Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta,
hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
(Jn 3,16)
Tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta (Rm 8,32) Régiségkereskedővel beszélget a riporter. Negyven éve van a szakmában. Mellesleg értékes képeket is gyűjt. Van olyan képe, amelyik még sohasem lógott a szobája falán, és talán nem is fog. Mindig valamelyik múzeum veszi kölcsön. Most egy Tiziano festményről beszélt – Madonna a gyermekkel. Megtetszett neki, megvette, és megelégedetté tette a birtoklás tudata. A képeket biztosítani kell. Akkor is, ha szállítják, akkor is, ha kiállítják. Ennek a valódi Tiziano festménynek a biztosítási ára 400 Millió forint. De ez a teljes értékét nem fedi le. Azért ennyi, hogy „kedvezőbb” legyen a biztosítási díj. 400 Millió forint. Tiziano remeket alkotott, és még alul értékelték a kép biztosítását. 400 Millió. Sokszor ismételgettem a hallottakat. Valahogy nem akart bennem a helyére kerülni ez a hír. Aztán azonnal megértettem. Mindennek megvan az értéke. Akkor is, ha nem kötnek rá biztosítást. Akkor is, ha leértékelik. Akkor is, ha semminek nézik, akkor is, ha két fillért sem adnának érte. Az értéke akkor derül ki, ha hozzáértő szakember kezébe kerül. Egy festmény 400 Millió! Egy zsebből. Van ennyi pénz?! Lassan lecsorog bennem a gondolat. Az életem is biztosított élet. Valaki a legtöbbet adta érte. Nem nagyon sokat, hanem mindent. Minden elképzelhetőt ill. elképzelhetetlent. Egy Élet biztosítja az én kicsi életemet. Egy tiszta, szent, isteni élet. Az Isten Fia élete az én életemért. Mert neki ennyit érek. Mert neki mindent megérek. Mert ért hozzá. Tudja, hogy a szeretetéből, a gondolatából lettem. A tervében benne van az életem. Nem 400 Milliót ér neki! Pedig az rengeteg! Nem, hanem a saját életét teszi le értem. Isten biztosította az életünket Jézus Krisztus által. Ebben a biztosításban az szerepel, hogy semmi, repülés, vagy zuhanás, a ma vagy a holnap, élet, vagy halál, semmi nem szakíthat el Tőle! Pedig milyen sokan semminek értékelik az életüket, miközben Isten a legeslegtöbbet adta érte. Ugye hihetetlen? Igen az! Egy semmi kicsi életért Isten odaadja a magáét, hogy ébredjen remény, szülessen biztonság, legyen tisztaság, és agyon ne nyomjon bennünket a mulandóság.
Nem muszáj, hogy műalkotás legyen. Lehet két gyalulatlan keresztbe állított fa, de álljunk meg előtte! Nézzük meg az értünk kinyújtott kezeket. Rajta az Isten kiegyenlített számlája, a biztosításunk van! Most, amikor semminek sem lehet tudni igazán az értékét. Amikor a forint óránként mást ér. Amikor a szó már szinte semmit nem ér. Most nagyon szükségünk van erre a nagy értékű biztosításra, arra, hogy Isten látja bennünk a „mestermunkát”, kezének, Lelkének nyomát, és mindent odaad, hogy megtartson magának, megtartson az Életre. Egyedül ez jelenthet biztonságot, és nyugalmat mindnyájunknak. De ez valóban nyugalmat, elrejtettséget és békességet jelent. Ha egy festményért fizetnek 400 Milliót – és messze nem ez a legborsosabb ár –, akkor fogadjuk el, hogy az életünkért Isten Életet adott. Ámen. Bálintné Varsányi Vilma
Dr. Fabiny Tamás
Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges (Lk 18, 27) (Az igehirdetés a Budavári Evangélikus Templomban hangzott el, 2009. január 1-jén)
