Dr. Somfai Balázs: Kapcsolattartás az „új Brüsszel II. rendelet” tükrében Az Európai Tanács 1999 őszén különleges ülést tartott Tamperében (Finnország). Az ülésen helyt adtak a bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének, amely egy valóságos jogi térség létrehozásáról elengedhetetlen, és prioritásként határozták meg a kapcsolattartási jogokat. 2000. július 3-án Franciaország kezdeményezést terjesztett elő a gyermekekkel való kapcsolattartási jogról szóló határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre1. A 2001-ben hatályba lépett 1347/2000. Tanács Rendeletet2 a Tanács 2003. november 27-én hatályon kívül helyezte, azzal, hogy helyt adjon egy kibővített alkalmazási területtel bíró normának. 2005. március 1-jétől Dánia kivételével az Európai Unió minden tagállamában közvetlenül alkalmazandó és elsőbbséget élvez minden joggal szemben az „új Brüsszel II.”, a Tanács 2201/2003/EK rendelete.3 1. A „szülői felelősség” A rendelet megállapítja a joghatóságra, az elismerésre és végrehajtásra, valamint a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a központi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat. A gyermek jogellenes elvitelére és a kapcsolattartási jogra vonatkozóan különös szabályokat is tartalmaz. A gyermekek számára egyenlőséget biztosító rendelet tárgyi hatálya kiterjed a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatra, beleértve a gyermek védelmére vonatkozó intézkedéseket is, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljáráshoz kapcsolódnak-e.4 A „szülői felelősség” (parental responsibility) kifejezés nem azonos a szülői felügyeleti jog (right of costudy) fogalmával, hiszen annál szélesebb, tágabb értelemben használja a rendelet. A szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek – nem kimerítő – pusztán szemléltető jellegű felsorolását adja a rendelet 1. cikke (2) bekezdése: • felügyeleti jog; • kapcsolattartási jog; • gyámság, gondnokság és hasonló intézmények; • a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket • a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése; • a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. A Családjogi törvény a szülői felügyeleti jogok körében nevesíti a gyermek gondozását, nevelését, törvényes képviseletét, vagyonkezelését, a gyámnevezést és abból való kizárást. A külön élő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben gyermek elhelyezését 1
HL C 234. 2000.8.15. 7. o. Council Regulation No 1347/2000 of May 2000 on Jurisdiction and recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and in matters of parental responsibility. Official Journal, 2000.06.30. 3 Council Regulation (EC) No 2201/2003 concerning jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and in matters of parental responsibility, repealing Regulation (EC) No 1347/2000. Official Journal, 2003.12.23. 4 Rendelet (5) preambulumbekezdés 2
követően – közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják jogaikat, melyek közül ide tartozik a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása illetve tartózkodási helyének kijelölése.5 A szülői felelősség a gyermek személyével és vagyonával kapcsolatos valamennyi jogra és kötelezettségre kiterjed, amelyet a természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály vagy jogilag kötelező megállapodás alapján gyakorol.6 Hazánkban a gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Ennek keretében a szülői felelősség körébe tartozó jogokat és kötelezettségeket elsődlegesen a szülő vagy a gyám gyakorolja, illetve teljesíti (gyámi tisztséget betöltő nevelőszülő, gyermekotthon vezető). E joggyakorlásnak összhangban az Egyezménnyel a gyermek érdekében kell történnie.7 Ennél szélesebb személyi kör az, amely a szülői felelősség között felsorolt, de nem a szülői felügyelet körébe tartózó jogok gyakorlására jogosult illetve adott esetben kötelezett (például a gyámi tisztséget nem vállaló nevelőszülő, gondozó, vagyonkezelő). Ez utóbbi körben említhetők azon jogi személyek is, amelyek a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek körében gyakorolják a gyermek személye, illetve vagyona gondozásával kapcsolatos jogokat és kötelességeket. Ilyen jogi személynek tekinthető például a gyermekotthon. 