I. A betegség fellépésének tényezői, és a földfeletti részek egyes gomba-kórokozói
Dr. Vajna LászLó NAIK, Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Budatétény 2014. március
Fotó: Dr. Vajna László
Az összeállítás előadás céljára készült, és a szerző évek során végzett vizsgálatainak megállapításait, tapasztalatait összegezi anélkül, hogy a téma mindenre kiterjedő feldolgozását célozná!
Kinek szól az összeállítás? Mindenkinek, aki gyümölcsös ültetvényt létesít: kertészeknek, más szakmák képviselőinek (pl. gépészmérnököknek, ügyvédeknek, építőmérnököknek, pénzügyi szakembereknek, pedagógusoknak, politikusoknak), akik különböző okok és megfontolások
miatt ültetvény létesítésre szánták el magukat, és szól a faiskolásoknak, és nem utolsósorban az ültetvény-létesítéssel kapcsolatban lévő igazgatási, hatósági és növényvédelmi szakembereknek. A szerző bízik abban, hogy ki-ki ismeretei, helyzete szerint talál magának hasznos gondolatokat ebben az összeállításban!
Miről szól a tanulmány? A jelenség bemutatásáról Tünetekről Okokról Néhány gyakran fellépő kórokozó gombáról, ezek szerepéről a fapusztulásban A védekezés szempontjairól
Miről nem szól a tanulmány? Számos olyan betegségről, amelyeket talajlakó kórokozók okoznak, mivel ezek külön tanulmányt érdemelnek!
Valós problémáról szól ez az összeállítás? Igen, az új ültetvényekben bekövetkező fapusztulás valós probléma! Ezt a szerzőn kívül számos kárvallott tanúsíthatja, bár erről nincsenek felmérések, adatok. Valószínű, hogy ha lennének – például néhány évtizedre visszamenőlegesen – meglepődnénk, hogy milyen sok a rosszul sikerült, „selejt telepítés”, és ez mekkora veszteséget okoz.
A JELENSÉGET BEMUTATÓ NÉHÁNY KÉP
Elpusztult almafák helyén pótlások
Meggy ültetvény, előtérben elpusztult fák
Elpusztult fa gépi eltávolítása
Bevált módszer: lánc vagy drótkötél a fa törzsére
…és a drótkötél megfeszül …
Ezeken sem sok meggy termett …
Fiatal, elpusztult meggyfák elégetésre várva
Telepítést követően elpusztult fiatal almafák
Elpusztult almafák két évvel a telepítés után
Egy a sok közül: fiatal, elpusztult kajszi fa
Elpusztult fiatal diófa a telepítést követő 2. évben, a gyökérzet látszólag ép
Elpusztult fiatal meggyfák törzsei telepítés utáni 2. évben
Fiatal nektarin fa pusztulóban
Fiatal nektarin fa háncsszöveti nekrózisa: az elhalt barna szövetben a zónáltság gomba okozta fertőzésre utal
Pusztuló bodza gyökérzete
Telepítést követően elpusztult almafa
Miért pusztul el a gyümölcsfák jelentős százaléka a telepítést követő első években? A kérdésre a válasz:
ennek nagyon sok oka lehet!
például: – – – – – – –
silány minőségű oltványok fertőzött szaporítóanyag a faiskolából telepítésnél elkövetett súlyos hibák telepítést követő szakszerűtlen agrotechnika talajlakó kártevők vadkár talaj jelentős fertőzöttsége (pl. Phytophthora, Pythium, Rosellinia, stb. kórokozó fajokkal) – szélsőséges időjárás okozta károsodás (fagykár, kiszáradás)
A fiatal fák pusztulásának okait tisztázni kell, mert: • a kár elhárítása elsődleges szempont, • a kárt okozó körülmények tisztázása választ adhat a „ki a felelős?” kérdésre, • tanulsággal szolgálhat mások számára, • anyagi kártérítésre is alapot adhat.
Gyümölcsös ültetvény létesítése jelentős beruházás A terület előkészítése költséges, sokirányú munkával jár: meliorációs munkák, talajforgatás, szerves trágyázás, öntöző rendszer telepítése, támberendezés készítése, stb. Gyakran járulékos beruházások is kapcsolódnak ehhez: pl. tárolók, hűtőház, feldolgozó, manipuláló gépek beszerzése. A beruházás sok évre szóló befektetés, abban a reményben, hogy a termelt jó minőségű gyümölcs majd piacra kerül, és végül jelentős hasznot hoz a gazdálkodónak. A megvalósítás gyakran hitelfelvétellel, és/vagy különböző forrásokból kapott, feltételekhez kötött támogatás igénybevételével valósul meg.
A telepítést követő első évek A szükséges előkészítő munkák után megtörténik a fák ültetése, és jön az első tavasz, majd a második, harmadik év, és bekövetkezik a baj. Az ültetett oltványok egy része beteg, gyengén fejlődik, majd elpusztul. A pusztulás lehet szórványos, de elérhet 15-20 %-ot, rossz esetben ennél jóval nagyobb mértékű is lehet. Ilyen esetekben a gazdálkodó keresi az okot, okokat és a megoldást. Pótlás történik, a beteg, még menthetőnek tűnő fiatal fákat próbálják kezelni, gyógyítani. Nem ritkán új, „csodatevőnek” vélt biológiai készítményeket alkalmaznak pl. talajkezelésre. Jó esetben ez sikeresnek bizonyul, nem ritkán azonban a termőre fordítás is veszélybe kerül. Ilyen esetekben keresik a bajt előidézőt, aki felelős a bekövetkezett kárért.
