Dr. Gericsné Fehér Ildikó: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

Kutatási beszámoló Klebelsberg Kunó-ösztöndíj 2016 dr. Fehér Ildikó

Dr. Gericsné Fehér Ildikó:

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

A kutatás témája: Néhány kiemelten jelentős olaszországi múzeum, képtár gyűjteményeiben, raktáraiban lévő, a magyarországi művészettel kapcsolatos műtárgyak katalogizálása és művészettörténeti feldolgozása.

A kutatás helyszíne: Róma, Firenze

A kutatás ideje, időtartama: 2 hónap: 2016. 04. 01-30. és 2016. 05. 23- 06. 23.

1


I.

A kutatás célja néhány kiemelten jelentős olaszországi múzeum gyűjteményében lévő, a magyarországi művészettel kapcsolatos műtárgyak katalogizálása és művészettörténeti feldolgozása volt. Rómában a La Sapientia Egyetem Művészettörténet tanszékén Prof.ssa Francesca Gallo tanárnőtől ( [email protected] ) sok segítséget kaptam személyes kapcsolatain, ismeretségein keresztül, hogy az egyes képtárakban, múzeumokban a megfelelő szakembereket találjam meg, akik támogatnak, segítenek a munkámban. Firenzében Dott.ssa Serena Padovani, a Palazzo Pitti Képtárának nyugalmazott igazgató asszonya ( [email protected] ) volt az, aki – korábbi tudományos kapcsolatainknak köszönhetően – bemutatott a Képtár mostani vezetőjének, akitől együttműködő segítséget kaptam. Ennek megfelelően az alábbi római és firenzei művészeti gyűjtemények adattárában, levéltárában és fotótárában dolgoztam, jártam raktárakban, gyűjtöttem helyi szakirodalmat és konzultáltam a galéria vagy múzeum szakembereivel: 1. Galleria Communale d’Arte Moderna e Contemporanea di Roma / Róma Modern és Kortárs Művészeti Galériája, Via Francesco Crispi 24, 00187, Roma

2. Collezione d’arte contemporanea dei Musei Vaticani / A Vatikáni Múzeum kortárs művészeti gyűjteménye, Vatikán Város

3. Galleria D’Arte Moderna di Palazzo Pitti, Firenze / a firenzei Palazzo Pitti Modern Művészeti Gyűjteménye, Piazza de’Pitti, 1, Firenze

4. Palazzo Venezia Via del Plebiscito, 118 – 00186, Roma 2


5. Archivio Fotografico di Museo di Roma – Palazzo Braschi / A Palazzo Braschiban lévő Róma Múzeum történeti fotótára, Piazza San Pantaleo, 10, 00186, Roma

A felsorolt első három galéria esetében sikerült megismernem a gyűjteményükben lévő összes magyar művész munkájaként számon tartott műtárgyat. Mivel ilyen igénnyel soha nem készült még kutatás, ezért igen jelentős számban kerültek elő olyan festmények, szobrok, grafikák és archív fotók, melyeknek vagy nem tudtunk korábban még a létezéséről sem, vagy pedig elveszettként vagy lappangó műtárgyként tartotta számon a hazai művészettörténet írás. Jó példa erre, az 1928-ban majd 1932-ben Rómában megrendezésre került magyar művészetet bemutató kiállítások, melyek anyagának annak idején csak egy része tért vissza Magyarországra, a többi, ekkor bemutatott műtárgyról mindezidáig nem volt tudomásunk. Azonban bizonyos történelmi kitérők után – Mussolini Múzeum –, ennek a műtárgy-anyagnak egy része a Galleria Comunale di Roma raktáraiba került, de jutott belőlük a Palazzo Pitti modern képtárába is. Azóta nem csak kiállításon nem szerepeltek ezek a képek, szobrok, de katalogizálásuk is csak pár évvel ezelőtt történt meg. Így mutathatta meg nekem a képtár gyűjteményi igazgató asszonya, Maria Catalano a raktárukban lévő gyönyörű Csók István festményt, Aba-Novák Vilmos vagy Iványi Grünwald Béla alkotásait. És a Palazzo Pitti raktárában rábukkanhattam Csánky Dénes Tájképére is. A Vatikán Kortárs gyűjteményében elsősorban olyan magyar alkotók munkáival találkoztam, akik Rómában éltek, de bőven szerepel itt olyan műtárgy is, amely adományozás vagy ajándékázás útján került ide külföldről az utóbbi évtizedekben. A Palazzo Pitti modern gyűjteménye magyar vonatkozásában első sorban a Markó család itt őrzött munkái miatt kiemelkedő jelentőségű. Nem csak a hazai kutatás számára eddig ismeretlen Markó művekre bukkantam a raktárban, de olyan leszármazott nevével és műveivel is találkoztam itt, akit még csak említés szintjén sem ismer a hazai szakirodalom: Markó Henrik vagy Enrico. Lényegében vele halt ki a Markó-festőcsalád 1920 körül.

