Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola (D95) Iskolavezető: Dr. Szekeres Júlia A-138/1993
A reprodukció immunológiai vonatkozásai
programvezető: Dr. Szekeres Júlia
Dr. Szekeres Júlia
Orvosi Mikrobiológiai és PIBF indukálta immunológiai szabályozás Immunitástani Intézet A PIBF az IL-4 kiváltotta jelátvitelhez hasonlóan STAT6 valamint Jak1 foszforilációt indukál és gátolja a STAT4 foszforilálódását. STAT6 deficiens sejtekben a PIBF cytoknitermelésre kifejtett hatásai a normál sejteken tapasztalt hatáshoz képest szignifikánsan csökkentek. Megállapítottuk, hogy a PIBFindukálta jelátvitel feltétele az IL-4R alpha lánca és a GPI-horgonyzott PIBF receptor által alkotott receptorkomplex megléte. A hallgató feladata a PIBF indukálta további jelátviteli folyamatok és azok a JAK/STAT rendszerrel való összefüggésének vizsgálata. Si RNS módszerrel gátolva a jelátviteli utak egyes kulcsmolekuláinak termelődését, fogja vizsgálni a sejtek funkciójának (cytokintermelés, invazivitás) PIBF hatására létrejövő változását. Dr. Szekeres Júlia
Orvosi Mikrobiológiai és Az implantáció immunológiai vonatkozásai Immunitástani Intézet A megtermékenyített petesejt beágyazódása az ovuláció utáni 6. és 11. nap között, az ún. "implantációs ablak" alatt történhet. Kizárólag ezen időszak során alkalmas az endometrium az embryo befogadására. A kutatás tárgya azoknak az immunológiai tényezőknek és aktiválódó jelátviteli mechanizmusoknak a vizsgálata, melyek a fogadóképes uterust jellemzik. A cél - a mechanizmus megismerése mellett - olyan markerek azonosítása, amelyek az ilyen hátterű terméketlenség diagnosztikájában segítséget jelenthetnek. Dr. Szekeres Júlia
Orvosi Mikrobiológiai és Trophoblast és tumorsejtek invazivitásának vizsgálata zebradánió Immunitástani Intézet modell segítségével A zebradániót nagy reproduktív kapacitása, rövid generációs ideje és átlátszó embriói ideálissá teszi az invázió in vivo modellezésére. Korábbi adatok szerint a progesteron indukálta blokkoló faktor (PIBF) szerepet játszik a tumor- és trophoblast inváziójának szabályozásában. A téma megvalósítása során a PhD hallgató primer trophoblast és tumorsejt tenyészetek PIBF tartalmának manipulálása után fogja vizsgálni a sejtek invaziv kapacitását zebra dánió xenotranszplantációs modellben. A várható eredmények segítenék a PIBF szerepének jobb megértését a trophoblast és tumor invázió, ill. metasztázisképződés alapmechanizmusaiban. Dr. Szereday László
Orvosi Mikrobiológiai Immunitástani Intézet
és
Az anya immunológiai tolerancia mechanizmusai a terhesség során és azok zavarai pathológiás terhességekben: humán vizsgálatok és állatkísérletes modellek Tekintve, hogy a magzat az anya számára immunológiailag részben idegen (genetikai állományának felét az apától örökli), a terhesség normális lefolyásának feltétele egy, a magzat zavartalan fejlődését biztosító kedvező immunológiai környezet biztosítása. Az anya immunrendszere tehát felismeri a terhesség létrejöttét, és különböző védekező mechanizmusokkal válaszol. Korábban kimutattuk, hogy anyai oldalról mind a természetes, mind a szerzett immunitás fontos szerepet tölt be a sikeres terhesség sikeres kiviselésében. Kísérleteink célja a fent említett immunológiai folyamatok kutatása, különös tekintettel az
1
anyai tolerancia eddig ismeretlen mechanizmusainak feltérképezése. Erre ad lehetőséget a terhes nők perifériás vérének és deciduális mintáinak vizsgálata, mely során nemcsak az egészséges immunológiai folyamatokba nyerhetünk betekintést, hanem sikertelen és kóros terhességek esetén a pathológiás elváltozások okai is felderíthetőek. Állatkísérletes abortusz modell felhasználásával kívánjuk mélyrehatóbban tanulmányozni azokat az immunológiai folyamatokat, melyek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a sikertelen terhességek hátterében. Dr. Barakonyi Alíz
Orvosi Mikrobiológiai és Immunológiai szabályozómechanizmusok egészséges terhességben és Immunitástani Intézet annak zavarai A terhesség egészséges kiviseléséhez a méhlepény trofoblaszt sejtjein kifejeződő idegen (apai eredetű) magzati antigének felismerése, az immunrendszer lokális aktivációja, ill. ezzel párhuzamosan immunológiai tolerancia is szükséges. Ebben a bonyolult és érzékenyen szabályozott rendszerben a természetes immunitás sejtjeinek működése a legmeghatározóbb. A feto-maternális érintkezési felületen az NK sejtek képezik a domináns természetes immunsejt populációt, de mellettük a gamma/delta T és az NKT sejtek is jelentős effektor sejteknek bizonyultak. Kutatásaink során főként arra keressük a választ, hogy pontosan milyen mechanizmusokkal támogatják ezek a sejtcsoportok az egészséges terhesség kiviselését, illetve hol bomlik meg ez az egyensúly immunológiai komponenseket is hordozó patológiás terhességek (habituális vetélés, implantációs zavarok, preeclampsia,) eseteiben. Dr. Polgár Beáta
Orvosi Mikrobiológiai és A PIBF szerepe a daganatok túlélésének szabályozásában Immunitástani Intézet A Progeszteron-indukálta Blokkoló Factor (PIBF) egy terhességben, és malignus daganatok kialakulása során megjelenő molekula, mely lokális immunreguláló hatása révén szerepet játszik a magzat-ellenes rejekciós válasz megelőzésében és a gazdaszervezet tumor-ellenes immunválaszának gátlásában. Legújabb kutatási eredményeink azonban arra utalnak, hogy a tumoros állapotokat jellemző kóros intracelluláris PIBF felszaporodás a kromoszóma szegregáció, az apoptózis vagy a sejtciklus szabályozásának zavarát is okozhatja. A kutatás célja a PIBF ezen új celluláris hatásmechanizmusainak vizsgálata primer tumorok és tumor eredetű sejtvonalak felhasználásával. Ennek során antisense RNS interferencia módszerrel stabil PIBF „knock out” sejtvonalakat hozunk létre, majd megvizsgáljuk, hogy a géncsendesítés hogyan befolyásolja ezen sejtek túlélési mechanizmusait: így a tumorsejtek proliferációját, a sejtciklust, az intracelluláris jelátviteli folyamatokat és a programozott sejthalált. Dr. Polgár Beáta
Orvosi Mikrobiológiai és A galectinek szerepe az endometriosis pathomechanizmusában Immunitástani Intézet Az endometriózis egy olyan ösztrogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és infertilitást okozhat. Bár az endometriózis csaknem 100 éve ismert betegség, kialakulásának oka a mai napig nem ismert. Napjainkig a kutatók számos olyan molekulát azonosítottak, melyek az endometrium növekedését és működését szabályozzák. Ezek közé tartoznak a cukor-kötő galectinek melyek jelentős szerepet töltenek be a gyulladást és az immunválasz szabályozásában, befolyásolják a tumorok kialakulását, így a daganat-, és a gyulladás ellenes kezelési eljárások ígéretes célmolekulái lehetnek. Jelen kutatómunka célja a különböző galectinek szerepének vizsgálata az endometriosis pathomechanizmusában és a betegséghez társuló immunológiai abnormalitások kialakulásában. Ennek igazolásához átfogó molekuláris biológiai, proteomikai, immunológiai és állatkísérletes modell-rendszereket tervezünk alkalmazni, melyek segítségével remélhetőleg igazolni tudjuk a galectinek és az endometriózis kialakulása közötti ok-okozati kapcsolatot, valamint megérthetjük a betegség hátterében álló kóros celluláris és immunológiai folyamatokat.
2
B-139/1993
Az immunológia alapjai
programvezető: Dr. Németh Péter
Dr. Németh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Természetes ellenanyagok és pathológiás autoantitestek epitóp Intézet térképezése molekuláris biológiai módszerekkel A veleszületett és a szerzett immunitás közti átmenetet képezik az un. természetes ellenanyagok. Jelenlétük és lehetséges szerepük csak az elmúlt évtizedben vált bizonyítottá. Az Intézet korábbi kutatási irányának folytatásaként, a fiziológiás és a patológiás autoantitestek specificitásának vizsgálata elvezethet azoknak a kitüntetett – és genetikailag konzervált – struktúráknak a feltérképezéséhez, melyek az immunrendszer evolúciója során alapvető szerephez jutottak mind az immuntoleranciában, mind a kóros immunreakciókban. A kutatás távlati célja új diagnosztikus és immunterápiás targetek keresése autoimmun betegségekben. Dr. Németh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Az immunrendszer evolúciójának elemzése Eisenia foetida és más Intézet gyűrűsféreg fajokon Az emberi immunrendszer működésének jobb megértése csak az evolúciós háttér ismeretében lehetséges. A gyűrűsférgek képviselik azt az evolúciós fázist, melyben az emlősökre is jellemző celluláris alapfunkciók már egyértelműen megjelennek, sőt a hozzájuk kapcsolódó struktúrák is elkülönülnek. A program általános célja azoknak a molekuláris – elsősorban sejtfelszíni – komponenseknek az azonosítása, melyek az evolúció során konzerválódtak, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó funkciók azonosítása. Dr. Berki Tímea
Immunológiai és Biotechnológiai A glukokortikoid hormon és citokinek hatása a T limfociták érése során Intézet A tímuszban zajló T sejt érés során a közvetlen sejtes interakciókon kívül szolubilis faktorok játszanak irányító szerepet. Ezek közül a glukokortikoid hormon (GC) mind fiziológiás, mind pathológias körülmények között is hat a T sejtek un. kettős pozitív előalakjaira. Korábbi kísérleteink során bebizonyítottuk, hogy in vivo párbeszéd történik a glukokortikoid-receptor (GR) és a TcR jelátviteli utak között és ezek a korai apoptózis során kapcsolódnak össze (mitokondriális szteroid receptorok). Ezért bizonyítékokat keresünk a GC nem-genomikus hatásmechanizmusára a T sejtek érése során. Egyrészt vizsgáljuk a mitokondriális GR jelátvitelét T-sejt előalakokon és érett, perifériás T-sejteken in vitro és in vivo, valamint kinetikai vizsgálatokat végzünk és molekuláris kölcsönhatásokat keresünk a GR és citoplazmatikus és mitokondriális fehérjék, transzkripciós faktorok között. Ezzel párhuzamosan vizsgáljuk egyes citokinek szerepét a T-sejt fejlődés során, amelyek közül az IL-5 funkciójára nincs adat, ugyanakkor kimutatható a tímuszban. Ennek tisztázására citokin-citokin, citokin-timocita interakciók vizsgálatát tervezzük a tímuszon belül. Dr. Berki Tímea
Immunológiai és Biotechnológiai Nem-genomikus glukokortikoid jelátviteli utak vizsgálata T Intézet limfocitákon Korábbi eredményeink igazolták, hogy a DX perceken belül megváltoztatja a T limfociták (Jurkat T sejtek) tirozin-foszforilációs mintázatát mind nyugvó, mind CD3 keresztkötéssel aktivált sejteken. Megváltozik a ZAP-70 kináz foszforilációja is a fent említett kezelések hatására. Ez a kináz központi szerepet tölt be a T-sejt aktivációban. Vizsgálataink célja a ZAP-70 kináz tirozin foszforilációs helyeinek meghatározása T-sejt aktiváció és glukokortikoid hormon kezelés hatására tirozin foszforilációs helyekre nézve pontmutáns sejteken. Valamint további jelátviteli molekulák – LAT, SLP-76 –foszforilációs változásainak vizsgálata T-sejt aktiváció és glukokortikoid hormon kezelés hatására. A fent említett kezeléseket mind folyamatos sejtvonalakon, mind primer humán T-sejteken is összehasonlítjuk.
