F bb té témakö makörök
Leírónyelvek: HTML és XHTML
A HTML nyelv fejl dése, lehet ségei és cé céljai. Az XHTML nyelv. XHTML dokumentumok szerkezete, címké mkék és szerepü szerepük a dokumentum szerkezeté szerkezetének leí leírásában, a szö szöveges informá információ ció formá formázásában.
HTML fejl dése
HTML fejl dése
s: SGML (Standard Generalized Markup Language) Language) – 1986
HTML 4.0 W3C javaslat – 1997 dec., 1998 ápr.
– precí precízen leí leírta a tartalmat – hangsú hangsúly nem a formá formázáson volt
HTML 1.0 Tim BernersBerners-Lee – 1989 els böngé ngész - Mosaic 1993 HTML 2.0 Internet Engineering Task Force - 1996 – már nem csak a tartalomra koncentrá koncentrál
HTML 3.2 W3C javaslat – 1997 januá január
– stí stíluslapok
HTML 4.01 apró apróbb javí javít ások – 1999 tová továbbfejleszté bbfejlesztés – XHTML 1.0 W3C javaslat – 2000 januá január – HTML 5.0 kidolgozá kidolgozás alatt – XHTML 2.0 kidolgozá kidolgozás alatt
– Netscape elemek: fontok, tá táblá blázatok, appletek, appletek, stb.
HTML nyelv HyperText Markup Language – Hypertext Jelö Jelöl Nyelv célja: dokumentumok szá számára standard kód segí segítsé tségével formá formázott megjelení megjelenítést biztosí biztosítani alapeleme a cí > címke (tag) pl. nyitó >… nyitó- és zá zár ó címke pl. csak nyitó >,
nyitó címke pl.
,
nyitó nyitó címke belsejé belsejében attribú attribútumok pl.
"> href="http a bö böngé ngész k intelligens mó módon értelmezik félreé lreérté rtések elkerü elkerülésére: XHTML
XHTML Extensible HyperText Markup Language a HTML szigorú szigorúbb és tisztá tisztább vá változata a HTML elemeket leí leírása XML segí segítsé tségével minden cí címké mkének van zá záró eleme egysoros cí címké mkénél a lezá lezárást jelezzü jelezzük pl.
minden cí címkené mkenév kisbet vel írandó randó minden eleme azonosí azonosítható tható a Document Object Model segí segítsé tségével, az objektumok módosí dosítható thatók
1
HTML (XHTML) dokumentum alapszerkezete html> head> c > title>cíímsor szö szövege body> a dokumentum tö törzs