XHTML és CSS © Holló Csaba
2
XHTML és CSS © Holló Csaba
3
1. Mi a HTML, XHTML és CSS ?
A. Alapfogalmak
2. Objektumok definíciója
B. Szövegek
3. XHTML és CSS nyelvtan
C. Hivatkozások
XHTML és CSS © Holló Csaba
4
Hyper Text Markup Language
5. Karakterek
E. Listák és számlálók
6. CSS rangsor
XHTML és CSS © Holló Csaba
5
○ a dokumentum különböző részei ○ különböző (helyi vagy távoli) dokumentumok
○ beállításoktól függően is különbözőképpen jeleníthetnek meg.
○ interaktivitás
7
Hyper Text Markup Language
XHTML és CSS © Holló Csaba
A HTML dokumentum • Lényegében ○ strukturáló és formázó parancsokból és ○ a megjelenítendő szövegből álló ASCII szöveges dokumentum • Bármilyen szövegszerkesztővel írható
6
• Hyper Text: kapcsolat
○ a különböző böngészők,
○ design: versengés a látogatókért
XHTML és CSS © Holló Csaba
Hyper Text Markup Language
• Leíró nyelv: definiálja a tartalom struktúráját (címsor, felsorolás, beágyazott képek stb.), melyet
• Ma már további elvárások is vannak, pl.:
• Lehetőség van internetes szolgáltatások (FTP, levelező program) és más alkalmazások indítására szolgáló hivatkozásokat is elhelyezni.
D. Képek és multimédia
Hyper Text Markup Language
• Eredeti cél: az információk minél szélesebb körben elérhetővé tétele az Internet segítségével
XHTML és CSS © Holló Csaba
4. Fontosabb objektumok
között.
8
XHTML és CSS © Holló Csaba
A HTML dokumentum • Léteznek HTML szerkesztő programok, melyek segítik a weblapok vizuális készítését, legenerálják a szükséges HTML kódot stb. ○ TextPad ○ MS Front Page, ○ Macromedia Dreamweaver
9
XHTML és CSS © Holló Csaba
10
13
■ Ennek egy lehetséges megvalósítása, hogy a HTML kódba a böngésző vagy a szerver által értelmezhető programnyelvű utasításokat ágyazunk be, ezek lesznek a szkriptek, pl. JavaScript, VBScript, PHP, Java Servlet
16
XHTML és CSS © Holló Csaba
• Ha azt akarjuk, hogy a böngésző ne csak megjelenítse az informácifelhasználóval, akkor a HTML kódhoz programot társíthatunk.
14
Néhány év után az egyéni elemek kódolására a HTML kezdett túlméretezetté válni (mobiltelefonok, PDA-k, stb.). Továbbá, pusztán a leírókódot használni a megjelenítés szabályozására nem elég hatékony.
XHTML és CSS © Holló Csaba
12
ókat, hanem kommunikáljon is a
• A böngészők különbözhetnek bizonyos parancsok és karakterkódolások felismerésében és értelmezésében
• HTML fájlok standard kiterjesztései: htm, html.
XHTML és CSS © Holló Csaba
A dinamikus HTML
• A böngésző a HTML dokumentum parancsait beállításai szerint értelmezi és megjeleníti
• Más programok (pl. Word, Excel, Power Point stb.) is tudnak böngészők által értelmezhető kódot készíteni
XHTML és CSS © Holló Csaba
11
A HTML dokumentum
A HTML dokumentum
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
15
A megoldás: XHTML + CSS XHTML: ■ eXtensible HTML ■ újabb generációs HTML szabvány ■ gyakorlatilag a HTML „újraírása” XML alapokon
17
XHTML és CSS © Holló Csaba
CSS: Cascading Style Sheets: rangsorolt stíluslapok
CSS: Cascading Style Sheets: rangsorolt stíluslapok
CSS: Cascading Style Sheets: rangsorolt stíluslapok
■ az egyes stílusok határozzák meg a megjelenítést (nem csak vizuálisan, hanem akár auditíven is)
■ lehet csatolni, beágyazni a(z X)HTML dokumentumba
■ az alapértelmezett és felhasználói stíluslapok együtt határozzák meg a megjelenítést
■ minden böngészőben van alapértelmezett stíluslap, valamint lehet felhasználói stíluslap is
18
XHTML és CSS © Holló Csaba
19
Tehát egy weboldalnak alapvetően két része van: ■ (X)HTML: meghatározza a tartalmat: mi jelenjen meg
20
A HTML dokumentum • Egy weblap HTML objektumokból áll
Objektumok definíciója
XHTML és CSS © Holló Csaba
3. XHTML és CSS nyelvtan 4. Fontosabb objektumok 5. Karakterek 6. CSS rangsor
23
XHTML és CSS © Holló Csaba
Objektumok definíciója
<1. objektum nyitó tag>
21
2. Objektumok definíciója
• Az objektumok tartalmazhatják egymást, pl. a táblázatban levő egyik cellában kép van
22
XHTML és CSS © Holló Csaba
1. Mi a HTML, XHTML és CSS ?
• Objektumok pl. bekezdés, ábra, táblázat, cella
■ CSS: meghatározza a megjelenítést: hogyan jelenjen meg
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
24
Objektumok definíciója
• Nyitó tag:
<2. objektum nyitó tag>
• osztály neve
• Egymásba ágyazás esetén nem lehet átlapolás. Pl.
