése Néphagyományok, jeles napok, ünnepek, szokások megismerése A természetváltozásainak megfigyelése, aktuális évszak jellemzői
Nagy hangsúlyt fektetünk az érdeklődésük felkeltésére a nyelvek, a zene, a sportolás és a környezet iránt, valamint képességeik fejlesztésére.
23
Évszakokra lebontott szakmai elképzelések Ősz (szeptember – október – november)
Szülővel történő fokozatos beszoktatás, ismerkedés a szülőkkel, gyerekekkel. Igény esetén családlátogatás. Az ősszel kapcsolatos fogalmak megismerése. Beszélgetünk az időjárásról, a környezetünk változásáról. Séta az udvaron, levelek, termések gyűjtése. Őszi gyümölcsök, termények megismeréses (a gyerekekkel terményeket és gyümölcsöket kóstolunk). Színezés az ősz színeivel (barna, sárga, piros). Márton nap ünneplése, szüreti mulatság. Évszakhoz kapcsolódó versek, mondókák, énekek megismertetése a gyerekekkel. Ősszel kapcsolatos képeskönyvek nézegetése
A mozgás fejlesztése Nagymozgások fejlesztése a csoportszobában és a szabadban: Futkározás, hempergés az őszi avarban Séta, az őszi természet megfigyelése Játékos tornagyakorlatok végzése a szabadban Finommotorika fejlesztése a csoportszobában és a szabadban: Falevél, gyümölcsformák színezése Az összegyűjtött falevelek kifestése Az olló használatának gyakorlása Gyurmaformák készítése természetes anyagok felhasználásával
A környezet ismeretének bővítése Az ősz, mint évszak megismerése: Beszélgetés, képnézegetés az őszi időjárásról (szél, köd, eső, hideg) Őszi termések, levélgyűjtés, levél színeinek megfigyelése (barna, aranybarna, sárga, zöld) Beszélgetés az őszi gyümölcsökről Séta közben őszi termények gyűjtése (gesztenye, makk, bogyók) Gyümölcstea, gyümölcssaláta készítése
24
Versek, mondókák, énekek
Csepp, csepp, csepereg
De jó a dió!
Fújja a szél a fákat
Esik az eső
Érik a szőlő
Csiga-biga gyere ki
Dombon törik a diót
Csip-csip csóka
Ez elment vadászni
Mesék
Tücsök és a hangya
Öreg néne őzikéje
Kipp kopp a gesztenye gyerek
A répa
Kreatív tevékenységek
Levelek préselése, ragasztása
Levélszínezés, festés
Termésekből figurák készítése
Gyurmázás
Tél (december – január – február)
A téli időjárás és természet megismerése: beszélgetünk az időjárásról, a réteges öltözködés és a hideg fogalmáról. Tél színeinek megismerése. Ismerkedés a hóval, a hó állagának megfigyelése az udvaron és a szobába, hóemberépítés, szánkózás. Felkészítjük a gyerekeket a Mikulás érkezésére, beszélgetünk a Mikulásról és róla szóló mesekönyveket nézegetünk. Adventi készülődés, ráhangolódás az ünnepre, díszek készítése, karácsonyfa díszítés. Madarak megfigyelése, madáretető készítése. Télbúcsúztatás, farsangra készülődés: farsangi bál, álarc, jelmezek készítése. Farsangi mulatság, zenehallgatás, tánc.
25
A mozgás fejlesztése Nagymozgások fejlesztése a csoportszobában és a szabadban Gázolás, hempergés a hóban Séta,téli természet megfigyelése Szánkózás, hógolyózás Vonalmentén való egyensúlyozás felemelt és zárt karokkal Lábnyomok, hógolyók méreteinek összehasonlítása (kicsi,nagy) Téli évszakhoz kapcsolódó manuális tevékenységek: Csoportszobában finommotorika fejlesztése nyírással, tépéssel, ragasztással. Télapó,szánkó,csizmaformák színezése Sapka,sál, kesztyűformák ragasztása Kisebb és nagyobb méretű gyöngyök fűzése, és idősebb gyerekek szín szerint való szétválogatására is módot adva Fakirakó játékokkal való tér és formaérzékelés, a formák, alakzatok megnevezése Pötyi mozaikkal való játék Só-lisztgyurmázás, karácsonyi sütemények készítése, díszítésként természetes anyagok felhasználásával (mák, dió ,fahéj..)