A bibliaolvasó Útmutató által 2009-re kijelölt ige Jézus és a gazdag ifjú találkozásának végén hangzik el. Jól ismert ez az elbeszélés. Egy rokonszenves fiatalember őszinte érdeklődéssel szeretné megtudni az örök életre vezető utat. Elismerésre méltó, hogy az ószövetségi parancsolatokat ifjú korától fogva megtartotta. Még azért is dicséret illeti, hogy tudja, kihez érdemes fordulnia. Jézus – a párhuzamos márki tudósítás szerint – nyilván nem véletlenül kedvelte meg ezt az embert. Lelkesedése és ifjúkori tudásszomja mutatkozik meg abban, ahogy odafut az általa még nem is ismert Mesterhez. Intelligensnek, iskolázottnak látszott. Kellemes volt vele társalogni. Jézus kérges tenyerű tanítványai mellé talán még jól is jött volna egy ilyen „értelmiségi”. Ám a Mester, mint mindig, őszinte volt beszélgetőpartnerével. Nem a számítás vezérelte, és semmiképpen sem taktikázott. Meg kellett mondania neki, a gazdag embernek, hogy egy valami megakadályozza őt abban, hogy tanítvány legyen. Paradox módon az a fogyatkozása, hogy többlete van. Eddig nyereségesnek hitt vállalkozásáról – vagyis életéről – most azt kell megtudnia, hogy az valójában deficites. Sőt, mérhetetlenül el van adósodva. Csőd-közeli állapotba került. E hír hallatán nagyon elszomorodik az ifjú, ám alighanem Jézus is mély sóhajok kíséretében mondja: „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni” (Lk 18,25). Az év igéjét akkor érthetjük meg a maga mélységében, ha érzékeljük az azt megelőző jézusi mondatnak, a tevéről és a tű fokáról mondott paradoxonnak a jelentőségét. Bizonyos rabbinikus mondások sok szempontból hasonlítanak ehhez: Egy talmudi rabbi így jellemzi Isten mindenhatóságát: „Nyissátok meg előttem a szíveteket csak annyira, mint egy tű foka, és én olyan szélesre tárom azt, hogy szekerek is keresztülmehetnek rajta.” A hasonlóság ellenére jól látható a különbség: a talmudi mondás a mennyiségi ellentétre épít, ami a maga módján reális is: a résnyire kinyitott ajtót szélesre lehet tárni. Jézus metaforája viszont a vállalkozás lehetetlenségét érzékelteti. Egy másik korabeli zsidó bölcsesség képvilága is Jézus szavaira emlékeztet, ám a fenti rabbinikus szakaszhoz képest már pesszimistább hangszerelésben: „Régen a tanítványok szíve olyan volt, mint egy szélesre nyitott ajtó, ezért a Tóra bölcsessége könnyen bemehetett rajta. Most viszont olyan, mint egy keskeny ajtó, sőt mint egy vékony tű foka.” Jézus szavai azáltal válnak még radikálisabbá, hogy a tevét állítja szembe a tű fokával. A kép egészen abszurd. Hogyan juthatna át ez a nagy testű állat a vékonyka résen? Még belegondolni is nevetséges – vagy inkább szánalmas! Ezek a párhuzamos helyek segíthetik a jézusi „lehetetlen az embereknek” kifejezés mélyebb megértését. Reményik Sándor Kegyelem című versének első fele éppen erről szól. Az emberi erőfeszítésnek és lehetőségeknek korlátati vannak. Lehetnek olyan élethelyzetek, amikor hiába a sírás, az átkozódás. Amikor hiába feszíti meg valaki körömszakadtig maradék erejét. Ha az imádság is csupán emberi erőfeszítés, egetostromló akarat, akkor az sem ér semmit. Versében a költő így foglalja össze a csúfos kudarcot: „a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád”. Ennél megrendítőbben aligha szemléltethetnénk a jézusi „lehetetlen az embereknek” mondatot. Ismerjük ezt az élethelyzetet. Amikor kábán zúgó fejjel, értetlenkedve vagy éppen lázadozva böngésszük az orvosi diagnózist. Amikor kézbe vesszük az elbocsátásról szóló levelet. Amikor kétségbeesve látjuk, hogy hiába minden emberi próbálkozás, nem tudunk valakit a romlás útjáról letéríteni. Amikor dübörögve hullanak a fagyott rögök a koporsóra. „Lehetetlen az embereknek” - kíméletlen ez a mondat. De figyeljünk csak! Jézus nem viszi itt le a hangsúlyt! Mintha folytatná! Ez csak egy félmondat volt. Milyen kár, hogy a gazdag ifjú már szomorúan és kétségbeesve távozott. Talán mi, akik ma szeretnénk Jézus tanítványai lenni, még meghalljuk a folytatást. Mert a pokoli szavak után mennyei üzenet következik: „Istennek lehetséges”!
