© InstalSoft
ul. Zjednoczenia 2; 41-500 Chorzów, Poland tel: (032) 720 49 00; fax: (032) 249 37 33 http://www.instalsoft.com; E-mail:
[email protected]
Kereskedelmi védjegyek: InstalSoft, InstalSystem, Gredi, OZC elnevezések az InstalSoft s.c. cég vagy annak tulajdonosai bejegyzett kereskedelmi védjegyei. Az Adobe és az Acrobat elnevezések az Adobe Systems Incorporated cég kereskedelmi védjegyei. Az AutoCAD elnevezés az Autodesk, Inc. kereskedelmi védjegye. A Microsoft név a Microsoft Corporation kereskedelmi védjegye. A telepítés során a jelen utasításban említett termékelnevezések kizárólag illusztrációs célokat szolgálnak, nem a konkrét alkalmazás ajánlásai, és nincs garancia arra, hogy a program katalógusaiban szerepelnek.
A. AKTIVÁLÁS ...................................................................................................................................... 1 A.1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 1 A.2. ELSŐ MEGNYITÁS............................................................................................................................ 1 A.3. AZ AKTIVÁLÁS MÓDJA ...................................................................................................................... 2 A.4. AUTOMATIKUS AKTIVÁLÁS ÉS A PROXY BEÁLLÍTÁSA............................................................................ 3 A.5. KÉZI AKTIVÁLÁS .............................................................................................................................. 5 A.5.1. Kézi aktiválás másik számítógép felhasználásával .......................................................... 5 A.5.2. Kézi aktiválás fax felhasználásával .................................................................................. 9 B. ELTÁVOLÍTÁS / DEAKTIVÁLÁS ..................................................................................................... 9 B.1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 9 B.2. AUTOMATIKUS DEAKTIVÁLÁS .......................................................................................................... 10 B.3. KÉZI DEAKTIVÁLÁS ........................................................................................................................ 10 1. A PROGRAMCSOMAG INTÉZŐJE................................................................................................ 11 1.1. A PROGRAMCSOMAG APPLIKÁCIÓINAK INTEGRÁLÁSA ....................................................................... 11 1.2. KATALÓGUSOK ÉS PROGRAMOK FRISSÍTÉSE ................................................................................... 12 1.3. A PROGRAMOK AKTIVÁLÁSA ÉS DEAKTIVÁLÁSA ................................................................................ 13 2. UPONOR HSE-THERM 4 – 1. LECKE PADLÓFŰTÉSI PÉLDA DWG FORMÁTUMÚ GRAFIKUS FÁJLBÓL BEOLVASOTT ALAPFELÜLETŰ ALAPRAJZRON. HŐVESZTESÉG NÉLKÜLI PÉLDA...................................................................................... 15 2.1. A PROGRAM MEGNYITÁSA ÉS A KÉPERNYŐ TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE ........................................... 15 2.2. A SZERKESZTÉS ÁLTALÁNOS ALAPELVEI.......................................................................................... 18 2.3. AZ ÁLTALÁNOS ADATOK KIEGÉSZÍTÉSE ........................................................................................... 20 2.4. AZ ALAPRAJZ ÉPÍTÉSZETI ALAPJÁNAK ELKÉSZÍTÉSE ......................................................................... 24 2.5. A HELYISÉGEK MEGRAJZOLÁSA ...................................................................................................... 38 2.6. A FŰTŐFELÜLETEK BEÁLLÍTÁSA ...................................................................................................... 41 2.7. A PADLÓSZERKEZET ÉS A PEREMZÓNÁK MEGÁLLAPÍTÁSA ................................................................. 42 2.8. MÉRETEZÉSEK ÉS MÉRETEZÉSI OPCIÓK .......................................................................................... 46 2.9. AZ EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ...................................................................................................... 48 2.10. AZ EREDMÉNYTÁBLA KINYOMTATÁSA ......................................................................................... 50 2.11. A BEKÖTÉSEK ÉS HŐFORRÁSOK HOZZÁADÁSA ............................................................................ 52 2.12. MÉRETEZÉSEK ÉS MÉRETEZÉSI OPCIÓK ..................................................................................... 53 2.13. AZ EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ................................................................................................. 54 2.14. PF HUROK RAJZOLÁSA ............................................................................................................. 54 2.15. A RAJZ KINYOMTATÁSA ............................................................................................................. 57 3. UPONOR HSE-THERM 4– 2. LECKE PADLÓ- ÉS RADIÁTOROS FŰTÉS PÉLDÁJA SZKENNELT HÁTTÉR FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT ALAPRAJZON....................... 59 3.1. A PROGRAM MEGNYITÁSA ÉS A KÉPERNYŐ TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE ........................................... 59 3.2. AZ ÁLTALÁNOS ADATOK KIEGÉSZÍTÉSE ........................................................................................... 59 3.3. ÉPÍTÉSZETI RAJZALAP ELKÉSZÍTÉSE AZ ALAPRAJZHOZ ..................................................................... 59 3.4. A HELYISÉGEK SZERKEZETÉNEK MEGRAJZOLÁSA ............................................................................ 60 3.4.1. A földszint alaprajzának létrehozása.............................................................................. 60 3.4.2. Az emelet alaprajzának létrehozása. ............................................................................. 67 3.5. A FŰTŐFELÜLETEK BEÁLLÍTÁSA ...................................................................................................... 74 3.6. A PADLÓSZERKEZET ÉS A PEREMZÓNÁK MEGÁLLAPÍTÁSA ................................................................. 78 3.7. A RADIÁTOROK BEÁLLÍTÁSA AZ ALAPRAJZRA ................................................................................... 83 3.8. AZ ELOSZTÓHÁLÓZAT MEGRAJZOLÁSA ............................................................................................ 86 3.9. MÉRETEZÉS ÉS A MÉRETEZÉS OPCIÓI ............................................................................................. 89 3.10. AZ EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ................................................................................................. 99 3.11. A BEKÖTÉSEK MEGRAJZOLÁSA ÉS A FELÜLETFŰTÉSEK TÁVOLI ÖSSZEKÖTTETÉSEINEK BEÁLLÍTÁSA ................................................................................................................................ 102 3.12. A CSŐTERV LÉTREHOZÁSA ÉS A HŐFORRÁS BEÁLLÍTÁSA A TERVBE ............................................ 103 3.13. MÉRETEZÉS ÉS A MÉRETEZÉS OPCIÓI ...................................................................................... 106 3.14. AZ EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................................................... 109 3.15. AZ EREDMÉNYTÁBLÁZAT KINYOMTATÁSA ................................................................................. 109 3.16. A PF HURKOK MEGRAJZOLÁSA ............................................................................................... 109
I
3.17.
A RAJZ KINYOMTATÁSA ........................................................................................................... 109
4. UPONOR HSE-THERM 4 + UPONOR HSE-HEAT&ENERGY 4 – 3. LECKE PADLÓFŰTÉS ÉS RADIÁTOROS FŰTÉS PÉLDÁJA DWG FORMÁTUMÚ FÁJL IMPORTÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT ALAPRAJZON. PÉLDA AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZABVÁNYOK SZERINTI HŐVESZTESÉG SZÁMÍTÁSSAL............................................ 111 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9.
A PROGRAM MEGNYITÁSA ÉS A KÉPERNYŐ TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE ......................................... 111 AZ ÁLTALÁNOS ADATOK KIEGÉSZÍTÉSE ......................................................................................... 111 AZ ÉPÜLETSZINTEK ALAPRAJZAINAK ELKÉSZÍTÉSE ......................................................................... 111 A VÍZSZINTES HATÁROLÓFALAK ÉS A HELYISÉGEK ADATAINAK KIEGÉSZÍTÉSE ................................... 118 A HELYISÉGEK GRAFIKUS ADATAINAK KIEGÉSZÍTÉSE ...................................................................... 122 A TERV MEGNYITÁSA ÉS AZ ADATOK KIEGÉSZÍTÉSE ........................................................................ 123 A VÁLASZFALAK SZERKEZETÉNEK ÉS TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA................................... 126 SZERKEZETI TÍPUS HOZZÁRENDELÉSE A VÁLASZFALAKHOZ A RAJZON ............................................. 128 AZ ADATOK KIEGÉSZÍTÉSE AZ UPONOR HSE-HEAT&ENERGY 4 PROGRAMBAN, ÉS A MÉRETEZÉS ELVÉGZÉSE .............................................................................................................. 132 4.10. A FELÜLETFŰTÉSEK BEÁLLÍTÁSA ............................................................................................. 133 4.11. A PADLÓ SZERKEZETÉNEK ÉS A PEREMZÓNÁK MEGHATÁROZÁSA ............................................... 133 4.12. A BEKÖTÉSEK MEGRAJZOLÁSA ................................................................................................ 133 4.13. A RADIÁTOROK BEÁLLÍTÁSA AZ ALAPRAJZRA ............................................................................ 134 4.14. AZ ELOSZTÓHÁLÓZAT MEGRAJZOLÁSA ..................................................................................... 134 4.15. A CSŐTERV LÉTREHOZÁSA ÉS A HŐFORRÁS BEÁLLÍTÁSA ........................................................... 134 4.16. A MÉRETEZÉS ÉS A MÉRETEZÉS OPCIÓI ................................................................................... 134 4.17. AZ EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................................................... 138
5. UPONOR HSE-SAN 4 – 4. LECKE HIDEG ÉS MELEG VÍZ RENDSZER KOMPLETT TERVÉNEK PÉLDÁJA AZ ISB FÁJLBÓL ÁTVETT ÉPÍTÉSZETI ALAP FELHASZNÁLÁSÁVAL...................................................................................................... 139 5.1. A PROGRAM MEGNYITÁSA ÉS A KÉPERNYŐ TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE ......................................... 139 5.2. MEGLÉVŐ TERV BEOLVASÁSA. ..................................................................................................... 143 5.3. A LEGFONTOSABB ÁLTALÁNOS ADATOK BEÍRÁSA. A KATALÓGUSOK KIVÁLASZTÁSA ÉS AZ ALAPÉRTELMEZETT KATALÓGUSOK BEÁLLÍTÁSA............................................................................. 145 5.4. A CSAPOLÓK BEÁLLÍTÁSA, A STRANGBEKÖTÉSEK HELYEI, ÉS A VÍZELLÁTÓ RENDSZER MEGRAJZOLÁSA AZ ÉPÜLET ALAPRAJZAIN...................................................................................... 147 5.4.1. A csapolók beállítása a földszint alaprajzára ............................................................... 147 5.4.2. Távoli összeköttetés beállítása és a rendszer megrajzolása a földszinten .................. 150 5.4.3. A rendszer megrajzolása az emeleten ......................................................................... 153 5.5. A FÜGGŐLEGES CSŐTERV RAJZI ALAPFELÜLETÉNEK ELKÉSZÍTÉSE .................................................. 153 5.6. A HIDEGVÍZFORRÁS ÉS A MELEGVÍZ VÍZMELEGÍTŐJÉNEK BEÁLLÍTÁSA ............................................... 156 5.7. STRANG LÉTREHOZÁSA A FÜGGŐLEGES CSŐTERVEN, ÉS TÁVOLI BEKÖTÉSEK BEÁLLÍTÁSA ................ 158 5.7.1. Távoli összeköttetések beállítása................................................................................. 158 5.7.2. Strang létrehozása és a rendszer bekötése a forrásba................................................ 160 5.7.3. Távoli összeköttetések konfigurálása a függőleges csőterven és az alaprajzon ......... 161 5.8. KÖNYÖKÖK, ÍVEK KITÉRÉSEK, VALAMINT A SZERELVÉNYEK JELEINEK BEÁLLÍTÁSA ............................ 162 5.9. AZ ALAPÉRTELMEZETTŐL ELTÉRŐ CSŐTÍPUSÚ SZAKASZOK MEGADÁSA ............................................ 164 5.10. A SZIGETELENDŐ SZAKASZOK MEGADÁSA ................................................................................ 165 5.11. A SZAKASZOK ÉS SZELEPEK CÍMKÉINEK MEGADÁSA ÉS KONFIGURÁLÁSA .................................... 167 5.12. A MÉTEREZÉS VÉGREHAJTÁSA ................................................................................................ 168 5.13. EREDMÉNYTÁBLÁZAT ............................................................................................................. 172 5.14. A MÉRETEZÉS UTÁN MEGJELENŐ ÜZENETEK ELEMZÉSE ............................................................ 175 5.15. A FÜGGŐLEGES CSŐTERV RAJZÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE AZ ALAPRAJZOKON EREDETIKÉNT MEGRAJZOLT ELEMEK ÁRNYÉKÁVAL .............................................................................................. 176 5.16. A RAJZ KINYOMTATÁSA ........................................................................................................... 181 5.17. AZ EREDMÉNYTÁBLÁZAT NYOMTATÁSA .................................................................................... 183 5.18. AZ EREDMÉNYTÁBLÁZATOK KINYOMTATÁSA ............................................................................. 183 5.19. A PF HURKOK MEGRAJZOLÁSA ............................................................................................... 183 5.20. A RAJZ KINYOMTATÁSA ........................................................................................................... 183 C. A MELLÉKLET - A BILLENTYŰZETHEZ ÉS AZ EGÉRHEZ RENDELT STANDARD MŰVELETEK ...................................................................................................................... 185
II
BILLENTYŰZET ................................................................................................................................... 185 EGÉR: ............................................................................................................................................... 187
III
AKTIVÁLÁS
A. AKTIVÁLÁS A.1.
Bevezetés
Az alábbi szoftver kóddal van biztosítva. A két kód – a Komputer Kód és a Felszabadító Kód párt alkotnak, amely lehetővé teszi a program megnyitását. A Komputer Kód generálása a Felhasználó számítógépén történik a program első megnyitása alkalmával. Ezután a Komputer Kódot elküldi az InstalSoft szerverére, amely ellenőrzi az adott kódot, és megfelelő/megegyező Felszabadító Kódot hoz létre. A Komputer Kódot és a Felszabadító Kódot a Felhasználó normál esetben nem látja, hacsak nem manuálisan aktiválja a programot a későbbiekben leírt módon. Ez a kódpár csak egy meghatározott ideig érvényes. Amikor ez az idő letelik, a Felhasználónak meg kell ismételnie az aktiválása eljárást. Lehetőség van arra is, hogy a progarmot egynél több munkaállomáson használják: Ehhez a munka befejeztével azon a munkaállomáson, ahol használták, DEAKTIVÁLNI kell a programot. A program a következő munkaállomáson kéri az aktiválását.
A.2.
Első megnyitás
Az első megnyitáskor a program kéri a Felhasználó adatait és a licenc számát:
A program automatikusan beolvassa a Felhasználó és a cég nevét a Windows programból. Ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, be kell írnia a licenc számát – ez a nyomtatott „Licenc Szerződésen” található.
1
AKTIVÁLÁS
A.3.
Az aktiválás módja
Ha a „Tovább” gombra kattint, a program rákérdez az aktiválás módjára:
Az Internet eléréssel rendelkező számítógépeknél javasolt az automatikus aktiválás. Az állandó Internet kapcsolattal (pl. DLS, bérelt vonal, magán kábel, stb.) ajánlatos megjelölni a „Mindig hajtsd végre az automatikus aktiválást” mezőt is – ilyen esetben a program nem fog emlékeztetni az újraaktiválásra, amikor az előző aktiválás lejár.
2
AKTIVÁLÁS
A.4.
Automatikus aktiválás és a proxy beállítása
Ha az automatikus aktiválást választjuk, a program generálja a Komputer Kódot, elküldi az Interneten keresztül az InstalSoft szerverére, és megkapja a Felszabadító Kódot, ezután a program üzembe van helyezve. Ha a Felhasználó számítógépe az Internetre egy proxy szerveren keresztül van rákötve, be kell írni a proxy szerver beállításait, mielőtt a „Tovább” gombra kattintunk. A „Proxy” nyomógombra történő kattintás után a program megjeleníti „A proxy szerver beállításai” ablakot.
Alapértelmezésben minden proxy ki van kapcsolva. Ha a számítógép HTTP proxy szerver mögött található, kiválasztjuk a „Standard proxy szerver” opciót, majd beírjuk a szerver címét (négy, ponttal elválasztott szám vagy a proxy domain címe). Ellenőrizni kell a proxy portot, ha az a szokásostól eltérő.
3
AKTIVÁLÁS
Ha a szerverünk hitelesítést igényel, megjelöljük a megfelelő választó mezőt, és beírjuk a Felhasználó nevét (ez lehet a Windows rendszerben használt felhasználónévtől eltérő is) és a jelszót.
Hasonlóan kell beállítani a SOCKS típusú proxy szervereket is. !
A proxi szerverek típusára és beállításaira vonatkozó információkat a helyi hálózat adminisztrátorától kell beszerezni.
4
AKTIVÁLÁS
A.5.
Kézi aktiválás
Ha a használt komputeren nincs Internet hozzáférésünk, a kézi aktiválást kell választanunk. A program átlép a kézi aktiválás ablakába.
A képernyő megjelenik a Komputer Kód, és be kell írni a Felszabadító Kódot. A Felszabadító Kódhoz kétféle módon lehet hozzájutni: egy másik, Internet hozzáféréssel rendelkező számítógép segítségével, vagy a Komputer Kód faxon történő elküldésével az InstalSofthoz. Ne felejtse el megadni annak a faxnak a számát, ahova a Felszabadító Kódot meg szeretné kapni. !!! Ha be akarja csukni az aktiválási ablakot, mert a felszabadító kódot később szeretné beírni, válassza ki az ELHALASZT-ot. Így elmentésre kerül az egyedi komputerkód, aminek alapján a felszabadító kód generálása megtörtént.
A.5.1.
Kézi aktiválás másik számítógép felhasználásával
Ha másik számítógépen van Internet hozzáférésünk (bármilyen böngésző programmal), akkor az aktiválás a követekezőképpen történik: 1. Elmentük a Komputer Kódot egy lemezre – megnyomjuk a „Mentés” nyomógombot (a program kéri a faxszámot).
5
AKTIVÁLÁS
2. Az Internet hozzáféréssel rendelkező számítógépen a lemezről megnyitjuk a fájlt – a fájl alapértelmezetten .txt kiterjesztésű, és alapértelmezésben a Jegyzettömbben (Notepad) nyílik meg.
6
AKTIVÁLÁS
3. Megnyitjuk a böngészőt, és megnyitjuk a http://www.instalsoft.com.pl/auth/hu_activate.php oldalt.
4. A Jegyzettömbben kijelöljük a Komputer Kódot, és a Ctrl+C / Ctrl+V billentyűkombinációkkal bemásoljuk a böngészőbe:
7
AKTIVÁLÁS
5. Rákattintunk az OK nyomógombra. A szerver végrehajtja a műveletet, és megjeleníti a Felszabadító Kódot:
6. Bemásoljuk a Felszabadító Kódot a Jegyzettömbbe a Ctrl+C / Ctrl+V billentyűkombinációk felhasználásával, és elmentjük a fájlt a lemezre. 7. A számítógépen, amelyen a program van, megnyitjuk a fájlt a lemezről, és bemásoljuk a Felszabadító Kódot az aktiválás ablakába:
8. Rákattintunk az „Aktiválás” nyomógombra – a program ezzel üzembe van helyezve.
8
AKTIVÁLÁS
A.5.2.
Kézi aktiválás fax felhasználásával
1. A kézi aktiválás ablakában a „Nyomtatás” nyomógombra kattintunk – a program kéri a faxszámot, és kinyomtatja az aktiválási nyomtatványt a számítógéphez kapcsolt nyomatón. A beírt faxszámra fogják elküldeni a választ. 2. A „Félretesz” nyomógombra kattintunk – kilép a programból. 3. Elfaxoljuk az aktiválási nyomtatványt a rányomtatott faxszámra. 4. Várunk a válaszra. 5. Amikor megkapjuk a választ a Felszabadító Kóddal, újra megnyitjuk a programot. A program a kézi aktiválás oldalán az aktiválási űrlappal nyílik meg. 6. Beírjuk a Felszabadító Kódot, és az “Aktiválás” nyomógombra kattintunk. A program megnyílik.
B. ELTÁVOLÍTÁS / DEAKTIVÁLÁS B.1.
Bevezetés
A program eltávolításakor azt deaktiválni kell az InstalSoft szerverén úgy, hogy újra aktiválni lehessen a programot a telepítés után. Az eltávolítást végre lehet hajtani lemezről, vagy közvetlenül a számítógép rendszeréből. Az első esetben a „A program telepítése/eltávolítása” utasítást kell kiválasztani a lemez menüjéből, majd végre kell hajtani az eltávolítás sorban következő lépéseit. A második esetben a „Start” menüből a „Vezérlőpult/ „Programok hozzáadása/eltávolítása” utasítást használni, és ugyanúgy végrehajtani az egymás után következő lépéseket. Ha az aktiválás automatikusan történt, akkor a program eltávolításakor a deaktiválás ablaka nem jelentkezik, mivel a deaktiválás ugyanúgy automatikusan megy végbe. Ha azonban megszakad a kapcsolat az Internettel, akkor a sikertelen kapcsolódási kísérlet után az InstalSoft szerverével, az ekkor megjelenő deaktiválási ablakban a "Kézi" opciót kell kiválasztani. Ha a program aktiválása manuálisan történt, akkor az eltávolítási folyamat alatt megjelenik a deaktiválás ablaka:
Itt ki kell választani a megfelelő deaktiválási módot: automatikus vagy kézi.
9
AKTIVÁLÁS
B.2.
Automatikus deaktiválás
Ha az automatikus deaktiválást választjuk ki, a program Deaktiválási Kódot generál, elküldi azt az Interneten keresztül az InstalSoft szerverére, és vár a visszaigazolásra. Miután megkapta a visszaigazolást, a program deaktiválódik, és megindul az eltávolítás folyamata.
B.3.
Kézi deaktiválás
Ha a kézi deaktiválást választjuk, a program deaktiválódik, majd Deaktiválási Kódot generál. Ezt a kódot be lehet másolni az Internetes böngészőbe, a cím a „Segítség” nyomógombnál található (Lásd Kézi aktiválás másik számítógép felhasználásával fejezetet is!) vagy el lehet küldeni faxon (Kézi aktiválás fax felhasználásával). A deaktiválás esetén nem kapunk Felszabadító Kódot. A leírt műveletek elvégzése után a program deaktiválódik, és az adott licencszámot ismét fel lehet használni.
10
A PROGRAMCSOMAG INTÉZŐJE
1. A PROGRAMCSOMAG INTÉZŐJE 1.1. A programcsomag applikációinak integrálása A programcsomag intéző segít a programcsomaghoz tartozó programok kezelésében. Az intéző szintjéről meg lehet nyitni a csomaggal kapcsolatos minden applikációt, és adminisztrálni lehet a tervek fájljait. Az intézővel való munka megkezdéséhez a „Start \ Programok” menüből ki kell választani a megfelelő, korábban installált csomagot, és rákattintani a
pozícióra.
1. A csomag valamelyik applikációjának megnyitásához rákattintunk a nyomógombra, és a legördülő listából kiválasztjuk a bennünket érdeklő programot. 2. Megtehetjük azt is, hogy kétszer kattintunk a kiválasztott fájlon az intéző jobboldali ablakában, vagy kijelöljük azt, és megnyomjuk a nyomógombot. Ekkor megnyílik a megfelelő applikáció fájlja (a központi fűtés terveinek fájljai számára ez az Uponor HSE-therm 4 program lesz).
Az intéző jobboldali ablakában találhatók az adatfájlok a baloldali ablakban megjelent tervek listája szerint rendezett sorrendben. Egy tervben a csomag különböző programjaihoz tartozó fájlok lehetnek. A tervek, vagyis az InstalSystem programjaiból származó adatfájlok gyűjteménye kezelésének funkciója segítséget nyújt új tervek indításánál, a fájlok tervek közötti áthelyezésénél vagy másolásánál, valamint az adatok archiválásánál. 3. Új terv megindításánál, másolásánál vagy a meglevő terv nevének megváltoztatásánál kijelöljük azt a „Tervek” ablakban, majd megnyomjuk a megfelelő nyomógombot. Az operáció megerősítése érdekében az OK nyomógombra kattintunk.
11
A PROGRAMCSOMAG INTÉZŐJE
4. Ahhoz, hogy az adatfájlon bármilyen operációt végrehajtsunk, kijelöljük azt az „Adatfájlok” ablakban, majd a jobboldalon található nyomógombok felhasználásával kiválasztjuk a minket érdeklő operációt, és a neki megfelelő nyomógombra kattintunk. A változtatást az OK nyomógomb megnyomásával erősítjük meg.
1.2. Katalógusok és programok frissítése Az intéző segítségével át lehet tekinteni az installált katalógusokat , valamint frissíteni lehet azokat az Internetről vagy speciálisan előkészített CD lemezről. Magukat az applikációkat és az intézőt is lehet frissíteni. 1. Annak ellenőrzése érdekében, hogy az általunk birtokolt csomag aktuális-e, vagy magának a frissítésnek a céljából megnyomjuk az frissítés ablakába.
nyomógombot, és átlépünk a
2. Kiválasztjuk a frissítés forrását – „Internet” vagy „Lemez”. Ha az Internetet választjuk ki, az intéző automatikusan kapcsolódik az Instalsoft szerverével, ellenőrzi annak tartalmát, és megjeleníti az eredményt. Ha a lemezt választja ki forrásként, még a „Friss. inf. lehívása” nyomógombra is rá kell kattintani.
3. A program lehívja és megjeleníti a programcsomag katalógusainak és programjainak legfrissebb állapotáról szóló információt. Hogy ez jól látható legyen, a képernyőn, az aktualizálás ablakának alsó részén megjelöljük „Az azonosak és az installáltak megjelenítése” mezőt. 4. A két ablakban megjelennek a fájlok a jelenlegi verziójukat jelölő grafikus jelekkel. Az ikon jelentését a jelmagyarázatban találjuk.
