Válasz a Petíciós Bizottságnak 2012. január 31.
1557/2009. számú petíció Tárgy: Petíció a magyar kis- és középvállalkozásokat sújtó diszkriminatív, monopolista,versenyhátrányt okozó eljárásokkal kapcsolatban
1
Tartalom
Válasz a Petíciós Bizottságnak
3. oldal
1. melléklet, forgatókönyv az alvállalkozók megkárosítására
6. oldal
2. melléklet, tájékoztatás a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért eddigi tevékenységéről
7. oldal
Válasz Didier Boulouque biztos úr részére
9. oldal
Válasz Németh István politikai biztos úr részére
11. oldal
Válasz Peter Jahr képviselő úr részére
12. oldal
Válasz Hankiss Ágnes képviselő asszony részére
23. oldal
Válasz Victor Boştinaru Képviselő Úr részére
28. oldal
2
European Parliament
Győr, 2012. 01. 31.
Committee on Petitions The Secretariat Az Európai Unió Petíciós Bizottsága részére Tárgy: Válaszlevél a 1557/2009 számú petíció 2011. november 21.-i tárgyalásával kapcsolatban
Tisztelt Petíciós Bizottság, Képviselő Hölgyek és Urak! A Petíciós Bizottság 2011. november 21.-i ülésén a magyar vállalkozói környezettel kapcsolatban benyújtott és nyitva hagyott petíció egyes felvetéseinek tisztázása tárgyában több kérdés is felmerült az Önök részéről. Mielőtt a konkrét kérdésekre válaszolnánk, fontosnak tartjuk, hogy a petíció benyújtása, illetve a tárgyalás időpontja közötti, a kormányváltást is érintő körülményekről néhány szót ejtsünk. 2005 és 2009 között „rendszerszintűvé” vált a csalárd szándékú megrendelői magatartás Magyarországon, a munkát elvégző vállalkozások megkárosításának forgatókönyvszerű technikáit*1.melléklet alakították ki a tisztességtelen gazdasági szereplők. A napvilágra került botrányos ügyekről a média folyamatosan beszámolt, az interneten most is fellelhetők azok a cikkek, tudósítások, melyek rendre arról adtak hírt, hogy hiába kerestek jogorvoslatot, segítséget a megkárosított cégek, a magyar jogszolgáltatás útvesztői között esélyük sem lehetett követeléseikhez jutni. Véleményünk szerint a politikai színtérről érkező hatások adtak bátorítást a gazdasági élet tisztességtelen szereplőinek ahhoz, hogy gazdasági bűncselekmények tömegeit kövessék el lelkiismeret furdalás nélkül, visszatartsák az elvégzett munkák, szolgáltatások, beépített anyagok árát. A felelősségre vonás elkerüléséhez az ügyvédi társadalom egyes tagjai jelentős segítséget nyújtottak számukra. (politikai és gazdasági szereplők közötti összefonódás, Gyurcsány Ferenc adócsalás gyanús és jó erkölcsbe ütköző ügyei; a Fittelina Kft., a Nomentana ügy, az öszödi kormányüdülő visszabérlése, a Szalay utcai ingatlan ügye, stb., Honvédelmi Minisztérium vezetőihez köthető ingatlan spekulációs és korrupciós ügyek, Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter ÁFA kifizetés visszatartása, a Hajdú-BÉT ügyben érintett Bajnai Gordon miniszterelnökké való
Az építőiparban a jellemzően külföldi érdekeltségű ingatlanfejlesztő társaságok lakópark és irodaház beruházásai, a bevásárlóközpontok építése, illetve a kiemelt állami projektek, panel hőszigetelési programok kivitelezésénél vált gyakorlattá a nem fizetés. A mezőgazdaságban kistermelő családi vállalkozások nagy számban számolódtak fel, mert leszállított termékeiket nem fizették ki a tisztességtelen megrendelők, multinacionális vállalatok piaci erőfölényükkel kinevezése, stb.)
3
visszaélve tettek tönkre jól prosperáló magyar kis- és középvállalatokat. (Hajdú-BÉT, Delimpex ügy, Megyeri híd, Corvin-projekt, M43-as sztráda, Vektor Zrt. ügye, stb.) A vállalkozói környezet romlása és a teljesítő vállalkozásokkal szembeni visszaélések gyakorlattá válása hívta létre a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségét, mely komoly sajtóvisszhangot kiváltó demonstrációkon, „tulajdon visszavételi” akciókon hívta fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre. A VÉSZ a figyelemfelhívó akciók mellett megfogalmazta helyzetértékelését és javaslatait is, a dokumentumokat a felelős gazdaságpolitikusok számára számtalan alkalommal eljuttattuk. Mivel a felvetések érdemi válasz nélkül maradtak és a hazai vállalkozások körülményei tovább romlottak, így beadványunkkal az Európai Unió Petíciós Bizottságához fordultunk.
A petíció benyújtása után létrehoztuk a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért nevű szervezetet,*2.melléklet mely kapcsolatot keresett mindazon hazai és külföldi civil, érdekvédelmi, politikai szervezetekkel és magánszemélyekkel, amelyek/akik a magyar vállalkozások ügyét fontosnak tartották és tenni is akartak a körülmények javításáért. A kormányváltást megelőzően a Fidesz-KDNP pártszövetség politikusai kinyilvánították, hogy a magyar vállalkozások helyzetbe hozását kiemelt feladatnak tekintik, mivel a belső gazdaság beindítása, illetve a megcélzott számú munkahely létrehozása nem lehetséges a hazai vállalkozások talpra állítása nélkül.
A hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások szemszögéből összegezve a kormányváltás óta eltelt másfél évet, - figyelembe véve a külső és belső körülményeket is, - egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Kiindulásképpen fontos leszögezni, hogy a kormányváltás időpontjára a hazai vállalkozói környezet lezüllesztett állapotba került, kialakultak a torz vállalkozói struktúrák, az érdemi munkát végző, foglalkoztató vállalkozások kiszolgáltatott helyzetben küzdöttek a napi túlélésért, a jogszolgáltatás pedig egészen egyszerűen nem működött. Meggyőződésünk, hogy a Gyurcsány-Bajnai kabineteket elévülhetetlen bűn terheli a hazai vállalkozások tönkretételében, amely legalább olyan súlyos társadalmi és gazdasági problémákat okozott, és okoz a mai napig is, mint a devizahitel adósság ügye. Semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni a jelenlegi és az MSZP kormány működése közé, hiszen a Gyurcsány kabinet bevallottan „… az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai…” (Öszödi beszéd, részlet) ellenére tette tönkre a hazai gazdaságot, míg a FIDESZ-KDNP kormánynak a kormányváltás után természeti és ipari katasztrófákkal, illetve a globális pénzügyigazdasági válság hatásaival is meg kellett küzdenie. A petíció benyújtásának oka elsősorban nem az a feltételezés volt, hogy az uniós joghoz nem illeszkednek a gazdasági környezetet szabályozó magyar jogszabályok, rendeletek, mivel ennek megítéléséhez a termelő munkát végző mikró, kisvállalkozások vezetői túlnyomó részt nem rendelkeznek a megfelelő jogi ismeretekkel. Mi a beadványunkban arról a tisztességtelen környezetről beszéltünk, amely gátolja a versenyt, előjogokat biztosít egyes gazdasági szereplőknek, nem szankcionálja a csalárd megrendelői magatartást és védelem nélkül hagyja a kiszolgáltatott, termelő vállalkozásokat. 2005 előtt a már kialakult gazdasági partnerkapcsolatokat jobban jellemezte az a magatartás, amikor a vállalkozók 4
gazdasági kapcsolatait nem a megrendelői erőfölénnyel visszaélő, a munkát elvégző vállalkozás teljes kiszolgáltatottságát eredményező szerződés - diktátumok uralták, hanem a tisztességes együttműködés, és az adott szó becsülete. Ez a gazdasági környezet esett szét, a már említett okok miatt. A gazdasági elemzésekben a lánctartozás hatásait, mint az államot érő súlyos veszteséget jelölik meg, elfeledkezve a vállalkozó családokat és közvetve dolgozók tömegeit érő következményekről. Ebben az összefüggésben súlyos emberi jogsérelmekről beszélhetünk, hiszen a tönkretett vállalkozók gyakran teljes egzisztenciájukat elvesztik, és akik munkahelyek tömegeit tudnák létrehozni, családjukkal együtt szociálisan rászorulóvá válhatnak. A magyar vállalkozók azt várták az új kormánytól, hogy beiktatása napjától egyértelmű választóvonal legyen a Gyurcsány-Bajnai kormány elhibázott gazdaságpolitikája, illetve a vállalkozásbarát gazdaságpolitikát hirdető Orbán kabinet között. Egyértelmű elvárásunk volt a vállalkozói környezet normalizálása, a lánctartozás felszámolása, a bürokratikus terhek jelentős csökkentése, a tisztességtelen gazdasági szereplők elleni határozott fellépés, a gazdasági bűncselekmények szankcionálása, az önhibájukon kívül csődhelyzetbe került vállalkozók erkölcsi elégtételhez, új esélyhez juttatása, az uniós normáknak megfelelő jogszolgáltatás megteremtése, egyszóval a vállalkozói tevékenység erkölcsi és morális alapjainak helyreállítása. Elismerjük, hogy történtek lépések például az adminisztrációs terhek csökkentésére, azonban a lánctartozás felszámolásáért a mai napig semmilyen érdemi intézkedés nem történt, mely körülmény alapjaiban határozza meg a vállalkozások működési környezetét. A Széchenyi-terv és a munkahely megőrzési pályázatok az önhibáján kívül rossz helyzetbe került vállalkozásokat nem segítik, hiszen állapotuk miatt ezek a cégek nem felelnek meg a feltételeknek. Az ő számukra speciális intézkedésekre lenne szükség, melyek azt célozzák, hogy elvégzett munkája ellenértékéhez maradéktalanul hozzájuthasson a vállalkozás, a már elszenvedett veszteségekért pedig kárpótlást kapjon, hogy fenn tudja tartani működését és ne szűnjenek meg a munkahelyek. Szeretnénk, ha a magyar kormány vállalkozáspolitikájában megjelennének a Kisvállalkozói Törvény ajánlott passzusai, például a második cikkely, amely alkalmas lehetne a tönkretett vállalkozók konszolidálására, új esélyhez juttatására. Meggyőződésünk, hogy európai uniós polgárként nem várható el a magyar vállalkozóktól, hogy a normális gazdasági tevékenységhez nem illeszkedő, az állam, a jogszolgáltatás rossz működéséből adódó kockázatokat viseljenek folyamatosan. A vállalkozótársak visszajelzései, saját tapasztalataink, illetve a 2011 telén elvégzett kérdőíves felmérésünk alapján állítjuk azt, hogy a magyar vállalkozások gazdasági környezetének javítása ügyében a kormánynak még nem sikerült áttörést elérnie, a magyar vállalkozások továbbra is európai uniós normákkal szembemenő körülmények között kénytelenek a mindennapi túlélésért megküzdeni. Tisztelettel Mészárosné Győrvári Izabella Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért társalapítója és ügyvezetője 5
1. melléklet *Forgatókönyvek az alvállalkozók megkárosítására: „A pórul járt vállalkozók szerint a képlet egyszerű. A megrendelő-beruházó kezdetben korrekt módon fizet a generálkivitelezőnek, menet közben azonban halogatja az építkezés folytatásához szükséges döntéseket – emiatt az átadási határidő tarthatatlan –, majd a finisben szerződést bont, lezavarja az építkezésről a kivitelezőt, lehívja a megrendelés értékének 10 százalékára rúgó jóteljesítési bankgaranciát, megkötbérezi a céget, és olykor még az általa adott teljesítésigazolás ellenére sem fizeti ki a végső számlákat. Végül saját kezébe veszi a befejezést,
amivel
10-20
százalékot
„megtakarít”
az
addigi
munkákat
elvégző
vállalkozásokon.
