ZALA HÉT CSODÁJA Zala megye
A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kiadványa a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás támogatásával
Ajánlás Mint az olvasók előtt is ismert, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kezdeményezésével, a Zalai Hírlap szerkesztősége, a Zala Megyei Önkormányzat, a Kanizsa Televízió és más városi televíziók stúdióinak támogatásával zajlott le az a nemes versengés, mely a megye 7-7 természeti és épített csodáját kereste.
nemes versengés zajlott, mely rámutatott arra, hogy milyen csodálatos környezetben élünk. A megye büszkeségeiről van szó, amelyekre érdemes minden lehetséges módon felhívni a figyelmet. Ezért is választottuk a 14 csoda bemutatására a megye első központjában felépített Millenniumi Emlékművet.
A 15 hónapos kampány során olyan
Külön köszönöm a verseny lebo-
Zala megye nyolítóinak munkáját, a szavazók aktivitását, hogy egy valóban széleskörű támogatottsággal rendelkező eredmény születhetett. Az ajánlásokkal, a szavazásokkal nagyon sokan sok értékre mutattak rá. A megye, s ezen belül Keszthely és környéke különös gazdagságát is feltárta a megye csodáit kereső program. Olyan kiállítással gazdagodott megyénk, mely tovább erősíti hagyományaink továbbélését, megyei identitásunkat. Remélhetőleg minél többen felfedezik maguknak e gazdag „kincsestárat” tovább erősítve ezzel is megyénk országosan élen járó turisztikai potenciálját. Bízom benne, hogy e kiadvány, de még inkább a képek által is elmesélt történetek és pillanatok minél több embert arra ösztönöznek, hogy felkeressék és megismerjék a megyénkben rejlő varázslatot
Manninger Jenő Vilmos a Zala Megyei Közgyűlés elnöke
2
Zala megye 7-7 csodájának kiválasztása Zala megye, tudjuk jól, csaknem 3800 négyzetkilométer kiterjedésű ékszerdoboz, tele ezernyi titokkal, kinccsel, a természet és az ember gyönyörű alkotásaival. Sok közülük jó ismerősünk, de akadnak olyanok is, amelyeken rendre átsiklik a tekintet. Éppen ezért a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Zala Megyei Önkormányzat, a Kanizsa TV, a Zalai Hírlap és a kezdeményezést támogató rádiók televíziók, újságok, önkormányzatok és kistérségek nevében arra buzdítottuk a zalaiakat, s mindazokat, akiknek kedves ez a megye, hogy készítsünk közösen leltárt a kincseinkről, s találjuk meg együtt közöttük Zala megye 7 csodáját. Kerestük - a 7 ember alkotta csodát (kiemelkedő értéket képviselő építészeti, tájépítészeti, művészeti alkotást, ipari létesítményt), és a 7 természeti csodát (kiemelkedő ökológiai értéket képviselő tájat, növénytársulást, növényt, állatot).
November 21-én, szombaton pedig elkezdődött a szavazás, melyet két körben bonyolítottuk le. 2009. november 21-től 2009. december 14. hétfő délig ugyanezen az oldalon az összes beküldött javaslatra voksolhattak. A szavazatok összesítése után azonban szűkítettük a kört, s ennek eredményeképpen 2009. december 15-én délben új szavazást indítottunk: egészen 2010. január 15. péntek délig adhatták le szavazataikat a „döntőbe” jutott 25 természeti és 25 ember alkotta csodára. A szavazás eredményeit Zala megye napján, a Zala Megyei Önkormányzat ünnepségén jelentettük be.
