Virtuális Vállalat - Valódi, Hatékony Szervezet. Dr. Mezgár István MTA SZTAKI CIM Kutató Laboratórium BME Gyártástudomány és -Technológia Tanszék

Virtuális Vállalat Valódi, Hatékony Szervezet Dr. Mezgár István MTA SZTAKI – CIM Kutató Laboratórium BME Gyártástudomány és -Technológia Tanszék

1

Bemutatkozás • Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, CIM Laboratórium • Budapesti Mûszaki-és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészm. Kar, Gyártástudomány és -Technológia Tsz • Kutatási területek és tevékenységek Vezetéknélküli/mobil kommunikáció, Termelési hálózatok, virtuális vállalat (virtual enterprise), Számítógépes kommunikáció biztonsága Bizalom kialakításának módszerei termelési hálózatokban.

• Virtuális vállalat EU projektek – PLENT, BIDMED, P2P • FP7 EU értékelő számitógépes biztonság, bizalom, gyártás, virtuális vállalatok témakörökben URL: http://www.sztaki.hu/people/008002190/ .

Dr.Mezgár István – Virtuális Vállalatok, Sopron, 2010. február 25

2

2

Előadás felépítése • • • • • • .

Gazdasági környezet – igény a VV-re Definíciók, a Viruális Vállalat (VV) alapjai Virtuális vállalat életciklusa Alkalmazandó technológiák a VV-ben Gyakorlati példák Irodalom Dr.Mezgár István – Virtuális Vállalatok, Sopron, 2010. február 25

3

3

A gazdaság történelmi fázisai A gazdaság és a társadalom különböző korszakokra osztható az összehasonlítható előnyök alapján (domináns technológiák, erőforrások) Szakértelem alapja Termelés módja Célok Ipar Szerveződése

XVII.-XIX. sz.

XIX-XX. Sz.

XXI. Sz.

Földalapú kézműves/gyár Helyi/regionális Elkülönülő; egyedi egyedi gyártás

Gép - alapú Autonom./ hierarch. regionális/nemzeti Elkülönülő; többes tömeggyártás,

Tudásalapú Holonic/virtuális Globális Osztott; architektúrák Tudás és

rutin termelés

kommuniáció

A technológiai innováció felgyorsul -> rövidebb életciklusok- > a sebesség a verseny fontos eleme lesz.

.


4

4

Tudás kora tudásra és kommunikációra alapozva Fő jellemzők: • Anyag-kivonás - - informatika – a HÉ 3/4 –nek forrása a gyártásban [B.Quinn]-> outsourcing, • Összekapcsolás – számitéstechnika és kommunikáció konvergenciája. Egyenlő esélyek a hálózatokra alapulva. • Virtuális hálózatok - virtuális technologiák, hálózatalapú gazdaság a szervezetek belüli és közötti kapcsolatokkal

.


5

5

Legnagyobb hozzáadott érték (HÉ) területei • Szoftver • Elektronika • Különleges anyagok Fontos!!!! Ez nem csak a végtermékre igaz, hanem a termék tervezése, előállitása során alkalmazott eszközökre, technológiákra és szervezetekre is.

.


6

6

Termék és piac kapcsolata

7

Trendek a termelésben

(Global Concurrent Engineering)

.


8

8

Termék életciklusok • Termékek műszaki életciklusa • Termékek piaci életciklusa – • Termékek fejlesztése az élet- és piaci ciklusok figyelembevételével -

.


9

9

Összráfordítás (Ft)

Össznyereség (Ft)

Egy új termék kifejlesztésének tevékenységsora Alapkutatás (2) Alkalmazott kutatás (3) Gyártmányfejlesztés (4)

Idő

Prototípus legyártása (5)

Produktív gyártás indítása (10) Szükségletelemzés (1)

Gyártás-előkészítés (9) 0-széria legyártása (8) Beruházás (7) Gyártásfejlesztés (6)

.


10

10

Volumen (db)

Termék marketing életgörbe

bevezetés .

növekedés

érettség


hanyatlás

Idő 11

11

Gazdasági környezet, követelmények • • • •

Információ-, tudásalapú társadalom (MI alkalmazások), Globális piacok (a „világ piac”, termelési hálózatok, kooperáció), Fenntartható fejlődés (életciklus-orientáltság, recirkuláció), Piaci igények: - egyedi termékek, - gyors piacrakerülés, - minőség, - felhasználó-orientáltság.

.


12

12

Új követelmények • Vevő-irányitású piac • Új termékkövetelmények (piacrakerülési idő, egyediség, minőség),

• Új termelési szervezeti struktúrák (autonóm, kooperativ),

• Új informatikai arhitektúrák, • Új termék- és termelési rendszer – modell követelmények.. .


13

13

Új módszerek, eszközök • • • • • • •

.