A jelenség nem új és nem gyümölcsfaj-specifikus A telepítést követő első években bekövetkező fapusztulás évszázados probléma. A szerző tapasztalatai, több évtized során végzett szakértői vizsgálatai igazolták, hogy a jelenség ismétlődik, teljes kiküszöbölése idáig sikertelen volt. A jelenség minden gyümölcsfajt, bogyós gyümölcsűeket is érintő probléma.
A jelenség nem „hungarikum” A távoli múltból és a jelenből is szép számmal vannak külföldi adatok, esettanulmányok, vizsgálatokról közölt beszámolók. Ezek szerint a jelenséget gyakran összefüggésbe hozzák Phomopsis és Botryosphaeria gombafajok okozta fertőzéssel! Szovjetunióban pl. már 1966-ban az almafa oltványok specifikus betegségeként írták le a Phomopsis mali okozta betegséget. Nemrég (1996, 1998, 2001) például olasz és dél-afrikai tudományos közlemények jelezték, hogy faiskolákban, ill. ültetvényekben jelentős problémává vált a fiatal almafák, oltványok leromlása, pusztulása. Tapasztalataik szerint is a jelenség összefügg Phomopsis és Botryosphaeria gombafajok okozta fertőzéssel! Hasonló hazai esetekről a szerző (Vajna L.) is beszámolt a közelmúlt években.
Mégis, a sokéves hazai és külföldi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a bajok eredendő okát a telepítések előkészítése, létesítése és megvalósítása során elkövetett hibák, kompromisszumok „táján” kell keresni, a „vis maior” általában nem gyakori eset. A kórokozók, főleg gombák szerepe a hajlamosító tényezőkkel, a fákat ért káros hatásokkal, a telepítéssel és azt követő agrotechnikai munkák során elkövetett hibákkal összefüggésében értelmezhető helyesen!
Egy közhely: a gyümölcstermesztés komoly ismereteket kívánó szakma Az árútermelő gyümölcstermesztés feltételezi a gazdálkodótól a telepítés előkészítésének teendőinek ismeretét, talajtani és agrokémiai ismerteket, a fajták és alanyok ismeretét, a szaporító anyag minősítését, a talajművelés alapvető fogásait, a növényápolás fogásait, a művelési módokkal kapcsolatos alapvető ismereteket, az öntőzés lehetséges formáit és megvalósításának lehetőségeit, a növényvédelem terén a főbb kártevők és betegségek ismeretét, a védekezések végrehajtásának szabályait, gépeit, és hatósági előírásait. A felsorolás nem teljes, lehetne folytatni. A szakmai ismertek mellett a gazdálkodónak végül a termést be kell takarítani, kereskedelmi forgalomba hozatalra elő kell készíteni, és piacra kell jutatni.
A gazdálkodónak folyamatosan döntéseket kell hozni Nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a gazdálkodó döntései élőlényekre vonatkoznak, és befolyásolják azok állapotát. A gyümölcsfák a szakszerű döntésekre kedvezően „válaszolnak”, a helytelen döntéseket viszont megsínylik. Egy agrotechnikai tényező megváltoztatása – pl. az öntözésé vagy műtrágyázásé – kihatással van több más tényezőre, azok kedvező vagy kedvezőtlen irányú változására!
A siker záloga a szakértelem Földbirtok tulajdonlása és az ültetvény létesítés szándéka nem elegendő a sikerhez. Napjainkban nem ritka eset, hogy más szakmák kiválói ismerői (pénzügyi, jogi, gépészmérnöki, építőmérnöki, pedagógusi és más végzettségűek) vállalkoznak gyümölcsös telepítésre anélkül, hogy a megvalósításnak komoly szakmai háttere lenne. Ha pedig ez hiányzik, akkor alkalmazni kell felkészült, szakképzett, tapasztalattal rendelkező szakembert. Ennek elmaradása látszólag jelentős megtakarítást jelent, következménye azonban súlyos gazdasági kár, a növények sínylődése, korai pusztulása lehet. A szükséges szakértelmet nem pótolják alkalmi tanácsadók, szomszédok, jóbarátok véleményei, eseti tanácsai.
