Új kihívások a piacelemzésben A Framework Review következményei
Nagy Péter
A Bizottság új Ajánlása Ex-ante szabályozás alá vonható érintett piacokról A piacelemzés kiindulópontja Előzmény M. Cave-U. Stumpf-T. Valletti tanulmány (2006 július) Ajánlás (2007 december) Kísérő dokumentum (Explanatory Note) Elsőként a NHH alkalmazza az EU-ban a piacelemzések harmadik körében 2
Legfontosabb változások és új elemek Érintett piacok számának csökkentése 18-ról 7-re Az ex ante szabályozás indokoltságát vizsgáló „hármas kritérium” szerepe Új hangsúlyok a földrajzi piac meghatározásban NGN-nel kapcsolatos piaci változások kezelése Árprés kezelése Belső szolgáltatások (self-supply) kezelése Csomagok, fejlődő piacok Kétoldalú piacok (?) 3
Érintett piacok körének megváltozása Kikerült az ajánlásból: vezetékes kiskereskedelmi forgalmi piacok (régi 2.-4.) bérelt vonalak minimális készlete (7. piac) Vezetékes tranzit (régi 10.) Bérelt vonali nagykereskedelmi trönk (régi 14.) Mobil nagykereskedelmi hozzáférés (régi15.) Nagykereskedelmi roaming (régi17.) Műsorterjesztés nagyker (régi18.)
Összevonták Vezetékes lakossági és üzleti kisker hozzáférés (régi 1 és 2.)
Megváltozott a tartalma helyi hurok átengedése (régi 11.) hálózati infrastruktúrához való helyhez kötött fizikai hozzáférés (optikára is vonatkozik) 4
Markets 2003 Austria Belgium Cyprus Czech Rep. Denmark Estonia
3 2F 1F 1F R 1F
4 2F 1F 1F 1F 1F
5 2F 1F 1F 1F 1F
6 2F 1F 1F 1F 1F
2F 1F 1F 1F 1F
10 1F 1F 1F 1F 1F
14 2F 1F 1F 1F 1F
15 1F 1F 1F 1F 1F
17 1F
1F 1F
18 1F W 1F 1F 1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
2F
1F
1F
1F
2F R R 1F 2F
1F
2F R R 1F 2F
1F
W
1F
1F
1F 2F
1F 2F
1F
R
1F
1F
-
1F
1F
1F 1F
Greece Hungary
1F 1F 2F R R 1F 2F
Ireland
R
R
R
R
Italy
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
Latvia Lithuania Luxembourg
1F R 1F
1F 1F 1F
1F R 1F
1F 1F 1F
1F 1F 1F
1F 1F
1F 1F
1F
Malta
1F
1F
1F
1F
1F
1F 1F 1F 1F 1F
1F
1F
W
Netherlands
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
1F
Poland Portugal Slovakia
1F 1F 1F
1F 1F 1F
1F 1F 1F
1F 1F 1F
1F 1F 1F
1F 1F
W 1F 1F
1F
Slovenia
1F
1F
1F
1F
2F
2F
1F
1F
Spain Sweden
1F 1F
1F 1F
1F 1F
1F 1F
1F 1F
1F 1F
1F 1F
UK
1F
1F
1F
1F
2F
2F
1F 1F 2F 2F
Finland France Germany
2F R R 1F 2F
1F 1F 2F R R 1F 2F
7
1F
1F 1F 2F 1F 1F
1F
R R 1F 1F 1F 1F 1F
Piac 3. belföldi lakossági hívás
Nincs JPE
5/25
4. belföldi üzleti hívás
10/25
5. nemzetközi lakossági hívás
5/25
6. nemzetközi üzleti hívás
12/25
7. bérelt vonali kisker
3/25
10. vezetékes tranzit
12/25
1F
14. bérelt vonali trönk
12/25
1F 1F 1F
15. mobil nagyker hozzáfáérés
1F
2R
17.nagyker roaming
1F 1F
1F 1F W 1F
1F
18. nagyker műsorterjesztés
20/24 12/12 7/22
Forrás: Cullen International
5
Az ex ante szabályozás indokoltságát vizsgáló „hármas kritérium” szerepe Egy releváns piac „érintett”, ha jelentős és nem átmeneti belépési korlátok nem várható a hatékony verseny kialakulása a piaci problémák kizárólag versenyjogi eszközök alkalmazásával nem lennének megfelelő mértékben orvosolhatók
Az Ajánlásban szereplő piacok esetében nem kell vizsgálni Az Ajánlástól való eltérés esetén igen „Bátorítás” az ajánlástól való eltérésre (kikerülő piacok esetében) 6
Vezetékes kiskereskedelmi forgalmi piacok Ajánlás: a kisker piacok szabályozása az utolsó eszköz a nagyker szabályozás és a közvetítőválasztási kötelezettség általában elegendő; ez csökkenti a belépési korlátokat a piac a verseny irányába fejlődik: közvetítőválasztás + Voice ocer Broadband főként kábeltelefon) ha mégis piaci probléma lenne a versenyhatóság tudja kezelni eltérés indokolt: ha nem nőtt az alternatívok részesedése, nincs VoB
Szabályozók egy része (+ERG) másként látja komoly kötelezettségek a kisker piacon (indokolatlan csomagképzés, árprés tiltása, bejelentési kötelezettség, árszabályozás)
7
Vezetékes kisker forgalmi részesedések és kisker piaci szabályozás
8
