VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
VI. Euroregionális Természettudományi Konferencia 2011. január 25-27. Program és előadások összefoglalói
Szombathely 2011. ________________________________________________________________________________
-3-
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
TÁMOGATÓK:
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MTA VAS MEGYEI TUDOMÁNYOS TESTÜLETE SZOMBATHELYI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG
SZERKESZTETTE: MITRE ZOLTÁN
________________________________________________________________________________
-4-
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
Program
2011. január 25. (kedd) 14.00 – 17.00
Regisztráció (C épület Forrásközpont Aula) Szálláshelyek elfoglalása Vacsora
19.00 – 21.00
Derült idő esetén távcsöves észlelés a TTK Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgálójában
2011. január 26. (szerda) 8.00 – 9.30
Regisztráció (C épület Forrásközpont Aula)
Plenáris előadások Elnök: Prof. Dr. Veress Márton dékán, egyetemi tanár Helyszín: NymE SEK „B” épület tanácsterem 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 9.30 – 10.00
10.00 – 10.30 10.30 – 11.00 11.00 – 11.30 11.30 – 12.00 12.00 – 12.30
Megnyitó, köszöntés - Prof. Dr. Gadányi Károly NYME-SEK elnök-rektorhelyettes - Dr. Puskás Tivadar országgyűlési képviselő, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere Mika János: Globális és regionális klímaváltozás: Új bizonyítékok két IPCC Jelentés között Ulrich Ott: Stardust grains in meteorites – the noble gas story Ivan Dorotovic: International Space Weather Initiative (ISWI) in Slovakia Szenkovits Ferenc: Az elliptikus korlátozott háromtest-probléma és alkalmazásai Veress Márton: A fedőüledékes depressziók csoportosítása Ebédszünet
________________________________________________________________________________
-5-
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
Első szekció Elnök: Dr. habil. Gyurácz József dékánhelyettes, főiskolai tanár Helyszín: NymE SEK Forrásközpont Konferenciaterem 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 13.30 – 13.45 13.45 – 14.00 14.00 – 14.15 14.15 – 14.30 14.30 – 14.45 14.45 – 15.00 15.00 – 15.15 15.15 – 15.30 15.30 – 15.45
Balogh Lajos - Morschhauser Tamás - Rudolf Kinga: A 6. magyar biodiverzitás napok – Vasvár–Nagymákfa, 2010 – előzetes, edényes florisztikai eredményei Benke Attila: Leuce szekcióba tartozó hazai nyár fajok dunántúli állományainak populációgenetikai vizsgálata RAPD, PCR-RFLP és SSR markerekkel Dani Magdolna – Kovács J. Attila: Levélepidermisz vizsgálatok réti csenkesz és nádképű csenkesz populációkon Horváth Attila László - Szakálosné Mátyás Katalin: A gyenge fatermőképességű erdőállományok kitermelése, és a képződött faanyag hasznosítási lehetőségei. Jobb Szilvia - Borovics Attila - Cseke Klára - Koltay András: A tölgypusztulás genetikai hátterének vizsgálata Kovács J. Attila: Magas kőrises erdő-állományok cönológiai viszonyai az erdélyi mezőség délkeleti részén Molnár Zoltán: A növények vízmérlegének és szárazságtűrésének jellemzése Skribanek Anna - Solymosi Katalin - Hideg Éva – Böddi Béla: A tiszafa (Taxus baccata L.) zöldülésének élettani és morfológiai jellemzői Virág Emese: Alga biomassza hatása orchideák in vitro és ex vitro fejlődésére Szünet
Első szekció Elnök: Dr. Skribanek Anna PhD főiskolai tanár Helyszín: NymE SEK Forrásközpont Konferenciaterem 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 16.00 – 16.15
Gyurácz József – Lukács Zoltán – Vörös Norbert: Vas megye madarainak névjegyzéke
________________________________________________________________________________
-6-
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
16.15 – 16.30 16.30 – 16.45 16.45 – 17.00 17.00 – 17.15 17.15 – 17.30 17.30 – 17.45 17.45 – 18.00 18.00 – 18.15
Gyurácz József – Puskás János: A hőmérséklet, a csapadék és a fiatal madarak egyedszáma közötti kapcsolat vizsgálata Kovács Péter - Szita Éva - Szinetár Csaba: A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei (Nagymákfa 2010. június 5-6.) Kovács Zsolt - Czurkó András - Kékesi A. Katalin - Juhász Gábor: A dimetil-szulfoxid hatása az abszensz epilepsziás aktivitásra szabadon mozgó WAG/Rij patkányokban Molnár Péter: Funkcionális in vitro tesztmódszerek alkalmazása a gyógyszerkutatásban és toxikológiában Szinetár Csaba - Kancsal Béla - Török Tamás: Időszakos és állandó vízborítású élőhelyek pókfaunájának kutatása I. Miért? Hogyan? Tóth Gábor – Bőtsch Enikő – Puskás Tamás: Emberi csontmaradványok az Enese elkerülő útszakasz építési területéről (85-ös számú főút) Tóth Gábor – Suskovics Csilla: A gyermekek testméretei az ezredfordulón – kedvezőtlen változások Vig Károly - Podlussány Attila: A Nyugat-magyarországiperemvidék ormányosalakatú bogarai (Coleoptera: Curculionoidea)
Második szekció Elnök: Dr. Németh István PhD dékánhelyettes, egyetemi docens Helyszín: NymE SEK C ép. 111-es előadó 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 13.30 – 13.45 13.45 – 14.00 14.00 – 14.15 14.15 – 14.30 14.30 – 14.45
Baranyai Dóra: Hidasi középső-miocén otolithok összehasonlító vizsgálata Benkó Zsolt: Folyadékzárvány-sík vizsgálatok alkalmazása gránitokban lezajlódó hidrotermás folyamatok modellezésére Béres Csilla - Németh László: Fenyők víztartalmának meghatározása CT és MRI alkalmazásával Borzsák István: Molekuláris folyadékok viszkozitásának számítása a TTCF módszer segítségével Dávid Árpád: A Teredolites ichnogenus magyarországi egri korú képződményekben
________________________________________________________________________________
-7-
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
14.45 – 15.00 15.00 – 15.15 15.15 – 15.30 15.30 – 15.45
Fodor Rozália: Radostyán környéki kora-miocén sekélytengeri sziliciklasztos képződmények bioturbációs nyomainak vizsgálata Füzesi István – Kovács Gábor – Molnár Zsuzsanna: Termésnövelő és talajjavító anyagok alkalmazása Vas megyében Gadányi Péter: Hasadékbarlangok kialakulása bazaltlávában Kürti Lívia: The function karst water system of Kács and Sály at Bükk Mountain Szünet
Második szekció Elnök: Dr. habil. Péntek Kálmán főiskolai tanár Helyszín: NymE SEK C ép. 111-es előadó 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 16.00 – 16.15 16.15 – 16.30 16.30 – 16.45
16.45 – 17.00 17.00 – 17.15 17.15 – 17.30 17.30 – 17.45 17.45 – 18.00 18.00 – 18.15
Lakotár Katalin: A határainkon túli magyar tanulók kognitív Magyarország képe Marton Eszter: Egri korú képződmények bioturbációs nyomainak paleoökológiája (Wind-féle téglagyár, Eger) Nowinszky László - Kiss Ottó - Szentkirályi Ferenc - Puskás János - Kádár Ferenc - Kúti Zsuzsanna: Az Ecnomus tenellus Rambur 1842 (Trichoptera: Ecnomidae) fénycsapdázásának eredményessége a holdfázisok függvényében Petz Tiborné: Elsőéves hallgatók matematikai ismeretei Polgár András: Környezetirányítási rendszerek hatáselemzésének vizsgálata Szendreiné Boncz Ildikó: Hogyan mozoghattak a dinoszauruszok? Egyes fizikai témakörök biofizikai vonatkozásainak oktathatósága Tar Károly - Puskás János: A potenciális szélenergia eloszlása Észak-Nyugat Dunántúlon különböző időjárási helyzetekben Zoltán Utasi: Development reconstruction in the region of the Upper Tarna and the Upper Gortva Zelei Zoltán: Sajólászlófalvai kárpáti foraminiferák paleoökológiája Vacsora
________________________________________________________________________________
-8-
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
Poszter Szekció Helyszín: NymE SEK Aula 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Bidló András - Juhász Péter - Szűcs Péter - Ódor Péter: Őrségi erdőállományok talajának szénkészlete Bór József: Egyidejű vörös lidérc észlelések Sopronból és a szlovákiai Modra állomásról Horváth Tibor - Tuboly Vince: Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány (Hegyhát Obszervatórium) Ilona Pajtók-Tari − János Mika: Zonal and continental features in climate change patterns Korponai János: A Balaton trofitási állapot változásainak paleolimnológiai rekonstrukciója a Cladocera maradványok és az üledék paleopigment tartalma alapján Prodán Tímea Hajnal: A Balfi-blokk felszínformáinak komplex vizsgálata Dobi Adrienn, Vági Pál, Solymosi Katalin: Sajátos membránszerveződés növényi kiválasztó képletek színtesteiben Solymosi Katalin - Dominique Morandi - Kecskés Mariann - Vági Pál - Vitaliy Zehrya - Ateeq Ur Rehman - Böddi Béla - Cornelia Spetea - Benoit Schoefs: Hat-e a fotoszintézis az arbuszkuláris mikorrhiza kialakulására? Szűcs Péter – Bidló András: Bolygatás és avarelhordás hatásának vizsgálata a mohák megjelenésére a Sopronihegységben Szűcs Péter: Újabb adatok a Soproni-hegység mohaflórájához
________________________________________________________________________________
-9-
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
Teodor Péter Pintér - Kálmán Péntek - Zoltán Mitre: Temperature results of the total solar eclipse in Shanghai on the 22nd July, 2009. Ütő-Visi J. - Pajtók-Tari Ilona - Kürti Lívia: Climatic challenges educated for prospective teachers of geography Zoltán Utasi − Ilona Pajtók-Tari − János Mika: Enviromental vulnerability of our towns located in a valley
2011. január 27. (csütörtök) 10.00 – 12.00
Derült idő esetén Napmegfigyelés a TTK Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgálójában. Alternatív program (borús idő esetén): Szombathely nevezetes történelmi helyszíneinek meglátogatása. Ebéd
________________________________________________________________________________
- 10 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: ÚJ BIZONYÍTÉKOK KÉT IPCC JELENTÉS KÖZÖTT Mika János Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszék, Eger egyetemi tanár 3300 Eger, Leányka u. 6. Országos Meteorológiai Szolgálat vezető főtanácsos 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. E-mail:
[email protected]
A gazdasági világválság is csak egy évvel tudta visszavetni a szén-dioxid kibocsátás növekedését, amely így is az IPCC Jelentés (2007) előrejelzésének a felső határán alakul. A 2010-es év globális átlaghőmérséklete a mindenkori rekorddal versenyez, a tengerszint emelkedése ugyancsak az elképzelt legmeredekebb forgatókönyvet követi. A Föld-légkör rendszer legújabb energiamérleg becslése a történelemben először kénytelen beismerni, hogy a légkör és a felszín immár nincs egyensúlyban egymással. Az óceánok ugyanis folyamatosan elnyelnek 1 W/m2-t, jelezve, hogy az üvegházhatás erősödése valóban végbemegy. Emellett, egyre újabb fizikai, kémiai és biológiai visszacsatolásokról derül ki, hogy számszerű pontosításuk nyomán az éghajlati rendszer érzékenysége egyre csak erősödik. Az előadás első része a globális klímaváltozás kockázatának ezen új elemeit foglalja össze. A második részben bemutatjuk a klímaváltozás regionális hatásainak 2007 utáni becsléseit. Az Európai ENSEMBLES Project 15 modellje, valamint a hazai műhelyek négy további modell-verziója együttesen nagyszámú becslést ad, immár 25 km-es vagy ennél is jobb térbeli felbontással. Ezek az eredmények azonban nem mutatnak kisebb számszerű bizonytalanságot, mint akár a korábbi, 50 km-es eredmények (melyeken pl. a haza Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alapult), akár az e modellek határfeltételeit képező, globális modell-eredmények. Előadásunkban a fenti modell-eredmények mellett – saját számításaink alapján – ez utóbbi modellek részletes európai eredményeit is bemutatjuk.
________________________________________________________________________________
- 11 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
STARDUST GRAINS IN METEORITES – THE NOBLE GAS STORY Ulrich Ott Research Scientist, Leader Cosmochemistry Group, Department of Biogeochemistry, Max-Planck-Institute for Chemistry, Joh.-J.-Becher-Weg 27, D-55128 Mainz, Germany E-mail:
[email protected]
Meteorites contain small amounts (up to ca. 1 per mill) of grains that formed directly from the winds or the ejecta of stars, survived the passage through the interstellar medium and subsequent solar system processing. Their presence was established by isotopic variations observed in noble gas analysis of meteorites and the search for the carrier phase of these noble gases led to the identification of three types of stardust: diamond, graphite and silicon carbide. Additional types of stardust not containing noble gases and identified subsequently include oxides and silicates. The isotopic signatures found in the stardust grains allow pinpointing their stellar sources. Except for the diamonds and possibly graphite, most originate from Red Giant stars. Silicon carbide contains neon consisting almost exclusively of the isotope 22Ne, which must come from the shell where the primary process is “burning” of 4He to 12C and 16O. The amount of 21Ne in the larger (> 5 µm) SiC grains may allow determining a “presolar age”. Detailed investigation of the associated krypton and xenon constrains the conditions by which elements heavier than Fe were produced in these stars. The diamonds, in contrast, appear to be tied to supernovae as indicated by the isotopic signature of xenon. Their study is made difficult by the low abundance of trace elements and their small size (average 2.6 nm), which prohibits isotopic study of single grains even for the major elements.
________________________________________________________________________________
- 12 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
INTERNATIONAL SPACE WEATHER INITIATIVE (ISWI) IN SLOVAKIA Ivan Dorotovic Slovak Central Observatory, Hurbanovo, Slovakia; napfizikai kutato - tudomanyos munkatars / solar physicist - research worker E-mail:
[email protected]
This contribution presents application of ISWI International Programme in the conditions of Slovak institutions, scientific focus of which includes among other fields of observational and research work also analysis of space weather processes. Particular attention is paid to providing scientific knowledge to students and the general public."