3


A gyűjtemények saját könyvtári, levéltári anyagain kívül Rómában a Biblioteca Hertziana és a Palazzo

Venezia

épületében

lévő

Biblioteca

di

archeologia

e

storia

dell’arte

művészettörténeti szakkönyvtárakat használtam, Firenzében pedig a Kunsthistorisches Institut Könyvtárát látogattam.

II.

1. Galleria Communale d’Arte Moderna e Contemporanea di Roma

A magyar alkotók munkáinak kigyűjtésében konzulenseim voltak, ill. sok segítséget kaptam tőlük: -

Maria Catalano, gyűjteményi igazgató [email protected]

-

Giovanna Curiale, gyűjteménykezelő [email protected]

Lehetőségem volt áttanulmányozni a képtár eredeti, kézírásos, 5 kötetes Inventáriumát, ami azért volt fontos, mert egyrészt máig ez a legteljesebb jegyzéke is egyben a gyűjteménynek, másrészt pedig tartalmazza azokat a munkákat is, amelyek időközben eltűntek, vagy elkerültek a képtárból. Az Inventárium több esetben utalást is tartalmaz arra, hogy milyen alkalomból került be egy-egy magyar vonatkozású szobor vagy festmény a képtárba. Ebből adódik, hogy az innen kigyűjtött munkák között olyan is van, amely semmilyen nyomtatott katalógusban sem szerepel. Mindezek alapján – és a képtár korábban említett két munkatársának segítségével – összesen 46 olyan műtárgyat (festmény, szobor, grafika) találtam, amely magyar alkotó munkája. 4


Művészettörténeti szempontból egy rendkívül értékes emlékanyagról van szó, melynek törzsanyaga az 1920-as, ’30-as évekből származik, így részben az ún. Római iskola alkotóinak munkái, mint például Molnár C. Pál vagy Aba Novák Vilmos képei. Jelentősége abból is adódik, hogy a hazai kutatás számára teljesen ismeretlen vagy lappangó művekről van szó. A mindeddig elveszettként számon tartott művek közülük talán a legfontosabb Csók István Műteremsarok, vagy Perlmutter Izsák: A fiatal anya című festménye.

Csók István: Műteremsarok c. képét mutatja meg a raktárban Dott.ssa Maria Catalano, gyűjteményi igazgató

Ez a magyar-gyűjtemény a képtárba való bekerülése óta (80-90 éve!) raktárban van, kiállításon egyedül Hirémy-Hirschl Adolf: Sic transit … című öt részből álló, a háborúk borzalmait bemutató nagy hatású olajfestménye szerepelt. Éppen ezért, a szakkatalógusuk összeállításán túl fontosnak tartanám a művek közzétételét, bemutatását a szakmai- és a nagyközönség számára egyaránt egy kiállítás keretében akár Rómában, az Akadémia kiállító termében vagy egy itthoni tárlaton. Egy ilyen tervezett kiállítás ötletét már Maria Catalano gyűjteményi igazgatóasszonynak is felvetettem, aki ezt szívélyesen fogadta és jelezte, hogy örömmel venne részt egy ilyen együttműködésben. Utalt arra is, hogy az ilyen jellegű kérések esetében általában ingyen szokták kölcsönadni a műtárgyakat és ha szükséges, előtte saját költségükre restaurálják is azokat. Minderről azonban a hivatalos döntést Róma város polgármesteri hivatala hozza meg, mert ő hozzájuk tartozik a képtár.

