Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 Képmanipuláció

Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf

ISBN 963 7062 38 6

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2005 © Mercator Stúdió, 2005

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu T/F: 06-26-301-549 06-30-30-59-489 Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

TARTALOM

3

TARTALOM TARTALOM ...................................................................................... 3 ELŐSZÓ............................................................................................ 8 BEVEZETÉS ................................................................................... 12 SZÍNEK KEZELÉSE........................................................................ 22 Díszítőszínek ................................................................................ 24 Skálaszínek .................................................................................. 26 Színmodellek ................................................................................ 26 RGB modell ............................................................................... 26 HSB modell................................................................................ 27 CMYK modell............................................................................. 28 CIE Lab modell .......................................................................... 29 Színmódok.................................................................................... 30 Vonalas színmód ....................................................................... 30 Szürkeárnyalatos színmód ........................................................ 33 Duplex színmód......................................................................... 33 Színpalettás színmód ................................................................ 37 RGB színmód ............................................................................ 41 CMYK színmód.......................................................................... 41 CIE Lab színmód ....................................................................... 42 Többcsatornás színmód ............................................................ 43 A KÉP KORREKCIÓJA .................................................................. 44 A kép elemzése ......................................................................... 44 Csúcsfény megkeresése ........................................................... 51 Színmanipulációk ...................................................................... 52 Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

4

TARTALOM Egyszerű színkorrekciók............................................................ 57 Összetett színkorrekciók ........................................................... 62

KÉPMANIPULÁCIÓ ........................................................................ 83 A nagyítás beállítása .................................................................... 83 A megjelenített részlet .................................................................. 86 Nézetek alkalmazása.................................................................... 88 Parancsokkal kapcsolatos tudnivalók ........................................... 89 A képfeldolgozási történet mentése........................................... 93 Képméretezés .............................................................................. 93 A képméret módosítása............................................................. 93 A kép automatikus vágása......................................................... 95 A kép manuális vágása ............................................................. 97 Panorámaképek készítése ...................................................... 101 A rajzvászon mérete................................................................ 104 A rács használata ....................................................................... 105 Segédvonalak alkalmazása ........................................................ 106 Összhatásmódok, festőmódok ................................................... 107 Stílusok alkalmazása .................................................................. 114 A festőszín beállítása ................................................................. 117 Eszközök kezelése ..................................................................... 123 Festés ecsettel, festékszóróval................................................... 125 Ecsettulajdonságok ................................................................. 127 Az ecsetvonások kezelése ...................................................... 137 Új ecset készítése ................................................................... 138 Ecsetminta készletek............................................................... 140 Rajzolás ceruzával ..................................................................... 141 Körvonalak.................................................................................. 141 Nyílhegyek.................................................................................. 144 Munka vektoros elemekkel ......................................................... 145 Képrészletek sokszorosítása ...................................................... 151 Felületek kiöntése festékkel........................................................ 155 Felületek kitöltése ....................................................................... 156 Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

TARTALOM

5

Színátmenetek készítése............................................................ 158 Kijelölés körvonalazása .............................................................. 160 Helyi javító eszközök .................................................................. 161 Radír........................................................................................ 161 Varázsradír .............................................................................. 162 Háttértörlő................................................................................ 163 Előzményecset ........................................................................ 163 Művészi előzményecset .......................................................... 164 Helyi élesítés, elkenés ............................................................. 165 Helyi fényerő módosítás .......................................................... 165 Képek transzformációi ................................................................ 166 Vágólappal végezhető feladatok................................................. 171 Kivágás.................................................................................... 171 Másolás ................................................................................... 172 Egyesített másolás .................................................................. 172 Beillesztés ............................................................................... 172 Beleillesztés............................................................................. 173 A vágólap tartalmának törlése ................................................. 173 A kép kiragadása ........................................................................ 174 Fényképek retusálása................................................................. 176 RÉTEGEK HASZNÁLATA............................................................ 179 A rétegkezelő paletta .................................................................. 179 Réteg kiválasztása .................................................................. 181 Rétegek kialakítása .................................................................... 181 Réteg létrehozása menüből..................................................... 182 Réteg létrehozása vágólapról .................................................. 183 Réteg megkettőzése................................................................ 183 Háttérréteg átalakítása ............................................................ 184 Szövegréteg ............................................................................ 185 Vektoros alakzatok rétege ....................................................... 188 Intelligens objektumok rétege .................................................. 189 Háttér réteg.............................................................................. 191 Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

6

TARTALOM Színkitöltő réteg....................................................................... 191 Színátmenet kitöltő réteg......................................................... 192 Mintázat kitöltő réteg ............................................................... 194 Korrekciós rétegek................................................................... 194 Rétegmaszkok és vektormaszkok ........................................... 198 Réteg másolása....................................................................... 204 Réteg törlése ........................................................................... 204 Rétegek tulajdonságai ................................................................ 205 Rétegsorrend........................................................................... 206 Rétegek csatolása ................................................................... 207 Rétegek igazítása és elosztása ............................................... 207 Rétegek csoportosítása........................................................... 208 Rétegek zárolása..................................................................... 211 Rétegstílusok........................................................................... 211 Rétegen alkalmazott hatások ..................................................... 215 Vetett árnyék ........................................................................... 216 Belső árnyék............................................................................ 219 Külső ragyogás........................................................................ 219 Belső ragyogás........................................................................ 220 Bevésés és domborítás ........................................................... 221 Fényezés ................................................................................. 222 Színátfedés.............................................................................. 222 Színátmenet átfedés................................................................ 223 Mintaátfedés ............................................................................ 224 Körülfestés............................................................................... 224 Szegélyek elmosása................................................................ 225 Fekete-fehér perem eltávolítása .............................................. 225 Réteghatások módosítása ....................................................... 226 Réteghatások másolása és beillesztése.................................. 226 Réteghatások törlése............................................................... 226 Réteg létrehozása hatásból ..................................................... 227 Rétegek egyesítése .................................................................... 228 Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

TARTALOM

7

Rétegek összeolvasztása ........................................................... 228 Rétegekből különálló képek........................................................ 229 ANIMÁCIÓ KÉSZÍTÉSE................................................................ 231 Az animációkészítés módjai .................................................... 233 Átmenetek készítése ............................................................... 233 Lejátszási beállítások .............................................................. 234 Egyszerű animáció rétegek megjelenítésével.......................... 235 Az egyszerű animáció módosítása .......................................... 236 Animáció réteg mozgatásával.................................................. 237 Animáció réteghatás-módosítással.......................................... 238 Finomítás és optimalizálás ...................................................... 239 Felhasznált és ajánlott irodalom ................................................ 241


ELŐSZÓ

8

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A grafikus programok a képkezelés és tárolás szempontjából két csoportra oszthatók. A vektorgrafikus szoftverek az ábrázolás során a képet alkotó alakzatokat matematikai egyenletekkel írják le, ebből adódik az az előny, hogy az ilyen képek korlátlan mértékben nagyíthatók és kisebb helyet foglalnak el, hátrányuk, hogy fényképek kezelésére nem alkalmasak (bár ma már léteznek hibrid rendszerek is). Ezzel szemben a rasztergrafikus kép pixelekből áll, és az állományok a kép minden egyes képpontjának színét és egyéb jellemzőit eltárolják. E tárolási és feldolgozási mód előnye, hogy minden egyes képpont külön szerkeszthető, így fényképek feldolgozására, retusálására kiválóan használható, hátránya viszont az, hogy ezek a képek sokkal nagyobb lemezterületet foglalnak és a számítógép memóriájának méretével szemben is igényesebbek, ugyanakkor az ilyen képek minőségromlás nélkül csak korlátozottan nagyíthatók. A rasztergrafikus programok közé tartozik az Adobe Systems Incorporated cég Photoshop nevű programja, amely egyfajta etalon a képfeldolgozással és grafikával foglalkozók körében, ugyanakkor azonos szintű konkurenciával alig rendelkezik (a fejlesztő honlapja: www.adobe.com). Ezzel a szoftverrel szinte mindenféle képfeldolgozással kapcsolatos probléma megoldható. A programban korábban többféle újítás jelent meg, amelyet előbb vagy utóbb a konkurens programok fejlesztői is átvettek. Ezek közé tartozik a rétegek kezelése (amikor a kép jellemző részeit különböző rétegekre helyezzük, és rétegenként módosítjuk), vagy a beépülők, azaz a „plugin”-ek használata (ezek egy külön könyvtárban elhelyezkedő, esetleg más fejlesztőtől származó, speciális funkciójú fájlok, külön programok, amelyek betöltés után beépülnek a Photoshop program menürendszerébe). A képek rétegenkénti kezelése azért előnyös, mert a rétegekre helyezett objektumokat a kép más rétegeinek módosítása nélkül Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Testre szabás

ELŐSZÓ

9

változtathatjuk meg, tartalmukat önállóan mozgathatjuk. A rétegeket átlátszóvá tehetjük, közöttük különféle csoportosítási és egyéb műveleteket végezhetünk, sorrendjüket másíthatjuk, rajtuk külön-külön más grafikus szűrőt alkalmazhatunk stb. A beépülők is szabvánnyá váltak, ezeket szintén használják más retusáló programok. A legtöbbjük egyfajta grafikus szűrő, a szaknyelvi zsargonban „effekt”, de készültek, fájlátalakító, védjegykezelő pluginek is. A grafikus szűrők a kép kijelölt részén vagy az aktuális réteg tartalmán hajtanak végre valamilyen látványosak műveletet. Ezeket a szűrőket néhány másik programban (például az Adobe Illustrator, CorelDraw, Corel Photo-Paint, Paint Shop Pro szoftverekben) is használhatjuk. A Photoshop a nyomdai előkészítés és képfeldolgozás legelterjedtebb programja. Külön érdekesség, hogy már az 5.0-ás változatot is lefordították magyar nyelvre. 2002-ben jelent meg a program 7.0ás, 2004-ben CS (8.0), majd 2005-ben CS2 (9.0) változata. E programnak is csakhamar megjelent a magyar nyelven lokalizált változata, mely könyvünk tárgyát képezi. Az Adobe Photoshop CS2 magyar nyelvű programváltozata a program közép-európai felhasználók számára adaptált, javított verziója, amelyben a szöveget a számítógépen telepített operációs rendszertől függően cseh, magyar, görög, lengyel, orosz és török nyelven is megadhatjuk. A magyar nyelvű verzió mindenben megegyezik a Photoshop CS2 programmal, de támogatja a magyar karaktereket és az Unicode szabvány szerinti, 16 bites karakterkészleteket. Ez a képszerkesztő program az egész világon szabvánnyá vált a Macintosh és a PC platformon egyaránt. A program kezeli a CMYK színmódot is, ezért jól használható a dokumentumok nyomdai előkészítésére is. A két platformon a program kezelése szinte teljesen megegyezik, a néhány eltérésre az adott helyen felhívjuk a figyelmet. Az egyik különbség az eltérő könyvtárszerkezet, egy másik eltérés a billentyűkombinációk használata. A PC-ken például a Ctrl billentyű nyomva tartása szükséges egyes funkciók kiváltásához, míg a Macintosh rendszereken ennek a Command ( ), illetve az „Alma” billentyű felel meg. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

10

ELŐSZÓ

A CS2-es változat főbb újdonságai a megelőző CS változathoz képest (részletesen lásd később a kötetben): Beállíthatjuk a perspektivikus eltűnési (távlat) pontot, amellyel egyszerűen figyelembe vehetjük a klónozó, festő, beillesztő eszközök használata során is a kép térhatását. Módosítottak a rétegkezelésen, sokkal könnyebb lett a kiválasztás, mozgatás, csoportosítás, transzformálás és körbevágás. Térbeli rétegeket alkalmazhatunk, azaz a réteg tartalma meggörbíthető, így hengerre és más térbeli alakzatra illeszthető. Az intelligens objektumok sokat segítenek abban, hogy az Adobe Illustratorból mozgatott objektumok megtartsák minőségüket. Megjelent a digitális negatív (.dng) formátum. A sorozatos RAW (nyers digitális képformátum) feldolgozásával a képek összehangoltan, azonos korrekciókkal dolgozhatók fel. Javítottak a túlságosan érzékenyített, magas ISO értékek mellett készített képek képzaj eltüntetésén és a JPG tömörítéssel járó képhibák csökkentésén is. Több exponálást egyesíthetünk nagy dinamikustartományú (HDR – High Dynamic Range), 32 bites képpé. A helytelen vakuhasználatból adódó vörös szemek még könynyebben tüntethetők el. Megjelent a helyi javító ecset, amellyel a kép nemkívánatos elemei a korábbi hosszas retusálással szemben szinte pillanatok alatt tüntethetők el. A CS2 csomag része az Adobe Bridge központi fájlmenedzselő program, amely a fájlok rendszerezésében, megkeresésében, megnyitásában segít. A Photoshop programmal már kisebb animációkat is készíthetünk. A testre szabási lehetőségek is jelentősen kibővültek a CS2-es változatban. A menüparancsok ideiglenesen elrejthetők, színezhetők, a munkaterület a többféle felhasználási célnak megfelelően menthető el. A szoftver munkakörnyezete egyszerű, interaktív, a felhasználói felületet mindenki könnyen átalakíthatja úgy, hogy a legjobban segítse a hatékony munkát. Ez a kötet a színkezeléssel, képfeldolgozással, Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

ELŐSZÓ

11

egyszerű és összetett képkorrekciókkal, a kép retusálásával és átalakításával, valamint a rétegkezeléssel foglalkozik. A program használatával kapcsolatos egyéb tudnivalókat három másik kötetben tettük közzé. Az ismeretlen szavakat, kifejezéseket általában első előfordulásuk helyén mutatjuk be, magyarázzuk. A magyar kifejezéseknél igyekeztünk következetesen alkalmazni a lokalizáció eredményeit is. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Macintosh OS, vagy a Windows operációs rendszer alapfokú ismerete. Könyvünk alapjául egy Windows rendszeren futó, magyar nyelvű 9.0 változat (CS2) szolgált. A papír alapú – hagyományos – könyvek kezelési módja némiképpen módosul az elektronikus könyvet „forgatók” számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0, Adobe Reader, illetve Adobe e-Book Reader segítségével olvasható. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyőn megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk. A program korábbi változatáról szóló könyvünkkel azonosan, most is négy, téma szerint jól elkülöníthető kötetben ismertetjük a szoftver CS2 változatával kapcsolatos tudnivalókat. Így nemcsak kisebb méretű, de olcsóbban letölthető állományokat adhattunk közre, ami különösen a felhasználók szerint szintén fontos szempont. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni (beleértve a tartalmi pontosságot és a mondanivalót tükröző formát), ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2005. augusztus Köszönettel

a szerző.


BEVEZETÉS

12

BEVEZETÉS

Könyvünk nem követi szorosan a professzionális fotósok által ajánlott képfeldolgozási folyamatot. Ennek oka az, hogy a könyv felépítésénél előbb a színkezelés alapismereteit tartottuk fontosnak tárgyalni és csak később a kép manipulációjával, retusálásával, korrekciójával és leginkább a grafikusok által alkalmazott drasztikus átalakításával járó folyamatokat bemutatni. Eközben igyekeztünk a program teljességét is ábrázolni. Minthogy sokan – egyre többen – érdeklődnek a digitális fényképkészítés iránt, valamint a digitális fényképezőgépekből származó képek száma is ugrásszerűen megnőtt, ezért most, a bevezetésben ismertetünk egy olyan munkafolyamatot, amelynek következetes végrehajtása minden digitális fényképen javíthat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a minőségi javulás mellett a hatékonyság fokozásával is jár egy jól bevált, egységes feldolgozási lépéssor alkalmazása. A bővebb magyarázat előtt e feldolgozási lépések a következők: A fotó áttöltése fényképezőgépből a számítógépre Képmegnyitás a kívánt színtérben A kép forgatása Kivágás (esetleg a kivágott rész forgatásával) Expozíció- és tónuskorrekció Optikai lencsekorrekció, színbeállítás A digitális fényképezőgép képzajának csökkentése Élesítés Retusálás A fotó áttöltése fényképezőgépből a számítógépre Erre tulajdonképpen annyi lehetőségünk van, hogy az egy külön kötetet érdemelne. A választható lehetőségek között találjuk a közDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Testre szabás

BEVEZETÉS

13

vetlen kábeles (USB, FireWire, SCSI) vagy vezeték nélküli összeköttetést (Bluetooth, infraport), illetve a digitális fényképezőgép cserélhető adatrögzítő egységének (SmartMedia, CompactFlash, MultiMediaCard, CD stb.) kivételét, és egy erre szolgáló meghajtóban történő olvasását. A Windows XP operációs rendszer alatt a csatlakoztatás azonnal elindít egy képbeolvasó varázslót, de használhatjuk a fényképezőgéphez kapott betöltő szoftvereket is. Ezek mindegyike már a betöltés megkezdése előtt biztosítja a megfelelő képek kiválasztását. Használhatjuk a kép betöltésére a Photoshop Fájl/Behozatal almenüjében található parancsokat is (lásd a B-1. ábrát).

B-1. ábra Képmegnyitás a kívánt színtérben A merevlemezen tárolt, vagy a fényképezőgépről importált képet a feldolgozáshoz megfelelő RGB színtérben (munkatér) nyissuk meg. Ha monitorunkat megfelelően kalibráltuk és a fényképezőgépen is helyes fehéregyensúly (színhőmérséklet) volt beállítva, akkor többékevésbé helyesen kapjuk vissza a természetes színeket. A színtér választásakor gondoljunk arra is, hogy az alapértelmezés szerinti 8bit/csatorna beállítás mellett használható csak az összes képmanipulációs eszköz, a 16bit/csatorna színmélység már kevesebb lehetőséget biztosít, 32 bit/csatorna beállításhoz szinte nem találunk eszközöket (ráadásul ez utóbbihoz igen erős – gyors és nagy memóriával rendelkező – masina szükséges). A kép forgatása Kilencven fokos forgatással állítsuk helyre a képet, ha a kép készítésekor a fényképezőgépet elforgatva tartottuk. Az elforgatásra is találunk Photoshopon kívüli, például a Windows XP Intézőjében megtalálható eszközöket. Ezt a műveletet még a Photoshop elindítása előtt, az Adobe Bridge alkalmazással is elvégezhetjük. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

14

BEVEZETÉS

Kivágás Az eszköztár Vágó eszközével messük le a fénykép felesleges részleteit. Ez a lépés hátrább, a nyomtatás elé is helyezhető, ilyenkor viszont nagyobb méretű képpel kell dolgoznunk, ami lassítja a munkát. A Fájl/AutomatizálásFotók körülvágása és dőlésmentesítése paranccsal a ferdén szkennelt képeket állíthatjuk „függőlegesbe”, illetve a kép másolatán végezhetünk vágást. A kivágás együtt járhat a kivágott rész tetszőleges szögű elforgatásával. Utólagos expozíció-korrekció Az alul- vagy túlexponált képeknél az expozíció utólagos javítását a korábbi – kissé nehézkes – módszer helyett a Kép/ Korrekciók Expozíció paranccsal végezzük. Így könnyedén világosíthatjuk, illetve sötétíthetjük a képet, mintha csak a fényképezőgépen állítanánk az expozíciós időt. A beállítás elmenthető, hogy a legközelebbi, hasonló okokból elrontott kép egyformán javítható legyen.

B-2. ábra A szélsőséges fényviszonyok mellett, például ellenfényben készített képek utólag jól javíthatók a Kép/ Korrekciók Árnyék/csúcsfény paranccsal. Az árnyékok és csúcsfények arányát javító alapbeállítás mellett a további beállításokkal ez a korrekció is pontosítható, de módosíthatunk a színeken, a középtónusú részek kontrasztján, valamint levághatók a fekete és fehér túlcsordulások. Az összetett beállításokat alapértelmezettként elmenthetjük. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

BEVEZETÉS

15

B-3. ábra Optikai lencsekorrekció Az új változatban lehetőségünk van a fényképezőgép objektívje vagy kiegészítők okozta, sarkokban megjelenő vignettálás lencsetorzulásai mellett a perspektivikus torzulás, a kromatikus aberráció (a vörös-cián és a kék-sárga szegélyek, ahol túl fényes a kép) javítására is. Az expozíció-korrekcióhoz hasonlóan elmenthető a későbbi használatra a Szűrő/Torzítás Lencsekorrekció parancscsal beállított javítás paraméterezése. A perspektivikus torzulás javítása természetesen csak hozzávetőleges, vagyis a képszélek felé az élesség néminemű romlásával jár. Színszűrés utólag A hisztogram a kép fényességeloszlásáról tájékoztat a kép legsötétebb – fekete pont – és legvilágosabb – fehér pont – része között. Ezt az eloszlásgörbét jobb fényképezőgépeken is megjeleníthetjük és felhasználhatjuk az expozíció pontos beállítására. A színes hisztogramot szolgáltató digitális gépeknél az egyes színcsatornák torzulása már a felvételi helyszínen szemrevételezhető. Rosszul Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

16

BEVEZETÉS

beállított fehéregyensúlynál, vagy a színhelyes fotózást kizáró műfény felvételeknél, mélyárnyékban stb. előfordulhat, hogy a jellegükben egymáshoz hasonló csatornahisztogramok egymáshoz képest elcsúsznak. Ezt megfelelő színszűrőkkel, illetve a fehéregyensúly (szűrő nélküli) helyes beállításával már a felvételkor korrigálni lehet.

B-4. ábra A felvételeket a Photoshopba töltve szintén ellenőrizhetjük a képet a hisztogram alkalmazásával, melyet most az Ablak menü Hisztogram parancsával, a korábbi párbeszédpaneltől eltérően, palettán jeleníthetünk meg (lásd a B-4. ábrát). A hisztogramnak a palettamenüben választható több nézetét is beállíthatjuk. Jól kalibrált monitornál a színhelyes fénykép előállításához a Photoshop csatornáit egyenként állíthatjuk be, amelynek alkalmazásával az árnyékos és csúcsfényes részek külön beállíthatók. Ezt követően állítsuk be a kép tónusait a szürkecsatornára (Master channel) váltva. Ennél gyorsabban, de felszínes megoldással érhetünk el a fényképezés során használt fényszűrő hatásokat a Kép menü Korrekciók Fényképszűrő parancsával (lásd a B-5. ábrát). Itt több előre beállított, vagy saját színválasztású szűrőt alkalmazhatunk. Beállításunk hatása rögtön lemérhető a hisztogramon. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

BEVEZETÉS

17

B-5. ábra A kép tónuskorrekciója A Kép menü KorrekciókAutomatikus szintbeállítás és a Gradációs görbék parancsok segítségével tónusok helyes beállításával javíthatunk a fénykép egészének vagy egyes részeinek fényerő és kontraszt tulajdonságain. A KorrekciókSzintek paranccsal pontosabban, színcsatornánként beállíthatjuk a kiemelés és az árnyék erősségét (lásd a B-6. ábrát). A Gradációs görbék a középtónusok világosítására vagy sötétítésére, vagyis a részletek jobb kiemelésére szolgál. Előfordulhat, hogy a fénykép egyes részei világosítást, más részei sötétítést igényelnek. Az ilyen esetekhez dolgozták ki a Réteg menü Új korrekciós rétegalmenü Szintek és Gradációs görbék parancsait. A korrekciós rétegeken pontosan (és a festőeszköz használatával könnyen) meghatározhatjuk, hogy a kép melyik részein érvényesüljenek a módosítások. Fontos szempont az is, hogy a korrekciós rétegeken később is módosíthatunk, nincs végleges hatásuk az eredeti pixelekre! Levehetjük a javítást, ha a korrekciós rétegen feketével, hozzáadhatjuk, ha fehérrel festünk. A korrekciós réteg létrehozása előtt kijelölhetjük a javítandó területet, ekkor rétegmaszkot hozunk létre. Ha több korDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

18

BEVEZETÉS

rekciós réteget hozunk létre, akkor azok sorrendje is módosítható, a hatás csökkenthető fakítással (Szűrő/Életlenítő), módosítható az összhatásmódokkal.

B-6. ábra Az általános beállításhoz a tónuskorrekciót használjuk, itt az egyes színcsatornák módosításával, árnyékok vagy csúcsfények levágásával egy adott színárnyalat módosítható. Színbeállítás Egyszerű színjavításra szolgál a Kép menü Korrekciók Automatikus szín parancsa. Az általános tónuskorrekción túl a konkrét színek javítását a Kép menü KorrekciókSzínezet/Telítettség vagy Szelektív szín, illetve Színegyensúly parancsával végezzük. Így a színtelen, szürke, jellegtelen, általában a párás, borult időben készült felvételeken is javíthatunk. Szintén egyszerűen használható a Kép menü Korrekciók Változatok parancs, amellyel az árnyékok, középtónusok, csúcsfények Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

BEVEZETÉS

19

és telítettség a hatás előzetes megtekintése mellett állítható be. Ezt a parancsot azonban csak 8bit/csatorna színmélységnél használhatjuk. A beállítás .ava kiterjesztésű fájlba elmenthető és a továbbiakban egyszerűen alkalmazható a hasonló felvételeken (lásd a B-7. ábrát).

B-7. ábra A digitális fényképezőgép képzajának csökkentése A nagyobb ISO-értékkel készített fényképeknél képzaj tűnhet fel a fényképen. Ennek eltávolítására használhatjuk a Photoshop beépített eszközeit, – amelyeket most kibővítettek a Zaj csökkentése szűrővel – vagy vásárolhatunk erre szolgáló beépülőt az interneten (például a Photoshop Quantum Mechanic Pro beépülő modult a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

20

BEVEZETÉS

http://www.camerabits.com/QM2.html webhelyről). Ez a nyomtatott kép minőségén is képes javítani. A Zaj csökkentése szűrő alkalmas a nagyfokú JPEG tömörítés miatt bekövetkező minőségromlás csökkentésére is. Élesítés A kép élesítésére a kontúrok fokozásával van lehetőségünk. Erre használhatjuk a Photoshop Szűrő menüjében található Élesítés almenü parancsait. Az élesítéshez jól alkalmazható az Életlen maszk szűrő. A CS2 változatba új élesítő és életlenítő eszközök is bekerültek (például a Szelektív élesítés szűrő). Retusálás Ha már minden szín, kontraszt és tónus megfelelő, akkor hozzáfoghatunk a kép finom retusálásához, ami már olyan beavatkozás a képbe, amelyet bizonyos dokumentációs területre szánt képek esetében nem megengedhető. Ilyenkor távolítjuk el ugyanis a szkennelt képek por, karcolás hibáit, de azokat a zavaró részeket is, amelyeket a kép mondanivalójához nem tartozónak ítélünk. E durva beavatkozásokkal például módosíthatjuk a kép hátterét, a modell archibáit, vagy akár törölhetünk a képről más részleteket. A Photoshop az ilyen beavatkozásokhoz is megfelelő eszközöket biztosít, különösen hasznos a 7-es változatban megjelent („gyógy”-) ecset és a

Javító

Folt eszköz. A CS2 új eszközei erre a célra

Vörösszem eszközzel akár 16 is jól használhatók, hiszen a bit/csatorna színmódban is egyetlen kattintással kijavíthatjuk a helytelen vakuhasználat miatt a képeken megjelenő vörös szemeket, a Helyi javító ecsettel pedig egyszerűen, kattintásokkal foltozhatjuk be a képhibákat, törölhetjük a felesleges elemeket (ilyenre szükségünk lehet például, amikor egy gyönyörű tájképfelvételen észreveszünk egy repülőt vagy annak kondenzcsíkját). Grafikus szűrők alkalmazása Végül, amikor a megfelelő minőségű képen már minden a helyén, következhet a grafikus szűrők alkalmazása, amelyekkel különleges hatásokat érhetünk el, azonban ez már olyan terület, amely a képet Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

BEVEZETÉS

21

végleg eltéríti a valóságtól és a készítője képességeitől függően „műremeket” hoz létre. A Photoshop CS2 programhoz mintegy százféle szűrőt mellékelnek, ezeket régebbi változatoknál külön kellett beszerezni1. A szűrőket részben az Adobe, részben más fejlesztők készítették és beépülő (plug-in) modulként épülnek be a programba. A CS változatban e szűrők alkalmazását is megkönnyítették, biztosították a több szűrő egyetlen képen történő be- és kikapcsolását, emellett a hosszabban feldolgozható, időigényes szűrők mintaképen alapuló előzetes választási lehetőségét is, amelyhez a Szűrő menü Szűrőgaléria parancsát használjuk (lásd a B-8. ábrát).

B-8. ábra

1

E szűrőket a Photoshop CS2 – Maszkolástól nyomtatásig című kötetünkben ismertetjük. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

22

SZÍNEK KEZELÉSE

SZÍNEK KEZELÉSE

Ebben a fejezetben a program színkezelését tárgyaljuk. Már az új képek készítésénél döntenünk kell az alkalmazandó színmódról. A választás a dokumentumban előforduló színek számától függ, és alapvetően meghatározza a létrehozott képen végezhető műveleteket, illetve az eltárolt fájl méretét. A színmód a kép méretén kívül meghatározza a képen használható színeket is. A kép létrehozásakor ötféle alapvető színmód közül választhatunk: Bitkép (Bittérkép, Bitmap): Vonalas vagy 1 bites kép, amely minden egyes képpontot egy biten tárol, így kétféle színű lehet, azaz ha a bit értéke 1, akkor fekete az adott képpont, egyébként fehér. Ez a legkisebb helyigényű ábrázolási mód, azonban csak kevés művelet hajtható végre ebben a módban. Ezért célszerűbb ilyen – tusrajzokhoz hasonló – kimenet választása esetén is szürkeárnyalatos színmódban dolgozni és csak a végeredményt konvertálni bitmap színmódra. Szürkeárnyalatos (Grayscale): A szürkeárnyalatos színmód minden egyes képpontot 8 biten tárol, azaz képpontonként a szürke szín 256 különböző árnyalata ábrázolható a fekete színtől a fehér színig, amely a fekete-fehér fotókhoz hasonló megjelenést eredményez. RGB (RGB Color): Valódi színezetű képeket szolgáltató, additív színkeveréssel (Red, Green, Blue – vörös, zöld, kék) alapszínekkel dolgozó színmód. A képernyőkön a három additív alapszínnel szinte minden (pontosabban 16,7 millió) szín előállítható. A három színcsatorna mindegyike a pixel adott alapszínhez viszonyított intenzitását tárolja. Egy csatorna 256 árnyalat ábrázolására képes, így ez a fajta ábrázolási mód 24 biten tárol minden pixelt. Az előállítható színátmenetek megfelelő monitorbeállítás esetén fokozatmentesnek tűnnek. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

SZÍNEK KEZELÉSE

23

CMYK (CMYK Color): Valódi színezetű képeket szolgáltató, szubtraktív elven dolgozó színmód. A négy alapszín (Cyan, Magenta, Yellow, blacK – cián, bíbor, sárga, fekete) alkalmazása miatt itt négy csatorna jelenik meg, minden egyes pixelhez 32 bit információ tartozik, amivel az előállítható színek száma elvileg közel 4,3 milliárd. Alkalmazása a nyomdászat szempontjából jelentős. Rendszerint megfelelő az RGB színmódban végzett munka, amelynek végtermékét alakítjuk át a CMYK színmodellnek megfelelően. Lab (Lab Color): Három csatornát (Ligthness – fényesség, a – bíbor és zöld közötti átmenet, b – kék és sárga közötti átmenet) alkalmazó eszközfüggetlen színmód. Ebbe a színmódba átalakíthatók az RGB és a színpalettás képek is. Több színmódnál is említettük a konvertálást, vagyis a képek átalakítását egyik színmódból a másikba. Mivel ez nem egyértelmű, azaz a többszöri oda-vissza alakítás információvesztéssel jár, ezért a feldolgozás színmódjában is mentsük el a képet (szürkeárnyalatosban, illetve RGB színmódban). Bitmap színmódba csak szürkeárnyalatos képek alakíthatók, ehhez a művelethez tehát előbb szürkeárnyalatossá kel alakítanunk képeinket. Így bármely későbbi módosítás ezekben a színmódokban megoldható és csak a kész munkát alakítsuk át a vonalas vagy a CMYK színmódba. A színmódok részletes bemutatása során a Kép menü Színmód almenüjének parancsaival végzett konvertálásnál megjelenő párbeszédpaneleket is felhasználjuk. Itt további színmódokat is beállíthatunk. A nyomtatás számára a CMYK színmód a legalkalmasabb, így ezt alkalmazzuk, ha a végtermék kinyomtatásra, illetve levilágításra kerül. A Kép menü Színmód almenüjének parancsaival válthatunk színmódot (a választott mód neve megjelenik a kép címsorában, színcsatornái a Csatornák palettán). Az Információ paletta megjeleníti a kurzor alatti pixel színinformációit is, a paletta opciói között adhatjuk meg, hogy az aktív színmódra vonatkozó adatok mellett milyen információk jelenjenek meg. A színek kikeverésére, a festőszín beállítására négyféle színmodellt alkalmazhatunk. Ezeket a beállítási lehetőségeket használhatjuk a képek korrekciója során is. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

24

SZÍNEK KEZELÉSE

A tökéletes színhelyesség csak meglehetősen drága eszközök alkalmazásával, hosszabb idejű feldolgozással biztosítható (színhőmérséklet-mérés a nyomdai termék előállításának minden fázisában, különleges nyomtatók és oxidációra kevéssé hajlamos festékek alkalmazása stb.). A Photoshop színkezelése biztosítja az alkalmazott színek szabványos színkezelő rendszerekhez illeszkedését és következetes alkalmazását. Ezzel foglalkozunk a fejezet későbbi részeiben.

Díszítőszínek Díszítőszínt, direkt színt (Spot Colors) választhatunk az Anpa, Dic, Pantone, Focoltone, Trumatch, Toyo, Visibone cégek által készített színskálákból. A szín pontos megjelenítése a monitoron általában még színhőmérséklet beállítási lehetőséggel rendelkező monitorokon sem tökéletes, ezért a cég által forgalmazott színminta készletről pontos, egyedi névvel válasszunk színt, amelyet beállíthatunk a Photoshop programban is. Az előre beállított díszítőszíneket rendszeresen alkalmazzák az általában fekete-fehér dokumentumok fontosabb elemeinek kiemelésére, például ilyenek egyes napilapok szalagcímei, vagy olyan színek nyomtatásánál, amelyek színkeveréssel nem állíthatók elő (ilyenek általában a különféle „metál” színek). A közönséges nyomtatók rendszerint nem képesek három-négy díszítőszínnél többet nyomtatni egyszerre. Fontos megjegyezni azt is, hogy a színrebontás és levilágítás során minden díszítőszín külön filmre kerül, valamint a nyomdában újabb nyomtatási fázist jelent, hiszen minden díszítőszínt külön nyomtatnak. A díszítőszín árnyalataival módosítható. A díszítőszín szükség esetén skálaszínné alakítható, ám a konvertálás nem minden esetben tökéletes (például az arany színét nem lehet additív vagy szubtraktív színkeveréssel előállítani). Bizonyos színek esetében pedig azért nem érdemes a négyszínnyomás alkalmazása, mert a 10%-nál kisebb és a 75%-nál nagyobb nyomdai rácsértékeknél rácspontok veszhetnek el, vagy olvadhatnak össze. Ugyanígy nehézséget jelent a nagyon vékony vonalak nyomtatása (például a térképeken ezért alkalmaznak direkt és nem alapszínekből összetett Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

SZÍNEK KEZELÉSE

25

barna színt a szintvonalakhoz). Ezekben az esetekben bármely színmód mellett használjuk a direkt színeket.

1-1. ábra A direkt színeket tartalmazó palettákat a Színtár paletta menüjéből töltjük be (lásd a 1-1. ábrát). A direkt színek alkalmazása roppant Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

26

SZÍNEK KEZELÉSE

egyszerű. Ha nincs kijelölve rajzelem, akkor az alapértelmezett tulajdonságokat adjuk meg, egyébként a kijelölt rajzelem jellemzőit vesszük fel a pipettával a Színtár palettáról. A festő- és a háttérszín beállítása között az eszköztár színválasztójának ikonjával váltunk.

Skálaszínek Ha a dokumentumban öt, vagy több színt, színes fényképeket alkalmazunk, akkor használjunk skálaszíneket. A skálaszínek között is találunk névvel ellátott színeket, de saját színeket is kikeverhetünk. A saját színeknek nevet is adhatunk. A gyakran használt színeknél ez, valamint a szín palettába vétele és elmentése mindenképpen célszerű is, hogy egy másik dokumentum szerkesztése során könnyen alkalmazhassuk ugyanazt a színt. A színek kikeveréséhez a Szín palettán négyféle színmodell (RGB, HSB, CMYK, Lab) szerint használhatunk komponenseket. A komponensek arányát csúszkával és számértékekkel is megadhatjuk a Szín paletta mezőiben.

Színmodellek A skálaszíneket többféle színmodell alkalmazásával állíthatjuk elő. Ezeket a színösszetevők angol nyelvű kezdőbetűiből képzett mozaikszóval jelöljük. Választhatjuk a Red, Green, Blue (vörös, zöld, kék), a Hue, Saturation, Brightness (árnyalat, telítettség, fényerő), a Cyan, Magenta, Yellow, blacK (cián, bíbor, sárga, fekete), illetve a CIE Lab (Commission Internationale de l’Eclairage – Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) színmodellt. Ezek csak részben konvertálhatók egymásba, alapvetően a későbbi felhasználás dönti el, hogy a dokumentumban milyen színmodell alapján keverjük ki a színeket.

RGB modell Az összeadó színkeverésnek megfelelő RGB modellben a három alapszín a vörös, a zöld és a kék. Ezek egymásra vetítésével áll elő Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

SZÍNEK KEZELÉSE

27

a szín, tehát ezt a fényt kibocsátó, illetve érzékelő berendezések használják (video, monitor, digitális kamera, szkenner). A három komponens mindegyike 0 és 255 közötti értékeket vehet fel, azaz egyenként 8 bites mélységben tárolhatók így összesen 24 biten, ami a képernyőn 16 777 216 szín elkülönítésére ad módot (lásd a 1-2. ábrát). A valós színű megjelenítéshez erre a színfelbontásra alkalmas monitort kell használnunk.

1-2. ábra

HSB modell Ez a – színes nyomtatóiról híres Tektronix cég által kifejlesztett – modell a Hue, Saturation, Brightness (árnyalat, telítettség, fényerő) komponensekből építi fel színskáláját. Ezek – az emberi színérzékelésen alapuló – aránya szabja meg a látható színt (lásd a 1-3. ábrát). A színárnyalat a H (Hue) mezőben 0-360 közötti értéket vehet fel és a színt (illetve annak színkörön való elhelyezkedését) jelenti. A telítettség az S (Saturation) mezőben 0-100 közötti értékű lehet, a 0% a szürkének, a 100% a teljes színtelítettségnek felel meg. A fényerő vagy világosság a B (Brightness) mezőben szintén 0-100 közötti értéket vehet fel. E beállítási lehetőségek kombinációjaként ezzel a módszerrel 360x100x100, azaz 3600000 szín állítható elő. Ezzel az additív (összeadó, az RGB monitoroknak, digitális kameráknak megfelelő) és a szubtraktív (kivonó, a nyomtatásnak megfelelő) színeket is kifejezhetjük. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

28

SZÍNEK KEZELÉSE

1-3. ábra A Photoshop a HSB színmodellel elkészített színeket CMYK alapszínekre alakítja át, ami megfelel a nyomdatechnikai követelményeknek. Ugyanakkor a két színmodell gyökeresen eltér egymástól, így célszerűbb inkább a CMYK színmodellt használni a színek kikeveréséhez.

CMYK modell A Cyan (cián), Magenta (bíbor), Yellow (sárga), blacK (fekete) színmodellt a négyszínnyomásos nyomdatechnikához fejlesztették ki (lásd a 1-4. ábrát). Ezt az összeadó színkeverési módot alkalmazzák a tintasugaras nyomtatók is. A színmezőből választott színek esetén a program automatikusan cseréli a szürke árnyalatokat adó színkeverékeket a fekete árnyalataira. Ezzel (a Gray Color Replacement – GCR eljárással) csökken a szükséges festék mennyisége. Ha a komponenseket számértékekkel adjuk meg, akkor ezt a műveletet manuálisan kell elvégeznünk. Például a [C:30%, M50%, Y40%, K:0%] komponensekkel megadott színt helyettesíthetjük a [C:0%, M20%, Y10%, K:20%] összetevőkkel. A három alapszínből (a nyomdatechnika miatt) amúgy is csak elméletileg lehet a fekete színt előállítani. A színrebontás során ezekre az összetevőkre bontjuk a dokumentumban alkalmazott színeket és mindegyik alap színhez külön nyomólemez készül.


SZÍNEK KEZELÉSE

29

1-4. ábra A Trumatch és Pantone Process színskálákból pontosan lehet a CMYK konverziót elvégezni, hiszen ezeket a díszítőszín listákat is az alapszínekből keverték ki.

CIE Lab modell A CIE 1931-ben kidolgozott színmodelljét 1976-ban továbbfejlesztették és kialakították a Lab színrendszert, amely elméletileg alkalmazza az RGB és a CMYK színmodellek teljes színtartományát (lásd az 1-5. ábrát). Három komponense:

1-5. ábra A világosság az L (Lightness) mezőben 0%-100% közötti értéket vehet fel (ez felel meg a színhenger magasságának). A zöld-vörös Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

30

SZÍNEK KEZELÉSE

színösszetevő (a) értéke –128 és 127 közötti lehet, a kék-sárga komponens (b) –128 és 127 közötti értéket vehet fel. Így összesen 100x256x256 féle, azaz 6553600 színt különböztethetünk meg (ezek a színhenger palástján felvett pontoknak felelnek meg).

Színmódok Mint a bevezetőben említettük, a színmód befolyásolja a képpel végezhető műveleteket, ezért rendszerint a kisebb felbontási, színmélységű igényű munkáknál is előbb a precízebb feladat-végrehajtást biztosító színmódban dolgozunk, majd a végeredményt elmentjük és alakítjuk át a kívánt színmódba. A pontosabb munka érdekében a 8 bites színmódok esetén választhatunk 16, vagy akár 32 bites csatorna megjelenítést is a Kép menü Színmód 16 Bit/Csatorna parancsával, azonban a színmódok közötti átalakítások ezt nem támogatják (és az egyéb használható eszközök, szűrők száma is lecsökken), így színmód váltás (például a szürkeárnyalatos – vonalas konverzió) előtt térjünk vissza a 8 bites színábrázoláshoz a Kép/Színmód 8 Bit/Csatorna paranccsal. A Kép menü Színmód almenüjének parancsaival váltunk színmódot. A választott mód neve megjelenik a kép címsorában, színcsatornái a Csatornák palettán. Az Információ paletta mutatja a kurzor alatti képpont aktuális színmód szerinti komponenseit.