12
A PROGRAMCSOMAG INTÉZŐJE
5. Áttekintjük az aktualizálás ablakának összes lapját, és a nyilak segítségével az ablakok közül kiválasztjuk a csomagnak azokat az elemeit, amelyeket frissíteni kell a lemezen. Ha az összes katalógust frissíteni akarjuk, megnyomjuk a nyomógombot. 6. Külön fülön találhatók az applikáció fájljai, vagyis maguknak a programoknak a fájljai. Alapértelmezésben ki vannak jelölve frissítésre, tehát nem kell őket kijelölnünk. A program az ablak bal alsó sarkában megjeleníti a lehívandó fájlok összegezett méretét. Az összes könyvjelző átnézése után végrehajtjuk a frissítést a „Frissítés” nyomógombra kattintva. A frissítés végrehajtását a program megfelelő üzenet megjelenítésével tudatja. 7. Ha a frissítés nem jól sikerült, a program javasolja annak megismétlését, vagy a művelet megszakítását. A második esetben azt is felajánlja, hogy a sikertelen frissítésről információt küld az InstalSoft cégnek. A sikertelen frissítés okai legtöbbször a következők: -
1.3.
az internet kapcsolat gyenge minősége. ugyanbban az időben más program is használja az Internetet. rosszul beállított tűzfal (firewall).
A programok aktiválása és deaktiválása A „Programcsomag intéző” ablakában az „Aktiválás…” nyomógombbal lehet a programokat aktiválni/deaktiválni. Ha a programot első alkalommal nyitják meg, és még nem aktiválták, akkor elérhető az „Aktiválás” funkció. Az A.2. fejezetben leírt módon ki lehet itt választani a kézi vagy az automatikus aktiválást.
13
A PROGRAMCSOMAG INTÉZŐJE
Ha a program aktív, akkor a következő opciókhoz lehet hozzáférni: - az aktiválás érvényessége dátumának megjelenítése, - az aktiválás frissítése - deaktiválás
Az aktiváció érvényességi ideje kijelöli azt az időszakot, amelyben a program aktív. Az időszak lejárta előtt a program felhívja a figyelmet az aktiválás szükségességére. Az aktiválás frissítése az aktiválás lejárta előtti aktiválást jelenti. A „Deaktiválás” utasítással a programom deaktiválni lehet anélkül, hogy eltávolítanák. A választható opciók: automatikus és manuális. A program deaktiválásának mindkét módját ismertettük a B fejezetben.
14
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2. UPONOR HSE-THERM 4 – 1. LECKE PADLÓFŰTÉSI PÉLDA DWG FORMÁTUMÚ GRAFIKUS FÁJLBÓL BEOLVASOTT ALAPFELÜLETŰ ALAPRAJZRON. HŐVESZTESÉG NÉLKÜLI PÉLDA. Az alábbi lecke azt mutatja be, hogyan kell végrehajtani egy fűtött szinttel rendelkező épület padlófűtésének gyors méretezését. A terv rajz része csak az épületszint alaprajzát fogja tartalmazni. Ez az alaprajz a programban jön létre, viszont az alaprajz alapja .dwg fájl vagy szkennelt rajz lesz. A hőveszteség számítása egyszerűsített módon történik – indexszámokkal, a helyiségek alapterületének alapján, az épület hőveszteségi mutatójának ismeretében. A méretezés első fázisában, csőterv minimalizálása érdekében, virtuális összekötéseket fogunk használni.
2.1. A program megnyitása és a képernyő tartalmának ismertetése 1. A Programcsomag Intézőből megnyitjuk az Uponor HSE-therm 4 program grafikus szerkesztőjét. A megnyitás után a program megjeleníti a beköszöntő ablakot, amelyben kiválasztjuk az „Új terv” opciót, ami után megjelenik az új terv általános adatainak panelje (lásd 2.3 fejezet). 2. Látható a program fő képernyője:
Főmenü
Eszközsáv
Adattáblázat
A munkalap könyvjelzőfüle
Állapotsáv
A terv szerkesztési rétegeinek könyvjelzői
Navigátor
Üzemmód átkapcsolók
15
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
- Címsáv – a főablak címsávján a baloldalon a program és az éppen szerkesztett tervfájl neve látható. A címsáv jobboldalán a Windows operációs rendszer standard nyomógombjai találhatók. - Főmenü – a címsáv alatt található. A baloldali egérgombbal a kiválasztott pozícióra kattintás legördíti az adott pozícióhoz tartozó utasításlistát. - Eszközsáv – tematikus könyvjelzőkre van felosztva, amelyet a baloldali egérgombbal történő kattintással aktiválunk. A kiválasztott könyvjelzőre történő kattintás után a program hozzáférhetővé teszi a kiválasztott szerkesztési tartományhoz hozzárendelt nyomógombokat. A baloldali egérgombbal a kiválasztott pozícióra történő kattintás meghívja a hozzárendelt funkciót, vagy a meghatározótt elemeknek a program rajzterületére történő beállításának üzemmódját. A program megjelenít egy tippet tartalmazó buborékot, ha az egérmutatót az adott nyomógomb ikonjára állítjuk. Az eszközsáv tartalma, valamint az eszközsávokat tartalmazó könyvjelzőfülek száma és fajtája a kiválasztott munkalap típusától, valamint a terv aktuális szerkesztési tartományától (San, Konstrukció, Alapfelület, Nyomtatás) függ. - Adattáblázat – alapesetben a programablak jobboldalán található. A táblázatban egészítjük ki a program munkaterületére beállított elemek adatait. Ezt a táblázatot az F12 funkcióbillentyűvel kapcsoljuk be és ki. Ajánlatos az adattáblázatot magának a terv grafiku részének elkészítése idejére kikapcsolni. Az elem adatai az elem fajtájától függő kategóriákra vannak felosztva. - Állapotsáv – a képernyő alján található a program állapotára és a kurzor pozíciójára vonatkozó információkat megjelenítő állapotsor. Rajta a program aktuális állapotára (méretezett / nem méretezett) vonatkozó információk, az egérmutató koordinátái a munkaterületen, az éppen végrehajtott operációra vonatkozó információk, valamint a szerkesztési tartományok könyvjelzői és az üzemmódok mezői találhatók. - A terv szerkesztési tartományainak könyvjelzői – a program ablakának jobbalsó sarkában találhatók, közvetlenül az adattáblázat alatt. A könyvjelzők a terv logikai részeit választják el egymástól: rendszer, konstrukció, rajzi alapfelület, nyomtatás. Ha a beolvasott fájl tartalmazza a fűtési rendszer tervét, akkor azt a „Fűtés” könyvjelzőn lehet megtekinteni. Minden könyvjelzőhöz a jobboldali egérgombbal előhívható opciók vannak hozzárendelve: „Nem látható, ha nem aktív” „Szűrkített, ha nem aktív” „Látható, ha nem aktív” A megfelelő opció bekapcsolásával, az adott szerkesztési tartományhoz tartozó elemek láthatóak vahy nem láthatóak lehetnek más szerkesztési tartomány könyvjelzőjére való átlépéskor. A kiválasztott opciót a könyvjelzőfül kinézete mutatja;
- Üzemmódok – az üzemmódok mezői a terv adatai szerkesztési tartományainak könyvjelzőfülei alatt találhatók. Az adott üzemmód bekapcsolása (ORTO, BLOK, HÁLÓ, AUTO, ISM) a baloldali egérgombbal az adott üzemmód mezőjére történő kattintással történik. Az üzemmód nevének kék színe azt jelenti, hogy az üzemmód aktív. A nem aktív üzemmód neve szürke betűkkel jelenik meg.
16
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
- Munkaterület – a munkaterületet felülről és baloldalról vízszintes és függőleges, méretbeosztású vonalzó határolja. A méretbeosztás lehetővé teszi a beállítandó elemek pozíciójának folyamatos ellenőrzését. A bal felső sarokban levő nyomógomb a vonalzók között lehetővé teszi a nézet méretarányának változtatását, és mutatja az aktuális beosztást. A munkaterület alsó és jobboldali szegélyénél vízszintes és függőleges csúszkák találhatók, amelyekkel a látható rajzrészt lehet változtatni. A jobb alsó sarokban, a csúszkák között található a navigátor nyomógombja, amely a tervben való gyors helyváltoztatásra szolgál. A vízszintes csúszka bal oldalán láthatóak a terv munkalapjainak könyvjelzői. - A munkafüzetek könyvjelzőfülei – a terv a programban részekre lehet osztva, amelyek közül mindegyik külön rajzlapot jelent. A rajzlapok kétféle típusúak: „Terv” és „Függőleges csőterv”. Az egyikről a másikra a kiválasztott fülre történő kattintással lehet átmenni. A rajzlapok intézőjének megnyitásához a jobboldali egérgombbal kattintani kell bármelyik fülre. Ebben az ablakban lehet többek között új munkalapot létrehozni, valamint msáolni és eltávolítani a meglévőket.
- A segédablakok láthatóságának bekapcsolása: a képernyőnktől függően be illetve ki lehet kapcsolni az adattáblázatok (F12) vagy a hibalisták (F8) megjelenítését. Ez csökkenti vagy növeli a munkaterületet. - Adattáblázatok (F12) – egy vagy több, egyazon típusú, kijelölt elem adatait mutatja. Több különböző típusú elem kijelölése esetén csak a közös pozícióadatok jelennek meg. Ha a kijelölt elemeknek nincsenek közös adatai, az adatáblázatban ennek megfelelő üzenet jelenik meg. Némelyik elem tulajdonságának megváltoztatása az adattáblázatban megfelelő változásokat von maga után a tervrajzon (pl. a falvastagság változtatása).
17
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
- Hibalista ablaka (F8) – a bekötések ellenőrzésekor (Shift+F2) vagy a diagnosztika illetve a méretezés után a tervben feltárt hibákra vonatkozó üzeneteket, figyelmeztetéseket és tanácsokat jeleníti meg. A listában megjelenő üzenetre történő kattintás, kijelöli a rajzon a hibaüzenethez tartozó elemet. A hibalista ablakában a jobboldali egérgombbal történő kattintás előhívja a felbukkanó menüt.
2.2. A szerkesztés általános alapelvei 1. Az alaprajz/terv szerkesztéséhez „Alaprajz/Terv” típusú munkalapot kell kiválasztani. A függőleges csőterv szerkesztéséhez „Csőterv” munkalapot kell kiválasztani (vagy új munkalapot kell létrehozni, és megfelelő típust kell neki megadni). A munkalap típusáról a munkalap könyvjelzőfülén, a neve mellet levő betűjel tájékoztat: az A betűjel alaprajz/terv típust, a CS betűjel pedig csőtervet jelent. Emlékezni kell rá, hogy az elemekhez való hozzáférés lehetősége annak a munkalapnak a típusától függ, amelyen dolgozunk. 2. Az alaprajz szerkesztéséhez át kell menni a „Konstrukció” rétegre. Az fűtési rendszer szerkesztéséhez az “Rendszer” rétegre kell átmenni. 3. Ahhoz, hogy a munkaterületen megváltoztassuk az épület alaprajzának, és az alaprajzra berajzolt rendszer fekvésének megváltoztatásához lenyomott Shift nyomógombbal ki kell jelölni a „Konstrukció” és a „Fűtés” szerkesztési tartomány könyvjelzőit, és ki kell jelölni az alaprajz területét. Ilyen módon a konstrukció és a fűtési rendszer összes eleme ki lesz jelölve, amelyeket ez után el lehet tolni a kiválasztott helyre. 4. A kiválasztott elem fajtájától függően az elemek rajzolásának háromféle módja létezik. Az elem beállításának megkezdéshez kattintani kell az elem ikonjára a megfelelő eszközsávon, majd: - a falaknál – az első kattintás a bal egérgombbal a kezdőpontot hozza létre, a következő kattintás pedig a végpontot. Meg lehet adni a fal hosszát az első kattintás után is, a hosszt beírva a hosszúság mezőjébe az adattáblázatban, - a szakaszoknál – az első egérkattintás a bal egérgombbal létrehozza a kezdőpontot, a következő kattintások a bal egérgombbal közbeeső pontokat hoznak létre (amelyekben változtatni lehet az irányt), a befejezéshez pedig meg kell nyomni az egér bal (beállítja az utolsó pontot), majd a jobb gombját, - az olyan elemekhez, mint a radiátorok és az osztók – elég az egér baloldali gombjával kattintani a munkaterület megfelelő helyén, és ilyen módon elhelyezni az elemet a tervben, - az olyan elemeket, mint a szelepek és az ablakok – az egér baloldali gombjával arra az elemre történő kattintással állítjuk be, amelyekhez tartozniuk kell – pl. a szelepek az szakaszokon, ablakok a falakon, stb., 5. Az éppen a rajzra beállított elemnek az adattáblázata aktív, amelyben le lehet olvasni és módosítani az adatait. Az állapotsávon a "kijelölés” szerkesztési munkamód és az elem neve látszik. 6. Az elem kiválasztásához/kijelöléséhez elég rákattintani. Több elem együttes kiválasztásához sorban rájuk kell kattintani, a Shift billentyűt lenyomva tartva. Emlékezni kell arra, hogy az egyes kattintások a vezetékszakaszoknak csak azt a részét jelölik ki, amelyeken az egérmutató található, a kettős kattintás jelöli ki a teljes vezetékszakaszt. A kiválasztott típusú elemnek az egész munkalapon vagy egy kiválasztott területen való csoportos kijelölési funkciója a „Szerkesztés” főmenüben és a „Funkciók” eszközsávon található. 7. A felbukkanó menü tartalma (amit a jobb egérgombbal lehet előhívni) a kijelölt elem típusától függ (a menü akkor is hozzáférhető, amikor egyetlen elem sincs kijelölve).
18
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
8. Az elem eltolásához kattintani kell rajta az egér baloldali gombjával, és a gombot lenyomva tartva, az egérmutatót a kívánt helyre kell tolni (az elem az egérmutató után megy). A vezetékszakasz eltolásánál figyelni kell arra, hogy a teljes szakasz ki lett-e jelölve, vagy pedig annak egy része. Az elemek precíz eltolásához fel lehet használni az Alt+nyil billentyűkombinációt is. 9. Az elem másolásához és beállításához ki kell választanunk, majd a másoláshoz lenyomjuk Ctrl+C, a beillesztéshez a Ctrl+V billentyűkombinációkat. Erre a célra lehet használni az eszközsávon található főmenü vagy az eszközsáv megfelelő parancsait is. 10.Egy vagy több elem eltávolításához ki kell jelölnünk őket, majd megnyomjuk a Del billentyűt. 11.Az installáció elemeinek szokásosan egy vagy több bekötő pontja van – ezeket a szakasz színének megfelelő, teli négyzetek jelölik, pl. piros az előremenő, kék a visszatérő ághoz. A kétcsöves átfolyó szakaszok fekete színűek lehetnek, ha nincsenek bekötve egyik oldalról sem. A szakaszok színei a szakaszok típusától függnek (közegátfolyás nélküli bypass szakasz, egycsöves rendszer szakasza). A hőleadónak a rendszerbe történő bekötése létrehozásához a vonalat mindig a hőleadóig rajzoljuk, nem pedig a hőleadót toljuk el a szakasz irányába. 12.AUTO üzemmódban az elemek bekötési pontjai automatikusan egy kereszttel megjelölve. Ha elfogadjuk a bekötési pontot, akkor az egér baloldali gombjával kattintanunk. Ha a javasolt bekötési pont nem felel meg nekünk, meg kell nyomni billentyűt (ideiglenesen kikapcsolja az AUTO üzemmódot). A be nem kötött viszonylagosan nagyobb négyzetecskékkel vannak megjelölve, amelyek nincsenek kitöltve. A bekötött pontok négyzetei kisebbek, és ki vannak töltve színnel.
vannak kell rá a Shift pontok színnel
13.BLOK üzemmód – ajánlott előbb megrajzolni a rendszer teljes alaprajzát/tervét, és csak azután szerkeszteni az egyes elemeket. Ebben a fázisban nagyon sok elem van kijelölve, és megvan a veszélye annak, hogy egy véletlen egérkattintással elmozdítunk, vagy szétkapcsolunk elemeket. Ennek elkerülésére ajánlatos az egész tervet rögzíteni, átkapcsolva BLOK üzemmódba – könnyen elérhető a „Scroll Lock” billentyűvel a billentyűzetről. 14.ORTO üzemmód – a vonalakat vízszintesen, függőlegesen és a Felhasználó által az „Általános adatoknál”/”AUTO, ORTO, HÁLÓ”-ban meghatározott szögben rajzolja. 15.A rajzolás folyamata könnyebb lehet, különösen, ha az egész terv rajzolása „kézzel” történik, ha bekapcsoljuk a HÁLÓ üzemmódot, ami azt jelenti, hogy az elemek egy láthatatlan háló pontjaihoz rögzülnek. Bizonyos esetekben azonban jobb kikapcsolni a HÁLÓ üzemmódot, pl. amikor bekötjük a szakaszokat vagy a többkimenetes osztók bekötéseinél. 16.Ugyanannak az értéknek több adattáblázatba történő beírásánál fel lehet használni a „Elemadatok / Az utolsó érték ismétlése” (F2) utasítást. A program beállítja az adattáblázat aktív mezőjébe az előző adattáblázat ugyanazon adatmezőjébe utoljára beírt értéket.
19
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.3. Az általános adatok kiegészítése Új terv megindításánál a program megjeleníti a terv opcióit tartalmazó ablakot. Ezt az ablakot az F7 funkcióbillentyűvel is elő lehet hívni. „A terv opciói” ablakban megadott minden érték alapértelmezettként jelenik meg az egyes elemek adatainak táblázatában. Az adatokat megváltoztatva az egész tervre vonatkozó változtatásokat lehet eszközölni (pl. más FF fektetési rendszer). Ahhoz, hogy a változások érvénybe lépjenek a tervet át kell számoltatni a programmal. 1. „A terv opciói” ablak „Az épület adatai” pozíción nyílik meg. Miután a hőveszteség számításánál 2 a tényezős módszert használjuk, a veszteség tényezőjének értékét módosítjuk „Q fel.. [W/m ] mutató a megadott hőm.-re”.
20
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2. Az „Információ a tervről” pozícióra való továbblépés után kitöltjük a terv, beruházó és a tervező adatait.
21
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. Annak ellenőrzéséhez, hogy minden, a terv megnyitásához szükséges katalógus be lett-e olvasva, rákattintunk erre a pozícióra, majd megnyomjuk a „Katalógusok kezelése” nyomógombot, aminek eredményeképpen megnyílik a „Katalógusok” ablak.
4. Az egyes füleken ellenőrizzük a beolvasott katalógusok listáját (a katalógus beolvasása azt követően történik meg, hogy kijelöljük a baloldali ablakban, és a jobbra mutató kék nyílra kattintunk). A végrehajtott változtatásokat az OK nyomógombbal fogadjuk el. 5. Az „Általános adatok” pozíción a program megadja az alapértelmezett előremenő hőmérsékletet (a hőforráshoz tartozót), valamint az előremenő és a visszatérő közötti hőmérsékletkülönbséget (a hőleadókhoz, pl. a radiátorokhoz tartozót). Figyelem: ez nem a fűtőfelületek előremenő hőmérséklete, mivel az általában alacsonyabb, és a program automatikusan kiszámolja. Továbbá kijelöljük a „Virtuális bekötések létrehozása” mezőt, mivel a méretezés első fázisában a méretezést a komplett csőterv létrehozása nélkül akarjuk elvégezni.
22
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. Az „Alapértelmezett típusok” és a „Felületfűtés” legördülő pozíciókon kiválasztjuk a terv alkotóelemeinek alapértelmezett értékeit: - az „Csövek, Radiátorok, Szelepek” pozíción az csövek, radiátorok, szigetelések, szelepek alapértelemezett típusát, - az „Osztók” pozíción az osztók és az osztószekrények típusát - a „Padlófűtés” pozíción marad kiválasztandó: a gyártó, az alapértelmezett rögzítési rendszer/módo, az alapértelmezett csőtípus, a rendelkezésre álló kiosztási távolságok a peremzónában és a belső övezetben, a fűtőfelületek távolsága a belső és külső falaktól, az alapértelmezett burkolat, az automatika rendszere, a hurok maximális nyomásesése.
7. Az általános adatok minden változását az OK nyomógombbal erősítjük meg.
23
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.4. Az alaprajz építészeti alapjának elkészítése Az épületszint alaprajza a berajzolt padlófűtéssel egy rajz lesz a tervünkben. Ebben a leckében a legegyszerűbb módot mutatjuk be, amikor az építészeti rajz, amely CAD applikációban már elkészült, és rendelkezésünkre áll .dwg fájl vagy kinyomtatott majd beszkennelt rajz formájában, szolgál alapként, amelyen a helyiségek határait kijelöljük.
A változat: Az alapot .dwg fájlból olvassuk be rajzként, interpretálás nélkül Az építész által .dwg formátumban megrajzolt alaprajz szolgál számunkra alapként az épületszint alaprajzának létrehozásához. 1. A „Fájl” menüből kiválasztjuk „Az épület alaprajzának importálása DWG/DXF fájlból” funkciót. A program megnyit egy ablakot, amelyben megkeressük a lemezre elmentett .dwg fájlt, kijelöljük, és a „Megnyitás” nyomógombra kattintunk. Az első import alatt a program rákérdez az építészeti tervben használt fontfájlra (.shx kiterjesztésű). Meg lehet adni az elérés helyét a lemezen, ha megvan (megkaptuk az építésztől a rajzalapokkal együtt), vagy válasszuk a „Törlés” opciót. 2. Megnyílik a fájl importálásának ablaka. A baloldalon van megjelenítve a beolvasott fájlban levő rajz összes rétege. A képernyő bal felső sarkában kiválasztjuk a rajz mértékegységét az épület valóságos méreteinek megfelelően, megnyitva a rendelkezésre álló méretek listáját. !
A rajznak az épület valóságos méreteihez illeszkedő mértékegysége kiválasztásának a grafikus szerkesztő szempontjából van jelentősége, amely mindig méterben olvassa be és mutatja a méreteket. Ezért fontos, hogy az importált rajz helyesen legyen átméretezve.
24
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
♦
Tanács: annak ellenőrzéséhez, hogy a választásunk helyes, megnyomjuk a és megmérjük az (egyszárnyú) ajtókat – a szélességük 1 m körüli kell, hogy legyen.
nyomógombot,
25
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. A „Tovább” nyomógombra kattintunk. A falak értelmezésének ablakában találjuk magunkat. Miután a fájlt nem kell konstrukciósan értelmezni, nem jelölünk ki egyetlen réteget sem a falak analíziséhez.
26
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
4. A „Továbbra” kattintunk, az átlépéshez az import következő ablakába, az ablakok és ajtók értelmezéséhez. Az ajtók és ablakok rétegét is kihagyjuk, mivel nem hajtjuk végre az értelmezést. 5. A „Tovább” gombra kattintunk. A rajzként beolvasandó réteg kiválasztásához jutunk. Alapértelmezésként az összes réteg ki van jelölve. Lemondunk (a réteg kijelölésének megszüntetésével) a szükségtelen elemek beolvasásáról, olyanokról mint pl. a helyiségek címkéje, mivel a program, a helyiségek beállítása után, saját címkéket hoz létre. Ezen kívül megszüntetjük a „Kitöltés importálása (hatch)” utasítás kijelölését.
27
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. A „Tovább” nyomógombra kattintással befejezzük a rajz beolvasását. A program automatikusan beolvassa az „Alapfelület” szerkesztési tartományra, amelyen a minden kiválasztott réteget egységes rajzként bemutató „Rajz” objektum (bármilyen objektum megkülönböztetése nélkül).
28
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
B változat: Alapfelület a szkennelt rajzok egyesítésével készült fájlból Az építész által megrajzolt és papírra kinyomtatott rajz szolgál számunkra rajzalapként az épületszint alaprajzának megalkotásához. A rajz A3 formátumú, nekünk pedig A4-es szkennerünk van. 1. Bármilyen szkennelő programmal beszkenneljük a rajzot átfedéssel (azaz a szkenneléseket összekapcsoló széleknek egymást át kell fedniük, nem szabad a szkennelt részek között hézagnak lennie). Elmentjük a rajzalap mindkét beszkennelt részletét .bmp formátumú fájlokként, amelyek a szkennelésegyesítőbe lesznek beolvasva. 2. Megnyitjuk a „Szkennelések egyesítése” programot a Programcsomag Intézőből. A megnyitás után a program egy új, névtelen fájlt nyit. Az első ablakban a „Beolvasás” nyomógomb segítségével megnyitjuk az előbb a lemezre mentett két fájl egyikét, amely a beszkennelt épületszint első része.
3. A program beolvassa a rajzot. Mivel a rajzalap csak két részből tevődik össze, lemondunk a navigátor használatáról, amely nagyobb mennyiségű részlet esetén segít. Ezért megszüntetjük a „Navigátor használata” mező kijelölését.
29
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
4. Ha a rajz a szkennelés közben elmozdult, és javításra szorul, az eltérések kijavítását el lehet végezni a „Ragasztóban”. Ehhez kijelöljük „Az eltérések javítása” mezőt, amely alapértelmezésben nincs kijelölve. Ezután a jobboldali egérgomb segítségével megjelölünk két pontot: „Felsőt” és „Alsót”. Ezeknek e pontoknak egy láthatatlan vonalat kell kijelölni, a programnak úgy kell elforgatni és beigazítani a szkennelést, hogy ez a vonal függőleges legyen (erre a célra fel lehet használni az egyik falat, amelynek az alaprajzon függőlegesnek kell lennie, és megjelölni vagy a végpontjait, vagy közbeeső pontjait). Mindkét pont kijelölése után az „Elforgatás” nyomógombra kattintunk.
5. Ha nem jól jelöltük ki a pontokat, és a végrehajtott elforgatás nem felel meg a várakozásainknak, használhatjuk az operáció visszavonása funkciót. A visszavonás végrehajtásához a „Visszavonás” nyomógombra kattintunk a képernyő felső részén. A program megkérdezi tőlünk, hogy valóban végre akarjuk-e hajtani a visszavonást, mivel nincs lehetőség az operáció ismételt visszavonására.
