VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON 1998–2002
Készítette a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési P rogra m ok Fôos z t á ly a megbízásából a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2002. március
Bevezetô A kiadványt azok tájékoztatására állítottuk össze, akik szintén érdeklôdnek a vidékfejlesztés iránt, aggódnak a vidéken élôkért, és fontosnak tartják, hogy a sokszínû magyar vidék jövôje biztosított legyen! Az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztályán ezért dolgozunk. A mezôgazdaságból, a természethez kötôdô foglalkoztatási lehetôségekbôl élô vidéki lakosság egyre inkább kiszorult a felgyorsult technikai, piaci versenybôl, és bár otthonuk, gyökereik az egyes vidékekhez kötik a lakosságot, de a megélhetés, és fôleg a jövô kilátásai egyre szûkösebbek. A globalizált piaci verseny miatt az egész világon megjelennek a lokális közösségek versenyképességének válságjelei, a helyi adottságok érvényesülését, esetenként a természeti erôforrásokat is veszélyeztetve. Magyarország vidéki térségei a rendszerváltás óta jelentôs változáson mentek át a tulajdoni, gazdasági, társadalmi szerkezetet illetôen, és e változások folyamatában szándékozunk az Európai Unióhoz csatlakozni. Hazánk piacgazdasági átalakulásának és Európai Uniós csatlakozásának idôszakában tehát mindazt mérlegelni kell, ami a tágabb világ folyamatait befolyásolja, és amelyhez igazodnunk kell, ha eredményesen akarunk e változási folyamatban fennmaradni. Az Unióban a Közös Agrárpolitika reformjaként meghirdetett multifunkcionális mezôgazdasági program a termelésen túl a táj megôrzését, gondozását, valamint a vidéki értékek megôrzését és a vidéki népesség szociális, foglalkoztatási helyzetének javítását egyaránt fontosnak tartja. A vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillérévé vált. A mezôgazdasági struktúra új irányainak meghatározásánál a vidék népességeltartó-képességének, jövedelemtermelô képességének biztosítása, valamint a környezet- és élelmi-
szerbiztonság EU követelmény, de talán gazdasági kitörési lehetôség is, ha élni tudunk vele. Túl kell lépni az agrárszektor mindennapi gondjain és nemzetgazdasági szinten kell mérlegelni, hogy a hagyományos agrárstruktúra átalakításával, az új lehetôségek célirányos ösztönzésével hogyan lehet az emberi tudást, munkakultúrát hozzáadott értékké formáló új agrárágazati irányokat beindítani. A vidékfejlesztés elsô feladata a vidéki népesség önbecsülésének segítése, a helyi párbeszéd beindítása, a közös gondolkodás szervezése, és a hosszú távon megbízható eredményt hozó ötletek, szándékok összerendezése. Azon dolgozunk, hogy az egyes kistérségek a saját erôforrásaikat, tájjellegû specialitásaikat, egyedi tudásukat úgy rendezzék össze, hogy abból tényleges üzleti vállalkozások, kitörési lehetôségek szervezôdjenek. Meggyôzôdésünk, hogy a magyar mezôgazdaság, feldolgozóipar és az ahhoz kapcsolódó nem élelmiszer célú termékfejlesztés, kézmûipar, falusi- és agrárturizmus lényegesen több ember számára biztosít megélhetési lehetôséget, mint ahányan ma ebbôl élnek. A falvak megújítása, a birtokrendszer stabilizálása, a termelési infrastruktúra fejlesztése, a vidéki életkörülmények javítása, az érzékeny természeti területek környezetvédelmi átállítása, az ökológiai gazdálkodás ösztönzése egyaránt szükségessé teszi a tudás, a szervezettség, az állami segítség és helyi akarat összehangolt mûködését. Az FVM-ben 1999-ben 16 fôvel megalakult a Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya, majd a fôosztályhoz kapcsolódó 7 Regionális Vidékfejlesztési Iroda 21 fôvel. Minden vidékfejlesztési kistérségben dolgozik egy fôállású menedzser is. Közös vonásunk, hogy a vidéki élet elkötelezettjei vagyunk, és biztosak vagyunk abban, hogy a vidéknek van jövôje. E kötetben négy év munkájáról, a magyar vidék dokumentált szándékáról, néhány eredményrôl és számos megoldásra váró feladatról adunk vázlatos áttekintést. Az eddigi munka fôként alapozás volt, csak az látja, aki részt vett benne. De e szellemi alapozásra már talán lehet építeni. Szendrôné Dr. Font Erzsébet Fôosztályvezetô asszony 3
Programozás
1.