<2. objektum záró tag>
• objektum tulajdonságai (jellemzői)
helyes:
<3. objektum nyitó tag>
• Záró tag: / osztály neve
<em>kiemelt szöveg
<3. objektum záró tag>
• Tag: angolul címke, jelző, de
hibás:
magyarul jó a tag is
<1. objektum záró tag>
XHTML és CSS © Holló Csaba
25
A HTML-ben vannak előre definiált objektumok (címsor, bekezdés, táblázat, felsorolás stb.), ugyanakkor lehetőségünk van saját strukturális egységek létrehozására is, melyeket formázhatunk, pozícionálhatunk stb.
XHTML és CSS © Holló Csaba
<em>
kiemelt szöveg
26
A tartalom különböző részeit div és span elemekkel tagolhatjuk.
XHTML és CSS © Holló Csaba
27
Objektumok definíciója • Üres objektum:
A div blokkszintű elem, azaz tartalmát külön sorokban helyezi el.
• nem tartalmaz más objektumot vagy szöveget
A span-t akkor használjuk, ha a formázni kívánt elem a szöveg belsejében van.
• csak nyitó tagja van, de XHTMLben ezt is le kell zárni
XHTML és CSS © Holló Csaba
28
Objektumok definíciója
29
Objektumok azonosítása
2. Objektumok definíciója 3. XHTML és CSS nyelvtan
• angol ábécé betűi, számok és _
első sor
második sor
31
XHTML nyelvtan
• betűvel kezdődnek
4. Fontosabb objektumok
• a HTML nem tesz különbséget kis és nagy betűk között, de az XHTML igen
5. Karakterek
XHTML és CSS © Holló Csaba
32
XHTML nyelvtan
■ kötelező megadni a dokumentumtípust (DOCTYPE sor)
■ minden jellemzőnek egyértelműen meg kell adni az értékét
XHTML és CSS © Holló Csaba
33
■ megjelenítési tulajdonságokkal látja el a leírókódon belüli elemeket: □ szín, betűtípus
■ minden értéket idézőjelben kell megadni
□ háttér, szegély, margó □ elemek helye 34
CSS nyelvtan ■ lehet beágyazva az XHTML dokumentumba, vagy ■ gyakoribb, hogy csatolják hozzá □ elkülönül a tartalom a megjelenítéstől, gyorsul a letöltés
6. CSS rangsor
CSS nyelvtan
■ minden elemet, jellemzőt és értéket kisbetűvel kell írni
□ gyorsul a fejlesztés
30
• Azonosítók:
Pl.
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
1. Mi a HTML, XHTML és CSS ?
• Szintaxis: id=”azonosító”
• Üres objektum: szintaxisa
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
35
CSS nyelvtan Kijelölő (selector) megmondja, hogy a stílus az XHTML lap mely elemeire vonatkozik ■ Minden kijelölőhöz tartozik meghatározás (declaration), ami a megjelenítés módját mondja meg
XHTML és CSS © Holló Csaba
36
CSS nyelvtan Elemkijelölő ■ az XHTML tagjaira vonatkozik pl. p { font-family: Arial, sans-serif; font-size: small; color: blue; } tulajdonság (property): érték (value)
XHTML és CSS © Holló Csaba
37
XHTML és CSS © Holló Csaba
38
XHTML és CSS © Holló Csaba
39
CSS nyelvtan
CSS nyelvtan
CSS nyelvtan
■ néha szükség van kevésbé általános, azaz pontos (specific) kijelölésre
a) azonosítókijelölők (id selectors)
a) azonosítókijelölők (id selectors)
Egy azonosítót egy XHTML lapon
a) azonosítókijelölők (id selectors)
Az XHTML dokumentumban a szöveg tetszőleges részeit elláthatjuk egyedi azonosítóval. Pl.
b) osztálykijelölők (class selectors)
Bekezdés
következőképpen adjuk meg:
c) összetett kijelölők
Szöveg
Pl. #lablec { font-size: x-small; }
XHTML és CSS © Holló Csaba
40
XHTML és CSS © Holló Csaba
belül csak egyszer lehet használni. CSS-ben a hozzá tartozó stílust a
41
XHTML és CSS © Holló Csaba
42
CSS nyelvtan
CSS nyelvtan
a) azonosítókijelölő (id selectors)
b) osztálykijelölők (class selectors)
b) osztálykijelölők (class selectors)
■ egy altípusa a környezetfüggő (származtatott) kijelölő, mely csak az azonosított szöveg bizonyos elemeire vonatkozik
■ XHTML-ben osztályokat is képezhetünk: class ”osztalynev”
Pl. XHTML-ben:
■ ne a hatás, hanem a funkció alapján nevezzük el az osztályokat, pl. kek helyett kiemeles
CSS-ben pedig:
CSS nyelvtan
#lablec p { font-size: x-small; }
XHTML és CSS © Holló Csaba
CSS nyelvtan
43
XHTML és CSS © Holló Csaba
...
.kiemeles { background-color: blue; }
44
XHTML és CSS © Holló Csaba
CSS nyelvtan
CSS nyelvtan
c) összetett kijelölők
Kijelölők csoportosítása
■ vessző nélkül más hatása van:
#lablec p.kifejezes {
p blockquote {
■ a lablec azonosítójú szakasz
■ néha szükség lehet ugyanazon formázás többféle elemre való alkalmazására
■ kifejezes osztályú
p, li, blockquote {
■ csak a bekezdésben szereplő idézetekre hat
background-color: blue; }
■ bekezdéseire érvényes
font-size: medium; }
font-size: medium; }
45
XHTML és CSS © Holló Csaba
46
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML nyelvtan
CSS nyelvtan
■ XHTML-ben a címkék összes jellemzőjének értékét idézőjelbe kell tenni
első, kijelölt lehetőség
XHTML és CSS © Holló Csaba
p { font-family: ”Times New Roman”, Times, serif; }
5. Karakterek
XHTML és CSS © Holló Csaba
• Képernyőn megjelenítendő Weblap
XHTML és CSS © Holló Csaba
51
Fej- és törzsobjektumok
• Mivel nem szoktunk rá hivatkozni, ezért ritkán kap azonosítót
XHTML és CSS © Holló Csaba
Fej- és törzsobjektumok
4. Fontosabb objektumok
50
•
52
• Weblappal kapcsolatos információk (karakterkészlet, szerző, cím stb.)