Íme, ahogy a szavazók látták:
Zala megye 7 ember alkotta csodája: 1. Becsehely-Pola műemlék templom 2 Az egervári várkastély 3. Festetics kastély, Keszthely 4. Szent Anna körtemplom, Kallósd 5. Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg 6. Nemesnépi szoknyás harangláb 7. Zalaszántói Béke Sztúpa
Zala megye 7 természeti csodája: 1. Bödei energiadomb 2. Keszthelyi öböl 3. Cserszegtomaji kútbarlang 4. Hévízi gyógytó 5. Kovácsi-hegy bazaltfolyosója 6. Kis-Balaton 7. Zalaegerszegi Azáleás-völgy
Manninger Jenő Lengyák Istvánnak gratulál Zala megye Pantheonjában
A nevezéseket a Zalai Hírlap http://7csoda.zalaihirlap.hu internetes oldalán tettük közzé. A szavazás menetéről (avagy miként választottuk ki a csodákat) A 2009. október elsején közzétett felhívásunkra több mint 300 különböző ajánlat érkezett a Zalai Hírlap szerkesztőségébe. Mint kiderült, nemcsak a Zalában élők ismerik Magyarország eme nyugati megyéjét, hiszen hazánk több pontjáról is kaptunk nevezéseket, melyeket november 20. péntek éjfélig fogadtunk a természeti és épített környezet kategóriákban.
3
7 csoda Zala megye televízióiban Minden médiumnak, legyen az írott vagy elektronikus – az egyik alapvető feladata az értékmegőrzés. A múlt emlékeinek felidézése, megörökítése mellett nemcsak a mának kell szólni, írni, hiszen a jövő kutatóinak, helytörténészeinek megkerülhetetlen dokumentumai lesznek a ma híradásai, tudósításai. A Kanizsa TV ezért, elkötelezett lokálpatrióta médiumként, Nagykanizsáról, környékéről, tágabb értelemben a zalaiakról a zalaiaknak készíti műsorait. A Kanizsa TV együttműködése a Zala megyében működő televíziókkal már másfél évtizedes múltra tekint vissza. Az értékek tisztelete és az együttműködésben rejlő lehetőség miatt nem is volt kérdés, hogy aktívan kívánunk részt venni a Zala megye 7 csodája szervezésében, lebonyolításában. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület vezetői még 2009. nyár közepén vetették fel az ötletet, hogy a zalaiakkal – itt élőkkel, elszármazottakkal
együtt – választassuk ki Zala megye 7 természeti és 7 ember alkotta csodáját. A szervezőkkel határozott szándékunk volt, hogy sem előre – lehetséges „csodák” megjelölésével – sem a szavazás közben, nem befolyásoljuk a véleményeket. Csak a lebonyolítás kereteit alkottuk meg, a többi a zalai embereken múlt. Művészettörténészt, környezetvédőt így akár meglepetés is érhetett, mely épületek, természeti értékek kerültek képbe. Ami pedig már a folyamat kezdetén látszódott, hogy az interneten szavazni egyénenként lehetett. Több településen alkalmi közösségek szerveződtek saját „csodájuk” propagálására. Biztos, ha szakmai zsűrit kérünk fel a döntésre, más „csodák” születnek – de a végeredményt 35 ezer zalai szavazata alakította ki, a megye lakosságának közel egy hatoda. Ez pedig igazolja, hogy a médiumnak egy másik fontos feladata az interaktivitás. Nemcsak egyirányú kell legyen az információk áramlása, hanem a technika adta lehetőségeket
felhasználva minél több olvasóval, nézővel, hallgatóval kell közvetlen, aktív kapcsolatot kialakítani. A „Zala megye 7 csodáját keressük!” akció ezt a szándékot is sikeresen igazolta. A „Zala megye 7 csodáját keressük!” akció nemcsak értéket mentett, a szavazással ráirányítva a figyelmet, több eddig nem becsült természeti szépségre, épületre, hanem értéket teremtett. Értéket, hiszen a szavazáson részt vevők számára fontossá – értékké – vált a voksolás. Értéket, hiszen a „Zala megye 7 csodája” cím rangot – értéket – jelent. Nagy Imre Kanizsa TV Nonprofit Kft. ügyvezetője
A program indításának sajtótájékoztatója 2009-ben.