2. A rendelet hatálya alá tartozó határozatok A rendeletet „polgári ügyekben” kell alkalmazni.8 A „polgári ügyek” fogalma azonban tágan értelmezendő, így kiterjed – például a gyermek átmeneti nevelésbe vételével kapcsolatos – a nemzeti jog szerinti „közjogi” intézkedésekre is. A rendelet hatálya a szülői felelősségre vonatkozó minden határozatra – megállapítás, gyakorlás, átruházás, korlátozás vagy megszüntetés – kiterjed, függetlenül annak elnevezésétől, így az ítélet és végzés mellett az esetleg más névvel bíró határozatra is. 9 Tekintettel arra, hogy a rendelet „bíróság” fogalma alatt a tagállamok valamennyi az 1. cikk alapján a rendelet hatálya alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkező hatóságát érti, hatálya nem korlátozódik a bírósági határozatokra, hanem kiterjed például a gyámhivatali határozatokra is. A határozatok mellett a rendeletet alkalmazni kell a végrehajtható okiratokra, valamint a felek által megkötött az adott tagállamban végrehajtható egyezségekre.10 3. Ideiglenes intézkedés Az idő múlása a gyermek és a tőle külön élő szülő közötti kapcsolat hiánya következtében nem ritkán visszafordíthatatlan károkat, orvosolhatatlan következményeket okozhat a
5
Csjt. 71. § (2), 72/B. § (1), (2) rendelet 2. cikk 7 pont 7 Csjt. 71. § (1) bekezdés 8 rendelet (7) bekezdés 9 rendelet 1. cikk (1) bekezdés b) pontja és a preambulum (5) bekezdése 10 rendelet 46. cikk „Az alaki követelményeknek megfelelően végrehajtható okiratként elkészített vagy nyilvántartásba vett és valamely tagállamban végrehajtható okiratot, valamint a felek által megkötött, és a megkötése tagállamában végrehajtható egyezségeket, a határozatokkal azonos feltételekkel ismerik el és nyilvánítják végrehajthatónak.” 6
gyermekben.11 A megfelelő és gyors intézkedés a hatóságok részéről ma már nem csak lehetőség, hanem kötelezettség is a gyermek érdekének megfelelő ügyintézés során. A rendelet 20. cikke a kapcsolattartás szempontjából rendkívül fontos rendelkezést tartalmaz. Sürgős esetben a rendelet rendelkezései nem gátolják a tagállam bíróságait abban, hogy a tagállam joga szerint alkalmazható ideiglenes intézkedéseket – a védelmi intézkedéseket is beleértve – hozzanak a területükön tartózkodó személyek tekintetében, akkor is, ha a rendelet szerint más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal az ügy érdemében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a szülői felelősség körében, a gyermek gondozási helyének kijelöléséről és a kapcsolattartásról érdemben határozatot hozó tagállam – például Németország – mellett párhuzamosan a másik tagállam – például Magyarország – ideiglenesen intézkedhet a gyermek-szülő kapcsolattartása vonatkozásában, amennyiben a gyermek Magyarország területén tartózkodik. A felek ugyanis ideiglenes intézkedéssel kérhetik, hogy a bíróság a gyermek-szülő közötti kapcsolattartás kérdésében (is) soron kívül határozzon (Pp. 156. §). Az ideiglenes intézkedések hatályukat vesztik, amikor az ügyet érdemben elbíráló tagállam bírósága meghozta a megfelelő intézkedéseket.12 4. A kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok végrehajtása A rendelet „right of access” kifejezése tartalmát tekintve a hatályos magyar „kapcsolattartási jog” fogalommal egyezik meg, melyet következetesen használok a rendelet tárgyalása során, ellentétben a hivatalos magyar fordítással, amelyik felváltva használja egyrészt a korábbi „láthatási jog”, valamint a „kapcsolattartási jog” kifejezést. A rendelet egyik legfőbb célkitűzése annak biztosítsa, hogy a gyermek fenn tudja tartani a kapcsolatot a szülői felelősség minden gyakorlójával a különválás után, még akkor is, ha azok külön tagállamokban élnek. A rendelet annak biztosításával fogja megkönnyíteni a határokon átívelő kapcsolattartási jog gyakorlását, hogy az egyik tagállamban a kapcsolattartási jogra vonatkozóan meghozott határozat egy másik tagállamban közvetlenül elismerhető és végrehajtható, feltéve, hogy azt igazolás kíséri.13 Ezen új szabály kétirányú: a) immár nem szükséges a végrehajthatóvá nyilvánítást kérni (exequatur)14; b) már nem lehetséges fellépni a határozat elismerésével szemben, azaz az el nem ismerés 23. cikkben felsorolt indokai az ilyen határozatokra nem alkalmazhatók.15 A határozatról az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban kell igazolást
11