5


Mivel a magyar művek nagyrésze az 1928-as és 1932-es római kiállításról került a galériába, ezért a Hertziana Könyvtárban kezdtem el kigyűjteni mindazt a sajtó anyagot, említéseket és kritikákat, amelyek az olasz újságokban a ’20-as, ’30-as években megjelentek. Mivel a műtárgyak reprodukcióit is megkaptam, ez alapján el fogom tudom készíteni a római Galleria Communale d’Arte Moderna e Contemporanea gyűjteményében lévő magyar művek szakkatalógusát.

2. Collezione d’arte contemporanea dei Musei Vaticani

A magyar alkotók munkáinak kigyűjtésében konzulenseim voltak, ill. sok segítséget kaptam tőlük: -

Micol Forti igazgató és Francesca Boschetti, gyűjteményvezető [email protected]

A Kortárs művészeti gyűjtemény nem olyan nagyon régen, 1973-ban vált önálló gyűjteménnyé a Vatikáni Múzeumon belül. Elnevezése ellenére a 19. század végéről is őriz műveket, de főképp 20. századi festmények és szobrok alkotják a gyűjtemény törzsanyagát. Az igazgató asszony és a gyűjteményvezető rendelkezésemre bocsátotta a művek kartonjait az összes adatukkal, az általuk összegyűjtött és nyilvántartott bibliográfiákat és használhattam a gyűjteményi osztály saját, belső könyvtárát is. Ennek a komoly segítségnek köszönhetően sikerült kigyűjtenem adataival együtt az összes olyan műalkotást, amit magyar szerzők munkáiként tartanak számon a Vatikánnak ebben gyűjteményében, összesen 129 festményt, grafikát, szobrot, üvegablakot. A legtöbb mű Rómában, ill. Olaszországban élő, magyar származású alkotó munkája, mint például Hajnal János (Budapest, 1913 - Róma, 2010), Szoldatics Ferenc (Vörösberény, 1820 – Róma, 1916) vagy Oláh Arré Éva (Szolnok, 1943 -). De van, aki Amerikában élő magyar művészként küldte el a Vatikánba az alkotását, mint Varga Ferenc (Székesfehérvár, 1906 Neustadt an der Weinstraße, 1989) vagy André de Toth (Makó, 1913 – Los Angeles, 2002). 6


A legkorábbi darab Koppay József Árpád, a magyar állampolgárként 1859-ben Bécsben született festő Női portréja 1881-ból, mely teljesen ismeretlen, publikálatlan mű. A legkésőbbi mű pedig Hajnal János (Budapest, 1913 – Róma, 2010) litográfiája, ami Mária Mennybevitelét ábrázolja és 1997 körül készült. A magyar alkotók közül egyébként ő az, akinek a legtöbb alkotása található a Vatikánban, összesen 89 mű.

Az igazgató asszony felajánlotta, hogy miután befejezem a gyűjteményük magyar anyagának katalógusát, azt a Vatikán kiadásában publikálhatom.

3. Galleria D’Arte Moderna di Palazzo Pitti, Firenze

A Palazzo Pittiben találhato Galleria d’Arte Moderna gyűjteményében lévő magyar anyag megismerésében sok segítséget kaptam a képtár vezetőjétől: Dott.ssa Rosanna Morozzitól [email protected] A képtár alapítása óta első sorban itáliai mesterek alkotásai kerültnek be ebbe a gyűjteménybe, de természetesen nem vették ezt mindig nagyon szigorúan, ahogyan egységes gyűjtéspolitikai szempontok sem jellemezték a beszerzéseket. II. Viktor Emánuel uralkodása idejében, az 1861-ben Firenzében megrendezett világkiállítás komoly lehetőséget jelentett a gyűjtemény gyarapítására és ekkor került ide ifjabb Markó Károlytól és Markó Andrástól is néhány festmény. Ettől az időtől kezdve pedig már folyamatosan, ajándékozások, vásárlásoknak köszönhetően egyre bővült ez a kisebb magyar gyűjtemény, legutóbb 1982-ben Markó András leszármazottainak tulajdonából került be hat Markó festmény a Palazzo Pittibe. A kutatás kezdetén leginkább a Markó-család munkáira és olaszországi tevékenységére koncentráltam, mivel ebben a gyűjteményben van a legteljesebb, legbővebb anyag tőlük, olyan családtagtól is, mint például az egyik unoka, Markó Henrik. Hamar kiderült, azonban hogy rajtuk kivűl több magyar vagy magyar származású alkotó műve is bekerült a képtárba 7