Kiszorító árazás kezelése a vezetékes kisker forgalmi piacokon A túlzó árazás a forgalmi kisker piacokon egyre kevésbé jelent veszélyt a verseny fejlődése miatt A túl alacsony ár (felfaló ár, árprés) annál inkább A kisker piacok eltűnésével ez ex-ante szabályozással nem lesz kezelhető Marad az ex-post kezelés + az ex ante hatóság monitorozási lehetősége (pl. számviteli szétválasztás) Elég ez? Ex ante szabályozásnak többlet lehetőségei vannak (verseny ösztönzése, versenytársak kiszorításának megelőzése)
9
Az árprés verseny- és ex ante szabályozási megközelítése Ágazati hatósági küszöb ár Versenyhatósági küszöb ár
biztosan nincs árprés, ha a kisker. ár magasabb inkumbens egységköltsége
inkumbens kisker. költségei
mérlegelés és megközelítés kérdése
biztosan árprés van, ha a kisker. ár alacsonyabb
új belépő egységköltsége
új belépő kisker. költségei
járulékos nagyker. költségek
nagyker. egységköltség
• A versenyhatóság nem mindig állapít meg árprést olyan esetben, amikor a hatékony alternatív szolgáltatók kiszorulnak a piacról 10
Földrajzi piacmeghatározás I. Jellemzően az EU tagállamokban egy inkumbens van és a piacok földrajzi kiterjedése nemzeti (kivétel HU, FI, UK) A piac földrajzi határa: ahol a versenyjellemzők elég homogének és jelentősen eltérnek más területek jellemzőitől távközlésben: hálózat kiterjedése, jogi szabályozás
A vezetékes kisker piacokon nemzeti szinten a verseny jellemzői sosem voltak igazán homogén (város-vidék) A nemzeti piacdefiníció fő okát, az inkumbens földrajzilag egységes árazásán alapuló tovagyűrűző árhatások jelentették a városi területeken az erős verseny miatt az inkumbens csökkenteni kénytelen az árait, az egységes ár miatt azonban az árcsökkentésből a vidéken élők is részesülnek 11
Földrajzi piacmeghatározás II. Elméletileg nem helyes az egységes árazáson alapuló érvelés HMT nem áll meg (hipotetikus monopolista képes lenne egyes területeken emelni az árakat) a földrajzilag egységes ár nem hatékony (elszakad a költségektől)
Infrastruktúraalapú verseny megjelenése (vezetékes és a szélessávú piacokon kábeltv szolgáltatók) tovább mélyíti a regionális eltéréseket Regionális piacmeghatározás gyakorlati nehézségei Praktikus megoldás (??): differenciálás a kötelezettségek szintjén (de hogyan…???) Az alkalmazással kapcsolatos bizottsági félelmek
12
Belső értékesítés (self-supply) kezelése Ajánlás: Mikor kell figyelembe venni? Ha csak az inkumbensek tudnák nyújtani, de még nincs szabályozva, akkor igen (pl. LLU, mobil nagyker hozzáférés) Ha alternatívok is tudják nyújtani, akkor lehet, de az alternatívokét csak akkor, ha nincs kapacitáskorlát, a hálózat elég kiterjedt és a kínálattal a piacon könnyen megjelenhet (pl. tranzit) Ha az alternatív a kisker helyettesítés révén az inkumbens nagyker árára képes befolyást gyakorolni: az alternatív belső értékesítése nem veendő figyelembe (pl. DSL – kábel) Az indirekt árkorlátot a piaci erő vizsgálatakor kell figyelembe venni Cave és társai, valamint több hatóság szerint ez nem így van. 13
HMT a DSL nagyker piacra
• DSL nagyker h. monopolista megemeli az árat • a kisker szolgáltatók kénytelenek megemelni az árat • a kisker fogyasztók a drágább DSL- ről az olcsóbb kábelre váltanak • a DSL nagyker ár emelése veszteséget okoz a h. monopolistának • a HMT szerint a DSL nem önálló piac, ki kell bővíteni
14
Szélessávú nagyker hozzáférés (Ajánlás) Sugallat: DSL alapú bitfolyam hozzáférés legyen a kábeles szélessáv aránya kicsi (15,5% vs 81,8% DSL 2007 márc.) a kábeles területi lefedettség korlátozott a kábeles nagyker nem helyettesít sem kínálati sem keresleti oldalon indirekt árkorlát ugyan lehet, de ezt a JPE vizsgálat során kell figyelembe venni (Hogyan…..???) Ajánlás érvei nem túl erősek: cél az ADSL kisker piaci verseny megőrzése? 15
Szélessávú nagyker hozzáférés – alternatív megközelítés Kábelt is magába foglaló (esetleg regionális?) nagyker piacok, ahol nincs JPE nincs DSL nagyker kötelezettség független ISP-k kiszorulnak a piacról (?) duopol piac
Ha ez a probléma akkor nézzünk szembe vele duopol piac képes megfelelő piaci versenyt előidézni ? ha nem, akkor ez hogyan kezelhető?
A helyzet tovább „fokozódik” – jön a mobil szélessáv új kérdések, pl.: helyettesítő, vagy kiegészítő termék 16
Szélessávú hozzáférések megoszlása technológiák szerint
forrás: 12th Implementation Report
17