30
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. A „Tovább” nyomógombra kattintva a képernyő felső részén, továbblépünk az összeragasztás következő fázisára. A képernyő két ablakból áll, a baloldaliban a korábban beolvasott fájl képe látható. Rákattintunk a „Beolvasás” nyomógombra és megnyitjuk a másik részlet nézetét tartalmazó rajzrészletet. A jobboldali ablakban megjelenik a második rész nézete.
Zoom
31
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
7. A képernyő közepén találhatóak a beolvasott rész hozzákapcsolásának módját és irányát kiválasztó mezők. Meghagyjuk a „Két pont” összekapcsolási módszert és a „Jobbról” irányt. A nézet ablakok között található egy skála és mezők a megjelölt jellemző pontok kiválasztásához, amelyek segítségével a program a két részt egybeolvasztja. 8. A jellemző pontot megtaláljuk mindkét nézeten (ebben az esetben egy helyiség sarka), és a jobboldali egérgombbal történő kattintással megjelöljük a rajzon. A nézeten piros keresztek jelennek meg a pontok jeleként. 9. A piros, nagyító ablakot eltoljuk a papír jobb alsó sarkába.
32
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
10.Mindkét pont kijelölése után az „Összeillesztés” nyomógombra kattintunk. A program az épületszint két szkennelését egy egésszé egyesíti.
33
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
11.A „Tovább” nyomógombra történő kattintás után átlépünk az utolsó ablakba, ahol skálázzuk és kivágjuk a rajzalapot. A jobb oldalon fülek találhatók. Kiválasztjuk a „Kivágás” fület, ezután a jobboldali egérgombbal megjelöljük a rajzterületen a baloldali, felső és a jobboldali, alsó pontot, amelyek szerint a program körülvágja a rajzalapot.
34
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
12.Az utolsó lépés a rajzalap méretarányosítása. Átmegyünk a „Méretarányosítás” fülre. Erre a célra a két méretarányosítási mód egyikét használjuk fel. Rákattintunk a „Megj. pontok távolsága” mezőre, és a rajzalapon a jobboldali egérgombbal kijelölünk két pontot, amely valóságos távolságát ismerjük. A program megjelenít a rajzalapon két piros keresztet. A valóságos távolságot beírjuk a „Távolság [m]” mezőbe. Ezután a „Méretarányosítás” nyomógombra kattintunk. Ezzel a rajzalap kiskálázódik.
13.Lemezre mentjük a rajzalapot fájlként. Egy “.ism” kiterjesztésű fájl keletkezik. 14.A “Befejezés” nyomógombra kattintunk az összeragasztó munkájának befejezése és a programból való kilépés céljából. 15.Megnyitjuk az Uponor HSE-therm 4 programot, vagy visszatérünk hozzá, és beolvassuk az elmentett rajzalapot. Átmegyünk az “Alapfelület” szerkesztési tartományra a megfelelő fül kiválasztásával a jobbalsó sarokban. A “Grafika” fül felső eszközsávjáról kiválasztjuk a „Rajz” elemet. Rákattintunk a rajzterületre, amin egy kis négyszög jelenik meg.
35
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
16.Az adattáblában a „Rajz” mezőben kiválasztjuk az „Új hozzáadása” opciót, és megnyílik a „Rajzgaléria” ablaka. A „Beolvasás” funkcióval kikeressük a mi épületszint-rajzalapunkat tartalmazó fájlt a lemezen, és megnyitjuk. A rajz nézete megjelenik a galéria ablakában.
-Tanács: A rajzgalériánál lehetőség van a rajzi alapfelületek méretarányosítására. A mi esetünkben a méretarányosításra nincs feltétlenül szükség, mivel a rajzi alapfelületek skálázását már a szkennelésegyesítőben elvégeztük. Ha pl. BMP fájlból származó alapfelületet használunk, a méretarányosításra szükség van.
36
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
17. A „Bezárás” nyomógombra kattintva bezárjuk a rajzgaléria ablakát, és ugyanakkor a fájlt a program beolvassa az „Alapfelület” könyvjelzőre. Megjelenik a rajzalap egy egységes rajz formájában (bármelyik objektum kiemelése nélkül).
37
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.5. A helyiségek megrajzolása 2
A padlófűtéstervező programban történő tervezéshez és a hőveszteségnek a „Qhely.” [W/m ] tényező alapján történő becsléses számításához mindenképpen létre kell hozni helyiségeket. Ezért a beolvasott rajz hátterén megrajzoljuk a helyiségeket sokszögekként. A lecke további részében a DWG fájlból létrehozott rajzi alapfelületet fogjuk használni. 1. Átlépünk a „Szerkezet” szerkesztési tartományra a megfelelő fülre való kattintással a képernyő jobb alsó sarkában. Hogy kényelmesebben tudjuk megrajzolni a helyiségeket, bekapcsoljuk az ORTO és AUTO munkamódokat, az állapotsoron a megfelelő mezőre kattintva. 2. Az „Elemek” eszközsávról kiválasztjuk a „Helyiség” nyomógombot, átmegyünk a rajzterületre, és a baloldali egérgombbal kijelöljük sorban a helyiség sarkait az alapfelület rajzzal egyezően. A helyiséget belvilágban, vagyis a falak belső vonala mentén rajzoljuk meg. Az adott helyiség megrajzolásának befejezéséhez kattintunk a jobboldali egérgombbal.
38
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. Ezután megnyomjuk az F3 billentyűt („Állítsd be azt, amit legutoljára”), hogy megismételjük a helyiség beállítását, és megismételjük a 2. pontban leírt operációt a következő helyiséggel. Ezt a műveletet megismételjük az összes helyiségre. 4. Az összes helyiség hőveszteségét a program átszámolja a Qhely. tényező és az adott helyiség alapterületének aktuális értékére.
39
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
5. A következő lépés a nevek vagy szimbólumok kiegészítése, amelyek az egyes helyiségeket jelölni fogják (konyha, hálószoba, fürdőszoba, gardrób, hal, szélfogó, nappali és szoba). A helyiség címkéjére történő kattintás után történő kijelölése után – a rajzon az egész helyiségnek megváltozik a színe – a táblázatban megjelennek az adatai.
6. Mivel a tervben csak padlófűtés lesz, a fűtött helyiségekhez az adattáblázatban „A PF részesedése [%]” 100-as értéket írunk. A „szélfogó” és „garderob” helyiségekre, amelyek fűtetlen helyiségek lesznek, a „Qmegk.” mezőbe 0 értéket írunk. 7. A fürdőszobában megfelelően magasabb belső hőmérsékletet írunk az adattáblázatban, valamint a „Helyiség fajt. …” mezőben megadjuk a helyiség megfelelő típusát. Ez nagyon fontos a helyes Tpp max. érték felvételéhez. 8. A helyiség adattáblázatában a „Ti alatta” az a hőmérsékletértéket írjuk be, amely a fűtött helyiség alatt lép fel, hogy a feltételezéseknek megfeleljen, hiszen a padlószerkezetnek mind az automatikus, mind a kézi megválasztásánál a program figyelembe veszi ezt a hőmérsékletet. A 0 fűtött helyiségek alápincézettek, tehát a hőmérsékletértéket 8 C alatti szinten fogadjuk el.
40
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.6. A fűtőfelületek beállítása A mi példákban a padlófűtés installálását az első változatban mutatjuk be (közelítő méretezés), fűtőfelületek és az osztó csomagjaként. 1. A padlófűtés installálás szerkesztésének megkezdéséhez átlépünk az „Fűtés” könyvjelzőre. Ebben a pillanatban eltűnik a megrajzolt helyiség, és a konstrukció szerkesztésének lehetősége. A „Felületek” felső eszközsávjáról kiválasztjuk a „Padlófűtés”-t , átlépünk a rajzterületre, és felvisszük a fűtőfelületet a helyiség területének egy tetszőleges pontjára kattintva. A program automatikusan berajzolja a helyiség teljes területét magában foglaló fűtőfelületet. A helyiség körvonala zölddé válik, és megjelenik a felületfűtés címkéje.
csomó
2. Az F3 billentyű felhasználásával, ugyanígy járunk el minden helyiséggel, amelyben padlófűtés van. 3. A fűtőfelületek berajzolása után minden helyiségbe, az egyes FF-eknél - az FF címkére kattintunk, és a táblázatban megjelennek az adatai - a „Fektetési variáns” mezőben kiválasztjuk a fektetési változatot a rendelkezésre álló listából. A „Hálószoba” és „Szoba” helyiségre kiválasztjuk a „Kettős meander”, a többi helyiségre a „Csiga” változatot.
41
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
4. Berajzoljuk a rajzra az osztót, a „Felületek” eszközsávról a „Kettős lakáselosztót” kiválasztva, és ha nem lett megadva a típusa az általános adatoknál, akkor kiegészítjük a típusát a gyártmány kiválasztásával az adattáblázatban.
2.7. A padlószerkezet és a peremzónák megállapítása Úgy a padló szerkezetét, mint a peremzónák fajtáját és elhelyezését minden fűtőfelülethez külön lehet megállapítani. A „Konyha” és a „Nappali” példáján pontosan megmutatjuk az eljárást. 1. A padló szerkezetének szerkesztését a nyíl megnyomásával kezdjük a „Padlószerkezet” mezőben.
2. A rendelkezésre álló listából kiválasztjuk a padlóburkolatot. A konyha számára megállapítjuk, hogy az „Vékony kerámia” lesz, a szoba számára pedig „Közönséges parkettet” választunk. Alapértelmezésben a program maga választja ki a padló szerkezetét.
42
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. A padló konstrukciós elemeinek önállóan történő megadása a „Kézi” mező kijelölésével lehetséges a szigetelésvariánsnál. Kiválasztjuk a födémfajtát, valamint a soron következő rétegeket a rendelkezésre áll listákról. A megadott rétegekből és a kiegészített méretekből a program kiszámolja az összegezett vastagságot és a hőellenállást. Az ablak felső részében található az a mező, amelyben a kiválasztott padlóburkolat jelenik meg. Alatta található az a mező, ahova a padló megengedett maximális üzemi terhelését kell beírni.
4. A padlószerkezet szerkesztését az ablak bezárásával fejezzük be a nyíl ismételt megnyomásával a „Padlószerkezet” mezőben. 5. A munkafüzetben, minden fűtőfelületnél a bal alsó sarokban egy háromszög jelenik meg – a háromszög színe a fűtőpadló teljes vastagságától függ. Eennek köszönhetően folyamatosan tudjuk kontrolálni az egymással érintkező fűtőfelületek között esetleg fellépő magasságkülönbségeket. Átléphetünk a peremzónák meghatározásához az egyes fűtőfelületekre vonatkozóan a helyiségekben.
43
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. Feltételezzük, hogy a „Nappali” helyiségben lesz az FF részét képező peremzóna. Az adattáblázatban, a „Peremzóna” mezőben megjelöljük a „Kijelölendő PS az anyakör részét képezi” mezőt. A „Válaszfalaknál” mezőben ha a lehetőség közül az egyikre rámegyünk az egérrel, a program a nézeten megjeleníti a kiválasztott szélt sárga színnel. Megjelöljük az „S”-t annak meghatározása érdekében, hogy a peremzónának a déli falnál kell lennie. A PS szélességét pontosan 0,8 m-ben állapítjuk meg. A peremzóna fektetési módjára vonatkozóan alapértelmezésként a „Létrehozás a vezetékek sűrűbb fektetésével” mező van kijelölve. Változatlanul hagyjuk ezt a típust.
7. A „Szoba” jelű helyiségre végrehajtjuk ugyanezt az operációt, a peremzónát szintén az „S” szélnél választva ki.
44
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
8. A peremzónák kiválasztása után az ablak alsó részében a program megjeleníti az FF felületének aktuális aktuális értékét. A munkalapon a megfelelő helyiségekben megjelennek a bevonalazással kiemelt peremzónák.
45
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.8. Méretezések és méretezési opciók 1. Az adatok kiegészítése után végrehajtjuk a méretezést. Megnyomjuk az F10 billentyűt, amely meghívja a méretezést. Az adatok diagnosztizálása után a program megjeleníti a virtuális bekötések használatára, valamint a virtuális szakaszok alapértelmezett csőtípusának elfogadására vonatkozó tippet. Ezen kívül a program megjelenít egy figyelmeztetést, hogy a bekötésekkel fűtött FF-eknél nincs átmenő bekötés. Ez egy helyes és várt jelenség, mivel a tervezés jelenlegi fázisánál nincs még berajzolt bekötés. Rákattintunk a „Tovább” nyomógombra.
2. A program átlép a „A PF körök előremenő hőmérsékletei” méretezési opció első ablakára, tehát a következő lépés az előremenő hőmérséklet megállapítása. A példánkban minden FF-t virtuálisan egy osztóhoz kötöttünk, így csak a szabályozó körünk van. A baloldalon be van írva a szabályozó kör neve. Ebben az esetben ez a „Virtuális kazán”, mivel megengedtük virtuális bekötések létrehozását, de a rajzra nem rajzoltuk be a hőforrást. Megnyomva a nyomógombot megengedjük, hogy a program megadja az optimális előremenő hőmérsékletet, amelynek az elfogadott értéke megjelenik a mellette levő mezőben. A „Grafikon” nyomógomb megjeleníti az egyes helyiségekhez illő előremenő hőmérsékletek tartománynak grafikonját. A háromszög alakú csúszkával elvágott tengelyen lévő zöld, függőleges, szaggatott vonal az előremenő hőmérséklet aktuális beállítását jelzi. Ha a vízszintes vonal a helyiség nevénél színe kékre változik, az azt jelenti, hogy az adott helyiség alulfűtött lesz, ha vörösre, akkor pedig túlfűtött.
46
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. A „Tovább” nyomógombra kattintva átmegyünk a PF méretezési opcióinak fülére, amely ebben a stádiumban már hőtani szempontból ki van számolva. A „VA [cm]” mező jobboldalán levő nyomógombra kattintva áttekinthetjük, hogy milyen lehetőségei vannak a fektetési kiosztásnak, és melyik változatot választotta ki a program. Az „Auto” mező kijelöltségének változatlanul hagyásával megengedjük, hogy a program automatikusan válassza ki az FF fektetésének fajtáját a helyiségekben.
4. A „Tovább” nyomógombra kattintunk. „A méretezés opciói” fülön nincs semmi megváltoztatandó vagy kiegészítendő adat, miután ez a fül a radiátoros fűtésre vagy az osztót a hőforrással összekötő hálózatra vonatkozik, ezt azonban mi a méretezésben még nem vesszük figyelembe. 5. A méretezés befejezése céljából a „Tovább” nyomógombra kattintunk, vagy átlépünk az „Eredmények” fülre. A program befejezi a hidraulikus méretezéseket, és létrehozza az anyagkimutatást.
47
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.9. Az eredmények áttekintése Az „Eredmények” fül két ablakból áll. A baloldaliban az eredmények tematikus csoportjai találhatók egy kibomló listába sorolva, a jobboldaliban az adott pillanatban kijelölt tematikus csoporthoz tartozó konkrét, részletes eredmények jelennek meg,
48
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
Átmegyünk a soron következő eredménytáblázatokon az egyes csoportok nevére kattintva, amelyek közül a legfontosabbak az „Általános eredmények”, „A PF eredményei” és az „Anyagkimutatás”.
Tekintettel arra, hogy a FF a halban bekötésekkel van fűtve, a tervezésnek ebben a szakaszában nincsenek berajzolva az FF-en átmenő bekötések, a program jelzi, hogy ebben a helyiségben a hőigény nincs fedezve. Ez a tervezésnek ebben a fázisában egy helyes és várt jelenség, mivel a célunk annak ellenőrzése volt, hogy a FF-ek részekre felosztása, vagy a felosztás hiánya helyes-e. Azonban a bekötésekkel fűtött FF-ek helyes méretezéséhez újabb átszámításra van szükség.
49
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.10. Az eredménytábla kinyomtatása Ha a méretezési eredmények komplettek és helyesek, ki lehet őket nyomtatni a nyomtatón. Miután az első méretezés csak kezdeti (ajánlati) jellegű, csak az „Általános eredmények” és az „Anyagkimutatások” táblázatra szorítkozunk. 1. Az F10 billentyűvel továbblépünk a méretezésre. Továbblépünk az „Eredmények” könyvjelzőre. 2. A méretezési eredmények táblázatainak kinyomtatásához – ennek a táblázatnak a megtekintésénél – a „Nyomtatás” nyomógombra kattintunk az „Eredmények” képernyőjének felső részében. Egy két részből álló nézetablak jelenik meg. Az ablak baloldala az oldal nyomtatási képe. A kép megfelel a stílus és nyomtatási séma aktuális beállításainak. A jobboldalon a nyomtatás konfigurálására szolgáló panel található. 3. Az irányító panel felső részén találhatók magának a nyomtatási kép megjelenítési arányának beállítására szolgáló mező, alatta a nyomtatást elindító nyomógomb, valamint a nyomtatási képből való kilépésre szolgáló nyomógomb. Alatta három fül található.
4. A „Nyomtatás” fül lehetővé teszi a nyomtatás általános beállításainak, mint pl. a nyomtató típusa, az oldalak száma és számozása, a másolatok száma, stb. Ezen a fülen lehet beállítani a margók nagyságát is.
50
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
5. A „Séma” fülen lehet beállítani, hogy milyen táblázatokat és mezőket kell kinyomtatni. A legördülő felső listán ki lehet választani egyet az előredefiniált nyomtatási sémák közül egyet. Az alsó listán a kiválasztott séma pontos tartalmát tudjuk módosítani. Saját sémát hozunk létre az egyik meglevő felhasználásával a „felesleges” mezők kijelölésének megszüntetésével. A módosítások végrehajtása után a „Mentés” nyomógombra kattintunk, és elmentjük a sémát egy könnyen felismerhető új néven. Ezen a fülön találhatók az oldaltájolás megváltoztatására szolgáló mezők is. 6. A “Stílus” fül lehetővé teszi, hogy beállítsuk az alkalmazott karakterek nagyságát és fajtáját, valamint a felíratok és a háttér színét. A programban van egy előredefiniált stíluskészlet, de lehet újat is létrehozni és elmenteni.
7. Az adatok megadása után a „Séma” és a „Stílus” fülein a nyomtatást a panel felső részén
található
nyomógomb megnyomásával indítjuk el.
51
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.11. A bekötések és hőforrások hozzáadása Az eddig ismertetett eljárási mód célja gyors, közelítő eredmények kiszámítása volt, amelyek elégségesek egy ajánlat vagy összehasonlítás céljaira. Ezért megengedtük virtuális bekötések létrehozását, és nem rajzoltuk meg a bekötéseket, valamint a hőforrásokat. A műszaki tervben azonban ezeket az elemeket figyelembe kell venni. A példa további részét ennek szenteljük. 1. Átlépünk a grafikus szerkesztőbe, és – lévén a „Fűtés” szerkesztési tartományban – a „Felületfűtések” felső eszközsávjáról kiválasztjuk a „Bekötéspár” elemet . 2. Átmegyünk a rajzterületre, és az osztó kilépéseitől bekötővezetékeket vezetünk az összes fűtőfelülethez. Az AUTO üzemmód sajátosságaira tekintettel előnyös előbb az osztótól a vele szomszédos vagy legközelebbi felülethez vezetni a bekötővezetéket, majd sorban az egyre távolabbi FF-hez. 3. Tekintettel arra, hogy a halban a fűtőfelület bekötésekkel fűtött, az ezen a helyiségen átmenő bekötéseket meanderekkel vezetjük, hogy biztosítsák a megfelelő fűtőteljesítményt.
4. Figyeljünk a bekötővezeték helyes grafikai vezetésére, mivel a program automatikusan leolvassa a bekötővezetékek hosszát. 5. Ezután a „Hálózat / radiátorok” eszközsáv füléről kiválasztjuk a „Kazán” elemet, és beállítjuk a rajzlapon a megfelelő helyre. 6. Az „Bekötő szakaszpár” elem segítségével a kazánt összekötjük az osztóval, és az adattáblázatban kiegészítjük a bekötőszakaszt a típusával.
52
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
7. A szakaszokra szelepeket teszünk, és az adattáblázatot kiegészítjük a szelepek típusával.
8. Az összes elem összekötése után megnyomjuk a Shift+F2 billentyűkombinációt, amely lehetővé teszi, hogy ellenőrizzük a bekötéseket az megrajzolt csőterven.
2.12. Méretezések és méretezési opciók 1. Az adatok kiegészítése és a bekötések ellenőrzése után megnyomjuk az F10 billentyűt, amely megindítja a méretezést. Az adatok diagnosztizálása után a program átlép a méretezési opciók ablakára nem jelenítve már meg figyelmeztetést a virtuális szakaszokról. 2. „A PF köreinek előremenő hőmérsékletei” ablakban beállítjuk az előremenő hőmérsékletet ezúttal a „Forrás” körre, amelyet a rajzra berajzoltunk. 3. Az „FF méretezési opciói” fülnek egészen az alján találhatók a bekötésekkel fűtött fűtőfelületekre vonatkozó információk.
Előfordulhat, hogy a bekötések által leadott hőteljesítmény nagyobb vagy kisebb, mint a helyiség hőigénye. Ebben az esetben a szerkesztőbe való visszatérés után korrigáljuk fűtőfelületen átemnő bekötések meandereinek helyzetét. 4. A „Tovább” nyomógombra kattintva átmegyünk a méretezésen egészen az eredményekig.
53
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.13. Az eredmények áttekintése Az eredmények áttekintését a 2.9. fejezetnek megfelelően végezzük el. Rendelkezésünkre áll itt még a szakaszok táblázata is, amelyek az osztót a kazánnal összekötő szakaszok méretezésének eredményeit tartalmazzák. ♦
Kérem, hasonlítsa most össze a csőhossz eredményeket a virtuális bekötések alapján saccolt eredményekkel!
2.14. PF hurok rajzolása A komplett méretezés elvégzése után ki tudjuk egészíteni a rajzot a csőfektetési rajzzal mindegyik (vagy csak a kiválasztott) fűtőfelületnél. Ennek a rajznak a megléte vagy hiánya nem befolyásolja a méretezési eredményeket. 1. Átlépünk a „P.f. hurok rajz.” Szerkesztési tartomány könyvjelzőjére a jobb alsó sarokban a megfelelő fülre kattintva. 2. A „Felületfűtés” fül felső eszközsávjából kiválasztjuk a „Törtvonal a csőkiosztás rajzolásához – automatikusan” elemet megrajzolásához.
54
. Ez egy grafikus elem a felületfűtés csőkiosztásának
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. Miután megvan a kiválasztott elem, átlépünk a rajzterületre. A program szürke kereszttel megjelöli a bekötőszakaszok bekötési pontjait az FF-re, és szürke nyíllal pedig megjelöli a csőfektetés irányát. Kiválasztjuk milyen irányba kell a csövek elejét lefektetni, és kattintunk, amikor megjelenik a megfelelő szürke nyíl.
4. A „Csiga” fektetési változatot az irány kiválasztása, és a bal egérgombbal történt kattintás után azonnal megrajzolja a program, betartva a korábban kiszámolt csőfektetési távolságokat. 5. Azonban a „Kettős meander” változathoz a program megjeleníti a vezetékek fektetésének pontos nézetét. Az egérmutató helyének változtatásával megfigyelhetjük a meander fektetési módjának változását – a helyiség hosszában vagy széltében. A csőfektetési irány kiválasztása után kattintunk az egér baloldali billentyűjével, és a program berajzolja a vonalat a rajzra. Azonosan járunk el minden fűtőfelületnél.
55
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
Tipp: a törtvonalaknak kézzel történő berajzolása során lehet változtatni a csőkiosztási távolságon, a fektetési módon, valamint a bekötések kihagyásáról szóló deklaráción az adattáblázatban. Azonban ha már kattintottunk az egérrel a rajzon nincs már lehetőség a fektetés módosítására. Ekkor a fektetés módosításához a korábbit el kell távolítani, és újra be kell rajzolni a módosítottat. A vonal eltávolítása leggyorsabban „Az összes törtvonal eltávolítása erre az FF-re” pozíció kiválasztásával lehetséges a felbukkanó menüben.
56
1 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2.15. A rajz kinyomtatása A méretezés elvégzése és a csőfektetést meghatározó törtvonalak berajzolása után kinyomtatjuk a rajzot. A kinyomtatás előtt beállítjuk a nyomtatási opciókat és a rajzlap széleit, ha a rajz nem fér el egy lapon. 1. Átlépünk a „Nyomtatás” szerkesztési tartományba a jobbalsó sarokban a megfelelő fülre történő kattintva. A program átlép a nyomtatási kép üzemmódba, és az oldalbeállítás adattáblázatában megjelennek a nyomtatás konfigurálásához szükséges mezők. 2. Kiválasztjuk a nyomtatót, amellyel nyomtatni fogunk. Beállítjuk a nyomtatás méretarányát, a papír tájolását, valamint az oldal hosszát és szélességét. Beállítjuk, hogy a nyomat színes vagy fekete-fehér legyen. Ellenőrizzük a papírlap határainak helyzetét a rajzon, és esetleg módosítjuk az egér segítségével. 3. Ellenőrizzük a papírlap széleinek fekvését, és az egérrel elvégezzük az esetleg szükséges módosításokat, elmozdítva a rajzlapok határai érintkezésének helyét. 4. A nyomtatási kép üzemmódban a képernyőn lila és zöld szaggatott vonalak láthatók olló jellel együtt. A lila vonalak a papírlap határait jelzik, a zöld vonalak pedig az átfedéseket jelölik ki, amelyek megkönnyítik a terv összeragasztását az egyes lapokból. Ha a kinyomtatok lapok széleinek az összeragasztás után érintkeznie kell, akkor átfedések nem szükségesek. Ekkor kikapcsoljuk azt az oldal nyomtatási elrendezésének adattáblájában az „Átfedés [cm]” mezőbe 0 értéket írva.
5. Kinyomtatjuk a tervet a nyomtatási ablakot a Ctrl+P billentyűkombinációval meghívva. A nyomtatási ablakban kiválaszthatjuk a kinyomtatandó oldalak tartományát.