3
Dr. Berki Tímea
Immunológiai és Biotechnológiai Glucocorticosteroid hormon reguláció szerepe a T sejt repertoár Intézet kialakításában Az endogén steroidok az egyik legősibb regulációs rendszert képviselik. A glukokortikoid receptoron keresztüli jelátviteli folyamatok szorosan összefüggnek az immunrendszer fejlődésével. Mind a törzsfejlődésben, mind az egyedfejlődésben időről-időre változó szerep jut ezeknek a folyamatoknak. Az endogén steroidoknak az emlősök celluláris immunválaszára kifejtett egyik legfontosabb hatása a T limfociták differenciálódásában és aktivációjának szabályozásában mérhető le. A glukokortikoid receptor expresszió, ill. a hozzá kapcsolódó jelátviteli utak vizsgálata új terápiás eljárások alapját vetheti meg elsősorban a malignus haematológiai kórképekben és gyulladásos (auto)immun folyamatokban. Dr. Berki Tímea
Immunológiai és Biotechnológiai A regulatórikus T sejtek szerepe autoimmun betegségekben Intézet A regulatórikus T-sejtek (Treg) kulcsfontosságú tényezői az immunválasz szabályozásának és a perifériás tolerancia fenntartásának. Ugyanakkor nincs adat a klinikumban széleskörűen alkalmazott gyulladáscsökkentő és limfocita apoptózist indukáló glukokortikoid (GC) hormon analógok Treg sejtekre gyakorolt hatásaikról. Munkánk célja a perifériás és centrális nyirokszervekben előforduló természetes és indukált Treg (nTreg és iTreg) sejtek arányának meghatározása valamint azok GC érzékenységének vizsgálata. Ezt egér modellen és autoimmun betegek vérmintáin is vizsgálni kívánjuk. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Biotechnológiai PKC izoenzimek szerepének vizsgálata a Wnt szignál-transdukciós Tanszék útvonalakban A gerincesek 19 Wnt fehérjéje homológ a Drosophila „szárnyatlan” (wingless) génjével és bizonyítottan központi szerepet játszanak a sejt differenciálódás, sejt osztódás, sejt migráció és sejt polaritás szabályozásában. A Wnt-ok ciszteinben gazdag, szekretált glykoproteinek, amelyek jeltovábbítása két fő és ezeken belül is több alcsoportot alkotó, bonyolult jeltovábbítási mechanismusra oszthatók. Két fő jeltovábbítási rendszer aktiválásával szabályozzák a génátíródást. Az egyik a klasszikus, avagy kanonikus jelátviteli út, amely b-catenin függő, míg a másik, a nem-kanonikus út további két jelátviteli útra osztható: a PCP (polar cell polarity) avagy a c-Jun N-terminális kináz (JNK) függő és a PKC függő jelátviteli utakra. Attól függően, hogy kanonikus vagy nem-kanonikus jeltovábbítási rendszereket aktiválnak, a Wnt fehérjék két csoportra oszthatók: a kanonikus (Wnt1, Wnt3, Wnt7b, Wnt10b, etc) és nemkanonikus (Wnt4, Wnt5a, Wnt11) Wnt-okra. Míg a klasszikus jeltovábbítás igen beható vizsgálat alatt áll, a PKC függő rendszerről alig található információ, mely igencsak megnehezíti a Wnt-rendszerektől függő celluláris folyamatok vizsgálatát és potenciális manipulálását. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Tanszék
Biotechnológiai
Krónikus gyulladásos megbetegedések molekuláris hátterének vizsgálata a humán tüdőben, különös tekintettel a Wnt molekula-család szerepére A krónikus tüdő megbetegedések halálozási aránya az egész világon, köztünk hazánkban is, igen magas. Ennek ellenére nincs specifikus kezelési módszer sem a krónikus bronchitis-re, sem a bronchiectázis-ra, sem a krónikus obstruktív pulmonáris betegségekre (COPD), leginkább azért, mert a tüdő pathológiás folyamatainak molekuláris háttere még mindig kevéssé ismert. Mivel más szövetekhez hasonlóan a tüdőben kialakuló gyulladás és a gyulladás következményeként fellépő fibrózis az evolúciósan konzervált Wnt molekulacsalád szabályozása alatt áll, a Wnt-ok szerepének megismerése a humán tüdőben mind gyógyszerkutatási, mind orvosi, terápiás szempontból kiemelkedő fontossággal bír. A tüdő inflammatorikus folyamatait szabályozó cytokinek 4
és MMP-ok mind klasszikus, mind PKC függő Wnt szabályozás alatt állnak és ezen folyamatok megismerése a projekt fő célja primer humán tüdő szövetek felhasználásával. A projekt során molekuláris (gén expresszió módosítása, real-time PCR, ELISA, hisztológia, citokin array-k stb) technikákkal végzett kísérletekkel vizsgálható a humán tüdőben zajló gyulladásos folyamatok molekuláris háttere. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Tanszék
Biotechnológiai
Tüdő daganatok, elsősorban a nem kissejtes tüdőrák molekuláris hátterének vizsgálata különös tekintettel a Wnt molekula-család szerepére A krónikus gyulladásos tüdő megbetegedésekben szenvedő betegeknél igen magas a daganatok kialakulásának aránya. Az egyik fő daganattípus a nemkissejtes tüdőrák (NSCLC). Az NSCLC az egyik vezető halálok világszerte. Az evolúciósan konzervált Wnt molekulacsalád fontos szerepet tölt be a daganatok kialakulásában, hiszen szabályozza a sejtosztódást, migrációt, differenciációt. A Wnt-ok szerepének megismerése a humán tüdőben mind gyógyszerkutatási, mind orvosi, terápiás szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Műtéti minták segítik a Wnt molekulák tüdőrákban betöltött szerepének megismerését. Az ok okozati összefüggések megállapításához pedig molekuláris vizsgálatokra kerül sor (gén expresszió módosítása (siRNS, enzim aktivátorok és inhibitorok, real-time PCR, ELISA, sejt szortolás, komplex szövettenyészetek, hisztológia, stb) technikákkal végzett kísérletekkel. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Biotechnológiai A tüdő öregedésének és regenerációjának molekuláris háttere, Tanszék epigenetikai szabályozó folyamatok meghatározása Az öregedési folyamatok megismerése segítséget nyújthat abban, hogy az életkor meghosszabbodása együtt járjon az egészséges élettartam meghosszabbításával is. A tüdő –hasonlóan a többi szervünkhöz- öregszik, de a pontos mechanizmus még mindig nem ismert. Az élettartam szabályozásában szerepet játszanak genetikai faktorok (eddig több mint 300 öregedést befolyásoló gént azonosítottak) és környezeti tényezők (például a hőmérséklet, tápanyag-ellátottság, stb) is. A gének nem genetikai, hanem másodlagos, de örökölhető kémiai módosulásai, az úgynevezett epigenetikai változások módosítják a gének aktivitását. Az epigenetikai folyamatok megismerése a tüdő öregedésében igen fontos a tüdő regenerációs folyamatainak megismerésében, a szöveti regeneráció befolyásolásában. Dr. Balogh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Intézet
Az Nkx2-3 transzkripciós faktor szerepe a hasüregi nyirokszövetek veleszületett limfoid sejt-megoszlásának és a gyulladásos bélbetegségek lefolyásának szabályozásában A bél nyálkahártyában kialakult nyirokszövetek fontos szerepet töltenek be a bél baktériumflórájával szembeni immunológiai védelem és a táplálék szénhidrát- és fehérje-összetevőivel szembeni immunológiai tolerancia egyidejű kialakításában. Az enterális patogének által indukált krónikus bélgyulladásokban (IBD) a veleszületett (innate) limfoid sejtek (ILC) és veleszületett-szerű limfociták (ILL) fontos szerepet játszhatnak. Az IBD gyakran kapcsolódik az Nkx2-3 transzkripciós faktor fokozott kifejeződésével, ugyanakkor jelenleg nincs olyan állatkísérletes modell, ami ennek a faktornak a szerepét tisztázhatná az ILC/ILL sejtek működésében és a mukózális nyirokszövetek homeosztázisában. A kutatás célja az Nkx2-3 szerepének tisztázása (1) az izolált bél-asszociált nyirokszöveti összetevők érésében és (2) a lép és Peyer-plakkok ILC/ILL limfocita-homeosztázisában és recirkulációban transzgenikus és kiméra állatmodellek, celluláris immunológiai és molekuláris biológiai módszerek fejlesztésével és alkalmazásával.
