Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
XVII. Apáczai-nap Tudományos Konferencia Mobilis in mobili: egyszerűség és komplexitás a tudományokban Mottó: „... a tudományok ... kölcsönösen segítik egymást, éspedig annyira, hogy külön egyiküket senki sem értheti meg tökéletesen, csak ha egyúttal a többit is mind megtanulta ...” (Apáczai Csere János)
ABSZTRAKTFÜZET
Győr, 2013. október 25.
A XXI. század turizmusa: Idegenforgalmi alszekció Dr. Darabos Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Pillanatfelvétel az Ausztriában síelők szabadidős szokásairól és a hazánk turizmusával kapcsolatos benyomásairól Témaválasztásomat meghatározta a 2011 nyarán írt korábbi publikációm, melyben hazánk és Ausztria idegenforgalmának fejlődését, a két ország kínálatának és a keresletének jellegét vetettem össze. 2012. december közepén, tehát a téli szezon elején lehetőségem nyílt az osztrák Koralpe síterületét személyesen is tanulmányozni. Elsősorban az érdekelt, hogy honnan, hogyan érkeztek a desztinációba a síturisták (síturista a fogalom tágabb értelmezésében is értendő), és mit gondolnak a kínált szolgáltatásokról. Kíváncsi voltam arra is, hogy miként értékelik hazánkat, mit gondolnak turisztikai lehetőségeinkről. Érdekelt továbbá, hogy vajon lehet-e hibát találni sógoraink iparszerű ágazatának működésében. Éreztetik-e velünk fölényüket abban a gazdasági versenyfutásban, melyre a történelem viharában jelentős „handicap”-pel érkeztünk. A piackutatásom tehát két irányban zajlott. Munkámban egyrészt Ausztria szezonális keresleti-kínálati viszonyait vizsgáltam, másrészt Magyarország általános turisztikai megítélésének kutatására fókuszáltam. Turisztikai fejlesztéseink ugyanis nem nélkülözhetik más országok lakosainak a tapasztalatait, azokat a meglátásokat, amelyek alapján ránk tekintenek; és ahogy friss tapasztalatok birtokában külföldön járva értékeljük magunkat. Kulcsszavak: síturizmus, Koralpe, piackutatás, Karintia, hazánk Varga Józsefné dr. Horváth Mária Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet A szakrális értékek megjelenése a turizmusban A XXI. század turizmusában megfogalmazódott az az igény, hogy az eddig nem látogatott vagy nem látogathatott egyházi épített, tárgyi és szellemi értékeket is bevonja az idegenforgalom vérkeringésébe. Szerencsés módon ez az törekvés az egyházak vezetőiben szintén megszületett. Így napjainkban tanúi lehetünk annak a folyamatnak, hogy érseki (Esztergom, Veszprém, Kalocsa, Eger) és püspöki (Győr, Szombathely, Pécs) székhelyek, szerzetesi központok (Pannonhalma, Szeged-Alsóváros, Zirc stb.) és búcsújáró helyek (Máriapócs, Mátraverebély-Szentkút stb.) látogatóközpontokat nyitnak, zarándokházakat (Petőfiszállás, Vasvár stb.) hoznak létre. Tapasztalható, hogy egyházi helyszíneken egyre több és egyre szélesebb közönséget megszólító rendezvényt, programot szerveznek, és örömmel kapcsolják be a hívő vagy érdeklődő látogatót a fontos szakrális eseményekbe. Előadásomban az egyház és a turizmus kapcsolatát a közelmúltban megnyílt látogatóközpontok kínálatának, szolgáltatásainak elemzése alapján vizsgálom. A honlapok információtartalma mellett a látogatható tárlatok, gyűjtemények, rendezvények mennyiségét, a szálláshely-, illetve gasztronómiai szolgáltatásokat mutatom be. Kulcsszavak: vallási turizmus, szakrális érték, szakrális örökség, látogatóközpont, egyházi rendezvények Albert Tóth Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Területi koncentráció a hazai szállodaiparban A magyarországi turizmus meghatározó része az ország néhány területére koncentrálódik.
A szálláshelyek, a szállodaipari fogadókapacitások, a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a forgalmi adatok is hűen tükrözik az erőteljes területi koncentrációt. Ugyanakkor hazánk számos, jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező területén, világörökségi helyszínek és nemzeti parkok közvetlen közelében nincs, vagy alig található magas színvonalú szálloda, szálláshely. Ezek hiányában egy adott térség turista megtartó képessége korlátozott, többnyire csak az egy napon belüli, vendégéjszaka eltöltése nélküli, kiránduló turizmus számára jelentenek meglátogatandó desztinációt. Megfelelő szállodai és szálláshely kínálattal a hasonló fogadóterületek is nagyobb bevételekre tehetnék szert, és jobban érvényesülhetnének a turizmus, kedvező gazdasági és társadalmi hatásai. A jövőbeni szállodaipari beruházásoknál nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jelentős vonzerővel, de szerény fogadókapacitással rendelkező területek fejlesztésére. Kulcsszavak: Területi koncentráció, szállodaipar, desztináció, fogadókapacitás Ivancsóné Dr Horváth Zsuzsa Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Hallgatók utazási szokásainak vizsgálata Mindig érdekes, hogy a különböző javak fogyasztásában milyen különbségek jelentkeznek az egyes fogyasztói csoportokban és miért. Különösen érdekes, ha egy speciális célcsoportot tudunk megvizsgálni, aki a fogyasztásra valamilyen módon befolyásolt. Munkámban a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak utazási szokásait vizsgáltam és hasonlítottam össze a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók és a kar más szakjain tanulók viszonyát a turizmushoz. A téma érdekességét az adja, hogy a hallgatók a tanulmányaik kapcsán számos olyan ismeretet szereznek, ami befolyásolhatja az utazási szokásokat. Befolyásolja-e vajon a tanulmány, a speciális tudás többlet az utazásokat? Milyen indíttatásból utaznak? Milyen gyakorisággal utaznak? Hogyan szervezik? Mely desztinációkat részesítik előnyben? Milyen hosszú időt töltenek az adott helyen? Kivel utaznak? Milyen költségvetéssel utaznak? Az utazás során milyen attrakciók fontosak a számukra? Milyen véleménnyel vannak a magyarországi és a külföldi utakról, lehetőségekről? A kutatás módszere a kérdőíves megkérdezés volt. A válaszokat SPSS program segítségével értékeltem. Kulcsszavak: utazási szokás, turizmus, hallgató, kérdőív, motiváció dr. Eisingerné dr. Balassa Boglárka és Gábora Bernadett Széchenyi István Egyetem Győr helyzete a régióban - milyen jövőt épít a város? A Széchenyi István Egyetem városmarketing kutatócsoportja néhány éve Győr versenyképességének és élhetőségének tanulmányozását végzi. Jelen előadásban bemutatásra kerülnek a csoport legfontosabb kutatási eredményei, külön elemezve a város külső és belső megítélését. Az elmúlt években a települések körében is egyre erőteljesebb versenyt láttunk kibontakozni – ez legfőképp a turisták és befektetők megnyerésére irányul –, melyben nélkülözhetetlenné vált a marketingszemlélet kialakítása. Egy település márkaértékét az ismertségen és látogatottságon túl a városban élők elégedettsége is befolyásolja. Előadásunk során összehasonlítjuk Nyugat- és KözépDunántúl megyei jogú városainak jelenlegi helyzetét, az országos rangsorok tükrében. Saját kutatásunk során, Győr marketingtevékenységének támogatására a város legfőbb erősségeit, különlegességeit mértük fel, ezt követően a gyengeségekre és problémákra koncentráltunk. A város élhetőségét egy kiterjedt helyi megkérdezés keretében dolgoztuk fel, mely alapján javaslatokkal láttuk el a városvezetést. Előadásunkkal a városmarketing helyi folyamataira hívjuk fel a figyelmet – regionális kitekintéssel –, és rávilágítunk a városmárka-építés további feladataira, lehetőségeire. Kulcsszavak: arculat, élhetőség, kommunikáció, régió, városmarketing, Győr
Jakab Petra Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Városnézés - mint a városmarketing kreatív eszköze A városmarketing sikere azon múlik, hogy milyen képeket és elképzeléseket ültetünk el az emberek gondolataiban desztinációnkkal kapcsolatban (imázs). És persze ezekből mely képek és elképzelések hívhatók elő. Ha ugyanis sikerül minél egységesebb, intenzívebb, érdekesebb képet alkotni a városról, akkor valószínű, hogy a városimázs hatására egyrészt visszatérnek majd a városba látogató turisták, másrészt pozitív élményüket másnak is továbbadják, a város igazi, élő és ingyenes hírvivőivé, népszerűsítőivé válnak. A városnéző túrák, idegenvezetések kulcsfontosságú tényezők, így hatékony eszközök e cél elérésében, melyeknek számos innovatív fajtája terjedt el. Az adatok, számok helyett a városi legendák, az idegenvezetés alatt látottak, nyelvi képek dominálnak a hosszan tartó hatás elérésekor, mivel az ember nap mint nap információk kereszttüzében áll, hamar túltelítődik. Döntő fontosságú ezért egy idegenvezetés során az élményközpontúság, a száraz tények mellett mindig az érzelmekre is hatni kell. A legfőbb üzenet az érzelmi kapcsolat kialakítása a látogató és a város között, melynek gyakorlati eszközeit mutatom be az előadás során. Kulcsszavak: városnézés, idegenvezetés, városmarketing, imázs, élményközpontúság Orbán Dezső Pannon Famulus Kft. Turizmusképzés mesterfokon Előadásom egy 11 évre visszanyúló elemzés kiértékelését tartalmazza. Kutatásom során az idegenforgalmi képzést vettem górcső alá és azon belül is a jól elkülöníthető képzési szinteket hasonlítom össze. Az FSZ és a BA képzési szintek mellett (jelen dolgozatban is helyet kapó) a Master képzés egy olyan területe a kutatásnak mely nélkül nem lehet turisztikai oktatásról beszélni. Megoszlanak a vélemények ugyanakkor a képzés fontosságával kapcsolatban. A piac nincs egyértelműen a képzés mellett. Sok szakember úgy véli, hogy a korábbi időszakban is eljutottak az arra érdemesek a szakma csúcsára, de mindezt nem az iskolapadban tették, hanem a gyakorlatban. Mások úgy vélik, hogy az idő előrehaladtával a modernizációnak, a képzés magasabb szintre lépésének eljött az ideje. A nézetazonosságot persze nem lehet egy kutatással elérni, mindössze arra vállalkoztam, hogy az elmúlt évek adataiból véleményt formáljak. A képzeletbeli piramis csúcsául szolgáló MA képzés komoly változásokat ért meg az utóbbi években. Ezeket a változásokat és az ebből következő piaci hatásokat is szeretném a kutatásommal bemutatni. Kulcsszavak: mesterképzés, oktatás, idegenforgalom, felsőoktatás, szakképzés, elemzés Nikolashin Vladimir Moscow State Institute of Tourism Industry Rural eco-tourism as a promising small tourism businesses The current state of economic development of the East European countries into the agenda the problem of finding new forms of management, taking into account the interests of both producers and consumers. One of these forms serves small businesses in the tourist industry in the countryside. In the development of this sector of interest to all sections of the population. Complementing other forms of business, small tourist business is the basis of the formation of the economic pyramid tourism industry capable of supporting employment of a significant part of the population in rural areas. Experience of developed countries shows that the sector is characterized by a small tourist business diversity of types of businesses, processes, and methods of delivery. Of particular interest is the
development of small tourism businesses in rural areas, is widespread in Hungary, the Czech Republic, Poland, Slovakia, the United Kingdom and the Caribbean. The ability to meet the recreational needs of the population living in an urban environment in areas with complex ecological situation has caused considerable interest in agricultural eco-tourism, one of the other types of recreation. The purpose of the justification of the rural eco-tourism as a promising area of small tourism business based on an activity holiday in the countryside. Kulcsszavak: eco-tourism, rural, tourist business, tourism industry
A XXI. század turizmusa: Vendéglátás alszekció Régaiszné Vajda Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet A XXI század turizmusának gasztronómiája és mikrobiológiai minőségének biztosítása A turizmus elképzelhetetlen gasztronómia nélkül. Ezért fontos megvizsgálnunk, hogy a gasztronómia, hogyan tud megfelelni korunk turizmusának kihívásaira, valamint a kihívásra adott válaszok hogyan felelnek meg a közegészségügyi elvárásoknak. Az utóbbi évek súlyos, olykor halálos élelmiszerfertőzései, élelmiszermérgezései növelték az élelmiszer biztonsággal kapcsolatos aggályokat. Dolgoztomban arra kerestem a választ, hogy melyek azok a patogén törzsek amelyek elsősorban veszélyt jelentek az ételkészítési technológiák a mikrobiológiai minőségére. Módszerek: Elsősorban az eddig megjelent magyar és angol nyelvű szakirodalomra alapoztam munkámat. Eredmények: Mikrobiológiai biztonsági szempontból a Clostridium estertheticum Clostridium botulinum, Listeria monocytogenes, Salmonella enteritidis, Staphylococcus aeurus Escherichia coli Salmonella spp. Yersinia enterocolitica, Bacillus cereus (pszichrotróf törzsek) fontosak, ezeket kell vizsgálnunk. Konklúzió: Komoly gondokat okoz az a modern ételkészítési eljárásokkal kapcsolatban az eltarthatóság és a biztonság. A jövő mikrobiológiájának feladata a patogén törzsek virulenciájának a meghatározása. Kulcsszavak: Molekuláris gasztronómia, sous vide, mikrobiológia, élelmiszerbiztonság Kocsisné Dr. Andrásik Ágota Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Turizmus a foglalkoztatásban A XXI. század nagy kihívása a foglalkoztatási problémák megoldása, a demográfiai változásokra a legjobb válasz, megtalálása. A szolgáltatás, mint szektor szerepe jelentős ebben a kérdésben, ezen belül a turizmus helye és feladata is hangsúlyosan jelen van. Tanulságos az az összehasonlítás, ami visszatekint a rendszerváltás előtti foglalkoztatási helyzetre, valamint az ezt követő időszakra. A fiatalok tömeges elvándorlása jelen van mindennapjainkban, ugyancsak probléma az idegenforgalomban dolgozók elöregedése, valamint az alacsony anyagi megbecsülése. További problémákat jelent Magyarország vidéki településein a munkahelyek hiánya, a vállalkozási kultúra alacsony szintje, annak ellenére, hogy a rendszerváltás 23 éve megtörtént. Lehet, hogy nem a legjobb vállalkozásfejlesztési eszközöket alkalmazzuk? Milyen szerepet vállal és milyen szerep jut az oktatásnak? Milyen kiaknázott és ki nem használt lehetőségeket rejt még a vidék turizmusa? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Kulcsszavak: turizmus, gazdaság, foglalkoztatás, növekedés, szolgáltatás
Tóthné Kardos Krisztina Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Turizmus Győrben Győr városának mai arculatát, hangulatát, illetve jelenlegi gazdasági pozícióját azok a történeti fejlődési szakaszok határozták meg, melyek még ma is erősen éreztetik hatásukat. A közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődésének köszönhetően, a város és térségének megközelíthetősége fokozatosan javult, ezzel szoros összefüggésben az ipar és a turizmus is rohamos fejlődésnek indult. Dolgozatomban keresem azokat a tényezőket, amelyek egykor a település fejlődésére, a kulturális létesítményeire és a turisztikai infrastruktúrájára a legnagyobb hatással voltak. Vizsgálom Győr idegenforgalmának jelenlegi helyzetét, kulturális életének sokszínűségét, turisztikai attrakcióinak bővülését, különös tekintettel a Látogatóközpont működésére. A jelenleg végbemenő fejlesztéseken keresztül rávilágítok a város jövőbeni turisztikai kitörési pontjaira, melyek nemcsak a város idegenforgalmának, de a városban lakók életkörülményeinek javulását is magában hordozza. Múlt Jelen - Jövő. Előadásomban Győr város idegenforgalmának alakulását a közlekedési utak, az ipar és az idegenforgalom hármas szinergiáján keresztül mutatom be. Kulcsszavak: ipar, közlekedés, idegenforgalom, Látogatközpont, turisztikai termék Szalai Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet A honfoglalás kori étkezési szokások hatása a XXI. században Előadásomban párhuzamot kívánok vonni eleink étkezési szokásainak kapcsolatáról a jelen kori gasztronómiával. Korabeli források felhasználásával árnyalni kívánom a jelenkori hivatalos történelemfelfogás és a korhű dokumentumok között fellelhető anomáliákat. Kínai, mongol, indiai iratok leírásait összevetem a történelemkönyveinkből jelenleg oktatott tananyaggal. Idézek a kortárs krónikák történeti leírásaiból. Finn és orosz régészek állásfoglalásait vizsgálva kérdéseket kívánok feltenni a finn-ugor rokonsággal kapcsolatban. Összehasonlítom a Mezopotámiától - Pártus és Kusán birodalmon át - a Kárpát-medencéig húzódó "Kulturális félhold" népeinek hagyományvilágát. A legújabb Semino-féle genetikai kutatások eredménye alapján bemutatom Európa genetikai térképét. Őseinkről kialakított pogány-barbár képet kívánom megvilágítani a kor ötvösművészeti és fegyvertechnológiai fejlettségének tükrében. Szeretnék rámutatni étkezési kultúránk szakrális gyökereire. Régészeti, genetikai, kultúrantropológiai és nyelvészeti kutatások alapján képet adok a honfoglalást megelőző kor hagyományainak folytonosságáról, megőrzésének lehetőségeiről a XXI. század magyar konyhaművészetében. Kulcsszavak: Szittyaország, Hun birodalom, Kurgán-kultúra, Árpád-kor, Keng, Ta-keng, Kuru Kőmíves Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Új trendek a terítésben és a felszolgálásban a XXI. század elején A XX. század vége és a XXI. század eleje a globalizáció jegyében telt el. A globalizációt összetettsége miatt nehéz definiálni. Azon fejlett, nyugati kultúrák törekvéseit foglalja magában, amelyek a politikában, a gazdaságban, a kultúrában, a technikában és a pénz világában próbálja a Föld népeit egységessé, univerzálttá tenni. Poór megfogalmazásában a globalizáció nem más, mint a világban végbemenő standardizáló folyamat, amelynek során a termékeket és szolgáltatásokat az adott ország piaci igényeinek megfelelően alakítják. A globalizáció egyik legfontosabb elemének azt tekinti, hogy a vállaltok az ország határait átlépve, sokféle kultúrájú és nemzetiségű munkavállalókkal működik együtt. A II. világháborút követő években Európa nyugati része és Ázsia amerikanizálódott, a keleti blokk országai (akiket a Szovjetunió szabadított fel a fasizmus uralma alól) szovjetizálódott. A XXI. század elején az osztottság megszűnt.
A globalizációnak köszönhetően a terítésben és a felszolgálásban is új eszközök, új irányvonalak jelentek meg, melyeket a klasszikus terítés lépéseinek megfelelően szeretném bemutatni. Rávilágítok a formatervezett eszközök előnyeikre, illetve hátrányaikra, például mennyire okoznak nehézséget a henger alakú evőeszközök az ételek elfogyasztásában, a szőlőlevél alakú mélytányérokban levő levest pedig milyen egyszerű felszolgálni a vendégeknek. Kulcsszavak: globalizáció, formatervezett eszközök, látvány, előnyök, hátrányok Tiszolci István Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Tokaj-Hegyalja borai, készítésének hagyományos és korszerű eljárásai Az előadásommal azt szeretném bemutatni, hogy a már kialakult és szinte állandósodott tálalási és terítési technológiák és módok milyen változásokon mentek át a közelmúltban. Ezeknek a változásoknak esztétikai, fiziológiai és marketing célú okai vannak. Ezek a változások a híres gasztronómiai hagyományokkal rendelkező országokból indultak el, mint pl.: Franciaország, valamint a szinte mindenben mindig megújulásra képes Egyesült Államokból. Módszerek: Kutatási módszereimben a saját szakmai tapasztalataimra, a magam és mások által készített video és fényképfelvételekre, különböző szaklapokra, az internetre, és egy-két újonnan megjelent szakkönyvre hagyatkoztam. Eredmények: Örömteli dolog, hogy ez a külföldön elindult fejlődés és változások sora hozzánk is elértek, hazánkban is átvették ezeket a módszereket, sőt valamit tovább is fejlesztettek. Konklúzió: Ennek a változásnak és elmozdulásnak a jelenlegi állapotait szeretném bemutatni, amelynek a vége még nem látható. Tapasztalat az, hogy ezeket a változásokat az egyszerűség, a hatékonyabb értékesítési munka érdekében és egyfajta marketing céllal hozták meg. Korábban jeleztem, hogy nálunk is van bizonyos éttermekben hajlandóság erre, de sajnos ez csak a fővárosra és ott is csak egy szűk körre jellemző. Kulcsszavak: gasztronómia, tálalás, terítés, korszerűség, specialitások Huszka Péter Széchenyi István Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Élelmiszerlogisztikai problémák és azok kezelésének lehetőségei egy hazai élelmiszerforgalmazó esetében, avagy mi köti össze a logisztikát a turizmust és az egészségtudatosságot „A XXI. század turizmusa jelentős aktuális kihívások előtt áll, melyre az összetettség és az egyszerűség egyaránt jellemző. Az ágazat meg kell hogy teremtse értéksokszorozó hatásán keresztül a munkahelybővítés feltételeit, valamint célszerű hatékonyabban bevonnia kínálatába a különböző társágazatok különböző szereplőinek pl.: mezőgazdaság, élelmiszeripar termékeit” A kutatás során egy konkrét élelmiszerlánc példáján keresztül elemzésre a logisztikai tevékenység „hatása” az élelmiszerek eltarthatóságára azok egészségességének megítélésére és ezen keresztül néhány turisztikai vonatkozás is ismertetésre kerül. A téma azért is időszerű, mert az ellátási hálózatok hossza megnőtt, egyre több komponens kapcsolódik hozzá (közöttük a túrizmust is számba kell venni). A hosszú ellátási láncok koordinálása összetett kihívások elé állítja a menedzsmentet. Az összköltségszemléletet, mint a logisztika egyik legfontosabb tulajdonságát alapul véve a folyamatok optimalizálása, tudatos tervezése szükségszerű. A folyamatok dinamikájából és a vevői igények változásából fakadóan a folyamatos felülvizsgálat elengedhetetlen és szükségszerű.
