Válasz a rasszizmusra Magyarországon

Válasz a rasszizmusra Magyarországon european network against racism európai hálózat a rasszizmus ellen

Magyarországi helyzet: a rasszizmus hazai tekintetben

Sok előítélet és tévképzet áll fenn a romákkal, színesbőrűekkel és más kisebbségi csoportokkal szemben. Egy friss közvélemény-kutatás szerint, a megkérdezettek többsége előítéletes a romákkal és

a színesbőrűekkel szemben. A felnőtt lakosság 24%-a nyíltan idegenellenesnek bizonyult. Ugyanilyen számban azt gondolják, hogy

Magyarországnak nem kellene menekültkérőket befogadnia. A megkérdezettek ¾-e gondolja azt, hogy a kínaiak, a romák és az oroszok

nemkívánatosak Magyarországon, továbbá 2/3-uk érez ugyanígy a románokkal szemben.

A terrorizmustól való félelem és a hiányos információk kettősének hatására a megkérdezettek többsége az arabokat nem tartja szívesen látottnak. Sajnos a legtöbb ember azonosítja az iszlámot és az

arabokat a terrorizmussal. Az előítéletesség jellemző az állami közigazgatási szerveken belül is a romákkal és külföldiekkel szemben.

Az időszakos összehasonlítások azt mutatják, hogy az idegenellenes

nézetek elszaporodnak a parlamenti választások közeledtével. A nacionalisták és a jobboldali pártok a külföldiek jelenlétét és a romákat

állítják bűnbaknak a szociális és gazdasági problémák okozóiként. A

jobboldali politikusok szándékosan gerjesztenek antiszemita és idegenellenes érzéseket, hogy több szavazatot szerezzenek.

Magyarország tett lépéseket azon diszkriminációval kapcsolatos

jogszabályok megvalósítása érdekében, amit minden EU-hoz csatlakozó államnak teljesítenie kell, de ezeknek a jogszabályoknak a

gyakorlati megvalósítását nem tekintik nagyfontosságúnak. Határozott lépéseket kell tenni a diszkrimináció felszámolása érdekében. Alapvető jogokat, mint orvosi ellátás, információ-hozzáférés, oktatás,

munkához való jog, társadalombiztosítás, emberi méltósághoz való

jog, kulturális és sport tevékenységekre való jogot kell biztosítani minden embernek.

Az ENAR Magyarország fő tevékenysége A European Network Against Racism Mag-

yarország (ENAR Magyarország) magyar nonprofit szervezetek hálózata, melyek együttesen küzdenek a magyarországi diszkrimináció ellen.

11 hasonló gondolkodású non-profit szervezet képviselője hozta létre 2005 áprilisában azért,

hogy harcoljanak a faji vagy nemzetiségi hov-

ENAR - Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen

atartozásból származó megkülönböztetés felszámolásáért.  

Bármilyen csoport tagságot vállalhat. Ez igazolja azt a tényt, hogy együttes erőfeszítéseken

keresztül lehet a diszkrimináció elleni küzdelem

hatékony és sikeres. Az ENAR Magyarország

nem versenyezni kíván a hasonló szolgáltatást nyújtó, már létező csoportokkal, hanem

ellenkezőleg, együttműködni és koordinálni szeretne, azért hogy befolyásolja a rasszizmussal,

az egyenlő jogokkal és egyenlő esélyekkel kapcsolatos hazai politikai döntéseket.  

Az ENAR Magyarország közös nézeteket és értékeket határoz meg, melyeket a szervezet

minden tagja elfogad, stratégiákat dolgoz ki, munkaközösségeket épít ki, fejleszti az egyéni

képességeket, lehetővé téve ezáltal a szervezet fejlődését.

Az ENAR európai non-profit szervezetek háló-

zata, melyek a rasszizmus ellen küzdenek az EU

tagállamaiban. A non-profit szerveztek minden tagországban létrehoztak Nemzeti Koordinációs

Szervezeteket (NKSZ), melyek az ENAR tagságát alkotják, és etnikai kisebbségeket, bevándorlók szervezeteit, információs központokat,

tanácsadó csoportokat, szakszervezeteket, vallási gyülekezeteket és sok más szervezetet foglalnak

magukba. Minden NKSZ demokratikusan megválasztott képviselője részt vesz a hálózat ülésein,

ahol tanácsot kérnek tőlük politikai és törvényhozási kérdésekben. Minden NKSZ egy képviselőjének valamely etnikumhoz kell tartoznia.  

