Dr. Német Béla, PTE Fizikai Intézet; Nem-fosszilis energiaforrások, ezek energetikája, felhasználásuk

Dr. Német Béla, PTE Fizikai Intézet; „Nem-fosszilis energiaforrások, ezek energetikája, felhasználásuk”

Nem-fosszilis energiaforrások, ezek energetikája, felhasználásuk Szerző: Dr. Német Béla PTE, TTK Környezetfizika és Lézerspektroszkópia Tanszék DDKKK Innovációs Nonprofit Zrt. Tartalomjegyzék Bevezetés. 1. Nem fosszilis energiaforrások. 2. A Nap energiája, mint kimeríthetetlen forrás. 3. A Föld talaj-, és kőzethője, mint kimeríthetetlen forrás. 4. A teljes biomassza, mint a Nap által generált, megújítható energiaforrás és tároló. 5. Erdészeti-, mezőgazdasági primer produkció tüzelésre felhasználható rész. 6. Primer mezőgazdasági produkcióból folyékony energiahordozók előállítása. 7. Szekunder biomassza produkciójából származó biogáz termelése, felhasználása. 8. A napenergia által generált megújuló források: szélenergia, vízenergia. 9. Hulladékgazdálkodás. 10. Az energia hatékonyság, energiatakarékosság, mint „energiaforrás”. 11. Integrált Energetikai Rendszerek, nem fosszilis energiaforrásokra alapozottan. Összetett energiaszolgáltató, energiafogyasztó rendszerek. Decentralizáltság, autonómia kérdése. 12. Agroenergetikai berendezések kis és közepes méretű üzemek számára Új társadalmi kép, erkölcs Irodalmi hivatkozások

1 2 3 4 5 6 7 9 10 11 13 15 17 20

Bevezetés. Olyan történelmi korszakot élünk meg jelen évekig, amelyre az jellemző, hogy az emberiség egyötöde, egy negyede a Föld fosszilis energia hordozó „raktárkészletéhez”, nem túl költséges módon tud hozzáférni. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az ezek felhasználására kifejlesztett gépekkel (gőzgépek, benzin-, és dízel motorok, elektromos energia előállító generátorok,..) az egy főre eső energiafogyasztást, munkavégzést 150-200-szorosára (330-350 MJ/nap/fő) növelhettük Magyarországon a tisztán emberi (1-2 MJ/nap/fő) és állati munkavégző képességhez viszonyítva. Ez azt jelenti, mintha mindegyikünknek 150-200 „rabszolga” állna rendelkezésre az igények (táplálék előállítás, lakás komfort biztosítás, közlekedés, szórakozás,.) kielégítésére. Ez a helyzet az utolsó ötven évben futott így fel. 110-140 évvel ezelőtt, az 1800 évek utolsó évtizedeiben még minden építkezésünket, egy főre esően, század akkora energiaforrás felhasználással „végeztük”. A Föld lakosságának két-harmad része jelenleg is csak tized annyi energiát fogyaszt, mint a legtöbbet fogyasztó, első másfél milliárd ember. Magyarország is ebbe az első kisebb csoportba tartozik, mégis hiányérzetünk van. Ez abból is fakad, hogy a fosszilis források, különösen a legkelendőbbek, a kőolaj és a földgáz, keletkezésükből kifolyólag, a szárazföldnek csak meghatározott körzeteiben találhatók. Ezért a birtoklásukért folyamatosan harc folyik, a Föld lakóinak pedig az a tört része, akinek ezek a tulajdonában vannak, katonai hatalommal diktálhat. A hatalmasra duzzadt „igényeink kielégítését” erőszak alkalmazásával is, „természetesnek” tekintjük. A Föld lakói számára elképzelhető demokrácia, ilyen energiaforrás felhasználás mellett, továbbra is illúzió marad. Komoly gyakorlata van egy nem-fosszilis energiaforrás, a nukleáris energia felhasználásának. Ennek a nagyszerűsége és a „szépséghibája” is ugyanaz, mégpedig hogy a nukleáris energiaforrások (magerők) energiasűrűsége tízmilliószor nagyobb, mint a kémiai tárolású fosszilis forrásoké (molekuláris kötések). Tehát nagyon sok tényező (nem is elsősorban energetikai, hanem társadalmi) szükségessé is teszi a további nem-fosszilis források széleskörű felhasználási lehetőségeinek átgondolását. Melyek is ezek? Ez az összefoglaló ezek áttekintésére vállalkozik. 1


1. Nem fosszilis energiaforrások. Megjegyzés a szóhasználathoz: Azzal, hogy minden, nem fosszilis és nem nukleáris erőforrásra a „megújuló” jelzőt használjuk, mi emberek elmossuk velük kapcsolatban a felelősségünket, de a lehetőségeinket is. Az általunk javasolt fogalmak és osztályozások előnye: pontosítja, tudatosítja az egyén, a kisebb-nagyobb emberi közösség, az egész emberiség felelősségét a környezetünk (Gaia) egyensúlyának megbontásában, és irányítja energetikai lehetőségeinket, jobban tükrözik azt, hogy milyen szerepük van, vagy lehet életünkben. Tudatosítani kell magunkban, hogy a fosszilis források csak tört részét teszik ki az emberiség számára rendelkezésre álló és elérhető energiaforrásoknak. Ezt azért célszerű „együtt látni”, mert miközben csökkentjük a fosszilis források mennyiségét, megtanuljuk a nem fosszilisekkel kielégíteni fenntartható módon igényeinket A rendelkezésünkre álló összes „energiaforrás”, energetikai lehetőség a következő: 1. Nem megújuló (nem megújítható) energiaforrások (kémiai-, nukleáris reakciók eredménye) • 1.1. Fosszilisek (szén, kőolaj, földgáz) • 1.2. Hasadó anyagok (urán) „Történetük félérték szélessége” 70 év, 100 év). Termelésük, elosztásuk centralizált, ezekre az egyes embernek alig van befolyása. 2. „Kimeríthetetlen” energiaforrások: • 2.1. Nap (UV, VIS, IR elektromágneses) sugárzása • 2.2. Földünk talaj, és kőzethője, geotermikus energiája A nap, a kőzethő számunkra kimeríthetetlen, értékük évmilliárdokig alig változik; ezek mindenki számára rendelkezésre állnak. 3. Nap által generált un. megújítható energiaforrások: • 3.1. Teljes biomassza (megújítható, feldolgozható, primer, szekunder,…formák) A teljes biomassza megújítható Erre lehet befolyásunk, ezzel okosan gazdálkodhatnánk, mindenki számára elérhető. 4. Nap által generált un. megújuló energiaforrások: • 4.1. Szél (a levegő mozgási energiája, nyomáskülönbség miatt) • 4.2. Folyók vize (a folyók vizének mozgási energiája, gravitáció miatt) A levegő és a folyók mozgása évente, évszakonként periódikusan ismétlődik, „megújulnak időről-időre”, alkalmazkodhatunk hozzájuk. 5. Szerves kommunális, ipari hulladékok • 5.1. Kommunális szerves hulladékok (háztartás, közintézmények) • 5.2. Ipari szerves hulladékok (pl. gumiipar, műanyagipar,..) A szerves hulladék mennyisége annyi, amennyi az összes „szerves” termelésünk, minden hulladék lesz. Komplex hulladékgazdálkodást végezhetünk. 6. Energia hatékony termelői és fogyasztói rendszerek (negajoule) • 6.1. Nagyobb hatásfokú berendezések (innováció, oktatás, állam feladata) • 6.2. Energiatudatos egyéni, kisközösségi életmód (egyén feladata) Az Energiahatékonyság, energiatakarékosság társadalmi és egyén szinten összehangoltan valósítható meg. Tudatosan teljes befolyásunk lehet erre.