5
Dr. Balogh Péter
Immunológiai és Biotechnológiai A lép mielopoetikus stromájának differenciálódása és irányító tényezői Intézet A lép számos immunológiai funkciója mellett egérben hemopoetikus aktivitást is kifejt. Nem ismert, hogy a lép vörös pulpa állományában kimutatható eritroid, monocitoid és megakariocita sejtek differenciálódásuk során a csontvelővel megegyező stromális celluláris és hemopoetikus faktorok hatására alakulnak ki. A kutatás célja a lép egyes vörös pulpa stromaelemeinek izolálása, funkcionális vizsgálata és transzkriptom analízise alapján a lép mielopoetikus aktivitásának jobb megértése, valamint irányított sejt-depléciós eljárások kidolgozásával az egyes mieloid sejtvonalak egymással kialakított celluláris kölcsönhatásának feltérképezése. Dr. Boldizsár Ferenc
Immunológiai és Biotechnológiai A T sejt receptorból kiinduló jelátviteli utak módosításának lehetőségei Intézet in vitro és in vivo rendszerekben A T lymphocyták antigén felismerő receptorából kiinduló jelátviteli folyamatok szabályozzák a T sejtek aktivációját és differenciációját. Habár a jelátvitel lépései részleteiben ismertek, egyes finom mechanizmusok még feltáratlanok. Különösen érdekes például a különböző kinázok foszforilációs mintázatainak a pontosabb megismerése, mivel ezeken keresztül történik a jelátvitel „finomhangolása”. Intézetünkben rendelkezésre állnak olyan genetikailag módosított sejtvonalak, melyekben egyes jelátviteli fehérjék hiányoznak ill. módosított formában expresszálódnak ill. olyan transzgenikus és knock-out egértörzsek, melyek segítségével ezen kérdések részletesen vizsgálhatóak mind in vitro mind in vivo körülmények között. Ezáltal lehetőség nyílik új molekuláris kölcsönhatások felderítésére, különös tekintettel a T sejt aktiváció és apoptózis ill. a jelátviteli útvonalakat módosító gyógyszerek pontos mechanizmusának felderítésére. Dr. Boldizsár Ferenc
Immunológiai és Biotechnológiai A ZAP-70 kináz szerepe normál és kóros immunológiai folyamatokban Intézet A ZAP-70 (zéta-lánchoz aszociált 70kDa) kináz a T sejt receptor jelátvitel egyik jelentős proximális szereplője. A ZAP-70 kináz fontos szerepet tölt be a T sejtek fejlődésében és aktivációjában. Jelentőségét jelzi, hogy hiányában súlyos kombinált immundeficiencia alakul ki mind emberben mind egérben. zerepét feltételezik mind rheumatoid arthritis (RA) pathomechanizmusában, mind pedig krónikus limfoid leukémiában (CLL). Intézetünkben lehetőség van a ZAP-70 kináz funkcióinak részletes vizsgálatára: rendelkezünk ZAP-70 hiányos T sejtvonallal és egértörzzsel, melyekben tanulmányozni lehet a molekula rekonstituciójának hatásait in vitro ill. in vivo körülmények között. Ezen modellvizsgálatok közelebb vihetnek a ZAP-70 kináz szerepének pontosabb megismeréséhez mind RA-ban mind CLL-ben. Dr. Boldizsár Ferenc
Immunológiai és Biotechnológiai Rheumatoid arthritis pathomechanizmusának vizsgálata egér Intézet modellben A rheumatoid arthritis (RA) az egyik leggyakoribb szisztémás autoimmun betegség. Jellemző a kisizületek egyidejű gyulladása, mely a porcfelszín pusztulásához, krónikus fájdalomhoz és mozgáskorlátozottsághoz vezet. A széles körben vizsgált kórfolyamat egyre több részlete ismert, de a konkrét kiváltó tényező(k) a mai napig nem ismertek. Ezért különösen fontosak a RA állatmodelljei, melyekben az immunológiai háttér pontosabban vizsgálható.
6
Intézetünkben a humán proteoglikán aggrekán G1 doménjával kiváltható egér arthritis modell (GIA) rendszerben vizsgáljuk az autoimmun gyulladás kiváltó okait, különös tekintettel a T sejtek aktivációjának és apoptózisának szerepére. A GIA modell sok tekintetben hasonlít a humán RA-ra (citokin és autoantitest termelés, ill. a sejtes komponensek) ezért igen alkalmas mind a betegség pathogenezisének mind pedig esetleges új therapiás lehetőségek vizsgálatára. Dr. Engelmann Péter
Immunológiai és Biotechnológiai Intézet
Nanopartikulumok toxikus mechanizmusának integratív in vitro és parallel in vivo vizsgálata gerinctelen immunsejteken és humán sejtvonalakon A nanotechnológia egy dinamikusan fejlődő iparág, mely nagy mennyiségű terméket fejleszt ipari, hétköznapi és egészségügyi használatra. Az előállítás, felhasználás és hulladék képződés során ezek az anyagok (pl. fém-nanopartikulumok) kikerülhetnek a természetes vizekbe és a talajba. A nagymértékű környezetszennyezés veszélyeztetheti a közegészséget. Igen hiányosak azonban az ismereteink arról, hogy a nanopartikulumok milyen hatást gyakorolnak az ember és környezete egészségi állapotára. Számos tanulmány kimutatta, hogy a fémszennyezés károsan hat az ember és egyéb gerinces élőlények immunrendszerére. A gerinctelen élőlények immunitásának relatív egyszerűsége lehetőséget nyújt arra, hogy egy érzékeny rendszert használjunk a fémnanopartikulumok összetett kölcsönhatásainak biológiai rendszerekkel történő vizsgálatára. A projekt célja, hogy megértsük az fém-nanopartikulumok toxikus hatásait a giliszták természetes immunrendszerének komponenseire. Komplex in vitro és in vivo kísérleti rendszerrel megfelelő tudást szerezhetünk arról, hogy a nanopartikulumok toxikus hatása a gerinctelenekben és a gerincesekben milyen evolúciósan konzervált molekuláris és sejtes mechanizmusokat indít el. A létrehozott nanopartikulumok egyedi tulajdonságainak és a környezeti biológiai rendszerekkel történő kölcsönhatásának megértése feltétlenül szükséges ezen anyagok orvos-biológiai felhasználásának megítélésében. Dr. Kvell Krisztián
Gyógyszerészi Biotechnológiai A PPARgamma transzkripciós faktor biokémai szerepe a tímusz Tanszék öregedésben A tímusz öregedésében meghatározó az epitél állomány öregedése, zsíros involúciója. A folyamat meglehetősen korai életszakaszban, a pubertás befejeztekor megkezdődik. A folyamat következtében csökken a naiv T-sejtek termelődése, mely számos immunológiai következménnyel jár (fokozott fertőzési, autoimmun- és daganatos hajlam). A folyamatban rendkívül fontos szereppel bír a PPARgamma transzkripciós faktor, melynek pontos biokémiai szerepe és partnerei az adott kontextusban nem ismertek. Ennek kiderítése orvosi jelentőségű tudományos kihívás. Dr. Kvell Krisztián
Gyógyszerészi Biotechnológiai Eltérő szervrendszerek eltérő öregedési folyamatai: a tímusz és a tüdő Tanszék öregedésének összevetése Az egyes szervrendszerek mind más életkorban érik el funkcionalitásuk csúcsát, mely után eltérő ütemű és mechanizmusú öregedési folyamat indul meg. Példaként a tímusz a pubertás után gyors hanyatlásnak indul, míg a központi idegrendszer kb. 24 éves kor, a csontrendszer kb. 30 éves kor után indul hanyatlásnak. Vannak szervrendszerek (pl. tüdő), mely esetében az öregedés folyamata nehezen definiálható. Az egyes szervrendszerek öregedési folyamatainak molekuláris szintű ismerete és összevetése felfedheti a tapasztalt különbségek okait. Munkacsoportunk (Prof. Pongrácz Judit és Dr. Kvell Krisztián vezetésével) két rendkívül különböző öregedési folyamatot mutató szervrendszer összevetésén keresztül célozza meg a molekuláris szintű eltérések feltárását.
7
B-372/1996
A polysystemás autoimmun kórképek immunológiai és klinikai vonatkozásai
programvezető: Dr. Czirják László
Dr. Czirják László
Reumatológiai és Immunológiai A kötőszöveti betegségek és gyulladásos reumatológiai kórképek Klinika klinikai, epidemiológiai és immunológiai vonatkozásai Klinikai-epidemiológiai munkáink a szisztémás sclerosis, a gyulladásos izombetegségek és lupus prognózisának vizsgálatára illetve a betegség aktivitás valamint szervi károsodás megítélésére terjednek ki. Az életminőség, életkilátások mérésének lehetőségei kötőszöveti betegségekben, valamint új eljárások kidolgozása szintén a kutatási tevékenységünk részét képezi. További célunk a kötőszöveti betegségek prognózisának vizsgálata, új prognosztikus markereket keresünk, amelyekkel az egyes szervi tünetek kimenetelét az eddiginél jobban előre lehet jelezni. Az immunológiai kutatásaink középpontjában a B limfocita sejtfunkciók szerepének vizsgálata áll, a szisztémás sclerosis patogenezisében. Dr. Komócsi András Szívgyógyászati Klinika Cardiovascularis érintettség vizsgálata autoimmun kórképekben Az autoimmun betegségek gyakran vezetnek a cardiovascularis rendszer károsodásához, korai atherosclerosishoz, amely a mortalitás meghatározó tényezője. Ezt a halálozási rizikót sok esetben a konvencionális rizikófaktorok nem magyarázzák. Az autoimmun betegségek gyógyszeres kezelése adott esetben fokozza a szív-érrendszeri szövődmények előfordulását. Az összefüggések feltárása hasznos adatokat szolgáltathat a prognózis jobb megítéléséhez, ezáltal a fokozott cardiovascularis kockázatú betegek kiszűréséhez és korai adekvát kezeléséhez. A PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinikán rendelkezésre álló noninvazív és invazív vizsgálómódszerek (szöveti Doppler vizsgálatra alkalmas echocardiograph, vascularis ultrahang transducer, artériás „stiffness” mérése, terheléses és Holter EKG rendszer, invazív haemodinamikai laboratórium), valamint a szív MRI képalkotás elérhetősége lehetővé teszik a modern metodika alkalmazását a téma kutatásában. Az Immunológiai és Reumatológiai Klinikával való szoros együttműködés jelentősen elősegíti az interdiszciplináris megközelítést. Eddig elsősorban a systemás sclerosis cardiovascularis szövődményeit (diastolés funkciózavar, pulmonalis hypertonia) illetően végeztünk közös vizsgálatokat, amelyekből publikációk is születtek. Dr. Komócsi András Szívgyógyászati Klinika A gyógyszeres terápia új célpontjai pulmonális hipertóniában A pulmonális artériás hipertónia (PAH) egy súlyos, jelenleg gyógyíthatatlan betegség. A betegség pontos patomechanizmusa, mely a pulmonális erek átépüléséhez és következményes jobbszívfél elégtelenséghez vezet, jelenleg tisztázatlan. Az utolsó évtizedben folytatott intenzív kutatások áttörést értek el a terápiában, a patomechanizmusban résztvevő potenciális terápiás támadáspontok megismerésével. Ennek ellenére a széleskörű kombinációs terápia alkalmazása mellett is a betegség progrediál. Ebből kifolyólag szükség van egy olyan effektív gyógymódra, mely gátolja a betegség progresszióját. A kutatásunk célja a patomechanizmusban szerepet játszó molekuláris mechanizmusok feltérképezése és új terápiás lehetőségek feltárása különböző PAH állatmodellekben. Dr. Kumánovics Gábor
Reumatológiai és Immunológiai Szisztémás autoimmun kórképek kardiorespiratórikus vonatkozásainak Klinika klinikai vizsgálata A szisztémás autoimmun betegségek egyik leggyakoribb és egyben legfontosabb szervi manifesztációja a tüdő érintettsége. Ennek szoros anatómiai és funkcionális kapcsolata a szívvel indokolja a két rendszer együttes vizsgálatát, főként annak tekintetében, hogy a vezető halálokok között szerepel mindkét szerv betegsége. Eddigi munkánk is ezen szervek vizsgálata és a túlélési mutatók köré csoportosult. A munka egyik érdekessége az interdiszciplináris
8
megközelítés, a határterületi kérdések vonatkozásainak megítélése, illetve a különböző kötőszöveti betegségek eltérő viselkedésének illetve hasonlatosságainak vizsgálata ezen szervrendszerek tekintetében. A munka alapját több mint 15 éves beteggondozás adja, mely teret enged a betegségek hosszútávú változásainak megítélésére is: részben a kórlefolyás különbségeire a korai és késői betegségstádiumban, részben pedig a diagnosztikában és kezelési elvekben bekövetkezett módosulásokra is. Dr. Varjú Cecília
Reumatológiai és Immunológiai Ritka kötőszöveti overlap szindrómák, scleroderma-szerű kórképek Klinika klinikai, differenciáldiagnosztikai és genetikai vonatkozásai A ritka kötőszöveti betegségek felismeréséhez, megfelelő kezeléséhez, nagyobb tapasztalat hiánya miatt nemzetközileg egyesített erőfeszítésekre van szükség. Az Európai Unióban azokat a megbetegedéseket hívjuk ritka betegségnek, amelyek 10 000 emberből ötnél kevesebbet érintenek. Ez a szám alacsonynak tűnhet, ám az EU 27 tagállamára kivetítve körülbelül 246 000 személyt jelent. Nemzetközi szintű feladat a megbetegedések számának csökkentése, a betegek életminőségének és társadalmi-gazdasági potenciáljainak megőrzése. Ehhez gyűjtjük a ritka kötőszöveti betegségben szenvedő betegeink klinikai adatait, esettanulmányokat készítünk, hozzáadva a szakirodalmi adatokkal. Dr. Varjú Cecília
Reumatológiai és Immunológiai Klinika
A kötőszöveti betegségek és egyéb gyulladásos reumatológiai kórképekben szenvedő betegek szervi károsodás és követés felmérési módszereinek kidolgozása Klinikai-epidemiológiai munkáink a szisztémás sclerosis, a gyulladásos izombetegségek és lupus prognózisának vizsgálatára illetve a betegség aktivitás valamint szervi károsodás megítélésére terjednek ki. Szisztémás kötőszöveti betegségek esetén a különböző összetett (ún. kompozit)indexek segítséget nyújtanak a betegség aktivitásának, vagy a betegség súlyosságának a megítélésében. Számszerűsítik, súlyozzák és összegzik a különböző szervi manifesztációkat. Ennek a kezelés szempontjából óriási haszna van: lehetővé teszi a különböző terápiás eljárások hatékonyságának a felmérését, monitorozását azáltal, hogy az egyes betegek állapotának a javulása illetve romlása objektíven összehasonlíthatóvá válik. Így lehetséges bizonyítékokon alapuló, egységes terápiás stratégiák kidolgozása.
