Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola D95 Iskolavezető: Dr. Lénárd László A-138/1993
A reprodukció immunológiai vonatkozásai
programvezető: Dr. Szekeres Júlia
Dr. Szekeres Júlia
Orvosi Mikrobiológiai és PIBF indukálta immunológiai szabályozás Immunitástani Intézet A PIBF az IL-4 kiváltotta jelátvitelhez hasonlóan STAT6 valamint Jak1 foszforilációt indukál és gátolja a STAT4 foszforilálódását. STAT6 deficiens sejtekben a PIBF cytoknitermelésre kifejtett hatásai a normál sejteken tapasztalt hatáshoz képest szignifikánsan csökkentek. Megállapítottuk, hogy a PIBFindukálta jelátvitel feltétele az IL-4R alpha lánca és a GPI-horgonyzott PIBF receptor által alkotott receptorkomplex megléte. A hallgató feladata a PIBF indukálta további jelátviteli folyamatok és azok a JAK/STAT rendszerrel való összefüggésének vizsgálata. Si RNS módszerrel gátolva a jelátviteli utak egyes kulcsmolekuláinak termelődését, fogja vizsgálni a sejtek funkciójának (cytokintermelés, invazivitás) PIBF hatására létrejövő változását. Dr. Szekeres Júlia
Orvosi Mikrobiológiai és Az implantáció immunológiai vonatkozásai Immunitástani Intézet A megtermékenyített petesejt beágyazódása az ovuláció utáni 6. és 11. nap között, az ún. "implantációs ablak" alatt történhet. Kizárólag ezen időszak során alkalmas az endometrium az embryo befogadására. A kutatás tárgya azoknak az immunológiai tényezőknek és aktiválódó jelátviteli mechanizmusoknak a vizsgálata, melyek a fogadóképes uterust jellemzik. A cél - a mechanizmus megismerése mellett - olyan markerek azonosítása, amelyek az ilyen hátterű terméketlenség diagnosztikájában segítséget jelenthetnek. Dr. Szekeres Júlia
Orvosi Mikrobiológiai és Trophoblast és tumorsejtek invazivitásának vizsgálata zebradánió Immunitástani Intézet modell segítségével A zebradániót nagy reproduktív kapacitása, rövid generációs ideje és átlátszó embriói ideálissá teszi az invázió in vivo modellezésére. Korábbi adatok szerint a progesteron indukálta blokkoló faktor (PIBF) szerepet játszik a tumor- és trophoblast inváziójának szabályozásában. A téma megvalósítása során a PhD hallgató primer trophoblast és tumorsejt tenyészetek PIBF tartalmának manipulálása után fogja vizsgálni a sejtek invaziv kapacitását zebra dánió xenotranszplantációs modellben. A várható eredmények segítenék a PIBF szerepének jobb megértését a trophoblast és tumor invázió, ill. metasztázisképződés alapmechanizmusaiban. Dr. Barakonyi Alíz
Orvosi Mikrobiológiai és Immunológiai szabályozómechanizmusok egészséges terhességben és Immunitástani Intézet annak zavarai A terhesség egészséges kiviseléséhez a méhlepény trofoblaszt sejtjein kifejeződő idegen (apai eredetű) magzati antigének felismerése, az immunrendszer lokális aktivációja, ill. ezzel párhuzamosan immunológiai tolerancia is szükséges. Ebben a bonyolult és érzékenyen szabályozott rendszerben a természetes immunitás sejtjeinek működése a legmeghatározóbb. A feto-maternális érintkezési felületen az NK sejtek képezik a domináns természetes immunsejt populációt, de mellettük a gamma/delta T és az NKT sejtek is jelentős effektor sejteknek bizonyultak. Kutatásaink során főként arra keressük a választ, hogy pontosan milyen mechanizmusokkal támogatják ezek a sejtcsoportok az egészséges terhesség kiviselését, illetve hol bomlik meg ez az egyensúly immunológiai komponenseket is hordozó patológiás terhességek (habituális vetélés, implantációs zavarok, preeclampsia,) eseteiben.
1
Dr. Polgár Beáta
Orvosi Mikrobiológiai és A Galectin-9 szerepe szerepe az endometriosis pathomechanizmusában Immunitástani Intézet Az endometriózis egy olyan ösztrogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és infertilitást okozhat. Bár az endometriózis csaknem 100 éve ismert betegség, kialakulásának oka a mai napig nem ismert. Napjainkig a kutatók számos olyan molekulát azonosítottak, melyek az endometrium növekedését és működését szabályozzák. Ezek közé tartoznak a cukor-kötő Galectinek melyek jelentős szerepet töltenek be a gyulladást és az immunválasz szabályozásában, befolyásolják a tumorok kialakulását, így a daganat-, és a gyulladás ellenes kezelési eljárások ígéretes célmolekulái lehetnek. Jelen kutatómunka célja a Galectin-9 szerepének vizsgálata az endometriosis pathomechanizmusában és a betegséghez társuló immunológiai abnormalitások kialakulásában. Ennek igazolásához átfogó molekuláris biológiai, proteomikai, immunológiai és állatkísérletes modell-rendszereket tervezünk alkalmazni, melyek segítségével remélhetőleg igazolni tudjuk a Galectin-9 és az endometriózis kialakulása közötti ok-okozati kapcsolatot, valamint megérthetjük a betegség hátterében álló kóros celluláris és immunológiai folyamatokat. Dr. Polgár Beáta
Orvosi Mikrobiológiai és A PIBF szerepe a daganatok túlélésének szabályozásában Immunitástani Intézet A Progeszteron-indukálta Blokkoló Factor (PIBF) egy terhességben, és malignus daganatok kialakulása során megjelenő molekula, mely lokális immunreguláló hatása révén szerepet játszik a magzat-ellenes rejekciós válasz megelőzésében és a gazdaszervezet tumor-ellenes immunválaszának gátlásában. Legújabb kutatási eredményeink azonban arra utalnak, hogy a tumoros állapotokat jellemző kóros intracelluláris PIBF felszaporodás a kromoszóma szegregáció, az apoptózis vagy a sejtciklus szabályozásának zavarát is okozhatja. A kutatás célja a PIBF ezen új celluláris hatásmechanizmusainak vizsgálata primer tumorok és tumor eredetű sejtvonalak felhasználásával. Ennek során antisense RNS interferencia módszerrel stabil PIBF „knock out” sejtvonalakat hozunk létre, majd megvizsgáljuk, hogy a géncsendesítés hogyan befolyásolja ezen sejtek túlélési mechanizmusait: így a tumorsejtek proliferációját, a sejtciklust, az intracelluláris jelátviteli folyamatokat és a programozott sejthalált.
B-139/1993
Az immunológia alapjai
programvezető: Dr. Németh Péter
Dr. Németh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Természetes ellenanyagok és pathológiás autoantitestek epitóp Intézet térképezése molekuláris biológiai módszerekkel A veleszületett és a szerzett immunitás közti átmenetet képezik az un. természetes ellenanyagok. Jelenlétük és lehetséges szerepük csak az elmúlt évtizedben vált bizonyítottá. Az Intézet korábbi kutatási irányának folytatásaként, a fiziológiás és a patológiás autoantitestek specificitásának vizsgálata elvezethet azoknak a kitüntetett – és genetikailag konzervált – struktúráknak a feltérképezéséhez, melyek az immunrendszer evolúciója során alapvető szerephez jutottak mind az immuntoleranciában, mind a kóros immunreakciókban. A kutatás távlati célja új diagnosztikus és immunterápiás targetek keresése autoimmun betegségekben.