57
fürdőszoba +24 °C Φkiv.: 589 W
hálószoba +20 °C Φkiv.: 852 W hálószoba 21,96 m² VA 300
konyha +20 °C Φkiv.: 1052 W
fürdőszoba 13,36 m² VA 100
Golyós., men. DN20
main
31,2 kPa 6,0 kW
556,9 kg/h
konyha 27,12 m² VA 200
Golyós., men. DN20
hal +20 °C Φkiv.: 165 W gardrób +20 °C Φkiv.: 0 W
szélfogó +20 °C Φkiv.: 0 W
hal 16,14 m² VA 100
nappali +20 °C Φkiv.: 1184 W
szoba +20 °C Φkiv.: 621 W
nappali 30,52 m² VA 200 / 350
szoba 16,00 m² VA 250 / 350
Srsz. Változások
Dátum
Aláírás
Téma
Rajszám
Méretarány
1 1 Lecke - UPONOR HSE-therm 4 A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. UPONOR HSE-THERM 4– 2. LECKE PADLÓ- ÉS RADIÁTOROS FŰTÉS PÉLDÁJA SZKENNELT HÁTTÉR FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT ALAPRAJZON. Az alábbi lecke arról szól, hogy kell elvégezni radiátoros és felületfűtés gyors méretezését egy épületre, amely két fűtött szinttel rendelkezik. A terv rajzrésze tartalmazni fogja az épületszintnek a program által létrehozott alaprajzát, azonban ezeknek a háttere, alapja a korábban beszkennelt, és a „Szkennelésegyesítőben” összeragasztott rajz lesz. A hőveszteséget egyszerűsített módon fogjuk meghatározni, mutatószámokkal, a helyiségek alapterületének és az épület hőveszteségének ismeretében. A csőterv elkészítésének egyszerűsítése érdekében a kezdeti számításokban virtuális bekötéseket fogunk használni. Ezek után hozza létre a program, az épületszintek alaprajzának alapján részben automatikusan, a csőtervet. Az, hogy rendelkezünk a falakat és ablakokat tartalmazó alaprajzokkal, lehetővé teszi számunkra, hogy a fűtőtesteket az ablakok alatt automatikusan helyezzük el, valamint, hogy megfelelően megtervezzük a padlófűtés bekötéseit.
3.1. A program megnyitása és a képernyő tartalmának ismertetése Lásd a 2.1 fejezetet!
3.2. Az általános adatok kiegészítése Lásd a 2.3 fejezetet! Mivel a méretezés első szakaszát a apdlófűtés szabályozó körén virtuális hőforrás és virtuális keverő felvételvel végezzük, ezért a terv "Általános adataiban” megjelöljük "A pf.f osztók keverőn keresztül történő bekötése” pozíciót.
3.3. Építészeti rajzalap elkészítése az alaprajzhoz A berajzolt radiátoros és padlófűtést tartalmazó két épületszint alaprajz fogja a tervünk rajzmellékletét képezni. Ezekhez az alaprajzokhoz alapfelületet sokféle módon lehet szerezni. Ebben a leckében azt a módot mutatjuk meg, amikor a rajz hátterét beolvasott szkennelt ábrák alkotják. A földszint és az emeletek alaprajzát kétféle módon lehet létrehozni. A földszinten a külső és belső falak megrajzolásával, míg az emeleteken az egyes helyiségek megrajzolásával, majd az egész épület körberajzolásával, amikor is a helyiségek és az épület külső körvonalai között félautomatikusan létrejönnek a falak. Az építész által megrajzolt, és papírra kinyomtatott földszinti és emeleti alaprajz alapfelületként szolgál számunkra az épületszintek alaprajzának létrehozásához. A rajzok A3 formátumúak, nekünk pedig A4 szkennerünk van. Tehát az A4 szkenneléseket a „Szkennelésegyesítő” használatával nagyobb rajzzá ragasztjuk össze. Lásd a 3.4 fejezetben a B verziót az 1. ponttól. Az ott leírt műveleteket kétszer kell elvégezni. Először a földszint alaprajzára, másodszor az emelet alaprajzára.
59
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3.4. A helyiségek szerkezetének megrajzolása 3.4.1. A földszint alaprajzának létrehozása A földszint alaprajzának létrehozása az épület körvonalát alkotó, külső falak megrajzolásával kezdődik, majd a belső falakkal folytatódik, amelyek az egyes helyiségeket választják el egymástól a földszinten. nyílások. 1. Ehhez átlépünk a „Földszint” munkalapra. Majd átmegyünk a „Szerkezet” szerkesztési tartományra, a képernyő jobb alsó sarkában a megfelelő könyvjelzőre kattintva. Hogy kényelmesebben tudjuk megrajzolni a helyiségeket, bekapcsoljuk az ORTO és AUTO munkamódokat, az állapotsor jobboldalán a megfelelő mezőre kattintva. 2. Előbb a falak segítségével kijelöljük az épület egész területét. Az „Elemek” eszközsávról kiválasztjuk a „Falak” nyomógombot, átmegyünk a rajzterületre, és a baloldali egérgombbal kijelöljük sorban az épület körvonalának kezdőpontját az alapfelület rajznak megfelelően. Ezután átvisszük az egérmutatót a körvonal végpontjához, és újra kattintunk a baloldali egérgombbal, hogy kijelöljük a fal végét. A program megrajzolja a falat.
60
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. A következő fal beállításához megnyomjuk az F3 funkcióbillentyűt („Állítsd be azt, amit legutoljára”). A program átlép az elembeállítás üzemmódjához. A baloldali egérbillentyűvel rákattintunk az előzőleg beállított fal végpontjára (bekapcsolt AUTO üzemmódban a program fekete keresztet rajzol a falak kapcsolódására, és automatikusan összeköti a falakat egymással), és tovább rajzoljuk az épület körvonalait. Ezen a módon beállítunk négy falat, amelyek az épület szélei lesznek. Kijelöljük az összes falat, és megfelelő vastagságot adunk nekik az adattáblázatban. Az egész épület egyelőre egyetlen helyiség.
4. Most foglalkozunk az épület felosztásával helyiségekre. Az F3 billentyűvel kattintva kiválasztjuk a falat, és a rajzalapnak megfelelően átrajzoljuk a falakat az épület belsejében, körberajzolva a konkrét helyiségeket.
61
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
5. Egy terület falakkal történő körbezárásakor a program automatikusan létrehoz egy új helyiséget.
6. Ezen a módon az egész épületet felosztjuk helyiségekre. Jelen esetben hozzárajzoljuk meg az „Szélfogót”, amely kiáll az épület fő körvonalaiból. Az egész emelet konstrukciója elkészült.
62
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
7. Már csak a falak vastagságának beírása van hátra. Ebből a célból lenyomva tartott Shift billentyű mellett rájuk kattintva kijelöljük a megfelelő belső falakat. Majd az adattáblázatban beírjuk a kijelölt falak vastagságát. 8. A következő lépés az ajtók és ablakok beállítása. Egy helyiség példáján írjuk le az ajtók és ablakok berajzolásának menetét. Az „Elemek” fül felső eszköztárából kiválasztjuk az „Ajtó” nyomógombot, átlépünk a rajzterületre, és beállítjuk az elemet a rajzra a fal tengelyének megfelelő helyén kattintva. Az adattáblázatban kibontjuk az ajtóra vonatkozó kategóriát, és beállítjuk a rajztípust, valamint a szélességet és a magasságot. Lenyomjuk az F3 billentyűt, és beállítjuk a második ajtót, szintén kiegészítve az adatait az adattáblázatban.
63
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
9. Ezen a módon járunk el az ablak esetében is. Kiválasztjuk az “Ablak” elemet és beállítjuk a rajzterületre, a fal vonalára. Kiegészítjük a típust és a méretet az adattáblázatban. A helyiség rajza ezzel komplett. ♦
Tanács: megnyomjuk az F7 billentyűt, az oldalsó menüből kiválasztjuk „Az épület szerkezete” pozíciót, és „A beugró alapértelmezett szélessége” mezőbe beírjuk az 1500 mm értéket, amely az ebben a tervben szereplő összes ablakra vonatkozóan alapértelmezett érték lesz. A beugró szélessége és az ablak szélessége egymással nem azonos fogalmak, de a programban ugyanaz a méret jellemzi őket.
64
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
10.Azoknál az ablakoknál, amelyek szélessége nem egyezik meg az alapértelmezettnek elfogadott értékkel, a szélesség értéket egyedileg módosítani kell az adattáblázatban. 11.Ugyanilyen módon minden falat kiegészítünk a kiegészítő elemekkel, létrehozva az épület teljes struktúráját.
12.A következő lépés a helyiségek beszámozása. Itt most a program által felajánlott automatikus számozást használjuk fel. Ezért e főmenüből kiválasztjuk “Az elemek adatait” és a “Helyiségek beszámozása” utasítást. Átlépünk a rajzterületre, és sorban kattintunk a helyiségek címkéire az szélfogótól kezdve. A program berakja a helyiségek jeleit a 001 számmal kezdve.
65
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
13.A 003-fürdőszobában az adattáblázatba megfelelően magasabb belső hőmérsékletet írunk, valamint a „Helyiség fajtája …” mezőben megadjuk a helyiség tényleges fajtáját. Míg a 002-hal helyiségben megfelelően kisebb belső hőmérsékletet írunk be, megadjuk a helyiség tényleges fajtáját is. 14.A 001-szélfogó helyiségre, amely szintén nem lesz fűtve, az adattáblázatban, a „Qszüks.” 0 értéket írunk, és szintén megadjuk a helyiség tényleges fajtáját. 15.A helyiség adattáblájában a „Ti alatt” mezőbe beírjuk azt a hőmérsékletértéket, amely a fűtött helyiség alatt lép fel, úgy, hogy az megfeleljen a feltételezéseknek. Mind az automatikus, mind a kézi padlószerkezet kiválasztásnál a program figyelembe veszi ezt a hőmérséklet értéket. A 0 fűtött helyiségek alápincézettek, tehát a fölszintre a fűtőfelület alatt található hőmérsékletet 8 C szinten állapítjuk meg.
16.Tekintettel arra, hogy a 002-hal helyiségnek nincsenek küslő falai, a hőigényét nem lehet tényezős módszerrel számítani. Ezért itt megadjuk a hőigényt. Értéke a fele lesz annak, mint ami a tényezős módszerrel kijött volna.
66
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3.4.2. Az emelet alaprajzának létrehozása. Az „Emelet” szerkezetének alaprajzát az egyes helyiségeknek a „Helyiség” elem segítségével történő megrajzolásával hozzuk létre. 1. Ehhez átlépünk az „Emelet” munkalapra, a „Szerkezet” szerkesztési tartományba, és a „Helyiség” elem segítségével megrajzoljuk az emeleten található első helyiséget. Ehhez az egér baloldali gombjával a helyiség első sarkára kattintunk. Majd sorban a maradék három sarokra kattintunk, és az egészet az egér jobboldali billentyűjével történő kattintással jóváhagyjuk.
67
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2. Megnyomjuk az F3 („Az utoljára beállított beállítása”) és ugyanezen a módon berajzoljuk a többi helyiséget, vigyázva arra, hogy a rajzolás a lehető legpontosabb legyen, különösen, hogy az egymással érintkező helyiségek szélei párhuzamosak legyenek (itt nagy segítségre lehet az ORTO üzemmód). A halt két külön helyiségként rajzoljuk be.
68
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
69
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. A következő lépés a teljes épület körvonalainak megrajzolása, amit egy olyan nagy helyiség berajzolásával oldunk meg, ami a teljes emeletet megában foglalja.
4. Ezután meg kell szüntetni az utoljára megrajzolt helyiség kijelöltségét. Ehhez az egér baloldali gombjával a munkaterületnek egy tetszőleges pontjára kattintunk, ami kívül esik a meglévő konstrukción.
70
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
5. A korábban berajzolt helyiségek interpretálásához kiválasztjuk a főmenüből az „Elemek \ A falak interpretálása a helyiségek és az épület körvonalainak alapján”
71
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. Ennek eredményeképpen az emeletnek csaknem kész, falakból és helyiségekből álló szerkezetét kapjuk.
72
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
7. Beállítjuk a hiányzó átjárókat a „Falnyílás” elem felhasználásával. Majd az adattáblában korrigáljuk a szélességét.
8. Hátra van még a falvastagság korrigálása. Ehhez, ugyanúgy, mint a földszintnél, kijelöljük a megfelelő belső falakat úgy, hogy a lenyomva tartott Shift mellett kattintunk rájuk. Majd az adattáblába beírjuk a kijelölt falak vastagságát. 9. A helyiség adattáblájában, a „Ti alatta” mezőbe beírjuk azt a hőmérséklet értéket, ami a helyiség alatt lép fel, hogy az megegyezzen a terv feltevéseivel. 10.Ezután, ugyanúgy, mint a földszint esetében, beállítjuk az ajtókat és az ablakokat, valamint beszámozzuk a helyiségeket – a program a számozást 101-től kezdi. Befejezzük az emelet szerkezetének szerkesztését.
73
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
11.A 102-fürdőszoba helyiségben megfelelően magasabb belső hőmérsékletet írunk, valamint a „Helyiség fajtája …” beírjuk a helyiség tényleges fajtáját.
3.5. A fűtőfelületek beállítása A fölszinten padlófűtést tervezünk, kivéve a szélfogót, amely fűtetlen marad. Az első emeleten radiátorokat, a fürdőszobában padlófűtés és radiátorok kombinációját alkalmazzuk. A padlófűtést a méretezés első változatában mint a fűtőfelületek és két osztó halmazát tekintjük. A bekötéseket és az osztót a hőforrással összekötő szakaszokat kezdetben figyelmen kívül hagyjuk, mivel a „Virtuális bekötések létrehozása” opciót választottuk ki. A hőforrás is virtuális. A bekötések becsült hosszát ennek ellenére figyelembe vesszük a csövek anyagkimutatásában.
74
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
1. Ahhoz, hogy a padlófűtés installáció szerkesztéséhez foghassunk, átlépünk az „Fűtés” szerkesztési tartományba. Ebben a pillanatban eltűnik a berajzolt helyiség és a szerkezet szerkesztésének lehetősége. A „Felületek” felső eszközsávjáról kiválasztjuk a „Padlófűtés” elemet , átlépünk a rajzterületre, és felvisszük a fűtőfelületet a helyiség területének egy tetszőleges pontjára kattintva. A program automatikusan berajzolja a helyiség teljes területét magában foglaló fűtőfelületet. A helyiség körvonala zölddé válik, és megjelenik a felületfűtés címkéje.
2. Az F3 billentyű felhasználásával, ugyanígy járunk el minden helyiséggel, amelyben padlófűtés van a földszinten. 3. A 002–hal jelű helyiség tekintettel arra, hogy ezen a felületen mennek át a többi fütőfelülethez vezető bekötések, csak ezekkel a bekötésekkel lesz fűtve. Ezen túlmenően a fütőfelület nem fogja tartalmazni a lépcsők területét. A fűtőfelület méretének módosításához aze egér jobboldali gombjával az FF címkéjére kattintunk, és kiválasztjuk „A típus módosítása szabadon alakíthatóra” opciót. A helyiség sarkaiban csomópontok jelennek meg, amit megragadunk az egér baloldali gombjával, és a megfelelő helyre húzzuk.
csomó
75
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
A fűtőfelület alakjának szabad alakíthatósága érdekében ki lehet kapcsolni az ORTO és az AUTO üzemmódot.
Így megrajzoltuk a 002 helyiségben a fűtőfelületet, amely nem foglalja magában a lépcsők területét. Ezután a „Felületfűtések” adattáblázatban, az „FF típusa” mezőben kiválasztjuk a „Fűtés bekötésekkelt”.
76
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
4. A 006-nappali helyiségben a fűtőfelületet kézzel rajzoljuk be, kikerülve a helyiség középső részén található falat. Ehhez a „Fűtőpadló (rajzolás kézzel)” funkciót használjuk a felső eszközsávon található „Felületfűtések” fülről. Az ikonra kattintunk, majd az egér baloldali gombjával rákattintunk az első sarokra, ahonnét elkezdjük rajzolni a fűtőfelületet. Majd a helyiség többi sarkára kattintunk (kikerülve a helyiség közepén lévő falat), és az egészet az egér jobboldali billentyűjével kattintva jóváhagyjuk.
5. A fűtőfelületek berajzolása után minden fűtött helyiségbe, az egyes FF-eknél a táblázatban a „Fektetési variáns” mezőben kiválasztjuk a fektetési változatot a rendelkezésre álló listából. A 004–hálószoba és a 0056–konyha helyiségekhez kiválasztjuk a „Kettős meander” típusú variánst, a többi helyiségre a „Csiga” típust.
77
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. Berajzoljuk a tervre az osztót, „Felületfűtések” eszközsávról a „Kettős lakáselosztót” kiválasztva , és ha az általános adatoknál nem történt lett megdava az osztó típusa kiegészítjük a típusát a gyártmány kiválasztásával az adattáblázatban.
3.6. A padlószerkezet és a peremzónák megállapítása Úgy a padló szerkezetét, mint a peremzónák fajtáját és elhelyezését minden fűtőfelülethez külön kell megállapítani. A 004–hálószoba és a 006–nappali példáján pontosan bemutatjuk a követendő eljárást.
78
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
1. A padló szerkesztését a „Padlószerk.” mezőben lévő nyíl megnyomásával kezdjük.
2. A rendelkezésre álló listából kiválasztjuk a padlóburkolatot. A 004-hálószoba és a 006-nappali helyiségekre a „Parkettát” adjuk meg. Alapértelmezésben a program maga választja meg a padló szerkezetét. 3. A padló konstrukciós elemeinek önállóan történő megadása a „Kézi” mező kijelölésével lehetséges a szigetelésvariánsnál. Kiválasztjuk a födémfajtát, valamint a soron következő rétegeket a rendelkezésre áll listákról. A megadott rétegekből és a kiegészített méretekből a program kiszámolja az összegezett vastagságot és a hőellenállást. Az ablak felső részében található az a mező, ahol a kiválasztott padlóburkolat megjelenik. Ez alatt van az a mező, amelybe a padló megengedett maximális terhelhetőségét kell beírni.
4. A padlószerkezet szerkesztését az ablak bezárásával fejezzük be a nyíl ismételt megnyomásával a „Padlószerkezet” mezőben. 5. A munkafüzetben, minden fűtőfelületnél a bal alsó sarokban egy háromszög jelenik meg – a háromszög színe a fűtőpadló teljes vastagságától függ. Ennek köszönhetően folyamatosan ellenőrzés alatt tudjuk tartani azokat a lépcsőket, amelyek az egymássqal érintkező fűtőfelületek között jöhetnek létre. Átléphetünk a peremzónák meghatározásához az egyes fűtőfelületekre vonatkozóan a helyiségekben.
79
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. Feltételezzük, hogy a 006-nappalidolgozószoba jelű helyiségben lesz az FF részét képező peremzóna. Az adattáblázatban, a „Peremzóna” mezőben megjelöljük a „Kijelölendő PS az anyakör részét képezi” mezőt. Ha a „Válaszfalak” mezőben a lehetőségek közül az egyikre rámegyünk, a program a nézeten megjeleníti a kiválasztott szélt sárga színnel. Megjelöljük az „S”-t annak meghatározása érdekében, hogy a peremzónának a déli falnál kell lennie. A PS szélességét pontosan 0,8 m-ben állapítjuk meg. A peremzóna fektetési módjára vonatkozóan alapértelmezésként a „Létrehozás a vezetékek sűrűbb fektetésével” mező van kijelölve. Változatlanul hagyjuk ezt a típust.
80
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
7. A peremzónák kiválasztása után az ablak alsó részében a program megjeleníti az FF felületének aktuális aktuális értékét. A munkalapon a megfelelő helyiségekben megjelennek a bevonalazással kiemelt peremzónák.
81
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
8. Az emeleten, a fürdőszobában kétféle típusú fűtést használunk – radiátorost és padlófűtést. Ezért fűtőfelületet teszünk a 103–fürdőszoba jelű helyiségbe az „Emelet” szinten, és megadjuk a padlószerkezetet ehhez a padlófűtéshez (PF). Az eszközsávból kiválasztjuk a „Kettős lakáselosztó” elemet, betesszük a rajzra, és ha az általános adatoknál nem lett megadva az osztó típusa, beírjuk a típusát az adattáblában.
82
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
9. Ezen kívül az ablak alatti szabad helyre további fűtőfelületet kell beállítani, amit sokszögként rajzolunk meg, majd az adattáblában beállítjuk a típusát „Cső nélkülire”, Ezt a műveletet azért végezzük el, hogy a kimutatásban a helyes anyagmennyiséget kapjuk meg.
3.7. A radiátorok beállítása az alaprajzra Az első emeleten található helyiségekbe beállítjuk a hőleadókat. Ebben a példában ezek integrált radiátorok lesznek. A radiátorok beállításához a rajzra az AUTO üzemmódot használjuk fel, amely segít a radiátorokat betenni az ablakok alá.
elemet, átlépünk a rajzterületre, és 1. A felső eszközsávból kiválasztjuk az „Integrált radiátor” az egérkurzorral az ablak közelébe megyünk. Ebben a pillanatban a program a radiátort automatikusan az ablakhoz húzza, amit egy megjelenő kis háromszög jelez.
83
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2. A bal egérgombbal történő kattintás után a radiátor bekerül az ablak alá, és megjelenik a rajzon.
84
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. Ezen a módon állítjuk be a radiátorokat az ablak alá minden helyiségben. ♦
Tanács: esetünkben egyszerre beállíthatjuk a radiátorokat minden ablak alá – az „Elemek” menüből kiválasztjuk a “Radiátorok beállítása minden külső ablak alá” utasítást.
4. Minden radiátorhoz hozzárendelünk egy típust a katalógusból. Megnyomva az F7 billentyűt, előhívjuk a terv opcióit, átmegyünk az „Alapértelmezett típusok” >> „Csövek, Radiátorok, Szelepek” pozícióra, és az „Integrált radiátortípus” mezőben kiválasztjuk a típust. Ezután definiáljuk az integrált radiátorokat összekapcsoló szerelvényeket az „Alsó betáplálású radiátorokat bekötő szerelvény” mezőben.
85
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3.8. Az elosztóhálózat megrajzolása A példában kihasználjuk a radiátorok automatikus rákötésének funkcióját az elosztó hálózatra. Megrajzoljuk a központi fűtés szakaszvezetékeit, majd rákötjük a radiátorokat a megrajzolt csőrendszerre. Az elosztó hálózat távoli összeköttetésekkel fog végződni, amelyeket a csőrendszer függőleges csőtervének létrehozásakor fogunk felhasználni. A méretezés első fázisában az emeleten csak a radiátoros fűtéshez lesznek távoli összeköttetések. Azonban a földszinten a méretezés első fázisában csak nem lesz távoli összeköttetés. A kazánt, amelyhez a szakaszok segítségével a távoli összeköttetések és a keverő be lesznek kötve, és a padlófűtést ellátó keverőt a függőleges csőterven rajzoljuk meg, nem pedig az alaprajzon, mivel a méretezés első fázisában kihasználjuk a virtuális bekötések létrehozásának lehetőségét. Csak az első méretezések után hozzuk létre a függőleges csőtervet, és állítjuk be rá a szükséges elemeket.
1. A felső eszközsávból kiválasztjuk a „Távoli összeköttetés” elemet , átmegyünk a rajzterületre, és kattintunk azon a helyen, ahol az elosztó hálózat kilépései találhatók a tervezett strangvezetékből. Az emeleten két távoli összeköttetést állítunk be, amelyekhez a radiátorok elosztó hálózatának részei be lesznek kötve.
Kiválasztjuk a következő, „Szakaszpár” típusú elemet , átlépünk a rajzterületre és berajzoljuk a szakaszokat a távoli összeköttetéstől kezdve, sorban a radiátorok mentén. A berajzolás bekapcsolt AUTO üzemmóddal történik, amelyet a Shift billentyű lenyomva tartásával ideiglenesen ki lehet kapcsolni azokban a pillanatokban, amikor a program a szándékunk ellenére be akarja kötni valamelyik elemet a csővezeték berajzolásakor.
86
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2. Az egész épületszintre megrajzoljuk az elosztó hálózatot. Ezután bekötjük rá a radiátorokat. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, előbb ki kell jelölnünk a teljes hálózatot és minden radiátort. A főmenü „Szerkesztés” pontjából kiválasztjuk „A terület elemeinek kijelölése” utasítást. A rajzon kijelöljük az egész hálózatot, valamint az összes radiátort. Ha a kijelölés során kijelölődnek a fűtőfelületek is, a lenyomott Ctrl billentyű mellet megszüntetjük a kijelölésüket úgy, hogy ne legyenek aláfestve. 3. Kiválasztjuk az „Elemek” főmenüből a „A hőleadók automatikus bekötése” utasítást. A program a radiátorok bekötése után megjeleníti a „Töröljem a felesleges szakaszvégeket?” kérdést. Jelen esetben kiválasztjuk az „Igen” választ.
87
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
Az összes radiátor bekötése megtörténik.
88
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3.9. Méretezés és a méretezés opciói 1. Az adatok kiegészítése után végrehajtjuk a méretezést. Megnyomjuk az F10 billentyűt, amely meghívja a méretezést. Az adatok diagnosztikájának elvégzése után a program megjeleníti a következő tippeket, tanácsokat: padlófűtés virtuális szakaszokkal történő bekötését az osztóba, az alapértelmezett radiátortípus elfogadását, valamint a terv minden csőszakaszára, köztük a virtuális szakaszokra vonatkozóan is az alapértelmezett csőtípus elfogadását. Továbbá a program megjelenít egy figyelmeztetést, hogy nincs a bekötésekkel fűtütt FF-eken átmenő bekötés. Ez nem egy hiba, és számítottunk rá, mivel a terv létrehozásának jelenlegi szakaszában a bekötések nincsenek berajzolva. A „Tovább” nyomógombra kattintunk.
2. A program átlép a méretezés opcióinak első, „A FF kör előremenő hőmérséklete” ablakára az előremenő hőmérséklet beállítása céljából. A baloldalon be van írva a szabályozó kör neve, ebben az esetben ez a „Virtuális keverő”, miután megengedtük virtuális összekötések létrehozását A PF osztók és a keverő között, és a tervrajzra nem állítottuk be a hőforrás és a keverő jelét.
