XXII.KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA ZÖLDECSKE TAGÓVODA Budapest, Ják u OM azonosító :

XXII.KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA ZÖLDECSKE TAGÓVODA 1221 Budapest , Ják u. 44- 46. OM azonosító : 034772 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM módszertani segédanyaga

„VÉDJÜK EGYÜTT”

1

TARTALOM BEVEZETÉS 1 Helyzetkép 1.1 Az Intézmény adatai A program választás indoka 1. Nevelési programunk célja, feladatai 1.1 Programunk gyermekképe 1.2 Programunk koncepcionális hangsúlyai 1.3 Nevelésünk alapvető célja 1.4 A személyiségfejlesztés fő feladatai 1.5 A fejlesztés rendszere 1.6 Programunk szervezeti és időkeretei 2. Nevelési programunk tartalma 2.1 Játék 2.2 A mozgás 2.3 Az egészséges életmód alakításai 2.3.1 Gondozás 2.3.2 Munka jellegű tevékenységek 2.3.3 Testi nevelés 2.4 Befogadás, beszoktatás 2.5 A közösségi élet, társas viselkedés alakítása 2.6 Hagyományok, ünnepek, egyéb rendezvények 3. A tevékenységben megvalósuló tanulás lehetséges formái az óvodában 3.1 A külső világ tevékeny megismertetése 3.2 Környezetünk megismerése során tapasztalt mennyiségi és formai összefüggések 3.3 Mese – vers 3.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka 3.5 Ének – zene, énekes játékok 4. Nevelési programunk kapcsolatrendszere 4.1. Az Óvoda és a család 4.2 A gyermekvédelem 4.3. Az óvodai és az iskola 4.4 Az óvoda és egyéb intézmények 5. Nevelési programunk alkalmazásának feltételrendszere 5.1 Személyi feltételek 5.2 Tárgyi feltételek 5.3 Programunk beválásának vizsgálata Mellékletek Szakirodalom

2

1.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI A költségvetési szerv alapító okirat kelte, száma, alpítás ideje: 241/2000./06.22/ Önk. Határozat költségvetési szerv Az intézmény hivatalos elnevezése XXII. kerületi Egyesített Óvoda Zöldecske Tagóvoda Az Intézmény telephelye: 1221. Budapest, Ják u. 44-46. Az intézmény fenntartója: Budafok- Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Képviselő – testülete Székhelye : 1221 Budapest Városház tér 11. AZ intézmény OM azonosítója : 034772 Típusa: óvoda Irányító szerv neve és székhelye : Budafok – Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Képviselő – testüle 1221 Budapest, Városház tér 11. Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés

A program benyújtói: Gyenesné Nagy Edit –Tagóvodavezető az óvoda nevelőtestülete

3

Az óvoda jellemzői: A Ják u. 44-46. sz. Óvoda 1977 óta működik részben családi házas, részben lakótelepi környezetben. A lakótelepre költözők zöme vidékről érkezett, így mindkét lakóterületen élők hosszabbrövidebb ideig közvetlen kapcsolatban voltak – vannak a természeti környezettel. Az intézmény társadalmi összefogással eredetileg is óvodának épült a kor követelményeinek megfelelően.

A Zöldecske Tagóvoda csoportjainak száma :

A tagóvodában négy, vegyes csoport működik.

A csoportok kialakítása a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével történik. Ennek megfelelően vegyes csoportok kialakítására kerül sor. A nyitvatartási idő:. Napi (12 óra) (6 – 18) a Budafok – Tétény Önkormányzat 274/1996 (09.12) sz. határozatának megfelelően a szülői igények előzetes felmérése alapján.

Programválasztásunk indoka: Komplex környezeti nevelési programunk megfogalmazása során a közel 10 éves nevelési- fejlesztési gyakorlatunk kipróbált elemeit rendeztük önálló programmá, melynek alapját az óvodai nevelés országos alapprogramja adja. Feladatunknak tekintjük a gyermekek felé közvetíteni természet, a növények, az állatok tiszteletét, szeretetét, védelmét, ezáltal egy környezettudatos, környezetre figyelő magtartás megalapozása, melynek során azon szokások, magatartásformák kialakítására törekszünk, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják a gyermekek későbbi életvitelében is. Óvodáink a közoktatási törvény érvényes jogszabályai szerint műkődnek. Programunk magába foglalja és megőrzi a magyar óvodapedagógiai mindazon nevelési értékeit, melyek gyakorlatunkban jól beváltak. Pedagógiai elképzeléseink összhangban vannak a fenntartói elvárással.

4

Nevelőtestületünk stabil, szakképzett, elkötelezett közösséget alkot és tudatosan felelősséget vállal a környezet ügyéért a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében. A szülők kellő mennyiségű és megfelelő tartalmú információval rendelkeznek szakmai irányultságunkról, az intézmények életéről. Nevelési törekvéseinkkel egyetértenek, javaslataikkal gazdagítják azokat. Mindezeket a családi nevelésen is érvényesíti. Elképzeléseink megvalósítását segítette az 1992-ben megalakult projekt, a „KÖRLÁNC”, melyben kezdetektől helyt kapott az óvoda, mivel itt alapozhatók meg a cselekvési, - és magatartásszokások, az emocionális kapcsolatok és az elemi tapasztalatok a környezettel kapcsolatban. Az óvodai életet jellemezheti a környezeti tudatosság és az életkornak megfelelő környezetvédelem. Az óvodapedagógusok tudják, hogy az emberek jövője a korai életszakaszban határozódik meg. A gyökereknek erőseknek kell lenniük ahhoz, hogy táplálhassák a későbbi években virágzást és a terméshozást. Mindezek ismeretében kapcsolódtunk be a „KÖRLÁNC” munkájába 1994 februárjában. Ettől kezdve vettünk részt a KÖRLÁNC – konferenciákon, mélyültünk el a környezeti nevelés témakörében és tettük magunkévá a természetről alkotott nevelésfelfogást:

„Ebben nem csalódsz nem beszél, hát nem is hazudik

nem ígér mégis odaadja mindenét nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott” (Rousseu )

5

1. NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATAI

1.1.

Programunk gyermekképe

„Szeresd a gyermeket! A lét fénye Ő! Estellik, hogyha megy, hajnallik hogyha jő!” /Móra Ferenc/

A gyermek egyszeri és megismételhetetlen személyiség, fejlődő individum és szociális lény egyszerre. Életkori sajátossága az érdeklődés, a befogadni akarás, az önmegvalósításra törekvés. A gyermek tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik, főleg azonban érez és akar. A világot meg kell ismernie, mert csak így tud benne élni. Minél tudatosabban figyel, gondolkodik, annál kíváncsibb lesz, annál több megismerni valóra bukkan. Nincs megállás, elindul az emberré válás útján. Tiszteljük és szeretjük Őt, figyelünk Rá és segítünk neki, ha arra szükség van. Arra törekszünk, hogy minden nap pozitív érzelmekkel élje át környezetéhez való viszonyát, gazdagodjék, gyarapodjék általa.

1.2.

Programunk koncepcionális hangsúlyai

Programunk gyermek és nevelésközpontú. Bízunk a gyermekek fejlődésében és nevelésünk tudatos hatásaival felerősítjük személyiségük sokoldalú kibontakozását. Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, játékhoz, mozgáshoz való jogát. A játék és mozgás maga a tevékenykedés, magába foglalja a környezeti nevelés megannyi lehetőségét. Programunk bemutatja, hogy az óvodai élet jó példát adhat a gyermekeknek, szülőknek egyaránt a környezetbarát életvitel kialakítására. Meghatározó az óvónő és a szülő, a maguk beállítódásával – tevékenységével, kapcsolataival.

6

Tapasztalataink szerint egy-egy óvodapedagógus személyiségével, környezeti attitűdjével, értékrendjével követendő hatást tud elérni munkatársaival, a gyermekekkel és a szülőkkel. A mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakító gyakorlattá. Az óvodai nevelés a gyermek fejlődésének olyan szakasza, ahol a szociális tanulás determináló, hatékonysága vitán felüli. A szociális tanulás, a mintakövető tanulás akkor megfelelő, ha az óvoda falain kívül is folytatódik, a családban is megerősítést kap. Ehhez élő kapcsolatra van szükség a szülőkkel is. 1.3 Nevelésünk alapvető célja Az óvodás gyermek élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével a gyermeki személyiség kibontakoztatása. A testi, szociális, értelmi érettség biztosítása sokoldalú képességfejlesztéssel. A gyermek és környezete közötti szoros érzelmi kötődés kialakítása, a természeti – emberi – tárgyi környezet tevékeny megismerésére, az élet tiszteletére, a természet szeretetére nevel. 1.4 A személyiségfejlesztés fő feladatai A gyermekek eltérő testi, lelki szükségleteinek figyelembe vételével a testi, erkölcsiszociális, értelmi fejlődés elősegítése. A testi fejlődés területén Humánus, egészséges, esztétikus környezet megteremtésével a nevelő hatások kedvező érvényesülésének elősegítése. Egyéni igényeknek, szükségleteknek megfelelő higiénikus gondozással a gyermekek egészségének megőrzése, védelme. Személyes képességek fejlesztésével az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása. Rendszeres mozgással a testi képességek, a fizikai erőnlét, állóképeség, ügyesség, az összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a szabadban történő mozgás iránti igénye felkeltése. Az érzelmi –szociális fejlődés területén Szeretetteli, érzelmi támaszt, biztonságot nyújtó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése.

7

Közös élményekkel, tevékenységekkel, a környezetben való biztonságos eligazodást segítő szokásokkal a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (egymásra figyelés, egymás elfogadása, önállóság, önfegyelem, feladat-szabálytudat, kitartás, stb.) erősítése. A gyermekek szociális érzékenységének, érzelmek épülő kapcsolatteremtő képességének fejlesztésével az együttműködés, a megfelelő önértékelés és önérvényesítés kialakítása. A természeti – emberi – tárgyi környezet szépségeinek, esztétikájának, értékeinek felismertetésével a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszony erősítése, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A környezet cselekvő megismerése és alakítása során a gondoskodás, felelősségvállalás, óvás, védés igényének megalapozása. Az érzelmi fejlődés területén Érzelmi indíttatású, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül, sokszínű élmény, tapasztalatszerzéssel a természeti – emberi – tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése, a gyermekek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartása. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, célirányos bővítése és feldolgozása során az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése. A nevelési feladatok minden mozzanatában közvetítő elemként jelen lévő anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző – formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítva a beszédkedv fenntartására, a gyakori beszélgetésekre, a gyermekek meghallgatására, valamint az érzelmek, gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való szabad önkifejezésének kibontakoztatására. 1.5.

A fejlesztés rendszere

Óvodánk helyi programja a személyiségfejlesztés fő feladatainak, az alapvető gyermeki tevékenységek és a környezeti-nevelés fejlesztési tartalmainak meghatározásával épül fel. A gyakorlatban ezek szerves egységet alkotnak, elősegítik a nevelési cél kiteljesedését. A folyamatos tevékenységrendszerben külön-külön is és együttesen is biztosítják az életkornak megfelelő tanulást. Komplexitásuk és integráltságuk lehetővé teszi az egyéni különbözőségek és sokoldalúságok figyelembe vételét és differenciálását.

8

A gyermeki tevékenységek közül elsődleges a játék, amely áthatja a gyermekek egyéb tevékenységeit is. Az óvodás kor egészében a játékhoz hasonlóan a mozgás is jelentős szerepet kap és tölt be, átszövi a mindennapi tevékenységeket. A környezeti nevelés folyamatosan jelen lévő komplex hatásegyüttesként- érvényesül. Szerves részét képezi: Az egészségmegőrzés, amely az egészséges életmód és életvitel biztosításával, modellek alapján történő szokás és attitűd tanulással valósul meg. A társas környezetbe való beilleszkedés, a szociális tanulás, amely a bizalom és partnerség, a társas és kölcsönhatások és együttműködés megteremtésével, a közösségi élet normáinak kialakításával valósul meg. A munkára nevelés (pl. önkiszolgálás, környezetalakító tevékenységek). A matematikai nevelés ( pl. a környezet tárgyainak tulajdonsága, kiterjedése, számossága, irányok térben, síkban) Az irodalmi nevelés (pl. mesék, melyek tájékoztatják a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, megfelelő viselkedés formáiról.) A vizuális nevelés (pl. a környezet esztétikai hatásai, ábrázolásban megjelenítése, formák, színek, természetes anyagok) A zenei nevelés (pl. népi kultúránk, zenei hagyományaink ápolása, kötődések, identitások.) S mindez nem nélkülözheti az anyanyelv használatát, hiszen a beszéd közvetítő elem az emberi kapcsolatokban, a természeti, tárgyi környezettel való ismerkedésben. Nevelésünk fejlesztő hatását a fejlődés eredményei mutatják, amelyek tendenciák és rugalmasan értendők. Ezek ismerete, összevetése az egyes gyermek fejlődési ütemével, támpontot nyújt nevelőmunkánkhoz.

9

A program fejlesztési rendszere Cél – Feladat

A fejlesztés tartalma

Alapvető gyermeki tevékenységformák

Gyermek és környezete

Játék

Az egészséges életmód alakítása A közösségi élet, társas viselkedés alakítása A környezet tevékeny megismertetése

Mozgás

Tevékenykedés

A környezet esztétikai összefüggéseinek megismertetése

A fejlődés eredménye óvodáskor végén

1.6. Programunk szervezeti és időkeretei

Adottságaink, lehetőségeink többnyire vegyes életkorú csoportok szervezését teszik lehetővé. Életrendet, időbeosztást szolgáló napirendünk rugalmas, biztosítja a fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő változását, fokozza a gyermekek biztonságérzetét. Főbb kereteit mindig megtartjuk a gyermekek tájékozódása, a szokások alakulása érdekében. Legtöbb időt a játéktevékenységekre biztosítunk.

10

A nevelés időkeretei Tevékenységek

Szorgalmi időben 3 egyéb 5 óra

Játék, szabadon választott tevékenység Előkészületek az étkezéshez, étkezés Öltözködés és egyéb testápolási teendők Pihenés, alvás

Nyáron Szorgalmi Nyáron időben 4 4 5 5 óra 5 óra 6 óra 30 perc

Szorgalmi időben 5-6 5 óra 20 perc

Nyáron 7 6 óra 30 perc

2 óra

1 óra 45 perc

1 óra 30 perc

1 óra 15 perc

1 óra

1 óra

1 óra

45 perc

1 óra

45 perc

1 óra

45 perc

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra 45 perc

A tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán

3 - 4 év

november 1.

-

május 31.-ig

4 - 5 év

október 1.

-

május 31.-ig

5 – 6 – 7 év

szeptember 15. -

május 31.ig

2. A NEVELÉSI PROGRAM TARTALMA Környezeti programunk feladata, hogy a gyermekek érdeklődésére, kiváncsiságára alapozva olyan változatos tevékenységet biztosítsunk, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti, tárgyi emberi környezetről. 2.1 Játék A játék a gyermek legáltalánosabb tevékenysége, melynek fejlődést, tapasztalást és megismerést segítő hatása van. Az öröm forrása: amelyben pozitív élményeit újraélve, negatív élményeit újrajátszva csökkenti feszültségeit, széleskörű, valósághű tapasztalatokat szerez a gyermek, így a tanulás forrása is. A játék egy relaxált helyzet, amelyben minden elképzelhető, és sok minden megvalósítható.

11

A játékban optimális körülmények között: fejlődik megismerő tevékenységük, bővül a valóságról alkotott képzetük megfigyelnek szerepeket és utánzással megvalósítják alakulnak a normák, szokások és a szabályok megvalósulnak a konfliktuskijátszások fejlődik nagy- és finommozgásuk a manipulációban alkotásokat valósít meg spontán és tervezett konstrukciókban megismerheti és gyakorolhatja a csoportos játék során a másik segítségét és a segítés elfogadását az együttműködést, a bizalmat, a siker vagy kudarc elviselését és megosztását. A játék folyamán az a cél, hogy képesek legyenek a gyermekek cselekvéseik irányítására, fejlődjön ki cselekvőképességűk, az átélt tapasztalataikat hozzá tudják rendelni az élethelyzetekhez. A játék tehát nem öncélú, hanem értékét az életre nevelés eszközisége adja. A játék feltételeinek biztosítása Nyugodt légkör Idő Hely Eszközök Élmények Játékfajták tartalmi gazdagítása Irányítás Részletesen: a) Nyugodt, barátságos légkört, otthonos életkörülményeket alakítunk ki, amelyben a gyermekek óvodába érkezésüktől kezdve szabadon döntenek a játékfajták, játszótársak, a játékhoz való eszközök kiválasztásában. b) A játék helye, ideje, elmélyítése terén lehetőségük van szemlélődésre, a tárgyak kreatív használatára, a magányos vagy társakkal együttműködő játékra.

12

c) A játékhoz szükséges időt rugalmas napirendünk adja. Mivel a játékban integrálódik a többi tevékenység is, ezért a legtöbb időt erre fordítjuk. d) Biztosítjuk, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszanak, legyen idejük elképzelésük megvalósítására. e) Időjárástól függően törekszünk a szabad levegőn történő játék lehetőségeit kihasználni. f) Épített környezetünk lehetőségeit kiaknázva többféle állandó és variálható teret alakítunk. Az egymástól jelképesen elhatárolt, meghitt kuckószerű helyek választható játéktémákat kínálnak, pl: családi játék, szerepjátékok helye mozgás, énekes játékok szabad tere temészetsarok,kísérletező tevékenységre serkentő hely rajzolás, festés, agyagozás, tárgykészítés, kézimunka helye mesélés helye építőjáték helye Óvodakertünkben is biztosítjuk a szerepjátékok, mozgásos, ügyességi és sportjátékok, népi játékok tereit. Olyan játékeszközöket biztosítunk, amelyek motiváló, fejlesztő hatást váltanak ki, elősegítik a cselekvést, gazdagítják a gyermeki elképzelések megvalósulását. Fontos, hogy a játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, sérülést, balesetet ne okozzanak. Az eszközök a gyermekek számára könnyen elérhetőek, azokat időnként cséréljük, javítjuk. Törekszünk a jó minőségre, a természetes alapanyagokra, a variálhatóságra. Nagy választékot biztosítunk a kreativitást fejlesztő konstruáló, a nagy,- és finommozgást fejlesztő játékok, eszközök terén. A készen kapható játékszereken kívül félkész és szimbolikus eszközökről is gondoskodunk /pl.: kellékek, ruhadarabok, kiegészítők…/ Az értelem és képességfejlesztő, valamint a környezeti ismereteket is rendszerező eszközeink egy része saját tervezésű és kivitelezésű /pl.: társas játékok, növény- állat dominő stb./ Udvari játékeszközeink hatékonyan szolgálják a nagymozgások fejlődését. A játékhoz szükséges eszközöket a csoportszobában megszokott módon, a szabadban is biztosítjuk. A játék témáját befolyásolják mindazok az élmények, benyomások, tapasztalatok, amelyeket a gyermek a családban, az óvodában szerez.

13

Törekszünk az óvodán kívűl szerzett élmények megismerésére, mert kiindulópontja lehet a közös játéknak. Ezek az információk jelentősek az egyéni bánásmód szempontjából is, valamint elősegítheti a családdal való együttműködést. Helyi nevelési programunkban kiemelt jelentőséget kap a közvetlen környezetben, a sétákon, kirándulásokon történő gyűjtőgetés /pl.: kisebb - nagyobb kövek, kavicsok, gyökér, fatuskó, fantáziálás, ki mit lát benne/ és ezek játékhoz való felhasználása./ Helyi nevelési programunkban kiemelten fontosak a közvetlen környezetből sétákon, kirándulásokon, erdei óvodai programok alkalmával szerzett élmények, benyomások, megfigyelések, pl.: piac, posta, könyvtár, múzeum, fodrász, orvos stb. A játékfajták tartalmának gazdagítása A gyakorlójáték elősegíti a tárgyak különböző tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyaikkal való ismerkedést, hatékonyan fejleszti a szem- kéz koordinációt és kezességet. Bátorítjuk a cselekvések megismétlődését, az együttes játék során mintát adunk a játékeszközök használatához. A gyakorlójátéktól a mesejátékig való fejlődést különösen azoknál a gyermekeknél segítjük, akik tartósan ezen a szinten maradnak. Legjellemzőbb korosztály: 3-4 éves kor A gyermek fejlődése során az eszközökhöz való ragaszkodást fokozatosan felváltja a szerepekhez való ragaszkodás. A szerepjáték során a gyermek – a vállalt szerepén keresztül – a valóság, számára lényeges mozzanatait egyéni módon jeleníti meg, használva a szerephez illeszkedő /látott, hallott, megfigyelt/ mozdulatokat, nyelvet, stílust. Már a legkisebbek játékában is megfigyelhető a “mintha” helyzetek létrehozása, egyszerű kellékekkel és mozdulatokkal megjelenített szerepek eljátszása. A szerepjátékok apró tartalmi elemekkel bővülnek, az élmények egyre színesebben, gazdagabban épülnek be a játékba. A nagyobbaknál domináns, érzelemmel telített játékká válhat, ezt elősegíti a játék elgondolásának, a többféle ötlet egyeztetési képességének fejlődése is. A létrejövő tartalmas játékban a gyermekek gyakran és sokat beszélgetnek, társaikhoz alkalmazkodnak. A többféle szerepvállalással fejlődik képzeletük, beleélő képességük, szerepüknek megfelelő viselkedésük és kommunikációjuk, valamint együttes cselekvőképességük. Magunk is szervezünk szerepjáték helyzeteket, mintát adunk a kapcsolatok, közös cselekvések kialakulásához.