CAx technologiák - CAD, CAPP, CAM… , CIM DfX technologiák – DfM -gyártás, DfA -szerelés, …. Concurrent Engineering/Párhuzamos fejlesztés Virtuális Gyártás Új termelési architektúrák– virtuális vállalat, -szervezet Új gyártástechnológiák - nagysebességű, micro, nano Új anyagok alkalmazása: Kompozit, ……


14

14

KKV-k szerepe a gazdaságban

15

KKV definíció Vállalkozás kategória

Foglalkoztatotti létszám

Éves nettó árbevétel vagy

Mérlegfőösszeg

Közép-

< 250

≤ € 50 million ~ 14 mrd Ft

≤ € 43 million ~ 12 mrd Ft

Kis-

< 50

≤ € 10 million ~ 2,8 mrd Ft

≤ € 10 million ~ 2,8 mrd Ft

Mikro-

< 10

≤ € 2 million ~ 550 m Ft

≤ € 2 million ~ 550 m Ft

.


16

16

Vállalatok és foglalkoztatottaik száma kategóriák szerint EU-27, 2007 Változó

Mikro

Kis

Vállalatok száma (db)

18,788,000

%-ban Foglakoztatott -ak száma/ vállalat

Közép

KKV

Nagy

Összesen

1,402,000 220,000

20,409,000

43,000

20,452,000

92

7

1

99

~1

100

2

19

100

4

1,003

6

Forrás: EUROSTAT .


17

17

Kód

.

Regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2008 - KSH Gazdálkodási forma

11

Jogi személyiségű gazdasági társaság

297 060

113

Korlátolt felelősségű társaság

292 165

114

Részvénytársaság

4 828

12

Szövetkezet

5 245

124

Mezőgazdasági szövetkezet

1 149

13

Egyéb jogi személyiségű vállalkozás

6 347

71, 72

Állami gazdálkodó szervezet és egyéb vállalat

45

1, 71, 72

Jogi személyiségű társas vállalkozás

308 697

21

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

218 309

211

Közkereseti társaság

6 486

212

Betéti társaság

211 823

22

Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás

34 143

73

Megszűnő gazdálkodási forma

275

21, 22, 73

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás

252 727

1, 21, 22, 7

Társas vállalkozás

561 424

23

Egyéni vállalkozás

1 000 022

231

Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás

400 308

1, 2, 7

Vállalkozás összesen

1 561 446


18

18

Válság hatásai - 2009 • 2009 január–novemberben az ipari termelés 19,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. • Az exportértékesítés 20,5%-kal, a belföldi értékesítés 12,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. • Az alágak közül a csökkenések mértéke % -ban : fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 39%, járműgyártás 31% számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17% élelmiszeripar 2,6% energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,4% bányászat 6,1%

.


19

19

A virtualitás különböző jelentései

20

Virtualitás taxonómiája • Virtuális technológiák - Vituális gyártás – modellalapú animáció - Virtuális valóság – felhasználó 3D-s világ része • Virtuális architektúrák Termelési rendszerek architektúrái, szervezeti formái. .


21

21

Virtuális technológiák

22

Virtuális Gyártás Virtual Manufacturing - VGY Virtuális Gyártás-ról akkor lehet beszélni, amikor a terméket, a gyártórendszert és a gyártási technológiát (folyamatot) a kívánt szempontokból leíró modellek egy komplex halmaza (analitikus, grafikus, szimuláció - animáció, tudás) segítségével a modelltérben (virtuálisan) történik meg a gyártás, a termék fizikai valóságában nem jön létre. • (modellek halmaza + szimuláció & animáció = Virtuális Gyártási Rendszer (Virtual Manufacturing System -VMS) .


23

23

Virtuális gyártórendszer architektúrája virtual world real world

Virtual Manufacturing System (fully) simulation engine

CIM activity process model

Virtual Reality

Virtual Information System

data browser

timing control

VIS

RIS

clock

RPS Virtual Physical System product A

VPS controller FA computer

process factory model

#A-133

product life cycle modeling system

production process model

factory life cycle modeling system

control commands CAE systems

.

status reports


24

24

A VGY három paradigmája • Tervezés-orientált gyártás-centrikus szimuláció használata a termék és a folyamatok optimalizálására egy meghatározott gyártási cél érdekében pl. szerelésre tervezés,

• Termelés-orientált a gyártási folyamat szimulációs modelljeit használja annak érdekében, hogy a különböző gyártási folyamatalternativákat gyorsan, olcsón ki lehessen értékelni.

• Irányítás-orientált irányitási modelleknek és aktuális folyamatoknak szimulációval való bővitése lehetővé téve a rejtett szimulációt optimalizálásra az aktuális termelési ciklusban .


25

25

VGY előnyei • A VGY lehetővé teszi a gyártási folyamatok előzetes szimulációját anélkül, hogy valós, fizikai objektumokat vennénk igénybe, így felgyorsítva a valós rendszerek tervezésétáttervezését és optimalizálását különböző szempontok szerint. • Ez jelentős költség- és időmegtakarítást jelent a tervezés, működés során. .