Milyen okok idézik elő a fiatal fák pusztulását? A lehetséges okok sokfélék lehetnek Vannak esetek és kérdések, amelyekre a kutatásnak kell választ adni. Ilyenek pl. a nemes-alany inkompatibilitás bizonyos esetei, amelyek okozhatnak elhalást, vagy pl. kevésbé ismert esetei az alanyok vírusfertőzöttségének. Az ilyen esetek azonban a vizsgált jelenség körébe általában nem vonhatók! (Például: ASSOCIATION OF TOMATO RINGSPOT VIRUS WITH APPLE UNION NECROSIS AND DECLINE. by: R.F. Stouffer, J.K. Uyemotom, in: ISHS Acta Horticulturae 67: X International Symposium on Fruit Tree Virus Diseases)
Rendszerint azonban az okok sokkal prózaibbak, például: – – – – – – – –
silány minőségű oltványok fertőzött szaporítóanyag a faiskolából telepítésnél elkövetett súlyos hibák telepítést követő szakszerűtlen agrotechnika talajlakó kártevők vadkár talaj jelentős fertőzöttsége (pl. Phytophthora, Pythium, Rosellinia, stb. kórokozó fajokkal) szélsőséges időjárás okozta károsodás (fagykár, kiszáradás)
A sikeres, kompromisszum nélküli telepítés feltételei A gyümölcsfaj, fajta termesztésére alkalmas, vizsgált és alkalmasnak minősített termőterület szükséges. Megfelelő minőségű, a szabvány feltételeit kielégítő, egészséges és lehetőleg hazai előállítású oltványok kellenek. Kívánatos minősített, köztermesztésre ajánlott fajta választása. Talajlakó kártevők, vadkárok elleni megelőző védekezés alapvető fontosságú. A szakszerűség minden szabályát betartva kell a telepítés elvégezni. A telepítést követő időszak során alapvető fontosságúak a szakszerűen végzett ápolási munkák, szükség szerinti öntözés, növényvédelmi munkák, talajmunkák. Az elmúlt negyedszázad során és napjainkban is nem ritka eset, hogy ültetvényt nem kertész képesítésű ember létesített. Ilyen esetben alkalmazni kell kertész szakembert, tanácsadót, mivel a kertészet, a gyümölcstermesztés komoly, sokoldalú ismeretet igénylő szakma. A fentiek betartása esetén az ültetett csemeték eredésének jónak kell lenni. A veszteség ilyen körülmények között 0-1-3 % - nál rendszerint nem magasabb, az ültetvény sikerrel termőre fordítható.
Gyümölcsös telepítés kompromisszumokkal Az átültetés a fa életében a legkritikusabb időszak! A fa számára ez stressz-állapotot jelent! Kompromisszumok, hibák A telepítés végrehajtása nem ritkán eltér a szakmailag elvárható kívánalmaktól. Ezek az eltérések a telepített fák számára kritikus helyzetet okozhatnak! Nézzünk néhány példát! Termőhely: Jó minősítésű, de pl. elmarad az öntözés; jó minősítésű, de a megvalósult ültetvény területe nagyobb, mint a tervben jelzett, és kevésbé alkalmas részeken is történik telepítés. Jó a terület, de pl. elmarad az előírt melioráció. A termőhely (terület) előnövényeinek figyelmen kívül hagyása bajt okozhat. Az előnövény pl. jelentős kórokozó felhalmozódást okozhat a talajban, és veszélyeztetheti a telepítendő oltványokat. Szaporító anyag biztosítása előre nem tervezett, rendelés időben nem történt, oltvány pedig kellene, de nincs a kért fajta, és nincs a szükséges mennyiség …, „nem baj, jó lesz a másodosztályú is, mivel a pályázat határidőt szab a telepítés végrehajtására”; vagy pl. „a faiskola készletében visszamaradt II. osztályú oltványok vannak, az is megteszi, darab-darab”; vagy pl. „nézzünk külföldi faiskoláknál beszerzési lehetőség után”, és ilyenkor vállalni kell annak minden kockázatát. Megjegyzendő: A faiskola előre átgondolt, telepítési tervekhez kötött megrendelésekhez igazítja az oltvány előállítást. Ha nem volt előzetes megrendelés, akkor gyakran marad a külföldi beszerzés. A helyszínen előzetesen és kellően nem ellenőrzött oltvány minősége, esetleges fertőzöttsége bajt okozhat. A külföldről szállítás során az oltványok sérülhetnek! És előfordul, hogy kellő hazai termesztési tapasztalat nélküli fajták vásárlása és telepítése történik.
Gyümölcsös telepítés kompromisszumokkal (folyt.) A támogatási-pályázati rendszer előírásai a gazdálkodót olykor kényszerpályára viszik, pl. nem betartható határidőhöz kötött a telepítés, telepíteni kell különben „elúszik” a támogatás. Ültetés körülményei: Oltványok kezelése ültetésig nem megfelelő, szakszerűtlen az ideiglenes vermelés, kiszáradás, gyökerek fagykárosodása lehet a következmény. Bajt okozhat az ültetés szakszerűtlensége, a telepítést követő száraz, aszályos időjárásban a kellő, időbeni öntözés elmaradása. Telepítést követő időszakban a növények szakszerűtlen kezelése, a metszés hibái, sebzések, gépi talajmunkával okozott sérülések, sebvédelem elmaradása, növényvédelmi munkák szakszerűtlen végzése, ill. elmaradása oka lehet az oltványok fertőződésének. Mindehhez hozzájárulhatnak a szélsőséges időjárási jelenségek okozta károsodások: jégverés, belvíz, kései fagy okozta károsodás.
Mi is történik?
