Dr. FEJES Zsolt A VÍZBIZTONSÁG EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSÚ KÉRDÉSEI AZ ENSZ CIPRUSI BÉKEFENNTARTÓ MISSZIÓJÁBAN
Bevezető Az alábbi tanulmány az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójában – UNFICYP (United Nations Peacekeeping Force in Cyprus)1 – műveleti területen szerzett tapasztalataimon alapuló összefoglalás, mely középpontjában a Földön található egyik legértékesebb anyag, a víz mennyiségének, minőségének és megőrzésének fontossága áll. Írásom a vízzel – mint az élet nélkülözhetetlen, katonai szempontból pedig egyértelműen stratégiainak számító elemével – kapcsolatban összefoglalja azokat az alapvető információkat, melyek mindkét szempontból alátámasztják a kérdéskör missziós szinten történő kezelésének jelentőségét, mindezt a Magyar Honvédség műveleti tevékenységének egy fontos helyszínén, az érintett Közel-keleti régió szomszédságában működő, Ciprusi Békefenntartó Misszión keresztül bemutatva. A cikk megírását alapvetően az a tény motiválta, hogy az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójában (UNFICYP) közel tíz év vízminőségi/vízbiztonsági vizsgálatainak adatai 2013-ban összegzésre kerültek, és kidolgozásra került egy átfogó Egészségvédelmi Terv valamint ennek részeként az UNFICYP Vízvédelmi és Ellenőrzési Terve, melynek elkészítése magyar szakemberek nevéhez fűződik. Az elemzések eredményei egyértelműen rámutattak a műveleti területen tartózkodó többnemzetiségű állomány egészségi állapotának megőrzése érdekében folyamatosan zajló minták további mikrobiológiai és kémiai ellenőrzésének valamint a vízbiztonság megóvása érdekében megalkotott Vízvédelmi Terv folyamatos alkalmazásának szükségességére. Írásom egyben útmutatóként is szolgálhat mindazok számára, akik katonai pályájuk következő időszakában a Közel-Keleti régió valamely magyar vonatkozással bíró missziójában, az UNFICYP-ben, az MFO-ban (Multinational Force and Observers) vagy az UNIFIL-ben (United Nations Interim Force in Lebanon) egészségügyi, logisztikai vagy élelmezési feladatot kívánnak vagy fognak ellátni. Általánosságban a vízről A földi élet egyik legfontosabb összetevője és kritériuma a víz, mely nélkül nem képzelhető el az élet legegyszerűbb formája sem. Vizet találunk élő szervezetekben, környezeti elemekben egyaránt. Az élő organizmusok testtömegének döntő részét víz építi fel, mellyel együtt táplálék, ásványi anyagok, nyomelemek is bejutnak a szervezetbe. A víz jelenléte, mozgása, egyéb anyagokkal történő szervezeten belüli kölcsönhatása belső körforgási rendszert képez. Ezen élettani folyamatok lezajlása során a víz a szervezetben lezajló élettani reakciók végtermékeivel, salakanyagaival azok oldó-, hígító-, vivőanyagaként végül távozik a szervezetből, és ezzel együtt bekerül egy újabb rendszerbe, a vízrendszerek külső körforgásába. Az élő szervezetekben, valamint a környezeti elemekben található vizek mozgása, változása dinamikus körforgást eredményez, mely szoros, egymástól el nem választható kapcsolatot biztosít a szervezeten kívüli és a szervezeten belüli elemek között. A víz minden helyváltoztatása, így minden fázisa, valamilyen módon befolyásolja minőségét. 1
Lásd: az ENSZ Ciprusi missziójának hivatalos, angol http://www.unficyp.org/nqcontent.cfm?a_id=1., a letöltés dátuma: 2013.01.25. 1
nyelvű
honlapja.
In:
Körforgása során sok olyan hatásnak van kitéve, amelyek befolyásolják eredeti állapotát, tisztaságát, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait egyaránt. Ahogy a szervezetünk jelentős részét a víz teszi ki, úgy a Föld felszínének mintegy három-negyed részét is víz borítja. Ha egyenletesen lenne elosztva, a Föld felszínén mintegy 2700 méter vastag burkot lehetne belőle képezni. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek azonban csak egy része az, amely az emberiség számára is felhasználható.2 A Föld teljes vízkészlete kb.1,4 milliárd km3, ez a Föld teljes tömegének 0,02%-a.3 A becsült vízkészlet több mint 97%-át óceánok és tengerek teszik ki (Ezek magas sótartalmuk miatt közvetlenül nem alkalmasak sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra, még mezőgazdasági célokra sem). Az édesvíz mennyisége csupán 3%-a a Föld vízkészletének, amelynek jelentős része (kb.80%-a) a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5%-a. Napjainkban Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékkal, a források 25%-ával.4 A felhasználható édesvíz egy kis része felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen. Másik, s egyben nagyobb része a felszín alatt (talajvíz) található illetve felszíni vízként tavak, folyók stb. alakjában fordul elő. Vízellátási célokra kedvezőbbek a felszín alatti vizek, mivel a talajvízben még megtalálhatók a talajrétegből felvett, különböző szerves és szervetlen anyagok, mikroorganizmusok. Ezzel ellentétben a nagyobb mélységekbe leszivárgó vizek (rétegvíz, artézi víz) már nem tartalmazzák ezeket, mert lefelé hatolás közben ezek az anyagok kiszűrődnek. A felszín alatti vizek fontos csoportja a karsztvíz, amely a dolomit kőzetek repedéseiben, járataiban található. Egyes becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg 2-3-szor annyi vizet használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít. Emiatt fokozódó mértékben hasznosítják a rétegvíz-tartalékokat, ami a talajvíz szintjének nem kívánatos csökkenésével jár, de egyre nagyobb mértékben kell a vízhiányt szennyezett felszíni vizek költséges tisztításával is fedezni. Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik, miután a természetes körforgásban kevesebb, mint 1000m3/fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészletének több mint 90%-a külföldről származik, vizeink alvízi jellegűek, így folyóink vízminőségét és mennyiségét sincs módunk szabályozni. Miközben a vízkészleteink egyelőre fedezni képesek az ország vízigényét, problémát jelent, hogy míg a vízkészletek kb. 85%-a a Duna és 15%-a a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59%-a kötődik a Duna és 41%-a a Tisza vízrendszeréhez, így különösen aszályos időszakokban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkezhetnek.5 Az ivóvíz, mint stratégiai elem Az ivóvizekkel kapcsolatos kritérium rendszert a WHO Water a Guidelines for Drinking-water Quality című, 2011-ben kiadott, 4 kiadású útmutatója foglalja össze. E szerint az ivóvíznek, színtelennek, átlátszónak, szagtalannak, kellemes ízűnek, kellemes hőfokúnak, nem túl lágynak, nem túl keménynek kell lennie, mely nem tartalmazhat az egészségre
2
Lásd: az Északmagyarországi regionális vízművek Zrt hivatalos, magyar nyelvű honlapja. In: http://www.ervrt.hu/cgi-bin/index.php?hlid=30,. letöltés dátuma: 2014.03.10 3 Uo. 4 Uo. 5 Uo.