2
Dr. Németh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Az immunrendszer evolúciójának elemzése Eisenia foetida és más Intézet gyűrűsféreg fajokon Az emberi immunrendszer működésének jobb megértése csak az evolúciós háttér ismeretében lehetséges. A gyűrűsférgek képviselik azt az evolúciós fázist, melyben az emlősökre is jellemző celluláris alapfunkciók már egyértelműen megjelennek, sőt a hozzájuk kapcsolódó struktúrák is elkülönülnek. A program általános célja azoknak a molekuláris – elsősorban sejtfelszíni – komponenseknek az azonosítása, melyek az evolúció során konzerválódtak, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó funkciók azonosítása. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Biotechnológiai PKC izoenzimek szerepének vizsgálata a Wnt szignál-transdukciós Tanszék útvonalakban A gerincesek 19 Wnt fehérjéje homológ a Drosophila „szárnyatlan” (wingless) génjével és bizonyítottan központi szerepet játszanak a sejt differenciálódás, sejt osztódás, sejt migráció és sejt polaritás szabályozásában. A Wnt-ok ciszteinben gazdag, szekretált glykoproteinek, amelyek jeltovábbítása két fő és ezeken belül is több alcsoportot alkotó, bonyolult jeltovábbítási mechanismusra oszthatók. Két fő jeltovábbítási rendszer aktiválásával szabályozzák a génátíródást. Az egyik a klasszikus, avagy kanonikus jelátviteli út, amely b-catenin függő, míg a másik, a nem-kanonikus út további két jelátviteli útra osztható: a PCP (polar cell polarity) avagy a c-Jun N-terminális kináz (JNK) függő és a PKC függő jelátviteli utakra. Attól függően, hogy kanonikus vagy nem-kanonikus jeltovábbítási rendszereket aktiválnak, a Wnt fehérjék két csoportra oszthatók: a kanonikus (Wnt1, Wnt3, Wnt7b, Wnt10b, etc) és nemkanonikus (Wnt4, Wnt5a, Wnt11) Wnt-okra. Míg a klasszikus jeltovábbítás igen beható vizsgálat alatt áll, a PKC függő rendszerről alig található információ, mely igencsak megnehezíti a Wnt-rendszerektől függő celluláris folyamatok vizsgálatát és potenciális manipulálását. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Tanszék
Biotechnológiai
Krónikus gyulladásos megbetegedések molekuláris hátterének vizsgálata a humán tüdőben, különös tekintettel a Wnt molekula-család szerepére A krónikus tüdő megbetegedések halálozási aránya az egész világon, köztünk hazánkban is, igen magas. Ennek ellenére nincs specifikus kezelési módszer sem a krónikus bronchitis-re, sem a bronchiectázis-ra, sem a krónikus obstruktív pulmonáris betegségekre (COPD), leginkább azért, mert a tüdő pathológiás folyamatainak molekuláris háttere még mindig kevéssé ismert. Mivel más szövetekhez hasonlóan a tüdőben kialakuló gyulladás és a gyulladás következményeként fellépő fibrózis az evolúciósan konzervált Wnt molekulacsalád szabályozása alatt áll, a Wnt-ok szerepének megismerése a humán tüdőben mind gyógyszerkutatási, mind orvosi, terápiás szempontból kiemelkedő fontossággal bír. A tüdő inflammatorikus folyamatait szabályozó cytokinek és MMP-ok mind klasszikus, mind PKC függő Wnt szabályozás alatt állnak és ezen folyamatok megismerése a projekt fő célja primer humán tüdő szövetek felhasználásával. A projekt során molekuláris (gén expresszió módosítása, real-time PCR, ELISA, hisztológia, citokin array-k stb) technikákkal végzett kísérletekkel vizsgálható a humán tüdőben zajló gyulladásos folyamatok molekuláris háttere. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Tanszék
Biotechnológiai
Tüdő daganatok, elsősorban a nem kissejtes tüdőrák molekuláris hátterének vizsgálata különös tekintettel a Wnt molekula-család szerepére A krónikus gyulladásos tüdő megbetegedésekben szenvedő betegeknél igen magas a daganatok kialakulásának aránya. Az egyik fő daganattípus a nemkissejtes tüdőrák (NSCLC). Az NSCLC az egyik vezető halálok világszerte. Az evolúciósan konzervált Wnt molekulacsalád fontos szerepet tölt be a daganatok kialakulásában, hiszen szabályozza a sejtosztódást, migrációt, differenciációt. A Wnt-ok szerepének megismerése a humán tüdőben mind 3
gyógyszerkutatási, mind orvosi, terápiás szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Műtéti minták segítik a Wnt molekulák tüdőrákban betöltött szerepének megismerését. Az ok okozati összefüggések megállapításához pedig molekuláris vizsgálatokra kerül sor (gén expresszió módosítása (siRNS, enzim aktivátorok és inhibitorok, real-time PCR, ELISA, sejt szortolás, komplex szövettenyészetek, hisztológia, stb) technikákkal végzett kísérletekkel. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Biotechnológiai A tüdő öregedésének és regenerációjának molekuláris háttere, Tanszék epigenetikai szabályozó folyamatok meghatározása Az öregedési folyamatok megismerése segítséget nyújthat abban, hogy az életkor meghosszabbodása együtt járjon az egészséges élettartam meghosszabbításával is. A tüdő –hasonlóan a többi szervünkhöz- öregszik, de a pontos mechanizmus még mindig nem ismert. Az élettartam szabályozásában szerepet játszanak genetikai faktorok (eddig több mint 300 öregedést befolyásoló gént azonosítottak) és környezeti tényezők (például a hőmérséklet, tápanyag-ellátottság, stb) is. A gének nem genetikai, hanem másodlagos, de örökölhető kémiai módosulásai, az úgynevezett epigenetikai változások módosítják a gének aktivitását. Az epigenetikai folyamatok megismerése a tüdő öregedésében igen fontos a tüdő regenerációs folyamatainak megismerésében, a szöveti regeneráció befolyásolásában. Dr. Balogh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Intézet
Az Nkx2-3 transzkripciós faktor szerepe a hasüregi nyirokszövetek veleszületett limfoid sejt-megoszlásának és a gyulladásos bélbetegségek lefolyásának szabályozásában A bél nyálkahártyában kialakult nyirokszövetek fontos szerepet töltenek be a bél baktériumflórájával szembeni immunológiai védelem és a táplálék szénhidrát- és fehérje-összetevőivel szembeni immunológiai tolerancia egyidejű kialakításában. Az enterális patogének által indukált krónikus bélgyulladásokban (IBD) a veleszületett (innate) limfoid sejtek (ILC) és veleszületett-szerű limfociták (ILL) fontos szerepet játszhatnak. Az IBD gyakran kapcsolódik az Nkx2-3 transzkripciós faktor fokozott kifejeződésével, ugyanakkor jelenleg nincs olyan állatkísérletes modell, ami ennek a faktornak a szerepét tisztázhatná az ILC/ILL sejtek működésében és a mukózális nyirokszövetek homeosztázisában. A kutatás célja az Nkx2-3 szerepének tisztázása (1) az izolált bél-asszociált nyirokszöveti összetevők érésében és (2) a lép és Peyer-plakkok ILC/ILL limfocita-homeosztázisában és recirkulációban transzgenikus és kiméra állatmodellek, celluláris immunológiai és molekuláris biológiai módszerek fejlesztésével és alkalmazásával. Dr. Balogh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai A lép mielopoetikus stromájának differenciálódása és irányító tényezői Intézet A lép számos immunológiai funkciója mellett egérben hemopoetikus aktivitást is kifejt. Nem ismert, hogy a lép vörös pulpa állományában kimutatható eritroid, monocitoid és megakariocita sejtek differenciálódásuk során a csontvelővel megegyező stromális celluláris és hemopoetikus faktorok hatására alakulnak ki. A kutatás célja a lép egyes vörös pulpa stromaelemeinek izolálása, funkcionális vizsgálata és transzkriptom analízise alapján a lép mielopoetikus aktivitásának jobb megértése, valamint irányított sejt-depléciós eljárások kidolgozásával az egyes mieloid sejtvonalak egymással kialakított celluláris kölcsönhatásának feltérképezése.