Vonalas színmód A nyolcbites szürkeárnyalatos képekből a Kép menü Színmód Bitkép parancsával beállítható vonalas, vagy 1 bites színmód minden egyes képpontot egy biten tárol, így a pixel fekete és fehér színű lehet. Ezzel jól szimulálhatók a fekete-fehér nyomtatókkal előállított képek. A kép átalakításához a 1-6. ábra szerinti párbeszédpanelen adjuk meg a paramétereket. A Felbontás csoportban látszik a kiinduló szürkeárnyalatos kép felbontása (Bemenet), alatta a Kimenet mezőben adjuk meg az eredmény felbontását. A képernyőre szánt képnél megfelel az inputDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

SZÍNEK KEZELÉSE

31

tal azonos 72 pixel/inch, azaz képpont/hüvelyk felbontás is, egyébként igazodnunk kell a nyomtató vagy a levilágító felbontásához.

1-6. ábra A Metódus csoportban az átalakítás módszerét állítjuk be. Az 50 % határérték választásával az átalakítást úgy hajtjuk végre, hogy a 256 fokozatú szürkeskálán a 128. fokozattól, azaz 50%-os értéktől felfelé fekete, alatta fehér képpontok lesznek. Így homogén, fekete foltokból álló képet kapunk (lásd a 1-7. ábrát). Más határértéket még az átalakítási művelet végrehajtása előtt a Kép menü Korrekciók Határérték parancsával állíthatunk be.

1-7. ábra A Minta árnyalása módszer esetében a program a különböző szürke fokozatokhoz eltérő, szabályos alakú mintákat rendelve végzi az átalakítást. Szövetszerű megjelenést ad a képnek, ami néha zavaró. A Szórt árnyalás ezzel szemben véletlenszerűen helyezi el egy adott területen a szürke fokozatoknak megfelelő számú fekete pixeleket, amelyek mintázata nem zavaró. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

32

SZÍNEK KEZELÉSE

A Raszterrács segítségével a nyomdai rácsot utánzó autotípiák hozhatók létre. A listaelem kiválasztása után újabb párbeszédpanelen adjuk meg a képen alkalmazott rács sűrűségét (Frekvencia), a rács szögét (Szög), valamint a raszterpontok alakját (Alak). A beállításokat későbbi használat céljára a Mentés nyomógombbal .ahs kiterjesztésű állományba menthetjük, korábbi beállításokat viszont a Betöltés nyomógombbal tölthetünk vissza (lásd a 1-8. ábrát).

1-8. ábra Az Egyedi minta olyan mintázatok alkalmazását teszi lehetővé, amelyeket az előre definiáltak közül választunk, vagy magunk hoztunk létre a Szerkesztés menü Minta meghatározása parancsával.

1-9. ábra Más beállítási lehetőségünk itt nincs. A választott mintázat jelentősen módosítja a kép megjelenését (lásd a 1-9. ábrát).


SZÍNEK KEZELÉSE

33

Szürkeárnyalatos színmód Az ebben a formában feldolgozott képek a szürke 256 árnyalatát tartalmazzák, a tárolási mód alapján nyolcszor akkora helyet igényelnek, mint a vonalas képek. A fekete-fehér fényképet dolgozhatjuk fel ebben a színmódban, vagy a színes képeket a rajtuk végzett műveletek után erre a színmódra alakítjuk, ha a kiadvány, amelyben a kép szerepel nem tartalmaz színeket. A fekete-fehér nyomtatók is elvégzik az átalakítást, azonban így ez a folyamat ellenőrizhető és a képméret mintegy harmadára csökkenthető. A program a színes képek konvertálása folyamán a HSB színmodellből csak a fényerőjellemzőt tartja meg. Az átalakítást a Kép menü Színmód Szürkeárnyalatos parancsával végezzük. A színinformációk elvesztésére a program az átalakítás előtt figyelmeztet (legalábbis, ha nem jelöltük be korábban a figyelmeztető párbeszédpanel jelölőnégyzetét – lásd az 1-10. ábrát).

1-10. ábra A vonalas kép szürkeárnyalatosra alakításakor megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg, hogy milyen mértékben kicsinyítse a program a képet. Ha 1-től eltérő számot adunk meg, akkor a program a kicsinyítés mértékének megfelelő számú képpont helyett alkalmazza a szürke fokozatait.

Duplex színmód A kiadványszerkesztő és képfeldolgozó programok ritkán kezelik a duplex képeket. Alkalmazásuk a nyomdászatban terjedt el, segítségével növelhető az árnyalatterjedelem, illetve alapvetően egyszínes Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

34

SZÍNEK KEZELÉSE

kiadványoknál egy-két direkt (díszítő) szín használható, ami jelentősen emeli az egyszínes kiadványok „színvonalát”, ugyanakkor viszonylag kis többletköltséggel előállítható. Az átalakítást a Kép menü Színmód Duplex parancsával végezzük (lásd a 1-11. ábrát). Tárolási módjuk szerint ezek is 8 bites képek.

1-11. ábra A beállító párbeszédpanelen a Típus listában választjuk ki az alkalmazott festékek számát (Monotone – egy, Duotone – kettő, Tritone – három, Quadtone – négy). A lista alatti színválasztó mezőkbe kattintva újabb párbeszédpanelen választjuk ki a megfelelő színt (lásd az 1-12. ábrát). Az alapértelmezés szerint fekete első mező színe is lecserélhető. A pontos, szabványos színkönyvtárakon alapuló beállítás érdekében válasszuk az Adobe-féle pipettát a Szerkesztés/Beállítások Általános párbeszédpanelen. A színmezőbe kattintással megjelenített Adobe-féle színválasztó párbeszédpanel Pipetta nyomógombjával a színt komponenseiből előállító, színkeverő párbeszédpanelt jelenítjük meg (onnan az Egyedi nyomógombbal térhetünk vissza az elnevezett színeket tartalmazó párbeszédpanelre – a program úgyis kéri minden szín elnevezését). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

SZÍNEK KEZELÉSE

35

1-12. ábra A Duplex beállítások panel Nyomtatott színek gombjával a színek egymásra nyomásával keletkező színeket ellenőrizhetjük. A gomb melletti skála a festékek kevert színét mutatja (lásd az 1-13. ábrát).

1-13. ábra A színválasztó mező előtt egy görbe látszik. Ha erre kattintunk, beállítható az adott színhez tartozó árnyalat-visszaadás (lásd a 1-14. ábrát). A görbén kattintással helyezhetünk el irányítópontokat, amelyeket egérrel húzva módosítjuk a görbe alakját. A duplex képek RGB vagy CMYK színmódba alakításukkor is megőrzik színeiket, Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

36

SZÍNEK KEZELÉSE

ekkor azonban már az új színkeverésnek megfelelő műveleteket is végrehajthatjuk a képeken.

1-14. ábra A duplex beállításokat (.ado kiterjesztésű állományba) is elmenthetjük a Mentés nyomógombbal, hogy más képek beállításánál alkalmazhassuk ugyanezeket az értékeket. A korábbi elmentett jellemzőket a Betöltés nyomógombbal töltjük be. A pontos Pantone színek ideálisak a duplex színmód színeinek megadásához, tekintettel arra, hogy itt sok esetben előírásszerű színeket kell alkalmazni (például cégemblémánál).


SZÍNEK KEZELÉSE

37

Színpalettás színmód A Kép/Színmód Színpaletta paranccsal beállítható színpalettás képek 256 különféle szín tárolására és bemutatására alkalmasak, tárolási módjuk szerint ezek is 8 bitesek. Ilyen képeket elterjedten alkalmaznak az Interneten, illetve a weblapok tervezésénél. A szürkeárnyalatos képek pontosan átalakíthatók színpalettássá, hiszen szintén 256 különféle árnyalatot tartalmaznak, a valós színeket alkalmazó színmódokból viszont általában csak veszteség, illetve közelítések árán készíthetünk színpalettás képeket, ezért ilyenkor párbeszédpanelen kell megadnunk a végrehajtási szempontokat. A beállító párbeszédpanel Paletta listájában választhatunk a színpaletták közül (lásd a 1-15. ábrát). A Pontos lehetőséget akkor választhatjuk, ha 256 színnél kevesebbet tartalmaz a képünk. Ekkor a program a kép megjelenítéséhez szükséges színekből hozza létre az új palettát. A Rendszer (Mac OS) és Rendszer (Windows) listaelemek az adott operációs rendszerek alapértelmezés szerinti 256 színű palettáját alkalmazzák (ezt használják a 8 bites videokártyák is). A Web listaelem az Internetre szánt képek esetében fontos, mert olyan palettát használ, amelyet a legtöbb böngészőprogram felismer. Ilyenkor a színek száma szükség szerint szintén kevesebb lehet 256-nál (lásd az 1-16. ábrát).

1-15. ábra Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

38

SZÍNEK KEZELÉSE

1-16. ábra Az Egységes paletta a színeket egyenletesen osztja el a szükséges tartományban. A program ehhez az RGB csatornákon 6 egyenlő távolságban található szintet határoz meg, és ezek kombinációiból állítja elő a palettaszíneket. Az így keletkezett színek száma 8, 27, 64, 125 vagy 216 lehet. A Helyi, illetve Fő listaelemek az eredetihez hasonló, illetve általunk kiválasztott hangsúlyos színekből alkotják a palettaszíneket. A hangsúlyos, a palettában súlyozottan figyelembe vett színeket a Kényszerített listában választjuk ki. Az Egyedi paletta színeit színtábláról választjuk ki (lásd a 1-17. ábrát). Az egyedi színtábla az ismételt alkalmazás megkönnyítése érdekében .act kiterjesztésű állományba elmenthető és később betölthető. Ha korábban már választottunk Egyedi, Helyi vagy Fő beállítást, akkor az Előző palettabeállítással a korábbi színpalettához térhetünk vissza. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

SZÍNEK KEZELÉSE

39

1-17. ábra A Színek mezőben korlátozhatjuk a paletta színeit. Az Átlátszóság jelölőnégyzettel egy újabb, az átlátszóságot biztosító színnel bővítjük a palettát. Erre csak akkor van lehetőségünk, ha a paletta 256nál kevesebb színből áll. Az Árnyalás listában állítjuk be az árnyalás módját (nincs, szórt, minta, zaj – lásd az 1-18. ábrát). A Szórt árnyalásnál beállítható a Mennyiség is. A Pontos színek megőrzése jelölőnégyzet bejelölésével szórt árnyalásnál kivonjuk az árnyalás alól a képről a palettába átvett színeket.

1-18. ábra Az Egyedi paletta választása után megjelenő párbeszédpanel Táblázat listájában választjuk ki, milyen színtáblából kiindulva akarjuk a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

40

SZÍNEK KEZELÉSE

palettát szerkeszteni. Ez alapállapotban megegyezik a képből átvett színekkel. A párbeszédpanel pipettáját választva a képen kattintva jelölhetjük ki az átlátszó színt, egyébként a kép színeit tartalmazó egyes kockákra kattintva az adott színt cserélhetjük le egy általunk palettából választott vagy komponenseiből kikevert másik színre. Az egér gombjának nyomva tartása közben, húzással több színt is kiválaszthatunk, ekkor a színválasztó párbeszédpanelen az első és az utolsó kiválasztott szín helyére kerülő színt kell megadnunk, a többit a program automatikusan, a HSB színkör alapján a legrövidebb úton beállítja (lásd a 1-3. ábrát). A színpalettás színmódban használt színtábla utólag a Kép menü Színmód Színtáblázat parancsával módosítható. Itt ugyanazokat a fogásokat alkalmazhatjuk, mint az Egyedi paletta beállításánál.


SZÍNEK KEZELÉSE

41

A Fekete test tábla betöltésével egy fizikai fekete test izzási színei színeiből választhatunk, a Szürkeárnyalatos tábla 256 különböző szürke árnyalatot, a Színkép a színskála színeit, a Rendszer táblák a Windows és a Mac OS operációs rendszerek standard palettaszíneit töltik be (lásd az 1-19. ábrát).

RGB színmód Ez a színmód a képfeldolgozó programok alapértelmezés szerinti színmódja. A monitorok az additív színkeveréssel a Red, Green, Blue alapszínekből állítják elő a képet. Mindegyik komponens 256féle különböző állapotot vehet fel. Egyes képernyő felbontásoknál nem jeleníthető meg az így elméletileg előállítható több mint 16 777 216 szín, így lehet, hogy 65 536 vagy 256 színű megjelenítésre kényszerülünk, azonban ez a kép valódi színeit nem érinti.

CMYK színmód Ez a színmód valódi színezetű képeket szubtraktív elven állít elő a négy alapszínből (Cyan, Magenta, Yellow, blacK – cián, bíbor, sárga, fekete). Az így elméletileg előállítható színek száma közel 4,3 milliárd, azonban ebből sok szín azonosnak tekinthető. Alkalmazása a nyomdászat szempontjából fontos, hiszen a nyomdában ezt a négy színt alkalmazzák általában a színes kiadványok előállításához. Általában az RGB színmódban dolgozunk, amelynek végtermékét alakítjuk át a CMYK színmódnak megfelelően. Ha munkánk során is ellenőriznénk a kép megjelenését a CMYK színmódban, akkor a kép esetleges veszteséges átalakítása helyett válasszuk az Ablak menü RendezésÚj ablak a … tif számára parancsát, majd az új nézethez rendeljük a CMYK színmódot. Ezután továbbra is az RGB nézetben dolgozunk, de minden változás megjelenik a CMYK színmódú nézetben is. A Nézet menü Színkorlát figyelmeztetés parancsa, illetve a Shift+Ctrl+Y billentyűkombináció segítségével bekapcsolhatjuk a színkorláton túli, CMYK színkeveréssel pontosan nem előállítható Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

42

SZÍNEK KEZELÉSE

színek kiemelését (lásd az 1-20. ábrát). Ezt alapállapotban szürke színnel jelzi a program a képen, de a Szerkesztés/BeállításokÁtlátszóság és színkorlát (Színtartomány) párbeszédpanelen helyette másik színt, illetve átlátszóságot is beállíthatunk.

1-20. ábra Mindez nem érinti a nyomtatáskor megjelenő színeket. Természetesen a pontosan nem előállítható szín csak az eredeti nem színhű visszaadását jelenti, a kinyomtatott képen a szín közelítése jelenik meg, nem a fehér szín!

CIE Lab színmód A CIE (Commission Internationale de l'Eclairage) 1976-tól használt Lab három komponenst (Ligthness – fényesség, a – bíbor és zöld közötti átmenet, b – kék és sárga közötti átmenet) tartalmazó színrendszere elméletileg alkalmazza az RGB és a CMYK színmodellek teljes színtartományát. Eszközfüggetlensége miatt ezt a színmódot beépítették a Postscript level 2 nyelvbe is. Ebbe a színmódba az RGB és a CMYK színmódot használó képeket alakíthatjuk át. A Kép menü Színmód Lab parancsával végrehajtott átalakítást célszerűen alkalmazhatjuk arra, hogy az RGB vagy CMYK képek színinformációinak változatlanul hagyása mellett csak a fényerő csatornát módosítsuk.


SZÍNEK KEZELÉSE

43

Többcsatornás színmód A Kép menü Színmód Többcsatornás parancsával szürkeárnyalatos, RGB, CMYK, Lab színmódból konvertálhatunk képeket. Ebben a színmódban tetszőleges számú színcsatorna jelenhet meg. Az RGB színmódból törölt zöld színcsatorna hatására a program automatikusan többcsatornás színmódba vált, itt cián és bíbor csatorna marad, a vörös törlésével bíbor és sárga marad, a zöld törlése viszont a cián és sárga színcsatornát eredményezi a többcsatornás színmódban. E színmódnak nincs igazán nagy jelentősége.


44

A KÉP KORREKCIÓJA

A KÉP KORREKCIÓJA A képek korrekcióját a nyomdai előkészítés során, illetve az online célra készülő képek esetében az eredetin tapasztalható hiányosságok megszüntetése, esetleg különleges képi hatásokkal a mondanivaló hangsúlyozása érdekében végezzük. A szín- és tónuskorrekcióval a lényeges elemek hangsúlyozása és az árnyalati terjedelem lehetséges legjobb megőrzése mellett, az alkalmazási cél figyelembe vételével javítjuk a képet. A színkorrekció célja emellett a színhűség biztosítása is. A képek színmanipulációjára és korrekciójára számos egyszerű és összetett parancsot találunk a Photoshopban, e parancsokat a Kép/Korrekciók almenüben találjuk.

A kép elemzése A színkorrekció végrehajtása előtt érdemes elemezni a képet. Ehhez megfelelő eszközt biztosít a Photoshop CS2 Ablak menüjének Hisztogram parancsa, amellyel megjelenített palettán jól elkülöníthetjük a világos, közép és sötét tónusú képeket (lásd a 2-1. ábrát).

2-1. ábra Már a bevezetőben említettük, hogy a hisztogram a kép fényességeloszlásáról tájékoztat a kép legsötétebb – fekete pont – és legvilágosabb – fehér pont – része között. A korábbi párbeszédpanellel Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

45

szemben most palettán jelenik meg a hisztogram. Ennek Tömör nézetét mutatjuk be a 2-1., Bővített nézetét a B-3., Összes csatorna nézetét a 2-2. ábrán. A nézetek között a paletta gombjával megjeleníthető menüjéből választhatunk.

2-2. ábra Tömör és Összes csatorna nézetben a palettamenüben választhatjuk a Statisztika megjelenítése és a Színes csatornák megjelenítése funkciókat is. Ez utóbbi esetben az egyes csatornák hisztogramjai a jobb elkülöníthetőség érdekében a csatorna színével azonos színnel jelennek meg (lásd a 2-2. ábrát). A paletta Forrás listájában választhatjuk a Teljes kép vagy a Kijelölt réteg csatornáinak bemutatását is. Ez utóbbi esetben az aktuális réteget elemezhetjük. A hisztogram bemutatja a kép pixeleinek fényerő szerinti eloszlását. A görbe vízszintes tengelye a fényerő értékeit tartalmazza 0-tól Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

46

A KÉP KORREKCIÓJA

255-ig, a függőleges tengelyen a fényerőt ábrázolják, azaz ebbe az irányba az adott fényerejű pixelek számával arányos hosszúságú vonalat húz a program. Így ebből a diagramból megállapítható a világos, a közép és a sötét tónus (lásd a 2-2. és a 2-3. ábrát). Eredeti, részletszegény kép Javított részletgazdag kép Eredeti, alacsony kontrasztú kép Kontrasztjavított kép Eredeti, világos tónusú, túlexponált kép Javítva a csúcsfény beállításával Eredeti, sötét tónusú, alulexponált kép Javítva a mélyárnyék beállításával

2-3. ábra A Hisztogram paletta Csatorna listájában választunk csatornát. A Fényesség csatorna a többi csatorna összegét mutatja. Az Átlag mező a kép átlagos, darabszámok szerint súlyozott fényerejét mutatja. A Szórás mezőben a fényerőértékek szabványos szórása jelenik meg, a Középérték mezőben kijelzett érték alatt és felett ugyanannyi pixel található. A Pixelek mező az összes pixel számát tartalmazza. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

47

A paletta jobb oldali részén akkor jelennek meg adatok, ha a kurzort a hisztogram fölé mozgatjuk. Ekkor a Szint mező az aktuális fényerőértéket, a Számlálás az aktuális fényerővel jellemezhető pixelek számát, a Százalékos az aktuális fényerőértéknél sötétebb pixelek összeshez viszonyított arányát, a Gyorsítótár szint a lemeztár szintjét jelzi ki. Az egér húzásával a hisztogramon tartományt jelölhetünk ki, ilyenkor az információk a kijelölt részre vonatkoznak. Ha a képen előzetesen kiválasztottunk egy részletet, akkor az adatok e képrészlet jellemzőit mutatják (lágy peremű kiválasztásnál a félig kiválasztott pixelekig tart a vizsgálat). Ha a Fényesség csatornát választjuk, akkor a hisztogram vízszintes tengelyén balról jobbra haladva megjelenik a teljes szürkeskála. A koordinátarendszer bal oldali kezdőpontjában találjuk a legsötétebb szürkét, azaz a feketét. A skála a legvilágosabb szürkéig, azaz a fehérpontig tart. A teljes szürkeskála közepén jelenik meg a középszürke. A függőleges tengely az adott szürkeárnyalat előfordulásának gyakoriságát mutatja, vagyis hogy hány pixel felel meg az adott szürketónusnak. Kiemelkedő csúcs jelzi a hisztogramban, ha sok pixel tartozik az adott szürkeárnyalathoz, bemélyedés mutatja, ha kevés. A hisztogramban akár szakadás is előfordulhat, ha egy adott árnyalat hiányzik. A program az ily módon kiszámolt értékeket az ablakméretnek megfelelően nagyítja, vagyis normálja a grafikont. Ennek köszönhetően a grafikon mindig relatív értékeket mutat, – ami az összehasonlításhoz éppen elegendő – az abszolút számokat pedig akkor kapjuk meg, ha a fentiek szerint a kurzort a hisztogram fölé mozgatjuk. Az RGB csatornák hisztogramjainak elemzésével kideríthető a rossz fehéregyensúly beállítás, valamint az egyes színcsatornák torzulásai. Ezeket az információkat felhasználva alkalmazhatjuk a pontos színszűrést, hogy színhelyes képet kapjunk. A „művészi” hatás, kiemelés, mondanivaló hangsúlyozása érdekében alkalmazott színes szűrők természetesen másféle megfontolásból kerülnek a képre. A felvételi szűrő és a fehéregyensúly állításának hatása is az RGB csatorna kompozit hisztogramján ellenőrizhető. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

48

A KÉP KORREKCIÓJA

A jól exponált kép A jól exponált kép hisztogramja a feketepontnál, vagy attól jobbra kezdődően jelenik meg, majd a hisztogram burkológörbéje a fehérpontig belesimul a vízszintes tengelybe (lásd a 2-4. ábrát). Ez annyit jelent, hogy a fotózásnál kihasználtuk a film vagy a CCD teljes dinamikus tartományát, ekkor legnagyobb az árnyalatfelbontás.

2-4. ábra

Alulexponált kép Az alulexponált kép legfőbb jellegzetessége, hogy hisztogramja magasan a bal oldali tengelyen indul (lásd a 2-5. ábrát).


A KÉP KORREKCIÓJA

49

Ez jelzi, hogy a szükségesnél kevesebb fény került a CCD-re, így a normális lefutású sűrűségdiagram csúcsától balra lévő képpontok információi elvesztek, hiszen a hisztogram bal oldala a feketepont helye, aminél nincsen sötétebb árnyalat, így az elméletben tőle balra kerülők szintén a feketepontban találhatók. Az elveszett („besült”) információ semmilyen módon nem pótolható. Világosíthatjuk ugyan a képet, de ezzel az eredeti, valóságos árnyalatterjedelmet nem kapjuk vissza. A valós felvételi helyzetben ilyenkor növelni kell a rekesznyílást (kisebb rekeszértéket kell használni), vagy hosszabbítani kell az expozíciós időt.

Túlexponált kép A túlexponált képre az a jellemző, hogy hisztogramja a fehérpont előtt, magasan ér véget, nem símul a vízszintes tengelybe (lásd a 26. ábrát). Mintha az alulexponált helyzetet tükröznénk a hisztogram tengelyére.

2-6. ábra A túlexponált képen is információt vesztünk, azaz mivel a fehérpontnál fényesebb árnyalatok nem lehetnek, ezek mind a fehérpontba kerülnek („beégnek”). A kép sötétítése sem segít, az eredeti árnyalatgazdagságot nem kaphatjuk vissza. A valós felvételi helyzetben ilyenkor csökkenteni kell a rekesznyílást (nagyobb rekeszértéket kell használni), vagy rövidíteni kell az expozíciós időt. A kép tartalmát is vegyük figyelembe az elemzés során (különösen a színes csatornáknál). A sok világos árnyalatot tartalmazó kéDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

50

A KÉP KORREKCIÓJA

pek természetszerűleg jobbra tolódott, a sok sötétebb árnyalattal rendelkezők viszont az alulexponált képekhez hasonlóan kissé balra tolódott hisztogrammal rendelkeznek.

Szűrővel korrigálható színtorzulások Ha rosszul állítottuk be a fehéregyensúlyt, vagy a színhelyes fotózást kizáró felvételi környezetben (műfény, különleges természeti jelenségek, magashegységi helyszín) készítettük a képet, akkor megfigyelhető, hogy a színcsatornák hisztogramjai elcsúsznak egymástól (lásd a 2-7. ábrát).


A KÉP KORREKCIÓJA

51

Ilyenkor használunk felvételi színkorrekciós szűrőt, illetve egyedileg állítjuk be a fehéregyensúlyt. Ez a jelenség viszonylag jó hatásfokkal korrigálható a Kép menü Korrekciók Szintek parancsával. Itt a színcsatornák torzulása egyenként korrigálható. Végül megjegyezzük, hogy a képen alkalmazott sok grafikai elem, esetleg a teljes kép grafikus megvalósítása esetén a hisztogram „szálkássá” válik. Ilyenkor a hisztogramból kiemelkedő tüskék, oszlopok az alkalmazott néhány színt jelzik (lásd a 2-8. ábrát).

2-8. ábra

Csúcsfény megkeresése A csúcsfény a kép legvilágosabb részein jelenik meg. Kiválaszthatjuk a kép megfigyelésével, az Információ paletta kijelzését is szemmel tartva vagy a Kép menü Korrekciók Határérték parancsával (lásd a 2-9. ábrát). A Határérték párbeszédpanel csúszkáját jobbra mozgatva – az Előnézet jelölőnégyzet kiválasztása mellett – a képen kirajzolódik a legvilágosabb rész (pontosabban feketeként eltűnik minden, a Határérték szintje mezőben kijelzett fényerőnél kisebb fényerejű pixel, a nagyobb fényerejű képpontok viszont fehérként jelennek meg). Az Információ palettán olvashatjuk a részre vonatkozó jellemzőket, ha az egérkurzort a képen e rész fölé mozgatjuk.


52

A KÉP KORREKCIÓJA

2-9. ábra

Színmanipulációk Ez a néhány parancs gyorsan elér olyan hatásokat, amelyeket más parancsokkal sokkal nehezebben érhetnénk el. Segítségükkel a képnek különleges megjelenést biztosíthatunk, a kép minőségét, részletességét önmagukban nem javítják, sőt olykor kifejezetten rontják. E csoportba tartoznak a Kép menü Korrekciók almenüjének alján, a Változatok felett található parancsok, mint Negatív, Kiegyenlítés, Határérték, Keményítés.

A kép invertálása A kép invertálásával a fotónegatívból pozitívat készíthetünk, és fordítva. A kép invertálására a Kép menü Korrekciók Negatív parancsot, vagy a Ctrl+I billentyűkombinációt alkalmazzuk. E parancs igen egyszerű algoritmussal dolgozik (255-ből kivonja a fényerő eredeti értékét), így könnyen visszaállítható az eredeti állapot. Ez egyetlen más színkorrekciós parancsról nem mondható el. Az invertálás az összes színcsatornára vonatkozik és egészen eltérő eredményeket ad a különféle színmódokban. Érdemes lehet Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

53

ezért az invertálást csatornánként végezni, esetleg a CMYk módban kivonni alóla a fekete csatornát (lásd a 2-10. ábrát). A CMYK színmód összes csatornáját alkalmazó invertálásnál az eredmény besötétedésének az az oka, hogy a fekete csatornában kevés sötét, viszont sok világos árnyalat található.

2-10. ábra A képolvasóval (szkennerrel) beolvasott fotónegatív tökéletes pozitív képpé alakításához szükséges a narancsszínű fátyol eltüntetése is, amelyet a Korrekciók Változatok paranccsal érhetünk el. Helyette invertálhatjuk a képet a Szintek paranccsal (lásd később). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

54

A KÉP KORREKCIÓJA

Kiegyenlítés A pixelek fényerő jellemzőit a fényerőskála teljes terjedelmében egyenletesen és arányosan változtatja meg a Kép menü Korrekciók Kiegyenlítés parancsa, amely jó szolgálatot tehet sötéten szkennelt, vagy kissé alulexponált képek világosítására (lásd a 2-11. ábrát). A program a legsötétebb képpontot feketével, a legvilágosabbat fehérrel helyettesíti, a többi pixel fényerejét arányosan módosítja. Ez a „nagyvonalú” működés az eljárás hátránya is. Az előre nem látható, hogy a legvilágosabb és legsötétebb részt melyik csatornán találja meg.

2-11. ábra A különböző képekre eltérő hatású, pontosan nem beállítható működésű funkció akkor is különböző eredményeket szolgáltat, ha a parancs kiadása előtt kijelöltük a kép egy részletét. Ha a parancs kiadása előtt kijelöltünk egy képrészletet, akkor párbeszédpanel jelenik meg, amelynek Csak a kijelölt terület kiDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

55

egyenlítése választókapcsolójával a kiválasztott részre korlátozhatjuk az átalakítást, az Egész kép kiegyenlítése a kijelölt terület alapján választókapcsolóval pedig a teljes képet átalakítjuk, de a legsötétebb és a legvilágosabb részeket a kijelölt részlet alapján veszi figyelembe (lásd a 2-12. ábrát). Így a kijelölés legvilágosabb pontjánál világosabb pixelek fehérek, a kijelölés legsötétebb pontjánál sötétebb képpontok feketék lesznek.

2-12. ábra A teljes képre vonatkozó automatikus színkorrekció céljára inkább a Kép menü Korrekciók Automatikus szintbeállítás parancsát, illetve a Ctrl+Shift+L billentyűkombinációt, valamint az új Korrekciók Árnyékos/Világos részek parancsot alkalmazzuk.

Keményítés A Kép menü Korrekciók Keményítés parancsával a pixelek árnyalat tulajdonságait korlátozzuk, vagyis a kijelölt terület vagy a teljes kép pontjait fényerő alapján a megadott számú kategóriába soroljuk (lásd a 2-13. ábrát). A párbeszédpanel Árnyalatok mezőjében adjuk meg a kijelölt területen, vagy az egész képen érvényesülő fényerőérték szintek számát. Legalább két szintet kell megadnunk, a maximális érték 255. Ez utóbbi esetben nem lesz változás, viszont minél kisebb számot adunk meg, a hatás annál erőteljesebb.


56

A KÉP KORREKCIÓJA

A keményítés a kontraszt fokozásával jár. A kontraszt fokozását a túl lágy képeken alkalmazzuk (ilyeneknél a hisztogram a lehetséges dinamikus tartománynak csak egy kis részét használja ki).

2-13. ábra RGB színmódban a korlátozás csatornánként értendő. Az átalakítás hasznos lehet pixeles képek vektorossá alakítása előtt. Ezt olyan programokkal végezhetjük, mint az Adobe Streamline, az Adobe Illustrator CS2 vagy a konkurens Corel Trace.

Határérték A vektorossá átalakított képekhez, illetve a keményítéshez hasonlóan módosítja a képet a Kép menü Korrekciók Határérték parancsa (lásd a 2-14. ábrát).


A KÉP KORREKCIÓJA

57

Itt a program azonban csak két fényerő szintet különít el. Az eredmény nem bitmap színmódban jelenik meg, hanem marad a korábbi színmód. A beállító párbeszédpanelen megjelenik a kép vagy a kiválasztott részlet hisztogramja. A hisztogram alatti csúszkával vagy a Határérték szintje mezőbe írt 0-255 közötti számmal adjuk meg azt a fényerőértéket, amely alatt feketévé, felette fehérré változnak a pixelek. Így tehát a vektoros átalakítás előtt olyan vonalas képet hozhatunk létre, amelynél nem az automatikus 50% a határérték.

Egyszerű színkorrekciók Az egyszerű vagy gyors színkorrekciók a kép teljes egészére vonatkoznak és a kép gyorsjavítására szolgálnak. Sokak szerint kevés hasznuk van, másoknak (általában a kezdőknek) igazán előnyösnek tűnhetnek a kevés beállítási lehetőségnek köszönhetően. E csoportba tartoznak a Kép menü Korrekciók almenüjének felső részén található parancsok (a Szintek, Gradációs görbék, Színegyensúly kivételével, melyek igazán használható összetett parancsok). E parancsokat inkább csak RGB színmódban használjuk.

Egyszerű expozíció-korrekció A kis mértékben alul- vagy túlexponált képeknél az expozíció utólagos javítását az új Kép/ Korrekciók Expozíció paranccsal végezzük (lásd a B-2. ábrát). Az erősebben félreexponált képeken ez a módszer sem segít, hiszen ami információ a beégés, besülés miatt elveszett, itt sem születik újjá. A paranccsal megjelenített párbeszédpanelen könnyen világosíthatjuk, illetve sötétíthetjük a képet, mintha csak a fényképezőgépen állítanánk az expozíciós időt. A beállítás elmenthető, hogy a legközelebbi, hasonló okokból, „módszeresen” elrontott kép egyformán javítható legyen. A párbeszédpanelen az Expozíció és Eltolás csúszkával durván beavatkozunk a képbe, sokkal szerencsésebb, ha a három pipettával választjuk ki a fekete (legsötétebb), szürke (átlagos, középső érték), illetve fehérpontot (legvilágosabb részt). A pipettával megadott három pont alapján a program automatikusan Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

58

A KÉP KORREKCIÓJA

igazítja el a fényerő értékeket. Ezen a teljes hisztogram jobbra-balra mozgatásával finoman módosíthatunk, melyet a Gamma csúszkával, illetve a mező beállításával végzünk. A művelet tehát hasonlít a szintek automatikus kiegyenlítésére, de itt a szélső és átlagos pontokat mi határozzuk meg.

Szintek kiegyenlítése A szintek kiegyenlítése alatt a csúcsfényű és a mélyárnyékos részek beállítását értjük. A fényerősség szinteket automatikusan állítjuk be a Kép menü Korrekciók Automatikus szintbeállítás parancsával vagy a Shift+Ctrl+L billentyűkombinációval (lásd a 2-15. ábrát).

2-15. ábra A program ekkor megkeresi a képen, vagy annak kijelölt részén minden csatorna legsötétebb és legvilágosabb pontját, majd a köztük lévő tartományt egyenletesen felosztja, illetve a középtónust középre illeszti. A szélsőséges értékek torzító hatásának elkerülése érdekében a program a hisztogram alsó és felső fél százalékára eső pixelekkel nem számol. Ez és más paraméterek is befolyásolhatók a kézi beállítással (lásd a Szintek pontosabb kiegyenlítése című részt). Az automatikus működés sokszor eltérítheti a színeket a természetes hatástól. Ilyenkor CMYK színmódban a fekete csatorna túlhangsúlyozásra kerül, de más színmódokban is előnytelen az összes csatorna egységes módosítása. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

59

Automatikus kontraszt Említettük, hogy a lágy képek hisztogramja a lehetséges dinamikus tartománynak csak egy kis részét használja ki, ezzel szemben a túl kemény, kontrasztos képek hisztogramja széthúzódik. Könnyen lehet, hogy mindezt az expozíciókorrekcióval magunk okozzuk. A felvételi helyen a lágyítás eszköze a vakus vagy derítőlapos derítés, tájfelvételeknél a megfelelő napszak kiválasztása. A kontraszt fokozása könnyebben megoldható a képfeldolgozó programokkal. A kissé homályos, szürke, jellegtelen képek javíthatók a kontraszt fokozásával. A kontraszt növelésével csökken a képen a szürkeárnyalatok száma, a sötét részletek sötétebbek, a világosak világosabbak lesznek. A teljes képen végezve viszonylag elfogadható, gyors megoldást nyújt a Kép menü Korrekciók Automatikus kontraszt parancsa, illetve a Ctrl+Alt+Shift+L billentyűkombináció, azonban ha csak egy kijelölt részleten szeretnénk javítani, akkor a kijelölés előtt mindenképpen állítsuk be a Lágy perem mezőt (5-10 pixelre), hogy ne kapjunk éles határt az eredeti és az átalakított részek között (lásd a 2-16. ábrát).

2-16. ábra

Automatikus szín A Photoshop 7-ben jelent meg az automatikus színbeállítás lehetősége, amely sokak tetszését elnyerte. A Görbék párbeszédpanel Auto nyomógombjával vagy a Kép menü Korrekciók AutomatiDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

60

A KÉP KORREKCIÓJA

kus szín paranccsal, illetve a Ctrl+Shift+B billentyűkombinációval végezzük el az automatikus színjavítást. Ez utóbbi parancsok alapértelmezés szerint a semleges középtónusokat is igazítják, ami a beállító párbeszédpanelen kikapcsolható. A Korrekciók Gradációs görbék parancsával megjelenített párbeszédpanelen határozhatjuk meg az automatikus működés módját. Az Opciók nyomógombbal megjelenített párbeszédpanel Mentés alapértelmezettként jelölőnégyzetével menthetjük el a beállításokat az automatikus színjavítás számára (lásd a 2-19. ábrát).

2-17. ábra A hatás az automatikus kontrasztbeállításhoz hasonló, könnyen eltérhetünk a természetes színektől (lásd a 2-17. ábrát).

Csúcsfény-mélyárnyék kiegyenlítés A szélsőséges megvilágítású, azaz alul- és túlexponált részeket egyaránt tartalmazó képek javításának gyors eszköze a Korrekciók Árnyékos/Világos részek parancs. Ezzel különösen jó hatásfokkal javíthatók az ellenfényben készített képek. Töltsük be például, a Szigetlakó lány.tif mitaállományt. A kislány háttal áll a fénynek, a háttér kissé túl-, az előtér alulexponált. Ezt javítsuk ki a Korrekciók Árnyékos/Világos részek paranccsal (lásd a 2-18. ábrát). Először a párbeszédpanel felső része jelenik meg, az alapértelmezett beállításokkal. Ha bejelöljük az Előkép jelölőnégyzetet, akkor a hatás azonnal látszik. A képjavító hatás finomításához jelöljük be a További beállítások megjelenítése négyDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

61

zetet is, ekkor megjelenik a párbeszédpanel alsó része is. Itt adjuk meg a középtónus kontrasztját és a színeket is élénkíthetjük a Színjavítás mezőben.

2-18. ábra Az Árnyalat szélessége mezőkkel az árnyalati terjedelem csökkenthető-növelhető, így a kép lágyítható vagy keményíthető. A Mérték mezőkkel az árnyékok vagy csúcsfények fokozhatók, csökkenthetők, ezzel az alul vagy túlexpozíciót némileg javíthatjuk. Figyeljük meg, hogy a csúszkák mozgatása hogyan változtatja meg a hisztogram lefutását. A Színjavítás mezőben az árnyékos és a világos részekre egyaránt ható, az érték fokozásával az árnyalatterjedelmet kissé csökkentő színmódosítást tehetünk. A Középtónus kontraszt mezővel a legdrasztikusabb beavatkozást hajthatjuk végre. Szélsőséges esetben a kontraszt szépen növelhető, de ha ezt a csúcsfények árnyalatszélességének együttes növelésével kombináljuk, akkor az árnyalatterjedelem jelentősen csökken, a kép világos részei „beégnek”. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

62

A KÉP KORREKCIÓJA

A beállításokat későbbi használat számára .shh fájlban elmenthetjük a Mentés gombra kattintva. Az elmentett beállításokat a Betöltés gombbal alkalmazhatjuk. A Mentés alapértelmezettként gombbal az aktuális beállításokat úgy tároljuk, hogy az Árnyékos/Világos részek parancs legközelebbi kiadásakor automatikusan érvényesüljenek. A gyári értékek visszaállításához tartsuk nyomva a Shift billentyűt, így kattintsunk a nyomógombra, melynek a felirata ilyenkor: Alapértelmezések visszaállítása. Hasonló javításra is használható a Gradációs görbék parancs is, de az több szakértelmet, gyakorlatot kíván.

Összetett színkorrekciók Az összetett korrekciókkal teljes értékű színjavítást érhetünk el. A következő eljárások kézi beállítási lehetőségekkel rendelkeznek, amelyekkel ugyan szintén elérhetünk drasztikus, akár rossz, szeszélyes hatásokat, azonban az automatikus működéssel szemben az ilyen hatásokat vissza is foghatjuk. Általában jellemző, hogy a műveleteket akár csatornánként is végrehajthatjuk. A helyes beavatkozás megkeresése során mindenképpen próbáljuk ki a módosítást a különböző csatornákon.

Szintek pontosabb kiegyenlítése Az Automatikus szintbeállítás parancshoz képest több paraméter befolyásolásával végezhetjük a csúcsfényű és a mélyárnyékos részek beállítását a kézi beállítással. A Kép menü Korrekció Szintek parancsával vagy a Ctrl+L billentyűkombinációval saját paraméterezéssel egyenlíthetjük ki a túl sötét és világos részekkel rendelkező képeket (lásd a 2-19. ábrát). Levághatjuk a szélsőséges megvilágítású szinteket úgy, hogy azokat az átlagoshoz közelítjük. A beállításokat a CMYK vagy az RGB színmodell csatornáira külön-külön is elvégezhetjük. A hisztogram a kép árnyalatainak arányát szemlélteti, az oszlopok magassága az adott színárnyalat mennyiségével arányos. A jól exponált képek esetében a hisztogram csúcspontja a tartomány közepe körül található. Ha a csúcspont a bal oldalhoz, azaz a feketéDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

63

hez közel helyezkedik el, akkor a kép alulexponált. Ekkor a kép fényerejét, kontrasztját kell módosítanunk parancsával. A túlexponált képek jellemzője, hogy a hisztogram csúcspontja a jobb oldalhoz, azaz a fehérhez közel található. Az ilyen képeken általában nem nagyon lehet segíteni. A csúszkák mozgatásával igazából azokon a képeken javíthatunk, amelyek hisztogramja több csúcspontot mutat.