2
ártalmas szennyező, fertőző anyagokat. Az előírások főzésre, mosogatásra, tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanezen tulajdonságokat követelik meg.6 Napjaink tradicionális biztonság-felfogása szerint az ivóvízzel kapcsolatos stratégiai kérdések inkább a könnyen kezelhető kérdéskörbe tartoznak annak ellenére is, hogy még a legoptimistább biztonságpolitikai szakemberek, kutatók elméleteiben is jelen van a gondolat, mely szerint a víznyerő helyek birtoklásáért folytatott harc eszköze vagy forrása lehet a közeljövő háborús vagy terror cselekményeinek. A klímaváltozás számos társadalmi és politikai mellékhatással jár, így elsősorban az aszály sújtotta területeken – Közel-Kelet, SzubSzahara régió – az ivóvíz hiánya államokon belüli, súlyosabb esetben akár nemzetek közötti konfliktusok forrásává is válhat.7 A probléma súlyosságát jól mutatják a statisztikák, melyek szerint jelenleg a Föld népességének 4−6%-a küzd vízhiányból adódó gondokkal, gazdasági okok miatt pedig további, mintegy 14−16% nem jut biztonságos ivóvízhez. Elsősorban a Közel-keleten és Afrikában csaknem 1 milliárd ember él biztonságos ivóvízellátás nélkül, azok száma pedig, akik nem rendelkeznek megfelelő szennyvízelvezetéssel 2−3 milliárdra tehető. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának jelentése szerint a világ országainak 40%-a található a víz miatti stressz-övezetben. Évente 5−8 millió ember veszíti életét, és majd 300 millió betegszik meg szennyezett, fertőzött vízről. Az előrejelzések alapján várhatóan 20 éven belül közel 2,5−3 milliárd ember fog szenvedni súlyos vízhiányban.8 A vízhiánnyal kapcsolatos problémák elsősorban a Mediterraneum keleti régióját, a Közel-Keleti térséget illetve a Szub-Szaharai régiót érintik. Természetesen a problémák direkt hatásai főként lokálisan jelennek meg, de indirekt hatásai akár regionális szinten is érzékelhetővé válhatnak. A világ népessége napjainkban elérte a 7 milliárdot, és minden eddiginél erősebben növekszik, kb. 79 millióval évente.9 Ez a növekedés túlnyomó részben a kevésbé fejlett országokra jellemző. Ám ezen csoporton belül is különbözik a növekedés: míg a jobb módú fejlődő országokban a népesség jelenleg csak 1,2%-kal emelkedik évente, és egyes országokban a népességmegtartó 2,1 asszonyonkénti gyermekszámot sem éri el, a 48 legszegényebb országban a népességnövekedés átlagosan 2,2%-ot tesz ki. Így ezen országok népessége az előrejelzések alapján 2050-re megduplázódik. A világ legszegényebb országai közül 33 Afrika Szaharától délre fekvő területén található, egy olyan övezetben, ahol jelenleg is mindennapos probléma a lakosság túlnyomó része számára az egészséges ivóvízhez jutás. Az elmúlt 60 évben tehát folyamatosan nőtt a Föld népessége, ezzel szemben az ivóvíz készletek aránya nem változott.10 Az éghajlatváltozás (a hőmérséklet növekedése, a szélsőségek gyakoribbá válása, a csapadék eloszlásának megváltozása) és az ebből adódó egyre nagyobb víz- és
6
Lásd: az Egészségügyi Világszervezet hivatalos, angol nyelvű honlapját, in: http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en, a letöltés dátuma: 2014.03.13. 7 Lásd: LIGETVÁRI Krisztina, „Magyarország vízbiztonsági problémái a világ- és európai uniós tendenciák tükrében” című cikke, in: http://mhtt.eu/hadtudomany/2013_e_ligetvari_krisztina.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.13 8 Lásd: LIGETVÁRI Krisztina, „Az európai unió vízkérdéssel összefüggő problémák kezelése érdekében tett főbb lépései, jövőbeli kilátások”, Hadtudományi szemle, 2011. 4 évf.4 szám, p. 53. 9 Lásd: a BOCS alapítvány hivatalos Magyar nyelvű honlapját „Demográfiai kiegyensúlyozatlanság: Szubszahara-Afrika a világ népesedési irányával szemben halad”, in: http://afrika.csaladtervezes.eu/hatteranyagok/cikkek-a-temaban/117-demografiai-kiegyensulyozatlansagszubszahara-afrika-a-vilag-nepesedesi-iranyaval-szemben-halad, a letöltés dátuma: 2014.03.10. 10 Uo.
