AZ ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől és a part lejtésétől függ. A tengerek és tavak mozgó víztömegének partszegélyi felszínformáló (romboló és építő) tevékenységét abráziónak nevezzük.
Jelenleg kb. 150 000 km2-es területen alakítja a felszínt az „állóvíz” Transzgresszió – regresszió – eusztatikus szintváltozások
A partszegély a szárazföld tartozéka, de formáit a víz alakítja A partfejlődést - a víz munkája (munkavégző képessége) A - a partszegély általános jellege (keresztmetszete) B határozza meg
A. a víz munkája főleg mechanikai, valamint ehhez kapcsolódó kémiai és biológiai hatásokból áll
A/I. Mechanikai hatások a víz mozgásformái szerint különböznek
a/ Hullámzás: hatékonysága a szél erejétől, tartósságától, irányától és a tenger mélységétől függ - hullámtörés,
hullámnyomás (max. 30 t/m2)
- hullámmarás (tengeri korrázió) - visszaáramlás (soog) - szállítás, osztályozás, felhalmozás
A hullámzás munkavégzésének határai: 20 m-es mélységig törmeléktermelés, 300 m-es mélységig iszapmozgatás
b/ Áramlások munkavégzése csak kivételes körülmények között jelentős. Fajtái: - szélkeltette áramlások keskeny szorosokban - hullámzás keltette áramlások hullámzásra nem merőleges partokon - az árapály keltette áramlások sebessége és munkavégző képessége az árapály szintkülönbségétől és a partok alakulásától függ
Szerepük: - partrombolás (oldalerózió) - fenékmélyítés - apályáramlás-medrek (tidal creek)
A/II. Kémiai hatás a/ vízben oldott anyagok (pl. NaCl) hatása b/ oldott CO2 hatása: speciális karsztformák, mészkiválás c/ a hidrolízis főleg a szilikátokat bontja
A/III. Biológiai hatás a/ korállok, mészalgák b/ lithofag molluszkák c/ növények gyökerei
A/IV. A nedvesedés és kiszáradás: a dagály és apály következtében gyorsan váltakozik, különleges folyamatokat eredményez: a/ az aprózódás gyorsulása 1. térfogatváltozás (agyagásványok duzzadása) 2. hőmérsékletváltozás 3. sók repesztő hatása b/ lemosás apály idején
c/ kémiai folyamatok felgyorsulása vízcsere következtében
B. A tenger munkája a parttípusok függvényében A partszegély általános jellegét a partvidék domborzata szabja meg. Két fő megjelenési típus:
1. meredek, magas part 2. lapos, alacsony part
Doveri sziklák
Algéria
B/1. A meredek, magas partok abráziója Legerősebb a pusztítás az apály- és a dagályszint között → abráziós fülke alatta abráziós törmeléklejtő abráziós kavicsokból
Abráziós fülke felett omlások → abráziós partfal (kliff); a partfal fokozatos hátrálása abráziós teraszt alakít ki.
ÉK-Anglia
Boulogne (Franciaország)
B/1.A/ Az abrázió szelektív denudáció 1. a rétegek településviszonyai Pula
Algéria: Kabiliai partok
2. abráziós torony, kapu és híd, barlang
Lipari-sziget
Etretat (Franciaország)
3. Kliff típusok kőzetminőség szerint
Mészkő (Dover)
Gránit (Algéria)
B/1.B/ A abrázió általános letaroló munkája Az abráziós terasz elegendően hosszú idő alatt kiszélesedik a szárazulat rovására (a kőzetminőség csak a lepusztulás sebességét befolyásolja)
A terasz maximális mélysége 200 m - " - maximális szélessége 300 km Abráziós tönk
B/2. Lapos, alacsony partok abráziója Az épülő
partok létrejöttének feltételei: hordalékbőség sekély tenger hullámmorajlás Ezek elsősorban a beltengerekben adottak
B/2.a Homokos - kavicsos lerakódások 1. Épülő partra merőlegesen kifutó hullámok munkája
A hullámmorajlás - soog interferenciájából keletkezik: - törmelékgát, előtte a hullámmorajlás árka (gerend) - szegélyturzás (parti turzás)
- lidó - lagúna
- lidókapu, - apály- és dagálydelta
b. Turzásképződés ferdén partra futó hullámok esetében A turzás anyaga vándorol a part mentén:
- turzáskampó
Namíbia
- rekesztőturzás
Algéria
Az öböl vízmélységének szerepe
Wisztula-öböl Königsberg
- tomboló - szárnyturzás
- turzásháromszög
B/2.b Iszapfelhalmozódás Képződése a hullámzástól védett, csendes partszakaszokra jellemző. Anyaga: 2-50 µ átmérőjű szemcsék (agyagásványok) maximum 20%-ban durvább szemcsék (kőzetliszt) szerves anyag (5-10%) vasoxid (3-6%)
Watt-tenger
Két szintet képez: slikke (alacsony marsch) - növényzet nélküli - sótűrő növények schorre (magas marsch) - a mezőgazdaság hasznosítja A kettő között éles perem
Bergen op Zoom (Belgium)
Alacsony és magas marsch (Hampshire)