A fenti tényezők mellett ugyanakkor egyaránt fontos a helyi társadalmi igények figyelembe vétele, a kulturális hagyományok kiárusításának megakadályozása és a környezeti értékek (hozzájuk kapcsolva az egészségügyi értékeket is) megóvása. Kulcsszavak: egészség, turizmus, logisztika, érték, élelmiszer
A prevenció és az egészségmegőrzés Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Mit, merre, mennyiért?- Állami- és magán egészségügyi ellátás értékelése Zala megyében A magyarországi humán egészségügyi magán szolgáltatók nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a betegellátásban. Magánbefektetések nélkül nem lenne minden betegnek elérhető a korszerű diagnosztika. A gazdasági válság sújtotta jelenlegi gazdasági helyzetben az emberek jobban odafigyelnek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére. Az egészségügyi magánszolgáltatók iránti bizalom is megnőtt a válság kezdete óta. Az egészségügy privatizációjától azt remélik, hogy nő a teljesítmény, a társadalmi jólét, javul az ellátás minősége. Az állami szolgáltató szervezet magánszervezetté alakítása a várakozások szerint javítja a hatékonyságot. A vizsgált arra irányul, hogy kiderítse, hogy a piaci versenyben a magánszervezet vagy az állami egészségügy lehet lépéselőnyben. A kutatás egy kínálati oldal elemzésen keresztül, arra keresi a választ, hogy az állami, illetve magán egészségügyi ellátó rendszerben tevékenykedő szakemberek, hogy látják az átalakuló rendszert, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, és hogyan tudják ellátni feladataikat a változó igényekhez alkalmazkodva. „A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”. Kulcsszavak: egészségügyi ellátó rendszer, magán, állami Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Preventív szemlélet munkahelyi környezetben, Zala megye példáján Egészségközpontú munkaszervezéssel nagy hangsúlyt fektetnek ma már a vállalatok a megelőzésre, a munkatársak jó fizikai és mentális egészségi állapotának megőrzésére, mivel ezáltal hatékonyabbá válhat a munkavégzés. Az empirikus kutatás Zala megyei vállalkozások bevonásával vizsgálja, hogyan alakulnak a munkáltatók által nyújtott béren kívüli juttatások, az egészségmegőrzésre irányuló tevékenységek, valamint hogyan térül meg az állami- és magán ellátó rendszerbe fektetett bizalmi tőke. Az egészségvédelem egyik legfontosabb színtere a munkahely. A munkahelyi egészségfejlesztés egyértelműen kifizetődő tevékenység, hiszen a hasznából a munkáltató, a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül. Az egészséges, képzett és motivált munkaerővel ugyanis növekszik a vállalkozás innovációs potenciálja és a termelékenysége. A jól végzett munkahelyi egészségfejlesztés javítja a vállalatról alkotott képet az ügyfelek körében és a munkaerő piacon egyaránt. „A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”. Kulcsszavak: egészségmegőrzés, vállalati kultúra, prevenció, mikro, vállalkozások, cafetéria Paál Petra, Dr. Szakály Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sporttudományi Intézet
Az egyénre szabott aerob edzés hatása a testösszetételre és a kardio-respiratórikus teljesítményre A rendszeres testmozgással és tudatos táplálkozással tarthatjuk karban az egészségünket. Az egész szervezetünkre jótékony hatást gyakorol a fizikai aktivitás, amit először stresszként él meg, de a rendszeresség hatására adaptálódik. A testedzés a teljes szervezetre hatást gyakorol, ezek közül a testösszetétel és a kardio- respiratórikus teljesítmény változásait, alkalmazkodását vizsgálom. A testmozgás önmagában nem elegendő, ha nem táplálkozunk mellette megfelelően. A minőségi táplálkozás döntő tényezője az egészséges életnek, nélküle fáradékonyság, energiahiány, egészségügyi problémák alakulhatnak ki. Fontos a rendszeresség, a kiegyensúlyozottság és az arányok betartása, hogy a szervezetünk megkapja mindazt, amire szüksége van. Fontos, hogy a táplálkozás és a mozgás összhangban legyen, célszerű tisztában lenni azzal, hogy egyes fizikai aktivitás végrehajtásához milyen táplálék bevitele ajánlott. Egy átlagembernek arra kell törekedni, hogy végezzen annyi testmozgást, ami a napi kalória bevitelét ellensúlyozza, a versenysportot űzőknek pedig az a fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot fogyasszanak, a kalória szükségletük kielégítéséhez. Az energiát szolgáltató tápanyagokat (szénhidrát, zsír, fehérje), optimális arányban kell elosztani az étrend kialakítása során annak megfelelően, hogy az egyén milyen sporttevékenységet végez. Kulcsszavak: egészség, táplálkozás, testmozgás, aerob edzés, pulzuskontroll Dr. Bánhidi Miklós Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sporttudományi Intézet Rekreáció- és egészségszolgáltatás az amerikai település struktúrákban Az előadás egy külföldi tanulmányút tapasztalataira épül, amelyben a szerző azt elemzi, hogy egy fejlett társadalomban milyen szintre emelkedett a rekreáció- és az egészség szolgáltatás a lakosok elvárásai függvényében. A vizsgálat környezet-, és területstatisztikai analízisre épít, melyet párhuzamba állít az amerikai lakosok életmódjával. Ugyanakkor értékeli különböző települések stratégiai fejlesztéseinek elemeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a települések életében nagyon gazdag kínálat jelenik meg a szabadidő piacon, melynek hozzáférhetősége egyszerű, sok esetben olcsó és hatékony. Ez természetesen nem szolgálja az aktív életmódot, hiszen sokszor túlsúlyba a kerül a gasztronómia, a passzív rekreációs kínálat. Amerikában ugyanakkor más országokhoz képest nagy szerepe van a monumentális sportinfrastruktúráknak, attrakcionális rendezvényeknek, fesztiváloknak, melynek vonzereje túlnő a helyi igényeken. A szolgáltatások értékesítése mögé a települések jelentős menedzsmentet működtetnek, mely az állami és a magánszféra mellett a kiterjedt önkéntességre épül. A vizsgálat tanulságaként a szerző bemutat egy településmodellt, amely az egészséges lakhely feltételét jelentheti. Kulcsszavak: rekreáció, egészség, település, stratégia, modell Dr. Ihász Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sporttudományi Intézet Pulzus-és vérnyomásváltozások jellemzői, vita maxima terhelés során 10-18 éves fiúk és lányok körében A hipertónia kialakulása és súlyosbodása rendellenességeket okoz a szív és több fontos szerv szerkezetében, működésében és hemodinamikai viszonyaiban. Az életkor előrehaladásával számos élettani funkció módosul. Fiatalabb korban kialakuló magas vérnyomás érrendszeri hatásai számos tekintetben az öregedési folyamat felgyorsulására emlékeztetnek. Módszer
A vizsgálat során (n=106); (14,9±2,0) éves fiú és lány kardio – respiratórikus jellemzőit rögzítettük „vita maxima” terheléses protokoll alkalmazásával. Kiemelten kezeltük a pulzus és a (szisztolés és diasztolés) vérnyomás nyugalmi, a terhelés különböző szakaszaiban és a terhelés csúcsán mért átlagait. Eredmények A terhelés különböző szakaszainak pulzus átlagai közötti különbségek szignifikánsak. Ami az egyes intenzitás szakaszok vérnyomás (akár szisztolés akár a diasztolés nyomás) átlagai közötti különbségeket illeti, azok követik a fiziológiás evidenciákat. Következtetések A vérnyomás csökkenése főként a fizikai aktivitás szimpatikus tónust mérséklő hatásaival magyarázható. Csökken a teljes perifériás rezisztencia, az érfalak rugalmatlansága, ellenben javul az endothel – funkció. Kulcsszavak: szimpatikus disztónia, gyermekkori magas vérnyomás, elhízás
Dr. Darvay Sarolta Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Pedagógusjelöltek szomatikus egészségének vizsgálata A pedagógusjelöltek képzésében nagy hangsúlyt kell fordítani a korszerű elveknek megfelelő egészségmagatartás kialakítására, formálására. Hallgatóink személyiségükkel, magatartásukkal befolyásolják tanítványaik szemléletét, véleményformálását. A vizsgálat hozzájárul az egészségtudatosság növeléséhez. Vizsgálatunk célkitűzése a pedagógus pályára készülő első évfolyamos hallgatók táplálkozási, életmódbeli, szubjektív egészségének vizsgálata, lelki egészséget jellemző paraméterek összefüggéseinek vizsgálata az egészségmagatartás egyes tényezőivel. A vizsgált személyek fizikai állapotát, az InBody720-as testösszetétel analizátor segítségével mértük fel. A kutatás 2012 októbere óta zajlik, a minta elemszáma 340 női hallgató. A vizsgálati eredmények alapján a hallgatók egészségi állapotát értékeljük: testalkatának önértékelését hasonlítjuk össze a testtömegindex értékekkel; a fittségi mutató, az egészségi állapot és az elhízási diagnózis közötti összefüggéseket; valamint a szülők és a hallgatók testtömegindexe közötti korrelációt mutatjuk be. Kutatásunk gyakorlati relevanciáját abban látjuk, hogy a hallgatók egészségmagatartásában bekövetkező feltételezhető pozitív szemléletváltozás hatással lesz a jövő generációk egészséges életvitelének alakulására. Kulcsszavak: egészségmagatartás, testösszetétel, életmód vizsgálat, egészségtudatosság, fittségi mutató
Innováció és komplexitás a HR-ben és a tanácsadásban Prof. Dr. Bencsik Andrea Széchenyi István Egyetem Miért nem működik? avagy Tudásmenedzsment magyar módra Bár örömteli az a tény, hogy a 10 évvel ezelőtti bizonytalan, olykor akár értetlen tapogatózások után napjainkra szinte nincs olyan vállalat, vállalakozás, amelyik legalább ne hallott volna a tudásmenedzsment rendszerépítés lehetőségéről, még sincs okunk felhőtlen boldogságra. A kutatások számos problémát megfogalmaztak már, legalábbis elméleti szinten arról, hogy hol lehetnek a legnagyobb hiányosságok, vagy sürgető tennivalók, még sincs áttörő siker. Több - elsősorban nagy vállalat vallja, hogy kiépítette, építi rendszerét, megfogalmazta TM stratégiáját, s a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy mégsem működik. Korábbi tanulmányaimban, könyveimben, részleteiben számoltam be 1-1 lefolytatott kutatás eredményeiről, most egy kicsit más aspektus vázolására vállalkozom. A vállalatok konkrét megnevezése, jellemzése nélkül összegzem azokat a saját tapasztalatokat, melyek egyértelművé teszik a működésképtelenség általában érzékelhető okait, s a tennivalók irányát. S bár illúzióim nincsenek, talán ezen gondolatok mégis hozzájárulhatnak a gondolkodásmód megváltozásához, vagy a valós cselekedetek kezdeti fázisához. Kulcsszavak: tudásmenedzsment, vállalati gyakorlat, problémafeltárás Dr. Krisztián Béla Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A szervezeti innováció fenntartása? esélyek és feltételek Az ókortól kivehetőek azok a tényezők, amelyek alapján egy szervezet sikeresen működik Ezért minden korszak viszonylag pontosan körvonalazta azokat az elképzeléseket, amelyek nyomán egy ilyen szervezet felépülhet. A tapasztalatok és a koncentrálódó (de differenciált) elmélet idővel egységes rendszerbe épültek, Taylor által pontosan megfogalmazva, mint a tudományos vezetés alapelvei jelentek meg. A Taylor által kialakított ideális szervezet azonban soha nem valósult meg – a taylori ideálkép azonban változatlanul alapelve a szervezeteknek – annak ellenére, hogy az 1970-es évektől elsősorban elméleti oldalról kérdőjelezik meg érvényességét. A turbulens változások közepette a taylori rendszerre alapozott hatékonyság érdekében a HR az emberi erőforrás körében kell, hogy megteremtse (kiválasztás) és fenntartsa (tudásmegosztás, továbbképzés) a szervezetek innovativitását. A szervezetek endogén fejlődése kölcsönhatásában az emberi erőforrással a HR nem új, de más közelítésben történő tevékenységét körvonalazza. Az erre történő felkészülés szükségszerűen alkalmazkodó jellegű, amelynek jellemzői a tudásmegosztás, a differenciációra való törekvés és képesség, a HR munka szervezettsége (szervezeti feladatokhoz való kapcsolat) és az emberi erőforrás (mint közösség és egyén) bonyolultabb tudatának akceptálása. Kulcsszavak: szervezeti innováció, Taylor hatékonysága, tudásmegosztás, innovativitás, HR feladatok Dr. Horváth István Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal A HR szerepe a területi államigazgatás rendszerének innovációjában 2011. január 1. napjával kezdődően létrejöttek a területi államigazgatás szintjét képező megyei (fővárosi) kormányhivatalok, melynek révén számos – korábban önállóan működő – szakigazgatási szerv integrációja is megvalósult. 2013. január 1-jével – a Kormányhivatalok szervezeti egységeiként
– kerültek felállításra a járási hivatalok, mint az államigazgatás helyi szervei, továbbá jelenleg is folyamatban van a leendő kormányablakok kialakítása. A fentiekben röviden összefoglalt, az államigazgatásban bekövetkezett - önkormányzati igazgatás rendszerét is érintő – változások jelentősen átalakították a területen működő szervek szervezeti felépítését, mely magával hozta a funkcionális feladatok (pénzügyi, üzemeltetési, humánpolitikai) a központi irányításának a szakmai önállóság fenntartása mellett történő megteremtését. A humánpolitika, humánerőforrás menedzsment területén is számos feladat jelentkezett, így például a funkcionális feladatellátást szolgáló szervezeti egységek felépítése, a járási hivatalok foglalkoztatotti állományának kialakítása, a kormányablakok munkatársainak képzése, felkészítése, valamint a teljesítményértékelés rendszerének átalakítása. Kulcsszavak: innováció, szervezetfejlesztés, centralizáció, átalakítás, költséghatékonyság Dr. habil. Szretykó György Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet Az interim menedzserek szerepei a cégek rendkívüli helyzetében Az utóbbi időben a menedzsment szakirodalomban egyre több tanulmány jelenik meg az interim menedzserek funkcióival kapcsolatban. Ez azt jelzi, hogy a mélyülő gazdasági válság körülményei között egyre nagyobb szükség van az interim menedzserek szakmai hozzáértésére. Az előadásomban arra vállalkozom, hogy bemutassam az interim menedzserek szerepeit/funkcióit a cégek rendkívüli helyzeteiben. Ennek során felvázolom az interim menedzsment és az interim menedzser fogalmát, rövid fejlődéstörténetét, a cégek/vállalkozások rendkívüli helyzeteit. Az előadásomban hangsúlyosan foglalkozom az interim menedzserek szerpeivel/funkcióival. Az interim menedzserek a cégek/vállalkozások életében egy személyben három feladatot látnak el: az operatív menedzser szerepét, a tanácsadó menedzser szerepét valamint a változás menedzser szerepét. Az előadásomban kitérek a sikeres interim menedzser kompetenciáinak és tulajdonságainak elemzésére is. Végezetül összefoglalom az interim menedzserek alkalmazásával kapcsolatban felmerülő érveket és ellenérveket, valamint az interim menedzser szakma előnyeit és hátrányait. Kulcsszavak: interim menedzsment, cégek/vállalatok rendkívüli helyzetei, válságkezelés Dr. Mészáros Attila Széchenyi István Egyetem Példák a magyarországi felsőoktatás humánerőforrás fejlesztésének megvalósulására A Széchenyi István Egyetem az első magyar felsőoktatási intézmény, ahol korszerű szervezetdiagnosztikai eszközöket alkalmaztak 2010-2012 között. Ennek folytatásaként 2013 januárjában kezdődött az a munka, amely azt tűzte ki célul, hogy a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karán legyen egy átfogó, a korszerű igényeknek megfelelő oktatói elvárásrendszer, amely alkalmazható az oktatás fejlesztésére, és így a képzések hatékonyságának növelésére. A projekt két fő részből állt, az egyik a különböző oktatói szintek kompetencia-elvárásainak megfogalmazása profil segítségével, a másik a profil alapján 25 oktató személyes kompetenciáinak felmérése és interjús visszajelzése. Az eredetileg kialakítandó egységes profil helyett végül a hierarchikus oktatói szinteknek megfelelően négy különálló, de egymásra hasonlító profilt hoztunk létre annak érdekében, hogy az elvárásokat differenciálni lehessen. A profil finomításához kérdőíves vizsgálatot végeztünk három célcsoport körében: az egyetem oktatói, hallgatói és céges partnerek. Az eredményeket érdemes rendszer szinten értelmezni, úgy, hogy azok összefüggésben állnak egymással, és az egyetem működési módjára is lehet belőlük következtetni. Az előadás összefoglalja mindazokat az eredményeket, amelyek a Széchenyi István Egyetem oktatásfejlesztési projektjében keletkeztek 2010-2013 között.
Kulcsszavak: felsőoktatás, humánerőforrás fejlesztés, RADAR, kompetencia vizsgálat Muity György Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A tanácsadás komplexitása A vállalati – de egyéb – tanácsadás is a szervezeti szabályozottság és működés eredményessége mellett is a tanácsadók folyamatos belső- és külső fejlesztését igényli. A tanácsadásnak meg kell felelnie a vállalati elvárások/döntések rendszerének, szellemében és gyakorlatában a folyamatosan változó, aktuális, de stratégiai indítékú és következményű helyzetekhez történő alkalmazkodásnak. Ezek felismerése, tervezése, megvalósítása, a széleskörű együttműködés-megteremtés (tanácsadótanácsigénylő) kiépítés és fenntartás a tanácsadás teljes folyamatában a szervezettel kapcsolatos szaktudás maximális érvényesítését, az együttműködési készség és identitás képviseletét kívánja. Ez az egyes tanácsadók /tudásmegosztó közösségek/ személyes, tudatos elkötelezettségén, felelős munkájával valósulhat meg. A szervezetfejlesztésre szakosodott tanácsadó-tudomány sokrétű, mint ahogy a szervezetek működése is hasonlóan széles körű. Vannak azonban olyan elvek, amelyek alapján a tanácsadás célorientáltan folytatható. A tanácsadói hatékonyság komplex eredmény, a tényezők három legfontosabbika: a tanácsadó, a szervezet és a tanácsadási technika. Kulcsszavak: tanácsadás, komplexitás, szervezet, dinamikus folyamatok, HR feladatok Dr. habil. Nemeskéri Zsolt Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Rehabilitációs munkavállalói járulék kezelésének komplex tanácsadói kérdései A meghatározó foglalkoztatáspolitika – a nagy ellátórendszerek reformjára, illetve a gazdasági aktivitás növelésére, a foglalkoztatás bővítésére irányuló célkitűzéseinek teljesítése érdekében – megújuló intézményekkel, bővülő szolgáltatásokkal, képzési, foglalkoztatási programokkal, a munkáltatókat ösztönző rendszerekkel kívánja támogatni a munkaerőpiacról kiszorultak és a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek beilleszkedését a munka világába. Az előadás alapját a PTE FEEK Munkatudományi Kutatócsoportja keretében végzett empirikus kutatás képezi. A 2013. év során megvalósított kutatás célja volt országos szinten feltárni a rehabilitációs hozzájárulás hatását a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, a munkáltatói befogadó készség helyzetére. A tapasztaltok alapján javaslatok, modellek kerültek kidolgozásra a munkáltatói attitűd és az ösztönző eszköz közötti összhang kialakítására. Ezen kauzalitás szerint feltárt módszerek innovációs feladatként történő kipróbálására javaslat született a befogadó intézmény (Pécsi Tudományegyetem) szervezeti keretei között. Kulcsszavak: rehabilitáció, Tudományegyetem
foglalkoztatás,
empirikus
kutatás,
innovatív
modellek,
Pécsi
Márkus-Tamás Zsolt MTC-S Szervezetek, tehetségek, humán szoftver- paradigmaváltás a tanácsadásban Napjaink szervezeteinek humánerőforrás igényei egyre növekednek. Ez a tendencia egyrészről a támogatott folyamatok informatikai alapokra helyezésében, a folyamatok leegyszerűsítésében és az ezzel járó negatív költségváltozásban ölt testet, másrészt az intellektuális tőke, az emberi tudásvagyon
optimális felhasználása iránti igényben definiálható. A komplex környezeti kihívásoknak történő megfelelés nem egyszerű, a tanácsadási piac szereplőinek fundamentális szemléletváltását kívánja meg. Az ügyfelek által a "preferred supplier"-tól elvárt komplex szolgáltatáscsomag mára a stratégiai tanácsadás és folyamatok papíralapú újraszervezése mellett a szoftveres támogatás megvalósítást is magában foglalja, és a folyamatok informatikai támogatásához szükséges kompetenciák meglétét is a döntési tényezők közé sorolja a megfelelő szolgáltató kiválasztásakor. Előadásomban a nemzetközi HCM piac projekttapasztalatai mentén szeretném megvilágítani a HCM és a szoftverek kapcsolatának kritikus pontjait, a "long-termpartnership" alapvető feltételeit és a HCM folyamatok informatikai támogatásának buktatóit. Kitérek a klasszikus projektmódszertanok projekteken belüli hibáira, különös tekintettel az SAP HCM Talent Management (e-Recruting, Learning Solution, Performance Management) moduljainak bevezetésében. Kulcsszavak: SAP, szoftver, HCM, HR, talent management, ügyvitel Kováts Norbert Audi Akadémia Hungaria Kft. Az SAP vállalatirányítási rendszer Az előadás olyan kérdésekre keresi a választ, mint pl.: Mi is az az SAP? Milyen fő modulokból áll? Hogyan kapcsolódnak a fő modulok egymáshoz és a HCM (Human Capital Management) modulhoz? Miért van szétválasztva és mégis összekapcsolva a többi fő modullal? Milyen átalakuláson keresztül érte el a mai formáját? Hogyan jutunk el a HR-től az HCM-ig? Milyen összetevői vannak? Hogyan lehet egy "dobozos terméket", mint az SAP vállalatirányítási rendszert a hétköznapokban használni egy kétszáz fős és egy tízezer főt foglalkoztató nagyvállalatnál? Milyen innovatív megoldásokat ajánl a rendszer a hétköznapok kihívásaira, mint pl. az egyszerűbb adatkarbantartásra, a hatékonyabb folyamatokra, a szinergiák kihasználására vagy akár a költségek csökkentésére? Hogyan jutunk el egy tervezhetetlen, ad-hoc manuális folyamattól egy tervezhető, szabályozott, ellenőrzött automatizmusokkal tarkított elegáns folyamathoz, melyet a rendszer támogat? Milyen esetben érdemes belenyúlni a nyitott forráskódú - open source - rendszerbe és módosítani a "jó gyakorlat" - best practice - folyamatát, lépéseit vagy megjelenítését? Kulcsszavak: SAP, HCM, HR, rendszer, innováció, folyamat, adat, jó gyakorlat Dr. Lőre Vendel Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar HR személyiségpszichológiai köntösben? Az emberi erőforrás menedzsment MBTI alapú megközelítése Az emberi erőforrás menedzsmentre a sokszínűség mellett az interdiszciplinaritás is jellemző; a vezetéstudomány, a pszichológia, és a szervezéstudomány mellett a kommunikációtudomány egyes elméletei is visszaköszönnek, nem is beszélve a gyakorlat plurális megközelítéséről. A HRM – mint tudományág – a korai fejlődési szakaszában van, amikor a sokszínűség csak kevéssé kristályosodott ki különböző megközelítésekké vagy iskolákká. A dolgozatunkban a személyiségpszichológia egyik – véleményünk szerint HR területen legsikeresebben alkalmazható – személyiségtipizáló eszközét, a Myers-Briggs Type Indicator-t felhasználva mutatjuk be azt, hogy a személyiségpszichológia alapú HR – mint az emberi erőforrás menedzsment egyik megközelítési módja – mely területeken lehet hasznos. Röviden bemutatjuk az MBTI általunk használt kognitív megközelítését, majd kitérünk arra, hogy mely szempontok szerint módosíthatja az elmélet a HR eddigi szemléletét, végül pedig sorra vesszük az egyes funkcionális HR területeket, ahol a fent említett megközelítés hasznosítható, illetve tudományos szempontból kutatható eredményekkel kecsegtet: karriertanácsadás, karrierpályák építése, motiváció, képzés-fejlesztés, teljesítményértékelés.