STRESSZOROK - STRESSZHATÁSOK Telepítést követően a fákra ható abiotikus és biotikus stresszorok hőmérséklet szélsőséges hatásai oxigén hiány talajban vízhiány, tartós vízborítás napperzselés tápanyag hiány magas sótartalom károsítók, és még sok más …
+ a kezelési hibák és mulasztások
és belépnek a stressz-patogének, a kórokozó gombák
FERTŐZÉS!
A rosszul sikerült telepítés Ha a telepítést követő első években a pusztulás jelentős mértékű, megindulnak a kárelhárítási próbálkozások, amelyek gyakran sikertelenek, mivel a pusztulás okai nem ismertek, nem feltártak. Ennek során keresik a felelőst, pl. az oltványokat előállító faiskola vagy valamilyen elháríthatatlan, ismeretlen kórokozó „személyében”. Vizsgálatok történnek, szakértői vélemények – néha egymásnak ellentmondóak – születnek, és ha kártérítési kereset kerül bíróság elé, bíró legyen a talpán, aki eligazodik és igazságot tud szolgáltatni ilyen ügyekben. Szerencsés esetben a gazdálkodó és az oltványt előállító, szállító faiskola kármegosztásban megállapodik, és evvel az ügy rendeződik. Az ültetvényt létesítő számára ugyancsak kedvező lehet, ha az ügy – a fapusztulás – „vis maior” minősítéssel nyer elfogadást, azaz: valamilyen előre nem látott, elháríthatatlan körülmény meggátolta a vállalás, a kötelezettségek teljesítését.
A kompromisszumok ára, következménye Az elültetett fa SÍNYLŐDIK, ellenállóképessége csökken, … ilyen állapotban fakultatív parazita gombák fertőzik a gyengült szöveteket. A fertőzés kapui: • • • • • •
fagykárosodott szövet, napégés oltásnál tökéletlen forradás metszések okozta sebek vadkár nyomán keletkezett sebek gépi munkával okozott sérülések alany-nemes nem tökéletes kompatibilitása
Ha a fertőzés gyanúja igazolódik, az első kérdés: „az oltvány faiskolából hozta a fertőzést vagy helyben fertőződött?”
Hol fertőződik a fa, és mi a fertőzés forrása? Az oltványok fertőződése bekövetkezhet a faiskolában. A faiskola lehet hazai és akár külföldi is, ez utóbbi esetben új kórokozó behurcolása is felmerülhet. Egészségesen ültetett oltványok fertőződhetnek telepítést követően, helyben, az új ültetvényben. A fertőzés forrásai lehetnek: Faiskolában elhalt, beteg, visszamaradt oltványok, vagy a faiskola környezetében idősebb, beteg fák. A telepítés helyén a környezetben lévő idősebb fák vagy közeli szórvány gyümölcsösök, gondozatlan kertek. A kórokozók terjedése rendszerint rovarok közvetítésével, fertőzőképes konídiumokkal, spórákkal történik.
Milyen életforma jellemzi a fák elhalását okozó fakultatív parazita gombákat? • Nekrotrófok, a háncsszövet, kambium elhalását okozzák, behatolhatnak a faszövet elemeibe is, • patotoxinokkal, litikus enzimekkel támadják a szöveteket, • az elhalt fás szövetekben élettevékenységük rendszerint folytatódik, fertőző spórákat, konídiumokat „termelnek”, tehát további fertőző forrásként szolgálnak, • egyes fajok endofiták, behatolván a fa szöveteibe látensen, tüneteket nem okozva „várják” a növény számukra kedvező, gyengült állapotát, és akkor támadnak, gyorsan terjedő szövetelhalást okozván; • több faj nem szerv-specifikus kórokozó, egyesek a fás szöveteket, termést, leveleket is fertőzhetik, behatolhatnak a vastagabb gyökerekbe is.
A fakultatív parazita gombák szerepe A fakultatív parazita gombák rendszerint jelen vannak a környezetben (faiskolában vagy az ültetvény környezetében), és megtalálják a telepített fákat. Jelenlétük nem tekinthető különös, rendkívüli dolognak. Vajon elsődleges okai-e jelenségnek? Általában nem minősíthetők elsődleges okozó tényezőknek a fiatal fák pusztulásában. A betegség több tényező együtthatásaként jelentkezik: hajlamosító tényezők hatására sérült, sínylődő, károsodott fa + a nekrotróf, fakultatív parazita gomba.
A telepítést követő első években bekövetkező fapusztulás valójában betegség A betegséget rendszerint több tényező együtthatása okozza Például: kedvezőtlen környezeti hatások, pl. aszály, fagykárosodás, szakszerűtlen növényápolás, sérülések, metszések során keletkezett sebek kezelésének elmaradása, vízellátási, öntözési problémák, tápanyag ellátottsági problémák. Ezek a hajlamosító tényezők kellenek ahhoz, hogy a fák elhalását közvetlenül kiváltó opportunista gombák – amelyek szövetelhalást okoznak – támadhassanak, és végül a fiatal fák elhalását okozzák. A fentiekből az is következik, hogy a korai fapusztulást okozó betegségek ellen általában nincs olyan kémiai védekezés, amely a bajt megoldaná. Ha a hajlamosító tényezők hatása nem küszöbölhető ki, a környezetben mindig jelenlevő kórokozók a fák egy részét elpusztítják.