Ami Bábelben lehetetlen volt, az pünkösdkor lehetséges lett. Amit a kővel lepecsételt sír felé ballagó az asszonyok húsvét hajnalban lehetetlennek tartottak, az az angyalok számára lehetséges volt. Magunkat saját hajunknál fogva kihúzni a mocsárból: lehetetlen. De Isten – Luther szavával – mint egy Herkules, kiemelhet minket onnan. Ezotériával és emberi praktikákkal lehetetlen, kuruzslással és ráolvasással lehetetlen, önszuggeszcióval és önmegváltással lehetetlen – de felülről kapott segítséggel lehetséges. „Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.” Reményik fent idézett versének második fele éppen erről szól. „Akkor megnyílik magától az ég, ... Akkor – magától – szűnik a vihar, Akkor – magától – minden elcsitul, Akkor – magától – éled a remény. Álomfáidnak minden aranyágán Csak úgy magától – friss gyümölcs terem. Ez a magától: ez a Kegyelem.” Láttuk, az ember szükségszerűen véresre zúzza koponyáját „a lehetetlenség konok falán”. Krisztus véres koponyája – és így a megváltás műve – azonban véget vetett a „lehetetlenség” korszakának, és megnyitotta az isteni „lehetőség” ajtaját. Ez valóban kegyelem. Adja Isten, hogy 2009 mindannyiunk életében az Úr kegyelmének esztendeje legyen.
… AMI ÉRTÉKESEBB AZ ARANYNÁL … I. Pét. 1,17. vallomások a hitről
Hozzám már hűtlen voltak a szavak Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet! Világosítsa meg az Úr az Ő orcáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad! Fordítsa az Úr az Ő orcáját te feléd, és adjon tenéked békességet!”(4 Móz 6,24-26) Ma is így emlékszem az Ároni áldás szavaira, melyet hallás után tanultam meg 5-6 éves koromban, a kispesti templomban. Nagyon szerettem templomba menni annak ellenére, hogy a szószéki szolgálat alatt komolyan küzdenem kellett, hogy el ne aludjak, hogy ne mocorogjak, amikor már nem értettem az elhangzottakat. Hívott az orgona hangja, az énekek, és különösen a „csodát” vártam: az áldást. Varázslatos pillanatok voltak ezek számomra. Tapinthatóan éreztem valami felfrissülést, felüdülést, megbocsátást és nagy-nagy megnyugvást. Béke, szeretet és öröm áradt szét bennem és körülöttem. Akkor mindig úgy láttam, különleges fény sugárzik az oltárkép Krisztusáról, és az utolsó ének még csodálatosabban hangzott, betöltötte a hang az egész templomot. Ilyen csodás élményben később már nem volt részem. Talán a „jelenséget” elhalványította, eltakarta előlem az „okoskodó” elme felületessége, gőgje, vaksága és megbocsájthatatlan érdektelensége. Otthonunk, családunk erős várát –tapasztaltam – sziklára építették szüleim, s édesapám korai halála után anyám őrizte roppant keményen, szilárdan, nagyon kevés szóval, magyarázattal. E csendességen azonban átsütött a szeretet, az egymásért munkálkodás követelménye, a kötelességek, s azok teljesítésének szükségszerűsége, a bizalom, s puritán egyszerűségében a hit. Hit az egy Istenben, kinek létezése tanulmányaim során vált meggyőződésemmé. Tudásunk véges, a ráció határos, vegykonyhájában az ember nem teremthet, meg nem fejthetjük a végét nem lelő időt, teret, benne a mindenkor és mindenhol jelen levő teremtő energiát, az Alfát és Omegát, de értelmezhetem – természettudományos módszerekkel bizonyíthatatlan létét - és csak a hit által. „Azóta bolygok a viharban vadmódra…” Életemben az jelentett nagy nehézséget, ha egyedül, magamban kellett választanom. Gyötrődéseim között gyakran vágytam az Istennel való találkozásra – megkönnyítendő a döntéshozatalt. Tudtam, ott van a ködbevesző híd túloldalán, de el nem érhettem, néha még nőni véltem a távolságot. Ezért aztán gyakran kételkedtem a „mindenkori” szeretetben s abban, hogy engem is tenyerébe vésett.
