Dr. Izsák Lajos professor emeritus felterjesztése Pro Facultate Philosophiae-díjra Dr. Izsák Lajos professzor 2013. március 10-én töltötte be hetvenedik életévét. 1943. március 10én született Negyeden a Vág mentén. A magyarok Szlovákiából történt kitelepítése során szüleit és ıt is Magyarországra, Bátaszékre telepítették. Általános iskoláit Bátaszéken, a gimnáziumot Baján a III. Béla gimnáziumban végezte. Izsák professzor élete három helyszínhez köthetı. Negyed a szülıfalu, Bátaszék a gyermek és ifjúkor, és az élete legnagyobb része a felnıttkor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új és Legújabbkori (2000-tıl Jelenkori) Magyar Történelem Tanszékéhez kötıdik. Több mint ötven éve az ELTE polgára. Egyetemista korában az Eötvös Collegium tagja lett, számára a kollégista lét, a nagybetős Collegium meghatározó élmény volt és maradt. Ahogy szokta mondani a legfontosabb a család, de utána valószínőleg az ELTE következik. Az ELTE ahol felnıtt, ahol a feleségét megismerte, ahová lányai jártak és szereztek diplomát, ahol Éva lánya is tanít. Ideköti ıt számos barátja. Ez az egyetlen munkhalye. Az egyetem elvégzése (1967) után az ELTE Új és Legújabbkori (jelenleg Új-és Jelenkori) Magyar Történeti Tanszékén lett gyakornok, majd tanársegéd. 1970-ben bölcsészdoktori, 1980-ban történettudományok kandidátusa, 1993-ban a történettudományok doktora címet szerzett, 1995ben habilitált. Elıbb adjunktus, majd docens, 1995-tıl egyetemi tanár. Ötvenegy évet töltött eddig az egyetemen, hallgatóként, oktatóként és egyetemi vezetıként. A Történettudományi Tanszékcsoport titkára 1978 és 1989 között. 1994-tıl a tanszékcsoport vezetıje, 1999-tıl 2008-ig a Történeti Intézet igazgatója. 1997-2006 között az ELTE tudományos, majd általános rektorhelyettese, az ELTE Doktori Tanácsának elnöke, a Habilitációs Bizottság elnöke. 2008-tól az BTK habilitációs bizottságának elnöke. Több cikluson keresztül a Kari Tanács, az Egyetemi Tanács tagja. A Történettudományi Doktori Iskola alapító tagja, témavezetıként tizennégy megvédett dolgozatot vezetett. Egy évtizeden keresztül az ELTE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoport vezetıje. Több cikluson keresztül a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja, a Századok és a Történelmi Szemle szerkesztıbizottságának tagja. Tanítványainak száma eléri a több ezret. Évtizedek óta meghatározó tagja, oktatója a történelem szaknak, történelem tanárok sokaságát készítette fel. Izsák Lajos kutatási területe Magyarország 1944 utáni története. Számtalan munkája jelent meg az 1945 utáni pártok mőködésérıl, a Rákosi korszakról, az 1956-os forradalomról. Több egyetemi tankönyv társszerzıje. Tudományos cikkeinek, tanulmányainak száma mintegy 300, negyven monográfia szerzıje illetve társszerzıje. A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta. Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
Dr. Kiss Jenı professor emeritus felterjesztése Pro Facultate Philosophiae-díjra
Dr. Kiss Jenı akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet professor emeritusa az idén töltötte be hetvenedik életévét. Gazdag munkássága számos egyetemi, akadémiai és egyéb tudományos közéleti területre terjedt, illetıleg terjed ki. Többek között volt a BTK oktatási dékánhelyettese, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója, a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék vezetıje, a BTK Habilitációs Bizottságának elnöke, az MTA-ELTE Magyar Nyelvtörténeti, majd Geolingvisztikai Kutatócsoportjának irányítója. Több egyetemi tankönyvet és tudományos monográfiát írt, illetve szerkesztett. Alapító tagja és vezetıje volt az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája magyar nyelvészeti programjának. Nyugdíjba vonulásáig több mint száz doktorandusz védte meg PhDfokozatát ennek a programnak a keretében. Az akadémiai szférában említést érdemelnek a következı bizottságokban betöltött elnöki funkciói: Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság, MTA Nyelvtudományi Bizottsága, MAB Nyelvtudományi Képzési Bizottság, Bolyai Kutatási Ösztöndíj I. Szakértıi Kollégiuma. Jelenleg is elnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, és tagja több hazai és nemzetközi tudományos szervezetnek. Kiemelkedı munkásságát korábbi kitüntetései is jelzik (a jelentısebbek: Akadémiai Díj, Pázmány Péter felsıoktatási díj: Pro Renovanda Cultura Hungariae, Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje). A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta.
Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
Antalné dr. Szabó Ágnes felterjesztése Ürményi József-díjra Antalné dr. Szabó Ágnes a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézethez tartozó Mai Magyar Nyelvi Tanszék egyetemi docense, illetve a kari Szakmódszertani központ vezetıje. Szakmai területe a retorika, valamint a tanári beszéd, stílus, stratégiák szövegtani, pragmatikai kutatása. A docens asszony az utóbbi években elsısorban a magyar nyelv tanításával kapcsolatos elméleti és módszertani munkát folytat. Mint sikeres, széles körben elterjedt iskolai tankönyvsorozatok szerzıje, országosan ismert szakember. Másfél évtizede kitalálója és fáradhatatlan szervezıje a Simonyi Zsigmond országos helyesírási versenynek, melynek révén ezrek kerültek már fiatal korukban nemcsak a magasabb fokú helyesírással, hanem az ELTE Bölcsészettudományi Karával is kapcsolatba – ez a kapcsolat pedig fontos lehet késıbbi pálya- és egyetemválasztásukban is. Ugyancsak kitalálója és ösztönzıje a magyartanítási versenynek, melynek kapcsán gyorsabban ismerhetık meg s tehetık közkinccsé a tanári módszerek. Alapítója és szerkesztıje az Anyanyelvpedagógia címő elektronikus folyóiratnak, elnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaság magyartanári tagozatának. Antalné Szabó Ágnes az utóbbi évtizedben sokat tett Karunkon a tanárképzés megújításáért: részben mint a kari Szakmódszertani központ vezetıje, mőködésének kidolgozója, koordinátora, részben pedig az új egységes tanárképzési rendszer kari mőködésének gondozója. A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta. Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
Dr. Starčević Attila egyetemi adjunktus felterjesztése Ürményi József-díjra Dr. Starčević Attila Karunk kiváló oktatója és közéleti szereplıje. Mindenekelıtt igen jól felkészült nyelvész, nemcsak az anglisztikában, hanem az általános germanisztikában és indogermanisztikában is. Tudása ötvözi a régi típusú filológia szilárd ismeretét a modern nyelvészet, fıleg a fonológia legújabb eredményeinek alkotó alkalmazásával. Egyformán jól tud angolul, németül és horvátul, ami lehetıvé teszi neki (a magyar mellett!) e különbözı nyelvtípusok gyümölcsözı áttekintését. Doktori disszertációja az óangol költészet hangtani vonatkozásainak adta újszerő elemzését. Lelkiismeretes és népszerő tanár, aki az alapozó kurzusoktól az MA szintő specializációig minden szinten oktat. Starčević Attila emellett évek óta rendkívüli közösségi teljesítményt nyújt, mint az AngolAmerikai Intézet intézeti titkára s újabban mint a Kar külföldi hallgatóinak egyik lelkes mecénása. Különösen kiemelkedett a Neptun információs rendszer használhatóvá tétele érdekében végzett, már-már ember feletti munkájával. Nem elégedett meg az átgondolatlanul bevezetett rendszer temérdek bírálatával, hanem igyekezett azt az Egyetem vezetıivel karöltve megszabadítani hibáitól, megtisztítani félmegoldásaitól, meggyógyítani gyermekbetegségeibıl. Starčević Attila ráadásul odaadóan foglalkozik az Intézet és a Kar külföldi hallgatóival, segít oktatóink és adminisztrátoraink tanügyi és hivatali problémáinak megoldásában, s mindeközben szívélyes, emberi lény. Kiérdemli kollégái, a rábízott hallgatók és a Kar megbecsülését, kitüntetı figyelmét. A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta. Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
Dr. Borhy László egyetemi tanár felterjesztése Cziráky Antal-díjra Dr. Borhy László Szombathelyen született 1963-ban. 2004 óta az MTA doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Ókori és Régészeti Tanszékének tanszékvezetı egyetemi tanára, a Régészeti Doktori Program vezetıje, régész, ókortörténész. Szőkebb szakterülete a római provinciák régészete, Pannonia régészete és története, a római történelem, az ókori mővészettörténet, az ókori falfestészet, a latin epigráfia, a római hadtörténet, a késı római határvédelem. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelezı tagjává választották. Az MTA doktora címet Par domus est caelo, A tér- és idıszimbolika elemei a római császárkori boltozat és kupoladíszítı mővészetben (Budapest, 2007) címő mővével nyerte el. 1992 óta vezet feltárásokat az ókori Brigetio (Komárom/Szıny) területén tanítványai részvételével, akiknek lehetıséget biztosít az ott feltárt leletanyagból szakdolgozatok, disszertációk elkészítésére. Kutatási módszerét a régészeti leleteknek az írott-feliratos, történeti és irodalmi-ókori forrásokra támaszkodva, történeti kérdésfelvetéssel történı, széles kör, a görög-római ókor egészébe beillesztı értelmezése jellemzi. Fontos feladatának tartja elsıdleges források, így feliratos emlékek (Vezetı Komrom város római kori kıemlékeihez. Komárom, 2006) és történeti mővek (Notitia utraque tum Orientis tum Occidentis ultra Arcadii Honoriique Caesarum tempora. Budapest, 2003) szövegeinek a kiadását is. Utóbbi munkájáért 2007-ben Akadémiai Díjban részesült. Évekig dolgozott a Heidelbergi Egyetemen, és számos neves egyetemen oktatott, vagy tartott világszerte vendégelıadásokat. Rendszeres elıadója hazai és nemzetközi konferenciáknak, tagja és tisztségviselıje számos magyar és külföldi tudományos szervezetnek, akadémiai bizottságnak (az Ókortörténeti Bizottság, valamint a Vallástudományi Elnöki Bizottság titkára volt, a Régészeti Tudományos Bizottság tagja), tovább tagja több szakfolyóirat szerkesztıbizottságának is. Évtizedes kutatómunkáját Pro Urbe Komárom, Illetve Kuzsinszky-díjjal ismerték el. A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta. Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
Dr. Gintli Tibor habilitált egyetemi docens felterjesztése Cziráky Antal-díjra Dr. Gintli Tibor az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyik arculatformáló oktatója. Évek óta nagy munkabírással veszi ki a részét az Intézet oktatói munkájából, annak szervezésébıl és a hallgatói tehetséggondozásból. Következetességével, szakmai és etikai megbízhatóságával mércét és egyben támaszt jelent tanítványainak és munkatársainak egyaránt, akikkel szemben mindenkor a segítıkész kollegialitás jellemzi. Ezt ismerte el az Intézeti Tanács, amikor intézetvezetı helyettessé választotta, és a Modern Magyar irodalomtörténeti Tanszék, amikor ıt jelölte Tverdota György tanszékvezetı utódjául. Mindeközben a kari testületekben is mindenkor a Bölcsészettudományi Kar egészének érdekeit szolgáló, karakteres álláspontot képviselt. Mindez predesztinálja ıt arra, hogy az Intézet és a Kar életében az eddigieknél is komolyabb feladatok várjanak rá. Gintli Tibor irodalomtörténészi teljesítményével rövid idı alatt a szakma legkiválóbbjai közé emelkedett, akinek elemzéseire, véleményére széles körben odafigyelnek. Elsısorban a Krúdykutatásnak lett megkerülhetetlenül fontos szereplıje. Könyvek, tanulmányok, konferenciaszereplések sokasága jelzi szakmai aktivitásának magas színvonalát. Fıszerkesztıje és szerzıje volt irodalomtörténetünk legfrissebb magyar nyelvő összefoglalásának, az Akadémiai Kiadó Magyar irodalom címő kézikönyvének. Gintli Tibor emellett az irodalom és az irodalom történetének népszerő, a szakmai közvéleménynél szélesebb közönségnek szóló bemutatásáról sem feledkezik el. Könyvek, ezek között tankönyvek, és közszereplések bizonyítják elkötelezettségét a közmővelıdés területén is. Személyében az ELTE Bölcsészettudományi Kara egy kvalitásos, megbízható, vezetıi pozíciókban is magas szinten teljesítı munkatársat tudhat oktatói között. A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta. Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