4
Dr. Boldizsár Ferenc
Immunológiai és Biotechnológiai A T sejt receptorból kiinduló jelátviteli utak módosításának lehetőségei Intézet in vitro és in vivo rendszerekben A T lymphocyták antigén felismerő receptorából kiinduló jelátviteli folyamatok szabályozzák a T sejtek aktivációját és differenciációját. Habár a jelátvitel lépései részleteiben ismertek, egyes finom mechanizmusok még feltáratlanok. Különösen érdekes például a különböző kinázok foszforilációs mintázatainak a pontosabb megismerése, mivel ezeken keresztül történik a jelátvitel „finomhangolása”. Intézetünkben rendelkezésre állnak olyan genetikailag módosított sejtvonalak, melyekben egyes jelátviteli fehérjék hiányoznak ill. módosított formában expresszálódnak ill. olyan transzgenikus és knock-out egértörzsek, melyek segítségével ezen kérdések részletesen vizsgálhatóak mind in vitro mind in vivo körülmények között. Ezáltal lehetőség nyílik új molekuláris kölcsönhatások felderítésére, különös tekintettel a T sejt aktiváció és apoptózis ill. a jelátviteli útvonalakat módosító gyógyszerek pontos mechanizmusának felderítésére. Dr. Boldizsár Ferenc
Immunológiai és Biotechnológiai A ZAP-70 kináz szerepe normál és kóros immunológiai folyamatokban Intézet A ZAP-70 (zéta-lánchoz aszociált 70kDa) kináz a T sejt receptor jelátvitel egyik jelentős proximális szereplője. A ZAP-70 kináz fontos szerepet tölt be a T sejtek fejlődésében és aktivációjában. Jelentőségét jelzi, hogy hiányában súlyos kombinált immundeficiencia alakul ki mind emberben mind egérben. zerepét feltételezik mind rheumatoid arthritis (RA) pathomechanizmusában, mind pedig krónikus limfoid leukémiában (CLL). Intézetünkben lehetőség van a ZAP-70 kináz funkcióinak részletes vizsgálatára: rendelkezünk ZAP-70 hiányos T sejtvonallal és egértörzzsel, melyekben tanulmányozni lehet a molekula rekonstituciójának hatásait in vitro ill. in vivo körülmények között. Ezen modellvizsgálatok közelebb vihetnek a ZAP-70 kináz szerepének pontosabb megismeréséhez mind RA-ban mind CLL-ben. Dr. Boldizsár Ferenc
Immunológiai és Biotechnológiai Rheumatoid arthritis pathomechanizmusának vizsgálata egér Intézet modellben A rheumatoid arthritis (RA) az egyik leggyakoribb szisztémás autoimmun betegség. Jellemző a kisizületek egyidejű gyulladása, mely a porcfelszín pusztulásához, krónikus fájdalomhoz és mozgáskorlátozottsághoz vezet. A széles körben vizsgált kórfolyamat egyre több részlete ismert, de a konkrét kiváltó tényező(k) a mai napig nem ismertek. Ezért különösen fontosak a RA állatmodelljei, melyekben az immunológiai háttér pontosabban vizsgálható. Intézetünkben a humán proteoglikán aggrekán G1 doménjával kiváltható egér arthritis modell (GIA) rendszerben vizsgáljuk az autoimmun gyulladás kiváltó okait, különös tekintettel a T sejtek aktivációjának és apoptózisának szerepére. A GIA modell sok tekintetben hasonlít a humán RA-ra (citokin és autoantitest termelés, ill. a sejtes komponensek) ezért igen alkalmas mind a betegség pathogenezisének mind pedig esetleges új therapiás lehetőségek vizsgálatára. Dr. Engelmann Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Intézet
Nanopartikulumok toxikus mechanizmusának integratív in vitro és parallel in vivo vizsgálata gerinctelen immunsejteken és humán sejtvonalakon A nanotechnológia egy dinamikusan fejlődő iparág, mely nagy mennyiségű terméket fejleszt ipari, hétköznapi és egészségügyi használatra. Az előállítás, felhasználás és hulladék képződés során ezek az anyagok (pl. fém-nanopartikulumok) kikerülhetnek a természetes vizekbe és a talajba. A nagymértékű környezetszennyezés veszélyeztetheti a közegészséget. Igen hiányosak azonban az ismereteink arról, hogy a nanopartikulumok milyen hatást gyakorolnak az
5
ember és környezete egészségi állapotára. Számos tanulmány kimutatta, hogy a fémszennyezés károsan hat az ember és egyéb gerinces élőlények immunrendszerére. A gerinctelen élőlények immunitásának relatív egyszerűsége lehetőséget nyújt arra, hogy egy érzékeny rendszert használjunk a fémnanopartikulumok összetett kölcsönhatásainak biológiai rendszerekkel történő vizsgálatára. A projekt célja, hogy megértsük az fém-nanopartikulumok toxikus hatásait a giliszták természetes immunrendszerének komponenseire. Komplex in vitro és in vivo kísérleti rendszerrel megfelelő tudást szerezhetünk arról, hogy a nanopartikulumok toxikus hatása a gerinctelenekben és a gerincesekben milyen evolúciósan konzervált molekuláris és sejtes mechanizmusokat indít el. A létrehozott nanopartikulumok egyedi tulajdonságainak és a környezeti biológiai rendszerekkel történő kölcsönhatásának megértése feltétlenül szükséges ezen anyagok orvos-biológiai felhasználásának megítélésében. Dr. Kvell Krisztián
Gyógyszerészi Biotechnológiai A PPARgamma transzkripciós faktor biokémai szerepe a tímusz Tanszék öregedésben A tímusz öregedésében meghatározó az epitél állomány öregedése, zsíros involúciója. A folyamat meglehetősen korai életszakaszban, a pubertás befejeztekor megkezdődik. A folyamat következtében csökken a naiv T-sejtek termelődése, mely számos immunológiai következménnyel jár (fokozott fertőzési, autoimmun- és daganatos hajlam). A folyamatban rendkívül fontos szereppel bír a PPARgamma transzkripciós faktor, melynek pontos biokémiai szerepe és partnerei az adott kontextusban nem ismertek. Ennek kiderítése orvosi jelentőségű tudományos kihívás. Dr. Kvell Krisztián
Gyógyszerészi Biotechnológiai Eltérő szervrendszerek eltérő öregedési folyamatai: a tímusz és a tüdő Tanszék öregedésének összevetése Az egyes szervrendszerek mind más életkorban érik el funkcionalitásuk csúcsát, mely után eltérő ütemű és mechanizmusú öregedési folyamat indul meg. Példaként a tímusz a pubertás után gyors hanyatlásnak indul, míg a központi idegrendszer kb. 24 éves kor, a csontrendszer kb. 30 éves kor után indul hanyatlásnak. Vannak szervrendszerek (pl. tüdő), mely esetében az öregedés folyamata nehezen definiálható. Az egyes szervrendszerek öregedési folyamatainak molekuláris szintű ismerete és összevetése felfedheti a tapasztalt különbségek okait. Munkacsoportunk (Prof. Pongrácz Judit és Dr. Kvell Krisztián vezetésével) két rendkívül különböző öregedési folyamatot mutató szervrendszer összevetésén keresztül célozza meg a molekuláris szintű eltérések feltárását. Dr. Kvell Krisztián