Kulcsszavak: MBTI, kognitív megközelítés, HR, karrier, motiváció Dr. Vehrer Adél Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet Generációmenedzsment a hétköznapokban Az utóbbi évek demográfiai kihívásai, az idős korosztály létszámának fokozatos növekedése a generációmenedzsment fogalmának megjelenését, és az ezzel összefüggő stratégiák kidolgozásának szükségességét eredményezték a HR területén. Sok esetben problémát jelent, hogy a kulcsfontosságú munkatársak elhagyják a szervezetet nyugdíjazásukkor és ismereteiket nem adják át a fiatalabb generációnak. A generációk közötti párbeszédnek emellett van egy sokkal nagyobb szelete is: a hétköznapokban, elsősorban a nagyszülők és unokák közötti ismeretátadás fontossága ma már vitathatatlan. Az idősek sokat tudnak a környezettudatos életmódról, a szabad idő hasznos eltöltéséről, a közösségek fontosságáról, ezen kívül számos más tapasztalattal gazdagíthatják a fiatal generációk tudását. Az unokák korosztálya pedig az informatika vagy akár a nyelvtudás rejtelmeibe avathatja be nagyszüleit. Az előadás a generációk párbeszédéről készült Győr-környéki kérdőíves kutatás eredményeit, tapasztalatait is bemutatja, elsősorban andragógiai megközelítésben. Kulcsszavak: generációk párbeszéde, tevékeny időskor, felnőttkori tanulás, tudásmegosztás Dr. Pongrácz Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet Közösségi és családi erőforrás-fejlesztés – coaching eszközök felhasználási lehetőségei az Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás során A válság az elmúlt évek leggyakrabban emlegetett kifejezései közé tartozik, melyet első sorban az anyagi-pénzügyi dimenziókra vonatkoztatva használnak. Ugyanakkor a történelmi tapasztalatainkból is tudjuk, hogy a gazdasági válságok mélyrétegeiben legtöbbször krónikus társadalmi, azon belül is a családi és a szűkebb közösségi értékek háttérbe szorulásával – szorításával összefüggő problémák húzódnak. Éppen ezért fontos, hogy a nemzeti erőforrás rendszerek alapját jelentő családok és az azokat támogató közösségek és szervezeteket minél hatékonyabb állami és szélesebb társadalmi támogatásban részesüljenek. Napjaink másik gyakran használt szóösszetétele az emberi erőforrás fejlesztés, amely nem csupán mint a „munkavállaló”, hanem mint egy adott kisebb vagy nagyobb közösség „(állam)polgára” fejlesztését, kiteljesítését is magában foglalja. Ennek egyik új módszere és eszköze a coaching, amely mind nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is. Számos olyan coaching eszköz létezik, amelyek segítségével hatékonyan valósítható meg nem csupán egy adott egyén, hanem a családok és tágabb közösségek támogatása, lelki-pszichikai erőforrásaiknak az eredményes fejlesztése. Az előadás során vázlatosan bemutatok több olyan szervezetet, amelyek elismerésre méltó családi erőforrás-fejlesztési rendszert működtetnek, valamint ismertetek néhány jól használható coaching eszközt. Kulcsszavak: Családi erőforrás-fejlesztés, coaching, Integrált Emberi Erőforrás Fejlesztés
Platz Petra Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A SWOT 2.0 Minden gyakorlat mögött elmélet húzódik – így a marketing oktatás során elsődleges célkitűzésünk, hogy a hallgatók különféle esetekben biztosan alkalmazni tudják tudásukat. Ahhoz, hogy ezt a fajta rugalmasságot elérjük, gondot kell fordítanunk a készségszintre fejlesztéshez, melynek záloga az állandó gyakorlás mellett, ha nem csak a folyamatok eredményeit, hanem annak lépéseit is kézen fogva követjük nyomon. A SWOT mátrix az egyik legnépszerűbb marketing eszköz, ám használata kevésbé egyértelmű. Ahhoz, hogy a hallgató képes legyen a kész elemzés értékelésén túl egy célirányos, saját SWOT elemzést készíteni, mankókra van szüksége. Poszterünkön a SWOT 2.0 nevű eszközt, a hagyományos SWOT analízis fókuszált változatát mutatjuk be a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Kulcsszavak: SWOT analízis, hatékonyság, elemzéstechnika, modell
Matematika: Komplexet egyszerűen – A reáltudományi oktatás, kutatás kihívásai Dályay Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet Matematika Szakcsoport A tanító és óvópedagógus szakok matematika tananyagának szerkezete a SZTE JGYPK Tanító- és Óvóképző Intézetében Jelen tanulmányban elsősorban a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Tanító- és Óvóképző Intézetében folyó tanító és óvópedagógus képzésekbe illeszkedő matematikai tananyag szerkezetét és tartalmi vetületeit kívánjuk bemutatni, másodsorban pedig összehasonlítani a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán folyó hasonló képzésekbe illeszkedő matematikai tananyag szerkezeti és tartalmi vonatkozásaival. (A nyitrai képzést dr. Szabó Tibor munkájából ismerhetjük meg; a két tanulmány egymásra épül és egymást kiegészíti, azonos szempontok szerint végezve a saját intézményben folyó képzés bemutatását, majd a másik képzéssel történő összehasonlítást.) Lényeges különbség a két képzés között, hogy Szegeden két teljesen különálló alapszakról van szó, egymástól független matematikai tananyaggal is, míg Nyitrán az óvópedagógus alapszakra épül a tanító mesterszak. Az összehasonlítás során kitérünk az azonosságokra és eltérésekre, valamint ezeknek a képzés szerkezetével való összefüggéseire. Kulcsszavak: matematika, tanító, óvópedagógus, képzés, felsőoktatás Szabó Tibor Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara A tanító- és óvóképző szak matematikájának vizsgálata A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara nagyrészt magyar nyelven történő képzést kínál a jelentkezők számára, melyen belül szerepelnek az óvóképzést és tanítóképzést biztosító tanulmányi programok is. Lényeges különbség a magyarországi rendszerhez képest, hogy az óvóképzés magát az alapszakot a tanítóképzés pedig az erre épülő mesterképzést foglalja magába, holott Magyarországon két teljesen különálló alapszakról van szó. A tanulmányban e két tanulmányi program matematika jellegű tantárgyaira szeretnénk kitérni tartalmi és szerkezeti szempontból. Majd a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán Tanító- és Óvóképző Intézetében folyó (Amelyet az említett intézet munkatársa Dályay Zsuzsanna mutat be részletesen tanulmányában és előadásában.) és a nyitrai KFE KETK-en történő képzést hasonlítjuk össze a matematikai tárgyak szempontjából. Az összehasonlítás folyamán megpróbálunk rámutatni az esetleges tartalmi és szerkezeti eltérésekre vagy hasonlóságokra. Kulcsszavak: óvóképzés, tanítóképzés, matematika, összehasonlítás, Szeged, Nyitra Petz Tiborné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Matematikai, Informatikai és Természettudományi Intézet Miből lesz a cserebogár? ? avagy ? Mivé fejlődik az általános iskolás matematikatudás? A matematika a nehéz, kevésbé szeretett tantárgyak közé tartozott, tartozik, és ha nem változtatunk a rendszeren, akkor mindig is tartozni fog. A matematika érettségi évről évre sajnálatos eredménnyel zárul. A felsőfokú oktatásba bekerülő hallgatók közül sokan, még az általános iskolában tanult alapszintű tananyagot sem tudják. Éppen ezért érdekes kérdés, hogy egyes problémakörök milyen fejlődésen mennek keresztül a tanulók gondolkodásában, mire az általános iskolás diákokból
egyetemistává válnak. Vannak-e olyan feladatok, amelyeknek megoldási sikeressége javul az évek során? Vagy a rossz bevésődés olyan mély, hogy az idő nem tüntetheti el? Egy felméréssel megvizsgálom, hogy milyen típushibák vannak az általános iskolában, és milyenek a főiskolán. Van-e egyezés közöttük? Mekkora sikerességgel oldják meg a feladatot az alsó tagozatos diákok, és milyennel a hallgatók? Egy negyedik osztályosoknak való teszten keresztül keresem a fenti kérdésekre a választ mind a negyedik osztályos diákoknál, mind a tanítóképző szakos hallgatóknál. Kulcsszavak: matematika, tanítóképző, tudás, teszt, kompetencia Krisztin Német István Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet Matematika Szakcsoport Elemi geometriai feladatok sejtésekre és bizonyításokra Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző intézet Matematika szakcsoport, Szeged, Magyarország/ főiskolai docens A matematikatanítás minden szintjén fontos feladat a sejtés-megfogalmazási képesség és a bizonyítási igény kialakítása, fejlesztése. A tanítóképzésben ennek lehetőségei – több okból – viszonylag korlátozottak. Harmad- és negyedéves tanító szakos hallgatóknak tartott geometriai jellegű óráimon próbálok sort keríteni olyan feladatokra is, amelyek alkalmasak a bizonyítási igény felkeltésére. Olyan motiváló erejű példákat igyekszem keresni és bemutatni, amelyeknél gyorsan, érdeklődést és kételyt keltően lehet vázolni egy problémát; amelyeknél könnyű sejtést megfogalmazni; amelyeknél az igazolás vagy a cáfolat egyszerű eszközökkel és rövid gondolatmenettel elérhető; továbbá, amelyeknél lehetőség van további kérdések felvetésére. A megoldáshoz természetesen nagy szükség van a tanár előkészítő és irányító munkájára. A sokszögek és a kör elemi geometriája különösen alkalmas ilyen problémák bemutatására: az ábrák segítenek a sejtésben, de kételyt is ébresztenek, a közoktatásból pedig elég sok egyszerű eszköz és összefüggés áll rendelkezésre a bizonyításhoz. Előadásomban néhány ilyen problémát mutatok be. Kulcsszavak: tanítóképzés, sejtés-megfogalmazás, bizonyítási igény, motiváció, elemi geometria Dr. Pintér Klára Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet Matematika Szakcsoport Játékok és azok matematikai háttere a tanító hallgatók probléma-megoldási képességének fejlesztésébe. A probléma megoldási képesség fejlesztése az iskolai matematika oktatás egyik kiemelt feladata, így a felsőoktatásban biztosítanunk kell, hogy a leendő pedagógusok felkészüljenek erre a feladatra. Ez egyrészt a hallgatók saját problémamegoldó képességeinek fejlesztését jelenti, másrészt segítséget ad a gyerekek tanításához is. A fejlesztés hatékonyságát nagymértékben növeli az önálló, tevékenységen alapuló problémamegoldás. Az aktív tevékenységet sokszor játékkal, bűvészmutatvánnyal motiváljuk, amely lehetőséget ad a kísérletezésre, így a sok, változatos tapasztalat egy idő után matematikai ismeretek, probléma-megoldási stratégiák önálló felfedezéséhez vezet. A tevékenységek, játékok során sok új kérdés merül fel, így fejlődik a gyerekek és a hallgatók problémaérzékenysége, problémaalkotási képessége. A játékokat, tevékenységeket általános iskolai tanulók matematika szakkörén és tanító hallgatók különböző kurzusain próbáltuk ki. Az előadásban bemutatunk néhány játékot, bűvészmutatványt, azok matematikai alapjait a tanítási tapasztalatokkal együtt. Többek között mutatunk játékot, amely a műveleti tulajdonságokon, az invariancia elvén alapul, láthatjuk, hogyan alkalmazható a valószínűség számítás, a gráfelmélet. Kulcsszavak: matematikai játék, problémamegoldás, motiváció, problémaalkotás, probléma-megoldási stratégiák, induktív gondolkodás
Bogáthné Erdődi Judit Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Egy elméleti modell kipróbálása a szövegesfeladat-megoldó képesség mérésére A bemutatni kívánt empirikus vizsgálat egy kutatás részét képezi, amelynek része egy online feladatbank kidolgozása a szöveges-feladatmegoldó képesség fejlesztésére. A kutatás arra a problémára keresi a választ, hogy milyen összefüggések mutathatók ki a tanulók matematikai szövegesfeladat-megoldó képességének fejlettsége és az online adaptív értékelés rendszeres alkalmazása között. Az előadás felvázol egy értelmezési keretet a szövegesfeladat-megoldó képesség mérése céljából, amely majd a felvázolt kutatást és azt megalapozó fejlesztés alapjául szolgálhat. Bevezetésként összefoglalja a kognitív kompetencia összetett képességének (Nagy, 2001) összetevőit is, majd áttekinti ennek a képesség mérésének papíralapú tapasztalatait (Nagy és Csáki, 1976; Csapó és Vidákovich, 1998; Kelemen, Csíkos és Steklács, 2005) és nehézségeit. Pólya György (2000) általános megoldási sémájának, Lénárd Ferenc (1987) pszichológiai szempontú megközelítésének, Kintsch és Greeno (1985) számítógépes analógiájának, valamint Mayer és Hegarty (1998) problémareprezentációs stratégiájának, és Schoenfeld résztevékenységeinek szintézise megfelelő bázisként szolgálhat a szövegesfeladat-megoldó képesség online méréshez. Az 5. évfolyamos tanulók számára készített mérőeszközök kísérleti tesztelése során a modell koncepcióját vizsgáljuk, s a próbamérés tapasztalatai alapján javítjuk, továbbfejlesztjük azt. Kulcsszavak: pedagógiai értékelés, szöveges feladat megoldás, képességmérés, tesztelés Libor Józsefné dr. PhD Apor Vilmos Katolikus Főiskola Rekurzió, aszimptotikus formula vagy szimuláció? Ha a didaktika szót látjuk vagy halljuk, általában egy általános vagy középiskolára gondolunk, mint olyan helyre ahol azt alkalmazni tudjuk. Pedig a felsőoktatásban legalább olyan fontos a legmegfelelőbb módszer kiválasztása a hatékonyabb oktatás érdekében. Hiszen tapasztaljuk évek óta a hallgatói eredmények romlását, ráadásul az óraszámok csökkentései sem a tendencia megállítását szolgálják. Előadásomban egy látszólag egyszerű valószínűségszámítási probléma (leghosszabb sorozatok) vizsgálatával adok egyszerű szemléltetést a címben említett három fogalom alkalmazhatóságainak, különbözőségeinek a feltárására. Mivel a leghosszabb sorozatok hosszára nincs pontos és egyben zárt formula, ezért ez a terület különösen alkalmas a címben említett fogalmak bemutatására. Előadásomban kitérek a rövid, közepesen hosszú és a hosszú sorozatok esetére mind a visszatevéses mind a visszatevés nélküli esetben, ezen belül megkülönböztetem a szabályos és a nem szabályos érme dobásának esetét is. Így ezek a hallgatók által nehezen érthető fogalmak pontosítást nyernek, a szemléletes példával könnyen elmélyíthetik azok értelmét. Kulcsszavak: rekurzió, szimuláció, aszimptotikus formula, leghosszabb sorozat Fülöp Zsolt Szegedi Tudományegyetem - Bolyai Intézet A szuperpozíció elvének alkalmazása a fizika-feladatok megoldásában A fizika tudományok területén nagyon sok olyan probléma vetődik fel, amelynek megoldásában a szuperpozíció elve jelentős szerepet játszik. Leginkább olyan problémákról van szó, amelyek esetében az általános megoldást megtalálni nagyon bonyolult számításokat feltételez. Ebben az esetben célszerű, hogy az első lépésben keressünk könnyen kezelhető speciális eseteket, majd találjuk meg az
ezekre az esetekre vonatkozó speciális megoldásokat. A második lépésben több ilyen speciális esetet kombinálva alkotjuk meg azt a minden korlátozástól mentes megoldást, amely már az általános esetre is alkalmazható, ezáltal a probléma általános megoldását képezi. Tehát a szuperpozíció elve nem jelent mást, mint a speciális megoldások lineáris kombinációjával eljutni az általános megoldáshoz. A szuperpozíció elvének segítségével megoldható fizikai problémák például az egyenáramú áramkörökkel kapcsolatos feladatok vagy a testek vízszintes és ferde hajítását leíró mozgástörvények. A szuperpozíció elvének alkalmazása lehetővé teszi, hogy elkerüljük a komplikált számításokat, illetve hogy egyszerűbb matematikai eszköztárral jussunk el a megoldáshoz. Kulcsszavak: szuperpozíció, speciális megoldás, általános megoldás, lineáris kombináció Hegedűs Géza Pannon Egyetem Georgikon Kar NGS adatok bioinformatikai elemzése állati és növényi modelleken A „next generation sequencing” a molekuláris genetikai elemzések korszakalkotó jelentőségű legújabb eljárása, melynek segítségével lehetővé vált, hogy egyetlen reakcióban akár teljes genomok nukleotid sorrendjét megállapítsuk. Mindazonáltal, az akár több százmilliónyi átfedő rövid leolvasás rendezése, majd bioinformatikai elemzése komoly hardver kapacitást igényel. Tekintettel az NGS technológiában rejlő új lehetőségekre, tudományos szempontból érdekes állati és növényi szervezeteken végeztük el a szekvenálási kísérletet, és a generált adatok rendezéséhez, illetve elemzéséhez szuperszámítógépes kapacitást tervezzünk igénybe venni. A feldolgozó szoftver kialakítása, tesztelése, bemérése HPC technológiás kisebb gépeken történik, annak érdekében, hogy jól tudjuk paraméterezni a szuperszámítógépes programfeladást. Az egyedi elemző mozzanatokon túl fontos, hogy a kutatócsoport tagjai személyenként is hatékony informatikai kiszolgálást kapjanak, optimális rendelkezésre állással. Ezen célok megfogalmazásával kialakított infrastruktúrát kívánom bemutatni. Kulcsszavak: NGS, HPC, genetika, szekvenálás, szuperszámítógép Fehér András Széchenyi István Egyetem Mobil=telefon, vagy valami más? A mobiltelefonok kitüntetett státuszszimbólumként viselkednek már a korai elterjedésük óta. A '90-es években a kutatók kimutatták, hogy a családok lehetőségeikhez képest többet költenek mobilkommunikációra Magyarországon is. Ezek a jelenségek mindennaposak ma már az iskola falai között is, új problémaként jelenik meg az iskolákban a kamerás mobilok videofelvételi lehetősége, vagy az óra alatt megcsörrenő telefon. Ezek a telefonok nem csak nehézségeket jelentenek az oktatási-nevelési munka során, hanem új lehetőségeket is rejtenek. Megvizsgáltuk, hogy a diákság esetében milyen arányban vannak jelen ezek az új típusú kommunikációs lehetőségek, továbbá vizsgáltuk, hogy ezeknél az újfajta informatikai eszközöknél melyeknél ma már „a telefon” mint egykor elsődleges funkció háttérbe szorul - milyen újfajta oktatási módszertani lehetőségek merülhetnének fel. Felvetődik a kérdés, hogy ezeket a lehetőségeket - az egyre gyorsabb alkalmazkodást megkövetelő világunkban - miként vonhatjuk be az oktatási folyamatba, kezdve a tananyag előállítástól a gyakorláson át a számonkérésig, akár informatikából, matematikából, a nyelvi ismeretek elsajátításán át a mindennapi kommunikációnkig. Kulcsszavak: mobil, telefon, informatika, oktatás, ebook
Biológia: A bonyolultság mögött rejlő egyszerűség Dr. Szabó Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Matematikai, Informatikai és Természettudományi Intézet A Daucus carota L. virágzatának ökomorfológiai vizsgálata A Daucus carota L. magyar neve vadmurok. E növényből nemesítettük ki, a széles körben ismert és közkedvelt sárgarépát (D. carota subsp. sativus (Hoffm.) Arc.). Virágzata összetett ernyő. Az ernyő tövén lévő murvalevelek (gallér) számos szárnyasan hasogatott levélkéből állnak. A murva a lomblevélhez hasonló levél, amelynek hónaljából fejlődik ki a virág vagy a virágzat. Az ernyőt ernyőcskék alkotják, amelynek tövében a gyakran szeldelt gallérka levelek nőnek Az ernyő soksugarú, szélső ágai hosszabbak, mint a belsők. Az ernyő soksugarú, szélső ágai hosszabbak, mint a belsők. A virágok többségükben kétivarúak, fehér színűek. A virág öttagú, sugaras szimmetriájú, 5 porzósak, alsó állásúak. Az ernyő közepén lévő virág rendszerint nagyobb és sötét bíborszínű. Kiválasztott növényegyedeknél – egyik részének volt középvirága, másoknál eltávolítottuk - számoltuk a virágokra leszálló („landoló”) rovarok számát. A középvirággal rendelkező virágzatokra szignifikánsan több rovar szállt le, mint a középvirággal nem rendelkezőkre. Úgy véljük, hogy a rovarok számára biztonságosabbnak tűnik arra a virágzatra szállni, ami rendelkezik bíborszínű középső virággal, ami távolról egy már ott tartózkodó rovarnak látszik. Kulcsszavak: Daucus carota L., vadmurok, ernyősvirágzat, megporzás, ökomorfológia Dr. Molnár Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növényi géntechnológiai módszerek objektíven Napjainkban a közvélemény objektív tájékoztatása hiányos és egyoldalú a genetikailag módosított organizmusokról (GMO). A legtöbb mezőgazdaságban termesztett növényfaj és tenyésztett állatfaj genetikai állománya ma már lényegesen eltér az őseikétől. Részben az ember, részben pedig a természetes evolúciós folyamatok eredményeként. A korábban használt, ún. tradicionális növény- és állatnemesítési módszerekkel nem mindig sikerül rövid időn belül eljutni a várt eredményekig, azaz a megváltozott örökítőanyagú, kívánt tulajdonságokkal rendelkező fajtákig. A modern géntechnológia lehetővé teszi a meglévő növény és állatfajok genetikai állományának csupán kis mértékű módosítását. Ezáltal a kapott, új tulajdonságú fajták gyakorlati alkalmazása nagyobb méreteket ölthet. Az előadásban a növényi géntechnológiában alkalmazott mai módszerekről adunk áttekintést. A génizolálás ismertetése során kitérünk a növényi DNS kivonás lehetőségeire, a PCR-technikán alapuló módszerekre. Ezt követően a közvetett és közvetlen génátviteli technikák leggyakrabban alkalmazott módszereit (génbelövés, baktériumos transzformáció) mutatjuk be. Kulcsszavak: növényi géntechnológia, génizolálás, génátviteli módszerek, GM növények
Barla Ferenc Széchenyi István Egyetem Kobalt sugárzás hatásának kitett Ipomea tricolor magok és csírák morfológiai vizsgálata A hajnalka magokat három nagy csoportra osztottuk. Az első csoportot nem sugaraztuk be, a második csoport magvai 250 Gy-t kaptak, a harmadiké 500 Gy-t. Ezek után mindegyik nagy csoportot nyolc alcsoportra osztottuk, majd vizes vattában elkezdtük csíráztatni. Az ezt követő három napban úgy
sugaraztuk a csírákat, hogy volt olyan alcsoport, amelyik nem kapott sugárzást, és olyan is, amelyik mind a három napon kapott. A többi hat alcsoportban a csírák az összes többi matematikai kombináció szerint kapták a sugárzást. A csíráztatás kezdete utáni első, második és harmadik napon megmértük a csírahosszakat. Ezután a huszonnégy alcsoport csíráit poharakban lévő földbe helyeztük el. Amikor kellőképpen megerősödtek, kiültettük a szabadba egyformán előkészített ágyásokba. Bizonyos időközönként mértük a hajtások hosszát. Kifejlett állapotukban pedig a szárvastagságot. Eredményeinket oszlopdiagramon ábrázoltuk. Ismerve a huszonnégy csoport besugárzási előéletét, arra keressük a választ, hogy mely csoportok növekedését serkentette, és melyekét gátolta a kapott sugárdózis. Kulcsszavak: Ipomea tricolor, mag, csíra, besugárzás, morfológia Horváth Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem- Bolyai János Gimnázium Őrségi úszólápok cönológiai vizsgálatának szerepe a környezettudatosság kialakításában Az ökológia tudományterületének tanítása során, hazánk fás- és fátlan társulásaival kilencedik osztályban ismerkednek meg a tanulók. Természet- és környezetvédelmi ismereteik ekkor válnak igazán tudományosan megalapozottá, hiszen ekkor már jelentős növény-szervezettani, élettani- és rendszertani tudás birtokában vannak. A magyar természetvédelemnek egyik legértékesebb részét képezik a lápok, melyek az Őrségben a speciális éghajlatnak köszönhetően nagy számban vannak jelen. A klímaváltozás következményeként állapotuk, faji diverzitásuk egyre inkább csökken. Biológia specializáció keretében az Ördög-tó cönológiai vizsgálatát sajátítják el a gimnáziumi tanulók. A cönológiai vizsgálatok akkor jelentenek igazi kihívást a tanulók számára, ha képesek a szukcesszió avagy degradáció folyamatainak összefüggéseit megérteni terepi vizsgálódásaik során. A vizsgálatot megelőzően szükség van történeti- ökológiai áttekintésre, a fennálló természetvédelmi kezelés típusának ismeretére, mivel a tájhasználat is befolyásolja az adott mintaterület faji összetételét, diverzitását. A tanulók e módszer alkalmazásával, a cönológiai és vegetációdinamikai vizsgálatok elvégzése után képesek a veszélyeztetettség mértékének megállapítására is. Kulcsszavak: úszóláp, diverzitás, klímaváltozás, természetvédelmi kezelés, veszélyeztetettség Dr. Halbritter András Albert, Szabó Péter, Molnár Zsolt, Farkas Péter, Szabó Krisztina, Barla Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Botanikai Kutatócsoport Olajválság, klímaváltozás: a kubai példa tanulságai Kuba a Szovjetunió összeomlása után egyfajta politikai olajválságba került, valószínűleg a történelem eddigi legsúlyosabb energiaválságába. Összeomlott az energiaellátás, a közlekedés, súlyos csapást szenvedett az ipar és az akkor már döntően gépesített, kemizált nagyüzemi mezőgazdaság. Mindezek ellenére nem következett be sem súlyos éhínség, sem polgárháborús helyzet. A "Periodo especial"-nak nevezett időszak ugyan nem ért véget, de a helyzet nagymértékben normalizálódott. A megoldást részben a fenntarthatóság, klímavédelem irányába mutató megoldások jelentették: napenergiahasznosítás, közlekedési reform, újrahasznosítás, közösségi és parasztgazdaságok, ökológiai módszerek a mezőgazdaságban. Közben a már Kubában is kimutatható globális felmelegedés újabb kihívás elé állítja az országot. A NymE Botanikai Kutatócsoport 2012-es kubai expedíciójának mellékes hozadéka, hogy e számunkra is tanulságos helyzetbe betekintést nyerhetett. A kubai példa tanulsággal lehet az egész világra, hiszen fosszilis tüzelőanyagaink készletei végesek, kitermelésük felelőtlen méretekben folyik, és évtizedeken belül a legtöbb országban súlyos ellátási hiányok vagy korlátozások várhatók. Kulcsszavak: olajválság, Kuba, fenntarthatóság, klímaváltozás, közösségi kertek
