Parlament Június utolsó hetében, ös�szesen 30 órát szántak a honatyák a 2013-as költségvetés általános vitájára. Először a miniszteri expozé hangzott el, majd az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása és a szakbizottsági vélemények ismertetése következett. Lapzártánk után a pártok vezérszónokai mondják el álláspontjukat. Orbán Viktor miniszterelnök május elején kérte a kormánypárti frakciószövetséget, hogy rendhagyó módon, még a nyári szünet előtt fogadja el az Országgyűlés a büdzsé sarokszámait. A kormány június 15-én nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot, amely GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számol, a kiadási főösszeg 15 477 milliárd, a bevételi 14 800 milliárd forint. A kabinet 1,6 százalékos GDP-növekedésre számít, és arra, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken. Az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.
Drágább állam, elszegényedő önkormányzatok
Önkormányzati berkekben gyakran hallani, hogy a jövő év nagy vesztesei – többek között – a helyi önkormányzatok lesznek. Az önkormányzatok 2013-ban hitelforrások nélkül mintegy 2200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés mindössze 647,209 milliárd forintot biztosít. Vagyis: míg az idei költségvetésben 1 041,9 milliárd jutott az önkormányzatoknak, jövőre ez az összeg – az önkormányzati rendszer átalakításának eredményeként – 38 százalékkal csökken a 2012. évhez képest. Ennek legfőbb magyarázata, hogy 2013-tól az önkormányzati feladatellátással együtt alapjaiban változik a finanszírozási rendszer is.Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatát június 15-én a nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a Tisztelt Háznak. A törvényjavaslatra gyorsan reagáló településpolitikusok véleménye szerint jövőre sem lesz könnyű a települési önkormányzatok helyzete, működésüket veszélyeztetve látják, mivel a normatívát felváltó feladatfinanszírozás körül még sok a bizonytalanság, a javaslatban szereplő számok nem megalapozottak, ugyanis hiányoznak a háttérszámítások. Az aggódó polgármesterek már csak abban bízhatnak, hogy a T. Ház előtt lévő költségvetési törvényjavaslat jelentős „gyűrődésen” megy át a vita szakaszában, és majd a 75 parlamenti képviselő polgármester a benyújtott módosító indítványokkal javítja a helyzetet. A változásokról
A helyi önkormányzatok gazdálkodásához a központi költségvetés 2013-ban 647 209,4 millió forintot biztosít. Az önkormányzati alrendszer támogatása a jövő évi költségvetés kiadási főösszegének 4,2 százaléka, vagyis 2,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évi részaránynál.
A 2012. évi módosított előirányzathoz képest a központi forráskivonás összege 419 653,3 millió forint, melynek 92,3 százalékát a feladatokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásként és átengedett szja-ként (387 151 millió forint) az EMMI és a KIM fejezeteibe csoportosítottak át. További 6 százalék (25 000 millió forint) a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódik.
Jövőre az önkormányzati feladatellátással együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változik. Az új finanszírozási struktúra elszakad az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól. Jövő évtől az eddigi jövedelemkülönbség-mérséklés helyett az átalakított támogatási rendszer egésze, benne pedig elsősorban az általános támogatás segíti hozzá az önkormányzatokat az egyenlő esélyű feladatellátáshoz. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok az új önkormányzati törvényben meghatározott, célzott támogatással nem támogatott feladataihoz kapcsolódó, elismerhető kiadást csökkentik a helyi bevételekkel (a gépjárműadó önkormányzati része, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez ad a központi költségvetés támogatást. A költségvetési törvényjavaslat szerint a helyi adók – így például az ipar-