Gyógyszerészi Biotechnológiai Rövid, funkcionális, indukálható, a tímusz epitél szövetre specifikus Tanszék FoxN1 promoter tesztelése ex vivo és in vivo Alapkutatásban rendkívül fontos szövet-specifikus promoterek használata, a génexpresszió adott szövetre történő korlátozása céljával. Kutatócsoportunk a tímusz epitél szövet öregedését kutatja, ezért létrehoztunk egy erre a szövetre specifikus promotert (FoxN1 promoter). Ennek köszönhetően képesek vagyunk kizárólag a tímusz epitél sejtekben expresszálni különböző fehérjéket, azok hatását vizsgálni. További feladatul egy indukálható variáns kialakítását célozzuk meg, mely igény szerint be ill. kikapcsolható, elkerülve a konstitutív (állandó) aktivitás által embrionális fejlődésben okozott potenciális káros hatásokat. Az így létrehozott indukálható promotert egér primer sejteken szeretnénk tesztelni ex vivo és transzgenikus állatokon in vivo. Tesztelés során marker gént (GFP) ill. a későbbiekben a tímusz epitél sejtek öregedését (zsíros degenerációját) gyorsító és lassító molekulákat is használnánk (LAP2alpha és Wnt4). A) Indukálható FoxN1 promoter létrehozása Kutatócsoportunk már létrehozott a tímusz epitélre specifikus, rövid és funkcionális promotert. Ennek továbbfejlesztése szükséges olyan módon, hogy a promoter ne konstitutívan (állandóan) aktív legyen, hanem igény szerint be ill. kikapcsolható. Ennek céljából tetraciklin responsive element (TRE) lesz a promoterhez illesztve, biztosítva annak tetraciklin általi indukálhatóságát. A promotert egérből kivett
6
primer sejteken (ex vivo) és transzgenikus egereken (in vivo) egyaránt szeretnénk megvizsgálni. B) Ex vivo tesztelés primer egér sejteken A teszteléshez felhasználhatunk fiatal felnőtt egérből tisztított (MACS vagy sort) tímusz epitél sejteket. A felnőtt egérhez történő hozzáférés egyszerű, azonban technikailag nehézkes a sejtek tisztítása. Használhatók továbbá embrionális sejtek is időzített terhes egerekből. A hozzáférés ezen sejtforráshoz nehézkes, azonban technikailag sokkal egyszerűbb a sejtek izolálása. Terveink szerint mindkét sejtforrásból származó sejtekkel végzünk indukálható promoter-tesztelést marker gén (GFP) használatával, majd a tímusz epitél sejtek öregedését (zsíros degenerációját) gyorsító és lassító molekulákkal (LAP2alpha és Wnt4). C) In vivo tesztelés transzgenikus egerek segítségével A kutatócsoportunk által használt lentivirális transzgenezis módszerével (technikai nehézség esetén egyéb, alternatív módszerrel) transzgenikus egereket szeretnénk létrehozni a fent ismertetett konstrukciókkal: marker gén (GFP) használatával, majd a tímusz epitél sejtek öregedését (zsíros degenerációját) gyorsító és lassító molekulákkal (LAP2alpha és Wnt4). Terveink szerint az eddigi in vitro modell eredményeit megerősítjük ex vivo és in vivo eredményekkel, jelentősen hozzájárulva az immunrendszer öregedésének kutatásához.
B-372/1996
A polysystemás autoimmun kórképek immunológiai és klinikai vonatkozásai
programvezető: Dr. Czirják László
Dr. Komócsi András Szívgyógyászati Klinika Cardiovascularis érintettség vizsgálata autoimmun kórképekben Az autoimmun betegségek gyakran vezetnek a cardiovascularis rendszer károsodásához, korai atherosclerosishoz, amely a mortalitás meghatározó tényezője. Ezt a halálozástöbbletet sok esetben a konvencionális rizikófaktorok nem magyarázzák. Az autoimmun betegségek gyógyszeres kezelése adott esetben fokozza a szív-érrendszeri szövődmények előfordulását. Az összefüggések feltárása hasznos adatokat szolgáltathat a prognózis jobb megítéléséhez, ezáltal a fokozott cardiovascularis kockázatú betegek kiszűréséhez és korai adekvát kezeléséhez. A PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinikán rendelkezésre álló noninvazív és invazív vizsgálómódszerek (szöveti Doppler vizsgálatra alkalmas echocardiograph, vascularis ultrahang transducer, artériás „stiffness” mérése, terheléses és Holter EKG rendszer, invazív haemodinamikai laboratórium), valamint a szív MRI képalkotás elérhetősége lehetővé teszik a modern metodika alkalmazását a téma kutatásában. Az Immunológiai és Reumatológiai Klinikával való szoros együttműködés jelentősen elősegíti az interdiszciplináris megközelítést. Eddig elsősorban a systemás sclerosis cardiovascularis szövődményeit (diastolés funkciózavar, pulmonalis hypertonia) illetően végeztünk közös vizsgálatokat, amelyekből publikációk is születtek. Tervezett vizsgálati területek: - Immun vasculitisek különböző formáiban az elasticus és muscularis típusú arteriák noninvazív módszerrel meghatározott merevsége különbözik-e az atherosclerosisban szenvedő betegcsoport paramétereitől, illetve mutat-e változást gyógyszeres kezelés mellett - Nem differenciált collagenosis eseteiben kimutatható-e a bal kamra systolés és diastolés funkciójának károsodása, illetve az arteriás rendszer dysfunkciója? - Az atherosclerosis korai kialakulásában különösen nagy szerepet játszó kórképek (systemás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis) esetén mutat-e az arteriás stiffness kóros eltéréseket - Rheumatoid arthritisben alkalmazott biológiai terápia (TNF-gátlás) lehetséges szövődményei közé tartozik a szívelégtelenség romlása. Igazolható-e szöveti Doppler echocardiographia segítségével a systolés és diastolés bal kamra funkció szubklinikus károsodása a kezelés alatt
7
B-134/1993
Neuroendokrinológia és neurohisztológia
Dr. Reglődi Dóra
Anatómiai Intézet
Dr. Reglődi Dóra
Anatómiai Intézet
Dr. Reglődi Dóra
Anatómiai Intézet
programvezető: Dr. Csernus Valér
A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) neuroprotektív és egyéb citoprotektív hatásai A PACAP-ról röviddel a felfedezése, 1989 után kiderült, hogy neuroprotektív hatásokkal rendelkezik, melyet munkacsoportunk is igazolt számos idegrendszeri betegség állatkísérletes modelljében, mint pl. Parkinson kór, Huntington chorea, stroke, excitotoxicikus idegrendszeri léziók, és különböző retinális degenerációk. A későbbiek során azt is kimutattuk, hogy ezen védő hatás nemcsak az idegi sejtekben, hanem számos más sejtvonalon is kimutatható. A PACAP védi többek között az endothelsejteket és szívizomsejteket az oxidatív stresszel szemben. A kísérletes téma középpontjában jelenleg a PACAP citoprotektív hatásmechanizmusának vizsgálata áll. Molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk a PACAP antiapoptotikus hatásának mechanizmusát, gyulladásos markerek felszabadulását. Vizsgáljuk továbbá a PACAP és rövidebb peptidfragmenseinek hatásait az apoptototikus jelátviteli utakra neurológiai betegségek állatmodelljeiben, illetve in vitro, neuronális és gliasejtek túlélésére és apoptotikus