2


2. A Nap energiája, mint kimeríthetetlen forrás. A Nap sugárzása mindenütt és „mindig” ott van. A szükségletek kielégítését egy adott helyen élő „felhasználó” számára nehézzé teszi az a tény, hogy az év felében (éjszaka) az értéke nulla, és mind a nappali időtartam alatt is, mind pedig az évszak szerint is változik az intenzitása, egy adott felület megvilágítás erőssége. Nem elég csak a hőt begyűjteni, az elektromos energiát előállítani, ezeket tárolni is kell a felhasználásig. Viszont a napsugárzás kedvező „velejárója”, hogy az egyén, a kis közösség szintjén lehetővé teszi a fűtés és a használati melegvíz, továbbá az elektromos áram autonóm előállítását, szigetüzemszerű kiépítését nulla költségen. Tiszta időben Magyarországon maximum 900-1.000 W/m2 körüli teljesítmény fluxus mérhető. A felszínre érkező, összetett sugárzás teljesítmény fluxusa: 500-800 W/m2 közötti, napszaktól és évszaktól függően. A napsugárzás energetikai hasznosításának két fő útja van: 1. A napkollektoros rendszerek kollektorai elnyelik a sugárzás teljes tartományát. A csőrendszerekben levő hőtranszporter folyadékok egy szigetelt hőtartályban adják le a hőt használati melegvíz előállítása, és a radiátoros fűtés számára. A különböző, kisteljesítményű (2-3 kW) kollektor rendszerek alapvető fogalmai: - Sík kollektorok; Vákuumcsöves kollektorok (reflektor alak, effektív felület, ) - Kollektor rendszerek (rögzítés, hőszigetelés, puffer tartályok, mérőpontok, szabályozás). - Speciális fogalmak (nettó/bruttó felület arány, rézabszorber, hőfelvevő folyadék, szolárüveg). 2.1. Táblázat. Magyarország területének 1 ezrelékéről begyűjtött Napenergia mennyisége. Energiaforrás Éves energia (PJ) 1140 PJ: 100 % Napsugárzás ~140 12,5 Elektromos energiatermelés, hőenergia elnyelésével naperőművekben valósítható meg. Egyik lehetőség, ha a munkaközeget elgőzölögtetjük és a gőzt turbinákban generátorok meghajtására alkalmazzuk. Ezek tulajdonképpen hőerőművek. A munkaközeg lehet víz, szintetikus olaj (“Nap vályú”, paraboloid henger tükör, lineáris Fresnel tükrös napsugárzás koncentrátor), de akár olvadt só is (naptorony). A sugárzás napi átlagos 500 W/m2 teljesítmény sűrűségével számolva, 0,5 hektáros területről (egy focipálya) 2,5 MW-os gőzteljesítmény érhető el. Másik lehetőség a „NapTányéros” Stirling motoros erőmű. Egy 8 méter átmérőjű gömbfelületű „tányér” 25-30 kW teljesítményű elektromos energiatermelésre képes. 2. A napelemes rendszerek napelem részei a sugárzás ibolya, látható részének elnyelését követően, egyenfeszültségű elektromos energiát állítanak elő. A napsugárzás atomi és molekuláris elektron átmeneteket gerjeszt, fotofizikai, fotokémiai folyamatokat indít be, töltéshordozókat, főleg elektronokat szabaddá tesz (elektromos feszültséget, zárt körben áramot állít elő) (természetes példa erre a fotoszintézis). A napkollektor és a napelem panelek között ránézésre nincs túl sok különbség, ezért gyakran összetévesztik őket. 2.2. Táblázat. Egy un. 1 kW-os napelemes rendszerrel egy éve alatt 1350 kWh elektromos energia termelhető meg. 1 nap alatt átlagosan megtermelhető elektromos energia (kWh/nap): Jan Budapest 0,925 Kecskemét 0,975

Febr 1,750 1,875

Márc 2,925 3,150

Ápr 4,400 4,725

Máj 5,725 6,150

Jún 6,05 6,50

3

Júl 6,025 6,450

Aug 5,175 5,550

Szept 3,675 3,925

Okt 2,100 2,275

Nov 1,025 1,100

Dec 0,675 0,725


3. A Föld talaj-, és kőzethője, mint kimeríthetetlen forrás. A Földkéregben egyre mélyebbre haladva, a tapasztalt hőmérsékletnövekedés jelenségét a „termikus gradiens” fogalommal jellemezzük. Magyarországon a geotermikus gradiens: 25-30 oC/km; (ennek reciprok mennyisége a hőfoklépcső, egysége: m/oC). Eszerint körülbelül 1000 méter mélységben a hőmérséklet 50-75 oC. (Ilyen mélységben a folyadék nyomása 100 bar.) Mélyművelésű bányászat (600-1500 m) esetében ezért nagyon fontos az intenzív levegőztetés, aminek a hűtés a fő feladata. A Föld felszínére feljutó hőáram sűrűség Magyarországon 0,9-1,0 kW/ha; Magyarország egész területére az éves energia sűrűség: 30 GJ/ha/év: A hőenergia a következő „módon” juthat a felhasználóhoz: - geotermikus hőforrás (forró víz „jön” fel). - hőszivattyú, (hűtőszekrény típusú berendezés kell hozzá). - kőzethő (1,5-2,0 km mélységben meg kell repeszteni a kőzetet, vizet kell körbe áramoltatni). A geotermikus hőforrás lehet Földből „feltörő” hőforrás. Ekkor a földben levő vízmennyiségnek van kapcsolata magasabb helyen levő víznyelővel, onnan van folyamatos utánpótlása (ez biztosítja a hozamot). Másik eset a Vízbázis. Ekkor a víz egy mélyen levő „tartályban” van és akkor a felszínre juttatást (Vízkivétel adott mélységből) túlnyomással, szivattyúzással nekünk kell biztosítani. A „víztartály” készlete kimeríthető. A termálvizeket közvetlenül lehet épületek, üvegházak fűtésére, ipari folyamatokhoz, fürdők céljára használni. Fontos kérdés a visszasajtolás, mivel a vizek só és gáztartama, illetve a korrodens tartalma magas és ezzel környezetterhelést követhetünk el, ha a felszínen marad. A hőszivattyú működése hasonló a hűtőszekrény működéséhez. A levegőből, a vízből, vagy a talajból (alacsonyabb hőmérsékletű hőtartály) hőt von el és továbbadja a fűtendő térnek (lakás belseje = magasabb hőmérsékletű hőtartály). A talajban, vagy talajvízben elhelyezett hőcserélőben felvett hő először elpárologtatja a folyékony hűtőközeget (munkaközeget pl. valamilyen freont). A légnemű anyag keringtetéssel jut a kompresszorba, ahol összepréselődik. Ekkor a nyomás megnő, a hőmérséklet megemelkedik, a munkaközeg lecsapódik. Egy második hőcserélőben ez a hő a fűtési rendszernek kerül átadásra. Ezt követően a nyomáscsökkentő szelepen át a nyomás az expanzió következtében csökken a munkaközeg lehűl, folyékony halmazállapotúvá válik, hőmérséklete pedig alacsonyabb lesz, mint annak a közegnek, ahova ismét jutott. Az egész körfolyamat kezdődik elölről. A talajhő szondás és a talajhő kollektoros hőszivattyú esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ. Jelenlegi berendezések jósági tényezője már: 4,5-5,0. Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető. A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektor felületet 1,2 - 1,5 m mélységben telepítik és 8 kW hőigényre kb. 250 m2 telepítése javasolt. Az 1000-2000 méter mélységben levő kőzet hőjét oda lebocsátott vízzel nyerhetjük ki azáltal, hogy felforr és gőz keletkezik. A feljövő forró víz ezután ORC fűtőműves törpeerőműben (Organic Rankine Cycle), mint turbinás kiserőműben vagy Stirling motorban hajt meg generátort és termel elektromos energiát.

4


4. A teljes biomassza, mint a Nap által generált, megújítható energiaforrás és energiatároló. A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő anyagot és annak elpusztult szerves maradékát értjük. A folyamatos „termelődésének” alapfolyamata a fotoszintézis, amelynek anyagi „forrása” a széndioxid és a víz, energetikai forrása a napsugárzás. A növényi fotoszintézis alapreakcióját leíró egyenlet: CO2 +H2O + Fényenergia --> (CH2O)+O2+H2O, Ennek eredményeként szénhidrát (CH2O) (pl. glukóz), oxigén és víz képződik. A folyamat során 1 mol CO2 redukciója során 478 kJ mol szabadenergia tárolódik a glukóz kémiai kötéseiben. A folyamatban felszabaduló oxigén a víz elbontásából származik. A fotoszintézis olyan metabolizmus, amely lebontó (katabolikus) és felépítő (anabolikus) folyamatokból tevődik össze. A katabolikus folyamat során a fényenergia kémiai energiává alakul. Az anabolikus folyamat során a szén-dioxid megkötése történik és annak szénforrásként való felhasználása a növény növekedéséhez. A fényenergiát kémiai energiává a növények, a fotoszintetikus cianobaktériumok, a bíbor- és zöldbaktériumok alakítják át. A biomassza osztályozása gyakran esetlegesen történik. Itt bemutatunk szakmailag elfogadott osztályozási szempontokat: Biológia felosztás szerint. - Növények, (fásszárú, lágyszárú), - Állatok (vadon élők, háztáji állatok,), - Mikroorganizmusok (gombák, bacilusok), - Ember. A táplálék lánc és ipari feldolgozás szerint: - Primer természetes növényzet (erdő, mező,..) mezőgazdasági produkció (növények,). - Szekunder (mezőgazdasági, társadalmi) produkció (állatok, ember). - Tercier (mezőgazdasági, kommunális, ipari) produkció (állati trágya, kommunális szennyvíz). Feldolgozást, felhasználást tekintve, halmazállapot szerint - „Szilárd” biomassza (növényi anyagok, állati maradék testrészek) - Folyékony biomassza (Primer mezőgazdasági termékek feldolgozásából alkoholok, olajok) - Gáz halmazállapotú „biomassza” (Tercier mezőgazdasági termékek feldolgozásából: biogáz) Mennyi Magyarországon az energetikai szempontból felhasználható biomassza energia tartalma? A most megtermesztett növényi anyag és ennek az állatok és az ember által elfogyasztott mennyiségének energetikai felhasználása (primer, vagy szekunder formában elégetése) nem növeli a Föld légkörének széndioxid tartalmát, a biomassza CO2 mérlege semleges. (Ezzel szemben a fosszilis energiahordozók égetésekor a Föld atmoszférájának CO2 tartalma nő.). 4.1. Táblázat. Magyarország energetikai célból felhasználható biomassza forrásainak energiája. Energiaforrás Éves energia (PJ) 1140 PJ: 100 % Biomassza ~280 24,5