26

26

Virtuális Valóság Virtual Reality –VR a tervezésben • A VirtuálisValóság kifejezést ma gyakran félrevezető módon használják. Eredeti definiciója szerint a VirtuálisValóság alkalmazása esetén a felhasználó maradéktalanul egy mesterséges, háromdimenziós világ részévé válik, amelyet teljes egészében számítógépek generálnak. .


27

27

Virtual Reality

.


28

28

VR alkalmazások • • • • • • •

Oktatás- kiképzés Kereskedelem Építészet Orvosi Védelmi Műszaki –tervezés/gyártás/karbantartás Adatmegjelenítés

.


29

29

Virtuális architektúrák

30

Hálózatalapú termelési rendszerek A hálózatalapú termelési rendszerek szervezeti felépítése, a kollaboráció módja és a vezetéknélküli kommunikációs technológiák (VKT) alkalmazási lehetőségeinek és hatásainak bemutatása ezekben a szervezetekben.

.


31

31

Hálózatalapú termelési rendszerek főbb jellemzői • • • •

.

A gyors reagálás alapja, Szervezet struktúrája, Aggregáció Ko-ordináció, kollaboráció


32

32

Hálózatalapú termelési rendszerek Szervezetek típusai Hálózatalapú szervezet Virtuális szervezet

Virtuális vállalat

Kiterjesztett vállalat .


33

33

Hálózatalapú termelési rendszerek

• Az ICT-t intenzív alkalmazására alapozva a vállalatok új termelési architektúrákat tudnak kialakítani, a hálózatalapú termelési rendszereket (HTR), amelyek valamilyen struktúrában együttműködő, az információcserét az integrált hálózatokon keresztül bonyolító független vállalatok/termelőegységek halmazából állnak. • A HTR-ek alapja a rendszert alkotó termelési egységek/alkalmazottak magasfokú együttműködése, a kollaboráció, az ezt megvalósítani képes kommunikációs hálózat, és egy olyan szervezeti struktúra, amely mindezeket lehetővé teszi. • Fontos a HTR egyes részeinél üzemelő rendszerek kommunikációs biztonsága és interoperabilitása. .


34

34

Hálózatalapú szervezetek struktúrái N etw orked O rganization

V irtual O rg anization V irtu al E nterprise E xtended E nterp rise

Virtual Enterprise

.

DURATION Single business Long term alliance TOPOLOGY Variable / dynamic nature Fixed Structure PARTICIPATION Single alliance Multiple alliances COORDINATION Star-like structure Democratic Alliance Federation VISIBILITY Single level Multi-level


35

35

.


36

36

Virtuális Vállalat I. • A virtuális vállalat olyan területileg szétszórt, önálló vállalkozások, önálló szervezeti egységek csoportja, amelyek ideiglenesen, vagy tetszőleges időpontig – önállóságuk megtartásával – együttműködnek közös céljaik megvalósításában. • Az együttműködés kiterjed a fejlesztés, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, a kereskedelem és a közigazgatás bizonyos területeire. .


37

37

Virtuális Vállalat II. • A Virtuális Vállalat akkor jön létre, amikor független termelőegységek egy bizonyos termék előállítására ideiglenes, koordinált termelőhálózatot hoznak létre, ahol a kooperáció számítógépes hálózaton történik. • Rugalmas kooperatív szervezeti struktúra a vállalatok számára amely a holonikus paradigmára épül. (e.g. Virtual Enterprise - VE).

.


38

38

Virtuális Vállalat koncepciója

.


39

39

VV felépítése Memebrs : Suppliers

Material Information

.

Members : Customers

VE Coordinator

Members : Processors

Members : Retailers, Warehouses


40

40

Virtuális Vállalati szerveződés főbb előnye • Tenderezés – kiíró egy kapcsolatot akar • KKV – nem tud pályázni tenderre • VV – kifelé egy vállalatként jelenik meg, miközben egyes tagjai megtartják függetlenségüket • A (KKV) vállalkozások önállóságuk megtartásával nagyvállalati piaci részvevőkké válnak, élvezik annak kedvező hatását és nagyobb eséllyel vehetnek részt az egyre élesedő piaci versenyben .


41

41

Kis halak bekapják a nagy halat

.


42

42

.


43

43

A VV leírásának szempontjai • • • •

A rendelésekre való reagálás sebessége, A rendszer szervezése, A kooperáció időtartama, A kooperáció típusa.

.


44

44

A VV használatának előnyei • Új üzleti lehetőségek válnak elérhetővé, • A tervezési és fejlesztési kapacitások a csomópontok közötti tudásmegosztás által megnövekednek, • Az új termékek fejlesztési költségei és kockázatai megoszlanak az egyes partnerek között, • A hálózaton belüli specializálódás miatt minden egyes vállalat saját alapfolyamataira tud koncentrálni. .


45

45

Virtuális szervezetek jellemzői

.