3
élelmiszerhiány veszélyeztetheti a globális (és helyi) élelmiszerbiztonságot is, drasztikusan növelheti a jelenlegi, mintegy 800 millió éhező létszámát.11 Európa déli és dél-keleti határvidéke, a mediterránum a világ egyik vízben legszegényebb régiója. Így az EU számára nem közömbös, hogy milyenek a térség országainak kilátásai, milyen konfliktus- és feszültségforrások (beleértve a vizet is) vannak közöttük, és melyek jelentenek kockázatot az EU jövője szempontjából. A térségben hat ország jelenleg is az 1000 m3/év/fő stressz határ alatt van, 2025-re pedig az összes ország e határ közelébe vagy alá fog kerülni. Az európai folyók hőmérséklete a múlt század folyamán 1−3 C fokkal emelkedett, ami kedvezőtlenül befolyásolja a víz emberi fogyasztásra való felhasználását a fertőző baktériumok számának megemelkedése miatt.12 A Földközi tenger keleti medencéjében Ciprus mellett Szíriában, Libanonban, Jordániában, Izraelben és Egyiptomban is, a súlyosan aszályos évek gyakorisága az elmúlt 20 évben megnövekedett. A prognózisok szerint – nem csak a Mediterraneumban, hanem a Föld valamennyi pontján – a levegő átlag hőmérséklete fokozatosan és jelentős mértékben fog emelkedni.13 A globális felmelegedés folytán nem pusztán az évi csapadékmennyiség csökkenése, sokkal inkább ennek éven belüli átrendeződése is megjelenhet, vagyis jelentős csökkenése a tavaszi-nyári hónapokban, mérsékelt növekedése az őszi-téli időszakban. Mindemellett egyre gyakrabban várható szélsőséges hőmérsékleti értékek és extrém időjárási jelenségek megjelenése, az évi átlag csapadék mennyiségének csökkenése és ezzel együtt az aszályos időszakok elhúzódása, az aszályos területek növekedése. A ciprusi illetve regionális szinten jellemző vízhiány jelentőségét magyarázzák azok, a több éve megfigyelhető török erőfeszítések, melyek természetes gazdasági és geopolitikai, katonastratégia okai mellett a biztonsági kritériumok garanciáját adva szeretnének megoldást találni a régió egyéb módon nem kezelhető, vízellátással kapcsolatos problémáira. Ennek a problémakörnek egyik legjobb példája a török-izraeli víz megállapodás, melynek kezdete 1987-re tehető, amikor is az akkori török kormány nyilvánosságra hozta a „Béke csővezeték” nevű projektjének tervezetét.14 A légvonalban egymástól alig 400 km-re fekvő Izrael és Törökország hidrológiai szempontból két teljesen eltérő övezetbe tartozik. Míg Izraelben 350-370 m3 az egy főre jutó éves újratermelődő vízkészlet, addig ugyanez Törökországban ennek ötszöröse, mintegy 1850 m3.15 Törökország globális értelemben nem, de a közel-keleti térségben kimagasló víztöbblettel rendelkezik. A terv szerint Törökországból két fő vezeték indult volna, a keleti Szírián, Jordánián, Szaúd-Arábián, Kuvaiton, az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül Ománig, a nyugati pedig szintén Szíria és Jordánia érintésével Izraelen keresztül Szaúd-Arábia nyugati részébe szállította volna a vizet, azonban az arab országok elutasították az együttműködést Izraellel. A kudarc ellenére Ankara nem adta fel a vízbirtoklásból és vízszállításból adódó lehetőségek kihasználásának, sem a hidrológiai adottságokban rejlő potenciális geopolitikai vezető szerepre törekvés tervét. Eszerint Törökország, mint a térség elsődleges import 11
Lásd: LIGETVÁRI Krisztina, „Magyarország vízbiztonsági problémái a világ- és európai uniós tendenciák tükrében” című cikke, in: http://mhtt.eu/hadtudomany/2013_e_ligetvari_krisztina.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.13. 12 Uo. 13 Lásd: a Wikipédia című szabad enciklopédia Magyar nyelvű honlapjának Globális felmelegedés című szócikkét, in: http://hu.wikipedia.org/wiki/Globális_felmelegedés, a letöltés dátuma: 2014.03.10. 14 Lásd: GRÜNHUT Zoltán, „Publikon.hu,” Vízhiány Izraelben és vízbőség Torokországban_Izrael és Torokország Hidrológiai és energetikai kooperáció, in: http://www.publikon.hu/application/essay/292_1.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.12. 15 Uo.