Kistérségi Agrárstruktúraés Vidékfejlesztési Programok Magyarországon 1998-ban a vidékfejlesztés kormányzati szinten is legitimitást nyert, elkülönülve a területfejlesztés döntéshozói mechanizmusától. A programozás a területi hierarchia négy szintjén történt, egymással párhuzamosan, menetközben egyeztetve 210 kistérségben, 19 megyében, 7 régióban, országos szinten – az Európai Unióhoz való csatlakozásra, a SAPARD programra való felkészülés folyamataként. A vidékfejlesztés lényegét tekintve kisléptékû, helyi kezdeményezés, de összehangolt döntések sorából áll és ennélfogva alapja a partnerség és a szubszidiaritás. A partnerség többszintû: a vidéki térségek szereplôi különbözô szinteken (közvetlen funkcionális kapcsolat, egymásrautaltság, területi összetartozás stb.) egyenrangú partnerei egymásnak, és ugyanakkor együtt partnerei a kormányzati szereplôknek, szaktanácsadóknak, szakértôknek. A szubszidiaritás gyakorlata azt jelenti, hogy minden döntés a legmegfelelôbb szinten történjen, tehát a vidéket közvetlenül érintô döntések a helyi szándékoknak megfelelôen helyi szinten szülessenek. Az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya mindezek figyelembevételével egy olyan kistérségi programozás bevezetését kezdeményezte, amelynek során kialakulhattak a különféle partnerkapcsolatok, feltárultak a helyi erôforrások, létrejöhettek és megerôsödhettek a kommunikációs csatornák és a közösen kialakított jövôkép alapján a kistérségi programokba illeszkedô projektek születtek. A SAPARD fogadására és a vidékfejlesztésre való felkészülés ilyen módját a tagjelölt országok közül egyedül Magyarország kezdeményezte. 1999 tavaszán a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívást tett közzé kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok készítésére. A felhívás értelmében mindazok a kistérségek vissza nem térítendô állami támogatást kaphattak, akik vállalták, hogy három fázisban
4
megírják saját agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjukat. E felhívásra az ország valamennyi kistérsége munkához látott. A Minisztérium a pénzügyi segítségen kívül a programmenedzserek részére munkafázisonként képzéseket és tartalmimódszertani útmutató anyagokat biztosított. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok három munkafázisa a helyzetfeltárás, a stratégiai program és az operatív program. A helyzetfeltárás célja a kistérség társadalmi, gazdasági (mezôgazdasági), környezeti állapotának feltárása, értékelése, a térség erôsségeinek, gyengeségeinek, kitörési pontjainak feltérképezése és az elsôdleges helyi szintû kommunikáció beindítása.
A stratégiai programban a térség szereplôivel (önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek) való további folyamatos egyeztetés során kialakult a kistérségek fejlesztési stratégiája, meghatározásra kerültek a fejlesztési prioritások, az alprogramok és azokon belül intézkedés-csoportok. A harmadik munkafázis az operatív program elkészítése, amelynek során a kistérség stratégiai programjában felvázolt lehetôségek projektekké formálódnak. Ezekkel a konkrét és számszakilag is kidolgozott projektekkel a kistérség felkészül a megnyíló támogatási források hatékony és sikeres felhasználására, vagyis fejlesztési céljai megvalósítására. Egy olyan, állami támogatással megvalósuló tanulási folyamatról van tehát szó, melynek eredményeként már térben és idôben összerendezett „pályázat-kész” projektek születhetnek.
Ütemezés 1999 tavasz: Az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya pályázatot ír ki agrárstruktúra- és vidékfejlesztési tervek készítésére, amelynek eredményeként önkéntes kistérségi társulások jönnek létre az ország teljes területét lefedve. 1999. nyár A kistérségi programozás indítása 3 ütemben. A kistérségek folyamatos szakmai felkészítése a programírással kapcsolatban. 1999. ôsz Elkészül a 19 megye és a 7 régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja. A SAPARD Terv elsô változatában körvonalazódik az ország vidékfejlesztési koncepciója. 2000–2001. Elkészül valamennyi kistérség helyzetfeltárása és stratégiai programja, és a kistérségek többsége elkészíti operatív programját is. A SAPARD Programot akkreditálják.