5


5. Erdészeti-, mezőgazdasági primer produkció tüzelésre felhasználható rész. Növényi tüzelőanyagok égéshője az éghető kémiai elem komponensek (C, N, H, O, S,….) arányától függ. A szilárd égéstermékeket (lehulló salak, szálló hamu) egyéb elem tartalmuk (Si, Na, K, Ca, Mg.,,), a füstgázokat pedig az éghető kémiai elemeken kívül a tüzelő berendezés technikája szabja meg. Kétféle „előkészítő” és hasznosító módszert különböztetünk meg: Égetés, oxidáció: éghető komponensek és az oxigén mennyiség viszonyának megfelelő biztosítása a szilárd anyagot tartalmazó tüzelőanyag térben. Pirolízis: oxigén mentes helyen, adott hőmérsékleten (400-600 C) a szilárd összetételű tüzelőanyag éghető gázokká alakítása (CO, H2, illóanyagok…) és ezeknek a második tűztérben történő magas hőmérsékletű elégetése. A tüzelőanyagoknak égési tulajdonság szempontjából éghető és nem éghető összetevői vannak: • Éghető összetevők: C, H, S, N. • Nem éghető összetevők: O, H2O, hamu. A tüzelés során a növényi anyagok nedvességtartalma és az égéshője játszik döntő szerepet. A C, H és O-tartalom a tüzelőanyag égési tulajdonságai, a kéntartalom (S), a klór tartalom (Cl) és nitrogéntartalom (N) pedig elsősorban a korrózió és környezetszennyezés szempontjából fontos paraméter. A kén elégetéskor keletkező kén-oxidok savas esőt és erős korróziót eredményeznek. Hasonló hatása van a nitrogén-oxidoknak és a klórnak is. A nem éghető rész szervetlen vegyületei az égés után hamuként maradnak vissza.(Si, K, Na, Mg,.. ). Leggyakrabban emlegetett növényi tüzelőanyagok: Dendromassza származékok - Erdőgazdaságból származó hosszú tűzifa, - Erdőgazdaságból származó rövid tűzifa, - Favágásból, erdőrendezésből, parkrendezésből, gyümölcsfák, szőlők metszéséből származó vágástéri, kerti, parkkezelési „hulladékok” (ágak, gallyak, kérgek, venyige), - Energia erdőből származó tűzifa, - Hosszú vágásfordulójú (6-15 év) energia faültetvényről származó tűzifa, - Rövid vágásfordulójú (1-5 év) energia faültetvényről származó tűzifa, - Ipari (épület-, bútoripar) fafeldolgozás során keletkezett fahulladékok (fűrészpor, forgács,.). Fitomassza származékok - Az élelmiszer termelés céljából termesztett gabonafélék (búza, árpa, kukorica, napraforgó) nem felhasznált részei (hulladékként kezelt részei: szár, szalma). - Évelőként, tüzelés céljára termesztett, nem fás szárú növények (energiafű, elefántfű, nád,.) - Évenként, tüzelés céljára termesztett nem fás szárú növények (kender,..) A következő táblázatokban összefoglaltuk az egyes növényi anyagformából Magyarországon évente keletkezett és energetikai célból felhasználható mennyiséget és annak energiatartalmát. 5.1. Táblázat. Erdészeti primer produkcióból tüzeléshez felhasználható rész Megnevezés Keletkezett (Mt/év) Felhasználható (Mt/év) (PJ) Faipar és mellékterméke 4,0 1,0 15,0 Sarangolt rönk tűzifa 2,0 2,0 24,0 Vágástéri „hulladék” 2,0 1,0 12,0 8,0 4,0 Összesen 51,0 6


5.2. Táblázat. Mezőgazdasági primer produkcióból tüzeléshez felhasználható rész Megnevezés Összes (Mt/év) Felhasználható (Mt/év) E (PJ) Szalmafélék 5,5 2,0 27,0 Kukoricaszár 6,0 2,0 25,0 Kukoricacsutka 0,8 0,4 6,0 Napraforgó héj, szár 0,8 0,4 6,0 Gyümölcsfa, szőlő nyesedék 1,3 1,3 13,0 14,4 6,1 Összesen 77,0 5.3. Táblázat. Energia növény ültetvényről tüzeléshez felhasználható rész Megnevezés Összes (Mt/év) Felhasználható (Mt/év) E (PJ) Energiafa (100 ezer ha) 2,0 2,0 22,0 Energiafű (100 ezer ha) 1,2 1,2 15,0 3,2 3,2 Összesen 37,0 5.4. Táblázat. Ipari, mezőgazdasági erdészeti növényi anyagok „formái”, begyűjtésük ideje. „Primer termék” „Megjelenés” formája Begyűjtés ideje 1 Vágástéri „hulladék” ágak, gallyak, nyesedék, apríték télen, tavasszal 2 Energiafa törzs, gallyak, télen 3 Gyümölcsfa, szőlő nyesedék ágak, gallyak, nyesedék, apríték tavasszal 4 Fafeldolgozás hulladéka fűrészpor, lécek, darabok folyamatos 5 Gabonaszalma, bálák július 6 Szarvasi-1 energiafű bálák július 7 Kukoricaszár szecskázott november 8 Napraforgószár szecskázott október Kis teljesítményű tüzelő berendezésekben a komfort biztosítása érdekében célszerű a pellet formájú növényi anyag tüzelése, a nagyobb ipari, mezőgazdasági felhasználás azonban nem igényli ezt a formát. Az aprítás, vagy szecskázás csak fele költségű tüzelőanyagot eredményez.

6. Primer előállítása.

mezőgazdasági

produkcióból

folyékony

energiahordozók

A „szilárd” biomassza formákból folyékony energiahordozókat két nagy csoportba sorolhatjuk: 6.1. Keményítő és cukor bázisú bio- tüzelő és hajtóanyagok előállítása. 6.2. Olajos magvú növényekből növényi tüzelő és hajtóanyagok előállítása. A 6.1. csoportba tartozó vegyületekről a közvélemény csak ezt a szót szokta hallani: bioetanol. Képlete: C2H5OH. A bioetanol nagy tisztaságú víztelenített finomszesz. (az előtag, „bio” az előállítására utal, azaz a növényi alapanyagokra: cukortartalmú (pl. cukornád, cukorrépa, cukorcirok), keményítő tartalmú (kukorica, búza, rozs, árpa, zab, burgonya), lignocellulóz tartalmú (gabona szalma, kukorica szár, fa) növényekre. A szesz előállításának alapja az alkoholos erjedés, amikor élesztőgomba cukorból alkoholt állít elő, közben pedig széndioxid is keletkezik. Legegyszerűbb tehát ez a folyamat a cukornád, és a cukorcirok cukrából. Ezek mono-, illetve diszacharid formában tartalmaznak cukrot. A gyümölcsökből készített alkoholos folyadékok a szeszesitalok, pálinkák emberi fogyasztásra.

