Változások a jövedéki szabályozás területén. Dr. Molnár Sándor pénzügyőr alezredes NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága

Változások a jövedéki szabályozás területén Dr. Molnár Sándor pénzügyőr alezredes NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága

A jövedéki szabályozás változása 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 45/2016. (XI.29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Hatálybalépés: T/14245 törvénymódosító javaslat alapján a hatálybalépés dátuma néhány eltéréssel 2017. július 01-re módosult és változtak az átmeneti rendelkezésekben meghatározott határidők. A módosítás kihirdetése folyamatban van, melyet követően várható a rendelet módosítása is.

A jövedéki szabályozás változása Célkitűzések:

 Egyszerűsítés: részletekbe menő szabályozás helyett egy keretjellegű szabályozás  Korszerűsítés: elektronikus ügyintézés kiszélesítése

 Adminisztrációs terhek csökkentése: számának jelentős csökkentése

engedélytípusok

 Visszaélések lehetőségének minimalizálása: kockázat elemzésen alapuló ellenőrzés, egységes jogkövetkezmény rendszer

Változás az engedélyezés területén  Egy adóraktár típus, mely magában foglalja a jelenlegi keretengedélyes tevékenységet is (kiv. terméktávvezeték adóraktár, egyszerűsített adóraktár, kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde).  Változik a biztosíték nyújtási rendszer (aktuális adókockázatra nyújtott biztosíték).  Biztosíték típusai:  Készpénz  Pénzügyi biztosíték (bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény)  Készfizető kezesség (új!)

Változás az engedélyezés területén A csendes bor előállítás területén a tevékenység kettéválik:  Egyszerűsített adóraktári engedélyes  Kisüzemi bortermelő

Kisüzemi bortermelő (Jöt. 3. § (3) 16. pont): Az a borászati üzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket: a) az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust sűrítmény kivételével más borászati terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be, és c) csendes bort - a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve - nem szerez be, és d) csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 10 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba;

Elektronikus ügyintézés Általános szabály szerint minden jövedéki ügyet elektronikusan kell intézni!! (Jöt. 84.§.)

Elektronikus ügyintézés módjai:  az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren (Ügyfélkapun történő kommunikáció)  az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül (Külső Kommunikációs Központ (KKK2) használata)

Papír alapon is intézhető:  a magánszemély által a mentességi határon belüli alkoholtartalmú ital előállításának a bejelentése,  a magánfőző által teljesítendő bejelentési kötelezettség, valamint a párlat adójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása,  a külföldi személy jövedéki ügye,  a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügy, kivéve, ha az ügyfél elektronikus ügyintézést kér és egyúttal megadja az elektronikus ügyintézéshez szükséges elektronikus elérhetőségét,  a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetése, adatszolgáltatása.

Elektronikus ügyintézés http://nav.gov.hu/

Elektronikus ügyintézés https://openkkk.nav.gov.hu

Nyilvántartások vezetése Elektronikus nyilvántartás vezetésére kötelezett alanyok:  Adóraktár (Jöt. 20. § (1) bekezdés a) pont)  Felhasználói engedélyes (Jöt. 31. § (1) bekezdés)  Jövedéki engedélyes kereskedő (Jöt. 29. § (4) bekezdés)  A zárjegykészlete tekintetében (Jöt. 78. § (1) bekezdés) • bejegyzett kereskedő, • eseti bejegyzett kereskedő, • importáló, • a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy

Nyilvántartások vezetése Elektronikus nyilvántartás vezetésére nem kötelezett alanyok:  Kizárólag bérfőzést végző adóraktár (Jöt. 142. § (1) és (3) bekezdés)  Egyszerűsített adóraktár (Jöt. 136. (1) bekezdés)  Nyilvántartásba vett felhasználó (Jöt. 38. § (4) bekezdés)

 Szárított/fermentált dohány importáló, illetve kereskedő (Jöt. 39. § (6) bekezdés)  Üzemi motorikusgáz-töltő (Jöt. 41. § (3) bekezdés)

Nyilvántartások vezetése Nincs nyilvántartás vezetési kötelezettsége:  Bejegyzett kereskedő (a zárjegykészlet kivételével)  Bejegyzett feladó  Csomagküldő kereskedő  Csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője

Adatszolgáltatási kötelezettség Adóraktárak adatszolgáltatása a törvényben meghatározott adattartalommal (Jöt. 24. §):  Ha az adatokban változás következett be, a változást követő munkanapon.  Az 5 milliárdos biztosítékot nyújtó engedélyesnek, illetve a Magyar Honvédségnek és a rendőrségnek, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig. Az adatszolgáltatásnak nem kell kiterjednie (Jöt. 24. § (3) bekezdés):  az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra,  a szabadforgalomba bocsátások adatára, ha az EKO adattartalmával megegyező adatokat a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg megküldi az adóraktár,  meghatározott – az esemény bekövetkezéséről soron kívül teljesítendő – bejelentésekre. Kizárólag bérfőzést végző adóraktár (Jöt. 142. §):  A nyilvántartásából a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tárgyhónaponként, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküldi az állami adó- és vámhatóságnak (bérfőzési naplókról szóló adatszolgáltatás).

Egyszerűsített adóraktár (Jöt. 136. §) és Kisüzemi bortermelő (Jöt. 137. §):  A nyilvántartása adatai alapján borpiaci évenként a törvényben meghatározott adattartalommal termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő augusztus 15-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást az ISZBIR-en keresztül 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára.

Adatszolgáltatási kötelezettség Felhasználói engedélyes (Jöt. 31. §):  A nyilvántartás havi zárása alapján adatszolgáltatást teljesít a tárgyhót követő hónap 15éig az állami adó- és vámhatóság részére (kivéve az egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket gyógyszergyártásban vagy a termék kémiai átalakulását eredményező vegyi reakcióban felhasználó felhasználói engedélyest), illetve  tárgyévenként elszámolást készít és küld meg a tárgyévet követő hó 20. napjáig az állami adó- és vámhatóságnak. Jövedéki engedélyes kereskedő (Jöt. 29. §):  A beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. Üzemanyagtöltő állomás (Jöt. 72. §):  A jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet, melynek adatait havonta lezárja és a havi zárás alapján adatszolgáltatást teljesít a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az állami adó- és vámhatóság részére.

Jövedéki engedélyes kereskedelem Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldi címről belföldi címzett részére kereskedelmi céllal a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállítható. (Jöt. 64. §) Általános szabályok (Jöt. 67. §. ):  A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől, termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.  A jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki kiskereskedő vagy végfelhasználó részére értékesített jövedéki termékeket vagy azok egy részét a jövedéki kiskereskedő vagy végfelhasználó kérésére visszavásárolhatja.  A jövedéki engedélyes kereskedő egyedi, az állami adó- és vámhatóság által előzetesen engedélyezett esetben mástól is beszerezhet jövedéki terméket. (elektronikus kérelem)  A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet, kivéve a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelő részére és jövedéki termék magánszemély részére történő értékesítését.  A jövedéki termék értékesítéséről a jövedéki engedélyes kereskedő olyan számlát állít ki, amelyen feltünteti a jövedéki termék KN-kódját és az engedélyének számát. Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki engedélyt az általános szabályokon kívül abban az esetben is visszavonja, ha a jövedéki termék beszerzésére és a készpénzfizetéssel történő beszerzésre és értékesítésre vonatkozó szabályokat ismételten megsérti. (Jöt. 29. § (6))

Jövedéki kiskereskedelmi tevékenység Általános szabályok (Jöt. 68-70. §):

 A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől, termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.  A jövedéki kiskereskedő egyedi, az állami adó- és vámhatóság által előzetesen engedélyezett esetben mástól is beszerezhet jövedéki terméket (elektronikus kérelem).  A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be, kivéve adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől 200 ezer forintot meg nem haladó értékű jövedéki termék beszerzését.  Jövedéki kiskereskedő mozgóbolt útján a jövedéki terméket abban az esetben forgalmazhat, ha az állami adó- és vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb 5 munkanappal megelőzően bejelenti. (elektronikus bejelentés)  Sört, csendes és habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt, köztes alkoholterméket és alkoholterméket jövedéki kiskereskedő alkalmi rendezvényen, közterületi értékesítés keretében, vásáron vagy piacon akkor forgalmazhat, ha az állami adó- és vámhatóságnak az értékesítés megkezdése előtt legkésőbb 3 munkanappal bejelentést tesz. (elektronikus bejelentés)