2-19. ábra A párbeszédpanel három pipettájával adjuk meg, hogy a pipettával a mintaablakban vagy a dokumentumban a bemeneti vagy a kimepipettával a legneti szintek beállításához veszünk fel mintát. A pipettával a középtónus, a pipettásötétebb, mélyárnyék, a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

64

A KÉP KORREKCIÓJA

val a legvilágosabb csúcsfényes részek kijelöléséhez vehetünk fel színmintát a dokumentum egy pixelére kattintva. Szerencsés, ha a csúcsfény megadásánál valamely semleges területen lévő legvilágosabb képpontot választjuk ki, mert így elkerülhetjük a részletek elvesztését és a kép színeltolódását. Ha ilyen már van a képen, akkor a semleges színnel javítható. Így az automatikus csúcsfény és mélyárnyék megkeresése helyett mi jelöljük ki ezeket a szinteket. A nyomdai feldolgozáshoz jobban illeszkedő módszer, ha pontosan beállítjuk e szintek komponenseit. Ehhez kattintsunk a párbeszédpanelen a megfelelő pipettára, majd a színválasztó párbeszédpanelen adjuk meg az összetevők értékeit. 0% értékeket ne adjunk meg a semleges fehérnél sem, mert akkor az összes részlet eltűnik e tartomány közeléből. E helyett az 5% cián, 3% bíbor és sárga, 0% fekete célérték feletti értékeket állítsunk be. Sötétebb papírnál növeljük az értékeket. A legsötétebb rész célértéke pedig a 65% cián, 53% bíbor, 51% sárga, 95% fekete legyen. A program a célértékek beállítása után a komponensekkel beállított értékeket felelteti meg a kép legsötétebb és legvilágosabb pontjának. Ezeket megadhatjuk a párbeszédpanel csúszkáival vagy a mezőkbe írva is (ekkor azonban a színeltolódás megmarad, amelyen a csatornák egyenkénti módosításával változtathatunk). A legsötétebbnek kijelöltnél sötétebb képpontok a besötétednek (esetleg a feketéig), a legvilágosabbnak kijelöltnél világosabb képpontok kifehérednek. Mindkét esetben értékes részleteket veszíthetünk el, ezért fontos a megfelelő csúcsfényes, illetve mélyárnyékos pont kiválasztása. A párbeszédpanel alsó részén lévő Kimeneti szintek mezőivel és csúszkáival a kimeneti tartomány szűkíthető, aminek következtében a kép kontrasztossága csökken, a kép fakul. Hacsak nem éppen ez a célunk (például szövegnyomat mögött hátteret jelezni), akkor ne szűkítsünk. Az automatikus szintkiegyenlítésnek felel meg a párbeszédpanel Auto nyomógombja. Ez azonban figyelembe veszi a fentebb módon beállított célértékeket is. Az Opciók nyomógombbal beállíthatjuk az automatikus szintkiegyenlítésnél figyelmen kívül hagyandó alsó (Árnyékok) és felső (Csúcsfények) tartományt is (lásd a 2-20. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

65

Most a CS2 változatban választhatunk számítási algoritmust is. Az alapértelmezett Csatornánként javított kontraszt a legkíméletesebb beavatkozás, mely egymástól függetlenül vágja le a csatornákat. Ez felel meg az Automatikus szintek parancsnak. Ehhez a Célszínek és vágás csoport beállításait alapértelmezettként elmenthetjük a jelölőnégyzet kiválasztásával. A csoportban beállíthatjuk a legsötétebb és legvilágosabb részek levágását. Az ebbe a tartományba eső képpontok fényerő szintjei a árnyékoknál a levágás feletti, illetve csúcsfényeknél a levágás alatti első képponttal egyeznek majd meg.

2-20. ábra A Javított monokróm kontraszt a csatornákat egyformán vágja le, ezzel a kontraszt a szín megtartásával növelhető. Ez felel meg az Automatikus kontraszt parancsnak. A Sötét és világos színek keresése módszernél a program megkeresi az árnyékként és csúcsfényként alkalmazható sötét és világos színt. Ez felel meg az Automatikus szín parancsnak. Az Alt billentyű lenyomásakor a Szintek, illetve az opciós párbeszédpanel Mégse nyomógombja Visszaállításra változik, amellyel az eredeti beállításokhoz térhetünk vissza.


66

A KÉP KORREKCIÓJA

Középtónus beállítása A tónustérképet, vagyis a képek középtónusát színösszetevőnként módosíthatjuk a Kép menü Korrekciók Gradációs görbék parancsával, illetve a Ctrl+M billentyűkombinációval (lásd a 2-21. ábrát). Színcsatornánként szabályozhatjuk a kép fényerejét, kontrasztját, a színek intenzitását, az RGB és CMYK komponensek arányát. A görbe lefutását szabályozhatjuk a görbe pontjainak elhúzásával. Az Alt billentyű lenyomása mellett a görbére kattintva a rácsháló beosztása finomabbá válik.

2-21. ábra A görbe bal oldali részén itt is a sötét, a jobb oldali részen a világos színek helyezkednek el, mindegy, hogy melyik RGB csatornát vizsgáljuk. Ha mindhárom színösszetevőben a bal oldalon alapvonali értéket adunk meg, akkor a fekete színt állítjuk be, ha a jobb oldalon színösszetevőnként a maximális értékeket adjuk meg, akkor a fehér színt állítjuk elő. Az eredeti görbe egyeneshez közeli vonallal átlósan fut. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

67

A KÉP KORREKCIÓJA

Az egyes színösszetevők arányainak módosításával, vagyis az egyes, listában kiválasztott színcsatornáknak megfelelő görbék elhúzásával, a csúcsfény, középtónus és árnyék arányok módosításával nagyon finoman állíthatjuk be a képet, hangsúlyozhatjuk a részleteket. A görbe eredetileg 45 fokos egyenes. Ebben a helyzetben a bemeneti és a kimeneti értékek megegyeznek (a bemeneti értékeket a vízszintes, a kimenetieket a függőleges tengely, a sarokpontok a mélyárnyékos és a csúcsfényes részt jelölik, de ez megcserélhető a diagram alatti kettős nyílra kattintva). A görbét meredekebbre állítva nő a kontraszt, élénkebbek lesznek a színek. A középtónust eredeti helyéről felfelé mozgatva a világosabb, lefelé mozgatva a sötétebb részleteket hozhatjuk elő. Az előbbi esetben a világosabb részek sötétebbek lesznek, az utóbbiban a sötétebbek világosabbakká válnak. A pipettákra kattintva itt is beállíthatjuk a pontos célértékeket. Az Auto és az Opciók nyomógombok a Szintek párbeszédpanelnél ismertetettek szerint működnek. Az Opciók nyomógombbal állíthatjuk be az automatikus színjavítás tulajdonságait (lásd a 2-20. ábrát). A Görbék párbeszédpanel Auto nyomógombjával vagy a Kép menü Korrekciók Automatikus szín paranccsal, illetve a Ctrl+Shift+B billentyűkombinációval végezzük el az automatikus színjavítást. Ez utóbbi parancsok alapértelmezés szerint a semleges középtónusokat is igazítják, ami a beállító párbeszédpanelen kikapcsolható. A Mentés alapértelmezettként jelölőnégyzettel viszont új, a beállítások szerinti működést határozhatunk meg az automatikus színjavítás számára. Az ikon lenyomása után húzással módosíthatjuk a görbe lefutását. A görbére kattintva legfeljebb 15 fogópontot helyezhetünk el, amelyek húzásával változtatjuk a görbe alakját. A felesleges fogópontokat húzzuk ki a diagramból. Egyszerre több pontot is mozgathatunk párhuzamosan, ha azokat kiválasztjuk a Shift billentyű nyomva tartása közben végzett kattintással. Ha a pontos beállítás igényli, akkor a párbeszédpanel jobb alsó sarkában álló a panel felnagyítható.

ikonnal


68

A KÉP KORREKCIÓJA

A diagramon kis kör jelzi a kép kattintással megadott pontjának helyzetét. A beállítást pontonként végezhetjük a görbe alatti Bemenet és Kimenet mezők begépelésével is. Ha a két érték azonos, nincs változtatás a görbe adott pontján. A diagram alatti kettős nyílra kattintva a mezők tartalma a fényerőérték és a százalékos érték között változtatható. A ikon választása után a görbét szabadkézzel rajzoljuk meg. Az így keletkező töréseket a Finomítás nyomógombbal simítjuk el. A rajzolás során nyomva tartott Shift billentyű segít az egyenes vonalak készítésénél. Ilyenkor elegendő a vonal végpontjára kattintani, azt a program egyenesen összeköti a vonal aktuális pontjával. A görbe beállításai későbbi a felhasználás számára .acv kiterjesztésű állományba elmenthetők (Mentés). Ezek betöltését szintén innen kezdeményezzük (Betöltés).

Fényerő és kontraszt beállítása A digitális képek – származzanak akár digitális kamerából vagy lapolvasóról – leggyakoribb problémája a helytelenül megválasztott fényerő (rekeszérték, zársebesség), illetve a hibás kontraszt. Ennek oka sokszor az, hogy „rossz időben, rossz helyen, rossz géppel” készítettük a témája szerint megismételhetetlen képet. Ilyen képeket még professzionális gépekkel is lehet készíteni – különösen, ha mindent az automatikára bízunk – nem beszélve a középkategóriás és olcsó gépek minőségéről (ahol szinte semmit nem lehet kézzel beállítani). Drága, professzionális gépeken készült felvételeken is előfordulhatnak hasonló problémák, különösen, ha a beépített, kisteljesítményű vakut használjuk (az igazán profi gépbe nem is építenek vakut, csak a külső vakuhoz szinkronizálják a zárat). A fénymérés pontossága szerint jelenleg ugyanis verhetetlen a külső vakuba épített fénymérés, amely a villanófény optimális meghatározásához akár elővillantást is alkalmaz (nem beszélve az ilyen vakuk jóval nagyobb teljesítményéről). A helyi hibák javítását a Korrekciós rétegek című részben tárgyaljuk. A teljes kép vagy annak előzetesen kijelölt részlete átlagos javítására használható a Kép menü Korrekciók Fényerő/Kontraszt Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

69

parancsa, amellyel a teljes képen vagy annak kijelölt részletén a világosságot, kontrasztot csúszkákkal vagy a megfelelő értéket mezőkbe írva állíthatjuk be (lásd a 2-22. ábrát).

2-22. ábra

2-23. ábra A kontraszt növelésével fogynak, akár teljesen eltűnnek a képből a szürkeárnyalatok, a sötét részletek sötétebbek, a világosak világoDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

70

A KÉP KORREKCIÓJA

sabbak lesznek. Nagyobb fényerőnél a kép világosodik, kisebbnél sötétedik. A kontraszt csökkentésével pedig elszürkül a kép. Így nem lehet megoldani a csúcsfény-mélyárnyék korrekciót, amelyre inkább a korábban bemutatott Árnyékos/Világos részek parancsot használjuk! Automatikus beállítást végez a Kép/Korrekciók Automatikus kontraszt parancs, illetve a Ctrl+Alt+Shift+L billentyűkombináció. A művelet rendkívül drasztikusan, a részletek és árnyalatok csökkentésével avatkozik a képbe, ezért csak a legszükségesebb mértékben alkalmazzuk. Különösen vigyáznunk kell erre akkor, ha a képnek csak kijelölt részletein végezzük, hiszen ilyenkor csak a kijelölt részlet kontrasztviszonyait veszi figyelembe a program, a távolabbi, sőt a szomszédos területeket sem. Így viszont éles, kontúros elkülönítést végez, mintha az élkeresés parancsot használtuk volna. Erre példa a 2-23. ábra.

Színezet és telítettség beállítása A rossz fényviszonyok között (például borult égbolt alatt) készített kép sokszor fakó, színtelen, a legolcsóbb digitális kamerák és szkennerek képein a színek viszont rikítóak lehetnek. Ezen segíthetünk a Kép menü Korrekciók Színezet/telítettség parancsával, illetve a Ctrl+U billentyűkombinációval a teljes képen vagy annak kijelölt részletén módosítható a színezet (Hue) vagy a telítettség (Saturation), illetve a fényerő a HLS színmodellnek megfelelően. A színárnyalat módosításával a színek arányát megtartva a színkörön forgatjuk el a színeket. A telítettség fokozásával a színeket élénkíthetjük, csökkentésével tompíthatjuk. A beállítások előtti és utáni színskálákon is követhetjük a változtatások hatását. A beállító párbeszédpanelen egyaránt módosítható a kép színeinek színezete, telítettsége és fényereje (lásd a 2-24. ábrát). A beállítandó színt, illetve csatornát a Szerkesztés listában választjuk ki. A Mester listaelem választása után az összes színt egyszerre módosítjuk. A Színezet a szín helyét határozza meg a HSB színkörön. A szín szürke tartalmát (tisztaságát) adja meg a Telítettség, amelyhez a fényerőt a Világosság mezőben rögzítjük. A párbeszédpanel alján lévő két színes sáv mutatja az eredetileg alkalDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

71

mazott teljes és a párbeszédpanelen módosított színskálát. Az utóbbin azonnal lemérhető a beállítások hatása.

2-24. ábra A Színezet csúszka a 360 fokra beosztott színkörön állítja be a mező értékét (–180 és +180 között). A Telítettség mezőben a szín élénkségét adjuk meg (–100, azaz szürke és +100, azaz rikító értékek között). A Világosság mezőben szintén –100 (fekete) és +100 (fehér) között határozhatjuk meg a fényerőt. Ez a beállítás egyaránt hat a csúcsfényű és mélyárnyékos részletekre, ezért e helyett inkább a Szintek és a Gradációs görbék parancsokat használjuk. Ott a tónustartomány különböző részein eltérő módon állíthatunk a kontraszt és a fényerő értékein. Ha nem a Mester listaelemet választjuk, akkor a két színes sáv között is csúszka jelenik meg, amellyel a hatás érvényesülését korlátozhatjuk. A háromszöggel jelölt területen csak részben, a belső, függőleges vonalkákkal határolt részeken teljesen érvényesül a haDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

72

A KÉP KORREKCIÓJA

tás (lásd a 2-25. ábrát). A háromszöggel jelölt terület tehát a tűrést jelenti.

2-25. ábra E csúszkáknak felelnek meg a párbeszédpanel pipettái is. A pipetta az alapszín kiválasztásában segít. A skálák felveszik a képen kattintással meghatározott színt. A Shift billentyű lenyomása melletti kattintással vagy a pipettával bővíthetjük a kijelölt színtartományt. Az Alt billentyű lenyomása melletti kattintással, vagy a pipettával a szűkíthető a színtartomány, melynek háromszöggel jelölt határait a párbeszédpanelen a skála feletti részen látható szélső számok, a függőleges vonalkákkal jelzett határait a belső számok is mutatják. A Kifestés egyszínűre jelölőnégyzet régi fényképeket idéző szürkeárnyalatos képek színezésére, illetve színes képeken különleges, kéttónusú hatások alkalmazására használható (lásd a 2-24. ábrát). A jelölőnégyzet bejelölése után a program a kép színezetét kissé növeli (a Színezet csúszkával továbbra is a kép színét állíthatjuk be), telítettségüket lecsökkenti (ha 0-ra állítjuk, akkor a szürkeskálás megjelenítést érjük el). Az Alt billentyű lenyomására itt is a Visszaállítás gomb jelenik meg a Mégse gomb helyén. Ezzel az eredeti állapotot hozhatjuk vissza. A beállítások későbbi a felhasználás számára .ahu kiterjesztésű állományba elmenthetők, illetve ilyenek betölthetők. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

73

A színezet és telítettség beállításával a színtartományon kívüli (színkeveréses nyomtatással nem előállítható, egyébként a Nézet menü Színkorlát figyelmeztetés paranccsal, vagy a Ctrl+Shift+Y billentyűkombinációval megjeleníthető) pontokat a színkorláton belülre hozhatjuk (lásd a 2-26. ábrát, melynek színkorláton kívüli pontjait szürke színnel jelenítettük meg).

2-26. ábra A színkorláton kívüli pontok eltüntetésére használható a Kép/SzínmódCMYK parancs is, azonban az a színkorláton kívüli pixelekhez a hozzájuk legközelebbi CMYK komponenseket rendeli, így a színtartományt lecsökkenti. A következőkben bemutatott módszert a megfelelő gyakorlat elsajátításáig érdemes a kép másolatán végezni (melyet a Kép menü Másolat parancsával hozunk létre). Ez arra is jó, hogy összehasonlítsuk munkánk eredményét az eredetivel. Válasszuk ki a színkorláton kívüli pixeleket a Kijelölés/Színtartomány paranccsal (a párbeszédpanel Kijelölés listájában válasszuk a Színtartományon kívül listaelemet). A Kép menü Korrekciók Színezet/telítettség parancsával csökkentsük a színtartományok telítettségét (az esetlegesen zavaró kijelölés megjelenítése a Nézet/Extrák paranccsal vagy a Ctrl+H gyorsgombbal megszüntethető). A telítettség csökkentésével egyre inkább csökken a színkorlát figyelmeztetés alá eső képpontok száma is (lásd a 2-27. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

74

A KÉP KORREKCIÓJA

2-27. ábra

Színtelenítés A telítettség csökkentése odáig mehet, hogy a képből kivonjuk az összes színt (0 telítettség), azaz a képet a színmód megtartása mellett szürkeárnyalatossá alakítjuk.


A KÉP KORREKCIÓJA

75

Erre külön parancsot is létrehoztak. A Kép menü Korrekciók Színtelenítés paranccsal, illetve a Ctrl+Shift+U billentyűkombinációval a színezetet nullára állíthatjuk. Ekkor a kép (vagy előzetesen kijelölt része) szürkeárnyalatosan jelenik meg színes színmódok esetén is (lásd a 2-28. ábrát). Így a kép kiválasztott részeit színezhetjük, más részei maradhatnak szürkeárnyalatosak, amely a nyomtatott képek lényegi részeinek kiemelésére igen látványos megoldás.

Színkiegyenlítés A Kép menü Korrekciók Színegyensúly parancsával, illetve a Ctrl+B billentyűkombinációval a cián-vörös, bíbor-zöld, sárga-kék színpárok (Lab színmódban az a és b színcsatornák) kiegyenlítését végezhetjük a teljes képen vagy egy kijelölt részletén (lásd a 2-28. ábrát). A párbeszédpanelen a színek tónusértékenként újrakeverhetők. A színek aránya a csúszkákkal módosítható. Pontos beállításhoz inkább a Színezet és telítettség), a Színcsere és Szelektív színkorrekció parancsokat használjuk.

2-29. ábra A választókapcsolókkal beállíthatjuk azt a tartományt a sötéttől (Árnyékok) a világosig (Csúcsfények), amelyre a csúszkákkal vagy a mezőkben –100 és 100 között megadott értékek vonatkoznak. A Fényerősség megőrzése jelölőnégyzet bejelölésével a fényerő eredeti értékét megőrizzük, egyébként a csúszkák RGB felé mozdí-


76

A KÉP KORREKCIÓJA

tásával világosítjuk, a CMY színek felé mozdításával sötétítjük a képet. A 2-28. ábrán bemutatott kiemelő módszer, amikoris a kép lényegtelen részeit színtelenítettük, után alkalmazva a kép kevésbé lényeges részeit a színegyensúly módosításával más, például világos színűre alakíthatjuk, amely már nem zavarja a fölé írt szöveg olvashatóságát. Az Alt billentyű lenyomására a Mégse gomb helyén megjelenik a Visszaállítás gomb, amellyel az eredeti állapot állítható vissza.

Színcsere Arra is lehetőségünk van, hogy egyes meghatározott színeket másikra cseréljünk, illetve egy adott színű összefüggő terület színezetét és telítettségét beállítsuk. A színek cseréjére szolgál a Kép menü Korrekciók Színcsere parancsa (lásd a 2-30. ábrát).

2-30. ábra A pipettákkal a mintaablakban vagy a dokumentumból felvehetünk mintaszíneket, amelyeket egy színkeveréssel megadott színre cseDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

77

rélünk le. A színcsere a teljes képen vagy annak a parancs kiadása előtt kijelölt részén kiválasztott színeken alkalmazható. A parancs új színárnyalat, telítettség, fényesség értékekre cseréli a kiválasztott színek jellemzőit. Hasonlóan ahhoz, mintha a Kijelölés/ Színtartomány parancs után használnánk a Színezet/telítettség parancsot. A régi szín kiválasztásához a pipettákat használjuk. A pipettával választjuk ki a cserélendő színt. A cserélendő szín további színekkel bővíthető. Ehhez a Shift billentyű nyomva tartása közben végzett kattintást vagy a pipettát alkalmazzuk. A kijelölt színtartomány csökkentéséhez az Alt billentyűt nyomva tartva kattintunk a képbe, vagy a pipettát választjuk. Ha tehát a mintaablakban, vagy az előképen úgy látjuk, hogy túl nagy területet választottunk ki, akkor kapcsoljunk át a „kijelölés csökkentése módba” a pipettával, majd kattintgassunk azokra a pontokra, ahol korábban feleslegesen vontunk kijelölésbe képrészeket. A kijelölt színtartomány növelhető a Tűrés csúszkával is, amely a színkiválasztás pontosságát szabályozza. Az érték növelésével egyre nagyobb ideiglenes maszkot választunk ki, amelyen a színcserét hajtjuk végre. A kiválasztott szín látszik a Minta mezőben, a mintavételi helyek a képen. A párbeszédpanel középső részén megjelenik a színmaszkkal kiválasztott rész (Kijelölés választókapcsoló) vagy a képnek az az eredeti területe, amelyen a módosítást végrehajtjuk (Kép választókapcsoló). A régi, kijelölt színek helyére kerülő új színeket a Csere csoport csúszkáival vagy mezőibe gépelve adjuk meg. Beállíthatjuk az új színek színárnyalat (Színezet – H), telítettség (S), fényesség (Világosság – L) értékeit. Tehát – ha a színárnyalaton nem módosítunk – így egy-egy színt például világosíthatunk is. Most a kikevert szín látszik a Minta mezőben. Az Alt billentyű lenyomására a Visszaállítás nyomógomb jelenik meg a Mégse nyomógomb helyén. Ezzel az eredeti állapotot állíthatjuk vissza (a színminta vételi pontok maradnak). A Mentés gombbal a kiválasztott maszkot .axt kiterjesztésű állományba menthetjük el, amelyet a Betöltés gombbal hozhatunk vissza a lemezről. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

78

A KÉP KORREKCIÓJA

Szelektív színkorrekció A Kép menü Korrekciók Szelektív szín parancsa a teljes képen vagy annak kiválasztott részletének összes csatornáján módosítja a színkomponensek arányát (lásd a 2-31. ábrát). A parancs az összes színmódban használható, CMYK színmódban ez a legmegfelelőbb eszköz a színezet és telítettség beállításához. A Színek listában határozzuk meg a módosítandó színt. A csúszkákkal és mezőkkel adjuk meg az új szín összetevőit. Az új szín keverését végezhetjük az eredetitől számított eltéréssel is, ehhez a Módszer csoport Relatív választókapcsolóját nyomjuk le. Az Abszolút választókapcsoló benyomása után a pontos komponensarányokat adhatjuk meg.

2-31. ábra A Mentés nyomógombbal a beállításokat .asv kiterjesztésű állományba menthetjük el, amelyet a Betöltés nyomógombbal hozhatunk vissza a lemezről. Az Alt billentyű lenyomására a Mégse nyomógomb helyén megjelenik a Visszaállítás nyomógomb, amellyel a párbeszédpanelen az eredeti állapotot hozhatjuk vissza.

Csatornakeverés A teljes képen vagy annak kiválasztott részletének kijelölt csatornáján módosíthatjuk a színkomponensek arányát, vagyis beállíthatjuk, hogy a kijelölt csatorna mely másik csatornák milyen arányú keveDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

79

résével jöjjön létre. Ehhez a különleges korrekciós hatást eredményező feladathoz a Kép menü Korrekciók Csatornakeverő parancsát használjuk (lásd a 2-32. ábrát). A paranccsal beállítható, hogy az egyes csatornák milyen súllyal szerepeljenek a szürkeárnyalatos képen. A Kimeneti csatorna listában adjuk meg a kimeneti csatornát, amelyet a Forrás csatornák (forráscsatornák) csoport csúszkáival és mezőivel állítunk elő. A Konstans csúszkával a fekete (–értékek) vagy fehér (+tartomány) csatorna színtömörségét, átlátszóságát határozzuk meg, így a csúszkát balra mozgatva sötétedik, jobbra világosodik a kép. Ha minden csatornát teljesen sötétítünk, akkor feketét, ha világosítunk, akkor fehéret kapunk. A Monokróm jelölőnégyzettel a képet szürkeárnyalatossá alakíthatjuk. Ekkor az RGB csatornák beállításával e komponenseknek a szürkeskálás kép előállításában megjelenő szerepét, súlyát adjuk meg. Ez a szürkeárnyalatossá alakítás nem jelent színmód váltást – vagyis az RGB csatornák megmaradnak – csak a kép vagy a kijelölt részlet jelenik meg szürkeárnyalatosan.

2-32. ábra A Mentés nyomógombbal a beállításokat .cha kiterjesztésű állományba menthetjük el, amelyet a Betöltés nyomógombbal hozhatunk vissza a lemezről. Az Alt billentyű lenyomására a Mégse nyomógomb helyén megjelenik a Visszaállítás nyomógomb, amellyel a párbeszédpanelen az eredeti állapotot hozhatjuk vissza. Ha a párbeszédpanelen valamikor bekapcsoltuk a Monokróm jelölőnégyzeDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

80

A KÉP KORREKCIÓJA

tet, akkor annak törlése esetén is csak a Visszaállítás nyomógombbal jeleníthetünk meg ismét színeket.

Színátmenetes korrekció A Kép menü Korrekciók Színátmenet térkép parancsával a képen vagy annak a parancs kiadása előtt kiválasztott részén előre megadott színátmenetes, vagy szürkeskálás kitöltés színeire cserélhetjük az eredeti színeket (lásd a 2-33. ábrát). A színátmenet irányát a Fordítva négyzettel megfordíthatjuk. Az Árnyalás négyzet finomítja az átmeneteket.

2-33. ábra Ezzel a művelettel érdekes hatásokat érhetünk el, amelyek eredménye már teljesen olyan, mintha egy torzító grafikus szűrőt használnánk. A színátmenetes mintát a listából választjuk ki, illetve a lista legördítése után megjelenő ikonra kattintva legördített menü parancsaival tölthetjük be. A Mintavezérlő paranccsal átmenetileg megjeDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

A KÉP KORREKCIÓJA

81

leníthetjük az Alapbeállítás kezelő ablakot, amelyben a színátmenet mintákat is betölthetjük, módosíthatjuk. Ha egy új színátmenetminta fájlt választunk, akkor a program felteszi a kérdést, kicseréljük-e az aktuális színátmeneteket a választottra. Az OK nyomógomb végrehajtja a cserét, a Kiegészít nyomógomb a listát kibővíti a választottal. A kibővített lista a Színátmenetek mentése paranccsal a későbbi használat számára eltárolható.

Változatok Végül utoljára hagytuk azt a korrekciós lehetőséget, amely intuitív felhasználás mellett igen jó hatásfokkal, valósághű (vagy legalábbis hihető) eredményeket szolgáltat. Kehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni, de a megértéséhez viszont szükséges volt az előzmények bemutatása. Képeink korrigálását viszont kezdhetjük itt is. A színegyensúly (a pixelek fényereje alapján a színezet és világosság) módosítását a Kép menü Korrekciók Változatok parancsával végezve több lehetséges megoldást is ellenőrizhetünk a beállító párbeszédpanelen (lásd a 2-34. ábrát). A párbeszédpanel kis mintaképei mutatják a teljes képet vagy annak kijelölt részletét. Az Eredeti feliratú minta az eredeti állapotot tükrözi, mellette az Aktuális választás feliratú minta az aktuális helyzetet mutatja. Az alattuk látható mintaképek a különféle alapszínek hangsúlyozásával nyerhető eredményeket mutatják. Ezekre kattintva az adott alapszín súlya növelhető. Egymással szemben állnak a komplementer színek, egy szín komplementerére kattintva a színen végrehajtott korábbi módosítási lépés visszavonható. Az összes változtatást töröljük, ha az Eredeti feliratú mintára kattintunk. Ezzel egyenértékű, ha lenyomjuk az Alt billentyűt és a megjelenő Visszaállítás nyomógombra kattintunk. A változás mértéke a képek feletti csúszkával szabályozható Finom és Durva szintek között. A párbeszédpanel jobb oldalán álló mintaképekre kattintva a kép világosítható (Világosabb) vagy sötétíthető (Sötétebb). A párbeszédpanel felső részén látható választókapcsolókkal adjuk meg, hogy a módosítások a kép árnyékos, középtónusú, vagy


82

A KÉP KORREKCIÓJA

csúcsfényű részeire vonatkozzanak. A Telítettség választókapcsolóval a kép színeinek telítettségén módosíthatunk.

2-34. ábra Ekkor a párbeszédpanel alján csak három mintakép marad. A Kisebb telítettség mintaképpel csökkentjük, a Több telítettség mintaképre kattintva növeljük a színtelítettséget. Sok változtatás hatására a kép egyes helyein a színbontási korláton túl kerülhetünk. Az így keletkező részletek inverz színben megjelennek a párbeszédpanelen, ha bejelöljük a Kivágás mutatása jelölőnégyzetet. Ezek természetesen csak figyelmeztető jelek, a nyomtatásban viszont az ilyen színek „ellaposodnak”.


3. FEJEZET

83

KÉPMANIPULÁCIÓ Képmanipuláción értjük a képekkel végzett összes műveletet a képek létrehozását követően, a képek átalakításától a képek javításáig. Ebben a fejezetben azonban csak az alapvető műveleteket és eszközök, paletták kezelését tárgyaljuk, a rétegek és grafikus szűrők, illetve maszkok kezelésének később külön fejezetet szentelünk. Ebben a fejezetben mutatjuk be, hogyan állíthatjuk be a szerkesztett dokumentum munkánkhoz legjobban illeszkedő nagyítását, a megfelelő nézeteket, a parancsok kiadását, az elrontott műveletek visszavonási lehetőségeit, a rajzelemek (ecsettel, festékszóróval, ceruzával, sokszorosítással történő) létrehozásának és pontos elhelyezésének módját, a felületek színezését, szegélyezését, színátmenetes kitöltését, a képek és részletek transzformációját (méretbeállítását, elforgatását, döntését), a vágólap felhasználásával végzett műveleteket. A munka pontossága néhány eszközzel fokozható, a rácsot és segédvonalakat, azaz vezetővonalakat is ismertetjük. Ezek a tevékenységek meglehetősen memóriaigényesek, ezért időnként szükség lehet a memória tisztítására, illetve a megfelelő helyreállíthatóság, vagyis a biztonság érdekében gyakoribb mentésekre, pillanatfelvételek készítésére. A Szerkesztés menü Kiürítés almenüjének parancsaival szabadítjuk fel a memóriát a munkát gyorsító egyéb célokra. A Kiürítés Visszavonást parancs az egylépéses visszavonási lehetőség számára, a Kiürítés Vágólapot parancs a vágólap számára lefoglalt tárterületet tisztázza. A Kiürítés Előzményeket parancs az előzmények listát üríti ki. A Mindent parancs egyszerre mindhárom tárterületet felszabadítja.

A nagyítás beállítása Munkánk során többször kell a kép egészének vagy a munkába vett részletének nagyítására, kicsinyítésére. Mindig olyan nagyítást válasszunk, amely mellett az adott művelet biztonsággal elvégezhető Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Testre szabás

84

KÉPMANIPULÁCIÓ

(például megfelelő pontossággal tudunk kijelölni). A művelet befejezése után a teljes kép kicsinyítésével áttekinthetjük az eredményt. A nagyítások nem növelik meg az aktuális eszköznek az opciós eszköztárban beállított méretét, csak felnagyítva mutatják. A nagyítás beállítására többféle lehetőségünk van. A Nézet menü Átméretezés képernyőhöz parancsával vagy a Ctrl+0 (Ctrl+nulla illetve Macintoshon a +0) billentyűkombináció segítségével a képet olyan méretre nagyítjuk, hogy a paletták mellett rendelkezésre álló teljes területet elfoglalja. Ugyanilyen nagyítást érhetünk el, ha kétszer a Kéz eszközre kattintunk. A Nézet menü Nagyítás parancsával vagy a Ctrl++ (plusz) billentyűkombinációval 0,16% és 1600% között egyre növekvő lépésekben nagyítjuk az aktuális dokumentumablak képét. A Nézet menü Kicsinyítés parancsával vagy a Ctrl+– (mínusz) billentyűkombinációval ugyanezen lépcsőkben csökkentjük a nagyítást. A 100%-os nagyítás az eredeti méretaránynak felel meg, ebben jelennek meg alapértelmezés szerint a betöltött képek. Ezt a valós méretű nagyítást a Nézet / Valós méret paranccsal vagy az Alt+Ctrl+0 (nulla) billentyűkombinációval is beállíthatjuk. 100%-os nagyítást érhetünk Nagyító eszközre. el, ha kétszer kattintunk a A Nézet menü Nyomtatási méret parancsával a nyomtatási felbontásnak megfelelő nagyítást állíthatunk be. A képet tartalmazó ablak címsorában a kép nevét követően az aktuális nagyítás értékét is láthatjuk. A nagyítás értékét megfigyelhetjük a Navigátor paletta bal alsó sarkában is (lásd a 3-1. ábrát). Ezt a palettát az Ablak menü Navigátor parancsával jelenítjük meg, ha éppen nincs a képernyőn. Ez a paletta is átméretezhető a széleinek vagy sarkainak húzásával. Ha feleslegesnek ítéljük, zárjuk be a jobb felső sarkában látható ⌧ ikonnal, vagy az Ablak menü Navigátor parancsával. A nagyítást a paletta segítségével többféleképpen is módosíthatjuk. Egy adott nagyítás számértékét a bal alsó sarok nagyítási mezéjébe gépelhetjük, utána nyomjuk meg az Enter billentyűt. A nagyítás a fentebb ismertetett lépésközökkel növelhető a paletta ikonjára kattintva, csökkenthető az ikonnal. Használhatjuk e két ikon közötti csúszkát is a nagyítás beállítására. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

85

3-1. ábra Egyetlen nagyítandó képrészletet az eszköztár Nagyító eszközével nagyíthatunk fel úgy, hogy a részlet a nagyítás után kitöltse a dokumentumablakot. Az eszköz kiválasztása után egérrel húzva rajzoljuk meg a felnagyítandó részlet határait a képen. Ha az egérgomb nyomva tartásával nem húzzuk meg a határokat, akkor minden egyes kattintás a korábban említett mértékű nagyítást eredményezi úgy, hogy a kattintás helye kerül a felnagyított részlet és a szerkesztőablak középpontjába. A nagyító eszköz kiválasztásakor megjelenő opciós eszköztár nyomógombjaival vagy a jobb egérgombbal (Macintoshon a Control billentyű nyomva tartása közben) a képbe kattintás után megjelenő helyi menü parancsaival is nagyíthatunk (lásd a 3-2. ábrát). Ha a Nagyító eszköz kiválasztása után az Alt (Macintosh rendszeren a ) billentyűt lenyomjuk, akkor a nagyító eszköz kicsinyítő eszközre változik, és minden kattintás a képre az aktuális előtti előre beállított nagyítási fokozatot eredményezi. 3-2. ábra Az opciós eszköztár Ablakátméretezés jelölőnégyzetét bejelölve, a nagyítást (amíg lehet) követi a dokumentumablak méretváltoztatása is. A Paletták mellőzése jelölőnégyzet bejelölése után a nagyítás Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

86

KÉPMANIPULÁCIÓ

nem veszi figyelembe a paletták helyigényét (ellenkező esetben például a teljes képernyőre nagyító Képernyőméret nyomógombparancs csak akkora nagyítást végez, hogy a kép mellett elférjenek a paletták is). A Minden ablak zoomolása jelölőnégyzet kiválasztott állapotában az összes megnyitott ablak tartalmát egyszerre nagyíthatjuk bármely ablakba a nagyító eszközzel kattintva.

A megjelenített részlet A 100%-nál nagyobb nagyítások a teljes képnek csak egy részletét mutatják. A kinagyított részlet kiemelt színnel keretezve jelenik meg a Navigátor palettán (lásd a 3-1. ábrát). A nagyítás mértékét nem változtatva másik részletet jeleníthetünk meg, ha ilyenkor a navigátor paletta belsejébe kattintunk.

3-3. ábra Másik részletet nagyíthatunk ki úgy is, hogy a navigátor palettán egérrel új helyre húzzuk e részletet jelző keretet. A keret jelzőszínét a paletta jobb felső sarkában látható ikonra kattintva állíthatjuk be (lásd a 3-3. ábrát). Gördítősávok jelennek meg, ha a megjelenített kép nagyobb, mint ami a rendelkezésre álló dokumentumablakban megjelenhet. Ekkor vagy a navigátorpalettával vagy a gördítősávokkal, illetve a Kéz eszközzel (H gyorsgomb) mozgathatjuk az ablakban a képet. Ilyen esetben a Home billentyű a kép bal felső az End billentyű a jobb alsó sarkát jeleníti meg, a PgUp egy képernyővel felfelé a PgDn egy képernyővel lefelé gördíti a képet. Ha a Shift billentyűvel kombináljuk a PgUp vagy a PgDn billentyűk lenyomását, akkor az elmozdulás az adott irányban kisebb, csak 10 egység. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

87

A Navigátor palettával egy csoportablakban található Információ paletta mutatja a kurzor aktuális helyének koordinátáit (a bal felső sarok az origó), a kijelölt képrészlet szélességét (W) és magasságát (H), valamint az aktuális képpont színöszszetevőinek jellemzőit (lásd a 3-4. ábrát). A kijelzendő színmódot, valamint a koordináták mértékegységeit a palettaikonjára kattintva állítjuk be (lásd a 35. ábrát). Ha az Információ paletta nem 3-4. ábra látszik, akkor az Ablak menü Információ parancsát adjuk ki, vagy a paletta fülére kattintunk. A parancs megismétlése vagy az ablakzáró ikonra kattintás bezárja a palettát.

3-5. ábra Az eszköztár Normál képernyőmód ikonjára kattintva az alapértelmezés szerinti, menüsort, eszköztárat, palettákat mutató nézetet, a Teljes képernyő menüsorral ikonnal a címsor nélküli teljes képTeljes képernyő ikonnal a címsor és meernyős megjelenítést, a nüsor nélküli teljes képernyős megjelenítést állítjuk be. A menük ilyenkor is legördíthetők az Alt + menü gyorsgombbal. E megjelenítési módok között válthatunk az F gyorsbillentyű lenyomásával is.


88

KÉPMANIPULÁCIÓ

Nézetek alkalmazása Az Ablak menü Rendezés Új ablak parancsával alapállapotban az aktuális kép eredeti méretű másolatát tartalmazó ablakot hozhatunk létre. Ez akkor hasznosítható, ha a két ablakban ugyanannak a képnek eltérő nézeteit állítjuk be. A nézetbeállítás paraméterei megjelennek az ablak címsorában is (lásd a 3-6. ábrát). Természetesen ekkor az egyik nézet változásai hamarosan megjelennek a másik nézetben is, és csak egyetlen állományt mentünk el. A Rendezés Nagyítás egyeztetése parancsával az aktuális ablakban érvényes nagyítást a többi ablakban is érvényesítjük. Ugyanígy az aktuális kép relatív helyzetét állítja be a többi megnyitott ablakban is a Rendezés Hely egyeztetése parancs. Mindkettőt egyezteti a Nagyítás és hely egyeztetése parancs.

3-6. ábra A Nézet menü Proof beállítás almenüjében beállíthatjuk a színrebontással keletkező színkivonatoknak megfelelő nézeteket (lásd a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

89

3-7. ábrát). Így látványosan ellenőrizhető, hogy mit jelent a három (CMY) vagy a négy (CMYK) szín alkalmazása vagy a pontterülés. Ez utóbbi szimulációjához a Nézet/Proof beállításEgyedi parancsot adjuk ki, majd a Szimulálandó eszköz (korábban Profil) listában válasszuk valamelyik Dot Gain elemet, mely jelzi a pontok szétterülését a nyomtatás során, ami a kép sötétebb megjelenését eredményezi. Ez akkor következik be, ha a papírra kerülő festék szétterül még a száradás előtt.

3-7. ábra A Photoshop megfelelő festékválasztással, nyomtatási beállításokkal lehetőséget biztosít e jelenség kiegyenlítésére, csökkentésére. Szimulálhatjuk a papír fehérségét vagy a festéket.

Parancsokkal kapcsolatos tudnivalók A parancsok olykor nem a várt eredménnyel járnak. Ilyenkor szerencsés, ha vissza tudunk lépni az elrontott kép egy korábbi állapotára. A Szerkesztés menü Visszavonás parancsával, illetve a Ctrl+Z ( +Z) billentyűkombinációval visszavonhatjuk az utoljára végrehajtott műveletet. A visszavonható művelet neve szerepel a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

90

KÉPMANIPULÁCIÓ

Szerkesztés menüben. A parancs visszavonása után e menüpont helyén a Megismétlés parancs jelenik meg, amellyel a visszavonást vonhatjuk vissza. A Visszavonás paranccsal csak az utolsó művelet vonható vissza, sőt néhány parancs így vissza sem vonható. A viszszavonható parancsok listájában a parancsok hatásának helyreállítása közben előre és hátra lépkedhetünk az Előrelépés (Ctrl+Shift+Z) és Visszalépés (Ctrl+Alt+Z) parancsokkal. Ezek és a korábbi parancsok visszavonására szolgál az Előzmények paletta, amely időrendben mutatja a kiadott parancsokat (lásd a 3-8. ábrát). Az utolsó helyes állapothoz elegendő kétszer a paletta megfelelő parancsára kattintani.