7


Ezen kívül a két leggyakoribb cukor polimer a keményítő és a cellulóz. Ahhoz, hogy a polimerekből az erjesztéshez szükséges monomer cukrot tudjunk előállítani, le kell őket bontani. A lebontási folyamat neve a hidrolízis. A folyamatot enzimek végzik, ezek adják az egyik jelentős költségtényezőt az alkoholgyártásban. A gyártási technológiát tehát kiindulási pontjaik alapján háromféleképpen csoportosíthatjuk: cukron, keményítőn és cellulózon alapuló technológiákra. A keményítő tartalmú növényi nyersanyagokat (a kukorica, a búza) őrlése után a keményítő részt enzimes (α-amiláz, amiloglükozidáz és pullulanáz) hidrolízissel glükózzá bontják. Ezt követően élesztővel etilalkohollá erjesztik. Az erjesztés utáni lépés az etilalkohol lepárlása, amely két műveletből áll: az elgőzöltetésből és a cseppfolyósításból. Ezzel a módszerrel legfeljebb 18-20 % (V/V) etanoltartalmú oldatot lehet előállítani, az ennél töményebb alkoholt desztillálással készítik (kihasználva azt, hogy az etanol forráspontja (78 °C) alacsonyabb a vízénél (100 °C). Ekkor lehetőség van a magban lévő többi komponens külön-külön kinyerésére és értékesítésére (csíraolaj, fehérje és rost). Üzemanyagcélú etilalkohol gyártás esetén a lepárlás és cseppfolyósítás után elengedhetetlen technológiai lépés a szesz víztelenítése, amely történhet szárító ágenssel telített szesz-víz elegy lepárlásával, azeotróp desztillációval, illetve pervaporációs, membránszűréses eljárással. Az etilalkohol üzemanyagként történő felhasználása. Kétféle felhasználási forma alakult ki: • eredeti formában benzinbe keverve, illetve • komponensként üzemanyag-adalék formájában. Bekeverés (tiszta formában) különféle térfogatszázalékban történhet, legelterjedtebb megoldások az E5, E10, E85, azaz az 5, 10, 85 %-ban etanolt tartalmazó üzemanyagok. Üzemanyag-adalékként történő felhasználásának legelterjedtebb módja annak etil-tercier-butiléter (ETBE) formában történő alkalmazása, amely oktánszámjavító, az ETBE 47 %-ban tartalmaz biokomponenst. 6.1. Táblázat. Primer mezőgazdasági produkcióból folyékony energiahordozónak Megnevezés Összes (Mt/év) Felhasználható (Mt/év) E (PJ) Kukorica 7,5 1,8 18,0 Olajnövények 1,0 0,4 5,0 2,2 Összesen 23,0 Az olajos növényekből olaj sajtolható. A jelenlegi préselő berendezések elektromos energia felhasználók, olajos magvú növényeket, repcét, napraforgót dolgoznak fel. Már a nyersolaj alkalmas közvetlenül tüzelésre. Észterezés és adalék anyagok bekeverése után pedig, mint biodízel, járművek üzemanyagaként használható fel. További termék még a glicerin. A préselés „hulladékából” repcepogácsa, napraforgó pogácsa készülhet energetikai felhasználás céljából. Biodízel előállítására hazánkban leginkább a napraforgó és a repce magas olajtartalmú magját dolgozzák fel, ami 44-50 % olajat tartalmaz, melynek 85-92 %-a nyerhető ki, a többi pedig a préseléssel előállított olajpogácsában marad, javítva ezzel annak etethetőségét, vagy égetéskor az égéshőjét. A növényekből kinyert olajat kémiai úton, észterezéssel alakítják át. A repcemetilészter (RME) például a repceolaj megbontásából keletkező növényi zsírsavak metilalkohollal való átészterezésével készül.

8


7. Szekunder biomassza produkciójából származó biogáz termelése, felhasználása. A szekunder biomassza körébe a háziállataink, és maga az ember tartozik. Ezeknek az élettevékenységével együtt jár a táplálék feldolgozást követő ürülék. Az állattartó telepeken (szarvasmarha, sertés, baromfi) ez adja a tercier biomasszát. Az ember lakótelepek egykörös vízrendszerekkel működnek. Ezért a széklet, vizelet együtt kerül ki a lakásokból a konyhai, fürdőszobai (vegyszerekkel bővelkedő) szennyvízzel. A kommunális hulladékunk pedig teljesen kevert típusú, nemcsak szerves, hanem szervetlen-, és műanyagokat is tartalmaz. Mindezek teszik ki az emberi tercier biomasszát. A biogáz szerves anyagok anaerob lebomlásánál keletkező metántartalmú gázkeverék. Biogáz előállítására alkalmas (alapanyag - szubsztrát) a trágya, fekália, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, zöld növényi részek, háztartási hulladék, kommunális szennyvíz, stb., tehát valamennyi szerves anyag kivéve a szerves vegyipar termékeit. A fermentorban a feldolgozást követően maradó száraz anyag (biotrágya) talajjavító, trágyázásra alkalmas termék. Feldolgozható anyagok osztályozva: • Hígtrágya, almos trágya, sílókukorica, rozs, cukorcirok, csicsóka, szudáni fű, széna, zöldségfélék, stb.; • Élelmiszeripari-, takarmánygyártási és szeszipari hulladékok, fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerek, használt étolaj, ételmaradékok, biohulladék; • Állati eredetű anyagok, mint vágóhídi hulladék, zsiradékok stb. • Szennyvíziszap. 7.1. Táblázat. A biogáz főbb komponensei: Összetevő Koncentráció v/v % Metánképző baktériumok „termékei” Metán 50 - 75 Metán, széndioxid, víz, kén.. Széndioxid 25 - 45 CO2 + 4 H 2 → CH 4 + 2 H 2O 7.2. Táblázat. Szekunder (háziállatok), tercier (állati trágya) mezőgazdasági produkció Megnevezés Száma Súlya Trágya Energiája (Ezer db) (kt/év) (Mt/év) (PJ/év) Szarvasmarha 800 640 4,0 40 Sertés 4000 560 4,0* 40 Juh 1100 80 0,6 6 Baromfi 20 000 80 0,5 5 Összesen 9,1 91,0 Az anaerob baktériumos gázfejlődés lehet mezofil illetve termofil folyamat. A két folyamat o közötti különbség nemcsak a mezofil 32-38 C-os hőmérsékletéhez képest (ideje: 25-30 nap) a o termofil 55-60 C-os hőmérséklete, hanem a folyamatokban résztvevő baktériumok fajtája és a reakciók ideje is. Ugyancsak különbség, hogy a reakció lejátszódását tekintve a termofil folyamat (16-18 nap) során a baktériumok a zsírokat, proteineket és szénhidrátokat is bontják. A fermentációs idő nagymértékben függ a rendszerméretektől, az alkalmazott fermentációs technológiától, a bevitt anyagoktól, más néven a receptúrától. A biogáz termelés technológiáját a szubsztrátumok szárazanyag-tartalma szerint csoportosítják: • száraz fermentálás 25 - 35 %-os, • félszáraz fermentálás 15 - 25 %-os szárazanyag tartalom esetén, • nedves fermentálás 15 %-s szárazanyag tartalomig. 9


7.3. Táblázat. Néhány szerves anyagból keletkezett biogáz mennyisége 3 Szerves anyag Biogáz mennyisége (m /t) Marhatrágya 90-310 Sertéstrágya 340-550 Baromfitrágya 310-620 Istállótrágya 175-280 Kukoricaszár 380-460 A szennyvíz és az iszapkezelés, valamennyi része sok mechanikai műveletet (biológiai tisztítás levegőztető berendezésekkel, kotrás, szivattyúzás, keverés, iszapkezelés, elhelyezés) igényel. A rothasztás előnyei nem csak energetikai jellegűek. Rothasztásnál az iszap szervesanyagának mintegy a fele lebomlik, megszűnik a bűzős volta, mennyisége felére, harmadára csökken. Az iszapban lévő kórokozók, féregpeték és patogének közel 90 %-a elpusztul és a maradék életképessége is gyengül. Az előállított biogáz égéshője kisebb, mint a földgázé, mivel benne a metán csak 60-70 %. Erre külön fejlesztettek ki motorokat. Ezek is generátort meghajtva, kisebb teljesítményben (1 MW) elektromos energiát állítanak elő, füstgázuk pedig fűtésre szolgálhat. (blokkfűtőmű)