Matics Heléna Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Az adaptáció szerepe borsó gyökérgümő baktériumok Cr és Zn érzékenységének alakulására A talaj-növény rendszer hasznos mikroszervezeteinek a működőképessége fontos talajtani, mezőgazdasági és környezetvédelmi érdek. Az adaptált baktériumok ugyanakkor képesek megvédeni a gazdanövényüket is a káros hatásoktól. A szakirodalom azonban igen ellentmondásos a mikroorganizmusok nehézfém-tűrésének mértékével, határaival és hatékonyságával kapcsolatban. Tenyészedényes tartamhatású modellkísérletben borsó (Pisum sativum L.) jelzőnövénnyel Zn-tartalmú kommunális és Cr-tartalmú ipari szennyvíziszap növekvő (0; 7,5; 15; 30 és 60 t/ha) adagjait alkalmaztuk 4 éven keresztül. A borsó gyökérgümőjéből Rhizobium baktériumokat izoláltunk és vizsgáltuk, hogy az engedélyezett nehézfém határértékeket rövidebb, vagy hosszabb idő alatt elérő terhelés milyen adaptációs reakciókat vált ki a mikroorganizmusokban és hogyan alakul a nehézfémtolerancia. Megállapítottuk, hogy a kontroll talajokban a gyökérgümő-baktériumok nehézfém- (Cr, Zn) érzékenysége igen tág határok között alakult. A tartós nehézfém-kitettség azonban erős szelekciós tényező, ami a dózis és a hatóidő függvényében meghatározhatja az érzékenységet és/vagy a toleranciát. A rövid-idejű nagy nehézfém-kitettség rendszerint növelte az érzékenységet. A fokozatos kisebb dózisok hatására azonban a tolerancia biztosabban kialakult, így ezekkel a baktériumokkal a szimbiózis és a biológiai nitrogén-kötés hatékonysága is javulhat. Kulcsszavak: hasznos mikroszervezetek, toxikus elemek, tolerancia, érzékenység Csontos Péter1, Tamás J.2, Kalapos T.3 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont; 2MTM Növénytár; 3ELTE Biológiai Intézet Növényökológiai kutatások magok és termések adatbázisai révén Ökológiai kutatásainkhoz a hazai vadontermő növények magvainak (terméseinek) tulajdonságait 4 adatbázisba rendeztük. A magtömeg adatbázis ezermagtömeg adatokat tartalmaz 1892 fajra, a magalak adatbázis megnyúltság és lapultság értékeket mutat 1654 fajra vonatkozóan, mindegyik esetben Schermann és mások adatait eredeti mérésekkel bővítve. A magterjesztési mód adatbázis anemochor, zoochor, stb, kategóriákban 1927 fajt tárgyal Soó adatait követve, helyenként pontosítva. A magbank típus adatbázis 3 kategóriát használva 501 fajt ír le. Egy alkalmazási példában a magtömeg és a magbank típus kapcsolatát vizsgáltuk. A tranziens magbankú fajok adatai elsősorban a nagy magtömeg kategóriákba, míg a hosszú távú perzisztens magbankú fajok magvai főleg a 2 legalacsonyabb magtömeg kategóriába estek. A rövid távú perzisztens magbankú fajok köztes jellegűek voltak. A második példában a magyarországi C3-as és C4-es fotoszintézisű füvek szemeinek tömegét és megnyúltságát vetettük össze. Eredményeink szerint a C4-es fajok szemtermései várhatóan kisebbek és kompaktabbak, ami összefüggésbe hozható a C4-es füvek nyílt élőhelyekhez történt adaptálódásával és gyomosító hajlamával. Munkánk bemutatását az OTKA (K108572) tette lehetővé. Kulcsszavak: adatbázisok, füvek, magalak, magbank típus, magméret, magterjesztés Horváth Nikoletta Pannon Egyetem Georgikon Kar Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Microbial abundance in Mn treated calcareous sandy soil cultivated with energy grass Mn-sludge originating from the Úrkút Mn-ore (Hungary) was used in increasing amount (0, 500, 1000, 2500 and 12500 mgkg-1 soil) in a lysimeter open-pot experiment, in order to test the sludge as a potential fertilizer product. The upper layer (0-20cm) of calcareous sandy soil (Őrbottyán, Hungary) was treated by the sludge, before the sowing of energy grass (Elymus elongatus L–Szarvas-1). The abundance of countable microorganisms was investigated with the estimation of several physiological groups of aerobic, anaerobic bacteria and fungi. Growth of the plant was also measured. The results show that the abundance of microorganisms are not negatively affected by the manganese treatment,
the sludge may have positive effects with clay materials and increased soil humidity. However, they lose their activity at higher doses of Mn, resulting in loss of function. Biomass shows no significant changes at higher levels of manganese, indicating that the Elymus elongatus L-Szarvas-1 can be considered a Mn-stress tolerant plant, useful for cultivating. Soil-plant-microbe interactions may affect the growth of the energy grass favorably. Kulcsszavak: monitoring, soil, manganese, microorganism , activity, energy grass Molnárné Kósa Adrienn Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Ambrózy-Migazzi István és a Jeli arborétum Gróf Ambrózy-Migazzi István a „virágos gróf”, a malonyai és a jeli arborétum megalapítója. A jogász és botanikus életcélja az „örökké zöldellő kerteknek” a hazai természeti adottságok közötti megvalósítása volt. Először Malonyán, felesége birtokán kezdte meg az intenzív kísérletezést, növények százainak telepítését. Trianon miatt nem folytatta munkáját. 1922-ben 5 hektáros területen, a Jeli Hálásnak nevezett helyen kezdte meg a mai arborétum kialakítását. Először a hagymás és rizómás növényeket szaporította el, majd a Rododendronok ültetését is elkezdte, amelyek napjainkig díszítik az arborétumot. A havasszépe vagy rododendron (Rhododendron) a zárvatermők (Magnoliophyta) osztályába tartozó hangafélék (Ericaceae) családjának egy nemzetsége. Magyar neve is többféle van: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban a fenyvesek fölött él: ott, ahol a gyalogfenyő a havasi rétekkel találkozik. Az európai körülményeket hamar megszokta, de csak azokon a helyeken telepedett meg végérvényesen, ahol a tél nem túlságosan zord, a tavasz hűvös és nedves, a nyár pedig meleg, de párás. Magyarországon legnagyobb állományai Kám mellett a Jeli arborétumban, és a Szombathelyhez tartozó Kámoni Arborétumban találhatók. Május elejétől június végéig virágzik. Kulcsszavak: Ambrózy-Migazzi István, Malonya, Jeli, Rhododendron, alkalmazkodás Molnár Zsolt Czuczor Gergely Bencés Gimnázium A Milkovits-féle herbárium Győrött 1859-ben bízta meg a Helytartó Tanács a frissen szabadult Rómer Flóris bencést, hogy hozza létre az első vidéki múzeumot, melynek helyet a bencés gimnázium adott. A múzeum vezetői (őrei) nem csak múltunk emlékeit gyűjtötték, hanem az oktatásban felhasználható szemléltető anyagokat is. Így jött létre a kőzet-, és ásványgyűjtemény, az őslénytár is. Ezek a gyűjtemények manapság is védettséget élveznek. A szemléltetés során felhasználták a kitömött állatokat, s a herbáriumokat is. Az oktatásban is használható gyűjtemények intézményünkben (Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban) maradtak, míg a történeti, néprajzi gyűjteményekből szervezték meg a megyei múzeumot. Néhány évvel ezelőtt kezdtem a gimnázium herbáriumát tanulmányozni. Egyelőre a két legrégibb, Sadler és Milkovits féle gyűjteményt vizsgáltam meg. A digitalizálásnak köszönhetően –az egyébként nagyon jó állapotú –lapokat állagromlás nélkül lehetett vizsgálni. Előadásomban ki szeretnék térni a Milkovits-féle herbáriumi testnek a történetére, faji összetételének ismertetésére. Kulcsszavak: Milkovits, herbárium, Czuczor, Rómer, Koroncó
Farkas Péter Társasház és Környezeti Kultúra Bt. Csapó József (Tagyosi) Győr szülötte Csapó József aki Győr szülötte, a híres orvos, botanikus professzor nyomába eredve néhány érdekességre bukkantunk: Csapó József 1734. július 18.-án született Győrött. Apai ágon Csapó József és Ott Mária házasságból származott. Igazi teljes neve: Csapó István János József, de érdekesség hogy e harmadik neve volt használatban, így is jelentette meg műveit és ebben a formában használta maga is. A nemesi előnevet „tagyosi” a család 1630. V. 12. keltezéssel kapta II. Ferdinánd által adományozott címerrel együtt Chiapó Győrgy „Chiapó de Tagyos”. Tagyos a Komárom megyében található Kömlőd (Kimling) környéki puszta: Földrajzi koordinátákkal beazonosításuk:
Tagyos: Erdő Tagyos: Erdő Tagyospuszta: Nagytagyospuszta: Kistagyospuszta:
Latitude:
Longitude:
47.55 47.55 47.55 47.56 47.58
18.3 18.3 18.3 18.31 18.3
A címeren a pajzs alsó részén zöld halmon, hátsó két lábára ágaskodó szarvassal. A pajzs felső részéhez csatlakozik katonai hadi viselet sisakrostéllyal, rajta nyitott koronával. Ezt övezi két oldalról a sisakból két oldalt felívelő bivalyszarv. A két szarv között ismételten az ágaskodó szarvas látható immár csak a két mellső lábát látható. Kulcsszavak: Tagyos Csapó József Győr orvos, botanikus Szabó Krisztina II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat A tudományos ismeretterjesztés tapasztalatai a Kutatók Éjszakája tükrében A növényvilág tagjai mindig formálták történelmünket és napjainkban is nélkülözhetetlenek. Ellátták az emberiséget élelemmel, szálláshellyel, gyógyszerekkel. Szabályozzák a légkör gáztartalmát, fosszilis tüzelőanyagokat biztosítanak vagy szépségükkel, illatukkal csábítanak bennünket, s felfrissítenek, hogy élvezni tudjuk az életet. A Kutatók Éjszakája 2013. évi rendezvényén a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán működő Botanikai Kutatócsoport tíz, az emberiség életében, történelmében jelentős szerepet játszó növényt választott ki és célul tűzte ki azok érdekes, élvezetes botanikai tudományos show keretében történő bemutatását. A tíz faj között szerepel kultúr- és gyomnövény, gyümölcs, gyógyhatású, lágy- és fásszárú növény egyaránt. Különböző életformák és élőhelyek színesítik a palettát. A Kutatók Éjszakája nevezetű rendezvényen, több éves tapasztalatunk alapján, különböző korosztályú hallgatóság vesz részt. Képviselteti magát az idősebb generáció, sokszor unokáikat karonfogva, érkeznek iskolás csoportok tanítóikkal, tanáraikkal valamint megjelenik az egyetemi hallgatóság is. Véleményükre, reakcióikra voltunk kíváncsiak s nem utolsó sorban ismereteikre a botanika tárgykörében. Kulcsszavak: botanika, Kutatók Éjszakája, tudományos ismeretterjesztés
Nyelvi és kulturális sokszínűség a globális világban: „A” szekció Dr. Golubeva Irina PhD Tanárok Európai Egyesülete Európai állampolgárság, európai identitás, európai értékek – Az ELICIT projekt bemutatása // European citizenship, European identity, European values – Presentation of the ELICIT project The financial crisis in Europe has caused a significant decline in the popularity of the euro and the European Union as a whole among its citizens. How to hold the EU together? How to prevent that it falls apart? Does European identity exist? What are the most efficient ways of developing an active European citizenship? How to enhance European Literacy and Citizenship Education? In order to frame this discussion, I will use the example of ELICIT project and its developments. The aim of the ELICIT project was to develop the operational knowledge (literacy) about Europe. The starting point was to better understand what influences our feelings, ideas, attitudes and actions as European Citizens. The ELICIT aimed at promoting such values as Dignity, Liberty, Equality, Solidarity, Citizenship, Justice, such as defined in the Charter of Fundamental Rights of the European Union. As a result of the project work three main documents edited: a Reference Framework of Competences for Teachers, a Portfolio of the European Citizen and a Common European Mention for Teachers. Kulcsszavak: European citizenship, European identity, European literacy, ELICIT
Dr. Olga Burukina Szenkevics Állami Turisztikai Főiskola National languages and cultures in the globalized world: Challenges and Opportunities The globalized world has imposed its own norms and rules on every citizen, institution, and institutional phenomenon in Europe, particularly in post-industrial countries. The new environment offers a number of challenges but also a scope of opportunities that lie open for those who welcome changes. The European Union has lifted up the national borders and eliminated (by 90%) visa procedures; it encourages all kinds of mobility and supports the development of creative industries – primarily education, event industry and tourism. Yet, the globalized European world has generated certain problems and raised some worries concerning the present and the future of national cultures, national languages and national identity. Thus, openness of the borders and freedom of movement sets both a scope of opportunities but also raises a problem of the future of national cultures and national languages. The leaders and ideologists of the European Union do much to preserve both but in the conditions of seamless mobility there is a possibility that national cultures of Europe may get blurred in the future – preserving the cultural past and being unable to maintain the national cultural future. Another challenge and opportunity in the same nutshell is the present and the future of national languages. Yet, a stream of borrowings from the English language may endanger the languages of national minorities. On the other hand, the opportunity to take part in generating a new linguistic phenomenon – the European English language – is a unique chance to witness this rare phenomenon and be among the creators.
Görcsné Dr. Muzsai Viktória PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet Orosz nyelv a globális világban: oroszul a turisztikai szektorban Gazdasági – statisztikai adatok alapján az utóbbi években Magyarország egyre keresettebb célpont mind az orosz befektetők, mind a rövidebb-hosszabb ideig pihenni vágyó orosz turisták egyre szélesedő köre számára. Ennek nyomán bízhatunk az orosz nyelv státuszának kedvező változásában. A nyelvtanár számára ezért fontos szempont lehet az orosz nyelv oktatásának stratégiai, módszertani megújítása, a megváltozott társadalmi igényekhez való igazítása. Erre utalnak az orosz nyelv tanulására késztetést érző, motivált nyelvtanuló igényei, aki elsősorban üzleti/szakmai kapcsolatépítésben és fenntartásban, valamint a mindennapi rutin feladatok elvégzésében kívánja alkalmazni orosz tudását, ugyanakkor pontosan érzékeli nyelvtudása által keletkező gazdasági haszon és a belőle fakadó egyéni előnyök jelentőségét. Ez szükségessé teszi a felelősséget érző orosz nyelvet tanító számára, hogy tisztázza a kor szakmai, nyelvi-metodikai elvárásait, és azokból a maga számára levonható szakmai következtetéseket. Az előadó – a turisztikai szaknyelvoktatásban szerzett saját nyelvtanári gyakorlat alapján - kísérletet tesz a fenti igények kielégítése érdekében a „mit tanítsunk és miből tanítsunk", valamint a „hogyan tanítsunk” aktuális kérdésekre választ adni. Kulcsszavak: változó társadalmi igények, az orosz nyelv változó státusza, oktatásának változó stratégiái, módszerei a turisztikai szaknyelvoktatásban Horváth Viktorné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet Szakmai idegen nyelvi terepgyakorlatok- a CLIL egy sajátos alkalmazása Az előadás tárgyát a NYME AK Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszékének egy új kezdeményezése képezi. A 2012-13-as tanévben oktatóink a turizmus szakos, valamint az idegenforgalmi- és vendéglátó ipari szakmenedzser hallgatóikat a tartalomalapú nyelvoktatás („Content and Language Integrated Learning”- CLIL) szellemében néhány alkalommal külső helyszíni órákra vitték. Nyelvi célkitűzésünk volt, hogy hallgatóink megtapasztalják, hogy a való életben a turizmus területén kiemelten szükség van az idegen nyelv magas szintű ismeretére, használatára és ezen felismerés által is motiváljuk őket a nyelvtanulásra. Oktatási célkitűzéseink pedig, hogy a nem szokványos tanulási környezet által gyarapítsuk, illetve mélyítsük el tárgyi tudásukat, fejlesszük tanulási képességüket. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a terepgyakorlatok során megtanulnak anyagot gyűjteni és összeállítani, a szerzett ismeretanyagot idegen nyelven megfogalmazott beszámolóban rögzíteni vagy társaik előtt prezentálni. Előadásom beszámoló a terepgyakorlatok szükségességéről, lebonyolításáról és tanszéki megítéléséről. Kulcsszavak: tartalomalapú nyelvoktatás, CLIL, nyelvtanulás, nem szokványos tanulási környezet, terepgyakorlatok
Kralina Hroboth Katalin Szlovák Műszaki Egyetem Szaknyelvek és oktatásuk kétnyelvűségi helyzetben A nyelvtudomány fontos feladata a szaknyelvi regiszterek vizsgálata és fejlesztése. A szaknyelvi tervezés kisebbségi helyzetben különös figyelmet érdemel, mivel a másodnyelvi hatás következtében a rendszerben és a beszélők nyelvtudásában egyaránt a nyelvi hiány jegyei figyelhetők meg (vö Lanstyák 2000: 156–157, Misad 2009: 11–18, Szabómihály 2010: 205–215). Előadásomban a szaknyelv fogalmának definiálását követően a SM szaknyelvi regiszterekkel kapcsolatos problémákat szeretném összegezni, melyeket kétnyelvű diákok körében végzett felmérésem eredményei is alátámasztanak. A SM szakemberek nyelvhasználatát kontaktusjelenségek és kódváltások jellemzik. Az interferenciajelenségek azonban nemcsak a nyelvhasználatban, hanem a
tankönyvekben is megjelennek. A nyelvi hiány és az interferencia nyelvhasználati megnyilvánulásainak, ill. a tankönyvekkel kapcsolatos hiányosságok bemutatását követően előadásom megoldási lehetőségeket vázol fel e problémák kiküszöbölése érdekében. Kulcsszavak: szaknyelv, kétnyelvűség, nyelvhasználat, interferencia, kölcsönszó Horváth Emese Audi Akadémia Hungária Kft. Nyelvi coaching, a nyelvi fejlesztés új lehetőségei Több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezem német és francia nyelv tanításából. 2008 óta az Audi Akademie Hungaria Kft. trénere és tanácsadója vagyok. 3 éve az idegen nyelvi képzés teamkoordinátora. Mindig nagy örömmel tölt el a megszerzett tudás átadása. Nagy hangsúlyt fektetek a munkatársak fejlesztésére. A tanulás szabadsága fontos számomra. A hagyományos pedagógia után a „self directed learningen” át a nyelvi coaching tudja a leghatékonyabb megoldást nyújtani az idegen nyelvi képzés folyamatában. Szenvedélyesen független, azonban nagyon feladatközpontú vagyok. Kreatív, cselekvő személyiségem miatt rendkívül fontosak számomra az új kihívások. 2013-ban szereztem meg a kvalifikált nyelvi coach minősítést, majd Leadership coach tanfolyamon végeztem. "Mi a nyelvi coaching: Olyan idegen nyelvi fejlesztési módszer, amely ötvözi a nyelvi tréninget és a coachingot, az üzleti életben közismert teljesítménynövelő módszert." Kinek hasznos a nyelvi coaching? Minden nyelvtanulónak, aki egy idegen nyelvet új, átütő módszerrel kíván elsajátítani. Különösen hasznos az üzleti és diplomáciai élet felső- és középvezetőinek, akik már rendelkeznek középfokú nyelvtudással, és egy konkrét idegen nyelvi feladat előtt állnak, pl. prezentáció, üzleti találkozó, tárgyalás, szakmai előadás, konferenciabeszélgetés, interjú." Kulcsszavak: nyelvi képzés, módszerek, modellek, nyelvi fejlesztés, hagyományos pedagógia, self directed learning Boldizsár Boglárka Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet A mentális lexikon aktiválása anyanyelven és angol nyelven A kutatás az intézményes keretek között, eltérő ideje (második, negyedik és hatodik éve) idegen nyelvi tanulmányokat folyatató 10 és 12 éves általános iskolás tanulók anyanyelvi és angol nyelvi lexikális előhívásának gyorsaságát és hatékonyságát méri fel és veti össze. A két nyelven vizsgált szókincsaktivizálás a beszédfeldolgozási folyamatokat diagnosztizáló GMP egy-egy résztesztje, amelyeket a vizsgálati személyek írásban végeztek el. Az eredmények a két nyelv hasonló folyamatai között szignifikáns összefüggést mutatnak annak ellenére, hogy hogy az anyanyelvi teljesítmény egyértelműen jobb volt, mint az idegen nyelvi. Továbbá mind az anyanyelvi, mind pedig az angol nyelven mért szóelőhívás sikeressége az életkorral előrehaladva növekvő tendenciát mutatott. Az anyanyelvi vizsgálat esetében az eltérő életkorú két-két vizsgálati csoport között a nyelvtanulásra fordított idő aránya ugyancsak meghatározónak bizonyult, ami az angol nyelvi mentális előhívás során nem volt jellemző. Végül mindkét nyelvi teszt esetében a lányok átlagosan jobban teljesítettek. Kulcsszavak: szókincsaktivizálás, lexikális hozzáférés hibái, nyelvtanulásra fordított évek száma
Dr. Laczkó Mária Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar The development of grammatical awareness in child language on the basic of their grammatical mistakes The representative of generative grammmatics called Chomsky’s opinion the child is born with the ability of universal grammar. In mother tongue acquisition process it is going to be change by the experience of a child and influence of the enviroment, so the elements are not characterizing the mother tongue can continuously disappear, and the most describing elements of it are going to be strengthened. Consequently the language is built by the child’s imitation process of the environment on one hand and the ability of building of the grammatical rules on the other. The Hungarian as the agglutinative language has got a lot of homonim morphemes which makes difficult to acquire them appropriately which can lead to agrammatical forms occurring in children’s speech. The present research is focused on the analysis of the agrammatical forms, as these forms can show the grammatical stage of the child’s grammatical awareness and the development of the acquisition of the grammatical structures. The examination is based on the categorization of grammatical mistakes occurring them in children’s (age diferent) spontaneous speech. On the basis of our hypothesis the various types of mistakes can define exactly the different stages of mother tongue acquisiton in different ages. The experimental results and the consequences in linguistic and pedagogical aspects are also emphasized in the paper. Dr. Koós Ildikó Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Tanítóképző Intézet Lányok és fiúk: a dajkanyelv elemeinek és a gyermek nemének kapcsolódási pontjai Az előadás középpontjában az anyanyelv elsajátítása áll. Az univerzális elemek mellett sorra vesszük a nyelvi szocializáció fontos részét képező dajkanyelvi elemeket. Fókuszálunk arra a kérdésre, vajon van-e hatása - és ha igen, milyen mértékben - a csecsemő/kisgyermek nemének ezekre a dajkanyelvi elemekre. A 40 anya-csecsemő pártol gyűjtött nyelvi korpusz alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a dajkanyelv létezése és hatása független a gyermek nemétől. Azt sokkal inkább az adott kultúrközösség kommunikációs normái befolyásolják. Viszont a dajkanyelvi elemek gyakorisági mutatói már jelentős különbségeket mutatnak a kislány illetve a kisfiú csecsemőkhöz szóló anyai beszédben. Az anyák lányaikkal az együttes (MI) élményt, a felszólító módot használják szívesebben, míg a kisfiúkhoz szóló beszédben gyakrabban fedezhetjük fel a nominális elemeket, a kijelentő módot és az ÉN-tudatot erősítő igehasználatot. Összegzésként elmondható, hogy az univerzális grammatika és a minimálisan szükséges környezeti nyelvi bemenet mellett a szülő/gondozó nyelvhasználati módja is befolyásolja a gyermeki nyelvelsajátítást. Ez a nyelvhasználat ugyanis finoman, a gyermek életkorával, nemével is együtt haladva vezeti be a kisgyermeket az adott kulturális közösség anyanyelvi beszélőitől elvárt (a vizsgált anyagban a magyar közösség) nyelvhasználatába. Kulcsszavak: dajkanyelv; univerzális grammatika, nyelvi szocializáció, igeidők, igemódok és szófajok a dajkanyelvben
Saflánszky Sarolta Gyárvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola Kiskutatóból nyelvtanár A különböző kompetenciákat fejlesztő projektek harmóniába hozása a nyelvoktatás területén nem könnyű. A társadalomban zajló szociális, politikai és gazdasági változások temérdek új feladat elé állítják az iskolákat. A nevelési, tanítási-tanulási folyamatot megvalósítani a nyelvi képességek fejlesztése szintjén, csak játékos az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten lehet. A hallgatói tanulmányok támogató légköre alkalmasak arra, hogy támpontot nyújtsanak a tanári munkában a nevelés-oktatás területén. Nem elhanyagolható az adekvát nyelvi közegben megjelenő projektek megfigyelése, hasonló projektek kidolgozása, inspiráló oktatók és kollégák segítsége és nélkülözhetetlen a diákok lelkesedése, önkritikája. Az előadásomban bemutatom azokat a tapasztalatokat, melyeket tudományos diákköri munkám során gyűjtöttem. Impresszióim közül kiemelem az EdTWIN projektet, mely hatására jött létre a Loreley nyomában játékosan német nyelvben oktatható jó gyakorlatom. Továbbá kifejtem, miként érdemes átültetni a megszerzett tapasztalatainkat, úgy, hogy magukat az érintett diákokat is érdeklődő "kis kutatókká neveljük". Kulcsszavak: tudományos diákköri munka, projektmódszer, nyelvi közeg, kompetenciák
Dr. Parapatics Andrea Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Attitűdök a szlengről sajátos nyelvi és kulturális környezetben Magyarországi középiskolások szlenghez fűződő nyelvi attitűdjeinek részletes megismerése után arra kerestem a választ: mennyiben és miben különbözik ettől a sajátos szociolingvisztikai környezetben élő határon túli magyar tanulók véleménye. Feltételeztem, hogy a kisebbségi kétnyelvűségi helyzet több kérdésben is eltérő válaszokat, s így komplexebb, árnyaltabb képet eredményezhet. Az előadás kolozsvári és dunaszerdahelyi tanulók kérdőíves módszerrel gyűjtött adatait dolgozza fel, értelmezi és veti össze a 320 fős, rétegzett magyarországi mintával. Néhány példa a vizsgált kérdések közül: Jónak tartod a szleng létezését és használatát? Akartál már leszokni róla? Mindig sikerül kerülnöd a szlenges fogalmazást, vagy néha „kicsúszik”? Miért használsz szlenget? Az eltérő eredmények oka nemcsak a határon túli szakirodalomban is tárgyalt „fáziskésés”, hanem a szórványhelyzetben felértékelődött nyelvi és kulturális hagyományok szigorúbb követése is, amely a tanulók indoklásaiban is hangsúlyozottan megjelenik. Az előadást néhány speciális, immár kizárólag a kisebbségi kétnyelvűségi helyzetre fókuszáló – nyelvi és társadalmi tanulságokat egyaránt hozó – kérdés ismertetése zárja: Mindig megértetted, ha valaki magyar szlenget használt? És ha románt/szlovákot? Melyik szleng tetszik jobban? Igyekszel tájékozódni az új magyar szlengszavakról? Ha igen, milyen módon? Kulcsszavak: szociolingvisztika, nyelvi attitűd, középiskolások, szleng, kétnyelvűség
JUDr. Klabuzai Andrea Konstantin Filozófiai Egyetem Egyezések és különbségek a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyar önkormányzati képviseletében Magyarország és Szlovákia – két közép-kelet európai ország, posztkommunista állam. A rendszerváltás után hosszú csatlakozási folyamat eredményeként a szigorú elvárásoknak megfelelve 2004. május 1-én váltak az Európa Unió tagjává. Két szomszédos állam, melyet országhatár választ el ugyan, de a schengeni övezet tagjaként a egyesült Európa összeköti őket. Közös történelemmel, hasonló kultúrával és hagyományokkal rendelkeznek. Ennél fogva a kisebbségi problémakör kezelése is hasonló tárgyilagos eljárást és hozzáállást indokol. Előadásomban Magyarország és Szlovákia