Jövedéki kiskereskedelmi tevékenység Forgalmazási szabályok:  A jövedéki kiskereskedő az üzletben akkor tarthat 2 liter alatti kiszerelésű termékből választékonként ötnél, 2 literes vagy azt meghaladó kiszerelésű termékből választékonként egynél több bontott kiszerelést, ha alkalmi rendezvényen történő értékesítést végez. A bontott kiszerelésű termékeket az üzlet elkülönített részében tartja, és az elkülönítetten tartott termékekről olyan nyilvántartást vezet naprakészen és zár le havonta, amely tartalmazza a) az alkalmi rendezvény időpontját, helyét, b) a bontott termék beazonosítható módon megadott adatait (márka, kiszerelés, darabszám) és c) a bontott termék felhasználásának időpontját. (Rend 41. §)  Vendéglátást folytató jövedéki kiskereskedő a) elvitelre csendes bort és egyéb csendes erjesztett italt csak 25 litert meg nem haladó kiszerelésben, b) 25 litert meghaladó kiszerelésű csendes bort italadagoló szerkezeten keresztül vagy az állami adó- és vámhatóság által előzetesen jóváhagyott átfolyás mérővel ellátott szerkezet útján forgalmazhat. (Jöt. 70. §)

A jövedéki adó törvény szankciórendszere Jöt. 7. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik a) a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a szabadforgalomba bocsátás időpontjában, Jöt. 3.§. (1) 43. szabadforgalomba bocsátás: a) jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülése, ideértve a szabálytalanság esetét is, b) adózatlan jövedéki termék adó felfüggesztési eljáráson kívüli birtoklása, a birtokos tudattartalmától függetlenül, c) jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli előállítása, ideértve a szabálytalanság esetét is, d) jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalanság esetét is, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül; Jöt. 3. §. (1) 44. szabálytalanság: ha e) az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül tárolják, f) a jövedéki terméket a adóraktári engedély nélkül állítják elő, g) a jövedéki terméket harmadik országból a vámjogszabályok megsértésével hozzák be belföldre; Jöt. 97. § A jövedéki termék birtokosának a birtokolt jövedéki termék eredetét és a birtoklás jogszerűségét hitelt érdemlően igazolnia kell.

A jövedéki adó törvény szankciórendszere Jöt. 100-101. § Az a személy, aki az e törvényben meghatározott kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.  Ha a kötelezettségszegés a központi költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, a jövedéki bírság mértéke a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedő összeg, de legalább 30 ezer forint. vagyoni hátrány: az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglalt kötelezettség megszegésével az állami költségvetésnek okozott adóbevétel-kiesés és a jogosulatlan adóvisszaigénylés;  Egyéb kötelezettségszegések esetén a magánszemély 300 ezer forintig, a gazdálkodó szervezet 750 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal sújtható. A jövedéki bírságra az Art.-nak a megbízható és a kockázatos adózói minősítésnek az adóbírság és a mulasztási bírság felső határát módosító és az ezek kiszabásával kapcsolatos szabályait alkalmazni kell. A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a szabálytalansággal érintett termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát.

A jövedéki adó törvény szankciórendszere Üzletzárás Jöt. 107. § A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a 64-73. §-ban meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti, az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárása intézkedés alkalmazható. Az intézkedés tartama az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napig terjedhet. Az ismételt jogsértéshez kapcsolódó szabályok nem alkalmazhatóak, ha a két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése között 2 év eltelt. Nem alkalmazható az intézkedés, ha a jogsértéssel érintett sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék mennyisége nem haladja meg a 10 litert.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK Interneten: http://nav.gov.hu/  Információs füzetek – Jövedéki adó, vám menüpont  Szabályzók – Tájékoztatások menüpont  GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) – Jövedéki jogszabályok menüpont Személyesen vagy telefonon NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága 6720 Szeged, Jókai u. 7-9. Tel.: (62) 599-300 E-mail: [email protected]

Köszönöm a figyelmet!