4
Zalavári Történelmi Emlékpark Imre Kossuth és Ybl-díjas építész tervei alapján valósult meg a park „ékköve” a Millenniumi Emlékmű, mellyel Zalavár is felkerült az organikus építészet térképére. Az emléképület magját a megye településeit jelképező 9 méter magas életfa adja, melynek minden levele egy-egy települést jelenít meg. Az Életfa törzsén a megye alapításában szerepet játszó három személy: Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán faragott alakja látható. Az emlékmű csúcsán az ősi székely-magyar szimbólumok: a Nap és a Hold, valamint a keresztény gyökereket jelképező kereszt látható. Az épületben bemutatásra kerül a Zala megyei lakosság által megszavazott „Zala megye
7 csodája” is. Az életfa – mint a megye kulturális mikrokozmosza - kivetíti maga köré a megye 7 természeti és 7 épített csodáját, hogy a látogatókat értékeink, megyénk feltérképezésére csábítsa. Az emlékmű a húsvéti ünnepektől október 23-ig látogatható, számos – akár magán – rendezvény helyszíneként hasznosítható az Árpád-kori alapokra épült Szent István kápolnával együtt. A Zala Megyei Önkormányzat, a megye települései és uniós támogatással megvalósított fejlesztés a Kis Balaton Ház szolgáltatásaival együtt élményteli kikapcsolódást kínál a családok számára. (www.zalavarpark.hu).
A Millenniumi Emlékmű Hazánk egyik legvonzóbb természetvédelmi területének szívében találjuk a megye első központjának helyt adó Zalavárt, mely a mai község közelében lévő Várszigeten terül el. Az egykori megyeszékhely gazdag vallási és történelmi örökséget őriz. A látogatók a Kis-Balaton Ház kiállításával megismerhetik a környék állat- és növényvilágát, történelmét. A gyermekeket játszótér, míg az aktív kikapcsolódást kedvelőket kerékpárkölcsönző várja. Itt végzett hittérítő munkát Szent Cirill és Szent Metód, akiket II. János Pál pápa Szent Benedek mellett Európa védőszentjévé nyilvánított és itt emeltek templomokat a bencések a mindennapi „ora et labora” szellemében. Az egykori kolostor és vár hatásköre a török időkben Somogy megyére is kiterjedt, míg a Szűz Mária kápolna a középkori zarándokok kedvelt célpontja volt. A vár 1702-es felrobbantása után a bencések nem tértek vissza, új templomukat a szomszédos Zalaapátiban építették fel a régi templom romjaiból és a hiteleshely is itt folytatta munkáját továbbra is „zalavári” néven. Zala megye díszpolgára, Makovecz
Az Életfa megáldása (Szi-Márton János plébános)
Kövér László avató beszéde
5
A 25-ös döntő természeti csodái Balatongyörök Szépkilátó panorámája
A valkonyai horhos.