Lássunk néhány opportunista, szövetelhalást okozó gombafajt azok közül, amelyek leggyakrabban kimutathatók a fiatal, pusztuló gyümölcsfákból
I. PHOMOPSIS fajok
Általános tudnivalók a Phomopsis fajokról A Phomopsis gombanemzetségben nagyszámú faj került leírásra. A fajok döntő többségének élettere a növényvilág, kivételesen azonban toxikózist okozó faj is van, sőt, humán patogén Phomopsis fajt is leírtak a közelmúltban. A növényekkel együtt élő fajok egy része patogén, más részük endofita vagy másodlagos kolonizáló. Vannak epifitotiát, súlyos gazdasági kárt okozó fajok, számos nekrotróf faj pedig fás növények leromlásos betegségeinek okozója. Sporulációjuk: piknídium-szerű eusztromatikus konídiomata. Konídiumaik fialidikus úton képződnek, egy-vagy kéttípusúak (alfa és béta konídiumok). Ivaros alakjaik – ha ismertek adott Phomopsis faj esetében – a Diaporthe nemzetségbe tartozó aszkuszos gombák. A Phomopsis fajok rendszerezése számos faj kiemelkedő gazdasági jelentősége ellenére sem kapott napjainkig kellő figyelmet. Különös problémát jelent az a körülmény, hogy az egyes fajok morfológiai alapon történő elkülönítése az esetek többségében csaknem lehetetlen. Ennek oka az, hogy a konídiumos alakok morfológiai bélyegei: konídium forma és méret csaknem azonosak, az eltérések nem jelentősek, a sztromatikus termőtestek mérete és formája nem fajspecifikus. Ezért a rendszerező mikológia a 19–20. században a fajok elkülönítésének kritériumaként (kevés kivételtől eltekintve) a gazdanövényt alkalmazta. Ilyen módon nagyszámú faj került leírásra. A mintegy 180 Phomopsis faj korszerű feldolgozása, revíziója megkezdődött. 1988-ban Uecker összeállította a „World list of Phomopsis species” c. munkát, amely teljességre törekedve ismerteti az összes leírt fajt, azok gazdanövényeit. E munka jó alapot képez az egyes gazdanövényekről kimutatott, izolált fajok „tentativ” identitásának megállapításához. A nemzetközileg talán legjelentősebb mikológiainövénypatológiai adatbázis (USDA Beltsville, Maryland) szerint Phomopsis fajokat a világon eddig 1018 gazdanövényen regisztráltak. Magyarországi mikológusok számos faj előfordulását jelezték különböző növényeken. Az adatok Vörös J. (1978) akadémia doktori értekezésében találhatók. Igen kevés azonban az egyes Phomopsis fajok patológiai szerepével foglakozó munka. Forrás: ZÁRÓJELENTÉS A T 042 494 sz. OTKA által támogatott "Mikobióta-diverzitás tanulmány fás növényeken, különös tekintettel a 'decline' folyamatokban részes nekrotróf fajokra„ 2003-2006 Témavezető : Vajna László tudományos tanácsadó, MTA doktora
A Phomopsis oblonga okozta betegség almafán Phomopsis faj(ok) gyakori kórokozói az almafáknak. Fellépésük nem ritka a telepítés követő első években faiskolákban és ültetvényekben. Betegséget okozhatnak termő gyümölcsösökben is. A szakirodalom a kórokozót Phomopsis oblonga vagy Phomopsis mali, vagy egyszerűen Phomopsis sp.- ként említi. A gomba ivaros alakja: Diaporthe eres, de Diaporthe ambigua és Diaporthe mali néven is azonosítják egyes szerzők.
D. eres polifág gomba, az USDA adatbázisa 229 gazdanövényt jelez!
fiatal fáknál a Phomopsis oblonga fertőzés és szövetelhalás jellemzően a szemzés vagy oltás helyénél jelentkezik (fiatal almafák)
a nyíl apró, pontszerű képleteket jelez, ezek a Phomopsis oblonga gomba piknídiumai
Phomopsis oblonga okozta háncsszöveti elhalás a forradás helyétől felfelé és lefelé terjed
az elhalt kéregszövetben tömegesen képződnek a Phomopsis oblonga gomba piknídiumai
fekete rajzolatok jelzik a Phomopsis oblonga gomba terjedését a háncsszövetben
Phomopsis oblonga gomba átmetszett piknídiumai elhalt háncsszövetben
Phomopsis oblonga gomba régóta ismert, mint az almafa vesszőin és ágain elhalást és termésrothadást okozó
Phomopsis oblonga gomba háncsszövetben kialakult sztromatikus termőteste, amelyben konídiumok képződnek (függőleges metszet, mikrofotó)
Phomopsis oblonga sztromatikus termőtestének vízszintes metszete, fenn a képződő konídiumok (mikrofotó)
Phomopsis oblonga gomba inter- és intracellulárisan terjedő hífái alma-faszövet parenhimatikus sejtjeiben
Phomopsis juglandina okozta betegség diófán A kórokozó Phomopsis juglandina, ivaros alakja Diaporthe juglandina. Megjegyzendő, hogy D. eres-ként is azonosítanak egyes szerzők dión Phomopsis fajt kórokozóként. A gomba kísérője a Juglans fajoknak, gyakori Európában, Amerikában és Ázsiában. A betegség gyakori termesztett dión (J. regia és J. nigra) faiskolákban, fiatal és idős ültetvényekben. A gomba tüneteket, szövetelhalást okoz oltványok kéregszövetében, idős, termő fák vesszőin, gallyakon és termésen is. A gomba egyben a termő fák leromlásának egyik kórokozó tényezője.
