X. előadás Az államháztartási belső kontrollrendszer
A felelős szervezetirányítás
Közpénzek felhasználása ellenőrzésének fő szempontjai pénzügyi és számviteli kimutatások megbízhatósága
közpénzek hatályos jogszabályoknak megfelelő felhasználása
a felhasználás hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága
Szabályozási piramis
Az államháztartásért felelős miniszter… ellátja az államháztartás belső kontrollrendszerének a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével
megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogzsabályokat, módszertani útmutatókat
ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.
Belső kontrollrendszer (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a 3E követelményével összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
Belső kontrollrendszer (2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős aki köteles kialakítani és működtetni megfelelő : kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, nyomon követési rendszert (monitoring).
A felelős szervezetirányítás
Szervezet irányítási alapelvek a tulajdonosok és a társadalom érintettjei érdekeinek védelme /a közpénzek védelme
szervezet/államháztartás átlátható működése
vezetői elszámoltathatóság biztosítása
A felelős szervezetirányítás válaszlépései
a képviseleti feladatokat ellátók szakismerete és függetlenségének biztosítása
az operatív vezetés rendszeres beszámolása (célok, kockázatok, kontrollok)
vezetési stílus, etikai normák kommunikálása
teljesítmény mérés és értékelés
átláthatóság biztosítás, jelentéstételi rendszer
FEUVE és kockázatkezelési rendszer értékelése
Felelős szervezetirányítás követelményei USA
Thurnbull Bizottság ajánlásai (1985) Sarbanes-Oxley törvény a felelős szervezetirányítás megerősítésére (2002)
a beszámolók minőségének javítása, az audit bizottság szerepének növelése, a felelősségre vonás lehetőségének kiterjesztése, a könyvvizsgálói függetlenség fejlesztése.
EU direktívák (4, 7, 8)
a szervezeteknek felelős szervezetirányítási keretrendszert kell bevezetni cél: belső kontrollrendszerek és a kockázatmenedzsment hatékony ellenőrzése és a monitorig lehetőségének biztosítása.
COSO modell
COSO (Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission) – 1992, 2004
Információ és kommunikáció
Kontrollkörnyezet
Kockázatkezelés
Kontrolltevékenységek
Kontrolltevékenységek típusai
Monitoring működési folyamatokba épített folyamatos, mindennapi szokásos monitoring, a monitoring értékelések;
elkülönített, nem mindennapos értékelések, beleértve a külső, független véleményeket is (pl. ÁSZ ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés)
a hiányosságok feltárása és jelentése
Egy hasonló nemzetközi modell: a CoCo modell (1995)
A magyarországi államháztartási belső kontrollrendszer
A magyarországi államháztartási belső kontrollrendszer kialakítása
Az EU csatlakozás előkészítési tárgyalásai során az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer felkészültségét érintő kritikai észrevételek (a pénzügyi irányítási rendszer és a FEUVE hiányosságai, a nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának elmaradása, valamint a vezetői elszámoltathatóság kérdéskörei) A feladatok előírása: EU 2002/87/E. C. Tanácsi Határozat, EU 2002. évi „Éves Ország-jelentés” és az INTOSAI ajánlásai PM stratégia az államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszerének reformjára (2003) Végrehajtás a 2179/2003. (VII. 29.) Korm. határozat alapján A szükséges jogi szabályozás elvégzése (Áht., Ámr., Ötv., Ber., stb.) + KH: BE kézikönyv, BE standardok, módszertani útmutatók Az ABPE rendszer szabályozása (2003): ABPE = FEUVE + BE + KH
Fejlesztési koncepció 2011-2012
Az ÁBPE és a BK rendszer integrálása
A magyarországi államháztartási belső kontroll standardok
Bkr. előírásai Egységes rendeletben a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés a BK - ezen belül a FEUVE - működtetése, a BK standardok figyelembe vételével; kontrollkörnyezet, ellenőrzési nyomvonal; kockázatkezelési rendszer működtetése; kontrolltevékenységek kialakítása a kötelező elemek meghatározásával;
információ rendszerek kialakítása és működtetése; nyomon követési rendszer (monitoring) működtetése; belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok (korábbi Ber. alapján)
Belső szabályzatok szerepe
A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok. Ennek során a meglévő szabályzatokat össze kell gyűjteni és össze kell hangolni. A szabályozásokra kell épülni a folyamat leírásoknak. A szabályozást főfolyamatokra és részfolyamatokra kell bontani és meg kell jelölni a feladat elvégzéséért, ellenőrzéséért felelős személyeket, hatáskörüket. A szabályzatok számát befolyásolják a feladatok jellege (sokrétű, vagy homogén), a szervezeti egységek kapcsolatrendszerében a vertikális és a horizontális együttműködések aránya.
Új elem: az integritás
Az integritás - amit sokan összetévesztenek az etikus viselkedéssel, mert nem a legismertebb fogalom. Az „integritis’ [(latinul: integritas); jelentésfelhője: feddhetetlenség, tisztesség, becsület, teljesség sértetlenség, érintetlenség, romlatlanság], mely utóbbi egyik ellentéte a romlás, rontás (latinul: corruptio). A korrupció - egy, a kontrollok témakörében autentikus meghatározása szerint: az államháztartás körébe tartozó szerv nevében és megbízásából eljáró személy hivatali kötelességszegése, amelyet valamely saját illegitim előny érdekében követ el úgy (azért), hogy azzal egy, a szerven kívüli szervezet vagy személy számára kedvezményt, ill. előnyt biztosítson.”