________________________________________________________________________________
- 13 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
AZ ELLIPTIKUS KORLÁTOZOTT HÁROMTEST-PROBLÉMA ÉS ALKALMAZÁSAI Szenkovits Ferenc Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Az égi mechanika alapfeladata a n-test probléma: n tömegpont mozgásának vizsgálata a kölcsönös gravitációs vonzóerők hatására. A feladatot már megfogalmazója, Newton megoldotta két tömegpont esetében. Kettőnél több test esetében viszont a probléma jóval bonyolultabbnak bizonyult, sok matematikusnak okozott fejtörést az évszázadok folyamán. A megoldásra való törekvések jelentős mértékben járultak hozzá a matematika fejlődéséhez is, egészen új matematikai módszerek kidolgozásával, kutatásterületek kialakulásával. Már a háromtest-probléma általános esete is igen összetett, így a szakemberek olyan sajátos esetek tanulmányozásával próbálkoznak, amelyek bizonyos konkrét égitest-rendszerek modellezésére is jó közelítéseket biztosíthatnak. Ilyen sajátos eset a kör korlátozott háromtest-probléma, amikor két jelentősebb tömegű test egymás körüli körmozgását feltételezve egy harmadik, elhanyagolhatóan kis tömegű test mozgását vizsgáljuk a két nagyobb test gravitációs terében. Ezt a modellt nevezzük a (kör) korlátozott háromtestproblémának. Ez a modell jó közelítést nyújt például a Nap—Jupiter rendszer környezetében mozgó aszteroida dinamikai vizsgálatára. Abban az esetben viszont, amikor ezek a vizsgálatokat nagyobb pontosságot igényelnek, akkor már nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a két központi test mozgása nem körpályán, hanem közelítőleg ellipszisek mentén zajlik. Így szükséges lesz egy újabb modell, amelyben a két központi égitest egymás körül elliptikus pályán kering, és ezek gravitációs terében vizsgáljuk egy harmadik, elhanyagolható tömegű test mozgását. Ez a modell ismert a szakirodalomban az elliptikus korlátozott háromtest-probléma néven. Az elliptikus korlátozott háromtest-probléma vizsgálata területén új lehetőségek nyíltak meg a számítógépek elterjedésével, a numerikus és más közelítő módszerek hatékony alkalmazása révén. A feladat alkalmazásai is egyre nagyobb mértékben kerülnek terítékre, úgy a Naprendszerünkben előforduló dinamikai jelenségek vizsgálatában, mint az utóbbi évtizedekben felfedezett, Naprendszerünkön kívüli bolygórendszerek stabilitásának, mozgásának tanulmányozásában. Előadásunk célja az elliptikus korlátozott háromtest-probléma vizsgálatában elért jelentősebb kutatási eredmények és néhány fontosabb alkalmazás rövid összefoglalása. ________________________________________________________________________________
- 14 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
FEDŐÜLEDÉKES DEPRESSZIÓK CSOPORTOSÍTÁSA Veress Márton Nyugat-Magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Szombathely E-mail:
[email protected]
Az előadásban a karszt fedőüledékeinek zárt formáit mutatjuk be. A kutatási területeink a magyarországi karsztterületek, az Alpok néhány karsztterülete és a Pádis voltak. Vizsgáltuk a fedőüledékes depressziók morfológiáját (topográfiai térképezés, morfológiai térképezés), valamint az eltakart fekü domborzatát (VESZ mérések). Elemeztük a depresszióik fedőüledékes aljzatának pusztulási módjait (topográfiai térkép és lejtőszög kategória adatok felhasználásával). Osztályoztuk a depressziókat: elkülönítettünk karsztperemi- és karsztbelseji depressziót (helyzetük szerint), fedett-, félig kitakart depressziót (kitakartságuk szerint), fél-, embrionális-, fiatal-, felnőtt-, érett- és elpusztult depressziót (a fejlettségük szerint), rejtett- és eltemetett depressziót (a fedőüledékeik szerint), ál- és igazi depressziót (a fekü morfológiája szerint).
________________________________________________________________________________
- 15 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A 6. MAGYAR BIODIVERZITÁS NAPOK – VASVÁR–NAGYMÁKFA, 2010 – ELŐZETES, EDÉNYES FLORISZTIKAI EREDMÉNYEI Balogh Lajos1 - Morschhauser Tamás2 - Rudolf Kinga2 1
Savaria Múzeum, Természettudományi Tár, H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9. E-mail:
[email protected] 2 Pécsi Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. E-mail:
[email protected];
[email protected]
A P. Alden és E. O. Wilson által a Walden-tó (Concord, Massachusetts, USA) mellett 1998-ban megszervezett első Biodiverzitás Napok során – több tucat botanikus és zoológus részvételével – 24 órás gyűjtést végeztek egy 1 km2-es területen, melynek eredményeként 1900, 1 mm-nél nagyobb élőlényfajt (növényt, gombát, állatot) sikerült azonosítaniuk. Tették ezt annak érdekében, hogy az élővilág bámulatra méltó változatosságát testközelbe hozzák a természettől elszakadt emberek számára. Ez szolgált mintául a 2006-tól hazánkban is megrendezett Magyar Biodiverzitás Napokhoz, amelyek kezdeményezője és főszervezője azóta is dr. Kovács Tibor herpetológus (MME). Az eseménysor eddigi helyszínei: 1–3. 2006– 2007–2008: Gyűrűfű (Ibafa, Dél-Zselic, Baranya megye); 4. 2008: Porva (Bakony, Veszprém m.), Drégelypalánk (Nógrád m.), Ipolyhidvég (Nógrád m., Szlovákia); 5. 2009: Fekete-hegy (Szentbékkálla, Balatonhenye, Veszprém m.). A 6. Magyar Biodiverzitás Nap az Őrségi Nemzeti Park területén, a Vasvárhoz tartozó Nagymákfa térségében került sorra 55 kutató (és 15 kísérő) részvételével 2010. június 4–6-án, A Biológiai Sokféleség Világévében. A VasiHegyhát ÉNy-i peremén haladó Csörnöc-patak mentén, holtágakban, mocsárréteken, legelőkön, puha- és keményfás ligeterdőkben, bükkösben zajlott gyűjtés során a még nem végeleges adatok szerint 1932 faj került elő. A 293 edényes növénytaxonból 4 haraszt, 1 nyitvatermő, 215 kétszikű és 66 egyszikű; közülük 7 védett.
________________________________________________________________________________
- 16 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
LEUCE SZEKCIÓBA TARTOZÓ HAZAI NYÁR FAJOK DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYAINAK POPULÁCIÓGENETIKAI VIZSGÁLATA RAPD, PCR-RFLP ÉS SSR MARKEREKKEL Benke Attila Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály, Sárvár 9600 Sárvár, Várkerület 30/A. E-mail:
[email protected]
A kutatás során a nyár nemzetség Leuce szekciójába tartozó, Magyarországon őshonos két faj, a fehér és rezgő nyár természetes eredetű dunántúli populációit vizsgáltuk. Kutatásunk célja a kiválasztott populációk genetikai változatosságának felmérése, valamint a két faj természetes hibridjének, a szürke nyár előfordulásának, valamint genetikai struktúrájának vizsgálata volt. A mintavételezések alkalmával a fajok főbb előfordulási területein található olyan középidős, idős állományokat érintettünk, melyek természetes eredetűek voltak, illetve bizonyítottan autochton populációkban gyűjtött szaporítóanyag felhasználásával létesültek, azaz jól reprezentálják az adott populáció genetikai mintázatát. A molekuláris genetikai vizsgálatokhoz a módszereket úgy választottuk meg, hogy egyrészt egy átfogó képet alkothassunk a sejtmagi DNS (RAPD technika) és a nyárak esetében anyai úton öröklődő kloroplaszt DNS (PCR-RFLP technika) hordozta genetikai változatosságról, valamint behatóbban tanulmányozhassuk a hibridizációs folyamatokat a szürke nyár esetében (SSR technika). A populációk genetikai diverzitását, ezáltal alkalmazkodó-képességét, a megfigyelt allélszám és az allélgyakoriságok alapján számított Shannon-index alapján értékeltük. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az alapfajok esetében az ökológiai optimumhoz közelebb álló termőhelyeken tenyésző populációk genetikai diverzitása magasabb, mint az egyes fajok termőhelyi igényeit kevésbé kielégítő területeken állóké (área-peremi állományok). Sikerült a vizsgált fajok esetében igazolni azt a feltételezést, miszerint a genetikai diverzitás jelentős része a populációkon belüli változatosságból ered, míg a teljes diverzitáshoz a populációk közötti változatosság csak kisebb mértékben járul hozzá. Terepi megfigyeléseinkkel, valamint mikroszatellit vizsgálatokkal sikerült alátámasztanunk azt a korábbi megfigyelést, amely szerint a természetben keletkező F1-es nemzedékű szürke nyár egyedek fehér nyár szülővel való nagyobb arányú visszakereszteződése folytán a hibridpopuláció feno- és genotipusos jellegzetességei fokozatosan tolódnak a fehér nyár irányába, ami a terepen történő fajmeghatározást sok esetben jelentősen megnehezíti. ________________________________________________________________________________
- 17 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
LEVÉLEPIDERMISZ VIZSGÁLATOK RÉTI CSENKESZ ÉS NÁDKÉPŰ CSENKESZ POPULÁCIÓKON Dani Magdolna1 - Kovács J. Attila 1 NYME SEK TTK Növénytan E-mail: magdolnad@ttk. nmye.hu
A Festuca L. nemzetség Montanae Hack. szekcióba tartozó széles, lapos levelű taxonokon végzett morfo-anatómiai vizsgálataink folytatásaként a Festuca pratensis agg. két mikrotaxonjának, a Festuca pratensis subsp. pratensis és a Festuca arundinacea subsp. arundinacea populációinak levélanatómiai felépítését tanulmányoztuk. Célunk a két taxon különböző élőhelyről származó populációinak részletes epidermisz vizsgálata, különös tekintettel a bőrszöveti struktúrák finomabb részleteire (kosztális és interkosztális sejtsek, sztómakomplexek, kovasejtek, trichomák), a két taxon bőrszöveti felépítésében való hasonlóságok és eltérések feltárása. Vizsgálatainkat Közép-Európa és a Kárpát-medence természetes flórájából begyűjtött populációkon végeztük. Virágzás idején a zászlós levelekről begyűjtött mintákból epidermisz nyúzatok és scanning elektronmikroszkópos felvételek készültek. A levélepidermisz fénymikroszkópos értékelése alapján megállapítható, hogy a réti csenkesz és nádképű csenkesz taxonoknál egyaránt az epidermisz adaxialis és abaxialis oldala szerkezeti különbséget mutat. Ez a következő bélyegekben mutatkozik meg: a sejtek radialis falainak lefutása, alakja, a kovasejtek megjelenése és eloszlása, a kosztális és interkosztális zónákat alkotó sejtek mérete, a sztómakomplexek alakja, száma (1mm2/db), mérete, a serteszőrök száma (1mm2/db). A bőrszövet színi és fonák oldala közötti szerkezeti eltérés hangsúlyosabb a réti csenkesz taxon esetében. A bőrszöveti struktúra jól differenciáló bélyeg a vizsgált két taxonok esetében is. Ez az elkülönülés a sejtek radiális falának lefutásában, az ér- és érközötti zónák sejtjeinek méretében, a sztómák méretében, a színi epidermisz sztómasűrűségében (1mm2/db) és a serteszőrök méretében nyilvánul meg.
________________________________________________________________________________
- 18 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A GYENGE FATERMŐKÉPESSÉGŰ ERDŐÁLLOMÁNYOK KITERMELÉSE, ÉS A KÉPZŐDÖTT FAANYAG HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI. Szakálosné Mátyás Katalin - Horváth Attila László Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet, 9400 Sopron, Ady E. út 5. E-mail:
[email protected] ;
[email protected]
Az erdészeti gyakorlat a fafajok fatermőképességét csoportba sorolja: jó – közepes – gyenge. Magyarország összes erdőterületeinek 4,6 %-a (85.000 ha), a faanyagtermelést szolgáló erdőknek pedig 1,1 %-a (13.700 ha) tarozik a gyenge fatermőképességű állományok közé. A kevés fahozamú és rossz minőségű állományok kitermelési és értékesítési problémájával többé-kevésbé az ország valamennyi erdőgazdasága szembesül. A közép európai kutatásoknak köszönhetően (melyek közül egy nemzetközi projektben Intézetünk is részt vett), az un. teljes fakitermelő gépek (harveszterek) használata a hazai lombos állományokban is kezd létjogosultságot szerezni. A kezdetben fenyő állományokban dolgozó gépek a további fejlesztéseknek köszönhetően napjainkra már a lágy- ill. keménylombos állományok gyérítési és véghasználati munkáinak elvégzésére is kiválóan alkalmasak. A kevésbé jó minőségű, szinte kizárólag tűzifa választékot „adó” állományok kitermelése is jóval gazdaságosabbá, természetközelibbé és biztonságosabbá tehető. A harveszter alkalmazásának további előnye, hogy mint fakitermelő és előközelítő gép kiválóan illeszthető az aprítéktermelési logisztikai rendszerbe. A gyenge állományok kevésbé jó minőségű faanyaga ezáltal apríték (esetleg pellet illetve brikett) formájában fűtőművi vagy erőművi felhasználásra kis és nagyfogyasztók számára is gazdaságosan értékesíthető.
________________________________________________________________________________
- 19 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A TÖLGYPUSZTULÁS GENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA Jobb Szilvia1 - Borovics Attila2 - Cseke Klára2 - Koltay András 3 1
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék E-mail:
[email protected] 2 Erdészeti Tudományos Intézet, Nemesítési Osztály 3 Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály
A kutatás célja a tölgypusztulással sújtott illetve egészséges tölgyek genomjának vizsgálata, bizonyítandó, hogy a tölgypusztulás módosítja az állományok genetikai szerkezetét. A vizsgálatok célja kimutatni, hogy a tölgypusztulással szemben vannak ellenálló és érzékeny genotípusok, illetve az ellenálló egyedek képezte részpopuláció genetikai szerkezete eltér az érzékeny részpopulációétól. A genetikai vizsgálatok kiindulópontjai egészséges és beteg tölgy egyedpárokról begyűjtött és fagyasztva tárolt rügyek. Az egyedpárok kijelölése Magyarország különböző területein történt: Bajánsenye, Bejcgyertyános, Buják, Dunaszentmiklós, Gyöngyössolymos, Kaszó, Nyergesújfalu, Szentendre, Szenta települések körzeteiben, kocsányos- és kocsánytalan tölgy állományokban. Összesen 113 tölgypár 226 egyedének rügyeiből történt meg a DNS kivonása. A DNS minták genetikai vizsgálatát mikroszatellit (SSR) markerezési technika módszerével végezzük.