B-134/1993 Dr. Csernus Valér
Neuroendokrinológia és neurohisztológia
programvezető: Dr. Csernus Valér
Anatómiai Intézet
Circadian biológiai ritmusok és celluláris mechanizmusainak tanulmányozása Ritmikus biológiai jelenségek vizsgálata és a területen gyűjtött ismeretek alkalmazása a bio-medicinális kutatások előtérben álló területe. A számtalan, eltérő periódusidejű ritmikus biológiai folyamat közül elsősorban a mindennapi életre talán legnagyobb hatást gyakorló, napszakos (circadian) ritmusokat tanulmányozzák. A kurzus célja: a ritmikus biológiai folyamatok, elsősorban a circadian ritmusok elméleti hátterének és mechanizmusának, valamint ezek gyakorlati felhasználási lehetőségeinek bemutatása a biológiai alapkutatásokban és az orvosi gyakorlatban. A napszakos ritmusos jelenségek sajátosságainak tanulmányozását intézetünkben folyó kísérletes munka tapasztalatai alapján mutatjuk be. A circadian biológiai ritmusok intracelluláris mechanizmusát és a szinkronizálásért felelős folyamatok vizsgálatát célzó kísérleteinket elsősorban explantált csirke tobozmirigy modellen végezzük. Madarak tobozmirigye ugyanis izoláltan is több napon át működő, komplett biológiai „oszcillátort” tartalmaz, melynek működése a környezet számos fizikai (fény, hőmérséklet, mágneses tér) és biokémiai (noradrenalin, VIP, stb.) paraméterének megváltoztatásával befolyásolható, szinkronizálható. Az endokrin szerv által termel hormon, a melatonin extracelluláris koncentrációjának mérésével a sejtfolyamatok zavarása nélkül könnyen meghatározható a biológiai oszcillátor pillanatnyi
9
fázisa. Mindezek miatt madarak tobozmirigye kiválóan alkalmas ritmikus biológiai jelenségek mechanizmusának tanulmányozására. Vizsgálatainkat számos korszerű módszer együttes alkalmazásával végezzük, mint dinamikus in vitro bioassay (perifúzió), molekuláris biológiai eljárások (RT-PCR, blottok, gen silencing), szövettani vizsgálatok (immunhisztokémia fény- és elektronmikroszkópos szinten, in situ hibridizáció), mikro-sebészeti beavatkozások, magatartásvizsgálatok és hormon-meghatározások. A biológiai oszcillátorok egyedfejlődésének tanulmányozására embrionális vizsgálatokat is végzünk. Vizsgálatainkat, klinikus kollégákkal együttműködve, emberi megfigyelésekkel, emberi szövetminták vizsgálatával is kiegészítjük. Dr. Kovács Magdolna Anatómiai Intézet Hypothalamikus releasing hormon analógok hatásainak vizsgálata A téma magában foglalja az utóbbi időben gyógyszerkifejlesztés céljából előállított néhány peptid-hormon analóg molekula endokrín és sejtproliferációra kifejtett hatásainak vizsgálatát. A molekulák a hypthalamikus releasing-hormonok, úm. a luteinizáló hormon-releasing hormon (LH-RH) és/vagy a növekedési hormon-releasing hormon (GH-RH) analógjai. Legújabb kutatási eredmények szerint az endokrín hatások mellett a GHRH agonista analógjai jelentős kardioprotektív hatással bírnak, és fokozzák a sebgyógyulást is. Ezzel szemben a GHRH antagonisták gátolják bizonyos sejtek proliferációját, így tumorgátló hatásúak. Vizsgálandók az analógok hormonhatásai in vitro (hypophysis sejtszuperfúziós rendszerben) és in vivo patkányban, az egyéb hatások és hatásmechanizmusok pedig sejtproliferációs assay és RT-PCR alkalmazásával. Dr. Reglődi Dóra Dr. Tamás Andrea
Anatómiai Intézet
A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) neuroprotektív és egyéb citoprotektív hatásai
A PACAP-ról röviddel a felfedezése, 1989 után kiderült, hogy neuroprotektív hatásokkal rendelkezik, melyet munkacsoportunk is igazolt számos idegrendszeri betegség állatkísérletes modelljében, mint pl. Parkinson kór, Huntington chorea, stroke, excitotoxicikus idegrendszeri léziók, és különböző retinális degenerációk. A későbbiek során azt is kimutattuk, hogy ezen védő hatás nemcsak az idegi sejtekben, hanem számos más sejtvonalon is kimutatható. A PACAP védi többek között az endothelsejteket és szívizomsejteket az oxidatív stresszel szemben. A kísérletes téma középpontjában jelenleg a PACAP citoprotektív hatásmechanizmusának vizsgálata áll. Molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk a PACAP antiapoptotikus hatásának mechanizmusát, gyulladásos markerek felszabadulását. Vizsgáljuk továbbá a PACAP és rövidebb peptidfragmenseinek hatásait az apoptototikus jelátviteli utakra neurológiai betegségek állatmodelljeiben, illetve in vitro, neuronális és gliasejtek túlélésére és apoptotikus útvonalaira kifejtett hatásait. A hatékony rövidebb fragmensek a későbbi in vivo beadást és hatékonyságot segíthetnék. Vizsgáljuk továbbá különböző idegrendszeri és perifériás károsító hatásokra bekövetkezett változásokat az endogén PACAP és receptorainak expressziójában. Dr. Reglődi Dóra
Anatómiai Intézet
A környezeti ingerek szerepe a központi idegrendszer fejlődésében és a neuroprotekcióban A neuroprotektív vegyületek morfológiai és funkcionális hatásainak vizsgálata mellett igen fontosnak tartjuk a környezeti tényezők idegrendszeri károsodásokat befolyásoló hatásának vizsgálatát. Ezekből kettő kiemelt jelentőségű humán vonatkozásait tekintve: a stressz és az ingergazdag/ ingerszegény környezet. Az idegrendszer degeneratív, hypoxiás/ischemiás, toxikus és traumás károsodásai komoly egyéni és társadalmi problémát jelentenek. A már rutinszerűen alkalmazott modellek segítségével azt kívánjuk tanulmányozni, hogy az idegrendszeri károsodások hogyan befolyásolhatók különböző életkorokban ható pozitív illetve negatív környezeti ingerekkel felnőttkorban, milyen hatást fejtenek ki a idegrendszer fejlődésére, illetve a környezeti ingerek hogyan befolyásolják a neuroprotektív szerek hatékonyságát idegrendszeri degenerációs modellekben. Meggyőződésünk, hogy a mai orvostudomány és experimentális idegtudomány nyújtotta legmodernebb (és egyben legköltségesebb) eljárások mellett szükség van olyan egyszerű eljárásokra, melyek az idegrendszeri léziók súlyosságát csökkenthetik kombinációban a gyógyszeres és egyéb terápiás beavatkozással. Fordítva, a negatív irányba ható környezeti
10
ingerek elkerülésével ugyancsak csökkenthető az idegrendszeri károsodás végső kimenetele. Összehasonlítjuk a perinatális korban és más életkorokban a környezeti ingerek idegrendszeri léziókra kifejtett hatását, valamint az esetleges nemi különbségeket. Célunk olyan állatkísérletes modellek létrehozása és vizsgálata, melyek nagy populációt érintő megbetegedéseket modelleznek. Vizsgálataink összekötő hidat is jelentenek a rehabilitációs szakma, a klinikum és az alapkutatás között. Dr. Gaszner Balázs
Anatómiai Intézet
A hangulatzavarok új állatmodelljeinek kifejlesztése és validálása funkcionális-morfológiai és viselkedési vizsgálatok segítségével Korunk társadalmában a krónikus munkaképtelenség leggyakoribb oka a depresszió. A kórkép hátterében álló neurobiológiai folyamatokról keveset tudunk. Az évtizedek óta alkalmazott, a monoaminerg rendszereket megcélzó terápiás stratégia pontos hatásmechanizmusa is ismeretlen, és a kezelés sok esetben bizonyul hatástalannak, illetve nagy a visszaeső betegek aránya. Új terápiás stratégiákra van tehát szükség, melyhez megbízható állatmodellek szolgáltathatnak alapot, mellyel egyelőre nem rendelkezünk. A program célja egyrészt a de Kloet és Mill által megfogalmazott három találat elmélet (genetikai, epigenetikai, és környezeti faktorok együttes hatása) bizonyítása egérben. Egy az Intézetünkben tenyésztett depressziószerű tüneteket mutató, genetikailag módosított (a hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid hibás génjeit hordozó) egértörzs fiatal egyedeit tesszük ki az epigenomot befolyásoló stressznek (maternális depriváció), majd a felnőtt állatokat újabb stressz után vizsgáljuk. Immunszövettani módszerekkel a corticotropin releasing factor, és az urocortin1 valamint szerotonin tartalmú területekre koncentrálunk. Emellett a szorongási szintre és a hangulati állapotra utaló viselkedési teszteket, stresszhormonszint méréseket is végzünk. Másik célunk az újabban a Schmidt és munkatársai által kifejlesztett match-mismatch hipotézis modellezésére teszünk kísérletet patkányban. A modell lényege, hogy a fiatal korban tapasztalt környezethez adaptálódó stressz rendszerek a megszokottól eltérő, akár szubjektív módon ideálisabbnak tűnő, vagy a megszokottól rosszabb környezetbe kerülve (mismatch) adaptációs zavart mutatnak. Ezzel szemben, az egész életüket ideális, vagy éppen sanyarú körülmények között élő egyedek nem szenvednek hangulatzavarban, mert sikeresen adaptálódnak környezetükhöz a neuroendokrin rendszerek plaszticitása révén (match). A modell validálására patkányban a fent felsorolt módszertani eszköztár áll rendelkezésre. Dr. Lubics Andrea
Anatómiai Intézet
A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid és receptorainak evolúciós aspektusai: konzervált szerkezet konzervált funkciókkal? A neuropeptidek az idegrendszer legnagyobb transzmitter és modulátor csoportját alkotják, így funkciójuk megértése a neuronális kommunikáció megértéséhez is közelebb visz. A gerinctelen idegrendszer viszonylag egyszerűbb szerkezete és funkcionális szerveződése hasznos eszközt nyújt a bonyolultabb biológiai rendszerek megismeréséhez. A VIP/szekretin/glukagon peptidcsalád széles körben fordul elő az állatvilágban. Ide tartozik a PACAP, ami ebben a mérettartományban az egyik legkonzerváltabb szerkezetű. Ez arra utal, hogy a peptid alapvető élettani működésekben vesz részt. Előfordulása és funkciói a gerinctelenekben kevésbé ismertek. Célunk a lehetséges konzervált funkciók tanulmányozása gerinctelen modellrendszerekben. Gyűrűsférgekben tanulmányozzuk a PACAP neurotrophicus hatásait az embrionális fejlődés különböző stádiumaiban és az idegrendszeri regeneráció során kimutatható PACAP és PACAP-receptor eloszlás segítségével. Ezen kívül vizsgáljuk a PACAP és antagonistája regenerációra kifejtett in vivo hatásait is. Puhatestűekben tanulmányozzuk a PACAP és receptorai aktivitástól függő előfordulását aktív és hibernált állatokban, valamint meghatározzuk a PACAP szekvenciáját tömegspektrometria segítségével. A PACAP antiapoptotikus és memóriára kifejtett hatásait mollusca modellrendszerekben vizsgáljuk. A várható eredmények alapvető biológiai folyamatok megértéséhez nyújtanak segítséget. Dr. Rékási Zoltán Anatómiai Intézet Hormon analógok és a szérumban található kismolekulák Dr. Czömpöly Tamás Immunal Kft. Pécs antiproliferatív hatásmechanizmusa Újabb kísérleti adatok szerint a növekedési hormon-releasing hormon (GHRH) antagonisták antiproliferatív hatásukat a hipofízeális GH/hepatikus IGF-I