http://www.eke.info.hu/index.php?start=40 Forrás: HVG „A fővállalkozók néha eleve úgy kalkulálnak, hogy nem fogják kifizetni a beruházás befejezése után esedékes fizetéseket, vállalkozási díjakat – vagy ezzel zsarolva utólag elkezdik lealkudni az árakat. Ami végső soron, a sor végén álló munkásokon, kisembereken csattan. S az átverési versenyben nem jelentenek kivételt a külföldi fővállalkozóval zajló beruházások sem. A külföldi megbízó ugyanis még könnyebben el tud tűnni a magyar hatóságok látóköréből – ráadásul ő is magyar alvállalkozói láncot szervez maga alá.” http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/kannibalizmus_az_epitoiparban/ Forrás: Magyar Demokrata „Az utóbbi évtized fejleményei alapján meghatározható módszer a következő volt: a jó nevű, ismert ingatlanfejlesztő csoportok minden egyes lakópark projektjük megépítésére külön projektcéget hoztak létre, a minimális hárommillió forintos alaptőkével. A projektcégek csak úgy adtak munkát a nagy építőipari kivitelező cégeknek, ha azok feltétel nélküli jól-teljesítési bankgaranciát hoztak. Az ilyen garancia összege a projektgazda által gyakorlatilag bármikor lehívható, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a generál-kivitelező nem tartotta a megbeszélt határidőt, vagy nem szállította az ígért minőséget. Ilyenkor a bank átutalta a projektcégnek a teljes összeget, maga pedig inkasszóval elvette azt a kivitelezőtől. Ha mindezt igazságtalannak érezte a generálkivitelező, megpróbálhatott perelni, csak mire a jogi eljárás véget ért, és végre jogerőre emelkedett az ítélet, se pénz, se posztó. A projektcég már a létrehozott lakásokat is rég eladta, a vagyont kimentette, csak a hárommillió forinttal alapított kft. maradt meg.” Forrás: Figyelő http://www.figyelo.hu/hetilap/20091013/epitoipari_remtortenetek/?forum=1&action=nyomtat&forum=1&forum=1&f orum=1&forum=1
6
2. melléklet Tájékoztatás a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért eddigi tevékenységéről
Szervezetünkkel kapcsolatban: A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért 2009 novemberében alakult. Alapító tagjai zömében építőipari vállalkozások ügyvezetői, akik a magyar vállalkozói környezet tarthatatlansága, a lánctartozás miatt elszenvedett veszteségeik, a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos hazai igazságszolgáltatás elégtelensége, illetve az „érdekvédelmi” szervezetek a vállalkozások működését alapjaiban befolyásoló problémák iránti közömbössége miatt döntöttek úgy, hogy megpróbálják saját kezükbe venni a sorsukat. Az MMV alapító tagja Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár is, aki a kisvállalkozások működését érintő közgazdasági ismeretek átadásával támasztotta alá munkánkat, illetve az általunk végzett, a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetét, kilátásait felmérő kérdőíves kutatás feldolgozásában, elemzésében nyújtott számunkra segítséget. Eddigi tevékenységünk dióhéjban: 2009 őszén a hazai vállalkozások helyzetének tarthatatlansága miatt az EU Petíciós Bizottságához fordultunk. Beadványunkat a Bizottság befogadta és érdemben tárgyalja. http://www.mmv09.hu/page.php?6 2010 tavaszán, a választások előtt több ízben fordultunk nyílt levélben a Fidesz-KDNP pártszövetség politikusaihoz, hogy felhívjuk a vállalkozások helyzetére a figyelmüket, illetve javaslatokat fogalmaztunk meg a kisvállalkozói szektor talpra állítása, megerősítése érdekében. A témával kapcsolatban sajtótájékoztatókat tartottunk, többször volt lehetőségünk nyilatkozni a médiában is. Vállalkozói kerekasztal beszélgetéseket készítettünk és eljuttattuk a gazdaságpolitikusok számára, hogy érdemi információkkal rendelkezzenek a valós helyzettel kapcsolatban. Munkánk során több ízben egyeztettünk Bencsik János, illetve Becsey Zsolt volt államtitkár urakkal. 2010 nyarán felkérést kaptunk Bencsik János államtitkár úrtól, hogy nyújtsuk be a Nemzetgazdasági Minisztérium keretében felálló Építésgazdasági Munkabizottság építésgazdasági stratégia előkészítésére létrehozott munkacsoportja részére javaslatainkat. MMV javaslatok az Építésgazdasági Stratégiai Biz. részére A helyzetértékeléssel és esettanulmányokkal kiegészített, összesen 27 javaslatot tartalmazó dokumentumot 2010. júliusában postáztuk, melyre érdemi választ a mai napig nem kaptunk. Az ősz folyamán egyeztettünk Czomba Sándor államtitkár úrral a vállalkozások foglalkoztatási gondjai miatt. November elején az NGM gazdaságpolitikusaival egyeztettünk a Minisztériumban. Az építőipari cégeket megtizedelő lánctartozás, gazdasági bűncselekmények kivizsgálását kértük dr. Papcsák Ferenc, majd Budai Gyula kormánybiztos uraktól. Állásfoglalást kértünk dr. Szabó Máté ombudsman úrtól, a vállalkozókat terhelő kötelezettségek és jogok véleményünk szerinti aránytalansága miatt. 9 vállalkozó esettanulmányát juttattuk el Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr számára, és a jelentős társadalmi érdek miatt kivizsgálásukat kértük. Március elején választ kaptunk, melyben Dr. Szekér Ildikó ügyész asszony arról tájékoztatott minket, hogy indokoltnak tartják vizsgálat lefolytatását a mellékelt ügyekben. Az érintett vállalkozók közük többen arról számoltak be, hogy ügyükben elindult már a felülvizsgálat.
7
2010 őszén a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások állapotával, kilátásaival kapcsolatban felmérést készítettünk. A kutatás eredményét sajtótájékoztatón hoztuk nyilvánosságra. 2011 januárjában az építőiparban tevékenykedő vállalkozókat kérdeztünk meg kérdőív segítségével, az elemzést 2011 májusában sajtótájékoztatón hoztuk nyilvánosságra, illetve eljuttattuk Orbán Viktor miniszterelnök úr, illetve a kormány gazdaságpolitikusai számára. http://www.mmv09.hu/page.php?32 2011 tavaszától több alkalommal egyeztettünk a Belügyminisztérium építésügyekért felelős főosztályával 2011. június 16.-án Kisvállalkozói Konferenciát tartottunk a Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszéke szervezésében. Az előadók között a kormány gazdaságpolitikusai, a gazdasági élet szereplői és a civil szakmai, érdekképviseleti csoportok vezetői egyaránt kifejthették gondolataikat. A rendezvényen részvevő vállalkozók, szakemberek kérdéseket tehettek fel az előadóknak, illetve a konferencia végén tartott fórum keretén belül vitathatták meg az elhangzottakat. A konferencia előadásait rögzítettük, a felvételek a következő hivatkozás alatt elérhetők: http://www.mmv09.hu/page.php?35 2011 szeptemberében levélben fordultunk Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, kérve, hogy tegyen lehetővé személyes szakmai egyeztetést az építőipari tervező és kivitelező vállalkozások képviselői, illetve a kormány építőipar helyzetéért felelős gazdaságpolitikusai között. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a kérést Matolcsy György miniszter úrnak továbbították. Október 26.-án Szőllősi László helyettes államtitkár úrtól kaptunk levelet, melyben a helyettes államtitkár úr arról tájékoztatott, hogy az eddigi intézkedések – Otthonteremtési Program, lánctartozás elleni 10 pontos koncepció, illetve az egyéb intézkedések megfelelően kezelni tudják a kialakult helyzetet. (Véleményünk szerint a magyar mikró és kisvállalkozások túlnyomó része régen túl van a huszonnegyedik órán, azonnali, érdemi intézkedésekre van szükség!) 2011. november 21.-én az Európai Unió Petíciós Bizottságának ülésén vettünk részt Brüsszelben, ahol a magyar vállalkozások európai uniós normákkal szembemenő helyzetével kapcsolatban 2009-ben benyújtott petíciónkat tárgyalta a Bizottság. http://youtu.be/qXhlQTkahz8 , http://youtu.be/6vAQbiGwxSw Tevékenységünket önerőből, a társadalmi felelősség érzésétől áthatva, mindenféle támogatás nélkül végezzük. Kizárólag a hazai vállalkozások helyzetének jobbá tételéért vagyunk elkötelezettek, nyitottak vagyunk az együttműködésre mindazon hazai és nemzetközi szakmai, civil, vagy politikai szervezetekkel, magánszemélyekkel, melyek érdekeltek a magyar vállalkozások helyzetének normalizálása ügyében, és cselekedni, vagy segítséget nyújtani akarnak. Saját tapasztalataink, illetve a hozzánk forduló vállalkozótársak ügyeinek ismerete alapján úgy gondoljuk, hogy jelentős információkkal, a tarthatatlan helyzetet enyhítő, kezelő javaslatokkal rendelkezünk, melyeket a közös cél, a hazai vállalkozások helyzetbe hozása érdekében, készséggel osztunk meg a kormány kkv szektor sorsáért felelős gazdaságpolitikusaival. Szeretnénk tájékoztatni arról, hogy tevékenységünkkel kapcsolatban a következő hivatkozás alatt elérhetők a dokumentumok, az MMV tagjai által tartott sajtótájékoztatók videó, illetve a rádióriportok hanganyagai. http://www.mmv09.hu/page.php?21
8
Didier Boulouque biztos úr részére Tisztelt Biztos Úr! Megköszönve a Bizottság állásfoglalását, szeretnénk néhány mondatban reagálni az Ön által elmondottakra, illetve a Bizottság álláspontját megfogalmazó Közleményre. A petíció benyújtásával kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra a körülményre, hogy időközben Magyarországon kormányváltás történt, így a 2009-ben benyújtott dokumentumban felvetett problémák nem mindenben egyeznek a magyar vállalkozók jelenlegi gondjaival. Néhány területen jelentős javulás következett be az új kormány intézkedései következtében, míg más területeken az azonnali, célzott intézkedések elmaradása miatt súlyosabbá vált a helyzet. Új, a kormány szerint a hazai kkv szektor számára kedvezőbb feltételű Közbeszerzési Törvény lépett hatályba 2012. január 1.-én, azonban a hatálybalépés óta eltelt rövid idő nem elégséges ahhoz, hogy megítélhető legyen, hogy a kitűzött célt; - tiszta eljárás, adóelkerülés megakadályozása, lánctartozás elkerülése, hazai kkv szektor helyzetbe hozása – a törvény eléri-e majd. Más területeken is – bürokrácia, lánctartozás elleni fellépés, stb. – a jogszabály, és törvénymódosítások folyamatban vannak, egyelőre azonban nincs rálátásunk arra, hogy ezek a módosítások milyen mértékben tudják majd kezelni a helyzetet. A vállalkozások banki finanszírozási problémáival kapcsolatban elsősorban azt sérelmeztük, hogy a külföldi bankok leánybankjai sok esetben inkorrekt vállalkozói hitelezést folytatnak, a kamatfelár felett olyan költségeket is érvényesítenek, melyeket a fejlettebb tagállamokban nem mernének megtenni. Az egyoldalú szerződésmódosítás gyakorlatát – melyre petíciónkban már 2009-ben felhívtuk a figyelmüket – a magyar kormány által kijelölt testület vizsgálja, mivel e bankok erőfölénnyel visszaélő hitelezési technikája a magyar lakosság és a vállalkozások anyagi helyzetét megrendítette. A deviza alapú kölcsönök bedőlése miatt tömegessé vált hazánkban a családi és vállalkozói vagyonok árverezése, a családok utcára kerülése. Civil szervezetek fellépése nyomán a kormány kiemelt figyelmet fordít a bankszektor által elkövetett visszaélésekre, a PSZÁF a lakossági és vállalati panaszok kivizsgálásában lényegesen aktívabb, mint az MSZP kormány ideje alatt volt. A kifizetetlen számlákkal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a számla kibocsájtója kamatot követelhet a késedelmes fizetés esetén. A magyar vállalkozói körülmények között az a jellemző, hogy ha egy mikró, vagy kisvállalkozó nem jut a pénzéhez és ezért késedelembe esik a beszállító nagyvállalat felé, szinte minden esetben kiszámlázzák a késedelmi kamatot, míg a megrendelő felé ő ezt a jogát kiszolgáltatottsága folytán nem tudja érvényesíteni. Továbbá ez az irányelv nem ad választ azokra a tömeges esetekre, amikor a vállalkozó teljesít, a megrendelő pedig egyáltalán nem fizet a megrendelt munkáért, beépített anyagért, vagy szolgáltatásért. Óvatos becslések szerint Magyarországon legalább 1000 milliárd Ft csak az építőipari vállalatok kintlévősége, melyek jelentős része már sohasem térül meg, hiszen a csődbe jutó vállalkozások maguk alá temetik adósságaikat és követeléseiket is. Magyarországon a jogi eljárás a perek elhúzódása miatt nem ad jogorvoslatot a károsult vállalkozóknak, az érdekvédelmi szervezetek, kamarák pedig nem nyújtanak segítséget, közömbösek az alvállalkozó mikró és kisvállalkozások problémái iránt. Lehetséges, hogy a magyar állam nem sért uniós alapelveket akkor, amikor a számla kiegyenlítése előtt követeli a forgalmi adót. Normális vállalkozói környezetben, ahol a pénz forgása folyamatos, nem okozhat a vállalkozás működését alapjaiban megrendítő problémát, 9