14

Legjellemzőbb korosztály: 4 – 5 – 6 –7 A dramatizálás és bábozás során a gyermekek szabadon, kötetlenül jelenítik meg irodalmi élményeiket. Rendszeresen ismétlődő meseélményhez juttatjuk a gyermekeket, megjelenítésében modellt adunk egy-egy mesehős megformálásához.

a

kedves

mesék

Készen vett, saját és a gyemekekkel közösen készített eszközöket, kellékeket, jelképeket használunk, fokozva a beleélő képességet és önkifejezést. A bábozási kedvet egy-egy kedvenc bábbal is segítjük. A meseélmények arra ösztönzik a gyermeket, hogy újra átélje, maga is részese legyen történetnek saját elképzelései, vágyai és a benne nyomot hagyó élmény alapján. Az érzelmi, esztétikai élmények, gyermeki szándék és elképzelés szerinti át ,- és továbbformálása fejleszti az önkifejezést, kreativitást, a beszédet, és mozgást. Legjellemzőbb korosztály: 5 –6 –7 Az építő, konstruáló, barkácsoló tevékenységek során az eszköz – és anyag használatát, kezelését mutatjuk meg, technikákat tanítunk. A természetben gyűjtőtt felhasználják.

anyagokból barkácsolunk, azokat a gyermekek az építőjátékban is

“Az én csináltam” élménye hozzásegíti a gyermeket önmaga megismeréséhez, saját képességei felméréséhez. A variációs lehetőségek felismerése újabb és újabb, mind jobban elmélyült alkotásra serkenti. Az elért sikerek jól fejlesztik az önbizalmat, a kombinációs készséget, az értelmi, manuális képességeket, emellett kivívják a társak és a felnőttek elismerését és ez a többi gyermeket is alkotásra készteti. A kezdetben spontán létrejövő alkotások mellett egyre fontosabbá válik az előre elgondolt céllal végzett építés, a szerkezet konstruálás, amely gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A nagyobbaknál már a dramatizálás, bábozás, szerepjáték természetes velejáróvá válik a barkácsolás, ezt segíti az egyre biztosabb anyag , – és eszközhasználat. Legjellemzőbb korosztály: 5 –6 –7 év A szabályjáték – jellegéből adódóan – a szabályok pontos betartását, a szabályoknak megfelelő viselkedést igényli. Egyes fajtái főként a mozgást (3 – 4 év), mások elsősorban az értelmi

15

képességeket (5 –6 –7 év) fejlesztik, mindemellett lehetőséget nyújtanak a helyes magatartás alapvető normáinak betartására. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, kívánságait. Elsősorban olyan játékokat játszunk, amelyek egyszerű szabályai a gyermekek számára könnyen betarthatóak, ugyanakkor ügyességet, szellemi erőfeszítést is igényelnek. E játékok hatására a gyermekekben alakul az eredményességre törekvés, fejlődik a felelősség és közösségtudat. Élni tudnak annak a lehetőségével, hogy maguk hozzanak létre szabályokat, hogy maguk legyenek a játék vezetői. Az óvónő játéktámogató szerepének megvalósítása A játéktámogató magatartásunkat meghatározza az adott szituáció, az adott játékfajta. Csak szükséges mértékű és a gyermekek számára érthető, teljesíthető szabályokat vezetünk be. A játékok elrakását, elrendezését rugalmasan kezeljük, ugyanakkor kialakítjuk a szükséges mértékű rendrakás- és a játékok megbecsülésének szokását. Az elmélyült, nyugodt, probléma- és konfliktusmegoldó játék esetében visszafogott, szemlélő, játékot követő szerepet valósítunk meg. Megakadás esetén javaslatot adunk, eszközt kínálunk. Ha a gyermekek kérik, játszótársként részt veszünk a játékban, ha szükség van rá, kezdeményezünk, modelt nyújtunk. Játékhelyzetekben támogató, elfogadó, megengedő attitűddel veszünk részt, bármikor rendelkezésre álló, együttműködésre kész partnerek vagyunk. Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, közbelépünk nem kívánatos viselkedési forma, vagy testi veszélyeztetés esetén,és akkor is, ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyermekek. A játék nevelési eszköz funkciójának megvalósítása érdekében alkalmazzuk az általunk kezdeményezett játékot. A mozgásos, énekes, egyéb képességfejlesztő játékok során a téma, a hely, eszköz, szabály megteremtése mellett játékszeretetünk kifejezésével, a gyermeki érzelemre hatva motiváljuk a részvételt. A gyermekek spontán játéka és az általunk kezdeményezett játékok együttesen töltik be a gyermekek egész napos óvodai játékterét.

16

Pedagógiai munkánk fontos elemének tartjuk a játék, a játszó gyermekek folyamatos megfigyelését. Ezek hasznos információt nyújtanak az egyes gyermekek fejlődéséről, érzelmi, hangulati állapotáról, a társas kapcsolatok, a beszéd- értelmi képességek alakulásáról. A játéktevékenységek fejlődésének általános tendencián túl, figyelembe vesszük a fejlődés egyéni sajátosságait, törekszünk az egyes gyermeket eljuttatni a játékfejlettség optimális fokára. A játékot kísérő erős érzelmek kiváltják a gyermekek közlési vágyát, fokozzák beszédkedvűket. Az együttjátszást kísérő párbeszédek természetes körülmények között fejlesztik a beszédet és az egymáshoz való alkalmazkodást viselkedésben és kommunikációban egyaránt. A gyermekek szerepvállalásaikban szóban, hanglejtésben, gesztusban, mimikában is azonosulnak a szereppel. Felismerik, gyakorolják a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódok és nyelvi eszközök használatát. A beszédkészség fejlődését beszédviselkedésünk mintáival segítjük. Alkalmazzuk a bábjátékot, amely az elbeszélő és párbeszédes formák, a hangerővel, hangszínnel való bánásmód gyakorlásával fejleszt. Közvetlen beszédfejlesztő céllal alkalmazzuk az anyanyelvi játékot. Ezek mindegyike jól szolgálja a beszéd összetevőit, az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlődését, fejlesztését. A fejlődés eredménye óvodáskor végén Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek játékában dominánssá válik a szerepjáték. Tartósan kialakul a kisebb – nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, tudnak nevetni, és egymáshoz valamint a játék szabályaihoz alkalmazkodni. Általuk kedvelt mese, kitalált történet hozzájuk közel álló mozdulatait cselekményben, dramatizált szövegben, mozdulatokkal illetve bábok segítségével visszaadják. Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, képesek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére. Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására is képesek.

17

A játékban és társas viselkedésben a normákat betartják. A játékfajták legjellemzőbb megjelenési szintjei, valamint a részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei a különböző játékfajtákon belül: 3-4 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a különböző játékszerek funkcióinak megismerésére, a gyermek és a játékszer viszonyának és variációs lehetőségeinek kipróbálására. Dominál benne a sorozatos mozdulat, mozgássor, hangok, hangsorok ismétlődése, ezáltal válik játékká. Ebben az életkorban többnyire egyedül, ill. egymás mellett játszanak. A szerepjáték még többnyire egyszeri cselekvést jelent, melynek lényege a szerepet jelképező eszköz birtoklása. A konstruáló játék a gyakorlójáték egy-egy mozzanatának funkcióval ellátott eleme. Az értelmi képességeket fejlesztő játékok egyszerűbb fajtáival ismerkednek. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, egyensúlyérzékük, észlelésük, verbális képességeik, szabálytudatuk. 4-5 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra a szerepjáték, melyben a gyermekek a magukra vállalt szerepeken belül ábrázolják a valóság számukra megismert lényeges mozzanatait. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötödés, kialakul a kisebb - nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. A konstruáló játék fejlődik, gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. Megjelennek az értelemfejlesztő szabályjátékok. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testséma érzetük, interszenzoros koordinációjuk, figyelmük, szabálytudatuk, verbális képességeik, toleranciájuk, önkifejezésük, képzelőerejük. 5-6-7 éves korban: Legjellemzőbb erre az életkorra az értelemfejlesztő szabályjátékok köre. Képesek a bonyolult szabályok megértésére és betartására, valamint új szabályok létrehozására is. Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat előre megtervezik, a szerepek választását és az eszközök kiválasztását önállóan végzik. Bábozás - dramatizálás - a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az eszközöket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel bővítik. Konstruáló játék és a barkácsolás is többnyire beleolvad a szerepjátékba, vagy a dramatizálásba, annak részévé, kiegészítőjévé válik. Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testsémájuk, térbeli tájékozódó képességük, észlelésük, logikus gondolkodásuk, szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük, önkifejezésük, képzelőerejük.

18

Az óvónő feladata a játék folyamatában: • a gyermekek közös élményeinek gazdagítása, •

törekedjen a gyermek személyiségének megismerésére. Személyes példamutatásával alakítsa a csoportban a toleranciát, fogadtassa el az eltérő viselkedésű gyermekeket,

•

tudja azonosítani a gyermekek játékszükségletét: o hipotéziseik” kipróbálására, ellenőrzésére o szükségük van átváltozásra o Szükségük van arra, hogy a játékukban az általuk megalkotott, másokkal kialkudott kereteket megváltoztathassák. a felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felkínálása legyen,

• •

vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, és játékuk fejlettségének különböző szintjét,

•

az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt, irányított, vagy mintaadó modell is. Mintaadása a gyermeket utánzásra késztesse.

Az udvari játék lehetőségek: Domináljanak a nagymozgások fejlesztésére szolgáló játékok, valamint a természeti anyagokkal való manipulációs lehetőségek. Az óvoda udvarát célszerű csoportonként tagolni. Az adott udvarrészen átélt játék, és környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább a sajátjuknak érzik. Az udvarrészek átjárhatók. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. Az udvari élet egyenértékű az csoportszobai tevékenységekkel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • a gyermekek megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában, •

a játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki,

•

bonyolultabb alkotásokat hoznak létre,

•

alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján készítik, a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is képesek,

•

bonyolultabb szabályjátékok alkalmazására, gyakorlására is képesek, nagy kedvvel, örömmel játszanak, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik,

•

versenyjátékukat egészséges versenyszellem jellemzi, kudarctűrésük jó.

19

2.2 A mozgás A mozgásfejlesztés fő területei: • Szabad, spontán mozgások. •

Szervezett, tervezett testnevelés foglalkozás, valamint a mindennapos frissítő torna.

Az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen vannak, ehhez járul még a csoportszobában bent lévő ill. bevihető játék- és sportszerek használata, valamint az udvaron használható, részben beépített, részben mobilizálható mozgásfejlesztő eszközök. Ezek segítik az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, az ismert mozgásformák tökéletesítését. A veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás, hozzájárul a kiegyensúlyozott, félelemmentes közérzetéhez Az irányított mozgás anyagában valamennyi mozgásfunkció fejlesztése jelen van minden korosztályban, csupán a nehézségi fokok eltérőek. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig: 3-4 éves korban: A mozgás anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelt feladat a testséma és a nagymozgás fejlesztés. Nagymozgások: járás, futás, csúszás, kúszás, mászás, függeszkedés, ugrás, egyensúly gyak. • Örülnek a mozgásnak (futó és fogójátékokat játszanak) •

Jelre képesek az óvónő felé fordulva megállni.

•

Ismerik a futás, járás közötti különbséget.

•

Képesek futás közben irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kerülni.

•

Csúsznak, kúsznak, másznak a talajon (irányváltoztatással is).

•

A labdát helyben, és járás közben maguk mellett, egy kézzel gurítják.

•

Az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni és lassan elsajátítják azokat az alapvető szabályokat, amelyek betartása a biztonságos mozgáshoz elengedhetetlen.

4-5 éves korban: Nagyobb szerepet kap a tér-mozgás megismerése, ehhez kapcsolódik az egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-lábkoordináció fejlesztés. Labdagyakorlatok, dobások, járás-futás, szökdelések, ugrás, függés, mászás. Kiemelt helyet kap az oldaliság. • Eljátszanak futójátékokat kettős körből szabályok magyarázata nélkül. •

Ismernek átfutó játékokat.

•

Csoportos versenyjátékot el tudnak játszani, négy csapatban. 20

•

A természetes járás ritmusát l2-l6 lépés alatt átveszik.

•

Összehangolt kar- és lábmunkával egyenesen és körben futnak.

•

Két feladatból álló mászó feladatot 5-6 lépés nekifutással összekapcsolnak.

•

Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból, zsugorülésen át alapállásba.

•

Biztosan haladnak végig vízszintes padon, a pad végén leugranak hajlított alapállásba.

•

30-40 cm magasból, páros lábbal, pillanatnyi repülésen át talajt fognak páros lábbal, hajlított állásba.

•

Célba dobnak egykezes felsődobással vízszintes, l50 cm „folyosóba”.

•

Labdát fognak, feldobnak leguggolnak és felállnak

és

elfognak,

alkar

között

gurítnak,

közben

5-6-7 éves korban: Az észlelés fejlesztése a legcélzottabb, ehhez társul a finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztése. • Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. •

Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és az ugrásban növekednek.

•

Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.

•

Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük.

•

Szeretik és igénylik a mozgást.

•

Egyéni - csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával.

•

A természetes járást ütemes járással változtatják

•

Kislabdát hajítanak távolba.

•

Labdát vezetnek helyben.

A fejlesztés mozgásanyaga: • Játékok: szerep-, utánzó-, futó-, szabály-, küzdőjátékok. •

Gimnasztika - szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlat, kar, láb és törzsmozgatás, testhelyzetek, mozgáskoordináció alakítás, koncentrációs mozgás gyakorlatok - kéziszer gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda)

•

Járások, futások: természetes (lábboltozat javítás)

járás

21

irányváltoztatásokkal,

speciális

járás

•

Futás egyenes vonalban, irányváltásokkal. Lassítás - gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás.

Az óvónő feladatai: • A gyermek egészségének megóvása a higiénés szabályok betartásával. •

Szükséges környezeti biztosításával)

•

Mozgásfejlettség felmérése: mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciózavarok felderítése.

•

A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés szempontjából a megfelelő tárgyi feltételek, eszközök biztosítása.

•

Egészséges életvitel testi edzettség alakítása. (az évszakok lehetőségeinek figyelembevételével, levegő, víz, napfény edző hatása, téli sportolási lehetőségek). Gyermek- óvónő-család szabadidő hasznos eltöltése.

feltételek

megteremtése.

(megfelelő

idő,

hely

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés. •

Egészséges versenyszellem kialakult, kudarctűrés jó.

•

Mozgása harmonikus, összerendezett.

•

Nagymozgása, egyensúlyészlelése, finommozgása kialakult.

•

Tudnak térben tájékozódni, oldaliság kialakult.

•

A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak.

•

A mozgásokban kitartóak.

•

Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

Az óvodás években döntő szerepe van az egészséges életmód megalapozásában. Az óvodáskort erős mozgás és tevékenység szükséglet jellemzi. A mozgástevékenységek összetetten jelennek meg. Valljuk, hogy gyermekkorban elmulasztott mozgás-fejlesztő lehetőségek később nem pótolhatók. CÉLUNK: A gyermeki mozgásigény kielégítése, a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, Rendszeres mozgással, az alkalmazkodó tájékozó képesség és akarati tulajdonságok fejlesztése Az összerendezett mozgás kialakulásának elősegítése, az egészséges életvitel alapozása.

22

A mozgás feltételeinek biztosítása Mozgásra inspiráló, biztonságos, tiszta környezet, szabad tereket, megfelelő időt biztosítunk a természetes és szervezett mozgásra. Óvodakertünk fából készült, egyszerű felszerelései a nagy mozgástér és az egyéb tevékenységek elkülönítése zavartalan mozgást biztosít. Amennyiben az időjárás engedi – kora tavasztól késő őszig a szabad levegőn mozognak óvodásaink. A szabad mozgás feltételeit kirándulás, óvodai erdei program helyszínein is megteremtjük. Az eszközöket a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazítjuk. Használatukat megtanítjuk, gyakoroltatjuk, gondot fordítunk a balesetek megelőzésre. A kisebbeknél a csúszás, mászás, bújás eszközei, a nagyobbaknál az egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődését segítő eszközök kapnak nagyobb hangsúlyt (pl.: tornaszőnyeg, mászókák, csúzda, létra, hinták, ugórasztal, lépegető, billegő, forgó korong, ugróiskola, célba dobó játékok, labdák, kötelek, manipulációs, barkácsoló tevékenység eszközei). Rendszeresen használt eszközök: télen a szánkók, nyáron a víz, homok, az udvari fák. Fejlesztőeszközként használjuk a nagyalakú tükröket, és az oldaliság, kezesség kialakításában a térformákat (testséma alakítása). A mozgás fejlesztése a szabad játékban A játék és mozgás óvodai nevelésünk alapja. E két gyermeki tevékenység sok szempontból összefügg, hisz a játékban megtalálhatók a különböző mozgásos tevékenységek, a mozgás, a mozgásfejlesztés pedig sok játékot, játékos elemet tartalmaz. Nevelésünken fontos szerepet szánunk a mozgásos játékoknak, amelyek ötvözik a játék és mozgás hatásrendjét, komplexen fejlesztik a gyermekek személyiségét. Rendszeresen kezdeményezünk: • • •

futó fogó labdajátékokat,

egyszerű versenyjátékokat, amelyekbe érdeklődésüktől függően kapcsolódnak be a gyermekek. A jó példa hatására maguk is képesek lesznek az általuk ismert és kevelt mozgásos játéknak megszervezésére, levezetésére. /pl. szoborjáték, kutyafogó, házatlan mókus, kakasviadal, tűz-vízrepülő stb./

23

E játékoknak fontos szerepük van a játékigény kielégítésén túl a képességek fejlesztésében és hozzásegítik a gyermekeket ahhoz, hogy az állandóan változó külső környezethez mozgásukkal képesek legyenek alkalmazkodni. Fontosnak tartjuk a népi játékok alkalmazását is, mert a mozgás fejlesztésén túl a hagyományok megőrzésével, átörökítésével jelentős hatást gyakorolnak a személyiség egészére /pl. karikajátékok, ugrókötelezés, Adj király katonát, Mit ásol héja, Gyertek haza ludaim..stb./ Az óvodás gyemek lételeme a mozgás, a mozgásba ágyazott tevékenykedés. Spontán szabad játékában az általa már készségszinten használt mozgásokat kombinálja, rendszerezi, konkrét célra viszi át és egyben új mozgásformákat talál ki, gyakorol be. Társait utánozza, velük együtt játszva, mozogva fejlődik énképe, önértékelése, szociális képessége. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás, erőfeszítés fokozatosan képessé teszi a gyermeket az irányitott tanulásra. Ha a mozgásban sikeres gyermek az éretelmi képességek területén is sikeresebbé válik. A mozgás fejlesztése szervezett foglalkozásokon A szervezett foglalkozások anyaga: atlétikai, torna, játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze. 3-5 éves korban a gyermekek irányított mozgástevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A gyermekek különböző futás, ugrás, dobás, labdagyakorlatokat végeznek /pl. futás különböző irányban, tárgyak megkerülésével: szökdelések, rövid nekifutásból fellépés és leugrás, labda feldobása, elkapása/. Csúsznak, kúsznak, másznak talajon, szereken, tárgy alatt, felett és gyakorolják a talajtorna egyszerű elemeit /pl. gurulás a test hossztengelye körül/ különböző típusú mozgásokban gyakorolják az egyensúlyozást és a kéziszerek alkalmazását. /pl. járás térd-sarokemeléssel, sávokban, szalagok között, lábujjon, babzsák, szalag/ A nagymozgás fejlesztése mellett figyelmet fordítunk a tér mozgásos megismertetésére.

24

A gyermekek különböző formákat mozognak be /pl. futás padok körül, fák között, szökdelés páros lábbal előre, hátra, labdapattintás és elkapás járás közben./ Mozgásos tevékenységeik során egyre pontosabb információkat szereznek önmagukról, ismerkednek testrészeikkel és azok funkcióival. 5-6-7- éves korban A gyermekek irányított mozgásos tevékenységeikben előtérbe helyezzük az egyensúlyérzék , szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését /pl. forgások, fordulatok, vonalon, vízszintes és emelt felületen végzett egyensúlyozó mozgások, egyensúlyozó játék létra fokai között, kézi szerek feldobása, elkapás, célba dobások/. Alkalmazzuk a jobb-bal kifejezést. Az alaklátás, formaállandóság, fejlesztésére tervezett gyakorlatok némelyikét csukott szemmel is elvégeztetjük /pl. labdagurítás test körül jobb és bal kézzel, karkörzés testelőtt szalaglengetéssel/. Hangsúlyos figyelmet fordítunk a finommotorika fejlesztésére a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal /pl. bot fogása marokkal, szalag fogása két ujjal, lengetése csak a csukló mozgatásával, labda gurítása ujjakkal/. A gyermekek különböző támasz-gyakorlatokat végeznek /pl. talicskázás, pókjárás,/ gyakorolják a guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást. A szervezett mozgás része a mindennapi frisitő torna. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok alkotják kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A rendszeres mozgás növeli a gyermekek légző-keringési szerveinek teljesítőképeségét, a csont – izomrendszer teherbíró képességét. Előegíti a természetes testtartás kialakulását, hozzájárul az írás mozgáshoz szükséges differenciált és koordinált izommozgás fejlődéséhez, /finommotorikus mozgások/. A téri irányok, formák bejárásával, megnevezésével bővül a gyermekek térről való ismerete, gyarapodik szókincsük. Látják a bemutatott mozgásokat, hallják a tevékenységek pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat, ily módon a keresztcsatornák működése fejlődik. A saját test és mozgásos képességek megismerése segití az éntudat a személyes tulajdonságok /kitartás, bátorság, fegyelmezettség/ kialakulását. A közös, örömmel végzett mozgás közben készélesednek a társas kapcsolatok, fejlődik a tolerancia, együttmüködő képesség, lehetőség adódik a különböző viselkedési normák tanulására.