Ld. például az Emberi Jogok Európai Bírósága 2000. január 25-i Ignaccolo-Zenide kontra Románia ítéletének 102. pontját, valamint a 2003 június 26-i Maire kontra Portugália ítélet 74. pontját 12 rendelet 20 cikk (1), (2) bekezdés 13 rendelet 41 cikk (1) bekezdés „A valamely tagállamban meghozott végrehajtható határozat alapján biztosított, a 40. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett láthatási jogokat egy másik tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánításának szükségessége és az elismerése megtagadásának lehetősége nélkül ismerik el és hajtják végre, amennyiben a határozatot az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a (2) bekezdéssel összhangban igazolták. Abban az esetben is, ha a nemzeti jog nem írja elő a láthatási jogot biztosító határozat végrehajthatóságát, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatónak nyilváníthatja.” 14 A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem szabályait a Rendelet a 2. szakasz 28-36 cikk részében rendezi. 15 Rendelet 23. cikk „A szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben: a) az ilyen elismerés — a gyermek érdekeit figyelembe véve — nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerést kérik;
kiállítani, feltéve, hogy betartottak bizonyos eljárási garanciákat. Az új eljárás azonban továbbra sem gátolja meg a szülői felelősség gyakorlóját abban, hogy – amennyiben kívánja – a végrehajthatóvá nyilvánítást a rendelet vonatkozó részei szerint [40. cikk (2) bekezdés] kérelmezve kérje a határozat elismerését és végrehajtását.16 Végül a kapcsolattartás jogról rendelkező határozat végrehajtása érdekében lehetővé teszi a rendelet, hogy, még ha a végrehajtás szerinti tagállam joga nem is biztosítja a határozat végrehajtását, az eredetileg eljáró bíróság a határozatot a jogorvoslat ellenére végrehajthatóvá nyilváníthatja [Rendelet 41 cikk 1) bekezdés].17 5. Az igazolás kibocsátása, tartalma Másik tagállamban a kapcsolattartást szabályozó határozatot közvetlenül akkor ismerik el és hajtják végre, ha azt, a határozatot meghozó eredetileg eljáró tagállam bírósága által kibocsátott igazolás kíséri. Az eredetileg eljáró bíróság az igazolást akkor állítja ki, ha megbizonyosodott arról, hogy az alábbi eljárási garanciákat betartották: a) valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra; b) amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták meg, a meg nem jelent személy részére kézbesítették az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon saját védelméről, vagy az említett személy részére kézbesítették az iratot, ám nem ezeknek a feltételeknek megfelelően, azonban megállapítást nyer, hogy ez a személy egyértelműen elfogadta a határozatot; c) a gyermek lehetőséget kapott a meghallgatásra, kivéve, ha a meghallgatást nem tartották célszerűnek a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt. Az igazolást a Rendelet III. mellékletében található formanyomtatvány kitöltésével a határozat nyelvén kell kiállítani. A formanyomtatványnak a fenti eljárási garanciák mellett tartalmaznia kell: a) a kapcsolattartásra jogosult, kötelezett, gyermek adatait, b) határozatot hozó bíróság nevét, székhelyét, c) határozat keltét, hivatkozási számot, d) nyilatkozatot a végrehajthatóságról,
b) ha – a sürgős eseteket kivéve – a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik; c) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot; d) bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a határozat sérti a szülői felelősségét, ha azt úgy hozták meg, hogy e személy meghallgatására nem adtak lehetőséget; e) ha a határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerést kérik; f) ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve, hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik. vagy g) nem tartják be az 56. cikkben meghatározott eljárást.” 16 Útmutató az új Brüsszel II Rendelet alkalmazásához, 33. o. Európai Közösségek, 2005. 17 WOPERA Zsuzsa: A családjog egységesítése Európában – az eljárásjogász szemszögéből, Ami a múltból elkísér, Gondolat – Debreceni Egyetem ÁJK. 2005. Budapest, 57. o.
e) f)
a kapcsolattartás részletes szabályozását (kapcsolattartás formái, módja, mértéke, helye), a jogosultra illetve kötelezettre háruló egyedi kötelezettségeket (utazás, utazási költségek).