ha egy-egy számlát késedelmesen egyenlítenek ki és a vállalkozónak előre ki kell fizetnie az ÁFÁ-t. Ennek feltétele azonban az, hogy az állam a tisztességes piaci magatartást jutalmazza, a tisztességtelen gazdasági szereplőkkel szemben pedig a megfelelő mértékű szankciókat alkalmazza. Magyarországon elképesztő mértékben terjedt el az elvégzett munka, szolgáltatás árának visszatartása, ki nem fizetése, ami komoly referenciákkal, vállalkozói múlttal rendelkező cégek tömegeit döntötte és dönti csődbe. Mivel a magyar állam nem teremtette meg a jogorvoslati, büntetőjogi feltételeket melyek garantálják, hogy az elvégzett munka ellenértékéhez hozzájuthat a vállalkozó, így e gazdasági környezetben hátrányban vannak és sok esetben teljesen ellehetetlenülnek azok a cégek, amelyek tisztességesen működnek és termelő munkahelyeket tartanak fent. Ilyen körülmények között erkölcstelennek és igazságtalannak tartjuk, hogy az állam olyan számlák után szed be adót, melyek ellenértéke a megrendelőnél van, esetleg konkrét jelek utalnak arra, hogy kiegyenlítésére nincs esély. Sok esetben maga az állam, vagy az önkormányzatok generálják a tartozási láncok kialakulását, így közvetve és közvetlenül is hozzájárulnak a hazai vállalkozások csődjéhez. Az adóhatóság nem veszi figyelembe, ha a vállalkozás azért nem tudja közterheit kifizetni, mert a megrendelő nem egyenlítette ki a számlát, a határidő letelte után néhány nappal inkasszót tesz a bankszámlára, behajtási eljárást indít a károsult vállalkozás ellen. Mi úgy gondoljuk, hogy jelentősen javítaná az adófizetési morált, ha a nem teljesítő vállalkozás ellen indulna eljárás, és nem a munkát elvégző vállalkozást szankcionálnák. Egy nagyobb összegű kintlévőség rövid időn belül csődbe juttathatja a termelő, foglalkoztató cégeket, ezáltal a vállalkozó családok és a foglalkoztatottak megélhetése is veszélybe kerül. Ez a hibás eljárásrend hosszú távon kontra szelektálja a magyar vállalkozásokat. A becsületes, érdemi munkát végző és foglalkoztató cégek számolatlanul szűnnek meg, a foglalkoztatási képességek csökkennek, míg a tisztességtelen piaci szereplők háborítatlanul gazdagodnak más elvégzett munkáján. Tisztelt Képviselő Úr!
Nincs okunk kételkedni abban, hogy a Bizottság alaposan megvizsgálta a petíció felvetéseit, és összehasonlítva az Unió irányelveit a magyar jogszabályokkal, nem talált uniós jogba ütköző elemeket. A magyar vállalkozók érdekeltek abban, hogy a kormány sikeres gazdaságpolitikát folytasson, hogy munkájukból tisztességes életfeltételeket biztosíthassanak családjuknak, részt vehessenek a hazai gazdaság beindításában és jó minőségű munkahelyek létrehozásában. Azonban meggyőződésünk, hogy európai uniós polgárként nem várható el a magyar vállalkozóktól, hogy a normális gazdasági tevékenységhez nem illeszkedő, az állam és a jogszolgáltatás rossz működéséből adódó kockázatokat viseljenek folyamatosan. Nem várható el, hogy az elszenvedett veszteségeket zokszó nélkül tudomásul vegyék, és akár magánegzisztenciájuk elvesztése árán is eleget tegyenek adófizetési kötelességüknek, miközben a közterheket behajtó állam semmilyen segítséget sem nyújt ahhoz, hogy kintlévőségeikhez hozzájussanak. Nem kérünk többet, de kevesebbet sem; amit nem lehet megtenni egy lengyel, vagy német vállalkozással, azt ne lehessen megtenni egy magyarral sem, különben az Uniót létesítő alapelvek sérülnek. Tisztelettel Mészárosné Győrvári Izabella Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért társalapítója és ügyvezetője 10
Németh István politikáért felelős biztos (policy officer) részére
Tisztelt Németh István Úr!
Megköszönve a bizottsági ülésen elmondott hozzászólását, néhány mondatban szeretnék reagálni az elhangzott információkra. Először is köszönjük a tájékoztatást a Bizottság kkv-kra vonatkozó felelősségi körével kapcsolatban, illetve hogy milyen eszközökkel igyekeznek segíteni a nemzeti hatáskörbe tartozó kkv politikát. A Kisvállalkozói Törvény passzusait mi is alkalmasnak tartjuk arra, hogy a magyar vállalkozói környezetet közelítsük az európai uniós normákhoz. A Fidesz-KDNP kormány megalakulását követően több ízben küldtük el javaslatainkat a gazdaságpolitikusok számára, illetve személyesen is egyeztettünk a Nemzetgazdasági, illetve Belügyminisztérium munkatársaival, legutóbb éppen Szöllősi László helyettes államtitkár úrral. Javaslataink között szerepelt a Kisvállalkozó Törvény 2. passzusának a hazai helyzetre alkalmazása, mely jól kezelhetné az önhibájukon kívül csődhelyzetbe került magyar vállalkozók új lehetőséghez juttatását. „Az Európai Unió Kisvállalkozási Törvényének második pontja kimondja, hogy azokat a vállalkozókat, akiknek tapasztalatlanság, vagy rajtuk kívül álló események miatt került csődbe vállalkozásuk, megilleti a második esély. Kívánatos, hogy a kudarcból tanulva ne fordítsanak hátat az üzleti életnek, hiszen másodszorra biztosan körültekintőbben vezetnék a cégüket. E törvénypont, illetve az Európai Unió kisvállalkozások helyzetbe hozását szorgalmazó irányelvei miatt méltányosnak tartanánk, ha az önhibájukon kívül csődbe jutott cégek vezetői esélyt kapnának arra, hogy újra építsék vállalkozásukat, hiszen a magyar vállalkozók esetében jelentős részt nem a tapasztalatlanság, hanem a tisztességtelen vállalkozói környezet miatt megy tönkre a vállalkozásuk.” Reméljük, hogy a későbbiekben sikerül a magyar vállalkozások helyzetének javításáért együttműködni.
Tisztelettel
Mészárosné Győrvári Izabella Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért társalapítója és ügyvezetője
11
Peter Jahr képviselő úr részére
Tisztelt Képviselő Úr!
Megköszönve a Petíciós Bizottság 2011. november 21.-i ülésén elhangzott hozzászólását, a közbeszerzési eljárásokkal, illetve kifizetetlen számlákkal kapcsolatban feltett kérdéseire igyekszem konkrét és korrekt tájékoztatást adni. Mielőtt azonban a válasz lényegi részére térnék, szeretném elmondani, hogy civilként, egyszerű állampolgárként nincs lehetőségünk és kapacitásunk arra, hogy minden részletre kiterjedő, hiteles, átfogó tájékoztatást adjunk, ehhez nem rendelkezünk a szükséges információkkal, kompetenciákkal, intézményi háttérrel. A petíció összeállításában segítséget nyújtók, illetve én magam is mikró, illetve kisvállalkozások vezetői vagyunk, elsősorban a saját működési területünkön tapasztalható negatív jelenségekkel kapcsolatban tudjuk vállalni az általunk leírt állításokat. Közbeszerzés 2012. január 1.-én új Közbeszerzési Törvény lépett hatályba Magyarországon. Maga ez a tény is azt jelzi, hogy a petíció benyújtásának időpontjában, 2009-ben, a hatályos KBT nem szabályozta megfelelően közösségi pénzek felhasználását. Saját tapasztalatot csak kisebb volumenű beruházásoknál szereztünk, jellemzően közösségi intézmények felújítási, hőszigetelési munkáihoz nyújtottunk be pályázatokat. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy szinte kizárólagos elbírálási szempontként a beruházás bekerülési összege szerepelt, ami azt eredményezte, hogy irreálisan alacsony vállalási árakkal lehetett csak pályázatot nyerni, mely nem tartalmazhatta a tisztességes foglalkoztatás és céges működés költségeit. A pályázatok benyújtói közül előbb – utóbb elmaradtak azok a vállalkozások, amelyek ár-érték arányban a legkorrektebb ajánlatokat adták és képesek lettek volna alvállalkozók bevonása nélkül elvállalni a feladatot. Mivel a nyertes pályázók jelentős része nem foglalkoztatott fizikai munkavállalókat, így al,- és szubalvállalkozók végezték el a munkát, akik az alulárazott projekteken nem, vagy csak részben kapták meg az elvégzett munka ellenértékét. Szintén jellemző, hogy olyan pályázati feltételeket fogalmazott meg a kiíró, amelynek kizárólag a kiválasztott jelölt felelt meg, így ezekben az esetekben a pályáztatás formasággá vált.
Részletek az INDEX online 2009. október 12.-i számából (http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/10/12/hogy_bukjunk_el_kozbeszerzessel_150_milliard_forintot/ ) Látszatverseny „A szakértők szerint egyébként nemcsak az a probléma, hogy biztosítja-e a versenyt a közbeszerzési törvény, vagy sem, sokkal inkább az, hogy ez a verseny gyakran csak látszólagos. Vagyis a törvény betűjének megfelel ugyan, de valójában nem kínál érdemi választást az ajánlatkérőnek. Sokszor fordult elő olyan eset is, amikor egyértelmű volt az ajánlattevők személyi vagy szervezeti összefonódása, ám a bírálóbizottság szigorúan a közbeszerzési törvény betűjét nézte, és érvényesnek mondta a tendert. Ez közbeszerzési csőlátás, mondta Dezső Attila, amivel az eljárások résztvevői rendszeresen visszaélnek. Addig csűrik-csavarják a jogot, amíg számukra kedvező szituáció alakul ki.” Érvénytelenítésre kényszerítve „Az eljárások érvénytelenné nyilvánítása egyre gyakoribb, mondták el közbeszerzési szakemberek. Ennek hátterében a közbeszerzési törvény idén áprilisban hatályba lépett módosítása áll. A jogszabályváltozás hatására április óta a közbeszerzési eljárás kiírójának eredménytelenné kell nyilvánítania azt a tendert, amelyen több
12
ajánlatot nyújtanak be, de csak egy minősül érvényesnek. (Ha eleve csak egy ajánlat van, a kiíró eldöntheti, hogy eredményt hirdet-e, vagy új pályázatot ír ki.)” „Az egész magyar közbeszerzési jogi szabályozásnak van egy nagyon súlyos problémája: miközben mindig lesznek olyan szituációk, amiket a jog nem tud lefedni, a jogalkotók és a jogalkalmazók a nyilvánvaló anomáliákat sem ismerik fel, mondja Dezső Attila ügyvéd, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Márpedig ezeknek az anomáliáknak nagyon komoly anyagi kihatásuk van, a fent felsorolt problémás ügyeken csak az európai uniós támogatásokból körülbelül százötvenmilliárd forintot veszítettünk el.” Válaszra várva „Természetesen megkérdeztük a közbeszerzési törvény kormányzati felelősét, a jogszabályt és annak módosításait előkészítő igazságügyi tárcát is a változásokról, azok okáról és a felmerült újabb visszásságokról. Kérdéseinket előbb szeptember 30-án, majd megismételve levelünket, október 6-án is eljuttattuk a szaktárcához. Egyebek mellett arra szerettünk volna választ kapni, hogy nem tervezi-e a minisztérium a visszásságokhoz vezető helyzetet újabb törvénymódosítással megoldani, mi lehet a megoldás, mi indokolta az áprilisban hatályba lépett módosítást, nem voltak-e figyelmeztetések az előzetes szakmai egyeztetésen, hogy ez a módosítás visszaélésekhez vezethet, érkeztek-e már panaszok a minisztériumhoz az anomáliákról, és azokra milyen lépéseket tett a tárca. Az IRM válaszát azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg.” (2009. 10. 12.)