25

A mozgásfejlődést elősegítő pedagógiai eljárások biztosítása A mozgásfejlesztést a nagymozgástól a finommotorikus mozgásig mindent magába fogalóan értelmezzük. Az életkori sajátosságok ismeretében elsősorban a mozgásfejlesztésen keresztül segítjük elő az értelmi fejlődést. Figyelembe vesszük a gyermeki mozgásigény, fejlettség különbözőségét. Az egyéni képességeknek megfelelő részvételt a differenciált feladatadás, az egyéni tempónak megfelelő gyakorlás segití. Gondot fordítunk a testtartási hibák megelőzésére. A képességek fejlesztését szóbeliséggel kísérjük, segítjük a megértést a kifejezések aktív szókincsbe való beépülését. Fontosnak tartjuk a jó a hangulatú részvételt, az oprimális megterhelést, fizikai aktivitással a szellemi aktivitás fokozását. Alapvetően szükséges szabályokat alakítunk ki, és csak akkor korlátozzuk a gyermeki mozgást, ha önmagára vagy társaira veszélyes lehet. A szülőkkel együtt közösen törekszünk a minél gyakoribb, együttes mozgásos programok megvalósítására. /pl. a Kihívás napja, kirándulások, Gyermek-nap, nyílt napok alkalmával/. A különböző szervezeti formák megteremtése A gyermekek szabad mozgását a csoportszobában, a délelőtti és délutáni udvari játék, valamint séták , kirándulások során biztosítjuk. A szabadban szervezett énekes játékok, mozgásos szabályjátékok jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kieglégítését. A foglalkozásokat a különböző korosztályoknak megfelelő időtartamban és differenciált feladatokkal szervezzük. A mindennapi testedzést frissítő mozgás és futás, kocogás biztosítja. A fejlődés eredménye óvodáskor végén A gyermekek szeretnek mozogni, mozgásos játékban kitartóak. Ismerik a térbeli irányokat, kiterjedéseket, jól tájékozódnak a térben, környezetükben biztonságosan mozognak. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúly észlelése finomodik, mozgásos teljesítőképességük differenciálódik, összerendezettebbé válik.

26

Lateralitásuk, testsémájuk kialakul Növekszik figyelemkoncentrációjuk, feladattartásuk, együttműködésük, szabályjátékokban betartják a szabályokat. Kialakul egészséges versenyszellemük, megerősödik önfegyelmük, figyelmük. 2.3 Az egészséges életmód alakításai 2.3.1 Gondozás A testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere: 3-4 éves korban: Segítséggel, az egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési és önkiszolgálási teendőket. Segítségnyújtás: a folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázattal kísérve. A szokás szabályrendszer az önállósági foknak megfelelően új kultúra tartalmakkal bővül, naposi munka, megbízások. 4-5 éves korban: Egyre kevesebb segítséggel végezzék a maguk körül adódó tisztálkodási, öltözködési teendőket. A tevékenységek bemutatása rövid szóbeli magyarázattal párosul. 5-6-7 éves korban: Önállóan végezzék a tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükség szerinti segítségadással. A szokás-szabályrendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak és vizet töltenek a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Segítség nélkül, önállóan öltöznek. Ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

27

Ruhájukat ízléses, összehajtva a polcukra helyezik. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. Figyelnek saját külsőjükre, megjelenik a szépre való törekvés. 2.3.2 Munkajellegű tevékenységek Munkajellegű tevékenységek: • Önkiszolgálás •

Környezet rendjének megőrzése

•

Alkalomszerű munka

•

Naposi munka

•

Növény - állatgondozás

Munkajellegű tevékenységek feltételei = az óvónő feladatai: • Megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása. •

Elegendő munkalehetőség biztosítása életkor, fejlettség figyelembe vétele.

•

Elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére.

•

Megfelelő hely biztosítása, azok rendben tartása, a munkaeszközök tárolása, hozzáférhetőség, ahonnan a gyermek el tudja venni, illetve tenni.

•

Nyugodt légkör megteremtése.

Önkiszolgálás: Célunk a gyermekek testi fejlődésének, környezethez való optimális alkalmazkodásának elősegítése, az egészséges életmód-életvitel szokásainak igényének megalapozása.

A gyermekek gondozása, edzése, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítása. A nevelési hatások kedvező érvényesülésének egyik fontos feltétele a gyermekek gondozása. Testi-lelki, biológiai és komfortszükségleteik kielégítésével elősegítjük a kellemes közérzet fenntartását. Elfogadást, megértést közvetítünk, természetes testi közelségünk, együttmüködésünk fokozza a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét.

tapintatos,

segítő

Az önkiszolgálásban különböző fejlettségi fokon álló, e téren is eltérő ütemben fejlődő gyermekeket támogatjuk, bátorítjuk, erdményeiket elismerjük.

28

Türelmesen, megfelelő időt hagyva kezdetben velük együtt végezve a teendőket alakítjuk az egészségügyi szokásokat. Fokozatosan szoktatunk a tevékenységek egyre önállóbb végzésére, alapozzuk a tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igényt. Az egyes gyermekeket saját teljesítőképességéhez viszonyítva juttatjuk el az optimális szintre. Folyamatosságot teremtve, a gyermekek egyéni tempóját figyelembe véve szervezzük az étkezéseket. Az étkezési szokásokat, érzékenységet megismerve tapintatosan ösztönözzük az ételek elfogyasztását. Önkiszolgálásra, önálló, kultúrált étkezésre szoktatunk. Az étkezések során és a nap bármely szakaszában folyadékot biztosítunk és kínálunk. A napi tápanyagszükséglet kielégítése és változatossága érdekében rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről, és közreműködésükkel kiegészítjük azt /zöldségek, gyümölcsök, magvak, mézzel ízesített teák stb./ A gyermekek maguk is részt vesznek a gyümölcslevek, saláták, kínáló tálak készítésében, így lehetőség adódik arra, hogy számukra eddig szokatlan ízekkel és az elkészítés módjával is megismerkedjenek. Mindezzel modellt nyújtunk a családoknak egy korszerűbb táplálkozási szokásra. A testápolás feltételeinek megteremtése és szokásainak kialakítása a gyermekek tisztaságigényét fejleszti, egészségük védelmét szolgálja. A napi rendszeresség, testápolás magába foglalja a higiénikus WC használatot, az étkezés előtti szükség szerinti kéz,- arcmosást, az érzékszervek ápolását és védelmét, a napi fogápolást, esetenként a gyermek teljes mosdatását, nyáron az ebéd előtti zuhanyozást. Az óvodai és családi személyi higiénés szokások összehangolására hangsúlyt fektetünk. Odafigyelünk az időjárásnak, külső-belső hőmérsékletnek megfelelő célszerű, kényelmes ruha- és cipőviseletre. A gyermeki önállóság fejlődését elősegítjük a sorrendiség és szükséges technikák gyakorlásával. Önmaguk és környezetük rendjének, esztétikájának megtartására szoktatunk. A pihenés, alvás feltételeit /szellőztetés, saját- jellel ellátott ágynemű, mese, simogatás stb./ megteremtjük.

29

Figyelembe vesszük a gyermekek alvásigényét. A szülők figyelmét felhívjuk az éjszakai alvásidő biztosításának fontosságára. Időjárástól függően sokat tartózkodunk a szabadban. A gyermekek edzettségét, ellenálló képességét fokozza a levegő, víz, napfény hatása. Szeles, esős időben, nagy havazáskor a teraszon légfürdőznek vagy a csoportszobában nyitott ablaknál mozognak. Megfelelő hőmérséklet esetén a gyermekek szabad testfelülettel napoznak, pancsolnak, zuhanyoznak. A vízzel való találkozás önkéntességét biztosítjuk, az egyéni érzékenységet figyelembe vesszük. Sétáink kezdetben rövidek, majd hosszabbak, kirándulásainkon különböző nehézségű és idejű gyalogtúrákat teszünk. A gyermekek edzése érdekében napi rendszerességgel az “óvodáskörök” futása. A meghatározott útvonalon a gyermekek maguk döntik el, mennyit és milyen iramban futnak, kocognak, szökdelnek. Az edzési lehetőségek közé tartozik a fára mászás, télen a szánkózás, csúszkálás stb..

A gyermekek egészségének védelme Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása egyben a gyermekek egészségének megóvását is segíti. További feladatok: A személyi tárgyi, higiénés feltételek biztosítása /felnőttek személyes higiénéje, környezet tisztántartása, jó világítás, színharmónia, zöld növények, páratartalom, levegőcsere/ A gyermekek testi épségének védelme, a baleset mellőzése érdekében állandó felnőtt kontroll, szokások, szabályok alakítása/ Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekciója (az egyes gyermek korábbi betegségeinek ismerete, felkészülés előfordulások esetében a teendőkre, védőnői, orvosi szűrések szakorvosi vizsgálatra utalás, látás-hallás-fogászati szürés, pszichológiai, szakszolgáltatás igénybe vétele/. 2.2.1

A fejlődés eredménye óvodáskor végén

Felismerik tisztálkodás szükségességét, igényesek saját külsejükre Önállóak a testápolási tevékenységekben, testi szükségleteiket szándékosan irányítani képesek A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják, rendben tartják, a helyükre teszik A zsebkendőket önállóan használják

30

A fogmosás technikáját ismerik, helyesen alkalmazzák Megfelelő sorrendben, önállóan vetkőznek, öltöznek, gombolnak, cipőt kötnek Holmijukat hajtogatják, rendben tartják A kultúrált étkezés szokásait ismerik, alkalmazzák, esztétikusan terítenek Az ételt elveszik, kiszedik, a folyadékot kitöltik, önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak Az evőeszközöket, szalvétát helyesen használják Ismerik az időjárás, öltözködés, a táplálkozás és egészségvédelem elemi összefüggéseit Szívesen vesznek részt kisebb gyalogtúrákon Teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként végzik az önkiszolgálást, környezetükben igyekeznek rendet tartani Társaiknak, felnőtteknek segítséget nyújtanak, alkalmi megbízásokat önállóan végeznek. Minden olyan gyermeki tevékenység, amely a saját személye körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás sorrendjével. Az önkiszolgálás területei: Testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, tisztasági igényük kialakulását szolgálja. Étkezés: a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja. Öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartása, óvására való nevelést szolgálja. Környezet rendjének megőrzése: Nem csak önkiszolgálás, hanem közösségért végzett munka is. 3-4 éves korban: •

Ismerjék meg környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire

•

szükségük van, használat után tegyék vissza.

•

Szükség esetén a szoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz bátran rendezzék át, majd befejeztével rendezzék vissza. 4-5 éves korban:

•

A csoport játékait a közösen megbeszélt helyről vegyék el, és oda is tegyék vissza. Délután ügyeljenek arra, hogy ne a tovább maradó gyermekekre háruljon a teremrendezés.

•

Terem átrendezésében szükség szerint segítsenek:

31

•

Apróbb rendetlenséget vegyenek észre.

•

Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendben tartásában segítsenek. 5-6-7 éves korban:

•

A csoport játékait tartsák rendben, babaszobában, babakonyhában időnként önállóan takarítsanak ki. Vegyenek részt a babaruhák kimosásában, a babaedények elmosogatásában a polcok letörlésében.

•

Ne csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helyiségek rendjére is ügyeljenek.

•

Segíthetnek a szertári eszközök ki- és behozatalában, rendben tartásában.

•

Lehetőség esetén ismerkedjenek a könyvtár használatával.

Alkalomszerű munka - egyéni megbízatások: 3-4 éves korban: az óvónők kérésének tegyenek eleget, ill. az óvónő munkájában spontán segítenek. 4-5 éves korban: kért eszközöket hozzanak be, vagy vigyenek ki, üzeneteket adjanak át stb. 5-6-7 éves korban: Bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítsenek. Adjunk olyan feladatot, melyet már önállóan kell megszervezni (fokozatosság), valamint időnként olyan alkalmi megbízatásokat is, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség. Kisebbek segítése: A csoportok között alakuljon ki az a szokás, hogy a nagyobbak segítsenek a kisebbeknek. Naposi munka: 3-4 éves korban: önkiszolgálási munka pontos megtanítása. 4-5 éves korban: •

A napos rendszer fokozatos bevezetése.

•

Terítik a terítőt.

•

Szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket.

•

Segíthetnek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény).

5-6-7 éves korban: •

Feladatbővülés: Ők tartják számon, ki következik a naposságban

•

Ügyelnek az asztal ízléses rendjére

•

Letörlik az asztalokat, összesöprik a morzsákat

•

Közreműködnek a összeszedésében.

foglalkozásokhoz

32

szükséges

eszközök

kiosztásában,

Növény és állatgondozás: 3-7 éves korban: ősszel gyűjthetik a leveleket az udvaron. Télen segédkezzenek a madáretetésben. Tavasszal a rügyeztetés, csíráztatás, palántázás előkészítésében segédkezzenek, majd figyeljék a változásokat. 3-4 éves korban: a növényeket és állatokat az óvónő a gyermekek előtt gondozza, és kisebb segítségre kérik őket. Magyarázza el, mutassa meg, mit, miért, hogyan tesz. A gyermekek kísérjék figyelemmel a munkát. 4-5 éves korban: •

A gyermekek folyamatosan működjenek közre az élősarok és a kisállatok gondozásában.

•

Ősszel gyűjtsenek magvakat, terméseket az élősarokba.

•

Tavasz elején részt vehetnek a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásában.

•

Leszedik és összeszedik a terméseket.

5-6-7 éves korban: •

Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit, állatait.

•

Terméseket, magvakat, növényeket gyűjtsenek, ezeket meghatározott rend szerint osztályozzák.

•

Minden gyermek önállóan ültethet, gondozhatja saját veteményét.

•

Leszedheti a termést, a gyümölcsöt.

•

Vegyenek részt a tárolók tisztántartásában.

•

Télen részt vehetnek a hó eltakarításában.

A tevékenység folyamatában: Minden fajta munka bevezetése hosszú átmenettel valósítható meg sok-sok gyakorlással (3-7 éves kor között zajlik). • Munkavégzéshez szükséges készségek, képességek formálása, alakítása. •

Feladatok elvégzésének megtanítása, munkafogások egyenkénti megmutatása, gyakoroltatása.

•

Tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatás, a gyermekeket körülvevő környezet megváltoztatásához. (növény és állatgondozás).

•

A munkavégzés közbeni szociális magatartás alkalmazkodás szabályainak megtanítása.

•

A játékkal azonos és eltérő vonások megismertetése.

•

A gyermekek eljuttatása odáig, hogy a kezdeti öncélú egyéni indítékok közösségi indítékot kapjanak.

33

és

az

egymáshoz

való

•

A biztonsági feltételek megteremtése: baleset, sérülés megelőzése.

•

A munkára nevelés kapcsán, elsősorban az önállóság és a feladattudat alakulása miatt igen fontos a szülők tájékoztatása és megnyerése is.

•

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

•

Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik.

•

Környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére figyelnek.

•

Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak.

•

Segítenek társaiknak.

•

Naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat önállóan, igényesen végzik.

•

A környezetükben lévő növényeket óvják, az állatokat gondozásában, az emberi gondoskodás igényét érzékelik.

2.3.3 Testi nevelés: Célja: a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését. Napirendünkben a szabadban történő mozgásra nagy hangsúlyt fektetünk. Pihenés, alvás: Feltételei: tiszta, rendezett környezet, kényelmes fekvőhelyek, a pihenéshez szükséges személyes tárgyak, nyugodt elalvást segítő légkör, mese, halk zene. Biztonságos, szeretetteljes légkör megteremtésével a napi szükségletnek megfelelő pihenés biztosítása. Az aludni nem tudó gyermekeket a csendes, másokat nem zavaró tevékenységekre szoktatjuk. Egészségvédelem, edzés: Célja az egészséges életvitel igényeinek kialakítása. • A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása, elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására: környezet tisztántartása és fertőtlenítése, tevékenységek a szabad levegőn, réteges öltözködés, folyamatos levegő csere, több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia. •

Prevenciós, korrekciós, fejlesztő tornák (gerinc, lábboltozat erősítő, fejlesztő foglalkozások), a gyermek testi épségének védelme.

•

A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét.

34

•

Fontos, hogy az esetleges balesetek megelőzése folyamatosan ellenőrizzük és karbantartsuk.

céljából

az

eszközöket

Mozgásfejlesztés: • Nagymozgások fejlesztése (pl. járás, futás, mászás...), •

finommotorika fejlesztése (pl. gombolás, evőeszközök, körömkefe használata, vágás, szeletelés...),

•

szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. folyadéktöltés, kenyérkenés, fésülködés, gombolás, kötés...),

•

testséma fejlesztés:

•

testséma kialakítása, testrészek ismerete (pl. öltözés, gyermekek elalvás előtti és ébresztő simogatása...),

•

meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. mászókázás, csúszdázás...),

•

a test személyi zónájának alakítása (pl. tisztálkodás, öltözés közben a testrészek tudatos megnevezése...),

•

Percepciófejlesztés:

•

a környezeti ingerek teljes körű megtapasztalása, az érzékszervek működésének finomítása (pl. ételek íze, színe, illata, tapintása...),

•

térérzékelés fejlesztése a rendelkezésre álló tér kihasználása a környezet bemozgásával (pl. mozgásos játékok...),

•

Verbális fejlesztés: a fentieket tudatosan kíséri a verbális megerősítés (pl. a testrészek, ruhadarabok megnevezése használati tárgyak ismerete...).

2.4 Befogadás - beszoktatás Az ismerkedés az óvodai élettel a biztonság megalapozása. Szeretetteljes légkörben a gyermekek fogadása oly módon, hogy az elválás a szülőtől egyre zökkenő mentesebbé váljon. A szeparációs szorongás oldása, gyermek - szülő biztonságérzetének folyamatos erősítése.. Egyéni eltéréseket figyelembe kell venni. A középső és nagycsoportban a visszaszoktatással kezdődik a tanév, biztonságot nyújtó légkör megalapozásával. A csoportszobák felfrissülnek az új - a korcsoportnak megfelelő - játékhelyek kialakulásával és a játéktár bővítésével. Fontos szerepet kap az egymás iránti érdeklődés, a csoporttársak várása, a nyári szünetről visszatérő gyermekek szeretetteljes fogadása. Szokás és szabályrendszer Az ésszerű kereteket adó szokás- és szabályrendszer biztonságérzetet, a két óvónő és adajka közötti összhangot, egyező nevelői hatás megteremtését célozza és a nevelési év elején kerül meghatározásra. 35

Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani. A szokás- és szabályrendszer napirendkövető. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek az egészséges életmód, a társas kapcsolatok, a játék, a tanulás területén szokásként, szabályként jelennek meg az óvodai életben. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, mindezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra, •

a gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a szokás szabályrendszer betartása,

•

egymást figyelmeztetik a szabályok betartására,

•

a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival,

•

a gyermekek, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást,

•

A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, tevékenységekben való részvétel és együttműködés,

•

a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.

igényükké

válik

a

2.5 A közösségi élet, társas viselkedés alakítása Célunk az egyéni értékek, tulajdonságok kibontakoztatása a csoport normái alapján. A közösségi élet tevékenységi és kapcsolatrendszerében az érzelmek, a személyes érintkezés, a magatartási szokások, a kommunikáció fejlődésének elősegítése. Feladatok Felnőtt – gyermek, gyermek-gyermek pozitív érzelmi töltésű kötődésének erősítése során: Jól működő kapcsolatot alakítunk ki a családokkal. Szeretetet, elfogadást sugárzó, játékra, mozgásra, cselekvésre, kapcsolatteremtésre serkentő légkört teremtünk. Az óvodával való első találkozás, a fokozatos beilleszkedés legmegnyugtatóbb feltételeit a szülőkkel közösen alakítjuk ki. A szülős beszoktatás, szeretetteljes gyermekekhez fordulásunk , apró ajándékkal kedveskedés segíti az új környezet elfogadását. A beszoktatás időszakában egész nap együttesen (óvónők, dajkák) segítjük a minél könnyebb beilleszkedést és így lehetővé válik az óvoda bármely dolgozójához való kötődésben az érzelmi alapokon való választás, valamint a szülők napi tájékoztatása. 36

Tevékeny óvodai életet alakítunk, ugyanakkor kerüljük a túlzott ingereket, élményzsúfoltságot, a cselekvésekben is nyugalmat biztosítunk. Magatartásunkkal modellt nyújtunk a másság elfogadására, a társas együttmükődés, konfliktuskezelés formáira. A gyermek egyediségének erősítése mellett eltérő módszerekkel és egyénre szabott mértékben támogatjuk szocializációját, együttműködését a társakkal. A kialakuló szoros érzelmi kapacsolat pozitív módon befolyásolja a gyermekek közérzetét, szociális érzékenységét. A gyermek önmagáról kialakított képét a személyiségére hatást gyakorló társak, felnőttek formálják, szokásokkal, magatartásmódokkal gazdagítják. A gyermek megtanulja megismerni önmagát, a társas életben elvárt viselkedésmódokat, az együttélés szokásait. Mindez növeli a biztonságérzetét, nyitottá teszi társai felé és az elfogadott, szeretett felnőtt mintájának követésére ösztönzi. Kapcsolatteremtési képességek, viselkedési formák és szokások alakítása Az életkorra jellemző érzelmi vezéreltséget figyelembe véve, érzelmi alapokon működő élmény és tevékenységi rendszerben alakítjuk a kapcsolatokat, a magatartási szokásokat, az együttműködést és kommunikációt. A gyermek tevékenységéhez szabadságot biztosítunk, ugyanakkor határokat is kijelölünk. Arra törekszünk, hogy szokásalakításunk pozitív érzelmeket váltson ki. Egyértelműen, érthetően közvetítjük kéréseinket, ezzel is segítjük a szokások értelmének, fontosságának megismerését, az értékrend kezdetben érzelmi, majd belátáson és elfogadáson alapuló belsővé válását. A szokásokat fokozatosan finomítjuk, ösztönözzük azok minél önállóbb alkalmazását, lehetőséget adunk a javításra, kialakítjuk a valódi aktivításhoz szükséges értelmes fegyelmet. Erősítjük az egymás iránti szociális érzékenységet és türelmet, egymás meghallgatásának képességét. Segítségadásra, kérésre, együttmüködésre szoktatunk. A pozitív én-kép erősítésével törekszünk az agresszív magatartás fokozatos megszüntetésére. A gyermekek magatartás – viselkedés kultúráját türelemmel, bátorítással, saját példánkon keresztül is fejlesztjük.