www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP
5
Parlament űzési adó – rendszerét a finanszírozás átalakítása nem érinti. Az ebből származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz. Az esetleges egyedi működési problémák kezelésére az új önkormányzati törvény előírásainak megfelelően kiegészítő támogatást lehetővé tevő tartalék, a közfeladatok változásaiból eredő, előre nem tervezhető kiadásokra szerkezetátalakítási tartalék előirányzat szolgál. Ez utóbbi biztosít gyors és rugalmas beavatkozási lehetőséget az önkormányzati feladatrendszer változása miatt felmerülő esetleges pénzügyi feszültségekre. Tekintettel arra, hogy a kormány az állami feladatokat leválasztja az önkormányzati feladatokról, ezért a törvényjavaslatban a járási és a fővárosi hivatalok fenntartására mintegy 30 milliárd forintot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fejezetébe csoportosítottak át. A települési önkormányzatok működésének előirányzata 107 897 millió forint, ez oszlik meg egyebek mellett az igazgatással, településfejlesztéssel, ivóvízellátással, gazdaságszervezéssel, turizmussal, ifjúsági, nemzetiségi ügyekkel, közbiztonsággal, a helyi közösségi közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással és a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatok között. A megyei önkormányzatok működési előirányzata 4 891 millió forint. A Belügyminisztérium feladatrendszere 2012-ben kibővült a közfoglalkoztatás rendszerének kiépítésével és működtetésével. A 2013-as költségvetés a közfoglalkoztatási program hatékonyságának növelésével számol, a törvényjavaslat szerint ehhez a szükséges források rendelkezésre állnak. A közmunkaprogramok összehangolása, valamennyi elemének egységes irányítása érdekében 2012-ben a Belügyminisztérium irányítása alá kerül a 12 területi vízügyi igazgatóság felügyelete is. A 2013. évi költségvetés a vízügyi ágazat szervezetrendszerének megerősítésére a 2012-ben juttatott többletforrásokkal arányos, 5,2 milliárd forintot irányoz elő.
6
IX. fejezet Helyi önkormányzatok támogatása Kiemelt előirányzat neve
2013. évi előirányzat (millió forintban) Kiadás
A helyi önkormányzatok működésének és ágazati feladatainak támogatása A helyi önkormányzatok általános támogatása
112 788,6
A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása
156 393,5
A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása
219 965,8
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása
29 466,7
Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat
34 959,8
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai
85 600,0
Címzett- és céltámogatások
35,0
Vis Major támogatás
8 000,0
IX. fejezet összesen: Megyei önkormányzatok
647 209,4 Működési támogatás (millió Ft)
Lakosok száma
Települések száma
Baranya megye
247,0
397 937
301
Bács-Kiskun megye
279,4
538 456
119
Békés megye
239,9
373 448
75
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
318,1
701 840
358
Csongrád megye
254,4
422 746
60
Fejér megye
255,4
430 407
108
Győr-Moson-Sopron megye
261,2
446 329
183
Hajdú-Bihar megye
283,0
552 292
82
Heves megye
226,8
315 739
121
Jász-Nagykun-Szolnok megye
245,9
401 368
78
Komárom-Esztergom megye
227,6
315 203
76
Nógrád megye
201,2
208 894
131
Pest megye
452,1
1 235 308
187
Somogy megye
229,2
328 893
245
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
286,8
579 554
229
Tolna megye
208,3
238 517
109
Vas megye
214,6
265 302
216
Veszprém megye
238,6
364 669
218
Zala megye
221,8
290 762
258
4891,3
7 172 356
3154
Összesen:
A táblázatban a főváros adatai nem szerepelnek.
ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
Parlament Szükséges az adóbevételek átcsoportosítása A helyi önkormányzatok egyes köznevelési feladataira 156 393,5 millió forintot jelölt meg az előterjesztő. A közoktatás új rendszerében az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás lesz, amelyhez a központi költségvetés több fajta támogatással is hozzájárul. Az óvodapedagógusok és a nevelő munkájukat közvetlenül segítők bértámogatására az előirányzat 109 883,6 millió forinttal számol. Emellett kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működéséhez. Mindezekre a feladatokra a törvényjavaslat 17 000 millió forintot kalkulál. Továbbra is önkormányzati feladat lesz a gyermekétkeztetés, erre a célra 29 509,9 millió forintot tervez a javaslat. A költségvetési törvényjavaslat megalkotói szerint az iskolai oktatás területén az állam jelentős terhet vesz le az önkormányzatok válláról azzal, hogy a pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérének finanszírozását átvállalja. Ez azt jelenti, hogy a jövőben közel 335 milliárd forint az EMMI fejezetébe kerül. Ez az összeg részben a korábban is ilyen jogcímű állami támogatások (251,3 milliárd forint), valamint az önkormányzatokat megillető gépjárműadó 40 százaléka, a helyben maradó személyi jövedelemadó közel fele, és a teljes illetékbevétel együttes összegének (83,3 milliárd forint) a központi költségvetési támogatássá való átkonvertálásából tevődik össze. A helyhatóságok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására 219 965,8 millió forintot jelöl meg a tervezet. Kulturális feladatokra, a könyvtárak, múzeumok támogatására, az önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására 29 466,7 millió forint jut. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat 34 959,8 millió forint. Ezt pél-
A Kossuth tér rekonstrukciójára szánt összeg több mint 10 milliárd forint dául a lakossági közműfejlesztésre, a víz- és csatornaszolgáltatás támogatására, a települési folyékony hulladék ártalmatlanítására, kompok, révek fenntartására, felújítására, határátkelőhelyek fenntartására használhatják fel. A helyi önkormányzatok kiegyenlítő támogatásaira 85 600 millió, vis maior támogatásra 8000 millió, a címzett és céltámogatásokra pedig mindösszesen 35 millió forint jut. Az európai uniós pályázatokra vonatkozó szabályok Önkormányzatok és társulásaik részére saját források kiegészítésére 13 900,0 millió forintos előirányzat áll rendelkezésre az uniós fejlesztési pályázatoknál. Az előirányzat a 2013. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére szolgál. A 2013. évben – a megyei önkormányzatok kivételével – EU Önerő Alap támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi, a szociális városrehabilitációs célú, az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, vala-
mint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – az önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását eredményezik. A megyei önkormányzatok 2013-ban olyan fejlesztésekhez igényelhetik az EU Önerő Alap támogatást, amelyek esetében az uniós forrásról szóló támogatói döntés a 2012. évben vagy azt megelőzően született meg. Jövőre az EU Önerő Alap támogatást kizárólag a következő önkormányzatok, illetve társulásaik igényelhetik: a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendeletben szereplő települések; b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet 2. vagy 4. mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések;
www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP
7
Parlament c) azon önkormányzatok, amelyek a 2011. évben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek; d) azon önkormányzatok és társulásaik, amelyek a Környezet és Energia Operatív Program ivóvízminőség-javító programban érintettek, ugyanezen program keretében megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz; e) azok a jogi személyiségű – önkormányzatok közötti – társulások, amelyek támogatást kizárólag az uniós támogatási szerződésben ked-
vezményezettként feltüntetett, valamint az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosított saját forrás alapján igényelhetnek; f) a megyei önkormányzatok. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A döntés a fejlesztés teljes időszakára – előre ütemezetten – történik. Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz-beruházásokra ígérvény adható.
A törvényjavaslatban olvashatunk a települési önkormányzatokat megillető átengedett adóbevételekről is:
A rovatot szerkesztette: Csonka Gizella
– A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40 százaléka a települési önkormányzatot illeti meg (korábban 100 százaléka volt). – A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100 százaléka ugyancsak a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. A települési önkormányzatot megillető egyéb bevételek: – a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege; – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 százaléka; – a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100 százaléka; – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40 százaléka, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, – a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege.