útvonalaira kifejtett hatásait. A hatékony rövidebb fragmensek a későbbi in vivo beadást és hatékonyságot segíthetnék. Vizsgáljuk továbbá különböző idegrendszeri és perifériás károsító hatásokra bekövetkezett változásokat az endogén PACAP és receptorainak expressziójában. A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) fiziológiás szerepe perifériás szervekben A PACAP-ot először hypothalamusból izolálták, ám a szervezetben gyakorlatilag mindenhol előfordul. Nagy koncentrációban található a genitáliákban, a gastrointestinális traktusban, az endokrin mirigyekben és a légutakban. Részt vesz a szaporodási folyamatok irányításában, a gastrointestinális motilitás és szekréció szabályozásában, a mirigyműködés irányításában és a perifériás gyulladásos folyamatokban. Számos fiziológiás hatása azonban még nem ismert. Kutatásaink között szerepel a PACAP neurogén gyulladásban, fájdalomtransmisszióban, mirigyszekrécióban, veseműködésben, viselkedési mintázatban és memóriában betöltött szerepének vizsgálata. Ezenkívül vizsgáljuk a különböző szekrétumokban való jelenlétét, illetve esetleges diagnosztikus felhasználását. Standardizáljuk humán plazmában a PACAP koncentrációmérést radioimmunoassay és tömegspektrometria segítségével, normál önkéntesekben és neurológiai betegekben, valamint egyéb betegcsoportokban. Ezen vizsgálatok segíthetnek kifejleszteni egy rövid időn belül használható diagnosztikai módszert. Mindezen vizsgálatokat PACAP KO egerekre is kiterjesztjük. A környezeti ingerek szerepe a központi idegrendszer fejlődésében és a neuroprotekcióban A neuroprotektív vegyületek morfológiai és funkcionális hatásainak vizsgálata mellett igen fontosnak tartjuk a környezeti tényezők idegrendszeri károsodásokat befolyásoló hatásának vizsgálatát. Ezekből kettő kiemelt jelentőségű humán vonatkozásait tekintve: a stressz és az ingergazdag/ ingerszegény környezet. Az idegrendszer degeneratív, hypoxiás/ischemiás, toxikus és traumás károsodásai komoly egyéni és társadalmi problémát jelentenek. A már rutinszerűen alkalmazott modellek segítségével azt kívánjuk tanulmányozni, hogy az idegrendszeri károsodások hogyan befolyásolhatók különböző életkorokban ható pozitív illetve negatív környezeti ingerekkel felnőttkorban, milyen hatást fejtenek ki a idegrendszer fejlődésére, illetve a környezeti ingerek hogyan befolyásolják a neuroprotektív szerek hatékonyságát idegrendszeri degenerációs modellekben. Meggyőződésünk, hogy a mai orvostudomány és experimentális idegtudomány nyújtotta legmodernebb (és egyben legköltségesebb) eljárások mellett szükség van olyan egyszerű eljárásokra, melyek az idegrendszeri léziók súlyosságát csökkenthetik kombinációban a gyógyszeres és egyéb terápiás beavatkozással. Fordítva, a negatív irányba ható környezeti ingerek elkerülésével ugyancsak csökkenthető az idegrendszeri károsodás végső kimenetele. Összehasonlítjuk a perinatális korban és más életkorokban a
8
környezeti ingerek idegrendszeri léziókra kifejtett hatását, valamint az esetleges nemi különbségeket. Célunk olyan állatkísérletes modellek létrehozása és vizsgálata, melyek nagy populációt érintő megbetegedéseket modelleznek. Vizsgálataink összekötő hidat is jelentenek a rehabilitációs szakma, a klinikum és az alapkutatás között.
A-137/1993
Elméleti és gyakorlati felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások multidiszciplináris kutatására
Dr. Lénárd László
Élettani Intézet
Dr. Lénárd László
Élettani Intézet
programvezető: Dr. Lénárd László
Neuropeptidek és peptid interakciók szerepe a táplálékfelvétel, a jóllakottság és a testsúly szabályozásában. A táplálékfelvétel és testsúlyszabályozás zavarai, az elhízás és kóros soványság (anorexia), valamint az ezek alapján kialakuló másodlagos betegségek (szívés keringési zavarok, arterioszklerózis, diabetes mellitus, pszichés zavarok) Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak. A központi idegrendszeri szabályozás állatkísérletes modellekben való vizsgálata hozzájárulhat e betegségek jobb megértéséhez és új terápiás elvek kidolgozásához. A vizsgálatok célja a perifériás szabályozásban megismert orexigén és anorexigén neuropeptidek (orexinek, bombezin tipusú peptidek, ghrelin, galanin, stb) szerepének vizsgálata a limbikus rendszerben. Multibarrel mikroelektroforetikus technikával vizsgáljuk orexigén és anorexigén neuropeptidek, valamint receptor antagonistáik hatását az idegsejtműködésre és a táplálékfelvétel szabályozásában kulcsszerepet játszó glukóz-monitorozó neuronok aktivitására. Kobinált neuropeptid kezelésekkel, intracerebrális mikroinjekciókat követően tanulmányozzuk wistar patkányok testsúlyát, táplálék és vízfelvételét, az evési folyamat mikrostruktúráját, a szatiáció kialakulását, a vércukor szintet és egyéb metabolikus paramétereket. Táplálékkal jutalmazott tanulási folyamatok alatt, valamint különböző jutalmazásos és büntető paradigmákban vizsgáljuk neuropeptidek megerősítő hatását. Az eredmények új adatokat szolgáltatnak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri komplex peptiderg szabályozásának megértéséhez. Dopamin–neuropeptid interakciók szerepe a tanulás, megerősítés és az addiktív magatartás szabályozásában Ma már közismert, hogy jutalmazási-tanulási folyamatok során és amfetamin injekció hatására a központi idegrendszerben dopamin szabadul fel. Az endogén opioidok és cannabinoidok jutalmazó-megerősítő hatása is jól ismert. Újabb adatok alapján feltételezhető, hogy számos más, az idegrendszerben felszabaduló neuropeptid (substance P, neurotenzin, oxitocin) is szerepet játszik a jutalmazási-megerősítési a folyamatokban. Kevéssé ismert azonban a dopamin – peptid interakciók mibenléte és jelentősége. A limbikus rendszerben multibarrel mikroelektroforetikus technikával tanulmányozzuk dopamin, dopamin receptor agonisták és antagonisták, valamint neuropeptidek és receptor antagonistáik hatását az idegsejtek működésére. Neuropeptidek intracerebrális mikroinjekcióját követően HPLC mikrodializis módszerrel vizsgáljuk a dopamin és metabolit szintet. Különböző állatkísérletes tanulási paradigmákban (helypreferencia, Morris féle úsztatási teszt, szorongásvizsgálat, passzív elhárítás stb) D1 és D2 receptor agonisták és antagonisták, valamint neuropeptidek és receptorantagonistáik kombinált intracerebrális mikroinjekcióját követően tanulmányozzuk wistar patkányok viselkedését. Az eredmények hozzájárulhatnak a tanulás és a drog addikció mögött álló neurokémiai folyamatok jobb megértéséhez.