89
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. A nyomógombra kattintva megengedjük, hogy a program megadja az optimális előremenő hőmérsékletet, amelynek az elfogadott értéke megjelenik a mellette levő mezőben. A „Grafikon” nyomógomb hatására megjelenik az egyes helyiségekhez illő előremenő hőmérséklet grafikonja. A zöld színű, függőleges, a vízszintes tengelyen háromszög alakú csúszkával megjelölt vonal mutatja az előremenő hőmérséklet aktuális beállítását. Ha az elmozgatásakor a helyiség neve mellett levő vízszintes vonal színe kékre változik, az azt jelzi, hogy az adott helyiség alulfűtött lesz, ha a vonal piros, a helyiség túl lesz fűtve.
90
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
4. A „Tovább” nyomógombra kattintva átmegyünk az FF méretezési opcióinak ablakára, amelyek ebben a stádiumban még nincsenek kiszámolva. A padlófűtés méretezése során hibák léphetnek fel, amit a program megjelenít a képernyőn. Ilyen esetben a számítás folytatása nem lehetséges. Vissza kell térnünk a grafikus szerkesztőbe, és ki kell javítanunk a hibákat. Tehát a „Megszakít” nyomógombra kattintunk.
91
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
5. A visszalépés után a grafikus szerkesztőbe megnyomjuk az F8 funkció billentyűt a hibalista megjelenítése céljából. Az egyes üzenetekre kattintva a megfelelő elemek a rajzon aláfestéssel megjelölve jelennek meg.
92
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. A méretezésből az következik, hogy az egyik fűtőfelületet fel kell osztanunk a hurokban fellépő túl nagy nyomásesés miatt. A „Funkció” eszközsávból kiválasztjuk a „Fűtőfelület (tetszőleges) felosztása dilatációval” elemet és átmegyünk a rajzterületre. Az AUTO üzemmód felhasználásával felosztjuk a fűtőfelületet két részre berajzolva a felosztás vonalát. Fontos, hogy az osztó vonal az adott FF előtt kezdődjön, és utána végződjön. A vonal rajzolásának befejezéséhez kattintunk az egér jobboldali gombjával. A felület két részre lesz felosztva és két FF címke jelenik meg.
93
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
7. Ezen kívül felosztjuk a 004-es fűtőfelületet a „Fűtőfel. felosztása.../ ... függőlegesen, dilatációval, két részre” opcióval. Ehhez az egér jobboldali gombjával a fűtőfelület cimkéjére kattintunk, és kiválasztjuk a „Fűtőfel. felosztása...”, majd a „...függőlegesen, dilatációval, két részre” opciót:
94
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
8. Kiegészítjük az FF adatait a padlóburkolatra és a padló szerkezetére vonatkozóan. Ugyanígy a peremzónákat is ismételten deklarálni kell.
9. A hibák kijavítása után ismét átlépünk a méretezésre megnyomva az F10 funkció billentyűt. Az adatok átvizsgálása, ellenőrzése után a „Tovább” nyomógombra kattintunk. A program átlép a méretezés opcióinak első, „A FF kör előremenő hőmérséklete” ablakára. A következő lépés az nyomógombra kattintva előremenő hőmérséklet megállapítása. A megengedjük, hogy a program megadja az optimális előremenő hőmérsékletet, amelynek elfogadott értéke megjelenik a mellette levő mezőben.
95
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
10.A „Tovább” nyomógombra kattintva átlépünk az FF méretezési opcióit tartalmazó fülre. A felületfűtés méretezése ebben a stádiumban hőtani szempontból már ki vannak számolva. Rákattintva az „VA [cm]” mező jobboldalán levő nyomógombra kattintva meg tudjuk nézni, hogy milyen lehetséges változatai vannak a hurkok fektetésének, és melyik változatot választotta ki a program. Az „Auto” mező kijelölésének meghagyásával megengedjük, hogy a program automatikusan az FF fektetési variánsát a helyiségekben.
96
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
11.A „Tovább” mezőre kattintunk. A „Méretezési opciók” fül a radiátoros fűtésre, a felületfűtésre és az elosztó hálózatra vonatkozik. Először a „Csőmegválasztás vezérlése” pozíción vagyunk. Itt, többek között a „Felületfűtések: Az FF csövek felosztása tekercsekre” opcióval meghatározzuk, hogy a program illessze-e a hurkok hosszát a rendszer gyártója által ajánlott tekercshosszhoz. Ajánlatos, hogy ez az opció ki legyen jelölve, mivel ekkor a program a megkívánt csőhoszt az anyagkimutatásban tekercshosszra optimalizálva kapjuk meg. Ennek köszönhetően csökkentjük a keletkezhető csőhulladék mennyiségét.
12.A következő pozíció a „Hálózat beszabályozásának optimalizálása”. Ellenőrizzük a táblázatban található összes opció helyességét, és továbblépünk a következő pozícióhoz.
97
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
13.A következő a „Hőtani számítások opciói”. Ezen a helyen „Az ágvezetékek hőnyereségének kihasználása [%]” és „A strangok hőnyereségének kihasználása [%]” nullát írunk be. Mivel a mi esetünkben ezek a nyereségek elhanyagolhatóan kicsik.
14.A következő pozíción található „Az eredmények szerkesztésének opciói”. Ezen a helyen tudjuk módosítani a méretezések végrehajtása után az eredménytáblázatban található elemek kimutatását.
15.A méretezés befejezése céljából a „Tovább” nyomógombra kattintunk, vagy átmegyünk az „Eredmények” fülre. A program elvégzi a hidraulikus méretezést, és létrehozza az anyagkimutatást.
98
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3.10. Az eredmények áttekintése Az „Eredmények” fül két ablakból áll. A baloldaliban találhatók az eredmények egy listába rendezve, a jobboldaliban pedig megjelennek az adott pillanatban kiválasztott tematikus csoporthoz tartozó konkrét, részletes eredmények. A tervben meghatározott kétféle típusú fűtés és deklarált virtuális bekötések esetén a program az eredményeket egy virtuális hőforráshoz rendeli.
Átnézzük az eredmények soron következő táblázatait az egyes csoportok nevére kattintva, amelyek közül a legfontosabbak: az „Általános eredmények”, a „PF eredményei”, valamint az „Anyagkimutatás”.
99
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
Tekintettel arra, hogy a 002-hal helyiség bekötésekkel van fűtve, és a tervezés jelenlegi fázisában nincsenek berajzolva az FF-en átmenő bekötések, a program tájékoztat minket arról, hogy nincs fedezve a hőigény ebben a helyiségben. Ez nem hiba, számítottunk rá a tervezésnek ebben a fázisában, mivel a célunk a rendszer előzetes méretezése volt, hogy ellenőrizni tudjuk, jól van-e részekre osztva az FF, vagy lehet, hogy nem is kell felosztani. Azonban a bekötésekkel fűtött FF helyes méretezéséhez a számítást mégegyszer el kell végezni. Ezen kívül a program tájékoztat minket, hogy nem lehet radiátor választani az emeleten lévő 101es helyiségbe. Ennek oka, hogy korlátozottak az ablak alatti falmélyedés méretei, amelyben a radiátor lesz.
100
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
Ilyen esetben az adattáblázatban meg kell növelni a falmélyedés hosszát.
Az összes szükésges módosítás átvezetése után a tervben, újra elvégezzük a számítást, és továbblépünk a bekötések megrajzolásához.
101
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3.11. A bekötések megrajzolása és a felületfűtések távoli összeköttetéseinek beállítása Az eddig ismertetett eljárási mód az ajánlatadás vagy összehasonlítás céljaira elégséges közelítésekkel kiszámolt eredmények gyors megszerzését célozta. Ezért megengedtük virtuális összekötések használatát, és nem rajzoltuk meg az összekötéseket, valamint a hőforrást. A műszaki tervben azonban ezeket az elemeket figyelembe kell venni. A példa további részét ennek szenteljük. 1. Átmegyünk a grafikus szerkesztőbe, és a „Fűtés” könyvjelzőn, és a „Sugárzó” fül felső eszközsávjáról kiválasztjuk a „Bekötéspár” elemet . 2. Átmegyünk a rajzterületre és az osztó egyes kilépéseitől bekötővezetékeket vezetünk az összes sugárzó fűtéshez. Figyelemmel az AUTO üzemmód sajátosságaira jobb előbb az osztóhoz a vele szomszédos vagy a legközelebbi fűtőfelületet bekötni, majd sorban az osztóhoz vezetni az egyre távolabbi FF-ek bekötéseit. 3. Tekintettel arra, hogy a 002-hal helyiségben a felületet bekötésekkel fűtjük, ezeket a felületen átmenő bekötéseket meanderben vezetkjük, hogy megfelelő fűtési teljesítményt kapjunk.
4. Felhívjuk a figyelmet a bekötések vezetésének grafikai pontosságára, minthogy a program automatikusan leolvassa a hosszúságukat. Abban az esetben, ha a bekötés rajzi hossza eltér a ténylegestől, az adattáblázatban megadjuk a helyes hosszt. 5. A felületfűtésnek a földszinten és az emeleten lévő osztóiig távoli összeköttetéseket vezetünk. Ehhez a felső, „Hálózat / radiátorok” eszközsávban kiválasztjuk a „Távoli összeköttetések” elemet, átmegyünk a rajzterületre, és kattintunk azon a helyen, ahol az FF távoli összeköttetésének lennie kell.
102
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
6. Kiválasztjuk a következő „Szakaszpár” elemet, átmegyünk a rajzterületre, és berajzoljuk a szakaszokat a távoli összeköttetéstől kezdve egészen az FF osztójáig.
3.12. A csőterv létrehozása és a hőforrás beállítása a tervbe A korábbi méretezéseket virtuális hőforrással végeztük. Most új munkalapot nyitunk, beállítjuk rá a hőforrás típusú elemet, és összekötjük az egész csőhálózattal. 1. Új munkalap megnyitásához az egér jobboldali gombjával az aktuális munkalap fülére kattintunk, és megnyitjuk a munkalapok kezelésének ablakát. Az „Új” nyomógombra kattintunk, kiválasztjuk a „Csőterv” munkalaptípust. A program jobb áttekinthetősége érdekében a nevét „Csőtervre” módosítjuk. Bezárjuk a munkalapkezelés ablakát.
103
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
2. Átmegyünk a „Konstrukció” könyvjelzőre a képernyő jobbalsó sarkában rákattintva. Az „Elemek” fül felső eszközsávján kiválasztjuk „A födémmagasságok leírását” , és a munkaterületre kattintunk. Mivel a példánkban földszint és emelet van, a elem keretén található megfogó négyzetek segítségével a szintek számát kettőre csökkentjük. Az adattáblázatba beírjuk az első szintre vonatkozó magassági koordinátát, a szintek magasságának különbségét és a födém vastagságát.
3. Átmegyünk a „Fűtés” könyvjelzőre. A „Hálózat /radiátorok” könyvjelző eszközsávjáról kiválasztjuk a „Kazán” elemet, és beállítjuk a munkalap megfelelő helyére. Kiválasztjuk a kazán típusát „Függő”-ként. 4. A soron következő kiválasztandó elem a „Keverő”, amit beteszünk a rajzterületre a kazán és a a padlófűtésnek később megrajzolandó távoli összeköttetései közé. Az adattáblázatban kiválasztjuk a keverő típusát, valamint a háromutas szelp fajtáját.
104
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
5. Ugyanerről a fülről kiválasztjuk „A rendszer automatikus csőterve” elemet, és betesszük a rajzra. Ezeken az elemeken keresztül a program létrehozza a teljes csőhálózat függőleges csőtervét.
6. A „Szakaszpár” elem segítségével összekötjük a kazánt a keverővel és a távoli összeköttetésekkel, valamint kiegészítjük a szakaszok típusát az adattáblázatban. 7. Ezek után logikai kapcsolatokat hozunk létre az „Automatikus csőtervek” és a nekik megfelelő távoli összeköttetések között a „Alaprajz/Terv” típusú munkalapokon (kék T betűvel jelzett). Ahhoz, hogy ezt a műveletet elvégezhessük az elemeknek valami jellemző jelet adunk (például egy betűt) az adattáblázatban. Szintén az adattáblázatban választjuk ki a cél munkalapot (a mi esetünkben ez az alaprajzok egyike), amelyen a megfelelő távoli összekötési elem található. Ezután átlépünk erre a munkalapra (terv), és ugyanezt a betűjelet adjuk a megfelelő távoli összekötésnek az adattáblázatában. „Cél munkalap”-ként a csőtervet jelöljük meg. Ugyanezt az eljárást megismételjük mindegyik szakaszpárra. 8. A szakaszokra, kazánra és a keverőre betesszük a megfelelő szerelvényeket, és a típusukat az adattáblázatban kiválasztjuk a listából.
9. Minden elem berajzolása után megnyomjuk a Shift+F2 billentyűkombinációt, amely lehetővé teszi az összeköttetések ellenőrzését a megrajzolt csőhálózaton.
105
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
10.Ahhoz, hogy a program létrehozza az automatikus csőtervet, az egér jobboldali gombjával rá kell kattintanunk az „A rendszer automatikus csőterve” elemre, és kiválasztani a „Automatikusan hozd létre a csőtervet” utasítást.
3.13. Méretezés és a méretezés opciói 1. Az adatok kiegészítése után elvégezzük a méretezést. Megnyomjuk az F10 billentyűt, amely meghívja a méretezési eljárást. Az adatok diagnosztikájának elvégzése után, ha a program nem talált semmi hibát, azonnal átlép a méretezés opcióinak ablakára.. 2. „Az FF körök előremenő hőmérséklete” ablakban a következő lépés az előremenő hőmérsékletének meghatározása. Baloldalon a szabályozó kör neve van beírva, ebben az esetben ez a forrás neve, amelyet beírtunk az adattáblázatba. Ha a név nem lett megadva, akkor a program megjeleníti, hogy ez egy „névtelen” forrás.
106
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3. A nyomógombra kattintva megengedjük, hogy a program adja meg az optimális előremenő hőmérsékletet, amelynek felvett értéke a szomszéd mezőben jelenik meg. A „Grafikon” nyomógomb hatására megjelenik az egyes helyiségekhez illő előremenő hőmérsékletek grafikonja. A tengelyen háromszög alakú csúszkával jelzett, zöld, függőleges, szaggatott vonal az előremenő hőmérsékletek aktuális beállítását mutatja. Ha az előremenő hőmérsékletet jelző vízszintes vonal a helyiség nevénél zöld színről kékre vált át, az azt jelenti, hogy az adott helyiség nem lesz megfelelően fűtve, ha pirosra, akkor túlfűtött lesz.
107
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
4. A „Tovább” nyomógombra kattintva továbblépünk a fűtőfelület méretezésének opcióit tartalmazó könyvjelzőre, amely ebben stádiumban hőtani szempontból már méretezve van. A „VA [cm]” mező jobboldalán levő nyomógombra kattintva meg tudjuk nézni, hogy milyen fektetési távolság variációk jöhetnek számításban, és ezek közül a program melyiket választotta. A helyiségekben az „Auto” mező kijelöltségének meghagyásával megengedjük, hogy a program automatikusan válassza ki az FF fektetésének fajtáját.
5. Az „FF méretezésének opciói” könyvjelző legalján találhatók a bekötésekkel fűtött fűtőfelületre vonatkozó információk.
Előfordulhat, hogy a bekötés által leadott hőteljesítmény nagyobb vagy kisebb a helyiség hőszükségleténél. Ilyen esetben visszatérve a szerkesztőbe korrigáljuk a fűtőfelületen áthaladó bekötések meandereinek elhelyezését. 6. Ellenőrizzük, hogy a méretezési opciókban (átmérőválasztás) ki van-e jelölve „Az átmérő ismételt megválasztása”. Ez fontos, mivel a hálózat rajzának nagy részét ebben a fázisban újraalkottuk, elhagyva a virtuális bekötéseket. 7. A méretezés befejezéséhez a „Tovább” nyomógombra kattintunk, vagy átlépünk az „Eredmények” könyvjelzőre. A program befejezi a hidraulikai méretezést, és elkészíti az anyagkimutatást.
108
2 LECKE - Uponor HSE-therm 4
3.14. Az eredmények áttekintése Lásd a 2.13. fejezetet! Ezen kívül, a méretezés végrehajtása után, a program tájékoztat minket arról, hogy az emeleten lévő 102-hall helyiségben a hőigény nincs fedezve. Ez egy várt és helyes információ, mivel a tervünkben ezt a helyiséget nem fogjuk fűteni. A valóságban a 101 és 102 helyiségek egy közös egységet alkotnak, a felosztásuk a programban csak annak a módszernek az eredménye, ahogyan az emeleten létrehoztuk a helyiségeket. Ahhoz, hogy ezt az üzenetet eltüntessük, kézzel megadhatjuk, hogy ennek a helyiségnek a hőigénye 0 W (hasonlóan ahhoz, amint az a szélfogó esetében történt az első leckében).
3.15. Az eredménytáblázat kinyomtatása Ha a méretezés eredményei komplettek, ki lehet őket nyomtatni a nyomtatón. Lásd a 2.10. fejezetet!
3.16. A PF hurkok megrajzolása Lásd a 2.14. fejezetet!
3.17. A rajz kinyomtatása Lásd a 2.15. fejezetet! .
109
004_a 10,93 m² VA 350
004_b 10,93 m² VA 350 003 +24 °C Φkiv.: 543 W
004 +20 °C Φkiv.: 787 W
003 13,41 m² VA 150 005 +20 °C Φkiv.: 989 W
Csőtervre:G-hz
005 27,46 m² VA 200 001 +16 °C Φkiv.: 0 W
002 +16 °C Φkiv.: 475 W 002 14,97 m² VA 100
007 12,16 m² VA 250 / 300
006 +20 °C Φkiv.: 1253 W 006_b 14,35 m² VA 200 / 350
006_a 19,94 m² VA 200 / 250
Srsz. Változások
007 +20 °C Φkiv.: 438 W
Dátum
Aláírás
Téma
Rajszám
Méretarány
2 2 Lecke - UPONOR HSE-therm 4 A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
1,00
1,00
1200 mm 11EP/500
1,00
1100 mm 11EP/500
700 mm 11EP/500
Csőtervre:Rad01
3,00 m² 103 +20 °C Φkiv.: 984 W 102 +24 °C Φkiv.: 536 W
102 10,20 m² VA 250
107 +20 °C Φkiv.: 0 W 2,50 21EP/500 1200 mm
Csőtervre:F-hz
Csőtervre:Rad02
1,50
1000 mm 21EP/500
101 +16 °C Φkiv.: 765 W
104 +20 °C Φkiv.: 721 W
1,00 11EP/500 1100 mm
106 +20 °C Φkiv.: 527 W
105 +20 °C Φkiv.: 1009 W
1,00
11EP/500 1100 mm
1,00
11EP/500 1100 mm
Srsz. Változások
1,00
Dátum
Aláírás
11EP/500 1200 mm
Téma
Rajszám
Méretarány
3 2 Lecke - UPONOR HSE-therm 4 A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
+5,60
321 W 1,1 kPa
102
Φ=549 W 103_a 20 °C
1,00 Φ=532 W
103 11EP/500 1200 mm
103_b 20 °C
103
1,00 Φ=270 W
11EP/500
102
1100 mm
24 °C
1,00
102 11EP/500
Emelet:Rad02
700 mm
+2,80
H=30,0 kPa 0,597 m³/h
Földszint:G-hz
11,8 kW 0,0 kPa 322,0 kg/h
H=10,5 kPa 0,330 m³/h
±0,00
Srsz.
Változások
Dátum
Aláírás
Téma
Rajszám
Méretarány
4 2 Lecke - UPONOR HSE-therm 4 A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
4. UPONOR HSE-THERM 4 + UPONOR HSE-HEAT&ENERGY 4 – 3. LECKE PADLÓFŰTÉS ÉS RADIÁTOROS FŰTÉS PÉLDÁJA DWG FORMÁTUMÚ FÁJL IMPORTÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT ALAPRAJZON. PÉLDA AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZABVÁNYOK SZERINTI HŐVESZTESÉG SZÁMÍTÁSSAL. Az alábbi lecke tartalma annak bemutatása, hogyan kell radiátoros és felületfűtés komplex méretezését végrehajtani a hőveszteség számítással együtt, két fűtött szinttel rendelkező épületre. A terv rajzrésze .dwg fájlokból importált és interpretált alaprajzokat fog tartalmazni. Az interpretáció célja, hogy hozzájussunk az épület teljes konstrukciójához a falakkal és a kiegészítő elemekkel (ajtó, ablak), valamint a keletkezett helyiségekkel együtt. A hőveszteség számítást az Uponor HSE-heat&energy 4 programban fogjuk elvégezni, amelybe beolvassuk a beimportált, az épület szerkezetét tartalmazó fájlt, a helyiségekben levő hőmérséklet értékekkel kiegészítve. Az, hogy rendelkezünk a falakat és az ablakokat tartalmazó alaprajzokkal, lehetővé teszi számunkra, hogy a radiátorokat automatikusan az ablakok alatt helyezzük el. A méretezés után, az épületszintek alaprajzai alapján, a program automatikusan létrehozza a függőleges csőtervet.
4.1. A program megnyitása és a képernyő tartalmának ismertetése Lásd a 2.1 fejezetet!
4.2. Az általános adatok kiegészítése Lásd a 2.3 fejezetet a 3. pont kivételével: 1. Miután a hőveszteség számítást az Uponor HSE-heat&energy 4 programban fogjuk elvégezni, a „Q fel. [W/m2] a megadott hőm.” mezőjébe a terv általános adatainál (F7) meghagyjuk a nullát írunk, hogy ne legyen a mutatószám alapján számolt hőveszteség.
4.3. Az épületszintek alaprajzainak elkészítése A két épületszint alaprajza a berajzolt radiátoros és padlófűtéssel lesznek a tervünk rajzai. Ezekhez az alaprajzokhoz az alapot sokféle módon lehet megszerezni. Ebben a leckében azt a módot fogjuk megmutatni, amikor a földszintnek és az emeletnek az építésztervező által .dwg fájl formájában elkészített alaprajzait fogjuk beimportálni, a falak, ablakok és ajtók grafikus interpretációjával együtt, a programba, ily módon hozva létre a csőhálózat terveinek alapfelületét. 1. A „Fájl” menüből kiválasztjuk „Az épületalaprajz importálása DWG/DXF fájlból” utasítást. A program kinyit egy ablakot, amelyben kikeressük az első, a földszint alaprajzát tartalmazó .dwg fájlt ehhez a programhoz, kijelöljük, és rákattintunk a „Megnyitás” nyomógombra. Az első import alatt a program megkérdezi tőlünk az építészeti tervben használt karakterfájlt (.shx kiterjesztéssel). Megadhatjuk a fájl helyét a lemezen, ha megvan nekünk (megkaptuk az építésztől az alapfelületek fájljaival együtt), vagy kiválaszthatjuk a „Mégsem” opciót. 2. Megnyílik a fájl importálásának ablaka. Baloldalon megjelenik a beolvasott fájlban levő rajz összes rétege. A képernyő bal felső sarkában kiválasztjuk az épület valóságos méreteinek megfelelő rajzi mértékegységet, legördítve a rendelkezésre álló mértékegységek listáját.
111
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
!
Az épület mérteinek megfelelő mértékegység kiválasztásának a grafikus szerkesztő szempontjából van jelentősége, amely a méreteket mindig méterekben mutatja és olvassa le. Ezért fontos, hogy az importálandó rajz megfelelően át legyen méretezve.
♦
Tanács: annak ellenőrzéséhez, hogy a választás megfelelő, megnyomjuk nyomógombot, és megmérjük az (egyszárnyú) ajtókat – a szélességüknek 1 méter körülinek kell lennie.
112
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
3. A „Tovább” nyomógombra kattintunk. Átlépünk a falak interpretációjának ablakába. Mivel a fájlt szerkezetileg kell interpretálni, megjelöljük a falak analizálására szolgáló rétegeket. Ebben az esetben a „Walls” rétegeket választjuk ki. 4. Az ablak felső részében kiegészítjük a falvastagság tartományát (minimális és maximális érték). Ha a tervben vannak falazott szellőztető vagy füstcsatornák, meg kell növelni a fal vastagságát a megfelelő értékre úgy, hogy ezeket az elemeket a program helyesen interpretálja.
113
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
5. Kattintunk a „Tovább” nyomógombon. A következő nézet az ablakok és ajtók értelmezésének ablaka. Kijelöljük a rétegeket, amelyeken az ablakok és ajtók találhatók. Az ajtóknál és az ablakoknál a legnagyobb szélességi értéket kell kiválasztani. Erre különösen kettős ajtók esetén kell figyelni. Ezeket az elemeket a program ekkor helyesen értelmezi.
114
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
6. A program által felajánlott „könyvtárból” kiválasztjuk az ajtók és ablakok fajtáját, megegyezően azokkal, amelyek az importált fájlban előfordulnak. Hogy pontosabban megtekinthessük a rajzon található alkotóelemeket és a fajtájukat, felhasználjuk az ablak felső részében található, a betekintésre szolgáló ikonokat.
115
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
7. A „Tovább” nyomógombra kattintunk. Átlépünk a rajzként beolvasott, vagyis grafikus értelmezés nélküli rétegek kiválasztásához. Alapértelmezésként minden réteg ki van jelölve. A rétegek listájára kattintva a jobboldali egérgombbal kiválasztjuk a „Minden kijelölés megszüntetése” opciót, majd kiválasztjuk csak azokat a rétegeket, amelyek a tervünk rajzalapjának grafikai kiegészítéséhez szükségesek. Jelen esetben kiválasztjuk a „Stairs” réteget. Lemondunk a helyiségcímkék beolvasásáról, miután a program saját címkéket hoz létre, és dupla mennyiségű címkére nincs szükség, mivel csak elfedné a rajzot. 8. Megszüntetjük a „Kitöltés (hatch) importálása” mezőt.
