TUBES 3D LOKÁTORÁLLOMÁS ÉPÍTÉSE KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

ÉpítéstervezĘ és Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. 1525 Budapest, 114. Pf. 1. Tel/Fax: 200-53-10; 391-04-20

Munkaszám: 16/2006.

„TUBES” 3D LOKÁTORÁLLOMÁS ÉPÍTÉSE

KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

Budapest 2006. június hó

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006.

ÉpítéstervezĘ és Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. 1525 Budapest, 114. Pf. 1. Tel/Fax: 200-53-10; 391-04-20

2

Munkaszám: 16/2006.

ALÁÍRÓLAP

Budapest, 2006. június

Földtan, hidrogeológia Összeállító, szerkesztĘ

Kovács Gábor geofizikus környezetvédelmi szakmérnök kamarai szám: 01-2293 környezetvédelmi szakértĘi szám:544/2002

Összeállító, szerkesztĘ

Herédi Attila környezetvédelmi szakmérnök

Ökológia

Dr. Dobos Endre egyetemi docens

HegedĦs András egyetemi tanársegéd

ÜgyvezetĘ irodavezetĘ

Potucsek Iván Kamarai szám: É1-13-1032/04 vezetĘ tervezĘ

ÜgyvezetĘ fĘmérnök

Danhauser István Kamarai szám: T1-01-1566

ÜgyvezetĘ igazgató

Csizmadia Ferenc Kamarai szám: G1-13-1605

ÉPTI Kft. Budapest


1.

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 3.

Tartalomjegyzék 3 Irodalom- és forrásjegyzék 5 A tervezett tevékenység 7 3.1. A tervezett tevékenység leírása .................................................................................. 7 3.1.1. A beruházás szükségességének indoklása.......................................................... 7 3.1.2. A beruházás elmaradásának következményei .................................................... 8 3.2. A megvalósulás és mĦködés idĘbelisége ................................................................... 9 3.3. A tevékenység és a berendezés bemutatása ............................................................... 9 3.3.1. A berendezés fizikai megjelenése a környezetben ............................................. 9 3.3.2. Az építési technológiák bemutatása ................................................................. 14 3.3.3. Üzemi technológiák bemutatása....................................................................... 21 3.3.4. A tevékenység illeszkedése a meglévĘ területhasználathoz ............................ 23 3.4. A létesítmény megvalósításához kapcsolódó mĦveletek bemutatása ...................... 23 3.4.1. Terület elĘkészítése, bontás.............................................................................. 23 3.4.2. JelentĘs szállítási igények ................................................................................ 24 3.4.3. Kapcsolódó infrastruktúrák .............................................................................. 24 3.4.4. Hulladék- és szennyvízkezelés......................................................................... 25 3.4.5. Egyéb kapcsolódó mĦveletek........................................................................... 26 4. A környezeti állapot leírása 27 4.1. A telepítés helye ....................................................................................................... 27 4.1.1. A beruházás terület igénye ............................................................................... 27 4.1.2. Jelenlegi területhasználat a beruházás helyszínén............................................ 27 4.1.3. Jelenlegi terület használat a beruházás környezetében .................................... 28 4.1.4. A környezeti értékek bemutatása, a telepítés várható hatásai .......................... 30 4.2.A vizsgált terület környezeti viszonyai, az érintett környezeti elemek és rendszerek ... 30 4.2.1. Domborzati és geológiai viszonyok ................................................................. 30 4.2.2. Éghajlat............................................................................................................. 36 4.2.3. Vízrajz .............................................................................................................. 37 4.2.4. Növényzet és állatvilág .................................................................................... 37 4.2.5. Talajok.............................................................................................................. 39 4.2.6. Sajátos táji adottságok...................................................................................... 39 4.2.7. Tájtipológiai összegzés .................................................................................... 40 4.2.8. A terület levegĘtisztaság-védelmi besorolása .................................................. 40 4.2.9. A terület zajviszonyai....................................................................................... 41 4.2.10. Az emberre gyakorolt hatások.......................................................................... 43 4.2.11. A jövĘbeni állapot becslése.............................................................................. 43 5. HatótényezĘk és hatásfolyamatok 47 5.1. A mĦködés és építés hatás folyamatai...................................................................... 47 5.2. A környezeti hatások jellemzĘi és minĘsítésük ....................................................... 49 5.3. A tervezett tevékenység várható légszennyezési értékei.......................................... 62 5.3.1. Az építési szakasz okozta légszennyezés ......................................................... 62 5.3.2. Az objektum mĦködése, üzemelése okozta légszennyezés:............................. 62 5.3.3. Az objektum fĦtését biztosító tüzelĘberendezés légszennyezése: ................... 63 5.3.4. A szükség áramfejlesztĘ berendezés légszennyezése: ..................................... 63

ÉPTI Kft. Budapest


4

5.3.5. Az objektum mĦködéséhez kapcsolódó gépjármĦ forgalom okozta légszennyezés:.................................................................................................................. 64 5.3.6. Hatásterület becslés .......................................................................................... 64 5.4. A tervezett tevékenység telepítése miatt várható zajhatások ................................... 65 5.4.1. A tervezett tevékenység mĦködése miatt várható hatások............................... 69 5.4.2. Vízföldtani védelmi szempontok az építési területre vonatkozóan:................. 75 5.4.3. Megjegyzések az alapozási munkákhoz........................................................... 75 5.4.4. Összefoglalás.................................................................................................... 76 6. Javaslatok 78 6.1. Javaslatok a bontási-kivitelezési munkák végrehajtására ........................................ 78 6.1.1. Területfoglalás.................................................................................................. 78 6.1.2. Útépítés (külsĘ, felvezetĘ, bekötĘút)................................................................ 78 6.1.3. Építés................................................................................................................ 79 6.1.4. Parkosítás, tetĘkertek kialakítása ..................................................................... 80 6.2. Javaslatok az üzemeltetés idĘszakára....................................................................... 81 6.2.1. MĦködésbĘl eredĘ ökológiai környezeti degradációs tényezĘk ...................... 81 7. Mellékletek 82

ÉPTI Kft. Budapest


2.

5

IRODALOM- ÉS FORRÁSJEGYZÉK

Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete Budapest, 1990. www.honvedelem.hu www.pecs.hu Topográfiai térkép 1:10.000 (EOV lap 14-122,124,132) MN Térképészeti Int. Budapest, 1983. Topográfiai térkép 1:25.000 (Gauss-Krüger L-34-61-B-c,d L-34-61-C-a,b,c,d L-34-61-D-a,b L-34-62-A-c,d) MH TÁTI Budapest, 1988. Topográfiai térkép 1:50.000 (UTM L-34-61-C) HM Térképészeti Kht. Budapest, 2005. Agrotopográfiai térkép 1:100.000 (EOV lap 14) Kartográfiai Vállalat Budapest, 1983. Magyarország nemzeti atlasza Kartográfiai Vállalat Budapest, 1989. Magyarázó Magyarország 1:300.000-es földtani térképéhez M. Áll. Földtani Int. Budapest, 1972. 2000. évi XLIII. tv. A hulladék kezelésrĘl 1996. évi LIII. tv. A természet védelmérĘl 1995. évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 314/205. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmérĘl 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérĘl 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirĘl 16/2001.(VII.8.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérĘl 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet a terület légszennyezettségi besorolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérĘl 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegĘ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemrĘl 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról ÉPTI Kft. Budapest


6

MSZ 13-111: 85 Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határértékek meghatározása MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése ÚT 2-1.302: 2000 A közúti közlekedési zaj számítása MSZ 15036: 2002 Hangterjedés a szabadban

ÉPTI Kft. Budapest


3.

7

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG

3.1. A tervezett tevékenység leírása 3.1.1.

A beruházás szükségességének indoklása

1995-ig a Magyar Köztársaság légvédelme rádiólokációs felderítĘ-, információs és vezetési rendszere fĘ erejét egy rádiótechnikai dandár képezte, amelynek szervezetébe 6 rádiótechnikai zászlóalj és 23 rádiótechnikai század tartozott. A létszám több mint 6000 fĘ volt, a felderítés feladataira több mint 130 készlet, különbözĘ frekvenciájú rádiólokátor-állomás (radar), az adattovábbítási és vezetési feladatokra 14 készlet automatizált berendezés állt rendelkezésre. A megváltozott körülményekbĘl fakadó új feladatoknak az elöregedett eszközpark már nem, vagy csak részben tudott megfelelni. A berendezések mĦködési frekvenciája már nem tett eleget a nemzetközi szabványoknak, a polgári eszközökkel egyre gyakoribb volt a kölcsönös nagyfrekvenciás zavarás, ez korlátozta a kommunikációs rendszerek - rádió-, televízió-, mobiltelefon-hálózatok - fejlesztését. Az erĘfeszítések ellenére a technikai meghibásodások megszüntetését a tartalék alkatrészek és a javítóanyagok beszerzési nehézségei gátolták. A kialakult helyzetet értékelve a honvédelmi tárca kezdeményezte csatlakozásunkat az amerikai kormányjavaslat által útjára indított regionális légtér-szuverenitás kezdeményezése programhoz, amelyet a kormány 2083/1995. (IV. 3.) számú határozatával jóváhagyott és a témában határozati javaslatot terjesztett az OrszággyĦlés elé. Az OrszággyĦlés az elĘterjesztést ellenszavazat nélkül elfogadta és 94/1995. (IX. 28.) számon határozatában döntött a légvédelem rádiólokációs felderítĘ-, információs és vezetési rendszere fejlesztésérĘl. A pénzügyi lehetĘségeknek megfelelĘen a programot 1996-tól kezdĘdĘen két ütemben és több lépcsĘben tervezték. x az I. ütem elsĘ lépcsĘje 1996-1998 között; x az I. ütem második lépcsĘje célszerĦen 1998-2000, szükségszerĦen 19982005 között; x a II. ütem 2000, illetve 2005 után. A korszerĦsítés szükségességének nemzeti érdekein kívül az országgyĦlési határozatban foglaltak megvalósítására sürgetĘen hatott a NATO csatlakozásunk, amely megteremtette a beruházás közös finanszírozásának lehetĘségét is. A Magyar Köztársaság mindenkori Kormányának kötelessége biztosítani azokat az erĘket és eszközöket, amelyek békeidĘben lehetĘvé teszik az ország és a szövetség meghatározott légterében a légi felségjog fenntartását, illetve képesnek kell lenni a válság- és a minĘsített helyzetben a megerĘsítĘ erĘk fogadására és vezetésére. Biztonságpolitikai szempontból igen fontos, és jelentĘs feladatot kellett hazánknak felvállalni, mivel a szövetség bĘvítésével létrejött annak összefüggĘ déli határa, amelynek jelentĘs szakasza egyben a Magyar Köztársaság déli államhatára is. Ennek értelmében az ország területe feletti, nemzeti légtérben, egyben, mint a NATO egyik Légi Rendészeti Körzetében végre kell ÉPTI Kft. Budapest


8

hajtani a légi felségjog biztosítását, a kijelölt fegyverek (harcászati repülĘ, légvédelmi rakéta) irányítását a Déli Régió LégierĘ Komponens Parancsnok alárendeltségében. Béke idĘszakban elsĘdleges feladat a szolgálatban lévĘ nemzeti, de NATO parancsnokság alárendeltségébe helyezett készenléti harcászati repülĘgépek irányítása. Magyar javaslat alapján a NATO Észak-atlanti Tanácsa a radarok telepítésére a következĘ három helyszínt fogadta el: ZengĘ, Bánkút-Borovnyák-tetĘ, Békéscsaba, ZengĘ, BánkútBorovnyák-tetĘ helyszínek alkalmasságát már korábban, különbözĘ, független nemzetközi szervezetek vizsgálatai is igazolták. A háromelemĦre tervezett rendszer – melynek két eleme már Bánkút-Borovnyák-tetĘn és Békéscsabán megépült – lehetĘvé teszi a rádiólokációs felderítés lehetĘségének javítását minden magassági tartományban, különösen kis magasságon biztosítva a határok átrepülésének megbízható ellenĘrzését. A hatékonyabb légtér ellenĘrzés növeli a repülések biztonságát, jelentĘsen csökkenthetĘ a készültségi repülĘgépek riasztásának ideje, így kis repülési magasságon is növelhetĘ a légi rendészeti feladatok végrehajtásának eredményessége. Az új képességeket megteremtĘ védelmi beruházások megvalósulásának eredményeként egyszerre erĘsödik a Magyar Köztársaság nemzeti légterének és a szövetség ellenĘrzése alatt álló légterének a védelme, nĘ a polgári légi forgalom biztonsága. A szövetségi tagságunkkal járó alapvetĘ képességek biztosítása és az alapvetĘ nemzeti légtér ellenĘrzési feladatok ellátása egyaránt indokolja a 3D gerincradar rendszer harmadik hazai objektumának megépítését.

3.1.2.

A beruházás elmaradásának következményei

A tervezett radarrendszer harmadik eleme megvalósításának elmaradása estén nemzeti beruházásból kell több korszerĦ radareszközt vásárolni és több katonai objektumot üzemben tartani. Az elĘzetes számítások alapján legalább 3 alegységet továbbiakban is hadrendben kell tartani és rövid idĘn belül elengedhetetlenül szükséges ezek jelentĘs költségĦ, új, mobil radareszközökkel történĘ ellátása. Az új eszközöket csak nemzeti alapon finanszírozott beszerzésbĘl lehet biztosítani. Fentiek beruházási, illetve üzemeltetési költségei sokszorosan meghaladják a tervezett objektum megvalósításával járó nemzeti költségekét.

Nem kevésbé fontos az a tény, hogy a gerincradar és réskitöltĘ radarszázadok elhelyezése több helyszínen a nagyobb gazdasági terhen túl, jelentĘsebb területfoglalással és ehhez kapcsolódóan nagyobb környezeti terheléssel jár. Jelen hatásvizsgálat keretein túlmutatóan fontos hangsúlyozni, hogy a NATO finanszírozású harmadik radarberendezés gyártására, szállítására, telepítésére vonatkozólag élĘ nemzetközi szerzĘdések köttettek. Ezek módosításával járó következmények feltárása külön eljárást igényel.

ÉPTI Kft. Budapest


9

3.2. A megvalósulás és mĦködés idĘbelisége A radartorony és a hozzákapcsolódó létesítmények építését 2007. januárjában meg kell kezdeni. Az építĘknek a létesítményt 2007. december 15-ig át kell adniuk a radarszállító cégnek, aki a technikai berendezések szerelését fogja végzi. A radarberendezés próbaüzeme 2008. elsĘ félévében kerül végrehajtásra. A komplexum teljes mĦködési készenlétét 2008. évvégéig el kell, hogy érje. Az objektum építési ideje alatt a Tubesen jelenleg üzemelĘ rádiótechnikai berendezések folyamatosan üzemelnek. Az átadás után a radarberendezés mĦködése folyamatos, az idĘszakos nagyjavításokat és az esetleges korszerĦsítést kivéve. A radar objektum (építmény) várható élettartama nem becsülhetĘ, a telepített rádiótechnikai berendezések élettartama húsz év.

