Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában
Kolossváry Gábor Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály MFGI, 2013. március 27.
„A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell” K.G.
2
Miért van szükség Vízstratégiára? Új globális és lokális kihívásoknak kell megfelelnünk: éghajlatváltozás, urbanizáció, népesség növekedés, elérhető vízkészletek csökkenése, stb. Válaszokat kívánunk megfogalmazni a következő kérdésekre: • rendelkezünk-e elegendő mennyiségű és minőségű vízkészlettel; • milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok; • milyen mértékbe szolgálja a mezőgazdaság érdekeit, az öntözéses gazdálkodás elősegítését; • milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a gazdaság, a társadalom, a vidék fejlődését; • a hazai vízgazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását; • mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok; •mennyire érvényesíthetők az ökonómiai összefüggések? • mennyire hatékony az intézményi rendszer működése? 3
A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről Minden „fenntarthatónak” szánt regionális beavatkozás során kikerülhetetlen a víz – élelmiszer – energia – társadalom kapcsolatrendszer folyamatos optimalizálása. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában paradigmaváltás szükséges. Az egységes víz-körforgalmat figyelembe vevő megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, amelyeknek a mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozások szerves és nélkülözhetetlen részét kell, hogy képezzék, a víz keretirányelv javaslatainak megfelelően. 1.
Magyarország növénytermesztésében meghatározó és integráló tényező a víz. Megnőtt az időjárási szélsőségek gyakorisága. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban egyidejűleg aktív és passzív tényező a talaj. 2. Magyarországon a talaj az ország legnagyobb – potenciális – természetes víztározója. 3. A felszíni vizek „vízteste” mellett a felszín alatti vízkészlet és a talajnedvesség is víz. A talajban történő hasznos tározás túlnyomó részt a vízgyűjtő területen folytatott racionális és fenntartható talajhasználat függvénye. 4. A mezőgazdasági termelés jelenlegi és jövőbeli fejlesztésének alapját a szakmai konszenzuson nyugvó közép (3-5 év) és hosszú távú (5-10 év) vízgazdálkodási tervek kidolgozása jelenti. Ez magába kell, hogy foglalja az agronómiai, műszaki, technológiai, nemesítési, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, logisztikai, ökonómiai, marketing, vidékfejlesztési szempontokat, összefüggéseket egyaránt. 5. A vízkészlet minél nagyobb hányadát legyünk képesek raktározni a kedvezőtlen, vízhiányos időszakokra. A vízvisszatartás valamennyi tényezőjét figyelembe véve kell kialakítani a térségi öntözési rendszereket. 6. A vízgazdálkodási feladatok tervezésének és hatékony megvalósításának súlyponti kérdése a tudományos kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás fejlesztése. 7. Egyértelmű és kiszámítható jogi, gazdasági és vízvédelmi szabályozás kialakítása. 8. Meghatározó jelentősége van a szakszerű tápanyagellátásnak. 9. Az adaptív, a változó klimatikus feltételekhez alkalmazkodó növénytermesztési technológiák. 10. A növénytermesztési technológiák műszaki, technológiai, biológiai fejlesztése. 4
A Föld vízkészletének megoszlása
5
Vízkészletek eloszlás egyenlőtlen Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Európa Afrika Ázsia Ausztrália, Óceánia
14 % víz – 8% ember 31 % víz – 6% ember 15 % víz– 13% ember 9 % víz – 13% ember 27 % víz – 60% ember 4 % víz – 1% ember
6
A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van! 7
Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik:
111,5 km3
Hazai csapadék:
56 km3
117,5 km3
Párolgás:
50 km3
Hazai lefolyás:
6 km3
Vízfelhasználás:
1,5 km3 Külföldre távozik:
116 km3
8
Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik:
111,5 km3
117,5 km3 Hazai lefolyás: 6 km3
Egy főre jutó összes vízkészlet: 11700 m3/év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG
Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m3/év
A nagy folyók melletti területek
VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei
9
Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m3/s) Tisza vízgyűjtő
a tiszai kivezetésekkel
Dunántúl
125
a dunai kivezetésekkel
35 72
20
Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de 3-5 szörösére nőhet!
Kihasználtság kb. 25 %, de éghajlatváltozás öntözés!
10
Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m3/év)
Észak-Magyarország
240
125
Dunántúl
1700
Alföld
410 265
285
Alföld:
kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet!
Ivóvíz?