Keszthelyi fenyvesallé
Keszthelyi-öböl
Mura-Dráva találkozása
Nagykanizsai Csónakázó-tó
Kis-Balaton Bödei energiadomb
Tátika ősbükkös
Kockás liliom Budafai arborétum
Cserszegtomaji kútbarlang
Zala folyó
Kovácsi-hegy bazaltfolyosója
Azáleás-völgy, Zalaegerszeg
Zalaegerszegi Gébárti-tó
Deák-túraútvonal, Kehidakustány. Kőszikla szurdok, Nagybakónak
Gímszarvas
6
Hévízi Gyógytó
Lenti parkerdő
Zalaegerszegi Platán sor
Magyarország legnagyobb szilfája Kerkakutason
Kabala ménes, Rádiháza
A 25-ös döntő épített csodái Az egervári várkastély Nagykanizsai Nagy Magyarország Emlékmű
Becsehely-Pola műemlék templom
Nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb
TV-torony, Zalaegerszeg
Városi Könyvtár, Letenye
Vasemberház, Nagykanizsa
Biztosító Palota, Nagykanizsa Novai templom
Zala Megyei Bíróság épülete Bogenrieder-palota, Nagykanizsa Rezi várrom
Zalalövői Salla romkert
Bödei-Zalaszentmihályfai római katolikus templom
Szécsiszigeti templom
Festetics-kastély, Keszthely Szent Anna körtemplom, Kallósd
Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg
Zalaszántói Béke Sztúpa
Toronyóra a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtt Zalaszentgróti Hatamov-híd
Kányavári szigetre vezető híd
Türjei templom
Zalavári történelmi park
7
Zala hét csodája - Díjazott természeti csodák
A bödei energiadomb Ugyanez a „szent erő” található például Lourdes- ban, Medjugorje-ban, Fatimában, Tápiószentmártonban. Az „erő” hatással van minden élőlényre – természetesen az emberre is. Így az embereknek lehetőségük van az „erő” segítségével mielőbb letudni betegségeiket, fájdalmaikat. A domb egyre kedveltebb, sokan látogatják. A szájról-szájra terjedő információknak köszönhetően egyre na-
gyobb látogatottságnak örvend. Mind többen keresik fel a közeli, de akár 50100 km-nél távolabbról vagy a nyugati államokból is a gyógyulásra várók. A településen megüresedő házak, ingatlanok hamar gazdára találnak. A csodás erdőkkel csendes, oxigéndús mikroklímájával rendelkező domb igazi kikapcsolódást nyújt a csodára váró-csodával gyógyulni akaróknak.
Böde, a mindössze 300 lelket számláló kis észak-zalai település új érdekességgel büszkélkedhet. A Zalaegerszegtől észak-nyugatra 10–12 km-re lévő bödei energiadomb festői környezetben található. Felfedezője Böde János szerint ezen a dombon is találkozhat az ember az „erővel”, mint a Földön több helyen is.
A Keszthelyi-öböl gatók és az itt élők számára. A Balaton hazánk és Közép-Európa legnagyobb tava, melynek keszthelyi partszakasza 1978-ban került ismét Zala megyéhez. Az öböl Becétől Fenékpusztáig húzódik. A partszakaszokon máig fennmaradtak a természetes szegélyek, ezek közt kiemelkedő értékű a fenékpusztai. A Zala torkolatától északra fajgazdag, természetes nádasok díszle-
A keszthelyi-öböl, mely szintén bekerült a hét zalai természeti csoda közé, nemcsak a nevét kölcsönző város szépségei miatt lehet érdekes a láto-
8
nek, ritka növényeknek, köztük védett orchideafajtáknak helyet adva. Gazdag a rovarvilág, a nádasok fészkelő helyei a madaraknak, melyeket a fenékpusztai madártáborban lehet tanulmányozni. A vízimadarakat a tavat körbeölelő bicikliútról is megcsodálhatjuk, a szabadstrandok benyúlnak a nádasok közé, a város látványosságai pedig az urbánus turistát hívogatják.
Zala hét csodája - Díjazott természeti csodák
A cserszegtomaji kútbarlang
A barlangot a Keszthely és Hévíz között elhelyezkedő Cserszegtomaj község temetőjében, 1930-ban kútásás során véletlenszerűen fedezték fel kútásók 50 méteres mélység eléré-
sekor. Újabb feltáró kutatásokat 1980tól az Alba Regia, majd az Acheron csoport végzett, a tevékenységhez később a cserszegtomaji illetőségű Labirint Barlangkutató Csoport csatla-
kozott, amely csoport már 20 éve (alapította Takács Ferdinánd festőművész 1989- ben) folyamatosan végez feltáró és tudományos kutatásokat a barlangban Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület néven. A feltárásoknak köszönhetően a barlang jelenlegi összhosszúsága 3320 m- re bővült. A barlang a pannon homokkő és triász dolomit között helyezkedik el. A barlang különleges formakincsei közé tartozik a nagy mennyiségben és változatos formában előforduló gipszkristály, a homokkő falakon felfedezhető tenyérnyi hematit kiválások (kék-vörös foltok), valamint a fedőben lévő pirites rétegek vegyi bomlása során keletkező sötétvörös limonit cseppkövek. A barlang termeit (átlagos méretük 10-15 m átmérőjű és 2-3 m magas) kuszodák kötik össze. A barlang hőmérséklete egész évben állandó (12,8-13 C).