9
Dr. Lénárd László
Élettani Intézet
A táplálék-jutalom hedonikus értékelésének jelentősége: Állatkísérletek és humán vizsgálatok Az éhség-motiválta magatartás a belső környezetből eredő, homeosztázissal kapcsolatos humorális és idegi információk alapján, valamint a külső környezetből származó, táplálékra utaló kulcsingerek integrációja révén valósul meg. Táplálkozási devianciák esetén (kóros elhízás, anorexia, evéskényszer stb) különösen jelentős a táplálékok és italok hedonikus értékelése, a táplálék szaga, íze, textúrája, látványa és szociális faktorok (ideális testkép) hatása. A tervezett állatkísérletekben rágcsálókon az íz-preferencia és az íz-averziós tanulás mechanizmusait vizsgáljuk neurokémiai, elektrofiziológiai és magatartási módszerekkel. Akut és krónikus elvezetések során a limbikus rendszerben és a prefrontális kéregben tanulmányozzuk az idegsejtek aktivitását neofóbia, a táplálék ízének és a táplálék-jutalom minőségének megváltoztatása, valamint különböző textúráju táplálékok esetén. Magatartási módszerekkel tanulmányozzuk az ingesztív és rejektív mimetikus válaszokat és azok változásait. A projekt második részében egészséges, valamint kórosan elhízott és anorexiás betegeken végzünk vizsgálatokat. Neuropszichológiai tesztek elvégzését követően, standard ingesztív és rejektív táplálék-képsorozatok, illetve akusztikus ingerek alkalmazásával fMRI vizsgálatokat végzünk az agyi működésváltozások tanulmányozására Dr. Karádi Zoltán
Élettani Intézet
Dr. Buzás Péter
Élettani Intézet
A homeosztázis szabályozásában alapvető előagyi glukóz-monitorozó neuronok működési sajátságainak vizsgálata A kutatási program a táplálkozás, a testsúly és az energiaforgalom egymáshoz szervesen kapcsolódó szabályozásában alapvető glukóz-monitorozó (GM) neuronhálózat működési sajátosságainak jellemzését célzó sokrétű idegélettani kísérleti terveinket foglalja össze. E tervek megvalósítására extracelluláris egysejtelvezetéses, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat kívánunk végezni laboratóriumi patkányban, valamint az emberhez filogenetikailag közel álló rhesus majomban. A projekt a limbikus előagy közvetlen és közvetett kölcsönkapcsolatokkal rendelkező struktúráit célozza meg. A multibarrel mikroelektroforetikus technika, továbbá e kemoszenzoros idegsejteket specifikusan befolyásoló vagy károsító lokális agyi mikroinjekciók alkalmazásával egyrészt a GM neuronok széles körű funkcionális jellemzésére, másrészt homeosztatikus jelentőségük megvilágítására is lehetőség nyílik. A program sikeres megvalósítása a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának, s az e működések kóros megváltozása nyomán fellépő, ma már társadalmi méretű gondot okozó megbetegedések (elhízás, diabetesz mellitusz, stb.) eddigieknél jobb megértését szolgálja.
A színlátás mechanizmusának és agyi pályarendszerének vizsgálata főemlős alatti emlősökben A kutatás témája a színlátás biológiai alapja. A legtöbb emlősben, a trikromatikus főemlősök kivételével, a színlátás kétféle, "kék" és "zöld" csap fotoreceptoron alapul. A színinformációt továbbító idegpályát azonban ezekben az állatokban még nem azonosították. Az utóbbi időben felfedeztünk egy idegsejt-populációt a macska corpus geniculatum laterale (CGL) magjának mély rétegeiben, amelyek receptív mező sajátságai, így a csap-opponencia és csekély érzékenység fekete-fehér kontrasztra, tipikusak a színfeldolgozó sejtekre. A jelen kutatás célja (1) Ezen sejtpopuláció receptív mezőit alaposabban jellemezni. (2) Tovább követni a feltételezett színlátó pálya útját mind a retina, mind pedig az agykéreg felé. Ehhez laboratóriumunkban már jól működő elektrofiziológiai módszereket használunk, melynek során a vizsgált idegsejtek receptív mezőit számítógép által generált, csap-specifikus vizuális ingerekre adott válaszok mérésével jellemezzük. A projektben ezen kívül lehetőség nyílik immuncitokémiai, számítógépes szimulációs és funkcionális képalkotó (optical imaging) eljárások elsajátítására és használatára. Kutatásaink hozzájárulnak a főemlős színlátás evolúciós alapjainak és a színinformáció agykérgi feldolgozási mechanizmusának megértéséhez.
10
Dr. Buzás Péter Élettani Intézet A térlátás párhuzamos feldolgozó mechanizmusainak neurofiziológiája Dr. Jandó Gábor A kutatás témája a térlátás biológiai alapja. Az utóbbi évek szteropszissal foglalkozó irodalma arra utal, hogy a binokuláris információ feldolgozása két párhuzamos csatornán folyik, melyek közös kiindulópontja a primer látókéreg. A dorzális rendszerhez tartozó kérgi areák a diszparitás információt az automatikus szemmozgások vezérlése és a 3D mozgás érzékelés céljára értékelik ki. A ventrális rendszer ezzel szemben a mélységi információt a képszegmentáció és tárgyfelismerés érdekében hasznosítja. A binokuláris ingert a két rendszer alapvetően más mechanizmussal dolgozza fel, de feltehető, hogy a szétválás fokozatos és a mechanizmusok az egyes viselkedéses vagy neurális válaszokban különbözőképpen súlyozva, együtt jelennek meg. Kutatásunkban saját korábbi eredményeinkre alapozva igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez különböző véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk elektrofiziológiai (EEG, LFP és többelektródás egysejt elvezetés) és funkcionális képalkotó (optical imaging, fMRI) módszerekkel. A jelen projektben elsősorban állatkísérletes vizsgálatokat végzünk, melyeket emberen végzett párhuzamos vizsgálatok egészítenek ki. Dr. Buzás Péter Élettani Intézet Binokuláris stimulusok használata az Amblyopia szűrésében Dr. Jandó Gábor A program a Julesz Béla által konstruált ún. binokuláris (küklopszi) stimulusok segítségével történő amblyopia szűrés megvalósíthatósági vizsgálatát tűzi ki célul. Elsősorban a Dinamikus Random Dot Correlgoramok (DRDC) és az ún. Dinamikus Random Dot Sztereogramok (DRDS) pszichofizikai vizagálhatóságával foglalkozik a stimulus paraméterek függvényében. A kísérletek során elsősorban a random pont denzitás, diszparitás, frame rate és a zaj DRDS-re gyakorolt hatását kivánjuk vizsgálni. A kapott eredményeket alapján keressük a választ a lehetséges központi idegrendszeri feldolgozó mechanizmusokra, vizsgáljuk azok alkalmazhatóságát a klinikai gyakorlatban. A program sikeres megvalósítása nemcsak alapkutatási, ismeretelméleti szempontból fontos új információkkal szolgál, hanem újfajta klinikai vizsgálóeljárás kidolgozásához, ill. a népbetegségnek számító amblyopia szűréséhez, a binokuláris kortiális funkciók fejlődésének jobb megértéséhez is hozzájárulhat.
B-377/1997
Viselkedéstudományok
programvezető: Dr. Kállai János
Dr. Füzesi Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet Egészségi állapot, egészségegyenlőtlenségek A népesség egészségi állapotát, egészségmagatartását, kockázatvállalását, életmódját befolyásoló demográfiai (nem, életkor), mikro (pl. család, közösségek) és makro (pl. társadalmi, gazdasági, intézményi) tényezők vizsgálata. Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban és az egészségügyi ellátásban. Sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció, kirekesztés az egészségügyi ellátásban. Dr. Füzesi Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet Egészségmagatartás A népesség különböző csoportjainak egészségmagatartását jellemző tények, az egészséget védő, vagy az egészséget károsító társadalmi-gazdasági, demográfiai, egyéni tényezők vizsgálata. A káros szenvedélyek előfordulása, használatuk okai a népesség különböző csoportjaiban. A társadalmi tőke szerepe az egészség megőrzésében, fejlesztésében.
