Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar
Duális képzés a társadalmi felelősség vállalás szemszögéből
Készítette: Rozner Gábor Műszaki szakoktató Konzulens: Dr. Török Erika Kecskemét, 2016
Tartalom TARTALOM ................................................................................................................................................. 3 1.
BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 4 1.1. 1.2.
2.
TÉMA AKTUALITÁSA ............................................................................................................................. 4 A CÉL ................................................................................................................................................ 4
A DUÁLIS KÉPZÉSI MODELL KIDOLGOZÁSA A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN .............................................. 5 2.1. 2.2.
KONCEPCIÓ ........................................................................................................................................ 5 KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA A KECSKEMÉTI FŐISKOLA GAMF KARÁN ...................................................................... 5
3.
DUÁLIS KÉPZÉS INTÉZMÉNYESÜLÉSE A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN ............................................... 6
4.
A DUÁLIS KÉPZÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA ................................................................... 7 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
KÖRNYEZETVÉDELEM............................................................................................................................ 7 HUMÁN ERŐFORRÁS VÉDELME ............................................................................................................... 7 EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG ........................................................................................................................ 8 A STRESSZEL VALÓ MEGKÜZDÉS .............................................................................................................. 8
5.
JAVASLATOK .................................................................................................................................... 10
6.
ÖSSZEGZÉS....................................................................................................................................... 11
IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................. 12
3
1. Bevezetés 1.1. Téma aktualitása Több európai országban sikeresen működik a felsőoktatás gyakorlatias szemlélete érdekében a duális képzés. Erre vonatkozóan Magyarországon is több próbálkozás indult, melyek között szerepel a Kecskeméti Főiskolán kidolgozott modell. A duális képzés első évfolyamát 2012-ben indította el a Kecskeméti Főiskola Járműtechnológia tanszéke, így ennek keretében először járműmérnököket kezdtek duális formában képezni. Ez a képzés kölcsönösen előnyös a hallgatóknak, a duális partnercégeknek, a főiskolának valamint a nemzetgazdaság számára is. A hallgatók folyamatos terhelés mellett ismerkednek meg a vállalatok napi szintű problémáinak sokaságával, részesei lesznek az őket alkalmazó cég mindennapi életének. A duális partnereknél az ilyen módon képzett hallgatók előnyt élveznek a hagyományos képzésben részt vevő hallgatókkal szemben, mivel a diploma utáni munkába állásukkor már nagy helyismerettel rendelkeznek a cégen belüli viszonyokról.
1.2. A cél A Kecskeméti Főiskolán bevezetésre került duális képzési modell előnyeinek és hátrányainak a bemutatása a célom a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből. A munkaerőpiaci igényeknek még jobban megfelelő gyakorlatorientált képzés a Kecskeméti Főiskolán nem csak a duális hallgatók számára hozhat előnyöket, hanem hatással van az úgynevezett
hagyományos
képzésre
is,
valamint
a
társadalmi
haszna
is
megkérdőjelezhetetlen. A duális képzés a Kecskeméti Főiskolán, oly módon valósul meg, hogy egy adott szak hallgatói a főiskolán ugyanazt az elméleti és gyakorlati képzést kapják meg, tehát az intézmény nem tesz különbséget a duális és nem duális hallgatók között. Ugyanakkor a duális hallgatók az intézményi oktatáson kívül jelentős időt töltenek egy adott cégnél, és ott is gyarapítják szakmai ismereteiket. A normál és duális hallgatók alapdiplomája megegyezik, de a duális hallgatók diplomájába belekerül, hogy tanulmányaikat duális képzésben végezeték. A képzés fontos hozadéka az is, hogy a duális partnerek révén szerzett tapasztalatok viszonylag gyorsan integrálhatók a főiskola képzési anyagába. 4
2. A Duális képzési modell kidolgozása a Kecskeméti Főiskolán 2.1. Koncepció A duális képzés koncepciójának kidolgozása a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a Kecskeméti Főiskola érintett oktatóinak, valamint a ForArea Gazdaságfejlesztő Kft nevéhez fűződik. [1.] Az itt meghatározott célok hatására létrejött egy, az Emberi Erőforrás Minisztériumhoz tartozó szervezet, a Duális Képzési Tanács. Ez a testület 13 tagból áll, és feladatai közé tartozik, hogy meghatározza azokat a személyi és infrastrukturális feltételeket, amelyek a hallgatók vállalatnál végzett eredményes, színvonalas gyakorlati munkájához szükségesek. A tanács célja, hogy a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájáruljon a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A duális képzés önmagában egy gazdálkodó szervezet és egy felsőoktatási intézmény kapcsolatán alapul. Maga a képzés egy hosszú távú befektetés a cégek számára, ezért fontos, hogy saját maguk választhassák ki a hallgatókat, mert csak így válhatnak teljes értékű munkatársaivá a vállalatnak a diploma megszerzése után.