A Hévízi Gyógytó található barlangban fakad, ahol több ezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A tó vízhozama 410 l/mp, a víz három és fél naponta kicserélődik, hőmérséklete télen sem csökken 22-23 °C alá, nyáron viszont eléri a 37-38 °C is.
A nemzeti kincsként számon tartott Hévízi Gyógytavat 2003 januárjában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette, mint posztvulkáni tevékenység eredményét, természeti kategóriában a Tapolcai-medence tanúhegyeivel és a Tihanyi félsziget természeti jelensége-
ivel a magyar Várományosi Listára. A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava, amely páratlan környezetben, a Balatontól mindössze 6, Budapesttől 190, Bécstől 195 km-re található. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásványanyag tartalmú forrása 38 m mélyen
A Hévízi Gyógytó vízének köszönhetően működik a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. intézménye, mely egy közel 59 hektáros természetvédelmi területen helyezkedik el, amelynek harmada véderdő, harmada parkerdő és harmada közpark. Az „Egészség és harmónia” gondolatok jellemzik a társaság komplex tevékenységét, a gyógyulni és pihenni vágyók igényeit szem előtt tartva.
9
Zala hét csodája - Díjazott természeti csodák
A Kovácsi-hegy bazaltfolyosója
A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. A Tanösvény a környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. A Kovácsi-hegy hí-
res földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes „bazaltutca, bazaltfolyosó”. A 200 m hosszú bazaltutca páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. Kialakulásában az erős szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó pannóniai rétegeket - így a könnyen lepusztuló homokot is - kifújták. A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerű hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik. Turistajelzések is keresztezik tanösvényt, fehér alapon fekete madár jelzéssel. Megállóhelyein (10 db) a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett, négylábú vadak nyomolvasására is
megtanítanak bennünket. Csodálatos, egyedi látnivalót kínálnak a Kovácsi-hegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyosó 5-15 méter magas oszlopai, a barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei. Az 1999 májusában megnyílt természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát.
A Kis-Balaton ban, hogy a Zala lerakja hordalékát és szervesanyag-tartalmát, mielőtt a Balatonba ömlik. Az értékek őrzése a ´70es években erősödött fel, a területen védőgát és átemelőrendszer valósult meg. A Zala vize ma már a tervezett
A Keszthely-öböllel szerves biológiai kapcsolatban él a Kis-Balaton, a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt. A 19. századig a Kis-Balaton tava egységet képezett a Balatonnal, a vízfelület komoly szerepet játszott ab-
10
módon kanyarog. A Kis-Balaton olyan jelentős élővilággal rendelkezik, hogy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, főként a vízimadarak élőhelyéről született ramsari egyezmény hatálya alatt áll.
Zala hét csodája - Díjazott természeti és épített csodák
Azáleás völgy /Zalaegerszeg, Alsóerdő/ nius elején bontják szirmaikat. A sárga Kaukázusi fajtából van a legtöbb- ez az illatos - de látható fehér, lila, valamint a pirosnak számtalan változata. Különösen a reggeli és esti órákban érezni illatukat. A völgy hangulatát kiemeli a szélén magasodó duglász, ezüst, mamut és jegenyefenyők zöld fala. Szigorúan védett növények is találhatóak a völgyben, mint a turbánliliom, a farkasboroszlán, a pirítógyökér, a kárpáti sáfrány, a ciklámen, a zalai bükköny vagy a farkasölő sisakvirág.