11
Dr. Füzesi Zsuzsanna
Magatartástudományi Intézet
Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
Dr. Csathó Árpád
Magatartástudományi Intézet
Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatók oktatással kapcsolatos attitűdjeinek komplex vizsgálata Az utóbbi évek kutatásai a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán felfedték azokat az alapvető, és statisztikailag is igazolható összefüggéseket, hogy mely faktorok játszanak kiemelkedő szerepet egy-egy tantárgy, illetve a tantárgyat oktató gyakorlatvezetők megítélésében, ezáltal az oktatással való elégedettség alakulásában. A PhD téma által kitűzött kutatás célja a hallgatói elégedettséget befolyásoló tényezők, illetve dimenziók jelenleginél is pontosabb feltárása, fogalmi és tartalmi definiálása, valamint leíró és prediktív modellek felállítása, és validitásuk vizsgálata. A kutatás az elméleti megközelítés mellett gyakorlati célokat is szolgál, nevezetesen a hallgatói elégedettséghez vezető utak feltárását, végső soron az oktatás minőségével való elégedettség megalapozását. Egészséges valamint különböző betegségekben szenvedő személyek pszichológiai állapotának valamint magatartásának biopszicho-szociális elemzése A kutatások fókuszában a kardiovaszkuláris, onkológiai, immundeficit betegségben, valamint más krónikus betegségekben szenvedő személyek kóping mechanizmusainak, személyes kapcsolati hálójának és személyiségfejlődésének vizsgálata áll. A vizsgálatok célja a szomatopszichés és pszichoszomatikus betegségek terápiás hatékonyságának növelése, valamint egészséges személyek egészségtudatos magatartásának, optimizmusának, testi és lelki betegségekkel kapcsolatos ellenálló képességének feltérképezése. A humán navigációs képességek valamint a térészlelés kognitív neuropszichológiai zavarainak feltárása Különböző agytraumák, súlyos pszichológiai stresszállapot, sajátos hormonális változások jelentős mértékben befolyásolják az ember mindennapi alkalmazkodó képességének oszlopaként számon tartott téri navigációs képességek rendszerét. A vizsgálatok elsősorban neuropszichológiai zavaroktól vagy különböző pszichopathológiai állapotoktól szenvedő személyek, valamint speciális élethelyzetben élő egészséges emberek téri tájékozódó képességének pszichobiológiai mechanizmusainak vizsgálatára összpontosítanak. Kognitív és affektív jelenségek elemzése a kognitív idegtudomány módszereivel (fMRI, EEG) A kognitív tevékenység, valamint az érzelmi beállítódás és az akut érzelmi állapotok kölcsönhatásainak rejtett alapmechanizmusai jelentősen módosítják az interperszonális magatartást, valamint az emberi temperamentum akaratlagos viselkedésmódosító hatásait. Ezen a téren végzett kutatások az érzelem és a tudás, az implicit és az explicit tudás összefonódásának mechanizmusainak vizsgálatát veszik célba. Kardiovaszkuláris neuropszichológia: egészséges és kardiovaszkuláris betegséggel együtt élő személyek kognitív és affektív funkcióinak vizsgálata A kardiovaszkuláris és a neurokognitív folyamatok közötti kapcsolatot számos adat támasztja alá, mind beteg, mind egészséges populációkban. A kutatás célja ennek a kapcsolatnak a részletes vizsgálata pszichofizikai illetve pszichofiziológiai módszerek alkalmazásával. A vizsgált kognitív-kardiovaszkuláris
12
kapcsolatrendszer elemzésénél fontos szerepet kapnak olyan affektív faktorok is, mint a fáradtság, a depresszió, és a szorongás. A vizsgáltok egészséges, és kardiovaszkuláris betegséggel együtt elő személyekre is kiterjednek. Dr. Karádi Kázmér
Magatartástudományi Intézet
Dr. Karádi Kázmér
Magatartástudományi Intézet
A téri kogníció nemi különbségek vizsgálata kísérleti pszichológiai és kognitív neuropszichológiai eszközökkel A téri kogníció széles körű pszichológiai jelenség. A fogalom magába foglalja a gondolati képalkotást (mentális forgatást) és a térben történő navigációt. A téri kogníciót számos tényező befolyásolja. Meghatározza a környezet, a személy belső állapota (szorongás), valamint az agy nemi különbsége. A kognitív funkciók nemi különbségének vizsgálata fontos helyet foglal el a kísérleti pszichológiai palettáján. A PhD téma a mentális forgatás és a téri navigáció nemi különbségének vizsgálatába vezeti be a hallgatót. A PhD munka során a hallgató megtanulja kezelni és programozni a legmodernebb kísérleti pszichológiai szoftvereket. Képet kap a kognitív, kísérleti pszichológiai kutatás módszeréről. Lehetősége nyílik a legújabb vizsgálati módszerek (fMRI, EEG) használatára is a vizsgálataiban. Neuropszichológiai kihívásokkal küzdő személyek kognitív és emocionális hátterének feltérképezése Az agysérülés olyan esernyő kategória, mely magába foglalja az agyi érkatasztrófákat, a traumás inzultus által okozott agyszövet károsodást, valamint az agy degeneratív elváltozásait. Az agykutatás rohamos fejlődésével elértük, hogy az agysérültek kognitív és emocionális hátterének megismerése látványos változásokon menjen keresztül. PhD téma bevezeti a hallgatót a magyar neuropszichológia és neurorehabilitáció világába. A hallgatónak lehetősége nyílik a neuropszichológiai tesztelés, kutatási módszertan megismerésére. A téma széles körű abban a tekintetben, hogy főleg az agysérülés kognitív és érzelmi hatását vizsgálja. Megvizsgálja, hogy milyen kapcsolat van az agysérülés és a memória, a figyelem, a nyelvi funkciók szabályozása között. A kutatás annak a megértését tűzi ki célul, hogy az egyes agysérülés típusok (traumatikus és degeneratív) hogyan befolyásolják az agysérüléssel küszködő egyén interperszonális és személyközi világát. A kutatási téma arra is alkalmas, hogy a laboratóriumban kapott eredményeket a gyakorlatba is átültessük.
A-141/1993
Bakteriális fertőzések molekuláris pathogenezise
programvezető: Dr. Emődy Levente
Dr. Kerényi Mónika
Orvosi Mikrobiológiai és Nozokomiális fertőzések tanulmányozása, a kórokozók klonális Immunitástani Intézet összefüggéseinek vizsgálata A intenzív osztályokon ápolt betegeknél sokszor súlyos nozokomiális infekciók lépnek fel, amelyek kezelése terápiás nehézségeket vet fel. Ismert, hogy a környezet és a személyzet is hozzájárul a mikróbák kolonizációjához a kórházi betegekben Ha egy betegnek a mintáiból multirezisztens kórházi törzs tenyészik ki, néha nehéz eldönteni, hogy az meddig tekinthető csupán kolonizáló mikroorganizmusnak, és mikor válik kórokozóvá. Több kitenyésztett „pathogén” baktérium esetén, melyik eliminálása a legfontosabb néha kérdésessé válik.. Célunk, hogy megvizsgáljuk, milyen mikrobiális és gazdaszervezeti faktorok járulnak hozzá a multirezisztens törzsek betegekben való kolonizációjához, valamint a nozokomiális törzsek hogyan maradhatnak fenn és cirkulálhatnak hónapokig, évekig. Ehhez szűrővizsgálatokat végzünk betegekből, a személyzetből és környezeti mintákból. Az izolált mikroorganizmusok klonális összefüggéseit fenotípusos és molekuláris technikákkal vizsgáljuk a nozokomiális fertőzések epidemiológiai sajátosságainak felderítésére. Tanulmányozzuk a kolonizációból fertőzéssé válás folyamatát egérmodellekben. Kiemelt figyelmet fordítunk annak felderítésére, hogy milyen szerepe van bakteriális transzlokációnak a postoperatív fertőzések kialakulásában, és azt befolyásolja-e a perioperative alkalmazott antibiotikum profilaxis.