37

Az eltérő képességű és tulajdonságú gyermekek esetében alkalmazzuk az egyéni bánásmódot. A csoportok jelkép-szokás-és hagyományrendszerével sajátos, egyéni színezetű légkört biztosítunk. Hagyományaink, ünnepeink az összetartozás, a közösségi érzelmek alakulásában jelentős szerepet töltenek be. A közösségben szerzett különleges élmény biztosítása egy nagyobb közösségbe való tartozás megszerettetése. A hagyományok rendszeréből (születésnapokon egymás kínálása gyümölccsel, zöldséggel, levélküldés hiányzó társaknak, képeslapküldés nyaralásból, sütemény-kínálótál készítése szülői értekezletekre, különböző alkalmakra ajándékkészítés, iskolalátogatás, családi kirándulások) kiemelkednek az időről-időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló események: az ünnepek (Szüret, Mikulás, Húsvét, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, iskolába készülő gyermekek búcsúztatása, idősek köszöntése, környezetvédelmi napok, Nőnap, Március 15.) Ennek érdekében szervezett heti rendszeres tevékenységek: zöldség- és gyümölcssaláták készítése nagyobb időtartamú séták vagy kirándulások a hét egy napján kertgondozás évszakoknak megfelelően Az ünnepek szervezésében, előkészítésében koruknak megfelelő tevékenységekkel a gyermekek is részt vesznek, az események tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködnek. Az érzelmi előkészítés és az örömteli várakozás kiteljesedése maga az ünnepi együttlét. Az ünnep hangulatát élettereink, asztalaink díszítése és a felnőttek (az óvodai dolgozók és a Szülők) éneklése, bábozása, dramatizálása, a zeneiskolások zene műsora, vagy más alkalomhoz illő érdekes tevékenység fokozza. Az átélt élményeket a gyermekekkel később is felidézzük. Rendszeres tevékenységek a jeles – vagy ünnepnapokra készülésben: csoportszobák közös kitakarítása babafürdetés sütés, sütemény készítése ajándékok, díszítő tárgyak barkácsolása ráhangolódást elősegítő mesék, versek, dalok és történetek feldolgozása Hagyományaink, ünnepeink a szülők javaslatainak figyelembevételével, együttműködő támogatásukkal és szervezésükkel valósulnak meg. A család ünnepeit tiszteletben tartjuk. 2.6 Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda életében. A közös élmény erejével megteremtjük a hagyományokat, és közel hozzuk szűkebb és tágabb környezetünk eseményeit.

38

Az ünnepekkel közvetítjük egyetemes és nemzeti kultúránk értékeit, a jeles napok kapcsán a természeti ünnepeket, felidézzük a népi hagyományokat. A hagyományok ápolásával pozitív irányba alakítjuk a gyermekek társadalomhoz, természethez való viszonyát, esztétikai érzékének fejlődését, kultúránk megismerését. Hisszük és valljuk, hogy az ünneplés pedagógiai szempontból sajátos eszköz a gyermekek nevelésében. Célunk: A közös élmények átélésének biztosítása, amelyben a hagyományok, ünnepi szokások, megismerése, a nemzettudat meglapozása érvényesül. Óvodapedagógusai feladataink • Az ünnepek előkészületeivel, a várakozással, a sokféle tevékenységgel, az ötletek kidolgozásával teret nyújtunk a gyermekek egymás közötti, a gyermek-felnőtt, felnőttfelnőtt és az óvoda-család közti együttműködés gyakorlására. • Kialakított hagyományainkkal, ünnepeinkkel óvodánk arculatának megteremtésére törekszünk. • Az együttes készülődéssel, az öröm érzésének előidézésével segítjük, hogy közösségi életünk formálódjon. • Az ünnephez, jeles naphoz, hagyományhoz illő környezetet teremtünk díszítéssel, amelyet közösen a gyermekekkel együtt végzünk. • Az érzelmi ráhangolódást biztosítjuk az aktuális mesékkel, versekkel, dalokkal, játékokkal •

Hagyományos ünnepek, néphagyományok:

Születésnapok megünneplése Ősz: Márton napi felvonulás Tél: Mikulás várás Luca napi búza ültetés Karácsonyi készülődés Febr. 2. Maci nap Farsang Tavasz: Húsvét Anyák napi készülődés Gyereknap, ballagás •

Nemzeti ünnepek:

Életkoruknak megfelelő megemlékezés pl. március 15-e •

Jeles napok:

39

Víz napja Föld napja Madarak-fák Napja Állatok napja

- március 22 - április 22 - május 10 - október 04

• Óvodánk sajátos hagyományai: Ősz: Futafok Őszi kertrendezés a szülőkkel Adventi barkácsolás a szülőkkel Tél: Gádor iskolásokkal téltemetés, kiszebábégetés Tavasz: Föld napján virágültetés, kertszépítés Kerületi váltóverseny Kihívás napja 3. A tevékenységben megvalósuló tanulás lehetséges formái az óvodában: A tanulás lehetséges formái az óvodában: •

Az utánzásos minta, modellkövetéses magatartás, - viselkedéstanulás (szokások alakítása).

•

A spontán játékos tapasztalatszerzés.

•

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.

•

Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés.

•

A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.

•

Az óvónő által kezdeményezett tevékenységben megvalósuló tanulás.

Fontos a spontán tanulás és az óvónő által irányított tevékenység megfelelő aránya az óvodai gyakorlatban. Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenységek feltételrendszerét Az óvónő által irányított tevékenység megtervezése tudatosságot, nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik az óvónő. Az irányított tevékenység választása estén is törekedni kell az oldott, családias légkör megvalósítására az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés tanulásra. A kötetlen szervezeti forma valamennyi korcsoportban a foglakozások egyik 40

alapformája, kicsiknél a testnevelésen kívül az egyetlen szervezeti forma. - A kezdeményezés nem zavarhatja a kialakult játékot. Az időpont megválasztása az óvónőtől nagy körültekintést, tapintatot igényel. - Kötetlen az elhelyezkedés is. A kötött foglalkozás más magatartást igényel a gyermekektől. Részvételük nemcsak a belső szándéktól, hanem a kitűzött feladattól is függ. A mindennapi mozgás 3-4 éves korban:

kb. 15-20 perc

4-5 éves korban:

kb. 25-30 perc

5-6-7 éves korban:

kb. 30-40 perc

A tanulás különböző tevékenységekben, és szervezett tanulás munkaformái: Egyéni: a gyermekek lehetőleg a saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel önállóan oldják meg a feladatokat. Páros: társukkal együttműködve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. Mikrocsoportos: társaikkal együtt működve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. Frontális: óvónőre, társakra figyelve a csoport együtt oldja meg a feladatokat. A tanuláshoz felhasznált eszközök kiválasztásánál törekedjék az óvónő arra, hogy érdeklődésre, aktivitásra, a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő akadály felismerésére és megoldására ösztönözzék a gyermeket. Az eszközök tudatos, célszerű felhasználására törekvés. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A gyermekek tényleges, jó cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. Az óvónő a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez megfelelően szervezzük a tanulási folyamatot, amelyek értékelésénél alapelv: egyes differenciált értékelés. 3.1 A külső világ tevékeny megismerése Folyamatismertetés, beszoktatástól iskolába kerülésig: 3-4 éves korban: •

A gyermekek fogadják el és szeressék meg az óvodát, majd ismerkedjenek az óvoda környezetével.

•

Figyeljék meg az évszakok közötti különbségeket.

41

•

Beszélgessenek családjuk tagjairól, ezzel kapcsolatos ismereteiket szimulációs játékban is elevenítsék meg.

•

Ismerjék meg az óvoda környezetét.

•

Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása.

4-5 éves korban: •

Séták az óvoda környékén, melynek célja az élmény- és tapasztalatszerzés.

•

Váljék hangsúlyossá a megfigyelés, gyűjtögetés.

•

Az évszakokhoz tudják kötni azok jellemzőit (időjárás, növény- és állatvilág).

•

Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között.

•

Végezzenek rügyeztetést, hajtatást, magvak csíráztatását.

•

Nézegessenek családi képeket, ezek alapján tudják bemutatni családjuk tagjait, otthonukat.

•

Látogassanak el az óvoda környékén lévő intézményekbe, ismerkedjenek meg az orvos munkájával, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék a személy- és teherszállító járműveket.

•

Figyeljék meg, hogy az óvoda környezetében, milyen háziállatok, madarak, bogarak élnek: élőlények óvása, védése.

•

Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása. 5-6-7 éves korban:

•

Az évszakok témakör bővítése: környezetszennyeződés, növények fejlődési feltételei.

•

Kirándulás alkalmával ismerkedjenek a gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő növényekkel, állatokkal pl. Budakeszi Vadaspark, Állat és Növénykert, Mezőgazdasági Múzeum

•

Végezzenek egyszerű vizsgálódásokat.

•

Az összegyűjtött termények, termések hasznosítása.

•

A közlekedéssel kapcsolatos ismereteik bővüljenek szárazföldi - vízi - légi közlekedési eszközökkel

•

Bővítsék ismereteiket az állatvilág témakörben, ismereteik minden témában lehetőleg alapos tapasztalati háttérrel rendelkezzenek.

•

Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az esztétikus környezet megóvása.

42

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: •

különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellemzőiket,

•

ismerik a környezetükben lévő intézményeket,

•

ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat,

•

ismerik környezetük növényeit, azok gondozását,

•

gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedés eszközöket,

•

megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat pl. alá, fölé-, mellé-, stb.,

•

kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd

•

tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: spontán, játékos módon, kezdeményezett foglalkozáson, kérdés-felelet formában, gyakorlati probléma és feladatmegoldás során, közvetlen tapasztalat és élményszerző séták alkalmával.

A témakörök keretét az évszakok adják. Az évszak blokkokhoz rendeljük a növényés állatvilág, az ember és környezete, a hagyományok témaköreit. Itt kell kiemelnünk a helyi sajátosságok megjelenítését, elsősorban azt, hogy a témák csak azon ismereteket közelítsék, mélyítsék, amelyekről ebben a közegben konkrét tapasztalatokat szereznek a gyermekek. Alkalmanként a gyermekek szerezzenek ismereteket életterüktől távol álló témákról is. Témakörök Kiscsoport: 3-4 éves - évszakok

Középsőcsoport: 4-5 éves - évszakok

Nagycsoport: 5-6-7 éves - évszakok, időszakok

- óvodások vagyunk

- család

- család

- család

- testünk

- testünk

- testünk

- közlekedés

- közlekedés

- közlekedés

- állatok

- állatok

- állatok

- óvoda környéke - nagycsoportosok vagyunk - tűzvédelem

A fejlesztés tartalma mindhárom korosztályban a mozgás-, testséma- és verbális fejlesztésre terjed ki.

43

Célunk: A környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozása. Kialakítjuk azokat a szokásokat, magatartásformákat, amelyek a környezettel való harmónikus együttélést biztosítják a gyermekek későbbi életvitelében. Programunkban a környezeti nevelés értelmezése a következő: A környezeten értjük mindazt, ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. Ez a környezet globális felfogása. A környezetet természetes és az ember alkotta, valamint a belső és külső rendező elvekkel a következő négy részre oszthatjuk fel: Feladataink Élmények, tapasztalatszerzési lehetőségek és munkajellegű tevékenységek életkorhoz igazított gazdagítása. A gyermek beleszületik egy családba, egy környezetbe, amelynek szociális és fizikális hatásait (információit) mintakövetéssel, a gyakoriság hatására magatartási és cselekvéses szokássá alakítja (dolgozza fel) magában. A gyermek kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul az őt körülvevő környezetéhez. A mi feladatunk a kíváncsiság kielégítése, különböző irányokra fordítása, a reális, élményszerű tapasztaltatás. Számunkra a környezeti nevelés nem csak a foglalkozásokon történik, hanem a mindennapok szerves részét képezi. Az állandó információs környezettel bizosítjuk az információ-felvétel gyakoriságát, a változó elemek , a kíváncsiság ébrentartását. A megfigyelési lehetőségek: Kialakíthatjuk azt a szokást, hogy sok mindent együttesen figyelembe kell vennünk, ha a környzetünket vizsgáljuk. Egyszerű példákon megfigyeléseken tapasztaltatjuk pl.: tápláléklánc működését stb. Felfedeztetjük, hogy nincs haszontalan élőlény, mert még a szúnyog is kell, hogy a madaraknak, békáknak, legyen táplálékuk. Az élettér fogalmat kialakíthatjuk azzal, ha megfigyeltetjük, hogy melyik állat vagy növény hol fejlődik, hol érzi jól magát. Feladataink érdekében tudatosan alakítjuk , építjük óvodai környezetünket is. Rendszeresen gondozzuk, óvjuk az utcafront gesztenye fáit. Ismétlődő fűvesítéssel

44

alakítjuk az egészséges, kellemes játszóterületet. Facsemeték, bokrok ültetésével a jövő óvodakertjének ökológiai egyensúlyát alapozzuk. A meglévő fák, bokrok gondozása, védelme folyamatos. .Az évelős virágágyásban márciustól novemberig sokféle kerti virág nyílik. A megfigyeléseken túl esztétikai élmény nyújt. A gyermekek látják a felnőttek természetes környezet alakító munkáját, a mindennapokban gyakorolják az elültetett, gondozott virágok óvását, kialakul bennük az épített környezet megbecsülésének szokása. Kertünk gyógynövényes ágyásaiban az eltérő tapintású és illatú növények (orvosi zsálya, citromfű, borsmenta, fodormenta, körömvirág), és a szárazvirág kötészethez ültetett növények (szalmavirág, len, búza, borzaskata) a sok érzékszervvel való tapasztalat mellett gazdagítják a gyermekek esztétikai élményeit. A veteményeskert gondozásába a gyermekek kedvük, érdeklődésük szerint kapcsolódnak be. A veteményezéstől a betakarításig minden kerti munkában tevékenyen vesznek részt. Kertünk legtávolabbi részében található a komposztáló. A szerves hulladék a komposztba kerül. A gyerekek segédkeznek az érett komposzt konyhakertbe, virágágyásba szállításban, megtapasztalják, hogy nem minden hulladék szemét. A hulladékok humusszá alakulása szinte a szemük előtt zajlik, egyszerű kísérletekkel érthetővé lehet tenni számukra azt, hogy az így feljavított talajban a növények fejlődése kedvezőbb. Vegyszeres védekezést nem használunk. A növényi kártevők ellen csalánlevéllel védekezünk. A beteg növényi részeket tűzrakó helyen égetjük el, megismertetve a gyermekekkel a tűzrakás szabályait is. Az évszak adta feladatok számos olyan környezetalakító munkajellegű tevékenységre adnak lehetőséget, amelyek elvégzésére a gyermekek megerőltetés nélkül képesek. Az őszi hónapokban összetakarítják a faleveleket és segítenek a komposztálóba helyezésükben. Folyamatosan betakarítják a terméseket, terményeket, csoportosítják, elrendezik a jövő évi vetőmagokat, megismerik azok száraz helyen való tárolásának fontosságát. A téli hónapokban a fákat, bokrokat megszabadítják a hótehertől. Folyamatos a madáretetés. Ehhez a szülők is segítséget nyújtanak élelemmel. A gyermekek készítik a madár kalácsot, a mogyoró és dió füzéreket. Figyeljük a madárfajok étkezési szokásait és olvasunk a hóban a nyomokból (pl. madarak és állatok lábnyomai, csipegetések nyomai). Tavasszal részt vesznek a veteményeskert talajjavításában, palántáznak, ültetnek, vetnek és folyamatosan gondozzák a növényeket, figyelve fejlődésüket.

45

Nyáron ismerkednek a gazdaságos locsolási, öntözési módokkal, azok célszerű időpontjával. A takarékosság és természetesség figyelembe vételével hordókba gyűjtjük az esővízet. Minden évszakban segítenek a gyerekek a kisállatok etetésében, gondozásában (Ják: madarak, télikert,akvárium,terrárium, Kisfaludy: terrárium), A fogyasztásra alkalmas, saját termésű vagy vásárolt, illetve a szülők által hozott gyümölcsöket és zöldségeket tisztítják, szeletelik, tálra rendezik, kóstolnak és kínálnak. Praktikus, a háztartásban alkalmazott, alkalmazható tevékenységekkel ismerkednek meg és végzik azokat (pl. savanyúság készítés, szőlő préselése, aszalás, gyümölcstea, kompót, sütemény készítése kukoricapattogtatás, sütőtők sütése, gyógynövények szárítása, tárolásának módja stb.) A gyermekek által használt munkaeszközök megfelelő méretűek, jó minőségűek. Ezek rendben tartását, rendeltetés szerinti használatát fokozatosan sajátítják el a gyermekek. Az általuk kedvelt munkafajtákat szabadon választják meg, azokat egyéni tempójuknak megfelelően végzik. Az önállóság és a munkavégzéshez szükséges készségek fejlődése, a munka jellegű tevékenységek folyamatossága megerősíti minden gyermekben tevékenysége szükségességének érzését, fontosságának felismerését. A tevékenységek közben észrevétlen erősödik egymáshoz, a környezethez való pouzitív viszonyuk, egyre jobban vigyáznak élőre és élettelenre egyaránt. A csoportszobák temészetsarkai gazdag tevékenységre, tapasztalatgyűjtésre alkalmasak. (pl. évszaknak megfelelő termények cserepes- és vágott virágok, szárított növények, csigaházak, kagylóházak, kőzetek, fadarabok és metszetek, terrárium és akvárium.) A gyermekek növényeket ültetnek, rügyeztetnek, csíráztatnak, nyomon követik a fejlődést, megfigyelik a kinti-benti hőmérsékletet, a víz, a npfény hatásait és a növények fejlődése közötti összefüggéseket. Egyszerű kísérletek során megfigyeléseket végeznek. Fontosnak tartjuk a különböző feltételek között a levegő, a víz, a talaj vizsgálatát. (Lásd: melléklet). A természetsarkot az évszaknak megfelelően bővítjük, rendezzük, takarítjuk változtatjuk. A kirándulások, séták különlegességeiről, szépségeiről fotókat készítünk, amelyekből albumot készítünk. A folyamatos és alkalomszerű megfigyelések során a gyermekek közvetlen és tágabb környezetükben érzékelik az esztétikumot, színeket, illatokat, formákat, hangokat, hangulatokat, az élet ritmikusságát. Összefüggéseket keresnek az időjárás, öltözködés, egészségvédelem, az emberek, növények, állatok élete és az emberek tevékenysége között. Összehasonlítják az évszakokat jellemző jegyeik alapján.

