Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.

A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról szóló diskurzusba is bekerült a felhasználók által létrehozott tartalom és közösségi oldalak problematikája.

2

Előadó neve: Dr. Szűts Zoltán


A világháló mindennapi életbe való beépülésének következményeként radikálisan megváltozott az információszerzés, olvasás, valamint a tanulás mechanizmusa.

3



Ennek következményeként a felhasználók részéről ma igény mutatkozik az ismeretek gyors megszerzésére.

4



Az okok közé sorolhatjuk az olvasási szokások átalakulását, az igényt és kényszert, hogy a tudáshoz minél gyorsabban férjenek hozzá, az olvasókból lett felhasználók nagy része már nem nyomtatott, hanem online szakirodalmat használ, és nem könyvtárban, hanem a világhálón keres.

5



A tanulók mindennapi életének részévé váltak a közösségi oldalak. Ezek a webhelyek és szolgáltatások időtől és tértől független hozzáférést biztosítanak számukra az információhoz, és lehetőséget biztosítanak, hogy virtuális csoportok tagjaivá válhassanak.

6



Az információrobbanás gyökeresen megváltoztatja a tanári szerepeket. A tanárok immár nem információ forrásként funkcionálnak, hanem módszertani segítséget hívatottak biztosítani a tanulóknak. Soha nem volt még ilyen szorosan összekapcsolódva az online közösség, az együttműködésen alapuló munka és a tanulási környezet. (Tsai & Guo, 2012, p. 1).

7



A közösségi média és Web 2.0 alapú szolgáltatások felsőoktatásba történő integrálása során figyelembe kell vennünk a digitális szakadékot. Ebben meghatározó tényező, hogy a közösség tagjai milyen mértékben élnek az információs kor lehetőségeivel, milyen szintű a digitális írástudásuk, a motivációjuk, attitűdjeik az átalakulással szemben elutasítóak (negatívak) vagy befogadóak (pozitívak).

8



Potenciális megosztó paraméter az életkor (társadalmi), a jövedelem (gazdasági), az iskolai végzettség (kulturális), a település mérete, és a végzett munka jellege (Benedek, 2008).

9



Mindenekelőtt tehát meg kell értenünk a közösségi média funkcióit, használatának korlátjait, a felhasználói igényeket, az adaptálási lehetőségeket, mielőtt a közösségimédiaalkalmazásokat is magukba foglaló új módszertani kultúrát honosítunk meg a formális oktatás színterein (Molnár, 2012).

1 0



A közösség és Web 2.0 összekapcsolódásával létrejön az új típusú tanulást biztosító konnektivizmus. A Web 2.0 rendszerében számtalan a bizonytalan hivatkozás, nem mindig egyértelmű, kinek a birtokában van a tartalom, s korlátlan tárhely egyszerre előny és hátrány, hiszen az archiválás mellett eltűnik a szelekció igénye. A közösségi oldalak skálafüggetlen, szerepgyilkos hálózatokként értelmezendők. Mindenki iskolája iskola nélkül, az elmagányosító internet ellenreakciója (Ollé, 2010). 1 1



SWOT analízis Facebook a felsőoktatásban

1 2



Erősségek: - Olyan környezet válik oktatási környezetté és információforrássá, melyben otthonosan és sokat mozognak a hallgatók - Használata intuitív - Használható multimediális és kommunikációs felületként - Nincs intézményi költsége 1 3



Erősségek: - Korlátlan tárhely – minden archiválhatunk - Mobil eszközökön is elérhető - Mivel atipikus tanulási forma, könnyebben válik népszerűvé

1 4



Gyengeségek - Számos jogosultságot, személyes adatot és szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozást kell figyelembe venni használata során. - Bizonyos mértékű informatikai ismeretet feltételez, szemben a nyomtatott könyvek használatával (digitális szakadék) 1 5



Gyengeségek - számtalan a bizonytalan hivatkozás - nem mindig egyértelmű, kinek a birtokában van a tartalom - korlátlan tárhely – nem szelektálunk

1 6



Lehetőségek: - Az oktatók saját arculatukra formálhatják a kurzusokat - Tértől és időtől független tanulást biztosít - Facebookos alkalmazások és tesztek készítése tanulási célra

1 7



Veszélyek - A Facebook környezetét is meghatározó hipertext gyakran nem vesz tudomást a szerzőség fogalmáról, és forrásmegjelölés nélkül vesz át szövegeket, plagizálja vagy remixeli őket - Elmagányosítja a hallgatókat

1 8



Veszélyek - Csökkenti a tanárral való konzultáció és interakció fontosságát - Hamis profilok esetén nem lehet tudni, valójában kivel kommunikálunk - A Facebookon szántalan olyan tartalom és alkalmazás van, mely eltereli a figyelmet

1 9



A Facebook felsőoktatásban történő felhasználása még viszonylag új keletű, szükség lenne azonban összefogni a jó magyar gyakorlatokat és ezek alapján egy országos felhasználásai stratégiát, keretet kialakítani, hogy elkerüljük a párhuzamos fejlesztéseket és kihasználjuk az elért eredményeket. 2 0



Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

Munkaerő-piaci igényeken alapuló szaknyelvi képzés, és a Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése. TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0007

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Recommend Documents