Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió év Pliocén 5-2,4 millió év Negyedidőszak (kvarter) Kor: Pleisztocén 2,4 millió év – 10000 év Holocén 10000 év -
Az eocén ősföldrajza I.
A Tethys fokozatosan bezáródik (larámi fázis K-T határon) Afrika és India szubkontinense közeledik Eurázsia felé Ausztrália már önálló kontinens A két, még összeköttetésben nem lévő Amerika távolodik Eurázsiától
Az eocén ősföldrajza II. Afrika és Eurázsia közeledésével felemésztődik Az eurázsiai lemez szubdukálódik Afrika alá A Tethys-óceán és a közöttük lévő mikrolemezek rotációs mozgást végeznek (eocén-oligocén határon pireneusi fázis)
Az eocén ősföldrajza III.
India közeledik Ázsia felé
Az oligocén ősföldrajza I.
A paleogén végére a Tethys teljesen bezáródik (paleogén-neogén határon szávai fázis)
A miocén ősföldrajza I.
Afrika és Európa közeledése folytatódik Az Alpidák vonulatai fokozatosan emelkednek É-i vergenciájú takarók A mikrolemezek rotálnak, többek közöttlétrehozzák a Kárpát-medencét is A Tethys maradéka két részre szakad a miocén elejére D-en a Mediterráneum, É-on a Paratethys a kialakuló Alpidák előtérmélységeit foglalja el
A miocén ősföldrajza II.
Mediterráneum Paratethys: Alpi-, Pannóniai-, Dáciai-, Euxin-, Kaszpi-medence)
A miocén ősföldrajza III.
A miocén végére a mikrolemezek elérik nagyjából mai helyzetüket A Kárpát-medence is elnyeri mai formáját
A miocén ősföldrajza I.
A miocénre India is hozzáforr Ázsiához
A negyedidőszak ősföldrajza
A kontinensek elfoglalták jelenlegi helyzetüket, de míg folytatódnak a különböző földtani folyamatok Pl.: iszosztázia, eusztatikus tengerszintváltozások, riftesedés, szubdukálódás, vulkanizmus, jégtakaró munkája stb.
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága I. Egysejtűek: Foraminiferák virágzása óriás alakokkal
Nummulites lehneri
Discocyclina sp. Lepidocyclina tobleri panamensis
5 cm
Nummulites millecaput
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága II. Puhatestűek: Kagylók
Cardium turonica
Ostrea
Venus
Chlamys
Glycymeris
Pecten
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága III. Puhatestűek: Csigák
Turritella
Cerithium
Natica
Limnaea
A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága IV. Puhatestűek: Lábasfejűek: a külső vázasok közül a K-T határt csak a Nautilus lépte át Az ízeltlábúaknál fontosak a kagylósrákok (Ostracoda) és a rovarok mai taxonokkal
Candona
A pörgekarúak teljesen visszaszorulnak A tüskésbőrűek közül a tengeri sünök (Echinodermata) élik a tercierben virágkorukat Clypaster
A harmadidőszak gerinces állatvilága I. Halak: kerek pikkelyes halak veszik át a rombos pikkelyesek szerepét, fontosak a cápák a tercierben A kétéltűek kevésbé jelentősek A hüllők virágkora véget ért a Dinosauridák kihalásával kígyók, krokodílok az eocéntől Az emlősök esetében a krétára elkülönülnek az erszényesek és a méhlepényesek Egyre több a ma is előforduló taxon A paleocénben már elkülöníthetőek a ragadozók, rovarevők, rágcsálók és majmok
A harmadidőszak gerinces állatvilága II. A páratlan ujjú patások Dél-Amerikában ugyanazt a szerepkört töltötték be, mint É-on a lófélék D-en korábban végbe ment a súlyt csak a középső ujjra áttevő ujjredukció (miocén) A pliocén végi „Amerika egyesítés” következtében a kontinensre beáramlottak az új fajok, az ősi fajok kipusztultak
A harmadidőszak gerinces állatvilága III. Az ormányosok az eocéntől kezdve É-Afrikában (Moeritherium) Majd onnan terjedtek el Európába, Ázsiába, É-Amerikába a Mastodon-félék, amelyek a pleisztocénben értek el D-Amerikába A Mastodonok Európában a pleisztocénre kihalnak, É-Amerikában az utolsó jégkorszakra, D-Amerikában pedig még a történelmi időkből is vannak említések
A harmadidőszak gerinces állatvilága IV. A lófélék (Equuidák) fejlődése É-Amerikában és Európában indul az eocénben (Eohippus) Miocén: É-Amerikában több faj (Mesohippus) Európa kis fejlődés (Anchitherium) Pliocén: az amerikai vadlovak a Hypohippussal kihalnak (Meso~, Mery~, Pliohippus) Európában Hipparion Pleisztocén: Európában megjelenik az Equus (ló)
Mesohippus
Hipparion
Eohippus
Equus
A harmadidőszak gerinces állatvilága V. A főemlősök a paleocénben jelentek meg fejlettebb csoportjaik az oligocénben Miocénben már a szavannákon, csapatokban vadásztak, Sivapithecus két lábon jártak Pliocénben Indiából emberszabásúak Australopithecus őse (Sivapihecus), emberfélék őse (Ramapithecus) 5 millió éve Australopihecus 3 millió éve Homo habilis
Ramapithecus
Homo habilis
A negyedidőszak gerinctelen faunája Tavi fajok
Artica islandica
Szárazföldi fajok
Succinea oblonga
Bithynia leachi
Pupilla muscorum
Folyóvízi fajok Lithoglyphus naticoides Viviparus
