Vépi Családsegítő Szolgálat
Szakmai programja
Családsegítő Szolgáltatás
1. A szolgálat célja, feladatai A családsegítő szolgálat a preventív és korrektív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők önálló életvitelének és készségeinek erősítéséhez, valamint ellátja a kliensek jogainak fokozott védelmét. A munka során kulcsfontosságú a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a kliensek szegénysége és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, valamint a családok társadalmi helyzetének javítása. A munkához irányt mutat a szociális munka Etikai Kódexe. A szolgáltatás nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, bármely egyébhátrányos megkülönböztetés kizárásával látja el feladatait. A szakmai tevékenység során a titoktartás és az információk felelős kezelése biztosított Feladata: Vép város és Bozzai község területén a települések teljes lakossága részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása. 2. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása A szolgáltatás célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 57.§ (1) bekezdés e.) pontjában foglalt szociális alapszolgáltatás (családsegítés) biztosítása Vép város és Bozzai község területén. A családsegítő szolgáltatás segítséget nyújt az illetékességi területen élők számára a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve a krízishelyzet megoldásában az ilyen élethelyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet. A jegyző, a szociális és egészségügyi szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálatok, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, ha segítségre szoruló személyről, családról szereznek tudomást. A családsegítés keretében biztosított szolgáltatások:
Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, A pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, A családban jelentkező működési zavarok, konfliktusok megoldásának elősegítése, Közösségfejlesztő, egyéni és csoportos terápiás programok szervezése, A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémákkal küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, A családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok
2
3. Az ellátandó célcsoport jellemzői Az ellátandó célcsoport Vép város és és Bozzai község lakossága. Vép fő
Bozzai fő
Népességszám
3425
317
0-18 éves korúak száma férfi nő Összesen
296 274 570
34 25 59
19-62 éves férfi nő Összesen
1151 1114 2265
113 97 210
62 év felettiek férfi nő Összesen
249 341 590
22 26 48
16 36
1 7
Rendszeres szoc.seg.száma: Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma:
A családsegítő szolgálat szolgáltatásait Vép város és Bozzai község közigazgatási területén lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező lakos, egyén, család, valamint a településeken tartózkodó hajléktalan személy veheti igénybe. Krízishelyzet esetén bárki (más illetékességi területhez tartozó személy is) kérheti a szolgálat segítségét. A családsegítés keretében végzett tevékenységek - a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig kiterjednek az igénybevevő környezetére is, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre az általános segítő szolgáltatás akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása az általános segítő szolgáltatás keretében indult és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretén belül is megfelelően biztosíthatóak. 4. Más intézményekkel való együttműködés módja A szolgáltatás együttműködik a környező települések önkormányzataival, a településen működő szociális szolgáltatásokkal, egészségügyi alap-és szakellátást nyújtó intézményekkel, civil szervezetekkel. A kapcsolattartás és együttműködés az adott eset függvényében személyesen, telefonon, faxon, levélben, e-mailben történik.
A családsegítés keretén belül a jelzőrendszeri tagok: A jegyző A szociális, egészségügyi szolgáltató intézmény 3
A gyermekjóléti szolgálat A pártfogói felügyelői szolgálat A jogi segítségnyújtó szolgálat A társadalmi szervezetek Egyházak Magánszemélyek
A fentieken túl mindazon intézmények, melyekkel a szolgáltatások biztosítása során kapcsolatba kerül a szolgáltató. 5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A szolgálat neve: Vépi Családsegítő Szolgálat Címe: 9751 Vép, Kolozsvári u. 3. A Vépi Családsegítő Szolgálat személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás. A pénzügyi-gazdálkodási feladatait a Gamesz látja el szakfeladaton. A családsegítő szolgálat nyitvatartási rendje:
csütörtök:
13.00 – 16.00
Kapcsolattartás módja: A kliensfogadási rend szerint Családlátogatás keretén belül Írásban és telefonon Alapszolgáltatási feladatok:
Családsegítés Aktívkorú, rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedést elősegítő programja
Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmény, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtó szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a segítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítő szolgálat feltérképezi az ellátási területén élő szociális és mentális problémákkal küzdő családok, személyek körét, és tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, feladatáról.
4
A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és egyéb segítő tevékenységek útján valósul meg. A családsegítő szolgálat a családsegítés keretén belül biztosítja: -
-
a szociális életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeli ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését a családgondozást így a családban jelentkező működési zavarok ill. konfliktusok megoldásának elősegítését közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, ill. egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő programokat és szolgáltatásokat a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
A családgondozó feladatai: Szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevők megfelelő tájékoztatása érdekében. Részt vesz a szociális feszültségek okainak feltárásában, a megoldásokra javaslatot készít és segítséget nyújt. Krízishelyzetben segítő beavatkozást nyújt. Segítséget nyújt hivatalos ügyintézéshez, kérelmek, beadványok elkészítéséhez. A szociális esetmunkát végző személy az adott kliens esetfelelőse, aki figyelemmel kíséri, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint a szolgáltatást igénybe vevő beleegyezésével együttműködik a más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó intézményekkel és szolgáltatókkal. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. Amennyiben ez szükséges a családgondozó megkeresi a gyermekjólét szolgálatot. A pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérésével, és adott esetben pályamunkák készítésével, a családgondozóknak törekednie kell olyan források megteremtésére, amely felhasználásával az alapfeladatokhoz kapcsolódó többletszolgáltatást tud nyújtani az igénylők és a rászorulók, számára, különösen a preventív programok vonatkozásában. Adományok gyűjtésében, közvetítésében és szétosztásában való közreműködés.