3-8. ábra A paletta tetején egy pillanatfelvétel látszik a betöltéskori állapotról. Alatta jelenhetnek meg az általunk létrehozott újabb pillanatképek, melyek a korábbi állapotokhoz való visszatérés legkényelmesebb eszközei. Az egyes parancsok előtti négyzetbe kattintva jelölhetjük ki azt az állapotot, ameddig az Előzmény ecset (Y gyorsgomb) eszközzel festve a képet megszüntethetjük a későbbi változásokat. A paletta Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

91

ikonjára kattintva megjeleníthető menüjének Egy lépés vissza parancsával (vagy a Ctrl+Alt+Z billentyűkombinációval) vonhatjuk vissza az utolsó parancsot, az Egy lépés előre parancsával (vagy a Ctrl+Shift+Z billentyűkombinációval) a másik irányban vonhatunk vissza, azaz itt is érvényteleníthetjük a visszavonást. A Törlés parancs a palettán kijelölt parancsig visszavonja az összes parancsot. A parancsvisszavonások megfelelő mélységét ellenőrizhetjük az Előzmények paletta parancslistájára kattintva, illetve a parancsok előtti hegyes csúszkát húzogatva is. Az így kijelölt parancsok szürkén jelennek meg a listában. Ha ezután új rajzmódosító parancsot adunk ki, akkor az automatikusan törli a kijelölt parancsig (beleértve a kijelölt parancsot is) az összes műveletet, tehát megfelel a Törlés parancs kiadásának. Ugyanilyen a hatása a paletta ikonjára kattintásnak is. Egyetlen korábbi parancs visszavonásához húzzuk a listából egérrel a parancsot a kukába. Ha nagyon elrontanánk valamit, és másképpen nem tudjuk helyreállítani, akkor a kép betöltéskori állapotáshoz térhetünk vissza a Fájl menü Visszatérés parancsával. A paletta menüjének Új pillanatkép parancsával vagy az Új pillanatkép létrehozása ikonjának segítségével pillanatfelvételt készíthetünk a kép (teljes dokumentum) aktuális állapotáról (lásd a 39. ábrát). A pillanatfelvétel megjelenik az Előzmények paletta tetején, és kiváló lehetőséget biztosít egy korábbi állapot helyreállítására különösen olyankor, ha egyetlen Műveletek palettabeli művelet végrehajtásakor akár húsznál is több parancs kerül kiadásra és ez által az Előzmények palettába.

3-9. ábra Az új pillanatfelvétel menüparanccsal történő létrehozásakor megjelenő párbeszédpanel Név mezőjében nevet adhatunk a pillanatfelvételnek, mely megjelenik az Előzmények paletta felső részén. A Miről listában adjuk meg, hogy a teljes dokumentumról (Teljes doDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

92

KÉPMANIPULÁCIÓ

kumentum – összes rétegét megtartva), a rétegeket egyesítve (Egyesített rétegek) vagy csak az aktuális rétegről (Aktuális réteg) készítünk pillanatfelvételt. A paletta menüjének Új dokumentum parancsával vagy az Új dokumentum létrehozása a jelenlegi állapotból ikonjával új dokumentumot készíthetünk az aktuális állapotból, amelyet új néven menthetünk el. Ez az új kép megőrzi a rétegbeállításokat is, szemben a Mentés másként parancs Másolatként paraméterezésével, amely a rétegeket összeolvasztja.

3-10. ábra Az Előzmények paletta listájába felvett lépések számát a Szerkesztés menü BeállításokÁltalános parancsával megjelenített párbeszédpanel Előzményállapotok mezőjében állítjuk be. Az Előzmények paletta Előzmények beállításai parancsával a 3-10. ábra szerinti jellemzőket állítjuk be: Első pillanatkép automatikus létrehozása: A jelölőnégyzet bejelölt állapotában a program a kép megnyitásakor pillanatfelvételt készít. Ennek memóriaigényét csökkenthetjük, ha töröljük a jelölőnégyzetet, és a kezdeti állapothoz való visszatérésre a Fájl menü Visszatérés parancsát használjuk. Új pillanatkép automatikus létrehozása mentéskor: A jelölőnégyzet bejelölt állapotában a szerkesztés közbeni mentés új pillanatfelvétel készítésével jár. Nem lineáris előzmények engedélyezése: Bejelölve engedélyezzük a nem-lineáris előzményeket, azaz a memóriatakarékosság érdekében egyes egymást követő parancsok összeolvasztását, amelyek így egyszerre vonhatók vissza. Új pillanatkép párbeszédablak megjelenítése alapértelmezésben: Bejelölt állapotában új pillanatkép készítésekor mindig Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

93

megjeleníti a 3-9. ábra szerinti párbeszédpanelt, törölt állapotában a teljes dokumentumról automatikusan elnevezett pillanatképet készít. Réteg láthatósági módosításainak tiltása: Bejelölve a rétegek láthatósága nem módosítható. A visszavonhatatlan Előzmények törlése parancs vagy a Szerkesztés/Kiürítés Előzményeket parancs törli az előzmények palettában látható lépéseket. Ekkor a kép aktuális állapota megmarad, de a hozzá vezető lépések már nem vonhatók vissza. A visszavonás és az Előzmények paletta lehetőségeinek ellenére, ha bizonytalanok vagyunk egy művelet eredményét illetően, akkor a parancs végrehajtása előtt készítsünk másolatot a képről (a Kép menü Másolat parancsával).

A képfeldolgozási történet mentése Az előzménynapló, vagyis a History Log elmentésével lehetővé válik a képmanipulációk utólagos követése. A funkciót a Szerkesztés/Beállítások Általános párbeszédpanelen kapcsoljuk be. A naplóelemek menthetők metaadatok, szövegfájl vagy mindkettő formájában.

Képméretezés A kép méretezésével állítjuk be képünk valódi méreteit (ami természetesen eltérhet a korábbiakban bemutatott megjelenítési mérettől). A képméret beállítása első esetben a kép létrehozásakor történik meg.

A képméret módosítása A kép valódi függőleges, illetve vízszintes méreteit és felbontását a Kép menü Képméret parancsával változtathatjuk meg (lásd a 3-11. ábrát). A párbeszédpanel Pixel méretek csoportjában képpontokban, illetve az eredeti méret százalékában adhatjuk meg az új széDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

94

KÉPMANIPULÁCIÓ

lességet vagy magasságot. A Pixel méretek felirat mögött látszik a beállított képmérethez tartozó (és az eredeti „volt”) állományméret. A mértékegységet a legördülő listában választjuk ki. A méretek mindkét irányban arányosan változnak, amíg a Méretarány megtartása jelölőnégyzet be van jelölve. Ezt a mezők melletti szimbólum is jelzi. Ha a jelölőnégyzetet töröljük, akkor ez a jel is eltűnik. Így lehetővé válik különböző arányban változtatni a méretet a két irányban. Ügyeljünk arra, hogy ez – akárcsak a kép felbontásának módosítása – a képi információk torzulásával járhat, mivel a kép pixeleinek mérete nem változik. Ha megtartjuk a kép eredeti felbontását, akkor a program a nagyításkor keletkező új pixeleket matematikai közelítéssel állítja elő, a kép kicsinyítésekor viszont átlagolás miatt veszítjük el a képi információt.

3-11. ábra Az Alt billentyű lenyomásával a Mégse nyomógomb felirata Viszszaállításra változik, ezzel a nyomógombbal az eredeti beállításokat állíthatjuk vissza. A Dokumentum mérete csoportban a kép nyomtatási jellemzőit adhatjuk meg. A Felbontás mezőben megadott felbontással igazodjunk a nyomtatónk lehetőségeihez, illetve a nyomtatásnál alkalmazandó felbontáshoz. Ha a végcél internetes felhasználás, akkor a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

95

szokásos nyomdai 300 pixel/hüvelyk felbontást érdemes 72-re csökkenteni. Ezt a képet inkább másik néven mentsük el, hogy az eredetin tovább dolgozhassunk, ha szükség lesz rá. A kisebb méretűre változott képet pedig nagyítsuk a szerkesztőablakban a kényelmes és pontos munkához megfelelő mértékben. A Kép újramintázása jelölőnégyzetet törölve csak a nyomtatási jellemzőkön változtathatunk, a kép mérete és minősége nem változik. A jelölőnégyzet kiválasztása után a legördülő listában adjuk meg a képméret változtatásának hatását feldolgozó matematikai módszert. A legjobb minőséget a Kettős köbös adja, a legrosszabbat az Átlagoló módszer (viszont ez a leggyorsabb). Új a Stílusok méretezése jelölőnégyzet, amelynek bejelölése után a képen alkalmazott stílusok is az új képmérethez igazodnak.

3-12. ábra Az Automatikus nyomógombbal megjelenített párbeszédpanelen az automatikus felbontás számításhoz állítjuk be a jellemzőket. A Képernyő mezőben a nyomdai képnél alkalmazott rácssűrűséget adhatjuk meg. A Minőség csoportban a rácssűrűséget alkalmazó vázlatos minőségtől a rácssűrűség kétszeresét figyelembe vevő legjobb minőségig terjed a választék.

A kép automatikus vágása A képek körülvágását a mondanivaló, az oldalarányok, az alkalmazási terület figyelembe vételével általában manuálisan végezzük. A CS2 változatba azonban beépítettek egy automatikus eszközt a Fájl menü Automatizálás Fotók körülvágása és dőlésmentesítése, amely megkeresi a fotók lényegi részeit és körülvágja (lásd a 3-13. ábrát). A program szerencsére az eredeti kép változatlanul hagyása mellett, az aktuális szerkesztőablak tartalmából származó másolaDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

96

KÉPMANIPULÁCIÓ

tokat vágja meg. Ez a művelet, mint a mellékelt ábra mutatja, nem mindig szerencsés…

3-13. ábra Ráadásul, ha ezt a parancsot egyszer kiadtuk, akkor automatikusan vágásra kerül minden, a vágólapon keresztül létrehozott új kép is. Persze ezt a funkciót nem is erre találták ki! Sokan találkoztunk viszont azzal az esettel, amikor a lapolvasó (szkenner) fedelének lehajtása elmozdítja a vízszintesen elhelyezett papírképeket. Egyszerre több papírképet szokás beolvasni és azokat a beolvasott egyetlen digitális képből kivágni. Most erre kiválóan használható ez a funkció, amely a szkennelt képeket automatikusan visszaforgatja eredeti helyzetükbe, és kivágja a beolvasott oldalból (lásd a 3-14. ábrát). Ha nincs lapolvasónk, a műveletet akkor is kipróbálhatjuk a Vakáció.tif mintakép betöltése után. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

97

3-14. ábra

A kép manuális vágása A kép vágásakor az eredeti kép széleit eltávolítva hozunk létre egy kisebb méretű képet. A kivágás után csak a kijelölt rész marad meg, a levágott részek elvesznek. A vágáshoz az eszköztár Vágó eszközét választjuk ki, vagy megnyomjuk a C gyorsbillentyűt. Az eszköz kiválasztása után megjelenik az opciós eszköztár is (lásd a 3-15. ábrát). Ha egy pontosan meghatározott nyomtatási méretű területet akarunk kivágni, akkor annak szélességét és magasságát, valamint felbontását ebben az opciós eszköztárban adjuk meg. A felbontást nem kötelező megadni, a program kiszámolja. A Törlés nyomógomb e mezőket törli. Az Elülső kép nyomógomb a mezőkbe a kép eredeti méretadatait tölti be.

3-15. ábra A vágási terület kijelölése után változik az opciós eszköztár is (lásd a 3-16. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

98

KÉPMANIPULÁCIÓ

Ha az első opciós eszköztáron nem adjuk meg a felbontást – csak a nyomtatási méretet –, akkor a program a felbontást a mérettől függően határozza meg a felbontást (például egy 300 dpi felbontású, 2x2 cm-es képet 4x4 cm-re növelve a program a felbontást 150 dpire állítja be). Ha a felbontást kötjük meg, akkor a program a méretet számolja ki.

3-16. ábra A megtartandó téglalap alakú területet az egérrel a képbe kattintva, majd az egér nyomógombját nyomva tartva, húzással adjuk meg. Ha az előző opciós eszköztáron megadtuk a kivágandó nyomtatási méretet, akkor ezzel megkötöttük a megtartandó terület oldalarányait, csak a befoglalt képterületet módosíthatjuk. A kijelölés után a kijelölt területet elmozgathatjuk, illetve a sarkain megjelenő fogantyúkkal megváltoztathatjuk méretét, vagy az egér kijelölésen kívüli húzásával elforgathatjuk a kijelölést. Az alapállapotban a kijelölt terület közepén megjelenő forgatási középpontot is áthelyezhetjük. A kijelölés a belsejét egérrel húzva végezzük az áthelyezést, a sarkok húzásával az átméretezést. A kijelölés megtartja oldalarányait, ha eközben a Shift billentyűt nyomva tartjuk. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

99

Ha a négyszög alakú kivágandó terület elhelyezése után az opciós eszköztár Perspektíva jelölőnégyzetét bejelöljük, akkor a kijelölt terület sarokpontjait elmozdítva nem csak téglalap alakú terület jelölhető ki. A levágás végrehajtása után viszont téglalap alakú képet kapunk, vagyis a program az új kép téglalap alakú területének sarkaiba húzza a kijelölt terület sarkait, ami jelentős torzítást eredményezhet (sokszor a művelet nem hajtható végre, ekkor figyelmeztetést kapunk). A 3-16. ábra beállításaival kapott eredmény a 3-17. ábrán látszik.

3-17. ábra Négyzet alakú területet kijelöléséhez a húzás közben tartsuk nyomva a Shift billentyűt, ha az Alt billentyűt tartjuk nyomva, akkor a kijelölés a terület középpontjából indul, illetve szimmetrikusan módosítható mindaddig, amíg a középpontot nem helyeztük át. A Levágandó terület elszigetelése jelölőnégyzet kiválasztása után a Szín mezőben megadhatjuk, hogy milyen színnel jelenjen meg a levágott terület. Ez segíti a terület kijelölését. Az Átlátszóság csúszkával a levágott területet takaró szín átlátszóságát határozzuk meg. Az Esc billentyűt nyomjuk le, vagy kattintsunk az eszköztár ⌧ ikonjára, ha a parancs végrehajtása előtt meggondoltuk magunkat, egyébként az Enter billentyűvel, vagy az ikonra kattintva hajtjuk végre a műveletet. A vágás megoldható a vágandó terület kijelölése után, a Kép menü Vágás parancsával is. Ugyanakkor itt nem használhatjuk a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

100 KÉPMANIPULÁCIÓ forgatást. Egyébként az opciós eszköztár beállításai szerinti vágást az opciós eszköztár gombjára kattintva hajtjuk végre.

3-18. ábra A Kép menü Körülvágás parancsával úgy vághatjuk le a képet, hogy a megadott irányokba (felfelé, lent, balra, jobbra) az első használható (nem üres) pixelig tartó részt távolítjuk el (lásd a 3-18. ábrát). Az Ez alapján csoportban adjuk meg, hogy a levágás alapja átlátszó, a bal fölső vagy a jobb alsó sarokban látható pixel legyen. A Körülvágás parancs segíti a levágó, méretcsökkentő műveletek gyorsabb végrehajtását, hiszen megoldható lenne a Vágó eszközzel is, de ez a megoldás pontosabb (lásd a 3-19. ábrát). Tulajdonképpen ezt végzi a korábban bemutatott automatikus vágás funkció is. Végül vágást végzünk akkor is, ha a képet, részletet a Mozgató eszközzel részben a kép határain kívülre mozgatjuk.


KÉPMANIPULÁCIÓ

101

Panorámaképek készítése Még a professzionális fényképészek körében is igen ritka azok száma, akik panorámafotózásra alkalmas géppel rendelkeznek. Ezt a helyzetet felismerve a digitális képfeldolgozó programokban alakítottak ki olyan funkciót, amely a több darabból álló képek pontos öszszeillesztését biztosítja. így a helyszínen, adott szögben elforgatott kamerával, szeletekben készített tájképekből összeállítható a panorámakép. A Photoshop megoldását az egyesítendő képek betöltése (illetve az esetleg módosított képek mentése) után, a Fájl menü Automatizálás Photomerge parancsával indíthatjuk el. A parancs kiadása után a fényképegyesítő megpróbálja automatikusan megkeresni a megfelelő illesztést a megadott sorrendben felvett fájlok között. Ehhez előbb a Photomerge párbeszédpanelen adjuk meg az egyesítendő állományokat, majd jelöljük be a Kísérlet a forrásképek automatikus elrendezésére négyzetet (lásd a 3-20. ábrát). Ha az automatikus egyesítés sikeres, a kép megjelenik. Kísérletezzünk a Fotóegyesítés mappa képeivel!


102 KÉPMANIPULÁCIÓ

3-21. ábra Az automatikus egyesítés csak akkor sikerül, ha a forrásképek megfelelően kontúrosak és széleik vízszintesek, függőlegesek (lásd a 321. ábrát). Ha viszont bármely kép kissé elforgatott, akkor az automatikus egyesítés nem megy végbe, ilyenkor figyelmeztetést kapunk (lásd a 3-22. ábrát).

3-22. ábra Az OK nyomógombra kattintást követően megjelennek az egyesítendő képek a műveleti területen, illetve a Photomerge ablak felső részén. Előbb a szerkesztőterületen lévő két képet forgassuk, illeszszük össze megfelelően az ablak bal oldalán látható eszközökkel, majd az ablak felső részéből húzzuk be a szükséges további képeket (lásd a 3-23. ábrát). Erre a területre az egyesített kép részei is visszahúzhatók.


KÉPMANIPULÁCIÓ

103

3-23. ábra A program figyeli a kézzel végzett forgatás, mozgatás hatását, és ha az eléri az automatikus felismeréshez szükséges mértéket, akkor a képet már automatikusan, pontosan összeilleszti.

3-24. ábra A program igyekszik kiküszöbölni a perspektívatorzulásokat is, ha kiválasztjuk a Perspektíva választókapcsolót (lásd a 3-24. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

104 KÉPMANIPULÁCIÓ Ha ez sem sikeres, próbálkozhatunk az eltűnési pont kézi meghatározásával, amelyet az eszközzel végzünk. Ez olykor hatástalan, így nincs más hátra, mint visszatérni a Normál beállításra… A Megőrzés rétegekként jelölőnégyzetet bekapcsolva az egyesített kép mérete némileg nagyobb lesz, viszont a forrásképek külön rétegre kerülnek, míg a jelölőnégyzet törlése után egyetlen rétegen jelenik meg az eredmény. A kész kompozíció, vagyis az egyesített panorámakép új képként elmenthető.

A rajzvászon mérete A rajzvászon a festéshez rendelkezésünkre álló terület. Méretét a Kép menü Rajzvászon mérete parancsával határozzuk meg (lásd a 3-25. ábrát).

3-25. ábra A párbeszédpanel felső részén láthatjuk a jelenlegi méretet, amelyet az Új méret csoportban módosíthatunk. A felbontás itt nem szabályozható. A Szerkesztési pont mezőben adjuk meg, hogy az erede-


KÉPMANIPULÁCIÓ

105

ti kép az új vászonnak melyik részére kerüljön (a középső, fehér terület jelzi az aktuális kép helyét).

3-26. ábra Ha az eredetinél kisebb méretet adunk meg, akkor a program figyelmeztet a vágással járó információvesztésre (lásd a 3-26. ábrát). Ekkor a Tovább nyomógombra kattintva hajtjuk végre a parancsot. Ez a parancs nem végez végleges vágást, csak a műveleti területet szűkíti, amit a Kép/Mindent mutat paranccsal megszüntethetünk. Ha az eredetinél nagyobb vászonméretet határozunk meg, akkor megadhatjuk a Rajzvászon hosszabbítás színe információt is. Ha az eredeti, vagyis a Rajzvászon mérete párbeszédpanel megjelenítésekor érvényes mérethez szeretnénk visszatérni, akkor itt is megnyomhatjuk az Alt billentyűt, amelynek hatására a párbeszédpanel Mégse nyomógombja Visszaállításra változik. Ez a nyomógomb visszaállítja a korábbi értékeket.

A rács használata A rács segítségével pontosabban helyezhetjük el új rajzelemeinket, illetve a korábban létrehozott és kijelölt részleteket pontosabban mozgathatjuk. A rácsot a Nézet menü Vonalzók parancsával, illetve a Ctrl+R billentyűkombinációval jelenítjük meg, vagy kapcsoljuk ki. A rácshoz igazodást a Nézet/Igazítás a következőkhözRács parancsával állítjuk be és a behúzó üzemmódot a Nézet/Igazítás paranccsal, illetve a Ctrl+Shift+; billentyűkombinációval kapcsoljuk be vagy ki (lásd a 3-27. ábrát). Bekapcsolva minden elhelyezésre, kijelölésre vonatkozó művelet igazodik a rácshoz, azaz a kurzor csak a rácspontokban áll meg.



3-27. ábra A rács szín, rácstávolság, osztásjellemzőit a Szerkesztés menü Beállítások Rácsok és segédvonalak parancsával állítjuk be.

Segédvonalak alkalmazása A rács előre meghatározott távolságokban jelenik meg, a segédvonalak viszont csak ott, ahová helyezzük. A segédvonal is illeszkedik azonban a rácshoz, ha a rácshoz illeszkedés be van kapcsolva. A vezetővonalhoz illeszkedést a Nézet menü Igazítás a következőkhöz Segédvonalak parancsával állítjuk be. Ekkor minden elhelyezésre vonatkozó művelet a segédvonalhoz igazodik.

3-28. ábra Új segédvonalat egérrel a vonalzókból húzunk ki vagy a Nézet menü Új segédvonal parancsával hozunk létre (lásd a 3-28. ábrát). Az elhelyezésnél felhasználhatjuk az Információ paletta koordinátáit. A vezetővonalakat a Nézet /Segédvonalak törlése paranccsal törölDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

107

jük. A vezetővonalak a Mozgató eszköz kiválasztása után egérrel húzva mozgathatók. Ha el akarjuk kerülni véletlen elmozdításukat, akkor a Nézet menü Segédvonalak rögzítése parancsával vagy az Alt+Ctrl+; billentyűkombinációval rögzíthetjük őket. Igazodást kérhetünk még a szeletekhez (Igazítás a következőkhöz Szeletek), illetve a dokumentum határaihoz is (Igazítás a következőkhöz Dokumentumszegélyek). A MegjelenítésSzelektív segédvonal paranccsal a CS2 programváltozatban megjelent intelligens segédvonalak megjelenítését kapcsoljuk be. E vonalak akkor jelennek meg, ha egy képelem, rajzelem mozgatásakor megközelítjük egy korábbi rajzelem jellegzetes helyét (középvonalát, befoglalójának széleit). E segédvonalakhoz is működik a behúzás, így könnyen illeszthetünk szöveget vagy más vektoros elemet korábban létrehozott elemekhez. Például, hozzunk létre egy új dokumentumot. Írjunk bele egy szöveget, majd hozzunk létre egy vektoros objektumot. Húzással mozgassuk a vektoros objektumot a szöveg közelébe. Azonnal megjelenik a szelektív segédvonal. Ha az igazítást a fentiek szerint bekapcsoltuk, akkor a bal egérgomb felengedése után a program a közeli szelektív segédvonalhoz behúzza a mozgatott objektumot. Ugyanígy próbáljuk ki a vektoros elem mozgatását vektoros elem közelébe (lásd a 3-29. ábrát).

3-29. ábra

Összhatásmódok, festőmódok Festőeszközök megjelenítési módjai megfelelnek a rétegek között érvényesülő összhatásmóddal. A festő és rajzeszközök (ecset, ceDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

108 KÉPMANIPULÁCIÓ ruza, kanna, kitöltés) opciós eszköztárának Mód mezőjében, illetve az eszköz kiválasztása után a jobb egérgombbal megjeleníthető helyi menüben (vagy a Shift++ és a Shift+– billentyűkombinációkkal) a rétegekre jellemző hatásokat (az összhatásmódot) állíthatjuk be az eszközökre is. A listában választható lehetőségek: Normál: Az átlátszóság (Színtömörség) beállításától függő mértékben a festett terület minden képpontja felveszi a festőszínt (lásd a 3-30. ábrát). Ez az alapértelmezés szerinti beállítás. Az eszköz a Színtömörség mezőben megadott értéknek megfelelően átlátszó és folyatott fonalat húz. Teljes fedettséget a Folyatás 100%ra állításával érjük el. 3-30. ábra Szórt: A festőszín véletlenszerűen elhelyezkedő pontokban jelenik meg. A pontok száma és sűrűsége a beállított átlátszóságtól függ. Festékszóró és nagyméretű ecset eszközök esetében plasztikus hatást kelt. Ceruza eszköznél 100%-os fedettség mellett 3-31. ábra megegyezik a normál móddal. Mögé: Az átlátszó réteg mögötti területet festi, tehát csak többrétegű képnél és csak akkor választható, ha az adott rétegre a rétegkezelőben nincs bekapcsolva az Átlátszó pixelek rögzítése jelölőnégyzet. A 3-32. ábrán például egy ismert háttér előtti réteget festettünk ki mintázattal, 70%-os át3-32. ábra látszóság mellett. Törlés: Törli a rajzeszköznek megfelelő helyeken a pixeleket. Többrétegű kép esetén a felső rétegen érdemes alkalmazni, hogy előtűnjön a háttér. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

109

Sötétítés: A festőszínnél világosabb képpontokat minden színcsatornán sötétíti (lásd a 3-33. ábrát). Ezzel az árnyékos részek módosítása nélkül, csak a világosabb részek sötétítését végezhetjük el.

3-33. ábra Szendvicspozitív: Az eredeti és a festőeszközzel felvitt színértékek szorzatát állítja elő. A feketét nulla, a fehéret egy értékűnek tekinti. A köztes színnel végzett többszöri festés így a festőeszközzel húzott vonások mentén sötétíti a képet (lásd a 3-34. ábrát). 3-34. ábra Színégetés: Szintén a színfakítás ellentéte, a színcsatornák alapszínét a kiválasztott festőeszköz színéhez közelíti, egyúttal sötétíti a képet a festőeszközzel húzott vonal alatt (lásd a 335. ábrát).

3-35. ábra Lineáris égetés: A színfakítás ellentéte, a színcsatornák alapszínét a kiválasztott festőeszköz színéhez közelíti, csökkenti a fényerőt, egyúttal sötétíti a képet a festőeszközzel húzott vonal alatt, ami a szendvicspozitív hatásra jellemző (lásd a 3-36. ábrát). 3-36. ábra Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

110 KÉPMANIPULÁCIÓ Világosítás: A sötétítéssel szemben itt a festőszínnél sötétebb képpontokat világosítjuk (lásd a 3-37. ábrát). A festőszínnél világosabb képpontok színe nem módosul.

3-37. ábra Szendvicsnegatív: A szendvicspozitív mód ellentéteként az eredeti színt a festőeszközzel felvitt színérték inverzével szorozza. A fekete szín változatlanul hagyja a képet, a fehér világosítja (lásd a 3-38. ábrát). A hatást itt is erősíti, ha ugyanazon a területen többször húzzuk végig az eszközt. 3-38. ábra Színfakítás: Minden színcsatorna alapszínét a kiválasztott festőeszköz színéhez közelíti, egyúttal világosítja (lásd a 3-39. ábrát). A fekete festőszínnel végzett műveletek nem okoznak változást.

3-39. ábra Lineáris fakítás: Hasonló a színfakításhoz, minden színcsatorna alapszínét a kiválasztott festőeszköz színéhez közelíti, egyúttal világosítja (lásd a 3-40. ábrát). A középtónusok eltűnnek, a fekete festőszínű műveletek nem okoznak változást, a fehér festőszín viszont ugyanolyan színáteresztő-képesség mellett teljesen fed.

3-40. ábra


KÉPMANIPULÁCIÓ

111

Átfedés: A szendvicspozitív és a szendvicsnegatív mód keveréke (lásd a 3-41. ábrát). Az eredeti fényviszonyok mellett jelennek meg a festőeszközzel felvitt minták és színek a képen. Az eredeti színt a festőszínhez közelíti, növeli a kontrasztot és a kép színeinek telítettségét. 3-41. ábra

3-42. ábra

3-43. ábra

3-44. ábra

Lágy fény: A szórt fényű megvilágítást szimulálja, amikor a festőszín jelenti a fényforrást. 50%-os szürkénél világosabb festőszínek világosítják, az 50%os szürkénél sötétebbek sötétítik a képet. A világosítás és a sötétítés nem olyan mértékű, mint a fenti módoknál, az eredeti színek részben megmaradnak, a kontraszt csökken. Erős fény: A lágy, szórt fénnyel szemben ez a koncentrált fényt hatását kelti. A világos festőszínek, mint fények itt is világosítják a képet. A tiszta fehér és fekete színek eltüntetik az eredeti kép színeit. A módszer a szendvicspozitív és negatív eljáráshoz hasonló. Mélyülnek az árnyékok, a fényes részek kiemelhetők. Ragyogó fény: A kontraszt az erősen koncentrált fény hatásának megfelelően már olyan erős, hogy a középtónusú részek szinte teljesen eltűnnek. Csak a nem átlátszó festőszín „marad meg” a fehér területeken, a részben átlátszó festőszínnél világosabb háttérnél a festőszín felveszi a háttér színét (lásd a 3-44. ábrát).


112 KÉPMANIPULÁCIÓ Lineáris világosítás: A ragyogó fényhez hasonló, annál talán a festőszínekre nézve kissé még erősebb hatású, azaz még a nem átlátszó festőszín is alig marad meg (lásd a 3-45. ábrát).

3-45. ábra Tűfény: Kevésbé drasztikus elváltozásokat okoz. Minden szín megmarad, de világosabb lesz (lásd a 3-46. ábrát).

3-46. ábra Kemény keverés: A festőszínt hozzákeveri az eredeti képhez. 100 %-os áttetszőség beállításnál (inverz érték!) a festőszín tökéletesen fed, alatta a megadott mértékben átszínezi (takarja az új színnel) a képet. A hatás erősíthető, ha többször átfestjük a kívánt részletet. Hasonlít a szín összhatásmódhoz.

3-47. ábra

Különbség: Ha az eredeti szín fényereje nagyobb a festőszínnél, akkor a festőszínt vonja ki az eredeti színből, ha viszont a festőszín fényereje nagyobb az eredeti színnél, akkor az eredeti színt vonja ki a festőszínből mindegyik színcsatornán (lásd a 348. ábrát). Így világosabb festőszín jobban közelíti a színinverziót.

3-48. ábra


KÉPMANIPULÁCIÓ

113

Kivétel: A különbség összhatásmódhoz hasonló, de annál kevésbé erőteljes megjelenést eredményez (lásd a 3-49. ábrát).

3-49. ábra Színezet: A kép a festés helyén átveszi a festőszín színezetét, ugyanakkor megtartja eredeti fényerejét és telítettségét (lásd a 3-50. ábrát). Egyetlen tárgyat is átszínezhetünk, ha előzőleg a Varázspálca eszközzel kiválasztottuk az átszínezendő színt. 3-50. ábra

3-51. ábra

Telítettség: A színezet összhatásmódhoz hasonló, ám itt a kép megőrzi az eredeti színek fényerejét és árnyalatát, valamint átveszi a festőszín telítettségét (lásd a 3-51. ábrát). A nullatelítettségű (szürke) eredeti képpontokon hatástalan. Ha a festőszín telítettsége nulla (azaz tiszta fekete, fehér vagy szürke), akkor feketefehér képet kapunk eredményül. Ezzel a kép lényegtelen részeiből elvehetjük a színt, a lényeges részt pedig kiemeljük a színes megjelenítéssel.


114 KÉPMANIPULÁCIÓ Szín: Az eredeti szín fényerejét megőrizve átveszi a festőszín telítettségét és árnyalatát (lásd a 3-52. ábrát). Így szabadon meghatározott – újonnan beállított – szín mellett megmarad az eredeti fény-árnyék viszony.

3-52. ábra Fényerősség: A szín összhatásmóddal szemben ez az eljárás megőrzi az eredeti telítettséget és színezetet, viszont a fényerősséget átveszi a festőszíntől (lásd a 3-53. ábrát).

3-53. ábra A megfelelő megoldást általában csak hosszas próbálkozás árán találjuk meg. Mivel az új nézetet itt nem hívhatjuk segítségül, készítsünk az ilyen műveletek végrehajtása előtt mentést vagy legalább pillanatfelvételt az Előzmények palettában. A pillanatfelvétel segítségével szükség esetén könnyen visszatérhetünk a rosszul sikerült műveleteket megelőző állapotba.

Stílusok alkalmazása A stílusok segítségével egy egész réteg összes objektumának adhatunk előre meghatározott formát. A stílusokat az Ablak/Stílusok paranccsal megjelenített Stílusok palettában állítjuk be (lásd a 3-54. ábrát). A rétegen belül elhelyezett egyes elemekhez önálló stílust nem rendelhetünk. A stíluspaletta ikonjával legördíthető menü elemeivel állíthatjuk be a paletta megjelenését, mely lehet szöveges (Csak szöveg), kis ikonokat tartalmazó (Kicsi bélyegkép), nagy ikonokat tartalmazó Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

115

(Nagy bélyegkép), valamint ezek listás elrendezése. A menü alján az összeállított stílusállományok (.asl kiterjesztésű fájlok) látszanak, amelyeket a leggyorsabban innen tölthetünk be. A betöltés előtt megjelenő párbeszédpanel Kiegészít nyomógombjával kérhetjük a betöltendő lista hozzáfűzését a korábban betöltötthöz.

3-54. ábra A helyi menüből is kiadható Új stílus paranccsal, illetve a paletta alján látható Új stílus létrehozása ikonnal meglévő minta és rétegjellemzők alapján hozhatunk létre új stílust (lásd a 3-55. ábrát). A jelölőnégyzetekkel vehetjük át a réteg hatásait és összhatásmódját. A rétegjellemzők beállításával a következő fejezetben foglalkozunk. A stílusokat a stílusmintára jobb egérgombbal kattintva megjelenített helyi menü Stílus átnevezése parancsával (vagy a stílusra kétszer kattintva) átnevezhetjük, ha feleslegesek a Stílus törlése Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

116 KÉPMANIPULÁCIÓ paranccsal, illetve a paletta alján látható kukába vontatva törölhetjük (ezzel csak a palettából törlünk, az elmentett stílusok természetesen megmaradnak, amíg a fájlt felül nem írjuk).

3-55. ábra A stíluslistáról kiválasztott stílus átformálja az aktuális réteget. Bármely újabb stílus választása törli a korábban megadott stílus hatását. A stílust véglegesen (új stílus alkalmazása nélkül) a paletta alján látható Stílus törlése ikonnal törölhetjük. Az egyéni stílusokkal bővített, illetve más stílustárakból átvett stílustárat a Stílusok mentése paranccsal menthetjük el .asl kiterjesztésű fájlba. Az elmentett stílusokat a Stílusok betöltése paranccsal tölthetjük be. A Stílusok visszaállítása parancs helyreállítja az eredeti palettát (ekkor a palettából törölt stílusok ismét megjelennek). A Stílusok cseréje paranccsal ugyanúgy tölthetünk be egy másik stílusállományt, mintha a lista aljáról választanánk, de itt párbeszédpanelen megadhatjuk a fájl elérési útját is.

3-56. ábra Az előre elkészített vagy saját stílusokból összeállíthatunk egy olyan készletet, amely azokat tartalmazza, amelyeket gyakran hasznáDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

117

lunk. Ehhez adjuk ki a Szerkesztés vagy a palettamenü Mintavezérlő parancsát (lásd a 3-56. ábrát), ha szükséges válasszuk az Alapbeállítás lista Stílusok elemét. Az Alapbeállítás kezelő párbeszédpanel nyomógombjával megjelenített listából választott stílusállományokkal kiegészíthetjük a kiválasztható elemeket. Ezt követően a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintásokkal válasszuk ki a saját készlet stílusait, végül kattintsunk a Készlet mentése nyomógombra. Az így összeállított készletek később a Betöltés nyomógombbal állíthatók ismét munkába. Ilyenkor már csak a saját készletbe elmentett stílusok jelennek meg.

A festőszín beállítása A festőszín beállításához a Szín palettát használhatjuk (a palettát a legegyszerűbben az F6 gyorsgombbal, illetve az Ablak menü Szín parancsával jelenítjük meg). A színkeverés módszerét – Szürkeskálás, RGB, HSB, CMYK, Lab, Webszín – a palettaikonjára kattintva megjelenített menüből választjuk ki. A palettán ezután a választott módszernek megfelelő csúszkák jelennek meg (lásd a 3-57. ábrát).

3-57. ábra A csúszkákkal beállított értéket a program a csúszkák mögötti mezőben kiírja. E mezőkben a pontos értékeket beírással is megadhatjuk. A program figyelmeztet, ha az ábrázolható tartományon túli értéket próbálunk meg bevinni. A paletta elején álló ikonokkal válthatunk a háttér és a festőszín között. Ha valamelyik kikevert szín a színrebontással, illetve a CMYK nyomtatással nem állítható elő, a paletta bal oldalán figyelmeztetés jelenik meg, bármelyik színkeverési módot, csúszkákat használtuk is (lásd a 3-57. ábrát). A figyelmeztető háromszög jel mellett megjelenik a legközelebbi, még Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

118 KÉPMANIPULÁCIÓ nyomtatható szín is. Ha a háromszög jelre vagy a kijelzett helyettesítő színre kattintunk, akkor a program átveszi az adott színhez tartozó beállításokat. A festő- vagy háttérszínt átvehetjük úgy is, hogy a paletta alán látható szürkeárnyalatos vagy színes csík fölé mozgatjuk a kurzort, amely ilyen3-58. ábra kor automatikusan pipettává alakul, majd a megfelelő színű hely felett kattintunk. Az ilyen módon kiválasztott színösszetevőket mutatják a csúszkák és a mezők is. A palettamenü Színpaletta web-biztossá tétele parancsával olyan megjelenítést állíthatunk be, amelyben a gyorsbeállításra szolgáló alsó színcsíkon csak a weben megjeleníthető színek jelennek meg (lásd a 3-58. ábrát). Egyébként a paletta ikonjára kattintva a paletta minimális megjelenésére válthatunk, amely ebben az esetben csak a színcsíkot tartalmazza (lásd a 3-59. ábrát). 3-59. ábra Innen a teljes méretű megjelenítéshez a ikonnal térhetünk vissza. A festőszínt beállíthatjuk a Színtár palettával is, amely az Ablak/ Színtárak paranccsal vagy a lapfülre kattintva jeleníthető meg (lásd a 3-60. ábrát). Ha a háttérszínt akarjuk beállítani, akkor az eszköztár színválasztó ikonjának részére kattintva felcseréljük a festő- és háttérszínt, majd a beállítás után ismét elvégezzük a cserét. A színtár paletta fölé mozgatott kurzor automatikusan pipettává alakul, ekkor kattintással vesszük fel a kurzor alatti színt a festőszín számára. A paletta egyénileg, a pipettával felvett, vagy kikevert színnel bővíthető. Az aktuális festőszínnel bővíthetjük a palettát, ehhez a kurzort a paletta üres helye (az utolsó színkocka) fölé mozgatjuk. Ekkor a kurzor kannává változik. Kattintás után létrejön az új palettaszín, amelynek nevet is adhatunk. A paletta ikonjával megjeleníthető menüjében betölthetünk gyárilag összeállított színpalettákat, vagy elmenthetjük (Színtár mentése), betölthetjük (Színtár betöltése) saját összeállítású palettáinkat. Ezek célszerű tárolási helye az alapértelmezés szerinti Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

119

\Program Files\Adobe\Adobe Photoshop CS2\Előre beállított\ Színtárak mappa. A palettafájlok .aco kiterjesztésűek.


120 KÉPMANIPULÁCIÓ A menü Kicsi lista parancsával a gyártók eredeti és egyértelmű színneveinek listáját jelenítjük meg. A Színtár cseréje paranccsal vagy a palettamenü alján látható színtár nevekre kattintva cseréljük le a betöltött színtárat egy másikra. A Színtárak visszaállítása paranccsal visszaállhatunk az eredeti állapotra, vagy a jelenlegi palettát megtartjuk, és csatoljuk az újonnan betöltött palettához. Ehhez a Kiegészít nyomógombot választjuk. A színtárak elemei a helyi menü Színtár átnevezése parancsával (vagy az elemre kétszer kattintva) átnevezhetjük, ha feleslegesek a Színtár törlése paranccsal, illetve a paletta alján látható kukába vontatva törölhetjük (ezzel csak a palettából törlünk, az elmentett színtárak elemei természetesen megmaradnak, amíg a fájlt felül nem írjuk). A színkeveréssel történő új palettaszín kialakításhoz előbb keverjük ki a színt (az aktuális festőszínt), majd adjuk ki a paletta menüjének (vagy egy palettaelem helyi menüjének) Új színtár parancsát. Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel, amelynek Név mezőjében nevet adunk az új színnek (lásd a 3-61. ábrát). A név előtti színkocka mutatja az aktuális festőszínt.

3-61. ábra A színkeverést a Szín palettában oldjuk meg. A színt itt komponenseivel adjuk meg vagy a színválasztó területről, a színsávból „szipPipetta eszközzel mintaként felvehetjük a kép egy pantjuk fel”. A létező színét is. Ha a felső négyzetre kattintunk, akkor a festőszínt, ha az alsó négyzetre kattintunk, akkor a háttérszínt állítjuk be. A két szín a részre kattintva felcserélhető, a nyomógomb fekete festőszínt és fehér hátteret állít be. A színválasztó ablak megjeleníthető az eszköztár mellékelt ikonjára kattintva (lásd a 3-62. ábrát). A párbeszédpanelen bármelyik színmodellnek megfelelően végezhetjük a színkeverést, ha a Szerkesztés/BeállításokÁltalános párbeszédpanelen korábban az Adobe pipettát állíDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

121

tottuk be. A Windows pipetta ennél jóval kevesebb lehetőséget biztosít.

3-62. ábra Az Adobe pipetta a színkeverés változatos lehetőségei mellett biztosítja a színkorláton túli színekre figyelmeztetést és a weben egészen biztosan megjeleníthető színeket is (lásd a 3-63. ábrát).


122 KÉPMANIPULÁCIÓ A Színkönyvtárak nyomógombra kattintva más gyári palettákról vehetünk át színeket (lásd a 3-64. ábrát). Az Színkönyvtárak párbeszédpanelről a Pipetta nyomógombbal juthatunk vissza a színválasztó párbeszédpanelre, az OK nyomógomb érvényesíti a kiválasztást és a kijelölt színnel bővíti a palettát.