________________________________________________________________________________
- 20 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
MAGAS KŐRISES ERDŐ-ÁLLOMÁNYOK CÖNOLÓGIAI VISZONYAI AZ ERDÉLYI MEZŐSÉG DÉLKELETI RÉSZÉN Kovács J. Attila NymE SEK TTK Biológiai Intézet Növénytani Tanszék E-mail:
[email protected]
A magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta erdei vegetációs állományok Közép-Európában különösen a mezotrof lombos erdők, a törmeléklejtő-erdők, hársas-kőrises sziklaerdők ill. a mészkő-dolomit szurdokerdők (MercurialiTilietum, Tilio-Fraxinetum, Scolopendrio-Fraxinetum) keretében alkotnak jellegzetes cönológiai struktúrákat. Előfordulnak még égerligetekben, sík- és dombvidéki gyertyános-tölgyesekben, keményfaligetekben is, bár ezekben ritkán alkotnak konszociációkat. A szubkontinentális klimaviszonyok közepette fennmaradt állományokról, az Alföld-peremi, vagy mezőségi tölgyes- és elegyes xeroterm erdők csoportjába tartozó cönológiai állományok helyzetéről csak szorványos információikkal rendelkezünk. Jelen munkában az Erdélyi Mezőség délkeleti térségében fennmaradt azon állományokat vizsgáltuk, melyek a kevert tölgyesek zonájában, a szubkontinentális xeroterm erdők szomszédságában maradtak fenn, jellegzetes termőhelyi viszonyok közepette. Cönológiai szerkezetük és karakterfajaik alapján a vizsgáltba vett hat erdőterület 15 fontosabb állományát az Aceri tatarico-Quercion társulás-csoporthoz tartozóknak tekintjük. A cönológiai szerveződés változatos fokozatait mutató (kiterjedt és foltszerű) állományok felépítésében a fontosabb konstans fa-fajok a következőek: Fraxinus excelsior, Quercus robur, Acer tataricum, Acer campestre, Ulmus minor, Quercus petraea. A fejlett cserje- és gyepszintben számos vegetációtörténeti szempontból is értékes indikátor növényfaj talált menedéket: Iris graminea, Fritillaria orientalis, Veratrum nigrum, Pulmonaria mollis, Polygonatum latifolium, Doronicum hungaricum, Aconitum moldavicum, Lilium martagon, Tanacetum corymbosum etc. A továbbiakban megállapítandó, a kevert tölgyesek, dombvidéki gyertyánostölgyesek és a magas-kőrises erdők szukcessziós kapcsolatai.
________________________________________________________________________________
- 21 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A NÖVÉNYEK VÍZMÉRLEGÉNEK ÉS SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK JELLEMZÉSE Molnár Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Növénybiológiai Intézet 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. E-mail:
[email protected]
A víz létfontosságú a növények élete során: részben a növény testét alkotja, részben az életjelenségek biokémiai hátterének alapját adja. A legtöbb szárazföldi növényben a víz folyamatosan kicserélődik: állandó vízmozgást figyelhetünk meg a talajból az atmoszférába a növények közbeiktatása révén. A növények vízmérlegét a vízpotenciál változásával jellemezzük. A globális klímaváltozás problémája számos hatást gyakorol a mezőgazdasági termelésre. A vízhiányos körülmények, így a szárazság, döntően befolyásolják a növények produktivitását. A lóbab (Vicia faba L.) egyike a világ legrégebben termesztett kultúrnövényeinek, jóllehet vetésterülete csupán 5 %-os arányban részesedik az abrakhüvelyes növényekéből. A növény relatíve kevésbé tűri a vízhiányt és a növénynemesítők különböző fiziológiai paraméterek figyelembe vételével tesztelik nemesítési alapanyagaik szárazságtűrését. A csíranövény korban mért eredmények szoros korrelációt mutatnak a szántóföldi körülményeken fejlődő, idősebb növényeknél mért adatokkal. Az előadásban egyrészt a növényi sejtek, szövetek és szervek vízpotenciáljának mérési módszereit ismertetjük, másrészt kísérleti adatokkal szemléltetjük a lóbabfajták szárazságtűrésének értékelését üvegházi körülmények között.
________________________________________________________________________________
- 22 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A TISZAFA (TAXUS BACCATA L.) ZÖLDÜLÉSÉNEK ÉLETTANI ÉS MORFOLÓGIAI JELLEMZŐI Skribanek Anna1 - Solymosi Katalin2 - Hideg Éva 3 - Böddi Béla 1
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Növénytani Tanszék, Szombathely, Magyarország E-mail:
[email protected] 2 ELTE Növényszervezettani Tanszék, Budapest, Magyarország 3 Szegedi Biológiai Központ, Növénybiológiai Intézet, Szeged, Magyarország
A tiszafa magról nehezen hajtatható, és ezért sötétben csíráztatva korábban nem tanulmányozták Kl bioszintézisét és plasztiszfejlődését, mely folyamatokat ebben a munkában sötétben hajtatott ágakon fejlődő hajtásokban tanulmányoztunk. A levelek és szárak pigmenttartalma és plasztiszfejlődése kisebb eltéréseket mutatott, de összességében elmondható, hogy a tiszafa képes sötétben is Kl-t szintetizálni, ugyanakkor működőképes kloroplasztiszok nem képződnek sötétben, és ezek még viszonylag hosszú zöldítés után sem alakulnak ki a növény sötétben hajtatott szerveiben. Munkánk rávilágít arra, hogy a nyitvatermőknél feltételezett, fény jelenlététől független Kl szintézis egy bonyolultabb szabályozású folyamat. Jelenléte nem feltétlenül jár együtt a fotoszintetikus apparátus megfelelő kiépülésével.
________________________________________________________________________________
- 23 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
ALGA BIOMASSZA HATÁSA ORCHIDEÁK IN VITRO ÉS EX VITRO FEJLŐDÉSÉRE Virág Emese Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 9200 Mosonmagyaróvár Vár 2. E-mail:
[email protected]
Az orchideanemzetségek nagy része igen lassan fejlődő fajokat foglal magába. A bizonytalan csírázás mellett az orchideák vegetatív fejlődésének hosszú ideje, illetve a hagyományos kertészeti növényektől eltérő környezeti igénye nehezíti az előállítók dolgát. Mivel ezek az egzotikus növények jelentős gazdasági értéket képviselnek, folyamatosak a törekvések az üzemi termesztés időtartamának csökkentésére. Ennek egyik eszköze lehet az alga biomasszák alkalmazása mind laboratóriumi (in vitro), mind a kiültetést követő (ex vitro) körülmények között. Az algák a magasabb rendű növényekhez hasonlóan növekedés szabályozó anyagokat termelnek, melyek révén serkenthetik a növények fejlődését, fokozhatják az akklimatizáció sikerességét. Kutatásaink során azt vizsgáltuk, hogy különböző alga biomasszák miként befolyásolják az orchidea növények fejlődését laboratóriumi, illetve üvegházi körülmények között. Azonos összetételű, de eltérő alga biomasszát tartalmazó tápközegeken neveltünk orchidea növényeket in vitro, az inkubációs időszak végén kiértékeltük a növények fejlődését és az eredményeket összehasonlítottuk. Az üvegházi akklimatizáció elősegítésének vizsgálatára az újonnan kiültetett orchidea növényeket öntöztük egy adott alga különböző koncentrációjú szuszpenziójával, és a növények növekedési paramétereinek meghatározásával összehasonlítottuk a koncentrációk hatását az akklimatizáció eredményességére.
________________________________________________________________________________
- 24 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
VAS MEGYE MADARAINAK NÉVJEGYZÉKE Gyurácz József1 – Lukács Zoltán – Vörös Norbert 1
Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Biológia Intézet e-mail:
[email protected]
Vas megye madarairól három névjegyzék készült a XIX. század vége és a XX. század vége között: Chernel 1898, Dabasi-Fromm 1929, Barbácsy 1987. Az 1987 óta eltelt több mint húsz évben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai, a Nyugat-Magyarországi Egyetem (korábbi Berzsenyi Dániel Főiskola) Biológia Intézet, valamint az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak megfigyelései, madárgyűrűzési tevékenysége, valamint a Tömördi Madárvárta működése révén sok új faunisztikai adat gyűlt össze Vas megye területén előforduló madárfajokról. A jelenlegi, 283 fajt tartalmazó névjegyzék összeállításánál Vas megye mai határain belül 2010 végéig végzett megfigyelések eredményeit vettük figyelembe. Célunk az volt, hogy a legjellemzőbb adatok felhasználásával Vas megye madárfaunájának faji összetételéről valós képet adjunk, segítve ezzel a további kutatásokat és a természetvédők gyakorlati munkáját. A névjegyzék összeállítása az NymE TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-20100006 pályázat keretében valósult meg.
________________________________________________________________________________
- 25 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A HŐMÉRSÉKLET, A CSAPADÉK ÉS A FIATAL MADARAK EGYEDSZÁMA KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA Gyurácz József1 – Puskás János2 1
Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Biológia Intézet e-mail:
[email protected] 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Környezettudományi Intézet e-mail:
[email protected]
A Tömördi Madárvárta (47°22’N, 16°41’E) Actio Hungarica madárgyűrűzési programjában 2002 és 2009 között, a diszperziós időszakban (VIII. 1-15.) befogott fiatal (első naptári éves) madarak egyedszáma, valamint a költési időszak hónapjainak (IV., V., VI., VII.) középhőmérséklete és csapadékösszege közötti kapcsolatot vizsgáltuk a következő fajoknál: barátposzáta Sylvia atricapilla N=545, csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita N=330, vörösbegy Erithacus rubecula N=199, fekete rigó Turdus merula N=114, széncinege Parus major N=130. A madarak egyedszámának, valamint a hőmérséklet és a csapadék értékek éves változását lineáris regresszióval ellenőriztük. A havi középhőmérsékletek közül csak az áprilisi növekedett szignifikánsan 2002-től 2009-ig (r=0,86; p=0,01), a csapadék mennyisége szignifikáns trendet nem mutatott egyik hónap esetében sem (p>0,05). A kanonikus korreszpondencia-analízis eredményei azt mutatják, hogy havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg fajonként eltérő módon hat a fiatal madarak éves abundancia viszonyaira. Jelen tanulmány az NymE TÁMOP 4.2.2-08/1-2008-0020 és TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 pályázatok keretében valósult meg.
________________________________________________________________________________
- 26 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A 6. MAGYAR BIODIVERZITÁS NAP ELŐZETES ARACHNOLÓGIAI EREDMÉNYEI (NAGYMÁKFA 2010. JÚNIUS 5-6.) Kovács Péter1 - Szita Éva2 - Szinetár Csaba1 2
1 NyME TTK Állattani Tanszék MTA Növényvédelmi Kutatóintézet
2006-tól kezdődően hazánkban is megrendezésre kerülnek a „Biodiverztitás Nap” nevet viselő terepbiológiai kutatóprogramok. A hazai botanikusok és zoológusok körében is egyre népszerűbb esemény, 2010-ben Vas megyében került lebonyolításra. Dr. Kovács Tibor a program hazai meghonosítója és főszervezője az Őrségi Nemzeti Park munkatársaival készítette elő, illetve irányította, az 55 kutató részvételével zajló kétnapos programot. A Nagymákfa községhatárában lévő terület jól reprezentálja a Rába-völgy, illetve a Vasi-hegyhát között húzódó természetközeli élőhelyeket. A mintegy 1 km2- es nagyságú élőhely-együttes valamennyi kijelölt körzetére kiterjedő gyűjtéseink módszereként fű- és kopogtatóhálózást, kéregrostálást, talajcsapdázást, motoros szívóval végzett mintavételezést, valamint egyelési módszereket alkalmaztunk. A másfél nap alatt összegyűjtött mintavételek laboratóriumi feldolgozása az NyME Állattani Tanszékén, illetve az MTA Növényvédelmi Intézetében történt. A területről eddig kimutatatott pókfajok száma 105, melyek 25 családot képviselnek. Az eredményeink részletes elemzése és bemutatása a hagyományoknak megfelelően egy önálló kötetben kerül majd ismertetésre. Jelen előadásunkban néhány ritka, valamint figyelmet érdemlő faj előfordulásáról számolunk be. Védett fajok közül a terület egyik karakterfajának is tekinthető szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus (Clerck, 1757)) a magassásosok jellemző faja, ahol a hazánkban ritka kalózpókfaj a Pirata uliginosus (Thorell, 1856) több példányát is gyűjtöttük. A Csörnöc medrének tavirózsás hínárnövényzetében a szintén védett búvár pók (Argyroneta aquatica (Clerck, 1757)) került elő. Kiemelést érdemel a területen érvényesülő mediterrán hatások jelzője, a Vasi Hegyhát területéről szórványosan ismert déli csúcsoskeresztespók előkerülése is. A Rába-völgy mára megfogyatkozott keményfás ligeterdeinek avarszintjéből a nyugatMagyarországi üde lomboserdők erdők (Kőszegi-hegység, Őrség) jellemző kistestű vitorláspókja a Panamomops affinis Miller & Kratochvil, 1939 is kimutatásra került. Az eddigi adatok alapján is látható, hogy a rövid idejű, de nagy ráfordítású gyűjtések hatékonysága hazánkban is lényegesen felülmúlja a várakozásokat egy adott terület élővilágának (flóra és faunalistájának) megismerése tekintetében. A hat eddig megvalósult hazai program eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a természetközeli élőhelyeink 1-1 km2 nagyságú területén egyidejűleg akár kétezer növény-és állatfaj jelenléte is regisztrálható. ________________________________________________________________________________
- 27 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A DIMETIL-SZULFOXID HATÁSA AZ ABSZENSZ EPILEPSZIÁS AKTIVITÁSRA SZABADON MOZGÓ WAG/RIJ PATKÁNYOKBAN Kovács Zsolta - Czurkó Andrásb, c - Kékesi A. Katalinb,d - Juhász Gábor b a
Nyugat-magyarországi Egyetem SEK, TTK, Biológia Intézet, Állattani Tanszék, Szombathely E-mail:
[email protected] b Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Proteomikai Csoport, Budapest c Szegedi Egyetem, ÁOK, Orvosi Vegytani Intézet, Szeged d Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Budapest
A dimetil-szufoxidot (DMSO) igen gyakran használják a legkülönfélébb, nehezen oldható molekulák oldószereként, de ismert a DMSO antioxidáns, neuroés krioprotektív hatása is. A DMSO-t annak ellenére alkalmazzák a terápiában, hogy több esetben leírták ennek epilepsziás rohamot kiváltó hatását. A különböző DMSO dózisok abszensz epilepsziás rohamokra gyakorolt hatása nem ismert. Jelen munkánkban a 0.1, 1, 10, 30, 50 és 100%-os DMSOoldatok abszensz epilepsziás aktivitásra gyakorolt hatását vizsgáltuk meg szabadon mozgó WAG/Rij (Wistar Albino Glaxo/Rijswijk) patkányokban. Eredményeink arra utalnak, hogy az intraperitoneálisan alkalmazott (i.p.; 1.5 ml/kg) 0.1%-os DMSO-oldat csökkenti, míg az 50%- és a 100%-os DMSO-oldat növeli az epilepsziás aktivitást. A DMSO befolyásolhatja az egyes antiepileptikumok epilepsziás aktivitásra gyakorolt hatását, amit a DMSO-ban oldott különféle szerek alkalmazásakor figyelembe kell venni.