Tehát új, a kormány szerint a hazai kkv szektor számára kedvezőbb feltételű Közbeszerzési Törvény lépett hatályba 2012. január 1.-én hazánkban, azonban a hatálybalépés óta eltelt rövid idő nem elégséges ahhoz, hogy megítélhető legyen, hogy a kitűzött célt; - tiszta eljárás, adóelkerülés megakadályozása, lánctartozás elkerülése, hazai kkv szektor helyzetbe hozása – a törvény eléri-e majd. Véleményünk szerint az eljárásnak lényegesen egyszerűbbnek és átláthatóbbnak kell lennie, a pályázati kiírásoknak az eddigi 20-30 oldal helyett pedig sokkal rövidebbnek – hasonlóan több nyugat-európai ország gyakorlatához. Azonban a legjobb törvény sem tud tiszta körülményeket teremteni, ha a végrehajtás során nem fordítanak nagyobb figyelmet arra, hogy a gyakorlatban kiszűrjék a visszaéléseket. Nem szolgálja a gazdaság és a társadalom érdekét, és visszaélésre ad lehetőséget a közösségi pénzek felhasználásánál, ha a verseny csak látszólagos; a törvény betűjének ugyan megfelel, de az összefonódások folytán előre sejthető, hogy ki lesz a közbeszerzési eljárás győztese. Ki nem fizetett számlák A vállalkozások fizetési moráljának szembetűnő romlása a 2004-2005 körül indult el. A Bizottságnak írott levélben részletesen kifejtettem, hogy milyen hatások játszottak közre a negatív tendenciák kialakulásában, erre most itt nem térek ki. A probléma nagyságrendjét jelzi, hogy kintlévőség becsült mértéke csak az építőiparban 1000 milliárd Ft. Részlet a 2011 januárjában végzett, építőipari vállalkozások állapotát, kilátásait feltérképező MMV felmérés elemzéséből. http://www.mmv09.hu/page.php?32 „A cégek kintlévőségeivel kapcsolatban több kérdést is feltettünk. A válaszok alapján a cégek kintlévőségei jelentős részben 2004 és 2008 között keletkeztek. 380 vállalkozó nyilatkozott részletesen a cégét érintő lánctartozással kapcsolatban. Bár az egyes vállalkozások tekintetében nem mérvadó adat – hiszen különböző nagyságrendű és tevékenységi körű cégekről beszélünk – mégis talán érdekes lehet, hogy egy átlagos, lánctartozástól sújtott vállalkozás milyen terhek alatt próbálja túlélni az építőipar számára egyébként is válságos éveket. Az átlagos kintlévőség mértéke közel 31 millió forint, amelyből 21270000 Ft peresített, illetve követeléskezelőnek átadott. A vállalkozók az elmúlt évek során 9650000 Ft összegű tartozásról mondtak le bizonylat hiánya, illetve behajthatatlanság miatt. A válaszokból az is kiderül, hogy a kintlévőséggel rendelkező vállalkozások hitelfelvételhez folyamodtak azért, hogy gazdasági partnereiket kifizessék; cégenként átlag 20572000 Ft kölcsönnel terhelték meg a vállalkozás költségvetését, azért, hogy - mintegy becsületbeli ügyként
13
kezelve a tartozást -, ne maradjanak adósai a beszállítóknak, alvállalkozóknak, munkavállalóiknak, illetve közteher fizetési kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. A vállalkozások likviditási helyzetét tovább rontja, hogy a kiadott számlák ÁFA és egyéb közterheit a bevételek elmaradása esetén is meg kell fizetni, ami sok esetben kegyelemdöfésként pecsételi meg a cégek sorsát. Ez az adatsor önmagában is magyarázatot ad a kiszolgáltatott hazai vállalkozások súlyos, kilátástalannak látszó helyzetére, hiszen kintlévőségeik behajtására minimális az esély, miközben a hitelfelvétellel jellemzően magánvagyonuk terhére adósodtak el, és nem rendelkeznek olyan megrendelés állománnyal, mely fedezetet adna a megnövekedett költségek kigazdálkodására.”
Konkrét esetek A 2009-ben benyújtott petíció mellékletében 5 konkrét ügy leírását szerepeltettük, ezekből két esetben még mindig nem zárult le a bírósági eljárás. (Vektor Zrt. kontra HUNTRACO Zrt. ügy, illetve Csibex Bt. kontra Corona Baromfi Kft. ügy) Mindkét érintett vállalkozó család nagyon rossz anyagi körülmények közé került a tisztességtelen megrendelők, illetve a bírósági eljárás elhúzódása miatt. Két ügyben a bíróság által már lezárt eljárás visszásságaira hívtuk fel a figyelmet; A BAU TEK Kft. kontra RE-LA Kft. ügyben mindössze erkölcsi győzelem született, mivel az alperes ügyvezető a per alatt eladta cégét egy testi és szellemi fogyatékos férfinak. Később nyomozás indult az ügyvezető ellen csődbűntett gyanújával, mivel a korábbiakban már 3 adósságot felhalmozó cégétől hasonló körülmények között vált meg. A nyomozást lezárták és mindössze okirat hamisítás vétségével marasztalták el. A Bandi-Bau -Team Kft. kontra Architekton Rt. ügyben sem tárt fel a nyomozóhatóság megrendelői vétséget, miközben az irodaházat felépítő alvállalkozók tucatjai maradtak kifizetés nélkül. A BAU TEK Kft. kontra Pannon -Team Kft. ügyben a megrendelő cég felszámolásra került, „természetesen” a beszállítók, alvállalkozók kárának kifizetésére nem maradt pénz, ugyanis a cég vagyonát addigra kimentették. 2011 januárjában Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész úrhoz fordultunk 9 vállalkozó ügyében, a jelentős társadalmi érdekre hivatkozva kértük, hogy indítsanak vizsgálatot. A beadvánnyal kapcsolatos dokumentumok itt megtalálhatók: http://www.mmv09.hu/page.php?33 Néhány, a sajtóvisszhangot kiváltó esetekből:
Hajdú-bét ügy: Bajnaiék felelősségét állapította meg az elszámoltató 2011-10-09 09:50 Debrecen – Budai szerint a cél az, hogy azok a "bűnösök", akik csődhöz közeli helyzetbe hozták, eladósították Magyarországot, nyerjék el méltó büntetésüket. Befejezte a Hajdú-Bét-károsultak ügyének vizsgálatát Budai Gyula, elszámoltatási kormánybiztos. Megállapítása szerint az ügyben egyértelmű a Wallis korábbi vezetőinek felelőssége. A kormánybiztos az összefoglaló jelentést átadta az ügyben nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A Hajdú-Bét-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség rendelt el nyomozást hűtlen kezelés, csődbűntett és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen – foglalta össze a fejleményeket az MTI szerint Budai Gyula. http://www.civishir.hu/kozelet/hajdu-bet-bajnaiek-felelosseget-allapitotta-meg-az-elszamoltato/1009095013
14
45 családot károsított meg egy svájci üzletember+VIDEO 2012-01-10 14:32:22 Csaknem negyvenöt megyebeli családot károsított meg több millió forinttal egy svájci vállalkozó. Az eset tíz évvel ezelőtt történt, de a legfőbb ügyész utasítására újból kivizsgálják az ügyet. A svájci férfi vágóhidat üzemeltetett Jászberényben, ám a leadott, többnyire hitelből nevelt csirkéket nem fizette ki a beszállítóknak. A férfit csalással vádolták, ám a hajdú-bihari megyei bíróság évekkel ezelőtt felmentette. Az ügyet most a szolnoki bíróság tárgyalja. http://www.szolnoktv.hu/hirek/?article_hid=17716
Egymilliárdos adósságra épült a Megyeri híd
Írta: H. T. 2009. január 29. Több mint egymilliárd forint! Ennyit követelnek a Megyeri híd kivitelezési munkálataiban részt vevő alvállalkozók. Egyesek csak néhány százezer forintjukat várják az őket szintén alvállalkozóként megbízó Ganz Híd-, Daru-, Acélszerkezetgyártó Zrt.-től, míg mások több tízmilliót. A demonstrálók úgy tudják, a legnagyobb kifizetetlen számla egy emelőgépes cégé: 270 millió forint. A vállalkozók többségének ráadásul a Ganz Acél elismerte a tartozást, az utalást azonban hónapról hónapra halogatja, holott a hidat tavaly szeptemberben már át is adták a forgalomnak. – Sok cég már bedőlt, mintegy 500 ember vesztette el munkáját a ki nem fizetett számlák miatt – nyilatkozta Horváth László, a demonstráció szervezője, az Artjob Kft. kereskedelmi igazgatója. – Több cég hitelt vett fel, abból finanszírozta az általa végzett munkát, most pedig nem tud törleszteni. Van olyan vállalkozó, akinek a háza és az autója ment rá a hídépítésre. http://helyitema.hu/budapest-xiii/15941
Alvállalkozó tüntetett pénzéért a gönyűi erőműnél Megjelent: 2010.08.18. 13:23| Két éve kifizetetlen számlája rendezéséért tüntetett a nemrégiben átadott gönyűi erőműnél az építkezés egyik alvállalkozója szerda délelőtt. Sajátos módon esetünk nem egyedi, abban sem, hogy a törvényes utat járva szép lassan, de biztosan tönkremegyünk- mondta a több mint negyedmilliárd forintjára váró Andro-Bau Kft. egyik ügyvezetője, Androsics Zita. Megjegyezte: az elvállalt talajmunkák számláját - szintén alvállalkozó - partnerük befogadta, és nem kifogásolta, ugyanakkor az 500 milliós szerződési összegből 268 millió forintra és annak kamataira mindmáig várnak. http://www.hir24.hu/gazdasag/2010/08/18/alvallalkozo-tuntetett-penzeert-a-gonyui-eromunel/
Nem fizettek a debreceni kettes villamos vonalat építő alvállalkozóknak Az önkormányzat szerint ők fizettek, az Arcadom Építőipari Zrt.-nél kell keresni az alvállalkozók pénzét. A debreceni 2-es villamos vonal építését végző alvállalkozók közül több is leállt a munkával, mert a beruházó tartozik nekik - mondták a DISZ Kulturális és Sportegyesület helyi önkormányzati képviselői pénteken sajtótájékoztatón a városban. Tóth Csaba a konzorciumi tag debreceni Keviép Kft.-től kapott információkra hivatkozva közölte: az Arcadom Építőipari Zrt. mint a konzorcium pénzügyi vezetője lenne felelős a kifizetésekért. http://nol.hu/gazdasag/nem_fizettek_a_debreceni_kettes_villamosvonalat_epito_alvallalkozoknak
15
Kifizetetlen építők tüntettek a mohácsi csata emlékparkjában 2011. október 19. 14:42 , Legutóbb frissítve: 2011. október 20. 11:42 Máté B. (Dunántúli Napló) Mohács | Kétszázmillióval tartoznak a Sátorhelyi Emlékpark építőinek, akik emiatt szerdán a mohácsi csata helyszínét bemutató területen tüntettek. A Duna-Dráva Nemzeti Park szerint a beruházó nem hibázott. http://www.bama.hu/baranya/kozelet/kifizetetlen-epitok-tuntettek-a-mohacsi-csata-emlekparkjaban-406953
Lánctartozások az M6-os építésénél 2010. március 26. péntek, 11:00
Fizetésképtelenné vált egy, az M6-os autópályán hidakat építő cég, alvállalkozói ezért felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene. A kft. szerint a megrendelő 270 millió forinttal tartozik neki, az azonban tagadja ezt. Nem tud fizetni alvállalkozóinak a Pontium Zrt., amely az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd szakaszán 22 hidat és felüljárót épített - írta pénteki számában a Tolnai Népújság. Az alvállalkozók közül több kezdeményezte a Pontium Zrt. felszámolását. Kanalovics László, a cég vezérigazgatója a lapnak elmondta: a társaság kintlévőségei miatt fizetésképtelen. A Pontium a cikk szerint 800 millió forintos átalánydíjas szerződést kötött, az összegből azonban csak 530 millió forintot kapott meg. Kanalovics László azt mondta: a megrendelő határidőcsúszásra hivatkozott, de az az ő hibájából következett be. http://origo.hu/gazdasag/hirek/20100326-lanctartozasok-az-m6-autopalya-epitesenel.html
Építőipari demonstráció kifizetetlen számla miatt 2009. július 6., hétfő, 14:23
Tizenhat géppel és harmincöt munkatárssal három órás útlezáró demonstrációt tartott a pécsi Wolfbau Team Kft. hétfőn az 58-as számú főúton, miután a cég hónapok óta hiába várja elvégzett munkájának ellenértékét. A társaság korábban Pécs és a pogányi repülőtér közötti szakaszon végzett csapadékcsatorna-építést. A beruházásra a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. adott megbízást pályázaton, Wolfbau Team alvállalkozóként vett részt a munkában. Farkas Zoltán, a cég ügyvezetője az MTI-nek hétfőn azt mondta: hónapok óta hiába vártak arra, hogy munkájuk ellenértéke, a mintegy 147 millió forint megérkezzen. Negyven munkatársuk és családjaik megélhetése került veszélybe, ezért végső lépésként szánták magunkat a demonstrációra. http://origo.hu/gazdasag/hirek/20090706-epitoipar-demonstracio-kifizetetlen-szamla-miatt-a-wolfbau-teamtiltakozik-az.html
Százmillió forint tűnt el a csongrádi elkerülő út építésekor 2011. január 6., csütörtök, 11:41
Több mint 100 millió forinttal tartozik csongrádi cégeknek a város elkerülő útját építő konzorcium, bár a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már fizetett a fővállalkozónak - írja a DÉL MAGYARORSZÁG. A város önkormányzata két magáncég ügyének tekinti az esetet.