Az Alsóerdei 220 ha-os parkerdő legszebb része az Azáleás völgy. A hűvös párás levegőjű, savanyú talajú 2 hektár területű völgybe, Rhododendron (havasszépe) cserjét telepítettek a Zalaerdő dolgozói, 1973-tól. 15 fajtá-
ból, mintegy 3000 db havasszépéből alakították ki a hangulatos völgyet. A táj itt május elején a legszebb, mert akkor virágzik legnagyobb tömegben ez a gyönyörű növény. A koraiak már áprilisban-, a legutolsók május végén, jú-
Becsehely-Pola műemlék templom ből származik. Az 1960-as években sekrestyével toldották, 1967- ben restaurálták. Félköríves, csúcsos diadalívű, a hajónál keskenyebb és alacsonyabb szentélye kelet felé néz. Délről nyílik az eredeti, román stílusú kapu, homlokzati tornya két sisakkal fedett. Az utóbbi években a gyönyörű műemlék környezetében jelentős civil összefogást alakítottak ki a lelki, a természeti és az épített környezet gondozására.
A 13. század második felében épült, román stílusban, első írásos említése 1332- 33-ból való. A törökkel való viaskodások nem kímélték, megrongálódott, elhanyagolták.
Az 1700-as évek első felében állították helyre, hajóját bővítették, régi tornyát elbontották. A század végén a barokk jegyében teljesítették ki, tornya is ebből az idő-
11
Zala hét csodája - Díjazott épített csodák
Az Egervári várkastély
Egerváron, amely nevét a mocsaras területen növő égerfákról kaphatta, először a tatárjárás után épült vár, vélhetőleg fából, s az 1300-as évek első felében elpusztult. Ugyanitt 1476 után Egervári László emeltetett várat, ami a Nádasdyak építkezései nyomán 1560ban nyerte el a mait idéző – négy
oldalról zárt, olasz rendszerű, négy sarokbástyás – küllemét. 1664-ben a török felgyújtotta, majd 1712 körül Széchenyi Zsigmond kastéllyá alakította át. Ekkor épült az árkádos folyosó, s valószínűleg a második szint is. Új tetőt az 1754-es tűzvész után kapott, ekkor kerültek a saroktornyokra az S,
P, Q, R betűt formázó szélkakasok is. Majd sokáig csak a romlás vendégeskedett a vaskos falak között. Az első műemléki helyreállítás 1960 és 1965 között zajlott, külseje reneszánsz, árkádos udvara barokk jegyeket mutat. A legújabb időkben nyári színház lelt otthonra benne.
Festetics-kastély, Keszthely dellvasút kiállítást befogadó új épület.
A ma Helikon Kastélymúzeum néven, múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi Festeticskastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Mai formáját 1883
12
és 1888 között, Festetics (II.) Tasziló idejében nyerte el. Parkja természetvédelmi terület. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi mo-
A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára. A kastélyban 18 termet magába foglaló enteriőr-kiállítás – eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei – a 18-19. század főúri életformáját mutatják be. A hintókiállítás fő anyaga a főúri életformához kapcsolódó 18-19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye. A vadászati kiállítás több mint 200 vadfaj trófeáinak ad helyet. Az épület tetőterében Európa egyik legnagyobb történelmi modellvasút kiállítása látható. A pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi.
