TUDNIVALÓK AZ ÁLLAM (ZÁRÓ) VIZSGÁRÓL
A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenırzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga két részbıl, a szakdolgozat megvédésébıl és további szóbeli vizsgarészbıl áll. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, valamint a védésre alkalmas szakdolgozat. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követı vizsgaidıszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszőnése után, határidı nélkül, bármelyik záróvizsga-idıszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények szerint letehetı. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság elıtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen két alkalommal tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga legkorábban a következı záróvizsga-vizsgaidıszakban tehetı. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem jelenik meg, minısítést nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá. Elégtelennél jobb eredményő záróvizsgát módosítani nem lehet! A záróvizsga elsı részében a hallgató megvédi szakdolgozatát, melynek keretében ismerteti választott témájának fontosabb elméleti problémáit, forrásait, valamint összefoglalja fıbb eredményeit. Ezt követıen válaszol a bizottság kérdéseire. A záróvizsga második részében a hallgató négy tudományterületrıl (nemzetközi kapcsolatok elmélete, nemzetközi gazdaság, nemzetközi jog, diplomácia történet) egy-egy kérdéscsoportot választ, melyek számmal megjelölt témaköröket tartalmaznak. A bizottság állapítja meg ezek közül a kidolgozandó két témakört, illetve ezeken belül a szőkebb értelemben vett egy-egy kérdést. A hallgató az egyik kérdésre részletesen kifejtett választ ad, a másik kérdést illetıen pedig ismerteti a téma vázlatát. A részletesen kifejtendı válasz minimum 10 perces, egybefüggı elıadást jelent, melynek során a hallgató összefüggéseiben láttatva mutatja be az adott kérdést, majd ezt követıen válaszol a bizottság kérdéseire.
ÁLLAMVIZSGA TÉMAKÖRÖK ÉS KÉRDÉSEK
1. Nemzetközi kapcsolatok elmélete
1.
A nemzetközi kapcsolatok tudományának kialakulása és fejlıdése 1. a nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi viszonyok, nemzetközi politika fogalma 2. paradigmák a nemzetközi viszonyok tanulmányozásában 3. hasonlóságok és különbségek a nemzetközi politika elméleteiben 4. káosz, anarchia és esetlegesség
2. A „nemzetközi” fogalma napjainkban 1. a nemzeti és a nemzetközi eredeti jelentései 2. nemzetközi és nemzetek feletti 3. a nemzetközi napjainkban: az állami szuverenitáson túl
3./ A nemzetközi politika kérdései 1. belpolitika és külpolitika viszonya 2. a legitim erıszak kérdése 3. a nemzetközi elítélés 4. gazdaság és politika a nemzetközi viszonyokban
4. A realizmus 1. a klasszikus realizmus (Macchiavelli, Hobbes, Morgenthau) 2. a neorealizmus vagy strukturális (gazdasági) realizmus (Kenneth Waltz, Paul Kennedy, H. Kissinger
5. A liberalizmus 1. klasszikus liberalizmus 2. neoliberalizmus (institucionalizmus)
6. A nemzetközi politika marxista koncepciója 1. a marxizmus klasszikusainak elméletei 2. a neomarxista elméletek 2
6. A konstruktivizmus 1. a konstruktivizmus elméleti alapvetése és fıbb tételei 2. a konstruktivizmus önállósága a critical theory/postmodernizmus vonatkozásában
7. A zöld politika a nemzetközi politikai színtéren 1. a zöld politika fıbb tételei 2. a decentralizáció elmélete és kritikái
8. A kultúra és a civilizációk szerepe a nemzetközi kapcsolatokban 1. Huntington elmélete 2. "Észak-Dél" , „Kelet-Nyugat” ellentét: okok és következmények
Irodalom: Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Osiris: Budapest, 2003. Burchill, Linklater (et.al): Theories of International Relations. Palgrave MacMillan, 2005. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó: Budapest, 2008. Fukuyama, Fr.: A történelem vége és az utolsó ember. Európa Könyvkiadó: Budapest, 1993. Kissinger, H: Diplomácia. Panem-Grafo: Budapest, 1996.