Stratégiai programok Az ország vidéki területeinek – a helyben élôk által meghatározott – fejlôdési igényei a stratégiai programok alapján modellezhetôk legjobban. A stratégiai programok a helyi vidékfejlesztési szándékok és elképzelések teljes körét mutatják. 2001 végére a kistérségi programok mintegy 80 %-a (154 db.) készült el, 6200 intézkedés-csoportot tartalmazva. A stratégiai programok intézkedés-csoportjainak 40 %-a irányul az agrárstruktúra fejlesztésére, illetve átalakítására, 60 %-a alternatív jövedelemszerzési lehetôségek feltárását, a vidéki infrastruktúra fejlesztését, falvak felújítását és a vidéki hagyományok ápolását, illetve a humánerôforrás fejlesztését célozza. A programokban megjelenô fejlesztési szándékok már jelentôs mértékben illeszkednek a 1257/1999/EK rendeletben meghatározott, támogatásra jogosult intézkedésekhez is. Az agrárstruktúra-fejlesztési és -átalakítási intézkedéscsoportok tartalmazzák a vidéki foglalkoztatási lehetôségek javítását szolgáló munkaigényes, jövedelmezô, minôségi terméket elállító kisléptékû családi vállalkozásokhoz tervezett beruházásokat, az agrárkörnyezet védelmét és a tájfenntartást szolgáló intézkedéseket, erdészeti fejlesztést, termelôi és értékesítô szövetkezések alakulásának ösztönzését, valamint földterület-fejlesztési, birtokrendezési témájú intézkedéseket. A vidéki tevékenységek körének szélesítése a több lábon álló megélhetési lehetôségek biztosítását, a vidéki népesség alternatív (kis léptékû és nem mezôgazdasági) jövedelemszerzési lehetôségeinek feltárását célzó intézkedéscsoportokat tartalmazza. A stratégiai programokban található intézkedéscsoportok jelentôs része ide tartozik, ami mutatja, hogy a vidéki területek népességeltartó képességének ilyen irányú fokozása a vidékfejlesztés egyik fô feladata. Leggyakoribb témák a falusi turizmus fejlesztése, a termálvíz hasznosítása, a kézmûves, kisipari és szolgáltató tevékenység, valamint a felsoroltak létrejöttét és mûködését is segítô inkubátorházak kialakítása és egyéb vállalkozásfejlesztési tevékenység.
5
Az alternatív foglalkoztatási körben a falusi turizmus fejlesztése vezet. Az ide sorolt intézkedéscsoportok 65-70 %-a a falusi turizmus infrastruktúrájának fejlesztését, 3035%-a egyéb falusi turizmussal kapcsolatos fejlesztést céloz. A falumegújítás témakörében jelzett szándékok nagyrésze az épített környezet megóvására és az ebben rejlô potenciál kihasználására irányul. Jelentôs számban találhatók a vidéki táj karakterének megôrzésével és az egyedi tájelemek védelmével, valamint ezeknek a turizmusban és a helyi lakosság életében játszott szerepével foglalkozó intézkedések. Ide tartoznak a vidéki hagyományok megôrzését célzó intézkedéscsoportok is. A humánerôforrás fejlesztése a szakképzés és szaktanácsadás mellett humán-egészségügyi intézkedéseket, közösségfejlesztést, cigány kisebbségi programokat, a fiatalok helybentartását célzó fejlesztési igényeket is tartalmaz. Az intézkedéscsoportok számában kiemelkedik a közösségfejlesztés, ami mutatja, hogy a helyi közösségek megtartó és stabilizáló szerepe milyen fontos tényezô a vidéken élô lakosság életében. A vidéki infrastruktúra fejlesztése témakörhöz a következô fejlesztési irányok tartoznak: az úthálózat, a közmûhelyzet (hulladékkezelés), a víz- és elektromos hálózat, a telekommunikáció és egyéb infrastrukturális beruházások fejlesztése. Az egyes témákhoz sorolt intézkedéscsoportok fajlagos költsége hasonló, ugyanakkor elmondható, hogy az összes stratégiai intézkedéscsoportot tekintve a vidéki infrastruktúra fejlesztése vezeti a tervezett közköltségek nagyságrendi sorát. Ez természetes, hiszen ide tartoznak a legnagyobb költségvonzatú fejlesztések.
6
Operatív programok Az ország vidékfejlesztési kistérségeinek többsége 2001-re elkészítette agrárstruktúra- és vidékfejlesztési operatív programját. Az operatív program nem öleli fel egy adott kistérség összes fejlesztési elképzelését, hanem azt mutatja meg, hogy a stratégiában megjelölt fejlesztési irányokat ki, milyen módon tudja tényleges vállalkozásra, beruházásra bontva megvalósítani. Megjelentek tehát a projektek, amelyeknek a kidolgozása során a projektgazdáknak az Európai Unió támogatási pályázati rendszereiben megkövetelt szintet kellett el-
Az operatív programokat vizsgálva kitûnik, hogy mely fejlesztési célok iránt a legerôsebb az érdeklôdés. A projektekkel megkezdôdött a stratégiák végrehajtása. A projektek számát tekintve a vidéki infrastruktúra fejlesztése, illetve az alternatív jövedelemszerzési lehetôségek közül a turizmus fejlesztése vezeti a sort.
érniük. A projekt feladata többek között a felelôs megjelölése, a pénzügyi és idôtábla, az üzleti terv, a partnerek bemutatása, a fejlesztés indokoltságának és a támogatás szükségességének bizonyítása. Ezek a projektek tehát készek a pályáztatásra. Egy részük az FVM által a Vidékfejlesztési Célelôirányzat (VFC) terhére kiírt pályázatokon (2000– 2001–2002) már sikereket ért el.