________________________________________________________________________________
- 28 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
FUNKCIONÁLIS IN VITRO TESZTMÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A GYÓGYSZERKUTATÁSBAN ÉS TOXIKOLÓGIÁBAN Molnár Péter Nyugat-magyarországi Egyetem SEK, TTK, Biológia Intézet, Állattani Tanszék, Szombathely E-mail:
[email protected]
A gyógyszerek fejlesztése során a vegyületeket vagy nagy áteresztőképességű, de csak korlátozott információt szolgáltató tesztekkel, vagy lassú és költséges in vivo / ex vivo módszerekkel vizsgálják. Nagy jelentőségű lenne olyan nagy áteresztőképességű módszerek kifejlesztése, amelyek összetett funkcionális információt szolgáltatnának a vegyületek hatásairól. Ezeket a módszereket elsősorban a vegyületek mellékhatásainak minél korábbi felderítésére lehetne használni, de kifejleszthetők lennének in vitro betegség modellek is főhatás vizsgálatára. Humán eredetű őssejtek felhasználásával a tesztek prediktív értéke jelentősen növelhető lenne. Munkánk során kifejlesztettük azokat a módszereket, amelyekkel sejtek komplex funkcionális rendszerbe szervezhetőek, valamint azokat a módszereket, amelyekkel ezek a rendszerek nagy áteresztőképességgel tesztelhetőek. Szívizomsejtek felhasználásával létrehoztunk egy olyan funkcionális tesztrendszert, amellyel gyógszerek mellékhatásai viszonylag nagy áteresztőképességgel vizsgálhatóak.
________________________________________________________________________________
- 29 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
IDŐSZAKOS ÉS ÁLLANDÓ VÍZBORÍTÁSÚ ÉLŐHELYEK PÓKFAUNÁJÁNAK KUTATÁSA I. - MIÉRT? HOGYAN? Szinetár Csaba - Kancsal Béla - Török Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem SEK, TTK, Biológia Intézet, Állattani Tanszék, Szombathely
A Föld felszíni édesvízkészletével szoros összefüggésben a vizes élőhelyek élővilága is veszélyeztetett világszerte. Az időszakos, illetve állandó vízborítású édesvízi élőhelyek természeti értékei Európában, illetve más földrészeken is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Számos nemzeti park létesült ezek fenntartása érdekében, továbbá több nemzetközi egyezmény is igyekszik ezek megőrzését szolgálni. A vizes élőhelyek magasabbrendű növényei, a gerinces állatok (pl. madarak), valamint egyes rovarok (pl. szitakötők) kutatása komoly hagyományokkal rendelkezik. Nem véletlen, hogy a fenti taxonok képviselői közül kerülnek ki azok a fajok, melyek jelenléte, vagy éppen hiánya jelzi egy konkrét vízi élőhely minőségét, állapotát, illetve ezekről a fajokról rendelkezünk a legtöbb információval. Részben kutatás-módszertani okokra vezethető vissza az a körülmény, hogy egyes állatcsoportok ismerete ma is hiányos a tárgyalt élőhely-típusban. Hazánkban csupán a kilencvenes évek elején kezdődtek meg azok a vizsgálatok, amelyek a vízi életközösségek teljes körű feltárására törekedtek. Többnyire ekkor indultak el azok a tervszerű arachnológiai vizsgálatok is, melyek döntően a nádasok faunájának feltárására irányultak. A pókok élőhelyválasztásának kulcsingerei közül döntő jelentőségű a vegetációszerkezet és a levegő páratartalma. Ezek, mit a nádasokban specifikusan meglévő környezeti tényezők felelősek a nádasok élőhelyspecialista pókfaunájának kialakulásáért. Döntő, de nem specifikus körülmény a vízben fejlődő rovarok tömegessége, mely a pókfauna mennyiségi tulajdonságaira van elsősorban kihatása. A vizes élőhelyek pókjainak vizsgálata eddig is számos új eredménnyel szolgált, ugyanakkor egyes mikrohabitatok standardizálható kutatásához új módszerek alkalmazására, illetve kifejlesztésére van szükség. Ennek érdekében: 1. Folytatjuk a vízfelszínen úszó módosított Barber-féle csapdák alkalmazását több hazai élőhelyen; 2. Kifejlesztünk és tesztelünk a nádasok növényzetén, illetve a nádavarban egy új mikrohabitat-csapdát. Vizsgálatainkat a Velencei tavon, a Balatonon, valamint a Fertő tavon végezzük. Előadásunkban a hagyományos, illetve úszó Barber-csapdák párhuzamos alkalmazásának velencei-tavi eredményeiről, valamint az úgynevezett nádszálcsapdák alkalmazásának első eredményeiről számolunk be. Kutatásainkat 2010 nyarától TÁMOP4. 2.1/b pályázat támogatásával végezzük. ________________________________________________________________________________
- 30 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
EMBERI CSONTMARADVÁNYOK AZ ENESE ELKERÜLŐ ÚTSZAKASZ ÉPÍTÉSI TERÜLETÉRŐL (85-ÖS SZÁMÚ FŐÚT) Tóth Gábor1 – Bőtsch Enikő2 – Puskás Tamás 3 1
Egyetemi docens, NyME SEK TTK, Biológia Intézet, Szombathely. Email:
[email protected] 2 Tudományos munkatárs, MNM NÖK Nyugat-Dunántúli Regionális Központ, Szombathely. Email:
[email protected] 3 Osztályvezető főorvos, Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. Központi Radiológiai Osztály, Szombathely. E-mail:
[email protected]
Győr-Moson-Sopron megyében, a 85-ös számú főút Enesét elkerülő szakaszán a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (jelenleg MNM, Nemzeti Örökségvédelmi Központ) által 2008-ban végzett ásatások négy lelőhelyén tártak fel sírokat, emberi maradványokat. Ezek: Kóny, Proletár-dűlő II. (ásatásvezető: Varga Krisztina), Enese, Pippani-dűlő (ásatásvezető: Antoni Judit), Bezi, Nagy-sarok (ásatásvezető: Egry Ildikó), Rábapatona, Országúton-felüli-dűlő (ásatásvezető: Egry Ildikó). A 32 sír, illetve sírrészlet datálása az őskor időszakától, több régészeti kort felölelve, az Árpád-korig terjed. Az embertani alapadatok meghatározásán túl a csontanyag kvantitatív és kvalitatív vizsgálatát végeztük el. Előadásunkban az őskórtani eredmények ismertetésén belül (sérülések, Myeloma multiplex) kiemelten foglalkozunk a hun-germán időszakból származó torzított koponyájú lelet, valamint a két scaphocephal, neolit kori gyermek HandSchüller-Christian syndromájának (histiocytosis X) bemutatásával, amelyek diagnózisát komplex radiológiai módszerek alkalmazásával is alátámasztjuk.
________________________________________________________________________________
- 31 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A GYERMEKEK TESTMÉRETEI AZ EZREDFORDULÓN – KEDVEZŐTLEN VÁLTOZÁSOK Tóth Gábor1 – Suskovics Csilla2 1
Egyetemi docens, NyME SEK TTK, Biológia Intézet, Szombathely. Email:
[email protected] 2 Főiskolai docens, NyME SEK MNSK, Sportelméleti Intézeti Tanszék, Szombathely. E-mail:
[email protected]
A Dr. Eiben Ottó nevéhez fűződő, 1958-ban indított, majd 10 évente megismételt Körmendi Növekedésvizsgálat igazolta először Magyarországon a gyermekek növekedésében és érésében megfigyelhető tendenciózus változásokat, a szekuláris trend néven ismert jelenség egyes részterületeit, amelyek a változó környezeti és genetikai háttér eredőjeként jelennek meg. A 2008 őszén lezajlott vizsgálat 27 testméretre és az érés vizsgálatára, a testméretek öröklődésére vonatkozott, kiegészítve a növekedés és az alvászavarok kapcsolatának elemzésével. A kapott eredmények amellett, hogy 1563 (3-18 éves) gyermek (az érintett korosztályok 72,3 %-a) vizsgálata alapján bemutatják a pillanatnyi testi fejlettséget, mutatói a szekuláris trend okozta legújabb, 21. század eleji változásoknak is. A nagy elemszámú vizsgálatok bőrredő méretei alapján is jellemezhetőek a gyermeki növekedés jellegzetes szakaszai. A korai gyermekkor bőrredő értékeinek növekvő koreltérései a prepubertás-pubertás idejére a nemi dimorfizmus egyik jelzőjévé válnak, elsődlegesen a törzs méreteinél. Aggasztó eredmény a törzs egyes régióiban a bőr alatti kötőszövet nagyarányú gyarapodása, amely az abdominális típusú felnőttkori elhízást, mint rizikófaktort vetíti elő. A gyermekkori csontfejlődés célja a csúcscsonttömeg (peak bone mass) elérése. Ezt főként genetikai tényezők határozzák meg, másrészt környezeti faktorok is befolyásolják. Feltételezésünk szerint a megnövekedett testtömeg megtámasztása erősebb csontozatot igényel. Azonban a condylus értékek változása ma már nem mutat olyan erős korrelációt a testtömeggel és testmagassággal, mint ahogy az évtizedekkel korábban jellemző volt.
________________________________________________________________________________
- 32 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI-PEREMVIDÉK ORMÁNYOSALAKATÚ BOGARAI (COLEOPTERA: CURCULIONOIDEA) Vig Károly1 - Podlussány Attila2 1
Savaria Múzeum, Természettudományi Tár H–9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. E-mail:
[email protected] 2 Magyar Természettudományi Múzeum H–1088 Budapest, Baross u. 13. E-mail:
[email protected]
Napjainkban a hazai faunisztikai kutatások fellegvárai vitathatatlanul a vidéki múzeumok. Bár a Magyar Természettudományi Múzeum rendelkezik az országban a legnagyobb példányszámú és legteljesebb gyűjteménnyel hazánk élővilágára vonatkozóan, a vidéki múzeumok bizonyos csoportok tekintetében gazdagabb gyűjteményi anyaggal büszkélkedhetnek szűkebb működési területükről. A Nyugat-magyarországi-peremvidék koleopterológiai kutatása több mint száz esztendőre tekint vissza. Az eredményeket számtalan publikáció mutatja be, közöttük több monografikus igényű feldolgozást (pl. Carabidae, Cerambycidae, Chrysomelidae családok) is találunk. Az ormányosbogár-alkatú bogarak (Coleoptera: Curculionoidea) hazánkban az egyik legnagyobb fajszámú bogártaxont képviselik. A családsorozatban előforduló fajok erdészeti, kertészeti, mezőgazdasági jelentősége is nagy. Mindebből az következik, hogy más bogárcsaládokhoz viszonyítva lényegesen több előfordulási adat, információ és az életmódra vonatkozó megfigyelés gyűlt össze az idők során, illetve ezen adatok összefoglaló publikálására mindig igény mutatkozik. Az előadás során áttekintjük az ormányosbogár-alkatúak kutatásának tudománytörténeti emlékeit, majd a régió területére vonatkozó irodalmi adatok, illetve a hazai köz- és magángyűjteményekben őrzött mintegy 15 000 példány gyűjtési adatainak bemutatásával képet adunk a vizsgálati területen előforduló közel 810 fajról. A nagy avarormányos (Ruteria major (A. & F. Solari, 1907)) újnak bizonyult hazánk faunájára. A területre jellemző fajok a következők: Barypeithes styriacus, Brachysomus subnudus, Lepyrus armatus, Nanomimus anulatus, Onyxacalles luigionii, Otiorhynchus austriacus, Otiorhynchus lasius, Phyllobius arborator, Rhinomias austriacus és Simo hirticornis.