Zala hét csodája - Díjazott épített csodák
Kallósdi kerektemplom
Őseink a vadregényes környezetben lévő kerektemplomot 1260 táján kezdték építeni. A gótikus részformákat tartalmazó, román stílusú kör-
templom belsejében hat csúcsíves fülke található, falában keskeny lépcsőn lehet feljutni a fából készült karzatra. Kupolája harang alakú. A török idők-
ben a körülötte lévő falu elnéptelenedett a templomot a pusztítástól az erdő megvédte. A török veszély után a falusiak kitisztították a környékét és újra használatba vették. A mai időkben templomként, esküvői helyszínként, koncertteremként is használják. A templom iránt az - eddig sem elhanyagolható - érdeklődés tovább fokozódott átvétele óta. Mind többen és többen jönnek egyedileg, csoportosan meglátogatni a falut, hosszabb, rövidebb időt töltve a településen. Szétnéznek, megpihennek, részt vesznek a kulturális rendezvényeken. Mindenkinek azonos véleménye van arról, hogy a Zala megye 7 épített csodája kezdeményezés felhívta megyénk ismert és kevésbé ismert nevezetességeire a figyelmet, ezen értékek megőrzése szempontjából nagyon hasznos kezdeményezésnek tartják.
Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park
Az országban első, 1968-ban megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum a Zala folyó holtága mellett álló Hencz-
vízimalom köré települt. A göcseji népi építészet és lakókultúra emlékeit mutatja be, a 19-20. század fordulóját
tükröző enteriőrökkel és településképpel. Külön értéke az 1870-es években elpusztult zalacsébi fatemplom rekonstrukciója. A teljesen még el nem készült Finnugor Néprajzi Park a finnugor nyelvrokonságunkból egy-egy vogul, osztják és mari portát, valamint egy tradicionális finn cselédházat mutat be. Az együtteshez foglalkoztató ház tartozik, amely múzeumpedagógiai foglalkozások és egyéb rendezvények megtartására nyújt lehetőséget. A rendezvények a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsolódó munkakezdet, a húsvét, a Szent György napi fazekasünnep, a búcsú, az új kenyér ünnepe, a szüret vagy éppen Szent Márton napi szokásokat mutatják be.
13
Zala hét csodája - Díjazott épített csodák
A nemesnépi szoknyás harangláb község legfőbb nevezetessége a szoknyás harangláb mára szinte Göcsej néprajzi jelképévé vált, ábrázolása sok helyről köszön rá a hozzánk érkező idegenre. Az 1793-ban emelt nemesnépi fazsindelyes, szoknyás (református) harangláb azonban nem csak megyénk
büszkesége, sokak szerint egész Nyugat-Magyarországon nem akad nagyobb és szebb. A népi építészet eme több mint kétszáz éves remeke 1937 óta áll országos műemléki védelem alatt, s az 1930-as években Zalaegerszegen is felépítették a másolatát.
Nemesnép község Zala megye nyugati sarkában, az Őrség tájegység déli részén fekszik. A települést a Szentgyörgyvölgyi patak osztja ketté. A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. A
A zalaszántói Béke Sztúpa A Bop Jon (Jin Soo Lee) dél-koreai buddhista szerzetes vallási lelkesültségének köszönhetően megépített Béke Sztúpa, Zalaszántó mellett, a 316 méter magas Kovácsi-hegyen áll, kilátással a Balatonra. Ez Európa legnagyobb sztúpája, 30 méter magas és 24 méter széles. Tibeti szerzetesek óriási segítséget és támogatást nyújtottak a megvalósításához. A Sztúpa (nem látogatható belső terében) Buddha tanításait és relikviáit tartalmazza. Az ugyancsak belül felállított „élet fája” 24 méter magas. A külső szoborfülkében látható, drágakővel ékesített, lángtrónon ülő Buddha szobrot Dél-Koreában készítették. A Sztúpa környezetét, az emberi jogok parkjának is nevezik. Tenzin Gyatso, Őszentsége, a 14. Dalai Láma, szentelte meg 1993. június 17-én. A
14
napsütésben vakítóan fehér, európai szemnek szokatlan építmény a Balaton felvidék egyik leggyakrabban felkeresett látványossága.