kisebbségpolitikáját, ill. a kisebbségi jogok kezelését mutatom be. Kiemelten foglalkozom a kisebbségek jogállásának törvényi háttérével, kiemelve a kisebbségi önkormányzati képviselet szabályozását. A kisebbségi önkormányzatok létrejöttének lehetőségén keresztül, elemzem a kisebbségi önkormányzati képviselet szabályozásának lényegét, módját és jelentőségét. Összehasonlítom a két ország kisebbségi önkormányzati képviseletének hasonlóságait, ill. különbségeit. Megközelítem a történelmi kisebbségként elismert honos magyarországi és szlovákiai kisebbségek kialakulását, a két ország etnikai és nyelvi megoszlását. Foglalkozom a kisebbségi lét jelentőségével, a kisebbségi jogok megfogalmazásával különös tekintettel a magyarországi és a szlovákiai helyzetre. Kulcsszavak: nemzet, nemzetiség, államalkotó nemzet, kisebbség, többség, nemzeti kisebbség, etnikai kisebbség, identitás, jog, kultúra, hagyomány, képviselet, önkormányzatiság, kettős kötődés, megosztottság, multik
Nyelvi és kulturális sokszínűség a globális világban: „B” szekció Csapóné dr. Horváth Andrea PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet Grammatikaoktatás – másként Nyelvtan nélkül nincs magas szintű nyelvi kompetencia és performancia. A szabályok ismerete önmagában nem biztosítja a használható nyelvtudást, ugyanakkor annak nélkülözhetetlen feltétele. A szakmai vitákban napjainkban egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a grammatika explicit tanulása nagymértékben szolgálja a nyelvelsajátítást. Külön ki kell emelni a receptív kompetencia és a tudatosítás szerepét, ugyanis magas szintű nyelvhasználat nincsen tudatosság nélkül. A nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a szisztematikus grammatikaoktatás. A morfológia – szintaxis – szövegnyelvészet hármas egységén belül a szintaxist veszem górcső alá. Előadásomban bemutatom, hogy a régi, hagyományos grammatikai módszerek helyett, illetve azokat kiegészítve, hogyan lehet gyermekirodalmi szemelvények segítségével a mondatfajtákat szerkesztettségük szerint tudatosítani. Példákkal illusztrálom, hogy a versek, elbeszélések élményszerű feldolgozása mennyi lehetőséget kínál a kreatív szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztésére. Kulcsszavak: nyelvelsajátítás, nyelvi tudatosság, grammatikaoktatás, kreativitás Vancorné Kremmer Ildikó Konstantin Filozófiai Egyetem Egy -, és kétnyelvű alsó tagozatos pedagógusjelöltek szókincsvizsgálata Kutatásom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a jövő pedagógusai milyen mértékben vannak tisztában azoknak a szavaknak a jelentésével, amelyek az alsó tagozaton használt olvasókönyvekben szerepelnek. Annál is inkább szükséges, hogy adatokat kapjunk szókincsükről, hiszen az oktatás folyamatában nem mindegy, hogy értik-e a tankönyvben szereplő szavakat, azok minden jelentésárnyalatával együtt, vagy csak a szó jelentésmezejét ismerik, esetleg az adott hangsorhoz rossz jelentést társítanak, vagy egyáltalán nem ismerik a szó jelentését. A kutatás kérdőív segítségével történt. A kérdőív célcsoportjai egynyelvű és kétnyelvű tanítóképzős hallgatók, konkrétan a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán tanuló tanítóképzős hallgatók, a komáromi Selye Egyetem tanítóképzős hallgatói, s egynyelvű kontrollcsoportként a Kecskeméti Főiskola tanítószakos hallgatói. Az elkészített kérdőív felépítése: 1. Kontextusban szereplő szavak értelmezése 2. Kiválasztott szavak értelmezése, példamondatok írása
3. Közmondások, szólások és szóláshasonlatok értelmezése. Kulcsszavak: oktatás, szókincs, pedagógusjelölt, kétnyelvűség, olvasókönyv Thékes István-Magyar Andrea Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Egy angol mint idegen –nyelvi szókincsteszt eredményei 6. osztályosok körében Az idegen nyelvek elsajátításának alapfeltétele a gazdag szókincs. Nation és Waring (1995) szerint idegen nyelvi szöveg megértéséhez a szavak 95%-ának ismerete szükséges. A kutatás célja az volt, hogy feltárjuk 6. évfolyamosok angol szótudását és ennek megfelelő mérőeszközt hozzunk létre. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a mérőeszköz megfelelő-e a vizsgált korosztály angol szókincsének felmérésére. Kutatásunkban 6. évfolyamosok vettek részt egy dél-alföldi megyeszékhely négy iskolájából (n=57). A teszt összeállításakor figyelembe vettük az elmúlt harminc év szókincs tesztjeit. A NAT és a Kerettantervek ajánlásai alapján az A1-A2 nyelvi szintnek megfelelő alapszókincs kiválasztását végeztük el felhasználva Nikolov (2011) ajánlását. A teszt összesen 20 feladatból állt, és három modalitást vizsgált. A mérőeszköz reliabilitása 0,901 értéket mutatott, tehát a teszt alkalmas volt a vizsgált korosztály angol szókincsének mérésére. A tanulók teszten elért teljesítménye átlagosan 57%-os (SD=5,5) volt, a legjobban a hallott szövegértési feladatokon teljesítettek (M=62%, SD=3,3), kissé átlag alatti volt a szóolvasás (M=55%, SD=1,5) eredmény, leggyengébben az írás (M=48%, SD=2,1) sikerült. A három modalitás közül a hallott szövegértés és a szóolvasás között volt a legerősebb korreláció (r=0,79), a leggyengébb összefüggést a hallott szövegértés és az írás mutatott (r=0,416). Kulcsszavak: idegen nyelv elsajátítás, szókincs, modern tesztelmélet Dr. Vígh-Szabó Melinda Pannon Egyetem Észt nyelvpolitika- az anyanyelvi és idegen nyelvi nevelés stratégiái Számos példa mutatja, hogy egy kis nyelv csak tudatos nyelvpolitika és nyelvművelés eredményeképpen tartható fenn. Az észt nyelvtudomány és ezzel párhuzamosan az észt anyanyelvi és idegen nyelvi nevelés didaktikája és metodikája az elmúlt évtizedekben bonyolult fejlődésen ment keresztül. Példamutató, hogy milyen lépéseket tett az anyaország az elmúlt időszakban a mindössze megközelítően egymillió ember által beszélt észt nyelv védelme érdekében. A nyelvápolás, az anyanyelvi nevelés mintaszerűen építkezik a múlt eredményeiből, és hasznosítja a legújabb technikai vívmányokat. Az előadás rávilágít azokra az állami és intézményi törekvésekre (finanszírozási rendszerekre, szótárkiadásokra, programokra, projektekre, nyelvtörvényekre, nagyívű fejlesztési tervekre), amelyek az észt nyelv védelmére, elsősorban a kutatás, az oktatás, a nyelvtechnológia és az orosz anyanyelvűek nyelvi integrációjának elősegítésére születtek. Betekintést nyerhetünk az észt egyetemi oktatás fellegváraiba, az észt filológiai képzés színtereibe. Kulcsszavak: nyelvpolitika, nyelvi tervezés, anyanyelv, idegen nyelv, integráció Dr. Kozmács István Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar A nyelvrokonság és oktatása A magyar társadalomban jelenleg viharokat kavar a magyar nyelv rokonsági viszonyainak állítólagos tisztázatlansága. Az előadás bemutatja, hogy mit és hogyan és milyen céllal tanít az iskola erről a kérdésről. A vizsgálat a Magyarországon és a határon túli magyar nyelvű oktatásban használatos
tankönyvek elemzése alapján készült. Megállapítható, hogy a tankönyvek nem a tudományos eredmények bemutatására törekszenek. A tananyag-szervezés, a kapcsolódó feladatok nem szolgálják a tartalom célirányos kifejtését. A NAT (és egyéb tantervek) és a tankönyvi szövegek alapján megállapíthatatlan, hogy milyen céllal szerepel a tananyagban a magyar nyelv rokonságának oktatása. Az elemzés végső következtetése, hogy az általános és középiskolai tankönyvek sem tartalmilag, sem módszertanilag nem megfelelőek a tananyagrész oktatására. Sok esetben hamis, és legtöbbször felesleges tudást adnak át, és nem használják ki a tananyagrészben rejlő oktatási és nevelési lehetőségeket. Mindennek legfőbb oka, hogy az adott tananyag oktatási céljai tisztázatlanok. Az előadás az elemzés mellett bemutatja, hogy mit, hogyan és milyen céllal (például a nyelvi és kulturális sokszínűség tudatosítására) lenne érdemes oktatni, például annak érdekében, hogy a társadalom ne lehessen manipulálható egy szigorúan tudományos kérdésben. Kulcsszavak: nyelvtanoktatás, nyelvtörténet, nyelvrokonság, kisebbségi nyelvek, kis nyelvek
Dráma, színház, irodalom, kánon Nagyné Dr. Mandl Erika Kaposvári Egyetem A színibírálatok szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban A korabeli források szerint imponálóan sokszínű kép rajzolódik ki a második világháború előtti magyar színikritikáról. A színházzal és a színikritika elmélettel tudományos szinten foglalkozók számának gyarapodását mutatja, hogy a korszakban született két színházi lexikonunk (a Schöpflin Aladár és a Németh Antal által szerkesztett) terjedelmes szócikkben foglalkozott a műfaj kritériumaival. A korszak elméleti írásai hangsúlyozták a teljes színészi, rendezői, igazgatói pályafutásról, egy-egy színház rövidebb-hosszabb korszakáról, színházi évadokról, egyes ciklusokról készülő, tudományosan helytálló kritikák fontosságát. Németh Antal mintakritikái ösztönözték azt a leírási módot, amely a művészetek szerves együttműködéséből támadó színházi előadással foglalkozik, s a jelenről a jelenhez beszélő dráma és közönsége között közvetítő szerepet játszik. Az előadás olyan kritikákat mutat be, amelyek egyaránt szólnak az előadás alkotójához és előadójához, irányítani próbálják a művészi fejlődést, tudatosítják a nagyközönség ösztönös ítéletét, s az utókor számára is rögzítik a színpadi alkotás összes lényegi mozzanatát. Kulcsszavak: színikritika, előadás-rekonstrukció, színháztörténet, Németh Antal Varga Virág PhD A testbe zárt létezés alternatívái. Nők által írt drámák a 20. század első felében Manapság világossá vált, hogy számtalan olyan törekvés jellemzi a múlt század időszakát, amelyek minden elfeledettségük ellenére máig lappangók, erőteljesen jelentkezők, vagy a drámaírás egyes alternatíváinak irányát jelölték ki a nők számára. Külön érdekességnek számít, hogy a korban ezek az előadott (de leginkább olvasott) szövegek biztosították egy-egy szerzőnő rövidtávú sikerét a szépirodalmiság más szféráiban is, sőt maguk is több ezer példányban megjelenő sikerkönyvnek számítottak. Előadásomban kísérletet teszek arra, hogy bemutassam, hogy a modernitásnak ebben a szakaszában született ezen drámai művek csoportjai mint szövegkomplexumok hogyan viselkednek mint speciális alakulástörténeti jellegzetességek, milyen volt korabeli befogadásuk; de legfőképpen szeretném felvázolni (Szederkényitől Erdős Renée-ig) azokat a testtel kapcsolatos reprezentációkat, amelyeket megjelenítenek. Végkövetkeztetésem mindezzel kapcsolatban, hogy drámaszövedéküknek nemcsak tematikája, hanem szerkezete is szorosan kötődik mindazon elképzelésekhez, amellyel önmagukat definiálták, vagy mások láttatni akarták őket. Mindezek elsősorban a nő és a szexus, illetőleg a nő és a nem viszonyára utaltak mint szeretői, anyai stb. testre és szerepekre. Kulcsszavak: modernség, dráma, nő, Erdős Renée, testdiskurzus
Petres Csizmadia Gabriella Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Önéletírás, maszk, identitás Az önéletírói szövegek összetett identitását bonyolítja, ha maga a szerző választ önmagának alternatív életeket: ilyen esettel találkozunk Jean Rhys önéletírásában. Az angol gyarmatokon felnőtt írónő egész életét kisebbségiként éli meg - fehér kreolként nem találja a helyét sem szülőföldjén, sem az anyahazában, nőként nem bír beilleszkedni az intellektuális szférákba, szigorú neveltetése nem fér össze széleslátókörű világképével. Ez az állandó "határlétmód" odáig vezet, hogy az írónő sajátos személyiségképet alakít ki önmagáról, és alternatív énvilágokban próbálja megtalálni darabokra hasadt szubjektumát. A szöveg érdekessége, hogy ez az egyetlen alkalom, amikor szembenéz önromboló
stratégiáival, és feltárja az olvasó előtt, hogyan próbált meg önmagából folyamatosan új embert faragni - hány álnéven élte áléletét, hányféle maszk mögé bújva próbálta elrejteni (és elfelejteni) az addig megteremtett világát. A kánon peremére szorult szövegtípus éppen emiatt a sokféle én-ábrázolás miatt válik a műfaj egyik különlegességévé. Kulcsszavak: önéletírás, összetett személyiség, maszkos identitás Dr. Dobsony Erzsébet Eperjesi Egyetem, Magyar Nyelv és Kultúra Intézete „Repül a futball-labda: ki tudja, hol áll meg?" - Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs - történetek a titkos magyar focikönyvből című művének elemzése a kép és a szöveg szempontjából Aktuális probléma a 21. századi (magyar) irodalomban a kép és a szöveg narrativitása, szimbolikus összekapcsolódása szépirodalmi művekben. Előadásom témája tehát, miképpen lehetséges két különböző műfaj kapcsolatán alapuló szépirodalmi mű kanonizációja: a (fény)kép, mint a külső világ megörökítője és az irodalmi (novella)szöveg párbeszédének jelentésalakulásai által Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs - történetek a titkos magyar focikönyvből c. könyvében. A novellákat és portrékat egyaránt tartalmazó kötet rég elfeledett futballsztorikról, közismert és kevésbé híres focilegendákról mesél, ezzel is visszaemelve a sporttematikát a magyar irodalomba Mándy Iván, vagy például Moldova György művei után. A könyv izgalmas vállalkozás abból a szempontból, hogy pusztán csak a népszerű sportág, a futball közösségi szelleme idézi elő a könyv életműbe és irodalmi hagyományba való beágyazódását, vagy pedig a szöveg és a fekete-fehér fényképek a történet szempontjából való kölcsönhatás vizsgálatai által is hozzájárul-e ehhez. Kulcsszavak: fénykép, portré, novella, sportsztorik, futball Magonyné Dr. Varga Emőke Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet Az irodalom- és művészetelméleti kutatások határán: A kiskakas gyémánt félkrajcárja című interaktív könyv szöveg-kép kontextusai Az előadás A kiskakas gyémánt félkrajcárja című interaktív könyv intermediális jellemzőit a verbális és a vizuális kontextusok kérdése felől közelíti meg. Az irodalom-, valamint művészetelméleti és történeti kutatások szempontrendszereit felhasználva a „kincsszerző kiskakas” mesetípus Arany László-i szövegváltozatának nyelvi-poetikai értékeit mutatja be (például a keretes struktúra, a nézőpontrendszer, az állatmesék formai jellemzői stb. kérdését), illetve a meséhez készült illusztrációsorozatok diszkurzív teljesítményeit teszi mérlegre. Kérdés, hogy az állókép és a képként is megjelenő szöveg interreferenciális kapcsolataira kidolgozott terminusok és értelmezői szempontok vajon mennyiben alkalmazhatók a hazai piacon kevéssé ismert és a kutatásban még nem körvonalazott, a hangzó szó és a mozgó kép lehetőségeit is kihasználó új „műfaj” tudományközi kérdéseket is érintő vizsgálataiban? Kulcsszavak: interaktív könyv, illusztráció, szöveg-kép kutatások Daróczi Gabriella PhD Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar A kiskakas gyémánt félkrajcárja - interaktív könyv a befogadásban Az előadással a gyermekkori (4,5 - 8,9 éves kor) befogadást műveleti szempontból szeretném láthatóbbá tenni egy új, interakcióra lehetőséget nyújtó, több komponensű technomédium erőtere felől nézve. Alapvetése az a befogadásesztétikáknak, hogy az anyagszerűség alapvetően határozza meg az interpretációs munkát, annak technikáit. Ennek apropóját a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című
mesének a MOME-n kifejlesztetett interaktív könyvváltozata adta. Szeretném az előadás során bemutatni azt, miként épülnek ki a jelentésadás pályái az irodalmi struktúra, a képek, a paratextuális jelenségek és a különféle hipertextes jelzések feltárása során, miközben a gyermek fizikailag is részévé válik az interaktív könyv "terének". Természetesen mindehhez azt is bemutatom, miként strukturálja a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mese interaktív változata tartalmat, gondolatot; hol s miként jelölhetők ki e formában az értelem egységei. Meglátásom szerint az interaktív könyv fokozott tempóban jelenik meg a XXI. század háztartásaiban. S a jelenségben rejlő, a mentális fejlődésre pozitívan ható tényezők feltárásához tudományközi gondolkodásra van szükség. Kulcsszavak: interaktív könyv, medialitás, befogadás, kisgyermekkor, interdiszciplinaritás Ruttkay Zsófia Moholy-Nagy Művészeti Egyetem TechLab Interaktív mesekönyv gyerekeknek – A kiskakas gyémánt félkrajcárja esettanulmány A MOME Kreatív Technológia Laborjában, különféle szakemberekkel együttműködve – magyar nyelvterületen az elsők között – foglalkozunk interaktív mesék tudatos tervezésével, használatuk analízisével. Így szeretnénk hozzájáruljunk annak a kérdésnek a tisztázásához, hogy milyen új lehetőségeket illetve veszélyeket rejt az új médium, mik lehetnek a jó tervezői elvek és elemzői metodológiák. Az előadásban az elsőként elkészült, A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mese interaktív változatát vesszük nagyító alá. Először összefoglaljuk az interaktív könyv tervezési elveit és az interakciók narratív szerepét, majd demo keretében bemutatjuk magát a könyvet. Ezek után egy kisiskolásokkal végzett feltáró empirikus vizsgálatot ismertetünk. E kutatás fő célja annak a feltérképezése, hogy az interakcióval életre keltendő illusztráció milyen módon hat az olvasás folyamatára mind az olvasástechnika, mind a motiváció szintjén, illetve a kisgyerekek hogyan „vesznek részt” az interaktív elemeken keresztül a narratíva megformálásában. Az előadást a kutatás tartalmi és metodológiai tanulságaival és további vizsgálatok lehetőségének körvonalazásával zárjuk. Kulcsszavak: interaktív könyv, táblagép, olvasás. illusztráció, empirikus vizsgálat
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Tanulásban akadályozott gyermekek és fiatalok anyanyelvi kompetenciái Macher Mónika Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet A mondat- és szövegértés folyamatainak fejlődése a tanulásban akadályozott kisiskolás korú gyermekeknél Az iskolai sikerességben is elengedhetetlen anyanyelvi kommunikációs kompetenciák fejlődésének feltérképezése nélkül a tanulásban akadályozott gyermekek megfelelő minőségű együttnevelése nem megvalósítható. A megfelelő szinten működő beszédfeldolgozási folyamatok az olvasás-írás elsajátításában kulcsfontosságúak. A beszédértés és -megértés folyamatai közül a beszéd mondat- és szövegszintű feldolgozásának az előadásban bemutatásra kerülő adatai megerősítik a tapasztalatot, miszerint a tanulásban akadályozott gyermekek beszédmegértési eredményei és tipikus hibái jelentősen eltérnek a tipikus fejlődésű gyermekek eredményeitől, illetve, hogy a tanulási akadályozottság meglététől függetlenül valamennyi vizsgált csoportban található az életkorban elvárható szintnél jóval gyengébben teljesítő gyermek. Az előadás a vizsgálati és kontrollcsoport 7 és 10 éves korban mérhető eredményeinek változásaiban tetten érhető, a beszédfeldolgozás részmechanizmusainak különböző működésének eredményeként létrejövő jellegzetes tendenciákat mutatja be. Kulcsszavak: gyógypedagógia, tanulási akadályozottság, integráció, nyelvfejlődési zavarok, beszédértési zavarok Zajdó Krisztina Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet A helyesírás fejlesztésének egyes kérdései tanulásban akadályozott diákok fejlesztése esetén A kutatás célja az anyanyelvi nevelés egyik kitüntetett területe, a helyesírási teljesítmény vizsgálata 8. és 11. osztályos, Északnyugat-Magyarországon található iskolában tanuló, szegregáltan nevelkedő tanulásban akadályozott tanulók körében. Az előadás célja a helyesírási teljesítmény vizsgálata, különös tekintettel a mássalhangzók, a magánhangzók, a mondatok kezdőbetűi, és a szóelemek helyesírására. Részmintán végzett előzetes eredmények szerint a 8. osztályosok összességében 68%-os teljesítménye áll szemben a 11. osztályfokon tanulók 77%-os teljesítményszintjével. Az előadás áttekinti a helyesírás azon területeit, melyek tekintetében a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb mértékű változás áll be a két osztályfok között, és taglalja a helyesírási teljesítményszint hátterében álló képességek alapelemeit. Az előadás ismerteti a tanulási akadályozottság fogalmát, és rendszerezi a tanulók helyesírásának fejlődését akadályozó, illetve a fejlődés megjelenését késleltető képességterületeket. A kutatás eredményei tükrében anyanyelv-pedagógiai módszertani javaslatok kerülnek megfogalmazásra. Kulcsszavak: tanulásban akadályozottak, helyesírás, anyanyelv-pedagógia, módszertan, fejlődés
Verebélyi Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet Tanulásban akadályozott kilencedik osztályos gyermekek helyesírásának vizsgálata A tanulásban akadályozott tanulók az általános iskola befejezése után elméletileg bármilyen típusú középiskolába jelentkezhet továbbtanulás céljából. Az ép intellektusú, de szociális hátterük miatt tartós tanulási problémával küzdő tanulók legtöbbször a szakmunkás képzésekre adják be jelentkezésüket. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók leggyakrabban szintén a középiskolák szakmára felkészítő képzéseire jelentkeznek, vagy a speciális szakiskolákba adják be jelentkezési lapjukat. Az iskolai követelmények teljesítéséhez elengedhetetlen az olvasás, írás és helyesírás megfelelő szintű elsajátítása, alkalmazása. Jelen kutatás célja felmérni, hogy a tanulásban akadályozott tanulók helyesírási felkészültsége milyen szinten áll a kilencedik osztály megkezdésekor. Ez a szint elegendő alapot biztosít –e ezeknek a fiataloknak, hogy eredményesen teljesítsék a középiskola elvárásait, sikeresen elsajátítsanak egy szakmát? Kiemelkedően fontos ennek a kérdésnek a vizsgálata, hiszen a tanulásban akadályozottak számára az egyetlen esély a társadalmi mobilitásra, ha egy jól elsajátított szakmával helyet találnak a munkaerő-piacon. Kulcsszavak: nyelvi hátrány, helyesírás, középiskola, esélyegyenlőtlenség, társadalmi mobilitás
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: A pedagógussá válás folyamata Ritter Andrea Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet Tanítójelöltek iskoláról és tanításról alkotott nézetei A pedagógussá válás folyamata már a főiskolai tanulmányok megkezdése előtt kezdetét veszi, és annak kiteljesedése jóval az iskola elvégzése után teljesedik ki. A képzés során elengedhetetlen, hogy megismerjük a hallgatók által képviselt értékeket, nézeteket, gondolatrendszereket, és amennyiben erre lehetőség van, építsünk rá, ha nem, megfelelő tapasztalatok segítségével törekedjünk átalakítására, megváltoztatására. Feladatunk egy olyan tanítási stílus kialakítása, az aktív tanulás, a tudás konstruálás feltételeinek megteremtése, a kreativitás fejlesztése, az együttműködő, kooperatív tevékenység irányítására való felkészítés. A korszerű tanárképzés céljának tekinti a tanárjelöltek, tanárok meglévő nézeteinek megváltoztatását, ennek érdekében feltárja, nyilvánvalóvá teszi a tanárjelöltek rejtett, nem megfogalmazott nézeteit, tudását, olyan elméleti megállapításokat, tényeket, gyakorlati példákat, nézeteket tesz hozzáférhetővé, amelyek alapján a tanár felismeri saját gyakorlatának, nézeteinek hiányosságait. Lehetőséget teremt a stratégiák, módszerek, eljárások gazdag választékának tapasztalati tanulás keretében történő felfedezésére, megismerésére, elsajátítására. A reflexiót elősegítő feltételek tudatosítása, kialakítása és fejlesztése, az önreflektivitásra való felkészítés a pedagógusképzések és továbbképzések meghatározó feladatának tekintendő. Kulcsszavak: reflexió, nézet, tudás, tudatosság, fejlesztés Némethné Tóth Ágnes Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Mérföldkövek a pedagógussá válás folyamatában
A kutatás a NymE (Nyugat- magyarországi Egyetem) volt hallgatóinak pedagógussá válási folyamata néhány jelentős állomására és az ezekkel kapcsolatos elégedettségük összefüggésekre igyekszik rámutatni. Ennek érdekében szót ejtünk az érettségit adó középiskolákról, az egyetemi évekről, a pályakezdésről és a pályán szerzett munkatapasztalataikról. Diplomásokról beszélünk, akik választott pedagógiai pályájukat gyakorolják, de köztük olyanokról is, akik bár jogosítványokat szereztek a hivatás gyakorlására, de ezzel a lehetőséggel a munkaerő-piacon nem tudnak, vagy nem akarnak élni. Kutatásunkkal a NymE-n diplomát szerzett pedagógiai végzettségűek felsőoktatási tapasztalatait és pályakezdési körülményeit elemezzük, elhatárolva egymástól az egyes szakképzettségeket, mint andragógus, gyógypedagógus, mérnöktanár, óvodapedagógus, szociálpedagógus, szaktanár vagy tanítók. Elemzésünkhöz a DPR (Diplomás Pályakövetési Rendszer) Egyetemünkre vonatkozó adatbázisát használjuk. Figyelemmel elemzésünk céljára, hallgatóink pedagógussá válása néhány állomásának jellemzése az érintettek véleményei alapján, és a vizsgálatba bevont válaszadói kör alacsony létszámára (N= 731), a mintavételt az egyes szakképzettségek egymástól elkülönítésével helyettesíthetjük, így az adott képzést végző egyetemi karok számára is megbízható információkat nyújthatunk. Kulcsszavak: pedagógus, gyógypedagógus, óvodapedagógus, andragógus, pályakezdő Poór Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet A portfolióalkalmazás tapasztalatai a tanári mesterképzésben A tanári mesterképzésben 2008 óta alkalmazzák a tanári portfoliót, amelynek bevezetése, alkalmazása és a tanulmányok zárása során megvalósult bemutatása sok olyan kérdést vet fel és jelentős mértékű olyan tapasztalattal szolgál, amely a pedagógus életpályán tervezett alkalmazás szempontjából mérlegelendő és felhasználandó. A témát gondozó előadóként arra törekszem, hogy a tanári mesterképzést végzett, korábban tanítói és/vagy gyógypedagógusi képesítéssel rendelkezett volt hallgatóim körében megvalósult reflektív vizsgálat eredményeként megfogalmazzam, hogy egy, az alapképzésért és a pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésért felelős intézmény miként készítheti fel a hallgatóit az életpályájukat meggyőzően tükrözni képes portfolióvezetésre, s hogy a reflektivitás miként válhat a hivatás gyakorlásának szerves részévé. Az előadás szervez része az elméleti alapok és a gyakorlat összevetése, a résztvevőktől eredő reflexiók összegzése, a lehetséges portfolió-alkalmazási modellek, illetve az alkalmazásra felkészítő képzések összevető elemzése, valamint az intézményvezetők témát érintő véleményének rendszerezett összefoglalása. Kulcsszavak: pedagógus életpálya, portfolió, reflektivitás, mesterképzés, alapképzés, pedagógus szakvizsga
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Zenepedagógia Burián Miklós Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar A motiváció szerepe a kisiskolások énekóráján Az előadás egy feltáró jellegű felmérés eredményeit mutatja be, amely ez év májusában zajlott le Kecskemét 14 általános iskolájának negyedik osztályában. A felmérés kérdőív segítségével történt, amelyen 80 kijelentés szerepelt.