16
Mintegy százmillió forinttal tartozik alvállalkozóinak a csongrádi elkerülő utat építő konzorcium egyik tagja a DÉL MAGYARORSZÁG csütörtöki cikke szerint. A napilapnak a Csongrádi Agyagbánya II. Bt. társtulajdonosa, Szabó József elmondta: tulajdonostársával 2009-ben mintegy 32 ezer köbméter útépítési agyag leszállítására szerződött az elkerülő út kivitelezési munkáit elnyerő Csongrád 2009 Konzorcium tagjával, a Szeviép Zrt.-vel. A konzorciumot a Colas Építő Zrt. vezette http://origo.hu/vnegyed/20110106-szazmillio-forint-tunt-el-a-csongradi-elkerulo-ut-epitesekor.html
Újabb és újabb vállalkozások a lánctartozásban 2011. szeptember 19. 11:00 Babos A. (Dunántúli Napló) Pécs | A nem fizetések miatt több, korábban sikeres, jól teljesítő cég is csődközelbe került. Többször foglalkoztunk az építőipari lánctartozás súlyos, az iparágat mételyező problémájával, s azzal, hogy az sajnos a pécsi EKF-programokhoz kapcsolódó kivitelezéseket is érintette. Általában kisebb cégek, alkalmazottak fordultak lapunkhoz. A jelenség abból is fakad, hogy egy-egy nagy építési programhoz megszámlálhatatlan szemű alvállalkozói láncolat fűződik, melyben sok a mikro vállalkozás. Azok pedig nem rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy a hosszas fizetési határidőkkel és bürokratikus nehézségekkel terhelt rendszerben megéljenek. Hisz egy teljesítés utáni számla leadásától a fizetésig akár 5–6 hónap is eltelhet. http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/ujabb-es-ujabb-vallalkozasok-a-lanctartozasban-401182
Blokád: nem tágítanak a Lidl logisztikai központjától Hír TV 2011. november 16., szerda 21:50 Továbbra is blokád alatt tartja a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) az egyik áruházlánc logisztikai központját. A Lidl óbudai áruházának generálkivitelezője állítólag 180 millió forinttal tartozik alvállalkozóinak. Az áruházlánc nem tartja magát illetékesnek az elszámolási vitában. http://mno.hu/ahirtvhirei/blokad-nem-tagitanak-a-lidl-logisztikai-kozpontjatol-1032199
Felfüggeszti a VÉSZ a Lidl-blokádot FN.hír24 A német nagykövetség közvetítésével tárgyalások kezdődtek a Lidl és a VÉSZ között. A VÉSZ felfüggeszti a Lidlblokádot. Az MMV azt szeretné: a kormány is kapcsolódjon be a tárgyalásba. A blokádot azért oldják fel, mert a német nagykövetség közvetítésével úgy tűnik, végre megegyezés születhet a Bécsi úti Lidl építkezésen kifizetetlen 6 alvállalkozó ügyében. Az alvállalkozóknak nem a Lidl tartozik, az áruházlánc minden számláját rendezte. Viszont az időközben felszámolás alá került fővállalkozó Gropius Zrt. 140 millió forinttal maradt adósuk (semmit nem fizetett nekik). http://fn.hir24.hu/vallalkozas/2011/12/19/felfuggeszti-a-vesz-a-lidl-blokadot/
Hírhedt hazai lakóparképítő cég dőlt be Úgy tűnik, utolérte a végzet a médiából is jól ismert Gropius Építőipari Zrt.-t. A cég különböző beruházásai körül az utóbbi időben rendre kifizetetlen, elégedetlenkedő alvállalkozók bukkantak fel, nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtást rendelt el a társaság ellen. Nem meghatározott összegű adóhátralék miatt végrehajtást indított az adóhivatal a Gropius Zrt. ellen - adta hírül a Gazdasag.hu. A bíróság ezt követően elrendelte a cég felszámolását, ami az előzmények ismeretében nem is meglepetés. http://ingatlanok.hu/hirek/20111007/hirhedt-hazai-lakoparkepito-ceg-dolt-be
17
Sajtóidézetek a magyar vállalkozói helyzettel kapcsolatban (2008-2012):
Évek óta tart az egykori húzóágazat mélyrepülése (Magyar Hírlap) Létrehozás ideje: 2012-01-14 Szerző: Hunyor Erna
"Állítsanak fel egy bizottságot, amely a negatív folyamatokat feltárja, és nevezzék meg a piac tönkretételéért felelősöket" Egyre nehezebb helyzetben vannak a hazai építőipari vállalkozások, amit a statisztikai hivatal adatai is igazolnak. Ezért a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért ismételten azt kéri a kormánytól, hogy nevezzen ki a magyar építőipar talpra állításáért felelős miniszterelnöki biztost, s hozza létre az ágazat súlyának megfelelő szakági képviseletet a kormányon belül. Világossá kell, hogy tegyék a gazdaságpolitikusok előtt is a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatok – amelyek a magyar építőipar 2006 óta folyamatos zuhanásának újabb állomását jelzik –, hogy rendkívüli állami intézkedések nélkül az ágazat nem képes talpra állni. „Mi, akik részesei és elszenvedői vagyunk ennek a méltatlan helyzetnek, biztosan tudjuk, hogy nem lehetséges a belső gazdaság beindítása ütőképes magyar építőipar nélkül. Nem lehetséges jó minőségű, hazai munkahelyek létrehozása addig, amíg a nagy élőmunka-igényű ágazatok termelő, foglalkoztató vállalkozásai a megrendelők kényének-kedvének kitéve, jogszolgáltatás és érdekvédelem nélkül, a tisztességes foglalkoztatás és céges működés költségeit nem tartalmazó vállalási árakon kénytelenek dolgozni a napi túlélés reményében” - közölte lapunkkal Mészárosné Győrvári Bella, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) ügyvezetője. Mint mondta, évek óta kongatják a vészharangot, ám most azonnali és rendkívüli intézkedéseket követelnek a jelentős társadalmi és gazdasági érdek figyelembevételével. Meglátásuk szerint a kormányváltás óta bekövetkezett rendkívüli helyzeteket – árvízi újjáépítés, vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás – a kormányzat jól kezelte, az építőiparban kialakult rendkívüli helyzet is hasonlóan gyors, szakszerű, az ágazat tisztességes szereplőivel együttműködő fellépést kíván. Emlékeztetnek arra, hogy 2008 decemberében az akkor még ellenzékben lévő Fidesz – a negatív tendenciák miatt – az építőipar helyzetével foglalkozó gazdasági bizottság összehívását kérte a kormánytól. Sajnálatos, hogy a konszenzussal létrehozott grémium nem volt képes kezelni az építőiparban kialakult helyzetet, ami mára szerintük minden túlzás nélkül drámaivá vált. Mészárosné Győrvári Bella szerint most a kétharmados felhatalmazás birtokában a kormánynak lehetősége van azonnali, rendkívüli intézkedéseket hozni. Ismételten kérik az építőipar talpra állításáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezését. Továbbá azt, hogy a szakma által elfogadott, hiteles tervező és kivitelező szakemberek részvételével alakítsanak szakmai bizottságot, amely képes az ágazat állapotát korrekt módon feltárni és az azonnali, érdemi intézkedéseket előkészíteni. Kérik, hogy hozzák létre az ágazat súlyának megfelelő szakági képviseletet a kormányon belül. Állítsanak fel bizottságot is, amelynek feladata az ágazatban zajló negatív folyamatok teljes körű átvilágítása, az érdemi munkát végző vállalkozások ellehetetlenítéséért felelős körülmények feltárása, az ágazat tönkretételében részt vevők megnevezése és felelősségre vonása. http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/evek_ota_tart_az_egykori_huzoagazat_melyrepulese.html
18
Többet várnak az építőipari vállalkozások (Magyar Hírlap) Létrehozás ideje: 2012-01-14 Szerző: Kiss Gergely
A jövőben is feltételek nélkül lehívható lesz a bankgarancia, amellyel sok külföldi beruházó él vissza Magyarországon Gyorsítja az építőipari beruházásokat az új közbeszerzési törvény, amelybe az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének több javaslata is bekerült. A szakmai szervezetnek azonban így is maradt hiányérzete. A szabályozás például nem teszi lehetővé, hogyha határidőre nem fizetik meg az igazoltan elvégzett munkát, akkor a vállalkozó jogosan elálljon a szerződéstől, vagy felfüggeszthesse az építkezést. http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/tobbet_varnak_az_epitoipari_vallalkozasok.html
Ki sír a végén?(Piac&Profit) Az építőiparban tapasztalható tartozási lánc méretét jellemzi, hogy a kilencvennégyezer szervezetnek, társas és egyéni vállalkozásnak a nyolcvan százaléka valahol valamilyen módon szerepel a másoknak nem fizetők között. A lánctartozást az építőipar egy része Strasbourgban, egy másik része a hazai jogalkotás intézményeinek segítségével akarja megszüntetni, eközben azonban meg kell küzdenie a táskás cégemberekkel és mindazokkal, akik a többi vállalkozó kárára gazdagodnak meg. http://www.piacesprofit.hu/print.php?template=magazin-cikk&id=2587
Kannibalizmus az építőiparban (Magyar Demokrata) 2008-04-02 13:08:16 Úgy tűnik, az építőipar a megszorító intézkedések legnagyobb vesztese. Az ágazat termelése 27 százalékkal esett vissza az elmaradó állami megrendelések, valamint a csökkenő lakossági jövedelmek miatt. A cégek irreálisan alacsony árak vállalásával, egyre hosszabb alvállalkozói láncok kiépítésével, a fizetések késleltetésével próbálják túlélni a válságos időszakot, de már a legnagyobbakat is tizedelik az első csődhullámok. A jövő semmi jóval nem kecsegtet: a megrendelésállomány 29 százalékkal marad alatta az egy évvel korábbinak. *** A szűkülő piacon sok cég a régi módszerrel próbál életben maradni. A megrendelések elnyerése érdekében még lejjebb viszik vállalási áraikat. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kimutatása szerint 1900 forintos rezsi-órabér alatt csak veszteséggel lehet építőipari tevékenységet folytatni, ennek ellenére a tendereken előfordul 800-900 forinttal nyertes ajánlat. Tolnay Tibor ÉVOSZ-elnök szerint az irreális árszint kialakulásáért az állami szektort is felelősség terheli: az elmúlt két évben ugyanis kizárólag az ár döntött a közbeszerzési eljárásokon. *** A válság mélyülésének további biztos jele az alvállalkozói láncok egyre szövevényesebbé válása: manapság már nem ritkák az öt-hatszintes alvállalkozói hálózatok sem. A fővállalkozók néha eleve úgy kalkulálnak, hogy nem fogják kifizetni a beruházás befejezése után esedékes fizetéseket, vállalkozási díjakat – vagy ezzel zsarolva utólag elkezdik lealkudni az árakat. Ami végső soron a sor végén álló munkásokon, kisembereken csattan. S az átverési versenyben nem jelentenek kivételt a külföldi fővállalkozóval zajló beruházások sem. A külföldi megbízó ugyanis még könnyebben el tud tűnni a magyar hatóságok látóköréből – ráadásul ő is magyar alvállalkozói láncot szervez maga alá. http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/kannibalizmus_az_epitoiparban/