3.3. A tevékenység és a berendezés bemutatása 3.3.1. 3.3.1.1.

A berendezés fizikai megjelenése a környezetben A berendezés tájba illeszkedése

A létesítmény a jelenleg és az építési idĘszakban is folyamatosan mĦködĘ rádiótechnikai állomás helyén épül. A terület a Magyar Honvédség kezelésében és a Magyar Állam tulajdonában van. A környezete 1974 óta a helyi védettségĦ Városi ParkerdĘ része. A HRSZ. 0319 HM kezelésĦ ingatlan területe 20 753 m2, melyen belül a híradó objektum és a Pannon GSM által használt területek önállóan körülkerítettek. A tervezett radarobjektum a jelenlegi híradó objektum kerítésén belül, 5190 m2-en létesül.

ÉPTI Kft. Budapest


1. számú kép:

10

A jelenlegi kiépítés látványa a Misina felĘl

A létesítmény megépítésével elbonthatók a jelenlegi katonai és polgári acél antennatornyok. Az antennák áthelyezhetĘk a tervezett radartoronyra.

2. számú kép: Tervezett látvány a Misina felĘl

ÉPTI Kft. Budapest


11

Magassági adatok: -

-

Fennmaradó János-kilátó talpmagasság:

611,20 mBf = +5,70

toronymagasság:

634,75 mBf = +23,55

Tervezett radartorony talpmagasság:

605,50 mBf = ±0,00

vasbeton torony magassága: 644,00 mBf = +38,50 RADOM kupola magassága: 660,10 mBf= +54,60 A területtĘl nyugati irányban található János-kilátó jelenlegi funkcióját nem érinti a beruházás. Az objektumon belüli telepítés során a technológiai követelményeken túl meghatározók voltak a környezeti adottságok, a János-kilátó elhelyezkedése, a meglévĘ terepviszonyokhoz való alkalmazkodás, a turista forgalom útvonala felöli látvány. Az épület telepítése a lejtĘs terephez igazodik. Az épített tömegek kontúrvonalai a hegytetĘ szintvonalaival közel párhuzamosan futnak. A terület súlypontjában telepített, lábakra állított radartorony az áttörtebb, levegĘsebb oldalával fordul a János-kilátó felé. Így az elkerülhetetlen kilátáscsökkenés a lehetĘ legkisebb mértékĦ A toronyhoz kapcsolódó épületrészek a turista forgalom útvonalával és a János kilátóval ellentétes oldalra kerültek. Ennek eredményeként a kilátó felöli látvány szempontjából a zöldfelületek és a növényzettel befuttatható kĘ támfalak a meghatározók.

3. számú kép:

Látványterv 1 (déli irányból)

ÉPTI Kft. Budapest


12

Az alkalmazott építészeti megoldásokkal a létesítményhez szükséges épülettömeg döntĘen a járhatatlan meredekségĦ, keleti oldali erdĘterület felé néz. A torony kivételével az összes épületrész növényzettel telepített zöldtetĘvel fedett.Föld feletti mĦtárgyak, berendezések nincsenek. Az építmények, térburkolatok, támfalak anyaghasználatában döntĘ szerepet kapnak a természetes kĘburkolatok.

4. számú kép:

Látványterv 2

5. számú kép: A Tubes jelenlegi és tervezett látványa, Pécs nyugati városrésze felĘl

ÉPTI Kft. Budapest


3.3.1.2.

13

A beruházás során megvalósuló épületek és építmények (lásd 4. számú melléklet)

BelsĘ úthálózat bazalt kis kockakĘ burkolattal: x „A” változat a torony az objektum kerítésén belül körbejárható, az objektum egy kapus: (szélessége 3,5-4 m, felülete a nyitott parkolóval együtt 850 m2 hossza: 220 m), x „B” változat 2 kapus átmenĘ rendszerĦ: (szélessége 3,5-4 m, felülete a nyitott parkolóval együtt 500 m2 hossza: 110 m) A radarberendezés beszállítása alkalomszerĦen használt harmadik kapun keresztül történik. Mindkét változat esetében a kiépítési rétegrend fentrĘl-lefelé: 8 cm bazalt kiskocka, 3-5 cm ágyazó homok, 20 cm cement stabilizált talaj, 15-20 cm kiegyenlítĘ ágyazat. A „B” útépítési változat azt az adottságot használja ki, hogy a nyugati és a déli kerítésszakasz külsĘ oldalán jelenleg is kiépített erdei földút vezet. Ennél a változatnál nem épülne a meglévĘ külsĘ utakkal csaknem párhuzamosan néhány méter távolságban a kerítés belsĘ oldalán egy újabb útszakasz, növelve a mesterséges beavatkozás mértékét. A meglévĘ útszakaszok jelenleg is használtak a Tubesen települt szervezetek, szolgáltatók által. A „B” változat javasolt. Nyitott gépjármĦparkoló (8 állásos): x Felülete 8 x 2,5 m x 5,5 m x rétegrendje megegyezik az útburkolattal Fedett gépjármĦtároló és energetikai blokk (tetĘkerttel): x alapterület: 275 m2 x

x x

x

Ebben található: 2 db aggregátor: készültségi teljesítmény: 420 kVA tartós teljesítmény: 380 kVA a napi tartály az üzemelés biztosítására 1db transzformátor: 400 kVA 10/0,4 kV Olajgépház, töltĘ-lefejtĘ: Itt történik az üzemanyag töltĘgépjármĦvek lefejtése, illetve az olajtároló feltöltése. errĘl a helyrĘl végezhetĘ az ötévenkénti minĘségromlás elĘtti üzemanyag csere is. A kialakított rendszer biztosítja az elcsöpögĘ üzemanyag felfogását, így szükségtelen a csapadékvíz kezelése. Szelektív hulladékgyĦjtĘ fedett terület: Veszélyes hulladékok átmeneti tárolója. Kommunális hulladékgyĦjtĘ konténer elhelyezésre szolgáló terület. ÉPTI Kft. Budapest


14

Radar torony és a 2 szintes kiszolgáló épület (tetĘkerttel): x 0. szint (torony és kiszolgáló épület): 415 m2 irodák és raktárak szintje x 1. szint: (kiszolgáló épület) 360 m2 irodák és raktárak szintje x 2. szint: (torony) 90 m2 elektronikai szint a radar és a távközlési berendezések kiszolgálását szolgáló szint x 3. szint: (torony) 65 m2 elektronikai szint a radar és a távközlési berendezések kiszolgálását szolgáló szint x 4. szint: (torony) 65 m2 elektronikai szint a radar és a távközlési berendezések kiszolgálását szolgáló szint x 5. szint: (torony+antennaerkély) 95 m2 antenna szint: itt helyezkednek el a katonai és polgári antennák x 6. szint: (torony+antennaerkély) 150 m2 antenna szint: itt helyezkednek el a katonai és polgári antennák radar kiszolgáló berendezések szintje x Radar platform (RADOM + kezelĘerkély) 255 m2 a szerelĘ daru és a radar berendezések elhelyezését szolgáló szint Felszín alatti mĦtárgyak: üzemanyag (gázolaj) tároló: szennyvíztározó: oltóvíz-tározó pb-gáz tároló: ivóvíz tároló :

20 m3 10 m3 100 m3 3x5 m3 13 (10) m3

Kerítés, Ęrzés-védelem x 300 fm, 2,0 m magas huzalmerevítésĦ drótfonat tetején 0,5 m speciális kettĘs szögesdrót hengerrel, x a tartószerkezet természetbe illeszkedĘ nagynyomáson telített, bárdolt keményfa oszlopok,

3.3.2.

Az építési technológiák bemutatása

Építési hely: Baranya megye, Pécs külterülete, a Tubes (611,2 a jelenlegi honvédségi rádiótechnikai állomás területe. Helyrajzi száma:

0319

Az építési terület:

5190 m2 (telek területe: 20.753 m2)

mBf)

magaslat

Az új, tervezett épületek és építmények feladatai és adatait a 3.3.1.2. fejezetben tárgyaljuk. A bontásra és az építésre szolgáló létesítményeket az alábbiakban csak felsoroljuk. ÉPTI Kft. Budapest


MEGLÉVė (ELBONTANDÓ) x szolgálati épület, x adó-konténerek, x anyagtároló épület, x kutya kennel, x ivóvíz-tároló, x szennyvíztároló, x fĦtĘolaj tartályok (üzemen kívül), x faház, x antennatorony, árbocok (acél rácsszerkezet), x antennatorony (acélcsĘ), x gépjármĦparkoló, x belsĘ utak, támfalak, x kerítés.

ÉPTI Kft. Budapest

15


16

ÚJ ÉPÜLETEK x belsĘ úthálózat, x gépjármĦparkolók: hat állásos nyitott, nyolcállásos fedett (tetĘkerttel), x kiszolgáló épület (tetĘkerttel) x radar torony (a tornyon távközlési szintekkel), x felszín alatti mĦtárgyak: üzemanyag tároló 20 m3 szennyvíztározó 10 m3 tüzivíztározó 100 m3 pb-gáz tároló 3*5m3 ivóvíz tároló 13 (10) m3 x kerítés, Ęrzés-védelem, térvilágítás A 3D radarobjektum kivitelezési, bontási - építési munkálatait és ezek idĘütemezését az alábbi táblázatban foglaljuk össze. számú táblázat: A kivitelezési munkálatok és ütemezésük No

Azonosító

1

Megnevezés

IdĘ / nap

Kezdés

Befejezés

A KIVITELEZÉSI MUNKÁK

303

2006-10-11 2007-12-07

2

A

Kivitelezést megelĘzĘ munkák

120

2006-10-11 2007-03-27

3

A-01

Engedélyezési folyamat

60

2006-10-11 2007-01-02

4

A-02

Kiviteli tervdokumentáció készítése

60

2007-01-03 2007-03-27

5

A-03

Ideiglenes antennák felállítása, beüzemelése 60

2006-10-23 2007-01-12

6

B

KülsĘ munkák

200

2007-01-15 2007-10-19

7

B-04

felvonulás

15

2007-01-15 2007-02-02

8

B-05

üzemeltetéshez szükséges technológia átte- 15 lepítése

2007-01-22 2007-02-09

9

B-06

épületek bontása

20

2007-01-29 2007-02-23

10

B-07

antennák bontása

15

2007-02-12 2007-03-02

11

B-08

külsĘ közmĦvek

30

2007-06-25 2007-08-03

12

B-081

víz-csatorna építés

20

2007-06-25 2007-07-20

13

B-082

elektromos munkák

20

2007-07-02 2007-07-27

14

B-083

gázellátási hálózat, tartályépítés

25

2007-07-02 2007-08-03

ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. No

Azonosító

17 IdĘ / nap

Megnevezés

Kezdés

Befejezés

15

B-084

üzemanyag-tároló kiépítés

25

2007-07-02 2007-08-03

16

B-09

belsĘ úthálózat kialakítása

35

2007-08-20 2007-10-05

17

B-10

támfalak, egyéb mĦtárgyak

20

2007-08-06 2007-08-31

18

B-11

járdák, térburkolatok

15

2007-09-24 2007-10-12

19

B-12

kerítések, kapuk

20

2007-09-10 2007-10-05

20

B-13

parkosítás

15

2007-10-01 2007-10-19

21

C

Szerkezetépítési munkák

105

2007-02-26 2007-07-20

22

C-14

földmunka

35

2007-02-26 2007-04-13

23

D

Torony

80

2007-04-02 2007-07-20

24

D-15

alapozási munkák

20

2007-04-02 2007-04-27

25

D-16

csúszószsalus betonozás

15

2000-04-30 2007-05-18

26

D-17

összekötĘ födémlemezek kialakítása

30

2007-05-14 2007-06-22

27

D-18

falazatok készítése

15

2007-06-25 2007-07-13

28

D-19

nyílászárók elhelyezése

5

2007-07-16 2007-07-20

29

E

Kiszolgáló épület

65

2007-04-16 2007-07-13

30

E-15

alapozási munkák

15

2007-04-16 2007-05-04

31

E-20

vasbeton vázszerkezet

30

2007-05-07 2007-06-15

32

E-18

falazatok készítése

15

2007-06-18 2007-07-06

33

E-19

nyílászárók elhelyezése

5

207-07-09

2007-07-13

34

F

Épületgépészeti munkák

40

200-07-23

2007-09-14

35

G

Épületvillamossági munkák

40

2007-07-23 2007-09-14

36

H

BefejezĘ munkák

40

2007-07-23 2007-09-14

37

H-21

homlokzatképzés

20

2007-07-23 2007-08-17

38

H-22

vakolások

10

2007-08-06 2007-08-17

39

H-23

burkolómunkák

15

2007-08-13 2007-08-31

40

H-24

lakatos szerkezetek

5

2007-09-03 2007-09-07

41

H-25

asztalos szerkezetek

5

2007-09-10 2007-09-14

42

I

BelsĘ híradó informatikai hálózat

60

2007-09-17 2007-12-07

ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. No

Azonosító

18 IdĘ / nap

Megnevezés

Kezdés

Befejezés

43

I-26

kábelezés

45

2007-09-17 2007-11-16

44

I-27

telefonközpont kiépítése

15

2007-11-19 2007-12-07

Különös figyelmet kell fordítani a szállítójármĦvek mosásából, takarításából adódó talaj szennyezés megakadályozására! Az anyagszállítás lebonyolítása, a meglévĘ út állagvédelme érdekében a külsĘ felvezetĘ, bekötĘ utat ideiglenesen meg kell erĘsíteni. A kiviteli munkák végeztével az üzemelési tevékenység zavartalan ellátásához szükséges személy- és anyagszállítások bármilyen idĘjárási körülmények melletti szolgáltatása indokolja a bekötĘút átépítését. A fenti építési technológiánál a következĘ építĘgépeket, eszközöket javasolt felhasználni:

számú táblázat: Az építési munkák alatt használt erĘgépek Feladat

A gép típusa

Építési áram biztosítása

Aggregátor, alacsony zajszintĦ hordozható áramfejlesztĘ, 1,5-2,0 kW/240V

Földmunka, rakodás

Rakodógép 30-50 kW

Betonvágás – darabolás, bontás

Betonvágógép 40-60 kW

Épületbontás, földmunka

Bontókalapács 50-80 kW

Acél, fém, fa, tégla, burkoló anyagok vágása Daraboló gép – darabolása Földmunka, alapozás

Kotrógép BOBCAT 20 kW

Földmunka, alapozás

Önjáró kotrógép 40-50 kW

Földmunka, alapozás, rakodás

Markológép bobcat 20 kW

Földmunka, alapozás, rakodás

Önjáró markológép 40 kW Mobil betonkeverĘ

Betonszállítás (készbetonhoz)

ÉpítĘanyagok építéshelyi emelése

(jó terepjáró képességekkel, összkerékhajtással, 500-1000L kapacitással) EmelĘeszköz, zsalura helyezett konzolos daru vagy konzoÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. Feladat

19

A gép típusa los csörlĘ

(könnyĦ terhek)

