DR. SÁSKA ZOLTÁN ATTILA FŐHADNAGY A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS A „KETTŐS” ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL THE HUNGARIAN PARLIAMENT ABOUT THE ”DOUBLE” CITIZENSHIP ÖSSZEGZÉS A határon túli nemzettársakért vállalt felelősség egy lépéssel tovább ment az állampolgársági törvény módosításán. A Magyar Országgyűlés túlmutatott a régi sérelmeken és példás gyorsasággal orvosolt kilenc évtizedet. ABSTRACT The responsibility for compatriots beyond the borders went further by a step on the modification of the Citizenship Law. The Hungarian Parliament pointed beyond the old offences and remedied
nine decades by exemplary velocity. KULCSSZAVAK: állampolgárság, nemzet, törvényhozás, honosítás, nemzettárs KEYWORDS: citizenship, nation, legislation, naturalization, compatriot
Miért kellett kibővíteni az 1993. évi LV. törvényt, amely gyorsított eljárással tette lehetővé a Magyarország határain kivűl élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvételét? A határon túli magyarok számára magyar állampolgárságot biztosító T/29 számú törvényjavaslatot Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos terjesztették elő 2010. május 17-én. 2010. május 19-én az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot és ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással általános vitára ajánlotta az Országgyűlésnek.1 A bizottság szerint a törvény mindenben megfelel mind a nemzetközi jogi, mind az alkotmányos követelményeknek. Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és
1
AIÜB jegyzőkönyve, 2010. május 19.
1
vallásügyi bizottsága is nagy többséggel alkalmasnak találta azt az országgyűlési vitára, csupán három tartózkodás volt, az is a Magyar Szocialista Párt részéről. Az országgyűlési vitában felhívták a törvényhozó figyelmét egy koherencia zavarra, mely a státustörvény jelenlegi formája és az előterjesztett törvényjavaslat között áll fenn. 2 Az MSZP jó iránynak tartotta a kezdeményezést, mert 2005-ben Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott irányítása alatt létrejött elképzelés folytatását látták benne, melynek lényege a honosítási eljárás gyorsítása és egyszerűsítése volt. Ennek ellenére a javaslat időzítését rossznak és veszélyesnek tartották. 3 A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagy örömmel üdvözölte a törvényjavaslatot, és főleg azt, hogy végre, „… nagyon hosszú, kemény, kínkeserves évtizedek után” úgy tűnik, konszenzus alakult ki a magyar parlamenti pártok között.4 Az LMP képviselőcsoportja kifejezte egyetértését a javaslat főbb irányvonalaival és vitára alkalmasnak tartotta azt, hozzátéve azon elképzelését, hogy az érzelmi politizálás helyett a szakmaiságnak kell megjelennie. A LMP nem az ügy történelmi jelentőségét emeltek ki a törvénnyel kapcsolatban, hanem a határokon átívelő környezetszennyezés problémájának a kezelését.5
Vezérszónoki felszólalások
Előterjesztői expozéjában Semjén Zsolt egyszerűen fogalmazott az állampolgársági törvény meghozatalának okáról: „A kettős állampolgárságról szóló törvény meghozatalának evidenciának kellene lennie, mert a Magyar Országgyűlésnek nem arról kell számot adni a történelem színe előtt, hogy miért tárgyaljuk ezt a törvényt, hanem arról kell számot adnunk, hogy miért nem tárgyaltuk réges-régen, közfelkiáltással elfogadva.”6 Hangvétele érzelmes, túlfűtött.
2
Országgyűlési Napló, Dr. Gulyás Gergely az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója, (2010. május 20.). 3 AIÜB, Dr. Lampert Mónika (MSZP) képviselő asszony hozzászólása, (2010. május 19.). 4 AIÜB, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) képviselő hozzászólása, (2010. május 19.). 5 AIÜB, Szilágyi Péter (LMP) képviselő hozzászólása (az LMP nem tagja a bizottságnak), (2010. május 19.). 6 Országgyűlési Napló, Dr. Semjén Zsolt (KDMP), (2010. május 20.).