4
vízbázisa, komoly geopolitikai relevanciával bír, mely a közel-keleti és észak-afrikai készletek folyamatos apadásával párhuzamosan egyre jelentősebbé válhat, így biztosítva Ankara számára a regionális politikai hatalom szerepét. Néhány éve elkészült Antalya közelében az a vízbázis, ahonnan a megkötött megállapodás értelmében Izrael évi 50 millió m3 édesvizet vásárol. Szintén innen szállítják a vizet Ciprus törökök lakta északi részébe. Tekintve, hogy a tartályhajókon történő szállítás költséges, tovább folynak az egyeztetések arról, hogyan és merre lehetne tenger alatti vízvezetéket építeni a két ország között. Ezen megoldások között merült fel a Törökországot és észak Ciprust összekötő hálózat Izraelig történő kiterjesztése.16 Ciprus klímája szubtropikus. A nyárra a csapadék nélküli forróság, a télre az enyhe, csapadékos időjárás jellemző. Az esős napok száma mindössze 45-55 nap/év, de jellemzően júniustól októberig egyáltalán nincs csapadék. A nyári hónapokban – elsősorban a sziget belsejében - a levegő hőmérséklete tartósan 40 C fok körüli, ezzel szemben a januári átlag hőmérséklet 16-18 C fok. Márciusban-áprilisban a 20-23 C fok körüli enyhe időjárás, májusban pedig már a nappali 30 C fok a jellemző. Májustól szeptemberig a napsütéses órák száma eléri a 9-10-et is egy napon belül.17 A természetes vízhiány Cipruson reális veszélyt jelent, annak ellenére, hogy az elmúlt években – a 2009-es vízválságot követően – jelentős előrelépés történt a nemzeti vízgazdálkodás rendszerében (nemzeti stratégiai vízkészlet szintjének hatékony ellenőrzése és pótlása, nyári vízkorlátozási szabályok bevezetése, vízdíjak változtatása, oktatási programok beindítása és fenntartása). A ciprusi víz-helyzet ily módon feltételezhető romlása magyar érintettséggel abban a tekintetben bír, hogy mintegy 20 éve a szigeten állomásozik a Magyar Honvédség Ciprusi Békefenntartó Missziója. Ciprus geopolitikai helyzete Ciprus 1960-ban vált függetlenné.18 Görögország, Törökország, az Egyesült Királyság, valamint a ciprusi görög és a ciprusi török közösség képviselői még ugyanebben az évben aláírták a garanciaszerződést, amely Ciprus alkotmányát, területi integritását és függetlenségét volt hivatott szavatolni. Az alkotmány felülvizsgálatát érintő vélemény különbségek, azonban alig három évvel később, 1963-ban politikai válsághoz vezettek, és a közösségek közötti erőszakos esetek számának növekedését eredményezték. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1964 márciusában hozott 186. számú határozata19 nyomán megalakult az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Erői (UNFICYP) misszió, amely napjainkban is közel 1000 katonával látja el feladatait a térségben.20 A sziget de facto kettészakítottsága azzal vette kezdetét, hogy Törökország 1974 júliusában katonai megszállás alá vette a sziget északi részét. Az ezt megelőző években állandósult a konfliktus a görög és a török lakosság között, a Ciprusi Nemzeti Gárda egységei pedig görög tisztek irányításával államcsínyt kíséreltek meg. A török katonai beavatkozást követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa kiterjesztette a békefenntartó erők megbízatását, amelybe az óta a fennálló tűzszünet felügyelete mellett a sziget északi és déli része közötti „zöld vonal” mentén található ütközőzóna ellenőrzése is beletartozik. Az 1974-es események következtében a ciprusi 16
Uo. Cyprs-weather.com angol nyelvű honlap, in: http://www.cyprus-weather.com/cyprus-averagetemperatures.html, a letöltés dátuma: 2014.03.10. 18 Az Európai Unió Ciprusról készített hivatalos jelentése “Ciprusi török közösségnek nyújtott uniós támogatás, in: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/cont/dv/eca_sr62012_/eca_sr62012_hu.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.14 19 Uo. 20 Uo. 17
5
görögök és a ciprusi törökök túlnyomórészt elkülönülten, az ütközőzóna két átellenes oldalán élnek. A csak Törökország által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaság” 1983. november 15-én nyilvánította függetlenné önmagát.21 Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1983. november 18-i 541. számú határozata szerint az „Észak- ciprusi Török Köztársaság” megalakítására tett kísérlet érvénytelen volt.22 Az ENSZ az 1960. évi függetlenségi nyilatkozat feltételei mellett ismeri el a Ciprusi Köztársaság szuverenitását. Az Európai Tanács az 1999. decemberi helsinki ülésén úgy határozott, hogy a politikai viszonyok rendezése nem előfeltétele Ciprus uniós csatlakozásának, habár hangsúlyozta, hogy a vitás kérdések rendezése megkönnyítené a csatlakozási folyamatot.23 A 2000 decemberi koppenhágai ülésén az Európai Tanács úgy döntött, hogy Ciprus tagállammá válhat, ugyanakkor ismét kiemelte, hogy előnyben részesítené az egységes Ciprus csatlakozását. A 2004 áprilisában tartott népszavazáson a ciprusi görögök 76%-a elutasította az Annan-tervet, míg a ciprusi török szavazók 65%-a elfogadta azt.24 A Ciprusi Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, a sziget azonban a gyakorlatban mindmáig megosztott. Noha jogilag a teljes sziget az Európai Unióhoz tartozik, az uniós joganyag alkalmazását felfüggesztették a sziget északi részén, ahol a Ciprusi Köztársaság nem gyakorol tényleges ellenőrzést. Emiatt a területet sajátos politikai, jogi és diplomáciai közeg jellemzi.25 ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió Az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszióját, az UNFICYP-et az ENSZ Biztonsági Tanácsa 186-os számú BT határozata alapján hozták létre 1964. március 4-én.26 1964 áprilisában kezdhette meg működését a több mint 6000 főből álló, több nemzetiségű (angol, dán, finn, ír, kanadai, osztrák, svéd) katonai vezetésű misszió, annak érdekében, hogy a sziget görög és török