Integritás menedzsment szabályozása
Az államágazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Rendelet A 3. § (1) bekezdése értelmében az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatokat, és ez alapján egyéves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére. Emellett a szervezet vezetője köteles gondoskodni a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrend kialakításáról (4. §). A kormányrendelet 5. § (1) bekezdése alapján az államigazgatási szervek hivatali szervezetének vezetője integritás tanácsadót jelöl ki a korrupciós kockázatok kezelésére.
Folyamatleírások
A folyamatok működési követelményeit, eljárásrendjét a folyamatleírások tartalmazzák. A folyamatleírások a különböző tevékenységek belső szabályzataira épülnek, és azt tartalmazzák, hogy az adott feladatot hogyan kell elvégezni. Az „ellenőrzési nyomvonal” elkészítésének alapjául is szolgálnak. A folyamatleírásokban pontosan meg kell határozni minden egyes beépített ellenőrzési pont célját, formáját és tartalmát, továbbá, hogy:
kinek és mikor kell az adott ellenőrzési lépést megtennie, milyen követelmények teljesülésére kell ügyelnie, milyen módon, és keretek között teheti meg a szükségesnek tartott intézkedéseket, vagy kinél, és milyen formában kell kezdeményezni a szükséges intézkedéseket.
Kockázatelemzési feladatok és kockázat kezelési tervek kialakításának kapcsolódási pontjai
Kockázatkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak
Eredendő és maradványkockázat
Kockázat típusai
Egyéb kockázatcsoportosítások
Kockázatelemzés előfeltételei
Kockázatelemzés és kockázatkezelés folyamata
Kockázati tényezők feltátásának lépései
Cselekvési tervek a kockázatkezeléssel kapcsolatban
Kontrollok csoportosítása
A FEUVE rendszer célja racionálisan megválasztott eszközökkel; a folyamatokba épített automatikus ellenőrzési pontok kijelölésével, működtetésével; valamint a folyamatosan, és rendszeresen végzett vezetői ellenőrzésekkel akadályozza meg, illetve védje ki a szervezet tevékenységére ható negatív kockázatokat.
FEUVE kialakításának logikai lépései költségvetési szerv belső szabályzatainak összegyűjtése és tartalmuk megismerése összetartozó tevékenységek csoportosítása, meglévő folyamatleírások megismerése, tartalmuk megértése, folyamatgazdák kijelölése, a folyamatok fontosság szerinti rangsorolása, a folyamatba épített kontrollpontok meghatározása, kulcsfontosságú teljesítmény mutatók meghatározása
Intézkedések végrehajtásának nyomon követése
A vezetői elszámoltathatóság
Beszámolási (lánc) rendszer
Elszámoltathatóság feltételei
A közszférában a közpénzek védelme miatt kiemelt fontossága van a vezetők elszámoltathatóságának. A FEUVE egyik eleme a vezetői elszámoltathatóság, amely teljes körű, hierarchikus kiépítése esetén garanciális elemként segíti a költségvetési szerv vezetőjét, hogy megalapozott, hiteles jelentést adjon az irányító szervek részére. Ezt a célt szolgálja két ÁBK standardban foglalt ajánlás is:
1.2.2. „A mérhetőség és a számonkérhetőség érdekében célszerű a költségvetési szerven belül az alapvető célok előrehaladását jelző indikátor-rendszer kiépítése.”
1.2.3. „Az indikátor-rendszer tartalmazza a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség értékelésére szolgáló mutatókat.”
Elszámoltathatóság, átláthatóság, felelősség Elszámoltathatóság azt jelenti, hogy a vezető vagy
munkatárs elszámoltatható és elszámoltatandó bizonyos tevékenységéért, azaz az arra jogosultak beszámoltathatják, számonkérhetik a felelősségébe tartozó feladatok, ügyek teljesítését. Felelősség tartalma az, hogy pozitív vagy negatív következmények alkalmazhatóak az alkalmazottal, illetve vezetővel szemben ha az elvártnál jobban, megfelelően vagy nem teljesít(ett). Átláthatóság (transzparencia) arról szól, hogy az érintettek igénylik, és részükre biztosítani kell a cél elérése érdekében folytatott tevékenységekről, folyamatokról a rendszeres, vagy időközönkénti tájékoztatást.
A Bkr. ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó előírásai „A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, további irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.”
Szabálytalanságkezelés
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) alapvető feladata, hogy az EU érdekeit védve harcoljon a csalás, korrupció és más törvénytelen tevékenységek, visszaélések, hivatali kötelességmulasztás ellen.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. 11. 27.-én kelt Egyezmény szerint: Csalás minden olyan szándékos cselekmény, vagy mulasztás, amelyek következtében sérül a Közösség költségvetése
1681/1994/EK Bizottsági rendelet szerint: Szabálytalanság egy gazdasági szereplő tevékenysége, mulasztása miatt a közösségi jog rendelkezéseinek olyan megsértése, amely káros hatással van (vagy lehet) az EU költségvetésére.
A magyar gyakorlat különbséget tesz csalás és szabálytalanság között. A
Btk. szerint a csalás bűncselekménynek minősül. Alapesetben a szabálytalanság fogalmát úgy definiálhatjuk, hogy az valamely létező, írásban lefektetett szabálytól való eltérés.
A szabálytalanságok csoportosítása
Szabálytalanságok bekövetkezésének megelőzését segítő körülmények kialakítása