A teszt négy témakörben érdeklődött a gyerekek véleményéről: osztály klíma, saját motiváció, tanító iránti motiváció és a szülők iránti motiváció 20-20 megállapításával. A kérdőív a gyerekek énekórán tapasztalható, illetve azzal kapcsolatos motivációit kutatja. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a felnőttek iránti kötődés az alsó tagozat negyedik osztályában még meglehetősen számottevő. A saját motiváció fejlettsége a tanítóval kapcsolatban mutatja a legmagasabb értéket. A szülőkkel való kapcsolat, miután felnőttek, erősebbnek bizonyul az osztály klíma értékeinél. Feladatként emelkedik ki az osztály klímával való behatóbb foglalkozás, amely egyben nemcsak az ének-zene foglalkozások motivációs színvonalát emelné, de pozitív hatást gyakorolna egyéb tantárgyak motivációs szintjére, valamint csökkentené a gyerekek iskolába járás iránt érzett averzióját. A teszt eredményeit elsősorban korrelációk segítségével értékeltük: külön a fiúk-lányok egyesített eredményeit, külön a fiúk-lányok szerinti megoszlás eredményeit. Kulcsszavak: klíma, motiváció, tanító, szülő, iskolába járás
Vakler Anna Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Időtlen egyszerűség, rejtett komplexitás. Az interdiszciplináris szemlélet követelményei a népzenei tanárképzésben. Rajeczky Benjamin zenetudós és tanár 1969-es előadásában összefoglalta az "énekes népzenével való sokirányú értelmes foglalatosság": gyűjtés, kutatás, közlés, ismeretterjesztés, oktatás, művelődésönművelés feladatait a tudomány és az oktatás számára. Egyszersmind kijelölte az elkövetkező generációk számára azt az akkor "keskeny utat", mely szélesítésének az elmúlt évtizedekben azután valóban tanúi lettünk. A szerteágazó kutatási terület egyes eredményeit számos publikáció összefoglalja. Társadalmi jelentőségét az agykutatástól az indentitás-vizsgálatokon át a tehetséggondozás felelősségéig hangsúlyozták. Ezidáig azonban egyetlen neveléstudományi összegzés sem született a témában. Előadásomban egyetlen nézőpont, az interdiszciplináris szemlélet gyakorlati megvalósításának követelményeit és lehetőségeit foglalom össze a népzenetanár képzésben, a zeneakadémiai képzés hét évének tükrében. Célom, hogy a pedagógusképzés átalakuló szerkezetében felmutassam a nagy múltú kánonnal rendelkező klasszikus zenei oktatásba integrálódott népzeneoktatás sajátosságait, valamint ezek hatását a Rajeczky Benjamin által megnevezett társadalmi színtereken. Kulcsszavak: felsőoktatás-pedagógia, szemléletváltozás, interdiszciplinaritás, szakmai innováció, jó gyakorlat
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Környezet- és fenntarthatóság-pedagógia Kövecsesné Gősi Viktória Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet A környezeti nevelés gyakorlata a tanítóképzésben A környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítása a pedagógiai gyakorlat lényeges eleme. Napjainkban számos iskolai és iskolán kívüli tevékenységforma biztosítja élményszerűen, a közvetlen tapasztalatszerzése építve a környezettudatos magatartásformák, attitűdök kialakítását, az ismeretek átadását, feldolgozását. A környezettudatos magatartás kialakításának fontos tényezője a pedagógus. Az előadó prezentációjában arra vállalkozott, hogy betekintést nyújtson a NYME Apáczai Csere János Karon megvalósuló környezeti nevelési tevékenységbe, a tanító szakos
hallgatók gyakorlatorientált felkészítésébe, melynek célja, hogy a hallgatók képessé váljanak az általános iskolában a projektszemléletű oktatás keretein belül megvalósuló környezeti nevelés megtervezésére, kivitelezésére. Kulcsszavak: projektoktatás, környezeti nevelés, fenntarthatóság pedagógiája Lampert Bálint Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet A fenntarthatóságra nevelés lehetőségei az új kerettantervben A magyar oktatási rendszerben 2010-es kormányváltás után forradalmi változások következtek be. A közoktatási törvényt a köznevelési törvény váltotta fel, a nemzeti alaptantervet 2012-re átdolgozták, valamint a helyi tantervek elkészítésének kizárólagos kiindulópontjául új központi kerettantervet vezettek be. A 2013-ban felmenő rendszerben bevezetett kerettanterv tartalmilag és szerkezetileg is megváltoztatta a korábbi általános iskolai tananyagot. Jelentősen szűkültek a pedagógusok lehetőségei a tananyag kiválasztásában, mert a kerettanterv 90%-ban meghatározza az oktatandó tananyagot. E szigorítás mellet a Nemzeti alaptantervnek (2012) köszönhetően a fenntarthatóság, a környezettudatosságra nevelés kiemelt nevelési célként szerepel a köznevelés rendszerében, ezért az új kerettanterv is tartalmaz olyan témákat, melyek e célkitűzések megvalósítását segítik. A kerettantervet vizsgálva három kiemelkedő lehetőséget (utat) találtam a fenntarthatóságra nevelés megvalósításához. Előadásomban keretében konkrét példákon keresztül kívánom bemutatni e három lehetséges módot. Kulcsszavak: kerettanterv, tantervfejlesztés
fenntarthatóság,
környezettudatosságra
nevelés,
NAT
2012,
Nagy Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Az erdei iskola hatása – különös tekintettel a társas kapcsolatokra és a környezetről alkotott konkrét tudásra Az erdei iskolák közel másfél évszázados múlttal rendelkeznek, beindításukat több társadalmi tényező tette szükségessé. Magyarország az elsők között követte az első erdei iskolát. Céljuknak tartották, hogy a tanulók a való világot ne tantárgyi aspektusból, hanem a környezetből fakadó problémákból és azok sajátos összefüggésrendszeréből ismerjék meg. Olyan tanulásszervezés, mely egyben az intézményi innováció bázisát is jelentheti. Kevéssé kutatott terület, ezért készítettünk vizsgálatot három társammal együtt, hogy az iskolából kilépve a természetben milyen pozitív tényezők játszanak szerepet a fejlődésében, és a természet adta lehetőségek hogyan hatnak a gyerekekre. Célunk volt, hogy a társas kapcsolatok és a tárgyi tudás alakulása mellett a pedagógusok által kitűzött célok megvalósulását is vizsgáljuk. A kutatásunk során kvantitatív és kvalitatív módszerek használtunk. Egész napos megfigyeléseket, fókuszcsoportos beszélgetéseket, interjúkat készítettünk, illetve fogalomtérkép segítségével vizsgáltuk a tárgyi tudást. Az interjúk és az egész heti megfigyelés alapján fejlődés mutatkozott a gyermekek társas kapcsolatainak alakulásában. A tábor adta új élethelyzetek egy másfajta megismerési lehetőséget adtak a gyermekek számára. Megfigyelhető volt a segítségnyújtás legtöbb formája. A tábort követően megmaradtak a baráti kapcsolatok a tanulók, osztályok között. Kulcsszavak: erdei iskola, tanulásszervezés, társas kapcsolatok, tárgyi tudás
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Szociálpedagógia Bohán Mariann Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Az iskolai integráció résztvevőinek attitűdjei A kutatás egy intézmény belső világát tárja fel, esettanulmány szerűen. A vizsgálatot egy hátrányos helyzetű térség iskolájában végeztem, ahol több éve próbálkoznak a cigány gyermekek integrációjával. A résztvevők beállítódását kérdőíves felméréssel (181 kérdőív), illetve fókuszcsoportos beszélgetések (10) segítségével derítettem fel. Ezt egészítették ki az események kulcsszereplőivel készített kvalitatív tematikus interjúk. Az eredmények a kis elemszám miatt csupán jelzés értékűek, de összességükben az adott intézményt jól jellemzik. A vizsgálatból kiderült, hogy a bár eleinte sikerrel kecsegtető programot (IPR), hogyan is tépázhatja meg a résztvevő személyek hozzáállása. Sem a szülők, sem a pedagógusok nem tudtak azonosulni a programmal. A roma szülők nem látták be előnyeit, a nem roma szülők csakis a nehézségeket hangsúlyozták. A pedagógusok 55%-a viszonyult negatívan az integrációhoz. A legkevesebb problémát a gyermekek között jelentette az együttélés. Azonban az intézmény integrációs törekvéseit a szülők egy csoportja ítélte végleg kudarca, amikor a református egyházzal megegyezve az akkori beiskolázási nehézségekkel küzdő egyházi gimnáziumot kibővítették általános iskolával. Ez a története annak, hogy egy integrációs kísérlet hogyan is gyorsíthatja fel a szegregáció folyamatát. Kulcsszavak: cigány/roma, integráció, IPR, attitűd Csuta Réka Győr-Moson-Sopron Megyei Gyermekvédelmi Központ Jól-lét a gyermekvédelemben A jóléti rendszerben bekövetkező változások egy adott társadalomban kivétel nélkül, minden területen éreztetik hatásukat. Az átalakulás érintheti az adott állam érték-és normarendszerét, hatással lehet az érvényben lévő ideológiára, és a gyermekfelfogásra is. A jóléti államok előtt álló kihívások közül, egyre nagyobb szerephez jut a gyermekek helyzetének segítése. Többek között, ezért is válik indokolttá a gyermekvédelem működésének folyamatos ellenőrzése, felülvizsgálata. Előadásomban a szakellátás intézményi struktúrájának átalakulását szeretném górcső alá venni. A prezentáció központi kérdése pedig, hogy vajon az elmúlt évtizedekben kialakult lakásotthoni rendszernek sikerült-e beváltania a gyermekek számára a családias környezet reményét. A kérdés boncolgatásához szeretném ismertetni a lakásotthon, mint a „változásokra adott válasz” kialakulásának körülményeit, jelenlegi működését, és egy általam végzett kutatás eredményeit, melynek során arra szerettem volna választ kapni, hogy napjainkban a kis létszámú, családias lakásotthonok, vagy a több férőhelyet biztosító gyermekotthonok képesek-e inkább a gyerekek szempontjából, az egészséges fejlődés színterét biztosítani. Kulcsszavak: gyermekvédelem, szakellátás, gyermekotthon, lakásotthon, gyermek Soós Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet A szociálpedagógus-képzés modernizációja a Nyugat-magyarországi Egyetemen
A társadalom, s benne a jóléti rendszer rohamléptékben zajló átalakulása, a fejlett országokat érintő pénzügyi krízisek és a felsőfokú képzések tömegesedése új kihívások elé állította a honi felsőoktatást, ezen belül a szociális felsőoktatást az elmúlt évtizedekben. A szűk elitképzésre kialakított, fajlagosan drágán fenntartható oktatási rendszer képtelen volt megküzdeni a tömegoktatás elvárásaival, amit jól jelez a képzések működtetésének pénzügyi ellehetetlenülésével párhuzamosan zajló oktatási színvonalromlás. Mindez szükségessé teszi a hazai (szociális) felsőoktatás – a bevált nyugati-európai gyakorlatok mintáján alapuló, de a hazai körülményekhez, feltételekhez adaptált – átalakítását. A Nyugat-magyarországi Egyetem szociálpedagógiai képzésének átalakítása az elmúlt években megtörtént. Ennek során építettünk az eddigi gyakorlati és kutatási tapasztalatainkra. Az új tanterv a nyugat-európai hagyományoknak és a Magyar Akkreditációs Bizottság kívánalmainak megfelelő, vagyis integráltabb, nagyobb kredittartalmú tanegységekből, továbbá új, innovatív tartalmakból épül fel. Reményeink szerint az új tanterven alapuló képzés egyszerre lesz olcsóbb, és szakmailag hatékonyabb. Előadásomban az átalakítás folyamatát, fő tartalmi elemeit és eddigi tapasztalatainkat kívánom bemutatni. Kulcsszavak: szociálpedagógus kreditkoncentráció, hatékonyság
képzés,
modernizáció,
interdiszciplináris
tartalmak,
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Poszter-bemutatók Suhajda Csilla Judit Pécsi Tudományegyetem Pályaorientációhoz kapcsolódó információk a közoktatásban A pályaválasztási döntésre való felkészülésnek számtalan színtere van, melynek intézményes kereteit a közoktatás biztosítja. Az iskolákban különböző módon és intenzitással foglalkoznak a pályaorientáció témakörével, melyben elsődleges szerep a pedagógusoknak jut. A tanárok azonban eltérő módon látják magukat ebben a szerepben, ezért ismeretszintjük és felelősségtudatuk is különböző a témával kapcsolatban. Ebből adódóan az iskola csak a harmadik helyen áll a diákok pályaválasztási döntéshez kapcsolódó információs forrásainak rangsorában, a közvetlen környezet és az információs eszközök mögött. A pályaorientációt, mint a pályaválasztási döntést megelőző folyamatot - felismerve annak fontosságát- jelenleg a Nemzeti Alaptanterv és a Nemzeti Köznevelési Törvény is nevesíti a fejlesztési célok, illetve a pedagógusok feladatai között. Azonban ez a tevékenység nem csupán egyszerű, frontális információátadásból áll: a viszonylag kevés standard lexikális ismeret mellett leginkább a diákok készségeinek, kompetenciáinak fejlesztését kívánják meg. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a jelenlegi pedagógus képzés mennyire készíti fel a tanárokat erre a komplex feladat szakszerű ellátására. Kulcsszavak: pályaorientáció, pályaválasztás, közoktatás, pedagógus, információ Horváth László Eötvös Loránd Tudományegyetem Illyés Sándor Szakkollégium A tudásmegosztás kompetenciájának fejlesztése a tanárképzésben A 21. század tudásalapú-információs társadalma olyan kihívásokat állít a munkahelyek és munkavállalók (és így az iskolák és a pedagógusok elé is), melyben egyre nagyobb szerepet kap a változás, a változáshoz való alkalmazkodás képessége, melynek elsődleges alapja a tanulás képessége. A tanulás formális, non-formális és informális értelmezése kapcsán jelen előadásban az informális
tanulás aspektusaira koncentrálok, mely egy kiaknázatlan erőforrásként jelenik meg a szervezetekben. Az informális tanulás egyik fontos alapja a tudásmegosztás képessége, hajlandósága, lehetősége. Több kutatás bizonyítja, hogy az eredményesen működő iskolák tanulószervezetként működnek, így elengedhetetlen a pedagógusok felkészítése a tanuló társadalom tanuló szervezetiben való aktív részvételre. Ennek egyik komponense a munkahelyi, informális tanulás kiaknázási lehetőségének tudatosítása, a tudásmegosztás kompetenciájának fejlesztése. Kutatásomban arra törekszem, hogy egy kvantitatív, kérdőíves vizsgálat keretében feltárjam a tudásmegosztás kompetenciájának (tudás, képesség, attitűd) látens összefüggésrendszerét és ezáltal jobban megértve a jelenséget, arra később egy fejlesztő tréninget lehessen építeni. Kulcsszavak: tudásmegosztás, informális tanulás, pedagógusképzés, tanulószervezet
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja és befogadása Baloghné Bakk Adrienn Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének vizsgálata az óvodapedagógus-képzésben Az együttnevelés célja, hogy minden gyermek függetlenül attól, hogy fejlődése miatt vagy egyéb ok következtében akadályozott, az megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésében. Az óvoda nagymértékben hozzájárulhat minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének a növeléséhez. A kutatás témaköre a fogyatékossággal élő gyermekek többségi kortársaikkal történő óvodai együttnevelése. Vizsgálatunknak a fő célja annak a megállapítása, hogy a ma végzett fiatal óvodapedagógusok módszertani ismeretei elégségesek- e a fogyatékossággal élő gyermekek ellátásához, neveléséhez. Szeretnénk rávilágítani, hogy milyen az együttnevelés témakörével kapcsolatos tájékozottsági szintjük. A vizsgálati minta a hazai óvodapedagógus - képző intézményekben 2012-ben végzős hallgatók. A pedagógiai kutatások módszerei közül a feltételeink igazolására dokumentumelemzést és a kikérdezést választottuk. Az eredményekből röviden elmondhatjuk, hogy a hallgatók nem felkészültek a fogyatékossággal élő gyermekek foglalkoztatására, ismereteik hiányosak Kulcsszavak: óvodai együttnevelés, fogyatékossággal élő gyermekek, óvodapedagógus hallgatók Hevesi Tímea Mária Szegedi Korai Fejlesztő, Gondozó, Integrációs és Gyógypedagógiai Módszertani Központ L’effet d’œuvres musicales ayant des sens symboliques dans l’intégration d’enfants autistes d’âge préscolaire Dans leurs recherches, Trevarthen et Nadel ont examiné les influences positives de la musicothérapie dans le développement d’enfants autistes. Selon Baron-Cohen et ses collégues, le monde social qui est en changement continuel est incompréhensible pour la personne autiste manquant de l’aptitude de “la théorie de l’esprit”. Dans ses recherches les plus nouvelles, Győri a pourtant attiré l’attention sur le fait que la blessure de “la théorie de l’esprit” montre une image variée aux personnes autistes et les personnes autistes bien fonctionnant peuvent disposer d’une aptitude plus complexe de théorie de l’esprit. Les impressions et les idées retransmises par la musique peuvent développer l’aptitude de théorie de l’esprit à la personne autiste ce qui peut aider son intégration dans la communauté.
L’objectif de la recherche est de prouver que les œuvres musicales ayant des sens symboliques promeuvent l’établissement d’une relation entre le monde environnant et la personnalité plus complète qui s’épanouit par la musique. La recherche se passe d’une part, au delà d’une méthode qualitative, par l’analyse de contenu, d’autre part, par l’accomplissement et l’analyse d’une expérience pédagogique. La recherche peut aboutir à l’aide du travail des institutrices d’écoles maternelles et des professeurs d’éducation spécial dont un but est l’intégration des enfants autistes d’âge préscolaire. Kulcsszavak: autisme, intégration, musique, symbole, expérience
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Pedagógusképzés és továbbképzés Horváth Kinga Selye János Egyetem Tanárképző Kar A magyarországi és szlovákiai pedagógusképzés és továbbképzés összevetése Egy oktatási rendszer jó teljesítéséhez három tényező együttes megvalósulására van szükség: megfelelő emberek váljanak tanárrá, eredményes oktatókká képezzék őket, és minden gyermek számára a lehető legmagasabb színvonalú oktatást biztosítsa a rendszer. E három felsorolt tényezőből ebben a tanulmányban csupán a másodikra fogunk fókuszálni azzal, hogy megpróbáljuk megnézni, mi és hogyan történik a két országban annak érdekében, hogy a képzési és továbbképzési rendszer eredményes oktatókat képezzen. Tesszük ezt főleg azért, mert Magyarországot és Szlovákiát egyaránt egy közös, oktatáspolitikai cél is összeköti, az pedig a pedagógushivatás fejlesztése. A pedagógushivatás fejlesztését indítványozó oktatáspolitikai és szakmai lépéseket kívánjuk az alábbi szövegben bemutatni. Konkrétan a pedagógusképzés területén mindkét országban végbemenő jelentős strukturális és tartalmi átalakulások elemzésével kezdjük. Tényszerű feltárást kínálunk a pedagógiai professzionalizmus témakörében. Figyelemmel kísérjük azokat a mozzanatokat, amelyeket a két ország tett a tanári professzionalizmus kialakítása, fejlesztése érdekében, nem utolsó sorban az intézményvezetők szakmaiságát is érintve. Kitérünk továbbá a pedagógusképzés intézményesültségének a komparációjára is, ezen belül pedig kiemelten foglalkozunk a szlovákiai magyar pedagógusképzéssel is. Kulcsszavak: oktatáspolitika, pedagóguskompetenciák, pedagógiai intézményvezetők szakmaisága, pedagógusképzés, pedagógus továbbképzés
professzionalizmus,
Fábián Gyöngyi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Gondolkodási mintázatok pedagógusok kritikai írásműveiben Az oktató egyik fő feladata önmaga gondolkodásának olyan irányú fejlesztése, amely lehetővé teszi egyéni élete során az önálló ismeretszerzést, és kiemelten a valóság feltárásának kritikai megközelítését. Kutatásunkban arról szerettünk volna képet kapni, hogy a pedagógus hogyan alkalmazza a kritikai gondolkodást saját tanulói, ismeretszerző tevékenysége során. Vizsgálatunkban a Pannon Egyetem Tanárképző Központjának nappali és levelező tagozatát végző hallgatók kritikai gondolkodásának egyes jellemzőit vizsgáltuk önálló munka során készített tudományos esszé vizsgálatán keresztül. Az eredmények a kritikai gondolkodás hiányos, meglehetősen alacsony szintű alkalmazását mutatják a vizsgált szövegekben, ugyanakkor a résztvevők gondolkodási folyamatainak és véleményalkotásának jellemzőit bemutató mintázatokat tudunk azonosítani.