________________________________________________________________________________
- 33 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
HIDASI KÖZÉPSŐ- MIOCÉN OTOLITHOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Baranyai Dóra Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. E-mail:
[email protected]
A szerző a Hidas (Baranya megye) középső-miocén (bádeni) korú három rétegéből előkerült otoloithok összehasonlító vizsgálatát végezte el. Az Ostreás – Cerithiumos lumasella; a Molluszkás lumasella és a Hydrobiás agyagmárga rétegből vett 25-25 kg minta került átvizsgálásra. Az üledékből gyűjtött 252 darab otolith 11 taxonba tartozik. A faunát kis diverzitás jellemzi. A taxonok 81,7%-a a Gobidae, 12,3%-uk a Citharidae a 6%-uk pedig a Soleidae családba tartozik. A legnagyobb diverzitás a Hydrobiás agyagmárgában van, ahol megjelenik a Soleidae és a Citharidae család. Az otolithok mérete a fekütől haladva nő a három rétegben. Az otolithok koptatottsága a rétegsorban felfelé haladva csökken. A mindhárom rétegből előkerült Gobiidae család litorális (intertidális) régiót, maximum 200 m-es vízmélységet, trópusi, szubtrópusi klímát, táplálékban gazdag kavicsos, homokos aljzatot brakkvízi körülményeket jelez. A Hydrobiás agyagmárga rétegből előkerült Citharidae család normál sótartalmú tengervizet, litorális és szublitorális régiót kb. 150 m-es vízmélységet és iszapos lágy aljzatot jelez. Jelenlétéből szubtrópusi klímára következtethetünk. Szintén a Hydrobiás agyagmárga rétegből kerültek elő a Soleidae család képviselői, amelyek szintén normál sótartalmú tengervizet kedvelik, de elviselik a csökkentsótartalmú tengervizet is. A 150 m-es vízmélységet kedvelik, szubtrópusi klímát és homokos, iszapos aljzatot jeleznek. Az ökológiai következtetések kiegészítik és pontosítják a CSEPREGHYNÉ MEZNERICS ILONA által 1950-ben közölt őskörnyezeti következtetéseit. Az Ostreás – Cerithiumos lumasella réteg litorális régióban, csökkentsósvízi körülmények között rakódott le, a gébfélék jelenléte is erre utal. A Molluszkás lumasella réteg a litorális, szublitorális régió határán rakódhatott le. Az otolith fauna megtartási állapota miatt pontosabb őskörnyezeti következtetések nem vonhatók le. A Hydrobiás agyagmárga réteg litorális régiót, mélyebb 50-100 m-es vízmélységet tartós üledékképződést, gyenge áramlatokat, és szubtrópusi trópusi klímát jelez. A Gobiidaek, a Citharidaek és Soleidaek normális sótartalmú tengeri kifejlődésre utalnak. A Hydrobiák magasabb térszínről halmozódhattak át. Mindhárom réteg otolithjai áthalmozottak.
________________________________________________________________________________
- 34 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
FOLYADÉKZÁRVÁNY-SÍK VIZSGÁLATOK ALKALMAZÁSA GRÁNITOKBAN LEZAJLÓDÓ HIDROTERMÁS FOLYAMATOK MODELLEZÉSÉRE Benkó Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Természetföldrajzi Tanszék E-mail:
[email protected]
A folyadékzárvány-síkok a hidrotermás oldatáramlás során képződő olyan, a mindenkori feszültségtér legkisebb feszültségirányaira merőlegesen képződő mikrorepedések, amelyek a folyadékáramlás során a kőzetekben áramló oldatok kis cseppjeit (folyadékzárványok) zárják magukba. A bennük található folyadékzárványok mikrotermometriai vizsgálata információt szolgáltat a hidrotermás oldatok fizikai-kémiai (p-T-x) jellemzőiről. Az ismert összetételű folyadékzárványokat tartalmazó folyadékzárvány-síkok irányának meghatározása segítségével pedig megismerhetjük a hidrotermás rendszer működése alatt fennálló feszültségtereket a kőzetben. Alkalmazása csak és kizárólag a gránit kőzetalkotó kvarcában lehetséges, mert ennek kristályszerkezete nem befolyásolja a mikorepedések kialakulást. A zárványsíkok hosszának és egységnyi területre eső számának kimérésével megbecsülhetjük a kőzet paleo-porozitását és permeabilitást. A módszert Magyarországon a Velencei-hegység variszkuszi korú gránitjában teszteltük először. A gránitban, mind a triászban, mind a paleogénben ismert olyan hidrotermás oldatáramlás, amelyhez folyadékzárvány-síkok képződése kapcsolódott. A folyadékzárvány sík vizsgálatok segítségével sikerült a különböző korú oldatáramlásokat térben lehatárolni, az idősebb mikrorepedések felújulást megfigyelni és a hidrotermás oldatáramlás által legintenzívebben érintett zónákat meghatározni. A módszer gyakorlati jelentősége a nyersanyagkutatásban és nukleáris hulladéklerakók tervezésében van.
________________________________________________________________________________
- 35 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
FENYŐK VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA CT ÉS MRI ALKALMAZÁSÁVAL Béres Csilla - Németh László Nyugat-magyarországi Egyetem SEK TTK, Földrajz és Környezettudományi Intézet
Fák nedvmegtartó képességének és a nedváramlási keresztmetszetnek a meghatározására komputer tomográfiát (CT) alkalmaznak. A víz fatörzsön belüli pontosabb lokalizációját és pontos mennyiségi meghatározását a nagyfelbontású CT-k teszik lehetővé. Ez nem terepi módszer, de a minták kellő előkészítése és a fák kivágása utáni gyors mérések nem változtatják meg számottevően a fatörzs vízeloszlását. Az MRI vizsgálatok a szabad és kötött víz elkülönítését teszi lehetővé. Fenyők törzsében elhelyezkedő vízmennyiségekről és a szállítási felületekről eddig semmilyen irodalmi és mérési adat nem volt. Előadásunkban az elsői eredményekről számolunk be.
________________________________________________________________________________
- 36 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
MOLEKULÁRIS FOLYADÉKOK VISZKOZITÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA A TTCF MÓDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Borzsák István Kémia és Környezettudományi Tanszék, NYME TTK, 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected]
A nyírási sebességtől függő nyírási viszkozitás mérése nem minden sebességi tartományban lehetséges. Ugyanennek a tulajdonságnak a számítása atomi-molekuláris szintű számítógépes szimulációkban szintén érzékeny a nyírási sebességre. Egyensúlyban a Green-Kubo módszerrel lehet kiszámítani a viszkozitást molekuláris dinamikai szimulációkban. Nagyon nagy nyírási sebességeknél pedig a stacionárius nemegyensúlyi molekuláris dinamika (SS NEMD) segítségével lehet pontosan viszkozitást számítani. A tranziens időkorrelációs függvények módszerével (TTCF) viszont tetszőleges nyírási sebességnél tudunk viszkozitást számítani a Green-Kubo módszerre jellemző pontossággal. A TTCF módszer alkalmazásával egyszerű molekuláris folyadékok nyírásfüggő viszkozitását számítottuk ki és hasonlítottuk össze a rendelkezésre álló kísérleti adatokkal.
________________________________________________________________________________
- 37 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A TEREDOLITES ICHNOGENUS MAGYARORSZÁGI EGRI KORÚ KÉPZŐDMÉNYEKBEN Dávid Árpád Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. E-mail:
[email protected]
A Teredolites ichnogenus fás szubsztrátumban kialakított fúrások megjelölésére szolgál. Ezeket az életnyomokat ma döntően a Teredo nemzetségbe tartozó kagylók készítik tengeri környezetben. A táplálkozás- és lakásnyomok körébe tartozó fúrásokat a Teredolites életnyomnemzetségbe sorolják. A szerző három egri korú feltárásban figyelt meg illetve gyűjtött jellegzetes megnyúlt, palack alakú, többnyire vékony mészhártyával borított járatkitöltéseket, melyek az egykori fúrókagylók élettévé - kenységére utalnak. A feltárások a következők: Eger, a volt Wind féle téglagyár agyagbányája. Innen a glaukonitos homokkőből, a molluszkás agyagból, és a laza, limonitos homokkőből, („k” - réteg) kerültek elő az életnyomok. Andornaktálya, homokbánya. Az alsó bányaudvar felső részén található durva limonitos homokkőben figyelhetők meg az egykori kagylók fúrásnyomai. Máriahalom, homokbánya. A feltárás D-i részén elhelyezkedő limonitos konkréciók rejtik a Teredo-k által bioerodált uszadékfák maradványait. A fúrások alapján a következő életnyomtaxonok kerültek meghatározásra: Teredolites longissimus KELLY et BROMLEY 1984 – Wind, glaukonitos homokkő, Wind, molluszkás agyag; k” – réteg; Andornaktálya, homokbánya; Máriahalom, homokbánya. Teredolites cf. longissimus KELLY et BROMLEY 1984 – Wind, „k” – réteg. Teredolites isp 1 – Wind, glaukonitos homokkő. Teredolites isp. 2 – Wind, „k” – réteg. A glaukonitos homokkőből leírt Teredolites isp 1 esetében a fás aljzatra csupán a kagylók által bioerodált uszadékfára telepedett Ostrea sp. teknőjén látható pozitív formák; elnyújtott, henger alakú járatkitöltés maradványok (xenomorf növekedés) utalnak. A „k” – rétegben talált, Teredolites isp 2 néven említett életnyomtaxon valószínűleg a T. longissimus juvenilis formája. A Teredolites isp 1 kivételével az egykori uszadékfák szenesedett, limonitosodott maradványai az életnyomok közvetlen környezetében minden esetben felismerhetők. A Teredo kagylók által bioerodált uszadékfák különböző tengeri fáciesekben való előfordulása erősen mozgatott vízre utal (Máriahalom); illetve azt mutatja, hogy az áramlatok a fás növényi részeket is messzire sodorhatják a parttól mielőtt azok az aljzatra süllyedve beágyazódnának ( Wind, Andornak - tálya). ________________________________________________________________________________
- 38 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
RADOSTYÁN KÖRNYÉKI KORA-MIOCÉN SEKÉLYTENGERI SZILICIKLASZTOS KÉPZŐDMÉNYEK BIOTURBÁCIÓS NYOMAINAK VIZSGÁLATA Fodor Rozália Mátra Múzeum; 3200 Gyöngyös, Kossuth u. 40. E-mail:
[email protected]
Radostyán DK-i határában, a pincesor mentén hat nagyobb és több kisebb feltárásban kerülnek felszínre a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció képződményei. A szerző ezen feltárások szedimentológiai és paleoichnológiai vizsgálatát végezte el. Célja a terület őskörnyezeti viszonyainak, valamint üledékképződési körülményeinek pontosítása. A pincesor mintegy 40 m-nyi vertikális kifejlődést képviselő feltárás-sorozata egy alsó aleurolitos és egy felső homokos szakaszra bontható. A medencében korábban már azonosított és térképezett paraszekvenciák közül a rétegsor alsó, aleurolitos szakasza a 16., a felső, homokos szakasza pedig a 17-18. paraszekvenciák rétegsorát képviseli. Mindkét szint üledékeiben megfigyelhetők bioturbációs nyomok. Az alsó, aleurolitos összletet a következő életnyomközösség jellemzi: Gyrolythes isp., Ophiomorpha nodosa LUNDGREN, 1891., Thalassinoides isp. Az életnyomok főként horizontális helyzetben találhatók az üledékben, ami enyhe vízmozgást jelez. A bioturbációs nyomok a Cruziana ichnofáciest jelzik. A felső, homokos összletben ezzel ellentétben Macaronichnus isp. és vertikális helyzetű Ophiomorpha nodosa LUNDGREN, 1891. életnyomtaxonok fordulnak elő. Az Ophiomorpha dominanciája ebben a szintben a Skolithos ichnofácies egy speciális típusát jelzi. A szedimentológiai és paleoichnológiai megfigyelések alapján a 16. paraszekvencia transzgressziós aleurolitja alsó-parthomloki környezetet képvisel, melynek üledékképződését rendszeres viharesemények zavarták. A 17. és 18. paraszekvencia homokos kifejlődései ugyanakkor felső-parthomloki környezetet jeleznek. Különösen fontos fáciesbélyege ennek a környezetnek az Ophiomorpha nodosa dominanciájával jellemezhető, ún. Skolithos nélküli Skolithos ichnofácies, melynek igen hasonló előfordulásait felsődeltafront homokként írták le. A 3. és 4. feltárás között hosszan követhető Ostrea lumasella transzgressziós maradványüledéknek tekinthető, s a 17. paraszekvencia fedőjét, a 18. paraszekvencia transzgressziós szakaszát képviseli. Így a 17. paraszekvencia éles települési határa alsó parthomloki környezetből felső parthomlokiba történő fáciesugrásnak minősül. Ez alapján a 17. és 18. paraszekvenciák közötti éles átmenet diszkordánsnak tekinthető, s a 17. paraszekvencia homokos kifejlődése csökkenő tengerszint mellett lerakódott üledékösszlet (Falling Stage Systems Tract).
________________________________________________________________________________
- 39 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
TERMÉSNÖVELŐ ÉS TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK ALKALMAZÁSA VAS MEGYÉBEN Füzesi István1 – Kovács Gábor2 – Molnár Zsuzsanna3 1
NyME SEK, TTK, Földrajz és Környezettudományi Intézet, adjunktus e-mail:
[email protected] 2 Nyugat-magyarországi Egyetem,Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék; Sopron 3 Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság; Tanakajd
Napjainkban a mezőgazdasági területeken a talajok termékenységének fenntartása érdekében a közismert mű- és szerves trágyákon kívül számos egyéb anyagot is kijuttathatnak. Erre alapvetően azért kerül sor, mert a szerves trágyát egyre nehezebb beszerezni, a műtrágyák ára pedig fokozatosan emelkedik. Emellett az egyes talajtulajdonságokat is kedvezőbbé kell tenni a kedvezőbb hozamok érdekében, amelyeket egyéb termésnövelő vagy talajjavító anyag alkalmazásával érhetünk el. Meszező anyagként Vas megyében mészkőport, dolomitport, cukorgyári és papírgyári mésziszapot használnak. A Gércén külfejtéssel bányászott alginit szintén jó talajjavító anyag, de magas kolloid tartalma miatt a megye kötött talajain kevésbé alkalmas talajjavításra. Hulladékelhelyezésnek minősül a fejőházi valamint a vágóhídi szennyvíz termőföldön történő elhelyezése, részben hulladék-elhelyezésnek, részben tápanyagpótlás céljából kerül kijuttatásra a folyékony valamint víztelenített szennyvíziszap, a szennyvíziszap komposzt és a hígtrágya. Külön csoportot jelentenek a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok. Ezek közé tartoznak a szeszipari hulladékok, a komposztált vágóhídi szálas trágya, a biogáz fermentum, a fahamu. A terméknek minősített termésnövelő és talajjavító anyagok mezőgazdasági felhasználása nem engedélyhez kötött tevékenység, ami nincs terméknek minősítve, annak termőföldön történő felhasználását a megyei Kormányhivatal illetékes területi szerve talajvédelmi hatósági jogkörben engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során a kihelyezéssel kapcsolatban a talajvédelmi hatóság a talajvédelmi terv megküldésével kikéri az illetékes közegészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását is.