7
A mezôgazdasági kisvállalkozások termelô beruházásai, valamint a falufelújítási projektek következnek a sorban. Figyelmet érdemel, hogy a humánerôforrás fejlesztését célzó projektek is igen nagy számban jelennek meg, sôt a tervezett beruházási költségeket tekintve is jelentôs részesedést képviselnek. Több szempontból is tanulságos az egyes fejlesztési típusok projektjeinek területi szóródása. A mellékelt térképek az infrastruktúra fejlesztés és a humán erôforrás fejlesztés projektjeinek területi megjelenését mutatják. A beruházási költségek szerinti bontásban a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó projektek részesedése a legnagyobb, jelezve azt is, hogy a fejlesztés fajlagos költsége ezen a területen a legmagasabb. Vidékfejlesztési szempontból, azaz a változó munkaerôpiaci körülményekhez való jobb alkalmazkodás szempontjából különösen örvendetes, hogy a humán erôforrás fejlesztésben a fejlesztési szándékok sokszínûsége mellett a szakképzés részesedése igen jelentôs.
8
Jelenlét a régiókban
2.
Tájékoztatás helyi szinten A kistérségi szintû összehangolt agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok kijelölik a kistérség adottságaira, belsô erôforrásaira alapozott fejlesztési irányokat, az operatív programok pedig az egyes stratégiai irányokhoz illeszkedô, a helyi vállalkozások, önkormányzatok, társadalmi szerveztek által megfogalmazott, részletesen kidolgozott konkrét fejlesztési elképzeléseket tartalmazzák. A programokban megfogalmazott, vagy ahhoz illeszkedô fejlesztések magvalósításához azonban további, a fejlesztés helyszínéhez lehetô legközelebb esô segítségnyújtásra van szükség. A Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya erôsíteni igyekszik az információátadás hatékonyságát, közvetlen kapcsolatot biztosítva a Minisztérium, a régió, a kistérség valamint a pályázó között.
Kistérségi menedzserek Az 1999-tôl beindult programozási folyamat a kistérségekben kialakította vagy továbbfejlesztette az érintett települések között az együttmûködést. A munkának minden esetben volt legalább egy olyan helyi „motorja”, aki személyesen felvállalta a programozás szervezését, koordinációját. Ezek a lelkes emberek a legtöbb esetben vagy szabadidejükbôl áldoztak a szervezésre, fórumok megtartására és programok elkészítésére, vagy a kistérség által idôrôl idôre pályázati forrásokból fenntartott kis irodák munkatársai voltak. A program megvalósításának folyamatossága, és az egyes fejlesztésekhez szükséges támogatási lehetôségeknek elérése érdekében a Vidékfejlesztési Célelôirányzat 2000-tôl rendszeres támogatást nyújt a kistérségek számára egy fô állandó, fôfoglakozású kistérségi vidékfejlesztési menedzser foglalkoztatásához. A kistér-
ségi menedzser személyét a társult önkormányzatok konszenzussal jelölték ki. A Minisztérium a kistérséggel kötötte meg a támogatási szerzôdést. A támogatási szerzôdés rögzíti többek között, hogy a foglalkoztató önkormányzat(ok) kötelessége a menedzser munkájához szükséges alapinfrastruktúra és a képzéseken való részvétel biztosítása. A támogató FVM emellett folyamatos szakmai információkkal, képzés nyújtásával és az éves mûködéshez anyagi támogatással járul hozzá a kistérségben állandó fejlesztési ügynökség alapjainak lerakásához. A kistérségi menedzserek munkájukról félévente beszámolót készítenek, amelyet a Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya regionális munkatársainak értékelése egészít ki. A következô évi támogatási szerzôdés megkötésének feltétele a jól végzett helyi munka.
Kistérségi menedzserek képzési programja A pályázati tanácsadás hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében az FVM rendszeres képzéseknek ad otthont. Az egyes alkalmakon egy adott téma meghívott szakemberei vázolják fel a hazai helyzetképet és osztják meg tapasztalataikat a kistérségi menedzserekkel. Ennek eredményeként a menedzserek nem csak a helyi adottságokra tekintettel, hanem az ágazat országos szintû problémakörét is figyelembe véve tudják a pályázót elképzelései megvalósításában segíteni. Az eddigi képzések az alábbi témákat ölelték fel: Európai Uniós ismeretek, birtokrendezés, földpolitika, falumegújítás, ökológiai gazdálkodás, környezetkímélô mezôgazdaság, falusi turizmus, médiakapcsolatok, kézmûves mesterségek. A kistérségi menedzserek száma 190 db. Támogatásuk forrása a VFC (2000-ben: 276 MFt, 2001-ben: 276 MFt).