nemzetiségű lakossága között fennálló vallási és etnikai konfliktust csökkentse, illetve egy esetlegesen kirobbanó háborút megakadályozzon. Ezek az erőfeszítések az első tíz évben sikerrel jártak, azonban 1974-ben az ENSZ csapatok jelenléte ellenére is véres háború vette kezdetét, mindkét oldalon több ezer áldozatot követelve. Az UNFICYP mandátumát megváltoztatva - azóta is - a tűzszünet fenntartását hivatott őrizni, de feladat rendszerében egyre nagyobb dominanciával jelenik meg a politikai szerepvállalás.27 Az UNFICYP napjainkban Az UNFICYP a Ciprus területének kb. 3%-át kitevő, több mint 180 km hosszú ütköző zónába (UN Buffer Zone) települt28, mely a sziget középső részén észak-nyugatról dél-kelet felé húzódva választja el a törökök lakta „Észak-”, és a görögök lakta „Dél-Ciprust”. A misszióban jelenleg összesen 21 nemzet képviselteti magát.29 Az ütköző zónát az ENSZ három szektorra osztva, három nemzet fennhatósága alatt, 1-1 zászlóaljnyi katonai erővel – összesen 860 fő, 15 ország katonáinak képviseletében - valamint egy századnyi 21
Uo. Uo. 23 Uo. 24 Uo. 25 Uo. 26 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos angol nyelvű honlapja, http://www.un.org/en/peacekeeping/missions/unficyp/background.shtml, a letöltés dátuma: 2013.01.25 27 Az ENSZ Ciprusi missziójának hivatalos, angol nyelvű honlapja, http://www.unficyp.org/nqcontent.cfm?a_id=1., a letöltés dátuma: 2013.01.25. 28 Uo. 29 Uo. 22
6
in: in:
létszámú, ugyancsak többnemzetiségű rendőri erővel felügyeli. A műveletek és a szektorok irányítását, ellátását illetve a misszió politikai képviseletét, egy létszámban ugyancsak századnyi méretű, többnemzetiségű, civil-katonai-rendőr parancsnokság végzi. A misszió törzs állománya az ENSZ felügyelete alá tartozó műveleti terület középső részén, az ütköző zónában elhelyezkedő, használaton kívüli, Nicosia-i Nemzetközi Repülőtér infrastruktúrájára települve végzi feladatait.30 Az UNFICYP egyben a Cipruson működő további ENSZ képviseletek vezető missziója is, ennek megfelelően ezen irodák alkalmazottainak sürgősségi, illetve vész- és katasztrófa helyzetben, világjárvány esetén teljes egészségügyi ellátásáért is felelős. (ENSZ képviseletek: OSASG – Office of the Special Adviser of the Secretary General; UNICEF – United Nations Children’s Found; UNDP – United Nations Development Programme; UNHCR – United Nations High Commisioner for Refugees; UNCMP – United Nations Capital Master Plan).31 Az ütköző zóna Nicosiától nyugatra eső része (Sector 1) az egyesített argentin hadsereg felügyelete alatt áll, melyben valamennyi, Argentínában található haderőnem (szárazföldi, légierő, haditengerészet) képviselteti magát. Két nagyobb - egy északon és egy délen elhelyezkedő táborból - valamint további négy, az ütköző zónában található, 6-8 fős járőr bázisról látják el feladataikat a sziget észak-nyugati területén. A tűzszüneti vonal és egyben az ütköző zóna legnehezebben ellenőrizhető, legkritikusabb pontja a világ utolsó kettéosztott fővárosán, Nicosián keresztül húzódik, és az angol kontingens ellenőrzése alatt áll (Sector 2). A műveleti területnek ez a szakasza helyenként mindössze egy utcányi szélességű, ahol az utca két oldalán a szembenálló felek állásai találhatók. A sziget, illetve az ENSZ ütköző zóna középső és keleti régiójában helyezkedik el a 4-es számú, szlovák-magyar-horvát-szerb összetételű, szlovák irányítású szektor (Sector 4), ahol a Magyar Honvédség ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójának Magyar Kontingense is állomásozik. Magyarország szerepe az ENSZ Ciprusi Békefenntartó missziójában A Magyar Honvédség rendszerváltást követő történetének legrégebbi és folyamatosan fennálló nemzetközi katonai szerepvállalása az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójában való részvétel. A Magyar Honvédség 1993-ban, egy mindössze négy főből álló megfigyelő csoporttal kapcsolódott be a szigeten zajló műveleti tevékenységbe. Ezt a csoportot négy évvel később követte a kibővített létszámú, 105 főből álló erő, mely a 4-es szektorban kezdte meg tevékenységét, az osztrák–magyar–szlovén békefenntartó zászlóalj magyar századaként. Ausztria 2001-ben átadta a 4-es szektor vezetését Szlovákia részére, hazánk azóta is, folyamatosan a második legnagyobb létszámú nemzetként vesz részt a szektor munkájában.32 2001-ben a New York-i székhelyű ENSZ Központ Békefenntartási Műveletek Főosztály, Egészségügyi Osztálya (UNHQ DPKO Medical Support Section/SSS/LSD/DFS) felkérte Magyarországot a misszió egészségügyi szolgálatfőnöki (Force Medical Officer FMO) beosztás ellátására, amely jelentős elismerése volt az akkori honvédegészségügy szakmai munkájának. A fentebb említett orvosi feladatkör mellett - szintén 2001-től - a Magyar Honvédség biztosítja a Közegészségügyi-Járványügyi Főtisztet (Force Hygiene
30
Uo. Uo. 32 Lásd: A Magyar Honvédség hivatalos Magyar nyelvű hon lapja:”Magyarország 20 éve vesz részt az UNFICYP misszióban” című cikke, in: http://www.honvedelem.hu/cikk/41541_magyarorszag_20_eve_vesz_reszt_az_unficyp_misszioban, a letöltés dátuma: 2014.02.05. 31
7