________________________________________________________________________________
- 40 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
HASADÉKBARLANGOK KIALAKULÁSA BAZALTLÁVÁBAN Gadányi Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Földrajz és Környezettudományi Intézet E-mail:
[email protected]
Tömör bazaltlávában barlangméretűvé szélesedő hasadékokat kialakító húzóerők eredete többféle lehet. Aszerint, hogy mely geológiai folyamat okozza a húzó erők kialakulását, többféle morfogenetikai barlangtípus képződhet. A tektonikus hasadékbarlangok egy típusa a belső húzóerők hatására kialakuló, lesüllyedéses árkok (grábenek) peremi kőzettömbjeinek lebillenése folytán keletkezik, ahol a lefelé kiszélesedő, „A” keresztmetszetű felszínalatti hasadékok helyenként barlangméretűvé nyílnak. A peremi zónáktól távolabbi részeken egyes vulkano-tektonikai eredetű hasadékok felfelé kiékelődve formálódnak hasadékbarlanggá, illetve utólagosan a hasadék lezárását okozhatják a vulkáni működés során a felszínre visszahulló piroklasztok (agglutinát, salak) is. A gravitációs eredetű, blokkcsuszamlásos hasadékbarlangok nem a földköpeny belső mozgásaihoz (lemeztektonika) köthető húzóerők hatására képződnek, hanem a nagyobb bazalttömbök és bazaltblokkok elmozdulásának - és köztük a barlangok kialakulásának - kiindító oka egy felszínalatti csúszópálya létrejötte, illetve a lejtő instabillá válása, melynek következtében az elmozdulást döntően a gravitáció okozza. Az alsó anyaghiány miatt felszakadt bazaltláva-barlangok azokban az esetekben képződnek, amikor egy bazaltlávából álló réteg alatt – a fekü anyagától függetlenül - üreg képződik, és a felső bazaltréteg egyes részei lejjebb zökkenhetnek a kialakult alsó anyaghiányba. Ez az anyaghiány lehet természetes és antropogén eredetű is, melynek során az úgynevezett konzekvencia barlangok alakulnak ki.
________________________________________________________________________________
- 41 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
THE FUNCTION KARST WATER SYSTEM OF KÁCS AND SÁLY AT BÜKK MOUNTAIN Kürti Lívia Eszterházy Károly College, Department of Geography, 3300, Eger, Leányka u.6. E-mail:
[email protected]
Although karst terrains cover only 1% of the continents, but they are really important for the humanity, because they give drinking water of the global population. Hungary has a very good situation, as we have a great karst water reserve. The system of Kács and Sály is situated at the foothill of Bükk Mountain. It is really important int he drinking water supply system of the South-Borsod region. More than 12 settlement get their water supply from here, among them Mezőkövesd also. The system was studied during two years with water sampling a forthnight’s period. The speciality of this system is, that here there are cold karst spring and warm spring besides, and also mixed springs in a few meters distance. I also analysed the vulnerability of these karst system, as it gives important informations for the users. As generally the karst is very sensitive regarding the environmental changes , and the water espacially as the pollutants can easily find the path to the deep karstwater reservoirs.
________________________________________________________________________________
- 42 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A HATÁRAINKON TÚLI MAGYAR TANULÓK KOGNITÍV MAGYARORSZÁG KÉPE Lakotár Katalin NYME SEK, TTK Földrajz és Környezettudományi Intézet E-mail:
[email protected]
A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni értelmezése, tudati rögzítése, leképeződése a számos egyéni ele-met hordozó kognitív térkép. A kognitív térkép tartalmi elemeit jelölő szavak rögzítik tuda-tunkban az egyes országokat, s azokkal a külvilág számára is megjeleníthetők a tudati képek. A kognitív/mentális országkép kutatás az évtizedekkel ezelőtt kialakult és tartalmilag is folya-matosan bővülő behaviorista geográfiába illeszkedik bele. A hazai kutatásokban a 14-16 éves tanulók Magyarország szomszédos országairól kialakult kognítív képeinek első feltárása né-hány éve történt (LAKOTÁR K. 2004), s a folyamatosan zajló országkép vizsgálat, elemzés új témával bővült: határainkon túl élő 14-16 éves magyar tanulók Magyarország képének vizsgálatával.
________________________________________________________________________________
- 43 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
EGRI KORÚ KÉPZŐDMÉNYEK BIOTURBÁCIÓS NYOMAINAK PALEOÖKOLÓGIÁJA (WIND-FÉLE TÉGLAGYÁR, EGER) Marton Eszter Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. E-mail:
[email protected]
A szerző a Wind-féle téglagyár agyagbányájának üledékeiben előforduló bioturbációs nyomokat vizsgálta. A bánya három rétegében a glaukonitos homokkőben, a molluszkás agyagban ,és a limonitos homokkőben figyeltem meg életnyomokat. A vizsgált rétegekben található életnyomok 17 ichnotaxonba tartoznak, valamint két ichnofácies jellemző életnyomközösségeibe sorolhatók. Az Arenicolithes isp., Lockeia isp., Thalassinoides paradoxicus és a Phycosiphon incertum a Cruziana ichnofáciest jelzik. A Thalassinoides cf. paradoxicus életnyomfaj a Glossifungites ichnofácies egyik jellemző tagja. A vizsgált életnyomok jelentős része őskörnyezeti állapotjelző. A glaukonitos homokkőben található Gyrolithes isp. 1, valamint a Teichichnus rectus életnyomfajok a sótartalom ingadozását jelzik. A molluszkás agyagban a Chondrites isp. oxigénhiányos környezetet jelez, a Thalassinoides cf. paradoxicus jelenléte pedig vihareseményre utal. A limonitos homokkőben az életnyomok előfordulására a konkréciókhoz köthető. A bioturbációs nyomok az egyes konkréciókban monospecifikusan jelennek meg. Ez arra enged következtetni, hogy a limonitos homokkő egyes rétegei különböző vízmélységnél rakódott le. A tömbökön előforduló Gyrolithes életnyomnem jelenléte pedig a sótartalom ingadozását jelzi. Az Arenicolites isp. nagy számban való jelenléte erős vízmozgásra, sekélytengeri viszonyokra utal. Ekkor a területen felső parthomloki környezet lehetett, mely átmenetet mutat a Skolithos ichnofácies, és ezzel a partközeli környezet felé. Ugyanakkor a Thalassinoides paradoxicus és Planolites montanus életnyomfajok gyengébb energiaviszonyokat, alsó parthomloki környezetet jeleznek. Ezekhez a közösségekhez kötődik a Lockeia isp. és a Ptichoplasma isp. jelenléte, melyek szemi-inbentosz kagylók pihenés- és helyváltoztatás-nyomai.
________________________________________________________________________________
- 44 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
AZ ECNOMUS TENELLUS RAMBUR 1842 (TRICHOPTERA: ECNOMIDAE) FÉNYCSAPDÁZÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGE A HOLDFÁZISOK FÜGGVÉNYÉBEN Nowinszky László 1- Kiss Ottó 2 - Szentkirályi Ferenc 3 - Puskás János 1 Kádár Ferenc 3 - Kúti Zsuzsanna 4 1
4
Nyugat-magyarországi Egyetem, SEK, Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected] ;
[email protected] 2 H-3014 Hort, Bajcsy Zs. u. 4. E-mail:
[email protected] 3 MTA Növényvédelmi Kutató Intézete, H-1525 Budapest, Pf.: 102., E-mail:
[email protected] ;
[email protected] BCE Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. E-mail:
[email protected]
A tanulmány az Ecnomus tenellus (Rambur 1842, Trichoptera: Ecnomidae) fogásának eredményességét tárgyalja a holdfázisokkal összefüggésben. A felhasznált gyűjtési adatok a Tiszához közel üzemeltetett négy fénycsapda anyagából, a 2003-2005 közötti évekből származtak. A fogási adatokból relatív fogás értékeket számítottunk, ezeket hozzárendeltük a fogási dátumokhoz tartozó holdfázis értékekhez, átlagoltuk azokat, az eredményeket pedig a regressziós egyenlettel együtt ábrázoltuk. Megállapítottuk, hogy legeredményesebb a faj fénycsapdázása első- és utolsó holdnegyed környezetében, holdtölte idején pedig a legkevésbé sikeres. Első- és utolsó holdnegyed idején maximális a polarizált holdfény aránya, a rovarok pedig felhasználják a polarizált holdfényt a térbeli tájékozódásukhoz. Ezért fokozódik ezekben az időszakokban a repülési aktivitásuk és ezzel párhuzamosan a fénycsapdás fogásuk is. Eredményeink hasznosíthatók lesznek a környezetvédelmi bioindikációban.
________________________________________________________________________________
- 45 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
ELSŐÉVES HALLGATÓK MATEMATIKAI ISMERETEI Petz Tiborné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar 9022 Győr, Liszt F. u. 17. E-mail:
[email protected]
Az elszomorító eredménnyel záruló érettségi alapján elmondható, hogy a főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek hiányos ismeretei vannak matematikából. Ennek alapján a beérkező tanító szakosokon végeztem felmérést szeptemberben. Előadásomban a felmérés eredményeiről számolok be, néhány típushibát, problémát bemutatva. Doktori témámhoz kapcsolódva a gyakorlatorientált feladatok megoldásának sikerességét is néztem szemben a standard matematikafeladatokkal.
________________________________________________________________________________
- 46 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK HATÁSELEMZÉSÉNEK VIZSGÁLATA Polgár András Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet E-mail:
[email protected]
Az elmúlt időszakban számtalan súlyos és kisebb környezetszennyezési baleset fordult elő. Ezek mutatják a legvilágosabban, milyen következményekkel jár a környezettudatos vállalatirányítás (KVI) hiánya és a nem megfelelő eljárások alkalmazása. A vállalatok zöme felismerte a környezetvédelem által gerjesztett innovációból származó lehetőségeket. A KVI az az alapvető megközelítés, amely megvalósításának eszközei közé tartoznak a környezetirányítási rendszerek (KIR) (pl. ISO 14001). Kutatásomat a hazai ISO 14001 szabvány szerinti KIR-t alkalmazó vállalatok és a vezető KIR tanúsító cégek között végeztem kérdőíves módszerrel. Az eredmények alapján elemeztem a vállalatok: • általános környezetmenedzsmentjének színvonalát és motivációit • a környezeti hatásértékelés során alkalmazott módszertanok típusait és gyakoriságukat • a KIR szerepét a környezeti elemek állapotának befolyásolásában • a KIR alkalmazással és a környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos kérdéseket és megvalósulási hatékonyságukat.
________________________________________________________________________________
- 47 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
HOGYAN MOZOGHATTAK A DINOSZAURUSZOK? - EGYES FIZIKAI TÉMAKÖRÖK BIOFIZIKAI VONATKOZÁSAINAK OKTATHATÓSÁGA Szendreiné Boncz Ildikó Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Fizika Tanszék E-mail:
[email protected]
Véleményem szerint minden fizikát tanító tanárnak tennie kell azért, hogy tanítványai a tárgyat megszeressék, a törvényszerűségeit megtanulják, majd ezeket alkalmazzák. A fizika válogatott témaköreiből olyan biofizikai vonatkozásokat vizsgálok, amelyek szorosan illeszkednek a tanítandó fizika tananyaghoz. Ha a tanítandó anyaghoz kapcsolódó, a természetben előforduló biofizikai jelenségeket is megmutatjuk, megvizsgáljuk, megemlítjük, akkor ezzel segíthetünk a fizikai törvényszerűségek megjegyzésében, s közelebb hozhatjuk tanítványainkat a természetismerethez, ezen belül, pedig a fizikához. Tudjuk, hogy a fizika törvényei egyben a természet törvényei is. Ezt a szemléletet a tankönyvek és a tanórák nem mindig tükrözik. A számításos feladatok többsége a valóságtól elrugaszkodott esetekre vonatkozik. Amellett, hogy az alaptörvények megfogalmazásához és megértéséhez ilyen sematikus példákat is meg kell említeni, azt gondolom, hogy mutassunk a valós életből is problémákat, és keressük azok magyarázatát is! Sok témakör alkalmas lehet arra, hogy a tanítás során megmutathassuk bizonyos fizikai fogalmak és törvényszerűségek más tudományterületeken, speciálisan a biológiában való alkalmazhatóságát, előfordulását. Ezek közül nézzünk egy példát! A dinoszauruszok mozgásának vizsgálatakor foglalkozunk tömegbecsléssel, csontok terhelhetőségével, dinamikai hasonlósággal és a Froude-féle számmal. Rekonstruáljuk a dinoszauruszok sebességét és mozgását. Ez a fajta motiváció hasznos lehet a középiskolai fizikaórákon is, de Fizika tanszékünk hallgatói számára is, hiszen bízunk benne, hogy közülük sokan, majd fizika tanárként kamatoztatni tudják integrált természettudományos szemléletüket.
________________________________________________________________________________
- 48 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A POTENCIÁLIS SZÉLENERGIA ELOSZLÁSA ÉSZAKNYUGATDUNÁNTÚLON KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN Tar Károly 1 - Puskás János 2 1
Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet E-mail:
[email protected] 2 Nyugat-magyarországi Egyetem Természetföldrajz Tanszék E-mail:
[email protected]
A kutatásban összesen 11 északnyugat-dunántúli állomás adatait vizsgálhatjuk. Ezek közül kettőnek – Fertőújlak és Balatonmagyaród–Almás-sziget állomásoknak – a 2004 és 2008 közötti öt év óránkénti szélsebesség adatait dolgozzuk fel. Ezenkívül még 9 észlelő állomás napi átlagos szélsebesség és a napi maximális szélsebesség adata áll rendelkezésünkre az 1990-2009 időszakból, melyek időtartama eltérő. Ezek az állomások a következők: Zalaegerszeg, Szentgotthárd, Szentkirályszabadja, Szombathely, Sopron, Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Győr és Pápa. A vizsgálatban meghatározzuk a szélsebesség átlagos napi menetét a különböző időjárási helyzetekben (Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek és Puskás-féle fronttípusok) és a különböző statisztikai jellemzőket. Feltevésünk szerint az alapvető statisztikai jellemzőknek az ismerete lehetőséget ad arra, hogy nagy valószínűséggel megbecsüljük a következő nap átlagos szélsebességének a maihoz viszonyított változását (csökkenését vagy növekedését). Ebből pedig a szélenergia mennyiségének változására is következtethetünk, ami támpontot adhat a szélerőművek üzemeltetőinek a kötelező „menetrend” elkészítéséhez. A kutatás eredményeként nem havi, évszakos vagy éves, hanem olyan időjárási helyzetenkénti széltérképeket kapunk, amelyek a helyzet átlagos szélenergiáját mutatják. A kapott eredmények között azok a kidolgozott módszerek is szerepelnek, melyek innovatív módon használhatók a szélfarmok telepítésekor végzendő tervezési és megvalósítási fázisban. A szerzők köszönetet mondanak a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Az időjárási helyzetek potenciális szélenergiájának területi eloszlása Északnyugat-Dunántúlon” című (TÁMOP-4.2.2/08/1) projektnek a kutatás támogatásáért.