9
Informatikai hálózatfejlesztés A vidékfejlesztési informatikai hálózatfejlesztés (közhasznú informatikai csomópontok kiépítésének) támogatása a Teleház Kht. részére támogatási szerzôdésben átadott források révén történik. A támogatás forrása: VFC (2000-ben: 90 MFt, 2001-ben: 50 MFt). A Vidékfejlesztési Programok Fôosztály által támogatott 200 kistérségi menedzser számítógépes hálózati rendszerének fejlesztése befejezôdött. A kistérségi menedzsereknél lévô gépeket a Fôosztályon található szerver foglalja hálózatba. Megfelelô szoftver segítségével a kistérségi menedzserek naprakész pályázati adatbázist tudnak üzemeltetni, ami a REVI-k, illetve a Fôosztály munkatársai számára hozzáférhetô. A fejlesztés következô fázisában a kistérségi menedzserekkel kapcsolatos aktuális információ az Interneten is elérhetô lesz.
A Regionális Vidékfejlesztési Irodák A vidékfejlesztésben különösen fontos helyismeret és a közelebbi kapcsolatok kiépítése érdekében célszerû a minisztériumi „hivatalt” is minél közelebb vinni a vidéki térségekhez. Ezért a Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya kibôvült és 2000 szeptemberétôl létrehozta a Regionális Vidékfejlesztési Irodákat (REVI) az ország hét tervezési-statisztikai régiójában. A REVI-k régiónként 3-3 fô, a Fôosztály szervezeti egységébe tartozó, sokoldalúan képzett köztisztviselô munkatárssal mûködnek. A munkatársak többsége fiatal, de már néhány éves tapasztalattal rendelkezô szakember, akik ismereteiket a vidékfejlesztés új, komplex kihívásaira való fogékonysággal ötvözve hasznosítják. Az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok megvalósításának elômozdítása, valamint a SAPARD Program fogadására való felkészülés érdekében a Vidékfejlesztési Célelôirányzat forrásainak terhére 2000-tôl önálló, pályázatos támogatási rendszert mûködtet a Fôosztály. A REVI-k feladatai a régiókban: · VFC pályázatos támogatási rendszerre való felkészítés 3-3 megye kistérségei és szakmai szervezeti számára, · VFC pályázatok teljes körû adminisztratív és érdemi ügyintézése (tájékoztatás-ügyfélszolgálat, pályázat befogadás-adminisztráció, értékelés-döntéselôkészítés, szerzôdéselôkészítés, -módosítások, ellenôrzés-elszámolás). · SAPARD Programra való felkészítés, EU pályázási módszerek, eljárások ismertetése, · Kapcsolattartás a kistérségi vidékfejlesztési menedzserekkel: folyamatos informálás, konzultáció, képzés, tevékenységük nyomon követése és értékelése, · Kapcsolattartás és szakmai kapcsolatépítés a régió egyéb szakmai és kormányzati szerveivel (fejlesztési tanácsok és ügynökségek, hivatalok, kamarák, egyetemek), · Szakmai képzési programokban, illetve rendezvényeken elôadások, konzultációk tartása, · Intenzív közremûködés a „Nyitott porták” rendezvénysorozat megszervezésében és lebonyolításában.
VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda Az Iroda munkatársai az FVM és a VÁTI közötti megállapodás alapján szakmai háttérszolgáltatással segítik a Vidékfejlesztési Programok Fôosztály munkáját a tervezés/programozás valamennyi szintjén. A magyarországi vidékfejlesztés szakmai megalapozásában, Magyarország SAPARD Terve (2000–2006) elsô tervezetének elkészítésében, a vidéki térségek felkészítésében, a vidékfejlesztés különbözô dokumentumainak (tervek, jogszabályok) és akcióinak (pályázati rendszer, képzések, konzultációk) elkészítésében és bonyolításában való részvétel jelentik a fô feladatot. A feladatok ellátása a Fôosztállyal, a REVI-k munkatársaival, a kistérségekkel való folyamatos kapcsolattartással történik, rendszeres együttmûködésben a vidékfejlesztésben érintett különbözô partnerekkel (egyetemek, kutatóintézetek, szakmai szervezetek, civil szervezetek stb.).
10
Felkészülés
3.