Helyszíni kismennyiségĦ beton és habarcs Elektromos betonkeverĘ 3 kW keverése ÉpítĘanyagok építéshelyi emelése

Daru, 2t emelésére, 50m-es magasságba

(nehéz terhek)

50 kW

Építési anyag, acél, gépek szállítása

10 t -ás, jó terepjáró képességĦ, teherautó

Föld, bontási anyag (építési törmelék) szállí- 10 t -ás, jó terepjáró képességĦ billenĘplatós tása teherautó Technológiai és kommunális víz szállítása

1 - 5 m3 -es lajtos kocsi

Munkásszállítás, kis mennyiségĦ anyag és személygépkocsik, kisteherautók gép szállítása Irodai és munkáselhelyezés, kézi raktárak

20’ -as konténerek, irodakonténerek, mobil WC-k, szociális konténerek

Az építési anyagokat, munkagépeket stb. a kerítéssel körülhatárolt honvédségi területen fogják tárolni, külsĘ, idegen területeket ideiglenesen sem vesznek igénybe. számú táblázat: A bontás során keletkezĘ hulladékok becsült mennyisége I. ütem (A kivitelezés megkezdése elĘtt kerül elbontásra) Anyag nem

Mennyiség

EbbĘl veszélyes

Tégla

250 tonna

~4 tonna

Beton/vasbeton

200 tonna

~5 tonna

Acél

15 tonna

-

Egyéb

170 tonna

~2 tonna

Faház

160 légm3

~2 tonna

ÉPTI Kft. Budapest


20

II. ütem (A kivitelezés befejezése után kerül elbontásra) Anyag nem

Mennyiség

EbbĘl veszélyes

Beton/vasbeton

80 tonna

~1 tonna

Acél

160 tonna

-

Egyéb

85 tonna

-

számú táblázat: Az építéshez tervezett anyagok becsült mennyisége:

Anyag nem

Térfogat

Tömeg

5000 m3

11000 tonna

--

500 tonna

Tégla (üreges)

420 m3

336 tonna

Tégla (tömör)

68 m3

116 tonna

Vakolat

82 m3

135 tonna

Gipszkarton

1,4 m3

2 tonna

Kerámia

4,2 m3

8 tonna

Gumi

3,2 m3

5 tonna

HĘszigetelĘ PS-hab

24 m3

0,5 tonna

HĘszigetelĘ pot

11 m3

2,2 tonna

TermĘföld leszedés

3605 m3

5047 tonna

Sziklamunka, kiemelés

6150 m3

15375 tonna

KĘburkolat, zúzottkĘ

240 m3

480 tonna

Beton, kavics Acél

kĘzetgya-

Festék, hígítók, oldószerek Ragasztó

mennyiségük a tervezés jelenlegi állapotában nem becsülhetĘ

A gépekhez felhasznált üzem-, kenĘanyag Összesítés

15.608,8 m3

ÉPTI Kft. Budapest

33.006 tonna

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. Anyag nem

Térfogat

21 Tömeg

A fenti táblázat nem tartalmazza: x A beépített híradástechnikai és elektromos (adók, antennák, radarberendezés, RADOM stb.), segédgépészeti berendezések (aggregátok), a közmĦvek, az épületgépészeti, az épületvillamossági anyagok, berendezések adatait. x Valamint a parkosításhoz, tetĘkertekhez használt anyagok, fák, bokrok - cserjék mennyiséget. Várható hulladék típusok a kivitelezési szakaszban

Építési hulladék, kiemelt föld

Kommunális, szilárd Szennyvíz

inert

veszélyes

a hulladék tömeg kb. 1%kb., 330 tonna kiemelt föld szikla: kb. 6150 m3

festékek, ragasztók tömege kb. 5-10%

mennyiségük a tervezés jelenlegi állapotában nem becsülhetĘ

A becslések alapján a keletkezĘ hulladékmennyiség meghaladja a törvényben elĘírt határmennyiséget 200t/év, így a gazdálkodónak, kivitelezĘnek, illetve az alvállalkozóknak megfelelĘ hulladékgazdálkodási terveket kell készíteniük. [126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet] [16/2001.(VII.8.) KöM rendelet]

3.3.3.

Üzemi technológiák bemutatása

A vizsgálat tárgyát képezĘ radar rendszerek, teljesen félvezetĘs rendszerek, melyek az L (illetve D) sávban mĦködnek. Ezen háromdimenziós (3D) radaroknak mindennemĦ repülĘeszköz (katonai és polgári) azonosítását, pillanatnyi repülési adatainak (pontos koordináta és magassági adatok) biztosítását és továbbítását el kell látnia. Ezek a rendszerek helyhez kötöttek. A korszerĦ 3D nagy-hatótávolságú (~ 500 km) lokátorok antennái, egy idĘben több, fázisvezérelt ceruza-nyalábokban sugároznak ki, melyek, megfelelĘen flexibilis letapogatási technikát tesznek lehetĘvé, meglehetĘsen magas adatfeldolgozási sebességgel, igen jó nem kívánt jel (zavarás) elnyomás képességgel. Az összes lényeges elemek a frekvencia szintézis, adók, vevĘk, jelfeldolgozó láncok vezérlése, számítógépen történik. A tárgyalt rendszer alkalmazhatósági mutatói mindenütt meghaladják a 99 %-os szintet. A radarberendezés antennáit egy úgynevezett RADOM burkolat védi a meteorológiai és más mechanikai igénybevételtĘl. A RADOM szendvics szerkezetĦ, poligonális panelekbĘl összerakható szilárd szerkezet, amely jól ellenáll a külsĘ környezet hatásainak. A szendvics héjÉPTI Kft. Budapest


22

szerkezet speciálisan fejlesztett kompozit anyag, mely különleges szövetfonat, gyanta és habosított anyag keveréke. A panelek által határolt gömbfelület átmérĘje 18 m, s ellenáll 240 km/h széllökéseknek is. A tervezett szolgálatban tartási idĘ 20 év.

3.3.3.1.

INPUT-OUTPUT adatok

5. számú táblázat: ÜzemszerĦ mĦködés alatt: BemenĘ Anyag, energia információ megnevezés Elektromos energia

KimenĘ Anyag, energia információ megnevezés

Megjegyzés

Megjegyzés

légkábel

Víz

~1800 l/d 13 (10) m3 zárt tartály

Gáz (PB)

(3x5 m3) gáztartály

Szennyvíz

10 m3

zárt tartály Égéstermékek

Mikrohullámú jelek:

Mikrohullámú jelek:

GSM telefon jelek

GSM telefon jelek

Katonai rádió és radar jelek

Katonai rádió és radar jelek

Vezetékes információ

Vezetékes információ

Javító és karbantartó anyagok

Hulladékok: Kommunális, Irodai, Elektronikai, Egyéb veszélyes.

ÉPTI Kft. Budapest


23

ÜzemszerĦtĘl eltérĘ mĦködés Az üzemszerĦtĘl eltérĘ mĦködést eredményez: x a radarberendezés tartós meghibásodása, x az emberi gondatlanság (üzemanyag kezelés szabályainak megsértése, szennyvíz tartály szabálytalan ürítése, stb.), x balesetek (tartályok megsérülése, szállítások során bekövetkezĘ balesetek, stb.) ÜzemszerĦtĘl eltérĘ mĦködés (elektronikai vagy mechanikai meghibásodás) esetén a radarberendezés nem sugároz jelet. Energia kimaradás esetén bekapcsol a szünetmentes tápegység, és egyidejĦleg beindulnak a generátorok. Ebben az esetben a berendezés folyamatosan sugároz és vesz jeleket. Ez az állapot mindaddig fennmarad, ameddig a normálüzemi áramellátás nem áll helyre. A szükség-áramfejlesztĘ mĦködése esetén megnĘ a szennyezĘ anyagok légkörbe bocsátása.

3.3.4.

A tevékenység illeszkedése a meglévĘ területhasználathoz

A tervezett tevékenység a jelenlegi tevékenységtĘl jelentĘsen nem tér el. Az eltérés a kibocsátott jelek intenzitásában és az azt feldolgozó és megvalósító berendezések kiépítésében van.

3.4. A létesítmény megvalósításához kapcsolódó mĦveletek bemutatása 3.4.1.

Terület elĘkészítése, bontás

A területen található valamennyi mĦtárgy elbontásra kerül. A bontás során keletkezĘ hulladékok már a bontási helyen szelektíven kerülnek gyĦjtésre, és elszállításuk is ennek megfelelĘen történik. A hulladék szállítását és elhelyezését a szerzĘdéses partnerek végzik. A meglévĘ épületek és építmények bontása két ütemben történik, mivel a területen jelenleg folyó rádió-reléállomás mĦködését folyamatosan fenn kell tartani. 6. számú táblázat: A bontás során keletkezĘ hulladékok becsült mennyisége I. ütem (A kivitelezés megkezdése elĘtt kerül elbontásra) Anyag nem

Mennyiség

EbbĘl veszélyes

Tégla

250 tonna

~4 tonna

Beton/vasbeton

200 tonna

~5 tonna

Acél

15 tonna

-

Egyéb

170 tonna

~2 tonna

Faház

160 légm3

~2 tonna

ÉPTI Kft. Budapest


24

II. ütem (A kivitelezés befejezése után kerül elbontásra) Anyag nem

Mennyiség

EbbĘl veszélyes

Beton/vasbeton

80 tonna

~1 tonna

Acél

160 tonna

-

Egyéb

85 tonna

-

A keletkezĘ veszélyes hulladékok mennyisége becsült adat. Veszélyesnek minĘsül mindaz az építési hulladék, amely veszélyes anyagot (pl. azbesztpala) tartalmaz, illetve az, amely az évek során, illetve a bontás folyamán olajjal illetve egyéb veszélyes anyaggal szennyezĘdött. A bontás során kiemelt figyelmet kell fordítani az elektronikai hulladékok szelektív gyĦjtésére és elszállítására.

3.4.2.

JelentĘs szállítási igények

A kivitelezés elĘkészítése (bontás, felvonulás) és az építés alatt jelentĘs szállítási igények merülnek fel. A szállítási igények jelentkezése az építési idĘ alatt nem egyenletes. A bontási hulladék elszállítása két periódusban jelentĘs. Ezek az építés elĘkészítési idĘszaka, illetve az építési tevékenység befejezése után, amikor a területen ideiglenes elhelyezésben üzemelĘ rádiótechnikai berendezések kerülnek bontásra. A szállítás további jelentĘs része a torony alapozási és építési munkálatai alatt jelentkezik (acélszerkezetek és transzportbeton szállítás). Az építési idĘszak alatt jelentkezĘ szállítótér szükséglet ~ 2200 db szállítójármĦ, melynek mintegy 2/3-a nehéz gépjármĦ. Az üzemeltetés idĘszakában jelentĘs szállítási igények nem merülnek fel.

3.4.3.

Kapcsolódó infrastruktúrák

A tervezett radarállomás elektromos áram ellátása a jelenlegi 10kV-os légvezetéken biztosítható. A meglévĘ transzformátorállomás a János-kilátó aljában üzemel. A kilátóban elhelyezett berendezés a polgári felhasználókat (PANNON GSM) szolgálja ki, illetve innen biztosított az építési energia a meglévĘ hálózaton. A tervezett objektum villamos energia ellátására új transzformátor kiépítése szükséges a területen belül. Ennek megtáplálása a János-kilátótól meglévĘ kábelnyomvonalon fektetendĘ, 10 kV-os földkábellel történik. Áramkimaradás esetén 2 darab aggregátor biztosítja a létesítmény áramellátását.A beépítésre kerülĘ 2 db azonos teljesítményĦ berendezés közül az egyik üzemi, a másik tartalék berendezésként kerül rendszerbe állításra.

ÉPTI Kft. Budapest


25

ÁramfejlesztĘ berendezés: A berendezés üzemanyag ellátása, mĦködése automatikus, kezelĘszemélyzetet nem igényel. A gépegység elĘirányzott teljesítménye: x készültségi teljesítmény: 420 kVA x tartós teljesítmény: 380 kVA A közös alapkeretben szerelt motor- és generátoregység kezelĘajtókkal ellátott zajszigetelĘ lemezburkolattal kerül telepítésre. HĦtĘrendszer: A dízelmotor külsĘ - közvetlen - hĦtését, valamint a belsĘ - közvetett - hĦtését biztosító hĦtĘlevegĘt a gépen elhelyezett ventilátor biztosítja. A hĦtĘlevegĘ nyíláson át lép a helyiségbe, majd a sugárzó hĘ- és a hĦtĘkalorifer által átadott motorhĘ felvételével, zárt légcsatornán át távozik a helyiségbĘl. Füstgáz-elvezetĘ rendszer: A füstgázvezeték a gépen elhelyezett kompenzátorhoz csatlakozik. A szavatolt meleg szilárdságú csĘbĘl készült vezeték - a gépegységgel együtt szállított kipufogó dobbal - a födém alatt kerül elhelyezésre. Üzemanyag ellátó rendszer: Az elĘirányzott teljesítményĦ áramfejlesztĘ berendezés üzemanyag fogyasztása folyamatos üzemben kb. 80 liter/h. A berendezés üzemanyag ellátása napi tartályon keresztül gravitációsan biztosított. A tartály töltése külsĘ tartaléktárolóról automatikusan történik. Az aggregátorok mĦködéséhez szükséges üzemanyag a területen földalatti tartályban (20 m3) kerül elhelyezésre. A napi tartály feltöltését a fogyás függvényében zárt üzemanyagvezetéken, szivattyúval biztosítják. A területre az üzemanyag utánszállítása várhatóan szükségtelen, mivel az esetleges áramkimaradáskori üzem után is a megkövetelt tartalék biztosított. A teljes üzemanyag mennyiség ötévenként - minĘségromlás elĘtt - lecserélésre kerül. Az objektum fĦtését és használati melegvíz biztosítását 1 darab (100 kW teljesítményĦ) kazán látja el. Az aggregátorok indítási készenlétének biztosítását elektromos fĦtĘberendezések végzik. A kazán gázellátását a területen elhelyezett földalatti, 3x5m3-es folyékony PB gáztartályból biztosítható. A gáz utánpótlása szállítógépjármĦvel 3-4 hetes idĘszakonként történik fĦtési idĘszakban. A radar kiszolgáló és az Ęrzés-védelmet ellátó személyzet vízigénye (~ 1,8 m3) a területen elhelyezett földalatti 13 (10) m3-es tárolóból, zárt rendszeren biztosítható. A vízellátórendszer az érvényben lévĘ szabályozásnak megfelelĘen idĘszakonként mikrobiológiailag ellenĘrzésre kerül. Az ivóvíz utánpótlás lajtos kocsis szállítással, heti rendszerességgel történik.

3.4.4.