2
Beszédében megállapítja, hogy számos félreértés, félreértetés vagy rosszindulatú félremagyarázás tapasztalható bizonyos kérdések tekintetében. Tematikusan sorra véve előadta a kérdéses témákra az előterjesztői reakciókat a nyelvtudás, a választójog, az egészségügyi és nyugdíjellátás, az adózáshoz kötött állampolgárság megszerzésének terén, továbbá az Európai Unió és szomszédállamaink várható reakcióit is. Az MSZP a szlovákiai választások esetleges negatív befolyásolása miatt aggódott, az ott élő magyar kisebbség miatt, ha a törvény meghozatalát a kérésektől eltérően mégsem halasztják el. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának víziója egy új Közép-Európa építése. Úgy, ahogy Martonyi János külügyminiszter már egyeztetett az osztrák, a szerb, a szlovák, a horvát és az ukrán partnerével ebben a kérdésben, elengedhetetlennek tartotta a szomszédos államok felé való nyitottságot a végrehajtási rendeletek megalkotásában is, hiszen ez az új Közép-Európa építési tervének nagyon fontos tartozéka.7 Dr. Simicskó István KDNP-s képviselő vezérszónoki felszólalásában a „nemzet gondjaként” kezelte az új lehetőséget, melynek felismerése igazi bölcsességet kíván, főként a baj felismerése utáni problémamegoldás készsége, annak mielőbbi rendezése. Ez az érv szólt amellett, hogy feltűnés nélkül, hiúság nélkül, szerény alázattal kellett mielőbb megoldani ezt a felismert problémát, mert ez Magyarország feladata, ez a küldetése és felelőssége. Elképesztő, hogy vita folyik a parlamentben arról, hogy meg kell-e tenni ezt a lépést vagy sem? Hogy egyáltalán van olyan álláspont, mely kifogásolja a szükségességét! Nem lenne szabad, hogy kérdés legyen, mert olyanról vitatkoztak, amiről már régen nem kellene vagy talán sohasem kellett volna vitatkozni.8 Simicskó arra kérte a pártokat, hogy mivel a törvényjavaslat magában hordozza „mindannyiunk közös szívét”, ne az általában bevett szokást kövessék, hogy észérvek alapján hoznak döntést, mint a többi törvényjavaslat esetében. Véleménye szerint a törvénynek a meghozatala magán hordozza azt a régi, platóni üzenetet, amely megfogalmazza az eszes lélekkel való döntés jelentőségét, ugyanis jó döntést csak szívvel lehet igazából hozni. Az MSZP szerint éppen az összetartozás és a kapcsolattartás megkönnyítése érdekében, a külhoni magyarság érdekeit szolgálva törekedett mindig jó viszonyra a szomszédos országokkal.
7 8
Országgyűlési Napló, Németh Zsolt a Fidesz vezérszónoka, (2010. május 20.). Országgyűlési Napló, Dr. Simicskó István a KDNP vezérszónoka, (2010. május 20.).
3
Ezért tartotta mindig fontosnak a határon túli magyarok szervezeteinek és az ottani magyarok utazásának, kultúrájának, tanulásának anyagi és erkölcsi támogatását. Ezért bővítette a magyarigazolvánnyal járó jogosítványokat, ezért tette azóta is sok eszközzel könnyebbé a honosítási eljárásokat, amelynek következtében három hónapra csökkent azok ügymenete.9 A törvényjavaslat ellen azt a kifogást emelték, hogy ne okozzanak jóvátehetetlen kárt az időzítéssel, az előkészítetlenséggel, a körültekintő egyeztetés hiányával. Legfontosabb érvük az időzítés mellett, hogy senki se használhassa fel választási érdekek, pártérdekek eszközeiként a most meghozandó törvényt. A Magyar Szocialista Párt ezért a halasztást és a normális előkészítést javasolta, hiszen diplomáciai kakaskodás helyett tartós, megnyugtató rendezés kell. Gyors döntéshozatal helyett inkább egy Kárpát-medencei nemzetközi konferencia rendezését javasolták, melyen hangsúlyozni lehet, hogy a szándék az összetartozás erősítése és nem a határok revíziója vagy az állampolgári lojalitás megkérdőjelezése. Felmerült az MSZP-ben az a kérdés is, hogy a törvény megszavazásával mi lesz a határon túli magyaroknak járó eddigi kedvezményekkel, hiszen az ország lelkiismeretének megnyugtatása nem előbbre való, mint a határon túli magyarok tényleges érdeke. Így az előkészítetlenség miatt ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy a kettős állampolgársággal nem jobb, hanem rosszabb helyzetben találják magukat. Tehát az MSZP racionális oldalról közelítette meg a kérdés, a Fideszes politikusok pedig érzelmi oldalról. A Jobbik az MSZP időzítési problémájára azt reagálta, hogy az elmúlt húsz esztendőben a szocialista párt mindig rossznak tartotta az időzítést, amikor ez a téma fölmerült. Mivel még kérdéses a választójog megadása az állampolgársággal együtt, a Jobbik kijelentette, hogy azt az utat fogja járni, mely a választójog megadásához vezet. Az LMP nagyon távolságtartó volt és aggodalmát fejezte ki az időzítés alkalmatlansága miatt. Beszédeikből kiderült, hogy számukra a törvényjavaslat annak a kezdetét jelenti, amivel a magyar politika értelmesen és hatékonyan kívánja segíteni a kisebbségben élő magyarok identitásának erősödését, nyelvi, kulturális értékeinek megőrzését, féltő ápolását, a kisebbségi lét egyetemes értékteremtő képességének kibontakozását, a magyar kultúra egészébe való folyamatos szervesülését, európai létünk gazdagítását. Ugyanakkor óvtak mindenkit attól, hogy ennek a javaslatnak az elfogadásától csodát várjon. A törvényjavaslat mellett csak az akkori állapot diszkriminatív jellege szólt, továbbá előrevetítették, hogy lesznek még módosító 9
Országgyűlési Napló, Harangozó Gábor az MSZP vezérszónoka, (2010. május 20.).