Az ENAR elszántan küzd a rasszizmus, az

idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen, az egyenlő bánásmód támogatásáért az EU és nem EU - tagállamok állampolgárai között, és helyi, regionális, országos

és az európai kezdeményezések összekapcsolásáért.

Ki tapasztalja meg a rasszizmust? Magyarország, csakúgy mint a térség többi országa, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változásokon ment keresztül. Sajnos, a társadalom bizonyos részének jogait tartósan figyelmen kívül hagyták. Jelenleg ezek a legfőbb kérdések:

1. A romák elleni faji diszkrimináció a lakáskérdés, oktatás, foglalkoztatás, szociális ellátás, egészségügy, és a közszállásokhoz illetve szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén

2. A faji hovatartozás miatti támadások a romák és színesbőrűek ellen

3. A bevándorlási és menedékjogi esetek, ahol nyilvánvaló, hogy az emberi jogok súlyosan sérültek.

4. Olyan esetek, ahol az igazságszolgáltatásban is megjelenik a diszkrimináció

Nyilvánvaló, hogy bár Magyarország azt állítja, a legmodernebb jogi és intézményi keretekkel rendelkezik, a valóságban a romák

széleskörű diszkriminációval szembesülnek. Ezt nem lehet kizárólag

gondosan kidolgozott jogi és intézményes keretek között felszámolni.

Javítani kell a romák életkörülményeit azáltal, hogy biztosítjuk számukra az egyenlő esélyeket és egyenlő hozzáférést az alapvető

szolgáltatásokhoz. Fontos, hogy magukat a roma közösségeket is bevonjuk bármilyen kezdeményezésbe.  

Bár van pozitív irányú változás, a menedékjogot kérőkkel és

menekültekkel való kedvezőtlen bánásmód továbbra is megmaradt.

Az államhatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a menekültként elismertek beilleszkedésének folyamata olyan zavartalan legyen, amennyire lehet, és további kezdeményezéseket kell indítaniuk annak

érdekében, hogy a menekültek végül gazdaságilag függetlenné válhassanak. Azok számára, akik nem menekült státuszt, hanem befogadott státuszt kapnak, lehetőséget kell nyújtani a nyelvtanulásra és a munkavállalásra. A színesbőrűek, a homoszexuálisok elleni rasszista

támadásokat és a családon belüli erőszakot a hatóságoknak komolyan kell venniük, és a felelősökre súlyos büntetést kell kiszabni.

Politikai valóság: nemzeti szabályok a rasszizmus ellen A Magyar Alkotmány garantálja az egyenlő bánásmódot, és tiltja a faji, etnikai, nemzetiségi és vallási alapon történő megkülönböztetést.

Továbbá, a büntető törvénykönyv határozottan tiltja a fent említetteken alapuló diszkriminációt és gyűlöletkeltést.  

A Polgári Törvénykönyvben is találhatók diszkrimináció elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezések. Az egyenlőség elvét biztosító speciális törvénykezés mellett létezik törvényi szabályozás, amely biztosítja az

egyenlőséget az oktatásban és tiltja a diszkriminatív üzenetek megjelenését a médiában. A gyermekek jogairól szóló törvény egyenlőséget teremt a gyermekek között faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Az egyenlő bánásmód elve a közigazgatási törvényben is szerepel.  

Bár Magyarország azt állítja, hogy kidolgozott törvényi keretekkel rendelkezik, több figyelmet kell fordítani a diszkrimináció elleni intézkedések

végrehajtására és a nemzetközi, illetve regionális jogszabályok nemzeti

törvénykezésbe való átültetésére. A politikusok felelőssége, a non-profit szervezetek segítségével minden egyes ember tiszteletben tartásának elősegítése faji, vallási vagy nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül.

Az országgyűlés időnként vonakodónak bizonyult a törvényi szabályozás megteremtésére ezen a területen.  

Azoknak, akiket megbíztak azzal, hogy győződjenek meg a fenti intézkedések figyelembevételéről és/vagy azoknak, akik az állami

hatóságoknál dolgoznak, képzésen kell részt venniük azért, hogy biztosítva legyen az, hogy magukévá tették az alapvető fontosságú elveket. Ez a civil társadalom együttműködésével lehetséges.  

Egy hálózat, mint az ENAR lehetőséget nyújt a különböző európai uniós

országokban működő szervezeteknek arra, hogy véleményt, ötleteket cseréljenek, s átvegyék egymástól a legjobb módszereket.  