Miközben vágytam, vártam Isten kegyelmét, a vele való találkozást, már hátulról régen meglökött, úgy segítve meghosszabbítani kinyújtott karom, amit gyarló módon észre sem vettem – a találkozás elmaradt. Titokban, észrevétlen vett körül Atyai gondoskodással. Velem volt, mindig segít, őriz, gyámolít és szeret. Adott akkor is, ha nem kértem. Ő volt a szerencse, a véletlen, a lámpás és a legfontosabb: a szeretet. Későn, de megláttam végre a nyilvánvalót. Életem szomorú időszakait, embernek nem tetsző történéseit átvészelni nem volt számomra túlságosan nehéz. Tőle kaptam, hogy ezeket az eseményeket úgy éljem meg, mint az élet természetes velejáróját. Nem kérdeztem a miérteket, a hogyan keresésére irányította a figyelmemet: így könnyebb volt megfelelnem a megváltozott körülmények között is, segítségével találhattam meg csak könnyen a helyem, találtam rá, mi a feladatom. Így kaptam vigasztalást a bánatban, – erőt, segítséget, embert próbáló feladatok ellátásában és a bajban – jó tanácsot, útmutatást válaszút előtt. Megadta a próbatételek örömét és azt a roppant erőt, melyre olykor szükségem volt. Adott megbízható életutat, szép hivatást, feladatokat, szerető családot, barátokat. Örömöt a munkában. Megadta, hogy ma is tehessek szerény képességeim szerint… Adott, adott, adott, és én mit tettem...? Köszönöm Istenem, hogy Rád találhattam – ezt is megkaptam –, s add, hogy dicséretedet soha el ne felejtsem, s bocsáss meg, ha ajkamat haszontalan szó hagyta el. Istók Katalin
A hit biztonságát egyedül Istenből meríti. Egyedül a hit képes legyőzni a félelmet. Csak a hit ad szilárd támaszt. A hit, mely bizalmát nem saját magába, nem a kedvező időjárásba, nem a kedvező körülményekbe, nem saját erejébe, nem más emberek erejébe fekteti, hanem egyedül Istenre tekint, törjön ki bármilyen vihar. Dietrich Bonhoeffer
Valter Géza
A kereszt alatt Ott állt az anyja. Nem volt könnye sem... Szép, halvány arcán dermedt fájdalom. Sötét az ég. Magdolna könnyesen megdidergett. S az Ige égi titkán tépelődött a fiatal tanítvány. Magdolna sírt és leborult a földre, A Mester szenved ... s vége mindörökre?! Oly kusza minden. Megrendül a hit: hogy tűrheti az Isten kínjait a Jónak, Bölcsnek, Egyedülvalónak? Az Anya ott állt hétfájdalmú sebbel. Eszébe villant az a nyári reggel, mikor sietett hegyen-völgyön át, még szíve alatt hordva magzatát és ujjongott a dal: Magnificat ... A föld morajlott. Vésszel terhes óra, Halk sóhajtás. A szívverés megáll. Följajdultak a síró asszonyok, János halálos kínnal hallgatott – de az Anya emlékezett a szóra: „ÉN MINDÖRÖKKÉ VELETEK VAGYOK!” Szívében tudta, hitte: nincs halál.