11
tengely gátlása mellett direkten is kifejthetik a daganatsejtekre feltehetően az általunk nemrég azonosított tumoralis GHRH receptorok (GHRHR) közvetítésével, mely cAMP szint és calcium influx emelkedéssel jár és a sejtek apoptózisához vezet. A hormon analógok mellett a szérumban található bizonyos kismolekulák kísérleti úton kiválasztott keveréke is antiproliferatív, illetve apoptózis indukáló hatású különböző daganatsejteken. Az antiproliferatív hatás hátterében meghúzódó jelátviteli folyamatok azonban kevésbé ismertek. Ezért a hormon analógok esetén először a modellként választott LNCaP humán prosztata daganatsejtek, míg a kismolekulák esetén a HELA humán cervix carcinoma sejtek génexpressziós profiljában bekövetkező változásokat vizsgálnánk GHRH antagonistákkal, illetve a kismolekulák keverékével végzett kezelést követően cDNS microarray segítségével, melyet kvantitatív RT-PCR-ral történő validálás követne. Továbbá a tumorális GHRHR mRNS és a receptor fehérje közötti közvetlen kapcsolatot is igazolni szeretnénk. Erre a célra az LNCaP humán prosztata daganatsejtekbe lentiviralis transzgéneket (stabil transzfekció) juttatnánk, hogy tanulmányozzuk a GHRHR fehérjévé való érésének gátlásával létrejövő hatásokat a kezeletlen és a GHRH analógokkal kezelt daganatsejtek proliferációjára (ligand-independens és ligand-dependens hatások). A fentieken kívül megvizsgálnánk, hogy a hormon analógokkal és a kismolekulák keverékével végzett kezelés miként befolyásolja az apoptózis indukció kezdeti lépéseit, továbbá milyen hatással van a sejtciklus szabályozására és különböző sejtanyagcsere folyamatokra. A GHRH analógok, melyek kifejlesztése folyamatban van, alternatívát jelenthetnek az androgén-independenssé váló prosztata daganatok és más hormon-szenzitív malignus folyamatok terápiájában. Dr. Tamás Andrea
A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) fiziológiás szerepe perifériás szervekben A PACAP-ot először hypothalamusból izolálták, ám a szervezetben gyakorlatilag mindenhol előfordul. Nagy koncentrációban található a genitáliákban, a gastrointestinális traktusban, az endokrin mirigyekben és a légutakban. Részt vesz a szaporodási folyamatok irányításában, a gastrointestinális motilitás és szekréció szabályozásában, a mirigyműködés irányításában és a perifériás gyulladásos folyamatokban. Számos fiziológiás hatása azonban még nem ismert. Kutatásaink között szerepel a PACAP neurogén gyulladásban, fájdalomtransmisszióban, mirigyszekrécióban, veseműködésben, viselkedési mintázatban és memóriában betöltött szerepének vizsgálata. Ezenkívül vizsgáljuk a különböző szekrétumokban való jelenlétét, illetve esetleges diagnosztikus felhasználását. Standardizáljuk humán plazmában a PACAP koncentrációmérést radioimmunoassay és tömegspektrometria segítségével, normál önkéntesekben és neurológiai betegekben, valamint egyéb betegcsoportokban. Ezen vizsgálatok segíthetnek kifejleszteni egy rövid időn belül használható diagnosztikai módszert. Mindezen vizsgálatokat PACAP KO egerekre is kiterjesztjük.
A-137/1993
Dr. Karádi Zoltán
Anatómiai Intézet
Elméleti és gyakorlati felkészítés a központi idegi és humorális szabályozások multidiszciplináris kutatására
programvezető: Dr. Karádi Zoltán
Élettani Intézet
A homeosztázis szabályozásában alapvető előagyi glukóz-monitorozó neuronok működési sajátságainak vizsgálata A kutatási program a táplálkozás, a testsúly és az energiaforgalom egymáshoz szervesen kapcsolódó szabályozásában alapvető glukóz-monitorozó (GM) neuronhálózat működési sajátosságainak jellemzését célzó sokrétű idegélettani kísérleti terveinket foglalja össze. E tervek megvalósítására extracelluláris egysejtelvezetéses, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat kívánunk végezni laboratóriumi patkányban, valamint az emberhez filogenetikailag közel álló rhesus majomban. A projekt a limbikus előagy közvetlen és közvetett kölcsönkapcsolatokkal rendelkező struktúráit célozza meg. A multibarrel mikroelektroforetikus technika, továbbá e kemoszenzoros idegsejteket specifikusan befolyásoló vagy károsító lokális agyi mikroinjekciók alkalmazásával
12
egyrészt a GM neuronok széles körű funkcionális jellemzésére, másrészt homeosztatikus jelentőségük megvilágítására is lehetőség nyílik. A program sikeres megvalósítása a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának, s az e működések kóros megváltozása nyomán fellépő, ma már társadalmi méretű gondot okozó megbetegedések (elhízás, diabetesz mellitusz, stb.) eddigieknél jobb megértését szolgálja. Dr. Lénárd László
Élettani Intézet
Neuropeptidek és peptid interakciók szerepe a táplálékfelvétel, a jóllakottság és a testsúly szabályozásában. A táplálékfelvétel és testsúlyszabályozás zavarai, az elhízás és kóros soványság (anorexia), valamint az ezek alapján kialakuló másodlagos betegségek (szívés keringési zavarok, arterioszklerózis, diabetes mellitus, pszichés zavarok) Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak. A központi idegrendszeri szabályozás állatkísérletes modellekben való vizsgálata hozzájárulhat e betegségek jobb megértéséhez és új terápiás elvek kidolgozásához. A vizsgálatok célja a perifériás szabályozásban megismert orexigén és anorexigén neuropeptidek (orexinek, bombezin tipusú peptidek, ghrelin, galanin, stb) szerepének vizsgálata a limbikus rendszerben. Multibarrel mikroelektroforetikus technikával vizsgáljuk orexigén és anorexigén neuropeptidek, valamint receptor antagonistáik hatását az idegsejtműködésre és a táplálékfelvétel szabályozásában kulcsszerepet játszó glukóz-monitorozó neuronok aktivitására. Kobinált neuropeptid kezelésekkel, intracerebrális mikroinjekciókat követően tanulmányozzuk wistar patkányok testsúlyát, táplálék és vízfelvételét, az evési folyamat mikrostruktúráját, a szatiáció kialakulását, a vércukor szintet és egyéb metabolikus paramétereket. Táplálékkal jutalmazott tanulási folyamatok alatt, valamint különböző jutalmazásos és büntető paradigmákban vizsgáljuk neuropeptidek megerősítő hatását. Az eredmények új adatokat szolgáltatnak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri komplex peptiderg szabályozásának megértéséhez. Dr. Lénárd László
Élettani Intézet
Dr. Lénárd László
Élettani Intézet
Dopamin–neuropeptid interakciók szerepe a tanulás, megerősítés és az addiktív magatartás szabályozásában Ma már közismert, hogy jutalmazási-tanulási folyamatok során és amfetamin injekció hatására a központi idegrendszerben dopamin szabadul fel. Az endogén opioidok és cannabinoidok jutalmazó-megerősítő hatása is jól ismert. Újabb adatok alapján feltételezhető, hogy számos más, az idegrendszerben felszabaduló neuropeptid (substance P, neurotenzin, oxitocin) is szerepet játszik a jutalmazási-megerősítési a folyamatokban. Kevéssé ismert azonban a dopamin – peptid interakciók mibenléte és jelentősége. A limbikus rendszerben multibarrel mikroelektroforetikus technikával tanulmányozzuk dopamin, dopamin receptor agonisták és antagonisták, valamint neuropeptidek és receptor antagonistáik hatását az idegsejtek működésére. Neuropeptidek intracerebrális mikroinjekcióját követően HPLC mikrodializis módszerrel vizsgáljuk a dopamin és metabolit szintet. Különböző állatkísérletes tanulási paradigmákban (helypreferencia, Morris féle úsztatási teszt, szorongásvizsgálat, passzív elhárítás stb) D1 és D2 receptor agonisták és antagonisták, valamint neuropeptidek és receptorantagonistáik kombinált intracerebrális mikroinjekcióját követően tanulmányozzuk wistar patkányok viselkedését. Az eredmények hozzájárulhatnak a tanulás és a drog addikció mögött álló neurokémiai folyamatok jobb megértéséhez. A táplálék-jutalom hedonikus értékelésének jelentősége: Állatkísérletek és humán vizsgálatok Az éhség-motiválta magatartás a belső környezetből eredő, homeosztázissal kapcsolatos humorális és idegi információk alapján, valamint a külső környezetből származó, táplálékra utaló kulcsingerek integrációja révén valósul meg. Táplálkozási devianciák esetén (kóros elhízás, anorexia, evéskényszer stb) különösen jelentős a táplálékok és italok hedonikus értékelése, a táplálék szaga, íze, textúrája, látványa és szociális faktorok (ideális testkép) hatása. A tervezett állatkísérletekben rágcsálókon az íz-preferencia és az íz-averziós tanulás mechanizmusait vizsgáljuk neurokémiai, elektrofiziológiai és magatartási módszerekkel. Akut és krónikus elvezetések során a limbikus rendszerben és a prefrontális kéregben tanulmányozzuk az idegsejtek aktivitását neofóbia, a táplálék ízének és a táplálék-jutalom minőségének megváltoztatása, valamint különböző textúráju táplálékok esetén. Magatartási módszerekkel
13
tanulmányozzuk az ingesztív és rejektív mimetikus válaszokat és azok változásait. A projekt második részében egészséges, valamint kórosan elhízott és anorexiás betegeken végzünk vizsgálatokat. Neuropszichológiai tesztek elvégzését követően, standard ingesztív és rejektív táplálék-képsorozatok, illetve akusztikus ingerek alkalmazásával fMRI vizsgálatokat végzünk az agyi működésváltozások tanulmányozására Dr. Ábrahám István
Élettani Intézet