A civil társadalom infrastruktúrájának jelentősége Egy egészséges és sokszínű civil társadalom megjelenése attól függ, hogy az

emberek mennyire juthatnak hozzá az életüket befolyásoló, kulcsfontosságú eseményekkel kapcsolatos információkhoz, és hogy a polgároknak, illetve a szervezeteknek milyen lehetőségei vannak arra, hogy a közéletben és a politikai

életben hallassák a hangjukat. A civil társadalom közösségeket, vallási, pártfogói,

szakmai és más nem kormányzati szervezeteket foglal magába, akiknek a részvétele igen lényeges, mert biztosítják az állampolgári részvételt az ország ügyeiben. A civil társadalmi csoportok fontos szerepet játszhatnak a kiszorított csoportok új

és erősebb védelmében. Tulajdonképpen a civil társadalom fő szerepe az, hogy építse a politikai akaratot, hogy a szükséges változások és átalakulások megtörténjenek, ezért erősítenie  kell a civil társadalmat, főleg a demokratikus társadalom előnyeinek hirdetésében.

A civil társadalom anyagi lehetőségekkel és szakmai képességekkel egyaránt rendelkeznek, így jobb helyzetben vannak arra, hogy biztosítsák, hogy az állami

hatóságok és mások tiszteletben tartják az alapvető jogokat. A különböző területeken dolgozó non-profit szervezetek együttes erőfeszítésein keresztül, az erőforrások és a tapasztalat összeadódásával lehetséges az emberi méltóság védelmezése. Az

olyan hálózatok, mint az ENAR lehetőséget kínálnak a civil társadalom szervezetei számára, hogy információt, szakértelmet és tanácsokat cseréljenek, képzéseket és szemináriumokat tartsanak javítva az eredményességet és hatékonyságot.

Magyarországon a civil társadalom jobb helyzetben van ahhoz, hogy pontosan rá-

mutasson az állam hiányosságaira, ugyanakkor tapasztalatokkal és szaktudással segítse az államot többek között tréningeken, szemináriumokon keresztül, hogy az

teljesítse az európai és nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit. A civil társadalom-

nak jobb esélyei vannak, hogy hozzájusson azokhoz a (pénz)alapokhoz, melyekre

egy adott jog fejlesztésénél szükség lehet, például az iskolarendszer javításánál, közfigyelem felkeltő kampányok során, csak néhányat említve.

A diszkrimináció elleni jogszabályok új terület Magyarországon és a térség egészében is, ezért a civil társadalom az, amely jobb helyzetben van ahhoz, hogy az

egyenlő esélyek biztosítását elősegítse, mivel ő rendelkezik a hatékony munkához szükséges keretekkel és hálózattal.

Stratégiai pereskedés Sok antirasszista non-profit szervezet hagyományosan nem bocsátkozott jogi procedúrákba. Ennek az az egyszerű oka volt, hogy kevés jogszabály létezett, amire

hivatkozhattak volna. Azonban az EU Faji Irányelvek elfogadása (lásd az 'EU és

antirasszizmus' részt), valamint a nemzeti törvénykezés fejlődése az jelenti, hogy ma - jobban mint valaha - a pereskedésnek megvan a lehetősége arra, hogy valódi változásokat érjen el a rasszizmusnak és diszkriminációnak kiszolgáltatott emberek számára.

Mivel az diszkriminációellenesség egy viszonylag új területe a jognak, a non-profit

szervezetek szerepe az, hogy felhívják a figyelmet a lehetőségekre. Annak következtében, hogy a stratégiai pereskedés egy hasznos jogi képviseleti technikaként tört elő,

a non-profit szervezetek közvetlenül is foglalkozhatnak ezzel, és támogathatnak másokat is adatgyűjtéssel, az áldozatok felbecsülésével, jogi képviselettel.

"A stratégiai vagy befolyásoló pereskedés arra használja a bírói rendszert, hogy széleskörű társadalmi változásokat próbáljon meg elérni"

A stratégiai pereskedés elsődleges célpontja a jogi vagy politikai változás, inkább

mint a jóvátétel az egyén számára, bár ez a két cél nem zárja ki egymást kölc-

sönösen. A stratégiai pereskedés egy egyéni eset vagy áldozat felkarolásán túl arra törekszik, hogy teret biztosítson bárkinek a fokozott védelmére, aki ki van téve

a diszkriminációnak. A jogszabályok megváltoztatása vagy precedens teremtése

által egy egyéni esetnek olyan hullámszerű hatása lehet, mellyel sokkal szélesebb körben vezethet változásokhoz.