AKIK A 2008. ÉVBEN keresztségben részesültek
Gyermekek
Farszky Máté, Choma Noel, Vajda Flóra Csenge, Kovács Zoltán Máté, Kaheli Nikole, Vizdák Nóra Léna, Vizdák Vilmos Vendel, Lampert Gyula László, Sík Maja Júlia, Nagy Lórán Lucius, Károlyi József, Kerekes Petra, Üveges Laura Luca, Lakatos Ottó Felnőtt Haás László, Kazár Elemér
házasságot kötöttek
Dr. Reuss András és Dr. Belák Erzsébet, Kazár Elemér és Lakner Zsuzsanna, Fogarasi Miklós és Pogátsa Klára, Csapár József és Királyhidi Krisztina, Körösztös Gábor és Kiss Edina, Katona Viktor és Havasi-Bóta Enikő
Akik Konfirmálkodtak
Balogh Rebeka, ifj. Haás László, Kiss Paulina, Kiss Szonja, Kréth Csaba, Mészáros Kinga, Sebestyén Szilvia, Sík Luca, Szaniszló Nikolett Felnőtt Kazár Elemér
akiket utolsó útjára kísértünk
Bauer Márton (87), Sárközi Zoltán (81), Bánhidi Andorné Szabó Erzsébet (95), Bartos Balázs (76), Horváth Ferenc (94), Kazár Elemér (62), Tubaly Veronika (58), Kajtár Istvánné Nagy Mária (85), Molnár Istvánné Nagy Irén (78), Cser Sándorné Galló Margit Zsuzsanna (81), Kadlecsik Ádám (61), Botyánszki János (71), Porkoláb Sándorné Szemes Ella (83), Iglai Kornélné Tóth Margit (83), Nagy Gáborné Halmosi Mária Erzsébet (63), Bognár Lajos (86), Nagy Zoltán (83), Lázár Gyuláné Hohloch Lujza (92), Führer Ervinné Czeiner Klára (87), Hődl Gyuláné Tekulics Judit (61), Gyurnik László (83), György Péter (70), Görög Tiborné Podhradszky Márta (89), Kiss Kálmánné Tószegi Gabriella (60), Molnár István Károly (91), Dr. Zemplén Lórántné Baranyay Magdolna (88), Rácz Sándorné Grusse Helga (66),Szabadosné Balogh Éva (73), Gyuró Istvánné Fekete Erzsébet (67)
Túrmezei Erzsébet
HÚSVÉT HAJNALÁN Alig várták, hogy jöjjön a reggel, s most bánatosan, illatos kenetekkel, sírva sietnek a sír fele hárman, epesztő, emésztő, roskasztó gyászban. Ím ébred az élet és támad a nap már. A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár és csattog az ének, száll által a légen fel, fel az ég felé ... Csak úgy, mint régen. Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék? Mikor a Mester előttük ment még, és ajkán az élet igéi fakadtak a szomjazóknak, a fáradtaknak! Volt-e valaha riasztóbb álom, mint ez a három nap, ez a három: mikor, aki folyvást csak életet mentett, vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet, viszik diadallal a főpap elébe, rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe és suhog a korbács és csattog az ostor, hol, aki megvédje, a hős, az apostol? És az Atya hallgat? – Mély csend ül az égen s most hajnallik újra: csakúgy ... Úgy, mint régen. Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt. S még volt, aki gúnnyal nevette Őt, amint a tövistől a vére kicsordul, s úgy kell felemelni az utcai porbul. Köpdösve, gyalázva a fára szegezték, de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még, ott fenn a kereszten, anyát és poroszlót: könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót. Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett! Viszik az illatozó kenetet, és sírva sietnek a sír fele hárman, nagypénteki gyásszal, húsvéti sugárban. Hogy látnák szemükben keserű könnyekkel, milyen csodálatos ez a reggel. A pálmafák két szegélyén az útnak súgva-búgva valami titkot tudnak. A virágok át harmatkönnyeken már látják felragyogni fényesen az élet napját, s azt hirdeti minden: A sírban nincsen! A sírban nincsen! Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva. Betekinteni egy üres sírba, az angyal előtt döbbenve megállni: feltámadott, élő Mesterre találni. Húsvétkor, ha nincs még húsvéti szíved, a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed könnyesen, aggódón, búsan, amint van, s keresd a Krisztust, keresd a sírban! Nem, úgysem fogod megtalálni ottan. Eléd fog állani feltámadottan.