Az ösztrogén nem-klasszikus hatásainak vizsgálata a központi idegrendszerben Az ováriumból szekretálódó ösztrogén képes az idegsejtek alapvető funkcióinak befolyásolására. Az Alzheimer kórban fokozott degenerációt mutató kolinerg neuronokat az ösztrogén védi a káros hatásossal szemben, melyek fontos szerepet játszhatnak ezen idegsejtek túlélésében. Az ösztrogén visszacsatolás révén szabályozza a fertilitás központi idegrendszeri „processzor sejtjeit”, a gonadotropin releasing hormone (GnRH) neuronokat. Noha az ösztrogén elsődlegesen a géntranszkripció közvetlen szabályozásán keresztül hat az idegsejtekre, az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy az ösztrogénnek van egy gyors nemklasszikus hatása, amivel képes a sejtek intracellurális jelátvivő hálózatának gyors „áthangolására”. Kísérleteinkben arra keressük a választ, hogy mi a mechanizmusa és szerepe ennek az ösztrogén indukálta nem-klasszikus hatásnak a kolinerg és a GnRH neuronokban. Vizsgálatinkban immunhisztokémiát, konfokális lézer szkenning mikroszkópiát, egy-sejt elektrofiziológiát, képalkotó egy-sejtes Ca2+ méréseket, transzgenikus technológiát, élő sejten megvalósuló egy molekula detekciós mikroszkópiát és viselkedési teszteket alkalmazunk. Dr. Buzás Péter
Élettani Intézet
A színlátás mechanizmusának és agyi pályarendszerének vizsgálata főemlős alatti emlősökben A kutatás témája a színlátás biológiai alapja. A legtöbb emlősben, a trikromatikus főemlősök kivételével, a színlátás kétféle, "kék" és "zöld" csap fotoreceptoron alapul. A színinformációt továbbító idegpályát azonban ezekben az állatokban még nem azonosították. Az utóbbi időben felfedeztünk egy idegsejt-populációt a macska corpus geniculatum laterale (CGL) magjának mély rétegeiben, amelyek receptív mező sajátságai, így a csap-opponencia és csekély érzékenység fekete-fehér kontrasztra, tipikusak a színfeldolgozó sejtekre. A jelen kutatás célja (1) Ezen sejtpopuláció receptív mezőit alaposabban jellemezni. (2) Tovább követni a feltételezett színlátó pálya útját mind a retina, mind pedig az agykéreg felé. Ehhez laboratóriumunkban már jól működő elektrofiziológiai módszereket használunk, melynek során a vizsgált idegsejtek receptív mezőit számítógép által generált, csap-specifikus vizuális ingerekre adott válaszok mérésével jellemezzük. A projektben ezen kívül lehetőség nyílik immuncitokémiai, számítógépes szimulációs és funkcionális képalkotó (optical imaging) eljárások elsajátítására és használatára. Kutatásaink hozzájárulnak a főemlős színlátás evolúciós alapjainak és a színinformáció agykérgi feldolgozási mechanizmusának megértéséhez. Dr. Buzás Péter Élettani Intézet A térlátás párhuzamos feldolgozó mechanizmusainak neurofiziológiája Dr. Jandó Gábor A kutatás témája a térlátás biológiai alapja. Az utóbbi évek szteropszissal foglalkozó irodalma arra utal, hogy a binokuláris információ feldolgozása két párhuzamos csatornán folyik, melyek közös kiindulópontja a primer látókéreg. A dorzális rendszerhez tartozó kérgi areák a diszparitás információt az automatikus szemmozgások vezérlése és a 3D mozgás érzékelés céljára értékelik ki. A ventrális rendszer ezzel szemben a mélységi információt a képszegmentáció és tárgyfelismerés érdekében hasznosítja. A binokuláris ingert a két rendszer alapvetően más mechanizmussal dolgozza fel, de feltehető, hogy a szétválás fokozatos és a mechanizmusok az egyes viselkedéses vagy neurális válaszokban különbözőképpen súlyozva, együtt jelennek meg. Kutatásunkban saját korábbi eredményeinkre alapozva igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez különböző véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk elektrofiziológiai (EEG, LFP és többelektródás egysejt elvezetés) és funkcionális képalkotó (optical imaging, fMRI) módszerekkel. A jelen projektben elsősorban állatkísérletes vizsgálatokat végzünk, melyeket emberen végzett párhuzamos vizsgálatok egészítenek ki.
14
Dr. Buzás Péter Élettani Intézet Binokuláris stimulusok használata az Amblyopia szűrésében Dr. Jandó Gábor A program a Julesz Béla által konstruált ún. binokuláris (küklopszi) stimulusok segítségével történő amblyopia szűrés megvalósíthatósági vizsgálatát tűzi ki célul. Elsősorban a Dinamikus Random Dot Correlgoramok (DRDC) és az ún. Dinamikus Random Dot Sztereogramok (DRDS) pszichofizikai vizagálhatóságával foglalkozik a stimulus paraméterek függvényében. A kísérletek során elsősorban a random pont denzitás, diszparitás, frame rate és a zaj DRDS-re gyakorolt hatását kivánjuk vizsgálni. A kapott eredményeket alapján keressük a választ a lehetséges központi idegrendszeri feldolgozó mechanizmusokra, vizsgáljuk azok alkalmazhatóságát a klinikai gyakorlatban. A program sikeres megvalósítása nemcsak alapkutatási, ismeretelméleti szempontból fontos új információkkal szolgál, hanem újfajta klinikai vizsgálóeljárás kidolgozásához, ill. a népbetegségnek számító amblyopia szűréséhez, a binokuláris kortiális funkciók fejlődésének jobb megértéséhez is hozzájárulhat. Dr. Varga Csaba
Élettani Intézet
Az entorhinális kérgi neuronhálózatok elektrofiziológiai és morfológiai vizsgálata Agyunk temporális kérgi része kiemelten fontos szerepet játszik memóriánk kialakulásában, emlékképeink berögzülésében. Diszfunkciója komoly, életminőséget alapvetően befolyásoló, kognitiv deficit kialakulásához vezethet (epilepszia, Alzheimer-kór). Ezen agyterület a környezetünkből jövő nagymennyiségű és meglehetősen heterogén információk egyidejű feldolgozását végzi, magas szinten organizált szinaptikus hálózatokon keresztül. Kiemelkedően fontos szerepet játszik ebben az úgynevezett “temporoammonikus hurok”-ban az entorhinális kéreg, ahova a többi agykérgi területről érkező bemenetek konvergálnak és először kapcsolódnak át. Habár a jelfeldolgozottság szintje már itt is szembeötlően magas (pl: térbeli lokációnk agyi leképezése az úgynevezett gridsejtek által), jelenlegi tudásunk az itt történő mikrohálózat szintű komputációról meglehetősen limitált. Az entorhinális kéreg különleges citoarchitektúrája és sejtaktivitási mintái miatt más kérgi területeken megismert működési elvek nem teljes mértékig adaptálhatóak erre az agyterületre. Ilyen egyedi tulajdonsága az entorhinalis kéregnek például az általunk korábban felfedezett (Varga és tsai. 2010 Nature Neuroscience), második rétegben elhelyezkedő két, teljesen különböző projekciós sejtpopuláció egyedi “periszomatikus” gátlása. A jelenlegi kutatási projectünk célja, hogy in vivo éber állatokon történő elektrofiziológiai elvezetéssel, optogenetikai, fény ill. elektronmikroszkópos immunohisztokémiai és morfometriai módszerekkel feltérképezzük a specifikus kapcsolási térképét. Eredményeink nagymértékben hozzá fognak járulni annak megértéséhez, hogy agyunk milyen folyamatokon keresztül dolgozza fel és jeleníti meg az érzékszerveink által környezetünkről begyűjtött információkat. Dr. Gálosi Rita Élettani Intézet Az előagyi monoamin rendszerek szerepe a magatartás szabályozásában A kutatásaink fő kérdése a monoaminok szerepének vizsgálata a megerősítéssel járó tanulási folyamatokban, mind az ingesztív, mind az elhárító magatartások szabályozásában.A mezolimbikus és mezokortikális dopaminrendszer aktivitása a megerősítés folyamatának alapfeltétele. Más monoaminok, köztük az előagyi noradrenerg rendszer szabályozza a dopaminrendszer aktivitását, azonban ennek szerepe a megerősítésben kevésbé ismert. Vizsgáljuk a tanulás főbb komponenseit, valamint az incentív érték változásait, a jutalom predikcióját és a predikciós tévedést mind operáns mind instrumentális tanulás során. Célunk rágcsáló modelll segítségével a szabályozásban résztvevő neurális hálózat feltérképezése, valamint a noradrenalin és dopamin transzmisszió változásainak mérése ezeken területeken illetve a két rendszer kölcsönhatásának leírása megerősítés folyamatában. Az állatokat automata rendszerek segítségével kondícionáljuk. Dopamin és adrenerg receptorok farmakológiai esetleg farmakogenetikai manipulációinak hatását vizsgáluk a kísérletek során. A monoaminok és metabolitjaik koncentrációját in vivo vagy in vitro mintákból HPLC elektrokémiai detekcióval határozzuk meg. A neurális hálózat
15
feltérképezése képalkotó és szövettani technikákkal végezzük. Az eredmények hozzájárulnak a megerősítés ezen keresztül a tanulási folyamatok pszichofiziológiájának jobb megértéséhez. Dr. Kertes Erika
Élettani Intézet
Dr. László Kristóf
Élettani Intézet
Tachykininek és a peptid interakciók szerepe a tanulási, megerősítési és memória-folyamatokban, valamint az addiktív magatartás szabályozásában A limbikus rendszer fontos szerepet játszik a tanulási-, és memóriafolyamatok szabályozásában, a motivációs és jutalmazásos, továbbá emocionális folyamatokban. E folyamatok szabályozásában, a dopaminerg (DA) rendszer mellett, napjainkra egyre fontosabbá vált egyes neuropeptidek moduláló hatásának vizsgálata. A P peptid (substance P, SP) hatását igazolták a tanulási, és memória-folyamatokra, a pozitív megerősítésre, továbbá a félelemmel, szorongással kapcsolatos magatartásra. Kísérleteink során elektrofiziológiai, neurokémiai és magatartási módszerekkel tanulmányozzuk a tachykininek, közöttük az SP, valamint antagonistáik hatását e folyamatokra, a limbikus idegsejtek működésére és a dopaminergiás interakciókra a mezolimbikus DArendszer végződési területein. Vizsgáljuk a fenti peptidek és antagonistáik különböző dózisainak hatását magatartási kísérletekben (open field, rotarod, helypreferencia, emelt keresztpalló, Morris úsztatási teszt), és elektrofiziológiai kísérletekben (single unit elvezetés, multibarrel technika). Immunhisztológiai vizsgálatokat végzünk az SP immunoreaktivitás vizsgálatára a limbikus struktúrákban. Immunléziót követően vizsgáljuk Wistar patkányok magatartását a fent említett tesztekben. Eredményeink hozzájárulhatnak a tanulás-megerősítés és addokció ma még ismeretlen peptidergiás mechanizmusainak feltárásához. Neuropeptidek hatásának vizsgálata tanulási-, memória- és megerősítési folyamatokban és a limbikus rendszer neuronhálózatainak működésében Kísérleteinkben a limbikus rendszerbe injektált neuropeptidek (neurotenzin, oxitocin, P-anyag, RFRP-1 és RFRP-3) tanulási- és megerősítő folyamatokra gyakorolt hatásait vizsgáljuk hím wistar patkányokon. A helypreferencia teszt segítségével kémiai anyagok jutalmazó-megerősítő hatásának vizsgálatát végezzük. Morris water maze tesztben a neuropeptidek helytanulási folyamatokra gyakorolt hatásait kutatjuk. Az emelt keresztpalló tesztben az adott anyag esetleges anxiolítikus-anxiogén tulajdonságait obszerváljuk. Passzív elhárító szituációban vizsgáljuk a memóriára kifejtett hatást. Open field tesztben a neuropeptidek spontán motoros aktivitásra kifejtett hatását, multibarrel mikroelektroforetikus elektrofiziológiai módszerrel pedig azok idegsejt aktivitást befolyásoló tulajdonságait tanulmányozzuk. A fent említett neuropeptidek dopaminerg rendszerrel való interakciójának jelentőségét kutatjuk magatartási és elektrofiziológiai kísérletekben, oly módon, hogy dopamin D1 és -D2 receptor agonisták és antagonisták, valamint neuropeptidek és receptorantagonistáik kombinált intracerebrális mikroinjekcióját alkalmazzuk. Kísérleti eredményeink hozzájárulhatnak a tanulási-, memóriafolyamatok és drog addikció pontosabb idegrendszeri megértéséhez.