faiskolában a metszés helye nyit kaput a Phomopsis juglandina gomba behatolására
dió oltás helyénél is bekövetkezhet fertőzés, ami faiskolában az oltványok elhalását okozhatja
Phomopsis juglandina okozta terjedő háncsszöveti nekrózis, a fertőzés a metszés helyén következhetett be, a fa a telepítés helyén elpusztult, a piros nyíl a kórokozó háncsszövetben képződött termőtesteit mutatja
nyíl a Phomopsis juglandina gomba felfelé történő terjedését jelzi
kiterjedt elhalás, amely a metszés helytől indult ki, a fa elpusztult, a piros nyíl a gomba termőtesteit jelzi
Az elhalt kéregszövetben a Phomopsis juglandina termőtestei (sztromatikus piknídiumok) láthatók, amelyekben fertőzőképes konídiumok képződnek
Nedves körülmények között a termőképletekből kacsszerűen áramlanak ki a Phomopsis juglandina kórokozó konídiumai. Ezek a „kacsok” konídiumok tömegéből tevődnek össze. Jobbra a kórokozó konídiumainak mikroszkopikus képe.
Phomopsis juglandina termőtestei fiatal diófa háncsszövetében (metszet, mikrofotó)
Phomopsis juglandina tenyészete PDA táptalajon. Nagyszámú sztromatikus termőképletből krémszerűen áramlanak ki a gomba konídiumai.
II. BOTRYOSPHAERIA FAJOK
Általános tudnivalók a Botryosphaeria fajokról Botryosphaeria fajok többsége jelentős nekrotróf kórokozó gomba. A fajok egy része világszerte súlyos gazdasági kárt okoz termesztett gyümölcsfajokon, erdőt alkotó fafajokon és díszfákon. E gombák biológiájának és taxonómiájának kutatásával a korábbi években is foglalkoztunk. Korábbi munkáink nyomán három faj került kimutatásra: a B. obtusa, B. melanops és a B. stevensii. Nem könnyű feladatot jelentett két további, Fusicoccum anamorfával bíró Botryosphaeria faj azonosítása, gazdanövényeik és biológiájuk megismerése. Az evvel kapcsolatos munkát Láday Miklóssal végeztük. Eredményeinkről a III. Magyar Mikológiai Konferencián számoltunk be "Két új stressz-patogén Botryosphaeria faj előfordulása Magyarországon" címmel tartott előadásunkban. Ezek: B. dothidea és a B. ribis. A Botryosphaeria Cesati De Notaris nemzetség különböző anamorfákkal bíró fajai széles körben elterjedtek a mérsékelt égövben, szubtrópusi és trópusi területeken. Számos faj termesztett és vadon élő gazdanövények egész során okoz rákos betegségeket, leromlás jellegű, gyakran pusztulással járó betegségeket. Stressz-patogénok, a fajok egy része pedig szaprotróf vagy endofita életmódú. E gombafajok gyakran okoznak elhalást gyümölcsültetvényeikben a telepítést követő első években. Forrás: ZÁRÓJELENTÉS A T 042 494 sz. OTKA által támogatott "Mikobióta-diverzitás tanulmány fás növényeken, különös tekintettel a 'decline' folyamatokban részes nekrotróf fajokra„ 2003-2006 Témavezető : Vajna László tudományos tanácsadó, MTA doktora (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest) http://real.mtak.hu/627/1/42494_ZJ1.pdf
Két jelentős kórokozó gomba pusztuló vagy elpusztult gyümölcsfákon
Botryosphaeria obtusa (anamorf: Diplodia seriata)
Botryosphaeria dothidea (anamorf: Neofusicoccum aesculi)
telepítésben elpusztult fiatal almafák, a kórokozó Diplodia seriata
Diplodia seriata okozta elhalás fiatal, elpusztult almafán
Diplodia seriata piknídiumok elhalt kéregszövetben (fenn), és átmetszve a háncsszövetben (lenn)
Diplodia seriata mélyen behatol a fiatal almafa faszövetébe
Diplodia seriata piknídiumának metszete és konídiumai almafából (mikrofotók)
D. seriata idős almafákon is okozhat rákos sebeket, ágelhalást és gyümölcsrothadást
Fiatal meggyfák elhalása a kórokozó: Botryosphaeria dothidea anamorf: Neofusicoccum aesculi
elpusztult fiatal meggyfákon B. dothidea apró termőtestei (piknídiumai)
Botryosphaeria dothidea konídiumai (fenn), sztromatikus termőképlete elpusztult fiatal meggyfa háncsszövetben (lenn), és aszkusza aszkospórákkal (jobbra)
HASONLÓ JELLEGŰ ELHALÁST OKOZHATNAK FIATAL GYÜMÖLCSFÁKON MÁS NEKROTRÓF GOMBAFAJOK IS Pl. Cytospora spp., Fusarium spp., Schizophyllum commune és több más faj. Fiatal növények, fák földfeletti részei károsodásával egyidejűleg - vagy külön - a gyökérzetet fertőzhetik különböző talajlakó gombák. Ilyen esetben a fa sorsa gyakran megpecsételődik, a fa nagy valószínűséggel elpusztul. Gyakori talajlakó kórokozók:
Pythium, Phytophthora, Thielaviopsis, Rhizoctonia, Roesleria, Rosellinia, Fusarium, Cylindrocarpon fajok, és mások … EZEKRŐL EGY KÖVETKEZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSBAN LESZ SZÓ!