Elérkezett elköltözésem ideje, ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon. ( 2 Tim 4,6-8)
Dr. Dedics Imre (1921–2009)
A ravatalozó bársonyos csendje, a tisztelet virágainak illata és a koporsó körül összegyűltek serege egy megállót jelent zajos mindennapjainkban. A kikerülhetetlen elmúlásra való ráébredés ez, amikor örökre el kell búcsúznunk valakitől, aki közöttünk élt, akit tiszteltünk és szerettünk. Attól a Dedics Imrétől búcsúzunk, aki nagyon szorosan hozzánk tartozott, és akinek az elmenetele mély gyászt ébresztett az óbudai gyülekezetben. A presbitérium tagjai a családdal együtt vették körül a ravatalát, hogy énekkel és igével búcsúzzanak a presbiteri szolgálatban hűséges társuktól. Istenünk mindnyájunkat elindít egy úton, és feladatokkal bíz meg. Azt kívánja, hogy vegyük észre megbízatásait, és teljesítsük azokat. Dr. Dedics Imrének – aki 1951-ben jogi diplomát szerzett – egyik kapott feladata a jogtudományok elsajátítása és alkalmazása volt. Kiemelkedő tudással rendelkező jogásszá vált, aki munkája során mindig a törvényesség érvényre juttatására törekedett. Hazafias helytállásáért az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után méltánytalanul meghurcolták. Két és fél évet börtönben töltött le, hitében és magyarságában meg nem törve. A rendszerváltozás után a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjeként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületében két választási ciklusban is mandátumot szerzett (1990-1994 és 1994-1998). Képviselői munkájában – lelkiismeretétől is vezérelve – az önkormányzat és Óbuda érdekeit szolgálta. Óbudára költözve, 1973-tól lett gyülekezetünk hűséges tagja. Nemcsak egyházközségünk, hanem evangélikus egyházunk országos helyzete is foglalkoztatta. Kritikus megnyilvánulásaival is Krisztus tanításain alapuló megújulást szorgalmazta. Harminchat éven keresztül, mint presbiter és gyülekezetünk jogtanácsosa szakértelmével is segítette gyülekezetünket. Tette mindezt szeretettel, odaadással és azzal a hittel, amelyhez a Biblia adott számára támpontot és erőt. Feladatait teljesítve – a nyolcvannyolc évi földi vándorlása után – Urunk hazahívta őt. Hálásak vagyunk, hogy szolgálata építette gyülekezetünket. Isten adjon neki csendes pihenést a feltámadásig, a gyászoló családot hordozza és vigasztalja irgalmas szeretetével.
Pohorely Béla
Dr. Gyökössy Endre BOLDOGSÁGMONDÁSOK AZ ISTENI BOLDOGSÁGMONDÁSOK MARGÓJÁN Máté evangéliuma 5. rész 1-12. verséhez (részletek – 3. rész)
BOLDOGOK, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben. BOLDOGOK, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
BOLDOGOK, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait akkor is, ha naívnak tartják őket, mert ez a szeretet ára. BOLDOGOK, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket. BOLDOGOK, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak. BOLDOGOK, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert értékesebb lesz az életük. Szeretettel ajánljuk kedves testvéreink figyelmébe dr. Gyökössy Endrének az iratterjesztésben kapható írásait és könyveit.
Megállok csendben keresztfádnál, És lehajtom némán fejem. Tehozzád jöttem, mintha várnál, Én Megváltóm, egyetlenem. Te, aki értem is szenvedtél, S a Golgotán megfeszíttettél, Könyörülj rajtam. (Pusztai József – EÉ 207/1)
Pohorely Béla grafikája
F E L H Í V Á S a 2008. évi személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlására
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlására vonatkozó törvény alapján továbbra is támogathatunk alapítványokat, ezért kérjük, hogy személyi jövedelemadója egyik 1 %-át az Óbudai Evangélikus Egyházközség Erős Várunk Alapítványának ajánlja fel, evvel gyülekezetünk hitéletét is segítheti. A másik 1 %-kal egyházakat lehet támogatni. Kérjük, hogy ezt a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajánlja fel. Ez az összeg az országos egyház központi pénztárába folyik be. Kérjük gyülekezetünk tagjait és a velünk szimpatizálókat, hogy a 2008. évi személyi jövedelemadójuk egyik 1 %-ával gyülekezetünk Erős Várunk Alapítványát, másik 1 %-ával a Magyarországi Evangélikus Egyházat támogassák.
Nyilatkozattételre a 2008. APEH adócsomagban található rendelkező nyilatkozat nyomtatványa szolgál. A nyomtatvány felső részén az adózó neve és adóazonosító jele, vagy adószáma érelemszerűen kitöltendő. A nyomtatvány alsó részén két ablakot talál. A kedvezményezett adószáma Kérjük, hogy ide gyülekeztünk Erős Várunk Alapítványának az alábbi adószámát írják be: 1
8
0
7
2
2
5
1
–
1
–
4
1
A kedvezményezett technikai száma és neve Kérjük, hogy ide a Magyarországi Evangélikus Egyház alábbi adatait írják be: 0 0 3 5 Az 1 % felajánlásával kapcsolatos részletesebb tájékoztató a templomban és a lelkészi hivatalban beszerezhető. Az országos statisztika azt mutatja, hogy az adózók közel fele nem él az 1 % felajánlásával, és állami támogatásban sem részesül gyülekezetünk. EZÉRT KÉRÜNK MINDENKIT, HOGY CSALÁDJA, BARÁTAI, ISMERŐSEI ALAPÍTVÁNYUNKAT, HOGY MINÉL TÖBBEN AJÁNLJÁK FEL JÖVEDELEMADÓJUK 1 %-ÁT.