2.2. Képzés kialakítása a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán A duális típusú képzés a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán úgy valósul meg, hogy a hallgatók miután felvételt nyertek a duális partnerhez és a megjelölt alapszakra is, akkor meg tudják kezdeni tanulmányaikat ebben a típusú képzésben. Az eredetileg tervezett módon került bevezetésre maga a duális képzés, vagyis hogy az első félévben az oktatás 13 hétig a főiskolai, és 8 hétig a vállalati munkatársaknál történik. A második félévre a 13 hetes főiskolai félév oktatási szempontból marad, azonban a vállalati rész 6 héttel tovább tart, így 14 hétre nő.
5
3. Duális képzés intézményesülése a magyar felsőoktatásban A Kecskeméti Főiskolán bevezetésre került duális képzés alapján úgy változott a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011 évi CCIV. törvénybe bekerült a duális képzés, mint felsőoktatási képzési forma. 2015 szeptemberében a kezdeti két cég és egy alapszak helyett, közel 350 partnercégnél 20 felsőoktatási intézményben 4 képzési területen indult el a duális képzés.[2.] A duális képzés a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szakmailag minősített vállalatoknál folytathatók a gyakorlati képzések. A vállalatokkal a felsőoktatási intézmények kötnek együttműködési megállapodást a képzésben történő részvételre. A vállalat és a hallgató, hallgatói munkaszerződést kötnek: a cég a képzés teljes idejére köteles díjazásban részesíteni a hallgatót (tehát mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt). A díj mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – 15%-a.
6
4. A duális képzés társadalmi felelősségvállalása A duális képzés jellegéből adódó ipari követelmények minél gyorsabb visszacsatolása a hagyományos képzési rendszerben tanuló hallgatók számára a mindenkori munkaerőpiaci igényeknek megfelelően. Az Európai Unió zöld könyve szerint: „A CSR egy olyan megközelítés, amely szerint a vállalatok önkéntes alapon környezeti és társadalmi szempontokat építenek be üzleti tevékenységükbe és az érdekelt felekkel való kapcsolatukba”
4.1. Környezetvédelem Környezetvédelmi szempontból a cégek a náluk lévő duális hallgatóknak be tudják mutatni, akár számszerűsített eredmények alapján is, hogy például egy informatikai iktatórendszer sokkal átláthatóbb és eredményesebb tud lenni egy hagyományosan papír alapú rendszerrel szemben. Az itt megszerzett tudása alapján a hallgató esetleg úgy tud megtervezni egy folyamatot, hogy a folyamat során felhasznált környezetszennyező anyagoknak a felhasználásakor már a visszamaradt mennyiségek felhasználására is gondol. A duális partnercégnél nem csak az elméleti háttértudást sajátítja el, hanem a vállalat saját gyakorlatát is megtekintheti a környezetre ártalmas anyagok szállítására és raktározására vonatkozóan. Javaslatot tehet ennek a folyamatnak a fejlesztésére, valamint saját maga által elkészített projektfeladatok alkalmával már a tervezéskor figyelembe tudja majd venni ezeket a környezetvédelmi szempontokat.