Állandó virtuális szervezetek

Ideiglenes virtuális szervezetek

Virtuális projektek

Virtuális csoportok

Résztvevők köre

Több szervezetből

Több szervezetből

Szervezeteken és funkciókon átívelő

Azonos funkciójú egységek a szervezeten belüli

Tagság

Tipikusan kisebb számú, kézbentartható

Tipikusan nagyszámú

Határozatlan

Helyi, kisszámú

Feladatok

Minden funkció és minden funkcionalitás mint egy működő szervezetben

Többszörös funkciók – válasz egy piaci lehetőségre

Több szervezet képviselői dolgoznak egy meghatározott projekten

Csoportok specifikus, folyamatban lévő feladatokra

Projekt időtartama

Állandó

Ideiglenes

Ideiglenes

Tagok változhatnak, a forma állandó

IT eszközök használata

Közös marketing és elosztás; WEB, Intranet

Osztott infrastruktúra

Repository, osztott adatbázisok, groupware

Összekapcsolható, megosztott, beágyazott SW-ek

(groupware, WAN, távoli szg. elérések)


(e-mail, groupware)

46

46

Intelligens Szervezet Smart Organization ICT networks

knowledge networking

smart organisation

organisational networking A „smart organization” elnevezés olyan szervezetek megnevezésére használható, amelyek tudás- és hálózatalapúak, dinamikusan alkalmazkodnak az új szervezési formákhoz és gyakorlatokhoz, képesek tanulni, és megvan az a képességük, hogy az új gazdaság által felkínált lehetőségekkel élni tudjanak. .


47

47

Kollaboráló intelligens szervezetek értékhálót alkotnak Cross-functional teams

Subcontractors

Virtual Organisation Smart Organisations Sub-subcontractor Business processes .


48

48

Hálózatalapú termelési rendszerek életciklusa

49

Hálózatalapú termelési rendszerek általános életciklus-modellje • Megadható a virtuális vállalatok egy öt szakaszból álló általánosan jellemző életciklus-modellje, és az egyes szakaszokhoz tartozó főbb tevékenységek. • Leírhatók a hálózatalapú vállalatok kialakításának jellemző módjai, és egy lehetséges taxonómiájuk is. • Az általános életciklus-modell alkalmazásával meg lehet határozni, illetve pontosabban lehet elemezni az egyes életciklus-szakaszokban a tevékenységeket, azok összefüggéseit, különböző követelményrendszereket (technikai, gazdasági, humán, kommunikációs biztonsági). .


50

50

VV-k életciklusa • • • • •

.

Szerveződés Projektindítás Működés Projektbefejezés Megszűnés


51

51

VV különböző területein az életciklus során megjelenő feladatok Hálózatalapú termelési Tevékenységek a rendszer életciklus szevezeti hierarchiában szakaszai VV kialakítása

Üzemelés megindítása

Üzemelés

Üzemelés leállítása

VV felbontása

.

Felsővezetés megbeszélései, “meg tudjuk csinálni” hangulat, kooperációs keretszerződések kidolgozása. Középszintű termelési vezetők megbeszélései, hálózati/rendszeradminisztrátorok együttműködése. Mérnökök, termelésirányítók megbeszélései a termék dokumentációjának megfelelően. Felsővezetők és az együttműködésben résztvevő termelésirányítók, mérnökök megbeszélései. Halózati/rendszeradminisztrátorok megbeszélései.

Tevékenységek a kommunikáció területén

Információkezelési, tárolási tevékenységek

Partnerek azonosítása, alapvető adminisztratív, jogi, technikai és pénzügyi információk cseréje.

Tárgyalási anyagok biztonságos tárolása.

Kommunikáció kapcsolatok kialakítása és tesztelése (fizikai, hálózati, SW, szabványok)

Adatkonverziók, hozzáférési hierarchia, jelszavak kiadása.

Kommunikáció irányítása és felügyelete.

Adatok/információk biztonságos tárolása és elérése (hozzáférés).

Szétkapcsolási kidolgozása.

ütemterv Adatbázisok konzisztencia ellnőrzése, tulajdonjogok tisztázása.

Rendszerek szétkapcsolása.

Hozzáférési jogok és jelszavak megszüntetése, anyagok archiválása.


52

52

Virtuális Vállalat Referencia Architektúra

By Lefebvre L.A, . 2002


53

53

Hagyományos vállalat átmeneti fázisai virtuális vállalatba

By Lefebvre L.A, 2002 .


54

54

Különböző vállalatok migrációja virtuális vállalatba

By Lefebvre L.A, . 2002


55

55

VV-k kialakítása

Dekomponált .


Aggregált 56

56

A VV-k jellemzői Jellemző

Dekomponált Aggregált

A gyors reagálás alapja

funkcionális specializáció örökölt rugalmasság

A rendszer szervezése

rendszer duplikáció

azonosság megőrz.