116
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
9. Magának az értelmezésnek a végrehajtásához, és a fájl beolvasásához a programba a „Tovább” nyomógombra kattintunk. A program megjeleníti az értelmezés előrehaladását százalékosan, a befejezése után pedig megjelenik egy üzenet, hogy az interpretáció megtörtént, és a fájlt beolvassa az aktuális munkalap „Konstrukció” könyvjelzőjére. 10.Ebben a pillanatban falakból, ajtókból és ablakokból létrehozott kész helyiségeink vannak.
11.Az emeletszint rajzának beolvasásához egy új munkalapot kell nyitnunk. Ezért a jobboldali egérgombbal az aktuális munkalap fülére kattintunk, és megnyitjuk a munkalapok intézőjének az ablakát. Rákattintunk az „Új” nyomógombra, kiválasztjuk a munkalap „Terv/alaprajz” típusát. A terv jobb áttekinthetőségének érdekében megváltoztatjuk a munkalapok nevét, az elsőét megfelelően „Földszintre”, a másodikét „Emeletre”. Kiválasztjuk az „Emelet” munkalapot aktuálisként, és bezárjuk a munkalapok intézőjének ablakát.
117
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
12.Minthogy már az „Emelet” munkalapon vagyunk, a „Fájl” menüből kiválasztjuk „Az épület alaprajzának importálása DWG/DXF fájlból” utasítást. A program megnyit egy ablakot, amelyben megkeressük a lemezre elmentett másik, ehhez a tervhez tartozó .dwg fájlt, kijelöljük, és a „Megnyitás” nyomógombra kattintunk. 13.Megismételjük a fentebb az 1-8 pontokban leírt lépéseket.
4.4. A vízszintes határolófalak és a helyiségek adatainak kiegészítése Az alaprajzok importálása és értelmezése után rendelkezésünkre áll az épület szerkezetének rajza, amelybe a program kiválasztotta az egyes helyiségeket. A terv szükségletei miatt a helyiségek adatait ki kell egészítenünk az adattáblázatban. Annak elkerülése érdekében, hogy az egér véletlen kattintásával ne mozdítsuk el vagy válasszuk szét véletlenül ez elemeket, ajánlatos az egész tervet rögzíteni, átkapcsolva BLOK üzemmódba. A tervben két fűtött épületszintünk van. Ezen kívül az épület ismert hőmérsékletű pincét és tetőteret tartalmaz. A lecke egyszerűsítése érdekében ezeknek nem lesz alaprajzuk a grafikus szerkesztőben. Ebben a leckében a meglévő pincét és padlást helyettesítjük azzal, hogy az Uponor HSE-heat&energy 4 programban megadjuk a vízszintes határolófalak, a padlók és a födémek tuloldalán levő hőmérsékleteket. 1. A képernyő jobbalsó sarkában a megfelelő fülre kattintva átlépünk a „Konstrukció” szerkesztési tartományra. Ezután sorban beszámozzuk a helyiségeket, az „Elemek adatai” felső menüjének „A helyiségek beszámozása” a funkciója használatával. Majd ellenőrizzük a hőmérsékletet a helyiségekben. A 003-fürdőszoba helyiségben megfelelően magasabb belső hőmérsékletet írunk elő, valamint a „Helyiség fajt…” mezőben megadjuk a helyiség fajtáját. A 001-szélfogó helyiségbe viszont megfelelően alacsonyabb belső hőmérsékletet írunk elő, és szintén megadjuk a helyiség fajtáját. Ez nagyon fontos a megfelelő Tpp max érték felvételéhez.
118
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
2. A „ti alul” mezőbe beírjuk azt az értéket, amely az adaott helyiség alatt lép fel. Ezt a program a fűtőpadló hőszigetelésének megválasztásához használja fel, viszont nincs befolyása a hőveszteség számítására. Az épület alá van pincézve, tehát az alul lévő hőmérséklet értékét 8 ºC-nak fogadjuk el.
119
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
3. Kiegészítjük az összes helyiség adatait, és ugyanezeket a műveleteket elvégezzük az „Emelet” épületszinten is. Meghagyjuk a helyiségek belső hőmérsékleteinek értékeit, valamint az alul lévő hőmérsékletet 20 ºC-on, csak a fürdőszobában javítjuk ki mindkét értéket 24 ºC-ra.
4. A hőveszteség számításához a grafikai szerkesztőben hozzáadunk egy vízszintes válaszfal típusú elemet: padlót (a földszinten) és födémet (az emeleten). Ebben a leckében a létező a pince és a tetőtér létező helyiségeit az Uponor HSE-heat&energy 4 programban a vízszintes válaszfal másik oldalán fellépő hőmérséklettel helyettesítjük. Ezekre a helyiségekre deklarált 0 hőmérsékleti érték: 8 C.
120
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
5. A „Földszint” épületszintjén az „Elemek” felső eszközsávjából kiválasztjuk a „Vízszintes térelhatároló: padló” nyomógombot, átmegyünk a rajzterületre, és az egyes helyiségekre kattintunk. A program szürke kerettel festi alá azt a helyiséget, ahova az elem be lesz téve, majd a kattintás után egy kék vonal jelenik meg a helyiséget határoló válaszfalak tengelyében és szaggatott vonal ezeknek a falaknak a belvilágában.
6. Mivel feltételezzük, hogy minden helyiség alá van pincézve, kihasználva az F3 funkcióbillentyűt, minden helyiségbe a rajzon padlót teszünk.
121
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
7. Az „Emelet” épületszinten a helyiségekbe betesszük a „Vízszintes válaszfal: födém” típusú elemet.
4.5. A helyiségek grafikus adatainak kiegészítése Kiegészítjük az épület rendszerét az alábbi módon: 1. A fő menüből kiválasztjuk az „Opciók” /”A terv opciói” / „Az épület struktúrája” utasítást vagy megnyomjuk a Ctrl+F7 billentyűkombinációt. A terv opcióinak listájában kijelöltté válik "Az épület struktúrája” pozíció, és megnyílik "Az épület struktúrája" ablak.
122
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
2. A megnyitott ablakban a bal oldalon található az épületszintek, a lakások és az egyes helyiségek listája. Ezt a listát az épület alkotóelemeinél található ikonokra kattintva tudjuk megnyitni. Jobboldalon jelennek meg a kijelölt elem adatai. Ki tudjuk tölteni a mezőket az épület összes szintjére vonatkozóan. A már meglevő elemekhez beírjuk a nevüket, a magassági koordinátájukat, az épületszint magasságát és a födém vastagságát. Változatlanul hagyjuk a parapet alapértelmezett magasságát. A falmélyedés szélességét 1500 mm-re állítjuk be, vagyis ugyanolyanra, mint az ablak szélessége. A csőszakaszok magassági koordinátáját az épületszinteken 0,1 méterben állapítjuk meg. 3. A jobboldalon a kiválasztott mezőben kattintva, az alatta levő mezőben megjelenik annak a nézete, hogy az adott pillanatban melyik értéket változtatjuk.
4. Ugyanígy egészítjük ki a második szint adatait. Minden adat kiegészítése után bezárjuk az épület rendszerének ablakát az „OK” nyomógombra kattintva. 5. Egy a tervet egyértelműen jelölő néven elmentjük azt a lemezre, hogy a következőkben meg tudjuk nyitni az Uponor HSE-heat&energy 4 programban.
4.6. A terv megnyitása és az adatok kiegészítése Az épület hőveszteségének kiszámítása céljából beolvassuk az előbb elmentett tervet az Uponor HSE-heat&energy 4 programba. 1. Megnyitjuk az Uponor HSE-heat&energy 4 programot a Programcsomag Intézőből, majd a tervünket
.
123
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
2. A baloldali alsó ablakban a megfelelő szövegre kattintva kiválasztjuk a „Méretezés normái és opciói” pozíciót, és a legördülő lsitából kiválasztjuk a minket érdeklő szabványcsomagot.
3. Átmegyünk „Az épület adatai” pozícióra, és a „Helység” mezőben kiválasztjuk a listából a település nevét, amelyben a méretezendő épület található, vagy a legközelebbi települést. Minden alapértelmezett értéket változatlanul hagyunk.
124
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
4. A bal felső ablakban „Az épület szerkezete” pozícióra kattintunk, és a „A fa kibontása az helyiségek szintjéig” ikon segítségével az ablak alsó részében a kibontjuk az épületszerkezet struktúráját úgy, hogy az épület minden helyisége látható legyen.
5. A program a grafikus szerkesztőben beállított vízszintes válaszfalakhoz, vagyis a padlóhoz és a födémhez automatikusan hozzáigazítja a válaszfal típusát. Az első munkalapnál („Földszint”) ez a talajon levő padló, az utolsó munkalapnál („Emelet”) ez a tető. A példában példánkba deklaráltuk, hogy a vízszintes válaszfalakon túl, a földszint alatt a pince, az emelet felett a padlás található. Ezért a fájl beolvasása után az Uponor HSE-heat&energy 4 programba, meg kell változtatni a vízszintes válaszfalakhoz rendelt típusokat. Ezért sorban a földszint egyes helyiségeire kattintunk, és a „Típus” oszlopban a „Padló a talajon” helyett a „Belső födémet” választjuk ki.
125
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
6. Ezután beírjuk a hőmérsékletet a válaszfal másik oldalán. A pincénél és a padlásnál azt 0 mondtuk, hogy ez 8 C lesz.
7. Ugyanígy járunk el a földszint és az emelet összes helyiségével. Az emeletnél a válaszfal „Tető” típusa helyett a rendelkezésre álló listából a „Belső födémet” választjuk ki. ♦
Tanács: ugyanezt a fájlt megnézhetjük az Uponor HSE-therm 4 programban is anélkül, hogy az Uponor HSE-heat&energy 4 programot be kellene zárnunk.
4.7. A válaszfalak szerkezetének és tulajdonságainak meghatározása Hogy a hőveszteség méretezését el lehessen végezni, a programban le kell írnunk az épületet alkotó válaszfalak hőtani tulajdonságait. A példában a válaszfalak egy része konkrét anyagrétegekből áll össze, másik részük viszont u.n. „kész válaszfalak” adott U együtthatóval. 1. A bal felső ablakban „A válaszfaldefiníciók” pozícióra kattintunk, az alsóban pedig a „Válaszfalakra”. A jobboldalon megjelenik a válaszfalak táblázata, ami egyelőre üres. A nyomógomb segítségével kibontjuk a menüt, amelyből kiválasztjuk a „Válaszfaldefiníció hozzáadása” utasítást.
126
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
2. Új táblázat jelenik meg kiegészítendő adatokkal. Beírunk egy, a válaszfalat azonosító, rövid nevet, magyarázatot, valamint kiválasztjuk a típust a listából. Ezután a rétegekből összeálló válaszfalhoz, az „Anyag” mező kinyitása után, kiválasztjuk a listából a válaszfalat alkotó konkrét anyagot, és beírjuk a vastagságát a „d” oszlopban. Kiválasztjuk a következő anyagot, és beírjuk a vastagságát. Így járunk el minden, az adott válaszfalat alkotó réteggel. A külső válaszfal szerkezetében a rétegek sorrendjének belülről kifelé tartó sorrendben kell lennie.
3. Az ablak alsó részében a program megjeleníti a méretezés állapotát és az U együttható értékét.
4. Minden rétegekből álló válaszfalat ugyanezen a módon hozunk létre.
127
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
5. Ha előre definiált rétegek nélküli válaszfalat akarunk létrehozni, hozzáadjuk a válaszfaldefiníciót, beírjuk a nevét, és kiválasztjuk a típusát. Ezután a „Válaszfaldefíniálás módja” mezőben kiválasztjuk a „Megadott U tényezőjű válaszfal” opciót, és beírjuk az Uo hőátbocsájtási tényezőt.
6. Hasonló módon deklaráljuk az épületben előforduló többi válaszfalat is.
7. Mivel a további munka a terven az Uponor HSE-therm 4 grafikus szerkesztőjében történik, elmentjük a fájlt a lemezre. Ebben a pillanatban nem tudjuk megváltoztatni a fájl nevét, mivel akkor megszűnik a kapcsolat az Uponor HSE-therm 4 programmal.
4.8. Szerkezeti típus hozzárendelése a válaszfalakhoz a rajzon A válaszfalszerkezetek meghatározása után a tervben, a rajzon a konkrét válaszfalakhoz szerkezeti típust kell rendelnünk. 1. Átmegyünk az Uponor HSE-therm 4 programba, amelyben meg van nyitva a rajzunk. A program frissíti az adatokat. Ennek a műveletnek a végrehajtása után tudjuk szerkeszteni az Uponor HSE-heat&energy 4 programban végrehajtott változtatásokat már tartalmazó tervet. Ha az aktív szerkesztési tartomány nem a “Konstrukció”, átlépünk erre a tartományra. A BLOK üzemmód segítségével – a képernyő jobbalsó sarkában kattintva – rögzítjük a munkalap teljes tartalmát, azért, hogy az egyes falak kijelölésekor azok nem csússzanak el.
128
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
2. A felső menüből a „Szerkesztés” / „Minden elem kijelölése a következő típusból:” >> „Fal” >> „Külső” utasítás kiválasztása után minden külső fal ki lesz jelölve a rajzon. Az adattáblázatban, „A válaszfal-konstrukció típusa” mezőben kiválasztjuk a megfelelő válaszfal nevet.
3. A külső falakon található ablakok és ajtók számára az adattáblázatban szintén kiválasztjuk a megfelelő válaszfaltípust.
129
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
4. Mivel a tervben kétféle belső fal fordul elő, a multi-select (a kattintások idején lenyomva tartjuk a Shift billentyűt) üzemmódot kihasználva kijelöljük előbb a „vastagabb” falakat, és kiválasztjuk számukra a válaszfal szerkezetet. Hasonlóképpen kijelöljük a másik fajta falakat, és kiválasztjuk számukra a típust az adattáblában.
5. A belső falakban található ajtókhoz az adattáblában kiválasztjuk a megfelelő határolófal-típust.
130
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
6. Ezután kijelöljük egyszerre az összes vízszintes válaszfalat – padlót, amelyet betettünk az alaprajzra, és kiválasztjuk a típusukat az adattáblázatban.
7. Ugyanezt a műveletet elvégezzük a második épületszinten is. A külső és belső falakhoz, a födémhez hozzárendeljük a megfelelő válaszfaltípust az adattáblázatban.
8. Miután a munkát a terven az Uponor HSE-heat&energy 4 program táblázatos szerkesztőjében folytatjuk, a fájlt elmentjük a lemezre.
131
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
4.9. Az adatok kiegészítése az Uponor HSE-heat&energy 4 programban, és a méretezés elvégzése 1. Minden helyiséghez hozzárendeljük a megfelelő helyiségtípust úgy, hogy a program ki tudja számolni az eltávolítandó szellőztető levegő megkívánt mennyiségét. Ezen kívül a „Címke” mezőbe beírjuk az adott helyiség címkéjét (hal, fürdőszoba, konyha stb.).
132
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
2. A 001-szélfogó helyiség fűtetlen helyiség lesz. Ezért ebben a helyiségben a “Fűtött helyiség” mezőnek nem szabad kijelölve lennie. Ebben a pillanatban a program kiszámítja a hőmérsékletet a helyiségben.
3. A helyiségben levő padlókat, amelyek fűtőpadlók lesznek a padlófűtés tervünkben, nem szabad figyelembe vennünk a hőveszteség számításnál. Ezért minden ilyen padlónál megjelöljük az „F” (fűtött válaszfal) oszlopban található mezőt. 4. A program az adatok minden változtatása után automatikusan végrehajtja a számítást, méretezést, és ennek az eredménye látható a helyiségek szintjén, az ablak alsó részében.
5. Elmentjük a tervet, és bezárjuk a programot. Átkapcsolunk az Uponor HSE-therm 4 programra, amelyben végbemegy a nézet frissítése, és az alaprajzon megjelennek az egyes helyiségek hőigényére vonatkozó információk. Ha a helyiségben sugárzó fűtés található, és úgy a radiátoros, mint a felületfűtés részesedését „auto”-ként deklaráltuk, a program a méretezés során igyekszik a hőveszteség lehető legnagyobb részét a PF hurkokkal fedezni. A maradék hőveszteséghez kiválaszt radiátorokat.
4.10. A felületfűtések beállítása Lásd a 3.5 fejezetet!
4.11. A padló szerkezetének és a peremzónák meghatározása Lásd a 3.6 fejezetet!
4.12. A bekötések megrajzolása Mivel ez a lecke a komplex terv létrehozását mutatja be, feltétlenül meg kell rajzolni a bekötéseket.
133
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
Az „Fűtés” szerkesztési tartomány „Sugárzó” könyvjelzőjének felső eszközsávjából kiválasztjuk a „Bekötéspár”
elemet.
Lásd a 3.11 fejezetet a 2. ponttól!
4.13. A radiátorok beállítása az alaprajzra Lásd a 3.7 fejezetet!
4.14. Az elosztóhálózat megrajzolása Lásd a 3.8 fejezetet!
4.15. A csőterv létrehozása és a hőforrás beállítása Hogy a teljes csőhálózat helyesen legyen megrajzolva, be kell tennünk a tervbe a hőforrást. Ezért új munkalapot nyitunk, és betesszük rá a hőforrás típusú elemet, valamint bekötjük hozzá a teljes csőhálózatot függőleges csőterv formájában. Lásd a 3.12 fejezetet, az 1. ponttól kezdve (a 9. pont nélkül)!
4.16. A méretezés és a méretezés opciói 1. Az adatok kiegészítése után végrehajtjuk a méretezést. Megnyomjuk az F10 billentyűt, amely meghívja a méretezést. Az adatok diagnózisának elvégzése után, ha nem talált semmilyen hibát, a program átlép a méretezési opciók első, „Az FF körök előremenő hőmérséklete” ablakára, és a következő lépés az előremenő hőmérséklet meghatározása. A baloldalon fel van írva a regulációs kör neve, ebben az esetben ez a hőforrás neve, amelyet az adattáblázatban beírtunk. Ha nem adtunk meg nevet, a program kiírja hogy a hőforrás „névtelen”.
134
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
2. Rákattintva a nyomógombra megengedjük, hogy a program megadja az optimális előremenő hőmérsékletet, amelynek elfogadott értéke megjelenik a nyomógomb mellett található mezőben. A “Grafikon” nyomógomb hatására megjelenik az egyes helyiségekhez illő előremenő hőmérséklet grafikonja. A függőleges, zöld szaggatott vonal háromszög alakú csúszkával elvágott tengelyen jelzi az előremenő hőmérséklet aktuális beállítását. Ha az előremenő hőmérsékletet kijelölő vízszintes vonal a helyiség nevénél kék színűre változik, az azt jelenti, hogy az adott helyiség alulfűtött lesz, ha pedig a vonal piros, akkor az adott helyiség túlfűtött.
135
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
3. A „Tovább” nyomógombra kattintva átlépünk a PF méretezése opcióinak fülére, amely ebben az állapotban hőtani szempontból már ki van számolva. A „VA [cm]” mező jobboldalán levő nyomógombra kattintva megnézhetjük, hogy milyen variációi lehetségesek a kiosztásnak, és melyik változatot választotta ki a program. Az „Auto” mezőt kijelölve hagyva megengedjük, hogy a program automatikusan válassza ki az FF fektetésének fajtáját a helyiségekben.
136
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
4. A „Tovább” nyomógombra kattintunk. A „Méretezési opciók” fül a radiátoros fűtésre és az elosztó hálózatra vonatkozik. Ellenőrizzük a radiátoros fűtés opcióinak helyességét a négy ablakban, amelyeken az ablak baloldalán található lista elemeire kattintva tudunk végigmenni. „A hálózatbeállítás opciói” elemnél a program megjeleníti a forrásnak az adattáblázatba beírt nevét.
5. A méretezés befejezése céljából a „Tovább” nyomógombra kattintunk, vagy átlépünk az „Eredmények” fülre. A program befejezi a hidraulikus méretezést, és létrehozza az anyagkimutatást.
137
3 LECKE -Uponor HSE-therm 4+Uponor HSE-heat&energy 4
4.17. Az eredmények áttekintése Az „Eredmények” fül két ablakból áll. A baloldaliban találhatók az eredmények tematikus csoportjai egy listában rendezve, a jobboldaliban az adott pillanatban kijelölt témacsoporthoz tartozó részletes eredmények jelennek meg. A tervben meghatározott kétféle típusú fűtés és egy hőforrás esetén a program megjeleníti mindkét fűtéstípus eredményeit a hőforráshoz rendelve. Az előremenő és a visszatérő hőmérsékletre vonatkozóan elsőbbséget a radiátoros fűtések eredményei élveznek.
Végigmegyünk az eredmények soron következő táblázatain az egyes tematikus csoportokra kattintva, amelyek közül a legfontosabbak az „Általános eredmények”, az „FF eredményei”, valamint az „Anyagkimutatás”.
138
004 Hálószoba 21,96 m² VA 350 004 Hálószoba +20 °C Φkiv.: 589 W
003 Fürdőszoba +24 °C Φkiv.: 1160 W 003 Fürdőszoba 13,60 m² VA 200
005 Konyha +20 °C Φkiv.: 1166 W
Csőtervre:G-hz
005 Konyha 27,13 m² VA 250
002 Hal +16 °C Φkiv.: 133 W
001 Szélfogó +1 °C Φkiv.: 0 W
002 Hal 14,85 m² VA 50
006 Nappali +20 °C Φkiv.: 1413 W 006 Nappali_a 14,00 m² VA 150 / 350
007 Szoba 12,00 m² VA 50 / 100
006 Nappali_b 20,02 m² VA 200 / 250
Srsz. Változások
007 Szoba +20 °C Φkiv.: 676 W
Dátum
Aláírás
Téma
3 LECKE - Uponor HSE-therm 4+ Uponor HSE-heat&energy 4
Rajszám
Méretarány
5
A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
1,00
1,00
900 mm 11E/600
900 mm 11E/600
1,00 mm 22E/600 102700 Fürdőszoba_a 2,44 m²
Csőtervre:Rad01
103 Szoba +20 °C Φkiv.: 1045 W 102 Fürdőszoba +24 °C Φkiv.: 1319 W 102 Fürdőszoba_b 11,00 m² VA 50 Csőtervre:Rad02
Csőtervre:F-hz
101 Hal +20 °C Φkiv.: 615 W 104 Szoba +20 °C Φkiv.: 639 W
1,00
21E/600 700 mm
1100 mm 11E/600
2,00
900 mm 11E/600
1,00
105 Szoba +20 °C Φkiv.: 1135 W
1,00
800 mm 11E/600
900 mm 11E/600
1,00
106 Szoba +20 °C Φkiv.: 699 W
Srsz. Változások
1,50
Dátum
Aláírás
11E/600 1200 mm
Téma
3 LECKE - Uponor HSE-therm 4+ Uponor HSE-heat&energy 4
Rajszám
Méretarány
6
A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
+5,60
725 W 23,7 kPa
Φ=551 W
103 Szoba
1,00 Φ=565 W
103 Szoba
1,00 Φ=741 W
1,00
102 Fürdőszoba
102 Fürdőszoba_b 103 Szoba_a 20 °C
11E/600 900 mm
103 Szoba_b 20 °C
11E/600 900 mm
102 Fürdőszoba 24 °C
22E/600
Emelet:Rad02
700 mm
+2,80
12,8 kW 0,0 kPa 352,0 kg/h
Földszint:G-hz
H=30,5 kPa 0,659 m³/h
H=15,6 kPa 0,360 m³/h
±0,00
Srsz.
Változások
Dátum
Aláírás
Téma
3 LECKE - Uponor HSE-therm 4+ Uponor HSE-heat&energy 4
Rajszám
Méretarány
7
A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5. UPONOR HSE-SAN 4 – 4. LECKE HIDEG ÉS MELEG VÍZ RENDSZER KOMPLETT TERVÉNEK PÉLDÁJA AZ ISB FÁJLBÓL ÁTVETT ÉPÍTÉSZETI ALAP FELHASZNÁLÁSÁVAL. Ennek a leckének a célja, hogy bemutassa milyen egyszerű és gyors módon lehet létrehozni a hideg- és melegvíz rendszer tervét a kész fűtési rendszertervet tartalmazó .isb fájl felhasználásával. A fűtési rendszer terve az épület grafikai struktúrájának alapján készült – lásd a 2. leckét. Az épület megrajzolt struktúrája lesz a vízellátási rendszer tervezésének is az alapja. Az a fül, amelyen az építészeti alapfelület található, közös részét képezi mindkét terv szerkesztésének. A teljes vízellátási rendszer megrajzolásához a következő elemeket használjuk: forrás, vízmelegítő a hideg vízhez, bekötések, elosztó hálózat és strang. A rendszernek a földszint és az emelet alaprajzán eredetiként beállított részleteit (a két fürdőszobában és a konyhában) ezen elemek árnyékaként szerepeltetjük a függőleges csőterveken. Ilyen módon kapjuk meg a rendszer függőleges csőtervének komplett rajzát.
5.1. A program megnyitása és a képernyő tartalmának ismertetése A programnak a Programintézőből történő megnyitása után alapértelmezésben a beköszöntő ablak nyílik meg, amely lehetővé teszi, hogy új tervet indítsunk, megnyissunk egy már meglévőt vagy megnyissuk az utoljára szerkesztettet. 1. Kiválasztjuk az „Új terv” opciót. Ha ez az ablak nem jelenik meg, a program automatikusan új tervet indít.