19
Építőipari rémtörténetek (Figyelő) Az építőipar visszásságairól szóló összeállításunk második része azokat a csalárd építtetők által alkalmazott módszereket mutatja be, amelyekkel átverik a generálkivitelezőket és a bankokat. Az állam korrupciógyanús közbeszerzései csak tovább rontanak a helyzeten. Minden magyar kormányzat boldogan fogadta a neves külföldi ingatlanpiaci befektetőket, azzal azonban nem kalkuláltak, hogy egyes nagy cégek mennyit ártanak majd a hazai építőipar üzleti kultúrájának. Bizonyos ingatlanfejlesztő csoportok ugyanis már-már trendszerűen és tervezetten döntötték be a nekik dolgozó generálkivitelező cégeket. *** FÉLMILLIÁRDOS LENYÚLÁSOK. E technika szerint a projektcég eleinte pontosan fizetett a kivitelezőnek, műszakilag elismerte a részteljesítéseket. Később már némi késéssel fizetett, de ígéretekkel, fals kommunikációval rá tudta bírni a kivitelezőt, hogy még több munkát öljön az építkezésbe. Mindig volt hivatalos garanciális visszatartás is a pénzből, hiszen az elvégzett munka értékének 10–15 százalékát a végteljesítésig, az akár hároméves garanciális időig visszatarthatta a projektgazda. A projektcég mindig abban a pillanatban támadt be, amikor úgy ítélte meg, hogy ezzel a legnagyobb „profitot” érhette el. Hirtelen minőségi kifogásokkal lépett fel, ezért lehívta a bankgaranciát, és ettől a pillanattól kezdve egyetlen petákot sem fizetett a generálkivitelezőnek. A beruházónak nyert ügye volt, 500–700 millió forintot hozó bedöntéseket is sikerült Magyarországon így végigvinni. http://www.figyelo.hu/hetilap/20091013/epitoipari_remtortenetek/?forum=1&action=nyomtat&forum=1&forum=1&f orum=1&forum=1
Fantomcégek, átvert alvállalkozók: rémmesék a magyar építőiparból (Menedzsment Fórum) 2007-ben még évente 8-10 ezer lakás épült Budapesten, melyeket sikerült is értékesíteni, azonban az utóbbi két évben ez a szám negyedére-ötödére esett vissza - hangzott el a Futureal keddi sajtóbeszélgetésén. Hasonló a helyzet az irodapiacon is: jelenleg két évre való üres iroda van a fővárosban. A szakemberek szerint a kormánynak teljesen meg kell reformálnia az építőipart, megoldást kell találni a körbetartozásokra is. Szinte mindennapos jelenség a hazai építőiparban a fővállalkozók eltűnése, az alvállalkozók ki nem fizetése, cégek egyik napról a másikra történő eltüntetése. Emiatt évek óta szenvednek az alvállalkozók, illetve gyakran a fejlesztők is, akiknek le kell nyelniük a pluszköltségeket. "Nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Meg kell nézni, hogyan működik ugyanez más országokban, mik azok a törvényi feltételek, melyek nálunk nincsenek meg" - véli Futó Péter. A szakember szerint lehet kezelni ezt a problémát, azzal például egyetért, hogy a fővállalkozó addig ne kapja meg a járandóságát, amíg nem hoz igazolást arról, hogy kifizette az alvállalkozókat, azonban ezt törvénybe kell iktatni és szankcionálni kell. Az előző kormány által létrehozott fedezetkezelő intézménye Tatár Tibor szerint jó irányba mutat, de szakmailag életképtelen volt, ezt kellene továbbfejleszteni, néhány állami beruházáson végigtesztelni. "Nem lesz egyszerű az iparág teljes megreformálása, lehet, hogy rámegy egy év is, de a szektor képviselőinek le kell ülniük megoldani a problémákat" - véli a cég ügyvezetője. "Ha nem történik gyökeres változás, akkor a közepes méretű magyar cégek ki fognak szorulni a piacról. A multik
20
és az állam ugyanis rendre 90 napos határidővel fizetnek, ez pedig a cégeknek megoldhatatlan, ugyanis a bankok nem finanszírozzák a magyar építőipart" - világított rá egy újabb problémára Molnár György, a Molnár Beton tulajdonosa. (Beke Károly,) http://www.mfor.hu/cikkek/Fantomcegek__hoppon_maradt_alvallalkozok__padlon_a_magyar_epitoipar.html
Példátlan zuhanás Magyarországon
(Napi Gazdaság)
2012. január 17., kedd 7:08 Szepesi Anita Öt év alatt 42 százalékkal zsugorodott az építőipari termelés értéke és a rendelésállomány 40 százalékos csökkenése 2012-re további esést jósol. Az építőipar ilyen szintű és ilyen hosszan tartó leépülése példa nélküli. Könnyelműség lenne a 3,6 százalékos novemberi termelésnövekedésből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen maga a KSH is hangsúlyozta, hogy ez részben a rendívül alacsony bázis, másrészt néhány út- és vasútépítési munka befejezésének eredménye − kommentálta az építőipar novemberi termelési adatait a Napi Gazdaságnak Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. A trendek változatlanok, így a szövetség prognózisának megfelelően 1600-1650 milliárd forint körül alakulhat az országos építési szerelési tevékenység 2011-es mérlege, ami 2010-hez képest 9-10 százalékos, 2007-hez képest pedig összehasonlító áron 42 százalékos visszaesést takar. Azaz az ágazat teljesítménye öt év alatt olyan mértékben hanyatlott, amekkorát a gazdaságban máshol, sem a termelő, sem a szolgáltató szférában nem tapasztaltak − hangsúlyozta Koji. Az építőipar ilyen szintű és ilyen hosszan tartó leépülésére az EU-ban sincs példa − tette hozzá a szakember. http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/peldatlan_zuhanas_magyarorszagon.507842.html
Lánctartozás: Elszámoltatnák a fő felelősöket
(Magyar Hírlap)
Hunyor Erna 2010-09-30
Az előző kormányzat nyolc éve alatt kialakult lánctartozások ügyében vizsgálat elindítását kérte Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztostól a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért. Olyan intézmény létrehozását is indítványozzák, amelyhez azok a vállalkozók fordulhatnak, akik eddig semmilyen segítséget nem kaptak. Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztoshoz fordult – mielőbbi vizsgálat indítását kérve – a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) – mondta a Magyar Hírlapnak Mészárosné Győrvári Bella, a szervezet ügyvezetője. Hozzátette, örömmel értesültek arról, hogy a korrupciós és más, nagy kárt okozó gazdasági bűncselekmények gyanúját felvető vizsgálatra kijelölt esetek közé a Hajdú-Bétügy is felkerült. Bár tisztában vannak azzal, hogy ezt az ügyet Budai Gyula kormánybiztos tárja fel, szeretnék Papcsák Ferenc figyelmét felhívni arra, hogy más ágazatokban, például az építőiparban, kísértetiesen hasonló koreográfiával tettek tönkre tömegével a szocialista kormányok regnálása alatt olyan becsületes magyar vállalkozásokat, amelyek az érdemi munkát elvégezték, és munkahelyeket teremtettek. http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/lanctartozas_elszamoltatnak_a_fo_felelosoket_.html
21
Újraépítenék cégüket a kisvállalkozások Hunyor Erna 2010. 09. 20.
Olyan kedvezményeket, adókönnyítéseket és a bürokrácia csökkentését kérik a mikro-, kisés középvállalkozások, amelyek megfelelnek az „élni és élni hagyni” elvének. Ez a szektor ugyanis az összes működő vállalkozás 99,8 százaléka. Azt is szeretnék, ha az önhibájukon kívül tönkrement vállalkozók kapnának lehetőséget arra, hogy konszolidálják, újraépíthessék vállalkozásaikat. Elkészítette javaslatait a kormány által júliusban meghirdetett, és a jövő januárban induló új Széchenyi-terv vitaanyagához a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) Mit kívánnak a hazai kis- és középvállalkozások? címmel. http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/ujraepitenek_ceguket_a_kisvallalkozasok.html
A konkrét ügyek tekintetében azt lehet megállapítani, hogy ezek nagy százalékban a GyurcsányBajnai kormányok ideje alatt keletkeztek, sok esetben a bírósági, illetve büntetőjogi eljárások áthúzódnak az Orbán kormány idejére is. Mivel a kormányváltás óta eltelt másfél évben nem születtek meg azok az intézkedések, melyek kategorikusan elejét tudnák venni a tisztességtelen megrendelői magatartásnak, megfelelő szigorral szankcionálnák az elkövetett gazdasági bűncselekményeket, illetve gátat tudnának szabni a kiszolgáltatott, gyenge érdekérvényesítéssel bíró mikró és kisvállalkozások elleni visszaéléseknek, a negatív körülmények továbbra is fennállnak, újratermelődik a probléma. Az érdemi munkát elvégző és foglalkoztató vállalkozások tömegesen felszámolódnak, a tisztességtelen körülmények miatt tovább romlik az üzleti és fizetési morál, álláshelyek szűnnek meg és becsületes vállalkozói múlttal rendelkező cégek csúsznak át a szürke és feketegazdaságba. Tudomásunk van arról, hogy a kormány gazdaságpolitikusai dolgoznak a megoldásokon, több alkalommal nyílt lehetőségünk személyesen is bekapcsolódni az egyeztetésekbe. Azonban úgy látjuk, hogy a magyar vállalkozói társadalom jelentős része régen túljutott a huszonnegyedik órán, azonnali, célzott és a gondokat helyén kezelő, gyakorlati megoldásokat vár a jogszabályi módosítások mellett. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben aránytalan és igazságtalan döntés lenne, ha bármilyen vonatkozásban kötelezettségszegési eljárást indítana a Bizottság, hiszen a kialakult helyzetet örökölték az előző kormánytól, illetve kétségtelen, hogy az elmúlt másfél évben történtek jó szándékú lépések a helyzet normalizálására. Azonban határozott meggyőződésünk – melyet saját tapasztalataink, a vállalkozótársak véleménye, illetve az MMV által készített kérdőíves felmérések elemzései is alátámasztanak, - hogy a kormányváltás után lényegesen nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a hazai vállalkozások körülményeinek javítására, a tisztességes működési feltételek biztosítására, hogy a belső gazdaság beindításában és a foglalkoztatás jelentős növelésében a kkv szektor segítséget tudjon nyújtani. Ez nem csak az egyes cégek saját érdeke, de a magyar társadalom és gazdaság, közvetve pedig az Európai Unió érdeke is. Kérem, amennyiben további információra lenne szüksége, szíveskedjék jelezni!