13
Dr. Reuter Gábor
ÁNTSZ Pécs
Új, burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése A vírusokról alkotott képünk korántsem teljes, napjainkban nagymértékben változik. A vírusok genetikai állományának tulajdonságai és jellegzetességei azonban – mint az ujjlenyomat - segítséget adnak új vírusok azonosításában és a vírusok csoportosításában. A kutatás célja új – eddig nem ismert - burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése különböző gazdafajokból és emberből. A vizsgálatok során ígéretes mintákból a Laboratórium által kidogozott módszerek segítségével azonosítjuk („horogra akasztjuk”), majd a teljes genetikai állományuk meghatározásával jellemezzük az új vírusokat. A kutatás célja az új vírusok gazda spektrumának, kóroki és klinikai szerepének, pathogenezisének leírása és a zoonózis lehetőségének vizsgálata is. A kutatáshoz a klasszikus virológiai módszerektől, egészen a ma legkorszerűbbnek számító virális metagenomikai vizsgálati módszereket felhasználjuk szoros együttműködésben a világ vezető virológusaival és virológiai laboratóriumaival. Dr. Schneider György
Orvosi Mikrobiológiai és Antimikróbás hatású anyagok izolálása és hatásmechanizmusuk Immunitástani Intézet tisztázása A projekt olyan anyagok azonosítását célozza, melyek antimikróbás hatással rendelkeznek. Kutatási módszerek a metagenomika tárgyköréből kerülnek, mely során metagenomikai génkönyvtár felállítására kerül sor mikrobiológiailag aktív mintákból, majd a könyvtár tagjait kívánjuk tesztelni a terápiában egyre nagyobb problémát okozó multirezisztens mikroorganizmusokkal (Stapyhlococcus aureus, Klebsiella pneumoniae, Acinetobacter baumannii, Pseudomonas aeuriginosa, Enterococcus sp., Candida albicans) szemben. Innét két fő irányba halad a kutatás: (i) az antimikróbás hatású vegyületet kódoló genetikai régiójának meghatározása és a vegyület identifikálása (subklónozás, szekvenálás, szeparációs eljárások), illetve (ii) az aktív vegyület hatásmechanizmusának vizsgálata a proteomika (proteinchip, 2D gélelfo, tömegspektroszkópia) és genomika (génexpressziós vizsgálatok: microarray, RT-PCR) módszereket felhasználva. Dr. Schneider György
Orvosi Mikrobiológiai Immunitástani Intézet
és
Humán megbetegedésekből izolált Campylobacter jejuni tözsek karakterizálása, valamint a virulencia mechanizmusok részleteinek feltárása A projekt keretében közel 200 begyűjtött C. jejuni törzs genom alapú összehasonlító vizsgálatát végezz(t)ük el. Az ezt követő virulencia vizsgálatok során választjuk ki azon törzseket, amelyek virulencia mechanizmusait génexpressziós vizsgálatokkal kívánjuk a továbbiakban alaposabban tanulmányozni. A virulencia mechanizmusok megismerése mellet célunk azon antigének illetve oligopeptid szekvenciák azonosítása, amelyek immunválaszt, azon belül protektív immunválasz kiváltását okozzák. Alkalmazott módszerek: PFGE, PCR, PAGE, sejttenyészet, immunprecipitáció, microarray, egérkísérlet. Dr. Schneider György
Orvosi Mikrobiológiai és Bakteriofágok terápiás célzatú alkalmazása lehetőségének vizsgálata Immunitástani Intézet humán korokozó baktériumok ellen A projekt megcélozza Helicobacter pylori és multirezisztens Staphylococcus aurues baktériumok elleni fágok gyűjtését, karakterizálását különös tekintettel a gazdaspecifitási vizsgálatokra. A fágok alkalmazhatóságát és hatékonyságát állatkísérletes modellekben kívánjuk ellenőrizni. Alkalmazott módszerek: Fágizolálás, elektronmikroszkóp, gazdaspecificitási vizsgálatok, fágrezisztencia jelensége és genetikai hátterének vizsgálata.
14
Dr. Schneider György Orvosi Mikrobiológiai és A klinikai mintákból izolált Klebsiella törzsek virulencia faktorainak Dr. Tigyi Zoltán Immunitástani Intézet vizsgálata Klebsiellák (K. pneumoniae, K. oxytoca) Gram negatív opportunista patogén baktériumokként vannak számon tartva. Ennek megfelelően leggyakrabban a kórházi tartózkodás alatt okoznak sokszor életveszélyes fertőzéseket. A magyar statisztikák szerint is a Gram negatívok között az első 3 helyen van gyakoriságban. Az elmúlt 15 évben a Délkelet-Ázsiában majd később a világ több pontján is izoláltak magasabb patogenitással rendelkező törzseket, amelyek egészséges emberekben is okoznak életveszélyes fertőzéseket, májtályog, tüdőgyulladás stb.. Szintén az elmúlt 15 évben elsősorban a kórházi eredetű Klebsiella törzseknél a kiterjesztett spektrumú bétalaktamáz (ESBL) termelés gyakorisága többszörösére növekedett egyes estekben 40%-ot is eléri. Az utóbbi 2 évben megjelentek a Magyarországon és így a régiónkban is a Carbapenemáz termelő Klebsiella izolátumok. Vizsgálatainkat a diagnosztikai laborba bekerült és izolátumok gyűjteményén végezzük, amely folyamatosan bővül. Vizsgálandó kérdések. Milyen már ismert virulencia faktorokkal rendelkeznek az egyes mintatípusokból (vér, vizelet, seb, stb.) kitenyésztett izolátumok? Ezek megállapításához fenotípus (szérumrezisztencia, fimbria hordozás, vaskötő rendszerek, biofilm képzés stb.) és genotípus vizsgálatokat (allS, kfuB, irp2-1 gének stb.) végzünk, az utóbbit elsősorban polimeráz lánc reakcióval (PCR) . Vannak-e a mintatípusokra jellemző virulencia faktor mintázatok, azaz egyesek önmagukban gyakoribbak-e vagy másokkal jellemzően egyszerre jelennek meg? Ezek a tulajdonságok köthetőek-e valamely klón típushoz, amelyet a kromoszómális DNS pulzáló elektromos mezejű gélelektroforézissel (PFGE) kapott mintázatok alapján hozunk létre? Az esetleges kapcsolatok fennállnak-e más molekuláris tipizálás módszerekkel kapott mintázatok esetén is pl. random amplified polymorphic DNA (RAPD-PCR), Enterobacterial Repetitive Intergenic Consensus Sequnce (ERIC- PCR), illetve ribotípizálás esetén is? Kiválasztott csoportok esetében további pontosabb DNS szekvencia analízis is készül Multi Locus Sequence Typing (MLST) módszerrel. Antibiotokumokra multi és polirezisztens izolátumok csoportjait is vizsgáljuk a fenti kérdéskörökben az említett módszerekkel, hogy vajon itt is érvényesül-e a tendencia, amelyet más fajok esetében már megfigyeltek, hogy a fokozott antibiotikum rezisztencia bizonyos virulencia faktorok eltűnésével párosul.
15