________________________________________________________________________________
- 49 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
DEVELOPMENT RECONSTRUCTION IN THE REGION OF THE UPPER TARNA AND THE UPPER GORTVA Zoltán Utasi Department of Geography, Eszterházy Károly College, H-3300 Eger, Leányka 6.
Region of the Upper Tarna and Upper Gortva located at the border of Hungary and Slovakia. Numerous signs suggest that significant changes occurred in the direction and character of the young (Pliocene–Pleistocene) development of the region. The research area can be dissected into two major units considering drainage geography: the Cered-Almágy basin to the north having two subparts and the Pétervására-Lelesz basin to the south Both areas are multiple basin hills composed of well-defined levels above each other as follows: mountain surroundings, high hill zone, lower high hill belt and valleys. One of the aims of the research is to reconstruct the development of the hill levels and the valleys. Irregularities in the drainage pattern of the area suggest significant changes in the former drainage network. Other aim of the work is to reconstruct the changes of the drainage pattern also from the Pliocene to the Holocene in close correlation to the forming of the above mentioned levels. The Tarna and its tributaries dissect the Zabar basin by valleys striking almost WNW – ESE. Extended, asymmetric inter-valley surfaces can be found between them. Their asymmetry is striking, their northern slopes are significantly gentler than the southern ones. Determining the extent of the top levels of the low hill belt with filtering of the gentle parts of a given height zone was performed by GIS methods. Dense patches on the constructed map having greater and smaller patches indicate the former denudation surface. Terraces of the Tarna show wide variability from the border to Zabar, one terrace along the entire length of the Utas valley. Valleys of the Medves region running towards the Cered-Almágy basin are relatively straight in the high and low hill zone showing Zabar centred centripetal distribution. Such breaks can be observed in the longitudinal profile of all of the streams of the Almágy basin. Most striking of these breaks is located at 280-320m asl. around the central part of the low hill zone. This suggests that the Básti depression is a relatively young form as little time was passed for the longitudinal profiles to become normal, concave shaped. A former quarry exposes the southern side of the Kalic mountain located in the southern margin of the Básti depression. A fault plane can be detected on the ________________________________________________________________________________
- 50 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
Kalic mountain it can be concluded that the mountain and its surroundings (the Básti depression) were really subsided after the termination of the volcanic activity and this could have altered the drainage pattern of the region significantly. Currently no material can be deposited on the Cered-Utaspuszta ridge from the direction of the Medves region as here the valley of the Gortva and the Tarna borders it. Despite this in certain gentle sloping parts of the ridge variable sized and shaped angular basalt gravel is found. This suggests that the low hill zone of the Medvesalja and the Cered-Utaspuszta ridge was once continuously united. Numerous natural and artificial outcrops can be found in the low hill zone, it was studying their material. Gradual increase of the fine sand fraction can be observed in the vertical direction from the top level of the hills towards the valley floor (from 25% to 70%). In the horizontal direction gradual fining from west to east can be detected that is in correlation to that the terrain of denudation was the Medves region bounding the area from the west and finer grains reached greater distances from here. The Tarna cuts through the high hill zone of the Vajdavár region with a narrow valley section. The alluvial beds may reach up to 40m. Boreholes samples show alternating grey clayey sand (lacustrine environment) and lighter sand beds (rapid filling).
________________________________________________________________________________
- 51 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
SAJÓLÁSZLÓFALVAI KÁRPÁTI FORAMINIFERÁK PALEOÖKOLÓGIÁJA Zelei Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. E-mail:
[email protected]
A szerző a Tardonai – dombságban található sajólászlófalvai Bocsonya – oldali feltárásból gyűjtött foraminiferákat vizsgálta. A sárga és szürke sekélytengeri aleurolitos réteg 11 szintjéből vett 50 kg-nyi üledék került átvizsgálásra. 7 taxon 12 268 példánya került elő. A megfigyelések az ősmaradványok méretére, koptatottságára irányultak. A faunát a következő taxonok alkotják: Lenticulina calcar LINNAEUS, Ammonia beccarii LINNAEUS, Elphidium antoninum D’ ORBIGNY, Elphidium cf. antoninum D’ ORBIGNY, Globigerina sp. indet., Nonion granosum D’ ORBIGNY, Nonion cf. granosum D’ ORBIGNY. A megfigyelésekből a következő őskörnyezeti következtetések vonhatók le: A foraminiferák kaptatottsága a szinteken felfelé haladva csökken, viszont az átlagméretük nő. Ez arra enged következtetni, hogy transzgressziós folyamatok játszódhattak le és a normál sósvízi körülmények váltak uralkodóvá. A foraminiferákon talált bioeróziós nyomok az élőlények pusztulásának okára utalnak. A foraminiferák litorális régiót, dús tengeri növényzetet jeleznek.
________________________________________________________________________________
- 52 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
ŐRSÉGI ERDŐÁLLOMÁNYOK TALAJÁNAK SZÉNKÉSZLETE Bidló András1 - Juhász Péter1 - Szűcs Péter1 - Ódor Péter2 1
Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet, Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék, 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky E. út 4. E-mail:
[email protected] 2 Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Az Őrség 35, korábban különböző használatokkal érintett, többnyire fenyőelegyes lombos állományában vizsgáltuk az IPCC előírásai szerint a talajok szénkészletét. Eredményeink alapján az avartakaró mennyiségét és összetételét alapvetően az erdőállomány fafaj összetétele, illetve szerkezete határozta meg. Az átlagos avartömeg levélből 2,3 tonna/ha, tűből 0,9 tonna/ha, ágból 1,8 tonna/ha, bomlott részből pedig 10,6 tonna/ha. Az összes avartakaró száraz tömege mintegy 15,5 tonna hektáronként. Az avarminták átlagos pH értéke 5,3. Az avar szerves széntartalmát vizsgálva viszonylag alacsony értékeket kaptunk, az átlag mintegy 40 C%. Fajlagos értéket számítva átlagosan az avar mintegy 5 tonna szenet tárol hektáronként. Az egyes talajrétegek szerves széntartalmát vizsgálva megállapítottuk, hogy a feltalaj (0-30 cm) átlagosan mintegy 46 tonna szenet tárol hektáronként. A legkisebb szerves széntartalmat az avartakarónál mértük (3 t C/ha), a legmagasabbat pedig a 0-5 cm-es talajrétegben, amely 36 t C/ha. Az avartakaró átlagos széntartalmát a feltalajéval összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az avarban tárolt szénmennyiség közel 10%-a a feltalaj szénkapacitásának. Munkánkat az OTKA és a TÁMOP 4.2.2 és a TÁMOP 4.2.1 támogatás segítségével végeztük.
________________________________________________________________________________
- 53 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
EGYIDEJŰ VÖRÖS LIDÉRC ÉSZLELÉSEK SOPRONBÓL ÉS A SZLOVÁ KIAI MODRA ÁLLOMÁSRÓL Bór József MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron, Csatkai E. u. 6.
A vörös lidércek legfeljebb néhányszor tíz ezredmásodperces élettartamú, elektromos kisülések aktív zivatarfelhők fölött a 40-90 km-es magasságtartományban. A jelenségek tanulmányozása céljából 2007-nyarán éjszakai optikai megfigyeléseket végeztünk Sopronból egy Watec 902H2 Ultimate kamera segítségével (20ms/képkocka, 8mm, F08-as objektív, 45ºx34º-os látószög) . Ugyanebben az időszakban a Szlovákiai Modra mellett fekvő Astronomical and Geophysical Observatory munkatársai egy Watec 120N típusú, 15mm-es halszemobjektívvel felszerelt kamerával (40ms/ képkocka) folytattak főleg meteorészleléseket. Július 21-én és 23-án, valamint augusztus 10-én összesen 24 vörös lidérc emisszió megjelenését mindkét állomásról rögzítették. A poszter válogatott példák bemutatásával szemlélteti, hogy a két különböző helyszínről, eltérő felszereléssel történt rögzítés milyen többletinformációt szolgáltat az események megjelenési helyének meghatározása, elektromos környezetük feltérképezése és időbeli fejlődésük megismerése terén.
________________________________________________________________________________
- 54 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
ZONAL AND CONTINENTAL FEATURES IN CLIMATE CHANGE PATTERNS Ilona Pajtók-Tari1 − János Mika1,2 1
Department of Geography, Eszterházy Károly College, H-3300 Eger, Leányka 6. 2 Hungarian Meteorological Service, H-1024 Budapest, Kitaibel P. u. 1.
Zonal and continental differences are obvious features of our present climate. They reflect different physical characteristics of the solar radiation and heat capacity of various domains of the climate system. Are these differences markedly reflected by the patterns of past and future climate changes, too? Maps of paleoclimatic reconstructions, trend analyses of observed long-term data, as well, as projections by global climate models are analysed in the poster. Zonality of the changes is clearly seen in various fields of the changes, especially in temperature and precipitation. The strongest changes near the pole are characteristic features of the changes due to the ice/snow–albedo feedback changes. The belts of precipitation changes, due to circulation reasons, are also present in the differences of both variables and seasons. However, combined effects of these variables on runoff or soil moisture changes are already influenced by effects of non-zonal topography and soil taxonomy. Continentality is seen both in faster changes of temperature over the continents, and in slower changes of them on the west coasts, due to the oceanic air masses. Another feature of continentality is that the Northern Hemisphere, covered by continents to larger extent, warms faster parallel to the global changes. Detailed analysis of these changes is a contemporary tool to demonstrate zonality and continentality, these key aspects in education of physical geography.
________________________________________________________________________________
- 55 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A BALATON TROFITÁSI ÁLLAPOT VÁLTOZÁSAINAK PALEOLIMNOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓJA A CLADOCERA MARADVÁNYOK ÉS AZ ÜLEDÉK PALEOPIGMENT TARTALMA ALAPJÁN Korponai János NYME TTK Kémia és Környezettan Tanszék
A tavak üledéke fontos bizonyítékokkal tud szolgálni a múlt során a tóban lezajlott eseményekkel kapcsolatban, ezért az üledék vizsgálata képezi az alapját a paleolimnológiai kutatásoknak. A balatoni tótörténeti kutatásokhoz kapcsolódóan vizsgáltam a Balaton keszthelyi-öblének múltbéli trofitási állapotait. A tó trofitásától függő egyedszámban bekövetkező változás a két leggyakoribb faj, az Alona quadrangularis és az Alona affinis esetében is megfigyelhető. A Keszthelyi-öböl elnövényesedésével egyedszámuk jelentősen megnőtt, a tó oligotróf irányba tolódásával viszont jelentősen lecsökkent. A sekélytavakból származó furatminták tükrözik a tó habitatjeinek mozaikosságát. Az üledék oszlopban megtalálhatóak azok a fajok, amelyek a litorális övben élnek és erősen növényzetthez kötöttek (Camptocercus rectirostris, Alonella sp., Sida crystallina, Acroperus harpae, Eurycercus lamellatus). A Balaton üledékében az pigment maradványok alapján elkülönített eutróf állapotok jól elkülönülnek a cladocera fauna alapján is. Eutróf állapotú volt a tó, Cl-1( i.e 250 – 30 év), a Cl-3 ( ~360 – 540 év) és a Cl-5, Cl-6 zónákban. A Cl-5 trofitása a cladocera fajok alapján alacsonyabb volt, mint napjainkban. Különösen szoros kapcsolat fedezhető fel a garda állománya és a planktonikus Cladocera fajok (Bosmina sp.) mennyiségét illetően. A halászat csökkenésével egyedszámuk folyamatos emelkedésnek indult, a ’80-es évek vége féle kiugróan magas értékeket vett fel a Bosmina longirostris és a Bosmina longispina egyedszáma.
________________________________________________________________________________
- 56 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
A BALFI-BLOKK FELSZÍNFORMÁINAK KOMPLEX VIZSGÁLATA Prodán Tímea Hajnal MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron, Csatkai E. u. 6. E-mail:
[email protected]
A Fertő-tó és Sopron közötti Balfi-dombságon (blokkon) korábban végzett geomorfológiai térképezés karsztos folyamatokra utaló formákat tárt fel. A Lajtai Mészkőből felépített területen a felszíni és a feltételezett felszínalatti képződmények (üregek, barlangok) eredetét morfológiájuk alapján nehéz eldönteni. Kialakulásuk értelmezéséhez, az eredet megbízható tisztázásához mindenképpen a geomorfológiai, geológiai, régészeti - iparrégészeti és geofizikai kutatások együttes alkalmazására volt szükség. A tanulmány a területen végzett vizsgálatok újabb eredményeit foglalja össze.