46

Sétát tesznek a piacon, vásárolnak. Szülői meghívásra családi házakban megfigyelhetjük a kisállatokat (négylábúak, szárnyasok, méhek) a gyümölcsfákat, részt veszünk a szüretelésben, szőlőpréselésben. Ellátogatunk az Állatkertbe, a Budakeszi Vadas parkba, a Természetttudományi Múzeumba, a Kertészeti Egyetem bonanikus kertjébe , a Szemlő-hegyi barlangba, Kamaraerdőbe és a közeli kiserdőbe, valamint a Tétényi-fennsíkra. A séták, kirándulások segítik megismerni és gyakorolni a gyalogos közlekedés szabályait. Közvetlen környezetünkben megfigyelhetjük a középületeket, ismerkedhetünk a felnőttek munkájával (pl. üzletek, orvosi rendelők, posta, iskola, fodrász stb.) Kulturális és esztétikai élményekkel gazdagodnak a múzeum, könyvtár, bábszínház stb. látogatások alkalmával. Az évszakok hagyományos ünnepei kapcsán tapasztalatokat szerzünk a családról, az összetartozásról , az ünnepek jelképeiről, az ajándékozás öröméről. Az évszakok hagyományos ünnepei között jelentős szerepet kapnak a környezet és természetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napok (Állatok, Víz, Föld, Madarak és Fák napja). A gyermekek számára ezek a napok tartalmukban hordoznak mást, adott témára jellemző, érdekes, izgalmas új eseményt, tevékenységet. A szülők figyelmét fokozottan felkeltjük, ráirányítjuk környezetvédelem fontosságára. Nevelésünk része a szenzitív környezetpedagógia. A természettes való kommunikálás, a metakommunikálás egy személyes természetkép és ezzel együtt egy természetes Én-kép kialakulását segíti! 3.2 Környezetünk megismerése során tapasztalt mennyiségi és formai összefüggések A természeti - emberi - tárgyi környezet matematikai tartalmú megismerését szolgáló témakörök: •

Halmazok képzése.

•

Halmazok összehasonlítása tulajdonságuk szerint.

•

Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra.

•

Halmazok elemeinek sorbarendezése.

•

Halmazok összemérése becsléssel, párosítással, másolással.

•

Mennyiségek összemérése: magasság, tömeg, mennyiség, űrtartalom, terület, szélesség, vastagság, bőség.

•

Kis számok összkép alapján. (0, 1, 2, 3)

•

Sorba rendezett elemek helye a sorban.

•

Tapasztalatok a darabszám változásairól.

•

Építések, alkotások szabadon és másolással, valamint egy feltétel megadásával. 47

•

Tevékenység tükörrel.

(szimmetria)

•

Tájékozódás térben.

(téri viszonyok, irányok)

•

Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban.

Mozgásfejlesztés: • Nagymozgások

(utánzás, hosszúságmérés lépéssel)

•

Egyensúlyérzék

•

Finommotorika

•

Szem-kéz koordináció.

(építés, folyadéköntés méréskor, terítés vendégség játéknál)

•

Szem-láb koordináció.

(vonal hosszmérése, tyúklépéssel)

(vonal mérése tyúklépéssel, tárgyak hordozása) (építés, rajzolás, applikációs képek összerakása)

Testséma fejlesztés: • Testrészek ismerete.

(tükörjáték, relációk használata)

•

Meghatározott testrészekre összpontosítás. (lábbal dobbantás)

•

Oldaliság

(irányok)

Percepciófejlesztés: • Vizuális időrendiség felismerése.

(képek időrendi sorbarendezése)

•

Különböző alakok, formák megismerése. (halmazképzés)

•

Vizuális emlékezet fejlesztése.

•

Térpercepció fejlesztése.

•

Taktilis csatorna fejlesztése.

•

Hallás észlelés fejlesztése.

•

Keresztcsatornák fejlesztése.

(minta kirakása emlékezetből) (tér bemozgása) (érzékelő játék tapintással) (érzékelő játék hallással, zörejek, hangszerek hangja) (hallás - tapintás érzékelő játékkal)

Verbális fejlesztés: • Osztályozás: színek, méretek, hasonlóság, különbség, formák megnevezése. •

Tárgyak megnevezése.

•

Testrészek megnevezése.

•

Cselekvések kifejezése szóban.

•

Térbeli viszonyok, helyzetek, irányok megnevezése.

48

Folyamat ismertetés az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig: Az óvodában a gyermekek a mindennapi életben találkoznak matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel. A tervezett, szervezett matematikai nevelés, mely játékos tevékenység során természetes élet helyzetben, a gyermekek minden érzékszervét bevonva tapasztalatok szerzését biztosítja számukra. Megismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli viszonyokat (relációkat), alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségi szemléletük, logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és -megoldó készségük. Az óvónő feladatai a folyamatban: • Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és megtervezze a fejlesztési területeket. •

Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán, és szervezett tapasztalatés ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére, szükség estén korrigálására.

•

A kötetlenebb cselekvő tapasztalatgyűjtés mellett szükség van az irányított tevékenységre is az ismétlés, rendszerezés alkalmával 5-6-7- éveseknél. Ezeket is hassa át a játékosság!

•

Az egyéni, páros, mikrocsoportos foglalkozásokon alkalom nyílik a differenciált feladatadásra, az egyéni tempó és fejlettségi szint figyelembevételére.

•

Minél több probléma helyzetet kell teremteni, ez ösztönzi a gyermekeket a gondolkodásra. A probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermekek számára! Hagyjuk saját logikája szerint gondolkodni, próbáljuk rávezetni a megoldásra, de ne oldjuk meg helyette!

•

Az eszközöket a gyermekek is készíthetik, felhasználhatók a csoportszoba játékai, valamint speciális matematikai segédeszközök.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • Iskoláskorra megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. •

A cselekvő - szemléletes, és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van.

•

Képesek megadott szempontok szerint halmazok képzésére.

•

Képesek szín, forma, nagyság, időrendiség alapján csoportosítani tárgyakat, tárgyképeket.

•

Képesek megadott szempontok szerint szétválogatni, sorbarendezni tárgyakat, a rossz válogatást, sorbarendezést javítani tudják.

•

Kis számokat összkép alapján felismernek (dobókocka)

•

Elemi mennyiségi ismereteik vannak.

•

Képesek különböző mennyiségek összehasonlítására, összemérésére, párosítására. 49

•

Képesek építéseket másolni.

•

Egyszerűbb tükörképeket képesek létrehozni.

•

Eligazodnak a térben és a síkban.

•

Az irányokat, relációkat értik, követik, a helyzeteket megnevezik.

•

Képesek elemi ok-okozati összefüggések megértésére.

•

A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak.

A mindennapi élet a matematikai tapasztalatok sokszínűségét kínálja. A matematikai tapasztalatokat nyújtó érdekes problémahelyzetekben közvetlen környezetünk élő és élettelen anyagait eszközként használjuk. A problémák felvetésekor szem előtt tartjuk az egyéni képességeket és munkatempót, egyénre szabott feladatokkal motiváljuk az önálló, cselekvő tapasztalatszerzést, aktivizáljuk, alapozzuk a logikus gondolkodást.

Matematikai nevelésünk témakörei: (Alkalmazása a környezet megismerésébe ágyazva) I. Halmozok •

Összehasonlítás tulajdonság szerint (szín, alak, számosság)

•

Azonosságok – Mennyiségek összhasonlítása becsléssel, párosítással

•

Különbözőségek – több, kevesebb ugyanannyi fogalmának kialakítása

•

Halmozok elnevezése számosságuk szerint (pl. két elemű halmoz)

•

Halmozok képzése

•

Halmozok bontása

•

Halmozok elemeinek csoportosítása, egyesítése

•

Halmozok tulajdonságainak változtatása (hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel)

II. Relációk, sorozatok •

Mennyiségek összehasonlítása becsléssel, összeméréssel

•

Kisebb, nagyobb, ugyanakkora

50

•

Alacsonyabb, magasabb fokozatai

•

Hosszabb , rövidebb fokozatai

•

Keskeny, széles fokozatai

•

Könnyebb, nehezebb fokozatai

III. Geometriai alakzatok •

A testek megismertetése (gömb, téglatest, kocka, kúp, henger)

•

A síkmértani formák megismertetése

•

Szimmetrikus alakzatok felismertetése, előállítása különböző technikákkal.

A téri relációk megismeréséhez, gyakorlásához és készség szintjére való emeléséhez fontos eszközünk a nagyméretű tükör. A természet sokszínűsége, állandósága és változásai, formái, színei, kiterjedései, halmazállapot változásai, a megfigyelések és tapasztalatok “gazdag tárháza”. Beszédkészség fejlesztése A közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során minden gyermekre figyelünk, meghallgatjuk mondanivalójukat, felmerülő kérdéseikre választ adunk. A gondolatok, érzelmek, észrevételek, kívánságok szabad kinyilvánítására szoktatás, erősíti a látottakról való összefüggő, értelmes beszéd fejlődését, a tapasztalatok, élmények, bátor elmondását kisebb-nagyobb közönség előtt. A természet változásainak, sokszínű jelenségeinek megnevezése a magyar nyelv gazdagságával ismerteti meg a gyermekeket, bővíti szókincsüket, nyelvi kifejező-képességüket. Gondolataink pontos megfogalmazásával elősegítjük a környezetismereti, matematikai kifejezések passzív, majd egy részük aktív szókinccsé válását. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén •

Szívesen bekapcsolódnak a környezeti tevékenységekbe

•

Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző jegyeit, tudják hogyan követik egymást, felismerik a napszakokat.

•

A megfigyelt természeti jelenségekben néhány elemi összefüggést felismernek

•

Felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit

51

•

A növények fejlődése és az időjárás közötti összefüggéseket ismerik

•

Környezetük növényeit felismerik, gondozásuk egyszerű műveleteit elvégzik, rendeltetésszerűen használják a munkaeszközöket

•

Ismernek néhány háziállatot, madarat, bogarat, vadállatot, azokat élőhelyeik szerint csoportosítják

•

Megkülönböztetik az ápolt és elhanyagolt, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatosan véleményt mondana Ismerik a víz, levegő és a talaj fontosságát, a komposztálás, a hulladékkezelés alapjait

•

Közvetlen és tágabb környezetükben az elsajátított erkölcsi, viselkedési normákat betartva cselekednek

•

Ismerik teljes nevüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását, tudják hol laknak

•

Ismerik óvodájuk nevét, közvetlen környékén jól tájékozódnak

•

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában

•

Tudnak számolni és tárgyakat megszámlálni legalább tízig.

•

Tapasztalatokat szereznek a halmozok, relációk, sorozatok és geometriai alakzatok területén

•

Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik és követik a helyet, irányokat kifejező névutókat. A környezet esztétikai összefüggéseinek megismertetése

3.3 Mesélés - verselés A folyamat ismertetése óvodába lépéstől az iskolába kerülésig: 3-4 éves korban: ◊ Egyszerű népi gyermekmondókák hallgatása, mondogatása előkészíti a gyermeket az irodalmi alkotások befogadására (a beszéd nem csak a szükségletek közlésére és kielégítésére használható, a beszéd lehet játék, örömforrás!). ◊ Rövid, kevés szereplős egyszerű állatmesék hallgatása (a gyermek eddigi életében csak azt követte figyelemmel, azt a történést, amit látott. Most a tudatos figyelem kerül előtérbe, és fejlődik, mivel a történésről csak hall. Ezáltal a képi megjelenítő fantáziája is fejlődik.).

52

4-5 éves korban: •

Az előbbieken túl, egyszerűbb, rövidebb versek, köszöntők, csúfolók.

•

Láncmesék, több szereplős, eseménydús állatmesék, népmesék.

•

Könnyen érthető, rövidebb műmesék.

5-6-7 éves korban: •

bármilyen, az óvodás korosztálynak szóló vers

•

hosszabb verses mesék

•

népmesék, műmesék

•

folytatásos mesék

A részképességek fejlesztésének lehetőségei az irodalmi foglalkozásokon: Verselés: A versek sajátos ritmusai fejlesztik az arány- és formaérzéket, a zenei és a matematikai absztrakciók kialakulását. A versmondás és a mondókázás segíti a helyes légzéstechnika, a magyaros hangsúlyozás és az auditív zártság kialakulását. A lírai versek megtanítják a hangulatokra való ráérzést, az érzelmek, hangulatok kifejezésére nyújtanak lehetőséget és példát, elősegítik az absztrakt gondolkodás kialakulását. Fejlesztik a gyermek képzeletét, ehhez eszközül a szavakat kínálják. A részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei: Mondókázás, mozgással követhető versek, bábozás dramatizálás: nagymozgások, páros mozgások, tükörmozgások, egyensúlyérzék, finommotorika, interszenzoros koordináció Az óvónő feladatai a folyamatban: • megfelelő hely, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása, •

modell - szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, átélés, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta hangképzés,

•

a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatának ismerete, ehhez alkalmazkodó szókincs használata,

•

az élményszerűség érdekében az óvónői mesélés és verselés közben kísérje figyelemmel a gyermekek reakcióit, tartson velük szemkontaktust, emlékezetből meséljen, verseljen.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • a gyermekek örömmel hallgatnak verset, mesét. A cselekményt és a szereplőket meg tudják jegyezni, a tartalmat saját szavaikkal vissza tudják adni, •

tudatos figyelemmel követik az eseményeket, el tudják képzelni a hallottakat,

•

4 - 6 versszakos verseket képesek megtanulni, rövidebb meséket eljátszani,

53

•

ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen a napi élet részeként használják, forgatják,

•

képesek megkezdett történet, mese folytatására saját képzelőerejükkel kiegészítve azt,

•

a magyar népmesei szófordulatok szókincsükbe beépülnek.

Helye a nevelés folyamatában: Állandóan jelen van minden tevékenységben, óvodába lépéstől iskolás korig. Az óvónő feladatai a nevelés folyamatában: 3-4 éves korban: • Légzésgyakorlatok, beszédszerveket ügyesítő gyakorlatok, auditív - vizuális emlékezetet fejlesztő gyakorlatok tervezése, játékos gyakoroltatása. 4-5 éves korban: • A 3-4 éves korban nevelési feladatain túl - hallás, beszédhallás gyakorlatok tervezése, gyakoroltatása. 5-6-7 éves korban: Valamint, korcsoporttól függetlenül az egész óvodáskor folyamán rendszeresen a következők. Felmérés gyermekenként: megfigyelés, irányított helyezetek, beszélgetés kezdeményezése, célzott - egy bizonyos anyanyelvi fejlettségi szintre utaló szimulációs játékok alkalmazása stb. • beszéd értés •

beszéd produkció

•

beszéd észlelés

•

beszédszervek állapota

•

hangzók képzése

A felmérés eredményeiből kiindulva állítja össze az óvónő a fejlesztés tartalmát képező gyakorlatokat, játékokat, és gyermekenként a gyermek fejlődési szintjéhez igazodva alkalmazza a következőket: A fejlesztés tartalma: • játékos gyakorlatok a beszéd értés fejlesztésére, •

a beszédprodukció fejlesztése - beszéd és kommunikáció, fogalomértés, mondatalkotás, - beszéd és gondolkodás,

•

a beszédészlelés fejlesztése,

•

a hangképző és egyéb beszédszervek ügyesítése,

szókincs,

◊ a hangzási analízis- és szintézis fejlesztése - keresztcsatornák, auditív zártság, auditív ritmus, auditív emlékezet, hangtani kódolás.

54

Modell-szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, jó kérdések feltevése, átélés, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta artikuláció A különböző tevékenységekből adódó lehetőségek felhasználása: új fogalmak, szókincs-bővítés, mondatalkotás, folyamatos-összefüggő beszéd, helyes légzés, értelemszerű tagolás, mondattípusok, beszédfegyelem, beszédmimika, tiszta ejtés, jó artikuláció, magyaros hangsúlyozás, csoportos beszélgetés, metakommunikatív elemek A beszéd észlelést, értést, produkciót, a beszédszervek ügyesítését, a hangzók tiszta ejtését és elkülönítését célzó anyanyelvi játékok tervezése és alkalmazása. Kommunikációt és önkifejezést fejlesztő játékok szervezése, tervezése és alkalmazása, irányítása. A fejlődés várható jellemzője óvodáskor végére: • a gyermek a beszédre figyel, érti, •

szókincse megfelelő ahhoz, hogy saját gondolatait, érzelmeit kifejezze,

•

képes összefüggően, összetett mondatokban beszélni,

•

légzéstechnikája jó,

•

beszédfegyelme kialakult

•

képes a feltett kérdésre értelemszerűen válaszolni,

•

a hangzókat tisztán ejti,

•

auditív és verbális emlékezete jó,

•

a magyar nyelvnek megfelelő ritmusban, lendülettel és hangsúllyal beszél,

kialakult az auditív zártság, az auditív ritmus, hangzókat képes kiemelni, elkülöníteni Mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás Célunk a gyermekek érzelmi, etikai és értelmi fejlődésének segítése az anyanyelv közegén át, meseélményekkel és a versek zeneiségével. További célunk a mesélés, verselés megszerettetésén keresztül az irodalmi ízlés, esztétikai fogékonyság, pozítiv személyiségjegyek alakítása, az anyanyelv megalapozása. Feladatok Az irodalmi anyagok életkornak megfelelő igényes összeállítása A felhasznált mesék és versek forrásai a magyar népköltészet és klasszikusaink gyermekeknek való alkotásai. A mai költők és írók gyermekeknek szánt műveiből azokat válogatjuk, amelyekből őszinteség, játékedv és a gyermeki kedély átélése sugárzik. A versanyagot népi mondókák, közmondások, kiolvasók, rigmusok, ritmikus játékos zenei hatású vidám versek, költői képeket megjelenítő lírai versek alkotják. A versanyagok alkalmasak arra is,

55

hogy felkeltsék az évszakok változásaira, a természet és időjárás közötti összefüggésekre irányítsák a gyermekek figyelmét. A 3-5 évesek meséi egyszerűek, cselekményük jól érthető. Fokozatosan jutnak el az állatmeséken, láncmeséken keresztül a többfázisos szerkezetű állatmesékig, népmesékig, az egyre hosszabbodó, bonyolódó prózai mesékig. Mindezeken keresztül önmagukról és környezetükről egyre gyarapodó ismereteket szereznek. Az 5-6-7 évesek számára cselekményesebb népmeséket, állatmeséket, klasszikus tündérmeséket, tréfás és műmeséket is választunk. Mindezek alkalmasak arra, hogy drámaiságukkal, az eleven párbeszédekkel, a jellemek kiszínezésével, a szövegrészletek és helyzetek ismétlődésével örömet, esztétikai és erkölcsi élményt nyújtsanak a gyermekeknek. Mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás biztosítása A beszoktatás nehéz időszakában ölbéli játékokkal, ritmikus mondókákkal, énekekkel fokozzuk a gyermekek biztonságérzetét, elősegítjük az érzelmi kapcsolat egyre szorosabbá válását. Sok mondókát, verset ismerünk, naponta többször felidézünk belőlük spontán adódó helyzetekben, a környezeti tevékenységek alkalmával is. Az új verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, adott helyzetek hangulatához kapcsoljuk. Egyszerű meséken, különösen állatmeséken keresztül, fokozatosan szoktatunk a figyelmes mesehallgatásra. A meséhez csend szükséges, melyet pedagógiai tapintattal, a személyes kapcsolatokat erősítő érzelmi eszközökkel, a mesehallgatásra utaló, ismétlődő szokásokkal teremtünk meg. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyenek kedvenc meséik, melyeket sokszor szeretnének hallani, felidézni. Egy-egy mesét hosszabb ideig mesélünk, ezzel is elősegítjük a történet, a szereplők elmélyült megismerését és előkészítjük a későbbi dramatizált megjelenést is. Természetes alapanyagú, egyszerű kellékeket, bábokat használunk, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását és az erős érzelmi kötődés kialakulását. A mesélés eszközei, kellékei az óvodai és könyvtárból kölcsönzött képes és mesekönyvek a szabad gyermeki választást, önálló kezdeményezést biztosítják. A már ismert verseket, mondókákat, meséket, felhasználják játéktevékenységeik során, átalakítják, kitalálják, továbbszövik azokat. Az irodalmi élményeket a zene, a mintázás, rajzolás, a játék, mozgás a hagyományok és szokások segítségével is elmélyítjük így többféle módon átélt és kifejezett élmény részeseivé válnak óvodásaink. A mindennapokban és ünnepeken, a különböző események alkalmával a nagyobb gyermekekkel gyakran bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek.

56

A szülők figyelmét ráirányítjuk a rendszeres mesélés, az élőszó, beszélgetés és könyvtárlátogatás (olvasóvá nevelés) fontosságára. A beszédkészség fejlesztése A mese, vers, bábozás, dramatizálás a nyelvi képességek fejlesztésének hatékony eszközei, hozzájárulnak a tiszta beszédhallás, helyes ejtés, nyelvtanilag megfelelő beszéd kialakulásához. E folyamatban fontos szerepet kap a felnőttek fejlesztő mintát nyújtó beszédviselkedése. A dramatizálás, bábozás a gyermeki szabad önkifejezés kibontakozásának kitüntetett lehetőségei, alkalmat teremtenek az összefüggő beszéd és párbeszéd gyakorlására, a nyelvi emlékezet és gondolkodás fejlődésére. A fejlődés eredménye óvodáskor végén •

A gyermekek szívesen hallgatnak és ismételnek mondókákat, verseket, várják és igénylik a mesemondást.

•

Az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása kedvenc tevékenységük.