Gondolatok a védekezésről A fiatal fák pusztulását okozó betegségek többtényezősek, amiből adódóan a védekezésnek is többirányúnak kell lenni. A fiatal fák számára az átültetés stressz-állapotot okoz. A fa élettanilag nyitott rendszer, a külső tényezők befolyásolja állapotát. A környezet hatása, az agrotechnika elemei, tényezői változnak, és ebben a változó környezetben kell a juvenilis állapotú fának alkalmazkodnia a változó hatásokhoz úgy, hogy normális fiziológiai működését fenntartsa, hogy a homeosztázis – „az azonos állapot” fennmaradjon. A növényi betegségek elleni védekezés lehetőségei között első helyen szerepel az optimális agrotechnika, ami alapja a betegségek megelőzésének. Ez különösen érvényes a gyümölcsfák fiatalkori elhalását okozó betegségek esetében. Az egyéb lehetőségek: a kémiai védekezés, ennek csak kiegészítője lehet. A megelőzés a faiskolánál kezdődik! Részleteket mellőzve, csak felsorolásszerűen említünk néhány tényezőt. Lehetőleg az oltvány hazai faiskolából származzon; a faiskola tegyen meg mindent ahhoz, hogy egészséges, a szabványnak megfelelő oltványokat értékesítsen, ezek szempontjai, az oltvány előállítás technológiája – lévén ez külön szakma – jól ismertek, betartandók. Mivel az oltványoknál a szemzés vagy oltás helye az, ahol a seb miatt fertőzés következhet be, különös gondot kell fordítani a szemzés vagy oltás helyének védelmére.
A szaporítóanyag beszerzés körülményei is hatással lehetnek a baj keletkezésére. Az ültetvény létesítést tervezni kell, és időben meg kell rendelni a szaporítóanyagot. Ennek elmaradása kényszermegoldásokat szül. Ilyen esetekben előfordul, hogy nem megfelelő minőségű és állapotú oltványok kerülnek telepítésre. Ha külföldi beszerzés válik szükségessé, akkor előzetes helyszíni szemlét kell tartani a faiskolánál, különösen figyelemmel a növényvédelmi szempontokra. A vásárolt szaporítóanyag csomagolása, szállítása, tárolása, ültetésig történő ideiglenes vagy téli vermelése szakmunka. Ha ezek során hibákat követnek el (pl. sérülések történnek, kiszáradás, gyökérzet fagyása stb.), akkor ez biztos út a gombák okozta fertőzés és fapusztulás felé. A telepítés szakszerű végrehajtása sikert eredményez, az ekkor elkövetett hibák viszont a gombák okozta fertőzés okai, hajlamosító tényezői lehetnek. Lehetőleg ősszel kell ültetni. A terület előkészítése, meliorációs munkák, vadvédelem, öntözés feltételeinek biztosítása fontos feltételek.
A telepí telepítést kö követő vető első lső évek munká munkái kü különös figyelmet igé igényelnek. nyelnek Ennek során az ápolási munkák, metszések, koronaforma alakítás munkáinál fontos a sebvédelem, sebkezelés. Szükséges a betegségek és kártevők elleni időbeni védekezés. Bajt okozhat és gombás fertőzések fellépéséhez vezethet az aszály, a belvíz, a talajtömörödés. Váratlan, tömeges sérülés esetén (pl. súlyos jégverés okozta sérülések) megelőző céllal indokolttá válhat fungicides kezelés végzése. Ha tápanyagellátási probléma jelentkezik, az ok(ok) tisztázására levélanalízist vagy talajvizsgálatot kell végeztetni. Amennyiben az ültetvénylétesítés körülményei, munkái szakszerűen, kényszermegoldások, kompromisszumok nélkül történnek, akkor evvel a fákat új helyükön, az ültetvényben átsegítjük a kritikus, stressz-állapotos időszakon. Ilyen esetben a gombák okozta fertőzéseknek és fapusztulásnak esélye csekély, rendszerint nem is következik be. Ha mégis bekövetkezik a baj … Az okok feltárása szakértői ismereteket, vizsgálatot igényel. Vizsgálat során a szakértő figyelmének ki kell terjedni az ültetvény létesítés összes, a fentiekben felsorolt szempontjaira, mozzanataira. Hiba lehet, ha a beteg, pusztuló fákon a kórokozó gomba kimutatásával a szakértő részéről a diagnózis lezárul. Ha nem sikerül feltárni a fertőzés, súlyos elhalás létrejöttének hajlamosító tényezőit (prediszpozíció), akkor aligha sikerül megalapozott tanácsot adni a további teendőkre. A szakértői vizsgálat javaslatai szerint többirányú: agrotechnikai, kémiai és biológiai védekezés lehetséges. Tudni kell azonban, hogy az ültetvényekben jelentkező korai, fiatalkori fapusztulás esetei eltérők, két egyforma eset ritkán adódik. Ezért is van szükség tapasztalt és elsősorban növénykórtanos szakértőre.