Officer - FHO) is a misszió számára. Ezeket a beosztásokat mai napig magyar katonaorvosok, egészségügyi tisztek látják el.33 2005-ben a misszió a „Force 860” direktíva utasításainak megfelelőben csökkentette katonai erejének létszámát, így részvételünk század erőről, szakasz szintre módosult. Napjainkban a szektor szintű feladatok ellátása mellett katonáink szerepet vállalnak a Nicosia-i Főparancsnokság (HQ UNFICYP), a Katonai Rendőrség (Force Military Police Unit), valamint a Katonai Tartalék Erők (Mobil Force Reserve) munkájában is. Az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójában az elmúlt 20 évben körülbelül 3300 magyar katona látott el békefenntartó feladatot, képviselve Magyarországot, a Magyar Honvédséget ez ENSZ egyik legrégebbi, legjelentősebb, folyamatosan működő missziójában.34 Egészségvédelmi Terv Az egységes vízvizsgálati rendszer kidolgozása az UNFICYP életében a 1990-es évek közepén kezdődött meg, amikor a nicosiai parancsnokságon működő kis laboratóriumban megteremtették a vizsgálatok elvégzésének technikai és eszközös lehetőségét. A helyzet javulását jelentősen növelte, amikor a 2005-ös költségvetési évtől az említett vizsgálatokra önálló költségvetési keretet is biztosított a misszió, így lehetővé vált a vizsgálatok nagyobb számban történő elvégzése mellett, egy külső-, EU standardoknak megfelelő, validált civil laboratóriumban olyan vizsgálatok rendszeres elvégzése is, melyre a misszió laborja megfelelő technikai felszereltség hiányában nem volt képes.35 Adminisztratív lépéseken keresztül új SOP-k, működési eljárások és utasítási rendek kidolgozása is megkezdődött, fokozatosan alakult ki a szakmai kooperáció a misszión belüli, vízellátásban szerepet játszó egyéb egységekkel (első sorban műszaki, élelmezési és logisztikai alegységek), valamint a helyi állami egészségügyi intézményekkel és magán egészségügyi szolgáltatókkal. A feladatok meghatározásakor prioritásként kezelték a vízszolgáltatás, vízvédelem és vízbiztonság hármas egységnek garanciáit és ezek epidemiológiai biztonságát. Szem előtt tartották ezen feladatok műveleti körülmények közötti stratégiai jelentőségét. UNFICYP-ben 2013-ban kidolgozott egészségvédelmi programban hangsúlyos szerepet kap a környezetállapot értékelése. Ennek kiemelt jelentőségét elsősorban az adja, hogy a misszió összetételét mintegy 21 nemzet, a födünk különböző pontjáról érkezve alkotja. Tekintve, hogy a misszió állománya eltérő környezetből, eltérő éghajlatú országokból érkezik, különösen fontos ezen tényezőket figyelembe vennünk prevenciós céljaink elérése, és az állomány egészségkárosodásának elkerülése érdekében. A misszió egészségügyi szolgálatának felelőssége az itt állomásozó csapatok számára az egészségügyi támogatás biztosítása és ezen belül a szolgáltatott víz minőségének rendszeres vizsgálata és ellenőrzése, laboratóriumi mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok végzése. Annak ellenére, hogy a több állomáshelyen tartózkodó valamennyi magyar, illetve egyéb nemzetiségű állomány vízzel történő ellátása az ENSZ feladata, egységes, standardizált vízrendszerről gyakorlatilag csak a vízvizsgálatok laboratóriumi követelményeinek ENSZ által felállított standardjai vonatkozásában beszélhetünk. A vízellátás különbözőségének legfőbb oka első sorban a szigeten belüli földrajzi elhelyezkedésben keresendő, tekintettel arra, hogy az itt állomásozó egységek némelyike az ütköző zóna északi, törökök felügyelte, másik része a déli, görögök által lakott területen található. Tekintve, hogy sem a 33
Uo. Uo. 35 UNFICYP belső működési eljárási rendje: Hygiene SOP (interneten nem elérhető) 34
8
közegészségügyi szabályok, sem a vízbiztonságra vonatkozó standardok, de még az ezek ellenőrzésére vonatkozó protokollok sem egységesek a szigeten, a vízminőségi laboratóriumi vizsgálati eredmények csak nagy nehézségek árán vethetők össze egymással. A nem megfelelő minőségű víznek egyedi vagy tömeges fertőző betegségek kialakulásában egyaránt szerepe lehet, ezért 2013-ban – első intézkedésként – az UNICYP egészségügyi szolgálata részéről kiadott belső működési utasításban megtörtént azon megbetegedések körének meghatározása, melyek ivóvíz által történő terjedése alapvetően befolyásolhatja az UNFICYP katonai állományának hadrafoghatóságát, veszélyeztetve ezzel a misszió feladatainak ellátását. Járványügyi szempontból jelentőséggel bír, hogy a sporiadikus esetek sokszor nem hozhatók összefüggésbe a konkrét fertőzés forrásával, így ezek felismerése sem könnyű (pl. megmosott gyümölccsel szájba kerülő vagy jégkockával terjedő kórokozók). A járvány kialakulásában és elterjedésében különös szerepe van a szervezet aktuális immunstátuszának, a kórokozók fertőző képességének, a víz fizikai és kémiai tulajdonságának (hőmérséklet, pH, magas ammónium szint) egyaránt. A vízzel terjedő kórokozók közül külön kiemelésre kerültek azok, melyek az ivóvízben vagy annak közvetítésével terjedve járványokat okozhatnak. Mivel a víz fertőződhet a víznyerés helyén, de nagyobb gyakorisággal fertőződik a központi vízellátás helyén vagy a szállító rendszereken keresztül, ezek rendszeres ellenőrzése kiemelt feladat. Prioritással kezelendő kórokozók: Enterális csoport: Salmonella typhi Shigella Escherichia coli Campylobacter jejuni et coli Vibrio Cholerae Yersinia enterocolitica Légúti kórokozó: Legionella Emésztőrendszerben szaporodó, széklettel ürülő vírusok: Humán poliovírus Coxsackie A és B vírus Enterovírusok Hepatitis A és E vírus Rotavírusok Norwalk vírus Enterális adenovírusok Calicivírus Protozoonok: Giardia lamblia, Cryptosporidium, Entamoeba hystolitica36
36
Lásd: UNGVÁRY György, Munkaegészségtan, Budapest, Medicina könyvkiadó Rt, 2000, pp. 125-126. 9
A második intézkedésként 2013-ban kidolgozásra és elfogadásra került egészségvédelmi program első sorban a misszió állományának életminőség javítását, ezen belül az ember egészségének megőrzését tűzte ki célul.37 A programban elvégzett elemzések: - a misszió állományát képező katonák demográfiai mutatóinak elemzése, - az éghajlati és időjárási tényezők adatainak elemzése, - az ivóvíz minőségi meghatározóinak elemzése. A 3. ponthoz kapcsolódóan kidolgozásra került a vízbiztonság garanciáinak megtartása érdekében – szem előtt tartva a misszió feladatait, mandátumát és a műveleti területen zajló működés által biztosított költségvetési realitásokat – egy 20 pontból álló intézkedés csomag, az alábbi célok és feladatok kitűzésével38: 1. 2.