Az igazolást kiállító bíróság tehát részletes információval kell, hogy szolgáljon a kapcsolattartás vonatkozásában is. Ez egyik oldalról előnyös, hiszen ösztönzi a határozatot hozó bíróságot a kellően részletes szabályozásra, ugyanakkor e tekintetben megismétli a határozat tartalmát, amit szintén be kel mutatni a végrehajtás során., bár nem kell lefordítani. Az igazolás kiállítása – amennyiben a határozat közlésének időpontjában fennálló határon átnyúló ügyben hozták – hivatalból történik (ex officio) és megegyezik a határozat végrehajthatóvá válásának időpontjával. Bármelyik fél kérelmére kell kibocsátani, ha az ügy csak később érint más tagállamot is.[Rendelet 41 cikk (3) bekezdés]. Jogorvoslatnak az igazolás kibocsátásával szemben nincsen helye, azonban a lényeges tévedés esetén helyesbítése kérhető az eljáró bíróságtól.18 6. A végrehajtás A tagállamok által kijelölt központi hatóságok egyedi ügyekben együttműködnek és közvetlenül vagy hatóságokon keresztül megteszik a szükséges intézkedéseket (információgyűjtés, tájékoztatás, segítségnyújtás, kapcsolattartás, mediáció).19 Az igazolás és a határozat másolatának birtokában a kapcsolattartásra jogosultnak nem kell mást tennie, mint segítségnyújtás (ami egyébként térítésmenetes) iránti megkeresést kell benyújtania a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságának.[45 cikk (1) a),b), 57. cikk 1), 3) bekezdés]. A rendelet 45 cikk 2) bekezdése szerint az igazoláshoz csatolni kell a III. számú melléklet 12. pontjának (a kapcsolattartási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezések) a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére fordítását. A végrehajtási eljárásra a végrehajtás szerinti tagállam joga az irányadó és az igazolt határozatot ugyanazokkal a feltételekkel kell végrehajtani, mint az abban a tagállamban hozott határozatokat, azaz „nemzeti” határozatként kell kezelni, kivéve ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi végrehajtható határozattal. [47. cikk 1), 2) bekezdés] Lényeges, hogy a nemzeti hatóságok olyan szabályokat alkalmazzanak, amelyek – a rendelet célkitűzéseinek veszélyeztetése nélkül – biztosítják a határozatok hatékony és gyors végrehajtását, ami különösen fontos a kapcsolattartási ügyek tekintetében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több ítéletében is hangsúlyozza, hogy a végső határozatok végrehajtása sürgős intézkedéseket igényelnek.20 Álláspontom szerint e cél eléréséhez segít hozzá többek között a Rendelet 48. cikke. Megengedi – sőt, a cikk megalkotásával ösztönzi –, hogy a végrehajtás szerinti tagállam bíróságai (hatóságai), gyakorlati intézkedéseket tegyenek a kapcsolattartás megszervezéséhez, amennyiben a kapcsolattartás szabályozó határozat nem vagy nem elégséges mértékben tartalmaz ilyen rendelkezéseket. A gyakorlati intézkedések megtétele során azonban nem lehet elérni a határozat érdemi elemeitől. Az így meghozott 18
A rendelet 43. cikke mellett hasonló tartalommal a preambulum 24) bekezdése mondja ki. Részletesebben a rendelet 53-55 cikke rendelkezik a központi hatóságok általános és egyedi intézkedési feladatairól. 20 Utalok a 16. lábjegyzetben megjelölt EJEB-i ítéletekre. 19
gyakorlati szabályok addig alkalmazhatók, amíg a joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai azokat későbbi határozat alapján meg nem szűnteti [Rendelet 28. cikk 1), 2) bekezdés]. Magyarország tekintetében ez azt jelenti, hogy a külföldi határozatot végrehajtó gyámhivatalok indokolt esetben hozhatnak, illetve a gyermek érdekében késedelem nélkül meg kell hozniuk a kapcsolattartás gyakorlati megvalósulását elősegítő szükséges gyakorlati szabályokat, rendelkezéseket.
7. A vonatkozó rendelkezések a Gyer-ben A különböző államokban élő szülők és gyermekek közötti kapcsolattartási konfliktusok általában összekapcsolódnak a gyermek jogellenes külföldre távozásának tényállásával. Vélhetően ez az oka annak, hogy a Gyer. a gyermek végleges külföldre távozása témakörben szól a rendelet adta lehetőségekről. A gyermek végleges külföldre távozásához szükséges szülői nyilatkozat - gyámhivatali jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.] iránti kérelemhez csatolni rendeli az alábbi okiratokat: -
a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot.
Az elmúlt évtizedek nemzetközi gyakorlata is igazolni látszik, hogy a dokumentumokból valószínűsíteni lehet, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van/lesz. A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során azonban mérlegelni kell azt is, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e. A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét arról is, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását.21
21
Gyer. 22. § (1)-(4) bek.