A kooperáció időtartama hosszabb, stabil

ideiglenes

A kooperáció

helyi

.

globális


57

57

A VV működtetésének eszközei • A VV feladatainak és projektjeinek kooperativ menedzselése (workflow & BP management) • Információ modellezése és cseréje (a különböző információs modellekre alapul az életciklusleirás) • Kommunikációs eszközök és szabványok (számitógépes hálózatok) • Végpont- és csatorna-biztonság + Bizalom

.


58

58

Az együttműködés típusai hálózatalapú rendszerekben

59

Kollaboratív szervezetek • A rendszereket hatékony koordinációra, elosztott döntéshozatalra és megvalósításra tervezték. • A hangsúly a kollaborativ megközelítésen van, mivel ez garantálja a többszempontú megközelítések hasznosítását.. • A kollaboráció vertikálisan és horizontálisan is történhet, igy az információ-, anyag-, és munkaerő-áramlás és a koordináció nem fog megakadni. • A kollaboráció alapja a megosztott felelősség, a jogosultságok és az eredmények elszámoltathatóságának kultúrája. (Beyerlein at. al, 2001) .


60

60

Az együttműködés szintjei és formái • Koordináció – információcsere és a tevékenységek megváltoztatása a kölcsönös előnyök és egy közös cél elérése érdekében. • Kooperáció – információcsere, a tevékenységek megváltoztatása és az erőforrások megosztása a kölcsönös előnyök és egy közös cél elérése érdekében • Kollaboráció információcsere, a tevékenységek megváltoztatása, az erőforrások megosztása és az egyik személy vagy szervezet kapacitásának növelése a kölcsönös előnyök és egy közös cél elérése érdekében. .


61

61

Kooperációs modell kialakítása KKV-k hálózati rendszerére • A modell megvalósításával a KKV-k megtarthatják kis méretükből, rugalmasságukból eredő előnyeiket, ugyanakkor ki tudják használni egy nagyobb szervezet nyújtotta lehetőségeket a piaci versenyben. •A kooperációval együttjáró magas kommunikációs intenzitásból eredő adatforgalom biztonsága érdekében külön biztonsági modul és konfliktuskezelő mechanizmus alkalmazása szükséges. •Az elosztott termelési rendszereknél alkalmazható kooperációs stratégiák alapján kidolgozható a kooperáció egy speciális esetére, a kis- és középvállalkozások számára megfelelő, jól alkalmazható biztosnságos kooperációs modell. .


62

62

Kooperációs modellek VV-ekben A kollaboráció

A szervezeti formák és a kollaboráció kapcsolatai

formája

konkurens, több-szakmás több-helyű, több-kultúrájú

Virtuál Csop.

konkurens, több-szakmás több-helyű

Kiterj. Csop.

párhuzamos, több-szakmás

Projekt Csop. Virt.

soros, funkcionálisan különb.

‘Kötött

Szer.

Csop’

Kiterjeszt. Szer.

Hierarhikus Szer.

Hálózati Szer.

Szervezeti forma

.


63

63

A ko-operációs modell moduljai Piaci környezet

Értékelő modul

KKM- KonfliktusKezelő Mechanizmus

Történeti adatok feldolgozása

KoordinációsModul

KKM Események visszajelzése: Szállítás, késés, anyagveszteség

Komm. Bizt. modul

CSP4

CSP2 CSP1

.

Bonus-malus pontok aktualizálása (dátumok, mennyiségi jellemzők)

CSPn

CSP3


64

64

Az IC rendszerek biztonsága folyamatosan felértékelődik • A (szg. és mobil) hálózati alkalmazások gyors terjedése minden területen. • A hálózatokon egyre több értékes/bizalmas információ mozog. • A biztonsági kérdések minden alkalmazásnál előtérbe kerülnek. .


65

65

VV biztonsági követelményei • A vállalat minden tipusú adatának védelme (egyenszilárdság a VV-t alkotó minden vállalatra) – Minden dokumentum titkosságának és integritásának garantálása a tárolás és kommunikáció minden fázisában, • Minden vállalatnál megbízható hozzáférés ellenőrzés, • Digitális aláírás alkalmazása. .


66

66

Bizalom fontossága az IC rendszerek használatában • A rendszerek hatékony használatához az alkalmazók bizalma szükséges. • Felmérések eredményei/adatai - pl. USA 45 M felhasználóból 29 M szerint nem biztonságos a WEB.

• Mi a bizalom ? - Megtenni valamit a kimeneteltől való félelem nélkül.

A bizalom kialakítása - Titkosság, integritás, azonosítás. .