B-377/1997 Dr. Kállai János
Viselkedéstudományok
programvezető: Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
Egészséges valamint különböző betegségekben szenvedő személyek pszichológiai állapotának valamint magatartásának biopszicho-szociális elemzése A kutatások fókuszában a kardiovaszkuláris, onkológiai, immundeficit betegségben, valamint más krónikus betegségekben szenvedő személyek kóping
16
mechanizmusainak, személyes kapcsolati hálójának és személyiségfejlődésének vizsgálata áll. A vizsgálatok célja a szomatopszichés és pszichoszomatikus betegségek terápiás hatékonyságának növelése, valamint egészséges személyek egészségtudatos magatartásának, optimizmusának, testi és lelki betegségekkel kapcsolatos ellenálló képességének feltérképezése. Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
Krónikus betegségben szenvedő gyermekek ellátásának pszichoszociális feltételei Epilepsziában onkológiai betegségben vagy diabetesben szenvedő gyermekek életkoruktól függően eltérő módon élik meg a betegségüket és az ezzel járó életvezetési korlátozásokat. A személyiségfejlődés kritikus szakasziban alkalmazott kóping stratégiák kiemelt szerepet játszanak az eredményes gyógyulásban. A krónikus betegségben szenvedő gyermeket nevelő család tagjai részt vállalnak a betegségben és a gyógyulásában egyaránt. A gyermek és a család biztonsági potenciálja, pszichológiai kondíciói fontos gyógyító tényezőt képviselnek, melynek alapkutatás szintű megismerése a hatékony ellátás alapfeltétele. Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
Dr. Kállai János
Magatartástudományi Intézet
Kognitív és affektív jelenségek elemzése a kognitív idegtudomány módszereivel (fMRI, EEG) A kognitív tevékenység, valamint az érzelmi beállítódás és az akut érzelmi állapotok kölcsönhatásainak rejtett alapmechanizmusai jelentősen módosítják az interperszonális magatartást, valamint az emberi temperamentum akaratlagos viselkedésmódosító hatásait. Ezen a téren végzett kutatások az érzelem és a tudás, az implicit és az explicit tudás összefonódásának mechanizmusainak vizsgálatát veszik célba. Egészséges, neurológiai vagy pszichiátriai betegségben szenvedő személyek testséma változásai, különös tekintettel a vizuális és a proprioceptív rendszer sérülésének következményeire A testkép és a testséma az ember fizikai felépítésének két legfontosabb összetevője, melyek agysérülés, toxikus állapotok, vagy pszichiátriai betegségek hatására hajlamosak a disszociációra. A test multimodális haptikus, vizuális, proprioceptív, információk hierarchikusan elrendezett integrációjára épül. Az inger hierarchiában elfoglalt hely különböző kísérleti eszközökkel megváltoztatható. Mindezen disszociációk hatásait pszichológiai kérdőívek, vizuomotoros tesztfeladatok és fMRI technika bevonásával vizsgáljuk. Dr. Füzesi Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet Egészségi állapot, egészségegyenlőtlenségek A népesség egészségi állapotát, egészségmagatartását, kockázatvállalását, életmódját befolyásoló demográfiai (nem, életkor), mikro (pl. család, közösségek) és makro (pl. társadalmi, gazdasági, intézményi) tényezők vizsgálata. Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban és az egészségügyi ellátásban. Sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció, kirekesztés az egészségügyi ellátásban. Dr. Füzesi Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet Egészségmagatartás A népesség különböző csoportjainak egészségmagatartását jellemző tények, az egészséget védő, vagy az egészséget károsító társadalmi-gazdasági, demográfiai, egyéni tényezők vizsgálata. A káros szenvedélyek előfordulása, használatuk okai a népesség különböző csoportjaiban. A társadalmi tőke szerepe az egészség megőrzésében, fejlesztésében.
17
Dr. Füzesi Zsuzsanna
Magatartástudományi Intézet
Dr. Csathó Árpád
Magatartástudományi Intézet
Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatók oktatással kapcsolatos attitűdjeinek komplex vizsgálata Az utóbbi évek kutatásai a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán felfedték azokat az alapvető, és statisztikailag is igazolható összefüggéseket, hogy mely faktorok játszanak kiemelkedő szerepet egy-egy tantárgy, illetve a tantárgyat oktató gyakorlatvezetők megítélésében, ezáltal az oktatással való elégedettség alakulásában. A PhD téma által kitűzött kutatás célja a hallgatói elégedettséget befolyásoló tényezők, illetve dimenziók jelenleginél is pontosabb feltárása, fogalmi és tartalmi definiálása, valamint leíró és prediktív modellek felállítása, és validitásuk vizsgálata. A kutatás az elméleti megközelítés mellett gyakorlati célokat is szolgál, nevezetesen a hallgatói elégedettséghez vezető utak feltárását, végső soron az oktatás minőségével való elégedettség megalapozását. Kardiovaszkuláris neuropszichológia: egészséges és kardiovaszkuláris betegséggel együtt élő személyek kognitív és affektív funkcióinak vizsgálata A kardiovaszkuláris és a neurokognitív folyamatok közötti kapcsolatot számos adat támasztja alá, mind beteg, mind egészséges populációkban. A kutatás célja ennek a kapcsolatnak a részletes vizsgálata pszichofizikai illetve pszichofiziológiai módszerek alkalmazásával. A vizsgált kognitív-kardiovaszkuláris kapcsolatrendszer elemzésénél fontos szerepet kapnak olyan affektív faktorok is, mint a fáradtság, a depresszió, és a szorongás. A vizsgáltok egészséges, és kardiovaszkuláris betegséggel együtt elő személyekre is kiterjednek. Dr. Csathó Árpád Magatartástudományi Intézet A fájdalomészlelés kognitív szabályzó folyamatai A fájdalomészlelést egy olyan neuronális rendszer működteti, amely biztosítja a fájdalomat okozó inger azonnali, megbízható észlelésére, de ugyanakkor nyitott számos pszichológiai természetű folyamat irányába is. A meghirdetett kutatási téma a fájdalomészlelést befolyásoló kognitív folyamatokat vizsgálja kísérletes pszichológiai és elektrofiziológiai módszertan segitségével. A kutatás célja elsősorban a fájdalomészlelés időbeli változásainak vizsgálata, vagyis a fájdalom-habituációt, és fájdalom-szenzitizációt meghatározó kognitív folyamatok megismerése. Dr. Csathó Árpád Magatartástudományi Intézet A mentális fáradtság hatása a kognitív rendszerek működésére A fáradtság az idegrendszer, illetve a humán pszichés működés egyik alapvető tulajdonsága, amely a pszichológiai és a biológiai tudományok számos alap- és klinikai területét érinti. A fáradtság kialakulásának megértése, a háttérben álló sok-tényezős és komplex biopszichológiai interakciók miatt, még távolról sem teljes. A meghirdetett kutatás fő célja ezért az, hogy kísérletes pszichológiai és elektrofiziológiai módszerekkel megismerje a mentális fáradtság hatását a kognitív rendszerek működésére. A tervezett kísérletek elsősorban azt vizsgálják, hogy a mentális fáradtság hogyan befolyásolja a humán figyelmi rendszerek kapacitását és szelektivitását. Dr. Karádi Kázmér
Magatartástudományi Intézet
A téri kogníció nemi különbségek vizsgálata kísérleti pszichológiai és kognitív neuropszichológiai eszközökkel A téri kogníció széles körű pszichológiai jelenség. A fogalom magába foglalja a gondolati képalkotást (mentális forgatást) és a térben történő navigációt. A téri kogníciót számos tényező befolyásolja. Meghatározza a környezet, a személy belső állapota (szorongás), valamint az agy nemi különbsége. A kognitív funkciók nemi különbségének vizsgálata fontos helyet foglal el a kísérleti pszichológiai palettáján. A PhD téma a mentális forgatás és a téri navigáció nemi különbségének vizsgálatába vezeti be a hallgatót. A PhD munka során a hallgató megtanulja kezelni és programozni a legmodernebb
18
kísérleti pszichológiai szoftvereket. Képet kap a kognitív, kísérleti pszichológiai kutatás módszeréről. Lehetősége nyílik a legújabb vizsgálati módszerek (fMRI, EEG) használatára is a vizsgálataiban. Dr. Karádi Kázmér
Magatartástudományi Intézet
Neuropszichológiai kihívásokkal küzdő személyek kognitív és emocionális hátterének feltérképezése Az agysérülés olyan esernyő kategória, mely magába foglalja az agyi érkatasztrófákat, a traumás inzultus által okozott agyszövet károsodást, valamint az agy degeneratív elváltozásait. Az agykutatás rohamos fejlődésével elértük, hogy az agysérültek kognitív és emocionális hátterének megismerése látványos változásokon menjen keresztül. PhD téma bevezeti a hallgatót a magyar neuropszichológia és neurorehabilitáció világába. A hallgatónak lehetősége nyílik a neuropszichológiai tesztelés, kutatási módszertan megismerésére. A téma széles körű abban a tekintetben, hogy főleg az agysérülés kognitív és érzelmi hatását vizsgálja. Megvizsgálja, hogy milyen kapcsolat van az agysérülés és a memória, a figyelem, a nyelvi funkciók szabályozása között. A kutatás annak a megértését tűzi ki célul, hogy az egyes agysérülés típusok (traumatikus és degeneratív) hogyan befolyásolják az agysérüléssel küszködő egyén interperszonális és személyközi világát. A kutatási téma arra is alkalmas, hogy a laboratóriumban kapott eredményeket a gyakorlatba is átültessük.