11
Útkeresés, jövő Változik a gondolkodás világméretekben:
Víz Világfórum (Marseille, 2012. március)
Rio+20 (Rio de Janeiro, 2012. június 20-22.)
„Blueprint” Európai Unió 12
VÍZ VILÁGFÓRUM MARSEILLE, 2012. MÁRCIUS A vízhez való hozzáférést, csak a csatornázással együtt szabad kezelni. A szolgáltatás igénybevétele során a hozzáférés prioritása legyen szociális alapú. Cél a vízveszteségek csökkentése, takarékos vízhasználatok elterjesztése. Növelni kell az állami irányítást a szektorban, az önkormányzatok fokozott állami ellenőrzésese szükséges. Növelni kell a tisztított szennyvíz újrafelhasználását – különösen a mezőgazdaságban. A víziközmű fejlesztések műszaki mutatóin kívül, egészségügyi minőségi indikátorok használatára célszerű áttérni (pl. mortalitás, várható élettartam, vírusfertőzések esetszáma stb.) a műszaki beavatkozások előtt és után. 13
RIO+20 2012. JÚNIUS 20-22. Rio+20 – első ízben olyan jövőkép, mely politikailag megvalósítható lesz Fontos a kitűzött cél, de még fontosabb az odavezető út Változik a világ,energetikai forradalom, információs társadalom, Emberközpontúság, holocén után antropogén világ, nőnek a szociális feszültségek, jövőnk alapja a munka, Fenntarthatóság, integrált kezelésmód, gazdaság, szociális kérdések, környezetvédelem, egységes összefüggésben vizsgálandó. 14
VGT FELADATOK 1042/2012. (II. 23.) Kormányhatározat VGT-2009 kihirdetése
A) 2012. Jelentés az Intézkedések végrehajtásáról az első VGT-ben vállaltak szerint 1. Jogszabály változások (a szerves és tápanyag terhelés csökkentése): - 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet - „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” - vízvédelmi sávokra vonatkozó előírásokat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni - 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról - Vízgazdálkodási Törvény 1995. évi LVII. Tv – vízgazdálkodási bírság bevezetése (300 eFt-1000 eFt). 2. Szerves és tápanyag terhelés csökkentő projektek a, mezőgazdaság; b, ipari, kommunális. 3. Monitoring hálózat fejlesztése 4. Rekonstrukciós, rehabilitációs, revitalizációs projektek 5. Ivóvízbázis biztonságba helyezési projektek
B) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja folyamatban C) 2013. Felülvizsgálat a vízgyűjtők jellemzőiről, környezeti hatásokról, gazdasági elemzésről folyamatban D) A második VGT elkészítése 15 A KEOP 2014-2020 tervezési időszakra 1 MrdFt-ra pályázat
Célkitűzések - vízfolyások Természetes vízfolyások jó állapot elérésének ideje 5%
10%
1%
6%
21%
Erősen módosított (vízfolyások) jó potenciál elérésének ideje 57%
0%3%
6%
6%
jelenlegi jó állapot fenntartása
2015-ig
2015 után, de intézkedés 2015-ig
2021-ig
2027-ig
2027 után
50%
Mesterséges (vízfolyások) jó potenciál elérésének ideje
35%
0% 4% 15%
17%
jelenlegi jó potenciál fenntartása
2015-ig
2015 után, de intézkedés 2015-ig
2021-ig
2027-ig
2027 után
28% 36%
jelenlegi jó potenciál fenntartása
2015-ig
2015 után, de intézkedés 2015-ig
2021-ig
2027-ig
2027 után
16
Célkitűzések - állóvizek Természetes állóvizek jó állapot elérésének ideje 10%
3% 17%
39%
Erősen módosított (állóvizek) jó potenciál elérésének ideje 33% 30%
1%
jelenlegi jó állapot fenntartása
2015-ig
2015 után, de intézkedés 2015-ig
2021-ig
2027-ig
2027 után
0% 7%
Mesterséges (állóvizek) jó potenciál elérésének ideje
13% 47%
1%
0%
8%
12%
jelenlegi jó potenciál fenntartása
2015-ig
2015 után, de intézkedés 2015-ig
2021-ig
2027-ig
2027 után
74% 5%
jelenlegi jó potenciál fenntartása
2015-ig
2015 után, de intézkedés 2015-ig
2021-ig
2027-ig
2027 után
17
Célkitűzések – felszín alatti víztestek Célkitűzések 1% 8%
68%
12%
10% 1%
jelenlegi jó állapot fenntartása
jó állapot elérése 2015-ig
jó állapot elérése 2021-ig
jó állapot elérése 2027-ig
jó állapot elérése 2027 után
enyhébb célkitűzés 18
„BLUEPRINT” to Safeguard Europe’s Water Resources” JELENTÉS AZ EURÓPAI VÍZKÉSZLETEK MEGŐRZÉSÉRŐL
19
Blueprint Áttekinti: • a vízpolitika közösségi jogi eszközeinek végrehajtását, • Az intézkedések hatékonyságát, • javaslatot fogalmaz meg a javítás érdekében. Ütemterv: • 2011. vége: Blueprint első konzultációra kész kézirat. • 2012. tavasz: Konzultáció az érdekeltekkel. • 2012. vége: Bizottság kiadja 'Blueprint for Safeguarding Europe's Water' 3 fő pilléren nyugszik: • A tagállamok által benyújtott VGT-k vizsgálata • A vízhiány és aszály politika felülvizsgálata • A vízkészletek klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálata
20
KLÍMAVÁLTOZÁS,
MINT HAJTÓERŐ
• Hidrológiai ciklus jobb megismerése
• Hidrológiai szélsőségekre adandó válaszok • Humán hatás következményei, felkészülés
•Alkalmazkodás követelménye
21
Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben!