3.
4.
5. 6.
7. 8. 9. 10. 11.
12. 13.
14.
37 38
Vízbiztonság felügyeleti rendszerének fejlesztése az UNFICYP-ben. A vízminőség-védelem kiterjesztése a vízminőség szabályozására, azzal a céllal, hogy a szükséges vízigény kívánt minőségi szintjét, valamint a vízminőségi paraméterek állandóságát biztosítsa az egészségügyi elvárások tükrében. Vízbiztonság felügyeleti rendszerének fejlesztése az UNFICYP Egészségügyi Szolgálatán belül, a mindenkori Közegészségügyi-járványügyi Főtiszt szakmai vezetésével. A vízminőségi célok meghatározása és megvalósítása az UNFICYP vonatkozásában komplex feladat, mely az egészségügyi szolgálat, a műszaki személyzet és a gazdasági döntéshozók együttműködését igényli. Rövid (1 éven belüli) és középtávú (2 év) tervek és célok meghatározása és dokumentálása. A vizsgálati rendszer hatékonyságának fokozása a jelenleg vizsgált paraméterek gyakoribb vizsgálatával, valamint biztonságosabbá tétele több paraméter monitorozása útján. Mintavétel szabályainak kidolgozása, rögzítése Képzés és oktatás tematikájának, gyakoriságának és rendjének kidolgozása, rögzítése. Jelenlegi monitoring rendszer kiterjesztése költségvetési, gazdasági és finanszírozási területre. Vízbiztonság garantálása érdekében napi, heti és havi rendszerességgel ellátandó feladatok körének meghatározása Eljárás-utasítások (SOP) kidolgozása és évenkénti revíziója a vízminta vételének és laboratóriumi vizsgálatának módja, gyakorisága, rendje és dokumentációja vonatkozásában. Jelentési rendszer elemeinek felülvizsgálata, racionalizálása. A vízminták begyűjtéséhez, szállításához, tárolásához és vizsgálatához kapcsolódó eszközök rendszeres karbantartása, kalibrálása valamint új eszközök beszerzési lehetőségeinek kutatása, a laboratórium eszköz parkjának fejlesztése, modernizálása. A vízminták vételét, szállítását és feldolgozását meghatározó éves feladatterv kidolgozása, engedélyeztetése.
UNFICYP belső működési eljárási rendje: Hygiene SOP (interneten nem elérhető) Uo. 10
15. WHO, ENSZ és EU víz-standardok után követése, alkalmazása. 16. Valamennyi vízmintával kapcsolatos adatgyűjtési, feldolgozási és elemzési tevékenység rendjének kidolgozása, a dokumentálással és archiválással kapcsolatos feladatok racionalizálása. 17. Vízfelhasználás alternatív lehetőségeinek kidolgozása, fejlesztése, a vízveszteségek csökkentésének lehetőségeiről szóló tervek kidolgozása. 18. Misszió szintű válságkezelő programok kidolgozása. 19. Stratégiai tervek hatékonyságának növelése képzési programok beindításával, a misszió állományát megfelelő szinten informáló ismeretterjesztő előadások megszervezésével. 20. Az állomány helyes vízfogyasztási, víztakarékossági szemléletmódjának fejlesztése oktatási programokon keresztül. A vízbiztonsággal, a víz minőségének és mennyiségének védelmével kapcsolatos ismeretek fejlesztése, környezettudatos szemléletmód elterjesztése elsősorban a tudatos vízhasználattal kapcsolatosan. Az UNFICYP-ben felsorolásra kerülő, bázis laboratóriumi vizsgálatok elvégzése továbbra is valamennyi vízminta esetében kötelező: Coliformok, (Fekál coliformok), Escherichia coli, Enterococcusok, pH, Klór szint, Reziduális klór szint. A fent meghatározott célokkal kapcsolatban követelmény, hogy tükrözze a műveleti egészségügyi ellátás alapelveit és teljesítse ennek elvárásait, illetve, hogy a kitűzött célok legyenek szakmai szempontból megvalósíthatók, költségvetési szempontból pedig finanszírozhatók. Az intézkedés csomag koordinálását és szakmai vezetését az UNFICYP Egészségügyi Szolgálat Főnöke alárendeltségébe tartozó Közegészségügyi-járványügyi főtiszt végzi.39 Az egészségvédelmi program kidolgozásával egy időben harmadik intézkedésként a misszió vezetése az alábbi javaslatokat fogalmazta meg40: 1.
2. 3.
A missziót érintő, helyi szintű vízbiztonsági stratégia kidolgozása és alkalmazása a jövőben komplex formában kezelendő, valamennyi a kérdésben szereplő alegység (egészségügy, műszakiak, logisztika, pénzügy) bevonásával. A vízbiztonsági stratégia szakmai elemeinek koordinációját az egészségügyi szolgálat alárendeltségébe tartozó Közegészségügyi-járványügyi Főtiszt végzi. A stratégia következetes végrehajtását biztosító adminisztratív elemek kidolgozása az egészségügyi szolgálat alárendeltségébe tartozó Közegészségügyijárványügyi Főtiszt feladata.