A kistérségi programok megvalósításának elkészítése A kistérségi programok lerakták az adott térség lehetôségeihez és igényeihez igazodó, integrált fejlesztési stratégia alapját. Hazánkban ugyanakkor meglehetôsen kevés gyakorlatunk van az adott fejlesztés gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának együttes értelmezésében. Igen nagy szükség van a már meglévô mintaértékû példák közreadására, valamint az EU-konformitásnak megfelelô fejlesztések részletes elkészítésére. A program megvalósításának lépései: szándék > piackutatás > források és partnerek felkutatása > pályázat > beruházás
Nyitott porták Országos Tapasztalatcsere Program Modell értékû vállalkozások bemutatása A Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya 2000. tavaszán hirdette meg elsô ízben a „Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek” címû, vidékfejlesztési modelleket bemutató programsorozatát. Az önkéntes felajánlásokon alapuló, és a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek által összegyûjtött modellérték gazdaságokból, fejlesztésekbôl, települési vagy térségi kezdeményezésekbôl, eseményekbôl több, mint 100 helyszínt tartalmazó programfüzet készült. A „Nyitott porták” gazdái június és szeptember között megadott napokon várták az érdeklôdôket. A program során számos új szakmai kapcsolatfelvételre került sor, a nagy érdeklôdésre való tekintettel pedig már elkészült a 2002. évi programfüzet is, mely az FVM honlapján megtekinthetô. A program összeállításánál hangsúlyt kaptak az alábbi területek: – agrárstruktúra-váltás lehetôségei, – a környezetkímélô tájhasznosítást megvalósító, valamint az ökológiai gazdálkodás mintái, – a helyi alapanyagokat helyben hozzáadott értékkel speciális termékké feldolgozó vállalkozások bemutatása, – a falusi és agroturizmus, mint kiegészítô jövedelemszerzési lehetôség bemutatása, valamint – mintaértékû közösségi programok közkinccsé tétele. Öröm a bemutatkozás és a sikeres vállalkozások megtekintése!
11
A 2001. év modell-projektjei A 2001 júniusa és szeptembere között megrendezett tapasztalatcsere program keretében 105 helyi kezdeményezés gazdája vállalta, hogy gazdaságát, portáját, mûhelyét egy adott napon megnyitja az érdeklôdôk részére, és ennek során tapasztalatait átadja. A program szervezését és lebonyolítását az FVM Regionális Vidékfejlesztési Irodáinak munkatársai és a kistérségi menedzserek végezték. A kezdeményezések felét kisléptékû mezôgazdasági termék-feldolgozó üzemek, illetve biogazdaságok tették ki. Jelentôs arányban szerepeltek falusi vendéglátással és kézmûves tevékenységgel foglalkozó bemutatók is. A pontos arányokat a diagramm szemlélteti.
Pályázati tájékoztatók, konzultációk A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok készítése során a vidékfejlesztôk minden programozási fázis elkészítésekor települési fórumokat szerveztek, ahol az érintett lakosságot, vállalkozói réteget, civil és önkormányzati szférát tájékoztatták a programozás céljáról és menetérôl, valamint kikérték az érintettek véleményét az aktuális programozási feladatokkal kapcsolatban. A 200 db kistérség átlagban 10-20 lakossági fórumot tartott, amelyeket jegyzôkönyvekkel és jelenléti ívekkel igazolnak. Ez összesen mintegy 3-4.000 fórumot jelent. A fórumokon átlagban 15 fôs részvétel volt jellemzô, amely minimum 45.000 ember aktív részvételét jelenti a vidék jövôjének alakításában. Eközben az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztály munkatársai az ország számtalan pontján mintegy 300 db elôadást tartottak, ismertetve az alapvetô vidékfejlesztési elveket és gyakorlati tapasztalatokat. A VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda munkatársai is mintegy 100 hazai elôadással (kb. 4.500 résztvevôt érintve), több kistérségi és régiós konzultációval és folyamatos telefonos, e-mailes és személyes kapcsolattartással járultak hozzá ahhoz, hogy a naprakész információ minden érintettet egyformán elérjen. A Vidékfejlesztési Célelôirányzathoz kapcsolódó tájékoztatás A VFC 2000. és 2001–2002. évi pályázatos támogatási rendszere nem csak tematikájában készíti el a SAPARD Program, illetve hosszabb távon az Európai Unió 1257/99 EK rendeletében meghatározott vidékfejlesztési irányokat, hanem a pályázatos támogatási rendszer pályázati és bírálati rendjét is igyekszik EUkonform alapokra helyezni. Ennek része az elsôre bonyolultnak tûnô, sokoldalú pályázati adatlapok rendszere, valamint az erre épülô, elôre rögzített szempontok szerinti, átlátható értékelési rendszer. A még szokatlan technikai és adminisztrációs hátterû pályázati rendszer megismertetése rendkívül sok idôt és energiát igényel. A régiókban az információk átadása, a megcélzott kedvezményezett csoportok megszólítása és a tanácsadás a REVI-munkatársak és a kistérségi menedzserek feladata. A pályázók segítésének, tájékoztatásának eredményeként a vidéken élôk megtanulják az uniós pályázati technikákat, így lehetôségük lesz a csatlakozás után az EU támogatások igénybevételére.
12
Megvalósítás
4.
A vidékfejlesztési programok kivitelezése A vidékfejlesztési programok megvalósítását jelenleg a Vidékfejlesztési Célelôirányzat támogatása segíti egyrészt – nyílt pályázatos támogatási rendszerben, amely az ország vidéki településein megvalósuló fejlesztések támogatását teszi lehetôvé, valamint – kísérleti jellegû, közösségi kezdeményezésen alapuló támogatás formájában, amely az Európai Unió LEADER Programjára való felkészülést is jelenti.