A fát érő kedvezőtlen hatások nyomán bekövetkező fertőzés gyors szöveti elhalást okozhat, ami a fa pusztulásához vezet (balra). Ha a környezeti feltételek kedvezőek a fa számára a fertőzés lokalizálódik, gyógyulás következik be (jobbra). A sérüléseket, ha fertőzés nincs, a fa kallusszal lezárja. A fa önmaga is képes védekezni ha a termesztés körülményei kedvezőek. A védekezés mechanizmusát ismerteti a: „Compartmentalization of
Decay In Trees” angol
nyelvű összeállítás http://www.cfeaguisamo.org/webcfea/images/documentacion_tecnica/arboricultur a/BVA/AEA/codit.pdf
Végezetül pedig egy fontos szempont A gyümölcsfajok fajtái között jelentős a genetikailag meghatározott fogékonyság a korai fapusztulást okozó gombákkal szemben, és ezt bizony az alany is befolyásolhatja. Telepítést megelőzően erre vonatkozóan is érdemes tájékozódni! Egy friss példa erre vonatkozóan az USA-ból: „Dieback issues in McIntosh cultivars in Michigan”
by: George Sundin, Amy Irish-Brown, and Tyre Proffer, Michigan State University Extension, Department of Plant Pathology
Elérhető: http://msue.anr.msu.edu/news/dieback_issues_in_mcintosh_cultivars_in_michigan
A témához kapcsolódó forrásmunkák a szerzőtől Vajna L. (1983): A gyümölcsfák korai elhalását okozó gombás betegségek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1-174. Vajna L. (1998): Specifikus és komplex etológiájú betegségek. In: Érsek T. és Gáborjányi R. (szerk., 1998.): Növénykórokozó mikroorganizmusok. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest. , 251-264. Vajna L. (1971): Az almafa Sphaeropsis malorum Peck okozta "fekete rák„ betegségének hazai előfordulása. Növényvédelem, VII.: 253-258. Tóth B., Tóth J., Vajna L. (1978): Almafa oltványok pusztulásával kapcsolatos növénykórtani vizsgálatok. Növényvédelem, XIV: 257-262. Vajna L. (1981): Gyümölcsfajokon előforduló Cytospora fajok Magyarországon. Növényvédelem, 17: 521-526. Vajna L., Rozsnyay Zs. (1995): Macrophomina phaseolina (Tassi.) Goid. és a Diaporthe eres Nitschke mint a fiatal kajszifák elhalásában szerepet játszó gombák Magyarországon. Növényvédelem, 31:81- 83. Vajna L. (1997): Kórokozó Botryosphaeria-fajok Magyarországon. I. Botryosphaeria stevensii Shoemaker. Növényvédelem, 33: 549-556. Vajna L., Schwarczinger I., Bohár Gy. (1998): A fiatalkorú csonthéjas ültetvények vámszedője: a Verticillium dahliae Kleb. okozta tracheomikózis. Növényvédelem, 34: 561 - 564. Vajna L. (1998): A fák nem specifikus betegségek okozta elhalása erdei- és gyümölcsös ökoszisztémákban. Növényvédelem, 34: 229 - 241. Vajna L. (2002): Diaporthe eres Nitshke szerepe a fiatal gyümölcsfák elhalásában, Növényvédelem, 38, 113–117. Vajna L., Rozsnyay Zs. (2005) Dióoltványok elhalásának etiológiája. Növényvédelem,41. 589-594. Vajna L. (1974). Cytospora fajok előfordulása és szerepe a gyümölcsfák korai pusztulásában. Növényvédelmi Tud. Ért. Bp. 1974. (abstr.) Vajna L., Bohár Gy. (1997): Az alma egy újabb fenyegető betegsége: a fitoftórás gyökérnyaki rothadás. Növényvédelmi Tudományos Napok Anyagai p. 131. Mező G., Tarjányi F., Vajna L. (1999): Intenzív almaültetvények fás részeinek gombabetegségei, különös tekintettel a Nectria galligenara. A faiskola felelőssége. Növényvédelmi Tud. Napok. Anyagai, 1999. 114. Vajna L. (2004): Fák – stressz – stressz-patogének. Újabb adatok, megfigyelések. Főkert Tud. Napok, Bp. 2004 dec. 2. Láday, M., L. Vajna (2005) Occurrence of two new stress-pathogen Botryosphaeria species in Hungary. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica, 52. 211-212.