3-64. ábra A palettáról egy színt a Ctrl billentyű nyomva tartása közben a színre kattintva, vagy a színt a paletta alján látható kukába vontatva törölhetünk. A Shift billentyű nyomva tartása közben végzett kattintással cseréljük ki a palettaszínt az aktuális festőszínre. Ugyanez történik, ha a színtár paletta alján látható ikonra kattintunk. Az előre elkészített vagy kikevert színekből összeállíthatunk egy olyan készletet, amely a gyakran használt saját, illetve cégszabványos színeket tartalmazza. Ehhez adjuk ki a palettamenü Mintavezérlő parancsát (lásd a 3-65. ábrát). A Mintavezérlő párbeszédpanel nyomógombjával megjelenített listából választott színkészletekkel kiegészíthetjük a kiválasztható elemeket. Ezt követően a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintásokkal válasszuk ki a saját készlet színeit, végül kattintsunk a Készlet mentése nyomógombra. Az így összeállított készletek később a Betöltés nyomóDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

123

gombbal állíthatók ismét munkába. Ilyenkor már csak a saját készletbe elmentett színek jelennek meg.

3-65. ábra Az Alapbeállítás kezelő párbeszédpanelen a készlet tartalma húzással átrendezhető, az Alt billentyű nyomva tartása közben kattintva az adott szín kivágható, vagy a helyi menü Színtár törlése parancsával törölhető.

Eszközök kezelése Az eszköztárból választjuk ki a megfelelő festő vagy javító, illetve kijelölő eszközt. Az eszközválasztást tükrözi az opciós eszköztár tartalma is, amelyet eszközönként eltérő módon állíthatunk be (lásd a 3-66. ábrát). Az opciós eszköztár elején álló eszközikonra a jobb egérgombbal kattintva megjelenített helyi menü parancsaival alaphelyzetbe állíthatjuk vissza az aktuális (Eszköz visszaállítása), vagy az összes eszközt (Minden eszköz visszaállítása). Az első nyomógombbal olyan menüt jeleníthetünk meg, amely az eszközökre vonatkozó általános parancsokat tartalmazza. A parancsok működése az aktuális eszköztől függően csak kicsit tér el egymástól. A lenyílóból az ikonnal választhatunk egy újabb menüt, amelynek Új eszközminta parancsával vagy az Új eszközminta létrehozása ikonnal készíthetünk az aktuális eszközbeállításokból egy új Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

124 KÉPMANIPULÁCIÓ eszközt. Az eszközhöz a színbeállítást is hozzákapcsolhatjuk, ha éppen festő vagy ceruza eszközt használunk.

3-66. ábra Ha töröljük a Színnel együtt jelölőnégyzetet, akkor már az új eszköz választásakor színt kell válasszunk, vagy használjuk az aktuális színbeállítást.

3-67. ábra A legördülő menü bal oldalán jelennek meg a kész eszközminták, ha bekapcsoljuk a Valamennyi eszközminta megjelenítése kapcsolót (lásd a 3-66. ábrát). E mintákat típus szerint rendezve jelenítjük meg Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

125

a Rendezés eszközök szerint vagy csak az aktuális eszközhöz kapcsolódó mintákat mutatjuk be Az aktuális eszközminták megjelenítése paranccsal, illetve a jelölőnégyzet bejelölésével. A menüből is visszaállítható a testre szabott aktuális vagy az öszszes eszköztár. A Mintavezérlő paranccsal megjelenített párbeszédpanelen rendezhetjük eszközkészletünket, illetve a kész eszközkészleteket másokkal egyesíthetünk, ahogyan azt már a színtár és a stílusok esetében korábban bemutattuk. Mint a 3-68. ábrán látjuk, a festő és kijelölő eszközök mellett, még a gyakran használt szövegeszközökhöz is készíthetünk mintákat. Ezek használati előnye abban nyilvánul meg, hogy nem kell pepecselni az eszköz egyedi beállításával (ami emellett hibalehetőséget is hordoz magában), hanem könnyen kiválaszthatjuk azt az eszközt, amelyet magunk vagy cégünk felvett a „házi szabványtárba”, és így biztosan egyforma beállításokkal, színekkel, stílusban dolgozhatunk.

3-68. ábra

Festés ecsettel, festékszóróval Az Ecset (B) eszköz kiválasztása után tetszőlegesen vagy a ráccsal, illetve a vezetővonalakkal korlátozott módon festhetünk. A fő eltérés a ceruzától abban rejlik, hogy az ecsettel a háttérhez simított módon is rajzolhatunk. Az eszközök mindig a festőszínt (előtérszínt) használják. Az eszköz választása után megjelenő opciós eszDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


köztárban állítjuk be az ecset méretét, formáját, illetve a festékszóró eszközt (lásd a 3-69. ábrát). Az eszköz beállítására szolgáló menü megjeleníthető az opciós eszköztár második nyomógombjával vagy helyi menüként, jobb egérgombbal a képbe kattintva (az első gombjával előhozható menüből ecsetminta választható).

3-69. ábra Az ecsetvonások szélei kissé (az ecsetvonás testre szabása során beállítható módon) elmosódottak, esetleg önállóan megjelennek az ecset szálai. Az opciós paletta Áttetszőség (Színtömörség) csúszkájával a festék áttetszőségét adjuk meg. A 0% a teljesen átlátszó, a 100% a teljesen fedő festéket jelöli. Kis értéket választva finomabban festheDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

127

tünk, de az ugyanolyan fedőhatás eléréséhez többször fel kell emelnünk az „ecsetet” és ismételni. A Folyatás mezőben, illetve csúszkával a festék utánpótlásra, illetve gyorsabb száradására jellemző tulajdonságot állíthatunk be egy és100 % között. Alacsony értékeknél az ecsetvonások kevésbé fednek és az ecsetszálak jobban elkülönülnek (lásd a 3-70. ábrát).

3-70. ábra A Festékszóró eszköz az ecsetnél levegősebben, véletlenszerűen szórja a pontokat. Ha az eszköz tulajdonságai közt a Szórás jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, akkor a festékpontok szórása addig tart, amíg nyomva tartjuk az egér gombját.

Ecsettulajdonságok Bár a Photoshop CS2 rengeteg beépített ecsetmintával rendelkezik (lásd a 3-69. ábra listáját), minden ecsetvonás – a korábbiaknál több lehetőséggel – testre szabható, illetve saját ecsetmintákkal is bővíthetjük a készletet. Az ecsettulajdonságok beállításához nyomjuk le az opciós eszköztár jobb oldalán látható Az ecsetek paletta váltókapcsolója nyomógombot, illetve kattintsunk a jobb oldalon látható Ecsetek lapfülre, vagy az F5 gyorsgombot, illetve az Ablak/Ecsetek parancsot használjuk. Ekkor most külön palettában Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

128 KÉPMANIPULÁCIÓ megjelennek az ecsetek testre szabásának eszközei (ha nem így jelenne meg, akkor adjuk ki a palettamenü Bővített nézet parancsát). Ha a megjelenő lista Ecsetminták elemét választjuk, akkor a program beépített ecsetmintáinak működését szabályozzuk (lásd a 3-71. ábrát). Az egyes működési módokat a jelölőnégyzetekkel kapcsoljuk be vagy ki, a mellettük látható listából választhatunk a beépített formák közül. A jelölőnégyzetek kombinációjával is számtalan változat alakítható ki, de minden egyes tulajdonság testre szabható. A hatás mindig lemérhető a beállító ablakrész alatt megjelenő mintán. Az egyes tulajdonságok pontos beállításához kattintsunk a bal oldali lista szöveges részére (például Ecsethegy alakja, Alakzat dinamika, stb.). A beállításokat a lakat ikonra kattintva megóvhatjuk a módosítástól.

3-71. ábra


KÉPMANIPULÁCIÓ

129

Az ecsethegy alakja Az Ecsethegy alakja listaelemre kattintva a beállító ablak tartalma megváltozik, benne megjelennek az ecset alakját befolyásoló paraméterek (lásd a 3-72. ábrát).

3-72. ábra A beállító ablak felső részében találjuk ez előre beállított eszközkészlet mintáit. Alatta vagy mezőbe gépeléssel vagy csúszkával adjuk meg az ecset átmérőjét. A Mintaméret használata nyomógombbal ismét az eredeti beállításhoz térünk vissza. Alatta állíthatjuk be az ecset elforgatását és kerekségét, mely 100 %-os esetben kört formál, kisebb mértékű beállításnál ellipszist. A szög és a kerekség egyaránt beállítható a mintaablak ábrájának egeres húzásával is. A Köz mezőben, illetve csúszkával az ecsetvonások szaggatását szabályozzuk (1 % és 1000 % között, ahol 1% jelenti a folyamatosan húzott vonalakat). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


Alakzat dinamika Az Alakzat dinamika jelölőnégyzettel az ecsetvonások dinamikus tulajdonságait rögzíthetjük. E tulajdonságok az ecsetvonás hosszától, illetve a nyomásérzékeny rajzeszköz nyomva tartásától is függenek (lásd a 3-73. ábrát). Általában a csúszkákkal, illetve a mezőben beállítható minimális érték az adott tulajdonság változatlanul tartását, míg a maximális érték a legnagyobb véletlenszerű változatosságot eredményezi. A Méret vibrálása mezőben az ecsetvonás méretbeli változékonyságát adjuk meg. A Vezérlő listában a rendelkezésünkre álló hardvereszköztől függő elemeket választhatunk, amelyek szintén befolyásolják az ecset működését. A Tollnyomás, Tolldöntés és Tollhegy korong listaelemek csak megfelelő nyomásérzékeny táblák esetében használhatók ki. Csak a Tolldöntés vezérlőhöz állíthatjuk be a Döntésigazítás mezőt, amely az ecsetdöntés változékonyságát szimulálja.


KÉPMANIPULÁCIÓ

131

A Szög vibrálása mezőben az ecset festés közbeni forgatását tartjuk állandó vagy különböző mértékben véletlenszerű szinten. A Kerekség vibrálása mezőben, illetve a Minimális kerekség mezőben az ecsetszálak merevségét utánozzuk. Ha mellettük beállítjuk a Fakítás vezérlőt, akkor az elforduló ecsetszálak által húzott vonalak halványabban jelennek meg. E mezők hatása egyenként kikapcsolható a Vezérlő lista Ki elemével.

Szórás Különösen a festékszóró eszköz esetében van jelentősége a Szórás jelölőnégyzetnek. A tulajdonság bekapcsolásától kezdve működik úgy az eszköz, hogy a bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben szórja a festékpontokat (lásd a 3-74. ábrát).

3-74. ábra A beállítási lehetőségekkel a képpontok szóródását, valamint a szórt pontok változékonyságát tág határok között állíthatjuk. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


Textúra A Textúra jelölőnégyzettel egy mintát határozhatunk meg az ecsetvonások számára. A minta előre beállított készletekből is választható, de (az ablak ikonjával az aktuális mintázatból – a későbbiek szerint) kialakíthatunk saját mintát is. A textúrázás mellett egyedi összhatásmódot is megadhatunk (lásd a 3-75. ábrát). A textúra határozza meg, hogy az ecset szálai hogyan helyezkednek el. Ez különösen nagyméretű ecsetek vagy nagy nagyítás esetén feltűnő.

3-75. ábra


KÉPMANIPULÁCIÓ

133

Kettős ecset A Kettős ecset jelölőnégyzet azt az érdekes hatást eredményezi, amikor a festő általában egy vékonyabb és egy vastagabb ecset együttes mozgatásával készíti képét (lásd a 3-76. ábrát). Amellett, hogy itt is beállíthatjuk az egyedi összhatásmódot, rendkívül összetett ecsetformákat alakíthatunk ki a Számláló, a Szórás és a Köz mezők állítgatásával. Az egyedi átmérő állításától a Mintaméret használata nyomógombbal térhetünk vissza a kiválasztott ecsetminta előre beállított méretéhez.

3-76. ábra A Szórással az ecsetvonást felépítő vonaldarabkák elhelyezkedését szabályozzuk az ecsetvonás mentén. A Köz tulajdonság az ismétlődő minták közötti távolságot, vagyis az ecsetformák gyakoriságát határozza meg. A Számláló mező az ecsetvonást felépítő vonaldarabkák számát szabja meg.



Színdinamika A Színdinamika jelölőnégyzet bekapcsolásával érvényesíthetünk olyan hatásokat, mintha a festéket nem kevertük volna teljesen ki, vagy nem jól mostuk volna el az ecsetet. A hatás teljessége érdekében beállíthatjuk az összhatásmód mellett a színárnyalat (szín), telítettség (élénkség), fényesség és tisztaság változékonyságát (lásd a 3-77. és a 3-85. ábrát). Az ábra jobb oldala csak részben képes szemléltetni a számtalan variációs lehetőséget.

3-77. ábra

Egyéb dinamika Az Egyéb dinamika jelölőnégyzet választása után már csak két mezőben állíthatjuk be a működést, de ezeket is kapcsolhatjuk a megfelelő hardver lehetőségekhez. Ezek az opciók is azt szolgálják, hogy minél jobban közelítsük a hagyományos ecsetkezelési technikák megjelenését. A legjobb hatásokat természetesen most is a nyomásérzékeny táblákon érhetjük el. A Színtömörség vibrálása Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

135

az ecsetvonások fedőképességének változékonyságát, vagyis az ecsetvonások átlátszóságának bizonytalanságát jelenti. A Folyatás vibrálása tulajdonsággal adjuk meg a festékfogyás változékonyságát (lásd a 3-78. ábrát). Megfelelő beállításokkal (magas folyatási értékkel) ecsetvonás irányában elhalványuló vonalakat alakíthatunk ki.

3-78. ábra

Zaj A Zaj jelölőnégyzettel véletlenszerű zajjal egészíthetjük ki az ecsetvonást, amely így leginkább arra emlékeztet, mintha dörzspapírra festenénk (lásd a 3-79. ábrát).



Nedves szegélyek A Nedves szegélyek jelölőnégyzet bejelölése után a festett vonalak szélei szétfolynak (lásd a 3-80. ábrát). A nedves szegélyekkel kereszteződő vonalak festékei összekeverednek egymással (ilyen beállításnál ugyanakkor a teljesen fedőre állított festék is áttetsző marad).

3-80. ábra

Festékszóró A Festékszóró jelölőnégyzet bejelölésével készített ecsetvonások a szórás bekapcsolása nélkül is a festett pontok szóródását eredményezik, ha hosszabban tartjuk nyomva a bal egérgombot vagy lassan festünk (lásd a 3-81. ábrát).

3-81. ábra

Simítás A Simítás jelölőnégyzet bejelölése mellett festett vonalaink görbületei finomabbak, a töréspontok kisebbek és ritkábbak lesznek. Ez különösen a kisebb, határozott szélű ecsetvonásoknál látványos.


KÉPMANIPULÁCIÓ

137

3-82. ábra

Textúra védelme A Textúra védelme jelölőnégyzettel megőrizhetjük az ecsetvonásokban a fentebb bekapcsolt mintázatot. Az összes, fentiekben bemutatott beállítási lehetőséget egyszerre törli a lapfül menü Ecsetvezérlők törlése parancsa.

Az ecsetvonások kezelése Miután kiválasztottuk az Ecset eszközt, beállítottuk tulajdonságait, tetszőlegesen, vagy a ráccsal, illetve a vezetővonalakkal korlátozott módon festhetünk. Az egyenes ecsetvonásokat a festés megkezdése után lenyomott Shift billentyűvel vízszintes vagy függőleges irányba korlátozhatjuk. Ha a Shift billentyűt még a festés megkezdése előtt lenyomjuk, akkor az utolsó ecsetvonás helyétől húzunk egyenes ecsetvonást a következő kattintás helyéig. Az ecsetvonások elhalványíthatók a Szerkesztés menü Ecset eszköz elhalványítása parancsával, illetve a Ctrl+Shift+F billentyűkombinációval (lásd a 3-83. ábrát). A fakítás ilyenkor az utoljára festett ecsetvonás teljes hosszán érvényesül.


138 KÉPMANIPULÁCIÓ 3-83. ábra Az ecsetminta menü legördítése, vagy a helyi menü megjelenítése után megjelenő ikonra kattintva újabb menüt gördíthetünk le, amellyel az ecsetmenü megjelenését állíthatjuk be, és újabb ecsetkészleteket tölthetünk be (lásd a 3-68. ábrát). A lista alján szerepelnek a korábban összeállított ecsetforma gyűjtemények, amelyeket az Ecsetek betöltése paranccsal is betölthetünk. Az Ecset visszaállítása paranccsal visszaállíthatjuk az eredeti – alapértelmezett – ecsetmenüt a módosított ecsetkészlet helyett, illetve az Ecsetek mentése paranccsal a módosított ecsetkészlettel bővíthetjük az alapértelmezés szerinti listát. Az ecsetkészleteket .abr fájlokban tárolja a program. Ezek alapértelmezés szerinti helye a \Program Files\Adobe\Adobe Photoshop CS2\Előre beállított\Ecsetek mappa. Az aktuális ecsetkészlet bővítéséhez válasszuk ki a készletet a lista aljából, majd a megjelenő párbeszédpanel Kiegészít nyomógombját. Az OK nyomógomb az Ecset cseréje parancsnak felel meg, és teljesen lecseréli az aktuális ecsetkészletet a kiválasztottra. Az Festékszóró eszközzel a fentiekkel megegyező módon kell bánni, egyetlen különbség, hogy az eszköz automatikusan bekapcsolja a festékszóró tulajdonságot.

Új ecset készítése Az aktuális beállításokkal rendelkező ecsetből az ecsetminta menü Új ecsetminta parancsával, vagy az Új alapbeállítás létrehozása ebből az ecsetből ikonnal új ecsetet hozhatunk létre. Ekkor adjunk nevet az ecsetnek, amely az aktuális ecsetkészlet részévé válik (ha szükséges későbbi munkánkhoz, akkor mentsük el az Ecsetek mentése paranccsal). A Szerkesztés/Ecsetminta megadása paranccsal is új ecsetet hozhatunk létre. Ekkor azonban az új ecset alapja az eddig készített teljes kép lesz, annak összes, látható rétegével, a teljes vászon méretében (lásd a 3-84. ábrát).


KÉPMANIPULÁCIÓ

139

3-84. ábra Az eszközminta menü (az opciós eszköztár első ikonjával legördíthető) Új eszközminta parancsával vagy az Új eszközminta létrehozása parancsával az eszközminták közé színének eltárolásával együtt vehetjük az aktuális ecsetvonást.

3-85. ábra A saját ecsetmintából készülő ecsetvonásoknak a fentiekben megadott összes tulajdonságait felhasználhatjuk (lásd a 3-85. ábrát).



Ecsetminta készletek Az előre elkészített, vagy saját ecsetmintákból szintén összeállíthatunk egy olyan készletet, amely a gyakran használt ecsetmintákat tartalmazza. Ehhez adjuk ki az Ecsetek lapfül, illetve az eszközminta választó menüjének vagy a Szerkesztés menünek Mintavezérlő parancsát (lásd a 3-86. ábrát). Az Alapbeállítás kezelő párbeszédpanel nyomógombjával megjelenített listából választott ecsettípus készletekkel kiegészíthetjük a kiválasztható elemeket. Ezt követően a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintásokkal válasszuk ki a saját készlet stílusait, végül kattintsunk a Készlet mentése nyomógombra. Az így összeállított készletek később a Betöltés nyomógombbal állíthatók ismét munkába. Ilyenkor már csak a saját készletbe elmentett ecsetvonások jelennek meg.

3-86. ábra


KÉPMANIPULÁCIÓ

141

Rajzolás ceruzával Az Ecset eszköz ikonjának hosszabb nyomva tartása közben Ceruza eszközt. Kezelése megjelenő menüről választhatjuk a teljesen megegyezik a fentebb ismertetett ecset kezelésével, csak ezzel az eszközzel sokkal élesebb vonalakat húzhatunk. Ennek megfelelően nedves szegély és festékszóró tulajdonságot nem választhatunk. Az eszköz opciós palettáján egyetlen olyan elem van, ami a többinél nem található. Az Auto törlés jelölőnégyzetet bejelölve a festőszínnel rajzolunk az attól eltérő színű területeken, a festőszínnel megegyező területeken pedig a háttérszínnel, ha a vonalat a megfelelő színű területen indítjuk (az adott színű vonalak keresztezésekor nincs színváltás). Tehát a festőszínt lefedjük a háttérrel, ha a festőszínnel megegyező területről kezdjük a festést. Nyomásérzékeny digitalizáló táblához beállítható, hogy az erősebb nyomás mellett a festőszínnel, kisebb nyomás esetén a háttérszínnel rajzoljunk, illetve a nyomás megjelenjen a festő vagy rajzeszköz szélességének változásában.

Körvonalak A körvonalak készítésével belső kereteket hozhatunk létre a képen. A körvonalakat elkészíthetjük a Szerkesztés menü Körvonalazás parancsával, vagy a Kijelölés/MódosításHatárvonal paranccsal, illetve a teljes kép keretezése megoldható a rajzvászon méretének módosításával.



3-87. ábra Az első két esetben készítsünk kijelölést a körvonalazandó terület számára. Ha kiadjuk a Szerkesztés menü Körvonalazás parancsát, akkor a körvonal tulajdonságait párbeszédpanelen adjuk meg (lásd a 3-87. ábrát). A körvonal vastagságát képpontokban határozzuk meg. A Hely csoport választókapcsolóival helyezzük el a körvonalat a kijelölés vonalához képest. Ha a Belül lehetőséget választjuk, akkor a körvonal teljesen a kijelölésen belül marad, annak mozgatását követi, a Kívül lehetőséggel viszont a körvonalat hagyhatjuk az eredeti helyén. A kijelölés után a Kijelölés/MódosításHatárvonal parancs kiadását követően csak a keret szélességét adhatjuk meg. Ilyenkor viszont a határvonal szélességén belüli területet az Alt+Backspace billentyűkombinációval az előtér, a Ctrl+Backspace billentyűkombinációval a háttér színére festhetjük. Érdekes hatású képet készíthetünk, ha a határvonal kitöltésére a Szerkesztés menü Kitöltés parancsát, illetve a Shift+F5 billentyűkombinációt alkalmazzuk. Itt a Kitöltés listában az előtér és a háttér színű kitöltések mellett váDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

143

laszthatjuk a fekete, fehér, 50 %-os szürke, illetve egyedi minta kitöltést is (lásd a 3-88. ábrát). Az Előzmények listaelemmel az eredeti kitöltéshez állunk vissza.

3-88. ábra A teljes kép keretezésére a rajzvászon méretének átállítását is használhatjuk. Ekkor előbb állítsuk be a háttérszínt a keret színére, majd adjuk ki a Kép menü Rajzvászon mérete parancsát (lásd a 389. ábrát). Ha bekapcsoljuk a Relatív jelölőnégyzetet, akkor a vászonméretének növeléséhez szükséges értékeket írjuk a Szélesség és a Magasság mezőkbe. A Szerkesztési pont maradjon középen.



3-89. ábra Az OK nyomógombra kattintás után a program megnöveli a vásznat, amelynek új részei a kiválasztott háttérszínnek megfelelően jelennek meg.

Nyílhegyek A vektoros vonal eszközhöz készíthetünk a vonal egyik vagy mindkét végén megjelenő nyílhegyeket. A vektoros rajzeszközök között található vonal (U gyorsgomb) rajzeszköz kiválasztása után, az opciós eszköztár nyomógombjára kattintva állíthatjuk be a nyílvégződés tulajdonságait. A Kezdet jelölőnégyzet kiválasztása a vonal indításához a Vég jelölőnégyzet kiválasztása a vonal végződéséhez rajzol nyilat (lásd a 3-90. ábrát). A többi lehetőség a vonal vastagságának (amit itt a Súly mező rögzít) százalékában adható meg. Például az 500%-os szélesség 5 pixeles vonalvastagság esetén 25 pixel szélességű nyílfejet jelent. A szélesség a vonalra merőlegesen, a hosszúság a vonal irányában értendő nyílkiterjedést jelent. A Homorúság mezővel adhatjuk meg a nyílhegy alakját (-50% és 50% között). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

145

3-90. ábra

Munka vektoros elemekkel A Téglalap eszköz kinyílója alatt találjuk a vektoros objektumok létrehozására szolgáló eszközöket, melyeket elérhetünk az U gyorsgombbal is. Alapértelmezés szerint az opciós eszköztár Új alakréteg létrehozása nyomógomb nyomógombja benyomva jelenik meg, ami annyit jelent, hogy minden egyes vektoros objektum külön alakrétegen jön létre, a különböző alakzatoknak eltérő réteghatásokat is adhatunk a Rétegstílus listából vagy a Rétegek palettából (lásd a 3-91. ábrát). Az alakzatokat akkor érdemes külön objektumonként külön rétegen elhelyezni, ha a későbbiekben várhatóan egyenként módosítanánk stílusukat, sorrendjüket (amelyet a rétegsorrenddel befolyásolhatunk). Egyébként a vektoros alakzatok még egyetlen rétegen elhelyezve is kijelölhetők később és így másik rétegre mozgathatók. A vektoros rétegeken ugyanakkor különböző műveleteket csak akkor hajthatunk végre, ha előbb raszterizáljuk a réteget. A Hozzáadás alakterülethez nyomógomb vagy a + gyorsgomb segítségével több alakzatot helyezhetünk el egyetlen alakrétegen. Ezek rétegstílusból adódó tulajdonságai egyformák.



3-91. ábra A vektoros objektumok között a legkülönfélébb műveleteket is végrehajthatjuk, sőt a Közvetlen kijelölés eszközzel kiválasztott görbeelem másolható, módosítható (akár az iránypontjaival is), valamint törölhető (lásd a 3-92. ábrát).

3-92. ábra Ha a vektoros alakzatot az alakzat rétegen akarjuk létrehozni, akkor az opciós eszköztár elején álló Alakzat rétegek gombját nyomjuk be, ha egy tetszőleges rétegen szeretnénk görbét készíteni, akkor a Görbék gombot nyomjuk be. Az alakzat mindkét esetben csomó Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

147

és iránypontjaival szerkeszthető marad, csak az utóbbi esetben természetesen nem kaphat a rétegétől eltérő stílust. A Pixelek kitöltése gomb lenyomásakor viszont elvész a vektoros jelleg, a festőszínnel rajzolt alakzat a raszteres réteg része lesz, később már csak pixelenként módosítható. Vektoros

görbéket,

Szabadkézi toll, lipszis, kel.

Sokszög,

alakzatokat

létrehozhatunk

Téglalap,

Lekerekített téglalap,

Vonal vagy

a

Toll, El-

Egyedi alakzat eszközök-

A görbék Közvetlen kijelölés eszközzel kiválasztott csomópontjaiban a csomó kijelölését követően megjelennek az ellenőrző (irány-) pontok. Ezek mozgatásával befolyásolhatjuk a csomópontba futó görbék alakját. Az ellenőrző pont mozgatása a görbe érintője mozgatásának felel meg, de mint látjuk a 3-93. ábrán, az irányító pontnak a csomóponttól mért távolsága megváltoztatásával módosítjuk a görbületet is. A program már a szerkesztés közben kitölti az alapértelmezett kitöltési tulajdonsággal a görbéket, akár nyitott, akár zárt görbéről van szó (lásd a 3-93. ábrát).

3-93. ábra A csomópontok közötti szakaszok az érintő egyenesekkel a Közvetlen kijelölés eszköz segítségével módosíthatók. Az eszközzel új iránypontot készítünk, illetve módosíthatjuk a görbeszakasz lefutását az iránypont áthelyezésével. Az irányítópontok mozgatásánál 45 fokonkénti (0, 45, 90, 135 stb.) irányban úgy húzhatunk egyenes szakaszokat, ha a kattintás alatt nyomva tartjuk a Shift billentyűt. A kattintásokkal alaphelyzetben egyenesek szakaDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


szokból álló vonalláncot hozunk létre. A

Közvetlen kijelölés esz-

Pontátalakító eszközzel az egyenes sarokpont, közzel, vagy a sima csomópont, görbe sarokpont valamint a kombinált sarokpont egymásba alakítható.

3-94. ábra Görbe szakaszokhoz a kattintás után húzással megadott érintővel szabjuk meg a görbe lefutását. A természetesnek tűnő görbék esetében a csomópontokhoz tartozó irányvonalak hossza körülbelül egyharmada a csomópontok közötti szakasz hosszának (lásd a 394. ábrát). A túl hosszú irányvonalak a csomópontba laposan, szinte egyenesen (nagy érintőgörbe sugárral) csatlakozó, a túl rövid irányvonalak túl meredeken csatlakozó görbéket eredményeznek.

3-95. ábra Az irányítópontokat mindig a következő csomópont irányába mozgassuk, különben hurok keletkezik (lásd a 3-95. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

149

Egy görbe általában akkor a legkönnyebben szerkeszthető, ha csak a legszükségesebb, azaz optimális számú csomópontot tartalmazza. A görbe átalakítása azonban szükségessé teheti új csomópontok felvételét és a felesleges csomópontok törlését is. Csomópontot kell elhelyeznünk például a görbe irány vagy méretváltoztató részeinek kezdetéhez. A görbe helyi menüjéből választható Szerkesztőpont hozzáadása paranccsal, illetve az ennek megfelelő Szerkesztési pont hozzáadása eszközzel új csomópontot (szerkesztőpontot) vehetünk fel a kész görbén. Az új csomópont tetszőlegesen elmozdítható, ezzel jelentősen befolyásolja a görbe alakját. Az eszköz használata előtt ki kell jelölnünk a görbét vagy alkalmazzuk közvetlenül a görbe létrehozása után, amikor még kijelölve látszanak az éppen kialakított csomópontok. A szintén a görbe helyi menüjéből választható Szerkesztőpont törlése paranccsal, illetve a Szerkesztési pont törlése eszközzel a csomópontot törölve egyesíthetünk két szakaszt, amely korábban a törölt szerkesztőpont előtt és mögött volt. Az eszköz használata előtt ki kell jelölnünk a görbét vagy alkalmazzuk közvetlenül a görbe létrehozása után, amikor még kijelölve látszanak az éppen kialakított csomópontok. A görbeszakasz egyenessé fajul, ha a kiinduló csomópont iránypontját a következő csomópontba helyezzük. A beépített vektoros alapidomok és beállítási lehetőségeik: Téglalap: Az aktuális kitöltési mintával és rétegstílussal, csomópontonként kijelölhető (vektoros) téglalap idomot hoz létre az egér kattintással majd húzással megadott csomópontok közt. Lekerekített téglalap: Az aktuális kitöltési mintával és rétegstílussal, csomópontonként kijelölhető, a sarkain az opciós eszköztáron megadott sugárral lekerekített téglalap idomot hoz létre. Ellipszis: Az aktuális kitöltési mintával és rétegstílussal ellipszis idomot hoz létre az egér kattintással majd húzással megadott befoglaló pontok közt. Sokszög: Az aktuális kitöltési mintával és rétegstílussal adott csúcsszámú sokszög idomot hoz létre egy új rétegen. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


Vonal: Az aktuális kitöltési mintával és rétegstílussal, az opciós eszköztár Súly mezőjében beállítható vastagságban, a korábbiak szerint nyílheggyel ellátható vonalakat hoz létre, amelyek végpontjait az egér bal gombjának nyomva tartása közben végzett húzásával adunk meg. Egyedi alakzat eszköz: Listából kiválasztható, előre meghatározott alakzatot hoz létre az új rétegen. Az alakzat itt is az adott rétegstílusnak megfelelően kitöltött és hatásokkal rendelkezik. A lenyíló szimbólumával megjeleníthető helyi menüből kiválaszthatjuk az összes, az állatok, a nyilak, a szalagcímek, a keretek és más, tartalom szerint csoportosított alakzatokat. Az opciós eszköztár beállításaitól függően megtarthatjuk az alakzat eredeti oldalarányait vagy eltérhetünk attól. Az egyedi alakzatokhoz is tartozik mintavezérlő, amelyet az alakzat menüjéből vagy a Szerkesztés/Mintavezérlő paranccsal indítunk (lásd a 3-96. ábrát). Az Alapbeállítás kezelő ablakban a készletet átrendezhető és a korábbiak szerint saját készlet készíthető.

3-96. ábra Saját egyedi alakzatokat is kialakíthatunk. Ezekhez előbb rajzoljuk meg a vektoros mintát, amely származhat a beépített mintakészlet módosításából is, majd jelöljük ki és alkalmazzuk a Szerkesztés menü Egyedi alakzat meghatározása parancsát (lásd a 3-97. ábrát). Ha nem jelöltük ki az alakzatot, akkor a parancs az aktuális réteg összes görbéjét, alakzatát bevonja az új mintába. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

151

3-97. ábra

Képrészletek sokszorosítása A pecsét és a mintabélyegző eszközök az S gyorsgombbal is elérhetők és opciós eszköztárukban a festőeszközöknek megfelelő módokat és dinamikus hatásokat (méretcsökkentés és átlátszóság-növelés) választhatunk. A Klónbélyegző (Pecsét) eszköz segítségével a kép kiválasztott részleteivel festhetünk, ami jó szolgálatot tehet a fényképek retusálása esetén. Az eszköz választása után előbb kijelöljük a másolás kezdőpontját. Ehhez az Alt billentyű nyomva tartása közben kattintsunk a kép megfelelő helyére. A következő kattintás határozza meg a másolási távolságot és irányt. Ezután a pecsétet festőeszközként alkalmazva, amerre húzzuk az egeret a megadott távolságból és irányból folyamatosan másoljuk a képpontokat. A mintavétel helyét szálkereszt jelöli (különösen a kép szélein fontos erre ügyelnünk, hogy a mintavételi terület ne nyúljon túl a kép határain – ezt a legkönnyebben úgy kerülhetjük el, hogy az eszközt egy erre a célra létrehozott kiválasztás határain belül alkalmazzuk). Az eszköz opciós palettájának Igazított jelölőnégyzetével beállíthatjuk a másolás módját. A jelölőnégyzet bejelölt állapotában a mintavételezés helyét jelölő szálkereszt folyamatosan követi a pecsét mozgását még akkor is, ha felengedtük az egér gombját, azaz éppen nem festünk. Ez a módszer a képrészek darabolásából származó darabok elhelyezésénél lehet hasznos. Ha töröljük a jelölőnégyzetet, akkor a mintavételezés helyét jelölő szálkereszt minden alkalommal visszaugrik a kezdőpontba a festés újrakezdésekor. Ez egyenértékű azzal, mintha mindig új másolási irányt és távolságot Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

152 KÉPMANIPULÁCIÓ állítanánk be, ami a képrészletek sokszorosításánál előnyös. Az opciós paletta Összes réteg mintavétele jelölőnégyzetét bejelölve a festőeszköz a mintát az összes rétegről veszi, ellenkező esetben csak az aktuális rétegről. Az eszközzel készített ecsetvonások természetességének fokozása érdekében itt is beállíthatunk összhatásmódokat és a korábban részletezett ecsettulajdonságokat. A Mintabélyegző eszközzel előre elkészített – gyári vagy saját – mintákat másolhatunk a képre. A mintákat a Szerkesztés menü Minta meghatározása parancsával, vagy az eszköz mintaválasztó listájában szereplő hasonló paranccsal (Új minta) hozhatjuk létre (lásd a 3-98. ábrát). Az így létrehozott minta a gyárilag beépített mintakészletet bővíti.

3-98. ábra Az egyénileg létrehozott minta megjelenik a mintakészletben (lásd a 3-98. ábrát). Bármely képből készíthetünk mintát és azt tetszőleges képen alkalmazhatjuk. Mivel a mintát választható ecsettel festjük a képre, érdemes kihasználnunk a festésmódokat és más ecsetbeállításokat (például az Impresszionista jelölőnégyzet bekapcsolása nagy ecsetméretnél teljesen felismerhetetlenné teszi a mintát, kis ecsetnél jobb eredményt ad, az összhatásmódokra pedig lásd a 399. ábrát). Ha néhány mintát vissza szeretnénk vonni, akkor alkalmazzuk az előzményecsetet. Minthogy a művelet igen jelentősen beavatkozik a képbe, jó szolgálatot tehet, ha a minta beillesztését külön rétegen végezzük. A külön rétegre festett képnek a takart réteggel beállított összhatása később is módosítható, majd amikor szükséges, a rétegek egyesíthetők, vagy összeolvaszthatók (lásd a következő fejezetben).


KÉPMANIPULÁCIÓ

3-99. ábra

3-100. ábra


153

154 KÉPMANIPULÁCIÓ Az opciós eszköztárból megjeleníthető menü Minták visszaállítása paranccsal visszatérhetünk a mintakészlet eredeti állapotába, vagyis a gyári minták közül eltávolíthatjuk az egyénileg készítetteket. A Minták betöltése és a Minták mentése parancsok szolgálnak a .pat kiterjesztésű mintakészletek betöltésére és a módosítottak elmentésére. Itt a betöltött mintakészletek automatikusan bővítik a rendelkezésre álló minták listáját. A Minták cseréje paranccsal lecserélhetjük a használt mintakészletet egy másikra. Az eszközmenü vagy a Szerkesztés menü Mintavezérlő parancsa itt is az egyéni mintakészletek összeállítására szolgál (lásd a 3-101. ábrát). A kiválasztott mintákat saját készletbe menthetjük, ami csak a szükséges mintákat tartalmazza, így memóriatakarékos és munkagyorsító megoldás.

3-101. ábra Ha az opciós eszköztáron az Igazított jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, akkor azonos eltolással ismétlődően másoljuk az ecsetvonásokkal a mintát a képre (azaz ha a szélén végeztünk, akkor új mintával folytatja), ezzel szemben a jelölőnégyzet kikapcsolása után a program a mintavételt minden ecsetvonásnál a minta közepétől újrakezdi (lásd a 3-102. ábrát). Ha a legnagyobb méretű ecsetet állítjuk be, akkor Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

155

egyetlen kattintás is elegendő a teljes kép mintákkal végzett beszórására.

3-102. ábra

Felületek kiöntése festékkel A Festékesvödör eszközzel mintázattal vagy homogén színnel tölthetünk ki az eszköz kiválasztása után kattintással megjelölt ponttal azonos színű összefüggő területet (lásd a 3-103. ábrán a lepke mögötti részt). Az eszköz a G gyorsgombbal is elérhető. A minták kezelésére ugyanazok a lehetőségeink, amelyeket a mintabélyegzőnél ismertettünk. Itt is alkalmazhatunk gyári vagy egyéni mintákat. Az eszköz kiválasztása után megjelenő opciós eszköztár Kitöltés listájában választjuk ki, hogy a festékszínnel (Előtér) vagy mintázattal (Minta) töltjük ki a homogén, szerkeszthető bitkép területet. A Tolerancia (tűrés) mezőben állítjuk be, hogy a kiválasztott pont színéhez mennyire hasonló színű pontokat tekintsen a program azonosnak, azaz kitöltendőnek. Az Finomított jelölőnégyzet kiválasztása a kitöltés széleit finomítja, lágyítja. A Minden réteg jelölőnégyzet bekapcsolásával az öszszes réteget figyelembe vesszük a mintavétel során.



3-103. ábra A Szomszédos jelölőnégyzet bejelölésével csak az egymással érintkező azonos színű pontokat tölti ki a program, ha töröljük a jelölőnégyzetet, akkor a nem érintkező azonos színű foltokat, „szigeteket” is (lásd a 3-104. ábrát).

3-104. ábra

Felületek kitöltése A teljes képet vagy az aktuális kijelölést tölthetjük ki egy meghatározott színnel, vagy mintázattal a Szerkesztés menü Kitöltés parancsával, illetve a Shift+Backspace billentyűkombinációval (lásd a 3Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

157

105. ábrát). A Festékesvödör eszközzel szembeni lényeges eltérés, hogy ott a kattintás helyén található képpont színe dönti el a kitöltendő területet, itt minden esetben kitöltésre kerül a teljes kép vagy a kijelölt terület. Az összhatásmód (Mód) és az átlátszóság (Áttetszőség) itt is beállítható. A Kitöltés listában adjuk meg a kitöltés tartalmát, mely lehet az aktuális festék- vagy háttérszín, kitöltési mintázat (amelyet az Egyedi minta listáról választunk), az előzmények paletta kijelölt helyén szereplő korábbi beállítás, fekete, 50%-os szürke, fehér. Ha vannak a képen átlátszó területek, akkor az Átlátszóság fenntartása jelölőnégyzet bejelölésével megőrizhetjük azokat. Ilyenkor csak a nem átlátszó területeken érvényesül a kitöltés.

3-105. ábra A Szerkesztés menü Kitöltés elhalványítása parancsával, vagy a Shift+Ctrl+F billentyűkombinációval az összhatásmód és átlátszóság beállításokat élőminta (Előnézet) visszajelzése mellett, sokkal könnyebben hajthatjuk végre (lásd a 3-106. ábrát). Ezt a parancsot az ecsetműveletek és a festékesvödör használata után is alkalmazhatjuk.



3-106. ábra

Színátmenetek készítése A festékesvödörhöz hasonló és annak ikonjával váltott helyen találSzínátmenet eszköz, amellyel a festő- és háttérszín, illetható a ve más színek közötti átmenettel tölthetjük ki az előzetesen kijelölt területet, kijelölés nélkül a teljes képet (lásd a 3-107. ábrát). A kitöltő minta színeit, utána a színátmenetek formáját az eszköz kiválasztása után megjelenő opciós eszköztárról választjuk ki. A választható öt forma: Lineáris színátmenet: A vonalas kitöltés eszközének kiválasztása után a kijelölt területbe kattintva, majd az egér húzásával adjuk meg a színátmenet irányát, amely tetszőleges lehet. Ha a Shift billentyűt nyomva tartjuk az irány megadása közben, akkor a kitöltés iránya pontosan vízszintes, 45 fokos vagy függőleges lesz. Sugaras színátmenet: A sugárirányú kitöltés eszközének kiválasztása után előbb a kör középpontját adjuk meg kattintással, majd a kör sugarát adjuk meg. Szög színátmenet: Az eszköz kiválasztása után először a kúp középpontját, majd az átmenet elejét és végét adjuk meg. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

159

Visszavert színátmenet: A visszavert színátmenethez a színátmenet felét adjuk meg, a többit a program tükrözi. Rombusz színátmenet: Az átmenethez előbb a négyszögletes színátmenet közepét, majd átlójának végpontját adjuk meg.