Emıkey István könyvtárvezetı felterjesztése Barkóczy Ferenc-díjra Emıkey István 1975-ben fejezte be a tanulmányait német-magyar szakon, karunkon. Néhány hónapig dolgozott könyvtárosként az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1976. január 1-tıl az ELTE Történettudományi Tanszékcsoport Történeti Könyvtára munkatársa lett. Ettıl kezdve 37 esztendın át volt hőséges egyeteméhez, pedig lett volna lehetısége nagyobb fizetéssel, látványos karrierrel kecsegtetı munkahelyekre elmennie, de İ mindig a maradás mellett döntött, mert - mint egyszer maga mondta - „szereti a könyveket, szerette a könyvtári munkát.” Az 1970-es és 1980-as években néhai Diószegi Istvánné vezette a könyvtárat, aki egyben az Annales Acta Historica részének a szerkesztıje is volt. Emıkey István itt hasznosította magas szintő német nyelvtudását, számos cikket ültetett át németre. A könyvtár munkatársainak megbecsülését már akkor kiérdemelte, így természetes volt, hogy Diószegi Istvánné nyugdíjba vonulása után ı legyen a Történeti Könyvtár vezetıje. 1990-tıl 2013-ig vezette az intézményt. A 90-es évek szerencsésen alakultak, hisz a Pesti Barnabás utcai épületben bıvült, gyarapodott a könyvtár, olvasóteremhez jutottak a diákok. Emıkei tanár úr – sokan nevezték így, joggalbekapcsolódott az oktatómunkába is. A levéltár szakos hallgatók számára tartott speciális német órákat. A hallgatók nagy megelégedésére. 2000-ben költöztünk át a Múzeum körútra. Mint a könyvtár vezetıje, a költöztetés óriási munkájának és felelısségének minden terhét Emıkei István viselte. Az új helyen az akkori lehetıségek között szép, kulturált olvasótermet sikerült kialakítania, az oktatáshoz, a tudományos munkához nélkülözhetetlen kézi könyvtárral, és végre megfelelı raktári körülményeket tudtak teremteni. A 2000-es években mind nehezebbé váltak az anyagi körülmények, de ha nem is oly mértékben, mint korábban, a könyvtár gyarapodott. Ennek érdekében Emıkey István személyes kapcsolatait is latba vetette. Így az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfő Gyula Könyvtára megmaradt az ország legnagyobb egyetemi történeti szakkönyvtárának. Az ı és munkatársai munkájának hála a könyvtár olyan hely lett, ahová szívesen járnak diákok és tanárok egyaránt. A Történeti Intézet Tanácsának 2000-tıl nyugállományba vonulásáig tagja volt. Emıkey István integráló személyiség. Ennek köszönhetı, hogy munkatársaival jó személyes kapcsolatot alakított ki. Sokakkal a barátság, az után sem szakadt meg, hogy más munkahelyre mentek dolgozni. Személyiségének szerepe volt abban, hogy a Történeti Könyvtár szakmai mőhellyé vált, ahol tanárok, más szakmai mőhelyekben dolgozó kollégák találkoztak egymással, akár nehéz szakmai kérdéseket is megvitatva. Munkájával, személyiségével az egész karon megbecsülést vívott ki magának. Emıkey István a 2013. szeptemberében ment nyugállományba. A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta. Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
Szili Éva intézeti fımunkatárs felterjesztése Barkóczy Ferenc-díjara
Szili Éva 1999 óta dolgozik karunkon, még Komoróczy Géza alkalmazta ıt az Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék adminisztrátoraként. Az elmúlt 5 évben a tanszéki ügyek intézése mellett az Ókortudományi Intézet titkárságát is vezeti. A kis szakokat gondozó tanszékekbıl álló intézet ügyeinek intézése változatos és váratlan feladatok sorát jelenti. Szili Évára azonban tökéletesen jellemzı a szófordulat, hogy az ügyeket nem bonyolítja, hanem intézi. Évának elég, ha az oktató vagy hallgató felvázolja neki a problémáját és ı mindig tudja vagy megtudja, hogy kinél és hol lehet azt elintézni. Teljesen reménytelen ügyeket is megold, melyekbe más adminisztrátorok talán már bele sem kezdenének. Évának láthatóan örömet okoz, ha segíteni tud kollegáinak vagy a hallgatóknak. Segítségére a szőken vett munkakörén túl is számítani lehet, senki nincs a tanszéken, aki nála többet értene a szerverek és számítógépek mőködéséhez. Az elmúlt évek során Éva az Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék illetve az Ókortudományi Intézet oktatóinak nélkülözhetetlen munkatársává vált. Jóllehet nevét nem tüntetik fel társszerzıként, de az intézet oktatóinak minden tanulmánya és könyve neki is köszönheti létrejöttét. Végezetül pedig nem tudom megállni, hogy el ne áruljam, valószínőleg Éva süti a BTK legjobb pogácsáit is. A felterjesztést a Kari Kitüntetési Bizottság a 2013. október 3-ai ülésén támogatta.
Budapest, 2013. október 22. Dr. Dezsı Tamás s.k., dékán