Hulladék- és szennyvízkezelés

A hulladék gyĦjtését és ideiglenes tárolását szelektíven végzik. A kommunális hulladék gyĦjtése a energetikai épületben speciálisan erre a célra kialakított tárolóhelyen elhelyezett konténerben (5 m3) történik. A veszélyes hulladékok gyĦjtését az ugyan ott kialakított tárolóhelyen végzik. Az irodai hulladékokat a többi hulladéktól elkülönítve a kiszolgáló épületben kialakított speciális tárolóhelyen gyĦjtik. A javítási tevékenység során a javítást végzĘk keletkezĘ elektronikai hulladékot elszállítják a területrĘl. ÉPTI Kft. Budapest


26

A kommunális hulladékok elszállítása konténerszállító autókon, heti rendszerességgel történik. A veszélyes hulladékokat évenként legalább két alkalommal a szerzĘdéses partner, illetve a Magyar Honvédség megfelelĘ szakanyag felelĘse szállítja el. A gravitációsan gyĦjtött szennyvíz elhelyezése a területen speciálisan erre a célra kialakított zárt tárolótartályban, nem szeparált módon, történik. A tartály ürítését heti rendszerességgel szerzĘdéses partner végzi.

3.4.5.

Egyéb kapcsolódó mĦveletek

A javítási kiszolgálási feladatokat a radar modulrendszerĦ kialakítása miatt az egyes modulok cseréjével hajtják végre. Nagyobb modulok esetleges cseréjéhez a beépített daru biztosít emelĘ kapacitást, így nem kell emelĘerĘgépet a helyszínre szállítani. A kiszolgáló és Ęrzés-védelmet ellátó személyzetet napi rendszerességgel, gépjármĦvel szállítják az objektumba. A bekötĘút a környezeti terhelés minimalizálása érdekében az egyéb (polgári) forgalom elĘl továbbra is elzárásra kerül.

ÉPTI Kft. Budapest


4.

27

A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT LEÍRÁSA

4.1. A telepítés helye 4.1.1.

A beruházás terület igénye

A beruházás sem a kivitelezési, sem a mĦködési idĘszakban nem foglal el a jelenlegi objektum bekerített területénél nagyabb területet. A terület elhelyezkedésének rajzi bemutatását a 3-4. számú mellékletek tartalmazzák.

4.1.2.

Jelenlegi területhasználat a beruházás helyszínén

A tervezett beruházás területe Pécs városától É-i irányban 4-5 km-re, Mecsekszentkúttól ÉKK-i irányban 1,7 km re található, jelenleg a Magyar Honvédség kezelésében és a Magyar Állam tulajdonában van, HRSZ 0319. A terület a Mecsek egész területével együtt NATURA 2000 védelem alatt áll, Kivéve az alábbi helyrajzi számú területeket:

HRSZ Pécs

Megnevezés

Megjegyzés

0319

telephely

A honvédségi kezelésben lévĘ teljes terület

0318

út

Az objektumhoz vezetĘ földút

0316

polgári rádióállomás

A területen jelenleg a Magyar Honvédség rádió-rádióreléállomása üzemel. A rádiótechnikai állomást napi 6 fĘs kezelĘ és Ęrszemélyzet szolgálja ki. Az állomás összterülete 5630 m2. Az objektumban jelenleg 4 különbözĘ berendezéseket tartalmazó antennatorony, egy kiszolgáló épület (240 m2), veszélyes hulladéktároló (25 m2), használaton kívüli épület (20 m2), 3 db konténer, amelyekben a rádiótechnikai berendezések és a szükség áramellátást biztosító aggregátorok helyezkednek el, használaton kívüli faház (40 m2), használaton kívüli fĦtĘolaj tároló, valamint az Ęrkutyák elhelyezését szolgáló kennel található. Az épületek fĦtését elektromos fĦtĘberendezések biztosítják. A hulladékok gyĦjtése részlegesen szelektív módon történik. Az irodai hulladékokat és a veszélyes hulladékokat elkülönítve, míg az egyéb hulladékokat ömlesztve gyĦjtik. A kommunális hulladékot konténerbe (5 m3) gyĦjtik. A vízellátást leromlott mĦszaki állapotú tározó medencébĘl biztosítják. A használati melegvíz elĘállítása villanybojlerrel biztosított.

ÉPTI Kft. Budapest


28

A szennyvíz gyĦjtését gravitációs úton, egy közelmúltban telepített, jó állapotú, zárt tároló tartállyal oldották meg. A vízutánpótlást és a szennyvíz szippantását és elszállítását gépjármĦvekkel végzi a szerzĘdéses partner. Az objektum parancsnokával készített riport alapján meghatároztuk a lehetségesen szennyezĘdött területeket és a lehetséges szennyezĘanyagokat. Ez alapján területrĘl talajmintákat vettünk, amelyeket laboratóriumi vizsgálatoknak vetettünk alá. A laboratóriumi vizsgálatokat a Bálint Analitika Kft (1116. Budapest Fehérvári út 144.) végezte. A mintavételi helyek és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei az 6-7. számú mellékletben találhatók. A mérési adatok alapján megállapíthatók, hogy a forró pontokról vett (a potenciálisan szenynyezett területek) minták nem mutattak határérték túllépéseket. A vizsgálati szempontok a talajok esetében: TPH-alifás szénhidrogének, toxikus fémek, Hg és As komponensekkel kiegészítve.

4.1.3.

Jelenlegi terület használat a beruházás környezetében

7. számú táblázat: A hegycsúcs gépjármĦvel három útvonalon közelíthetĘ meg: Megközelítési irány

Megközelítési útvonal

Pécs Város felöl (nyugat felĘl)

Pécs – Abaliget közötti bekötĘúton, majd Mecsekszentkút magaslat után a 419 m magaslat mellett jobbra lecsatlakoztatott bekötĘúton haladva, Lapis megkerülésével.

Pécs Város felöl (centrumból)

A kemping és az Állatkert felöl a Misina csúcs és a Rádió-televízióadó alatt, a Kis-Tubes melletti bekötĘúton haladva.

Pécs települési határtól 1500 m-re északi irányban, a 66. sz. fĘút felöl (kelet felĘl) 66. sz. fĘútról jobboldalon lecsatlakoztatott, bekötĘúton Javasolt szállítási útvonal haladva. (lásd 2. számú melléklet)

A vizsgált terület a Pécs – Mecsekszentkút – Lapis – 66. sz. fĘút közötti 4 m széles, aszfaltburkolattal ellátott bekötĘúton, Tubes hegy lábától 700 m hosszú, észak-dél irányú földúton közelíthetĘ meg. A radarállomással szomszédos területen található a János kilátótorony, a Pannon GSM Távközlési ZRt. földszintes épülete távközlési berendezésekkel (a híradó állomás hrsz. 0319 HM kezelésĦ ingatlanán belül), valamint a 0316/1-2 hrsz.- mal jelölt ingatlanon egy polgári antennatorony és kapcsolódó berendezések földszintes épületben. A tervezéssel érintett ingatlan telekhatárai mentén és a szomszédos létesítmények mellett kavicsszórással megerĘsített földút vezet az ingatlanok bejáratához, valamint a kilátótoronyhoz és a turista útvonalhoz (ösvényhez). ÉPTI Kft. Budapest


29

A Tubes hegyet, így a radarállomással szomszédos területeket minden irányban természetes növénytakaró borítja, ezüsthársas törmeléklejtĘ erdĘ, szélfüves tetĘerdĘ, koronaszint alatt dús aljnövényzet. A bázis közelében található a Tubest és a Kis-Tubest körülölelĘ Rotary-sétány, ami a természetjárók által széles körben kedvelt kiránduló útvonal. A Magyar Honvédség, mint üzemeltetĘ kezelésébe a biztonsági és Ęrzés-védelmi okokból kerítéssel körbehatárolt terület mellett északi, keleti és déli irányokban erdĘvel fedett nagyobb terület tartozik, így a tényleges üzemi telekhatár és a szomszédos természetvédelmi terület határa a tevékenység helyétĘl és a zajforrásoktól távolabb került kijelölésre. 4.1.3.1.

Az objektum környezete:

Északi irány. Ezüsthársas törmeléklejtĘ erdĘ található a megközelítést is biztosító bekötĘútig. Távolabb a Tolvaj-gödör és a Lapis elnevezésĦ területek. Tölgyes, gyertyános és bükkerdĘ húzódik nagy távolságban. Legközelebbi építmény Vágotpuszta, épületek távolsága st = 4800 m. Nyugati irány. A szomszédos területen a János kilátó, mögötte a ParkerdĘ természetvédelmi terület húzódik Pécs Város és Mecsekszentkút lakóterület határáig. Legközelebbi beépített terület Mecsekszentkút, lakóépületek távolsága st = 1800 m. Déli irány. Pannon GSM Távközlési ZRt. épülete és egy polgári rádió antennatorony, mögötte a KisTubes (577 m), a Hóvirág-völgy és a Lusta-völgy, távolabb a Misina Rádió-televízió adóval, Misina északi oldalán egy sífelvonóval. A legközelebbi beépített terület a kemping, a Kisszkókó – Bálics - Kisdendol – Középdendol, a legközelebbi lakóházak távolsága st = 900 m. Keleti irány és észak-keleti irány. ErdĘterület, a Sötét-völgy. Távolabb helyezkednek el Lámpásvölgy és Andrásbányavölgy települések, a beépített terület távolsága st = 2100 m. Észak-keleti irányban tölgyes erdĘ húzódik, a 66. sz. fĘút felé vezetĘ bekötĘút mellett található a Keresztkunyhói Erdészház, ami egyben lakóépületként is funkcionál. A tervezési területhez legközelebbi lakóépületek déli és dél-nyugati irányban Pécs Város területén ~900 m-re, valamint észak-keleti irányban ~2000 m-re a Keresztkunyhói Erdészház és Lámpásvölgy területén helyezkednek el. Tubes és a beépített területek között hegyvidéki, völgyekkel szabdalt erdĘvel borított terület található, a radarobjektum területérĘl a terepviszonyok és növényzet miatt nincs rálátás a lakóházakra. Az objektum áram ellátását biztosító 10 kV légvezeték a János-kilátó aljában található transzformátorhoz kapcsolódik, ahonnan földalatti kábelen jut el az energia a három felhasználóhoz. Az objektumhoz PécsrĘl vezetékes hírközlési kábel vezet fel, amely jelen formájában elöregedése miatt nem használható. ÉPTI Kft. Budapest


4.1.4.

30

A környezeti értékek bemutatása, a telepítés várható hatásai

Az építési terület közelében elhelyezkedĘ János-kilátó kedvelt turisztikai célpont, a rendkívül szép pécsi látkép miatt. A környezĘ területet behálózzák a turista útvonalak. Téli idĘszakban a környék kedvelt célpontja a téli sportok kedvelĘinek. A Tubes 1974 óta a helyi védettségĦ Városi ParkerdĘ része. A környezet felkerült a NATURA 2000 keretében kijelölt különös védelemre javasolt területek listájára is. A Misina–Tubes hegyvonulat és környéke (különösen a gerinc és a déli hegyoldal) a Mecsek növénytanilag egyik legértékesebb területe, az itt elĘforduló több mint ötven védett növényfaj közül kettĘ fokozottan védett. Az új objektum elĘre láthatólag a környezeti elemekben minimális változást eredményez. Hiszen a jelenlegi és a tervezett funkció lényegesen nem tér el egymástól. A beruházás tájesztétikai szempontokból a jelenlegi kiépítettségnél kedvezĘbb, mert megszĦnik a jelenlegi „antenna erdĘ” és helyét egy a tájba jobban illeszkedĘ esztétikailag kedvezĘbb képet mutató torony foglalja el, illetve a kiszolgáló létesítmények vagy zöldtetĘsök, vagy föld alatt helyezkednek el. A beruházás a jelenlegi turisztikai funkciót csak ideiglenesen - amíg a jelentĘs építési tevékenység tart - zavarja.

4.2. A vizsgált terület környezeti viszonyai, az érintett környezeti elemek és rendszerek 4.2.1. 4.2.1.1.

Domborzati és geológiai viszonyok A tágabb környezet domborzati és geológiai viszonyai

Földtani felépítés (Lásd 7. számú melléklet.) A Mecsek-hegység a Dunántúli-medence területébĘl kiemelkedĘ Baranyai szigethegység legnagyobb kiterjedésĦ tagja. A hegység északi határa a dombóvár-bátaszéki vasútvonal, területe kelet felé Bátaszék-DunaszekcsĘ-Mohács vonaláig terjed, délen a Mohács-Pécs Cserdi vonal, nyugaton a Bükkösd-Bakóca-Sásd közötti ív határolja. A Mecsek-hegység felépítésében a kristályos alaphegység ó-paleozóos átalakult kĘzetei, továbbá a permi és mezozóos képzĘdmények találhatók, melyeket a fiatalabb képzĘdményekbĘl álló fedĘhegység összlete vesz körül. A hegység keleti részén a kristályos alaphegység lepusztult gránittönkje több helyen felpz színre bújik (Mórágyi Komplexum M ). Ezen kívül Pécsvárad területén, nagyszerkezeti vonalak mentén, részben a felszínen, részben fedĘrétegek alatt, gránitpikkelyek találhatók. A kristályos alaphegység prekambriumi metamorf képzĘdményei: az üledékes kĘzetek átalakulásából keletkezett muszkovitgneisz, biotitcsillámpala, muszkovitcsillámpala, gránátos gneisz. Bázikus vulkáni kĘzetekre utalnak: az amfibolit, amfibolitpala, szerpentin, amfibolgneisz. Savanyú magmás mĦködéssel kapcsolatos a gránitgneisz. Kambriumi korúnak tekinthetĘ a gránit migmatit köpenyében található epigneisz. A gránittömeg köpenyének kĘzetei – részben – a gránitnál fiatalabb ó-paleozóos, felsĘĘvi/epizonális/ metamorf képzĘdmények. Mórágy mellett a gránittömeg az északi szélen ÉPTI Kft. Budapest