3. XHTML és CSS nyelvtan
6. CSS rangsor
A HTML objektum
48
1. Mi a HTML, XHTML és CSS ? 2. Objektumok definíciója
49
• Ablak: id = ”window” • méret, hely, állapotsor szövege • átméretezés, mozgatás, bezárás • Dokumentum: id = ”document” • háttér, betűk színe, címsor felirata • szöveg kiírása • A Weblap megnyitásakor a böngésző automatikusan létrehozza őket
XHTML és CSS © Holló Csaba
■ CSS-ben csak akkor szabad idézőjeleket használni, ha a betűtípus neve több szóból áll és szóközt is tartalmaz:
Alapobjektumok
XHTML és CSS © Holló Csaba
47
53
A címobjektum • A weblap ablakának címét adja meg:
Az ablak címsora
XHTML és CSS © Holló Csaba
54
A címobjektum • Általában nem kap azonosítót • A HTML-, fej és címobjektumokat a böngésző akkor is létrehozza, ha nem szerepelnek a kódban
XHTML és CSS © Holló Csaba
55
Törzsobjektum
58
2. Objektumok definíciója
adjuk meg, később látni fogjuk, hogy hogyan. A betűtípus stílustulajdonság, mely a font-family kijelölő segítségével adható meg.
61
■ a betűtípust (font-ot): a karakterek megjelenítését határozza meg
4. Fontosabb objektumok 5. Karakterek
■ a megjelenítendő karakter nevét vagy kódját.
6. CSS rangsor
59
A betűk mérete is a font-size kijelölővel adható meg. A méretet megadhatjuk pontban, pixelben, százalékértékben, em-egységben vagy az alábbi értékek valamelyikével: xx-small, x-small, small, medium, large, x-lerge, xx-large, smaller, larger.
60
felsorolása arra az esetre gondolva, ha a felhasználó számítógépén nem lenne meg az, amit elsőnek előírtunk (nem fogja automatikusan letölteni!)
62
Képernyőn való használathoz nem ajánlott a méret pontban való megadása, mert nem egyértelmű, hogy egy pontnak hány pixelt fog megfeleltetni. Az előre definiált méretnevek értelmezése is böngészőfüggő lehet.
XHTML és CSS © Holló Csaba
Ajánlatos többféle betűcsalád
Nem bízhatunk abban, hogy a felhasználó gépén az általunk használni kívánt betűcsalád telepítve van.
XHTML és CSS © Holló Csaba
57
■ a használt karakterkódolást
3. XHTML és CSS nyelvtan
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
A karakterek meghatározásánál meg kell adnunk:
Példék a font-family lehetséges értékeire: Verdana, Arial, serif, Georgia, Courier, Courier New, Times, Times New Roman.
A karakterkódolást a fejrészben
XHTML és CSS © Holló Csaba
56
1. Mi a HTML, XHTML és CSS ?
• Megjelenítendő elemek (szöveg, kép stb.) • Tagoló és vezérlő elemek (tag-ok) □ milyen részekből áll a Weboldal □ hogyan jelenítse meg azokat (bár jobb, ha ez a CSS-ben van!)
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
63
A pixelben való méret megadás azért nem ajánlott, mert elvileg nem teszi lehetővé gyengénlátók számára a betűk méretének növelését. A böngészők ugyan ebben az esetben is biztosíthatják a betűméret növelésének lehetőségét, de ebben nem bízhatunk.
XHTML és CSS © Holló Csaba
64
Az em-egység az adott betűtípus-
XHTML és CSS © Holló Csaba
A százalékérték számítása a
ban az M betű magasságához
szöveget beágyazó szülőelem
viszonyított érték. Segítségével
betűmérete alapján történik.
más objektumok is méretezhetők
A fentiek miatt a betűméret beállí-
a felhasználó által beállított
tásánál ajánlott az em-egység
betűmérethez viszonyítva.
vagy százalékérték használata.
XHTML és CSS © Holló Csaba
67
65
XHTML és CSS © Holló Csaba
68
Számíthatunk azonban arra, hogy:
Nem minden betűtípusnak van ennyiféle vastagságú karaktere.
■ normal = 400, bold = 700.
70
Tagoló karakterek (white space): • Enter, Tab, több szóköz • alapértelmezés szerint nincs hatásuk a szöveg elrendezésére • a böngésző egyetlen szóközzel helyettesíti őket
■ a nagyobb szám mindig legalább ugyanolyan vastagságú vagy vastagabb betűket jelent,
XHTML és CSS © Holló Csaba
66
A betűk stílusa pedig a font-style kijelölővel adható meg. Lehetséges értékei: italic, oblique, normal, melyek dőlt ferde, vagy normál megjelenítést írnak elő. Kiskapitális betűket a font-variant (betűváltozat) kijelölő small-caps értékével kaphatunk.
A betűvastagságot a font-weight, kijelölővel adhajuk meg. Lehetséges értékei: normal, bold, bolder, lighter, 100, 200, 300, 400, 500, 600, 700, 800, 900.