A Vidékfejlesztési Célelôirányzat pályázatos támogatási rendszere A Vidékfejlesztési Célelôirányzat felhasználásának legjelentôsebb hányadát (2000-ben: 1.5 MdFt, 2001ben: 2.9 MdFt, 2002. évi elôirányzat: 4 MdFt) a pályázatos támogatási rendszer tölti ki. A pályázati témakörök megfelelnek a Magyarország SAPARD Tervében megfogalmazott támogatási intézkedéseknek.
13
A VFC pályázati eljárásrend a SAPARD programhoz illeszkedik. A VFC 2001–2002. keretében a pályázati rendszer részletes támogatási jogcímei: A) Ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok támogatása, B) Helyi jellegzetesség, tájspecifikus mezôgazdasági tevékenységek, és ezekre épülô élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés fejlesztésének támogatása, C) Hagyományos kézmûipari kismesterségek támogatása, D) Nem élelmiszer célú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és értékesítésének támogatása (takarmány kivételével), E) Falusi és agroturizmus fejlesztésének támogatása, F) Falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megôrzését segítô programok támogatása, G) Vidéki infrastruktúra fejlesztése A 2000–2001. évi VFC támogatásból a vidéki infrastruktúra fejlesztése projektek részesedtek legnagyobb mértékben. Ez érhetô, hiszen a fajlagos beruházási költség itt a legmagasabb. Nem sokkal maradt le a falmegújítási és az alternatív jövedelemszerzési lehetôségeket fejlesztô projektek részesedése sem. A falumegújítási projektek földrajzi elhelyezkedése aránylag homogén eloszlást mutat országos viszonylatban, míg az alternatív jövedelemszerzést segítô, illetve a vidéki infrastruktúrát fejlesztô projektek eloszlása egyenlôtlenebb: mindkét témában a Dél-Alföldi régióban találjuk a legtöbb támogatott projektet.
14
A VFC 2000–2001 felhasználásnak eredménymutatói:
Eredmények
15
16
LEADER típusú meghívásos pályázat
A Vidékfejlesztési Programok Fôosztály úgy döntött, hogy elkezdi a felkészülést az Európai Unió vidékfejlesztési Közösségi Kezdeményezésére, a LEADER programra. Ezen belül a roma közösségek számára speciális programot alakít ki. A Szociális és Családügyi Minisztérium által létrehozott falugondnok rendszert erôsíti, kiegészítve tanyagondnok hálózattal. A meghívásos pályázat négy jogcím alapján lett meghirdetve: a) nagycsaládosok öko-szociális kisgazdasági modelljének támogatása; b) roma program (önellátási, családi gazdaságszervezési, képzési program); c) vidéki fiatalok helyben tartását szolgáló képzési, közösségfejlesztési program; d) tanyás térségek, aprófalvak, zsáktelepülések ellátási rendszerének támogatása (falu- és tanyagondnok hálózat fejlesztése).
A kísérleti programmal célunk az, hogy olyan helyi szervezôdéseket találjunk, akikkel együttmûködve fel tudunk készülni az Európai Unió LEADER programjának fogadására. Mivel ez a program a helyi kezdeményezésekre, a helyi közösség összefogására alapul, fontosnak tartottuk modellezni mind helyi, mind központi szinten a program eljárásrendjét. A kísérleti program többfordulós pályázati rendszerbôl áll. Az elsô körben 24 szervezet nyújtotta be pályázatát, melybôl az elsô fordulóba 12 szervezet került, azok, amelyek képesek voltak térségükben a helyi társadalmat – a civil, a vállalkozói, és a közszférát – reprezentáló Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoportot megalakítani. Azon szervezetek kerülnek végsô kiválasztásra, amelyek helyi jellegzetességre alapuló gazdaság- és társadalomfejlesztési programot akarnak megvalósítani, és programjuk érdekében a helyi erôket is mozgósítani tudják. A támogatások odaítélésérôl döntô szakmai tárcaközi bizottság a 2001. évi költségvetés terhére 330 millió Forintot különített el e rendszer 2001/2002. évi mûködtetésére.