31

fillit-amfibolit összlettel tektonikusan érintkezik. A palaburok kĘzetei fillit (Ófalui Fillit Formáció oPz1), mészfillit, átalakult /metamorf/ homokkĘ, kristályos mészkĘ és amfibolit. A karbonátos közetek devonkoru képzĘdményeknek tekinthetĘk. A kristályos alaphegység gránittönkje a hegység keleti részén Mórágy, ErdĘsmecske, Fazekasboda környékén, több helyen a felszínen van. A gránittömeg folytatása – a fedĘrétegek alatt – kelet felé Pécs-Bátaszék között és nyugat felé Szenterzsébetig követhetĘ. A gránit fĘtömege biotitgránit, melyben aplittelérek és Geresd mellett amfibolszienit található. A gránit nem magmás eredetĦ, hanem az alsó karbon idején ó-paleozóos és annál idĘsebb kĘzetek beolvasztásával keletkezett migmás, metaszomatikus képzĘdmény. A permi idĘszaki képzĘdmények a Mecsek-hegység nyugati részén nagy vastagságban vannak kifejlĘdve. Az idĘsebb permi üledékek a felszínen – KĘvágószöllĘstĘl nyugat felé Boda környékéig – követhetĘk. Az összlet felszín alatti rétegcsoportjai az uránbányászat feltárásaiból ismeretesek. FelsĘ permi üledéksorból áll a felszín fölé emelkedĘ Jakab-hegy tömege. A hegység permi réteg-összlete hét rétegcsoportra osztható. Ezek közül kettĘ alsó permi, öt réteg pedig felsĘ permi képzĘdménybĘl áll. Az alsó perm alsó részében vörös színĦ, durvaszemĦ homokkĘ és konglomerátum van kifejlĘdve. A mintegy 900 m vastag /1.sz./ rétegcsoportban, kvarcporfir telérek találhatók. Az alsó perm felsĘ része – mintegy 1000 m vastag /2.sz./ összlet vörösbarna színĦ agyagkĘ /aleurolit/ és agyagos rétegekbĘl áll. A felsĘ perm alsó részét barnás-zöld színĦ tarka kavicsos homokkĘ /3.sz./ összlet képezi, melynek vastagsága 150-300 m. Ezután 250-300 m vastag, szürke homokkĘbĘl álló /4.sz./ rétegcsoport következik, melynek felsĘ részében uránérc tartalmú zöld színĦ homokkĘlencsék vannak. A rétegcsoportra a 30-250 m vastagságú érctelepet „fedĘ vörös homokkĘ” települ /5.sz./. A /6.sz./ rétegcsoport változó vastagságú vörös színĦ homokkĘ konglomerátum /verrukánó/. A durva konglomerátumra, - a mintegy 400 m vastag – finomabb szemcséjĦ, pados kifejlĘdésĦ jakab-hegyi vörös homokkĘ-összlet települ /7.sz. rétegcsoport/. Az alsó-triász homokos agyagkĘ és palás homokkĘ tartalmú szeizi rétegek határ nélkül települnek a „jakab-hegyi homokkĘre”(Jakabhegyi HomokkĘ Formáció jT1). Majd kampili agyagkĘ és dolomitmárga rétegek következnek. A középsĘ triász anizusi emeletét vastagpados bitumenes mészkĘ, sötétszürke mészkĘ és kalciteres mészkĘ képezi. A ladini összletben fekete agyagos mészkĘ /a kantavári kĘfejtĘ tárja fel(Kantavári Formáció kT2-3)/ fekete leveles-márga palás agyag-összlet /mely a Kozári vadászház mellett, az Andor-forrás körül a felszíne található/. A ladini emelet képzĘdményeire, mintegy 600 m vastag felsĘ triász homokkĘ települ (Karolinavölgyi HomokkĘ Formáció ka T3), amely megszakítás nélkül megy át a jura idĘszaki liász kĘszéntelepes összletbe. A jura képzĘdmények alsó határának az elsĘ feketekĘszén-telepet /”alfa telep”/ tekintik. A feketekĘszén-telepeket fekü-, középsĘ- és fedü telepcsoportba sorolják (Mecseki KĘszén Formáció m T3-J1). A komlói területen a széntelepek trachidolerit és andezit áttörések mentén koksszá alakultak. A dogger alsó részében homokos agyagmárga, majd kemény, meszes agyagmárga van kifejlĘdve(Komlói Mészmárga Formáció kJ1-2). a középsĘ dogger vörösfoltos gumósmárgás mészkĘ megtalálható a Hidasi-, Márévári-, Kárászi-,Szászvári-völgyekben (Óbányai MészkĘ Formáció oj2). Ófalu és Pusztakisfalu környékén viszont vörös krinoideás, illetve homokos – tüzköves – krinoideás mészkĘ települ. A felsĘ jura /malm/ radioláriás-kovás márga és tüzköves mészkĘ rétegei a Márévári-völgyben a felszínen vannak. A malm kimmeridgei és titon emeletbeli réteg-összlete a Kisujbányai-medencében200-300 m vastagságban van kifejlĘdve(Kisújbányai MészkĘ Formáció kJ3). ÉPTI Kft. Budapest


32

A kréta idĘszak elején breccsás mészkĘ és mészmárga rétegek rakódtak le. A valangini emeletben a tenger alatti feltörések során trachidolerit lávaárak és vízben lerakódott tufa és tufit rétegek keletkeztek. ZengĘvárkony mellett, a tenger alatti feltöréssel kapcsolatosan, üledékes barnavasérc található. A trachidolerit vulkánosság magma-hasadási termékének tekinthetĘ a fonolit, amely HosszúheténytĘl nyugatra fekvĘ KövestetĘn és Szászvár mellett a Somlyóhegyen található. A fonolit feltörése ugyancsak az alsó kréta idejére tehetĘ (Mecsekjánosi Bazalt Formáció mK1). A felsĘ kréta cenomán emeletét képviseli VékénytĘl délre, található vörös színĦ agyagmárga. A Mecsek-hegység területének kiemelkedése és szárazulattá válása a felsĘ kréta idĘszakban indult meg. A szárazzá vált területen az erĘs lepusztulás folyamata az eocén-oligocén idĘn át a középsĘ miocénig tartott. A hosszantartó szárazföldi idĘszakot követĘen, a tenger fokozatos elĘrenyomulásával kezdĘdött meg az üledékképzĘdés. A helvéti emelet alján, a lepusztulásból eredĘ szárazföldi törmelékes kĘzetek: homokkĘ konglomerátum, és édesvízi üledékek vannak kifejlĘdve, amelyre fiatalabb helvéti, szárazföldi, zöld, vöröses és szürke színĦ, homokos agyagrétegek következnek, azután kongériás-meszes homokkĘ és a hegység ÉNy-i és É-i részén, halpikkelyes agyagmárga következik. A Mecsek-hegység északi és déli részén az alsó helvéti rétegsor záró tagja az „alsó riolittufa”, amelyre felsĘ helvéti, tengeri eredetĦ üledéksor települ. Az alsó riolittufa az alsó miocén burdigáliai emeletének felsĘbb részében keletkezett. A mintegy 150 m vastag üledék-összletben finomhomokos agyag, tufit tufarétegek és szürke, sárgásbarna színĦ, slír-jellegĦ agyagmárga van kifejlĘdve, amely Magyaregregy, Komló, Vasas, Hird és Pécsvárad környékén, a felszínen található. Az agyagmárga lerakodása után homokos, szénnyomos agyagrétegek, majd Lithothamniumos „alsó-lajtamészkĘ” következik. A komlói amfibolandezit tömegének kiterjedése ÉK - DNy-i irányban, mintegy 3 km hosszban követhetĘ. Az andezit-feltörés ideje az újabb kutatások szerint nem a felsĘ helvéti, hanem a felsĘ eocén vulkánossághoz kapcsolható. Hidas környékén a FelsĘ helvét „alsó lajtamészkĘre” a tortonai emelet édesvízi-csökkent sósvízi rétegekkel váltakozó, fás barnakĘszén telepek összlete települ (Hidasi BarnakĘszén Formáció hMb1). Az összlet alján édesvízi kovaföld /diatoma pala/ található. A fedĘ rétegekben molluszkás, agyagos homok, Ostreás agyag és a „felsĘ lajtamészkĘ” van kifejlĘdve. A fedĘhegység szarmata emeletbe tartozó képzĘdményei, a Mecsek-hegység déli és északi oldalán, a felszínen találhatók. Az összlet vastagsága, mintegy 100 m-re becsülhetĘ. KépzĘdményei csökkent sósvízi üledékek: cerithiumos durva mészkĘ, mészmárga, meszes homokkĘ, ezen kívül agyagrétegek és Pécsvárad-Hidas környékén szürkésbarna, diatomás, leveles-palás agyagmárga, melyben halmaradványok is elĘfordulnak. A szarmata emeletbeli durvamészkĘ egyik feltárása Pécs fölött a Havi-hegyen található. A pannóniai emelet üledéksora nagy elterjedésben fordul elĘ a Mecsek-hegység fedĘhegységének és peremi medencéinek réteg-összletében. KépzĘdményei részben partközeli, részben peremi-medencebeli üledékek. Az alsó-pannon alemelet partközeli képzĘdményei a Mecsek déli peremén, Pécs környékén nagyobb területen találhatók, üledékei meszes, durvaszemĦ homokkĘ, kavicsos képzĘdmények. Az alsó-pannon alemelet medencebeli üledékek: finomszemĦ laza homokkĘ, agyagmárga és mészmárga, a hegység peremén, Pécs, Pécsvárad, Hidas környékén és a hegységet övezĘ peremi medencékben, sok helyen a felszínen találhatók.

ÉPTI Kft. Budapest


33

A felsĘ pannon alemeletbe sorolt, csillámos finomhomok, homokkĘ és agyagrétegek, a hegységet övezĘ peremi medencék üledéksorában nagy területen elterjedt képzĘdmények. A pannon-végi kiemelkedés idején lerakódott folyóvízi üledékek, - feltehetĘen – a késĘbbi idĘben lepusztultak. A pleisztocén üledékek a Mecsek hegységben és a hegység környékén nagy területet borítanak. A hegység belsejében és a hegylejtĘkön idĘsebb pleisztocén korú vörösbarna agyag található, amelyre - a hegység belsejében - kisebb nagyobb foltokban, fiatalabb szélhordta lösz települ. A lösz a hegységet övezĘ területeken olykor jelentĘs vastagságban van kifejlĘdve. /Kismányok melletti fúrásban a lösz vastagsága 58 m./ A hegységekben helyenként ismeretes kisebb mésztufa elĘfordulások a pleisztocén korban keletkeztek az egykori karsztvízforrásokból. Holocén mésztufa található Pécsett a Tettye magaslatán, ahol a karsztvízforrás vizébĘl kivált mészanyag pleisztocén löszre rakódott le.

Hegységszerkezeti viszonyok A szigetszerĦen kiemelkedĘ töréses-gyĦrt szerkezetĦ Mecsek-hegység nagyjából K-Ny-i csapású tömege a szerkezeti viszonyok és a felépítésében mutatkozó különbségek alapján nagyobb szerkezeti egységekre különíthetĘ el. Ezek a kĘvetkezĘk: A kristályos alaphegység, mely a prekambriumi kristályos kĘzetekbĘl és fĘként gránitból áll. A gránit lepusztult tönkje a Keleti-Mecsekben a felszínen van. A kristályos metamorf kĘzeteket, fĘként a Mecsek déli elĘterében, a fiatal képzĘdmények alatt, mélyfúrások szelvényeibĘl ismerik. A Mecsek permi-mezozóos képzĘdményekbĘl álló DNy-ÉK-i irányú alaphegység vonulata további szerkezeti egységekre osztható. A nyugati Mecsekben, KĘvágószĘllĘsnél periantiklinális jellegĦ szerkezet van kifejlĘdve. A Keleti-Mecsekben, a Kisujbányai-medencében szinklinálist formáló /periklinális/ szerkezet található. A nyugati periantiklinálist permi-mezozóos képzĘdmények, s ezek között a nagy jelentĘségĦ liászkoru feketekĘszén-telepes összlet építi fel. A képzĘdményekre jellemzĘ a többé-kevésbé nyugodt település. Az összlet szerkezetében fĘként vetĘ jellegĦ törésformák találhatók. A kisújbányai periklinális medencét alkotó rétegsorban, felsĘ triász-, jura, és alsó kréta idĘszaki üledékek, és ezek között a feketekĘszén-telepes összlet fedĘrétegei találhatók. A medence szerkezetére a gyĦrt formák és a törésmenti feltolódások a jellemzĘek. A Mecsek –hegység mélyfúrásokból ismert, prekambriumi kristályos kĘzetekbĘl álló aljzatának kialakulását kapcsolatba hozzák az algonai-asszinti hegységképzĘdéssel. A szalatnaki fúrásból ismert szilurkori képzĘdmények diszkordánsan települnek az idĘsebb gránitra. A gránitosodás egyik típusa a szalatnaki fúrással feltárt idĘsebb gránit, amelynek keletkezése a kambrium-ordovicium idejéhez kapcsolódik. A mórágyi típusú, migmás gránitosodás a felsĘ karbon elĘtti hegységképzĘdéssel /szudéta-aszturiai fázis/ függ össze. A variszkuszi hegységképzĘdéshez porfirit és kvarcporfir feltörések kapcsolódnak. A gránitosodást követĘen az erĘteljes mozgások töréses-gyĦrt szerkezeteket hoztak létre. A mezozóos alaphegységhez dél feÉPTI Kft. Budapest


34

lĘl illeszkedĘ kristályos alaphegység a felsĘ permtĘl a középsĘ miocénig kiemelkedĘ szárazulat volt. A Mecsek permi- mezozóos alaphegységének képzĘdményei a paleozoikum végén kialakuló geoszinklinálisban rakódtak le. A felsĘ triász és alsó jura idején, az ó-kimériai mozgások során a terület kiemelkedett. Az alsó krétában a trachidolerit vulkánosság jelzi a mélyreható kéregmozgásokat. A felsĘ krétában alakult ki a Mecsek-hegység „töréses-gyĦrt” szerkezete. A miocénkori /stájer/ és a pannon emeletet követĘ rodáni mozgások során felpikkelyezĘdések keletkeztek. A hegység átlagos relatív reliefe 110 m/(4 km2) A peremi részeken, illetve az egyes völgyszakaszok mentén 250-330 m/ km2-t is elér, de kiterjedt platós részek és geomorfológiai szintek vannak, ahol alig több mint 50 m/ km2 a relatív relief.