3-107. ábra A színátmenet-készletből kiválasztott minta összes színe megjelenik az elsőtől az utolsóig, ha az átmenet irányát kijelölő vonal mindkét végpontja a kijelölésen belüli, különben csak a kiválasztáson belüli rész érvényesül. A festési mód mellett itt is megadhatjuk a szín átlátszóságát. A Megfordít jelölőnégyzet kiválasztásával megfordítható a színátmenetben résztvevő színek sorrendje. Az Árnyalás jelölőnégyzettel finomítható a színátmenet, amelynek 256 színes képeknél van jelentősége. A Szerkesztés menü Színátmenet elhalványítása parancsával, vagy a Shift+Ctrl+F billentyűkombinációval az összhatásmód és átlátszóság beállításokat élőminta visszajelzése melDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

160 KÉPMANIPULÁCIÓ lett, ez esetben is sokkal könnyebben hajthatjuk végre (lásd a 3106. ábrát). A mintakészlet megjelenítése után legördíthető menüből a Képrészletek sokszorosítása részben ismertetett parancsok hajthatók végre (például saját kitöltésiminta készleteket készíthetünk) azzal a különbséggel, hogy a színátmenet mintaállományai .grd kiterjesztésűek és tárolási helyük a \Program Files\Adobe\Adobe Photoshop CS2\Előre beállított\Színátmenetek mappa.

Kijelölés körvonalazása A Szerkesztés menü Körvonalazás parancsával keretet rajzolhatunk az aktuális kiválasztás mentén (lásd a 3-108. ábrát). A keretet elhelyezhetjük a kijelölés határvonalán belül (Belül), a határvonal közepére igazítva (Középpont), illetve a kijelölés határvonalán kívül (Kívül).

3-108. ábra A Szélesség mezőben pixelekben adjuk meg a körvonal vastagságát. A Keverés csoport beállítási lehetőségei megegyeznek a korábban ismertetett festőeszközök lehetőségeivel. Az Átlátszóság fenntartása jelölőnégyzet bejelölése megőrzi az átlátszó területek ilyen tulajdonságát és ezek a részek nem változnak a körvonal kéDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

161

szítésekor. Fontos megjegyezni, hogy a művelet után az eredeti kijelölés megmarad, tovább használható.

Helyi javító eszközök A helyi javító eszközök az eszköztárból választhatók ki, és a festőeszközökhöz hasonlóan csak az eszközzel a képen húzott vonal mentén érvényesülnek, az eszköz mintázatának, elhalványodásának és más tulajdonságainak megfelelő módon. Így jól használhatók a szkennelt képek kisebb hibáinak retusálására is. A kijelölések ezeket az eszközöket is a kijelölés területére korlátozzák, ekkor a kijelölt területen kívül az eszköz hatástalan. Ezt a tulajdonságot felhasználhatjuk a javítandó terület előzetes körülhatárolására.

Radír A Radír eszközzel, illetve az E gyorsgomb lenyomása után megjelenő eszközzel törölhetjük a háttérszín előtti elemeket. Ez is egyfajta, a háttérszínnel dolgozó festőeszköznek tekinthető, amit az is jelez, hogy az eszköz opciós eszköztárán az ecseteknek megfelelő formák közül választhatunk, beállíthatjuk az ecset vagy festékszóró tulajdonságait is (a nedves szegély és a színdinamika nélkül – lásd a 3-109. ábrát). Ha pontosak akarunk lenni, határoljuk be kiválasztással a radírozott területet, mert a radír is csak a kiválasztott területen belül hatásos! Az opciós eszköztár Mód listájában választhatjuk ki a radírral szimulált eszközt, mely lehet ecset (illetve tulajdonságai alapján festékszóró), ceruza, illetve blokk, amely egy négyzetes keresztmetszetű ceruzának felel meg. Az első két eszköznek megfelelő ecsettípusok közül az ecsetlistában választhatunk. A blokk mérete és alakja nem választható. Ha nagyobb területet akarunk ezzel a módszerrel törölni, akkor érdemesebb előbb lekicsinyíteni a képet. Apró részletek törléséhez viszont nagyítani célszerű. A paletta Törlés az előzményekbe jelölőnégyzetét bejelölve az Előzmények palettán megadott állapottól létrejött pixeleket radírozza Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


csak ki, mint az Előzményecset (a művelet így jelenik meg az előzmények palettán is). Ez az összes rétegen végzi dolgát, míg a jelölőnégyzet törlése után csak az aktuális rétegen radírozunk. Ha a radír használata közben lenyomjuk az Alt billentyűt, akkor a varázsradírt alkalmazhatjuk.

3-109. ábra

Varázsradír Az eszköztárban a

Radír eszköz kinyílója alatt található a

Bűvös radír (varázsradír) eszköz, amellyel a megjelölthöz hasonló színű területeket töröljük. Ez az eszköz is csak az esetleges kijelölésen belül fejti ki hatását. Az eszközzel megjelölt pont színéhez hasonló színű pixelek törlését a Tűrés (korábban Tolerancia) mezőben megadott tűréssel szabályozhatjuk. A törölt részek összefüggővé válnak. A Szomszédos jelölőnégyzet bejelölésével csak az egymással érintkező azonos színű pontokat törli a program, ha töröljük a jelölőnégyzetet, akkor a nem érintkező azonos színű foltokat, „szigeteket” is. A törlésbe bevonhatjuk az összes réteg vizsgálatát, ha kiválasztjuk az Összes réteg használata jelölőnégyzetet. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

163

Az Áttetszőség mező (csúszkával is állítható) értéke szabályozza a hatás erősségét. 100 %-os esetben a törlés teljesen érvényesül, míg kisebb értékeknél csak halványabbak lesznek a kijelölt színű, valamint az ahhoz tűréssel hasonló képpontok.

Háttértörlő Az eszköztárban a Radír eszköz alatt található a Háttér radír eszköz, amellyel a kijelölt pixelek színétől függetlenül, vagy egy megadott színt keresve, az eszköz mozgatásának helyén töröljük a kép hátterét. A Mintázás listában a Szomszédos elemet választva a törlés alapját egyetlen, mintavételezett szín képezi, az Egyszer esetében az elsőként választott pixel színe, a Háttér színtár választásakor a háttérszín a meghatározó. A Határok lista beállításai szerint itt is törölhetünk összefüggő (Szomszédos) vagy egy adott színt tartalmazó, de nem összefüggő területeket (Nem szomszédos), illetve a kontúrok megtartását is kérhetjük (Szegélyek megkeresése), amelyek kiválasztásához tűrést (toleranciát) szintén megadhatunk. A Festőszín védelme jelölőnégyzet bekapcsolásával az aktuális festőszínnel készült pixelek nem törlődnek. A védendő festőszínt az Alt billentyű nyomva tartása közben végzett kattintással is felvehetjük a képből.

Előzményecset Az eszköztár Előzményecset eszközével (mely indítható az Y gyorsgombbal is) egy korábbi állapotról vagy pillanatképről állíthatjuk vissza a megelőző állapotot. A visszaállítandó állapotot az Előzmények palettán választjuk ki úgy, hogy a palettán bejelöljük az esemény előtti négyzetet. A négyzetben ekkor megjelenik az . előzményecset ikonja (lásd a 3-110. ábrát). Így akár részlegesen is visszavonható egyetlen eszköz használata. Az eszköz opciós palettáján a festőeszközöknél ismertetett ecsetformákat, paramétereket, dinamikus hatásokat állíthatunk be.



3-110. ábra

Művészi előzményecset Az eszköztárban az

Előzményecset eszköz kinyílója alatt talál-

Művészi előzményecset eszközzel az előzményecsethez ható hasonló működéssel, de jóval több beállítási lehetőség mellett dolgozhatunk (az opciós eszköztárat lásd a 3-111. ábrán).

3-111. ábra A Stílus listában különböző hosszúságú és irányú ecsetvonásokat választhatunk, amelyekkel megfelelő dinamikus hatások mellett jól szimulálhatók festői stílusok.

3-112. ábra


KÉPMANIPULÁCIÓ

165

Helyi élesítés, elkenés Az eszköztár Életlenítő eszközével, illetve az R gyorsgombbal helyi életlenítést, fakítást alkalmazhatunk az Összes réteg használata jelölőnégyzet állásától függően az összes vagy csak az aktív rétegen. Az eljárás helyileg, azaz az eszközzel húzott vonalak mentén csökkenti a kontrasztot, lágyítja a képet. Az eszközhöz különféle ecsetformákat és összhatásmódot is választhatunk. Az Alt billentyű lenyomásával is átválthatunk a helyi élesítő eszközre. Életlenítő eszköz alatt található ÉleAz eszköztárban az sítő eszközzel a fentiekkel ellentétesen, az ecsetvonások alatti területet élesíthetjük. Az eljárás a kontraszt növelésével jár. Ha az eszköz használata során lenyomjuk az Alt billentyűt, akkor átváltunk az Életlenítő eszközre. Az életlenítés vagy lágyítás mértékét az Erősség csúszkával állítjuk be. Az eszköztárban az Életlenítő eszköz alatt található Maszatoló eszközzel a kézzel történő festést imitáló módon, a kurzor mozgatásának irányában elkenhetjük a színeket. Jól használható felnagyított képen a hibák retusálására. Az Erősség opcióval a kéz nyomását állíthatjuk be. Az Ujjal festés jelölőnégyzet kiválasztásával „ujjunkra” felvesszük a festőszínt a vonások előtt és azt kenjük el folyamatosan. Az Összes réteg használata jelölőnégyzet kiválasztásával a maszatolást az összes rétegen érvényesíthetjük.

Helyi fényerő módosítás Az eszköztár Fakító eszközével az ecsetvonások alatt növelhetjük a fényerőt, melynek intenzitását az opciós eszköztár Expozíció csúszkájával vagy a mező értékének pontos beállításával határozzuk meg. A Tartomány listában állítjuk be, hogy a módosítás az árnyékos, középtónusú, vagy csúcsfényű részekre vonatkozzon. Az eszközt választhatjuk az O gyorsgombbal is. Az Alt billentyű lenyomásával átváltunk a

Színégető eszközre.



Az eszköztárban a Fakító eszköz alatt található Színégető eszközzel az ecsetvonások alatti területen csökkentjük a fényerőt, ezzel sötétítjük a képet. A beállítási lehetőségek megegyeznek a világosító eszközével. A szintén a Fakító eszköz alatt található Szivacs eszközzel az opciós eszköztár Mód listájában választható lehetőségek szerint az ecsetvonások alatt növelhetjük (Telít) vagy csökkenthetjük (Színtelenítés) a színtelítettséget, mintha a szivaccsal kivonnánk a hígítót a festékből vagy hozzáadnánk. Az eszközhöz ecsetformát, méretet, digitális hatásokat és intenzitást (Folyatás) állíthatunk be.

Képek transzformációi Itt tárgyaljuk azokat az átalakítási lehetőségeket, amelyek a képet forgatják, tükrözik, mozgatják, torzítják. Az összetettebb átalakításokat a grafikus szűrők között mutatjuk be. A Kép menü Rajzvászon elforgatása almenüjének parancsaival forgathatjuk el a festővásznat 180 fokkal, 90 fokkal az óramutató járásának megfelelő irányban 3-113. ábra (CW) vagy ellenkező irányban (CCW), illetve tetszőleges szöggel. Ehhez a Tetszőleges parancsot adjuk ki és a forgatás szögét párbeszédpanelen adjuk meg (lásd a 3-113. ábrát). Az elforgatások általában együtt járnak a kép átméretezésével is, hogy az elforgatott képből ne vesszen el egyetlen részlet sem. A Rajzvászon elforgatása Rajzvászon vízszintes tükrözése paranccsal függőleges szimmetriatengelyre, a Rajzvászon függőleges tükrözése paranccsal vízszintes szimmetriatengelyre tükrözhetjük a teljes képet. A kép kijelölt részeinek forgatását, tükrözését a Szerkesztés menü Alakítás almenüjének parancsaival végezzük. A húzással végzett műveletek végén nyomjuk meg az Enter billentyűt vagy kattintsunk az opciós eszköztár

ikonjára. Az Esc billentyű, vagy az


KÉPMANIPULÁCIÓ

167

opciós eszköztár ikonja a parancs érvényesítése nélkül befejezi a műveletet. Az AlakításMéretezés paranccsal a kijelölt területet nagyíthatjuk. A parancs kiadása után a kijelölés sarkain és oldalainak közepén megjelenő fogantyúkat húzva méretezhetjük át a kijelölt részletet (lásd a 3-114. ábrát).

3-114. ábra A nagyított részlet a húzás közben folyamatosan megjelenik. A végleges helyzet elérésekor nyomjuk meg az Enter billentyűt, vagy kattintsunk az opciós eszköztár ikonjára. A fölnagyított részlet helyéről elmozgatható. A pontos elhelyezéshez a mozgatás X, Y koordinátáit, a nagyításhoz a pontos szélesség (Sz) magasság (H) értékeket az opciós eszköztáron adjuk meg. Egeres húzás közben a Shift billentyű lenyomásával megtartható a kijelölés eredeti oldalaránya, az Alt billentyű nyomva tartásával a méretváltoztatást középpontosan szimmetrikus módon végezzük, egyébként a méretezés középpontja a húzottal átellenes sarokban van. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


3-115. ábra Az Alakítás Forgatás paranccsal a kijelölt területet középpontja körül forgathatjuk el. A forgatási középpontot az opciós eszköztár jelének megfelelő sarkára vagy oldalközepére kattintva helyezhetjük át. A pontos elforgatást itt is az opciós eszköztár mezőjében adjuk meg. A Shift billentyű lenyomásával az egérrel történő forgatáskor 15 fokos lépcsőket alkalmazunk. Ha a forgatás miatt egyes képrészek kikerülnek az eredeti képméreten túlra, akkor azokat a program levágja, azaz a rajzvászon forgatásával szemben ilyenkor nem méretezi át a képet. A forgatással esetlegesen keletkező üres részek a háttérszínnel jelennek meg (lásd a 3-115. ábrát). Az Alakítás Döntés paranccsal a kijelölt területet dönthetjük, amivel perspektivikus hatást kelthetünk (lásd a 3-116. ábrát). A pontos dőlési szöget a mezőben adhatjuk meg. Egérrel a kijelölés tetszőleges oldalát húzva az oldal önmagával párhuzamosan, a szemközti oldal távolságának megtartásával mozdul el. Az Alt billentyű nyomva tartásával a döntés rögzített pontja az átellenes sarokpont helyett a kiválasztás középpontjába kerül. Ilyenkor a sírok mozgatásával is ugyanazt a hatást érjük el, mintha az egyik oldalt mozgatnánk. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

169

3-116. ábra Az Alakítás Torzítás paranccsal szabadon torzíthatjuk a kijelölést, azaz a sarkokat egymástól függetlenül mozgathatjuk. A Shift billentyű lenyomásával a döntéssel egyező mozgásokat végezhetünk, az Alt billentyű nyomva tartásával a mozgatás a kiválasztás középpontjára tükröződik. Az Alakítás Perspektíva paranccsal térbeli hatást kölcsönözhetünk a kijelölésnek (lásd a 3-117. ábrát). Ekkor bármelyik sarok elmozdítását a szomszédos sarkok is követik. A Ctrl billentyű lenyomásával a perspektíva készítésénél irányt váltunk (vízszintesből függőlegesbe vagy fordítva). Az Alakítás Forgatás parancsokkal a kijelölést megadott szöggel forgathatjuk, az Alakítás Tükrözés parancsokkal tükrözhetjük. Az Alakítás Ismét paranccsal vagy a Shift+Ctrl+T gyorsgombbal az utolsó ilyen, fenti módon végzett átalakítást ismételjük meg. A Szerkesztés menü Szabad alakítás parancsával vagy a Ctrl+T gyorsgombbal a kijelölést átméretezhetjük, forgathatjuk vagy a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett torzíthatjuk, a Ctrl+Shift Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


nyomva tartása közben dönthetjük is, a Ctrl+Alt+Shift billentyűk nyomva tartása közben perspektívát készíthetünk.

3-117. ábra Ha az átalakítás alatt az opciós eszköztár ikonját lenyomva tartjuk, akkor megtartjuk az eredeti oldalarányokat. Az ikon felengedett állapotában a két irányban eltérő nagyítást is beállíthatunk. Alapértelmezés szerint abszolút koordinátákat alkalmazunk, ha relatív elmozdulásokat akarunk megadni, akkor nyomjuk le az opciós eszköztár ikonját. Újdonság a Torzítás/Hajlítás parancs. A hajlítás műveletet az opciós eszköztár Váltás a szabad alakítás és a torzítás üzemmód között gombjának lenyomásával is bekapcsolhatjuk. E parancsok hatására a kijelölt területre rácsháló kerül, mely segít a megfelelő torzítás kialakításában. Ezt ugyanis a rácsháló megjelenése után, a rács belsejébe kattintva, majd húzva alakítjuk ki. Ilyenkor megjelennek a sarokpontokban az élek érintői is. Ezek, valamint a rácsháló segít a hajlítást akár szabályos hengerfelületre illeszkedően elvégezni (lásd a 3-118. ábrát). Így illeszthetünk például címkét utólag egy palackra, vagy készíthetünk feliratot egy bögrére. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

171

3-118. ábra

Vágólappal végezhető feladatok A vágólap a Windows és a Macintosh rendszer alatt egyaránt elérhető olyan memóriaterület, amelyet a kijelölt objektumok különféle alkalmazások közötti vagy alkalmazáson belüli mozgatására használhatunk. Például egy Photoshop dokumentumból kivágott képrészletet beilleszthetünk egy Word dokumentumba vagy egy másik Photoshop képbe. Egyszerre mindig csak egy objektum helyezhető a vágólapra, minden újabb művelet, amely a vágólapra képet vagy szöveget helyez, törli a vágólap korábbi tartalmát. Az alábbi műveletek rendszerint csak az aktuális rétegre vonatkoznak. Ha a mozgatásba több réteg hatását is be akarjuk vonni, akkor a kép egy másolatát egyesítsük a rétegeket és az egyesített réteg részleteit másoljuk, mozgassuk más alkalmazásokba vagy használjuk a Másolás összeolvasztva parancsot.

Kivágás A kép aktuális rétegén kiválasztott területet a vágólapra helyezzük át a Szerkesztés menü Kivágás parancsával vagy a Ctrl+X, illetve F2 vagy Shift+Del gyorsgombokkal. A kivágott terület üres (átlátDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

172 KÉPMANIPULÁCIÓ szó vagy a háttérszínnel kitöltött) marad, illetve megjelenik az alatta lévő réteg tartalma. Ha másik alkalmazásba szeretnénk beilleszteni a vágólap tartalmát, akkor a vágólapra helyezés előtt jelöljük be a Szerkesztés menü BeállításokÁltalános párbeszédpanel Vágólap exportálása jelölőnégyzetét. A Szerkesztés/Törlés parancs törli a kiválasztást, így a vágólapra nem kerül semmi!

Másolás A Szerkesztés menü Másolás parancsával vagy a Ctrl+C , illetve F3 vagy Ctrl+Ins gyorsgombokkal az eredeti változatlanul hagyása mellett másoljuk a vágólapra a kijelölt területet. Mivel az eredeti nem változik, a parancs nem jelenik meg az Előzmények palettában. A másolás mindig az aktív rétegre vonatkozik.

Egyesített másolás A Szerkesztés menü Másolás összeolvasztva parancsával vagy a Shift+Ctrl+C billentyűkombinációval több réteget tartalmazó képen másolhatjuk a kijelölt területet a vágólapra úgy, hogy a program közben a kijelölt terület rétegeit egyesíti (még a vektoros alakzatok rétegeit is). A vágólapról másik Photoshop képbe illesztve már csak egyetlen, raszteres réteget kapunk.

Beillesztés A vágólap tartalmát – mindegy honnan származzon – a Szerkesztés menü Beillesztés parancsával vagy a Ctrl+V, vagy a Shift+Ins billentyűkombinációval, illetve az F4 gyorsgombbal illesztjük a képbe. A beillesztett elem számára a Photoshop új réteget hoz létre. A beillesztés megszünteti a korábbi kiválasztást, amelynek közepén jelenik meg a beillesztett részlet. Ha a célkép és a beillesztendő részlet azonos felbontású, akkor torzítás nem jelentkezik, egyébként ezt elkerülendő érdemes a forrás és a célképet azonos felbontásúra alakítani a Kép menü Képméret paranccsal. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

173

Beleillesztés A beleillesztést a Szerkesztés menü Beleillesztés parancsával vagy a Shift+Ctrl+V billentyűkombinációval végezzük.

3-119. ábra Ekkor a beillesztett részlet a célkép kijelölt területébe kerül. Ha a kijelölt terület kisebb, mint a vágólapra helyezett kép, akkor a kilógó részek levágásra kerülnek (lásd a 3-119. ábrát). A parancs eredményeképpen itt is új réteg jön létre. A beillesztett részlet középpontja igazodik a célképen kijelölt terület középpontjához, annak határa pedig levágja a beillesztendő részlet széleit. A célképen a beillesztett képrészletet maszkoló rétegmaszk is keletkezik.

A vágólap tartalmának törlése A vágólap tartalmát a Szerkesztés menü Kiürítés Vágólapot parancsával törölhetjük. Ez a parancs nem vonható vissza, tehát a vágólap tartalma visszavonhatatlanul elvész, ezért a parancsot a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

174 KÉPMANIPULÁCIÓ végrehajtása előtt meg kell erősíteni a megjelenő párbeszédpanel OK nyomógombjára kattintva. Ha meg akarjuk tartani a vágólap tartalmát, akkor válasszuk a Mégse nyomógombot vagy nyomjuk meg az Esc billentyűt.

A kép kiragadása A kép egésze, vagy kijelölt részlete hátterének eltüntetésére használhatjuk a Szűrő menü Kiragadás parancsát vagy az Alt+Ctrl+X billentyűkombinációt (lásd a 3-120. ábrát, amelyen összevontuk a feladat végrehajtásának három fázisát). A párbeszédpanel bal oldalán látható eszközöket használhatjuk fel a kivágás széleinek kijelölésére. A program a Szegélykiemelő eszköz eszközzel megjelölt sávban keresi a kivágandó terület kontúrjait. A kihúzó színét a Csúcsfény mezőben adjuk meg. Pontosabb, de hosszadalmasabb munkához kisebb ecsetméretet állíthatunk be az Ecsetméret mezőben. Ahol elrontottuk a jelölést, ott a Radír eszközzel javíthatunk. Kitöltés eszközzel a Kitöltés mezőben megadott színnel A töltjük ki a kivágandó terület belső részeit. A beállított színek csak a kiválasztás jelölésére szolgálnak, a képre nincsenek hatással. Ha a képről akarunk színmintát venni a festőszín számára, akkor jelöljük be a Festőszínre korlátoz jelölőnégyzetet, majd a pipetta eszközzel válasszunk színt a képről. Az így vett színt a tárgy színeként alkalmazza a program, amihez megfelelően törli a hátteret. A Sima csúszkával állítjuk be a kontúrkeresés érzékenységét. Az Előnézet csoport paramétereivel állítjuk be a mintakép megjelenését (amelyet az Előnézet nyomógombra kattintva ellenőrizhetünk, ha a kitöltést elvégeztük). A Mutat listában választhatjuk az eredeti kép vagy a kivonat bemutatását. A Megjelenítés listában a mintakép mögötti hátteret adjuk meg. Az Egyik sem listaelem választásakor ez átlátszó háttér, de választhatunk tetszőleges színt is (Egyéb). A Kijelölés mutatása jelölőnégyzet a körvonal, a Kitöltés mutatása jelölőnégyzet a kitöltés megjelenítését kapcsolja be vagy ki.


KÉPMANIPULÁCIÓ

175

Az előnézetben a Tisztító eszközzel törölhetünk, ha közben az Alt billentyűt lenyomjuk, helyreállíthatjuk a korábbi állapotot.

3-120. ábra A Szegélyfinomító eszközzel az éleket pontosabban beállíthatjuk, a Ctrl billentyű nyomva tartása közben törölhetjük. Ha a háttér vagy az előtér pettyesen jelenne meg, akkor a javításra használhatjuk az új Textúrázott kép jelölőnégyzetet. A végleges eredmény az OK nyomógombra kattintás után jelenik meg a kép ablakban, ahol az Előzményecset használatával a kép korábbi tartalma a szükséges helyeken visszaállítható. A fentieknél talán pontosabban, de mindenképpen hosszabban, csak az eredetin, a különböző kijelölő eszközökkel (varázspálca, mágneses lasszó stb.) végzett kijelölés, kivágás, majd új képbe illesztéssel érhetjük el a hasonló eredményt.



Fényképek retusálása Mint azt a bevezetőben említettük, a kép forgatása, kivágása, tónuskorrekciója, színbeállítása, az esetleges (digitális fényképezőgépből származó) képzaj csökkentése, majd az élesítés után következhet a fénykép retusálása. A retusálás során eltávolítjuk a kép felesleges, oda nem illő, hibás részeit. Ez igen nagy körültekintést igényel, ha beavatkozásunk látszatát el akarjuk kerülni. Az észrevétlen retusálás megoldható a fejezetben korábban említett eszközökkel is, azonban a Photoshop 7-ben megjelent két olyan eszköz amely célszerszámok segítségével a feladat sokkal gyorsabban és pontosabban kivitelezhető.

3-121. ábra A Javító („gyógy”-) ecset (J gyorsgomb) eszközzel egyszerűen, gyorsan javíthatjuk a kisebb hibákat, karcolásokat, porszemcséket, vagy éppen a fényképezett modell ráncait (lásd a 3-121. ábrát). Az eszköz a körberajzolt területen pontról pontra végzi a javítást, ám közben megőrzi a képnek az eszköz kiválasztása után, az Alt billentyű nyomva tartása közben megjelölt forrás részletére jellemző fény-árnyék viszonyokat és felületi mintákat. Erre korábban a pecsét, illetve klón, festékszórás eszközöket kellett használnunk. Az új módszer sokkal látványosabb, pontosabb, észrevehetetlen és gyorsabb. A javításnál más mintát is figyelembe vehetünk, ekkor az eszköztáron a Minta választókapcsolót nyomjuk be és válasszunk a lista elemei közül (ez 16 bites képeken nem használható). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

KÉPMANIPULÁCIÓ

177

A másik lehetőség a Folt eszköz, amely nagyobb, a képen körbehatárolt terület befoltozására, javítására szolgál. Ehhez előre elkészített és saját mintákat is felhasználhatunk. Alapvetően kétféle módon hajthatjuk végre. Előbb kiválasztjuk a Forrás rádiógombot, majd a forrásterületet, ahová ezután a folt elhúzásával egy másik képrészlet kerül, vagy a Cél választókapcsoló benyomása után jelöljük ki azt a területet, amelyet a kép egy másik részére húzunk. A Színcsere eszközzel tetszőleges ecsetvonásokat alkalmazva cserélhetjük le a festett terület alatti képpontok színét a festőszínre, miközben megtartjuk a fényerő és árnyalatgazdagság tulajdonságokat (lásd a 3-122. ábrát). A pontosság fokozása érdekében előzetesen kijelölhetjük a retusálandó területet, csökkenthetjük a tűrést, illetve megfelelő méretű nagyítást és ecsetet alkalmazunk.

3-122. ábra Az eszközt jól használhatjuk a villanófényes fényképfelvételek jellegzetes „vörösszem” hibáinak kijavítására, illetve egyes tárgyak átszínezésére. Például kedvenc autónk fényképén alkalmazva kipróbálhatjuk, hogyan festene más színben… A CS2 változatban a javító eszközök kinyílójában található vörösszem-eltávolító eszközzel a fentieknél sokkal könnyebben táDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

178 KÉPMANIPULÁCIÓ volítható el a vakuzás kellemetlen mellékterméke. Az eszközt kiválaszthatjuk a J gyorsgombbal is. Az eszköz kiválasztása után elegendő rákattintani a vörös szemre, majd a program eltávolítja a kellemetlen színt.

3-123. ábra Ha az ilyen módon végzett, csaknem automatikus javítás nem csak a szem pirossal határolt területén hajtja végre a változtatást, akkor növeljük meg a Pupilla méret mező értékét, utána húzással rajzoljunk egy dobozt a piros szem körül. A húzással történő körülhatárolás pontosan a javítandó rész fölé helyezhető, ha a húzás közben a szóköz gombot nyomva tartjuk.

3-124. ábra Szintén új az ugyancsak a Vörösszem eszköz kinyílójáról választhaHelyi javító ecset, amellyel elegendő csak rákattintanunk az tó a eltüntetni kívánt területre, majd a program automatikusan megkeresi azokat a képrészleteket, amikkel ki tudja pótolni a kiválasztott területet (lásd a 3-124. ábrát). Ha megfelelő méretű, formájú ecsetet választunk, akkor a program az új képpontok bemásolása után azokat az eredeti környezethez hozzáigazítja. Egyaránt használható 16bites és CMYK színterű fotóknál is.


4. FEJEZET

179

RÉTEGEK HASZNÁLATA

A rétegek a kép egymást takaró fedvényei, amelyek egyaránt tartalmazhatnak a teljes kép méretének megfelelő raszteres, vektoros, szöveg, valamint hatás elemeket. A rétegek a vektoros jellegű rajzszerkesztő, illetve tervező programokban már régóta ismertek voltak, a Photoshopban a 3.0 változatban kezdték alkalmazni, a korrekciós rétegek a 4.0 változatban jelentek meg. Használatuk azért fontos, mert így a rétegekre helyezett objektumok elkülöníthetők és utólag is módosíthatók mindaddig, amíg a rétegeket összeolvasztjuk, vagy egyesítjük. A rétegeket tartalmazó képek csak a Photoshop saját .psd, illetve .tif formátumában menthetők el úgy, hogy a rétegek később is feldolgozhatók legyenek, ez viszont a képméret jelentős növelésével jár. A Fájl menü Mentés másként parancsával más programok számára használható formában exportált képek egyetlen raszteres képbe egyesítik minden látható réteg tartalmát. A program a rétegeket tartalmazó képekhez egyébként is készít egy olyan képet, amely a rétegeket összeolvasztottan mutatja. Ezt a képet használják az Illustrator és InDesign programok, ha .psd formátumú képet töltenek be. A rétegek között a korábban ismertetett összhatásmódokkal, illetve csoportosítással kapcsolatokat, vágócsoportokat hozhatunk létre. A rétegek átlátszósága és sorrendje, így a felsőbb rétegek által az alsók takarása szabályozható. Az új réteg felülre kerül, de az aktív réteg később is kiválasztható, Az egyes rétegek láthatóvá tehetők vagy elrejthetők. A program csak a látható rétegeket nyomtatja ki.

A rétegkezelő paletta A rétegek kezelését végző paletta az F7 gyorsgombbal vagy az Ablak menü Rétegek parancsával megjeleníthető és elrejthető (lásd a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Testre szabás

180 RÉTEGEK HASZNÁLATA 4-1. ábrát). A palettán, illetve a paletta menüjében csaknem minden rétegkezelő parancs megtalálható. Egyes parancsokat azonban kiadhatunk a palettára kattintva, különböző billentyűkombinációkkal, illetve a paletta helyi menüjéről is. A palettán megfigyelhetjük minden egyes réteg állapotát, tulajdonságait. A réteg tartalmára utalnak a lista kis ábrái és automatikusan létrejövő nevei (amelyeket megváltoztathatunk).

4-1. ábra A rétegek tartalmának jelölésére szolgáló kis ábrák előtt két oszlop áll. Az első oszlop jelölőnégyzetébe kattintva szabályozzuk a rétegek láthatóságát. Azok a rétegek jelennek meg a képen, ahol az első oszlopban a szem ikont látjuk. Ha erre az ikonra kattintunk, akkor az adott réteg láthatatlanná válik (az ilyen rétegek nem jelennek meg a nyomtatásban sem). Egyetlen réteget az összes többi kikapcsolásával ellenőrizhetünk, ami sok réteg esetén ezzel a módDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


181

szerrel kényelmetlen. Sokkal egyszerűbb, ha az Alt billentyű nyomva tartása közben kattintunk a megjelenítendő rétegszem ikonjára. Az ellenőrzés után ismét az Alt billentyű nyomva tartása közben végzett kattintás jeleníti meg a többi réteget is (a korábban kikapcsolt rétegek ilyenkor még kikapcsolva maradnak). A rétegkezelőben a rétegek tartalmának jelölésére szolgáló kis ábrák méretét a paletta menüjének Paletta beállítások parancsával megnövelhetjük, vagy a panel Nincs kapcsolójával akár eltüntethetjük a kis ábrákat, amely nagyobb helyet szabadít fel a képernyőn.

Réteg kiválasztása A palettán szereplő rétegeket egyszeres kattintással választjuk ki. Egyszerre látható az összes réteg, de közülük csak egy lehet aktív, vagyis parancsaink mindig az aktív rétegre vonatkoznak. A kiválasztott, aktív réteg a rétegek listáján kék háttérrel jelenik meg, illetve az aktív réteg neve olvasható a szerkesztett kép címsorában is. Korábban a második oszlopban jelentek meg a lánc ikonok, amelyek az aktív réteggel összekapcsolt rétegeket mutatták, ezek a rétegek az aktív réteggel együtt mozgathatók. Most az összekapcsolás jelei a paletta jobb oldalára kerültek (kivéve a maszkokat), a kijelölt rétegek összekapcsolására is megjelent egy új ikon a paletta alján. kijelölő eszköz váA rétegek kiválaszthatók úgy is, hogy a lasztása után a képen egy olyan objektumra kattintunk, amely a kiválasztandó rétegen szerepel. A kiválasztást és rétegkezelést segíti az új Nézet/MegjelenítésRétegszegélyek parancs, amely az aktuális réteg határait kék szegélyvonallal jelzi.

Rétegek kialakítása A program többféle lehetőséget biztosít az új rétegek létrehozására. Az új réteget létrehozhatjuk menüparanccsal, egy másik kép rétegének vágólapon keresztüli mozgatásával, a vágólapra másolt elemek beillesztésekor, az aktuális réteg megkettőzésével, szöveges vagy vektoros elemek létrehozásával (amelyek számára automatikusan új réteget alkotunk). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

182 RÉTEGEK HASZNÁLATA

Réteg létrehozása menüből A rétegek kezelését végző Rétegek paletta menüjének Új réteg parancsa a legkézenfekvőbb megoldás. Az Új réteg párbeszédpanelen adjuk meg az új réteg kezdeti tulajdonságait, amelyeket később természetesen megváltoztathatunk (lásd a 4-2. ábrát). A rétegkezelő paletta alján látható Új réteg létrehozása ikonnal az aktuális réteg tulajdonságaival megegyező réteget hozhatunk létre (tehát ilyenkor nem jelenik meg az Új réteg párbeszédpanel, ezért ebben az esetben a tulajdonságokat később állítjuk be a paletta vagy a Réteg menü Réteg tulajdonságok parancsával). Ha az ikonra kattintva is szeretnénk az Új réteg párbeszédpanelt látni, akkor az Alt billentyű nyomva tartása közben kattintsunk az Új réteg létrehozása ikonra.

4-2. ábra Ugyanezt a parancsot kiadhatjuk – kissé komplikáltabban – a Réteg menü Új Réteg parancsával vagy a Shift+Ctrl+N billentyűkombinációval is. A Név mezőben adjuk meg a réteg nevét, a Vágómaszk létrehozása az előző rétegből jelölőnégyzettel pedig az új réteget csoportosítjuk a megelőző réteggel. A Szín listában a réteget a rétegkezelő palettában azonosító színt adjuk meg, amely sok réteg és azok csoportjainak elkülönítésénél lehet hasznos. A Mód listában az összhatásmódot adjuk meg, vagyis, hogy az új réteg az alatta lévő réteg bizonyos tulajdonságaitól függően fejtse ki hatását. Ez alapértelmezésben nincs bekapcsolva (Normál). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


183

Az Áttetszőség csúszkával a réteg átlátszóságát adjuk meg. 0% esetén az új réteg tartalmától függetlenül teljesen átlátszó, míg 100% esetén csak azok a részek látszanak át, ahová nem rajzoltunk semmit, azaz ahol a rétegnek nincs saját tartalma. Ha nem a Normál vagy Szórt összhatásmódot választjuk, akkor a párbeszédpanel alsó jelölőnégyzetének kiválasztásával a réteg feltölthető egy semleges színnel.

Réteg létrehozása vágólapról Meglévő rétegen alapuló új réteget is többféle módon hozhatunk létre. A vágólapra tetszőleges alkalmazásban, tehát nem a Photoshop programban (például a Szerkesztés/Másolás – Ctrl+C paranccsal) felmásolt vagy (például a Szerkesztés/Kivágás – Ctrl+X paranccsal) mozgatott grafikus elem is képezheti az új réteg alapját. Ekkor a Photoshop programba visszatérve a Szerkesztés menü Beillesztés (Ctrl+V) vagy Beleillesztés parancsával vagy a Ctrl+Shift+V billentyűkombinációval egy új rétegre illesztjük be a vágólap tartalmát. Új réteget hozhatunk létre úgy is, hogy a Rétegek palettából egy másik képbe húzzuk a kiszemelt réteget. Ekkor a réteg megmarad az eredeti képben is, de egyúttal minden rétegjellemző és tartalom megőrzésével másolatot hozunk létre a másik képben.

Réteg megkettőzése A meglévő réteg másolását jelenti a réteg megkettőzése is. Új réteget készíthetünk a meglévő réteg másolásával úgy, hogy a réteglista kiválasztott elemét egérrel a rétegkezelő paletta alján látható Új réteg létrehozása ikonra húzzuk. A paletta vagy a helyi menü Rétegmásolat parancsa segítségével a rétegkezelő palettán kiválasztott réteg másolatát hozhatjuk létre a szerkesztett vagy egy másik megnyitott dokumentumban, esetleg egy új dokumentumban, amelynek egyúttal így hozzuk létre első rétegét (lásd a 4-3. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

184 RÉTEGEK HASZNÁLATA A párbeszédpanel Lemásolás felirata mögött látjuk a réteg eredeti nevét, az új nevet a Mint mezőben adjuk meg. A Dokumentum listában adjuk meg a megnyitott dokumentumok közül a befogadó dokumentumot. Új dokumentum készítéséhez válasszuk a listában az Új listaelemet, majd ilyenkor a Név mezőben nevet adhatunk az új képnek.

4-3. ábra Ehhez hasonlóan létező rétegen alapuló új réteget hozunk létre a Réteg/Új Réteg másolással parancsával (a Ctrl+J gyorsgombbal), vagy a Réteg kivágással paranccsal (a Shift+Ctrl+J gyorsgombbal). Ezekkel a parancsokkal a kijelölés tartalmával hozunk létre új réteget (mérete kisebb lehet a teljes képnél). A leggyorsabban úgy hozunk létre rétegmásolatot, hogy a Rétegek palettában az Alt billentyű nyomva tartása közben egérrel arrébb húzzuk a másolandó réteget. Ekkor a program a rétegnek automatikusan a másolt rétegből származó nevet ad, melyet kiegészít a „másolata” szóval. A név lecseréléséhez kattintsunk kettősen a réteg ikonjára a palettában, vagy használjuk a paletta vagy a helyi menü Réteg tulajdonsága parancsát!

Háttérréteg átalakítása A háttérréteg kiválasztása után a Réteg menü Új Háttérből réteg parancsával az új réteget a háttérréteg másolásával hozzuk létre (ezt megtehetjük a rétegkezelőben kétszer a háttérrétegre kattintva is). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


185

Szövegréteg A Szöveg eszközzel készítünk szövegrétegeket. Ezek azért előnyösek, mert a végleges tartalom, elrendezés és hatások kialakításáig a szöveg szerkeszthető marad (ha dokumentumunkat a Photoshop psd vagy tif formátumában tároljuk). A szövegrétegek a Rétegek palettán a ikonnal jelennek meg (lásd a 4-1. ábrát). Az ilyen tartalmú rétegeknek is beállítható összhatásmódja, átlátszósága, de a réteghatásokat, döntéseket, forgatást és átméretezést, sőt görbévé alakítás nélkül akár a Szabad alakítás parancsot is alkalmazhatunk (lásd a 4-4. ábrát). A szövegrétegen viszont nem festhetünk, és grafikus szűrőket sem alkalmazhatunk.

4-4. ábra A raszteres funkciók érvényesítéséhez előbb a szöveget képpé kell alakítanunk a Réteg menü RaszterizálásSzöveg parancsával, erre a raszteres funkciók végrehajtása előtt figyelmeztet a program (lásd a 4-5. ábrát).

4-5. ábra A raszterizálást követően azonban a szöveg már nem szerkeszthető, ezért az átalakítás előtt alaposan ellenőrizzük a szöveget. Maga Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

186 RÉTEGEK HASZNÁLATA a RaszterizálásSzöveg parancs nem jár figyelmeztetéssel! A konvertálást végrehajthatjuk úgy is, hogy kiadunk egy olyan parancsot, amely csak raszterképen hajtható végre. Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel, amely felajánlja, hogy képpé alakítja a szövegréteget (lásd a 4-6. ábrát). Az átalakításhoz kattintsunk az OK nyomógombra.

4-6. ábra A szövegrétegen elhelyezett szöveg irányát megváltoztathatjuk a Réteg menü SzövegVízszintes és Függőleges parancsával. Ugyanezt az irányváltást oldják meg a szöveg eszköz kiválasztásakor megjelenő opciós eszköztár A szöveg tájolásának módosítása ikonja.

4-7. ábra A Réteg menü Szöveg Finomítás nincs parancs kikapcsolja a karakterek finomítását, az Élsimítás parancs élesebb, a Finomítás éles, Finomítás erős közepes, a Finomítás sima lágyabb kontúrokat eredményez. Ha kikapcsoltuk a Karakter paletta menüjében a Hibás félkövér kapcsolót (Ctrl+Shift+B billentyűkombináció), akkor a szövegréteg tartalmát a Réteg menü Szöveg Munkagörbe létrehozása parancsával szerkesztett görbévé alakíthatjuk. Ekkor minden betű, mint Bézier-görbe, vezérlőpontokkal átalakítható (lásd a 4-7. ábrát). A Réteg/Szöveg Alakzattá alakítás paranccsal a szöveget alakzattá alakíthatjuk, amellyel változatos összhatásmód és logikai műveleteket végezhetünk (lásd a 4-8. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


187

4-8. ábra A Réteg menü Szöveg Pontszöveggé alakítás parancsával a keretben elhelyezhető bekezdésszöveget ponthoz beszúrható egyszerű szöveggé, a Bekezdés szöveggé alakítás parancsával ilyen szövegből bekezdésszöveggé alakítjuk. Mindkét típusú átalakítás bizonyos tulajdonságok elvesztésével járhat, erre a program az átalakítás végrehajtása előtt figyelmeztet is. A szöveg változatos, előre beállított forma szerinti torzításait alkalmazhatjuk a Réteg / Szöveg Szöveg tördelése parancsával vagy a szövegbevitelkor használt opciós eszköztár ikonjával. A Szöveg tördelése párbeszédpanel Stílus listájában adjuk meg a forma alapját, amelyet a Hajlítás, Vízszintes torzítás és Függőleges torzítás csúszkákkal módosíthatunk (lásd a 4-9. ábrát).