Tisztelettel
Mészárosné Győrvári Izabella Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért társalapítója és ügyvezetője 22
Hankiss Ágnes Képviselő Asszony részére Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönjük a Petíciós Bizottság 2011. november 21.-i ülésén elhangzott támogató hozzászólását, illetve javaslatát a nyitva hagyott petíció egyes felvetéseinek tisztázása ügyében. 2009 nyarán a HírTV egy Európai Unióval foglalkozó adásában riportot készítettek Önnel, ha jól emlékszem abból az alkalomból, hogy a Petíciós Bizottság alelnökévé választották. A magyar mikró és kisvállalkozások ekkor már nagyon nehéz helyzetben küzdöttek a túlélésért és mi beadványokkal és demonstrációkkal próbáltuk felhívni az akkor hatalmon lévő kormány figyelmét a fenyegető társadalmi és gazdasági következményekre. Mivel semmilyen visszajelzést nem kaptunk, így az Önnel készült riport hatására döntöttük el, hogy petíciót írunk a magyar vállalkozások kiszolgáltatott helyzete miatt az Európai Unió Petíciós Bizottságának. A petíciót tájékoztatásképpen elküldtük minden magyar uniós képviselőnek, azonban csak a FIDESZ frakciótól kaptunk támogató választ. Ezt utólag is köszönjük. Számunkra is fejtörést okozott az a körülmény, hogy a petíció tárgyalása a kormányváltás után következett be, így az eredeti beadványban foglaltak nem feleltek meg mindenben a jelenlegi helyzetnek. A „fonal elvesztése” is ebből az okból adódhatott, hiszen az öt perces időkeret nem nyújtott lehetőséget arra, hogy a részben megváltozott körülményekre is kitérjek. Szerencsés lett volna, ha a petícióval kapcsolatban lehetőséget kapunk előzetesen egyeztetésre, akár Önökkel, akár más kormánypárti szakpolitikusokkal, így információkhoz jutottunk volna a kormány kkv politikájával kapcsolatban, illetve mi is tájékoztatást adhattunk volna a mikró és kisvállalkozások jelenlegi problémáiról. Lehetséges, hogy Képviselő Asszony figyelmét elkerülte az az e-mail, amit röviddel a kormányváltás után, 2010. 06. 02.én küldtem Önnek, illetve további három EU parlamenti kormánypárti képviselőtársának, melyben a petíció státuszáról érdeklődtem, illetve a megváltozott helyzet miatt konzultációs lehetőséget kértem Önöktől. A levélre gyorsan megérkezett a válasz, azonban csak arról informáltak, hogy a petíció várhatóan mikor kerül a szakbizottság elé. Szeretném tájékoztatni arról is, hogy az elmúlt másfél évben több alkalommal jeleztük eredménytelenül a petícióval kapcsolatos egyeztetési szándékunkat a kormány gazdaságpolitikusai felé, legutóbb Matolcsy György miniszter úrhoz eljuttatott dokumentumban, melyben a Magyar Növekedési Terv koncepciójához küldtük el javaslatainkat. A Bizottság számára írott válaszomban részletesen is kifejtettem, hogy nézőpontunk szerint milyen események, jelenségek vezettek a magyar vállalkozói környezet tönkre tételéhez. Mi is úgy gondoljuk, hogy a hazai vállalkozások ellehetetlenülése a Gyurcsány-Bajnai kabinetek elévülhetetlen bűne, és ezért aránytalan és igazságtalan döntés lenne a Bizottságtól, ha a jelenlegi kormánnyal szemben indítana bármilyen vonatkozásban kötelességszegési eljárást. Ettől függetlenül úgy gondoljuk, hogy az Orbán kormány sem fordított eddig kellő figyelmet a hazai vállalkozói környezet normalizálására – lánctartozás, jogbiztonság, tisztességtelen megrendelői magatartás, gazdasági bűncselekmények visszatartó erejű szankcionálása, stb. 23
- és emiatt 15-20 éves tapasztalattal, referenciákkal rendelkező, értékteremtő, foglalkoztató vállalkozások számolódnak fel önhibájukon kívül ma is, miközben az országnak és a gazdaságnak jó minőségű álláshelyek tömegeire lenne szüksége. Éppen az a humánerőforrás, foglalkoztatási képesség tűnik így el, amely támasza lehetne a kormánynak a hazai gazdaság beindításában, mert a vállalhatatlan körülmények miatt a legtehetségesebb vállalkozók, szakemberek elhagyják az országot, vagy hátat fordítanak a szakmájuknak. Hozzászólásában Képviselő Asszony javaslatot tett arra, hogy egzakt módon szedjük listába azokat a jogszabályi helyeket, ahol úgy véljük, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jognak. A petícióban szereplő problémák átdolgozása ebben a formában valóban segítséget nyújthatna ahhoz, hogy egyértelműen tisztázódjanak az esetleges ellentmondások, azonban civilként, egyszerű állampolgárként nincs lehetőségünk és kapacitásunk arra, hogy akár a magyar, akár az uniós jogi kérdésekben határozottan állást tudjunk foglalni. Ehhez nem rendelkezünk a szükséges információkkal, végzettséggel, kompetenciákkal, intézményi háttérrel. A petíció összeállításában segítséget nyújtók, illetve én magam is mikró, illetve kisvállalkozások vezetői vagyunk, elsősorban a saját működési területünkön tapasztalható negatív jelenségekkel kapcsolatban tudjuk vállalni az általunk leírt állításokat. Az MMV-hez csatlakozók többségében olyan vállalkozók, akik károsultjai a tisztességtelen vállalkozói környezetnek és keményen dolgoznak azért, hogy ne veszítsék el a maradék egzisztenciájukat és biztosítani tudják családjuk megélhetését. Vállalkozói működésünk, a velünk kapcsolatban lévő vállalkozók elmondásai, külpiaci tapasztalatok, illetve a magyar vállalkozók állapota és kilátásai témájában végzett kérdőíves felméréseink elemzése alapján állítjuk, hogy az a vállalkozói feltételrendszer, amelyben a magyar vállalkozások dolgoznak, nem felelhet meg egy európai uniós állam vállalkozói környezettel szemben támasztott követelményeinek. A vállalkozók szempontjából elsősorban nem az a probléma, hogy a magyar jogszabályok harmonizálnak-e az uniós joggal, hanem, hogy a gyakorlatban hogyan sikerül átültetni a jogszabályokat, azok segítik, vagy gátolják a vállalkozások működését. Lehetséges, hogy a felvetett problémákat egyenként megvizsgálva a Bizottság joggal találja úgy, hogy a magyar jogszabályok mindenben megfelelnek az Unió által elvártnak, mégis, a mindennapi gyakorlatban tisztességtelen és korrupt viszonyok között kell a vállalkozásoknak dolgozni. Úgy gondoljuk, hogy ezt az állapotot elsősorban az erkölcsi és morális alapok szétesése okozza, mert nincs visszatartó szankciója a tisztességtelen megrendelői magatartásnak, a súlyos likviditási gondokkal küszködő mikró és kisvállalkozások pedig az irreálisan alacsony vállalási árakból nem tudnak korrekt foglalkoztatási és működési körülményeket teremteni. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy lengyel, szlovák, osztrák, vagy német vállalkozó rendszeresen a magyar vállalkozókhoz hasonló, a normális gazdasági tevékenységhez nem illeszkedő kockázatokkal szembesüljön, és ne kapjon állami segítséget, jogorvoslatot. Szeretném itt megemlíteni az ÁFA fizetés szabályát, melyet nem talált közösségi joggal ellentétesnek a Bizottság. Valóban, egy normálisan működő gazdaságban, ahol joggal számíthat arra a vállalkozó, hogy késedelem nélkül kiegyenlítik a számláit, nem okozhat problémát, ha az előírt határidőre, esetenként a számla ellenértékének kifizetése előtt kell az adót megfizetni. Nálunk azonban ez a gyakorlat a munkát elvégző cégek csődjét jelentheti. A petícióban felvetettük a közbeszerzési eljárásoknál tapasztalt visszaéléseket is. Január 1.vel új Közbeszerzési Törvény lépett hatályba, mely remélhetőleg kezelni fogja a gyakorlatban 24
is a problémákat. Tudjuk azt is, hogy a vállalkozások működési körülményeit befolyásoló területeken jogszabály módosítások előkészítése folyamatban van, ezekről nincsenek még konkrét információink, így nem tudjuk megítélni, hogy milyen hatással lesznek a vállalkozói körülményekre. A külpiacra lépő magyar vállalkozásokkal kapcsolatos gondok – elsősorban építőipari mikró és kisvállalkozásokról van szó – nem szerepeltek a petícióban, mivel két éve még nem okozott ilyen léptékű problémát az elsősorban Ausztriába és Németországba irányuló munkavállalási hullám. Úgy gondoljuk, hogy fontos felhívni a figyelmet erre a jelenségre, mivel a tisztességtelen megrendelői magatartás nem lehet közömbös a fejlettebb uniós tagállamoknak sem, hiszen a negatív jelenségek ugyanúgy nem állnak meg a határon, mint ahogy a pénzügyi válság is végigsöpört a világ országain. Meglátásunk szerint ezek a jelenségek fertőzik Magyarország és a többi uniós ország egymáshoz fűződő gazdasági partnerkapcsolatait és ellene hatnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett alapelveknek. Másrészt, a többi volt szocialista ország is hasonló problémákkal szembesül, így közös érdek a visszásságok feltárása. A téma megérne egy hosszasabb elemzést is, de nem szeretném ezzel a levél terjedelmét növelni. Amennyiben a Bizottság fontosnak tartja az ez irányú vizsgálatot, szívesen állunk tapasztalatainkkal rendelkezésre. A romló hazai körülmények miatt egyre több magyar cég próbál Ausztriában, Németországban, vagy más gazdaságilag fejlettebb országban munkát vállalni. Jellemzően 5-10 fős alkalmazotti létszámmal, sok éves szakmai gyakorlattal, komoly referenciákkal rendelkeznek, azonban pénzügyi helyzetük, illetve a külpiaci munkavállalással kapcsolatos ismereteik hiánya miatt kiszolgáltatottak. A célországokban is jelen vannak már a megrendelő és a vállalkozó közé ékelődő, tisztességtelen gazdasági szereplők, akik a munkához juttatásért cserébe a járandóság nagy részét zsebre teszik, vagy egész egyszerűen ki sem fizetik a vállalkozóknak. Jellemző az Opticom Project felmérésének az a megállapítása, hogy a fejlett nyugati államokban a kelet-európai vállalkozások felé kettős elvárás alakult ki; nyugat-európai szintű munkavégzést várnak kelet-európai vállalási árakért. Ez a körülmény eleve vesztes pozícióba kényszeríti a munkát elvégző vállalkozásokat, ugyanis a célországban rendkívül alacsonynak számító vállalási árból nem tudják teljesíteni az előírt foglalkoztatói és működési feltételeket és fedezni a megnövekedett költségeket. Szeretnénk az Európai Bizottság figyelmét ráirányítani erre a problémára, ugyanis ez a gyakorlat bizalmatlanságot szül a gazdasági partnerek között, és végérvényesen tönkreteszi azt a vállalkozói réteget, amely még tud is és akar is dolgozni, termelni. Értéktelenné válik a kétkezi, termelő munka, kilátástalanná a fiatal szakemberek jövője, holott a pénzügyi válságból kivezető út a termelő munka becsületének helyreállításán keresztül vezet. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 15. cikkelye kimondja, hogy az Unió polgárait azonos munkafeltételek illetik meg, azonban ez nem lehetséges, ha a Magyarországon általánossá vált gyakorlat szerint a teljesítő vállalkozás a külpiacon sem jut hozzá a pénzéhez, ezáltal a munkavégzés és foglalkoztatás körülményei rendezetlenné válnak. Az 1990-es évek elején, amikor a magyar építőipar hasonló válságos időszakot élt át, szintén nagyon sokan próbálták túlélni a fejlettebb nyugati országokban a nehéz éveket. Az ott megtanult munkakultúrát néhány év múlva itthon hasznosították, sokan a külföldi tapasztalatokra támaszkodva alapítottak Magyarországon vállalkozást. A 90-es évek végén, 2000-es évek elején ezek az építőipari vállalkozások jelentős szerepet vállaltak a hazai gazdaság beindítása és a foglalkoztatás növelése terén. Félő, hogy a most kényszerből 25
külpiacon vállalkozók nem tudják majd bejárni ugyanezt az utat; vagy nem térnek haza, vagy a fent említett körülmények miatt külföldön is utolérik őket azok a tisztességtelen működési körülmények, amelyek elől menekülni próbáltak. Szeretném felhívni a figyelmét az alábbi újsághírre, külön kiemelve, hogy a bajba jutott magyar építőmunkásoknak a német szakszervezet ajánlotta fel segítségét.