8. A napenergia által generált megújuló források: szélenergia, vízenergia. A szél energia (mozgási energia forma = anyagáramlás) a Föld talaja által elnyelt napsugárzás következtében, a szárazföldek felett felmelegedett és a felemelkedő levegő helyrére beáramló hidegebb levegő mozgási energiája formájában jelenik meg. A szél energia hasznosíthatóság szempontjából a szélsebességtől függ. Ha a szélsebessége a 9 km/h=2,5 m/s érték fölötti és elég gyakori, alkalmazható energiatermelésre. A 45 km/h=12,5 m/s értéket meghaladó szélsebesség esetében a légáramlás már csak korlátozottan hasznosítható romboló hatása miatt. Hazánkban az átlagos szélsebesség 3,0-4,5 méter másodpercenként, így nálunk alacsonyabb szélsebességet hasznosító úgynevezett szélmotorokat érdemes működtetni. Lényeges tudni, hogy az áramló levegő teljesítménye a sebesség harmadik hatványával arányos, ezért a kétszer nagyobb sebesség esetén a teljesítményérték a nyolcszoros. Kísérletileg bizonyított tény (tapasztalat) az is, hogy akkor maximális a hatásfok, ha a szélkerék kerületi sebessége 3,5-szerese a szélsebességnek. Azt, hogy milyen szélsebesség kell a kerék beindításhoz az adott kerékre jellemző nyomatékigény határozza meg (ez a paraméter megválasztható vásárláskor, illetve a szerkezet összeállításakor). Egy szélmotor az általa elérhető sebesség alapján lehet lassú (10-100 1/perc, ez 1,5-8 m/s-os szelet hasznosít) és gyors (ez a típusú szélmotor 4-14 m/s-os szelet hasznosít). Fontos a szabályozás is, a lapát túlpörgésének elkerülése végett. Általában 2-3 lapátot alkalmaznak a szélirányra merőleges irányban, és ezeket kell a megfelelő időpillanatokban visszatéríteni. A szélmotorok (szélerőművek) teljesítménye nagyon tág határok közötti ma már, a 300 W-tól a 3 MW-ig. A szélmotorok legfontosabb felhasználási területe a vízszivattyúzás, miközben Magyarországon a támogatás miatt minden beruházó a hálózatra történő elektromos energia miatt telepít szélerőművet. Az évi kitermelhető villamos energia erősen függ a „széljárástól”.

10


A vízi energia (mozgási energiaforma = anyagáramlás) az óceánok, tengerek vizének, napsugárzást követő elpárolgása, a szárazföldeken eső formájában történő leesése, hegyekről lejövő vízmozgások, folyók vízének mozgási energiája formájában jelenik meg. A hatásfok korszerű, nagy vízerőműveknél 80 % fölötti. Az évi kitermelhető villamos energia erősen függ a vízhozamtól, egyes esetekben a legnagyobb vízhozam 10%-a is lehet a legkisebb. Elsődleges a VÍZGAZDÁLKODÁS (árvízvédelem, öntözés, hajózás, víziállatok védelme,..) feladatait szem előtt tartani. Az elektromos energia előállítás pedig „mellékterméke” mindennek a tevékenységnek. Tehát a vízenergia hasznosításánál, a szélenergia hasznosításához hasonlósan, nem az elektromos energia előállítást kell központi kérdésként kezelni. Jelentős szerepet kaphatnak az un. szivattyús-tározós vízerőművek a villamos energiaellátó rendszerekben a rendszerek napi (éjszakai mélyvölgy – nappali csúcs) fogyasztásában történő teljesítménykövetésben (ez a probléma nagyon jelentős a szélerőművek által rapszódikusan szolgáltatott energia esetében). A szivattyús-tározós vízierőművekben szivattyú-turbinákat és motor-generátorokat alkalmaznak. Ilyen formában a felnyomott vízmennyiség helyzeti energia formában „tárolja” az energiát éjszakai áram felhasználásával. A vizet pedig akkor „engedik le”, és termelnek elektromos energiát, amikor csúcsban szükség van rá.

9. Hulladékgazdálkodás Hulladék minden olyan gáznemű, folyékony (folyékony hulladék) vagy szilárd anyag (szilárd hulladék) és tárgy, amely a mindennapi élet, munka és gazdasági tevékenység során keletkezik. A keletkezése helyén haszontalan vagy felesleges, zavarja az emberi tevékenységet, esetleg veszélyezteti, vagy károsítja az ember egészségét és környezetét. Gyakran csak a folyékony és a szilárd hulladékokat tekintik hulladékoknak. Eredetük szerint termelési hulladékokat és fogyasztási hulladékokat (települési hulladékokat) különböztetnek meg. Összetételük vagy összetevőik szerint szerves hulladékokról vagy szervetlen hulladékokról lehet beszélni. Az összes "termelt" hulladéknak mintegy 60-80 %-a termelési, a többi fogyasztási hulladék, és mintegy fele-kétharmada szerves, a többi szervetlen hulladék. Magyarországon jelenleg mintegy 120-130 Mt hulladék keletkezik évente. A hulladék a környezet és a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) fő szennyezője, amelynek ártalmatlanítása, illetve újrahasználata (iparágon belül, reuse), vagy hasznosítása visszatérítéssel (a természetbe vagy a termelésbe, reciklálás) a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás fő célkitűzése. A szennyezett környezeti elemek (pl. szennyezett talaj) maguk is hulladékoknak tekinthetők. A környezethasználónak kötelessége a hulladékok keletkezését megakadályozni, mértékét csökkenteni (technológiamódosítás, termékmódosítás), a hulladékot hasznosítani, megfelelően kezelni, ártalmatlanításáról (hulladékártalmatlanítás) gondoskodni. Szelektív hulladékgyűjtés a hulladékgyűjtés rendszerén belül a hulladékban vagy a szemétben levő és másodnyersanyagként közvetlenül felhasználható vagy értékesíthető anyagok (fémek, papír, üveg, rongy) elkülönített gyűjtése megfelelő tárolóeszközökben (szeméttartály, konténer,

11


zsákos hulladékgyűjtés). A szelektív hulladékgyűjtés szervezésének feltétele a települési hulladék összetétel figyelemmel kísérése, az igénybevevők figyelme és fegyelmezettsége. Újrafelhasználás (Reuse) a fogyasztási hulladék, vagy a termelési hulladék, vagy valamely hulladékkomponens nyersanyagként vagy másodnyersanyagként való hasznosítása (hulladékhasznosítás) - a leggyakoribb értelmezés szerint - az eredeti fogyasztási vagy termelési területen. A gumihulladékok legnagyobb hányadát kitevő gumiabroncsok regenerálása vagy újrafutózása pl. a fenti értelemben az újrafelhasználás körébe tartozik. Kevert jellegű, illetve vegyes összetételű hulladék esetén az újrafelhasználásnak a szétválogatás, a hulladékosztályozás a feltétele. A háztartási hulladékokat két fő csoportra oszthatjuk: 1. A háztartási (kommunális) szilárd hulladék, melynek leggyakoribb összetevői a következők: üveg, papír, fémek (vastartalmú, nehézfémek, nem vastartalmú), többféle anyagból készült dobozok, fehéráruk (hűtőszekrény, mosógép, stb.), barna árúk (elektromos gépek, mikrohullámú sütő, stb.), háztartási vegyi hulladékok, gumi/gumiabroncs, szerves anyagok, műanyagok. 2. A háztartási folyékony hulladék (szennyvíz). A szennyvíz kezelése a szennyvíztisztító üzemek feladata, de a keletkezését tudjuk befolyásolni azzal, hogy kevesebb vizet és vegyszert használunk. Magyarországon az egy főre eső települési hulladék 500 kg/év, ez évente az összlakosságra vetítve 4-5 millió tonna szilárd hulladékot jelent. (Forrás: OECD Környezeti Adatok, Adattár 2000). Budapesten a települési hulladék összetétele: papír 20%, műanyag 11%, textil 6%, üveg 3%, fém 2%, lebomló szerves 28%, egyéb szervetlen 30%. (Forrás: FKF Rt.) Jelenleg a „Nagyüzemi gyűjtéstechnológia” valósul meg, például a BIOKOM Kft.-nél, Pécsett. Itt a hulladékszállító gépjárművek naponta 38, míg a konténerszállítók 135 fordulót teljesítenek, miközben 3619 km utat tesznek meg. Eredményesebb lehetne a gyűjtéstechnológia a lakosság közvetlen bevonásával, a „házhoz megyünk” technológiával, „Lakókörzeti gyűjtő és válogató pontok” kialakításával. A műanyag hulladék (valamint üveg és papír hulladék) „házhoz megyünk” technológiával történő, kétlépéses szelektív gyűjtése. A technológia részei: lépcsőházi gyűjtőpontok, lakókörzeti válogatópont. Az utóbbi egy később kialakítandó „Lakókörzeti energia-, és hulladékgazdálkodási központ” magja lehet. Lépcsőházi gyűjtőpontok. Itt történik a naponta lehelyezett háztartási csomagolási-, és vegyipari műanyag (de papír és üveg) gyűjtése. Ehhez létre kell hozni a szükséges gyűjtőedényeket, és ki kell alakítani az elszállítási technikát a lakókörzeti válogatópontokra. Lakókörzeti válogatóponton történik a kommunális műanyag, üveg, papír válogatása, a kommunális elektronikai hulladék előbontása, és innen történi a frakciók elszállítása. A lakókörzeti válogatópontokon a műanyag feldolgozók által igényelt frakciókra történik meg a válogatás. Ezzel együtt megvalósítható a lakókörzeti étolaj és egyéb zsiradék gyűjtése is erre a pontra. Ezeket a feladatokat a Lakókörzeti válogatópont felelőse, a későbbi Lakókörzeti energia, és környezetgazdálkodási központ felelőse, vezetője végzi, majd szervezi.