•

Meséket, egyszerű történeteket kitalálnak, mozgással és beszéddel megjelenítenek, felhasználják a maguk készítette eszközöket is.

•

A mesekönyveket, a napi élet részeként használják, szívesen forgatják (vigyáznak rá) kialakul bennük a könyv tisztelete.

3.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázoló tevékenység feladatai: A 3-7 éves korban tervezhető ábrázoló tevékenységek tartalma és minőségének fejlesztése: 3-4 éves korban ajánlott tevékenység formák: Az óvónő az óvodába kerülő gyermekeknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. A tevékenységi formák az építés, plasztikai munkák és képalakítás körét alkotják. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól. Plasztikai munkák: Ismerjék meg a különböző anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, tépegetve, mélyítve, karcolva stb. Szerezzenek tapasztalatokat az anyagok viselkedéséről: oldhatóság, nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység. Képalakítás: A képalakítás (nagy felületen) jelenjen meg festéssel tetszés szerinti színválasztással, színkeveréssel, zsírkrétával, papírragasztással, nyomattal, ujjfestéssel, tenyérnyomattal. A gyermekeknek legyen lehetősége érdeklődésüknek

57

megfelelő szabad témaválasztásra. Ezen kívül élményekre épülő témajavaslatokat is felkínálhatunk. Építés során a gyermekek ismerkedjenek a különböző tárgyakkal, azok formáival, alakzataival. Folytassanak téralkotó tevékenységet a belső terekben könnyen mozgatható bútorokkal, nagyobb méretű dobozokkal, különböző alakú és formájú, kisebb-nagyobb kartonlapokkal, hullámpapírral, építőjátékokkal, takarókkal, egyéb tárgyakkal. Mozgásfejlesztés: Statikai érzék (az építmény használata közben, tapasztalatot szerez a stabilitás-labilitás, a test és a tárgyak egyensúlyának viszonylatairól: kibújás, bebújás, átlépés, ráemelés), finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordinációja, Testséma fejlesztés: Személyi zóna alakítása (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzet gyakorlása), testérzék ismerete, testfogalom, Percepció fejlesztés: Vizuális fejlesztés (szemmozgás fejl., vizuális ritmus, vizuális helyzet, pozíció felismerése, vizuális zártság, egészlegesség, vizuális emlékezet), alaklátás, formaállandóság fejl. (alak, forma, méret motoros alakítása, részekből különféle alakzatok összerakása.) tapintásos-sztereognosztikus észlelés fejl. (különféle formák, méretek alakítása, ritmikus sorminta, ismerkedés az anyagokkal), térpercepció (tér átrendezés, térirányok, a tárgyak egymáshoz való viszonya mellett, előtt, szögek, sarkok észlelése), keresztcsatornák fejl. Verbális fejlesztés: tárgyak, cselekvések, téri viszonyok megnevezése, osztályozás - formák, alapszínek, méret, hasonlóság alapján, 4-5 éves korban ajánlott tevékenységformák: Építés: Nagy térbeli alakzatok (nyitott, és zárt körök „kapuk”, egyenes és kanyargó sor „vonat”, stb.), formálása a gyermekek közös játéka során. Kisebbnagyobb dobozokból készítsenek maketteket. Építsenek különböző féle anyagokból pl. homok, hó, építőkockák, berendezési tárgyak, hullámpapír, különböző méretű formájú karton lapok, takarók stb. Plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Készítsenek alkalmi ajándéktárgyakat, játékukhoz kellékeket. Gyűjtsék a természeti tárgyakat (termések, levelek, virágok, kavicsok, ágak, gallyak stb.) Szerezzenek tapasztalatokat különböző formák alakíthatóságáról: gömbölyű, szögletes, testes, lapos stb. formák kisebb részformákkal tagolása (emberalak feje, nyaka, törzse, végtagjai, a virág szára, levele, színe stb. Arányviszonyok gyakorlása részekre osztással (félbe, negyedbe hajtogatással). Készítsenek fakanál-, zacskó- vagy síkbábokat. Képalakítás: A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet az óvónő segítse élményekhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően kapcsolódó technikával. Rajzoljanak az udvaron, aszfalton, földön, papíron, egészen nagy méretekben is. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés szerint történő megjelenítése. Fessenek egyénileg választott színekkel, gombfestékkel, temperával, viasz-, és zsírkrétával, sokféle alakú, méretű, színű és anyagú papír felhasználásával. Használjanak különböző vastagságú ceruzákat, ecsetet, filceket,

58

krétákat, fapálcákat. Alakítsanak képeket spárgából, fonalból, textilből, termésekből, papírból tépéssel, vágással, ragasztással, kollázzsal, stb. Mozgásfejlesztés: Nagymozgás, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szemláb koordináció fejlesztése Testséma fejlesztés: Személyi zónák, oldaliság tudatosítása, testrészek ismerete, elülső-hátsó zóna, függőleges zóna, testfogalom. Percepció fejlesztés: Vizuális fejl., szem működésének erősítése, vizuális zártság egészlegesség ( Mi hiányzik?), vizuális ritmus (díszítés), emlékezet fejl., alaklátás, forma állandóság fejl., részékből - egész, tapintásos - sztereógnosztikus észlelés fejl., térpercepció, téri irányok, keresztcsatornák fejl., Verbális fejlesztés: Tárgyak, térbeli viszonyok megnevezése, irányok ( körbe, kacskaringósan, ferdén, átlósan, közel, távol, stb.), helyzet (-ba, -be, -ban, -ben, kívül, stb.), időviszonyok, oldaliság, osztályozás (formák, színek, méretek, hasonlóság stb.). 5-6-7 éves korban ajánlott tevékenységi formák: A tevékenységi formák, eszközök a fejlesztési célok azonosak 4-5 éves korúakéval. A fejlődés a részletgazdagságban közös kompozíciók készítésében, azok tervszerűségében, bonyolultságában fedezhető fel. Legyen igényük az ajándékkészítés. Gyűjtsenek alkotó tevékenységükhöz különféle anyagokat, terméseket, virágokat, leveleket, stb. Használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat. A hagyományos technikák mellett alkalmazzanak újabbakat is pl. fessenek fogkefével, pálcikával, zsinórral, szívószállal, stb. Ne csak rajzlapra fessenek hanem, textilre, üvegre, kartonra, csomagolópapírra, kartondobozra, csempére, tortaalátétre, hullámpapírra, stb. Készítsenek terményképet, fonalképet, textilképet, váljék mindennapossá az origami. A varrás mellett ismerkedjenek a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, fonással, szövéssel, makraméval, gipszöntéssel, kasírozással. Készítsenek zacskó-, fakanál-, zsinórbábokat stb. Az óvónő feladatai a folyamatban: •

Elsődleges feladat, hogy az óvónő minél több - egyéni és közös - élményt biztosítson; további feladat, hogy a gyermekek mindennapi életében, játékában az ábrázoló tevékenységek, technikák minél szélesebb kipróbálására, gyakorlására nyíljon lehetőség, az egész nap folyamán.

•

Legyen megfelelő hely és idő, megfelelő légkör, méretben, minőségben és mennyiségben megfelelő eszköz, megfelelő tárolóeszköz biztosítása.

•

Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő feltétlenül tanítsa meg gyermekeknek. Teremtse meg a lehetőségét a mindennapi szabad játékban is.

•

Az óvónő vegye tekintetbe a gyermekek közötti ábrázoló képességbeli különbségeket, hagyni kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elképzelését valósítsa meg, vagy saját élményeit alkossa újra.

•

Az alkotó-alakító tevékenységek szervesen beilleszkednek a mindennapi játékba. 59

a

•

Az óvónő hetente legalább egyszer szervezzen tudatosan irányított tevékenységet.

•

Lényeges a kötelező foglalkozások fokozatos bevezetése nagycsoport második felében, melyek szervezhetők akár mikrocsoportos formában is, de akkor oda kell figyelni, hogy mindenki sorra kerüljön.

•

Nyitottá, érdeklődővé tegyük a gyermekeket, de semmi esetre se tanítsuk az ábrázolás módjait felnőtt sémákkal, ne kössük meg képzelőerejüket.

•

Az 5-6-7 éves korúaknál alkalmat kell adni a differenciált feladatmegoldásra és feladatvégzésre, a közös munkára is.

•

Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálhassa a számára sikerélményt jelentő tevékenységi formát, és megalkothassa a számára legvonzóbb eszközökkel képi-plasztikai elképzelését a teremben és az udvaron is.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: • A gyermekek ábrázolására jellemzővé válik a téma- és formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. •

Téralakításban, építésben egyéniek, részletezők.

•

Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket, élményeiket.

•

Formaábrázolásuk változatos. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, a mozgások jelzései.

•

Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, pl. vágás, ragasztás, létrehozás, varrás, kötözés, papírhajtogatás, stb.

•

A finommotorika csuklómozgás.

•

A szem-kéz koordináció összehangolttá válik.

•

Kialakul a domináns kezesség, irányfelismerés (térbeli orientáció)

•

Képessé válnak az irányok ösztönzésére, előbb a függőleges majd a vízszintes síkba történő átfordításra (a térbeli lent síkban alul van), bal-jobb irányok megkülönböztetésére.

•

Kialakul a gyermekek önazonosítása (testrészek ismerete, testfogalmak, oldaliság)

•

Képessé válnak részekből egészet alkotni.

•

Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetnek egymás alkotásairól, újabb terveket szőnek.

ötletesek,

fejlesztése

során

együtt

kialakul

működők.

a

helyes

Plasztikai

munkáik

ceruzafogás,

laza

Célunk a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a tér, forma, színképzet, a képi gondolkodás, saját formanyelv, önkifejezés fejlődésének elősegítése. Az esztétikai érzékenység, szép iránti nyitottság és fogékonyság megalapozása. 60

Feladatok Csoportjaink külső megjelenésükben tükrözik az évszakokat, tárgyai, dekoráció mértéktartóak, ízlésesek, színviláguk harmonikus. Az ábrázolás alkotó tevékenységeihez “mühely” hangulatú légkört teremtünk. Naponta rajzolunk, mintázunk, építünk, készítünk valamit, példát adva a gyermekek számára. Kirándulásokon, sétákon minél több egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk. Természetes anyagokat gyűjtünk a későbbi felhasználásra, megmunkálásra. Az ábrázoló tevékenységek állandó helyét úgy alakítjuk ki csoportokban, hogy a természetes fény érje a munkaasztalt, és az eszközöket tároló polcok “kincsesládák” könnyen elérhetőek legyenek elősegítve azok igény szerinti használatát a mindennapokban. Az eszközök biztonságos kezelését minden gyermekkel elsajátíttatjuk, hangsúlyt fektetünk a kapcsolódó egészségügyi és viselkedésbeli szokások kialakítására. Az ábrázoló tevékenységek helyét, idejét, eszközfeltételét a szabadban is biztosítjuk. Az ábrázoló tevékenységek tartalmának fejlesztése Az egyéni képességbeli különbözőségüket figyelembe vesszük, sokféle lehetőség közötti szabad választással eljuttatjuk a képi plasztikai önkifejezés örömének átéléséhez. Szabad képzettársításukat csupán ötletekkel segítjük, megerősítjük a formateremtő szándékot, a kreatív színhasználatot. Abban segítjük a gyermekeket, hogy eljussanak a szórt elrendezéstől a képelemek egymáshoz rendeléséig, a “valamivé” alkotásig. Motiváljuk az egyéni kifejezés, eredeti megoldás érvényesülését. Ösztönözzük a sok apró résztevékenységet kívánó közös alkotást, fokozva az együttmüködési készséget, a feladattartást. Az alkotás örömét átélő gyermekek számára a tevékenység a fontosabb, mint az eredmény. A látható eredmény értékelése igazodik az egyéni fejlettséghez, mindig a pozitívumokat kiemelve, a megerősítés, ösztönzés szándékával történik. A gyermekek alkotását értékként kezeljük, gyűjtjük, kiállítjuk, és felhasználjuk a környezet díszítésében. A gyermek műalkotásokkal való találkozását előkészítjük a követlen és távolabbi környezetünkben látható esztétikus jelenségek megfigyelésével (pl. évszakok, színei, színfoltok a növény- állatvilágban, a természetes anyagok szépsége, kedvenc helyünk, szép épületeink, óvodakertünk).

61

Múzeumok, kiállítások látogatásakor találkozunk műalkotásokkal és népművészeti tárgyakkal. Művészeti albumok nézegetésekor is alakul a gyermekek szépség iránt való vonzódása, segítik értékelő képességük fejlődését. A 3-5 évesek – építés, firkálás, gyurmázás közben ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel, technikai kivitelezéssel, színre, formára, vonatkozó tapasztalatokat szereznek, tájékozódnak a kép síkján. Saját képi motívumaikat gyakran ismétlik, variálják, képeket készítenek érdeklődésük, kedvük szerint, emlékképeik, képzeletük nyomán. Az agyagozás és könnyen megmunkálható anyagok használata során tapasztalatokat szereznek azok alakíthatóságáról, formákról, benyomásaikat szóban is elmondják. Az építés térbeli rakosgatás a különböző tárgyak formáival, alakzataival való ismerkedést segítik. A tevékenység közben fejlődik a gyermekek téri tájékozódása, formaérzékenysége, alkotókedve és társaival való együttmüködése is. Az 5-7 évesek játékainak során nagy térbeli elrendezéssel építményeket, formacsoportokat hoznak létre, nagyobb térben, nagyobb méretű elemekből is kialakítanak térrészeket. Az építőjátékok változatos alkalmazása mellett kreatívan felhasználják a különböző méretű és formájú berndezési tárgyakat, a maguk készítette figurákat. Ügyesen és fantáziával építenek a vizes homokkal. E tevékenységek során tapasztalatokat szereznek az egymásra rakott formák egyensúlyi viszonyairól, az alátámasztási, lefedési lehetőségekről, a tárgyak térbeli helyzetéről, és egymáshoz való viszonyairól. Egyre bővülő téri tapasztalataikat fokozatosan beépítik térábrázoló tevékenységeikbe is. Képiplasztikai munkáikban emlékezetük és megfigyelésük segítségével, saját elképzeléseik alapján jelenítik meg élményeiket, a környezetükben történt eseményeket, a hozzájuk közelálló cselekményes témákat. Síkbeli, térbeli ábrázolásukban a képi elemet egymáshoz, egymás mellé rendelik és egyszerű összefüggéseket is megjelenítenek. Emberábrázolásukban egyre kifejezőbb a részformák és egyszerű mozgások jelzése. Plasztikai alkotásaik finomabb kidolgozásúakká válnak. Az elkészített figurákat téri kompozíciókba rendezik és ehhez felhasználják az összegyűjtött terméseket, ágakat, leveleket is. A jól ismert eszközök mellett változatos anyagokat és technikákat is alkalmaznak (pl. levélvarázslás, fonaldarabokból montázskészítés, fonás, varrás, szövés, zöldségszobrászat, képalakítás magvak szórásával, üvegfestés). Játékukhoz kellékeket, ünnepekre ajándékokat , díszeket készítenek. Az ábrázoló tevékenységek integrálódnak a mindennapi játékban.

62

A családok elé folyamatosan közvetítjük az ábrázolási lehetőségek biztosításának fontosságát, a kész alkotások elismerésének, megbecsülésének személyiségfejlesztő hatását. A beszédkészség fejlesztése Ösztönözzük a tevékenységekhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet, elősegítjük a gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség sokoldalú fejlődését. A beszéddel kísért ábrázolási- tevékenység, az eszközhasználat és technikák módjának közlése, ezek megértése, a térbeli, formai képzetek, arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlása segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit. A fejlődés eredménye óvodáskor végén •

Fokozott önállósággal használják a megismert anyagokat, eszközöket, technikákat.

•

Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, megfigyeléseiket, elképzeléseiket.

•

Alkotásukra, emberábrázolásukra részletező formagazdagság jellemző.

•

Plasztikai munkáik változatosak, egyéniek.

•

Építésben, téralakításban ötletesek, együttműkődőek.

•

A színeket ismerik, kedvenc színeiket alkalmazzák.

•

Saját és közösen nyilvánítanak.

•

Ismerik a síkbeli irányokat, a megfelelő ceruzafogást és vezetést.

•

Esztétikai érzékük alakul, képesek az értékek felfedezésére a természetben és tárgyi környezetben.

készített

kompozíciókról,

műalkotásokról

beszélnek,

véleményt

3.5 Ének – zene, énekes játékok Tartalma: A zenei képességek a gyermekek életében, legkorábban megnyilvánuló képességek. A gyermekeket megfigyelve az óvónő a „hozott” készségekre építsen, mivel a zenei képesség auditívan, verbálisan és kinesztetikus formában, és mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az anyanyelvi neveléssel és a mozgás általi percepcióval. A következő táblázatokban a zenei készségekhez rendelve láthatjuk a különböző egyéb készségek fejlesztésének lehetőségeit.

63

Zenei készségek: metrum érzék, ritmusérzék, dinamikai érzék, (halkabb-hangosabb, lassabb-gyorsabb), hangmagasság-dallam, belső hallás, zenei emlékezet, rögtönzés, érzelmek, hangulatok. Metrumérzék fejlesztés Folyamat: • 3-4 éves korban: ölbeli játékok (óvónő-gyermek), páros játékok (óvónőgyermek), közös mondókázás (az óvónő láttatja, hallatja az egyenletes lüktetést), az óvónő és a gyermekek együtt éreztetik a metrumot (járások, szökdelések), mondókázás, daléneklés közben a metrum megjelenítése játékos, szimmetrikus mozdulatokkal. •

4-5 éves korban: a 3-4 éves korban elért szint tartása, ritmushangszerek használata, 2-es, majd a 4-es lüktetés érzékelése/érzékeltetése.

•

5-6-7 éves korban: az eddig elért szint tartása, 3-as lüktetés érzékeltetése, motívum-, ill. sorhangsúly kiemelése, érzékeltetése hangzásban, ill. mozgással kiemelve, térben máshová helyezve.

A részképességek mozgásban való fejlesztése: • 3-4 éves korban: nagymozgás, egyensúly: kilendülések, egymás húzása, dülöngélések, hajlongások, kar és láblendítések, integetés, egész testre kiható mozdulatok, utánzó, mímelő mozdulatsorok. Kapcsolódó fejlesztési területek: • 3-4 éves korban: mozgáskoordináció, anyanyelv: mondókázás, szótagolás, auditív zártság, magyaros hangsúly, tiszta artikuláció. •

4-5 éves korban: anyanyelv, mozgáskoordináció.

•

5-6-7 éves korban: anyanyelv: artikuláció, auditív zártság, hangtani kódolás, magyaros hangsúly, mozgáskoordináció általában, matematika: számosság, sorozatok.

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes az egyenletes lüktetést átvenni, érzékeltetve megjeleníteni.. A motívum- és sorhangsúlyokat érzékelni, kiemelni. Ritmusérzék fejlesztés Folyamat: 3-4 éves korban: a ritmus elkülönülten még nem jelenik meg, de a mondókázás, mint szövegritmizálás már a ritmus kiemelését készíti elő, közvetett módon, a ritmus szöveges visszhang játékban, beszédben jelenik meg, szélsőséges tempókülönbségek észlelése. 64

4-5 éves korban: a szövegritmus kiemelése ismert szövegű mondókákból, dalokból, helyettesítése egy szótagos halandzsával, pl. csip, csatt, zümm, kot, stb., a ritmus önálló megjelenítése hangzásban és mozgásban (taps, koppantás, tánc, ritmushangszerek), szünet helyének tudatosítása, kevésbé eltérő tempók megkülönböztetése. 5-6-7 éves korban: ritmus és metrum összekapcsolása hangzásban, mozgásban, osztinátó (Valamely műben makacsul, állandóan ismétlődő ritmus v. dallam.) alkalmazása, „kétszólamú ritmusok”, kis tempókülönbségek észlelése. Kapcsolódó fejlesztési területek: • 3-4 éves korban: anyanyelv (auditív zártság, artikuláció, magyaros hangsúly), •

4-5 éves korban: anyanyelv (beszédszerv ügyesedése, tagolás).

•

5-6-7 éves korban: anyanyelv: beszédszerv ügyesedése, auditív zártság, magyaros hangzás. matematika: tagolódás, sorozatos ismétlődés.

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes a ritmust szövegtől, dallamtól elvonatkoztatva megjeleníteni hangzásban, mozgásban. Képes a metrum és a ritmus együttes hangoztatására Képes a ritmus és egy osztinátó együttes hangoztatására. Képes két különböző ritmus együttes megjelenítésére. Dinamikai érzék fejlesztése Folyamat: • 3-4 éves korban: az óvónő jól látható, nagy mozdulatokkal jelezze a halkabbat, hangosabbat - a gyermek utánoz; az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a lendületi különbséget. •

4-5 éves korban: a különbségek a szélső dinamikai értékek között finomodnak,

•

5-6-7 éves korban: további finomítás.