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
69
A fenti stílusok értékei megadhatók egymás után felsorolva a font kijelölő értékeként is az alábbi sorrendben: betűváltozat, betűstílus, betűvastagság, betűméret, betűcsalád. Elvárt legalább a betűméret és betűcsalád megadása.
71
Karakterentitások • Karaktereknek megfelelő HTML kódok vagy hexadecimális értékek • Speciális karakterek vagy magyar ékezetes karakterek helyett használjuk • Ezek segítségével tudjuk a tagoló karakterek hatását is kiváltani
XHTML és CSS © Holló Csaba
Karakterentitások • Szóköz: non breaking space • vagy
• <: less than: < vagy < • >: greater than: > vagy >
72
x1.htm
73
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
74
XHTML és CSS © Holló Csaba
1. Mi a HTML, XHTML és CSS?
CSS rangsor
Elso sor, de
2. Objektumok definíciója
1. Böngésző
ez nem a második !
3. XHTML és CSS nyelvtan
2. Felhasználói stílusok
4. Fontosabb objektumok
3. Külső stílusok
6 < 9 8 > 5 Első sor, de ez nem a második ! 6 < 9
4. Beágyazott stílusok
5. Karakterek
8>5
XHTML és CSS © Holló Csaba
76
5. Szövegközi stílusok
6. CSS rangsor
XHTML és CSS © Holló Csaba
77
XHTML és CSS © Holló Csaba
1. Böngésző
2. Felhasználói stílusok
Eszközök /
■ minden böngészőnek megvan a maga alapértelmezett megjelenítési módja
■ a böngésző alapbeállításainak megváltoztatásával jönnek létre
Internetbeállítások ... /
■ ezek a legtöbbször megegyeznek: fehér háttér, kék, aláhúzott linkek, stb.
XHTML és CSS © Holló Csaba
79
□ Színek, betűkészletek □ Kisegítő lehetőségek / ■ Dokumentumok formázása
saját stíluslappal
80
XHTML és CSS © Holló Csaba
3. Külső stílusok
3. Külső stílusok
■ az XHTML fejlécbe (), a
után kell elhelyezni a stíluslapra mutató hivatkozást
Cím
■ célszerű css kiterjesztést adni neki
78
Általános /
■ néhány alap dolgot (pl. betűtípus, színek) a böngészőben is át lehet állítani, másokat csak kézi szerkesztéssel
XHTML és CSS © Holló Csaba
75
81
XHTML és CSS © Holló Csaba
82
XHTML és CSS © Holló Csaba
83
XHTML és CSS © Holló Csaba
3. Külső stílusok
4. Beágyazott stílusok
4. Beágyazott stílusok
■ használata ideális, ha ugyanazon stíluslapot egyszerre sok XHTML oldalon szeretnénk alkalmazni
■ az XHTML dokumentum fejlécében, a és külső stíluslap hivatkozás után találhatók
■ akkor használandók, ha
□ egy fájl szerkesztésével az
■ csak arra a dokumentumra érvényesek, amelyben elhelyeztük őket
egész honlap kinézetét megváltoztathatjuk
XHTML és CSS © Holló Csaba
85
XHTML és CSS © Holló Csaba
86
□ különálló weblapot hozunk létre □ a külső stíluslaphoz képest csak azon az oldalon kisebb változtatásokat szeretnénk
XHTML és CSS © Holló Csaba
4. Beágyazott stílusok
4. Beágyazott stílusok
5. Szövegközi stílusok
<style type = ”text/css”>
■ a teljes stílusmeghatározás készletet megjegyzésbe tehetjük, hogy az azt nem ismerő régi böngészők ne akarják megjeleníteni
■ néhány XHTML címkének lehet style jellemzője, amiben csak rá vonatkozó stílust adhatunk meg
■ /* CSS-ben viszont így írhatunk megjegyzéseket */
XHTML és CSS © Holló Csaba
88
XHTML és CSS © Holló Csaba
89
8. Szűkítés
■ az XHTML dokumentum objektumait egymásba ágyazzuk, így azok faszerkezetet alkotnak html
11. Stílusok beolvasása 12. DOCTYPE
head …
body …
7. Öröklés
9. @import használata
84
XHTML és CSS © Holló Csaba
Öröklés ■ a beágyazott elemek öröklik a szülő tulajdonságait: h1 { text-color: green } em { text-style: italic }
A címsor <em>igen fontos!
90
XHTML és CSS © Holló Csaba
91
XHTML és CSS © Holló Csaba
92
Öröklés
Öröklés
■ a százalékban megadott értékek a korábbi beállításon alapulnak p { font-size: 10pt }
■ az öröklést megszakíthatja olyan stílus, mely csak az adott objektumra vonatkozik
p { line-height: 120% } /* relatív a 'font-size' tulajdonsághoz, tehát 12pt */
■ vannak tulajdonságok, melyek nem öröklődnek; pl: padding, border, margin, background
XHTML és CSS © Holló Csaba
94
XHTML és CSS © Holló Csaba
Szűkítés
7. Öröklés
■ a szűkebb (nagyobb súlyú, azaz pontosabb) stílusok ütközés esetén felülbírálják a kisebb súlyúakat
8. Szűkítés
■ később fogunk példákat látni erre
11. Stílusok beolvasása
XHTML és CSS © Holló Csaba
93
7. Öröklés 8. Szűkítés 9. @import használata 10. Megjelenítési jellemzők 11. Stílusok beolvasása 12. DOCTYPE
95
XHTML és CSS © Holló Csaba
96
Az @import használata ■ a -hez hasonlóan külső stíluslapot kapcsol a dokumentumhoz
9. @import használata 10. Megjelenítési jellemzők
■ lehet vele stíluslapot beolvastatni egy másik stíluslapba
12. DOCTYPE
XHTML és CSS © Holló Csaba
97
XHTML és CSS © Holló Csaba
98
Az @import használata
Az @import használata
■ egyes régebbi böngészők (pl. Netscape 4) nem ismerik és figyelmen kívül hagyják, ezért a régebbi böngészők által nem ismert stíluselemeket tartalmazó stíluslapokat szokták ezzel beolvastatni
■ Internet Explorer 6-ban, hiányában a formázatlan tartalom bevillanása (flash of unstyled content, FOUC) hatást okozhatja: a tartalom először formázás nélkül megjelenik, majd jól újrarajzolja
XHTML és CSS © Holló Csaba
Az @import használata ■ a fejlécben, ■ a <style> elem belsejében ■ a beágyazott stílusok előtt kell szerepelnie. Pl.