A-141/1993
Bakteriális fertőzések molekuláris pathogenezise
programvezető: Dr. Kerényi Mónika
Dr. Kerényi Mónika
Orvosi Mikrobiológiai és Nozokomiális fertőzések tanulmányozása, a kórokozók klonális Immunitástani Intézet összefüggéseinek vizsgálata A intenzív osztályokon ápolt betegeknél sokszor súlyos nozokomiális infekciók lépnek fel, amelyek kezelése terápiás nehézségeket vet fel. Ismert, hogy a környezet és a személyzet is hozzájárul a mikróbák kolonizációjához a kórházi betegekben Ha egy betegnek a mintáiból multirezisztens kórházi törzs tenyészik ki, néha nehéz eldönteni, hogy az meddig tekinthető csupán kolonizáló mikroorganizmusnak, és mikor válik kórokozóvá. Több kitenyésztett „pathogén” baktérium esetén, melyik eliminálása a legfontosabb néha kérdésessé válik. Célunk, hogy megvizsgáljuk, milyen mikrobiális és gazdaszervezeti faktorok járulnak hozzá a multirezisztens törzsek betegekben való kolonizációjához, valamint a nozokomiális törzsek hogyan maradhatnak fenn és cirkulálhatnak hónapokig, évekig. Ehhez szűrővizsgálatokat végzünk betegekből, a személyzetből és környezeti mintákból. Az izolált mikroorganizmusok klonális összefüggéseit fenotípusos és molekuláris technikákkal vizsgáljuk a nozokomiális fertőzések epidemiológiai sajátosságainak felderítésére. Tanulmányozzuk a kolonizációból fertőzéssé válás folyamatát egérmodellekben. Kiemelt figyelmet fordítunk annak felderítésére, hogy milyen szerepe van bakteriális transzlokációnak a postoperatív fertőzések kialakulásában, és azt befolyásolja-e a perioperative alkalmazott antibiotikum profilaxis. Dr. Reuter Gábor
ÁNTSZ Pécs
Új, burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése A vírusokról alkotott képünk korántsem teljes, napjainkban nagymértékben változik. A vírusok genetikai állományának tulajdonságai és jellegzetességei azonban – mint az ujjlenyomat - segítséget adnak új vírusok azonosításában és a vírusok csoportosításában. A kutatás célja új – eddig nem ismert - burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése különböző gazdafajokból és emberből. A vizsgálatok során ígéretes mintákból a Laboratórium által kidogozott módszerek segítségével azonosítjuk („horogra akasztjuk”), majd a teljes genetikai állományuk meghatározásával jellemezzük
19
az új vírusokat. A kutatás célja az új vírusok gazda spektrumának, kóroki és klinikai szerepének, pathogenezisének leírása és a zoonózis lehetőségének vizsgálata is. A kutatáshoz a klasszikus virológiai módszerektől, egészen a ma legkorszerűbbnek számító virális metagenomikai vizsgálati módszereket felhasználjuk szoros együttműködésben a világ vezető virológusaival és virológiai laboratóriumaival. Dr. Schneider György
Orvosi Mikrobiológiai és Antimikróbás hatású anyagok izolálása és hatásmechanizmusuk Immunitástani Intézet tisztázása A projekt olyan anyagok azonosítását célozza, melyek antimikróbás hatással rendelkeznek. Kutatási módszerek a metagenomika tárgyköréből kerülnek, mely során metagenomikai génkönyvtár felállítására kerül sor mikrobiológiailag aktív mintákból, majd a könyvtár tagjait kívánjuk tesztelni a terápiában egyre nagyobb problémát okozó multirezisztens mikroorganizmusokkal (Stapyhlococcus aureus, Klebsiella pneumoniae, Acinetobacter baumannii, Pseudomonas aeuriginosa, Enterococcus sp., Candida albicans) szemben. Innét két fő irányba halad a kutatás: (i) az antimikróbás hatású vegyületet kódoló genetikai régiójának meghatározása és a vegyület identifikálása (subklónozás, szekvenálás, szeparációs eljárások), illetve (ii) az aktív vegyület hatásmechanizmusának vizsgálata a proteomika (proteinchip, 2D gélelfo, tömegspektroszkópia) és genomika (génexpressziós vizsgálatok: microarray, RT-PCR) módszereket felhasználva. Dr. Schneider György
Orvosi Mikrobiológiai Immunitástani Intézet
és
Humán megbetegedésekből izolált Campylobacter jejuni tözsek karakterizálása, valamint a virulencia mechanizmusok részleteinek feltárása A projekt keretében közel 200 begyűjtött C. jejuni törzs genom alapú összehasonlító vizsgálatát végezz(t)ük el. Az ezt követő virulencia vizsgálatok során választjuk ki azon törzseket, amelyek virulencia mechanizmusait génexpressziós vizsgálatokkal kívánjuk a továbbiakban alaposabban tanulmányozni. A virulencia mechanizmusok megismerése mellet célunk azon antigének illetve oligopeptid szekvenciák azonosítása, amelyek immunválaszt, azon belül protektív immunválasz kiváltását okozzák. Alkalmazott módszerek: PFGE, PCR, PAGE, sejttenyészet, immunprecipitáció, microarray, egérkísérlet. Dr. Schneider György
Orvosi Mikrobiológiai és Bakteriofágok terápiás célzatú alkalmazása lehetőségének vizsgálata Immunitástani Intézet humán korokozó baktériumok ellen A projekt megcélozza Helicobacter pylori és multirezisztens Staphylococcus aurues baktériumok elleni fágok gyűjtését, karakterizálását különös tekintettel a gazdaspecifitási vizsgálatokra. A fágok alkalmazhatóságát és hatékonyságát állatkísérletes modellekben kívánjuk ellenőrizni. Alkalmazott módszerek: Fágizolálás, elektronmikroszkóp, gazdaspecificitási vizsgálatok, fágrezisztencia jelensége és genetikai hátterének vizsgálata. Dr. Schneider György Orvosi Mikrobiológiai és A klinikai mintákból izolált Klebsiella törzsek virulencia faktorainak Dr. Tigyi Zoltán Immunitástani Intézet vizsgálata Klebsiellák (K. pneumoniae, K. oxytoca) Gram negatív opportunista patogén baktériumokként vannak számon tartva. Ennek megfelelően leggyakrabban a kórházi tartózkodás alatt okoznak sokszor életveszélyes fertőzéseket. A magyar statisztikák szerint is a Gram negatívok között az első 3 helyen van gyakoriságban. Az elmúlt 15 évben a Délkelet-Ázsiában majd később a világ több pontján is izoláltak magasabb patogenitással rendelkező törzseket, amelyek egészséges emberekben is okoznak életveszélyes fertőzéseket, májtályog, tüdőgyulladás stb.. Szintén az elmúlt 15 évben elsősorban a kórházi eredetű Klebsiella törzseknél a kiterjesztett spektrumú bétalaktamáz (ESBL) termelés gyakorisága többszörösére növekedett egyes estekben 40%-ot is eléri.
20
Az utóbbi 2 évben megjelentek a Magyarországon és így a régiónkban is a Carbapenemáz termelő Klebsiella izolátumok. Vizsgálatainkat a diagnosztikai laborba bekerült és izolátumok gyűjteményén végezzük, amely folyamatosan bővül. Vizsgálandó kérdések. Milyen már ismert virulencia faktorokkal rendelkeznek az egyes mintatípusokból (vér, vizelet, seb, stb.) kitenyésztett izolátumok? Ezek megállapításához fenotípus (szérumrezisztencia, fimbria hordozás, vaskötő rendszerek, biofilm képzés stb.) és genotípus vizsgálatokat (allS, kfuB, irp2-1 gének stb.) végzünk, az utóbbit elsősorban polimeráz lánc reakcióval (PCR) . Vannak-e a mintatípusokra jellemző virulencia faktor mintázatok, azaz egyesek önmagukban gyakoribbak-e vagy másokkal jellemzően egyszerre jelennek meg? Ezek a tulajdonságok köthetőek-e valamely klón típushoz, amelyet a kromoszómális DNS pulzáló elektromos mezejű gélelektroforézissel (PFGE) kapott mintázatok alapján hozunk létre? Az esetleges kapcsolatok fennállnak-e más molekuláris tipizálás módszerekkel kapott mintázatok esetén is pl. random amplified polymorphic DNA (RAPD-PCR), Enterobacterial Repetitive Intergenic Consensus Sequnce (ERIC- PCR), illetve ribotípizálás esetén is? Kiválasztott csoportok esetében további pontosabb DNS szekvencia analízis is készül Multi Locus Sequence Typing (MLST) módszerrel. Antibiotokumokra multi és polirezisztens izolátumok csoportjait is vizsgáljuk a fenti kérdéskörökben az említett módszerekkel, hogy vajon itt is érvényesül-e a tendencia, amelyet más fajok esetében már megfigyeltek, hogy a fokozott antibiotikum rezisztencia bizonyos virulencia faktorok eltűnésével párosul.
21