5
Aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedést elősegítő programja A családsegítő szolgálat Vép Város Önkormányzatával és Bozzai Község Önkormányzatával együttműködve a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyeknek, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, és családjuk részére nyújt támogatást. A családsegítő szolgálat a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti kötelező együttműködés keretében: -
-
-
-
Figyelemmel kíséri az önkormányzat határozatában megállapított határidő betartását, mely határidőig a segélyben részesülőnek kötelessége megjelenni a szolgálatnál és nyilvántartásba vetetni magát. Annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát. Tájékoztatást nyújt a beilleszkedést elősegítő program menetéről, szabályairól. A kliens nyilvántartásba vételétől számított hatvan napon belül, a kliens bevonásával, kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot, és arról a klienssel megállapodást köt. Folyamatosan kapcsolatot tart a klienssel, és legalább 3 havonta egy személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedési programban foglaltak betartását. Legalább évente egy alkalommal írásos értékelés készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges, a kliens bevonásával módosítja a programot. Abban az esetben, ha a kliens az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az okok feltárása után jelez az önkormányzat jegyzőjének. Folyamatosan kapcsolatot tart fenn az önkormányzat igazgatási osztályával, a kliens érdekében. Éves értékelést készít, melyben tájékoztatja a igazgatási osztályt a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról.
6. Az ellátás igénybevételének módja A családsegítő szolgálatnál a családsegítés igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmező és a családsegítő szolgálat a feladatellátás tartalmi elemeit megállapodásban rögzítik. Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, az 1993. évi III. tv. kötelező együttműködést ír elő a családsegítő szolgálattal a támogatás folyósításának idejére. A családsegítő szolgálat szolgáltató tevékenysége, mint alapszolgáltatás, térítésmentes. A családsegítő szolgálat és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja Az ellátást igénybe vevővel, hozzátartozójával, családjával, vagy törvényes képviselőjével a családsegítő szolgálat családgondozói kapcsolatot tartanak.
6
Ennek módja: -
Személyes kapcsolattartás, amely a családgondozó irodájában vagy a kliens lakásán történik Telefonon történő kapcsolattartás Írásban, levélbeli megkeresés útján
A megkeresést a családgondozó az ügyfélről vezetett esetnaplóban és forgalmi naplóban regisztrálja. Az intézmény kapcsolatot tart az általa kiépített jelzőrendszer tagjaival, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel, önkéntes segítőkkel és egyéb szolgáltatásokat biztosító szolgáltatókkal, intézményekkel.
7.Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet. A jelzésre köteles szerveket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra. Az önkormányzat, az egészségügyi szolgáltató intézmények, gyermekjóléti szolgálat, gondozási központ, tanyagondnoki szolgálat, munkaügyi központ, a társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek jelezhetik a családsegítő szolgálatnak, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítő szolgálat haladéktalanul, személyesen felkeresve az érintetteket tájékoztatást nyújt a családsegítés céljáról tartalmáról. Ezt követően az érintett beleegyezésével megteszi a szükséges intézkedéseket, és folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személy, illetve család életkörülményeit. Tájékoztatást ad a jelzéstevőnek a kapcsolatfelvétel megtörténtéről. 8. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Kifüggesztéssel a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a településeken elhelyezett hirdetőtáblákon. Szociális jelzőrendszeri tagokon keresztül írásban vagy szóban közvetlenül az ellátást igénybe vevő tájékoztatása. 9. Az ellátottak és a szociális gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok
7
Az ellátottak általános jogai: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a családgondozói szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A családsegítő szolgálat a működését oly módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az együttműködés és az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátottat bármilyen sérelem éri panasszal élhet a jegyző felé, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben a határidőben nem történik intézkedés, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Ellátottjogi képviselő neve: Csizmaziáné Hubert Mária Elérhetősége: Népjóléti Szolgálat Celldömölk, Szalóky S. u. 3. Tel.: 20/489-9594 Az ellátottjogi képviselő feladatai: a) A megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról. b) Segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátottak között kialakult konfliktus megoldásában. c) Segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában. d) A jogviszony keletkezése és megszűnése, az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatban az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét. e) Az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembe vételéről a szakmai munka során. f) Intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére. g) Amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé. Az ellátottjogi képviselő jogosult: a. A szociális szolgáltató működési területére belépni.
8
b. A vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni. c. A szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.
A szociális szolgáltatást végzők jogai: A családsegítő szolgálatnál munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A szolgáltatást végző személy munkavállalói, munkavédelmi körbe tartozó jogai érvényesüléséért a munkáltató felel a vonatkozó jogszabályok alapján. Az ellátást nyújtónak a munkája során birtokába került adatokra vonatkozóan titoktartási kötelezettsége van. Tartózkodni köteles minden olyan más magatartástól is, mely a másik fél jogait, vagy jogos érdekeit sérti Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit megtartva, célhoz kötötten kezelik, azokat harmadik személyek javára nem adják át, ill. javukra nem teszik hozzáférhetővé A titoktartási kötelezettség és az adatok biztonságos kezelése az intézmény minden munkatársára vonatkozik. Az érintettel kapcsolatban hozható adatok csak akkor adhatók tovább, ha a tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot az ellátott az aláírásával ellenjegyzi. A szolgáltatás során figyelemmel kell lenni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltakra, illetve a szolgáltató köteles a tevékenysége során tudomására jutott hivatalos és személyes védelmet igénylő adatokat megőrizni. Vép, 2013.
Kovács Péter Polgármester
Horváth Anita vezető
Záradék: Vép Város Önkormányzat Képviselő-testülete a __/2013. (___), Bozzai Község Önkormányzat Képviselő-testülete a __/2013. (____) határozatával hagyta jóvá.
9