Szolnok, 2000. április
22
VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET
ÖNTÖZÉS / VÍZRENDEZÉS / BELVÍZ 23
23
Árvíz • 2-3 évente kicsi • 5-6 évente jelentős • 10-12 évente extrém
Belvíz: 2-3 évente Aszály: 3-5 évente
Statisztikai adatok szerint!
Vizek kártételei
24
A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba
VKI-VGT intézkedések „lefordítása” a 2014. utáni támogatások „nyelvére” 25
25
Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-12 A Nemzeti Aszálystratégia megalapozása Konzultációs anyag lezárva:2012.06., beépül a NV-ba 2012. 10.
A Nemzeti Aszálystratégia elemei Nemzeti Vízgazdálkodási, Öntözési és Aszálystratégia
2013-ban Nemzeti Vízstratégia 26
A Vízstratégia célja A vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Időtávja: rövid távú teendők -2014 középtávú teendők -2021 hosszú távú teendők -2027
a Víz Keretirányelv és az EU finanszírozás
A stratégia az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül, mint a Víz Keretirányelv szerint elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Vidékstratégia, az Új Széchenyi Terv, az EU Duna Régió Stratégia, stb.).
27
AZ OKSZERŰ TÁJHASZNÁLAT AKADÁLYAI • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Rossz támogatási rendszer [12] Információ hiánya [7] Érdektelenség a gazdálkodók részéről [7] Együttműködés hiánya [7] Rövid távú gondolkodás [6] Rendezetlen birtokviszonyok [5] Történelem (gazdálkodói szokások) [5] --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Szakismeret hiánya [4] Érdekellentétek (földhasználói ellenérdekeltek) [4] Pénzhiány [3] Komplex szemléletmód hiánya [3] Az állami javak rendelkezésre állásához szükséges költségeket a gazdálkodók nem akarják elismerni, nincsenek tisztában a táj felhasználói a táj fenntartás költségeivel. [3] Széttagoltság (intézményi) [2] Költséges [2] Az összhang hiánya a szakterületen belül és [2] Központosított döntési struktúrák [2] ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Gazdálkodói profitmaximalizálás a cél Bürokrácia Slendriánság (felületesség, hanyagság) Éghajlatváltozás Megvalósítási kényszer hiánya Agrárkörnyezeti hiányosságok Gazdaságpolitika Szabályozás hiányosságai Rossz művelési rendszer Kis közösségek felbomlása A szakma súlytalanná válása Politikai érdekek Nagytőke érdekeltsége az intenzív, nagytáblás szántóművelésben Kevés sikeres példa Piaci viszonyok Infrastruktúra hiánya, vagy a meglévő infrastruktúrák nehezen változtathatók Agrárstratégiában nem szerepel kellő súllyal Konfliktushelyzet az infrastruktúra és a természeti adottságok között
28
Javaslatok • A vízkészlet-gazdálkodást stratégiai szintre kell emelni. • A vizek Magyarországon tartása. • Az elméletek helyett a gyakorlati megvalósíthatóság módját kell bemutatni. • Elő kell segíteni a szemléletváltozást. • A gazdálkodók képzése céljából fórumokat, szakmai egyeztetéseket kell szervezni, illetve ezekre nagyobb hangsúlyt fektetni. 29
„NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN” (GR. SZÉCHENYI)
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1. BEVEZETÉS 2. HELYZETELEMZÉS 3. PROBLÉMA FELVETÉSEK 4.CÉLMEGHATÁROZÁS – KAPCSOLÓDÁSOK
5. SZAKTERÜLETEK RÉSZLETES NEMZETI VÍZ STRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag)
ELEMZÉSE
5.1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) - VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS
5.2 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, ASZÁLYKEZELÉS Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága
5.3 TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA 5.4 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 5.5. KIEMELT SZAKTERÜLETI FELADATOK 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDJÉNEK
2012. január
KIALAKÍTÁSI JAVASLATA
30
Magyarország vízpolitikai célkitűzései • • • • • • •
• • •
• •