2. Közgazdaságtan és pénzügyek
1./ A közgazdaságtan tárgya, alapelvei és fı területei
1. Mit jelent, hogy sajátos gondolkodásmód? 2. Melyek a fıbb alapfogalmai? 3. Miben különbözik egymástól a mikroökonómia és a makroökonómia? 4. Mi a közgazdaságtan szerepe a gazdaságpolitikai döntéshozatalban?
3
2./ A gazdasági (piaci) egyensúly 1. Hogyan alakul ki a piaci egyensúly? 2. Melyek az árrendszer funkciói? 3. Mi a közvetítık szerepe? 4. Melyek a makrogazdasági egyensúly területei? Jellemezze az egyensúlyi pozíciókat a magyar gazdaságban.
3./ A gazdaságpolitikai célok és eszközök 1. Mi a gazdasági ingadozás? 2. Melyek a stabilizációs politika céljai? 3. Melyek a stabilizációs politika eszközei? 4. Mirıl szólnak a stabilizációs viták?
4./ A makrogazdasági teljesítmény és növekedés 1. Hogyan mérjük a teljesítményt? 2. Hogyan mérjük a gazdasági jólétet? 3. Melyek a gazdasági növekedés tényezıi? 4. Mi a munkatermelékenység, mitıl függ növekedése? 5. Mi a keynesi modell?
5./ A modern pénz és bankrendszer 1. Melyek a pénz funkciói? 2. Melyek a pénz fejlıdésének szakaszai? 3. Mi a bankrendszer szerepe a pénzteremtésben? 4. Mi a kétszintő bankrendszer?
6./ Pénzügyi politikák 1. Mivel foglalkozik a monetáris politika? 2. Mi a költségvetési politika? 3. Melyek a devizapolitika területei?
7./ A külkereskedelmi mérleg és a nemzetközi fizetési mérleg 1. Milyen elemzések elvégzését teszi lehetıvé a külkereskedelmi mérleg? 2. Hogyan épül fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezete? 4
3. Mi a túlzott mértékben deficites nemzetközi fizetési mérleg hatása? 4. Melyek az adósságválság leküzdését szolgáló belföldi és nemzetközi politikák? 5. Mit fejez ki a vásárlóerı-paritás fogalma?
8./ A nemzetközi pénzügyi intézmények 1. Milyen feladatok elvégzésére hozták létre az IMF-t és a Világbankot? 2. Melyek az IMF és a Világbank funkciói és ellátásuk milyen hatásokat gyakorol a nemzeti gazdaságpolitikákra? 3. Miért kötött hitelszerzıdést Magyarország az IMF-fel és a Világbankkal 2008-ban? 4. Mi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) szerepe a nemzetközi hitelnyújtásban?
Irodalom: Közgazdaság. 21. sz. Enciklopédia. Pannonica Kiadó. Budapest, 2007. Báger Gusztáv: A nemzetközi pénzügyi intézmények befolyása a gazdaságpolitikára. Gazdaság és Társadalom, 2002/1 Báger Gusztáv-Kovács Árpád: A politikai és gazdasági szféra kapcsolatának néhány vetülete – minimális konszenzus alapjai. Pénzügyi Szemle, 2007/3-4. Báger Gusztáv-Pulay Gyula: A költségvetési tervezés makrogazdasági kockázatainak elemzése. Pénzügyi Szemle, 2008/3.