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport felismeri, megnevezi, létrehozza a dinamikai különbségeket hangzásban, mozgásban (az ellentétek mindig egymáshoz viszonyítva értendők!) Hangmagasság - dallam Folyamat: 3-4 éves korban: Megfigyeltetés: az óvónő hangoztatja, térben elhelyezve mutatja a magasabb, mélyebb hangon szóló szövegeket.. Az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a

65

nagy hangmagasság különbségeket: (állathang utánzás, zörejhang utánzás, mondókázás magasabb, mélyebb hangon) mozdulatsorokkal kisérve. Felismertetés, reprodukció: a csoport verbális utasításra, vagy csupán az óvónő mozdulatairól „olvasva” hozza létre a magasabb-mélyebb hangokat • 4-5 éves korban: A hangmagasságok közötti különbség csökken, a folyamat azonos. A recitált szöveg megmozgatásakor a hangjuk igazodik az óvónő hangjához. A hangmagasság megfigyelése, felismerése a zörejhangok és a ritmus hangszerek hangjára is kiterjed. •

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a távolság a két szélső érték között tovább csökken. A recitált szöveg tisztán szól, terc-kvint ugrásokra képesek. Ritmushangszerek, zörejhangok, hangmagasságbeli különbségeit megnevezik, mutatják (kimozogják).

Részképességek mozgásban való fejlesztése: • 3-4 éves korban: látás-hallás, a hallott (auditív) információk mozgásban való megjelenítése, nagymozgások, testséma, finommotorika, irányok érzékelése. •

4-5 éves korban: nagymozgások, finommotorika, látás-hallás-mozgás összekapcsolása (auditív információ mozgásban, látványban való megjelenítése, látott mozgás hangzásra fordítása)

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes megkülönböztetni a terc, szekund távolság alsó és felső hangját, ezt megnevezi, kimozogja. Verbális utasításra képes egy ismert, kis hangterjedelmű dallamot kezdőhang megadása nélkül, magasabb, ill. mélyebb kezdőhangról elénekelni. Dallamon belül képes jelezni a magasabb, mélyebb hangokat, a dallam vonalát kézzel rajzolja a levegőbe. Belső hallás Folyamat: • 3-4 éves korban: Ismert mondóka, dal felhasználásával felelgetős játék a csoport és az óvónő között (pl. soronként váltakozva). Rövid szakaszok lehalkítása, kihagyása, elbújtatása. A felelgetős úgy változik, hogy a csoport énekeli a befejező motívumot, az óvónő a záró motívumot - és fordítva. Hosszabb szakaszok elbújtatása. Az egyenletes lüktetés a fejlesztés alatt látványban, vagy mozgásban, vagy hangzásban érzékelhető legyen! •

4-5 éves korban: A folyamat azonos, a dalból, mondókából elbújtatott szakaszok hosszabbodnak.

•

5-6-7 éves korban: A csoport tisztán énekel, kezdőhang megadása után az egész dalt belső hallással követi, záróhangot énekli (metrum v. ritmus érzékelhető).

66

Részképességek mozgásban való fejlesztése: Látás- hallás-mozgás összekapcsolása A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A gyermek a kezdő motívum óvónő vagy csoport általi hangoztatása után az egész dallamot eldugja, a befejezést énekli, közben a ritmus vagy a metrum végig érzékelhető. Intonációs készség, hangképzés Folyamat: •

3-4 éves korban: E képesség fejlesztése a recitáció elsajátítása A recitálásból kiindulva a hangmagasság kimozdítása mindkét és zörejhangok utánzása. Hangképző gyakorlatok beiktatása. növelő gyakorlatok. Javasolt hangkészlet: s-m, m-r-d, l-s-m, pentakord.

•

4-5 éves korban: A folyamat azonos, a hangterjedelem 5-6 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s-m + lefutó, pentakord s-m-d, s-m-r-d, m-r-d, l-s-m-d, m-r-d-l.

•

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a hangterjedelem 6-8 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s-m-r-d, l-s-m-r-d, m-r-d-l-s, d---------d, l---------l,

után kezdődik. irányba. ÁllatVitálkapacitást d-l-s, + lefutó

Részképességek mozgásban való fejlesztése: 3-4-5-6-7 éves korban: nagymozgások, látás-hallás-mozgás összekapcsolása, Kapcsolódó fejlesztési területek: 3-4-5-6-7 éves korban: anyanyelv: beszédszervek ügyesítése. Matematika: növekedés-csökkenés, ellentétek, tagolódás, szerialitás A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A gyermek képes a fonémák tiszta megszólaltatására, hangja természetesen, erőlködés nélkül szólal meg, légvétele helyes, dallamot 5-6 hang terjedelemben tisztán énekel, a hangnemből egy dalon belül nem lép ki, az alaphangot megtartja. Zenei emlékezet Folyamat: • 3-4 éves korban: Ritmizált, szöveges visszhangjáték (2 ütemes motívum). Rövid, kis hangkészletű dallamvisszhang (s-m, m-r-d, 2 ütem), egyszerű szöveggel.

67

•

4-5 éves korban: A folyamat azonos 4 ütemes motívumokkal, megfelelő ritmustartalommal. Javasolt hangkészlet: l-s-m, s-m-r-d, m-r-d-l.

•

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos.

Kapcsolódó fejlesztési területek: • 3-7 éves korban: tudatos figyelem, emlékezet, auditív és verbális zenei emlékezet. A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: Gyermekdalokra jellemző dallamfordulatok, azok megjegyzése, motívumok (4 db 2es ütemű, 2 db 3-as ütemű, 2 db 4-es ütemű), és a hozzájuk tartozó ritmustartalmak. Improvizációs készség, zenei kérdés - válasz Folyamat: • 3-4 éves korban: kérdés-felelet játék ritmizált szöveggel, kérdés felelet játék rövid dallam motívumokkal (2 db 2-es ütem s-m, s-l-s, s-l-s-m, m-r-d motívumok). Kezdetben a gyermek a kérdés motívumát ismételve válaszol, csak szöveget rögtönöz. •

4-5 éves korban: A zenei kérdés motívumát eleinte az óvónő, később a gyermek megfordítja, így jön létre a zenei válasz. ( Pl.: kérdés: d-d-r-r-m m válasz: m-m-r-r- d d ) A motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül.

•

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül. Olyan énekes játékok alkalmazása, melyben lehetőség nyílik, vagy szövegre-dallam, vagy dallamra-szöveg, vagy mindkettő önálló kitalálására.

A fejlődés várható szintje: A gyermek képes 2-4 ütemes motívumokat, ismert ritmusképlettel, ismert dallamfordulatokkal, önálló szöveggel énekelni, ismert motívumokból álló zenei kérdésre azt lezáró zenei választ rögtönözni.

Felhasználható zenei anyag javaslat: 3-4 éves korban: Mondóka: 5-7 db (2-es lüktetés, max. 4 soros) Dal + énekes játék Hangkészlet: s-m 5-6 db l-s-m 3-5 db m-r-d 3-5 db s-m 3-5 db, lefutó pentakorddal (s-f-m-r-d), dal és dalosjáték

68

4-5 éves korban: Mondóka: 8-l0 db (2-es, 4-es lüktetéssel max. 4 soros) Dal + énekes játék Hangkészlet: s-m 5-6 db (lefutó pentakorddal) s-m-r-d 6-8 db l-s-m 5-6 db (lefutó pentakorddal) d-l, s, 3-4 db, dal és dalosjáték, valamint műdal. 5-6-7-éves korban: Mondóka: l0-12 db (2-es, 4-es, és 3-as lüktetéssel, max. 4 soros) Dal + énekes játék Hangkészlet: s-m-d+l, 5-6db m-r-d-l,-s, 3-4 db l-s-m-r-d-l, 3-4 db l-s- m-r-d-l,-s, 3-4 db d-l-s-m-r-d 3-4 db l-s-f-m-r-d dal és dalosjáték, valamint műdal. A zenei tevékenységeken belül a szép mozgás kialakítása a készség, képesség fejlesztésének szerves része, az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. A zenehallgatási anyag tartalmazzon különböző hangulatú, évszakokhoz, eseményekhez kapcsolódó magyar népdalokat, könnyen érthető szövegű - az óvónő által könnyen előadható - műdalokat, más népek gyermekdalait. A zenehallgatás bővíthető az óvónő hangszerjátékával, valamint időnként gépi zenével (magnó, lemez), amikor a meghallgatásra szánt mű az óvónő által nem előadható. Célunk a közös éneklés, mozgás, zenei tevékenységek örömének megéreztetése, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság fejlesztése, a zenei anyanyelv megalapozása. A zenei anyagok életkornak megfelelő, igényes összeállítása Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. Elsősorban a néphagyomány gazdag gyermek- és népdalkincséből válogatunk, amelyek természetesen hordozzák magukban a beszéd ritmusát, a gyermekek hangszálainak, mozgásának, értelmének megfelelőek. Játékaikban őrzik a magyar nép szokásait, hagyományos mozgáskultúrájukkal egyben az összetartozás, társas érzés örömét is kifejezik.

69

A dalanyag és a mondókák mellett szerepet kapnak a műzenei anyagok és a más népek gyermekdalai is. A gyermekek bontakozó zenei ízlését formálja és egyben továbbmélyíti a felnőtt és gyermek közötti kapcsolatot a zenehallgatás is. Anyaga jellegében változatos, más-más gondolattársításra és érzelem átélésére ad alkalmat. Zenei tevékenységek A 3-5 évesek kevés és kis hangterjedelmű dalokkal és olyan ölbéli játékokkal ismerkednek meg, amelyek az anya-gyermek kapcsolat évszázados hagyományait elevenítik meg. A felnőtt játszik a gyermekkel, s az ily módon nyújtott zenei élmény fokozza a biztonságérzetet, elősegíti a szeretetkapcsolat kialakulását. Zenei érdeklődésük fokozódásával egyre gyakrabban vesznek részt az énekes játékokban, közös éneklésben. A gyakori ismétlések elősegítik éneklési készségük fejlődését. Megfigyelik a környezet hangjait, a csendet, az egymástól eltérő hangokat, zörejeket, a hangszerek hangszíneit. Gyakorolják a halk-hangos mondókázást, éneklést, beszédet. A mondókákat, dalokat játékos mozdulatokkal eljátszák, érzékelik az egyenletes lüktetést. Az 5-7 évesek énekes játékai pentaton és hexacord dallamfordulatúak, dalokban a negyed, nyolcad ütemelemek mellett megjelenik a szünet és a szinkópa is. Az új mondókák, énekes játékok és kevés alkalomhoz illő műdal mellett szívesen ismétlik a már korábban megtanultakat is. Zenei hallásuk fejlődik a halk-hangos, magas-mély közötti különbségek változatos módon való érzékelése közben. Fokozatosan jutnak el a mechanikus felismeréstől a térben való kifejezésig, a fogalom párok tempóváltással vagy dallambújtatással történő összekapcsolásáig. A környezet hangjainak közvetlen megfigyelése gyakori, újra felidézése, hangutánzása, a finomabb különbségek felismerésére is képessé teszi a gyermekeket. A zenei tevékenységekben való aktív részvétel során változatos szövegeket, dallammotívumokat énekelnek vissza, a dallamot szöveg nélkül is felidézik, dallamot bújtatnak. Kialakul az egyenletes lüktetés, motívum, hangsúly biztonságos érzékelése. Erre az alapra épül a dalok, mondókák ritmusának megéreztetése. A ritmusvisszhang játékok, a lüktetés és a ritmus egymáshoz hasonlítása, megkülönböztetése, összekapcsolása, a zenei eszközök (pl. diókalapács, csutkahegedű, ütőhangszerek) használata jól szolgálják a ritmusérzék fejlődését. Az egyszerű ütő- és ritmushangszerek elkészítése, használata a gyermeki kreativítás kibontakozását is segíti.

70

Az énekes játékokat kísérő zenei mozgás hozzájárul a mozgáskultúra gazdagodásához. A gyermekek fokozatosan elsajátítják a körben járás sajátos testtartását, az együttes mozgás során (pl. két kör, csiga-kígyóvonal, átbújás kapu alatt) fejlődik tér és formaérzékük. Megismerik szerepcserés, párválasztás, sorgyarapító játékokat, a guggolás, kifordulás, páros forgás mozgásait. Szabálytudatuk egyre bonyolultabb mozgásformák elsajátítását teszi lehetővé. Egyszerű tánclépéseket utánoznak. Átélik a jól hangzó, összecsengő éneklést, ritmikus együttmozgást, és játékhelyzet kínálta társas kapcsolatok örömét, a dramatizálás, szerepvállalás izgalmát, egy-egy zenei feladat többféle módon való megoldásának sikerét. A globális zenei tevékenységekben elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti az élményt, egyidejűleg fejleszti a hallási, éneklési készséget, ritmusérzéket. A zenehallgatást gyakran kapcsoljuk egyéb tevékenységekhez is, időtartama a gyermekek hangulatától függően, a helyzetnek megfelelően is változó. A beszédkészség fejlesztése A mondókák, énekes játékok gyakorlása, ismétlése elősegíti a helyes artikuláció fejlődését. A mondókák különösen alkalmasak a ritmikus szövegben ismétlődő beszédhangok pontos észlelésére, tiszta képzésére, a jó beszédritmus érzékelésére. Az énekes szövegek hanglejtése, hangsúlya, ritmusa megérezteti a magyar nyelv kifejező erejét. A zenei anyagokban előforduló szavak, fogalom párok, gazdagítják a szókincset. Ezek megértését és használatát éneklés, mozgás közben sajátítják el a gyermekek. A fejlődés eredménye óvodáskor végén •

A gyermekek kedvvel játszanak énekes játékokat

•

Egyénileg is szívesen énekelnek

•

Ismerik az egyenletes lüktetés és ritmus különbségét

•

Egymás hangját és a környezet hangjait felismerik

•

Játékos táncmozdulatokat, változatos térformákat ismernek és alkalmaznak

•

Éneket, hangszeren előadott dalt figyelmesen hallgatnak 71

Tehetséggondozás A felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmas szakemberek rendelkezésre állnak óvodánkban. A napirend rugalmassága, a folyamatosság időt, lehetőséget biztosít mind a részképességzavaros gyermekek felzárkóztatására, mind pedig a tehetséges gyermekek felismerésére és fejlesztésére. Iskolába lépés előtt megbeszéljük a szülőkkel a gyermekek képességeinek megfelelő, ajánlott tanulási irányt. 4. NEVELÉSI PROGRAMUNK KAPCSOLATRENDSZERE 4.1 Az óvoda és család Az óvodába járó gyermekek szüleivel való kapcsolat kiemelkedő, hiszen munkánk hatékonyságát méri és befolyásolja. A jó kapcsolat megalapozottságát a nyitottságban és a problémaérzékenységben látjuk. Hangsúlyozzuk a családi nevelés fontosságát, a gyermek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. Előre jelzett időpontban betekintést nyújtunk a csoport életébe, kérésre igyekszünk rendelkezésre állni a gyermek helyzetének megbeszélésére. A csoportokban rendszeresen a szülők érdeklődésének megfelelően szervezünk szülői értekezleteket. Fogadóórákat szükség szerint, egyeztetett időpontban tartunk, nagycsoportban szeptemberoktóber hónapban és januárban a beiskolázással kapcsolatos feladatok elvégzésekor minden csoportba járó gyermek szülei részére szervezünk. Az óvodában a szülői képviseletet a SZK látja el, mely munkaterv szerint működik és gyakorolja a szülők jogait. A kapcsolattartás formái: •

Családlátogatás

•

“szülős” besszoktatás

•

napi tájékoztatás

•

nyitott óvoda (nyílt napok)

•

fogadóórák

•

szülői megbeszélések (együttes találkozások) 72

A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományos formáit (szülői értekezlet, nyílt napok, fogadóórák, családlátogatások, közös programok) formai és tartalmi módszerekkel javítjuk. Pl.: szülői értekezleten az oldottabb beszélgetési formát alkalmazzuk. A bemutatkozást követően kérjük néhány mondatban mondják el, hogy •

milyennek látják gyermeküket és/vagy,

•

milyen változást tapasztaltak gyermekükön és/vagy,

•

gyermeküknek melyek a jó tulajdonságai

Szülői igény szerinti látogatás lehetőségének biztosításával betekintést nyújtunk az óvoda életbe /nyílt napok helyett/ Felhívjuk a szülők figyelmét az együtt töltött idő szükségességére, az együttes játékra, a napi mesélésre és beszélgetésekre A legtöbb segítséget a szokásrend kialakításában várhatunk el a szülőktől, hiszen az az óvodai nevelés olyan területe, amelyet ők is minden nap gyakorolhatnak. A pedagógus-szülő jó kapcsolata elősegíti a hatékony együttnevelést. A környezeti program szükségessé teszi tágabb kapcsolatrendszer kialakítását: •

Önkormányzati Városgazdálkodási és Üzemeltetési Irodájával (a szűkebb lakókörnyezetünk állapotának megóvása, fejlesztése)

•

Környezetvédelmi Bizottsággal (környezeti témájú továbbképzések, konferenciák finanszírozása, pályázatok kiírása)

•

Kerületi természetvédő szervekkel (Zöld jövő, Zöld Karvaly)

•

Lokálpatroióta támogatókkal (hivatásos erdész vezetésével Kamaraerdei kirándulás szerevezése)

•

Lelkes szülőkkel akik támogatják programunkat Pl.: - Föld-napja megünneplésének szervezése - fásítás, bokrosítás, fűvesítés - szüret saját kertjében - foglalkozások bemutatása pl: - keramikus - fogorvos stb.

73

4.2. GYERMEKVÉDELEM Az óvodai nevelés országos programja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében meghatározza a pedagógiai munkánk alapelveit. A következő elvekből indulunk ki: Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg, A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodáink kiegészítő szerepet játszanak. Az óvodai nevelésünk alapelvei a nevelési programunkban megfogalmazódtak. Célkitűzésünk: Az óvodai nevelés gyermekközpontú, kibontakoztatására törekszünk.

ennek

megfelelően

a

gyermeki

személyiség

A gyermekvédelmi munkánk nevelési feladatai a prevenciós, feltáró és problémákat megoldó, megszüntető tevékenységen alapszik. Munkaköri kötelességünk a ránk bízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközzel való segítése. Minden pedagógus köteles tiszteletben tartani: -

a gyermekek személyiségét,

-

családja világnézetét,

-

értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában,

-

vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhatunk állást nevelőmunkánk során

Feladataink a gyermekvédelem területén: -

Óvodánk dolgozói elősegítik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását

74

-

Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség szerint védő-óvó intézkedésre javaslatot teszünk.

-

Fokozatosan segítjük az új óvodások ismerkedését óvodánkkal, dolgozókkal,

-

Beilleszkedésüket, pozitív kapcsolatukat a beiratkozás utáni családlátogatással segítjük

-

A családokat lehetőségeinkhez képest minél jobban törekszünk megismerni

-

A kapcsolatot felvesszük a védőnőkkel, bölcsődékkel, érintett szervekkel

-

Folyamatosan figyeljük, értékeljük a gyermekeknél tapasztalható negatív változásokat: próbálunk jobban figyelni a hátrányos helyzet okozta tünetekre, és ha szükséges szakember segítségét kérjük a megoldáshoz

-

Problémásabb gyermekeknél tervet készítünk a hátrányok kompenzálására

-

Az elkészített tervet szükség szerinti ciklusonként értékeljük, elemezzük, szükség szerint módosítjuk

-

A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérjük, a hiányzásra figyelünk

-

A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően segítjük a támogatásokat

-

Óvodán belül szükség szerint szociális szolgáltatásokat tartunk (pl. ruhagyűjtés), amiket közösen tervezünk, szervezünk, bonyolítunk

-

Segítjük a gyermekek családban történő felnevelését

-

Jó kapcsolatot építünk ki társ-szerveinkkel: védőnők, orvosok, gyógypedagógusok…stb.

-

A prevenció az elsődleges feladatunk

A gyermekvédelmi felelős főbb feladatai: -

A nevelési év elején gyemekvédelmi munkaprogramot készít egész évre

-

Napi kapcsolatban van a szülőkkel, az óvodák dolgozóival, szakemberekkel

-

A szülői értekezleteken tájékoztatást ad gyermekvédelmi tevékenységéről, szociális támogatási lehetőségekről

75

-

Közreműködik óvodáink Nevelési programjának gyermekvédelmi fejezetének kidolgozásában, mint a vezető óvónő szakembere

-

Munkájáról félévenként beszámol

-

Folyamatosan figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, önkormányzatunk rendeleteit

-

Évente kétszer a statisztikai adatlapot elkészíti a Gyermekjóléti Szolgálatnak

-

Folyamatosan kapcsolatot tart a munkája által érintett szervekkel, szakemberekkel

-

Folyamatosan konzultál a csoportok óvónőivel, áttekinti, kiszűri a gyemekvédelmi eseteket, mérlegeli őket típusuk- és súlyosságuk alapján

-

Folyamatosan hospitál minden csoportban

-

Az általa gondozott családokban folyamatosan nyomon követi a változásokat, óvónőkkel szorosan együttműkődik

-

Folyamatosan családokat látogat az óvónőkkel egyeztetve

-

Rendszeresen részt vesz a munkaközösség összejövetelein

-

Minden fontos információt beépít a közös munkába, továbbítja az érintett kollégáknak

-

Év végén értékeli munkáját

Az óvodavezető feladatai: A gyermekek mindenek felett álló érdekei érvényesítésének ellenőrzése A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése Szociális családi támogatásokat bírálja, mérlegeli, értékeli (pl. étkezési támogatás) Nevelési feladatok, melyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetekben lévők felzárkóztatását. Alapvető testi szükségletek, egészségügyi szokások szoktatása, tanítása: étkezés, tisztálkodás, önkiszolgálás Érzékszervi, észlelési képességek, finommotoros képességek fejlesztése:

76

Szem-, fül, kéz, látás, hallás, tapintás Szem-, kéz,mozgás koordináció Tapasztalatok, ismeretek bővítése Közösségi-, illemszabályok tanítása Beszédkészség fejlesztése Nevelési programunk kapcsolatrendszere Az óvoda és család című fejezet tartalmazza a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműkődésének formáit, illetve továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Főállású gyermekvédelmi felelős látja el a gyermekvédelmi munka koordinálását óvodánkban 4.3 Az óvoda és az iskola A közvetlen közelünkben működő általános iskolákkal tartalmas, jól működő kapcsolatot alakítottunk ki. Törekszünk egymás nevelési céljainak, a nevelés, fejlesztés tartalmi megvalósulásának kölcsönös megismerésére , a körzetünkben lévő Gádor u-i általános iskola környezetvédelmi programja is ezekre az ismeretekre épülhet. Kapcsolattartási formák: -

iskola-óvoda látogatások

-

helyszíni tapasztalatcserék

-

iskola beilleszkedés tapasztalatainak megbeszélése

-

közös kézműves programok

-

„Együttműködési megállapodás“ a környezetvédelmi általános iskolával

4.4 Az óvoda egyéb kapcsolatai Óvoda pszichológus Rendszeres megfigyelést végez a gyermekcsoportokban, elemzi a gyermekek rajzát, a vizsgálatok eredményeit, az óvónők megfigyeléseit.