Vízföldtani viszonyok A hegység K-i részén a felsĘ triász homokkövek és az alsó jura palás agyag és homokkĘ percenként legfeljebb 15 litert ad kutanként, a föléjük települt középsĘ jura márga és a felsĘ jura kovasavval átitatott mészkĘrétegei percenként 20 liter vizet adnak. Hasonlóan vízszegények a PécstĘl Ny-ra fekvĘ Jakab-hegy perm és alsó triász palás-agyag és homokkĘ képzĘdményei, ezekbĘl legfeljebb percenként 20 liter víz termelhetĘ ki kutanként. Ugyancsak vízszegény a hegység D-i része. A Tettye karszt forrását hosszú szakaszon feltárták, nyílt karszt lévén azonban, száraz idĘszakban az onnan elĘtörĘ karsztvíz Pécs város vízellátására távolról sem elegendĘ. Nagy szélsĘségek jellemzik a Tettye vízhozamát. Száraz-idĘszakban percenként 700 liter, csapadékos idĘjáráskor hosszabb ideig percenként 28 000-35 000 liter, kivételesen percenként 210 000 liter. A permi homokkĘre is telepítettek vízadó kutakat. Ezek fedĘjében durva kavicsos-homokos pliocén rétegekben gyĦlt össze a víz és kutanként, percenként 300-400 liter víz volt kitermelhetĘ. E vízadó réteg azonban kimerült és a sugárzó ásványi anyagokra tekintettel sem kívánatos ezekbĘl a kutakból a víztermelés. A Mecsek Ny-i részén karsztvíz fakad a triász mészkĘ és dolomit rétegekbĘl. A hegységképzĘ mozgások miatt a karsztvízszint nem egységes. A legtöbb helyen +200 m B. f., itt kutanként, percenként 500-1000 liter termelhetĘ ki. A Mecsek É-i részében a miocén rétegek, mind az édesvízi agyag, mind a tengeri durva mészkĘ, homokos agyag, homok rétegekbĘl kutanként, percenként 300-400 m közötti rétegekbĘl 100-200 liter víz termelhetĘ ki, míg az alattuk fekvĘ triász mészkĘbĘl 400-450 m-ben kutanként, percenként 500-1000 liter víz hozható a felszínre. Pécs város területén a fúrások alapján a talajvíz áramlásának irányát É-K-rĘl D-DNy-i irányba állapították meg. A város Ny-i részében a talajvíz –2 m-en van, míg a vasúttól D-re a gáztároló környékén eléri a felszínt. A BĘrgyár környékén a talajvíz –2,4 m-en, a Megyeri Kertvárosban –3 m-en mozog. A talajvíz a legtöbb esetben szulfáttartalma miatt agresszív, különösen a D-i részeken, ahol szerves talaj található, valamint a Salakhegy és Palahányó környékén. E helyeken a talajvíz szulfáttartalma eléri literenként a 2000 mg-ot. A Mecsek térségében 3 igen értékes gyógyvizĦ kút is van. A hegység ÉK-i részében Sikonda mellett középsĘ triász rétegekbĘl (-393-418 m között)35 o C meleg gyógyvíz tör fel. A vízhozam eredetileg percenként 2000 liter volt. A víz összetétele alapján az alkáli földfémes meleg gyógyvizek csoportjába tartozik. Ehhez igen hasonló a hegység K–i részében Hidas térségében lemélyített (-544 m) 34 oC-os percenként 500 liter vizet adó kút. A harmadik kutat Komlón létesítették (-874 m mély és középsĘ triász dolomitot értek el). A víz hĘmérséklete 56 oC. hozama pedig percenként 720 liter. ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. 4.2.1.2.

35

A szĦkebb környezet domborzati és geológiai viszonyai

A Tubes közvetlen környezete A Nyugat-Mecsek a ZengĘben (680 m), a Tubesben (611 m) és a Jakab-hegyben (592 m) tetĘzĘ, paleozóos alapzatú, jórészt mezozóos kĘzetekbĘl felépült, DDNy – ÉÉK-i csapású alacsony és középhegység. Elegyengetett (tönkös) felszínek rendszere. A Nyugati–Mecsekre, ahol a Tubes is van Ny – K-i csapású, tetĘhelyzetbe kiemelt tönkös sasbércek sorozata található. A Tubes és környezete középsĘ triász mészkĘ, szaruköves mészkĘ, márga kĘzetbĘl áll. KĘvágószĘllĘsnél lévĘ periantiklinális jellegĦ szerkezet K-i oldalán helyezkedik el, amelyben Ny-ról K felé KĘvágószĘllĘsnél perm szürke homokkĘ és homokos agyagpala, majd perm vörös homokkĘ és konglomerátum és az elĘbbiekben leírt középsĘ triász mészkĘ, szaruköves mészkĘ, márga települ. A hegységbeli vízfolyási szakaszokat helyenként a karsztos jelleg jellemzi, ami bizonyos mértékig csökkenti a vízjárási szélsĘségeket. A forrásszakaszok általában tiszták, de a peremi településeken gyorsan elszennyezĘdnek. A hegység forrásai a felszín alatti tározók túlfolyásainak tekintendĘk és idĘnként tekintélyes vízhozamokat adnak. A D-i peremen a pécsi Tettye vízhozamai 0,25-25 m3/p, É-on az OrfĦi-forrásoké 0,3-51 m3/p között ingadozik, ami a rájuk települt vízhasználókat érzékenyen érinti. A hegység területén természetesen hiányzik az összefüggĘ talajvízszint. A felszín alatti vizek a karszt- és rétegvíz típusába sorolhatók. Mennyiségüket 1-1,5 liter/s.km2-re becsülik. Mélységük, elhelyezkedésük a szerkezet és domborzat függvénye. A kevés számú artézi kút mélysége 100 m körüli. Vízmennyiségük nagy szélsĘségek között változik. Vizük általában kemény. A felszín közelében nitrátosodás jelenik meg. A vizsgált terület (a jelenlegi rádiótechnikai objektum és a tervezett új radar és rádiótechnikai objektum) a „Tettye-vízbázis” (igénybevett felszín alatti vízbázis) hidrogeológiai védĘövezetének úgynevezett „B-zónájában” található, ezért a földtani képzĘdményeket és a felszín alatti vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni. (Dél-dunántúli KÖTEVIFE 7994-2/2005 számú határozata; 9. számú melléklet)

ÉPTI Kft. Budapest


4.2.2.

36

Éghajlat

Mérsékelten meleg- mérsékelten nedves, a csúcsokon mérsékelten hĦvös-nedves éghajlatú. 8. számú táblázat: Éghajlati jellemzĘk Éghajlati jellemzĘk

Terület

Napfényes órák száma

Átlagos értékek

Megjegyzés

2060-2008

A téli napfényes órák száma 10 %-kal nagyobb, a nyári 3-5 %kal kevesebb a környezĘ sík vidékeknél

Nyári

810

Téli

230

Évi középhĘmérséklet

10,0 oC

ÉK és DNy KözépsĘ területeken

9,5 oC <9,0 oC

Csúcsokon Nyári félévi középhĘmérséklet

16,0-16,5 oC <15,5 oC

Csúcsokon Fagymentes idĘszak hossza

D-en

198 d

ápr. 15-22-okt. 17-20.

ÉK-en

194 d

ápr. 15-okt. 22.

Csúcsokon

188 d

ápr. 20-okt. 25.

Nyári hĘmérsékleti maximum

32-33 oC 31-32 oC

Csúcsokon Téli hĘmérsékleti minimum

-13 - -14 oC

Évi csapadék összeg

680-730 mm É-on Csúcsokon

TenyészidĘszaki csapadék összeg

750-800 mm >800 mm 420-450 mm

É-on

420 mm ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. Éghajlati jellemzĘk

Terület Csúcsokon

Legnagyobb egy napos esĘ

Átlagos értékek

Cserkút

99 mm <40 d

Átlagos maximális hóvastagság

35-40 cm Csúcsokon

45 cm

D-en

0,96-1,03

É-on

0,88-0,94

Csúcsokon

<0,88

Átlagos szélsebesség

3-3,5 m/s Csúcsokon

5 m/s ÉNy 19%, K 19%

Gyakori szálirányok

4.2.3.

Megjegyzés

>450 mm

Hótakarós napok száma

Ariditási index

37

Vízrajz

A kistáj ÉK-i része a Völgységi-patakon át a Sióba, illetve a Vasas-Belvárdi-vízen és az Ellendi-vízen át a Karasicába, ÉNy-i része az OfĦi-patakon és a Baranya-csatornán át a Kaposba, DNy-i része pedig a Pécsi-vízen és a Fekete-vízen át a Drávába folyik le. Vízháztartása mérsékelten pozitív. (Lf=4,5 L/skm2, Lt=20%, Vf=50mm). A hegység forrásai a felszín alatti tározók túlfolyásainak tekintendĘk és idĘnként tekintélyes vízhozamot adnak. A hegység területén természetesen hiányzik az összefüggĘ talajvízszint. A felszín alatti vizek a karszt- és rétegvíz típusába sorolhatók. Mennyiségüket 1-1,5 L/skm2-re becsülik. Mélységük és elhelyezkedésük a domborzat függvénye.

4.2.4.

Növényzet és állatvilág

Növényföldrajzi tagolás tekintetében a kistáj a Nyugat-balkáni flóratartomány Pécsi flórajárásába tartozik. Az erdészetileg hasznosított területeken közép- és idĘskorú kemény lombos erdĘk díszlenek. Az erdĘk átlagos folyó növekedése 3,7-5,0 m3/ha. ÉPTI Kft. Budapest


4.2.4.1.

38

A Tubes növényei és növénytársulásai, természeti állapota

Az északias kitettségĦ oldalon található a nagy diverzitású, sok védett növényfajnak otthont adó, reliktum jellegĦ ezüsthársas törmeléklejtĘ-erdĘ (Tilio tomentosae–Fraxinetum orni) társulás, mely fĘleg jura és triász idĘszaki mészkövön kialakult, törmelékben gazdag erĘsen humuszos rendzina talajon fordul elĘ. Lombkorona szintje kétszintes, elegyes, közepesen záródó. Uralkodó fajai a felsĘ lombkoronaszintben az ezüst hárs (Tilia tomentosa) és a magas kĘris (Fraxinus excelsior), az alsó lombkoronaszintben a virágos kĘris (Fraxinus ornus) és a nagylevelĦ hárs (Tilia platyphyllos). Kisebb egyedszámban a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), bükk (Fagus silvatica) és a gyertyán (Carpinus betulus) is megtalálható. Dús cserjeszintjének uralkodó elemei a húsos som (Cornus mas) és a mogyoró (Corylus avellana), melyeket jellemzĘen a mogyorós hólyagfa (Staphyllea pinnata) és galagonyafajok (Crataegus laevigata, C. monogyna) kísérnek. A gazdag cserjeszintben az uralkodó egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora) mellett elĘfordul a békaszem (Omphalodes scorpioides), a tavaszi görvélyfĦ (Scrophularia vernalis), az arany baraboly (Chaerophyllum aureum), a keleti zergevirág (Doronicum orientale), a kispárlófĦ (Aremonia agrimoniodes), az olasz müge (Asperula taurina), a lónyelvĦ csodabogyó (Ruscus hypoglossum) és olyan reliktum fajok, mint a waldstein pimpó (Waldsteinia geoides) és a havasi tisztesfĦ (Stachys alpina). A hársas-kĘrises erdĘk mindig olyan szélsĘséges ökológiai viszonyú termĘhelyeket foglalnak el, ahol az esetleges nagyobb szabású fakitermelések azonnali termĘhely leromlást (gyomosodás, erózió) indítanak el. Ezért állományai véderdĘként kezelendĘk és fokozott odafigyelést igényelnek. Az északi és keleti oldal jellemzĘ társulásai a szubmontán bükkösök és a gyertyánostölgyesek Dél-Dunántúlra jellemzĘ, illír flóraelemekben gazdag változatai (Helleboro odoriFagetum, Helleboro odori-Carpinetum). A tetĘ potenciális vegetációja a mecseki sisakvirágos tetĘerdĘ (Aconito anthorae-Fraxinetum orni). E társulás lombkorona- és cserjeszintjét a déli oldalakra jellemzĘ melegkedvelĘ fajok alkotják, míg gyepszintjében gyakoriak az északi oldalak bükköseinek lágyszárúi. Sajnos ennek a társulásnak jelentĘs maradványait a beépítettség miatt már nem leltük fel. Hasonlóképpen, a korábbi építkezések miatt szinte teljesen megsemmisült a déli gyöngyvesszĘ cserjés (Helleboro odori-Spiraetum media) társulás is, melynek kis maradványfoltja éppen az építkezéssel érintett terület közvetlen szomszédságában található. Délies kitettségben a mecseki karsztbokorerdĘ társulás (Inulo-spiraefoliae-Quercetum pubescentis) és annak tisztásain mecseki sziklafüves lejtĘk (Serratulo radiatae-Brometum pannonici) szigetszerĦ foltjai találhatók. Számos védett növénye közül néhány, mely a területen elĘfordulhat: szarvasbangó (Ophrys scolopax ssp. cornuta), bíbor sallangvirág (Himantoglossum hircinum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), sápadt kosbor (Orchis pallens), majomkosbor (Orchis simia), gérbics (Limodorum abortivum), vitézvirág (Anacamptis pyramidalis), nagyezerjófĦ (Dictamnus albus), pázsitos nĘszirom (Iris graminea), tarka nĘszirom (Iris variegata). A sziklakibúvások csupasz mészkĘfelszínein fordul elĘ a pikkelypáfrány (Ceterach officinarum), a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) és a mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopiane).

ÉPTI Kft. Budapest


39

A növénytársulások változatosságához igazodva a terület állatvilága is sokszínĦ, elsĘsorban rovarvilága gazdag és értékes. KiemelhetĘ ezen kívül a déli oldal hüllĘfaunája. Jelen általános környezeti tanulmány keretein belül részletes fajlista felvételére nem került sor. Mivel a terület növényzete és élĘhelyei természetes, ill. természetközeli állapotban vannak, így a fauna is vélhetĘen számos értékes fajt tartalmaz eredeti élĘhelyén. Ezen állapot megĘrzése kiemelten fontos. Az állatvilág zavartalansága érdekében is javasolható a jelentĘsebb környezeti terheléssel járó építkezési munkálatok nyugalmi periódusban (elsĘsorban télen) való elvégzése.

6. számú kép:

4.2.5.

Társulások a beruházás környezetében

Talajok

A hegyvidéki jelleggel összefüggésben kizárólag erdĘ talajok alakultak ki. Közülük legnagyobb kiterjedésben (mintegy 45 %) a harmadidĘszaki és idĘsebb agyagos üledéken képzĘdött agyagbemosódásos barna erdĘtalajok fordulnak elĘ. Mechanikai összetételük agyagos vályog; vízgazdálkodásukra a gyenge vízvezetĘ, a nagy vízraktározó és erĘs víztartó képesség a jellemzĘ. Kémhatásuk erĘsen savanyú, 83 %-ban erdĘvel borítottak. Termékenységi besorolásuk VII. talajminĘségi kategória. A mészmárgán, mészkövön kialakult rendzinák a felszín 27 %-át borítják. Sekély termĘrétegĦ, gyenge termékenységĦ területük 60 %-a erdĘ; jelentĘs fĘleg Pécs fölött a szĘlĘ területi részaránya. A területen savanyú nem podzolos barna erdĘtalaj található, melynek vastagsága az alapkĘzet felett néhány (3-6) dm.

4.2.6.

Sajátos táji adottságok

A Mecsek közlekedési eszközökkel jól megközelíthetĘ települései változatos táji környezetben, kellemes szubmediterán klímahatású területen helyezkednek el. A terület számos kulturtörténeti emlékkel rendelkezik. ÉPTI Kft. Budapest


40

A közlekedés meghatározója a 6-os számú fĘközlekedési út, illetve az ehhez közel merĘlegesen csatlakozó a Mecsek völgyeiben futó úthálózat. A keresztirányú összeköttetést biztosító utak a topográfiai sajátosságok miatt ritkák és általában nehezen járhatóak. A vasúti közlekedés a Mecseket megkerülve, a 6-os számú fĘközlekedési úttal közel párhuzamosan fut.

4.2.7.

Tájtipológiai összegzés

Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten nedves jellegĦ, de a csúcsokon eléri a mérsékelten hĦvös szintet is. A D-i lejtĘk szubmediterán jelleget viselnek. Uralkodóan mérsékelten tagolt karsztos, alacsony középhegység. A talajok rendzinák és barna erdĘtalajok, melyeket magas (60) százalékban erdĘk borítanak, szántok csak a barna erdĘtalajok egy részén fordulnak elĘ. A Mecsek természeti szépségekben és történelmi emlék helyekben gazdag terület, ahol a turisztikai, rekreációs célú fejlesztések vették át a szerepet a lassan teljesen visszaszoruló bányászattól.