még a 19. században vagy a 20. század elején. Tehát ezeknek a műveknek az adatait is kigyűjtöttem. Itt található például Than Mórnak Markó Andrásról festett arcképe, amit még akkor festett a barátjáról, amikor Pestről Firenzébe jött hozzá látogatóba.

A képtár adattára, kartonjai és katalógusai alapján 25 olyan festményt és szobrot találtam, melynek az alkotója magyar művész. Több közülük publikálatlan, a hazai kutatás számára ismeretlen mű:

Markó András: Tájkép lovakkal és csikósokkal (A gázló), 1861; Zivatar, 1860 k.; Tájkép, (Pisai tanya), 1861 – szignált, datált; Szénégetők, 1861 - szignált, datált; Pihenő pásztorok, 1862 – szignált, datált; Monte Forato, 1871 – szignált datált; Tájkép, 1860 k.; A hullámzó tenger a viareggiói mólónál, 1870 k.; Tájkép sziklákkal, 1870 k.; Tengeri tájkép, 1870 k.; Tájkép lovakkal, 1870 k.; II. Viktor Emánuel megpihen a vadászat közben, 1860 k.; Ülő kutya, 1860 k.; Id. Markó Károly: Tájkép, 1857-60, szignált, datált: Carlo M. S.p.Ap. 1857/60; Ifj. Markó Károly: A San Marziale látképe Colle di Val d’Elsa felé, 1863 – szignált, datált: C. Markó 1863; Castiglion del Lago, 1870, szignált, datált: C. Markó 1870; Tájkép egy vár romjaival, 1869 szignált, datált: C. Markó 1869; Sajnos a Palazzo Pitti elveszett képeinek listáján is találkozunk egy festményével: Látkép a staggiai vár romjaival címmel. Markó Henrik: Az Ema folyóban mosó nők, 1879, szignált: Markó; A Porta San Gallo közelében lévő Maglio torony látképe, 1871 ; Than Mór: Markó András portréja, 1887 – szignált, datált: Than M. Firenze 1887; Hirémy-Hirschl Adolf: Marokkói férfi, - jelzett: A. H.; Ambron adomány 1964-ben

8


László Fülöp: Gróf Vay Péter címzetes püspök portréja, 1906 – szignált, datált: László, 1906. IX.; Gróf Vay Péter címzetes püspök portréja, 1935 - szignált, datált: on. Souvenir de Venise / 10, IX, 1935 / de Laszlo; Csánky Dénes: Külvárosi táj, 1931, - szignált, datált: Csanky 1931; Revai Edit: Cím nélkül, 1972 – szignált: EDIT REVAI, Szobor, rozsdamentes acélból;

Markó András egy befejezetlen festménye a Palazzo Pitti raktárában

Markó Andrásnak a II. Viktor Emánuel megpihen vadászat közben című olajképe elég szokatlan témaválasztás a festő eddig ismert képeihez viszonyítva, feltehetően egy pályázati felhívásra készítette, de kiállításon soha nem szerepelt, 1982-ig Markó András leszármazottainak

tulajdonában

maradt.

festészettechnikailag is kuriózumnak számít.