12


10. Az energia hatékonyság, energiatakarékosság, mint „energiaforrás”. A nem megújuló (fosszilis és nukleáris) energiaforrásaink véges mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy az elektromos eszközök használata ne legyen tiszavirág életű az emberiség történetében, nagyon sürgősen meg kell tanulnunk takarékoskodni az elektromos energia előállítására használt forrásainkkal (mert azokat más célból - fűtés, közlekedés - is használjuk), és ez idő alatt más források után kell nézni. Először is takarékoskodnunk kell. Az energiatakarékosság megvalósulhat a források mennyiségének csökkentése útján, és az átalakító berendezéseink hatásfokának javítása útján. „Takarékoskodás” tehát, egyenlő a szükséges energia mennyiségnek hatékony előállításával. Hogy állunk az energiával Magyarországon, mi a teendő nálunk? Magyarország összenergia fogyasztása 2006-ban 1140 PJ volt. Ebből következik, hogy az egy főre eső éves energiafogyasztás ~110 GJ/fő/év. Ezzel a Földön élő emberek első egy negyedébe esünk. Ez volt a jó hír. A rossz hír, hogy Magyarország 83 %-ban importál energiahordozókat. Energia importjának eloszlását adja meg a 10.1 Táblázat. Az energia fogyasztásának szektorok szerinti megoszlását összegzi a 10.2. Táblázat, és a lakossági energia felhasználás formája szerinti eloszlást mutatja a 10.3. Táblázat. 10.1. Táblázat. Magyarország energia hordozó importjának eloszlása 2004 év Energiaforrások % Kőolaj 32 Földgáz 43 Urán 9 Szilárd (lignit, szén) 16 10.2. Táblázat. Magyarország energia fogyasztásának szektorok szerinti megoszlása: 2004 év Szektor Arány lakosság 38,4 % ipar 34,8 % kommunális 18,6 % egyéb 8,2 % 10.3. Táblázat. Magyarországon a lakossági energia felhasználás formája szerinti eloszlása 2004 év Felhasználás formája Arány Fűtés 70 % Vízmelegítés 11 % Főzés 15 % Egyéb 4% 10.4. Táblázat. A lakossági fűtésre és használati melegvízre fordított földgáz költség Fűtésre Fűtésre Éves fűtésre 1000 m3 Fűtésre fordított Forint Földgáz fordított használt fordított ára földgáz ára árfolyam fűtőértéke földgáz ára mennyiség mennyiség Milliárd EUR Milliárd EUR/év Ft/EUR Milliárd Ft/év TJ/év GJ/1000 m3 m3 225 38 5,92 250 1,48 250 370

13


Ez 220 PJ/év energiaszükségletet jelent. Az 5.1-5.3. táblázatok és a 7.2. táblázatok adatainak energia összege már megfelel ennek. Ekkor még egyáltalán nem számoltunk azzal, hogy a használati melegvíz jelentős részét a napenergia hasznosításával érhetnénk el (2.1 Táblázat). Tehát a fűtést, használati melegvíz előállítást belföldi, főleg biomassza és napenergia forrásból lenne lehetőségünk megoldani. A belföldi fűtés és használati melegvíz ilyen volumenű előállítása során, ha csak 10 %-át fordítjuk a 370 milliárd Ft összegnek foglalkoztatásra, az 37-40 milliárd Ft bértömeget jelentene. Ez az összeg 2 millió forintos egy főre eső teljes fizetés „költség” esetén is 20000 ember éves teljes foglalkoztatását jelentené. Ezen energia mennyiség energetikai hasznosítását hatalmas mennyiségű kazánnal (5000 GWh/év=30 PJ/év, 90 000-100 000 20 kW-os), napkollektor rendszerrel (100 PJ/év, 5 GJ/m2/év, 20 millió m2, 4 millió rendszer), lehetne megépíteni, felszerelni, szervizelni. Ez további 40000-45000 szakember számára biztosít munkalehetőséget. „Energiatakarékosság országos szinten” a hatékonyabb termelés és közintézményi takarékosság elérésével: Magyarországon 1000 EUR értékű, ipari, vagy mezőgazdasági termék előállításához 2004-ben 540 kg olaj energiájának (~ 15 GJ) megfelelő energia volt szükséges. Ez több, mint kétszerese az európai átlagnak. A 2002/91/EK direktíva – amely főleg a lakosságot és az intézményeket érinti – egyik alapvető célja az energiatermelés decentralizálása. A biomassza tüzeléssel megvalósított fűtés és használati melegvíz előállítása, valamint a napenergiával működő vízmelegítő rendszerekkel történő használati melegvíz előállítás és fűtés rásegítés technikái felelnek meg leginkább annak a célnak, hogy a lakosság is hozzá tudjon járulni saját háztartása energiaszükségletének emissziómentes, megújuló energiával történő ellátásához. Német, osztrák, svéd példák azt mutatják, hogy már nincs műszaki akadálya annak, hogy Magyarországon nagymennyiségben lehessen a biomassza fűtéssel, napkollektorral, naptudatos építészettel, hőszigeteléssel jelentősen csökkenteni, akár ki is váltani az eddigi fűtési és a melegvíz előállítási módokat. Mik lehetnek országosan a takarékosság irányába mutató lépések? Biztosítani azokat a technológiákat, azok beszerezései forrásait, amelyek - az „új” energiaforrások (biomassza, napsugárzás, szél, kőzethő) műszakilag helyes felhasználását teszik lehetővé az egyéni fogyasztó számára, amelyekkel a hőenergia, elektromos energia fajlagos költsége (Ft/MJ) kisebb lesz. - megvalósítják a közintézmények jó műszaki, energetikai állapotát ahhoz, hogy ezekben ne lehessen pocsékolni a hőt és az elektromos energiát, - elérik, hogy a reklám célokra úgy ne tudjanak energiát felhasználni, hogy azt majd „beépítik” a fogyasztó által megvásárolandó termékek árába. Biztosítani fejlesztéssel műszaki berendezések gyártási lehetőségét, amelyek - nagyobb energetikai hatásfokú elektromos-, fűtő-, hűtő-, világító berendezések, - kis veszteségű energiahordozó-, elosztó rendszerek, - hatékony tömegközlekedést biztosítanak, kisebb fogyasztású, kis környezetterhelő járművekkel. Meghatározni azokat a jogi szabályozókat, ösztönzéseket, - amelyek a fenti műszaki berendezések, rendszerek alkalmazását megkönnyítik (támogatások, jövedéki adó mentesség), - amelyekkel az egyéni fogyasztó alacsonyabb fajlagos költséggel (kisebb Ft/MJ, Ft/liter, Ft/kg) tudja megvásárolni az energiahordozókat, és - a széles körben történő neveléshez arra, hogy ezt megismerjük, és alkalmazzuk. 14


11. Integrált Energetikai Rendszerek, nem fosszilis energiaforrásokra alapozottan. Összetett energiaszolgáltató, energiafogyasztó rendszerek. Decentralizáltság, autonómia kérdése. Annak érdekében, hogy a nem-fosszilis energiaforrások felhasználásával, elektromos energiaellátás, fűtés és használati melegvíz (HMV) ellátás terén, olyan üzembiztonság és időben olyan változatos szolgáltatás jöjjön létre, mint amilyet a fosszilis energiahordozókra alapozódó jelenlegi berendezések nyújtanak, a nem-fosszilis források egyenként nem elegendőek erre a feladatra. Megoldhatónak látszik a komplex elvárás úgy, ha összehozzuk egy rendszerbe az adott nem-fosszilis forrásokat hasznosítható berendezéseket, és az adott energiatároló egységeket (hőtároló, elektromos energia tároló, stb.). Így létrehozzuk az Integrált Energetikai Rendszereket (más szóval additív rendszereket) Integrált Energetikai Rendszer (IES): Több, különböző energiaforma szolgáltatását, tárolását biztosító, nem fosszilis energiaforrásokat felhasználó berendezések együttese. A rendszer összeállhat úgy, hogy csak egy típusú energiaformát (vagy csak elektromos energiát, vagy csak hőt állít elő.) szolgáltat, de összeállíthatunk olyan rendszert is, amely teljesen kiszolgálja a teljes energiamix elvárást. Fogyasztói Menetrend: Az energia fogyasztás (elektromos, hő, HMV) napi és éves üteme, időfüggvénye (Differenciális, integrális adatok). A menetrend tartás adott szintű, decentralizált fogyasztói „csoport”, időben és energia összetételben változó energia igényének (a Fogyasztói Energiamixnek) folyamatos kielégítése nem fosszilis forrásokkal, minél kisebb veszteséggel, minél összehangoltabban, minél magasabb energetikai hatásfokkal. Energiaszolgáltató berendezések. 1. Egy típusú energiaformát szolgáltató berendezések (v. hőforrás, v. elektromos energia szolgáltató): 1.1. Fűtést, használati melegvizet biztosító berendezések: Kazán (különböző hőfokon); Napkollektoros rendszer Hőszivattyú 1.2. Elektromos energiát biztosító berendezések: Stirling motor; ORC rendszer; Szélkerék; Napelem; Vízerőmű; Alacsony hőmérsékletű üzemanyag cella 1.3. Hűtést biztosító berendezések Abszorpciós hűtő (forrása: hő) Kompresszoros hűtő (forrása: elektromos energia) 2. Több energiaformát biztosító berendezések (elektromos energia és hőszolgáltató) 2.1. Elektromos energiát + fűtést +használati melegvizet biztosító CHP berendezések Biomassza tüzelő kazános (vízgőzturbinás) CHP (kogenerációs) berendezés, Gázmotoros CHP (kogenerációs) berendezés, Dízelmotoros CHP (kogenerációs) berendezés, Biomassza tüzelő kazános Stirling motoros rendszer Biomassza tüzelő kazános ORC (szerves olaj gőzturbinás) Biomassza tüzelésű gőzmotoros minierőmű Magas hőmérsékleti energiacella 2.2. Elektromos energiát + fűtést + használati melegvizet + hűtést biztosító CCHP berendezések Biogáz tüzelésű mikroturbinás rendszer Növényi származású bioüzemanyag tüzelésű mikroturbinás rendszer 15