Becsapott magyar munkások Németországban: bíróságra került az ügy Bíróságon folytatódik az új berlini repülőtér építésénél becsapott magyar munkások ügye, a károsultak nagyjából másfél év múlva juthatnak az elmaradt bérükhöz - közölte szerdán az MTI-vel a magyar munkásokat képviselő német szakszervezeti szövetség (DGB). Az érintett - a DGB szerint durván kizsákmányolt - magyar munkások közül 19-en beléptek az IG Metall ágazati szakszervezetbe, az országos szakszervezeti szövetség így a nevükben el tud járni - mondta az MTI-nek Heiko Glawe, a DGB berlin-brandenburgi tagszervezetének gazdaságpolitikai vezetője. Nem a magyarok esete az első visszásság az új berlini repülőtér építésénél. Ugyanakkor az eddigi ügyeket sikerült "viszonylag gyorsan" rendezni, mert a dolgozók kizsákmányolásával próbálkozó cégek általában "nincsenek felkészülve arra, hogy a kiszemelt áldozatok védekeznek", vagyis például a szakszervezethez fordulnak segítségért, így aztán "gyakran egy hivatalos, fejléces levél is megteszi a kellő hatást", a címzett azonnal kifizeti az elmaradt bért - tette hozzá.
http://mno.hu/gazdasag/masfel-evet-kell-varniuk-a-berukre-1047987
Másrészt a hazánkban letelepült multinacionális vállalatoknak is folyamatos kísértést jelent a korrupcióval átszőtt magyar gazdasági környezet, ha azt tapasztalják, hogy Magyarországon büntetlenül megkerülhetők az üzleti etika legalapvetőbb előírásai és a gazdasági partnerekkel, munkavállalókkal szemben nem kell betartani a hazájukban előírt szabályokat, feltételeket. Úgy gondoljuk, hogy ez tarthatatlan és megengedhetetlen. A jelenlegi állapotokra vonatkozó probléma leltár, a teljesség igénye nélkül: Jogorvoslat hiánya: Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkelye kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a hatékony jogorvoslathoz és a korrekt bírósági eljáráshoz. Ez a jog a magyar vállalkozók esetében rendszeresen és súlyosan sérül, mert a tisztességes jogorvoslat hiánya vállalkozó családok tömegeinek okoz visszafordíthatatlan anyagi, erkölcsi és emberi veszteségeket. Az eljárások lassúsága, eredménytelensége és a jelentős költségek miatt Magyarországon sok vállalkozó már meg sem próbál bírósági úton érvényt szerezni igazának. Mennyire tekinthető európai uniós normának az, hogy vállalkozóként adófizetői kötelezettségeinknek saját életfeltételeink ellehetetlenítésével is meg kell felelnünk, míg a tisztességesen elvégzett munka után nincs jogunk elvégzett munkánk ellenértékét megkapni? Érdekvédelem hiánya: A magyar építőipari vállalkozások állapotáról, kilátásairól készített kérdőív válaszadóinak 82,4 % szerint az építőiparban kialakult helyzetért felelősség terheli a különböző érdekvédelmi szervezeteket is, hiszen az érdemi segítséget elmulasztva asszisztáltak a munkát elvégző vállalkozások szisztematikus tönkre tételéhez, a vállalkozói környezet lezüllesztéséhez. Más ágazatok vállalkozói hasonlóképpen kiszolgáltatottak. 26
http://www.mmv09.hu/page.php?32
Tisztességtelen vállalkozói körülmények: „A hazai vállalkozási körülményeket a válaszadók többsége negatívan ítélte meg; nincs tisztességes verseny, mert a piacot „néhány nagy cég uralja”, és ezért a piac a monopolhelyzetek, illetve a politikai kapcsolatok miatt torzított.” (Részlet a 2011 januárjában készített felmérésből) Közbeszerzési eljárásoknál jellemző korrupció, a munkát elvégző vállalkozások szintjén olyan alacsony a vállalási ár, amelyből nem lehet a tisztességes foglalkoztatás, céges költségek ellenértékét kitermelni. A vállalkozások a napi túlélésért küzdenek, ezért akkor is elvállalják a munkát, ha tudják, hogy nem fognak kijönni belőle. A körülmények ügyeskedésre szorítják a termelő vállalkozásokat, különben nem tudnak talpon maradni. http://www.mmv09.hu/page.php?32
Lánctartozás mértéke: Óriási nemzetgazdasági és társadalmi károkat okoz, csak az építőiparban legalább 1000 milliárd forintra teszik a kiegyenlítetlen számlák mértékét. A vállalkozók a veszteségen felül a kint ragadt számla ÁFÁ-ját is meg kell, hogy fizessék, így a veszteségüket ez 25-27%-kal növeli. A csődbe jutó vállalkozások adósságukat és követeléseiket is maguk alá temetik. A csődtörvény nem tesz különbséget a vétlen és a csalárd csőd között: Az önhibájukon kívül csődhelyzetbe kerülő vállalkozók hasonló megítélés alá kerülnek, mint a „csődlovagok”, ráadásul a mikró és kisvállalkozók közül sokan a magánvagyonukat is elvesztik a cég bedőlése következtében. Itt alkalmazható lenne az EU Kisvállalkozói Törvény 2. passzusa. „Az Európai Unió Kisvállalkozási Törvényének második pontja kimondja, hogy azokat a vállalkozókat, akiknek tapasztalatlanság, vagy rajtuk kívül álló események miatt került csődbe vállalkozásuk, megilleti a második esély. Kívánatos, hogy a kudarcból tanulva ne fordítsanak hátat az üzleti életnek, hiszen másodszorra biztosan körültekintőbben vezetnék a cégüket. E törvénypont, illetve az Európai Unió kisvállalkozások helyzetbe hozását szorgalmazó irányelvei miatt méltányosnak tartanánk, ha az önhibájukon kívül csődbe jutott cégek vezetői esélyt kapnának arra, hogy újra építsék vállalkozásukat, hiszen a magyar vállalkozók esetében jelentős részt nem a tapasztalatlanság, hanem a tisztességtelen vállalkozói környezet miatt megy tönkre a vállalkozásuk.” Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar vállalkozók érdekeltek a kormány gazdaságpolitikájának sikerében, és elsősorban azt szeretnénk, ha nemzeti hatáskörben sikerülne a vállalkozások működési feltételeit normalizálni. Ez nem csak az egyes vállalkozások érdeke, de az ország jövője szempontjából is kiemelt társadalmi és gazdasági érdek.
Tisztelettel Mészárosné Győrvári Izabella Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért társalapítója és ügyvezetője
27
Victor Boştinaru Képviselő Úr részére
Tisztelt Képviselő Úr!
Köszönjük a Petíciós Bizottság ülésén elhangzott támogató hozzászólását a magyar kkv-k helyzetével kapcsolatban benyújtott petíciónk ügyében. Nagyon jónak tartjuk a felvetését – melyet a Bizottság el is fogadott – hogy a Bizottság közvetlenül forduljon a magyar kormányhoz azért, hogy választ kapjanak, illetve kapjunk arról, hogy mit szándékozik tenni a kormány a mikró, kis- és közepes vállalkozások működési körülményeinek javításáért. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kkv-k helyzetéről folyamatos párbeszéd legyen az Unión belül is, hiszen más országok is küszködhetnek hasonló problémákkal. Ahogy Ön is mondta, egy dolog, hogy az uniós jog és a tagországok jogszabályi harmonizációja minden pontjában megfelel-e egymásnak, a másik dolog pedig az, hogy a gyakorlatban milyen feltételek között tudnak működni a vállalkozások. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy a tisztességtelen vállalkozói körülmények a 2010 tavaszáig működő szocialista kormányok alatt váltak általánossá Magyarországon, bár kétségtelen, hogy a jelenlegi kormány sem fordított kellő figyelmet a helyzet javítására. A témával kapcsolatos gondolataimat a Bizottságnak írott levelemben fejtettem ki. Nagyon örülünk, hogy a hozzászólásában utalt rá, a jelenlegi pénzügyi, gazdasági válság időszakában ez a kérdés minden tagállam számára fontos, hiszen a válság leküzdésének alapvető feltétele a munkanélküliség csökkentése, amelyben a mikró, kis- és közepes vállalatok komoly szerepet vállalhatnának, ha tisztességes és kiszámítható körülmények között tudnának dolgozni. A kkv szektor működési körülményei, foglalkoztatási képességei nemcsak az adott nemzet gazdaságára, szociális helyzetére hatnak ki, hanem közvetve az unió többi tagországának gazdaságára is. Magyarországon például úgy, hogy a legképzettebb és legrátermettebb vállalkozók, szakmunkások a fejlettebb nyugati országok munkapiacán próbálnak boldogulni. Ez a probléma nem csak minket, de a többi volt szocialista országot is, így Romániát is érzékenyen érinti. Ezek a cégek jellemzően 5-10 fős alkalmazotti létszámmal, sok éves szakmai gyakorlattal, komoly referenciákkal rendelkeznek, azonban pénzügyi helyzetük, illetve a külpiaci munkavállalással kapcsolatos ismereteik hiánya miatt kiszolgáltatottak. A célországokban is jelen vannak már a megrendelő és a vállalkozó közé ékelődő, tisztességtelen gazdasági szereplők, akik a munkához juttatásért cserébe a járandóság nagy részét zsebre teszik, vagy egész egyszerűen ki sem fizetik a vállalkozóknak. Jellemző az Opticom Project felmérésének az a megállapítása, hogy a fejlett nyugati államokban a kelet-európai vállalkozások felé kettős elvárás alakult ki; nyugateurópai szintű munkavégzést várnak kelet-európai vállalási árakért. Ez a körülmény eleve vesztes pozícióba kényszeríti a munkát elvégző vállalkozásokat, ugyanis a célországban rendkívül alacsonynak számító vállalási árból nem tudják teljesíteni az előírt foglalkoztatói és működési feltételeket és fedezni a megnövekedett költségeket. Szeretnénk az Európai Bizottság figyelmét ráirányítani erre a problémára, ugyanis ez a gyakorlat bizalmatlanságot szül a gazdasági partnerek között, és végérvényesen tönkreteszi Európa szerte azt a 28
vállalkozói réteget, amely még tud is és akar is dolgozni, termelni. A fejlettebb országok sem biztos, hogy nyertesei lesznek az olcsó, kelet-európai munkavállalók beáramlásának, mert előbb-utóbb bérfeszültséget és társadalmi problémákat fog okozni ez a jelenség. Ezért egyetértünk azzal a megállapításával, hogy az Európai Unió minden állama érdekelt abban, hogy saját mikró, kis- és közepes vállalkozásai tisztességes, kiszámítható körülmények között dolgozhassanak saját országukban, a külpiacra lépés pedig a gazdasági partnerek kölcsönösen előnyös, a munkát elvégző és foglalkoztató cégek kiszolgáltatottságát nem okozó körülmények között jöjjön létre.
Tisztelettel
Mészárosné Győrvári Izabella Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért társalapítója és ügyvezetője
29