9

A

festmény

befejezetlenül,

ezért


4. Palazzo Venezia

A 18. század utolsó éveitől Palazzo Venezia épületében működött a Habsburg Monarchia, majd 1867 és 1915 között az Osztrák-Magyar Monarchia szentszéki nagykövetsége és egyúttal a Monarchia képzőművészeinek is ez volt az otthona. A művészek ekkor az épület tornyában laktak. Kutatásom egyik célja volt megismerni azokat az emlékeket, melyek az itt élő magyar művészek római tevékenységével kapcsolatban fennmaradtak. Ebből a célból átnéztem a ma a Palazzo Venezia épületében működő Biblioteca di Archeologia e Storia dell’Arte Archív anyagát. A kutatásban sok segítséget kaptam Elena Lodovica Petrina levéltárostól: [email protected] Itt egyetlen fontos dokumentumra bukkantam: a Palazzo Venezia épületében maradt tárgyak (bútorok, szobrok, festmények és egyéb ingóságok) elárverezési listájának egyedi példánya 1922-ből, amikor az épület újból olasz tulajdonba került és a Monarchia idejéből maradt tárgyakat értékesítették: Seconda importante serie delle vendite all’asta di mobili ed oggetti d’arte antichi e moderni che arredavano la Ambasciate d’Austria-Ungheria a Palazzo Chigi ed a Palazzo Venezia (jelzete: Misc. A.11.2). Az itt lakó magyar művészek munkái közül id. Markó Károlynak egy 48 x 52 cm-es tájképe szerepel a 611. árverési tételként.

A szintén a Palazzo Venezia épületében lévő Archivio Storico Fotografico anyagában való kutatáshoz Dott. Massimo Pomponi [email protected] történésztől kaptam segítséget. Itt találtam néhány archív fényképet az egykor itt élő szobrászművészek munkáiról (jelzetük: 98333, 56134, 2039, 56120), de az alkotók megjelölése nélkül. Ebben a témában valamivel több levéltári anyagra bukkantam a Biblioteca Hertziana Kézirattárában: Schedarium degli artisti a Roma. Friedrich Noack (1858-1930) kéziratban fennmaradt és itt őrzött jegyzetei a 19. században és a 20. század elején Rómában élő külföldi művészekről. Igen fontos forrás, sok adatot tartalmaz az ekkoriban itt működő magyar alkotókról is, mint pl.: Markó András és Károly, Ferenczy István, Szamossy László,

10


Szoldatics Ferenc, Hirémy-Hirschl Adolf, Than Mór, Kovács Mihály, Mednyánszky László, vagy Ligeti Antal.

A hazai kutatás számára eddig ismeretlen és publikálatlan Friedrich Noack (1858-1930) kézirata Ez a három oldal Markó Károly életrajzának adatai

Egyes művészeknél nem csak az életrajzi adatok, de a korabeli napi sajtóban megjelent cikkek is ki vannak gyűjtve. Olyan forrás ez, aminek a feldolgozása fontos információkkal szolgálhat a magyar művészettörénetírás számára.

5. Archivio Fotografico di Museo di Roma – Palazzo Braschi

A Museo di Roma Fotótárában igen változatos, vegyes anyaggal találkoztam. Katalógusuk a múzeum honlapjáról is elérhető ugyan: http://www.museodiroma.it/servizi_scientifici/ricerche_e_consultazione_archivi_museali azonban nincs itt fenn minden fotó, tehát alapos kutatást csak ott helyben lehet végezni. A magyar művészettel kapcsolatban egy rendkívül izgalmas fotósorozatot találtam: az 1911-es római jubileumi világkiállítás magyar pavilonjának fotódokumentációját, külső fotókat és enteriőrképeket. (Jelzete: AF 8671-VII, 2-22.) Ezen a világkiállításon is az egyes nemzetek saját maguk tervezte épületekben tartották meg bemutatóikat. A magyar pavilon a főút mentén, a Villa Giulia melletti dombon kapott helyet és Hoepfner Guido és Györgyi 11


Géza pályadíjas terve szerint készült el. Ismertük ugyan, hogy milyen művek szerepeltek ezen a kiállításon, de magáról az épületről, külső és belső megjelenéséről csak leírásaink voltak eddig. Mint például arról a Gerbeaud cukrászdának otthont adó szárnyról is, ami a magyar népi fa építészet hagyományait elevenítette fel.