A szórt, kapcsolt, lineáris és komplex gondolkodási mintázatok más kritikai írásművekben való megjelenésének hasonló módon történő vizsgálata a kritikai gondolkodás adott szintjének és minőségének értékelését segítheti a pedagógiai folyamatok során. Ezen túl a mintázatok bemutatott rendszere alapot képezhet olyan kritériumrendszer és sztenderdek kialakításához, amelyek további finomítást tesznek lehetővé az írásművekben megjelenő kritikai gondolkodás értékelésében. Kulcsszavak: gondolkodási mintázatok, kritikai gondolkodás, szövegelemzés, tudományos esszé, tanári gondolkodás
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Vizuális kommunikáció és nevelés Császár Lilla Pécsi Tudományegyetem Vizuális kommunikáció a Facebookon A közösségi hálózatok használatának rendkívül dinamikus terjedése, életmóddá válása látványos változásokat hozott a fiatalok kommunikációjában. Szociális kapcsolataikat jelentős részben az interneten, ismeretségi hálózatokhoz csatlakozva élik meg, amelyeken keresztül társalognak, üzeneteket küldenek, híreket, információkat, képeket, videókat osztanak meg egymással. A vizualitás uralta szociális interakció, a képi információk elképesztő áradata alakítja a fiatalok mindennapi vizuális közegét, amely alapvetően hat szemléletükre, formálja ízlésüket és egyben terepet és fórumot szolgáltat kreativitásuknak is. A közösségi hálón zajló vizuális kommunikációra irányuló kutatás társadalmi relevanciája, hogy a fiatalok vizualitását, mint a szociális interakció új színterének meghatározó elemét kívánja vizsgálni, feltárni képfogyasztási, képhasználati sajátosságaikat, preferenciáikat, mindezek alapján következtet értékorientációjukra vonatkozóan. Fontos, hogy ismerjük és értsük a fiatalok mindennapi vizuális közegét az új szociális térben, amely lehetőségeket és veszélyeket egyaránt tartalmaz és e vonatkozásban a tudatosság erősítése pedagógiai felelősségünk. A kutatás gyakorlati hasznosulása a vizuális nevelés számára új projektek, új lehetőségek megismertetése és ösztönzése, a fiatalok önkifejezésének és kreativitásának kiaknázása a vizuális oktatás online kiterjesztésével. Kulcsszavak: közösségi média, közösségi háló, Facebook, vizuális kommunikáció, képi önbemutatás Pajorné Kugelbauer Ida Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egyszerűség és komplexitás a Waldorf-pedagógia formarajz és festés feladataiban A Waldorf-pedagógiára a komplex képességfejlesztés a jellemző. Az epochák (közismeretei tantárgyak) felépítésében a rajzolás és vizuális alkotás szervesen beépül a tanulási folyamatba, ahogyan a vers, az ének, a mozgás, a dramatikus- és ritmusjátékok is jelentős szerepet kapnak. A tananyagot komplex módon különböző művészeti tevékenységek bevonásával dolgozzák fel, ezzel a gyakorlás terepét biztosítják a művészeti tevékenységeknek. Ugyanakkor a művészeti szakórákon apró lépésekben folyik a képességfejlesztés, az egyszerű feladatok egymásra épülnek, és olyan alapképességeket fejlesztenek ki, amelyek a későbbiekben több tantárgy képességstruktúrájának alapját jelentik. Az előadásomban bemutatom a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában 1-5. osztályig alkalmazott formarajz és festés feladatokat, amelyekben a képességfejlesztés mozzanatai figyelhetők meg, továbbá a fejlesztő feladatok hatását vizsgálom a tanári irányítás és korrektúra nélkül készült epocha-füzetek rajzain és a doktori kutatásom során felvett Clark Rajzi Képességek Teszt rajzai alapján.
Kulcsszavak: Waldorf-pedagógia, vizuális nevelés, képességfejlesztés, formarajz, festés
Wiedermann Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola A vizuális nevelés műveltségterület kreativitást fejlesztő lehetőségei a pedagógusképzésben Egy pedagógusnak számtalan kompetenciával rendelkeznie, ahhoz, hogy igazán hiteles legyen. Ezek közül különösen fontos a kreativitás, azon belül a rugalmasság, a gyors alkalmazkodó képesség. Amennyiben a hallgató a felsőoktatásban eltöltött évei alatt megtapasztalja a saját kreativitásának, kibontakozását, terveinek megvalósulását, akkor jó eséllyel mer a tanítói, óvodapedagógusi pályáján is önállóan, bátran, gondolkodva nevelni - tanítani. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásához más kompetenciák kerülnek a pedagógusképzés előterébe, ezért kiemelt szerepe van az „életszerű” gyakorlatoknak, a projekt munkákban rejlő lehetőségeknek. A vizuális nevelés kurzusok többsége komplex, egyszerre több részterületet is alkalmazunk egy-egy feladat vagy projekt megvalósításánál. Fontos, hogy ezt az újfajta pedagógusi szerepkört gyakorlat orientáltan tanítsam. A projektek kidolgozásánál a tanári irányító szerep szükség esetén beavatkozó, háttérből finoman irányító, indirekt szereppé válik. Mederben tartja a tanulási folyamatot, de ezeket a hallgatók önálló gondolkodással, egyéni vagy csoportmunkában önállóan járják végig. Megélhetik kreativitásukat, egymást segítve oldják meg a félév során kapott projektek megoldásával általános és speciális kompetenciájuk is fejlődik. Előadásomban a főiskolánkon megvalósult projektekkel szemléltetem a vizuális nevelésben rejlő lehetőségeket Kulcsszavak: vizuális nevelés, kreativitás, tehetséggondozás, kompetenciák, tanári szerep, projekt
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Nevelés és neveléstörténet Ölvecky Edit Konstantin Filozófus Egyetem Innovatív törekvések a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnáziumban Az 1951-es év nagyon jelentős volt a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium történetében, valamint számos egyéb magyar tanítási nyelvű oktatási intézmény fennállásának történetében Szlovákia szerte. A magyar nyelvű oktatás újraindulását követően (1949) nyitotta meg kapuit ezen oktatási intézmény. Ezt megelőzően, 1944. október 31-től nem folyt tanítás a gimnázium falai között. Az 1945 és 1949 közötti időszakban nem volt magyar nyelvű oktatás az akkori Csehszlovákiában. Jelenleg egy épületben működik a négy- és a nyolcosztályos gimnázium. Évente három különböző szakirányú osztály nyílik a négyéves gimnáziumban, valamint egy osztály a nyolcévesben. A négyéves gimnázium tanulói humán, természettudományi (biológiai-kémiai; matematikai-fizikai) valamint általános irányzatú osztályokban szerezhetik meg ismereteiket. Az egyes osztályok szakirányától függően a tanulók emelt óraszámban tanulják azokat a tantárgyakat, melyek későbbi, egyetemi tanulmányaikhoz szükségesek lesznek. Előadásomban a humán- és reáltantárgyak oktatásáról próbálok képet adni a Vámbéry Ármin Gimnáziumban, valamint rámutatni azokra az innovatív törekvésekre, melyeket a gimnázium jelenlegi és múltbeli oktatói vittek véghez. Kutatásom során kérdőíves felmérést végzek, melyben a gimnázium jelenlegi igazgatója és tanárai válaszolják meg előre strukturált kérdéseimet. Kulcsszavak: innovatív törekvések, oktatás, Vámbéry Ármin Gimnázium, magyar nyelv
Gróz Andrea Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet „A szív egyszerűsége, a lélek tisztasága” Egészségnevelési elképzelések – Letűnt korok gyermekfelfogása A nevelési szakemberek, ill. a pedagógia iránt érdeklődők számára közismert tény, hogy az 1901-ben, az Ellen Key tollából születő, a Gyermek évszázada című mű a gyermekfelfogás, a gyermekekről alkotott nézetek gyökeres, új keletű megváltozását hozza. A huszadik század második évtizedének elején, 1912-ben megjelenő szerkesztett munka egyes fejezeteit olyan, korunk neves, elismert szakemberei írták, mint pl. dr. Heim Pál, a budapesti Irgalmasrendi kórház főorvosa, Schuschny Henrik iskolaorvos, vagy éppen Vértes O. József; gyógypedagógus, pszichológus, tanár. A fentebb idézett elsődleges kútfő nagyon jól körülhatárolhatóan megragadja a gyermek egészségnevelésének legfontosabb szegmenseit, így többek között az anyaság egészségtanától a gyermek testi és lelki gondozásáig olyan tématerületeket is felvonultat a kötet, mint az "egészséges" gyermekszoba jellegzetességei, vagy éppen a gyermek és a káros szenvedélyek. A munka fontos üzeneteként nem csupán az artikulálódik, miszerint meghatározó képet kapunk a korszak gyermekfelfogásáról, a prevencióról, ill. az előforduló egészségügyi problémák orvoslásáról, hanem meggyőző bizonyítékként szembesülhetünk azzal a ténnyel is, hogy e több mint egy évszázada született könyv, s a hasonló témában született írott források is a társadalmi tudat formálásának, ill. a tájékoztatásnak is fontos közvetítői, "csatornái". Kulcsszavak: gyermekfelfogás, nőkép, az egészség, mint érték, társadalmi tudat, informatív jelleg, tudatosság, egyszerűség-lelki tisztaság Molnár Péter Pécsi Tudományegyetem Megbocsátásra nevelés az iskolai keretek között Miért fontos és szükséges a megbocsátásra nevelés az iskolában? Elsősorban, mert az érett személyiség kialakítása a cél. Aki, ha hibázott, vagy megbántották, képes bocsánatot kérni, illetve megbocsátani. Az egyik legfontosabb hajtóerőnk a megbocsátás, mert nem akarunk a múlt sebeihez tapadni. Új lendületet, kezdést ad, előre mutat, szinte szárnyalhatunk. Emberi kapcsolatainkban lényeges elem. Ahhoz, hogy egészségesebb legyen diákjaink jövőbeli kapcsolata, nagyon fontos, hogy az iskolában is tanítsunk a megbocsátásról. Természetes közege, ahol a gyerekek elsajátíthatják a megbocsátást, a család. Épp a családok nehéz helyzete teszi indokolttá, hogy helyet kapjon az iskola falai között. A konfliktuskezelés egyik megoldása az őszinte megbocsátás. Felhívja a figyelmünket a jelen pillanatára és sérülékenységére. Meg kell élnünk a jelent, hogy legyen jövőnk. Tudatosítani kell, hogy a múlt hibái nem az elkövetkező jelenek részei, el kell vágni a kötelet, menni kell tovább. A megbocsátás segít még a fájdalmak kezelésében is. Megtanít arra, hogy milyen amikor fájdalmat okozunk, vagy amikor mi kapunk. Egy gyógyszer a lélek sebeire. Sajnos azt is meg kell említenünk, hogy a sebek megmaradnak, csak nem mindegy, hogy begyógyulva, vagy folyamatosan feltépve, vérezve. Felelősek vagyunk egymásért, kapcsolatainkért! Kulcsszavak: megbocsátás, fájdalom, érett személyiség, emberi kapcsolatok
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Kisgyermekkori nevelés Zsubrits Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar A kapcsolati érzelmek változása gyermekkorban Az előadásban a gyermekkor interperszonális kapcsolataiban azonosítható érzelmi folyamatok ismertetésére kerül sor. Olyan pszichológiai elméleteket érintünk, amelyek egyfelől segítik a gyerekek fejlődésének jobb megértését és a személyiségfejlődés tiszteletben tartását, másfelől elfogadható támpontot is kijelölnek a nevelési gyakorlat eredményességéhez. A személyiségfejlődés menetében a gyermekkor kiemelt jelentőségűnek tekinthető. Ebben az időszakban a gyerekek közeli kapcsolatrendszerének szerveződésében lényeges változások történnek. A közeli kapcsolatokban megtalálható érzelmi összetevőknek az ismerete sikeresen hozzájárulhat ahhoz, hogy a nevelési hatások minél inkább a gyerekek fejlődési és individuális igényeihez igazodjanak. Az elsődleges családi kapcsolatrendszer fokozatosan kiegészül a nevelési-oktatási intézmények társas világával, ahol a továbbra is meghatározó jelentőségű felnőttekhez fűződő kapcsolatok mellett egyre inkább a kortársközi relációk is fontossá válnak. A kapcsolatokban szerepet játszó érzelmi komponensek változása jól nyomon követhető a gyerek felnőttekkel, pedagógusokkal és kortársakkal kialakult kapcsolataiban. A társkapcsolatokban szerveződő érzelmi szabályozás fejlődése részét képezi az érzelmi intelligencia alakulásának. Kulcsszavak: kapcsolati érzelmek, érzelmi szabályozás, szociális fejlődés, érzelmi intelligencia, gyermekkor Golyán Szilvia Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar A kisgyermekkori elégedettség prediktív ereje Kutatómunkám során arra kerestem a választ, hogy a hazai kisgyermekkori nevelés átfogó rendszerének mely tényezői, szabályozó elemei könnyíthetik meg – elvben – a gyermek óvodából történő átmenetét az iskolába. Hazai közegben nem találkoztam olyan vizsgálattal, amely az átmenet kérdését az egyes gyermek felől közelítené meg, nem a „felkészültség-felkészületlenség” dimenziójában mozogva jutna el az intézményváltást megélő gyermekig. Ezért feladatomnak tekintettem, hogy elvégezzek a témakörben egy olyan empirikus vizsgálatot, amelyben a gyermekek körében vizsgálom az óvodából az iskolába történő átmenet kérdéseit. Feltételeztem, hogy kutatásomnak ezen részlete rávilágít az adekvát kutatási módszerek megválasztásának, kimunkálásának nehézségeire. Bizonyos, hogy az érzelmek jelentősége az átmenetben alig túlbecsülhető, s azt is tudjuk, hogy a kisgyermek által átélendő, feldolgozandó sok és nagy horderejű változás közül az egyik leglényegesebb az óvodai és az iskolai tanulás közötti különbség. Longitudinális vizsgálatomban egy érzelmi komponens, a gyermeknek az óvodai tevékenységekkel való elégedettsége és az iskolai tanulás iránti attitűdje között kerestem kapcsolatot. Kulcsszavak: attitűd, átmenet, elégedettség, kisgyermekkor, longitudinális vizsgálat
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: New developments in education Drs. Annemarie Moeskops – Carla Versteeg CED GROEP Rotterdam Quartet reading: a different approach to problematic readers A specialized department of the Centre for Educational Services (CED Group) in Rotterdam is the Reading Clinic. In addition to activities in research and development on dyslexia, this clinic is a wellknown institute in the treatment of children with dyslexia. Within the reading clinic, applied behavioral therapy gives the practitioner tools to promote the child 's sense of competence and self-esteem. This is done in a planned and systematic way which makes it also understandable for parents and schools. The way children are treated also aims to reduce performance anxiety and to promote independency and self-control. These children with dyslexia come to the reading clinic, which is outside their school and are being treated by specialists. With the same objectives as a starting point, the specialists of the reading clinic sought for an opportunity to share their knowledge and experience. In this way they want to make the treatment of children with dyslexia and serious reading problems possible in the familiar environment of their school. To help children with dyslexia and serious reading difficulties in this way, the specialists of the reading clinic developed this quartet reading. In this lecture we want to share this development with you. Our encore in this is the last development in our approach to dyslexia, a specific application of photo - coaching .
Drs. Maria van de Wiel CED GROEP Rotterdam Everything is data: working with data in de classroom. Since 2008, the CED Group is working intensively to improve education. The core of this approach is to give school boards and school teams instruments to improve the quality of their teaching. Lately there has been much focus on revenue-oriented work in Dutch education and on improving the learning performances. Revenues, perform, these terms may raise the question if results are the only focus in education. In school and in your classroom you have to do it daily: interpreting the results of instruction, tests, additional data, individual student work, daily observations and registrations. All these data are for you as a member of a school board, a school team and for you as an individual teacher an important source of information on which you, respectively, make choices together with school teams, school directors, individual teachers, students and parents. This lecture is about the way in which you can use data to improve learning and teaching and school development. It is not just about learning performances as an outcome, but about the results as a source of information for your actions in the classroom and for the school team and management as a whole. Our goal is to give you an impression how to work with data in the classroom and how you can organize your teaching based on that data. In short: how to work on the basis of data in the classroom.
Máthé Borbála The Budapest College of Economics Faculty of Commerce, Catering and Tourism The changing teacher personality From the age of 3-4 the development of a child’s personality is affected by new people, mainly strangers, kindergarten teachers, teachers and the situation lasts till the age of 18. In an ideal world only perfect and adaptive people with extensive subject knowledge should be employed as teachers. But how could it be decided who is suitable for the profession? The fact that our personality changes during our lifetime also makes it impossible to foretell who is going to be a good teacher and who is not. During the different life and career stages the teachers face different challenges and I aim to examine if these affect the actual happenings in the classroom. In my presentation I would like to present the findings of my two pilot researches. One of the surveys was about the positive and negative qualities of teachers recalled by students (n: 45). When launching this pilot research I wanted to find out if the qualitative and the quantitative analyses indicate which qualities, the professional or the personal make a certain teacher memorable either as a good or a bad example of the profession. The other survey was about one of the most frightful the dangers of the helping professions: the burnout syndrome (n: 71). The aim of this survey was to find out if the teachers are familiar with the dangers of the profession and know how to fight them effectively.
Kulcsszavak: teacher personality, burnout, teacher qualities, career stages
Egyszerűség és komplexitás a neveléstudományban és a pedagógia gyakorlatában: Tehetségpedagógia Dr. Molnár Béla – Vida Ilona Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Pedagógusok a tehetségfejlesztésről Pedagógusok a tehetségfejlesztésről A tehetség sokféle felfogása és értelmezése is alaposan ismert minden érdekelt: kutató és pedagógus számára. A tehetséggondozás témájában szinte mindenki bemutatja a tehetség fogalmát, annak jellemzőit, a tehetség felismerését, kiválasztását. A felsorolt témákban jól ismertek a hazai kutatók közül Czeizel, Harsányi, Balogh, Gyarmathy, Tóth, a külföldiek közül Brown, Child, Hohmann és Seidel. A tehetséges tanulók fejlesztése, gondozása az iskolák pedagógiai programjában megjelennek. A kutatások és a gyakorlat is azt bizonyítják, hogy azok a tanítók, tanárok fejlesztik eredményesen tehetséges tanítványaikat, akik rendelkeznek tehetségfejlesztő szakmai kompetenciával. Jelen tanulmányban egy Akkreditált Kiváló Tehetségpont címmel kitüntetett, Regisztrált Tehetségpontként három tehetségterületen, hét tehetségműhellyel működő iskola felkészült pedagógusainak a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos hozzáállását mutatjuk be. Hipotéziseink igazolásához alkalmaztuk az írásbeli kikérdezést és a gondolattérképet. Az adatok feldolgozása után egyértelműen kiderült, hogy a pedagógusok a lehetőségekhez mérten kiveszik részüket a pedagógiai programban is megfogalmazott tehetséggondozásból. A tehetségre jellemző tulajdonságok valamilyen formában és mennyiségben minden gondolattérképben megtalálhatók, azonosíthatóak voltak. Kulcsszavak: tehetség, tehetségfejlesztés, regisztrált tehetségpont, fogalomtérkép
Kozma Szabolcs Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi és Szociális Képzési Intézet Komplexitás a fejlesztésben – tehetséggondozás egy kicsit másképp Köztudott, hogy a tehetség a tevékenységben nyilvánul meg. Meghatározó, hogy hányféle információra tudunk odafigyelni, és miként tudjuk feldolgozni őket. A kimeneti szakaszban, amelyben már megnyilvánul a teljesítmény, választ kapunk erre akár szóbeli, akár írásbeli vagy akár művészi alkotás formájában. A mai iskolarendszer hamar ítélkezik azok felett, akik nem tudnak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeknek nagyrészt nem is lehet. Ennek hátterében sokszor nem értelmi, hanem képességbeli, érésbeli okok húzódnak meg. A tevékenység csak a „gyenge oldalon” a tanulási nehézségekben, problémákban nyilvánul meg. Az „erős oldalak” elfedve maradnak. Az előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy többféle terápiás módszer együttes vagy egymás utáni alkalmazása esetén milyen eredményeket érhetünk el a tehetséggondozás területén. Az érzékelés és észlelés, az emlékezet és a figyelem, a gondolkodás és a fantázia direkt és indirekt módon történő fejlesztésével hogyan segíthetjük érzékszerveink hatékony működését, és ezáltal magát a tanulási folyamatot. Természetesen nem állíthatjuk mindenkiről, hogy tehetséges, a lehetőséget azonban meg kell adni arra, ha benne szunnyad, akkor ki is tudjon bontakozni. Kulcsszavak: tevékenység, képesség, teljesítmény, modalitások, megismerő funkciók, indirekt fejlesztés, tehetséggondozás Rácz Irma Széchenyi István Egyetem Mentori szerep a tehetséggondozási projektekben A dinamikusan változó, információ és tudás által vezérelt gazdaságokban a humán tőkével párhuzamosan a tehetség is egyre inkább felértékelődött, ezáltal a tehetséggondozás a 20. század végére stratégiai fontosságúvá vált a szervezetek életében. A tanulmány azt kívánja feltárni, hogy az oktatási szférában megvalósuló tehetséggondozási projektekben milyen jelentőséggel bír a mentori támogatás, rámutatva jelentésére, lényegére és gyakorlatára. A kutatás elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a tehetségmenedzsment aktualitására. Emellett rávilágítson arra, hogy az oktatási szektorban megfigyelhető és tetten érhető mentori szerep elemei közül melyek azok, amelyek a vállalati gyakorlatba is átültethetők. Hiszen a mentori tevékenység elsősorban az oktatásban elterjedt és régóta alkalmazott gyakorlat, ennek ellenére több sikeres vállalati példát is ismerünk. A tanulmány alapját a szekunder források alkotják, melyeket a szerző saját gondolataival, meglátásaival egészít ki, és amelyek alapot biztosítanak a kutatás vállalati szférában és primer oldalon történő folytatására. Kulcsszavak: tehetség, tehetséggondozási projekt, mentori szerep, oktatási szektor, vállalati szféra
A társadalomtudományok megalapozhatósága és a multidiszciplináris kutatás Albert András Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Az Erdélyi fejedelemség államiságának nemzetközi elismertsége és annak alkotmánytörténeti megalapozása 1661-1711 közötti időszakban Az 1661. évtől I. Apafi Mihály akaratán kívül került az erdélyi fejedelmi székbe. Fejedelemmé való megválasztása után hozzáfogott a romokban hevert fejedelemség újjáépítéséhez. A Habsburg és az Oszmán birodalom közé ékelődve I. Apafi diplomáciai úton menti, védelmezi a fejedelemség államiságát, annak kulturális és egyházi intézményeit. A sokrétű tevékenységet kifejtett erdélyi fejedelem számára az adott politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok között ilyen járható út az ügyes politikai játszma, a Habsburg és Oszmán hatalom közötti lavírozás volt. Az újabb kutatások kiderítették, hogy fennmaradtak olyan diplomáciai iratok, amelyek szerint - 16611690 közötti időszakban- a nyugati nagyhatalmak mindvégig geo-politikai tényezőnek tekintették az erdélyi fejedelemséget. Trócsányi Zsolt történész szakszerű megállapítása rávilágít a tárgyalandó téma fontosságára és lényegére:” …a Habsburg Birodalom nyer Erdély megszerzésével –ez a nyereség azonban eléggé mérsékeltnek mondható. S mit jelent Erdély számára, a fél évszázad politikai történetéből megítélve ez a változás? …Erdély számára sem az 1690-ben sem később nincs választás, hogy hová tartozzék. Erdély nem csatlakozik ide vagy oda, Erdélyt integrálja egy nálánál katonailag sokkal erősebb birodalom, s nincs olyan erő a nemzetközi politikában, amely a kis ország legalább viszonylagos politikai önállóságát szükségesnek tartaná…” Kulcsszavak: nemzetközi jog, államelmélet, alkotmánytörténet, Habsburg berendezkedés Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem Nem tradicionális hallgatók az észak-alföldi régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok Ebben az előadásban az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola) elemezzük a hallgatói létszámok alakulását, különös tekintettel a részidős képzésben résztvevőkre. Ezt követően az ismertetett folyamatok lehetséges magyarázatait foglaljuk össze. A kutatás eredményei szerint mind a Debreceni Egyetemen, mind a Nyíregyházi Főiskolán a 2000-es évek közepe a részidős képzések fénykora volt. Ettől kezdve azonban, bár eltérő mértékben, de mindkét intézményben folyamatosan és jelentősen veszítettek a jelentőségükből a részidős képzések. A két intézményben bemutatott folyamatok illeszkednek az országos trendekhez. Vagyis, nem az itt bemutatott két intézmény részidős képzései iránt csökkent az érdeklődés, hanem ez általános, országos jelenségről. A magyarázatok sokrétűek és összetettek és magukban foglalják többek között: a társadalmi igények kimerülését, a Bologna folyamat bevezetésével a diplomás réteg előtti továbbtanulási lehetőségek beszűkülését, demográfiai okokat, a gazdasági válságot, jogszabályi változásokat, a munkaerő-piaci megtérülés megkérdőjelezését, a tandíjat, a nyelvvizsgát és a fejlesztési részhozzájárulás bevezetésének a tervét. Kulcsszavak: felsőoktatás, részidős hallgatók, nem tradicionális hallgatók, regionális oktatáskutatás, oktatási statisztika
Dr. Koltai Zoltán Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A települések versenyképességéről egy kicsit másként A 2012-2013-as években megismételtük azt a rétegzett mintavételen alapuló, országos kérdőíves kutatásunkat, melyet közel 10 évvel korábban lefolytattunk. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ, milyen szempontokat részesít előnyben a magyar lakosság lakóhelyének megválasztásakor, melyik településeket és miért tartják versenyképesnek a magánszemélyek, milyen a mobilitási hajlandóság a mai Magyarországon, valamint milyen előnyöket és hátrányokat kínálnak a különböző népességszámú településtípusok. Változott-e valami az említett témakörökben az elmúlt 10 évben? Vizsgálatunk mindvégig törekedett a témakörben született, alapvetően statisztikai adatokon nyugvó kutatásokkal történő összehasonlíthatóság biztosítására. A versenyképesség értelmezése a kutatás során nem korlátozódott a fogalom kizárólag gazdasági megközelítésére, hanem annál tágabban, egyaránt értjük alatta a társadalmi és környezeti szempontokat, általában véve az életminőséget. A hiánypótló elemzés célja egy olyan értékelés biztosítása, mely a gazdasági, társadalmi döntéshozók számára hasznos kiindulópontot jelenthet saját településük és térségük versenyképességének fokozásához. Kulcsszavak: városok, versenyképesség, lakóhelyi vonzerők, mobilitás, településtípusok Süle Edit Széchenyi István Egyetem Az időtömörítés lehetőségei Az időfaktor növekvő jelentősége a válság ellenére is felismerhető mind a társadalom, mind az egyének szintjén, de az őket kiszolgáló gazdaság területein, különösen a logisztika és az ellátási láncok területein egyre fokozódó mértékben ismerhető fel. A tanulmány olyan eszközöket ismertet, amelyek a hatékony időt szolgálják, ami az üzleti szereplők számára létfontosságú, tekintve, hogy az idő számukra költségként telik. A vevőkiszolgálás megítélésére, a logisztikai teljesítményre szintén döntő befolyást gyakorol az időelem. A versenytársak közötti idő alapú verseny, a vevők növekvő időigényei, és a költséghatékony működés kényszere és céljai tehát az idő közvetítésével kezelhetők. A tanulmány összefoglalja az elsődleges idő-kritériumok (gyorsaság, pontosság) eredményesebb teljesítését célzó olyan ipari módszereket, amik már elméleti megalapozottsággal is rendelkeznek, valamint kitér azokra az eredményekre, amik a funkcionális időmenedzsment eszközök ipari elterjedtségét és használati szokásait felmérő kutatás kapcsán születtek. Kulcsszavak: időtömörítés, logisztikai minőség, időhatékonyság, idő alapú verseny Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta Széchenyi István Egyetem Változó hírnév a változó világban Téma: A hírnév fogalmának értelmezése; A hírnév, mint immateriális vagyon értelmezése; A hírnév elvesztésének mérhető következményei Kutatási probléma és időszerűsége: Az immateriális vagyonelemek (mint a hírnév) egyre fontosabbá válnak, miközben a materiális vagyonelemek devalválódnak. A hírnév menedzselése, a bizalomépítés felelőse a Public Relations tevékenység, amely jelentőségének növekedése világjelenség. A hírnévben bekövetkezett változás a world wide web-en azonnal megosztásra kerül, hivatalos média szakemberek és social media-t használó laikusok által. A hírnévben bekövetkező krízis legtöbbször mérhető károkat okoz. Cél: A hírnév és szerepének megértése, a hírnévvesztés okainak, következményeinek, a krízis kezelésének lehetséges módjai és szükségszerűségének indoklása.