A stratégiai pereskedés fogalma magában foglalja az esetek kiválasztását, az eset

megtervezését és kezelését, és annak biztosítását is, hogy kedvező végeredmény születik.

Nem minden non-profit szervezetnek van meg a jogosultsága vagy képessége,

hogy pereskedéssel foglalkozzon, s a per sem minden esetben lehet a megfelelő

stratégia. Mégis, minden rasszizmus ellen küzdő szereplő számára alapvető, hogy felismerje a stratégiai pereskedés jelentőségét, mint egy változásokat elindító eszközt.

A faji diszkrimináció áldozatai számára elérhető szolgáltatások Magyarországon mindenkinek joga van a faji vagy etnikai megkülön-

böztetés ellen az állam védelmére. A diszkriminatív cselekedetekre

jogorvoslatot a Polgári Törvénykönyvből, a Munka Törvénykönyvéből és különböző közigazgatási eljárásokon keresztül lehet kérni. A

faji

diszkriminációval

kapcsolatos

panaszokkal

foglalkozó

elsődleges szerv a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési

biztosa, aki felelős az esetek kivizsgálásáért vagy a kivizsgálás kez-

deményezéséért. Bárki fordulhat az ombudsmanhoz, aki úgy érzi, hogy egy hivatal cselekedete, mint például az alább felsoroltaké,

vagy egy hivatal döntésének az eredménye, események vagy gondatlanság a nemzeti vagy etnikai kisebbségi jogait megsértette, vagy a megsértés közvetlen veszélye fenyeget.

Bíróságon történő jóvátétel kérése mellett, a panaszosok egyéb állami intézményekhez is fordulhatnak, úgy mint az Esélyegyenlőségi

Hivatal, vagy az Oktatási Minisztériumban az oktatási jogok vagy roma oktatási jogok országgyűlési biztosához.

Bár a magánszférában nehezebb bebizonyítani a diszkriminációt, a

bizonyítási kötelezettség megváltoztatása bizonyos esetekben kön-

nyebbé tette a panaszemelést. A munkaerő felügyeletről szóló 2000ben hozott jogszabály bevezette a fordított bizonyítási kötelezettséget

a diszkrimináció esetében. A bizonyítás kötelessége most a munkaadóé.

Azokban az esetekben, ahol kimerült a helyi jogorvoslat lehetősége,

lehetőség van nemzetközi fórumon továbbvinni az ügyet, úgy mint az Európai Emberi Jogi Bíróság, ha a szükséges feltételek teljesülnek.

A Büntető Törvénykönyv bünteti a bárki ellen történő támadást vagy

zaklatást faji, vallási és/vagy nemzeti hovatartozása miatt. A rendőrség és az államügyész vizsgálatot kezdeményezhet ilyen bűntettekben.

EU és antirasszizmus A rasszizmus ellen dolgozó nemzeti non-profit szervezetek már most komolyan túlterheltek a rasszizmussal és a diszkriminációval való szembeszállásban. Miért kell akkor még azzal is foglalkozniuk, hogy

mi történik más európai országokban, és magában az Európai Unió intézményeiben?

A rasszizmus megértésének fejlesztése két fő ok miatt fontos

Európában. Először is, támogatni a tanulást és ismeretszerzést arról, hogy mi a rasszizmus és hogyan küzdjünk ellene, másodszor pedig

közös eszközöket teremteni az Európai Unióban a rasszizmus elleni

küzdelemben. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányok meggyőzhetők, hogy európai szinten cselekedjenek, ahol egyedül nem lennének képesek.

A rasszizmusnak van egy határozott európai folyamata. Európa

gyarmati múltja jól mutatja a rasszizmus történelmi és jelenkori formáinak támogatásában való szerepét, és a XX. század nem

túl kedvező fényben világítja meg az európai örökséget. A hosszú történet ellenére Európa az utóbbi időkben kezdte komolyan venni a

fajgyűlöletet. Európa felelős azért, hogy vezető szerepet játsszon a

rasszizmustól mentes világ képének támogatásáért mind a határain belül élő emberek számára, mint nemzetközi szinten.

Az 1997-es Amszterdami Egyezmény 13. cikkelye jogi alapot teremtett az Európai Unió számára hogy 'megfelelő intézkedéseket fejlesszen ki a nemi, faji, etnikai hovatartozáson, vallási vagy hitbeli

meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális hajlamon alapuló diszkrimináció elleni küzdelemhez.' Ezt a hatáskört

kihasználva az Európai Unió 2000 júniusában elfogadta a Faji Egyenlőség Irányelveket (később ugyanebben az évben pedig a Foglalkoztatási Egyenlőség Irányelveket).