AF 8671-VII,21

AF 8671-VIII,18

A felvételek, amelyeket Carlo Coretti mérnök készített, technikailag is különlegességnek számítanak, mivel ezek sztereoszkópiák. Azaz olyan képalkotási módszerrel készültek, mely segítségével 3Ds hatásra törekedve, egy képben a térlátás illúziója kelthető.

12


Kértem engedélyt a múzeumtól a fotók közlési jogára, amiket a Művészettörténeti Értesítőben, 2017-ben megjelenő tanulmányomban fogok publikálni.

Szeretném megköszönni a Klebelsberg-Kunó Ösztöndíj Bizottságnak, hogy kutatásaimat támogatta és így lehetővé tette, hogy a fent említett olaszországi gyűjtemények, képtárak és fotótár azon anyagát kigyűjtsem és megismerjem, amely magyar vagy magyar származású alkotó munkája és így művészettörténetírásunk részét képezik. Kutatási eredményeimet folyóiratokban (Művészettörténeti Értesítő, Artmagazin) és önálló katalógusokban fogom publikálni.

Fehér Ildikó Budapest, 2016. július 19.

13


MELLÉKLET A könyvtári kutató munka legfontosabb forrásanyagainak tételes jegyzéke Biblioteca Hertziana di Roma: Ulvioni, Paolo: Stampatori e librai a Venezia nel Seicento , 1977, In: Archivio Veneto, 109.1977, 93-124. Nebbia, Ugo: La scultura ungherese moderna, 1936, In: Emporium, 83.1936, 198-201. Gerevich, Tibor: La moderna pittura ungherese, 1936, In: Emporium, 83.1936, 187-197. Grandesso, Stefano [Hrsg.]: Quadreria 2001 : arte in Italia 1780/1930, tradizione e continuità, Roma 2001. Mazzocca, Fernando: La Grande Guerra : arte e artisti al fronte ; Milano Silvana Editoriale, 2015. Bosisio, Achile: La stampa a Venezia dalle origini al secolo XVI : i privilegi, gli stampatori. Trieste Ed. LINT: 1973. Biennale di Venezia, 18, 1932, XVIIIa Esposizione Biennale Internazionale d’Arte : catalogo. Venezia 1932. Ghisalberti, Alberto M.: Dizionario biografico degli Italiani , Roma, 1960-2016. Branca, Vittore: Venezia e Ungheria nel contesto del Barocco europeo : atti del convegno di studi promosso e organizzato dalla Fondazione Giorgio Cini, dall’ Accademia Ungherese delle Scienze, dall’Istituto per le Relazioni Culturali di Budapest, Venezia, 10 - 13 novembre 1976. Firenze Olschki: 1979. Fuchs, Heinrich: Die österreichischen Maler des 19. Jahrhunderts , Wien Selbstverlag Heinrich Fuchs: 1972. Talucci, Celio: Il passaggio di D. Maria d’Austria, Regina di Ungheria, per lo Stato ecclesiastico, l’anno 1631, Augusta 1631.