4-9. ábra Előfordulhat, hogy egyes szöveges tartalmú képek megnyitásakor a 4-10. ábra szerinti párbeszédpanelt kapjuk, amelyben a program a szövegtartalom frissítésére figyelmeztet. Ha elmulasztjuk a frissítést, akkor a szöveges réteg a Rétegek palettában a figyelmeztető jellel jelenik meg. Ilyen esetekben a frissítés utólag a szöveges réteg kijelölése után, a Réteg menü Szöveg Összes szöveges réteg frissítése parancsával frissíthető (ami a figyelmeztető jelet is eltünteti a Rétegek palettából). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


4-10. ábra Hasonló módon állítható helyre a hiányzó fontok hatása is a Réteg menü Szöveg Összes hiányzó font kicserélése parancsával. Ekkor a program automatikusan kicseréli a hiányzó fontokat, ahol az nem jár elrendezés-módosítással (az ilyen rétegeken a figyelmeztető jelzés sárga). Azoknál, ahol ez is szükséges a cserét nem hajtja végre (az ilyen rétegeken a figyelmeztető jelzés szürke háromszöget tartalmaz). A cseréhez kattintsunk kétszer az ilyen rétegek figyelmeztető jelére, majd a megjelenő párbeszédpanel OK nyomógombjára (lásd a 4-11. ábrát).

4-11. ábra

Vektoros alakzatok rétege Az eszközökkel vektoros alakzatokat készíthetünk. Az alakzatokat az eszköz kiválasztása után megjelenő opciós eszköztár Mód listájával a rétegek között érvényesülő különleges hatásokkal láthatjuk el, melyeket később a Rétegek paletta összhatás listájában, illetve a Réteg menü Rétegstílus almenüjének parancsaival később is módosíthatunk. Minden új stílussal létrehozott vektoros alakzat új rétegen jelenik meg, ha az alakzat



189

létrehozásakor az opciós eszköztár Alakzat rétegek nyomógombját benyomtuk. A vektoros rétegeknek is beállítható összhatásmódja, átlátszósága, de a réteghatásokat, döntéseket, forgatást és átméretezést, akár a Szabad alakítás (Ctrl+T) parancsot is alkalmazhatjuk. A vektoros rétegen sem festhetünk, és grafikus szűrőket sem alkalmazhatunk. A raszteres funkciók érvényesítéséhez itt is előbb képpé kell alakítanunk a réteget a Réteg menü RaszterizálásAlak parancsával. Ezt követően azonban az alakzatok már nem szerkeszthetők tovább vektoros módon, ezért az átalakítás előtt itt is fontos az ellenőrzés. Itt szintén választhatjuk az ilyen parancsok kiadása után felajánlott raszterizálást. Néhány parancs ezt nem ajánlja fel, hanem csak figyelmeztet, hogy a kép jelenleg nem alkalmas az ilyen műveletek elvégzésére.

Intelligens objektumok rétege A CS2 változatban jelentek meg az intelligens objektumok, amelyek külön réteget képeznek. Ennek célja az, hogy a raszteres környezetben is a lehető legjobban megőrizzük a transzformált részletek minőségét, ugyanis korábban a Photoshop dokumentumba beágyazott vektoros kép, illetve átalakított raszteres részlet minősége minden módosításnál (forgatás, nagyítás, kicsinyítés) romlott. A Photoshop CS2 változatában ez megszűnt, az Adobe Illustrator fájlok importálás után is megtartják vektoros tulajdonságukat, így a minőségük nem romlik szerkesztés közben. Intelligens objektum jön létre, ha az Illustratorból húzunk át szerkesztésre elemeket a Photoshop dokumentumba. A Réteg/Intelligens objektumok Csoportosítás új intelligens objektumba vagy Új intelligens objektum másolással parancsával kijelölt raszteres elemekből is képezhetünk intelligens objektumokat (rétegeket), amelyek a korábbiaknál sokkal jobban tűrik az átalakításokat (ezek külön jelt kapnak a Rétegek palettában – lásd a 4-12. ábrát). Nézzük meg például az Intelligens objektumok.psb mintaállományt.



4-12. ábra Az intelligens objektumok ráadásul sokkal pontosabban engedik torzító eszátalakításukat az opciós eszköztárból kiválasztható köz segítségével. Ezzel az eszközzel a kijelölt részlet – akár a teljes rétegtartalom – egyszerű húzással, illetve a sarkokba futó élek érintőinek húzásával torzíthatók (lásd a 4-13. ábrát).

4-13. ábra Az Illustratorból átvett vektoros elemek a Réteg/Intelligens objektumok almenü, vagy az objektum helyi menüjének Tartalom szerkesztése parancsával az Illustratorban módosíthatók, majd egy Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


191

egyszerű mentés után azonnal frissül a szerkesztett .psd állomány is. Az intelligens objektumok exportálhatók Illustrator .ai fájlba. A Photoshop raszteres elemeinek, vagy szövegeinek másolásával létrehozott intelligens objektumok esetében a fenti parancsokkal a Photoshopban egy új munkaablakot nyitunk, majd a módosítás elmentése, végül a Tartalom cseréje (az elmentett állománnyal) parancs után változik meg az intelligens objektum.

Háttér réteg A háttér réteg a legalsó réteg, amellyel csak korlátozottan végezhetők a többi rétegnél megszokott műveletek, például sem rétegmaszkot, sem stílust, sem összhatásmódot, sem átlátszóságot nem rendelhetünk a réteghez (felesleges is lenne, hiszen ezek a tulajdonságok az aktuális réteg alatti réteggel vannak kapcsolatban, és mint láttuk a háttér réteg alatt már nincsenek további rétegek). Az új réteget létrehozhatjuk úgy is, hogy kétszer a háttér rétegre kattintunk. Ekkor a háttér réteg tartalmával új réteget hozunk létre, amelynek megadhatjuk összhatásmód és átlátszóság tulajdonságait is. Több réteg esetén csak a Photoshop .psd formátumban maradnak meg a rétegjellemzők, más formátumba mentés előtt össze kell olvasztanunk a rétegeket, vagy ezt automatikusan elvégzi a program. Az ilyen képeket legközelebb megnyitva mindent a háttér rétegen találunk.

Színkitöltő réteg Egyszerűen létrehozhatunk réteget úgy is, hogy megadjuk a réteg kezdő színét. Ehhez először a rétegkezelő paletta ikonjára kattintás után megjelenő menü Különálló szín parancsát adjuk ki. Ezt követően azonnal a réteg színét kell megadnunk. Ha a rétegtulajdonságok beállítására szolgáló párbeszédpanelt is megjeleníteni akarjuk, akkor az ikonra kattintás és az Egyszínű parancs kiválasztása alatt tartsuk nyomva az Alt billentyűt (lásd a 4-14. ábrát). Ugyanezt eredményezi a Réteg menü Új kitöltés réDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

192 RÉTEGEK HASZNÁLATA teg Különálló szín parancsa is. A párbeszédpanel Név mezőjében adunk nevet a rétegnek. A Vágómaszk létrehozása az előző rétegből jelölőnégyzetet kiválasztva az új réteg a korábban szerkesztett réteggel egy csoportba kerül, amit a lánc ikon jelez. A Szín listában színkódot adhatunk az új réteghez. E színkódnak a rétegkezelőbeli azonosítás megkönnyítésén túl nincs egyéb szerepe.

4-14. ábra A Mód listában az összhatásmódot állítjuk be, ami a többi réteggel való együttműködést szabályozza. Az Áttetszőség mezőben adjuk meg a réteg átlátszóságát (0% a teljesen átlátszó, 100% az átlátszatlan réteg jellemzője). Végül egy újabb – szokásos – színválasztó párbeszédpanelen választjuk ki a réteg színét. A beállított jellemző később megváltoztatható a Réteg menü Réteg tartalom megváltoztatása Különálló szín vagy Réteg tartalom beállítások parancsával.

Színátmenet kitöltő réteg Az új réteg készülhet színátmenettel is. Ekkor először a Réteg /Új kitöltés réteg menü, illetve a rétegkezelő paletta ikonjára kattintás után megjelenő menü Színátmenet parancsát adjuk ki (a réteg általános tulajdonságainak beállításához ez utóbbi esetben itt is az Alt billentyűt kell nyomva tartanunk az ikonra kattintás és parancsválasztás közben). A 4-14. ábra szerinti párbeszédpanelen beállítjuk a színkitöltő réteg létrehozásakor leírt paramétereket, majd a kitöltő színátmenet jellemzőit határozzuk meg a Kitöltés színátmenettel párbeszédpanelen (lásd a 4-15. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


193

A Színátmenet listában minta alapján állítjuk be a kitöltő színátmenet stílusát. A színfutási minta származhat korábban létrehozott egyéni .grd állományból is (lásd a Színátmenetek készítése című részt). A Stílus listában a színfutás irányát adjuk meg, mely lehet vonalas (Lineáris), sugárirányú (Körkörös), kúpszerű (Szög), Viszszavert, amely a félig rajzolt vonalas színátmenet tükrözéséből áll elő, valamint Rombusz alakú. Az alakzatok helyzete a párbeszédpanel mellett, a képen egérrel húzva határozható meg.

4-15. ábra A színátmenet kezdetét és végét, illetve középpontosan szimmetrikus színfutásnál a középpont helyét, vagyis a színfutás elhelyezkedését egérrel húzva adjuk meg a képen. A Szög ábrában egérrel húzva, illetve a mögötte álló mezőben pontosan, számszerűen állítjuk be a mintázat elforgatását. A Fordítva jelölőnégyzet kiválasztása után a színfutás két végén elhelyezkedő két szín helyet cserél. Az Árnyalás jelölőnégyzettel finomíthatjuk az átmeneteket, ami 256 színű kép esetén bír jelentőséggel. A négyzet bejelölése után ilyenkor a program a színváltás határán sűrűn, váltakozó színű pixeleket helyez el. Az Igazítás réteghez jelölőnégyzet bekapcsolásával a kitöltő színfutást a réteggel igazítjuk. A beállított jellemző később megváltoztatható a Réteg menü Réteg tartalom megváltoztatása Színátmenet vagy Réteg tartalom beállítások parancsával. Az almenüben választhatunk másféle színátmenetet, illetve kitöltőréteg tartalmat is. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


Mintázat kitöltő réteg A réteget kitölthetjük mintázattal is. Előbb a Réteg/Új kitöltés réteg menü, illetve a rétegkezelő paletta ikonjára kattintás után megjelenő menü Minta parancsát adjuk ki (a réteg általános tulajdonságainak beállításához ez utóbbi esetben itt is az Alt billentyűt kell nyomva tartanunk az ikonra kattintás és parancsválasztás közben). Az új réteg általános jellemzőinek megadását követi a kitöltő mintázat beállítása (lásd a 4-16. ábrát).

4-16. ábra A Minta listában adjuk meg a kitöltő mintát, amely származhat korábban létrehozott egyéni .pat állományból is (lásd a Felületek kitöltése című részt). Az Eredetihez igazítás nyomógomb megnyomása után a mintázat kitöltése a kép bal felső sarkától indul. A Skála csúszkával a mintázat nagyítását adjuk meg (mivel a minta raszteres képállományból származik, nagymérvű nagyítás esetén zavaró lépcsőzetesség, „pixelesedés” figyelhető meg). Az Összekapcsolás réteggel jelölőnégyzettel a mintázatot a réteghez csatoljuk. Az itt beállított jellemzők is megváltoztathatók később a Réteg menü Réteg tartalom megváltoztatása Minta parancsával, illetve a Réteg/ Réteg tartalom beállítások paranccsal.

Korrekciós rétegek A Photoshopot igazán különleges, professzionális eszközzé nagy részben az alábbiakban bemutatott lehetőség teszi. Képeinken a gyengébb szoftverekkel ugyanis a képjavító eljárásokat véglegesen, illetve legfeljebb csak a parancsvisszavonás, visszalépés segítségével visszavonható módon alkalmazzuk. A Photoshopban a korDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


195

rekciós rétegekkel a javító hatásoknak nemcsak az erőssége, hatóköre szabályozható, hanem e hatások mindentől függetlenül, önállóan, illetve az összhatásmódok figyelembe vételével alkalmazhatók. A Réteg menü Új korrekciós réteg almenüjének parancsaival, illetve a rétegkezelő paletta ikonjával megjelenített menü parancsaival létrehozható korrekciós rétegek a színkorrekció és egyedi effektek többszöri alkalmazását könnyítik meg. E rétegek tartalma nem raszteres kép, hanem a raszteres képen beállított hatás. Míg a Kép/Korrekciók almenüből kiadott korrekciós parancsok csak az aktuális rétegre vonatkoznak, addig a korrekciós rétegek az alattuk lévő összes rétegre kifejtik hatásukat. Sorrendjük később is megváltoztatható, ezáltal hatásuk alól kivonhatók egyes rétegek.

4-17. ábra A korrekciós rétegek az alkalmazott színkorrekció elnevezésével és automatikusan a rétegmaszkhoz csatolva jelennek meg a rétegkezelő palettában (lásd a 4-17. ábrát). A korrekciós rétegeket így két ikon jelöli a palettában. A csatolás a paletta ikonjaira kattintva kivagy (helyükre kattintva) bekapcsolható. Ha a csatolás él, akkor a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

196 RÉTEGEK HASZNÁLATA réteg részt vesz a kiválasztásokban, illetve a kijelölt részek mozgatásakor és egyéb műveletek végzése során a kijelöléssel együtt változik (maszkolás esetén nem változik a látható rész). A korrekciós rétegek maszkként alkalmazhatók. Az új korrekciós réteg, ha nem jelölünk ki előtte semmit, hatását a teljes képen fejti ki, amelyet az Áttetszőség kapcsoló állása is befolyásol. A korrekciós rétegeken pontosan (és a festőeszköz használatával könnyen) meghatározhatjuk, hogy a kép melyik részein érvényesüljenek a módosítások. Lényeges az is, hogy a korrekciós rétegeken később is módosíthatunk, nincs végleges hatásuk az eredeti pixelekre! Levehetjük a javítást, ha a korrekciós rétegen feketével, hozzáadhatjuk, ha fehérrel festünk (lásd a 4-18. ábrát). A festéssel is a rétegmaszkon dolgozunk, amit szintén jelez a paletta réteget szimbolizáló második ikonja (akár a hatást színátmenetes kitöltéssel is érvényesíthetjük).

4-18. ábra A korrekció még finomabban hajtható végre, ha átlátszóbb ecsettel dolgozunk (az Áttetszőség mező értékét alacsonyra állítjuk), majd többször festünk, így a hatás fokozatos átmenetét biztosíthatjuk a hatás nélküli rész felé (lásd a 4-19. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


197

Az ábrán a Photoshop Eagle.psd mintaállományából kivágtuk a sas fejét és áthelyeztük egy nyilvánvalóan máshonnan származó képbe. Hogy az átmenet ne legyen feltűnő, a beillesztett réteg fölé Fényerő/Kontraszt korrekciós réteget helyeztünk 0 fényerővel, amelyet fokozatos fekete festéssel visszavontunk.

4-19. ábra A korrekciós réteg létrehozása előtt kijelölhetjük a javítandó területet, ekkor rétegmaszkot hozunk létre. Ha több korrekciós réteget hozunk létre, akkor azok sorrendje is módosítható, a hatás csökkenthető fakítással (Szűrő/Életlenítés), módosítható az összhatásmódokkal. A korrekciós réteg tartalma utólag másik rétegre cserélhető a Réteg menü Réteg tartalom megváltoztatása almenüjének parancsaival, illetve az aktuális hatás módosítható a Réteg tartalom beállítások paranccsal (szintén a korábbi hatást módosítjuk, ha kétszer a palettában a korrekciós réteget jelölő első ikonra kattintunk). Ha a második ikonra kattintunk, akkor a korrekciós réteg átlátszóságát állíthatjuk be. Végül, ha kétszer a korrekciós réteg nevére kattintunk, akkor a réteg stílusára vonatkozó beállításokat adhatjuk meg.


198 RÉTEGEK HASZNÁLATA A korrekciós réteg létrehozásakor először a 4-20. ábra szerinti párbeszédpanelen adjuk meg a réteg általános tulajdonságait (ha a parancsot a RétegÚj korrekciós réteg almenüből adtuk ki, vagy a Rétegek a paletta ikonjából megjeleníthető menüből, de a parancs kiadása közben nyomva tartottuk az Alt billentyűt), hasonlóan a Réteg menü Új Réteg parancshoz (itt azonban a semleges szín nem választható). A felajánlott rétegnevet fogadjuk el (vagy csak kissé módosítsuk), mert a névből következtetni tudunk a korrekciós réteg funkciójára (ha azt nem módosítjuk a későbbiekben). A párbeszédpanel OK nyomógombjára kattintást követően állítjuk be az Új korrekciós réteg almenüben választott parancsnak megfelelő színkorrekciót. A beállítási lehetőségeket a színkorrekcióval foglalkozó fejezetben részletesen bemutattuk.

Rétegmaszkok és vektormaszkok A rétegekhez maszkot rendelhetünk, amelynek segítségével biztonságosabban dolgozhatunk. A változtatásokat ugyanis a maszkon vagy a maszkon kívüli részen hajtjuk végre, s ha az eredménnyel elégedettek vagyunk, véglegesítjük, a kép részévé tesszük, különben elvetjük. A rétegmaszk létrejöhet automatikusan is (mint láttuk a korrekciós rétegek esetében), mégis rendszerint a Réteg menü Vektormaszk hozzáadása almenüjének parancsait vagy a rétegkezelő paletta ikonját használjuk erre a célra. Az így létrehozott maszkokat jelzi a paletta réteget szimbolizáló második vagy harmadik ikonja (attól függően, hogy a korábbiak szerint korrekciós réteget létrehoztunk-e – lásd a 4-21. ábrát). A Vektormaszk hozzáadása Mindent mutat paranccsal átlátszó, fehér maszkot készítünk, ezen feketével festve tüntetjük el a felesleges részeket. A Vektormaszk hozzáadása Mindent elrejt paranccsal ezzel szemben átlátszatlan maszkot készítünk, itt a fehérrel festett részeken megjelennek a részletek (az ilyen rétegmaszkok ikonja szürkével jelenik meg a palettában). Ha korábban kiválasztást hoztunk létre, akkor a Vektormaszk hozzáadása Kijelölés megmutatása paranccsal csak a kiválasztáson belüli réDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


199

szeket mutatjuk be, a Kijelölés elrejtése parancs hatására pedig a kijelölésen kívüli részek jelennek meg. Ha a rétegmaszkot csatoljuk a réteghez, akkor azzal együtt mozgatható. A csatolás a paletta ikonjára kattintva, illetve a Réteg/RétegmaszkSzétkapcsolás paranccsal szüntethető meg. Ezután a maszk és a réteg külön mozgatható (mintha egy megjelenítő ablakot mozgatnánk a kép felett).

4-21. ábra A rétegmaszk létrehozásakor a rétegmaszk jele megjelenik a rétegkezelő palettában (lásd a 4-21. ábrát). Ha a rétegmaszkon (amely 8 bites szürkeárnyalatos képnek felel meg) a többi zavaró elem átmeneti elrejtésével szeretnénk dolgozni, akkor az Alt billentyű nyomva tartása közben kattintsunk a palettán a rétegmaszk jelére. A rétegmaszk tartalmának átlátszósága a szürke árnyalataival változik az átlátszó (fekete) és átlátszatlan (fehér) határok között. A fehér részeken a réteg tartalma takarás nélkül látszik. A látható és takart részek felcserélhetők a maszk invertálásával, amelyet a Kép menü KorrekciókNegatív parancsával, illetve a Ctrl+I billentyűkombinációval végzünk. A rétegmaszk tartalma tetszőleges festőeszközzel módosítható. Ha a maszk helyett ismét a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

200 RÉTEGEK HASZNÁLATA rétegen szeretnénk dolgozni, akkor kattintsunk a rétegkezelő palettában a réteg ikonjára. A rétegmaszk tartalmát kiválasztjuk, ha a Ctrl billentyű nyomva tartása közben kattintunk a rétegmaszk jelére. A rétegmaszk nélkül tekinthetjük meg a képet, ha kiadjuk a Réteg menü Rétegmaszk Tiltás parancsát vagy a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintunk a rétegkezelő palettában a maszk ikonjára. A vektormaszk tiltásához értelemszerűen a Vektormaszk Tiltás parancsot alkalmazzuk, vagy a Shift billentyű nyomva tartása közben a vektormaszk ikonjára kattintunk. A maszk elrejtését a palettában az ikon áthúzása is jelzi (lásd a 4-22. ábrát). A rétegmaszkot a Réteg menü Rétegmaszk Engedélyezés parancsával vagy a Shift billentyű nyomva tartása közben a palettában a maszk ikonjára kattintva tesszük ismét láthatóvá. Hasonlóan ehhez működik a vektormaszk engedélyezése, tiltása is. A rétegmaszkon végzett munka befejezése után a kép méretének csökkentése érdekében egybeolvasztjuk a rétegmaszk tartalmát a réteg tartalmával. Ehhez a Réteg menü Rétegmaszk Alkalmaz parancsát adjuk ki. Ekkor a rétegmaszk változásai megmaradnak. A rétegmaszkot tartalmának eldobásával szüntetjük meg, ha a Rétegmaszk Törlés parancsot adjuk ki. A maszkokra vonatkozó parancsok természetesen megtalálhatók ikonjaik helyi menüjében is (lásd a 4-26. ábrát). A helyi menüben a rétegmaszkkal növelhető, vagy csökkenthető a kijelölés is. A rétegmaszk eltávolítható úgy is, hogy a rétegmaszk ikonját a paletta alján látható kukába húzzuk. A szövegből készített munkagörbéből és a vektoros alakzatból rétegmaszk készíthető, abból pedig kijelölés, így a vektoros alakzat kivonható az alatta lévő rétegből. Például a következő feladatban lépésről lépésre megoldjuk, hogy egy raszteros réteg felett létrehozunk egy szöveges és egy vektoros vágógörbét, amelyet közös kijelöléssé alakítunk, majd kivágjuk a rajzból, illetve a rajzot vágjuk le a kijelölésből. Ezt a feladatot sokféleképpen meg lehet oldani. Mi most egy „vegyes” megoldást mutatunk be, a szövegből ugyanis azonnal szövegmaszkot készítünk. 1. Töltsünk be egy virágképet! Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


201

2. A Réteg/Rétegmásolat paranccsal készítsünk másolatot a háttérképről (a kétféle megoldás számára)!

4-22. ábra 3. Válasszuk a vízszintes szövegmaszk eszközt, és készítsük el a nagybetűs, hajlított „Virág” feliratot! 4. Hozzuk létre a vektoros alakzatot is (lásd a 4-23. ábrát)!

4-23. ábra 5. Adjuk ki a Réteg/Vágómaszk létrehozása parancsot! 6. Jelöljük ki a görbét, majd a Görbék palettán adjuk ki a Kijelölés létrehozása parancsot! A megjelenő párbeszédpanelen állítsunk be lágy peremet is (lásd a 4-24. ábrát)! Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


4-24. ábra 7. Térjünk vissza a Rétegek palettához, majd kattintsunk a háttérréteg másolatára, utána nyomjuk meg a Del billentyűt! Ezzel töröltük a rétegből a felette lévő kijelölést (lásd a 4-25. ábrát). A háttér réteg elrejtésével megjelenő „lukak” alá tetszőleges réteget, képet tölthetünk (lásd a 4-27. ábrát)...



203

8. Most a háttérréteget kapcsoljuk be, és másolatát ki!

4-26. ábra 9. Kattintsunk a palettában a háttér rétegre! 10. Mivel a kijelölés még aktív, invertáljuk a Kijelölés/Fordított kijelölés paranccsal! 11. Nyomjuk meg a kijelölés törléséhez a Del billentyűt! Ezzel töröltük a rétegből a kijelölés melletti részeket (lásd a 4-26. ábrát).


204 RÉTEGEK HASZNÁLATA Egy másik megoldás lehet például, ha a „virág” szöveges és a vektoros alakzat rétegét előbb egyaránt raszterizáljuk a Réteg/Raszterizálás ` Rétegek paranccsal. Utána a varázspálca kijelölővel kiválasztjuk előbb a szöveges, majd az alakzat réteg fekete pontjait úgy, hogy a kiválasztás hozzáadódjon az előző kiválasztáshoz. Utána elkészítjük a lágy peremet (Kijelölés/Lágy perem), majd töröljük a kijelölést a háttér réteg másolatáról, valamint a kijelölés fordítottját a háttér rétegről.

Réteg másolása A rétegek különböző képek között is másolhatók. Ehhez a rétegkezelő palettából egérrel húzzuk át a réteget a másik képbe. Minden a vágólapon keresztül végzett mozgatást, másolást követő beillesztés (Szerkesztés/Beillesztés) új réteget hoz létre. Ha nem akarjuk képünk méretét óriásira növelni, akkor a beillesztés és elhelyezést követően egyesítsük az új réteget az alatta levővel, amelyhez a Réteg menü Rétegek egyesítése parancsát vagy a Ctrl+E billentyűkombinációt használjuk. A rétegkezelő palettában a réteg láthatóságát jelölő ikonra kattintva kikapcsolhatjuk a rétegek láthatóságát. Csak a látható rétegeket egyesíti a Réteg vagy palettamenü Láthatók egyesítése parancsa vagy a Ctrl+Shift+E billentyűkombináció. A rétegek másolással történő létrehozását korábban tárgyaltuk.

Réteg törlése A feleslegessé vált – és ezért feleslegesen sok helyet foglaló – rétegek palettán történő kijelölésük után a Del billentyűvel, a paletta vagy a Réteg menü Réteg törlése Réteg parancsával törölhetők (ha előzetesen több réteget választottunk ki, akkor a menüparancs: Rétegek). A rejtett rétegek törlésére a Réteg törlése Rejtett rétegek parancsot kell használnunk. Megtehetjük azt is, hogy a felesleges réteget a palettából egérrel a paletta alján látható kukába húzzuk, vagy erre az ikonra kattintunk.



205

Rétegek tulajdonságai A paletta vagy a Réteg menü Réteg tulajdonságok parancsával változtathatjuk meg a réteg nevét és adhatunk a réteghez egy olyan színt, amely jól használható a palettában a réteg kiemelésére, az összetartozó rétegek jelölésére (lásd a 4-28. ábrát).

4-28. ábra A réteg korábbiakban megadott tartalmát utólag a Réteg menü Rétegtartalom beállítások parancsával módosíthatjuk. A kijelölt rétegeket fontos tulajdonságainak módosítása alól zárolhatjuk a Rétegek paletta felső részén látható kapcsolókkal, valamint a Réteg/Rétegek rögzítése paranccsal (lásd a 4-29. ábrát).

4-29. ábra Bármely kapcsolót zároljuk is, a réteg sorában megjelenik a lakat ikon, amely jelzi a zárolást akkor is, ha a réteg nem aktuális (annak kapcsolói ugyanis láthatók a paletta felső részén). Az átlátszóság jelölőnégyzet az átlátszó pixeleket rögzíti. Ezt követően ezekre vonatkozó parancsokat nem adhatunk ki. Ha mégis megpróbáljuk, hibaüzenetet kapunk. A kép jelölőnégyzet a képpixeleket rögzíti, utána a program hibaüzenet kíséretében utasítja el a pixelekre vonatkozó összes műveletet (lásd a 4-30. ábrát). A pozíció jelölőnégyzet a rétegek mozgatását akadályozza meg. Ha a műveletet mégis megpróbáljuk, hibaüzenetet kapunk. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


4-30. ábra A lakat ikon a fenti összes kapcsolót bekapcsolja, megakadályoz minden, az ilyen rétegeken végrehajtható műveletet, beleértve az összhatásmód, átlátszóság és kitöltés beállításokat is. Az csúszkával a réteg átlátszósága szabályozható. Sajnos egy kis értelmezési hiba itt is előfordul: a 100%-os érték mellett a réteg alatti rétegekből semmit sem látunk, a 0%-os beállításnál pedig az aktuális réteg tartalma nem látszik, tehát helyesebb lett volna színtömörséget írni (ráadásul a Rétegek zárolása párbeszédpanelen az Átlátszóság mező néven jelenik meg)… A csúszkával a réteg láthatósága szabályozható. 100%-os értéknél a réteg tartalma teljesen látható, 0%-nál a rétegből semmi nem látható. A két szélső érték között egyenes arányban, fokozatosan jelenik meg a kép. A listában a réteg összhatásmód állítható be. Ezzel szabályozzuk a réteg és az alatta levő réteg keverését. A hatás természetesen csak akkor látható, ha a Kitöltés és az Áttetszőség mezőkben egyaránt 0%-nál nagyobb értéket állítottunk be. A keverési lehetőségeket az Összhatásmódok, festőmódok című részben részletesen bemutattuk.

Rétegsorrend A rétegek sorrendje – az átlátszóság és összhatásmód beállításától függően – meghatározza a láthatóságot. Az előrébb elhelyezkedő rétegek takarják az alattuk levőket. A palettán megjelenő rétegek sorrendje megfelel a képen elfoglalt helyüknek, így a legalsó (háttér) réteg a listán is legalul található. A rétegek sorrendjét a legegyszerűbben úgy változtatjuk meg, hogy a listában egérrel új helyre húzzuk a réteget. Ezt elvégezhetjük a lebegő kiválasztás (Floating Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


207

Selection) alkalmazásakor keletkező átmeneti réteggel is. Ezt áthelyezve adjuk meg, hogy a kiválasztás megszűnésekor a kiválasztás tartalma melyik rétegre kerüljön. A rétegek sorrendjének beállítására használhatunk billentyűkombinációkat vagy a Réteg menü Rendezés almenüjéből kiadható parancsokat is. Az Előtérbe hozás parancs vagy a Shift+Ctrl+] billentyűkombináció a kiválasztott réteget legfelülre, a Háttérbe küldés parancs vagy a Shift+Ctrl+[ billentyűkombináció a kiválasztott réteget legalulra helyezi. Az Előrehozás parancs vagy a Ctrl+] billentyűkombináció a kiválasztott réteget aktuális helyzeténél eggyel előrébb, a Hátraküldés parancs vagy a Ctrl+[ gyorsgomb eggyel hátrább helyezi a kiválasztott réteget a sorban. A CS2 változat új Rendezés Fordítva parancsával a kijelölt rétegek sorrendje fordítható meg.

Rétegek csatolása Korábban a rétegkezelő paletta második oszlopában szereplő négyzetekbe kattintva kapcsoltuk össze a rétegeket az aktív réteggel. Most a rétegek összekapcsolására kijelölésük után a Rétegek paletta alsó sorában látható Rétegek összekapcsolása gombot, illetve a Réteg/Rétegek csatolása parancsát használjuk. Ezek közül elegendő egyetlen egyet kiválasztani az összes csatolt réteg kiválasztásához, majd adjuk ki a Réteg/Jelölje ki az összekapcsolt rétegeket parancsot. Az összekapcsolt rétegeket most a Rétegek paletta jobb oldalán az ikon jelzi (elegendő bármelyik, a csatolási láncban szereplő réteget kijelölni). E rétegeket együtt mozgathatjuk a képen. Az öszszekapcsolást a Rétegek összekapcsolása ikonra kattintva szüntethetjük meg.

Rétegek igazítása és elosztása A rétegek egymáshoz képest igazíthatók a Réteg menü Rétegek kijelöléshez igazítása almenüjének parancsaival. Az ilyen réteDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

208 RÉTEGEK HASZNÁLATA gek közül a nem teljes kép méretűek a parancsnak megfelelően együttesen a kép felső széléhez, függőleges középvonalához, alsó széléhez, bal széléhez, vízszintes középvonalához, illetve jobb széléhez igazíthatók. Ha kettőnél több, nem teljes képméretű réteget kapcsoltunk öszsze, akkor azokat a Réteg menü Elosztás almenüjének parancsaival egyenlő távolságokba szétoszthatjuk. Az almenü parancsai a szétosztás kezdetének helyzetét adják meg. Az elosztás és igazítás beállítható a réteg kiválasztása után megjelenő opciós eszköztár ikonjaival is (lásd a 4-31. ábrát). 4-31. ábra

Rétegek csoportosítása A rétegek könnyebben kezelhetők, ha csoportokat képezünk belőlük. A csoport alsó rétege maszkként szabályozza a felette lévő rétegek átlátszóságát. A csoportosítás előtt tehát a maszknak szánt réteget mozgassuk alulra, a többit e fölé, majd kapcsoljuk őket öszsze, végül adjuk ki a Réteg menü Rétegek csoportosítása parancsát, vagy nyomjuk meg a Ctrl+G billentyűkombinációt. Új üres csoportot létrehozhatunk a Réteg menü ÚjCsoport parancsával, vagy a Rétegek paletta Új csoport gombjával. A csoport tagjai a Rétegek palettában a csoportot jelölő sorba húzva hozhatók létre. Így a csoportok egész hierarchikus rendszerét létrehozhatjuk (fő és alcsoport stb.). A rétegmappán végzett művelet a csoport összes tagjára vonatkozik. Ha a réteget a Réteg/Új Réteg paranccsal hozzuk létre, akkor a Vágómaszk létrehozása az előző rétegből jelölőnégyzet bejelölésével azonnal csoportot képezhetünk az új réteg alatti réteggel. A csoportok felbontására a Réteg menü Rétegek szétválasztása parancsát, vagy a Shift+Ctrl+G billentyűkombinációt használjuk. A csoportokat mappa jelzi, a csoportba tartozó rétegeket a behúzás mutatja (lásd a 4-32. ábrát). A csoport megnyitható a csoport jele előtti ikonnal, bezárható a ikonnal. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


209

4-32. ábra Ha a Ctrl gomb lenyomása mellett kattintunk az ikonra, akkor az összes csoportot, beleértve az alcsoportokat is egyszerre bezárjuk. Megnyitásra és bezárásra használhatjuk a csoportfej helyi menüs parancsait is, amelyek vagy az aktuális, vagy az összes csoportra vonatkoznak. A megnyitott csoport tagjai látszanak a Rétegek palettában. A csoport bezárás nem érinti a kép rétegeinek szerkesztőablakbeli láthatóságát, amit a paletta ikonjaira kattintva állítunk be. Mivel sok réteget csoportosíthatunk, ezek módosítását zároló kapcsolókat egyetlen paranccsal be-, vagy kikapcsolhatjuk. A csoportot jelölő sor kiválasztása után, a Réteg menü Csoport összes rétegének zárolása parancsával megjelenített párbeszédpanel beállításai valamennyi, az aktuális réteghez kapcsolt rétegre vonatkoznak (lásd a 4-33. ábrát).

4-33. ábra Mivel több kapcsolt rétegcsoportunk is lehet, ilyenkor természetesen a beállítás csak az aktuális csoportba tartozó rétegekre vonatkozik. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

210 RÉTEGEK HASZNÁLATA Korábban a logikailag összetartozó rétegekből készletet (Set) is készíthetünk, amelyek szerepét most teljesen átvették a csoportok. Ha a korábban összekapcsolt rétegekből képezünk halmazt, akkor a Réteg menü Új Rétegkészlet kapcsoltból parancsát adjuk ki. A beállítási lehetőségek megegyeznek az új réteg létrehozásával, de itt semleges színt nem állíthatunk.

4-34. ábra A halmaz rétegeinek egyes tulajdonságai egyszerre módosíthatók a Réteg vagy a helyi menü Csoport tulajdonságai parancsával (lásd a 4-34. ábrát). A Szín mezőben beállított szín azonnal jelzi a palettán a csoportba tartozó rétegeket. A csoportok törölhetők a palettán a halmaz nevét tartalmazó sor kiválasztása után a paletta vagy helyi menü Csoport törlése parancsával, illetve a paletta kuka ikonjára kattintva.

4-35. ábra A csoport egy másik megnyitott vagy új képbe is átmásolható a palettamenü vagy a Réteg menü Csoport másolata parancsával (lásd a 4-35. ábrát). Ekkor a Mint mezőben adjuk meg a rétegkészlet másolatának nevét, a Dokumentum listában választjuk ki a megnyitott dokumentumok közül azt, amelyikben a másolatot szeretnénk létreDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


211

hozni. Ha itt az Új listaelemet választjuk, akkor egy teljesen új dokumentumba kerül a másolat, amelynek nevét a Név mezőben adjuk meg.

Rétegek zárolása A rétegtulajdonságok bemutatásánál már említettük, hogy a háttér réteg kivételével a rétegek kivonhatók az egyes műveletek hatása alól akkor is, ha maga a réteg látszik a szerkesztőablakban. A zárolást a palettán a réteg kijelölése után a paletta felső részén látható kapcsolókkal végezzük (lásd a 4-1. ábrát). Az Átlátszó pixelek rögzítése kapcsoló megőrzi az átlátszó képpontokat, a Képpixelek rögzítése kapcsoló megőrzi a nem átlátszó képpontokat (ilyenkor a festőeszközök nem alkalmazhatók), a Pozíció rögzítése jelölőnégyzet megőrzi a képpontok helyét (ilyenkor a képrészletek nem mozgathatók), az Összes rögzítése gomb bekapcsolja mindhárom korábbi kapcsolót, azaz a részleges védelemből teljes védelemre áll át. Ha ismét részleges zárolást szeretnénk, akkor előbb ezt a gombot kell felengednünk. A teljesen zárolt rétegeket az , részlegesen zároltakat az ikon jelzi a palettán, a réteget jelölő sorok jobb szélén. A teljesen zárolt rétegek nem törölhetők. A csoportba tartozó összes réteg egyszerre zárolható a palettamenü vagy a Réteg menü Csoport összes rétegének zárolása parancsával.

Rétegstílusok A rétegek számos tulajdonsága beállítható az egybeolvadástól a különleges effektusokig. Minthogy ezeket a beállításokat általában többször alkalmazzuk, ezért lehetőséget biztosítottak arra, hogy a beállítások rögzítése számára stílust hozzunk létre, amelybe elmentjük a szükséges paramétereket. Az új stílusokat a Rétegek paletta gombjával megjelenített menü vagy a Réteg/Rétegstílus menü Keverési beállítások paDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

212 RÉTEGEK HASZNÁLATA rancsával párbeszédpanel-lapon hozzuk létre. A stílussal rendelkező rétegek a palettában külön jellel jelennek meg. Erre a jelre kattintva nyitható ki és zárható be a stílus összetevő elemeinek listája. A beállított stílusokat, illetve egyes tulajdonságait igen egyszerűen másolhatjuk. A rétegstílusok összetevői megjelennek a Rétegek palettában, innen minden beállított jellemzőjükkel együtt áthúzhatók egy másik megnyitott kép ablakába (lásd a 4-36. ábrát). Képen belül is másolhatók a réteghatások. Ehhez a mintát adó rétegre kattintsunk, majd az Alt billentyű nyomva tartása közben húzzuk a stílusjelölőt arra a rétegre, amelyre a hatást másoljuk! A másik módszer a rétegstílus másolása, amelyet a vágólapon keresztül oldunk meg (részletesebben lásd a Réteghatások másolása és beillesztése című részben).

4-36. ábra A Réteg menü Rétegstílus Keverési beállítások parancsával határozzuk meg a rétegek egymás közti viszonyát, valamint a rétegekre gyakorolt hatásokat (lásd a 4-37. ábrát). Ez a párbeszédpanel jelenik meg akkor is, ha a palettán kétszer a réteg sorára kattintunk, Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


213

de a parancsot megtaláljuk a palettamenüben, illetve a paletta alján látható ikonra kattintva megjeleníthető helyi menüben is (természetesen csak akkor, ha legalább két rétegünk van). Ha a rétegnévre kattintunk kettősen, akkor a réteg nevét módosíthatjuk. A párbeszédpanel beállításaival új stílust hozhatunk létre, ha az Új stílus nyomógombra kattintunk (lásd a 4-38. ábrát). A Név mezőben aduk nevet az új stílusnak. A Rétegeffektusok belefoglalása jelölőnégyzet kiválasztása után az új stílus részévé válnak a réteghatások is, a Rétegkeverési beállítások belefoglalása jelölőnégyzettel pedig a rétegek közötti viszonyt, áttűnési jellemzőket tesszük a stílus alkotóelemévé. A Rétegstílus párbeszédpanel bal oldalán látható jelölőnégyzetekkel a rétegeken alkalmazhatunk hatásokat, amelyek a rétegen szereplő összes objektumon érvényesülnek. Ugyanezeket állíthatjuk be a paletta alján látható ikonra kattintva megjeleníthető helyi menü parancsaival is. Az alkalmazható effektusokat a Rétegen alkalmazott hatások című részben részletesen bemutatjuk.

4-37. ábra A rétegek megjelenítésének szabályozásához a párbeszédpanel Általános beállítások lehetőségét választjuk. A Keverési mód lisDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

214 RÉTEGEK HASZNÁLATA tán állítjuk be az általános összhatásmódot, az Áttetszőség csúszkán pedig a réteg átlátszóságát (itt ismét megjelenik a korábban említett hiba: az alapértelmezés szerinti 100%-os áttetszőség jelöli az átlátszatlan, színtömör réteget).

4-38. ábra A Részletes beállítások csoport paramétereivel jóval összetettebb hatásokat is beállíthatunk. A Kitöltés áttetszőség csúszka például a kitöltések átlátszóságát adja meg. A Csatornák jelölőnégyzetekkel az alkalmazott csatornákat állítjuk be (a beállítási lehetőségek a színmódtól függnek). Az Összeolvasztás ha listában kiválasztott csatornára az alatta található csúszkákkal beállíthatjuk hogy milyen fényerőtartományban jelenjenek meg a végleges kép pixelei. Az Ez a réteg csúszka beállításai az aktuális rétegre vonatkoznak. Az Aláfekvő réteg csúszka az aktív réteg alatti réteg megjelenítésére vonatkozik. Lágy átmenet képzéséhez az Alt billentyű nyomva tartása közben a csúszkákra kattintva szétválaszthatjuk a háromszögeket (lásd a 4-39. ábrát). Ekkor az alsó-fölső határokat ugyanúgy jelöljük ki, de ahol a háromszögeket szétválasztottuk, ott a határ nem éles, hanem a két háromszögrész közötti területnek megfelelő fényerejű pixelek egyaránt megjelenhetnek a képen. A csúszkákkal közrefogott területen kívüli fényerőtartományba eső pixelek átlátszóként jelennek meg a képen.