99
XHTML és CSS © Holló Csaba
100
Az @import használata <style type = ”text/css”>
101
XHTML és CSS © Holló Csaba
105
Megjelenítési jellemzők A korszerű böngészők is jelenleg még csak néhányat ismernek ezek közül (all, screen, print, projection).
■ screen (képernyő) ■ TV (televízió)
106
XHTML és CSS © Holló Csaba
Stílusok beolvasása
107
XHTML és CSS © Holló Csaba
108
Stílusok beolvasása
A böngésző az XHTML oldalt a stíluselemekkel együtt
1. először a laphoz kapcsolt külső fájlokban levő stílusokat, majd
■ fentről lefelé
2. a dokumentum fejlécébe ágyazott <style> elemben levő stílusokat,
■ kívülről befelé olvassa be és rangsorolja.
3. végül a szövegközi <style> elemekben levő stílusokat
Ha nincs felhasználói stíluslap:
olvassa be.
XHTML és CSS © Holló Csaba
109
7. Öröklés
XHTML és CSS © Holló Csaba
110
Document Type Definition (DTD)
8. Szűkítés
10. Megjelenítési jellemzők 11. Stílusok beolvasása 12. DOCTYPE
XHTML és CSS © Holló Csaba
112
A HTML kód érvényes, ha a kiválasztott DTD szabályrendszerének megfelelően írtuk meg. ■ elvileg ez kellene biztosítsa, hogy minden böngészőben ugyanúgy jelenjen meg, de ez még nem teljesen működik
XHTML és CSS © Holló Csaba
115
1. DOCTYPE
■ dokumentumtípus meghatározás
2. Fejrész
■ a HTML adott változatának szabályrendszere
3. Törzsrész
■ a DOCTYPE meghatározással adjuk meg, hogy melyiket választjuk
XHTML és CSS © Holló Csaba
113
A HTML kód érvényességének ellenőrzése alapból a http://validator.w3.org/ címen lehetséges. Az érvényesség ellenőrzésére bizonyos HTML szerkesztőprogramok, illetve böngészőkiegészítők is képesek.
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
114
Pl. egy Firefoxban telepíthető ilyen kiegészítő letölthető a https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/249
címről HTML Validator néven. Az XHTML-hez három lehetséges DOCTYPE meghatározás tartozhat:
116
1. szigorú:
2. átmeneti:
"-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
"-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN"
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1strict.dtd">
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/
■ csak a szerkezeti felépítésre vonatkozó elemeket és jellemzőket használhatjuk
111
DOCTYPE
A weblap részei
9. @import használata
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
117
Pl. használható, de elavult elemnek számít a ">
DTD/xhtml1-transitional.dtd
■ használhatók egyes nem szabványos XHTML megjelenítést beállító elemek és jellemzők is
jellemző, mert manapság már CSS-el kellene szabványosan megoldani ■ lehet, hogy az elavult elemeket egyszer majd nem lehet használni
XHTML és CSS © Holló Csaba
118
3. keretkészletes:
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-frameset.dtd"> ■ kereteket tartalmazó weblapokhoz használják
XHTML és CSS © Holló Csaba
121
Az XML meghatározás: Az XML névtér megadása:
XHTML és CSS © Holló Csaba
A weblap részei 1. DOCTYPE 2. Fejrész 3. Törzs
124
XHTML és CSS © Holló Csaba
119
Az XHTML DOCTYPE meghatározás biztosítja, hogy a böngésző szabványkövető üzemmódban (standard mode) működjön, azaz a W3C előírásait a lehető legjobban megközelítő módon jelenítse meg a weblapot.
XHTML és CSS © Holló Csaba
122
XHTML és CSS © Holló Csaba
Egyébként a böngésző ún. trükköző megjelenítési módot (quirks mode) használ. XHTML esetén a W3C javasolja, hogy adjuk meg az XML meghatározást és névteret.
XHTML és CSS © Holló Csaba
Az XML meghatározás megadása azonban az Internet Explorert nem szabványkövető, azaz trükköző megjelenítésre állíthatja át (pl. IE6).
13. A fejrész
Az XML névteret azonban meg kell adnunk.
17. A törzs tulajdonságai
XHTML és CSS © Holló Csaba
125
A fejrész
120
123
14. Meta objektumok 15. A címobjektum 16. Színek megadása
18. Címsorok
XHTML és CSS © Holló Csaba
13. A fejrész
...
14. Meta objektumok
■ egyetlen kötelező eleme a cím, de ezen kívül még sok mindent tartalmazhat (dokumentummal kapcsolatos tudnivalók, stíluslapokra mutató hivatkozás, szkript kód, stb.)