17
Érzékeny természeti területek speciális célprogramjai Duna-Tisza-közi Homokhátság Az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya 2001. évben célprogramot indított a Homokhátságon a szárazságtûrô és alternatív növények megismertetésére, kisüzemi gazdaságokban történô termesztésbe vonására. A program megvalósításával – a benyújtott referenciák alapján – a BácsKiskun Megyei Agrárkamara lett megbízva. A program célja – A szárazságtûrô és alternatív növényekkel kapcsolatos kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának segítése, – a természeti adottságokhoz igazodó, a tájfenntartás és a környezetvédelem szempontjait érvényesítô termesztési technológiák megismertetése és bevezetése a kisüzemi gazdaságokban. A program tartalmi elemei A hazai tudományos mûhelyek, kutató intézetek eredményei, megállapításai, javaslatai alapján 20 növény került kiválasztásra és ajánlásra a homok-
hátsági gazdálkodók részére. A programba bevont növények: csicseriborsó, takarmányborsó és keverékei, homoki bab, facélia, amarant, földimogyoró, muhar, cirokfélék, fénymag, köles, szudáni fû, tarka koronafürt, tönkölybúza, évelô rozs, bodza, homoktövis, csemegeszôlô és gyepfelék. Mintaterületek kialakítása A homokhátsági gazdálkodókkal folytatott széleskörû kommunikáció eredményeként mintegy 100 mintaterület kialakítására került sor. A mintaterületek gazdálkodói képzési programon vettek részt, ahol a programba bekerült valamennyi növény fajtakérdésével, agrotechnológiájával, a gazdaságosság várható alakulásával, a monitoringot szolgáló adatgyûjtés módszereivel ismerkedhettek meg. A gazdálkodók tevékenységét a képzésen túl ismeretterjesztô kiadványok, az ún. Homokhátsági füzetek, videofilmek szolgálták.
Eredmények 20 szárazságtûrô és alternatív növény kutatási eredményei kerültek összegyûjtésre és közreadásra. Mintegy 100 mintaterület kialakításával megalapoztuk a gyakorlati tapasztalatokat, és adtuk át az ismereteket. Kialakult a programot menedzselô, a megvalósítást segítô, együttmûködni képes szakértôi partneri kör. A Homokhátságon gazdálkodók széles rétege kapott/kaphatott alternatívát a vízhiányos természeti körülmények között való gazdálkodás lehetséges módjáról Tudatosult a gazdálkodási adatok gyûjtésének fontossága, az éves tevékenység értékelésére épülô megállapítások hasznosításának szükségszerûsége. A mintaterületek gazdálkodói – a számos találkozás hatására – összekovácsolódtak és programon kívül együttmûködéseket alakítottak ki. A gazdálkodók megismerkedhettek a közösségi marketing eszközével, a piacra jutás szervezett módszereivel. Három célcsoportot (termelôi, döntéshozói és fogyasztói) érintôen marketingterv készült.
18
Tisza-menti célprogram A Tisza mindig is az alföldi népesség mindennapi létének és az Alföld jövôjének egyik kulcskérdése volt. Az utóbbi években fôként a veszélyek, a félelmek forrása! Árvíz, belvíz, ciánszennyezés – majd ezt követen az aszály, a vízhiány és ennek következtében a bizonytalan mezôgazdasági kilátások, megélhetési gondok, veszélyeztetett családi otthonok. A félelmektôl meg kell szabadulni! A félelmet kiváltó okok elemzése új irányokat vetít elénk. Az árvízkor érkezô vizet itt kell tartani az országban, hiszen szükség van rá. Ha megteremtjük a vízbiztonságot, gazdálkodnunk is meg kell tanulnunk a vízzel. Olyan mezôgazdaságot, idegenforgalmat kell kialakítani, amely újra képes okosan hasznosítani a vizet a természet és az ember elônyére. A Tisza mentén új birtokstruktúra alakul, készülünk az Európai Unióba, felértékelôdik az egészséges környezet, az itt termelt egészséges élelmiszer. Tehát mindaz a tudás, amely a hajdani Tisza-menti ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás idôszakában a Tisza-menti népesség megélhetését szolgálta, ma ismét fontossá válik. A vidékfejlesztési szakterület meggyôzôdése, hogy a Tisza mentén a vízügyi, mezôgazdasági, természet- és környezetvédelmi, idegenforgalmi célokat
kormányzati szinten össze lehet és kell hangolni. Konkrét eredményt csakis a Tisza menti tájegységek, kistérségek lakóival együtt, a helyi programok, mûszaki és gazdálkodási alternatívák kidolgozásával, megvitatásával, a helyi cselekvôkészség megteremtésével lehet elérni. 2000-ben e munka elindult. Azóta 24 Tisza-menti kistérség elkészítette az agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiáját. Az MTA Alföldi Tudományos Intézet átfogó fejlesztési program kidolgozásán dolgozott a helyi programok ismeretében. Több Tisza-menti kistérség kísérleti jellegû ártéri gazdálkodási mintaprogramon dolgozik. 2002-ben a Vásárhelyi Terv vízvisszatartási koncepciója, a nemzeti agrár-környezetvédelmi program, valamint a közeljövôben várható EU vidékfejlesztési támogatási lehetôségek új perspektívát nyújtanak a térség lakóinak. Kérdés, hogyan hasznosítjuk mindezt? Az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya 2002-tôl minden erôt, szaktudást az irányba összpontosít, hogy a Tisza mentén kialakuljanak végre a vízbiztonságon alapuló helyi vidékfejlesztési programok.
19