4-39. ábra



215

A Kiejtés listában a belső átlátszóságot állíthatjuk be a réteghalmazra (Sekély) vagy a háttér rétegre (Mély). A következőkben részletesen bemutatjuk a rétegeken alkalmazható hatásokat, amelyek a rétegstílus létrehozásakor megadott beállítástól függően válnak a réteg stílusának részévé.

Rétegen alkalmazott hatások A rétegeken alkalmazott hatások a Photoshop 5.0-s változatában jelentek meg, kezelésük azóta kissé módosult. Segítségükkel a háttér réteg kivételével az aktuális réteg tartalmán, vagyis a rétegen elhelyezett összes objektumon (vektoros és szövegelemeken is) különleges hatásokat érvényesíthetünk. E hatások állhatnak önmagukban, de kombinálhatjuk a többi hatással is, megjelenésüket az átlátszóság szintén befolyásolja. A réteghatásokat a Rétegstílus párbeszédpanelen állítjuk be. Ez a párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus almenüjének parancsaival, illetve a paletta alján látható ikonra kattintva megjeleníthető helyi menü parancsaival jeleníthető meg. A palettán a réteghatások előtt az ikon látható. A hatások kiválasztását a párbeszédpanel bal oldali jelölőnégyzeteivel, beállításukat a jobb oldalon megjelenő paraméterekkel végezzük. A paraméterek akkor jelennek meg, ha a párbeszédpanelt a Rétegstílus almenü parancsaival jelenítettük meg (vagy ha a Rétegstílus párbeszédpanelen a parancsoknak megfelelő jelölőnégyzet feliratokra kattintunk). Több hatás kombinációjához válaszszunk ki több jelölőnégyzetet. A jelölőnégyzetek bekapcsolt állapotát a Rétegstílus almenü parancsai előtt pipa jelzi. A beállítások hatása az Előnézet jelölőnégyzet bejelölése után a képen azonnal, a parancs végrehajtása nélkül is lemérhető. A program az árnyékok és a domborhatás keltéséhez egy hatásonként beállítható irányból világító fényforrást vesz figyelembe. Sokkal valóságszerűbb eredményt kapunk azonban, ha minden hatáshoz ugyanazzal az iránnyal számolunk. Az ilyen, általános fény jellemzőit a Réteg menü Rétegstílus Globális fényforrás parancsával állítjuk be (lásd a 4-40. ábrát). A Szög mezőben, illetve a kis ábrán a keresztet a körbe mozgatva fény vízszintes irányát, a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

216 RÉTEGEK HASZNÁLATA Magasság mezőben, illetve a kis ábrán a keresztet sugár irányban mozgatva a fény vízszintessel bezárt beesési szögét adjuk meg. Minden fénnyel dolgozó effektusnál beállíthatjuk, hogy ezt a fényt vagy egyedileg beállított fényt alkalmazunk. A hatások felnagyíthatók a Réteg/Rétegstílus Effektusok méretezése paranccsal.

4-40. ábra A hatások átmenetileg elrejthetők a Réteg menü Rétegstílus Összes effektus elrejtése parancsával. Ekkor a kép minden hatás nélkül figyelhető meg. A hatások megjelenítéséhez adjuk ki a Rétegstílus Minden effektus mutatása parancsot. A rétegen alkalmazott hatások a Rétegek palettában a réteg sorában látható ikonra kattintva jelennek meg.

Vetett árnyék Az objektumok vetett árnyékát a Rétegstílus párbeszédpanel Vetett árnyék jelölőnégyzetének kiválasztásával állítjuk be. Ez a párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus Vetett árnyék parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Vetett árnyék mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg (lásd a 4-41. ábrát). A Keverési mód listában korábban ismertetett összhatásmódok közül választhatunk, a mögötte látható színnégyzetre kattintva a színválasztó párbeszédpanelt jelenítjük meg, amelyen a hatás színét választjuk ki. A hatást az Áttetszőség csúszkával áttetszővé tehetjük. Az árnyékhatást a Szög ábrán egérrel, vagy a mögötte álló mezőbe gépelt számmal megadható irányból érkező fény kelti. Az irányt a párbeszédpanelen kívül is beállíthatjuk, ehhez egérrel húzzuk a képen megjelenő árnyékot. A Globális fényforrás használaDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


217

ta jelölőnégyzet kiválasztásával a Globális fényforrás paranccsal beállított, általános érvényű fényirányt érvényesítjük (a jelölőnégyzet törlésével visszatérhetünk a korábbi egyedi beállításhoz). Az egyedi beállítású fényforrás is a globális fény magassági szögét alkalmazza. A globális fény jellemzőit változtatjuk meg, ha a Globális fény használata jelölőnégyzet kiválasztott állapotában módosítjuk a szöget.

4-41. ábra A Távolság csúszkával a tárgy és a vetett árnyék közötti távolságot adjuk meg (vagyis hogy az árnyék középpontja mennyire közelítse meg a tárgy középpontját). A Terülés csúszkával az árnyék szóródását, kiterjedését határozzuk meg. 0% beállításakor az árnyék szegélye beleolvad a háttérbe, a 100%-os beállítás viszont éles kontúrt eredményez. A 4-42. ábra Méret csúszkával az árnyék méretét adjuk meg. A Minőség paramétercsoportban az árnyék megjelenését szabályozzuk. A Kontúr listában többféle árnyékszegély közül választhatunk (lásd a 4-42. ábrát). A lista megjelenési formája a lista Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

218 RÉTEGEK HASZNÁLATA felső részén látható ikonra kattintva megjelenített menüben állítható be. A menü parancsaival a kontúrokból .shc kiterjesztésű fájlokat készíthetünk, vagy ilyeneket betölthetünk. Egyéni kontúrjainkat kialakíthatjuk a meglévő gyári kontúrok átalakításával is. Ehhez kattintsunk kétszer a listán kiválasztott típusra (a Kontúr mezőben megjelenő ikonra), majd a megjelenő Kontúr szerkesztő párbeszédpanelen a kontúrgörbét egérrel húzzuk a megfelelő irányba (lásd a 4-43. ábrát). A Sarok jelölőnégyzet éles átmenetet, fűrészfogmintát készít a hullámvonalból (a kijelölt csomópontba futó görbe szakaszt kiegyenesíti). A kontúrállományok mentését (Mentés) és beolvasását (Betöltés) erről a párbeszédpanelről is megoldhatjuk. A Finomított jelölőnégyzet bejelölése után az árnyék finomítottan jelenik meg. Ezt a program úgy éri el, hogy az árnyék szegélyének néhány pixel széles peremét fokozatosan növelt átlátszósággal, a kontraszt csökkentése mellett vezeti át az alatta látható rétegbe. A Zaj csúszkával zajt, szemcsézetet adhatunk az árnyékhoz. A program homályosítja az árnyékot, ha az árnyékot vető tárgy áttetsző.

4-43. ábra



219

A lista felső részén látható ikonra kattintva megjelenített menü, vagy a Szerkesztés menü Mintavezérlő parancsával a kontúrokból is kialakíthatunk saját készleteket.

Belső árnyék A rétegekre helyezett objektumok nemcsak más objektumokra, hanem saját magukra is vethetnek árnyékot (mintha az ilyen objektum benyomódna a papír síkjába). Ezeket a belső árnyékokat a Rétegstílus párbeszédpanel Belső árnyék jelölőnégyzetének kiválasztásával állítjuk be. Ez a párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus Belső árnyék (saját árnyék) parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Belső árnyék mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg. Beállítási lehetőségei a vetett árnyéktól két mezőben térnek el: itt nincs a Réteg kiejtése árnyéknál jelölőnégyzet, és az Elmosás csúszkával a belső árnyék kuntúrosságát adjuk meg. 0% esetén az árnyék homályos, lágy peremmel, 100% esetén kontúrosan, éles határvonallal megy át a környezetébe.

Külső ragyogás A rétegekre helyezett objektumokat kiemelő külső ragyogást a Rétegstílus párbeszédpanel Külső megvilágítás jelölőnégyzetének kiválasztásával állítjuk be. Ez a párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus Külső megvilágítás parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Külső megvilágítás mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg (lásd a 4-44. ábrát). A Szerkezet paramétercsoport itt két új elemmel gazdagodott, amelyben választókapcsolóval és színválasztással a ragyogásnak egyedi színt vagy a következő listából kiválasztva kiltöltőmintázatot adhatunk, illetve ide került a zaj beállítására szolgáló csúszka is. Az Elemek csoport Technika listájában adjuk meg, hogy a ragyogást képező fényöv szorosan igazodjon a tárgyhoz (Pontos), vagy lágy átmenettel jelenjen meg (Lágyabb). A Minőség paramétercsoport Vibrálás csúszkájával a ragyogás véletlenszerű kitöltését, Tartomány csúszkájával a körvonal alkalmazását állítjuk be. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


4-44. ábra

Belső ragyogás Az objektumok szélétől a belseje felé, vagy középpontjuktól kifelé érvényesülő belső ragyogást a Rétegstílus párbeszédpanel Belső ragyogás jelölőnégyzetének kiválasztásával állítjuk be. Ez a párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus Belső fény parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Belső ragyogás mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg.

4-45. ábra Az Elemek csoport új elemeivel beállítható, hogy a belső, Méret mezőben magadott méretű ragyogás a tárgyak középpontjától vagy a szélétől induljon ki (lásd a 4-45. ábrát). Az Elmosás csúszka segítségével a belső ragyogást kuntúrosságát adjuk meg. 0% esetén a



221

ragyogás homályos, lágy peremmel, 100% esetén kontúrosan, éles határvonallal megy át a környezetébe.

Bevésés és domborítás A tárgyak környezetükbe mélyesztését és kiemelését a Rétegstílus párbeszédpanel Bevésés és domborítás jelölőnégyzetének bejelölésével kapcsoljuk be. A beállító párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus Bevésés és domborítás parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Bevésés és domborítás mező feliratára kattintva jeleníthető meg (lásd a 4-46. ábrát). A domborhatás típusát a Stílus listában választjuk ki. Beállíthatunk külső bevésést, belső bevésést, domborítást, párnásítást, körvonal kidomborítást. A domborhatás által szemléltetett magasságkülönbséget a Mélység csúszkával adjuk meg. A Fel és a Le választókapcsolókkal a kiemelkedés vagy bemélyedés (a fényirány változtatásával) megfordítható. A Kontúr jelölőnégyzet bejelölésével az idomokat jobban kiemeljük, a Felület jelölőnégyzet kiválasztásával anyagmintával bővítjük.



Fényezés A rétegekre helyezett objektumokat különleges fényhatással, selyemborítással jelenítjük meg, ha kiválasztjuk a Rétegstílus párbeszédpanel Szatén jelölőnégyzetét. Ez a párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus Szatén parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Szatén mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg (lásd a 4-47. ábrát). A jelölőnégyzettel sajátos, selymes csillogást adunk a tárgyaknak, a Negatív jelölőnégyzet megfordítja a hatást, felcseréli a hatás alkalmazásakor a megadott színeket, vagyis a festőszínt és a Keverési mód lista után az árnyékszerű fényeffektus számára megadott színt.

4-47. ábra

Színátfedés A színátfedés segítségével a réteget, illetve az azon elhelyezett öszszes objektumot egy meghatározott fedőszínnel takarhatjuk. E hatás beállításához a Rétegstílus párbeszédpanel Színátfedés jelölőnégyzetét választjuk ki. A párbeszédpanel a Réteg/Rétegstílus Színátfedés paranccsal, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Színátfedés mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg. A párbeszédpanelen beállíthatjuk a rétegre töltendő színt és átlátszóságát.



223

Színátmenet átfedés A színátmenet átfedéssel a réteget, illetve az azon elhelyezett öszszes objektumot egyetlen színátmenetes hatással takarhatjuk. Beállításához a Rétegstílus párbeszédpanel Színátmenet átfedés jelölőnégyzetét választjuk ki. A panel a Réteg menü Rétegstílus Színátmenet átfedés parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Színátmenet átfedés mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg. A párbeszédpanelen beállíthatjuk a rétegre töltendő színátmenet jellemzőit (lásd a 4-48. ábrát). A Színátmenet listában adjuk meg az alkalmazandó színfutást, amely származhat korábban létrehozott egyéni .grd állományból is (lásd a Színátmenetek készítése című részt). A Fordítva jelölőnégyzet kiválasztása után a színfutás két végén elhelyezkedő két szín helyet cserél.

4-48. ábra A Stílus listában beállíthatjuk a színfutás típusát, mely lehet vonalas (Lineáris), sugárirányú, egy adott szögben vezetett, visszatükröző (Visszavert), négyszögletes (Rombusz). A Réteghez igazítás jelöDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

224 RÉTEGEK HASZNÁLATA lőnégyzet kiválasztása után a hatás a réteggel együtt mozog, ahhoz igazodik. A Skála csúszkával a színátmenet nagyítását adjuk meg.

Mintaátfedés A mintázat átfedéssel a réteget, illetve az azon elhelyezett összes objektumot egyetlen raszterkép-mintázattal takarjuk. Beállításához a Rétegstílus párbeszédpanel Mintaátfedés jelölőnégyzetét választjuk ki. A panel a Réteg/Rétegstílus Mintaátfedés paranccsal, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Mintaátfedés mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg. A párbeszédpanelen beállíthatjuk a rétegre töltendő színátmenet jellemzőit (lásd a 4-49. ábrát). A Minta listában adjuk meg a kitöltő mintát, amely származhat korábban létrehozott egyéni .pat állományból is (lásd a Felületek kitöltése című részt). Az Eredetire igazítás gomb megnyomása után a mintázat kitöltése a kép bal felső sarkától indul.

4-49. ábra

Körülfestés A réteg, illetve az azon elhelyezett objektumok egyszerű utasítással körülfesthetők. Ehhez a Rétegstílus párbeszédpanel Körvonal jelölőnégyzetét választjuk ki. A körülfestés paraméterezésére szolgáló párbeszédpanel a Réteg menü Rétegstílus Körvonal parancsával, vagy a Rétegstílus párbeszédpanel Körvonal mezőfeliratára kattintva jeleníthető meg. A párbeszédpanelen a Kitöltés típusa listában választjuk ki a körülfestés típusát, mely lehet szín, színát-



225

menet, vagy mintázat. Az egyes típusok jellemzőit a korábban ismertetett párbeszédpaneleken adjuk meg (lásd a 4-50. ábrát).

4-50. ábra A körülfestéssel kialakított sáv szélességét a Méret mezőben adjuk meg. A körülfestés haladhat az objektumok szegélyétől kifelé (Kívül), befelé (Belül), illetve a sáv közepét a szegélyre igazítva (Középen). Ezeket a paramétereket a Pozíció listában adjuk meg.

Szegélyek elmosása A képek között mozgatott, másolt elemek, képrészletek beillesztésénél olykor keletkező hézagok, a háttérszínnel megegyező sáv eltüntetésére használjuk a Réteg menü 4-51. ábra BelesimításSzegélyek elmosása parancsát (lásd a 4-51. ábrát). A parancs eltávolítja a kiválasztás pereméről a Szélesség mezőben megadott méretű sávban a háttérszínt tartalmazó pixeleket, melyek helyére a kiválasztás belsejéből kerülnek pixelek. A beillesztett objektumok képbe simításának hatásos megoldásához általában megfelel néhány pixeles szélesség, de tehetünk próbát nagyobb szélességgel is.

Fekete-fehér perem eltávolítása A lágy peremmel készített kiválasztások szélei csipkéssé válhatnak az oda került fekete vagy fehér pixelektől. Az ilyen pixelek eltávolítására használjuk a Réteg menü Belesimítás Fekete perem eltáDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

226 RÉTEGEK HASZNÁLATA volítása, illetve a Belesimítás Fehér perem eltávolítása parancsát.

Réteghatások módosítása A réteghatásokat utólag a Rétegstílus almenü parancsaival vagy a Rétegstílus párbeszédpanel bal oldalon megjelenő mezőneveire kattintva megjelenített párbeszédpaneleken módosítjuk. Sokkal célszerűbb azonban – minthogy ezek a hatások egy meghatározott rétegre vonatkoznak, és azt előbb úgyis ki kell választanunk – a rétegkezelő megfelelő hatására kétszer kattintani (lásd a 4-1. ábrát). A Rétegstílus párbeszédpanel megjeleníthető a Rétegek paletta ikonjára kattintva is.

Réteghatások másolása és beillesztése A réteghatások másolhatók az egyik rétegről a másikra. Ehhez előbb tegyük aktívvá azt a réteget, amelynek stílusát másolni szeretnénk, majd adjuk ki a Réteg vagy a helyi menü Rétegstílus Rétegstílus másolása parancsát. Utána válasszuk ki azt a réteget – akár egy másik dokumentumban –, amelyre a stílust másolni akarjuk, végül adjuk ki a Réteg menü Rétegstílus Rétegstílus beillesztése parancsát. A rétegstílusok rajzon belüli mozgatásához a stílusokat jelképező ikont egyszerű drag-and-drop módszerrel, vagyis húzással helyezhetjük át egy másik rétegre. A stílusjellemzőt megtartjuk az eredeti rétegen, és a másolata kerül a másik rétegre, ha a művelet közben nyomva tartjuk az Alt billentyűt.

Réteghatások törlése A felesleges hatások egyenként törölhetők a rétegek kiválasztása után megjelenített Rétegstílus párbeszédpanel bal oldalon megjelenő jelölőnégyzeteinek törlésével. Az összes hatást egyszerre töDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


227

rölhetjük a Réteg menü Rétegstílus Rétegstílus törlése parancsával. A beállító párbeszédpanelek megjelenítésekor a megfelelő mezők ilyenkor is a korábbi paramétereket tartalmazzák.

Réteg létrehozása hatásból A réteget a rajta alkalmazott hatástól szétválaszthatjuk. Ehhez a Réteg menü Rétegstílus Réteg létrehozása parancsát adjuk ki. Hatására minden hatás önálló rétegen jelenik meg, az effektus jellegétől függően a korábbi réteg alatt vagy felett. A keletkezett új rétegek között mindössze annyi kapcsolat marad meg, hogy mindegyik réteg egy vágócsoportot alkot, vagyis egyetlen kijelöléssel e rétegek mindegyikéből kivághatunk egymást fedő részeket (lásd a 4-52. ábrát).

4-52. ábra



Rétegek egyesítése A paletta vagy a Réteg menü Rétegek egyesítése (Vágómaszk egyesítése) parancsa, vagy a Ctrl+E ( +E) billentyűkombináció segítségével a rétegek (ha csatolt rétegen adjuk ki, akkor a csatolt rétegek) számát egyesítéssel csökkenthetjük. Ez a kép méretére jótékony hatású, de csak akkor alkalmazzuk, ha az egyesített rétegek mindegyike elérte végleges formáját, mert a műveletet követően a korábbi rétegek helyett csak egyetlen réteget kezelhetünk, bár annak tartalma a korábban egyesített rétegekből származik. Csak a látható rétegeket egyesítjük a paletta vagy a Réteg menü Láthatók egyesítése parancsával, illetve a Shift+Ctrl+E billentyűkombinációval. Így az egyesítés alól kivonhatók a parancs kiadása előtt elrejtett rétegek. Ha szövegréteget, vagy vektoros alakzatokat tartalmazó réteget hozunk létre, illetve beillesztéssel hozunk létre új réteget, akkor a Rétegek egyesítése parancs helyén a Rétegek összeolvasztása parancs jelenik meg. Ezzel, vagy a Ctrl+E billentyűkombinációval az aktív réteget az alatta található réteggel egyesíthetjük, ha az raszteres réteg. Tehát a vektoros és szöveges rétegek így nem egyesíthetők. Az egyesítéssel az ilyen rétegek a Réteg/Raszterizálás almenü parancsaival végzett raszterizáláshoz hasonlóan elvesztik korábbi, elemenként továbbszerkeszthető jellegüket, így sem az alakzatok, sem a szövegek később már nem módosíthatók. A kiválasztott rétegek egyesítését azonnal különálló új réteg létrehozásával végezhetjük a Ctrl+Alt+Shift+E gyorsgombbal.

Rétegek összeolvasztása A palettamenü vagy a Réteg menü Rétegek összeolvasztása parancsával az összes látható réteget összeolvasztjuk, beleértve a háttérréteget is, tehát egyetlen rétegünk marad. A nem látható rétegek elvesztésére a program párbeszédpanelen figyelmeztet (lásd a 4-53. ábrát). Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


229

4-53. ábra Ha az OK nyomógombra kattintunk, akkor a program végrehajtja az összeolvasztást, utána csak a háttér réteg marad, amely tartalmazza a korábbi hátteret és az összeolvasztás előtt látható rétegek tartalmát. Ez történik akkor is, ha a Fájl/Mentés másként paranccsal nem Photoshop .psd, illetve a rétegek megtartása paraméterezéssel .tif formátumban mentjük el képünket.

Rétegekből különálló képek A több réteget tartalmazó kép minden rétegéből különálló kép készíthető. Erre egy beépített automatizmust, szkriptet használunk, amelyet a Fájl menü Parancsfájlok ` Rétegek exp. fájlba parancsával indítunk (lásd a 4-54. ábrát).


230 RÉTEGEK HASZNÁLATA A megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg a mentés helyét, a sorszámozottan létrejövő fájlok nevének elejét. A mentett fájltípustól függően változnak a beállítási lehetőségek, mentési opciók. Például a TIFF fájltípusnál beállítható, hogy milyen tömörítési algoritmust alkalmazzon a program.


ANIMÁCIÓ KÉSZÍTÉSE

231

ANIMÁCIÓ KÉSZÍTÉSE Az Internet kezdetein – főképpen a használható eszközök szűkös volta, a nem megfelelő kommunikációs sebesség miatt – csak szöveges információk cseréjére kerülhetett sor. A hardver és a szoftver fejlődése, a grafikus felhasználói felületek rohamos terjedése már megfelelő teret biztosított a képek, később a hangok és videoállományok küldésére, majd széleskörű publikálására. Ma a világhálót a vizuális közegbe ágyazott multimédiás tartalmak jellemzik. Sokszor a vizualitásnak kimondott szándéka a mondanivaló hordozása, hiszen erre fogékonyabbak a weben bolyongó felhasználók. A webszörfözők számára leglátványosabbak az animációk, melyek rajzok, képek, grafikai elemek, szövegek együttes mozgásával vonják magukra a figyelmet. Ezt használják ki a webes reklámok. Gondoljunk például a reklámcsíkok, „bannerek” rohamos terjedésére. Az animációk másik fontos területe a szemléltető oktatás, bemutatás, ahol kihasználhatjuk a nézők grafikus megjelenítésre való fogékonyságát a tényleges gyakorlat, vagy drága kísérlet bemutatása nélkül is. Hadd hívjuk itt fel figyelmüket két szép és viszonylag egyszerű flash animációs példára. A www.atomenergia.hu/erdekesseg/reaktor/reaktor.htm webcímen animációs bemutatót tekinthetünk meg a nyomottvizes atomerőművek működéséről, illetve a www.flash.hu/komaromi/fotok/napfogy/bolygok.swf címen a Nap, a Hold és a Föld állásáról. Ilyen bemutatók megtekintéséhez csak a minimális eszközözök szükségesek: Internetböngésző, melyet kiegészítettek – ingyenes – Flash lejátszó beépülővel (plugin). A flash animációban a vetített filmekhez hasonlóan másodpercenként 12-24 képkockát látunk, amelyet szemünk egyetlen képfolyammá olvaszt össze. Ezt a hatást használják ki gyakran a látványosságra törekvő webhelyek a nyitóoldalon, mintegy bemutatkozásként. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

232 ANIMÁCIÓ KÉSZÍTÉSE A webes animációk másik, elterjedten használt típusa az animált gif, mely nem más, mint a viszonylag kis felbontású raszterképek egyetlen fájlban tárolt sorozata. Ez esetben minden képkocka adott ideig (0,1 – 3 másodpercig) látható. Ennek megtekintéséhez még beépülő sem szükséges, csupán egy Internetböngésző szoftver. A Photoshop korábbi változataiban csak a társított ImageReady programban kezelhettünk, készíthettünk animációkat, most ezt a lehetőséget a CS2 változatban is biztosították. Az animált gif állományokban rétegeket alkalmazunk és felhasználjuk az új Animation palettát. Az animáció kialakításához a rétegek helyzetét átlátszóságát, stílusát képkockánként vagy azok kijelölt sorozataként módosíthatjuk. Érdemes a programhoz kapott mintaállományt megtekinteni. Kezdjük hát az ismerkedést a Minták\ ImageReady fájlok mappában található SWF szalagcím állomány betöltésével! Az Animáció palettát nyissuk meg és helyezzük el a munkaablak alá (lásd a 4-55. ábrát)!

4-55. ábra Az Animáció paletta a képkockákat egyenként, sorban egymás után, filmszalagszerűen mutatja be. A kockák jobb alsó sarkában látható, hogy az adott képkockát egyszeri lejátszás során mennyi ideig tartjuk a képernyőn. Az animáció lejátszását a paletta f gombjával indítjuk a Photoshopon belül. A lejátszást a gomb szakítja meg. A ee gomb lenyomásának hatására a program a legelső képkockára ugrik. Az aktuális képkocka előtti kockára a eI, a következő képkockára a If gombbal lépünk. Próbáljuk ki ezeket a lehetőségeket és figyeljük meg, hogyan változik a kép, és az Animáció palettában az aktuális képkocka. Az aktuális képkocka szerkeszthető az ablakban. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


233

Az animációkészítés módjai Az animációk készítésére a Photoshopban a következő lehetőségeink vannak: Az új képkockák létrehozásához az Animáció paletta Elkészíti a kijelölt képkockák másolatát gombját használjuk. Megnyitunk egy Photoshop vagy Illustrator fájlt, majd az egyes rétegek tartalmából készítünk képkockákat. A Köztes gombbal, vagy az Animáció paletta Leforgatás parancsával készítünk meglévő képkockák közé újabb kockákat, amelyeken automatikusan animáljuk a rétegek hatásait, vagy helyzetét, a szövegtorzítást, áttűnéseket. A képkockák módosíthatók egyesével (például ilyenek a Rétegek palettán végzett módosítások), vagy általánosan, ha egy adott grafikai tartalmon változtatunk, amelynek rétegét minden kocka tartalmazza. Az új kockák az előző kocka tartalmának másolásával jönnek létre, egyedi tartalmát a rétegek módosításával alakítjuk ki. A módosítás tetszőleges képkockához, illetve a teljes animációhoz is hozzárendelhető. Ha átmenetet készítünk – lásd alább – akkor az új kockák tartalmát a határoló kockákból alakítja ki a program.

Átmenetek készítése Mivel betöltöttünk egy mintaállományt, nézzük, hogyan finomítható két kocka között az átmenet. Mivel ezt nagy részben a program végzi a meglévő képkockák alapján, így jelentősen gyorsítja az animáció készítésének folyamatát. Nézzük meg a 34. és a 35. képkockát! Látható, hogy elég nagyot ugrik a labda a két kocka közt. Képezzünk e két kocka közé öt kockából álló átmenetet. Először a Shift billentyű nyomva tartása közben jelöljük ki a 34. és a 35. képkockát, majd kattintsunk az Animáció paletta Köztes gombjára! Ekkor megjelenik a Köztes párbeszédpanel, amelyen az Átmenet szélessége mező automatikusan a Kijelölés listaelemre áll. Ez azt jelenti, hogy az új kockákat a kijelölt két kocka közé helyezi a program. Ha nem jelölünk ki két kockát, akkor a listában váDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

234 ANIMÁCIÓ KÉSZÍTÉSE laszthatunk, hogy a Hozzáadandó keretek mezőben megadott számú kocka az aktuális kocka előtt vagy sorban utána jöjjön létre.

4-56. ábra

Lejátszási beállítások A lejátszás sebességét az egyes képváltások között szükséges késleltetési idő megadásával szabályozzuk. Az egyes képkockák jobb alsó sarkánál látható T jelre kattintva egy menüt jelenítünk meg, amelyen előre beállított késleltetési időket választhatunk másodpercben, illetve más értéket is beállíthatunk az Egyéb paranccsal megjeleníthető párbeszédpanelen. Több képkocka késleltetési idejét egyszerre állítjuk be, ha a T jelre kattintás előtt kiválasztjuk a megfelelő képkockákat. A teljes Animációra vonatkozó lejátszási beállításokhoz kattintsunk az első képkocka alatt látható Egyszer b gombra. A megjelenő 4-57. ábra menüben válasszuk az Egyszer elemet, ha egyetlen egyszer, az Örökre elemet, ha folyamatosan, hurokban akarjuk lejátszani az animációt. Ez esetben a lejátszás a böngészőDr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


235

ablak bezárásáig tart. Az Egyéb paranccsal tetszőleges számú ismétlődés állítható be.

Egyszerű animáció rétegek megjelenítésével A létező legegyszerűbb animáció, ha két fázist alakítunk ki, például két pont között mozgatunk egy objektumot, vagy egy szöveget hol megjelenítünk, hol eltüntetünk. Készítsünk egy olyan animációt, amely a „Betét” és a „Hitel” szövegeket animálja az állandó „a Megbízható Banknál” felirat mellett! 1. Hozzunk létre egy 300x200 képpontos új dokumentumot! 2. Készítsünk rajta három réteget a három felirattal!

4-57. ábra 3. Az Animáció paletta Elkészíti a kijelölt képkockák másolatát gombjával hozzunk létre egy új képkockát! 4. Állítsuk be a két képkockát úgy, hogy az elsőn kapcsoljuk ki a Rétegek paletta ikonjával a „Betét” réteg láthatóságát, a Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

236 ANIMÁCIÓ KÉSZÍTÉSE második képkockán pedig a „Hitel” réteg láthatóságát kapcsoljuk ki! A harmadik szöveg rétege változatlan maradjon. 5. Próbáljuk ki az animációt az Animáció paletta gombjával.

Az egyszerű animáció módosítása Módosítsuk most úgy a fenti egyszerű animációt, hogy a „Betét” és a „Hitel” szövegek ne csak váltakozzanak, hanem köztük fokozatos átmenet valósuljon meg! 1. Mivel az átmenetet a meglévő két képkocka között valósítjuk meg, jelöljük ki ezt a két képkockát a Shift billentyű nyomva tartása közbeni kattintással! Köztes gombjára! 2. Kattintsunk az Animáció paletta 3. Fogadjuk el a Köztes párbeszédpanel alapértelmezés szerinti beállításait, kattintsunk az OK gombra! Ekkor a program létrehozza az öt új képkockát, amelyek tartalma a korábbi határoló kockák közötti átmenet fázisaiból jön létre. Nagyobb számú új kép beillesztésével az átmenet finomabb lehet.



237

4. Mivel az átmenet most egyirányú (Hitel Betét), folytassuk az átmenetet a visszafelé vezető iránnyal. Ehhez kattintsunk az 1. képkockára, majd a másolás érdekében az Alt gomb nyomva tartása közben húzzuk a képsorozat végére, azaz a 8. képkocka helyére! 5. Jelöljük ki a 7. és a 8. kockát, majd Kattintsunk az Animáció paletta Köztes gombjára! 6. Most az animáció két szélén egyaránt megjelenik a „Hitel” tartalom, hogy folyamatos legyen az átmenet, és mindegyik kép ugyanannyi ideig jelenjen meg, töröljük az utolsó kockát! Ehhez válasszuk ki az utolsó kockát, majd kattintsunk az Animáció paletta Törli a kijelölt képkockákat gombjára! 7. A Fájl/Mentés webre paranccsal (Ctrl+Alt+Shift+S billentyűkombinációval) mentsük el az animációt! Az először megjelenő képoptimalizáló párbeszédpanelen válasszuk a GIF típust, majd kattintsunk az OK gombra! 8. Ekkor megjelenik az Optimalizált mentés másként párbeszédpanel, amelyen adjuk meg a fájl nevét, a mentés helyét, fájlformátumnak pedig a Csak képek (*.gif) típust válasszuk! 9. Nyissuk meg az elmentett animációt az Internet Explorerben!

Animáció réteg mozgatásával A minták\ImageReady mappa Hegygerinc, Látásvizsgáló tábla, illetve SWG szalagcím állományaiban a mozgás érzetét a rétegek mozgatásával érik el. Ez megoldható két egyforma rétegtartalmú képkocka létrehozásával, majd a rétegeknek a mozgások véghelyzetébe pozicionálása után az átmeneti képkockák automatikus kiszámításával. A Látásvizsgáló tábla esetében ráadásul egy maszkot mozgatunk, amelyen keresztül az életlen felső réteg alól előtűnik az éles alsó réteg (valójában a hatás ez, a rétegek tényleges elhelyezkedése és a megoldás kissé eltér ettől). 1. Első, egyszerű animációs mintapéldánkon is kipróbálhatjuk a módszert. Kombináljuk a mozgást az átalakítással! 2. Helyezzük a „Hitel” szöveg rétegét a képkockában felülre! Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

238 ANIMÁCIÓ KÉSZÍTÉSE

3. A második képkockában a „Betét” rétegét alulra húzzuk! 4. Jelöljük ki a két kockát! Köztes gombjára! A 5. Kattintsunk az Animáció paletta mozgatáshoz a Köztes párbeszédpanelen a Pozíció jelölőnégyzetet tartsuk bekapcsolva. 6. Folytassuk a mozgatást visszafelé, azaz 7. Mivel az átmenet most ismét egyirányú (Hitel Betét), folytassuk az átmenetet a visszafelé vezető iránnyal. Ehhez kattintsunk az 1. képkockára, majd a másolás érdekében az Alt gomb nyomva tartása közben húzzuk a képsorozat végére, azaz a 8. képkocka helyére! 8. Jelöljük ki a 7. és a 8. kockát, majd Kattintsunk az Animáció paletta Köztes gombjára! 9. Töröljük az utolsó képkockát!

Animáció réteghatás-módosítással A réteghatások változtatásával is animálhatunk. Ennek legegyszerűbb módja, ha valamit fokozatosan eltüntetünk. 1. Induljunk ki most a legelső képkockából (a többit töröljük). Készítsünk az első kockáról másolatot az Animáció paletta Elkészíti a kijelölt képkockák másolatát gombjával! 2. Állítsuk az első kocka „Hitel” szövegrétegének Áttetszőség értékét 100%-ra, a második kockáét 0%-ra! 3. Hozzuk létre a két kocka közötti átmeneteket az Animáció paletta Köztes gombjával! Ehhez hasonlóan a többi réteghatás is animálható. Próbáljuk ki a fenti megoldást úgy, hogy a 2. lépésben a Rétegek paletta Keverési beállítások parancsával különleges réteghatásokat (például árnyékolást, domborhatást) állítunk be a második képkockára. Ilyen esetben fontos a Köztes párbeszédpanelen a Hatások jelölőnégyzetet bekapcsolni, hogy azok részt vegyenek a közbenső képkockák kiszámításában (lásd a 4-56. ábrát). Természetesen hasonló animációs fogásokkal mozgathatunk maszkokat is. Ekkor csak a maszkból Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció


239

kilógó részletek látszanak, a többi rész változatlan marad. Szép példa erre a megoldásra a Látásvizsgáló tábla mintaállomány.

Finomítás és optimalizálás Az animáció finomítása a képváltási időtartamok pontos beállítását, majd a szaggatott képváltások megszüntetése érdekében szükséges esetleges újabb köztes képkockák létrehozását jelenti. Az optimalizálással viszont eltávolíthatjuk a fájlból az animáció szempontjából felesleges részeket. Az optimalizálás előtt jelöljük ki az összes képkockát a palettamenü Összes képkocka kijelölése parancsával. Utána adjuk ki az Animáció optimalizálása parancsot (lásd a 4-59. ábrát).

4-59. ábra A Határoló keret jelölőnégyzet bekapcsolása után a program a képkockákat megvágja, hogy csak az előző képkockához mért különbségek maradjanak. Ezzel csökken a fájlméret, de egyes GIF szerkesztők nem ismerik ezt a lehetőséget, így azokban a fájl további szerkeszthetősége megszűnik. A Felesleges pixel eltávolítása jelölőnégyzettel az előző képkockához képest nem változó képpontokat átlátszóvá tehetjük.


Felhasznált és ajánlott irodalom

241

Felhasznált és ajánlott irodalom 1. Álló G. – Föglein J. – Hegedűs Gy. Cs. – Szabó J.: Bevezetés a számítógépes képfeldolgozásba. Budapest, 1993. BME Mérnöktovábbképző Intézet. Egyetemi jegyzet, Javított kiadás. 2. Budai Attila: A számítógépes grafika. Budapest, 1999. LSI Oktatóközpont. 3. Gara Miklós (szerk.): Nyomdaipari enciklopédia. Budapest, 1979. Műszaki Könyvkiadó. 4. Gara Miklós (szerk.): Nyomdaipari ABC. Budapest, 1987. Műszaki Könyvkiadó. 5. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris kézikönyvek. Budapest, 1997. Osiris Kiadó. 6. Kapr, Albert: Könyvtervezés, könyvművészet. Budapest, 1971. Műszaki Könyvkiadó. 7. Kassák Lajos: Tisztaság könyve. Reprint kiadás, eredeti megjelenés 1926. Budapest, 1987. Helikon Kiadó, 8. Kolossa Tamás – Szilágyi Tamás: Színes nyomda az íróasztalon, avagy DTP mindenkinek. Budapest, 1991. Print Consult Kft. 9. Nagy Sándor – Perjés László: A számítógépes grafika. Budapest, 1999. LSI Oktatóközpont. 10. Pétery Kristóf: AutoCAD LT a Windows alatt. Budapest, 1994. Múzsák Kiadó. 11. Pétery Kristóf: Rajzolás és szerkesztés számítógéppel. Budapest, 1996. Kossuth Kiadó. 12. Pétery Kristóf: CorelDRAW! 6.0. Budapest, 1997. LSI Oktatóközpont. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

242 Felhasznált és ajánlott irodalom

13. Pétery Kristóf: CorelDRAW! 7.0. Budapest, 1997. Kossuth Kiadó. 14. Pétery Kristóf: AutoCAD LT. Budapest, 1997. Kossuth Kiadó. 15. Pétery Kristóf: AutoCAD 14. Budapest, 1998. LSI Oktatóközpont. 16. Pétery Kristóf: Office 97. Budapest, 1998. Kossuth Kiadó. 17. Pétery Kristóf: A Windows NT 4.0 Workstation használata. Budapest, 1998. LSI. 18. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 98. Budapest, 1998. LSI Oktatóközpont. 19. Pétery Kristóf: Digitális fényképezőgépek. Budapest, 1999. LSI Oktatóközpont. 20. Pétery Kristóf: CorelDRAW! 9.0. Budapest, 1999. LSI Oktatóközpont. 21. Pétery Kristóf: Microsoft Publisher 2000. Budapest, 1999. LSI Oktatóközpont. 22. Pétery Kristóf: AutoCAD 2000. Budapest, 1999. LSI Oktatóközpont. 23. Pétery Kristóf: Word 2000. Budapest, 2000. LSI Oktatóközpont. 24. Pétery Kristóf: Windows 2000 Professional használata. Budapest, 2000. LSI. 25. Pétery Kristóf: Asztali kiadványszerkesztés. Budapest, 2001. LSI. 26. Pétery Kristóf: Képfeldolgozás felsőfokon – Adobe Photoshop 6.0. Budapest, 2001. LSI. 27. Pétery Kristóf: CorelDRAW! 10.0. Budapest, 2001. LSI Oktatóközpont. 28. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop 6.0. Szentendre, 2002. Mercator Stúdió. 29. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator 10.0 – Kezdő lépések. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. 30. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator 10.0 – Rajzolás és módosítás. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

Felhasznált és ajánlott irodalom

243

31. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator 10.0 – Bitképek és nyomtatás. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. 32. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator 10.0 – Testre szabás. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. 33. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop 7.0 – Kezdő lépések. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. 34. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop 7.0 – Képmanipuláció. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. 35. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop 7.0 – Maszkolástól nyomtatásig. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. 36. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop 7.0 – Testre szabás nyomtatásig. Szentendre, 2003. Mercator Stúdió. 37. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS – Kezdő lépések. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 38. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS – Képmanipuláció. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 39. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS – Maszkolástól nyomtatásig. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 40. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS – Testre szabás. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 41. Pétery Kristóf: Corel PHOTO-PAINT 12 – Kezdő lépések. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 42. Pétery Kristóf: Corel PHOTO-PAINT 12 – Képmanipuláció. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 43. Pétery Kristóf: Corel PHOTO-PAINT 12 – Maszkolástól nyomtatásig. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 44. Pétery Kristóf: Corel PHOTO-PAINT 12 – Testreszabás. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 45. Pétery Kristóf: Corel R.A.V.E. 3.0 –Animációkészítés. Szentendre, 2004. Mercator Stúdió. 46. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator CS2 – Kezdő lépések. Szentendre, 2005. Mercator Stúdió. 47. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator CS2 – Rajzolás és módosítás. Szentendre, 2005. Mercator Stúdió. Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Képmanipuláció

244 Felhasznált és ajánlott irodalom

48. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator CS2 – Bitképek és nyomtatás. Szentendre, 2005. Mercator Stúdió. 49. Pétery Kristóf: Adobe Illustrator CS2 – Testre szabás. Szentendre, 2005. Mercator Stúdió. 50. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Maszkolástól nyomtatásig. Szentendre, 2005. Mercator Stúdió. 51. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Kezdő lépések. Szentendre, 2005. Mercator Stúdió. 52. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 – Testre szabás. Szentendre, 2005. Mercator Stúdió. 53. Szabó, J. – Berke, J.: Képfeldolgozás oktatása távoktatási módszerrel a Gábor Dénes Főiskolán, Magyar Képfeldolgozók és Alakfelismerők Országos konferenciája, Keszthely, 1997.


Dr. Pétery Kristóf: Adobe Photoshop CS2 Képmanipuláció

Recommend Documents