67

67

Informatikai rendszerarchitektúrák

68

Hálózatalapú termelési rendszerek kommunikációs követelményei

• nagy kommunikációs sebesség,

• elosztott hozzáférés a file-okhoz, adat/tudásbázisokhoz, • multimédia alkalmazások kezelése, • on line/real-time hozzáférés, • hozzáférés mindenhonnan, bármikor, bárkinek – mobilitás, • az információ megbizható, biztonságos kezelése, • intelligens felhasználói interfészek, • .

gyors, egyszerű és olcsó installálás. Dr.Mezgár István – Virtuális Vállalatok, Sopron, 2010. február 25

69

69

National Industrial Information Infrastructure Protocols (NIIIP) • Átfogó információcserére és megosztásra készült. • Általános protokollok kifejlesztésével teszi lehetővé a termék megvalósitási folyamata során az integrációt, • Nem új rendszereket fejlesztettek, hanem a meglévő szabványokat használták a sokféle különböző protokollok integrálására harmonizálására. .


70

70

.


71

71

.


72

72

PRODNET architektúra Advanced Coordination Functionalities

PCL - Prodnet Cooperation Layer STEP Module

EDI PPC Production Planning and Control Engineering & other internal modules .

LCM [Workflow Manager]

PCI

PCL Module Prodnet Coordination Kernel Commun. API Config InfraModule

User Interface

DIMS

[Distributed Info. Manag. System]

structure


73

73

WebSphere Virtuális Vállalati környezet

.


74

74

A Számítástechnikai Felhő

.


75

75

Számítástechnikai felhő („cloud computing” - CC) • A CC legfontosabb jellemzője, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozik a felhasználó, amelyek fizikailag nem a saját gépükön, hanem az interneten vannak, valahol az „internet felhőben” miközben a bizonsági , karbantartási problémákat központilag kezelik. • Az adatokat feldolgozó nagy alkalmazások is az interneten vannak, a saját eszközön csak egy kis terjedelmű kliensalkalmazás fut. • A számítási felhő segítheti a különböző személyhez kötött eszközökön (PC, notebook, PDA, mobiltelefon, stb.) lévő adatok aktualizálását, szinkronizálását is. • A központi szolgáltatásoknak komoly költségcsökkentési hatása van, ez legnagyobb előnye a SZF -nek .


76

76

Hybrid Clouds Community Cloud

Private Cloud Service Models

Software as a Service (SaaS)

Public Cloud

Platform as a Service (PaaS)

Infrastructure as a Service (IaaS)

On Demand Self-Service Essential Characteristics

Common Characteristics

.

Broad Network Access

Rapid Elasticity

Resource Pooling

Measured Service

Massive Scale

Resilient Computing

Homogeneity

Geographic Distribution

Virtualization

Service Orientation

Low Cost Software

Advanced Security


77

77

Cloud szolgáltatási modellarchitektúra Cloud Infrastructure

Cloud Infrastructure

Cloud Infrastructure IaaS

PaaS

PaaS

SaaS

SaaS

SaaS

Cloud Infrastructure


PaaS

PaaS


.

Software as a Service (SaaS) Architectures

Platform as a Service (PaaS) Architectures

Infrastructure as a Service (IaaS) Architectures


78

78

Vezetéknélküli kommunikációs architektúrák és hatásaik a hálózatalapú termelési rendszerekre

79

Vezetéknélküli kommunikációs architektúrák és hatásaik a VV-kre Rendszerezhetők a vezetéknélküli technológiáknak a vállalat funkcióira, szervezeti felépítésére, folyamataira gyakorolt hatásai. A rendszerezés alapján kiválasztható egy adott virtuális vállalati struktúra, az ezen belül realizált üzleti folyamatok kiszolgálására egy adott életciklusszakaszban a legjobban megfelelő vezetéknélküli kommunikációs technológia, figyelembe véve az adatátvitel mennyiségét, távolságát, minőségét és a biztonsági szempontokat is. .


80

80

Miért fejlesszünk mobil technológiát? • • • • • • • .

Hozzáférés a vállalati e-mail rendszerhez, Hozzáférés a vállalati Intranet alkalmazásokhoz, Speciális vállalati alkalmazások fejleszthetők, Folyamatos kapcsolat a munkatársakkal, Munkaszervezés javul, Lehetőség mCommerce-re Alacsony implementálási költségek. Dr.Mezgár István – Virtuális Vállalatok, Sopron, 2010. február 25

81

81

A vállalati kommunikációs modell szintjei

.

Vállalati szint

Berendezés, hálózat

Válaszidő

Adatátvitel

Kommunikáció távolsága

Vállalat

Internet/intranet

Nap-hét

G/Mbps

10 K km

Gyár

Irodai LAN/intranet

Órák-nap

G/Mbps

~10 km

Műhely

Ipari/irodai LAN

Percek-órák

Mbps

~1-2 km

Cella

PC, munkaállomás/ saját hálózat (PN)

Másodpercekpercek

Kbps

< 100 m

Kontroller

PLC, CNC, robot, kontroller/ PN

Milliszekundum másodperc

Bps

< 100m

Eszköz

Szenzorok, beavatkozók/ PN

folyamatos (mikroszekundum)

1-10 bit/s

10 m


82

82

Vezeték nélküli kommunikációs technológiák egy taxonómiája ● Műholdas (szatelit) kommunikáció (SC); ● Wireless Wide Area Network (WWAN) (Szélessávú Vezetéknélküli Hálózat) – GSM; ● Wireless Metropolitan Area Network (WMAN) (Vezetéknélküli Városi Hálózat) – WiMax; ● Wireless Local Area Network (WLAN) (Vezetéknélküli Helyi Hálózat)– WiFi; ● Wireless Personal Area Network (WPAN) (Vezetéknélküli Személyi Hálózat) – Pico Network. .