KÖRÉBEN
NÉPSZERŰSÍTSE
Tisztában vagyunk azzal, hogy egyháztagjaink jelentős része nyugdíjas, adózó jövedelemmel nem rendelkezik. Azonban ha „maga helyett” valakit a szélesebb családból vagy baráti körből „beszervez”, cselekedetével önmaga is hozzájárul a felajánlások számának emelkedéséhez. Erős Várunk Alapítvány Kuratóriuma
GYÜLEKEZETÜNK ÉLETÉBŐL ♣ A december 14-i istentiszteletünkön Haás László és Haás Katalin tanúságtétele hangzott el. Isten áldását
kérjük a család életére. ♣ December 21-én, Advent 4. vasárnapján karácsonyváró istentiszteletet tartottunk a gyermekek, hittanosok
szereplésével. Köszönjük Hokker Zsolt és Kréth Csabáné „műsor”-összeállító és szervező-betanító munkáját. ♣ A Derűs Alkony Gondozóházban végzett szolgálatot Bálintné Varsányi Vilma december 21-én. ♣ Az MR1 Kossuth Rádió közvetítette a december 26-i ünnepi istentiszteletünket, amelyen Dr. Fabiny Tamás az Északi Egyházkerület püspöke végezte az igehirdetés szolgálatát. Az istentiszteleten az Óbudai Kamarakórus énekelt Dr. Erdős Ákos vezetésével. ♣ Hagyományainkhoz híven a január 1-i istentiszteletet követően gyülekezetünk tagjai a gyülekezeti házban
az elmúlt esztendőre visszatekintő hálaadással köszöntötték az új esztendőt, megköszönve mindazt, ami Teremtőnktől kaptunk. A hálaadás a fehér asztal melletti beszélgetéssel folytatódott. ♣ Január 8-án a kerületi ökumenikus imahetet előkészítő – a Szt. Péter és Pál Plébánián magtartott – lelkészi
megbeszélésen az evangélikusokat Hokker Zsolt képviselte. ♣ A piliscsabai Béthel Missziós Otthon igazgatótanácsi ülésén vett részt Hokker Zsolt február 16-án.
♣ A krisztushívők egységéért imádkozva az egyetemes imahét közös istentiszteleti alkalmaira gyűltünk össze
január 19-25. között. Az evangélikus templomunkban Csaholczi László református lelkipásztor, a Szt. Péter és Pál római katolikus templomban Csernák István metodista szuperintendens, a metodista templomban Bálintné Varsányi Vilma evangélikus lelkész hirdette az igét, a református templomban dr. Kihrer Vilmos római katolikus kanonok mondott szentbeszédet. ♣ Presbitériumunk a január 26-án megtartott ülésén megvitatta és elfogadta a presbitérium 2009. évi
munkatervét, áttekintette az önálló gyülekezetté válás 100. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések fő elemeit, tájékoztatást kapott a Zajzoni (Hétfalusi csángó) gyülekezettel tervezett testvérkapcsolat építéséről, majd a 2009. évi beruházási és felújítási munkákról tárgyalt.
GYÜLEKEZETI ALKALMAK Istentiszteletek minden vasárnap de. 10 órakor. Az istentisztelettel azonos időben a kisgyermekek részére külön foglalkozást tartunk a gyülekezeti teremben. Ezzel szeretnénk a szülőknek segítségére lenni, hogy gyermekeikkel együtt jöhessenek istentiszteletre. Szeretettel ajánljuk testvéreink figyelmébe ezt a lehetőséget. Családi istentisztelet – minden hónap 3. vasárnapján 10 órakor. Az istentiszteletet követően kötetlen találkozóra várjuk testvéreinket a gyülekezeti terembe. Kórházi istentisztelet – a Szent Margit Kórház kápolnájában minden második hónap második vasárnapján de. 9,30 órakor. Vendégszolgálat – a március 8-i istentiszteletünkön. Igét hirdet Kiss János kecskeméti lelkész. A böjti időszakban – csütörtökön 10 órakor – a bibliaórák helyett istentiszteletet tartunk a gyülekezeti teremben. Nagycsütörtökön – az úrvacsora szereztetésének ünnepén – 18 órakor tartunk úrvacsorai istentiszteletet. Nagypénteken – 10 órakor tartunk istentiszteletet úrvacsorával, és 18 órakor passióolvasást gyülekezetünk férfi tagjainak szolgálatával. Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn – 10 órakor tartunk istentiszteletet, úrvacsorával. Mennybemenetel ünnepén – május 1-jén, csütörtökön, 18 órakor tartunk istentiszteletet. Úrvacsora – minden hónap első vasárnapján. Idősek, betegek részére (kérésre) készséggel ajánljuk fel az úrvacsora házi kiszolgálását. Hitoktatás – az óvodás, alsó tagozatos és felső tagozatos csoportoknak pénteki napokon 16 órától a gyülekezeti házban. Ifjúsági összejövetelek – hétfői napokon 17,30 órakor. A Baba-mama kör minden hónap utolsó keddjén, de. 10 órakor tartja összejöveteleit. Szeretetvendégséget tartunk március 8-án. Vendégünk Dér Katalin az ELTE Bölcsészettudományi Karának a tanára.