4
javaslataik a névhasználat szabályozásával kapcsolatban. Az LMP volt az egyetlen párt, mely előhozta a vonatkozó költségek problémáját.10 A parlamenti beszédek áttanulmányozása után akarva-akaratlanul szembetűnik a határon túli magyarok kifejezés szinonimáinak használata a parlamenti pártok megnyilatkozásaiból. A Fidesz a „magyar nemzet valamennyi tagjáról”, a „magyar nemzet egyharmadáról”, „külhoni magyarokról”, „határon túl rekedt nemzettársainkról” beszél. Az MSZP „nemzettársakról” és „külhoni magyarokról”. A Jobbik „nemzettestvérekről”, „külhoni magyarjainkról”, míg az LMP „kisebbségben élő magyarokról”, sőt az is előfordult, hogy „érintettekről” beszélt.
Szavazás A kormánypárt részéről 224 Fideszes igent és 34 KDNP-s igent adtak le, és ha ezt összeszámoljuk, rájövünk, hogy nem tudunk elszámolni 5 képviselő szavazatával, mint ahogy nem tudunk elszámolni 4 Jobbikos és 2 LMP-s szavazattal sem. A szavazáson nem volt jelen 21 szocialista frakciótag. A törvényjavaslat egy az egyben úgy lett elfogadva, mint ahogy azt az indítványozók benyújtották, mivel a Fidesz-KDNP által alkotott többség kívülről egyetlen egy módosító javaslatot sem fogadott el.
Emlékezzünk! „Tehát nem pusztán arról van szó, arról a régóta ismert magyar magatartásról, hogy a fájdalmunkat fejezzük ki a trianoni békediktátum miatt, hanem arról van szó, hogy a XXI. században mire kötelez bennünket az a 90 év, amelyet magunk mögött hagytunk. S nem véletlen, hogy a nemzeti összetartozás napjának és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételnek gondoljuk ezt a 90 évet, hiszen úgy ítélik meg az előterjesztők, hogy az elmúlt 90 év arra volt példa, hogy bár a trianoni békediktátum megroppantotta gerincünket, megtörni mégsem tudta.”11
10 11
Országgyűlési Napló, Mile Lajos (LMP) vezérszónoki felszólalása, (2010. május 20.). AIÜB, Dr, Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, (2010. május 19.).
5
A határon túliakért vállalt felelősség egy lépéssel tovább ment az állampolgársági törvény módosításán. Ugyan 2010. május 19-én még nem ejtette meg a magyar Országgyűlés az állampolgárság megadásáról a szavazást, de a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat került benyújtásra T/39 szám alatt, amely Dr. Semjén Zsolt (KDNP) és Kövér László (Fidesz) önálló indítványa. A törvényjavaslatot május 31-én a többség elfogadta, de az MSZP „nem”-et mondott. Schiffer Andráson kívül, aki igennel szavazott, az LMP többi tagja tartózkodott a szavazáson. Így lett június 4-e ezen túl törvényesen is a Nemzeti Összetartozás Napja. 2010. június 4-én a Trianon utáni 90. évfordulóról, mint gyásznapról emlékezett meg az Országgyűlés. A megemlékezésről beszámolt a média is. E nap érdekessége leginkább az, hogy a parlamenti emlékülésen a patkóban az MSZP-nek fenntartott hely egy kivételével teljesen üres volt, a padsorokban egyedül Dr. Szili Katalin korábbi házelnök foglalt helyet. Június 4-e emléknappá nyilvánítása nem új keletű dolog,12 hiszen már 2007-ben is benyújtásra került és kis többséggel ugyan, de az Országgyűlés az előterjesztést nem vette tárgysorozatba. Valami elkezdődött.
Felhasznált irodalom, dokumentumok:
1. HALÁSZ Iván, A kettős állampolgárság mint a magyar nemzetpolitika eszköze? In: Regio. Kisebbségi Szemle 4 (2004), 23. 2. Országgyűlési Napló 2010. május 19-20. 3. Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának jegyzőkönyve 2010. május 19. 4. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=141428
12
Németh Zsolt és Dr. Simicskó István önálló indítványaként T/3219 szám alatt került benyújtásra 2007. június 4-én.
6