3. Energia tároló berendezések 3.1. Hőenergia tárolók. Vizet tartalmazó tartályok Termoolajat tartalmazó tartályok Hűtőfolyadékot tartalmazó tartályok Olvadt NaCl-t tartalmazó tartályok 3.2. Elektromos energiatárolók. akkumulátorok, szuperkapacitások, tartályban összenyomott levegő Néhány példa összetett energiaszolgáltató, energiafogyasztó rendszerekre 1. Családi ház fűtés, használati melegvíz biztosítása: bioszolár IES A rendszer elemei: - Vákuumcsöves-, vagy síkkollektorok - Hőtartály radiátoros fűtés és HMV számára - Radiátor kör (alternatívája: padlófűtés) - Növényi apríték, vagy agripellet tüzelésű biokazán - A növényi anyag tüzelésnek alternatívája lehet a hőszívattyú. 2. Háztömb (panelház) használati melegvíz, fűtés biztosítása napkollektoros, hőszivattyús rendszerrel” A rendszer elemei: - Vákuumcsöves-, vagy síkkollektorok - Hőtartályok HMV számára éjszakai árammal működő rásegítéssel. - HMV mérő rendszer lakásonként - Hőszivattyú - Hőtartály a fűtőkör számára - Radiátor körök lakásonként 3. Farm (családi ház) elektromos energia ellátása integrált energetikai rendszerrel A rendszer elemei: - Napelem - Szélkerék - AC/DC átalakító - Akkumulátorok - Szuperkapacitások - DC/AC átalakítók Decentralizáltság, autonómia kérdése Decentralizált a rendszer, ha egy centralizált ellátó szolgáltatás nagyságát, területileg elosztva több, hasonló szolgáltatást biztosító egységgel valósítjuk meg. Ennek akkor van jelentősége, ha az energiaforrás túl „híg”, vagy a térfogatra vonatkoztatott energiasűrűséget tekintve (növényi anyag aprított formában 3-4 GJ/m3, viszonyítva a gázolajhoz, ami 35 GJ/m3) vagy a felületegységre vonatkoztatott energiasűrűséget tekintve (talajhő áram: 0,1 W/ m2). A döntést a szállítási költség és a foglalkoztatás jelentősen befolyásolja. A decentralizáltság lehetőségének felmerülésével, a nem-fosszilis források addiciója során, az önellátás, autonómia (szigetüzem, flottaüzem) kérdése újból előkerül. 16


12. Agroenergetikai berendezések kis és közepes méretű üzemek számára, Új társadalmi kép és erkölcs kialakulásának lehetősége. A következő táblázatba foglaltuk össze azokat a lehetséges agroenergetikai tevékenységeket, (azokhoz szükséges alapanyagokat, berendezéseket, előállítható termékeket, valamint azok felhasználási lehetőségeit), amely tevékenységeket nagyon kedvező költség szinten, egy, vagy több családból álló vállalkozás, kistelepülések önkormányzata által szervezett vállalkozás, vagy akár egy iskola tanári kara diákjaival együtt, eredményesen tudja szervezni és folytatni. 12.1. táblázat. Földgáz, szén gázolaj kiváltását eredményező termelések. Termék Alapanyaga Eszköz Tevékenység és ideje Folyamatos előállítás, 1 Faapríték Vágástéri hulladék, Aprítógép nyesedék Tárolás Mezőgazdas Termesztés, betakarítás, 2 Energiafű, Szalma rész, energiafa termesztett fák ági gépek Tárolás Gabona szalma, Daráló, Lágyszárúak 3 Agrobrikett Enegiafű Brikettáló brikettálása, Tárolás Lágyszárú növények Pelletáló Folyamatos előállítás, Agripellet 4 keveréke, repce szár Tárolás Repce mag Sajtoló, Termesztés, feldolgozás 5 Repce Biodízel reaktor Tárolás

Felhasználás Meglevő tüzelőeszközök Apríték, pellet-, brikett előállítás Meglevő tüzelőeszközök Fejlesztett kazánok Munkagépek

12.2. táblázat. Szervezhető vállalkozások (modulok). A modulok külön-külön is, de egy nagyobb rendszerré is szervezhetők. Vállakozás Tevékenysége Növényi tüzelőanyag előállítás, raktározás, forgalmazás. 1 BioTüzért Alapanyaga: Mezőgazdasági és erdészeti növényi melléktermék, hulladék. Terméke: 4-5000 tonna/év apríték, bála, pellet, brikett. 2 „Lakóközösségi” 300-500 kW-os kazán, ill. 2-3 kazánból egy nagyobb rendszer működtetése. Pl. egyik kazán lehet faaprítékos, másik agribrikett fűtés (szomszéd fűtés) tüzelésű. Felhasznál egész évben 1500-2000 tonna tüzelőanyagot. (Speciális ötlet: Croppel Kft.): A hidegen préselt olaj alkalmazható 3 Kisközösségi, kapcsolt energiatermelésre. Egy vízhűtéses diesel üzemű aggregátort olajsajtoló és működtetve vele, nemcsak a áramot lehet termelni, hanem a motor biodízel üzem hűtővizét használati melegvíz és fűtővíz előállítására lehet használni. A biodízellel pedig járműveik közlekednek. Széles körben, hagyományos tüzelőberendezésekben felhasználható 4 Agrobrikett előállító üzem tüzelőanyagot állít elő. Felhasználja akár az apríték, akár a brikett a tüzelőanyagot adott 5 Zöldségtermelő melegház kazánjában. Felhasználja a tüzelőanyagokat és a kazánokat. 6 Gabonaszárító Az agroenergetikai tevékenységek társadalmi hasznossága A javasolt tevékenységek nem csak kedvező feltételek mellett biztosítanak tüzelőanyagokat és üzemanyagokat, hanem a következő jelentős ökológiai, társadalmi eredménnyel is járnak: - a fűtőanyagok, üzemanyagok, saját tevékenységgel történő előállítása import fosszilis energiahordozók kiváltását eredményezi,

17


- az alacsony költségű energiahordozók felhasználása, megnövelheti a mezőgazdasági élelmiszer termények feldolgozásának esélyét (piacképesebb termék előállítás), - mindezek jelentős számú új munkahelyet biztosíthatnak azok számára, akik a bonyolultabb felkészültséget igénylő munkahelyekről kiszorultak, - a mezőgazdaságban meglevő melléktermékek és hulladékok felhasználása jelentősen hozzájárul a környezetterhelés (pl. szállítás) csökkentéséhez, - ezek a tevékenységek széles körben biztosítják a modern vidékfejlesztés feltételeit, a kulturált, természet közeli, egészség megőrző (nem városi szerkezetű) életforma kialakítását. - megváltozik ezáltal a mezőgazdaságban élők gondolkodása is, mernek vállalkozni, mert látják munkájuk közvetlen eredményét. Új tevékenységeket tanulnak meg. Családi szintű gazdaságok számára a földgáz, szén, gázolaj kiváltására szervezhetők olyan vállalkozások, amelyek saját célra elő tudják állítani a szükséges tüzelőanyagokat és üzemanyagokat. Az importált termékek árnövekedését „kikerülni” a mezőgazdaságban dolgozók, a természethez közel élők számára látszik egyszerűbbnek az agrártermékek egy részének új módszerekkel történő energetikai felhasználásával.