Örömmel értesítjük a kisgyermekkel érkező szülőket arról, hogy az oltártér melletti oratóriumban kialakított, padlószőnyeggel ellátott és télen fűthető FÉSZEK-ben – ahol a kisgyermekek szabadon mozoghatnak –, hangosítás útján kísérhetik figyelemmel az istentiszteletet.
Templomunk akadálymentes megközelítése Szeretettel tájékoztatjuk a mozgásukban korlátozott, tolószékkel közlekedő, valamint az idős testvéreinket és babakocsival érkező kismamákat, hogy templomunk akadálymentes megközelítése érdekében a Dévai téri toronybejárati ajtónál lift áll a rendelkezésükre.
A LELKÉSZI HIVATAL CÍME 1034 Budapest, Dévai Bíró Mátyás tér 1. 368-6893 Tel/Fax: Tel.: 388-1773 E-mail:
[email protected] Hivatali órák Hétfőn 9-12 és 14-17 óráig, csütörtökön 14-17 óráig. A hivatalos időn túl szükségessé váló megbeszélések idejét kérjük a fenti telefonszámokon egyeztetni. Lelkészek:
Honlapunk
Bálintné Varsányi Vilma parókus lelkész Hokker Zsolt másodlelkész
06-20-824-57-96 06-20-824-57-89
http://obuda.lutheran.hu
Szeretettel ajánljuk testvéreink figyelmébe egyházközségünk honlapját, amelyen az aktuális információk és az istentiszteleti rend mellett mp3 formátumban meghallgathatók az igehirdetések, fényképgalériát találnak a gyülekezeti alkalmakról, és az Óbudai Harangszó korábbi számai is olvashatók. ADOMÁNYOK FOGADÁSA
Perselyadományokra az istentiszteleteken és egyéb templomi alkalmakon van lehetőség. Az önkéntes egyházfenntartási hozzájárulást minden hónap első vasárnapján borítékban gyűjtjük össze az istentisztelet keretében. Egyházközségünk életének feltétele, hogy tagjai adományokkal is segítsék működési és fenntartási kiadásaink fedezetét. A jókedvű adakozót szereti az Isten.
Bankszámlaszámaink Gyülekezetünk bankszámlaszáma: OTP Kereskedelmi Bank Nyrt. 11703006-22056126 Erős Várunk Alapítvány bankszámlaszáma: MKB Bank Nyrt. 10300002-10375516-49020012 Készpénz-átutalási megbízás (csekk) a templomban és a lelkészi hivatalban kapható.
Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik az elmúlt esztendőben perselypénzzel, egyházfenntartói járulékkal, adománnyal, személyi jövedelemadójuk 1 %-ának a felajánlásával támogatták gyülekezetünket és közhasznú Erős Várunk Alapítványunkat.
SZERETETTEL KÍVÁNUNK
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET MINDEN KEDVES TESTVÉRÜNKNEK
ÓBUDAI HARANGSZÓ Az Óbudai Evangélikus Egyházközség híradója. Megjelenik évente háromszor, 700 példányban. Kiadó: Bálintné Varsányi Vilma, szerkesztő: Proksza Gyula. Nyomdai kivitelező: T-Mart Press Kiadó és Nyomdaipari Kft. 1036 Bp., Pacsirtamező út 41. Tel.: (1) 250 5843, Fax: (1) 240 4696