14


Rojo Martínez, Fernando: Il fascino di Dio . Profili di agiografia agostiniana con illustrazioni di János Hajnal, 2001, In: Iconografía agustiniana, 245-257. Pocino, Mariarita: Giovanni Hajnal a Roma e nel Lazio, 1998, In: Lazio ieri e oggi, 34.1998, 364-368. Andreola, Amina: Chiese e Santi a Roma : mostra di disegni e serigrafie di G. Hajnal a Roma 29/X - 29/XI 1975, In: Arte cristiana, 63.1975, 275-278. Primaria Associazione Cattolica Artistico-Operaia di Carità Reciproca. Chiese e santi a Roma : disegni e serigrafie di G. Hajnal ; Roma, Palazzo Braschi, 29 ottobre - 29 novembre 1975. Roma 1975. Basini, Cesare: Impressioni romane, Roma Canesi: 1971, (Itinerari d’arte ; 1) Pantini, Romualdo: Concorso internazionale Alinari , 1900, In: Emporium, 11.1900, 135-151. Zaccagnini, Claudia: Giovanni Hajnal: vetratista nella cattedrale di Velletri. Ospedaletto (Pisa) Pacini: 2013. Mostra d’arte ungherese: catalogo. Roma "Grafia": 1928. Kupferstichkabinett der Akademie der Bildenden Künste Wien: Pittori austriaci in Italia: 1750 - 1950; disegni ed acquarelli. Roma 1962. Österreichische Maler in Italien : Handzeichnungen, Aquarelle, 17. - 20. Jahrhundert ; Katalog ; Ausstellung im Österreichischen Kulturinstitut in Rom. Roma 1962. Camilucci, Marcello : Pittori austriaci a Roma, 1962, In: Studi romani, 10.1962, 335-337. Talucci, Celio: Il passaggio di D. Maria d’Austria, Regina di Ungheria, per lo Stato ecclesiastico, l’anno 1631, Augusta 1631. Branca, Vittor: Venezia e Ungheria nel contesto del Barocco europeo : atti del convegno di studi promosso e organizzato dalla Fondazione Giorgio Cini, dall’ Accademia Ungherese delle Scienze, dall’Istituto per le Relazioni Culturali di Budapest, Venezia, 10 - 13 novembre 1976, Firenze , Olschki: 1979. Baroni Vannucci, Alessandra: La Collezione Bartolini e la Pinacoteca Comunale di Arezzo : un inventario inedito redatto nel 1931 da Rinaldo Mariani, 2006, In: Annali aretini, 13.2005(2006), 275-309. Mostra di Belle Arti, 1911, Rom, Catalogo della mostra di belle arti : esposizione internazionale di Roma, Bergamo Istituto Italiano d’Arti Grafiche: 1911. 15


Mostra d’arte ungherese : catalogo, Roma "Grafia": 1928. Geraci, Francesco: Artisti contemporanei : Francesco Sidló, 1930, In: Emporium, 72.1930, 131-141. Terracini, Enrico: Genova: Mostra di 19 pittori ungheresi , 1937, In: Emporium, 86.1937, 675676. Camerlingo, Rita: La Scuola Romana : artisti ungheresi a Roma negli anni trenta, QuinTilia Edizioni: 1998. Piantoni, Gianna: Roma 1911 : catalogo, Roma De Luca: 1980. Bonasegale, Giovanna: La Galleria Comunale d’Arte Moderna e Contemporanea di Roma : centoundici anni di progetti, 1994, In: Catalogo generale della Galleria Comunale d’Arta Moderna a Contemporanea, 1, 21-52. Bucarelli, Palma: La Galleria Nazionale d’Arte Moderna, Roma Istituto Poligrafico dello Stato, Libreria dello Stato: 1973, (Itinerari dei musei, gallerie e monumenti d’Italia ; 13). Durbé, Dario: Mostra di disegni di Telemaco Signorini, Roma De Luca: 1969. Marchioni, Nadia: Le vie del sole : la scuola di Staggia ed il paesaggio in Toscana fra Barbizon e la "macchia" ; [Seravezza, Palazzo Mediceo, 5 luglio - 7 settembre 2014], Seravezza Fondazione Terre Medicee: 2014. Sisi, Carlo: Galleria d’Arte Moderna di Palazzo Pitti : catalogo generale, Livorno Sillabe: 2008. Paolozzi Strozzi, Beatric: Un liber veritatis dell’ottocento, 1977, In: Antichità viva, 16.1977, 1, 48-56. Vasale, Giuseppe: Un viaggiatore tedesco, un pittore ungherese e l’ insurrezione aretina del 1799, Città di Castello, 1987. Mochi Onori, Lorenza: Galleria Nazionale d’Arte Antica : Palazzo Barberini ; i dipinti ; catalogo sistematico, Roma L’ Erma di Bretschneider: 2008. Virno, Cinzia: Gcamc : Roma, Galleria Comunale d’Arte Moderna e Contemporanea ; catalogo generale delle collezioni ; autori dell’Ottocento, Roma Palombi: 2004.

16

Dr. Gericsné Fehér Ildikó: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ

Recommend Documents