A környezet ismeretének bővítése Tél,mint évszak megfigyelése: Időjárás megfigyelése (hóesés, szél, csúszós út) Mesekönyv, képek, rajzok nézegetése a téli idővel kapcsolatban Hóval való ismerkedés, gyurmázás, formálás a csoportszobában Halmazállapot változások megfigyelése (hóból víz) Séta a téli parkban, erdőben, hóban, hógolyók, hóember készítése, madáretető kihelyezése, madarak etetése Télen
fogyasztható
gyümölcsök,
jelentőségük,
kézügyesség fejlesztése játékosan
Versek, mondókák, énekek
Itt kopog, ott kopog
Hull a hó
Hull a pelyhes fehér hó
26
gyümölcssaláta
készítése,
Kis Karácsony, nagy Karácsony
Olvadás
Konyhabál
Télapó itt van
Mesék
Öreg néne őzikéje
Téli lakoma
Barna mackó kuckója
Kreatív tevékenységek
Papírtépés
Fenyőragasztás papírból
Tobozfestés, diófestés
Nyomdázás, gyurmázás
Farsangi szemüveg, álarcfestés
Télapókészítés kartonból
Karácsonyi díszek készítése só-liszt gyurmából
Tavasz (március – április – május)
Az ébredő természet megfigyelése: séta az udvaron, felfedezzük a virágzó ibolyát, megnézzük a fák duzzadó rügyeit, a zöldülő füvet, megjelenő bogarakat, és a vidáman csiripelő madarakat. Beszélgetünk az időjárásról. Melegebben süt a nap, öltözködés, kevesebb és vékonyabb ruha kell. Tavaszi színek megismerése. Készülünk a Húsvétra, nyuszi várás, tojásfestés, locsolás. Anyák napjára készülünk, verseket, dalokat tanulunk, ajándékot készítünk. Gyermeknapi programok szervezése, arcfestés, lufi fújás, szappanbuborék fújás, játék, rajzolás krétával, mini légvár.
A mozgás fejlesztése Nagymozgások fejlesztése a szabadban Mászóka, csúszda balesetmentes használata
27
Motorozási szabályok kialakítása Séta, a tavaszi természet megfigyelése Finommotorika fejlesztése a csoportszobában és a szabadban: Vízfestékkel való tojásfestés, előre elkészített rajzlapból Anyák napjára ajándékkészítés Só-lisztgyurmából húsvéti sütemények készítése, díszítésként természetes anyagok felhasználásával (mák,dió,fahéj) Aszfaltra krétarajzok készítése
A gyerekek környezetismeretének bővítése és fejlesztése Tavasz, mint évszak megismertetése: Séta a tavaszodó természetbe Zöldellő fű, fa, nyíló virágok megfigyelése A látottak megbeszélése képek, rajzok alapján. Mesekönyv nézegetése Magvak ültetése, locsolása, nevelése, növekedésének megfigyelése Tavaszi ruhadarabok megnevezése, a ruhák színe és anyaga alapján Az évszaknak megfelelő zöldségek, gyümölcsök megismertetése, esetleg vásárlása, és megízlelése. Segédkezés a konyhakert és virágoskertben történő feladatok elvégzésében
Versek, mondókák, énekek
Süss fel nap
Búj-búj zöldág
Nyuszi fülét hegyezi
Orgona ága
Hová mész te kis nyulacska
Mesék
A három nyúl
Csiga biga néne
28
Kreatív tevékenységek
Papírvirágok festése, színezése
Tojás festése, színezése
Papírvágás, papírtépés (ollózás, ragasztás)
Ujjfestés
Tésztából nyaklánc fűzése
Anyák napjára ajándék készítése, papírból, főzött gyurmából, vagy só-liszt gyurmából, tenyérnyomat készítése.
Nyár (június – július – augusztus)
Beszélgetünk az időjárásról, fejüket védjük a nap sugaraitól kalappal, bőrüket naptejjel óvjuk. Nyári élet az udvaron, homokozás, pancsolás. Nyári gyümölcsök megismerése, ízlelése, kóstolása. Közös óvodalátogatás, játék az udvaron.
A mozgás fejlesztése Nagymozgások fejlesztése a szabadban Mászóka, csúszda balesetmentes használata Labda pattogtatásának gyakorlása Séta, a nyári természet megfigyelése Finommotorika fejlesztése a csoportszobában és a szabadban: Színes virágok készítése nyírással, ragasztással Homokozás, homokformák készítése Aszfaltra krétarajzok készítése
A gyerekek környezetismeretének bővítése és fejlesztése Nyár, mint évszak megismertetése: Séta a nyári természetben A nyár színeinek megismerése Erdők, mezők vadvilágának megismerése látogatás a helyi vadásztársaságnál. A látottak megbeszélése képek, rajzok alapján. Mesekönyv nézegetése 29
Nyári ruhadarabok megnevezése, a ruhák színe és anyaga alapján Az évszaknak megfelelő zöldségek, gyümölcsök megismertetése, esetleg vásárlása, és megízlelése. Segédkezés a konyhakert és virágoskertben történő feladatok elvégzésében A helyes szokások kialakítása a szemétgyűjtők használatával kapcsolatosan a nyári komposztálás folyamatának megismertetése
Versek, mondókák, énekek
Ugráljunk, mint a verebek
Fújja a szél a fákat
Két kis madár ül a fán
Kreatív tevékenységek
Rajzolás, színezés a teraszon
Gyurmázás
Festés
30