A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A kerekasztalt 2005-ben hoztuk létre, a civil szféra, az önkormányzati és a forprofit szektor közti térségi együttműködések színtereként. Missziónknak tekintjük, hogy szociális területen magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával járulunk hozzá a szegénység és társadalmi kirekesztés problémájának megoldásához. Jótékonysági rendezvényekkel, akciókkal segítjük a katasztrófák, vagy más okok miatt rászoruló emberek életét. Küldetésünknek valljuk a civil aktivitás és értékteremtés, valamint a szektor társadalmi szerepvállalásának fejlesztését. Ezt kívánjuk elérni a civil szektor folyamatos jelenlétének szervezésével, a társadalomfejlesztési projektek generálásával és azok végrehajtásával. A nonprofit szolgáltatási kötelezettségek ellátásán túl fontosnak tartjuk a társadalmi felelősségvállalás és az önkéntesség elterjesztését, társadalmi elismertségének és elfogadottságának erősítését. Az említettekhez elkerülhetetlenül fontos a szektorok közti együttműködés kialakítása.
- jótékonysági gyermektáborok létrehozása és működtetése,- a természeti katasztrófa sújtotta területen élők segítése (elsősorban hazánkban),- civil közösségi (pl. egyházi), épületek ös�szefogással történő felújításának segítése,- természeti és épített értékeink (pl. muzeális értékű vasúti járművek) rehabilitálása, megóvása, fejlesztése,környezetvédelmi és környezetépítő feladatok szervezése és megoldása,- forráshiányos civil szervezetek támogatása,- nonprofit, üzletviteli tanácsadás,- Önkéntes Pont működtetése,- foglalkoztatási, oktatási, felzárkóztatási programok menedzselése. Civil irodánk két tematikus hír, és nonprofit szolgáltató internetes portált működtet. 1. Online Dél-Zala - regionális nonprofit szolgáltató hírportál: http:// portal.civiliroda.eu/
2. Regionális ifjúsági és sport hír és szolgáltató portál: http://ifjusag.com/ index.php Eddigi sikeres projektjeink voltak (a teljesség igénye nélkül): - A Látóhegyi kápolna közösségi összefogással történő rehabilitációja,- A nagykanizsai Vasúttörténeti Park rehabilitációja,- Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor,- „Szeretem Kanizsát” mozgalom,- Köszönet Napja,- Társadalmi Felelősségvállalási Konferencia,„Fogadd örökbe Nagykanizsa természeti értékeit mozgalom”. Más civil közösségekkel szoros együttműködéssel megjelentetett eddigi kiadványaink: Szeretem Kanizsát,Civil Szívvel Dél-Zalában,- Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor, Ifjú szívvel Dél-Zalában.
Nagykanizsán nonprofit szolgáltató irodát működtetünk önerőből, 3 fővel, napi 8 órai nyitva tartással a Halis István Könyvtárban. Irodánk 2010-ben Önkéntes Pont státuszt kapott. Rendezvényeihez alkalmanként 10-20 fő (vagy ennél is nagyobb számú) önkéntes csatlakozik, akik éves szinten 5-6 ezer munkaórát teljesítenek. A szolgáltatásainkkal, programjainkkal elért célcsoport létszáma 35-40 ezer fő évente. A Nonprofit Szolgáltató Központunk tevékenységi körébe tartozik: - Karitatív kampányok, akciók szervezése,
A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület elnöksége (2012)
15
Kiadja: Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület. 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. • Telefon: +36-20/9313-055 Fax: +36- 93/999-697. E-mail:
[email protected] • Web: http://portal.civiliroda.eu Felelős kiadó: Budavölgyi Kálmán• Példányszám: 1.000 db Támogatja: Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Forrás, pályázati azonosító: PTKF/1388/2012 A kiadványt fotóival segítette a Zalai Hírlap Archívuma • Terjesztés a civil hálózatokon keresztül, ingyenesen.