4.2. Humán erőforrás védelme Be kell mutatnia a cégeknek, hogy a különböző gépek, berendezések milyen egészségkárosító hatással vannak a dolgozóra nézve. Fel kell ismernie már a képzése során a hallgatónak, hogy az adott feladat ellátása során a beosztott milyen egészségkárosító behatásoknak van kitéve, mondjuk egy kötelező pihenőidő meg nem adása, vagy a napi norma túl magasra tétele esetén. Például egy favágással foglalkozó cégnél a faipari mérnöknek (középvezetői pozíciójából adódóan) ismernie kell, hogy a motoros láncfűrész évekig tartó tartós használata nagymértékben növelheti a munkavállalónál kialakuló alagútbetegség előfordulásának kockázatát. Ennek figyelembevételével a hallgató később mérnökként úgy tudja elkészíteni a dolgozó beosztását, hogy az egészségkárosító hatása az emberi szervezetre a lehető legkisebb legyen. Figyelembe veheti a beosztás elkészítésénél, hogy a dolgozó több munkaállomáson is végezzen munkát akár egy műszak alatt, ezzel is 7
megelőzve a munkavállaló kiégését idő alatt a monoton munka miatt. De említeni lehetett volna itt a tartós ülőmunkával járó feladatokat is bármely munkahelyen. Egy mérőasztal tervezésénél például, nem csak azt fogja figyelembe venni a hallgató, hogy a funkcióját a termék ellátja-e, hanem azt is, hogy biztonságosan és ergonomikus pozícióból üzemeltetni tudja a felhasználó. A biztonságos üzemeléshez például felhasználhat hozzá 2 kezes biztonsági indítást. A termék automata mérése során, ha csak egy ajtó nyílik ki, akkor a selejtkezelés is sokkal kényelmesebb lesz a felhasználó számára. Az asztal magasságának megfelelő nagysága is a termelékenység növeléséhez, és a dolgozó egészségének megőrzéséhez is vezet egyszerre.
4.3. Egészségtudatosság Az egészségtudatosságon belül egy cégnél 2 féle dolgot tudunk megkülönböztetni. Az egyik, a vezetők hatása a pszicho-szociális környezet kialakításra, illetve hivatásuk gyakorlása a környezetükre, a másik esetben a munka fiziológiai jellemzői illetve a sportés mozgásalapú életvitel a közösségbe és csoportba történő beilleszkedés segítésére. A felsőoktatási intézmény és a duális partnercég közötti kapcsolat elmélyítésre és javítására alkalmasak lehetnek a különböző közös szabadidősport tevékenységek, melyek egészségmegőrző szerepük mellett nagymértékben tudják növelni csapatsportok esetén a csapatban való gondolkodás és munkavégzés esélyét. A leendő pályakezdő mérnökök megtanulhatják, milyen kihívások elé kell állniuk esetleg majd csapatvezetőként. Fontos szempont lehet az egészséges táplálkozás és a sport is a hallgatók számára, mivel példaként szolgálhatnak a későbbiekben a beosztottjaik számára életvitelük tekintetében. A csapatsportok esetén a közösségi gondolkodás, felelősség és tudatosság jó alapot kaphat a duális képzésben a mérnöki életpálya kezdetén.
4.4. A stresszel való megküzdés Az iskolai tanulmányok sokszor komoly stresszt jelentenek az oktatásban résztvevő hallgatók számára. A hallgatói követelmények növekedésével (duális képzésben a megfelelés a céges igényeknek is) ennek a stressznek a mértéke is magasabb lehet, és ez hallgatóknál növelheti a depresszív és szorongásos tünetek mértéket, súlyosbíthatja a testi panaszokat a fokozottabb igénybevétel. Ezeknek a problémáknak a megoldására több cég is bevezetett már különböző megoldásokat, melyek segítségével nagymértékben csökkenthető a munkahelyi stressz. Ezek lehetnek például olyan korábban üres területek, ahol a gyártócsarnokon belül pihenő, illetve rekreációs állomásokat alakítottak ki, melyek 8
növényeket és kényelmes ülőhelyeket biztosítanak a dolgozók számára pihenő idejük eltöltésének érdekében. A stresszkezelést több helyen különböző képzésekkel is próbálják fejleszteni, amire azért is lehet szükség, hogy a munkavállaló a lehető legkisebb mértékben kerüljön közel a különböző függőséget okozó szerekhez.