83

83

Vezeték nélküli technológiák tipikus alkalmazása hálózatalapú szervezetekben Hálózatalapú szervezet típusa

Állandó virtuális szervezetek

Ideiglenes virtuális szervezetek

Virtuális projektek

Virtuális csoportok

Szatelit

-

X

X

-

WWAN (GSM)

X

X

X

X

WMAN (WiMax)

-

X

X

-

WLAN (WiFi)

X

X

X

-

WPAN (Bluetooth)

X

-

-

X

Vezetéknélküli hálózat típusa

.


84

84

Mobil alkalmazások vállalatoknál

.


85

85

Vezetéknélküli technológiák alkalmazásának következményei • időben és térben folyamatos hozzáférés az információhoz, • integrált hálózatok (internet, mobil/vezetékes telefon) miatt átjárások a hálózatok között, • információ elérése (idő, konverzió) valós idejű, így érvényességi időtartama, aktualitása drasztikusan csökken. .


86

86

Vezetéknélküli technológiák alkalmazásának hatásterületei a VV-ekben • • • • • •

.

Szervezeti felépítés, Munkatechnológia, Üzleti folyamatok, Információtechnológa, Munkaerő, Interoperabilitás.


87

87

Interoperabilitás hálózatalapú termelési rendszerekben

88

Interoperabilitás hálózatalapú termelési rendszerekben •Az elosztott vállalatok minden típusánál fontos az adatforgalom alkalmazói szintjén elemezése, az alkalmazói programok összekapcsolási lehetőségeinek, módjainak és módszereinek struktúrálása. •A rendszerezés alapján az alkalmazásoknál a megkívánt célok figyelembe vételével tervezhető a különböző rendszerek együttműködése, mivel a gyors, megbízható információ-, adat- és tudáscseréhez alapvetően fontos ezek tisztázása. .


89

89

Interoperabilitás • Interperabilitás - a rendszereknek azon képessége, hogy együttműködjenek egymással, szolgáltatásokat nyújtsanak illetve fogadjanak más rendszerektől- ideális esetben automatikus módon. • Az interoperabilitási problémák különböző szinteken jelentkeznek, kezdve a fizikai szinten (kábelek, csatlakozók), a hálózati szabványokon keresztül egészen az alkalmazói (vagy tartalmi/szemantikai) szintig. • Az interoperabilitás megvalósítása többféleképpen történhet, osztott rendszerek fejlesztésével, szabványokon keresztül való eléréssel, vagy akár egyedi megoldásokkal is. .


90

90

Rendszerek összekapcsolása és integrációja

.

Szempont

Összekapcsolás

Integráció

Modellek összekapcsolódási időtartama

rövid, ideiglenes

rögzített, állandó

A kapcsolat típusa a modellek között

rugalmas

merevebb

Szükséges interface/protokol

igen

nem

A modellek közötti kapcsolatok száma

1:N

N:M

A tartalom átvitelének megbízhatósága

alacsony

magas

Modell mérete

kicsi

Nagyobb, megosztható

Konverzió szükségessége

igen

nem

Modellek összekapcsolási ideje

hosszabb

Nulla (kész van)

Fejlesztési klts és idő

közepes

magas


91

91

CAD/CAM rendszerek integrációja – termékmodell alapon 1. Adat/információ integráció adat/információ-csere révén a CAD/CAM alkalmazások között információ és tartalomveszteség nélkül. Eszközei : IGES, SET, STEP, stb. 2. Funkcionális integráció a CAD/CAM alkalmazások közötti kommunikációban. Ez a kommunikáció összeköti és megszervezi a különböző funkcionális területeket. A termék életciklusának összes információját egy osztott informatikai modellbe integrálja. Eszközei: termékmodell, gyártási modell, vállalati modell. .

Dr.Mezgár István – Virtuális Vállalatok, Sopron, 2010. február 25 [Eversheim, 1991] 92

92

Vállalati modellek integrálás szintjei I. Fizikai, vagy rendszerszintű integráció Ez a forma a rendszerek összekapcsolása, a számítógépes hálózaton való üzenettovábbítás. Az integrációs szolgáltatások, az elosztott számítástechnikai környezetek és objektum request broker-ek implementálhatók a csúcson. Eszközök, szabványok: OMG/CORBA, Internet/WWW, ISO-OSI, TCP/IP, [AMICE Consortium, 1993] .