8
ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu
Az Állami Számvevőszék megvizsgálta és véleményezte a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elkészült jelentést megküldte az Országgyűlésnek. Az ÁSZ-jelentéséből kiderül, hogy Magyarország 2013. évi költségvetése példátlanul bizonytalan nemzetközi pénzügyi és gazdasági környezetben készült. Az eurozóna egyes tagállamának pénzügyi nehézségei kiszámíthatatlanná és hektikussá tették a pénzpiacok mozgásait, ami Magyarország számára komoly külső kockázatot jelent. A kormány az eddigi gyakorlaton változtatva a költségvetési javaslat Országgyűléshez történő benyújtásának törvényi határidejét szeptember 30-áról június 15-ére hozta előre. Az ÁSZ ehhez igazította költségvetési véleményezését. Az időzítésen túl az is újdonságot jelent, hogy a számvizsgálók most alkalmazták először a költségvetési törvényjavaslat előirányzatainak elemzésére kialakított új módszertant. Magyarország 2013. évi költségvetési törvényjavaslata 15 477 milliárd forint kiadási és 14 800 milliárd forint bevételi főösszeggel számol. Az ÁSZ ellenőrzése a bevételi főösszeg 88 százalékát, a kiadási főösszeg 82 százalékát fedte le, a vizsgálat 11 költségvetési fejezetet érintett. A számvizsgálók véleményük kialakítása során értékelték, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az államadósság tervezett alakulása pedig az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglaltaknak. Ellenőrizték, hogy a törvényjavaslat bevételi és kiadási előirányzatait jogilag és számszakilag alátámasztották-e, illetve hogy megalkották-e a tervezéshez kapcsolódó új jogszabályokat, illetve tervezett módosításokat a szükséges háttérszámításokkal együtt. Értékelték az előirányzatok teljesíthetősé-
Parlament „Az önkormányzatoknál a feladatátrendezés és a forráskivonás kockázatokkal jár, ami a magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működőképességét.”
Kockázatos az önkormányzatok gazdálkodása gét, beazonosították a legfontosabb kockázatokat. A törvényjavaslat összeállítása, szerkezete megfelel az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben meghatározott, az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályoknak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és rendelkezik a tartalékokról. Főbb megállapítások Az államháztartás központi alrendszerének tervezett hiánya 677,3 milliárd forint, amely 18 százalékkal meghaladja a 2012. évre tervezettet. A törvényjavaslatban 2013-ra tervezett 1,6 százalékos GDP-növekedés mellett a 2,2 százalékos hiánycél tartható. A hiánycél tartása szempontjából a legnagyobb kockázatot a 2012. évvel kapcsolatban az jelenti, hogy sikerül-e a gazdaságot stagnálás közeli állapotban tartani, azaz, hogy az első negyedévi csökkenés a második félévtől növekedésbe fordult. A 2013. évvel kapcsolatban elsősorban az export növekedési ütemének tartása jelent kockázatot. Az államadósság csökkentése fegyelmezett pénzügypolitikát és jelentős tartalékképzést követel meg. A tartalékok szerepe, súlya a makrogazdasági pálya külső és belső kockázatai miatt megnő. A Költségvetési Tanács a törvényjavaslatról véleményében javasolta az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelését. A törvényjavaslatban az előirányzatot ezt követően megduplázták (50 milliárdról 100 milliárd forintra). Az Országvédelmi Alap további növelése ellen szól azonban, hogy a makrogazdasági kockázatok nagymértékben a belföldi felhasználás alakulásával kapcsolatosak, az Országvédelmi Alap előirányzatá-
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke sajtótájékoztatón értékelte a jővő évi költségvetési törvényjavaslatot.
nak további emelése pedig szűkítené a hazai fogyasztási, felhalmozási lehetőségeket. Van, ami megalapozott, van, ami nem A 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban az adóbevételek tervezett előirányzatai nincsenek teljeskörűen, részletes számításokkal alátámasztva, egyes jogszabályok hiányoznak, illetve a törvényjavaslatok egy részét az Országgyűlés még nem fogadta el. Az Állami Számvevőszék értékelése szerint a költségvetés adóbevételeinek 58 százaléka megalapozott (azaz alátámasztott és teljesíthető), 12 százaléka volt részben megalapozott (telje-
síthető, de csak részben alátámasztott), 30 százaléka pedig nem megalapozott (nem alátámasztott és becslésük szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető). Az ÁSZ a tapasztalatok alapján megalapozottnak minősítette a gazdálkodó szervezetek költségvetési befizetéseinek 30 százalékát, ezen belül a pénzügyi szervezetek különadóját, a bányajáradékot, az ökoadót, az energiaellátók jövedelemadóját, a rehabilitációs hozzájárulást és az egyes ágazatokat terhelő különadót. A fogyasztáshoz kapcsolt adók (áfa, jövedéki adó) közel 91 százalékát értékelték megalapozottnak. Az adóbevételek közül nem megalapozott (a hitelintézeti járadék, a cégautó adó és az eva) a gazdálkodó szer-
www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP
9