Módszerek: A nemzetközi és hazai szakirodalom alapján a hírnév fogalmának és mérhetőségének értelmezése, továbbá hírnévvesztés esetek tanulmányozása. Eredmények: Összehasonlító adatok a legismertebb hírnév-vesztési módokról, hasznosítható tapasztalatok a hírnévmenedzsment számára. Kulcsszavak: hírnév(menedzsment), Public Relations, immateriális vagyon, hírnévvesztés Fekete József György Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Törökország átalakulása és felemelkedése (?) a XXI. sz. elején Törökország a heterogén történelmi, társadalmi, politikai és gazdasági tényezők révén elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól. Különleges földrajzi helyzetének köszönhetően évezredek óta összekötő kapocs Európa és Ázsia közt. A mezőgazdaságra támaszkodó élelmiszer- és textilipar mellet a XXI. század elejére a világszínvonalú járműipar, gépgyártás, elektronikaipar és az építőipar jelentik a húzóágazatokat. Törökország legfontosabb kereskedelmi partnerét az Európai Unió jelenti. A szolgáltatói szférában a turizmus, a kereskedelem, a telekommunikáció és a közlekedés a meghatározó. Megfigyelhető, hogy Törökországban az alacsony termelési költségek, a rendelkezésre álló fiatal munkaerő és a kedvező környezet jelentenek versenyelőnyt más országokkal szemben. A gazdasági világválság előtt Törökország a nemzetközi piacok által elvárt költségvetési fegyelmet tanúsította. A világgazdasági válság idején a török gazdasági recessziót a turizmus fékezte, ahol folyamatos volt a növekedés. Törökországnak előnyt jelent, hogy az euró zónában zajló krízis hatásai az országra mérsékelten hatnak. Törökországnak hamarosan egy dilemmával kell szembenéznie: mindenáron törekedik arra, hogy az unió új délkelet-európai tagállama legyen, vagy a BRICS tagokkal együttműködve, kissé izoláltabban fejlődve az Ottomán Birodalomhoz hasonló gazdasági nagyhatalommá válik a Közel-Keleten? Kulcsszavak: Törökország, gazdasági válság, BRICS, EU
Dr. Eged Alice Debreceni Református Hittudományi Egyetem Erich Kästner másik arca Erich Kästnert (1899-1974) leginkább ifjúsági regények szerzőjeként ismerjük. Kevéssé tudni róla, hogy költőként, kabarészerzőként, sanzonszerzőként, újságíróként és az irodalmi élet szervezőjeként is maradandót alkotott. Gyermekkorát Drezdában töltötte, egyetemre Lipcsében és Rostockban járt, majd következtek a berlini alkotóévek. Ebben a világvárosban a Weimari Köztársaság fennállása alatt a legszínvonalasabb újságok hasábjain jelentek meg versei, kritikái és más szatirikus hangvételű írásai. A korszak legismertebb kiadói és legbefolyásosabb szerkesztői alkalmazták. Hamarosan nemcsak Németország határain belül, hanem Európa más országaiban is megbecsülés övezte munkásságát. 1933-at követően azonban könyveit Németországban elégették, politikailag megbízhatatlannak nyilvánították, mégsem hagyta el hazáját, holott erre több ízben is alkalma nyílott. A második világháború után Münchenben talált munkát, és 1947-ben részt vett a PEN Klub nemzetközi ülésén Zürichben. Nevéhez fűződik a PEN Klub német tagozatának újjászervezése. Kulcsszavak: Erich Kästner, Berlin, újságírás, Pen Klub
Fekete Sándor – Németh Máté Miskolci Egyetem Sok ultra[...]győzelembe hajszolja csapatát - A miskolci labdarúgás szurkolói kultúrájának, a szurkolókról kialakult kép átfogó elemzése Miskolcon a labdarúgás, így a legnépszerűbb helyi csapatnak, a DVTK-nak (Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre) való szurkolás évtizedek óta rendkívül fontos, mondhatni identitásteremtő szerepet játszik a város életében. A közvélekedés szerint a miskolci szurkolók feltétel nélkül pártolják csapatukat, mely pozitív irányban hat ki a játékosok teljesítményére. Az ország egyik legfanatikusabb táborának is tartják, ellenben gyakran éri az a vád, hogy - főképp a szervezett szurkolói csoportok miatt - erős a politikai töltete is a szurkolásuknak. Továbbá az említett csoportokról az a vélemény is kialakult, hogy a nyilvánosság terében normasértő tevékenységeket folytatnak, illetve különféle rendezvényeken vesznek részt, melyeken általában agresszív magatartást tanúsítanak. Előadásunkban ezen sztereotípiák igazságtartalmát, illetve a helyi szurkolói kultúra struktúráját, a szurkolás általános menetét vizsgáljuk kvalitatív (közösségen belül elvégzett terepmunka, interjúk), illetve kvantitatív (szurkolói nézőszámok összehasonlítása) módszerekkel egyaránt. Kulcsszavak: labdarúgás, szurkolók, ultrák, szubkultúra, Miskolc Horváth Csaba Sándor - Dr. Lőrincz Ildikó - Somogyi Anita - Tardi Zsanett - Dr. Varga Balázs Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A határon túli és anyaországbeli középiskolás diákok történelem- és Trianon-képe 2013 szeptemberében a lengyelországbeli Zielona Górában volt a THIEC-Project (Teaching History for Europe in Common) harmadik állomása, ahol a magyar küldöttség a lengyel, orosz, portugál, francia és finn mellett a hazai konfliktusos történelmi múlttal kapcsolatos új vizsgálati eredményeit ismertette. Jelen prezentáció is erre koncentrál. A négy új fókuszcsoportban végrehajtott interjú külön pikantériája, hogy két csoport esetében határon túli - révkomáromi és hidaskürti - magyar diákokat sikerült megszólaltatni, amely további, új perspektívákat és kérdésfeltevéseket jelent a vizsgálatban. Előadásunkban célunk bemutatni a tavalyi két és ez évi négy, tehát összesen hat fókuszcsoporttal lefolytatott interjú eredményeit és azt, hogy hipotéziseink, amelyeket magyar nyelven olvasható, hasonló vizsgálatok és nemzetközi szintű szakirodalmak alapján hoztunk meg, mennyire igazolódtak be, vagy nem. A Kar két kiválasztott és a projektben résztvevő hallgatóját bevonva prezentáljuk előadásunkat, mely a tavalyi prezentációhoz képest lényeges előrelépést mutat. Kulcsszavak: THIEC-Project, Trianon, határon túli diákok, történelmi emlékezet, konfliktus
Ami összeköt bennünket. Határokat átívelő kutatások. Dr. Barcsi Tamás PhD Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar A pozitív pszichológia és a jó élet filozófiája Napjainkra a pozitív pszichológia a lélektan fontos terültévé vált. E tudományterület kutatói arra törekszenek, hogy feltárják az emberi jól-lét pszichológiai összetevőit és olyan javaslatokat, gyakorlatokat, terápiákat dolgoznak ki, amelyek alkalmazása hozzásegítheti az embereket a jobb élethez. A pozitív pszichológia talán két legnagyobb hatású alakja Csíkszentmihályi Mihály és Martin Seligman, akik kidolgozták a flow és a flourishing koncepcióit és számos, ezekhez kapcsolódó vizsgálatot végeztek (kreativitás, optimizmus és egészség, poszttraumatikus fejlődés, stb.), tanulmányaikat, könyveiket a diszciplína alapműveiként tartják számon. Előadásomban a pozitív pszichológia főbb értelmezési módjainak elméleti alapjait vizsgálom, illetve azt, hogy ezek mennyiben kapcsolódnak a jó életet vizsgáló filozófiai koncepciókhoz (amelyek az etikán belül helyezhetők el). Néhány javaslatot fogalmazok meg további - a pozitív pszichológia elméleti alapvetése tekintetében hasznosnak tűnő - filozófiai szempontok figyelembevételére. Kulcsszavak: pozitív pszichológia, filozófia, jól-lét, etika Dr. Kmeczkó Szilárd Debreceni Református Hittudományi Egyetem Platonikus elemek Polányi Mihály tudományfilozófiájában Polányi 1958-ban publikálta a Személyes tudás című művét, amelyben tudományfilozófiájának első átfogó összegzésére tesz kísérletet. A tudományos közvélemény tartózkodóan fogadta a művet. Ennek egyik okaként említhető Polányi ún. platonizmusa, amely a 20. század közepén az angolszász analitikus filozófiai környezetben nem számított bocsánatos bűnnek. A személyes tudás keretei között megjelenő platonizmus sajátos, személyes platonizmus, amely fontos vonásait tekintve különbözik Platón metafizikájától, annak ún. „két világ” elméletétől. Az előadás során megkísérlem körüljárni, hogy a platonikus elemek miképpen kapcsolódnak Polányi gondolkodásának fontos témáihoz, és miképpen reflektál Polányi a könyv megírása idején a jövőben e miatt őt ért vádakra. Polányi magatartása átgondolt, stratégia mentén szerveződő, hiszen helyesen ítéli meg, hogy a platonizmus bélyegét sütik majd rá kritikusai, ezért elébe megy a bírálatoknak: könyvében jelzi, hogy számít a majdani bírátoknak erre a vonulatára. Világossá teszi azonban a személyes viszonyulását is a bírálatoknak ehhez a típusához, mint amelyek nem értik meg filozófiai erőfeszítéseinek valódi értelmét. Kulcsszavak: személyes tudás, Platón, metafizika, pozitivizmus Kelemen András Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre Magyar nyelvű politikai szlogenek a Kárpát-medencében Jelen tanulmány a magyar nyelven kommunikáló pártok szlogenjeit vizsgálja a Kárpát-medencében. A politikai szlogenek, melyekkel a pártok igyekeznek meggyőzni a potencionális választóikat az esetek túlnyomó részében tartalmaznak valamiféle kulcsszimbólumot, amely által a szlogennek háttérjelentése van, s így a konnotatív jelentésmező is szerepet játszik a választó befolyásolásában. A szlogeneket ezért mind nyelvészeti, mind a diszkurzív politikatudomány felől közelítem meg. Vagyis igyekszem bemutatni azok háttérjelentését, nyelvi felépítését, és ugyanakkor rámutatok azokra a sémákra és a nyelv által teremtett politikai szerepekre, amelyek alapján ezek a szlogenek működnek. A nyelv hiába ugyanaz, egy-egy kulcsszimbólum területenként mást jelenthet, nemcsak a konnotatív
jelentésmezőben, hanem a kulturális, politikai és társadalmi különbségek miatt is. Ugyanakkor a konnotatív jelentésmezőben megjelenő történések az adott ország egyéni kérdéseire, történelmére, botrányaira, problémáira utalnak. Kulcsszavak: Kárpát-medence, politika, szimbólum, szlogen, társadalom Dr. Juhász Tímea Lohmann Animal Health Hungaria Kereskedelmi Kft. A magyar fiatalok elképzelései a felsőfokú tanulmányok befejezése után Magyarországon és a Vajdaságban Jelen írásunkban egy 2012-ben lefolytatott kutatásunk néhány eredményét mutatjuk be. Vizsgálatunkban alapvetően arra kerestük a választ, hogy mind Magyarországon, mind a szerbiai Vajdaságban élő magyar fiatalok felsőfokú tanulmányaik megválasztása során, milyen motivációs tényezők játszanak szerepet, mennyire saját elhatározás, és mennyire más tényezők befolyásoló hatása az, ami arra ösztönözi a diákokat, hogy az adott intézmény mellett döntsenek. Miután kutatásunkat két országban sikerült megvalósítanunk, így lehetőségünk adódott az eltérő gyakorlatok feltárására, vagy a hasonlóságok megismerésére. Habár kutatásunk nem tekinthető reprezentatívnak, úgy véljük, hogy egy képet ad a magyarországi és a vajdasági fiatalok iskolaválasztási motivációjáról. Publikációnk egyrészt a témában készült szakirodalom rövid összefoglalóját adja, másrészt az általunk megfogalmazott hipotézis validitásának bizonyítását tárgyalja. Kulcsszavak: pályaválasztás, felsőfokú tanulmányok, tandíj, család-tanulás-munka
Visztenvelt Andrea Szent István Egyetem Felnőttoktatás a hátrányos helyzetű álláskeresők körében Az élethosszig tartó tanulás eszméje az olyan szupranacionális szervezetek, mint az UNESCO, az OECD oktatáspolitikai koncepcióiból nőtte ki magát, s így vált a jelen legfontosabb pedagógiai paradigmájává. Az Eurostat felmérése alapján az EU 27 országaiban átlagosan a 25-64 éves korosztály 9 százaléka vett részt felnőttképzésben, vagy oktatásban. Az európai országok között legnagyobb arányban Dániában és Svájcban, illetve skandináv államokban vesznek részt képzésben a felnőttek, legkevésbé Romániában és Bulgáriában. Magyarország is a sereghajtók közé tartozik. A 2004- es csatlakozási évet követően számos komplex program vált elérhetővé a különböző célcsoportoknak azzal a céllal, hogy a felnőttképzés révén támogassa az álláskeresőket. A projektekben eltérő területről érkező, segítő szakmákban dolgozó szakemberek vettek részt megvalósítóként, különféleképpen értelmezve a programok általános céljait, a megoldáshoz (képzési szint növelése, képességfejlesztés, munkaerő- piaci elhelyezés) vezető utakat. Megismerte a célcsoport a mentorálás, a trénig, a kompetencia fogalmát, azonban sokszor nem tudta a projektek eredményeként realizált bizonyítványt, tanúsítványt valós értékre, munkára váltani abban a nehézségekkel sújtott gazdasági, társadalmi környezetben, melyben élt. Kulcsszavak: álláskeresők fejlesztése, képesség, motiváció, érték, tanulástechnika
Internacionalitás, regionalitás és lokalitás a képzés és a munkaerő-piac szférájában Alpek B. Levente Pécsi Tudományegyetem Hátrányos helyzetű munkanélküliek területi esélyei Fejér megyében A rendszerváltozást követően a munkanélküliség az egyik legsúlyosabb társadalmi-gazdasági problémaként jelentkezett Magyarországon, amelynek komolyságát fokozzák napjaink modern világgazdasági válságának következményei. A munkaerőpiacon különösen hátrányos helyzetben vannak azok a csoportok, amelyek tagjainak munkaerő-piaci (re)integrációja valamely körülményből kifolyólag nehézségekkel terhelt. Problémájuk feldolgozása során primer és szekunder források is felhasználásra kerültek. A leghátrányosabb helyzetű munkavállalók csoportjának közel 75%-át kérdőíves formában sikerült elérni. A szubszidiaritás elvének megfelelően kiemelt hangsúlyt kapott a helyi viszonyokat közelről ismerő személyek megkérdezése is. A fentiek fényében az előadás feltárja a térség munkaerő-piaci zavarainak fő ok-okozati összefüggéseit, illetve a belőlük fakadó társadalmigazdasági problémákat, majd megoldásukra több stratégiát vázol. Kitér továbbá az LHH-s munkanélküliek csoportjának strukturális, motivációbeli sajátosságára, illetve a mobilitási feszültségek egzakt értékelésére is. A kutatás területi kerete az Enyingi és a Sárbogárdi kistérség a Közép-Dunántúl Régió déli perifériája. A fenti kutatás hasznosítható mindazoknak, akik a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek helyzetének javításában érdekeltek vagy a probléma iránt érdeklődnek. Kulcsszavak: munkaerőpiac, LHH, Sárbogárdi és Enyingi kistérség Dr. Márföldi Anna – Czetti Balázs Audi Akademie Hungaria Kft. A szakképzés és a felnőttképzés bemutatása az Audi Akademie Hungaria Kft-nél az internacionalitás, regionalitás és lokalitás tükrében Az Audi Akademie Hungaria Kft Projekt-, és Oktatóközpontja internacionális kapcsolatrendszerének, a folyamatosan fejlesztett eszközparkjának, és oktatóinak legkorszerűbb szaktudása révén tudja elősegíteni a megfelelő szak-, és továbbképzést, a szakmai motiválást, biztosítva az utánpótlást a járműgyártás számára. Képzéseink a motor- és járműgyártás kompetenciaelvárásainak megfelelően vannak kialakítva, hogy szakmailag felkészült munkatársakat biztosítunk a jövő járműgyártásának lokálisan és regionálisan is. Célunk a hatékony tudás megszerzése és átadása, a szakmai cselekvőképesség kialakítása. 13 szakma tanulóit és munkatársait speciális laborokban, tanműhelyekben, illetve lokális gyakorló oktatóhelyszíneken készítik fel az oktatók. A szakmai alapokon túl hangsúlyt kapnak internacionális gyártási rendszerek alapját képező gyártástámogató alapismeretek, a foglalkozási kultúra és a vállalati értékrendszer megismertetése. Megismerhetővé válik más országok és a járműgyártás különböző ágazatainak élenjáró szervezeteinek idevágó szakmai tendenciái, technikái és gyakorlatai is. Felkészült és folyamatosan továbbképzett szakoktatókkal és oktatókkal, cél- és eredményorientált hozzáállással, tapasztalat- és élményközpontú módszerekkel biztosítjuk szak-, és felnőttképzésünk eredményességét, útjukra indítva a jövő szakembereit. Kulcsszavak: szakképzés, felnőttképzés, internacionalitás, dualitás, járműgyártás
Bükiné Foki Ariel Széchenyi István Egyetem A régió, a tér hatása a vállalati kiválóságra Az előadás célja a régió, a tér szerepének vizsgálata a vállalatok fejlődésére, szervezeti kultúrájára. A vállalatok oldaláról elemezzük a versenyképesség, innovációs képesség és a fenntarthatóság szervezeti kultúrába való beágyazódását. Gyakorlati példákat ismertetünk a kiválóság modellt alkalmazó járműipari vállalatok köréből. A vállalkozások és a tér kölcsönhatását kutatva megállapíthatjuk, hogy a vállalkozásokat a következő kérdések foglalkoztatják: A globális vállalatok megjelenése milyen hatást gyakorol a helyi, lokális vállalatokra? A versengés vagy az együttműködés, illetve a „távolságtartás” vagy a hálózatosodás közül melyik a legjobb stratégia? Teljesítményorientált magatartást kövessünk vagy az élet minőséget helyezzük a középpontba? Mennyire kövessük a standardokat, mennyire legyünk kreatívak, innovatívak? A kérdések megválaszolása közben feltárjuk a hallgatóság előtt a regionális munkaerőpiac, a gazdasági fejlődés és az intézményi rendszer hatását a vállalati kiválóságra. Kutatásunk egyik fontos pillérét képezi a vállalatok közötti kapcsolatok kialakulásának vizsgálata. Ebben az esetben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vállalati szereplőknél hogyan jelenik meg a regionális kiválóság, mint követendő példa. Összefoglalásként további kutatási kérdések megfogalmazására vállalkozunk. Kulcsszavak: versenyképesség, innovációs készség, vállalati kiválóság Szőke Júlia Széchenyi István Egyetem Osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági együttműködések magyar szemmel A globalizációnak és a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalatok egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy a határokat átlépve külföldi partnerekkel létesítsenek és ápoljanak gazdasági kapcsolatokat. Különösen igaz ez az olyan kis- és középvállalatok esetében, amelyek egy határ-menti régióban folytatják gazdasági tevékenységüket. Jelen tanulmány a Nyugat-dunántúli régióban működő magyar tulajdonú kis- és középvállalatok osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági kapcsolatait veszi górcső alá a kultúrát helyezve a középpontba. A tanulmány alapjául szolgáló empirikus kutatás felmérte a régióbeli kis- és középvállalatok üzleti kultúráját és azok osztrák partnerekkel fennálló gazdasági kapcsolatainak jellemző vonásait, azzal a céllal, hogy azonosítsa azokat a kulturális hasonlóságokat és eltéréseket, amelyek segítői, illetve akadályozói lehetnek a sikeres üzleti kapcsolatoknak. A tanulmány ezekből a kulturális különbségekből, valamint azonosságokból ismertet néhányat a teljesség igénye nélkül rávilágítva arra, hogy a földrajzi közelség és a közös múlt nem elégséges feltétele a sikeres gazdasági együttműködéseknek, partneri kapcsolatoknak, mivel azokhoz a kultúra – és főként a kulturális különbségek – ismerete és szem előtt tartása is szükséges. Kulcsszavak: határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, kkv, kultúra