15. A címobjektum 16. Színek megadása 17. A törzs tulajdonságai 18. Címsorok
126
XHTML és CSS © Holló Csaba
127
XHTML és CSS © Holló Csaba
Meta objektumok
128
• Üresek, csak nyitó tagjuk van
• Az egész weblapra vonatkozó információkat tartalmaznak:
• Szintaxisuk eltér a többi objektum szintaxisától
• pl. szerző, nyelv, kulcsszavak, karakterkészlet
name = ”tulajdonság” />
130
XHTML és CSS © Holló Csaba
Meta objektumok
131
<meta name=”keywords”
olyan információk megadására,
<meta
melyeket a szerver fejléc
lang=”hu”
http-equiv="Content-Type"
információként továbbíthat
content=”jogszabályok, nyaralás” />
content= ■ fontosabb értékei:
133
expires: a dokumentum lejárata; ■ ezen időpont után a böngésző a dokumentumot akkor is újra letölti, ha az cache-ben megtalálható ■ ha múltbeli időpontra állítjuk, akkor mindig le fogja tölteni
132
■ tipikusan a karakterkészletet szoktuk így megadni. Pl.:
■ a name helyett használhatjuk
content=”Nagy Tihamér” />
XHTML és CSS © Holló Csaba
content-type: a tartalom típusa;
http-equiv
<meta name=”author”
Pl.:
<meta content = ”a tulajdonság értéke”
• A fejobjektumba ágyazzuk be
• Fontosak lehetnek a keresőprogramok számára
XHTML és CSS © Holló Csaba
129
Meta objektumok
Meta objektumok
• Metaadat: adatra vonatkozó adat
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
"text/html;charset=ISO-8859-2" />
134
<meta http-equiv="expires" content= "Tue, 25 Aug 2009 14:25:27 GMT" />
XHTML és CSS © Holló Csaba
13. A fejrész 14. Meta objektumok 15. A címobjektum 16. Színek megadása 17. A törzs tulajdonságai 18. Címsorok
135
XHTML és CSS © Holló Csaba
136
XHTML és CSS © Holló Csaba
A cím
A cím Ez a cím ■ nem használhatók címkék, dőlt vagy színes betűk sem ■ a böngésző tetején levő címsorban lesz látható
XHTML és CSS © Holló Csaba
137
139
A cím: favikon
140
A cím: favikon
A Firefox, Opera és Netscape
XHTML és CSS © Holló Csaba
www.w3.org/2005/10/profile">
meghatározott értékhalmaza,
href="eleresiUtvonal/kep.png" />
ezért adunk meg egy profile fájlt, amiben elmagyarázzuk, hogy mit jelent az "icon".
142
XHTML és CSS © Holló Csaba
13. A fejrész 14. Meta objektumok
143
XHTML és CSS © Holló Csaba
Többféleképpen lehetséges: 1. hexadecimális: #r1r2g1g2b1b2
15. A címobjektum
Internet Explorerben trükközni
16. Színek megadása
g1g2 : 00 - FF: green (zöld)
17. A törzs tulajdonságai
b1b2 : 00 - FF: blue (kék)
felhasználónak is).
18. Címsorok
144
Színek megadása weblapokon
legújabb verziói felismerik, kell vele (esetenként a
141
A rel attribútumnak nincs előre
W3C szabványos beillesztése:
A cím: favikon
Mire jó? 3. Egy jó címből a felhasználó megtudhatja a webhely nevét és azon belül a weblap címét
A cím: favikon
A cím előtt kis képet, ún. favikont is meg lehet jeleníteni.
XHTML és CSS © Holló Csaba
138
A cím
Mire jó? 1. Ezt menti a böngésző, amikor a felhasználó felveszi a lapot a kedvencei közé. 2. A keresőprogramok használják az indexelés és katalogizálás során.
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
r1r2 : 00 - FF: red (piros)
• Additív színkeverés http://grafit.netpositive.hu/content/view/107/50/
XHTML és CSS © Holló Csaba
145
XHTML és CSS © Holló Csaba
146
Színek megadása weblapokon
Színek
□ 256 * 256 * 256 = 16.777.216 szín
#FF0000 = piros
□ ha r1=r2=r, g1=g2=g, b1=b2=b, akkor rövidítve is írható: #rgb
#000000 = fekete
#FFFFFF = fehér
#FFFF00 = sárga
#FF00FF = lila
□ pl. #aa00cc = #a0c
#0000FF = kék
#00FF00 = zöld
#00FFFF = világos kék
148
XHTML és CSS © Holló Csaba
■ a 00, 33, 66, 99, CC, FF karakter párok kombinációiból előállított bármely (összesen 216) szín, mely minden eszközön és operációs rendszeren majdnem azonos árnyalatban jelenik meg
149
XHTML és CSS © Holló Csaba
2. az RGB értékek százalékban történő megadása
4. nevével adjuk meg (16 szín)
■ red (piros)
■ black (fekete)
■ purple (lila)
■ a stílus megadásánál így néz ki:
■ white (fehér)
■ blue (kék)
color: rgb(100%, 100%, 100%)
■ gray (szürke)
■ aqua (akvamarinkék)
■ silver (ezüstszürke)
■ navy (mélykék)
■ yellow (sárga)
■ teal (pávakék)
3. tízes számrendszerbeli értékekkel: color: rgb(255, 255, 255)
XHTML és CSS © Holló Csaba
151
XHTML és CSS © Holló Csaba
152
XHTML és CSS © Holló Csaba
■ fuchsia (mályvaszín)
13. A fejrész
■ maroon (gesztenyebarna)
14. Meta objektumok
■ green (zöld)
15. A címobjektum
1. DOCTYPE
■ lime (világoszöld)
16. Színek megadása
2. Fejléc
■ olive (olajzöld) □ pl. color: green
147
Webtűrő szín
□ stílusnál: color: #a0c
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
17. A törzs tulajdonságai 18. Címsorok
A weblap részei
3. Törzs
150
153
XHTML és CSS © Holló Csaba
154
A törzs A törzs tartalmazza a megjelenítésre szánt HTML tartalmat.