A teljes biomassza-felhasználás eléréséhez javasolt fejlesztési modulok A DDKKK Innovációs Zrt. Környezetipari Osztálya 2007-ben egy hároméves fejlesztési programot fogalmazott meg agrárenergetikai berendezések kialakítására vonatkozóan.

1. Szilárd, biomassza alapú tüzelőanyag előállítása, tüzelése 1.1. Növényi tüzelőanyagok (apríték, pellet, brikett) előállítási technológiájának kialakítása. 1.2. Biomassza tüzelésű kazánok (BTK) fejlesztése. 1.3. BTK-t felhasználó szemestermény-szárító fejlesztése. 1.4. BTK-t alkalmazó melegházak kialakítása. 1.5. BTK fűtésű lakótelepek kialakítása.

2. Biogáz, biotrágya, biometán előállítása, felhasználása 2.1. BTK-t felhasználó termofil fermentor kialakítása, biogáz előállítása. 2.2. Biogáz tisztítása, hálózatra feladás, palackozás. 2.3. Biometán blokkfűtőműves felhasználása. 2.4. Biometán mikroturbinás felhasználása. 2.5. Biogáz üzemű tömegközlekedési eszközök.

3. Keményítő és cukorbázisú bio tüzelő-, és hajtóanyagok előállítása, felhasználása. 3.1. Növénytermesztés folyékony biotüzelő- és -hajtóanyagok számára. 3.2. BTK-t felhasználó nyersszesz kisüzem, szeszmoslék feldolgozással kombinálva. 3.3. Pervaporációs finomítás, bioetanol, biobutanol kisüzemi előállítása. 3.4. Bioetanol mikroturbinás felhasználása. 3.5. Alkohol üzemű tömegközlekedési eszközök.

4. Olajos magvú növényekből tüzelő és hajtóanyagok előállítása, felhasználása 4.1. Olajos magvú növények termesztése folyékony biotüzelő- és –hajtóanyagok számára. 4.2. Sajtolás préselményeinek tüzelés útján történő felhasználása. 4.3. Préselt olaj, biodízel felhasználása mezőgazdasági munkagépekben. 4.4. Biodízel blokkfűtőműves felhasználása. 4.5. Biodízel üzemű folyami közlekedési eszközök kialakítása.

18


Jövőkép A DDKKK Innovációs Zrt. a felsorolt lehetőségek megvalósítását a szükséges műszaki berendezések összehangolt kifejlesztésében és magyar érdekeltségű gyártások intenzív beindításában látja. Ezzel jelentős lépéseket tehetünk a poszt-fosszilis korszakba való átmenet irányába. Mindez új ágazatok, tevékenységek és életformák megvalósulásához vezet: • energia- és élelmiszer-termelő, környezetgazdálkodó mezőgazdaság-ipar; • decentralizált „urbanizáció”; • foglalkoztatás vezérelt innováció; • autonóm ellátás a mezőgazdasági termelő körzet és a városi települések között; • az országosan szükséges összenergia legalább 18-20%-ának megtermelése; • a biomassza formák mindegyikének figyelembevételével széles körben pályázati források (GOP, KEOP, TÁMOP, DDOP) elérése tudásközpontok (Szeged, Gödöllő, Veszprém, Debrecen, Sopron, Pécs, Budapest) összekapcsolásával. Létrehozhatók és elterjeszthetők 2013-ra • új bio-üzemanyagok alkalmazására fejlesztett mikroturbinás vagy motoros rendszerek; • újszerű üzemanyagokat alkalmazó járművek; • új típusú elektromos energiatermelő berendezések: ORC, Stirling-motor, Spilling-motor; • üzemanyagcella, felkészülhetünk a hidrogéngazdaságra. Az elkövetkező időszak (15-20 év) fő kérdése (ez meghatározó lesz minden másra): Hogyan sikerül az „Átmenet a jelenlegi fosszilis korszakból a poszt-fosszilis korszakba (várható tartama 15-20 év)? Hogyan álljunk neki ELVSZERŰEN, azaz fogalmazzunk meg ALAPELVEKET, STRATÉGIÁT. Ezek feleljenek meg a természettudományos, gazdasági, társadalomtudományi, szakmai kritériumoknak, és az alapvető erkölcsi normáknak. Az ALAPELVEK vonatkozzanak egyszerre a Természetre, a Gazdaságra és a Társadalomra (Johannesburg 2002) A Természetnek való megfelelés (Természet vezéreltség szempontjai): - az ökológiai lábnyom csökkentése az életkörülményeink biztonságos, fizikai fenntartása mellett. (a számítás módszer egzakttá tétele) - a közösségi és az egyéni energetikai „szükségleteink” kielégítésének újrafogalmazása, - az emberi közösségekben értelmes önkorlátozás a fogyasztási cikkek előállításában és vásárlásában, - a szállítás „értelmes”, szükséges szinten tartása, - a megelőzés, prevenció, mint az élettevékenységeink vezérelve, és ennek terjesztése. A Gazdaságnak való megfelelés - Mindenegyes termelés megfeleltetése a Fenntarthatóság kritériumának. Csak magas hatásfokú termelői és fogyasztói rendszerek kialakítása. Innováció az ökológia és a fenntarthatóság szellemében a nem megfelelő hatásfokú rendszerek fokozatos lebontása, átalakítása - Szolidaritás, igazságos közteherviselés (eredményes, hasznos termelés, „hatékony adórendszer, értelmes adófelhasználás, új erkölcsi normák konkrét megfogalmazása) - A Hatásfokelemzés, mellett foglalkoztatás, képzés elemzés a „támogatások” odaítélése során. 19


A Társadalomnak való megfelelés - Teljes rendszerben gondolkodás: (hollisztikus szemlélet). - Kooperáció a különböző szakterületek, gazdasági, közösségi szintek között. Klaszterek kialakítása. - Minden ember számára (különösen a fiatalok számára) biztosítani a társadalomban a teljes, gyakorlatias tudás elsajátításának lehetőségét, a saját gyakorlatába történő beépítését. Mindehhez megvan a tudásunk: a természettudományok, a társadalomtudományok, a műszaki tudományok terén, a társadalmi HASZNOSSÁG kategóriáinak világos megfogalmazására, a demokratikus társadalmi berendezkedés megvalósítására. Nagy felelőssége van az értelmiségnek mindezen célkitűzések megvalósításában.

Irodalmi hivatkozások [1] J. D. Hughes (Canadian Gas Potential Committee): „The Energy Sustainability Dilemma” 2007 Huston World Oil Conference, 17-20 Oct. 2007. http://www.aspousa.org/proceedings/houston/presentations/Hughes_ASPO_USA_Oct_18 _2007_final.pdf [2] H. Scheer (World Council for Renewable Energy elnöke): „The Post Fossil Future” The Joule; no 9, March 2007. http://www.bcsea.org/publications/thejoule/009/the_joule_009.pdf [3] Német B., Sánta I.: „Átmenet a posztfosszilis korszakba”, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2008/4. április; 45. o. (2008). [4] Gőgös Zoltán bioenergetikai kormánybiztos: Biomassza potenciál és hasznosítása Magyarországon, 2005/augusztus; Agrárágazat http://www.agraroldal.hu/biomassza3_cikk.html [5] Német B.: „Biomassza, energetika, környezetvédelem, foglalkoztatás”, Agrárium, agrár- és piacgazdaság, 15. évf. 2005/8. 14-15 o. [6] Sánta I., Német B., Nagy Á.: „Komplex biomassza hasznosítás”, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2007/10. 18.o. (http://www.gtm.hu/lapszam.php?lapszam_id=65) [7] Német B, Sánta I, Borhidi A.: „Agroenergetikai Rendszerek”, Agrárium, 2007/3. 32.old. (http://www.szaktudas.hu/uploads/text/68/agrarium2007mar.pdf) [8] Gábriel R., Német B., Sánta I., Szarkándi L., Ulbert, J., Víg A.: „Agroenergetikai Parkok és finomítóközpont, Regionális termelői, feldolgozói, fogyasztói hálózat”, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2007/5. (http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=761) [9] Német B.: „Régiók, ha összefognak” Régióstart 2007/12. 13 o. (2007) (http://www.regiostart.hu/ ) [10] Német Béla: Környezetfizika II, Előadás anyagok (http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet ) Tantárgyaim. Pécs, 2008. október

20

Dr. Német Béla, PTE Fizikai Intézet; Nem-fosszilis energiaforrások, ezek energetikája, felhasználásuk

Recommend Documents