4.2.8.

A terület levegĘtisztaság-védelmi besorolása

9. számú táblázat: A terület légszennyezettségi besorolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérĘl szóló 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet 1.sz. melléklet alapján:

Zónacsoport a szennyezĘ anyagok szerint Légszennyezettségi zóna

10. Az ország többi területe, kivéve a kijelölt városokat

kén-

nitrogén-

dioxid

dioxid

F

F

szénmonoxid

szilárd (PM10)

benzol

F

E

F

A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. melléklet szerint a zónacsoportok értelmezése: x E csoport azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezĘ anyag tekintetében a felsĘ és az alsó vizsgálati küszöb között van. x F csoport azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

ÉPTI Kft. Budapest


41

A minĘsítés szerint a terület az alacsony kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és benzol szennyezettsége miatt F csoportba sorolt, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A terület szálló por vonatkozásában E csoportba tartozik, ahol a szennyezettség a felsĘ és alsó vizsgálati küszöb között van. A radarállomás építési területe a földrajzi adottságai miatt – sĦrĦ erdĘvel körülvett, a környezetbĘl kimagasló terület- nagy valószínĦséggel a fenti kategóriáknak megfelel, illetve ezen kategóriáknál még alacsonyabb terhelésĦ. 10. számú táblázat: A telepítési hely légszennyezettségi állapotára vonatkozó konkrét mérési adatként jó közelítést ad a Majláth-pusztai háttér szennyezettséget mérĘállomás 2002 évi adatai: LégszennyezĘ anyag megnevezése

Éves átlag koncentráció µ/m3

Mért maximális koncentráció µ/m3

Nitrogén-dioxid

3,6

21,2

Nitrogén-oxidok

6,3

39,9

Kén.dioxid

3,8

21,9

Ózon

48,2

99,3

Szilárd légszennyezĘ anyag vonatkozásában tájékoztató adatként az 1997-2000 közötti idĘszak átlaga 21,8 µ/m3

4.2.9.

A terület zajviszonyai

A tervezési területen és környezetében a meglévĘ híradó állomás, a szomszédos Pannon GSM és polgári rádiótorony, valamint a turista kilátóba telepített transzformátor állomás jelent zajforrást. A terület környezete minden irányban védettséget élvezĘ természeti terület, üzemi zajforrás vagy zajkibocsátással végzett tevékenység nincs. Meghatározó a távközlési és rádióadókhoz idĘszakosan érkezĘ egy-egy gépjármĦ, a jelenlegi MH rádióállomás kiszolgálását biztosító jármĦvek, az áramszolgáltatói valamint az erdĘgazdasági (fakitermelés, erdĘgondozás) tevékenységhez tartozó gépmozgásból és szállításokból, esetlegesen a távoli utaktól és lakóterületekrĘl származó közlekedési zaj.

A tervezési területen és környezetében mĦszeres méréssel megállapított alapzajszint értékek megegyeznek a hasonló területeken észlelt A-hangnyomásszintekkel.

ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. 11. számú táblázat:

42

Értéke nappal és éjjel

Nappal

Éjjel

LAeq = 31,3 – 32,2 dB

LAeq = 24,2 - 25,7 dB

12. számú táblázat: A radarobjektumtól távolabbi természetvédelmi területeken megállapított alapzajszint értékek Nappal

Éjjel

LAeq = 27,6 – 28,2 dB

LAeq = 23,1 - 23,5 dB

A kijelölt szállítási útvonal mentén elhelyezkedĘ területek közlekedési eredetĦ zajterhelését az erdĘgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállítási forgalom, valamint a lakóterületek közötti és a területre érkezĘ kirándulók jármĦveinek elhaladása határozza meg. Tapasztalatunk szerint a vizsgált útszakaszokon idĘszakosan van jármĦforgalom, nappal hoszszabb, éjjel jelentĘs forgalmi szünetek alakulnak ki, ami nem okoz jelentĘs zajterhelést. 13. számú táblázat: A 1,5 m magasságban és 7,5 m-es referenciapontban elvégzett 1 órás idĘtartamú tájékoztató jellegĦ zajmérések eredményei: A-hangnyomásszint, LAeq,

Útszakasz

Mérési idĘtartam

Mecsekszentkút - Tubes közötti út, Remete-rét környezetében

9.00 – 11.00 óra között

47,2 dB(A)

Pécs Állatkert - Tubes közötti út, a 480,9 magassági pont környezetében

13.00 – 14.00 óra között

48,7 dB(A)

16.00 – 18.00 óra között

48,1 dB(A)

66. számú út - Tubes közötti bekötĘút, erdészház környezetében Javasolt szállítási útvonal

ÉPTI Kft. Budapest

7,5 m


43

14. számú táblázat: A jelenleg üzemelĘ híradó állomástól származó zajterhelést helyszíni mĦszeres mérésekkel vizsgáltuk. A jellemzĘ és egyben legzajosabb tevékenységektĘl származó zajterhelés: Vizsgált tevékenység

Vizsgálati pont helye

A-hangnyomásszint

Diesel aggregát mĦködtetése

Nyugati telekhatár

LAeq = 68,4 dB

Diesel aggregát mĦködtetése

Keleti telekhatár

LAeq = 28,2 dB

Vízszállító jármĦ mĦködése, víztöl- János kilátó mögött, természetLAeq = 30,3 dB tés védelmi terület határán Rádiótornyok mögött déli irányban Vízszállító jármĦ mĦködése, víztölLAeq = 28,2 dB tés természetvédelmi terület határán Vízszállító jármĦ mĦködése, víztölKeleti telekhatár tés Rádió berendezések mĦködése Egyéb kiszolgáló tevékenység

LAeq = 31,3 dB

János kilátó mögött, természetLAeq = 28,2 dB védelmi terület határán

Éjjel kimutatható közlekedési eredetĦ zajterhelést nem tapasztaltunk. A szállítási útvonal menti területek közlekedési eredetĦ rezgéshatásának ellenĘrzése során nem észleltünk érzékszervileg elkülöníthetĘ rezgéseket. A helyszíni bejárás és az ellenĘrzĘ mérések alapján megállapítható, hogy a vizsgált helyszín környezetében üzemi jellegĦ zajterhelés nem észlelhetĘ, környezeti zaj- és rezgésforrások hiányában kedvezĘ a helyzet. A Tubeshez vezetĘ utak mentén jelentĘs, a közúti közlekedéstĘl származó zaj nem mutatható ki. A vizsgált terület jelenlegi állapota zaj- és rezgésvédelmi szempontból kedvezĘnek mondható.

4.2.10. Az emberre gyakorolt hatások Az elektromágneses sugárzás emberre és környezetre gyakorolt hatásaival külön tanulmány foglalkozik.

4.2.11. A jövĘbeni állapot becslése Mivel a jelenlegi és a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásaiban nem tér el lényegesen, a területen jelentĘs környezeti változás nem várható. Az építési periódus alatt jelentkezĘ ideiglenes változások (levegĘszennyezettség, zajterhelés növekedése) a hatás rövidsége miatt nem okoz visszafordíthatatlan változást a környezeti elemekben és környezeti ÉPTI Kft. Budapest


44

rendszerekben. Az építés során keletkezĘ eróziót a területrĘl az építést megelĘzĘen lefejtett termĘtalaj (barna erdĘtalaj) visszaterítésével és tájba illeszkedĘ növényzet telepítésével a terület gyorsan kiheverheti. Mivel a terület lefolyási viszonyai - fĘként az utak kiépítése miatt - megváltoznak, megnĘ az erózió mentes elvezetést igénylĘ csapadékvíz mennyisége. A növényzettel telepített épülettetĘk jótékonyan csökkentik az elvezetendĘ csapadékvíz mennyiséget. A speciálisan megépített elszivárogtató rendszer biztosítja a csapadékvíz eróziómentes elvezetését, ami így nem okoz környezeti változást. A területen kialakítandó létesítmény a legkorszerĦbb anyagok és eszközök felhasználásával épül, kiváltja a jelenleg üzemelĘ korszerĦtlen, elöregedett berendezéseket. A kapcsolódó rendszerek kialakítása biztosítja, hogy a környezetre veszélyt jelentĘ HAVÁRIA események valószínĦsége jelentĘsen csökken.

7. számú kép:

A felvezetĘ út részlete (2005. Ęsze) Jól láthatók az eróziós folyamatok és az út Ħrszelvénye.

Az építés idejére, a nagy forgalmi terhelés miatt ideiglenesen telepített beton járólapokkal megerĘsített utat, az építkezés után a tájba és a közvetlen környezetbe jól illeszkedĘ szilárd (nem aszfalt burkolatú) burkolatú út váltja fel. A felvezetĘ úton jelenleg tapasztalt eróziós károk oka, hogy az út nyomvonalán végzett erdĘírtás és humusz leszedés megváltoztatta a csapadékvíz természetes szikkasztásának, levezetésének állapotát. A jelenlegi út szélesítése nélkül, tájba illĘ kiselemes kĘburkolat építésével és a helyi kĘzetbĘl szintben készített energiatörĘ padkával vonalmenti vízelvezetés biztosítható, mely megállíthatja az eróziós folyamatokat.

ÉPTI Kft. Budapest


45

Az szilárd útburkolatot biztosító beavatkozás hátrányai: Nagyobb építési tevékenység a jelenlegi út nyomvonalán A közúti jármĦvekkel való könnyebb feljutás a terület látogatói számára vonzó lehet, így a felhajtást a közúti csatlakozásnál szabályozni kell (sorompó, vagy egyéb fizikai korlát)

-

A szilárd útburkolat elĘnyei: -

-

A csapadékvíz erdĘbe vezetése tervezett módon történik, megakadályozhatók az eróziós károk. Az üzemeltetési jármĦvek kisebb teljesítménnyel közlekedhetnek, így csökken az általuk okozott zaj és levegĘszennyezés. Megoldható az útfelületrĘl a hó eltakarítás, így az üzemeltetéshez szükséges külsĘ szolgáltatói jármĦforgalom egész évben lebonyolítható. ( víz, szennyvíz, gáz szállítás) Nincs szükség speciális lánctalpas jármĦvek használatára, melyek nagyobb zajterhelést okoznak és magasabb a károsanyag kibocsájtásuk. A nagyobb üzembiztonság nem teszi szükségessé az objektum közmĦpótló tárolókapacításának túlméretezését(több, vagy nagyobb tároló tartályok)

A különbözĘ útpálya kialakítási alternatívák vizsgálatát az alábbi táblázat tartalmazza. 15. számú táblázat: Útprofil

Útprofil és pályaszerkezeti alternatívák Pályaszerkezet

Környezeti hatások

Nincs.

Megjegyzés

MeglévĘ természe- Jelenlegi állapot. tes hatások. Fokoút téli kezelése A természet ál- Természetes kĘ- zott csapadék eró- Az (hóeltakarítás, csúszásmentesítal befolyásolt zet (vékony pados zió mészkĘ) a felszítés) a profil alakja miatt gyakorszabálytalan alakú nen latilag nem végezhetĘ el, így a bázis logisztikai ellátása télen speciális (lánctalpas, nagy terepjáró-képességĦ) jármĦvekkel valósítható csak meg, amelyek jelentĘs környezetkárosító hatásúak lehetnek. Nincs.

ÉPTI Kft. Budapest


46

Útprofil

Pályaszerkezet

Környezeti hatások

Megjegyzés

V-alakú, csapadékvíz elvezetĘ csorga középen, szakaszosan oldalirányú csapadékvíz kivezetéssel.

Mesterséges, rétegzett pályaszerkezet. Környezetbe illeszkedĘ szilárdburkolat (nem aszfalt burkolat)

A kivezetéseknél a jelenlegi állapothoz hasonlóan fokozódó vályús erózió léphet fel az út melletti rézsĦ felületeken.

MegfelelĘ vízelvezetĘ mĦtárgyak kiépítésével az eróziós hatások meggátolhatók.

Egyik oldalra döntött síkpálya, csapadékvíz elvezetĘ csorga a dĘlés felöli oldalon, szakaszosan oldalirányú csapadékvíz kivezetéssel.

Mesterséges, rétegzett pályaszerkezet. Környezetbe illeszkedĘ szilárdburkolat (nem aszfalt burkolat)

A kivezetéseknél a jelenlegi állapothoz hasonlóan fokozódó vályús erózió léphet fel az út melletti rézsĦ felületeken.

MegfelelĘ vízelvezetĘ mĦtárgyak kiépítésével az eróziós hatások meggátolhatók.

Az út téli kezelése (hóeltakarítás, csúszásmentesítés) a profil alakja miatt nehezen végezhetĘ speciális szerkezetet igényel, de így is károsíthatja az útburkolatot, amely így többlet karbantartást igényel.

Az út téli kezelése (hóeltakarítás, csúszásmentesítés) egyszerĦen elvégezhetĘ.

A felvezetĘ út jelenlegi Ħrszelvénye biztosítja szabványos 18 métert meg nem haladó hosszúságú jármĦvek közlekedését, így az Ħrszelvény módosítása nem szükséges. A szilárd burkolatú út forgalomnövekedést serkentĘ hatásának kiküszöbölésére az út alsó végét sorompóval kell lezárni. Ezzel biztosítható, hogy a radarobjektum üzemeltetése során a csúcsra vezetĘ út használata ne okozzon környezetterhelés növekedést. Módosul a Tubes látképe, amely a jelenleginél kedvezĘbb tájesztétikai képet nyújt. Az acél antennatornyok és konténerek elbonthatók. Az állomás területén a természetes terepadottságokhoz jobban igazodó építmény valósulna meg. Az épített tömegek kontúrvonalai a természetes terep szintvonalaival közel párhuzamosan futnak. A jelenlegi mesterségesen teraszosított terep helyett a hegytetĘ eredeti morfológiai viszonyai visszaállíthatók.

ÉPTI Kft. Budapest


5.