3./ Nemzetközi jog
1./ A nemzetközi jog alapja, története 1. Az újkorban 2. A modern korban 3. A nemzetközi jog természete, sajátosságai
2./ A nemzetközi jog forrásai 1. A szerzıdések fogalma, jogi természete 2. A fenntartások 3. A szokásjog
5
4. A szerzıdések értelmezése 5. A bírói gyakorlat 6. Diszkrecionális bíráskodás
3./ Az állam a nemzetközi jogban 1. Az államhatár 2. A területszerzés jogcímei 3. Államok keletkezése, megszőnése, elismerés, utódlás
4./ Nemzetközi szervezetek 1. A nemzetközi szervezetek fogalma, fajtái 2. Tagfelvétel, kizárás, kilépés
5./ Az emberi jogok nemzetközi védelme 1. Az emberi jogok védelme az ENSZ-ben 2. Az emberi jogok védelme az Európa Tanácsban 3. Az EU Alapjogi Chartája
6./ A Nemzetközi jogi felelısség 1. A jogellenes cselekmény fogalma 2. Jogkövetkezmények 3. A felelısség érvényesítése
7./ A viták békés rendezése 1. A jogvita fogalma 2. A választott bíráskodás 3. A Nemzetközi Bíróság
8./ A kényszer alkalmazása a nemzetközi jogban 1. Az agresszió fogalma 2. Az ENSZ hatáskörei 3. Önvédelem 4. Ellenséges állam klauzula
6
9./ A hadviselés szabályai 1. A hadmőveletek vezetése 2. A hadifoglyok 3. A háborús bőncselekmények 4. A semlegesség
Irodalom Kovács Péter: Nemzetközi jog. Osiris: Budapest, 2006.
Diplomáciatörténet
1./ Az antik világ és a középkor diplomáciája 1. A hellén világ és a Római Birodalom 2. A frank birodalom, egyházi diplomácia, dinasztikus logika
2./ A modern diplomácia kezdetei 1. Az állandó képviselık, minisztériumok rendszere 2. A westfáliai béke, Grotius, Pufendorf 3. Az egyensúly-politika alapelvei a XVII-XVIII. sz.-ban
3./ A XVIII. sz. nagy háborúi 1. Konfliktus-források, stratégiai kérdések 2. Spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, 3. Amerikai függetlenségi háború, francia forradalmi háborúk 4. A háborúkat lezáró békék
4./ A napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus 1. Napóleon szövetségi rendszerei, stratégiai céljai, az európai politikai térkép forradalmi-napóleoni átalakítása 2. Napóleon-ellenes koalíciók, Szent Szövetség 3. A restauráció egyensúly-politikája 1814-1848 között
7
5./ A nemzetállami logika kialakulása és érvényesülése 1. A nemzetállamok kialakulása és elismerése 2. Hatalmi konfliktusok 1848-1914 között – krími háború, piemonti-francia-osztrák háború, porosz-osztrák háború, porosz-francia háború, orosz-török háború 3. Az 1878-as berlini konferencia 4. Az entente cordiale, kettıs-, majd hármas szövetség
6./ Az elsı világháború 1. Casus belli, a konfliktus mélyebb okai, hadba lépések 2. Semlegességek és kilépések 3. A versailles-i békerendszer, a trianoni béke
7./ A második világháború 1. Szövetségi rendszerek Európában 1919-1939 között, helyi érdekő szövetségek (Kisantant), a német diplomácia 1933-1945 között 2. Hadba lépések, semlegességek, kilépések okai, idıpontjai; 3. Titkos diplomácia 1939 szeptembere elıtt, a Szövetségesek követelései, 4. A német fegyverletétel, a párizsi béke
8, A kétpólusú világrend 1. kialakulása, fıbb szövetségi rendszerei, 2. tömblogika, fıbb konfliktusok: Korea, Vietnam, 1956, 1968, Afganisztán 3. a gyarmatbirodalmak széthullása 4. a szovjetek európai diplomáciája, a kétpólusú világrend megszőnése,
Irodalom Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest, 1994. Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdıtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Osiris: Budapest, 1998. Kissinger, Henry: Diplomácia. Panem-Grafo: Budapest, 1996. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó: Budapest, 1992. Taylor, A. J. P.: Európa tündöklése és bukása. Scolar: Budapest,1999.
8