9
5. Javaslatok A társadalmi felelősségvállalás területén a cégek többnyire megfelelő mértékben elöl járnak, és ezt kihasználva talán érdemes lenne komolyabb együttműködést szorgalmazni a jövő generációjának képzése szempontjából fontos területeken kívül a társadalmi hatások megismertetésére a hallgatókkal. A folyamatos innováció segítségével a Kecskeméti Főiskola megtarthatja a duális képzésben lévő piacvezető pozícióját. Támogatnám a projektmunkák megjelenését és elterjedését a képzési módszerek között, mivel ezzel is elő lehetne segíteni a kommunikációt a különböző színtereken. Meggyőződésem, hogy a hallgatók egymástól is tudnak tanulni olyan ismereteket, amik fontosak lehetnek a későbbiekben számukra az elhelyezkedéskor a munkaerőpiacon. A társadalmi felelősségvállalása mind a duális partnereknek, mind pedig a főiskolának fontos, mert a jövő értelmiségének illetve a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok területén végzett hallgatók (akik a későbbiekben legalább középvezetői pozíciókban fogják megtalálni helyüket) példamutató magatartása fontos szempont lehet egy dolgozó számára. A duális képzési rendszerben nagyobb mértékben tenném lehetővé a képzésben részt vevők (mind hallgatók, vállalati partnerek és főiskolai oktatók) számára az önkéntes lehetőségeket, amik jó példát mutatnak a beosztottak illetve más hagyományos felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók számára. A duális képzés képzési kínálata folyamatosan bővül, a partnercégek száma is gyarapszik, ezáltal mindig új piaci szereplőhöz kell igazítani a képzést, aminek az lesz az eredménye, hogy lesz egy, a piaci igényeknek megfelelő, modern tantárgyi struktúra, amelynek kialakításában a külső tényezőket nagyobb mértékben figyelembe lehet venni. A tantárgyi tematikák átdolgozása első lépésként megfelelő lehet egy jobb rendszer kialakításához. Társadalmi felelősségvállalás szempontjából a Kecskeméti Főiskola főként műszaki, informatikai és agrár területen, jelenleg működő duális partnerei már a képzés során felhívhatják a figyelmet a saját vállalatuknál lévő igények kielégítésére, amik a környezetvédelem, humán erőforrás védelme, illetve az egészségtudatosság témáját is képesek többek között felölelni.
10
6.
Összegzés A korábbiakban szó volt a duális képzési forma kialakulásáról, és megalakulásának
körülményeiről. Megemlítettem, hogy miként intézményesült a duális képzési forma a magyar felsőoktatásban. Számomra ebben meglepő volt, hogy bár a Kecskeméti Főiskolán 2012ben indult az első évfolyam, ami duális képzési rendszerben kezdte meg tanulmányait, ennek ellenére a rendszer intézményesülése csak 2015-ben történt meg. Említésre került továbbá a duális képzés társadalmi felelősségvállalása a különböző öntevékeny körök segítségével, a vállalatok és a főiskola mely területeken hozhatna létre fejlesztéseket annak érdekében, hogy ez a CSR tevékenyég elmélyüljön. Környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve mennyire fontos egy adott cég hozzáállása a következő nemzedék kinevelése szempontjából. Az emberek, mint feladatot végrehajtók vizsgálata, miszerint az adott területen történő munkavégzés, milyen egészségkárosító hatásokkal bír. Az egészségtudatos életmódra való nevelés fontossága a duális hallgatók szempontjából. A megfelelő munkakörnyezet kialakítása és a sport- és mozgásalapú életvitel elterjesztése a munkatársak illetve hallgatótársak között. A stresszel való megküzdés lehetőségei, pszichológiai segítség nyújtása a hallgatók számára, hogy minél kevésbé használjanak egészségkárosító szereket a problémáik megoldása érdekében. Végül javaslatokat tettem az oktatás esetleges további fejlesztésével kapcsolatban a társadalmi felelősségvállalást figyelembe véve.
11
Irodalomjegyzék 1. dr. Kovács Lóránt, dr. Török Erika, dr.Lukács Pál, Kovács Zsuzsanna, Pomázi Gyula, Kisbej András, Ambrusné Magó Aranka, Dr. Ailer Piroska, Prof. Dr. Belina Károly: Felsőfokú duális képzés – Intézményi Fehér Könyv; ForArea Gazdaságfejlesztő Kft, Kecskemét 2015 2. Duális Képzési Tanács: A duális felsőfokú képzés alapelvei http://www.kormany.hu/download/4/1d/50000/Az%20Nftvben%20meghat%C3%A1rozott%20k%C3%A9pz%C3%A9si%20ter%C3%BClet% 20alapk%C3%A9pz%C3%A9si%20szak%C3%A1n%2C%20illetve%20mesterk% C3%A9pz%C3%A9si%20szak%C3%A1n%20du%C3%A1lis%20form%C3%A1b an%20folytatott%20k%C3%A9pz%C3%A9sek%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20 szakmai%20%C3%A9s%20min%C5%91s%C3%ADt%C3%A9si%20k%C3%B6v ete.pdf#!DocumentBrowse 2015.10.28. 3. Európai Bizottság, 2001, 8. o. 2016.04.25.
12