felszíni- és felszín alatti vizeink minőségi és mennyiségi „jó állapotának” elérése és a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltaknak megfelelően A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat, az aszály stratégia kidolgozása Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése Az állam fokozott felelőssége mellett és a vízbiztonság megteremtése érdekében az árvizek és belvizek kezelése során a megelőzés, a vizek lehetőség szerinti visszatartása, a tározás növelése A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében (települési szennyvíz irányelv, ivóvízminőség irányelv) A vízügyi hatósági, felügyeleti tevékenység erősítése, megfigyelő rendszerek, adatbázisok fejlesztése. A közfoglalkoztatással ellátható vízgazdálkodási feladatok bővítése, egységes ellátási rendszerének kidolgozásával a feladatellátás stabilitásának megteremtése A nemzetközi együttműködés erősítése a vízgazdálkodás területén Az állami vízgazdálkodási feladatok működési és fenntartási finanszírozása, egységes normatívák 31 (munkanemenként és tevékenységenként fajlagos költségek) bevezetésével
Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés Célkitűzések: • Gyors vízelvezetés és Vízvisszatartás • A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat; • Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása; • A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; • A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; • A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése
32
Öntözés
33
Vízkárelhárítás
Célkitűzések: • Az állam fokozott felelőssége mellett a vízbiztonság megteremtése; • Magyarország tározási kapacitásának növelése, a vizek lehetőség szerinti visszatartása; • Az árvíz levonulását elősegítő nagyvízi meder megtartása, a levezető kapacitás megtartása, növelése; • Helyre kell állítani a védelmi művek állapotát, el kell érni a megfelelő szintű kiépítettséget; • A nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése az EU Árvízi Irányelvének megfelelően; • Az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése; • A külföldi lefolyás-szabályozás és a hazai árvízvédelem, területi tervezés összehangolása, a határvízi együttműködés erősítése; • Az árvízvédelem úgynevezett nem-szerkezeti módszereinek (szervezeti, szervezési, fenntartási feladatok, védekezési eszközrendszer, árvízi előrejelzés és monitoring) fejlesztése és alkalmazása; • Helyre kell állítani a védekező szervezetek hierarchiáját az igazgatóságok, a vízitársulatok, és az önkormányzatok között; • Az árvízkockázat kezelését össze kell kapcsolni a mezőgazdasági és egyéb területhasználatokkal.
34
Települési vízgazdálkodás Célkitűzések: • Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a
víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében • A 98/83/EK Ivóvíz irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése, az Ivóvízminőség-javító Program teljes körű végrehajtása; • A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése; • A Magyar Energia Hivatalt segíteni kell az üzemeltető szervezetek integrációjának megvalósításában és a hatósági ármegállapítás és ellenőrzés teljes rendszerének felállításában, valamint a gördülő fejlesztési és rekonstrukciós terv jóváhagyásának szakmai, műszaki kérdéseiben; •A településeken gondoskodni kell a csapadékvíz-gazdálkodásról, melynek során a keletkező csapadékvizek helyben-tartására és hasznosítására, valamint a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítására kell törekedni.
35
Kiemelt vízgazdálkodási kérdések • Nagy tavaink vízgazdálkodása • Regionális és Határvízi kapcsolatok • Hajózáshoz kapcsolódó vízügyi feladatok • Megújuló energia stratégia vízgazdálkodási vonatkozásai • Duna-Tisza Közi Homokhátság vízellátása • Duna-Tisza csatorna, Jászsági főcsatorna ???
36
37
www.vizeink.hu www.euvki.hu www.icpdr.org www.circa.europa.eu www.water.europa.eu
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 38