Tekintve, hogy a misszió egészségügyi szolgálata magyar vezetésű, a szolgálatvezetés a magyar egészségügyi tisztek valamint az altiszti állomány hatékonyabb feladatteljesítése érdekében ugyancsak megfogalmazott néhány javaslatot a fentebb említett három lépcsős intézkedés csomag működtetésének biztosítása érdekében. Ezek új javaslatok, melyek elsődlegesen a hazai felkészítés rendszerét érintik: 1.
39 40
A speciális elméleti felkészültséget és gyakorlati ismeretanyagot igénylő beosztás korrekt ellátása érdekében szükséges a hazai felkészítési modell módosítása,
Uo. Uo. 11
2.
3.
4.
annak érdekében, hogy a műveleti területre érkező Közegészségügyi-járványügyi főtiszt (FHO) feladatait a misszió vezetése által elvárt szinten teljesítse A hazai felkészítés során prioritással kell kezelni a vízbiztonság kérdésével foglalkozó ismeretanyag oktatását és elsajátítását, egyben biztosítani kell a felkészítés ideje alatt az intézményi szintű (Honvédkórház Központi Laboratórium, Honvéd Közegészségügyi és Járványügyi Intézet) tudásanyag megismerhetőségét A műveleti területen zajló szakmai munka biztonságos és eredményes működése érdekében szükséges egy hazai szakmai jellegű, folyamatos háttértámogatást biztosító koordinátor kijelölése és felkészítésbe történő bevonása A hazai felkészítésen résztvevő állomány tagjai részére szükséges a korábbi felkészítési anyag kibővítése a vízbiztonságra vonatkozó, valamint a víz minőségének és mennyiségének védelmével kapcsolatos fejezetekkel, ezzel is növelve a környezettudatos szemléletmód elterjesztését
Összegzés Az összesített eredményekkel kapcsolatban megszületett következtetések általánosságban tükrözik azon katona-egészségügyi szakemberek véleményét a témában, akiknek feladatkörükből adódóan volt lehetőségük az elmúlt évek során a vízbiztonság hazánkétól jelentősen eltérő sajátosságokkal rendelkező, helyi szintű kérdéseivel foglalkozni. A konkrét mérési eredményeken nyugvó kimutatások nagyban hozzájárulhatnak a magyar katonákat is érintő jövőbeni egészségügyi stratégia irányvonalának helyes kialakításához. Felhasznált irodalom 1. A BOCS alapítvány hivatalos Magyar nyelvű honlapját „Demográfiai kiegyensúlyozatlanság: Szubszahara-Afrika a világ népesedési irányával szemben halad”, in: http://afrika.csaladtervezes.eu/hatteranyagok/cikkek-a-temaban/117demografiai-kiegyensulyozatlansag-szubszahara-afrika-a-vilag-nepesedesi-iranyavalszemben-halad, a letöltés dátuma: 2014.03.10. 2. A Magyar Honvédség hivatalos Magyar nyelvű hon lapja:”Magyarország 20 éve vesz részt az UNFICYP misszióban” című cikke, in: http://www.honvedelem.hu/cikk/41541_magyarorszag_20_eve_vesz_reszt_az_unficy p_misszioban, a letöltés dátuma: 2014.02.05. 3. Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos, angol nyelvű honlapját, in: http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en, a letöltés dátuma: 2014.03.13. 4. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos angol nyelvű honlapja, in: http://www.un.org/en/peacekeeping/missions/unficyp/background.shtml, a letöltés dátuma: 2013.01.25 5. Az ENSZ Ciprusi missziójának hivatalos, angol nyelvű honlapja, in: http://www.unficyp.org/nqcontent.cfm?a_id=1., a letöltés dátuma: 2013.01.25. 6. Az ENSZ Ciprusi missziójának hivatalos, angol nyelvű honlapja. In: http://www.unficyp.org/nqcontent.cfm?a_id=1., a letöltés dátuma: 2013.01.25. 7. Az Északmagyarországi regionális vízművek Zrt hivatalos, magyar nyelvű honlapja. In: http://www.ervrt.hu/cgi-bin/index.php?hlid=30,. letöltés dátuma: 2014.03.10 8. Az Európai Unió Ciprusról készített hivatalos jelentése “Ciprusi török közösségnek nyújtott uniós támogatás, in: 12
http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/cont/dv/eca_sr62012 _/eca_sr62012_hu.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.14 9. Cyprs-weather.com angol nyelvű honlap, in: http://www.cyprus-weather.com/cyprusaverage-temperatures.html, a letöltés dátuma: 2014.03.10. 10. GRÜNHUT Zoltán, „Publikon.hu,” Vízhiány Izraelben és vízbőség Torokországban_Izrael és Torokország Hidrológiai és energetikai kooperáció, in: http://www.publikon.hu/application/essay/292_1.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.12. 11. LIGETVÁRI Krisztina, „Az európai unió vízkérdéssel összefüggő problémák kezelése érdekében tett főbb lépései, jövőbeli kilátások”, Hadtudományi szemle, 2011. 4 évf.4 szám 12. LIGETVÁRI Krisztina, „Magyarország vízbiztonsági problémái a világ- és európai uniós tendenciák tükrében” című cikke, in: http://mhtt.eu/hadtudomany/2013_e_ligetvari_krisztina.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.13 13. LIGETVÁRI Krisztina, „Magyarország vízbiztonsági problémái a világ- és európai cikke, in: uniós tendenciák tükrében” című http://mhtt.eu/hadtudomany/2013_e_ligetvari_krisztina.pdf, a letöltés dátuma: 2014.03.13. 14. UNFICYP belső működési eljárási rendje: Hygiene SOP (interneten nem elérhető) 15. UNGVÁRY György, Munkaegészségtan, Budapest, Medicina könyvkiadó Rt, 2000, 16. Wikipédia című szabad enciklopédia Magyar nyelvű honlapjának Globális felmelegedés című szócikkét, in: http://hu.wikipedia.org/wiki/Globális_felmelegedés, a letöltés dátuma: 2014.03.10.
13