________________________________________________________________________________
- 57 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
SAJÁTOS MEMBRÁNSZERVEZŐDÉS NÖVÉNYI KIVÁLASZTÓ KÉPLETEK SZÍNTESTEIBEN Dobi Adrienn - Vági Pál - Solymosi Katalin ELTE TTK, Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék E-mail:
[email protected]
Sötétben nevelt zárvatermőkben fény hiányában nem képződik klorofill (Kl), sem működőképes zöld színtestek, hanem egy speciális színtesttípus, az ún. etioplasztisz alakul ki. Erre a színtestre jellemző, hogy benne a membrán lipidek a biológiai membránok általános, lamelláris elrendeződése helyett szabályos, leggyakrabban a cink-szulfid kristályrácsaira emlékeztető, köbös szerkezetbe, az ún. prolamelláris testbe (PLT-be) rendeződnek. Máig nem teljesen tisztázott, hogy mely tényezők és pontosan hogyan vesznek részt a különleges membránszerkezet létrehozásában és stabilizálásában, de feltételezik, hogy a Kl bioszintézis egyik fényfüggő enzimének a sötétben történő felhalmozódása fontos szerepet játszik ezekben a folyamatokban. Vizsgálataink során éppen ezért olyan növényi kísérleti objektumok tanulmányozását tűztük ki célul, melyekben a PLT-hez hasonló membránszerveződés fényen nevelt növényekben is előfordul a színtestekben. Ilyen képleteket számos növényi kiválasztó struktúrában (pl. nektáriumokban és különböző mirigyszőrökben is) leírtak, és az ezek másodlagos anyagcseréjéire vonatkozó adatokat összehasonlítva arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek mindegyikében aktív terpenoid bioszintézis zajlik a színtesten belül, amely részt vesz a kiválasztással összefüggő anyagcseretermékek előállításában. Munkáinkban ennek megfelelően, az ilyen módon nagy mennyiségű illóolajat termelő, gazdaságilag is fontos, az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozó gyógy- és fűszernövények mirigszőreinek színtestjeit tanulmányoztuk. Ehhez először a különböző mirigyszőröknek a levélfelszínen történő eloszlását, és pontos szerkezetét pásztázó elektronmikroszkóppal megvizsgáltuk, majd a különböző szőrtípusokban (többsejtes fedőszőrökben, mirigyszőrökben, Lamiaceae-típusú mirigypikkelyekben) a színtestek felépítését transzmissziós elektronmikroszkóppal tanulmányoztuk. A szakirodalomban eddig a családon belül csak a borsmenta (Mentha piperita) Lamiaceae-típusú mirigypikkelyének nyaki sejtében írtak le PLT-hez hasonló struktúrát. Vizsgálataink során a rozmaring (Rosmarinus officinalis) esetében is megfigyeltük ennek a sejttípusnak a színtestjében ezt a képletet, valamint mellette egy nagyméretű plasztoglobulust. Ezzel szemben az általunk vizsgált pemetefű ________________________________________________________________________________
- 58 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
(Marrubium vulgare) kifejlett zöld leveleiben nem ezekre a sejtekre, hanem a mirigyszőrök feji sejtjeinek a színtestjeire volt jellemző a PLT jelenléte. A környező sejtekben – a kiválasztó képletek többi sejtjében, a levél sejtjeiben és az epidermiszben – általában zöld színtestek voltak jellemzőek vagy ritkábban proplasztiszokat találtunk. Az eredmények arra utalnak, hogy a PLT-hez hasonló képletek kialakulásának feltétele bizonyos fizikai-kémiai tényezők megléte, például adott lipid/víz/fehérje köbös fázisú szerkezetének a kialakulása, nem pedig egyedül a POR komplexek jelenléte, mint azetioplasztiszokban.
________________________________________________________________________________
- 59 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
HAT-E A FOTOSZINTÉZIS AZ ARBUSZKULÁRIS MIKORRHIZA KIALAKULÁSÁRA? Solymosi Katalin1- Dominique Morandi2 - Kecskés Mariann1 - Vági Pál1 Vitaliy Zehrya2 - Ateeq Ur Rehman3 - Böddi Béla1 - Cornelia Spetea3 - Benoit Schoefs2 1
ELTE TTK, Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék UMR INRA 1088/CNRS 5184/ Université de Bourgogne, Plante Microbe Environnement, Dijon, Franciaország 3 Division of Molecular Genetics, Linköping University, Linköping, Svédország
2
Az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) a legősibb és legelterjedtebb növénygomba szimbiózis. A gombapartner a talajból felvett vízzel és ásványi anyagokkal látja el a növényt, a fotoszintézis termékeiért cserébe. Így felállítható az a hipotézis, hogy a gomba folyamatosan ellenőrzi a növényt, hogy az tud-e számára megfelelő tápanyagokat biztosítani. Az is közismert, hogy az AM gyakran pozitívan befolyásolja a növények fotoszintetikus aktivitását, de még nem pontosan tisztázottak azok a folyamatok, amelyek révén ezt a hatást kifejti. Ezért munkánkban a borsóban (Pisum sativum L. cv. Frisson) tanulmányoztuk (1) a megvilágítás hatását az AM gombával (Glomus intraradices, Agrauxine SA, France) történő kolonizációra különböző fényintenzitásokon [fotoperiodikus fényen: 12h 100 µmol m-2 s-1–os fény/12h sötét periódusának váltakozása mellett, illetve felvillanásos megvilágítás mellett (2 ms/15 perc sötét váltakozása mellett)], melyek közül a fotoperiodikus fény aktiválja, a felvillanásos megvilágítás azonban nem aktiválja a fotoszintézist (2) a fotoszintetikus apparátus fehérjéinek mennyiségét Western blot alapján, az elektrontranszport sebességét a tilakoidokban fluoreszcencia indukcióval hasonlítottuk össze mikorrhizált és nem mikorrhizált növények leveleiben. A felvillanásos fényen nevelt növények a fényen nőttekhez képest etioláltsági tüneteket mutatnak, ami arra utal, hogy a föld feletti hajtás fejlődését szabályozó fotoreceptorok nem aktiválódnak bennük. A színtestek ezen növények leveleiben etio-kloroplasztiszok, melyek prolamelláris testet és 2-3 tilakoidból álló gránumokat tartalmaznak, és nincs mérhető fotoszintetikus aktivitásuk. Mindkét megvilágítás mellett kialakultak a gyökereken appresszóriumok, intercelluláris hifák és arbuszkulumok, de a kolonizáció mértéke sokkal gyengébb volt a fotoszintetikusan nem aktív növényekben. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy ________________________________________________________________________________
- 60 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
az aktív fotoszintézis nem elengedhetetlen a gyökérkolonizációhoz és az AM-re jellemző képletek kialakulásához. Ezek a képletek akkor is kialakulnak, ha korlátozott (kevés) a gomba számára juttatható tápanyagmennyiség (a mag tartalék tápanyagai idővel kimerülnek). Az AM növényekben a kolonizáció növelheti a fotoszintetikus aktivitást, egyrészt a meglévő elektrontranszportfolyamatok hatékonyságának növelésével vagy pedig ezek mennyiségének növelésével, illetve egyszerre mindkettővel. Vizsgálataink alapján az AM nem hat a levelek reakciócentriumaiban levő fehérjék mennyiségére, de a fénygyűjtő antenna fehérjéinek mennyisége nagymértékben megnövekedik. Ez a kloroplasztisz belső membránjában az elektrontranszportlánc sebességének növekedéséhez vezet a mikorrhizált növényekben. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az AM kolonizált növények fotoszintetikus aktivitásának fokozódása egyszerre köszönhető a fotoszintetikus apparátus komponenseinek kvantitatív és kvalitatív változásainak is.
________________________________________________________________________________
- 61 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
BOLYGATÁS ÉS AVARELHORDÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MOHÁK MEGJELENÉSÉRE A SOPRONI-HEGYSÉGBEN Szűcs Péter – Bidló András NymE EMK, Környezet és Földtudományi Intézet, Termőhelyismerettani Tanszék E-mail:
[email protected]
A Hidegvízvölgy-erdőrezervátum ÉNy-i felének pufferzónájában 2009 áprilisában közel 1 ha-os területen 13 blokkot jelöltünk ki a mohaborítás-változás nyomonkövetése céljából. A 2x2 m-es blokkokat további 4 (1x1 m-es) kvadrátra osztottuk fel (1. „avar nélküli”, 2. „avar nélküli+bolygatott”, 3. „kontroll”, 4. „dupla avar”). Az 1. és a 2. kvadrátok avarmentesítését átlagosan 4 havonta végeztük kézi erővel. Az első kisebb moha protonémák és csíranövények 2010 márciusában voltak először megfigyelhetőek az „avar nélküli+bolygatott” kvadrátokban, 2010 júniusára a 3 blokk bolygatott kvadrátjain 1-1, kb. 1 cm2 nagyságú mohaborításokat (Pohlia nutans) felvételeztünk. A blokkok kialakításának időpontjától eltelt kb. másfél év után 13-ból csak 3 blokkon észleltünk mohamegjelenést (további 5 vadtúrás áldozata lett). Az „avar nélküli” kvadrátokon a következő mohataxonok (zárójelben borítási értékek összesen) jelentek meg: Fissidens taxifolius (12 cm2), Pohlia nutans (8 cm2), Hypnum cupressiforme (7 cm2), Bryum capillare (3 cm2), Atrichum undulatum (2 cm2); „avar nélküli+bolygatott” kvadrátokban pedig: Bryum capillare (2 cm2), Fissidens taxifolius (2 cm2).
________________________________________________________________________________
- 62 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
ÚJABB ADATOK A SOPRONI-HEGYSÉG MOHAFLÓRÁJÁHOZ Szűcs Péter NymE EMK, Környezet és Földtudományi Intézet, Termőhelyismerettani Tanszék E-mail:
[email protected]
Az 2008-2010 között a Soproni-hegységben végzett mohaflorisztikai vizsgálatok alapján, az irodalmi forrásokat (SZÖVÉNYI et al. 2001, SZŰCS – SZMORAD 2009) figyelembe véve számos (korábbról már ismert) ritka (Calypogeia fissa, Diphyscium foliosum, Encalypta streptocarpa, Eurhyncium striatum, Mnium thomsonii, Plagiochila asplenioides, Scapania nemorea), valamint a kistájra további 15 új faj előfordulását sikerült kimutatni (Aphanorregma patens, Diplophyllum albicans, Ditrichum cylindricum, D. pusillum, Ctenidium molluscum, Fissidens exilis, Neckera crispa, Orthotrichum lyellii, O. obtusifolium, O. pallens, O. stramineum, O. striatum, Pleuridium subulatum, Thamnobryum alopecurum, Tortula virescens). A hazai moha vörös lista alapján (PAPP et al. 2010) a veszélyeztetett (EN) Diplophyllum albicans eddig nem volt ismert a hegyvidékről, helyi lokalitása egyetlen aktuális hazai előfordulását jelenti. A vörös lista kategóriái szerint a fenti fajok számszerűen következőképpen oszlanak meg: EN: 1; VU:2; NT: 8; LC-att: 6 és LC: 5.
________________________________________________________________________________
- 63 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
TEMPERATURE RESULTS OF THE TOTAL SOLAR ECLIPSE IN SHANGHAI ON THE 22ND JULY, 2009. Teodor Peter Pinter1 - Kalman Pentek2 - Zoltan Mitre2 1 Slovak Central Observatory (SUH), Hurbanovo, Slovakia Savaria University Centre of the University of West Hungary (NYME-SEK), Szombathely, Hungary
2
The lecture about the mathematical analysis of measured temperature values of the total solar eclipse in China, on the 22nd July, 2009. The group of Slovak Central Observatory (SUH) in co-operation with Bulgarian experts observed this eclipse right next to its central line, close to Shanghai. As the result of these observations, we got data from three different sources, six measuring points, including temperature data from different heights and also under the level of the ground. We received details about the humidity of the air during the phenomenon. Like the analysis of the total solar eclipse in Turkey 2006, we examined the relation between the measured temperature values and the area of the visible arc of the Sun during the solar eclipse. We determined the appropriate functions like the temperature as function of time, and area of the visible arc of the Sun under the partial sections of the solar eclipse - as the function of time. We compared the coherent functions, and examined the process of the temperature change. We also took attention to the change of the humidity during the phenomenon as the function of time, compared with the coverage of the Sun. We will present the way of the analysis, the functions, pre- and final results. We draw conclusions from the results of the examination and confront them with results of former solar eclipses. The results are the productum of the Hungarian (NYME-SEK) and Slovak (SUH) cooperation.
________________________________________________________________________________
- 64 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
CLIMATIC CHALLENGES EDUCATED FOR PROSPECTIVE TEACHERS OF GEOGRAPHY Ütő-Visi J.1 - Pajtók-Tari Ilona2 - Kürti Lívia3 Eszterházy Károly College, Department of Geography, Eger E-mail:
[email protected],
[email protected],
[email protected]
Weather and climate are important conditions for our life. They are frequent topics of the media, as well. For us, teachers, this means life-long challenge to be informed contacting the students. Teachers of geography are especially involved in this respect, hence curricula of their education must prepare them for this role. The study presents four subjects of the regular curricula in the College represented by the authors. They are “Meteorology and hydrology” and “Renewable energy sources” in the BSc. programme, “Atmospheric risks and resources” and “Climate change, impacts and responses” in the MA education. To put the message in a wider scope, the paper provides methodological subjects of our MA education, aiming to prepare the prospective teachers to motivate their pupils for responsible, environment-oriented attitude, and to improve their sciencebased problem solving abilities.
________________________________________________________________________________
- 65 -
VI. EUROREGIONÁLIS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA - SZOMBATHELY, 2011. JANUÁR 25-27. ________________________________________________________________________________
ENVIRONMENTAL VULNERABILITY OF OUR TOWNS LOCATED IN A VALLEY Zoltán Utasi1 − Ilona Pajtók-Tari1 − János Mika1,2 1
Department of Geography, Eszterházy Károly College, H-3300 Eger, Leányka 6. 2 Hungarian Meteorological Service, H-1024 Budapest, Kitaibel P. u. 1.
Valley-bottom location of a settlement enhances their environmental risks in several aspects. In winter, the often stable atmospheric stratification leads to air pollution peaks due to mechanical barriers of surrounding hills, and also due to downward flow of the cool air along the slopes. In summer, the intensive precipitation may be cumulated in the valley, causing mechanical risks of water running along the slopes toward the plain centre of the town, and, sometimes, problems for the urban canalisation system. Last, but not least, the already mentioned barriers and the hill-valley circulation may enhance the urban heat island all over the year. In our pilot poster study we present the 18 valley located towns with over 10 thousand inhabitants in Hungary, selecting 4 towns in its Northern Hungary, especially vulnerable in the winter halfyear and 2 ones in the Southern part of the country, with mainly summer vulnerabilities. Topography of these six towns will be presented and evaluated with respect to the above problems.
________________________________________________________________________________
- 66 -