A Faji Irányelvekben szereplő elveknek a diszkrimináció elleni törvények és gyakorlat alapelemeivé kell válniuk az egész Európai Unióban. A

stratégiai pereskedés az eszköze annak, hogy ez biztosan megtörténjen. Amíg ez lezárul, addig határozottan lehetővé teszi a non-profit szervezetek számára, hogy foglalkozzanak a történésekkel az áldozatok nevében vagy az áldozatok támogatására.

Míg az Amszterdami Egyezmény 13. cikkelye egy kontextust nyújtott a diszkrimináció elleni terület fejlődéséhez, az Európai Unióról szóló 29. cikkely hivatkozásokat foglalt magába a rasszizmus megelőzéséhez

és legyőzéséhez. Míg az Európai Bizottság egy Keretdöntést javasolt a

rasszizmus és az idegengyűlölet ellen (rasszizmus mint bűn) 2001-ben, a fejlődések a politikának ezen a területén eltűntek; a Tanács nem fogadta el a Keretdöntést. Ráadásul az Európai Unió más politikai területen is

illetékes, hogy akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolja a rassziz-

mus elleni küzdelmet, beleértve a társadalmi integrációt, a migrációt és menedékkérést, és az oktatást.

Az Európai Unió egy sor más tevékenységben is részt vesz, mint például

a tudatosság növelése (a 'Különbözőségért. A diszkrimináció ellen' kam-

pányon keresztül) és rasszizmus ellenes projektek támogatása. 1997ben megalakult az Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Megfigyelő

Központ (EUMC). Bár a Központ 2007-ben valószínűleg Alapvető Jogok Hivatalává fog kiszélesedni, továbbra is a rasszizmus európai problémájára fog fókuszálni.

Fontos linkek több információért Nemzeti szint Magyar Alkotmánybíróság: www.mkab.hu

Magyar Helsinki Bizottság: www.helsinki.hu

Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ Alapítvány: www.indok.hu Migránsokat Segítő Egyesület: www.menedek.hu

Emberi Jog Védelméért és Nemzetközi Jog Kutatásért Közhasznú Egyesület: www.nemzetkozijogert.hu

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda: www.neki.hu

Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület: www.gandhi.ini.hu Nap Klub Alapítvány: www.napklub.hu

Országgyűlési Biztos Hivatala: www.obh.hu

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal: www.meh.hu/nekh Open Society Intézet: www.osi.hu

Országgyűlés: www.parlament.hu Rádió C: www.radioc.hu

Roma Sajtóközpont: www.rroma.hu Soros Alapítvány: www.soros.hu

Fontos linkek több információért Európai szint   Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Megfigyelő Központ: www.eumc.eu.int Európai Bizottság - Anti-diszkrimináció és civil kapcsolatok: 

www.europa.eu.int/comm/employment_social/fundamental_rights/index_en.htm Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen (ENAR): www.enar-eu.org Európai Roma Információs Központ: www.erionet.org Európai Unió: www.europa.eu.int

Különbözőségért. A diszkrimináció ellen: www.stop-discrimination.info

Stratégiai Pereskedés a Faji Diszkriminációról Európában: az elvektől a gyakorlatig: www.migpolgroup.com/documents/2498.html

Stratégiák a diszkriminációt érintő pereskedésről az Eu-tagállamokban: www.solid-eu.org

ENAR – Hungary

Több információ az ENAR Magyarország Nemzeti Koordinációról: Esther Holbrook: Roma Sajtóközpont,1078 Budapest, Nefelejcs utca 39, Magyarország Tel.: 06-1-321-1801, Fax: 06-1-321-1810 Email: [email protected] Dr. William Ejalu: Emberi Jog Védelméért és Nemzetközi Jog Kutatásaért Közhasznú Egyesület 1094 Budapest, Angyal u. 29. 2/2, Magyarország Tel.: 06-70-555-95725, Tel./Fax: 06-1-216-0592 Email: [email protected], [email protected] Ennek a röplapnak a szövege az ENAR Magyarország és az ENAR Európai Titkársága részére készült. A tájékoztató letöltheto: http://www.enar-eu.org/en/publication/national_leaflets/ ENAR 43, Rue de la Charité • B-1210 Brussels • Belgium Tel.: +32 (0)2 229 3570 • Fax: +32 (0)2 229 3575 Email: [email protected] • Web: www.enar-eu.org

E jelentés elkészítését az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, és a Compagnia di San Paolo finanszírozta.