XHTML és CSS © Holló Csaba
155
■ háttérszín
■ háttérkép ismétlődés
background-color:
background-repeat:
formázási lehetőséget, melyek
■ háttérkép
□ no-repeat (nem ismétlődik)
background-image: url(képnév)
□ repeat-x (vízszintesen ismétli)
nem csak a törzs, hanem más objektumok esetén is használhatók.
XHTML és CSS © Holló Csaba
156
□ repeat (ismétlődik)
RGB szín, színnév
A továbbiakban megnézünk néhány
XHTML és CSS © Holló Csaba
□ repeat-y (függőlegesen ismétli)
157
XHTML és CSS © Holló Csaba
158
XHTML és CSS © Holló Csaba
159
■ háttérképhelyzet
■ háttérkapcsolás
■ felső margó:
background-position:
background-attachment:
margin-top: százalékérték, hossz
□ top (felül), bottom(alul)
□ scroll (gördülő)
■ jobb margó:
□ center (középen)
□ fixed (rögzített)
margin-right: százalékérték, hossz
□ left (balra), right (jobbra)
■ margó
■ alsó margó:
□ százalékérték, hossz
margin: százalékérték, hossz
margin-bottom: százalékérték, hossz
XHTML és CSS © Holló Csaba
160
■ bal margó: margin-left: százalékérték, hossz Pl. body { background-image: url(kep.gif); background-repeat: repeat-x; background-position: 100% 50%; margin-top: 20% }
x2.html
XHTML és CSS © Holló Csaba
161
x2.html
XHTML és CSS © Holló Csaba
162
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD /xhtml1-strict.dtd">
CSS alapok <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=ISO8859-2" />
x2.html
XHTML és CSS © Holló Csaba
163
XHTML és CSS © Holló Csaba
164
x2a.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
165
body {
Oldal szövege
margin: 100px 10px 0 0%;
/* Az objektum tartalma nem lehet a margón; kivétel a body, ahol a háttér(kép) kiterjed a margóra is (más objektumoknál nem).
"../../../Kepek/virag2.jpg" alt= "Egy virág" />
x2a.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
Részletesen is megadható:
166
x2a.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
167
(pl. ha nem mindegyiket adjuk meg):
x2a.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
background: #0A0 url(../../../Kepek/h1.gif) 55% 55px
margin-top: 100px;
no-repeat fixed;
margin-right: 10px;
/* Ez ekvivalens azzal, hogy:
margin-bottom: 0; --> 0 esetén
background-color: #0A0;
nem kell mértékegység
background-image: url(../../../Kepek/h1.gif);
margin-left: 0%; */
x2a.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
168
background-position: 55% 55px;
169
x2a.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
background-repeat: no-repeat; background-attachment: fixed; --> az ablak gördítésénél mindig ugyanott látszik */ color: #FFF; }
170
x2a.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
171
XHTML és CSS © Holló Csaba
172
x2b.css
XHTML és CSS © Holló Csaba
173
XHTML és CSS © Holló Csaba
Legyen x2.htm-ben:
13. A fejrész
14. Meta objektumok 15. A címobjektum
x2b.css-ben pedig: ... background: #0A0
16. Színek megadása
url(../../../Kepek/h1.gif) 55% 55px
17. A törzs tulajdonságai
repeat-x fixed; ...
XHTML és CSS © Holló Csaba
18. Címsorok
175
XHTML és CSS © Holló Csaba
176
Címsorok
Címsorok ■ Nem keverendők a dokumentum címével ■ A weblapok nevének azonosítására és alfejezetek címének megadására szolgálnak
XHTML és CSS © Holló Csaba
174
178
Címsorok ■ Előírás szerint egy oldalon legfeljebb egy h1 szintű címsor lehet ■ Ne használjuk a címsorokat szöveg nagyobbá tételére, illetve ■ Ne helyezzünk el nagy méretű, vastagított szöveget cím helyett □ a keresőprogramokat félrevezetjük
■ Tagolják a weblapon megjelenő szöveget ■ Áttekinthetővé válik a tartalom ■ Tudatják, hogy milyen témával foglalkozik a weblap ■ Kulcsszavakkal látják el a keresőprogramot
XHTML és CSS © Holló Csaba
179
Címsorok ■ Blokkszintű elemek: külön sorban jelennek meg, következő elem új sorba kerül ■ Alapértelmezés szerint félkövér betűvel vannak szedve ■ Stílus megadása: a szokásos módon
XHTML és CSS © Holló Csaba
177
Címsorok ■ Hat szintje lehet fontossági sorrendben: h1, h2, …, h6
□ h1: Heading 1 □ h2: Heading 2 □… □ h6: Heading 6
■ Példa:
Ez a főcím
XHTML és CSS © Holló Csaba
19. A dobozmodell 20. Szegélyek 21. Margók és belső margók 22. Helyzetmegadás 23. A z-index
180
XHTML és CSS © Holló Csaba
181
Dobozmodell ■ Vizuális formázási modell = W3C előírásai a dokumentumban lévő elemek megjelenésére ■ Ezt a modellt használva a weblap minden eleme egy téglalap alakú dobozt formáz, ezt nevezik dobozmodellnek dobozmodell XHTML és CSS © Holló Csaba
184
■ A doboz szélességét a jobb és bal oldali margó, szegély és belső margó, valamint a tartalom szélességének összege adja ■ A doboz magasságát a felső és alsó margó, szegély és belső margó, valamint a tartalom magasságának összege adja
XHTML és CSS © Holló Csaba
187
■ Pl. ha egy elemre: width: 300px; padding: 30px; border: 20px; □ Firefoxban a szélessége:
300px + 2×30px + 2×20px = 400px □ IE-ben a szélessége 300px és összenyomta a tartalmat.