93

93

Vállalati modellek integrálás szintjei II. Alkalmazás-szintű integráció Az alkalmazás integráció a fizikai szint integrációjára épül, és az alkalmazások együttműködésére koncentrál. Adat-, ismeret- és információcsere bonyolódik az integráló platformok segítségével. Eszközök, szabványok: Workflow execution engines, HTML, EDI/EDIFACT, STEP/PDES, KQML/KIF, PIF, WPDL,

.


94

94

Vállalati modellek integrálás szintjei III. Üzleti folyamat-szintű integráció Az üzleti folyamatok integrációja az alkalmazásintegráción is túlmegy. Szervezeti szempontokat, emberi tényezőket vesz figyelembe, és vállalati szintű tudásmegosztást igényel. Eszközök, szabványok: ENV 4OOO3, GERAM, CIMOSA.

.


95

95

Szabványok • IGES - International Graphics Exchange Specification • STEP – Standard for the Exchange of Product Model Data - ISO 10303 életciklusmodellek kezelése Szabvány a termékinformáció digitális reprezentációjára és cseréjére. A STEP legfontosabb jellemzője a bővíthetőség.

• KIF - Knowledge Interchange Format .


96

96

STEP NC • A szerszámgépek közvetlen irányítása a 3D adatokból • 35 % időcsökkenés a gépek feladatátállításánál • 50 % időcsökkenés a megmunkálásnál • 75 % időcsökkenés a műhelyszintű adatelőkészítésben .


97

97

.


98

98

EU Projektek a Virtuális Vállalatról

99

Projektek • PLENT (Planning Small-medium Enterprise Networks) - 1996-98 • DEDENET – Kisérleti, WEB-alapú elosztóhálózat magyar kisvállalatok részére. - 1997-1998 • BIDMED (Co-operative BIDding in the MEDical sector) project, 2001-2002 • P2P – Pig-to-Pig (Sertéshús terméklánc web-es követése kisvállalatok részére), 2004 - 2006 .


100

100

A PLENT pilot hálózat csomópontjai VARIHOLD

Node1

PC Node1 -WIN 95 SW for communication -Explorer 3.0 -Integration with local planner to support node

FININFO Node2

Local planning -MRP system (where available) - Scheduling system (where available) - RUMS* (where possible)

Internet

PC WFM -WIN NT SW for communication -Explorer 3.0 - Workflow DB server SQL server

PC Node2 -WIN 95 SW for communication -Explorer 3.0 -Integration with local :::::: planner to support node

Noden



Internet

Internet

WFM - MTA

Internet

DB server - Log archive - PLENT general archive

NodeCU Centel

Internet DB-server

.

PC Noden -WIN 95 SW for communication -Explorer 3.0 -Integration with local planner to support node


PC CU -WIN 95 SW Coordination Unit -NOS Management -Workload Distribution -Re-planning SW for communication -Explorer 3.0 -Integration with local planner to support node Local planning -MRP system (where available) - Scheduling system (where available) - RUMS* (where possible)

101

101

Figure 5.0

DEDENET Pilot Network Scheme site 1,node1: SZTAKI

site 2,node2: CENTEL LTD

Datavoice S0

Windows NT server

NT

NT 2B+D

2B+D

Datavoice S0

Windows ISDN BRA NT workstation

L

ISDN

A N

2B+D

2B+D NT

Windows NT work station

Datavoice S0

Datavoice S0

site 3,node3: VARIHOLD NT

Windows NT work station

site 4,node4: FININFO

.


102

102

A magyar SBO struktúrája SBO Partner ALL

DATA FLOW

HTTP protocol

APPLICATION SERVER DEMOCENTER

INTERNET HTTP protocol

Catalogue Workspace

HTTP protocol

Regulation

HTTP protocol

SBO Partner MTS

.

Monitor

DATA FLOW

BID Manager MTS


103

103

SBO arhitektúra Common Catalogue

CONSORTIUM Statute

SME 1

SME 4

SME 2

SME 5

SME 3

SME 6

SBO: SMEs participating to the business

SME 4

.

SME 5

Bid Manager

healthcare institution


104

104

P2P Generic trace system

ASP TRACE-SW

ASP TRACE-SW TRACE-XML Public officers

In house TRACE-SW .


Doctors

Consumers 105

105

Irodalom • Goran Putnik,Maria Manuela Cunha, Virtual enterprise integration: technological and organizational perspectives, 2005. • Mezgár, I., Integration of ICT in Smart Organizations, ISBN 1-59140-390-1, Idea Group Publishing, Hershey London - Melbourne – Singapore, 2006. pp366. • Camarinha –Matos, L., Afsarmanesh, H, Infrastructures For Virtual Enterprises, December 2009, Springer-Verlag New York, 512pp.

.


106

106

Köszönöm figyelmüket, várom kérdéseiket !

.


107

107

Virtuális Vállalat - Valódi, Hatékony Szervezet. Dr. Mezgár István MTA SZTAKI CIM Kutató Laboratórium BME Gyártástudomány és -Technológia Tanszék

Recommend Documents