77

Szakmai konzultációban vesz részt, segítséget nyújt. Szükség szerint egyénileg vizsgál, foglalkozik a gyermekekkel, közvetlen kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadó és az óvoda között. Akiknél szükséges, elvégzi az iskolaérettségi vizsgálatot. Logopédus Elvégzi a szűrő vizsgálatokat, azok eredményeit egyezteti az óvónőkkel. Folyamatosan fejleszti a gyermekeket, közvetlen kapcsolatot tart a szülőkkel Gyermekorvos Elvégzi a gyermekek vizsgálatát, szükséges esetben további vizsgálatra ad beutalót. Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek egészségügyi állapotát.

Családvédelmi és családsegítő csoport A hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő családok problémáját orvosolja. A szülő kérésére vagy az óvoda jelzése alapján segíti a családokat anyagi természetű problémáik megoldásában. Kapcsolat a fenntartóval, a Pedagógiai Kabinettel A közoktatási törvényben szabályozott fenntartói irányítás alapján a Programból készített helyi nevelési programot a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai munka ellenőrzését (felkérésre) a Pedagógiai szakmai Szolgáltató központok végzik. A kerületi Pedagógiai Kabinet szakmai segítségét a program megvalósításához a szakmai továbbképzésekhez igénybe vesszük.

Közművelődési intézmények Sajátos lehetőségeit tudatosan felhasználjuk nevelő munkánkban, oly módon válogatva, hogy azok elősegítsék a nevelési feladatok sokoldalú megvalósítását, ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a gyermekek napirendje, nyugodt játéka, pihenése ne sérüljön.

78

5.1NEVELÉSI PROGRAMUNK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE .2011. évi CXC. törvény 1 sz. Melléklet : .2011 . évi CXC törvény 62 § (5) A nevelési –oktatási intézményekben pedagógus munkakörben dolgozó pedagogus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát ( a továbbiakban : kötött munkaidő : (8)Óvodában a kötött munkidőt a gyermekkel való közvetlen , teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani . 2011 .évi CXC .törvény 2. Melléklet : A nevelő – és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma 5.1. Személyi feltételek Az óvoda helyi nevelési programja a jelenlegi személyi feltételek mellett megvalósítható. Nevelőközösségünk tagjai jelentős arányban törzstagok, programunk önállóarculatát gyakorlati munkánk során együtt alakítottuk ki. Továbbképzési igényünk folyamatos .Szakmai munkaközösségünk évek óta folyamatosan működik. Óvodáink 4 csoportjában heti váltásban dolgoznak az óvónők. Együttműködésünk harmónikus. A gyermekek gondozásában valódi társaink, nevelőmunkát segítő partnereink a dajkák. A Zöldecske Tagóvoda személyi feltétele

8 fő pedagógus 4 fő dajka l fő konyhai dolgozó l fő kertész l fő óvodatitkár Összesen: Nevelőközösségünk tagjai jelentős arányban törzstagok. Az óvodai továbbképzés kapcsán egymás munkáját jól ismerjük, tapasztalatainkat, ötleteinket megosztjuk.

Az óvodapedagógusok zömmel Törzsgárdatagok. Tudjuk mely témában kihez kell segítségért fordulni.

Az óvónők és dajkák szakmai kapcsolatának kialakítása, tartalmának gazdagítása előre meghatározott program szerint fokozatosan történik- az eltelt időszak eredményeinek értékelése alapján.

79

A program alkalmazásánál távlati cél, hogy a nevelőtestület minden tagja megszerezze a környezeti nevelés módszertani tanúsítványt, a dajkák pedig szakképesítést szerezzenek, - így biztosítva az óvoda egységes nevelési koncepcióját. 5.2 A Zöldecske Tagóvoda tárgyi-dologi feltétele Az intézmény a kerület magasan fekvő részén található, a Tétényi – fennsík közelében. A telek területe: 5024 m2, melyből az udvar 2090 m2 –t tesz ki, az épület pedig 836 m2-t. Az udvar tágas, az utcai forgalomtól élő sövénnyel és kerítéssel védett. Az óvoda 1977-ben gyermekintézménynek épült, az épület földszintes, állaga jó,, 2002-ben felújították a szülők számára könnyen megközelíthető, a kapujától néhány méterre található a buszmegálló. A négy gyermekcsoport alapterülete. 206 m2. A férőhelyek száma 106 fő, az elhelyezett gyermekek száma: 106 fő. A kiegészíthető helyiségek mérete és darabszáma az előírt normáknak megfelel. A foglalkoztatók világosak, déli fekvésűek, a terasz által a zöld terület felé nyitottak. A teraszt 2010.-ben tetővel fedték be.

Az óvodán 2011 nyarán komoly fejlesztések történtek. Az óvodát kívülről szigetelték festették, óvoda udvara megszépült nyuszi csoport gumilapokat kapott így megszűnt a por, a többi csoport udvarait is korszerűsítették. Belső átalakítások is történtek, a vasszerkezeteket kicserélték modern műanyag szerkezetre. Az összes ajtó műanyag szerkezetű lett. Hiányosság: az eredeti tervekben szereplő tornaterem nem épült meg. A helyén megmaradt belső udvart elhelyezkedése, balesetveszélyessége és klímája miatt nem tudjuk használni. Az intézmény nevelési feladataihoz rendelt tárgyi feltételek biztosítása a 11/1994/VI.08/ MKM rendeletben foglaltaknak megfelelően a fenntartó által meghatározott ütemben örténik. (lásd: Óvodai felszerelések és eszközek jegyzéke) 5.3 A helyi nevelési program értékelése A program beválásának elemzését, értékelését, az ellenőrzés folyamatosságát alapvetőnek ítéljük, valamennyi óvodapedagógus részvételével, az óvodavezető irányításával valósítjuk meg. Szakmai munkánkat értékelik a szülők, a fenntartó által felkért szakértő, valamint szakmai elemzést végez a szaktanácsadó.

Alkalmazott módszerek

80

-

dokumentáció elemzése

-

közvetlen megfigyelések

-

kérdőívek

-

interjú stb.

Szakmai dokumentumaink: Az óvoda pedagógiai éves munkaterve

A XXII kerületi Egyesített helyi Óvodai Nevelési programjára épül és a gyermekcsoportokra készített tervek alapját képezi 3 éves pedagógiai tervezés A gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési terve (a szokás - szabály rendszereket tartalmazza Dokumentumok az egyéni fejlődés – fejlesztésről (megfigyelések, fejlesztési törekvések rögzítése, fejlettségmérő lapok vezetése szokásrend táblázat alapján) A közvetlen megfigyelések irányai: -

a játéktevékenységre fordított idő, napirend

-

a testi-lelki gondozás nevelési eljárásai

-

az egészséges életmód biztosítása

-

a környezeti nevelés komplexitása, hatékonysága

-

a gyermek környezetével való kapcsolata, egyéni fejlődése és fejlesztése

-

az óvodapedagógus eljárásai, módszerei, eszközei, érzelmi kaapcsolata és kommunikációs mintája.

A szülők véleményét, elvárásait, javaslatait kérdőívek alkalmazásával is törekszünk megismerni, és azokat figyelembe venni.

81

A program bevezetését követően átfogó értékelést tervezünk az első nevelési év végére. Elemzési, értékelési szempontok A program szellemének, tartalmiságának megfeleltetett nevelő – fejlesztő gyakorlati munka milyen eredményeket mutat a külső világ tevékeny megismerésében, a szocializációban, beszédben, tapasztalatszerzésben. A szülők visszajelzésének, javaslatainak tartalma. A program bevezetését követően 4 évenként az ellenőrzés a ciklusra tervezett nevelési, fejlesztési eredmények viszgálatát jelenti. A tervezett vizsgálódások ütemezése (felelősök, terület, téma, módszer) az éves munkatervben kerül rögzítésre. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján érvényes visszavonásig, vagy a módosításig. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai : Szervezet átalakítás Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt Ha egyéb érdekegyeztetési fórum módosítást javasol Előírás a programmódosítás előterjesztésére: Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. Nyilvánosságra hozás: A program fenntartói elfogadás után több példányban a tagintézmények könyvtárában kerül elhelyezésre hozzáférhetőség céljából.

82

Mellékletek

TAPASZTALATOK A LEVEGŐRŐL,A KÜLSŐ KÖRNYEZET

83

A levegő megismerésének célja Ez az az anyag, ami mindenhol van, de nem látjuk és nem tudjuk megfogni. Ha összezárjuk a két tenyerünket, és megkérdezünk egy gyereket, hogy mi van a kezünkben, azt feleli, hogy semmi! És valóban semmi, és mégis minden. Semmi, mert látja a gyermek, ezért nem konkrét és nem megfogható a számára. Minden, mert az élet feltétele. Tapasztalataink szerint itt is több olyan adat és összefüggés van, amely meglepő és erőteljesen attitűdformáló hatású. Többségüket az óvónőnek célszerű folyamatosan keresni, kutatni. Az óvodapedagógus alapvető ismeretei a levegőről Levegőszennyezés – környezetvédelem. A levegő megismerésének feladatai A gyermekekkel fedeztessük fel a levegő jelenlétét, szükségességét, tulajdonságainak egy részét! Tapasztaltassuk a légzés ütemét! Beszíváskor hova kerül a levegő? Mérjük meg a mellkas változását! Tegyék kezüket a szájúk elé! Fújjuk ki a levegőt erővel! Leheljünk! Mit tapasztalunk? (A kezük hőérzete a levegő sebességével összefüggésben van). Összefüggésbe hozhatjuk a levegőmozgást (szél) hidegkeltő hatásával. Használjuk a beszívott és kifújt levegőt sokféle célra! Ismertessük meg a gyermekekkel, amit a levegőnk tisztaságáért megtehetünk. Energiatakarékos életmódot folytatunk, mert a legtöbb energia-előállítás levegőszennyezéssel jár. A háztartásunkban tüzelünk, tökéletes égésre törekedjünk! Ne gyújtsunk rá az első cigarettára! Gyűjtsenek további tudnivalókat a levegőről! Vizsgálódjunk a gyermekekkel! Mi történik, ha álló levegőben mi mozgunk? Hogyan mozgathatunk valamit a levegőben, és minek a segítségével? Léggömbfelfújás – levegőkiengedés = „zenélés” Léggömbfelfújás – levegőkiengedés = „rakéta szimulálása”. Levegőáramlás megfigyelése: forgó-szélmalom-kígyó stb. Levegő a víz alatt, buborékokkal láthatóvá tettük. Levegő mozgatása, szél előidézése, léggömb terelgetése. Papírforgó barkácsolása, működtetése.

84

Papír – és műanyagzacskók, lufik felfújása. Fújják el, vagy hajlítsák el a gyertya lángját, ha a szájuk elé, mellé, alá, fölé tesszük. Szívószálba fújás segítségével irányítsák a ping-ponglabdát a kapuba. Szappanbuborék fújása. Szívószállal a levegőt a víz alatti pohárba vagy műanyagzacskóba fújják. Készítsünk repülőt, reptessük! Készítsünk „kockásfülű Nyuszi”-t. A fülek ellentétes irányba hajtásával dobjuk fel, és leereszkedés közben figyeljük mozgását! Gyűjtsünk juharfatermést és dobjuk fel! Készítsünk ejtőernyőt! Helyezzünk a melegforrás fölé egy papírkígyót! Figyeljük meg, miért forog? Egy felfújt léggömböt mozgassunk, terelgessünk gyurmatábla segítségével! Hozzá nem érhetünk! Készítsünk mobilokat, és helyezzük el a csoportszobában! Hozzuk rezgésbe a levegőt papírlap gyors mozgatásával! Fújással zenéljünk fűszállal, fésűvel, lufival. Mutassunk be különböző hangszereket! Barkácsoljunk hangszereket! /fűz fasíp, nádsíp, dob, citera befőttes gumival stb.) Figyeljük meg a szél hangját! Keressünk hangutánzó szavakat! /sivít, fütyül stb./ Tapasztaltassuk, hogy a levegőre szüksége van minden élőlénynek, és levegő nélkül nem történik semmi. Vigyázzunk! Az élet tisztelete nem engedi a pusztítással járó kísérleteket! (Pl. állat bezárása úgy, hogy elfogyhat az oxigénje.) Megfigyelhetjük, hogy még az égéshez is szükség van a levegő egy részére. Figyeljünk a környezetünk állapotára! Vizsgáljuk a levegő szennyezettségét az óvodánk közvetlen környékén! Ahol a legszennyezettebb a levegő, oda ne is sétáljunk! Szólni kell a természeti légszennyezésről, a porról és a pollenekről is. A por egy helyi sajátosság. A pollenek különböző mértékben okoznak légzésbántalmakat az embereknek. Legintenzívebben a parlagfű, amelynek jelenléte környezetünkben nem szükségszerű. /Jelzi, hogy keveset gondozzuk környezetünket./

85

TAPASZTALATOK A VÍZRŐL, A KÜLSŐ KÖRNYEZET A víz megismerésének célja Tudjuk, benne jött létre a földi élet, és ma is az élet egyik alapvető feltétele. Megosztjuk a gyermekekkel élményeinket, sejtéseinket és érzéseinket! A vízhez engedjük a gyermeket és a vizet a gyermekhez! Megtaláljuk az évszakok változásaiban a víz csodálatos változatosságát! Kialakítjuk a gyermekekben a finom érdeklődést, rácsodálkozást a víz iránt! A víz tapasztalásának, megismerésének feladatai -

beszélgetünk a Föld vízkészletéről /sós-édes víz aránya/ a tiszta élővíz növény,- állat és baktériumvilága – egyensúly, vízszennyezés

A víz létfontosságú elem. A gyermekekben ki kell alakítani a pozitív viszonyulást a vízhez. Meg kell tapasztaltatni a víz -

tulajdonságait, felhasználási területeit, fellelhetőségét, megjelenési formáit.

Biztosítsunk, hozzunk létre és tapasztaltassunk, élményalapú érdekességeket a -

halmaz-állapotváltozásokkal, időjárási jelenségekkel, a tárgyak a vízben, a víz és talaj, valamint a víz és levegővel kapcsolatban.

Tapasztaltassunk összefüggéseket a víz, mint életfeltétel témában. Figyeltessük meg a gyermekekkel a vízben található élőlényeket, gondozásukat, életfeltételeiket. - Akvárium, terrárium létrehozása - Kísérletek a vízzel - Hangkazettáról tavaszi, nyári és az őszi eső hangjának megfigyelése - Hangutánzó szavak keresése - Szimulációs játékok (párolgás, olvadás, fagyás stb. TAPASZTALATOK A TALAJRÓL, A KÜLSŐ KÖRNYEZET

86

Az óvodában ezt a témát három tevékenységi területen közelíthetjük meg. Az agyagozás nagyok sok ismert lehetőséget rejt. A természetes anyag az alakításkor engedelmeskedik, sajátos érzésekhez juttatja használóját. A homokozás az álmok, a tervek megvalósításának eszköze. A vízzel együtt használva várakat, folyókat, süteményeket alkothatnak a gyermekek. A talaj megismerésének célja Az óvodapedagógus alapvető ismeretei a talajtól A talaj a természeti erőforrás. Fenntartja a növényei életét, változik, alakul. -

csodálatos létfontosságú anyag a vízzel, az élővilággal szoros életkapcsolatban áll, az elhalt szervezeteket befogadja, beépíti magába, nem szennyezve a levegőt, növényeket rögzít, tápanyagokkal látja el, élettere számtalan élőlénynek, nagyon hosszú ideig készül a kőzetek mállásából az elhalt szerves anyagokkal keveredve.

Beszélgetés a talajszennyezésről A talaj tapasztalásának és megismerésének feladatai A gyermekek szerezzenek kertészkedéssel tapasztalatokat -

Talajgondozás, talajminták vizsgálata tapintással (nedves, kemény, puha, porhanyós

-

A talaj tápláló ereje

SZAKIRODALOM JEGYZÉKE

87

XXII.ker Helyi Nevelési Program Karlócainé Kelemen Marianna: Kisgyermekek játékos könyve Hol az olló komámasszony? B.Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztő játékai Játéksarok (1979) Ságvári Kiadó Kovács Gy – Bakos Éva: Játék az óvodában Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés – gondolkodás fejlesztés az óvodában Módszertana Daróczy Erzsébet – Ecsédi András – Perlai Rezsőné – Szerencsi Sándor: Játékos matematika, matematikai játékok az óvodában Óvodai nevelés (folyóirat): Matematikai nevelés projekt Módszerekkel (I-V.c. sorozat) Villányi Györgyné: Játék a matematika? Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I – II. Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény L. Békési Júlia: Törpetánc Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény Fésűs Éva: Ezüsthegedű Csupafül Mazsola Szutyejev: Vidám mesék A három pillangó (Móra Ferenc Kiadó) Jeles ünnepek (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó KFT)

88

Granasztói Szilvia: Ünnepsoroló (Móra Kiadó) Cini – Cini muzsika (Móra Könyvkiadó) Sző-fon, nem takács Mi az? Füzesi Zsuzsa: Mondókás könyv I-IV. Móra Kiadó: Icike – picinke Móra Kiadó: Nefelejcs Hetvenhét magyar népmese Arany János: Magyar Népmesék Pseknákné: Mesélj nekem (Szöveggyűjtemény) Zilahiné: Szöveggyűjtemény Gereblyés László: Antantémusz T. Aszódi Éva: Fecskeköszöntő Cini – Cini muzsika Saját vers és mesegyűjtemény Ákom-bákom berkenye Minden napra l vers Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok Óvodai nevelés játékokkal, mesével (5 kötet)

Vizuális nevelés Diószeginé N. Timea: Játékszertár Szorgos kezek (sorozat) Kricskovics Zsuzsanna: ORI KATI (hajtogatós sorozat) Berhidai M.: Máktündérek, csutkanépek

89

Nagy színes barkács könyv gyermekeknek Az origami állatvilága Szorgos kezek sorozat Száz új ötlet, száz új játék I-II. (Ciceró kiadó) Ursula Barff – Inge Burkhardt – Jutta Maier: Barkácskönyv Lakatos Lilla: Termésbábok mindenkinek Dienes Erika – Gönczöl Anna: Játéktár Forrai Katalin: Ének az óvodában Ének a bölcsődében Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Mi dalaink – Gyűjtemény népdalokból, műdalokból Grillus Vilmos dalai Kodály Zoltán: Kis emberek dalai Kerényi: Jeles napok dalai Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék Haider Edit: Kivirágzott a diófa Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Berczik Sára: Mozgásfejlesztés Ruth Brunath: Kicsinyek tornája Vámos Károlyné: Gyere velünk labdázni Játékos gyermektorna Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék Mi micsoda, Sorozat

90

Tudod-e? I-II. érdekes kérdések, Válaszok Horváth Miklós: Árnyékban, fényben, Környezetvédelmi megfigyelések, kísérletek) Opre Csabáné: Varázsvessző helyett Zöld ovi – ötletgyűjtemény kisgyermekek természetvédelmi és környezeti Neveléséhez John Javos: Hogyan mentsük meg a földet? Napról – napra – (a mi kalendáriumunk) Éderné Kocsis Livia: Környezetismeret Füzesi Zsuzsa: Csodaország Aguila kiadó: Füzet sorozatok Biga-csiga (folyóirat) Kutiné: Komplex Környezeti Program A környezeti nevelés és a helyi tanterv 6.rész (körlánc sorozat) Környezeti nevelés az óvodában Körlánc halmaz Óvodások környezeti nevelése (kék cinke) 366 és négy történet a természetről Kanczler Gyuláné – dr. Fejes Endre: Mesélő természet

91