139
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
2. Az első ablak bezárása után a következő elemek láthatók a képernyőn:
Főmenü Eszközsáv
Munkaterület
Adattáblázat
Navigátor
A munkalapok neveinek könyvjelzőfülei
A terv adatai szerkesztési feladatköreinek könyvjelző fülei
Üzemmód
- Címsáv – a főablak címsávjában, baloldalon található a program és az aktuálisan szerkesztett fájl neve. A sáv jobboldalán találhatók a Windows rendszer ablakának standard nyomógombjai. - Főmenü – a címsáv alatt található. Ha a kiválasztott pozícióra rákattintunk a baloldali egérgombbal, a menü legördül, és megjelenik az elérhető utasítások listája. - Eszközsáv – tematikus fülekre van felosztva, amelyeket a baloldali egérgombbal lehet aktiválni. Ha a kiválasztott fülre kattintunk, a program hozzáférhetővé teszi a kiválasztott szerkesztési feladatkörhöz tartozó nyomógombok ikonjait. Ha az egér baloldali gombjával a kiválasztott ikonra kattintunk, beindítjuk az ikonhoz rendelt funkciót, vagy átlépünk egy meghatározott elemnek a rajzterületre történő beállítása üzemmódjába. A program megjelenít egy súgóbuborékot, ha az egérmutatóval az adott nyomógomb ikonjára állunk. Az eszközsáv tartalma, de az eszközsávokat tartalmazó könyvjelző fülek száma is függ az éppen kiválasztott munkalap típusától, valamint a terv aktuális szerkesztési feladatkörétől (San, Konstrukció, Rajzi alapfelület, Nyomtatás). - Adattáblázat – normálisan a program ablakának jobb oldalán található. A táblázatban a program munkaterületére beállított elemek adatait egészítjük ki. Ezt a táblázatot az F12 funkcióbillentyűvel kapcsoljuk be vagy ki. Ajánlatos a táblázatot csak magának a terv grafikus részének a létrehozása idejére bekapcsolni. Az elemek adatai az elem fajtájától függő kategóriákra vannak felosztva.
140
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
- Állapotsáv – a program ablakának alján található. Ezen a program pillanatnyi állapotára (méretezett/ nem méretezett), az egérmutató koordinátáira a munkaterületen, az éppen végrehajtott műveletre, valamint a szerkesztési feladatkör könyvjelző fülére vonatkozó információk és az üzemmódok mezői találhatók. - A terv adatai szerkesztési feladatköreinek könyvjelző fülei – a programablak balalsó sarkában találhatók, közvetlenül az adattáblázat alatt. A könyvjelző fülek a terv logikai részeit határolják el: hálózat, konstrukció, rajzi alapfelület, nyomtatás. Ha a beolvasott fájl tartalmazza a fűtéstervet is, ezt meg lehet tekinteni a "Fűtés" könyvjelző fülön. Minden könyvjelző fülhöz opciók vannak rendelve, amelyeket a jobboldali egérgombbal lehet meghívni: -
„Nem látható, ha nem aktív”, „Szürke, ha nem aktív”, „Látható, ha nem aktív”,
A megfelelő opció kijelölésével az adott szerkesztési feladatkörhöz tartozó elemek láthatóak vagy nem láthatóak maradhatnak egy másik szerkesztési feladatkör könyvjelző fülére történő átlépés után. A kiválasztott opciót tükrözi a könyvjelző fül külalakja;
- Üzemmód – az üzemmódok mezői a terv adatai szerkesztési feladatköreinek könyvjelző fülei alatt találhatók. Az adott üzemmód (ORTO, BLOK, SIAT, AUTO, POWT) bekapcsolása úgy történik, hogy a baloldali egérgombbal az üzemmód mezőjére kattintunk. Ha az üzemmód neve kék betűkkel jelenik meg, az azt jelenti, hogy az adott üzemmód aktív. A nem aktív üzemmódot szürke betűk jelzik. - Munkaterület - a munkaterületet fent és baloldalon vízszintes és függőleges mérce határolja. A vonalzók lehetővé teszik a beállított elemek folyamatos ellenőrzését. A bal, felső sarokban, a vonalzók között levő nyomógomb lehetővé teszi a nézet méretarányának változtatását, valamint mutatja az aktuális méretarányt. A munkaterület alján és jobb oldalán találhatók a rajz látható részének változtatását lehetővé tevő, vízszintes és függőleges csúszkák. A jobbalsó sarokban, a vízszintes és függőleges csúszka között található elem a navigátor, amely megkönnyíti a munkaterületen belüli mozgást. A vízszintes csúszka bal oldalán láthatóak a terv munkalapjainak könyvjelző fülei.
141
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
- A munkalapok neveinek könyvjelzőfülei – a terv a programban részekre lehet felosztva, amelyek közül mindegyik egy külön munkalap lehet. A köztük való mozgás úgy lehetséges, hogy az egér baloldali gombjával a kiválasztott könyvjelző fülre kattintunk. A munkalapok intéző ablakának megnyitásához a jobboldali egérgombbal kell kattintani a munkaterület bármelyik könyvjelző fülére. Ebben az ablakban lehet létrehozni egy új munkalapot, valamint másolni és eltávolítani a már létezőt.
A program kezelésének alapelvei hasonlóak az Uponor HSE-therm 4 programnál leírtakkal (lásd a 2.2 fejezetet!).
142
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.2. Meglévő terv beolvasása. 1. A „Fájl” főmenüből kiválasztjuk a „Terv megnyitása” ablak, amelyből kiválasztjuk a központi fűtés kész tervét.
funkciót. Megnyílik egy választási
143
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
2. A terv a fűtési rendszer könyvjelző fülén nyílik meg. Ahhoz, hogy átlépjünk a vízellátási rendszer szerkesztéséhez, ki kell választanunk a vízellátási rendszer könyvjelző fülét, a „San”-t.
A meglevő "Földszint" és "Emelet" munkalapokon láthatóak az épület egyes szintjeinek alaprajzai, mivel a „Konstrukció” könyvjelző fülnél a ”Látható, ha nem aktív” opció van kiválasztva. Nem láthatóak viszont a fűtési rendszer rajzai, mivel a "Fűtés" könyvjelzőn a „Nem látható, ha nem aktív” opció van kiválasztva.
144
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.3. A legfontosabb általános adatok beírása. A katalógusok kiválasztása és az alapértelmezett katalógusok beállítása. A vízellátási rendszer terve általános adatainak megadásához és az alapértelmezett csőkatalógus kiválasztásához, az F7 billentyű megnyomásával meg kell nyitni a terv opcióit tartalmazó ablakot. Itt adjuk meg a terv általános adatait, olyanokat, mint: a használati meleg- és hidegvíz alapértelmezett hőmérsékletét, az épület fajtáját, valamint az aktuális munkalap általános adatait: a hálózati szakaszok, a strangok és a kiállások környezetének alapértelmezett hőmérsékleti értéke. Lévén a "Terv opciói" ablakban vagyunk, módosítani tudjuk a program elemeinek külalakját is.
145
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
1. A katalógusok beolvasásához, amelyeket a tervben használni fogunk, a program opcióinak ablakában a baloldali egérgombbal a "Katalóguskezelés" lista pozíciójára kattintunk, majd a "Katalóguskezelés" nyomógombra, amely megnyitja a "Katalógusok" ablakot. Az ablak az alábbi könyvjelzőkre van felosztva: „Csövek és idomok”, „Szelepek és szerelvények”, „Szigetelések”, „Csaptelepek, vízkivételi pontok és szaniter szerelvények”. A minket érdeklő katalógusokat a könyvjelzők baloldali ablakában található listára kattintva választjuk ki. A kijelölt katalógus aláfestődik. Most a kék nyilakat , ikonokkal áttehetjük a kijelölt katalógust vagy katalógusokat a könyvjelző jobboldali ablakába, ami egyet jelent azzal, hogy használhatjuk majd a tervben. A jobboldali ablakban lévő katalógusok listáját az ellenkező irányba mutató nyilakat ábrázoló ikonokkal tudjuk módosítani.
2. A „Csövek és idomok” könyvjelzőn az aktuális tervhez a galvanizált acélcsövek katalógusát választjuk ki.
146
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
3. A terv opcióinak ablakában, a legördülő listából kiválasztjuk az „Alapértelmezett típusok/Csövek, Csapolók” pozíciót. Az „Alapértelmezett csőtípus (meleg, cirkuláció)” és az „Alapértelmezett csőtípus (hideg)” kiválasztjuk a tervhez megfelelő csőtípust a kiválasztott gyártó katalógusából. Szintén itt adjuk meg a csapolok bekötésének alapértelmezett rendszerét, amely meg kell hogy feleljen a korábban kiválasztott csőkatalógusnak. A csapolók bekötésének rendszere határozza meg minden csapolónak a kiállásokhoz való bekötése kivitelezését.
5.4. A csapolók beállítása, a strangbekötések helyei, és a vízellátó rendszer megrajzolása az épület alaprajzain. Átmegyünk a földszint munkalapjára, és annak a vízellátási rendszer szerkesztésének hatókörét tartalmazó könyvjelző fülére („San”). A fürdőszobában és a konyhában melegvíz és hidegvíz csapolókat fogunk beállítani, az elosztó hálózattal együtt.
5.4.1. A csapolók beállítása a földszint alaprajzára A földszinten, a konyhában és a fürdőszobában elhelyezzük a megfelelő hidegvíz/melegvíz csapolókat és a szaniter szerelvényeket. A konyhában ez a kétmedencés mosogató csapteleppel és a mosogatógép lesznek, a fürdőszoba berendezése viszont a mosógépből, zuhanytálcából és zuhanyzós csapteleppel, két mosdókagylóból csapteleppel, valamint egy öblítő szelepes WCcsészéből és egy öblítő szelepes piszoárból áll. A csapolóknak a rajzra történő beállításához az AUTO üzemmódot használjuk, amely többek között segít a csapolókat a falhoz tenni, és lehetővé teszi a vízkivételei pontok automatikus összekötését a szaniter elemekkel ezen rajzi elemek beállításakor. Előbb beállítjuk az össze csatornázási elemet és a vízkivételi pontokat, majd kiegészítjük ezek adatait.
147
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
1. A felső eszközsávról kiválasztjuk azokat az elemeket, amelyek a fürdőszoba berendezésének részei lesznek: a mosógépet csapteleppel
, a csaptelepes mosdót
, az öblítő szelepes WC-csészét
, , a zuhanytálcát zuhanyzós
, az öblítő szelepes piszoárt
konyhába betesszük a kétmedencés mosogatót csapteleppel
és a mosogatógépet
. A .
2. Kiválasztjuk a „zuhanytálca zuhanyzós csapteleppel” elemet , átlépünk a rajzterületre, és az egeret a fal közelébe mozgatjuk. Ekkor a program a beállított elemet automatikusan a falhoz húzza, ami egy jelzés segítségével jelenik meg. 3. A baloldali egérgombbal történő kattintás után az elem a rendeltetési helyére kerül, és megjelenik a rajzon.
148
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
4. A zuhanytálca + zuhanyzós csaptelep beállítása után, magát a csaptelepet az egérrel megfogva el tudjuk tolni egy másik helyre.
5. Ugyanezen a módon állítjuk be a földszintre az összes csapolót a hozzájuk tartozó szaniter szerelvényekkel.
149
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
6. Megkezdjük a vízkivételi pontok konfigurálását. Az F12 billentyűvel bekapcsoljuk az adattáblázatot. Az elemek adatait egy választási listából választjuk ki, vagy beírjuk az adattábla mezőibe. Az adatok többségénél elég elfogadni az alapértelmezett értékeket. Kijelöljük a rajzon a zuhanytálcát a zuhanyzós csapteleppel (ezek az elemek egy készletet alkotnak), és az adattáblázatban megjelennek a zuhanytálca és a hozzátartozó zuhany adatai. „Az elem azonosítása” kategóriában, a „Helyiségben” mezőben automatikusan megjelenik a helyiség jele, amelyben a kijelölt elemek találhatók. A „Műszaki adatok” kategóriában meg tudjuk változtatni az alapértelmezett értékeket, ha azok nem felelnek meg nekünk: - Csaptelep típusa - megváltoztatja a csaptelep rajzát - Vízkivételi pont – megváltoztatja a méretezési típust (ami magával vonja többek között a vízkivételi pont normatív kifolyásának és a kívánt nyomásnak a változását a csapoló előtt).
7. Ezután átlépünk a mosdóknál található vízkivételi csaptelepek konfigurálásához. A konfigurálásuknál felhasználhatjuk a csoportos kijelölést, mivel az alaprajzon lévő mosdókagylók egyformák. Az elemeket csoportosan úgy tudjuk kijelölni, hogy a Shift billentyűt a kijelölés alatt lenyomva tartjuk. A táblázatba beírt adatok a kijelölt elemekre vonatkoznak. 8. Ugyanilyen módon konfiguráljuk a többi vízkivételi pontot is.
5.4.2. Távoli összeköttetés beállítása és a rendszer megrajzolása a földszinten A példában kihasználjuk az automatikus funkciót a vízkivételi pontoknak az elosztórendszerrel történő automatikus összekötésére. Berajzoljuk a hideg- és melegvizes szakaszokat, majd bekötjük őket a vízkivételi pontokba. A strang helyén az elosztó rendszer távoli összeköttetéssel fog végződni. Ugyanilyen távoli összeköttetést fogunk beállítani a függőleges csőtervre, a földszinten, és ezt bekötjük a strangba. A hidegvíz forrás és a vízmelegítő a függőleges csőterven lévő hálózat látható részén vannak. A szakaszok könnyebb berajzolása érdekében bekapcsoljuk az ORTO üzemmódot – amely lehetővé teszi függőleges, vízszintes és meghatározott szög alatt futó szakaszok berajzolásának segítését, valamint az AUTO üzemmódot – amely lehetővé teszi a szakaszok automatikus bekötését.
150
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
1. Az „Átfolyó és egyéb elemek” felső eszközsávjáról kiválasztjuk a „Távoli összeköttetést” , átlépünk a rajzterületre, és kattintunk azon a helyen, ahol az elosztórendszer tervezett strangja lesz. A távoli összeköttetést a fürdőszoba sarkába állítjuk be.
, átlépünk a 2. Kiválasztjuk a következő "Szakaszpár - Hidegvíz, Melegvíz" elemet rajzterületre, és beállítjuk a szakaszokat a "Távoli összeköttetés"-től kezdve. Majd a szakaszokat végigvezetjük a csapolók mentén. A szakaszbeállítás kezdőpontját a baloldali egérgombbal történő kattintással jelöljük meg, hasonlóan a szakasz iránytöréseihez. A jobboldali egérgombbal történő kattintás vagy a szakaszok elvezetése a csapoló bekötéséhez befejezi a szakaszok rajzolását. 3. A szakaszok beállítása bekapcsolt AUTO üzemmódban történik, amit ideiglenesen ki tudunk kapcsolni a Shift nyomógombbal, azokban a pillanatokban, amikor a szakaszok vezetése során a program nem kívánt elembekötéseket hoz létre. 4. A teljes épületszinten megrajzoltuk a vízvezetékeket. Ezután bekötjük hozzájuk a hideg/meleg vizes csapolókat. Ehhez felhasználjuk a csapolók automatikus bekötésének funkcióját. Ahhoz, hogy a csapolókat be tudjuk kötni, előbb ki kell jelölni az egész rendszert a csapolókkal együtt. Ezért kiválasztjuk a "Szerkesztés" főmenüből "Az elemek kijelölése a területen" utasítást és kijelöljük a rendszer összes elemét.
,
151
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5. Az "Elemek" főmenüből kiválasztjuk a "Csapolók automatikus bekötése" utasítást. A program az elemek bekötése után rákérdez: „Törölni kell a szakaszok felesleges végződéseit?”.
6. Ebben az esetben az „Igent” választjuk, mivel a maradék végződésekre nem lesz majd szükség.
152
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.4.3.
A rendszer megrajzolása az emeleten
Az emelet munkalapján megrajzoljuk a vízellátó hálózatot az 5.4.1 és az 5.4.2 pontokban leírt módon. A rendszernek az emeleten lévő része a következőképpen néz ki:
5.5. A függőleges csőterv rajzi alapfelületének elkészítése A vízellátó rendszer függőleges csőtervét az épületnek ugyanolyan keresztmetszetén fogjuk megrajzolni, mint amilyen keresztmetszetet a központi fűtés tervénél használtunk (lásd 3.12 fejezetet), de egy külön függőleges csőterv munkalapon. Kimásolva a födémkiosztást a fűtési rendszer függőleges csőtervének munkalapjáról, beillesztjük azt a vízellátási rendszer függőleges csőtervének munkalapjára.
153
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
1. Megnyitunk egy új munkalapot a munkalapok intéző ablakának "Új" funkciójával (lásd az 5.1 fejezetet), és kiválasztjuk a típusát: „Függőleges csőterv”. Az újonnan beállított munkalapot elnevezzük „SAN Függőleges csőterv”-nek.
2. Átlépünk a fűtési rendszer függőleges csőtervének munkalapjára, a "Konstrukció" szerkesztési feladatkör könyvjelzőjére. Kijelöljük a födémrendszert úgy, hogy a baloldali egérgombbal rákattintunk. A födémrendszer kijelöltté válik. A jobboldali egérgombbal megnyitjuk a felbukkanó menüt. A menüből kiválasztjuk a "Másolás" funkciót, majd átmegyünk a "San Függőleges csőterv" munkalapra, és a "Konstrukció" szerkesztési feladatkörre.
154
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
3. A Ctrl+V billentyűkombináció segítségével beillesztjük a födémrendszert úgy, hogy a a födémszintek megfeleljenek a függőleges mércén látható értékeknek.
4. Korrigáljuk a födémrendszer szélességét azoknak a nyilaknak a segítségével, amelyek akkor jelennek meg, ha az egérmutatóval ráállunk a keret függőleges szakaszain található négyzetekre, úgy, hogy a szélessége elég legyen a vízellátási rendszer függőleges csőtervének megrajzolásához.
155
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.6. A hidegvízforrás és a melegvíz vízmelegítőjének beállítása A rendszerben csak hidegvízforrást fogunk használni, a melegvizet gáz vízmelegítővel fogjuk készíteni. 1. Az „Átfolyó és más elemek” könyvjelzőről kiválasztjuk a baloldali egérgomb kattintásával a forrás ikonnal rendelkező nyomógombot , és beállítjuk az első épületszintre. A forrás fajtájaként az adattáblázatban „Hidegviz”-et adunk meg a „Bekapcsolás” mezőben.
156
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
2. Ezután kiválasztjuk a vízmelegítő ikont
, és beállítjuk ugyanerre az épületszintre.
3. Vízszintesen elforgatjuk a vízmelegítőt a Ctrl +Tab billentyűkombinációval úgy, hogy a hidegvíz kilépés a forrás felöli oldalon legyen. 4. Maradunk az ORTO és AUTO üzemmódban – amely lehetővé teszi a szakaszok automatikus bekötését, valamint a csapolóknak a födém fölé helyezését a megfelelő távolságban.
157
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5. Kiválasztjuk a szimpla szakaszt ábrázoló ikont vízmelegítővel a hidegvíz bekötési pontjában.
, és összekötjük a hidegvízforrást a
5.7. Strang létrehozása a függőleges csőterven, és távoli bekötések beállítása A függőleges csőterven létrehozunk egy strangot, amelyhez a földszinti és emeleti távoli összeköttetések be lesznek kötve. Ahhoz, hogy az épület alaprajzain megrajzolt elosztóhálózatot bekössük a függőleges csőterven beállított strangra és elosztóhálózatra, konfigurálni kell a távoli összeköttetéseket. A rendszer beállított függőleges strangjainak hossza a rajzról lesz leolvasva, azonban a vízszintes szakaszok hosszát be kell írni az adattáblázatba a valóságos méreteiknek megfelelően.
5.7.1. Távoli összeköttetések beállítása A földszintre és az emeletre "Távoli összeköttetés" elemet állítunk be. Figyelni kell arra, hogy a távoli összeköttetések a vízszintes részeknek a stranggal való összeköttetés tényleges magasságának megfelelő magassági szinten legyenek. Ez megkönnyíti az alaprajzokon már megrajzolt rendszer rajzának beállítását a függőleges csőtervre.
elemet, 1. Az "Átfolyó és egyéb elemek" eszközsávról kiválasztjuk a "Távoli összeköttetés" és beállítjuk a földszintre. Az F3 funkcióbillentyű megnyomásával ugyanezt az elemet beállítjuk az emeletre is.
158
4 LECKE -Uponor HSE-san 4 2. Megváltoztatjuk a távoli összeköttetések orientációját, egyszerre kijelölve őket úgy, hogy lenyomott Shift billentyű mellett sorban rájuk kattintunk, majd a Ctrl+Tab „Vízszintes elforgatás” billentyűkombinációt használatával.
159
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.7.2. Strang létrehozása és a rendszer bekötése a forrásba A függőleges csőterv egyes elemeit szimpla szakaszokkal vagy szakaszpárokkal kötjük össze. Szakaszpárok használata jelentősen meggyorsítja a rajzolást. 1. Az "Átfolyó elemek" könyvjelzőfülről kiválasztjuk a szimpla szakaszt , és végigvezetjük a melegvíznek a vízmelegítőből való kilépésétől addig a helyig, ahol a strang irányába futó szakaszpárok bekötését tervezzük.
2. Majd kiválasztjuk a elemet, és beállítjuk attól a helytől, ahol a T idom lesz a vízmelegítőnél, addig a helyig, ahol az elosztó vezetékek átmennek a strangba. Az irányváltást az egér baloldali billentyűjének kattintásával jelöljük meg. A szakasz végét előbb a baloldali, majd a jobboldali egérgomb kattintásával jelezzük. A szakaszok ilyetén módon történő felosztása vízszintes és függőleges részekre, lehetővé teszi, hogy pontosan megadjuk a méretüket – a függőleges darabokét automatikusan, vízszintes darabokét kézzel beírva az adattáblázatba.
3. Ugyanazon rajzi elemek beállításánál használhatjuk az F3 funkcióbillentyűt – „az előzővel megegyező beállítása”. Berajzoljuk a strang részt bekötve a strang tövénél egészen az emeleten levő távoli összeköttetésig. A bekötések helyét teli négyzetek jelzik.
160
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
4. „Hidegvíz, Melegvíz” szakaszpárok összeköttetéssel a földszinten.
segítségével
összekötjük
a
strangot
a
távoli
5.7.3. Távoli összeköttetések konfigurálása a függőleges csőterven és az alaprajzon A vízellátási szakaszok berajzolása után a függőleges csőterven, logikai kapcsolatot hozunk létre a csőterven található "Távoli összeköttetések” és a neki megfelelő, a terven/alaprajzon található "Távoli összeköttetések" között. Ahhoz, hogy ezt a műveletet el tudjuk végezni, az ilyen elemnek a függőleges csőterven, az adattáblázatban egyéni nevet kell adni (például egy betűt). Szintén a táblázatban kiválasztjuk a cél munkalapot (esetünkben ez az alaprajzok egyike), amelyen a másik távoli összeköttetés elem található. Majd átlépünk erre a munkalapra (alaprajzra), és ugyanezt a betűjelet adjuk a megfelelő távoli összeköttetésnek az adattáblázatában. "Cél munkalapként" kiválasztjuk a függőleges csőtervet. Megismételjük ugyanezt a műveletet minden távoli összeköttetés párnál.
161
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.8. Könyökök, ívek kitérések, valamint a szerelvények jeleinek beállítása Beállítjuk az olyan elemeket, mint: 90°-os könyökök és kitérések, amelyek megléte nem következik a szakaszok vonalvezetéséből. A program ilyen módon automatikusan megválasztja a rajzi könyököket, azonban abban az esetben, amikor a rendszer függőleges csőterve/alaprajza nem adja vissza pontosan a rendszer szerkezetét, további idomokat vagy szakaszokat kell betenni. Ezek láthatóak lesznek a szerkesztésben, de alapértelmezésben nem lesznek láthatóak a kinyomtatott rajzon. 1. Az "Szerelvény" eszközsávról kiválasztjuk a 90°-os könyököt és a kitérést . Ezeket betesszük a szakaszra a baloldali egérgombbal kattintva. A program megválasztja a könyököt az alapértelmezett csőkatalógusból.
Ilyen módon további elemeket állítunk be a rendszer megfelelő szakaszaira a földszint és az emelet alaprajzain, valamint a csőterven. A szerelvények beállítása és típusuk kiválasztása 2. Beállítjuk az olyan elemeket, mint: menetes golyóscsapok, visszacsapó szelep, valamint hidegvíz vízmérő. A leválasztó golyóscsapokat a hideg-és melegvizes szakaszokra rakjuk be, a vízmelegítőhöz való kiállásra és a hidegvízforrás bekötésére. Ezt ugyanúgy csináljuk, mint a könyökök és kitérések beállításánál. 3. A „Szerelvények" könyvjelzőről ezek után kiválasztjuk a: szelep
, visszacsapó szelep
és vízmérő . Ezeket az elemeket beállítjuk a bekötés szakaszára, a szelep ikonjának az eszközsávról történő kiválasztása után a bal egérgombbal kattintva. 4. A szelep típusának kiválasztásához kijelöljük a szakaszt, amelyre a szelepet fogjuk beállítani az egér baloldali gombjának a szakaszra történő kattintásával. Az adattáblázatban kikeressük a kategóriát és a „Szelep” mezőt. Kiválasztjuk a szelep típusát a szelepkatalógus legördülő listájából, valamint a szelepátmérő program általi megválasztásának opcióját.-
162
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5. Ugyanilyen módon járunk el minden beállított szerelvényelemmel.
163
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.9. Az alapértelmezettől eltérő csőtípusú szakaszok megadása Korábban definiáltuk a terv szakaszainak alapértelmezett csőtípusát. Most a bekötés szakaszához más típusú csövet adunk meg. Ez galvanizált acélcsőből fog készülni. A függőleges csőterv munkalapján kijelöljük a bekötés szakaszát, amelyhez az alapértelmezettől eltérő típusú csövet fogunk megadni. Az adattáblázatban kiválasztjuk a „Csőtípus” mezőt, és a katalóguslistából kiválasztjuk a megfelelő típust, valamint az átmérőmegválasztás a program által opciót.
164
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.10. A szigetelendő szakaszok megadása A szigetelendő szakaszok megadásához az ugyanazon elemek csoportos kijelölését lehetővé tevő funkciót használjuk. Ez az eszköz szűri a rendszernek a munkalapon levő, szerkesztett elemeit. 1. A "Szerkesztés főmenüből kikeressük a „Az összes … típusú elem kijelölése” ikont. A legördülő listából kiválasztjuk a „Szakasz/Összes” pontot. Ekkor az aktuális munkalapon található összes szakasz kijelölésre kerül.