XHTML és CSS © Holló Csaba
182
XHTML és CSS © Holló Csaba
183
185
XHTML és CSS © Holló Csaba
186
Külső margó Szegély Belső margó Tartalom
XHTML és CSS © Holló Csaba
■ További információk a dobozmodellről (angol nyelven): http://www.w3.org/TR/REC-CSS2/box.html
■ Az Internet Explorer 8-nál korábbi változatai nem a W3C ismertetett előírásai szerint számolják a doboz méretét.
XHTML és CSS © Holló Csaba
hez (width) nem tartozik hozzá a padding, a border és a margin. ■ Az IE 8-nál korábbi változatai a szélességbe beleszámolják a padding-ot és a border-t is.
188
Azt a megoldást, amelynek segítségével mind a régebbi IE-ben, mind a szabványnak megfelelő böngészőkben jól megjelenő weblapot tudunk tervezni, dobozmodell-kijátszás
(box model hack)-nek nevezik. Részletesen: http://www.tutorial.hu/box-model-problema-es-megoldas-ie-alatt/
http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Explorer_box_model
http://www.positioniseverything.net/index.php
■ A szabvány szerint a szélesség-
XHTML és CSS © Holló Csaba
19. A dobozmodell 20. Szegélyek 21. Margók és belső margók 22. Helyzetmegadás 23. A z-index
189
XHTML és CSS © Holló Csaba
190
Szegélyek ■ értékeit az óramutató járásával egyező irányba soroljuk fel: □ border-top □ border-right □ border-bottom □ border-left
XHTML és CSS © Holló Csaba
XHTML és CSS © Holló Csaba
191
Szegélyek ■ vastagság: □ □ □ □
■ stílusok: border-style-top stb. □ none (nincs), hidden (rejtett) □ dotted (pontozott) □ dashed (szaggatott)
■ megadható szegély részeknek is pl.: border-top-width
XHTML és CSS © Holló Csaba
Szegélyek
194
Szegélyek
■ stílusok: border-style-top stb.
□ solid (folytonos vonal) □ double (dupla vonal)
x3.html
XHTML és CSS © Holló Csaba
groove
■ színek: pl. boder-top-color: □ szín megadás
inset
□ ridge (perem, kidomborodó )
□ transparent (átlátszó)
□ inset (süllyesztett)
□ inherit (öröklés)
class = "kozep"> Szegélyek
□ outset (kiemelkedő)
.kozep{ text-align: center; } .jobb{ text-align: right; } .bal{ text-align: left; } #szoveg{ border: 10px dotted #0f0; }
20. Szegélyek 21. Margók és belső margók 22. Helyzetmegadás 23. A z-index
Margók és belső margók ■ értékeiket az óramutató járásával egyező irányba soroljuk fel: □ felső (top), pl. padding-top: 10px
...
19. A dobozmodell 20. Szegélyek 21. Margók és belső margók 22. Helyzetmegadás 23. A z-index
Erre egy lehetőség az is, hogy nagyobb belső margót adunk az objektumnak. Pl.
Egy objektum esetén ha többet akarunk láttatni a háttérképből, akkor megnövelhetjük az objektum méretét.
Egy egyedileg (pl. id-vel) beazonosított elem helyzetmegadása lehet: ■ abszolút ■ viszonyított ■ rögzített ■ statikus A mértékegység lehet px, em, %.
Statikus helyzetmegadás #nev { position: static; } ■ a normál szövegfolyamban levő helyén hagyja az elemet ■ a pozíciók megadásának nincs hatása ■ csak akkor használjuk, ha más helyzetmegadást örökölt és vissza akarjuk állítani
Szöveg alatti rész.
...
Rögzített helyzetmegadás #nev { position: fixed; top:20px; left: 30px; } ■ az elem a görgetés ellenére is a helyén marad ■ IE6-ban nem működik, IE7-ben már igen. Részletesen:
■ az elemet kiveszi a normál szövegfolyamból és a tárolótömbjéhez (beágyazó elemhez) képest az adott pozícióra helyezi
body{ font-size: 1.5em; } #cim { background-color: #eee; padding: 10px; width: 800px; position: absolute; top: 50px; left: 50px; font-size: 1.5em; font-weight: bold; }
#verscim{ background-color: #ddf; position: absolute; top: -20px; left: 300px; } #szerzo{ background-color: #fdd; position: fixed; top: 0px; left: 130px; }
#szoveg{ background-color: #dfd; position: absolute; top: 100px; left: 340px; } #masodik{ background-color: #ffd; position: relative; top: 70px; left: 30px; }
Összefoglalás position □ static (statikus) □ relative (viszonyított) □ absolute (abszolút) □ fixed (rögzített) □ inherit (öröklés)
szeretnénk középre helyezni.
19. Margók és belső margók 20. Szegélyek 21. A dobozmodell
Vízszintes középre igazítás #kozepre { margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center; } Ha azt akarjuk, hogy egy balra igazított szöveg középen legyen, akkor bele kell tennünk egy konténerbe.
22. Helyzetmegadás 23. A z-index
...