165
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
2. A szakaszok kijelölése után az adattáblázatban megkeressük a „Szigetelés” mezőt. A legördülő listából kiválasztjuk a szakaszok szigetelésének típusát, valamint a csőhéj vastagsága program általi megválasztásának opcióját.
166
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.11. A szakaszok és szelepek címkéinek megadása és konfigurálása Ahhoz, hogy a méretezés befejezése után láthassuk a rajzon az eredményeket, a szakaszokhoz és a szelepekhez címkéket állítunk be és konfigurálunk. 1. A felső eszközsávból, a "Grafika" könyvjelzőn háromféle szakaszcímke között választhatunk. Kiválasztjuk a „Ferde szakaszcímke” ikont, és beállítjuk a kiválasztott szakaszra. A szakasz adattáblázatában, a "Szakaszcímke" mezőben konfiguráljuk a mezőt, amelyben konfiguráljuk a címkéket, ahol a helyesen elvégzett méretezés után az információk meg fognak jelenni.
167
4 LECKE -Uponor HSE-san 4 2. A szelepcímkék a szelepekkel együtt jelennek meg, nem kell őket külön beállítani. A szelep kijelölése után sárga háttéren megjelenik a címkéje. Az egér baloldali gombjával áthúzva a címkét a kék megjegyzés helyére, elhelyezhetjük azt a kiválasztott helyen. A címke fajtáját az adattáblázatban, "A címke fajtája" mezőben, a legördülő listáról választjuk ki. A programban előzetesen definiálva van néhány fajta címke, amelyek tartalmukban és a szelepről szóló alapinformációk egymáshoz viszonyított elhelyezésében különböznek.
5.12. A méterezés végrehajtása A rendszer teljes alaprajza és függőleges csőterve rajzának létrehozása, valamint az elemek adatainak kitöltése után továbblépünk a méretezéshez. 1. Elvégezzük a bekötések ellenőrzését a Shift+F2 billentyűkombinációval. A megjelenő ablaknak üresnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy minden bekötés jó a tervben. Ha a bekötések ablaka nem üres, akkor vissza kell térni a terv szerkesztéséhez, és ki kell javítani a nem jó elembekötéseket.
168
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
2. A „Program” könyvjelzőfülről kiválasztjuk a „Méretezés…” ikont. A program elvégzi a diagnosztikát, és egy ablakban megjeleníti ennek eredményeit. Itt kizárólag tippek, tanácsok találhatók az egyes szakaszok alapértelmezett csőtípusának elfogadására vonatkozóan. A "Tovább" gombra kattintunk.
3. A „SAN méretezés opciói” könyvjelzőn egy három pozíciós lista található. Kiválasztva az első, a "A cső megválasztásának irányítása" pozíciót, befolyásolni tudjuk többek között, hogyan válassza meg a program a rendszer egyes részein a csőátmérőt, deklarálni tudjuk a maximális sebességek tartományát a rendszer egyes helyein elhelyezett szakaszokhoz, ki tudjuk választani, hogy a program vegye figyelembe a méretezésben az általunk megadott csőátmérőket. Most mi változatlanul hagyjuk az átmérőmegválasztás opcióinak katalógusait. Elfogadjuk a megválasztás több kritériumát is.
169
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
4. A „Méretezési opciók” pozíció lehetővé teszi többek között a hideg- és melegvíz rendelkezésre álló nyomásának és esetleg a cirkulációs szivattyú nyomásának általunk történő megadását. A nullában megadott nyomásértékek azt jelentik, hogy ezeket a program fogja kiszámítani. Változatlanul hagyjuk minden mező értékét ebben az ablakban, és változatlanul hagyjuk a mértezési opciók alapértelmezett értékeit is.
170
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5. „Az eredmények szerkesztése” pozíció lehetőséget ad számunkra, hogy konfiguráljuk az anyagkimutatás elrendezését.
171
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
6. A méretezés tényleges végrehajtása akkor történik meg, ha átlépünk az "Eredmények" könyvjelzőfülre. A hibadiagnosztizálás ablakban, a sárga mezőben, a képernyő alján, a program hibaüzeneteket, figyelmeztetéseket és tanácsokat jeleníthet meg. Abban az esetben, ha hibák vannak a programban, előfordulhat, hogy nem lehet megtekinteni sem a méretezés eredményeit, sem az anyagkimutatást.
A méretezési eredmények egy kibomló faszerkezet formájában jelennek meg. Ha egyes ágak jelre kattintva. nincsenek kibontva, akkor ezeket ki kell bontani a fa ilyen pozícióinál található
5.13. Eredménytáblázat A méretezés végrehajtása után következik a méretezési eredmények áttekintése és elemzése. A méretezési eredmények az anyagkimutatással együtt egy sor táblázatra vannak felosztva, amelyek közül most néhányat ismertetünk. 1. Kiválasztjuk a "Hidraulikailag kritikus utak” pozíciót. Itt a nyomásvesztés szempontjából legkedvezőtlenebb utakra vonatkozó méretezési eredmények jelennek meg.
172
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
2. A kritikus utaknál található kettős nyíl jelek segítségével átlépünk a csapolók méretezési eredményeinek táblázatához. A csapolók eredményeinek táblázatához való ugrás után kijelöltté válik a kritikus út csapolójának neve.
3. Kiválasztjuk a kettős nyíl jelet a csapoló neve mellett, és átlépünk az "Utak/körök" méretezési eredmények kibomló csoportjában a "HV átfolyási útjai" pozícióra. Az eredmények ablakában össze van gyűjtve a hidegvíz összes átfolyási útjának méretezési eredményei, a forrástól kezdve. Minden útnak a nevében benne van a csapoló neve, és át lehet lépni benne az adott csapoló eredményeihez, valamint a kiválasztott szakasz elemlistájának táblázatához.
173
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
4. A kiválasztott hidegvíz átfolyási út csapolója melletti kettős nyíl jelre duplán kattintva átlépünk a csapolók méretezési eredményeihez. A HV utak/körök eredményeinek táblázatához való visszatérés analóg módon történik, a csapoló kijelölt jele melletti kettős nyílra kattintva.
5. A HV/MV átfolyási utak eredménytáblázatához ugyaneten a módon térünk vissza, a csapoló kettős nyíl jelre kattintva. kijelölt ikonja mellett található
6. Az átfolyási utak táblázatában kiválasztjuk a minket érdeklő melegívz szakaszt, és rákattintunk a szakasztípus mellett található kettős nyílra . Ilyen módon automatikusan átlépünk a szakaszon található elemek táblázatához. Ekkor kijelöltté válik annak a szakasz neve, amelyhez tartozó elemek listáját kikerestük.
174
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5.14. A méretezés után megjelenő üzenetek elemzése A méretezés után a program a hibaüzenetek ablakában megjelenttethet tanácsokat, figyelmeztetéseket és hibákat. A megjelenő hibaüzenetek informálnak minket arról, hogy nincs megválasztva a bekötés a csapolóhoz – a zuhanyhoz, mosogatóhoz és a hidegvíz vízmelegítőjéhez. A hiba kijavítása céljából átlépünk a terv szerkesztéséhez a ablakában.
nyomógombra kattintva az eredmények
1. A terv szerkesztésének ablakában átlépünk az üzenetek ablakába, és kiválasztjuk azt, amelyiket ki akarjuk javítani - az a „Vízmelegítő: nem választottam meg a csapoló bekötését” üzenethez. Ekkor ki lesz választva, és ki lesz jelölve az a vízmelegítő, amelyre a hiba vonatkozik.
175
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
2. A vízmelegítő adattáblázatában, a "Csapoló bekötésének rendszere" mezőben a cégek katalógusából kiválasztjuk a megfelelő rendszert. Ha a katalógusban nincs a megfelelő bekötési rendszernek gyártója, akkor a bekötést az acélcsövek katalógusában választhatjuk ki.
3. Ugyanilyen módon javítjuk ki a többi üzenetet is. Újra átlépünk a méretezéshez a „Méretezés (gyors) …” nyomógombra kattintva a felső eszközsáv "Program" könyvjelzőfüléből. A méretezés állapotáról az állapotsáv baloldalán megjelenített ikon informál.
„A rendszer méretezett”
5.15. A függőleges csőterv rajzának kiegészítése az alaprajzokon eredetiként megrajzolt elemek árnyékával A méretezési eredmények elfogadása után be lehet tenni a rendszer függőleges csőtervének rajzára azokat az elemeket, amelyeknek a megfelelői megtalálhatóak az alaprajzokon. Ehhez felhasználjuk az un. árnyék státuszú elemeket. A rajznak ezekkel az elemekkel történő kiegészítésére kizárólag dokumentációs célokból van szükség, mivel a méretezésekben az árnyékok nem vesznek részt. Az árnyékok maradhatnak nem hozzárendelve az eredetihez. A függőleges csőterven lévő árnyék szakaszok méretezési eredményeibe való betekintés lehetővé tétele érdekében megadjuk, melyik árnyék szakasz melyik szakasznak felel meg az alaprajzon (csak a legfontosabb szakaszokra, amelyre szeretnénk az eredményekbe való betekintést lehetővé tenni a függőleges csőterven.) Ilyen módon jutunk a vízellátási rendszer függőleges csőtervének teljes rajzához.
176
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
1. Kiválasztjuk a vízellátási rendszer függőleges csőtervének munkalapját. Az emeleten beállítjuk a szaniter berendezési tárgyakat a bekötési szerelvényeikkel, valamint a szelepeikkel olyan terjedelemben és sorrendben, amilyenben az emelet alaprajzán szerepelnek. A megrajzolt rész tartalmazza a rendszert a csapolókkal együtt, a strangtól való kilépéstől kezdve, egészen a legtávolabbi csapolóig.
2. Mivel a rendszer beállítandó része megfelel a korábban már megtervezett, és az alaprajzon bemutatott résznek, a beállítandó rész elemeit árnyékként kell megadni.
177
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
3. Kijelöljük a megrajzolt rendszerelemeket az "Elemek kijelölése a területről" funkció segítségével, és a főmenüből kiválasztjuk az "Elemek adatai" / „Jelöld meg a kijelölteket árnyékként” utasítást. A kijelölt elemek kinézete és státusza árnyékra változik – szürkévé válnak.
!
Fontos, hogy árnyék szakaszok ne kapcsolódjanak eredeti szakaszokhoz, mivel az ilyen helyzet bekötési hibaüzeneteket generál a tervben. 4. Hasonló módon egészítjük ki a függőleges csőtervet a földszinten található rendszerrészekkel.
178
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
5. "Az elemek adatai" főmenüből kiválasztjuk az "Eredeti–árnyék párok összerendelése" funkciót. Megnyílik egy ablak, amelyben hozzárendeljük a kiválasztott árnyékokhoz eredeti megfelelőjüket. A baloldali ablakban kiválasztjuk a földszint alaprajzának munkalapját, a jobboldali ablakban pedig a függőleges csőterv munkalapját. 6. A baloldali ablakban a folyamatos nagyítás funkció segítségével kinagyítjuk a kiválasztott szakaszt a földszint alaprajzán. A jobboldali ablakban kinagyítjuk a függőleges csőterv részletét, amelyen ennek a szakasznak az árnyéka található.
179
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
7. Mindegyik ablakban kijelöljük az egyes szakaszokat, amelyeket szeretnénk egymáshoz rendelni. Kiválasztjuk a „A kijelölt elemek eredeti-árnyék párjainak létrehozása” funkciót. Ilyen módon a kiválasztott szakasz árnyékához hozzárendeljük annak eredetijét. Az egymáshoz rendelt elemeket sárga aláfestés jelöli.
8. Folytatjuk az eredeti-árnyék párok egymáshoz rendelését minden árnyék szakaszhoz, amelyeknél a méretezési eredményeket meg kell jeleníteni a függőleges csőterv munkalapján.
180
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
9. Bezárjuk az eredeti-árnyék párok összerendelésének ablakát, és átlépünk a terv szerkesztéséhez. Az eredetihez rendelt árnyék szakaszokhoz címkéket állítunk be. A szakasz címkéjét hasonló módon módosítjuk, mint 1.11 pontban. Ekkor megjelennek a méretezési eredmények. !
Az árnyékok nem vesznek részt a méretezésben - semmiféle adatot nem vesz át tőlük a program a méretezéshez. Az elvégzett méretezés és az árnyék-erdeti párok összerendelése után a méretezési eredmények az eredeti státuszú szakaszoktól átmásolódnak az árnyék párjaikhoz.
Az eredeti-árnyék párok összerendelése, ha ezt helyesen végzik el, nem szabad befolyásolnia a korábban elvégzett méretezés eredményeit. Azonban ha ezek az eredmények, pl. az elem minimális mértékű elmozdítása miatt törlődnek, ez megjelenik az állapotsáv baloldali sarkában, ahonnét eltűnik a számológép jel. Ilyen esetben újra kell számolni a tervet.
5.16. A rajz kinyomtatása Minden munkalapot külön nyomtatunk ki. A kinyomtatás előtt beállítjuk a nyomtatási opciókat, valamint a papírlap határait, ha a rajz nem fér el egy lapon. Mindegyik munkalaphoz külön be tudjuk állítani a nyomatás opcióit. 1. Átlépünk a nyomtatási képhez a jobbalsó sarokban a "Nyomtatás" könyvjelzőfülre kattintva. A program átlép a nyomtatási kép üzemmódba, az adattáblázatban pedig megjelennek a nyomtatás konfigurálásának mezői. 2. A "Nyomatási tartomány" mezőben a legördülő listából kiválasztjuk, hogy a terv melyik része jelenik meg a nyomaton. Megszüntetjük a "Fűtés" opció kijelöltségét, ha ki volt jelölve. 3. Az oldalelrendezés adattáblázatában kiválasztjuk a nyomtatót, amivel nyomtatni fogunk. Beállítjuk a nyomtatás méretarányát, a margók szélességét, a papír elrendezését, valamint az oldal szélességét és hosszúságát. Megadjuk, hogy a nyomat színes vagy fekete-fehér legyen.
181
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
4. Ellenőrizzük a papírlap széleinek helyét a nyomtatási képen, és esetleg módosítjuk az egér segítségével. A nyomtatási képen lila és zöld, szaggatott vonalak láthatók olló jelekkel. A lila vonalak a papír baloldali és alsó szélét jelölik, a zöldek pedig az átfedéseket, amelyek megkönnyíti a több, különálló lapra nyomatott terv egyberagasztását. Ha a kinyomtatott lapoknak a ragasztás után a széleikkel kell érintkezniük, akkor nincs szükség átfedésre. Ekkor kikapcsoljuk az oldalelrendezés adattáblázatában, az "Átfedés [cm]” pozícióhoz „0”-át írva.
5. Kinyomtatjuk a tervet nyomtatási ablakot a Ctrl+P billentyűkombinációval meghívva. A nyomtatási ablakban kiválaszthatjuk a kinyomtatandó oldalak tartományát.
182
4 LECKE -Uponor HSE-san 4
6. Hasonló módon nyomtatjuk a többi munkalapot is
5.17. Az eredménytáblázat nyomtatása Ha a méretezési eredmények helyesek, akkor a nyomtatóval ki lehet nyomtatni. Átlépünk a méretezéshez az F10 billentyű lenyomásával. Átlépünk az "Eredmények" fülre, és ha a program elvégezte a méretezést, rákattintunk a "Nyomtatás" nyomógombra. Átlépünk a nyomtatás konfigurálásának ablakába. Ebben a példában a következő nyomtatási sémát választjuk: „Cím”, „Hidraulikailag kritikus utak" és „Csövek, idomok és szerelvények”. Az eredmények kinyomtatásának konfigurálása alatt hasonló módon járunk el, mint a 2.10. pontban.
5.18. Az eredménytáblázatok kinyomtatása Lásd a 2.10 fejezetet!
5.19. A PF hurkok megrajzolása Lásd a 3.16 fejezetet!
5.20. A rajz kinyomtatása Lásd a 3.17 fejezetet!
183
Csőtervre SAN:A-0
003 +24 °C Φkiv.: 543 W
004 +20 °C Φkiv.: 787 W
DN 18 x 2,0 Vs= 0,30 dm³/s
005 +20 °C Φkiv.: 989 W
001 +16 °C Φkiv.: 0 W
002 +16 °C Φkiv.: 475 W
006 +20 °C Φkiv.: 1253 W 007 +20 °C Φkiv.: 438 W
Srsz. Változások
Dátum
Aláírás
Téma
Rajszám
Méretarány
8 4 LECKE -Uponor HSE-san 4 A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
Csőtervre SAN:A-1
103 +20 °C Φkiv.: 984 W 102 +24 °C Φkiv.: 536 W
107 +20 °C Φkiv.: 0 W
101 +20 °C Φkiv.: 874 W
104 +20 °C Φkiv.: 721 W
105 +20 °C Φkiv.: 1009 W
106 +20 °C Φkiv.: 527 W
Srsz. Változások
Dátum
Aláírás
Téma
Rajszám
Méretarány
9 4 LECKE -Uponor HSE-san 4 A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
Emelet:A-1
+5,60
DN 18 x 2,0 Vs= 0,30 dm³/s
DN 25 x 2,5 3,8 m
Földszint:A-0
+2,80
Vízmérő h.v. Qnom: 6,0 m³/h 1_1/2"k
Vs=0,56 dm³/s G
XY Golyós., men. DN25
m³
Golyós., men.
Golyós., men.
DN25
DN25
±0,00
Srsz.
Változások
Dátum
Aláírás
Téma
Rajszám
Méretarány
11 4 LECKE -Uponor HSE-san 4 A rajz címe
Dátum Készítette Ellenőrizte
Aláírás
A melléklet
C. A MELLÉKLET - A BILLENTYŰZETHEZ ÉS AZ EGÉRHEZ RENDELT STANDARD MŰVELETEK Ebben a fejezetben a billentyűzethez és az egérhez hozzárendelt műveletek listája található. A táblázat a standard beállításokat tartalmazza - ezt módosítani lehet a "Beállítások" ablakban:
Billentyűzet Billentyűzetkombináció: Esc
A grafikai szerkesztőben meghívott művelet a nézet frissítése
F1:
ha ki van jelölve egy elem - akkor meghívja az ehhez az elemhez tartozó segítséget hagy egy elemtípus van kiválasztva a listából - megjeleníti a kiválasztott típushoz tartozó segítséget. ha nincs kijelölve semmilyen elem - az általános segítséget hívja meg.
F2
a hibalistában és az eredmények diagnosztikájának ablakában - meghívja a hibára vonatkozó információt. a táblázatba utoljára beírt érték megismétlése.
Shift+F2
a kapcsolatok helyességének ellenőrzése.
F3
a legutóbbi elemnek / modulnak ismételt a beállítása.
Shift+F3
a szakaszok újraszámozása.
F4
a nézetek átkapcsolása: méretezett / nem méretezett rendszer.
F5
F8
a teljes terv megjelenítése - olyan méretarány és elhelyezés beállítása, hogy az egész terv látható legyen. a teljes aktív réteg megjelenítése - olyan méretarány és elhelyezés beállítása, hogy az aktív réteg minden eleme látható legyen. a terv általános adatai - "A terv opciói" ablak megjelenítése az "Általános adatok" könyvjelzőn. az épület szerkezete - "A terv opciói" ablak megjelenítése "Az épület szerkezete" könyvjelzőn. információk a tervről - "A terv opciói" ablak megjelenítése az "Információk" könyvjelzőn. a hibalista bekapcsolása / kikapcsolása.
Shift+F8
az épületszerkezet fájának bekapcsolása / kikapcsolása.
F9
az adatkészletek listájának bekapcsolása / kikapcsolása.
Shift+F9
a választható eszközkészletek listájának bekapcsolása / kikapcsolása.
F10
a számítások meghívása
Shift+F10
gyors méretezés meghívása, az opciók és táblázatok megjelenítése nélkül.
F11 F12
a méretezési eredmények táblázatának bekapcsolás / kikapcsolása a grafikus szerkesztőben. az adattáblázatok bekapcsolása / kikapcsolása.
Alt+C
a HAL üzemmód – az elemek hálóhoz igazítása bekapcsolás / kikapcsolása.
Alt+Q
a helyi menü megjelenítése.
Alt+V
az AUTO üzemmód - az elemek automatikus összekötése bekapcsolása / kikapcsolása.
Shift+F5 F7 Ctrl+F7 Shift+F7
185
A melléklet
Alt+X
Ctrl+A
a BLOK üzemmód - az össze leme blokkolása elmozdítás ellen bekapcsolása / kikapcsolása az ISM üzemmód - a konstrukciós, rendszer- és szerelvényelemek ismételt beállításának bekapcsolása / kikapcsolása. az ORTO üzemmód - csak vízszintes, függőleges és egy megadott szögben hajló vonalak beállításának bekapcsolása. az összes elem kijelölése az aktív rétegen.
Ctrl+Shift+A
a kijelölt csapolók automatikus összekötése
Ctrl+B
a kijelölt elemek blokkolása elmozdítás ellen.
Ctrl+C
a kijelölt elemek másolása a vágólapra.
Ctrl+Shift+C
a kijelölt elemek másolása és konfigurálási lehetősége.
Ctrl+D
a kijelölt elemek blokkolásának megszüntetése, és elmozdításuk lehetővé tétele.
Ctrl+F
az elemek kikeresése ablakának bekapcsolása / kikapcsolása.
Ctrl+G
a kijelölt elemek csoportosítása.
Ctrl+H
a kijelölt elemek csoportosításának megszüntetése.
Ctrl+I
az épület alaprajzának importálása DWG/DXF fájlból
Ctrl+L
a billentyűkombinációk szerkesztése ablakának megjelenítése.
Ctrl+M
a makrók szerkesztése ablakának megjelenítése.
Ctrl+P
az aktuális lap nyomtatása
Ctrl+Q
elemek felosztása.
Ctrl+R
a kijelölt elemek szétkapcsolása.
Ctrl+Shift+R
a kijelölt elemek teljes szétkapcsolása.
Ctrl+S
a terv mentése a lemezre.
Ctrl+V
tervrészlet vagy modul beillesztése a vágólapról.
Ctrl+X
a kijelölt elemek vágólapra helyezése.
Ctrl+Z
az utolsó művelet visszavonása.
Ctrl+Y
az utolsó művelet ismételt végrehajtása.
Ctrl+Enter Ctrl+Ins
az adattáblázatokban - azoknál a mezőknél, ahol listából lehet választani, megnyílik ez a lista. a kijelölt elemek másolása a vágólapra.
Ctrl+Page Up
átlépés az előző munkalapra (könyvjelzők között váltás "balra").
Ctrl+Page Down
továbblépés a következő munkalapra (könyvjelzők között váltás "jobbra").
Ctrl+Tab
a kijelölt elemek vízszintes megfordítása.
Ctrl+„+”
a nézet nagyítása.
Ctrl+„-”
a nézet kicsinyítése.
Ctrl+„*”
átlépés a terület kinagyításához.
Ctrl+„/”
átlépés a folyamatos nagyításhoz.
Alt+B Alt+Z
186
A melléklet
Ctrl+nyilak (nyilak blokkja) Ctrl+Alt+nyilak (nyilak blokkja) Ctrl+nyilak Ctrl+Home Ctrl+End Ctrl+PgUp Ctrl+PgDn (numerikus billentyűzet) Ctrl+Shift+Alt+nyilak Shift+Ins
átlépés a kijelölt elemhez a megadott irányban legközelebb lévő, ugyanolyan típusú elemre. átlépés a kijelölt elemhez a megadott irányban legközelebb található, tetszőleges típusú elemre. átlépés a csatlakoztatott elemre a megadott irányban.
a terv kijelölt részének többszörözése a megadott irányban. modul beillesztése a vágólapról.
Delete
a kijelölt elem eltávolítása.
Enter
a táblázatban lévő adatok megerősítése.
Egér: Baloldali billentyű: egyszeres kattintás az elemre
az elem kijelölése és más elemek kijelölésének megszüntetése.
egyszeres kattintás az elemre lenyomott az elem kijelölése, anélkül, hogy a többi elem kijelölését Shift billentyű mellett megszüntetnénk. Ha a kattintott elem ki volt jelölve, akkor ez a művelet megszünteti a kijelöltségét. egyszeres kattintás az elemre lenyomott az aktuálisan kijelölt elem alatt található elem kijelölése. Ctrl billentyű mellett dupla kattintás az elemre konfigurálható (lásd a program beállításait); alapértelmezés: az egész csatlakozás kijelölése (az összes szakaszának). dupla kattintás az adattáblázatban konfigurálható (lásd a program beállításait); alapértelmezés: a mező értékét módosítja a következőre (a listával rendelkező mezőknél). Jobboldali billentyű: egyszeres kattintás dupla kattintás
konfigurálható (lásd a program beállításait); alapértelmezés: a helyi menü megjelenítése. konfigurálható (lásd a program beállításait); alapértelmezés: az adattáblázat bekapcsolása, ha ki van kapcsolva.
Középső billentyű: egyszeres kattintás
konfigurálható (lásd a program beállításait); alapértelmezés: a nézet eltolása.
Az egér görgőlye: a görgő görgetése
a terv folyamatos nagyítása és kicsinyítése.
a görgő görgetése lenyomott jobboldali a terv nézetének eltolása. Alt billenytűvel Kétgörgős egérnél görgetés a görgő alapértelmezett rendeltetésének megfelelően - vízszintes vagy függőleges irányban. Egygörgős egérnél a terv görgetése függőleges irányban. a görgő elforgatása lenyomott Shift+Alt a terv nézetének precíz görgetése (kisebb lépésekkel). billenytűk mellett Kétgörgős egérnél görgetés a görgő alapértelmezett rendeltetésének megfelelően - vízszintes vagy függőleges irányban. Egygörgős egérnél a terv görgetése függőleges irányban. a görgő elforgatása lenyomott Ctrl+Alt a terv nézetének görgetése a görgők jelentésének billenytűk mellett megváltoztatásával. Kétgörgős egérnél görgetés a görgő alapértelmezett rendeltetésétől eltérően - vízszintes vagy függőleges irányban. Egygörgős egérnél a terv görgetése vízszintes irányban.
187