HATÓTÉNYEZėK ÉS HATÁSFOLYAMATOK ÉRTÉKELÉS-MINėSÍTÉS

5.1. A mĦködés és építés hatás folyamatai A fontosabb környezeti elemekrĘl, valamint az ökológiai rendszerrĘl részletes elemzéseket közlünk a hatásfolyamatokat összefoglaló táblázatok után. 16. számú táblázat: A hatásfolyamatokat összefoglaló táblázatokban a következĘ jeleket rövidítéseket használtuk: JEL, RÖVIDÍTÉS

TARTALMA, MAGYARÁZAT A hatásviselĘ közeg

i

a közeg jelen van a hatás a folyamatban

(i)

a közeg alárendelten vagy közvetetten van jelen

i!

a közeg kiemelten fontos a hatásfolyamatban A környezeti hatásfolyamat jellemzése

F –fizikai

a hatás jellege

K –kémiai B –biológiai É –építési szakasz

a maradó hatás idĘszaka

M –mĦködési szakasz Üz –üzemzavar szakasza I 1 –a telepítési terü- hatásterület let I 2 –közvetlen környezet I 3 –tágabb környezet

ÉPTI Kft. Budapest

47

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. JEL, RÖVIDÍTÉS e –egyszeri

TARTALMA, MAGYARÁZAT gyakoriság

t –ismétlĘdĘ, többszöri Á –állandó, maradó változás Cs –csökkenĘ E –erĘsödĘ, növekvĘ P –periódikus S –semleges, nincs T –gyenge, tĦrhetĘ M –mérsékelt E –erĘs K –jelentĘs, káros

A környezeti hatásfolyamat minĘsítése Nincs, ill. észrevehetĘ hatás; határérték alatti Nagyon kicsi változás van; határérték alatti A változás jóval a norma alatti; határérték alatti A hatás megszĦntével visszaáll a rendszer; átmeneti határérték túllépés A hatás elmúltával nem áll helyre a rendszer, esetleg károsodik; határérték feletti értékek

ÉPTI Kft. Budapest

48

-mozgás, zaj, - i légszennyezés

-elektromágneses i energia kibocsátása

Rádiótechnikai üzemelés

HATÁSOK levegĘ

Logisztika

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG

-

-

-

-

-

-

ökoszisztéma i

-

települési környezet

ÉPTI Kft. Budapest

i

-

-

-

B

F

F

M

M

a maradó hatás ideje

épített környezet

élĘvilág

felszín alatti víz

felszíni víz

földtani közeg

I3

I3

t

t

JELLEMZÉSE

hatásterület

HATÁSVISELė KÖZEG

táj

Á

Á

-

-

E

E

-

-

MINėSÍTÉS

Környezeti hatásfolyamat

gyakoriság

Környezeti elemek, környezeti rendszerek

változása

Környezeti

építési szakasz

17. számú táblázat: Jelenlegi rádiótechnikai objektum üzemelése Az építés alatt ideiglenes telepítésĦ rádiótechnikai objektum üzemelése Az új rádiótechnikai és radar objektum üzemelése

üzemelési szakasz

5.2. A környezeti hatások jellemzĘi és minĘsítésük

a hatás jellege


üzemzavar, havária

Külön tanulmányrész foglalkozik vele

Személy-, áruszállítás

MEGJEGYZÉS

49

Emberi tevékenység

Agggregátoros üzem

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG levegĘ

-veszélyes hulladék

-szennyvíz

-kommunális hulladék,

-hulladékok:

-légszennyezés, (zaj)

i

-elektromágneses i energia kibocsátása

HATÁSOK

földtani közeg i

-

felszíni víz i

-

felszín alatti víz i!

-

-

-

-

-

ökoszisztéma -

i


ÉPTI Kft. Budapest

-

i

-

-

B

K

F

B

F

a maradó hatás ideje Uz

Üz

I3

I2

hatásterület


élĘvilág

t

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

P

változása

táj

-

-

S

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


MEGJEGYZÉS

50

S

Mindhármat gyĦjtik, elviszik, ártalmatlanítják

S Áramkimaradás (E) esetén

üzemzavar, havária

HATÁSOK

Felvonulás

-légszennyezés

-mozgás, zaj,

-egyéb

Az ideiglenes -földmunka antennák felállítása, beüzemelé- -felszíni lefolyás változása se -légszennyezés, zaj

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG levegĘ i

i

földtani közeg i

i

felszíni víz i

i

felszín alatti víz (i) -

(i)

-

ökoszisztéma -

-

-


élĘvilág ÉPTI Kft. Budapest

-

-


-

-

-

K

F

K

F

É

É

a maradó hatás ideje I1

I1

e

JELLEMZÉSE

hatásterület


táj

e

Á

Á

T

T

-

-

-

MINėSÍTÉS


gyakoriság


változása

Környezeti

építési szakasz

Az új rádiótechnikai és radar objektum építése

üzemelési szakasz

18. számú táblázat:

a hatás jellege


-

üzemzavar, havári

KülsĘ munkák

Folyamatosan biztosítani kell a rádiótechnikai szolgáltatást.

Kivitelezést megelĘzĘ munkák

MEGJEGYZÉS

51

i

Épületek bontása

földtani közeg

-légszennyezés

-zaj

i

i

(i) -

-

-

-

-

ÉPTI Kft. Budapest

-

-

-

-

-

-

-

-

F

K

F

K

F

K i

-földmunka

-

-

-

KülsĘ közmĦvek

(i) -

élĘvilág

F

i

(i) -

-


i

i


ökoszisztéma

Antennák bontá- -mozgás, zaj, sa -légszennyezés i

felszíni víz i


K

i

i

táj

-légszennyezés

-mozgás, zaj,

i

HATÁSOK levegĘ

Az üzemeléshez -mozgás, zaj, szükséges technológia áttelepí- -légszennyezés tése

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG

a maradó hatás ideje É

É

É

É

I1

I1

I1

I1

hatásterület e

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

Á

változása T

T

T

T

-

-

-

-

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

MEGJEGYZÉS

52

levegĘ

földtani közeg felszíni víz


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

F

K

F

K

F

-légszennyezés

-zaj

-földmunka i

i

(i) -

-

-

ÉPTI Kft. Budapest

-

-

K

F

(i) -

(i) -

(i) -

élĘvilág

i

i

i

i


BelsĘ úthálózat

i

i

i

ökoszisztéma

K

i

i


i

-légszennyezés

-zaj

-földmunka

-légszennyezés

-zaj

-földmunka

HATÁSOK

táj

Gázellátó háló- -földmunka zat, tartálytelepí-zaj tés -légszennyezés

Elektromos munkák

Víz- csatornaépítés

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG


É

É

É

I1

I1

I1

I1

hatásterület e

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

Á

változása T

T

T

T

-

-

-

-

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

MEGJEGYZÉS

53

HATÁSOK

Parkosítás

Kerítése, kapuk

Járdák, térburkolatok

-légszennyezés

-zaj

-földmunka

-légszennyezés

-zaj

-földmunka

-légszennyezés

-zaj

-földmunka

-légszennyezés

Támfalak, egyéb -földmunka mĦtárgyak -zaj

(hatótényezĘ)


i

i

i

földtani közeg i

i

i

i

felszíni víz i

i

i

i


(i) -

(i) -

(i) -

-

-

-

-

-

-

-

-


ökoszisztéma

épített környezet ÉPTI Kft. Budapest

-

-

-

-

-

-

-

-

K

F

K

F

K

F

K

F


É

É

É

I1

I1

I1

I1

hatásterület

élĘvilág

e

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

Á

változása

táj

T

T

T

T

-

-

-

-

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

MEGJEGYZÉS

54

-légszennyezés

-zaj

-egyéb

-légszennyezés

-zaj

-légszennyezés

-zaj

HATÁSOK

ÖsszekötĘ fö-zaj démlemezek ki-légszennyezés alakítása

Csúszózsalus betonozás

Alapozási munka

Torony

Földmunka

(hatótényezĘ)


i

i

i

földtani közeg i

-

i

i

felszíni víz -

i

i

i

felszín alatti víz -

-

(i) -

(i) -

(i) -

-

-

-

-

-

-

-

-


ökoszisztéma


-

-

-

-

-

-

-

-

(K)

F

(K)

F

K

F

K

F


É

É

É

I1

I3

I1

I1

I1

hatásterület

élĘvilág

e

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

Á

változása

táj

T

T

-

-

T (K)

T

-

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

Külön értékelés

Szerkezetépítési munkák

MEGJEGYZÉS

55

-légszennyezés

-zaj

-légszennyezés

-zaj

-légszennyezés

Falazatok készí- -zaj tése -légszennyezés

Vasbeton vázszerkezet

Alapozási munkák

Kiszolgáló épület

i

i

i

i

Nyílászárók elhelyezése

-zaj

i

HATÁSOK levegĘ

Falazatok készí- -zaj tése -légszennyezés

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG földtani közeg i

i

i

i

i

felszíni víz -

-

i

-

-


-

-

-

-

-

(i) -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


ökoszisztéma


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

(K)

F

(K)

F

K

F

(K)

F

(K)

F


É

É

É

É

I1

I1

I1

I1

I1

hatásterület

élĘvilág

e

e

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

Á

Á

változása

táj

T

T

T

T

T

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

MEGJEGYZÉS

56

SzerelĘmunkák

SzerelĘmunkák

Nyílászárók elhelyezése

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG

-légszennyezés

-zaj

-légszennyezés

-zaj

-légszennyezés

-zaj

HATÁSOK levegĘ i

i

i

földtani közeg i

i

i

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


ökoszisztéma


-

-

-

-

-

-

F

F

(K)

F

a maradó hatás ideje -É

É

É

I1

I1

I1

hatásterület

élĘvilág


felszíni víz

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

változása

táj

T

T

T

-

-

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

BefejezĘ munkák

Épületvillamossági munkák

Épületgépészeti munkák

MEGJEGYZÉS

57

-légszennyezés

-zaj

-légszennyezés

-zaj

HATÁSOK

-légszennyezés

-zaj

Asztalos szerke- -zaj zetek -légszennyezés

Lakatos szerkezetek

-légszennyezés

Burkolómunkák -zaj

Vakolások

Homlokzatképzések

(hatótényezĘ)


i

i

i

i

földtani közeg i

i

i

i

i

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


ökoszisztéma


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

(K)

F

(K)

F

(K)

F

(K)

F

(K)

F


É

É

É

É

I1

I1

I1

I1

I1

hatásterület

élĘvilág


felszíni víz

e

e

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

Á

Á

változása

táj

T

T

T

T

T

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

BelsĘ informatikai hálózat

MEGJEGYZÉS

58

-zaj (belsĘ)

-zaj – rezgés

Telefonközpont kiépítés

Általános anyagellátási szállítás

-üzem- kenĘanyag szennyezés

-kipufogógáz légszennyezése

-zaj (belsĘ)

HATÁSOK

Kábelezés

(hatótényezĘ)


i

i

földtani közeg i

i

i

felszíni víz i

-

-


-

(i) -

-

-

-

-

-

-

-

-


ökoszisztéma


-

-

-

-

-

-

K

F

F

F


É

É

I3

I2

I1

I1

I1

hatásterület

élĘvilág

e

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

Á

változása

táj

-

T

(E) -

T

T

-

-

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

Általában az építési technológia üzemeltetése

MEGJEGYZÉS

59

HATÁSOK

Általában az önjáró építĘ és anyagmozgató gépek, villamos energia termelĘ mobil és stabil aggregátorok üzemeltetése


-kipufogógáz légszennyezése

-zaj – rezgés

-hulladékok


Raktározás, he- -zaj – rezgés lyi anyagmozga-kipufogógáz tás légszennyezése

(hatótényezĘ)


i

földtani közeg i

i

felszíni víz i

i


(i) -

-

-

-

-


ökoszisztéma


-

-

-

-

K

F

K

F


É

I2

I1

I2

I1

hatásterület

élĘvilág

e

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

változása

táj

T

(E) -

T

(E) -

-

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

MEGJEGYZÉS

60

-

Általában az építési technológia hulladéktermelése

-veszélyes hulladék

-szennyvíz

-kommunális hulladék,

i

HATÁSOK levegĘ

Gépek, berende- -zaj – rezgés zések karbantar-hulladékok tása, helyszíni javítása -légszennyezés

(hatótényezĘ)

TEVÉKENYSÉG földtani közeg -

i


felszíni víz -

-

-

(i) (i) -

-

-

-

-


ökoszisztéma


-

-

-

-

B

K

F

(K)

F


É

I3

I1

hatásterület

élĘvilág

t

e

JELLEMZÉSE

gyakoriság


Á

Á

változása

táj

-

T

S

-

S

-

MINėSÍTÉS


építési szakasz


üzemelési szakasz

Környezeti

a hatás jellege


üzemzavar, havári

Mindhármat gyĦjtik, elviszik, ártalmatlanítják (ha lehet szelektíven)

MEGJEGYZÉS

61


62

5.3. A tervezett tevékenység várható légszennyezési értékei 5.3.1.

Az építési szakasz okozta légszennyezés

Az építési fázisban légszennyezést az építkezés lebonyolításához szükséges gépkocsiforgalomból származó kipufogógáz kibocsátás okoz, valamint a nem megfelelĘen szállított, deponált építĘanyagok (homok, cement, stb.) kiporzása, mely diffúz légszennyezés okozója. A hatás térbelisége: szállítási útvonalak, plusz az építkezés helye. Az építkezés ideje alatt a munkafázisok szerinti bontásban és ennek megfelelĘ idĘszakos eltéréssel kerül sor az építési anyagok és berendezések szállítására. A legnagyobb szállítási igény a földmunkák, betonozási és alapozási, valamint a szerkezetépítési munkák estében jelentkezik. ElĘzetes becslés szerint a munkák ütemezésébĘl számított legnagyobb szállítási jármĦforduló, mely a beton, kavics és kĘ szállítása 1112 db., - a torony alapozási és építési munkái - lebonyolítási ideje 30 napra tervezett, ezért ebben az idĘszakban naponta 37 db 10 t-ás tehergépkocsi emisszióját visszük figyelembe. A nehéz tehergépkocsik várható sebessége 30-40 km/h. 19. számú táblázat: A nehéz tehergépkocsik fajlagos emissziója 2005 évre vonatkozóan (g/km) Szénmonoxid

Szénhidrogének

CO

CH (FID)

30

11,8

40

10,0

Üzemmód km/h

5.3.2.

Nitrogén-oxidok

Részecske

Szén-dioxid

NOx

Pm

CO2

0,516

4,87

0,532

743.0

0,377

4,71

0,49

682,7

Az objektum mĦködése, üzemelése okozta légszennyezés:

Az objektum üzemelésekor a környezeti levegĘt terhelĘ légszennyezĘ források: x az objektum fĦtését biztosító tüzelĘberendezés füstgáz elvezetĘ kéménye x a telepítésre kerülĘ 2 db szükségáram-fejlesztĘ berendezés diesel aggregát kipufogó gázai x az objektum mĦködését biztosító kezelĘ, kiszolgáló, karbantartó személyzet gépkocsi használata okozta kipufogó gázok

ÉPTI Kft. Budapest


5.3.3.

63

Az objektum fĦtését biztosító tüzelĘberendezés légszennyezése:

Az objektum fĦtése telepített PB tartályról mĦködĘ gázkészülékkel történik. A berendezés becsült maximális hĘteljesítménye 100 kW. Irodalmi adatok szerint a korszerĦ tüzelĘberendezések füstgáz emisszió adatai: x CO 40mg/m3 x NOx 90mg/m3 A fĦtési idĘszakban mĦködĘ berendezés által kibocsátott szén-monoxid és nitrogén-oxid légszennyezĘ anyagok mennyisége a környezeti levegĘt jelentéktelen mértékben terheli. A gázkazán kéménye, mint 140kW névleges bemenĘ hĘteljesítményt meg nem haladó tüzelĘberendezéshez tartozó légszennyezĘ pontforrás határértékkel nem szabályozott, a levegĘ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16.§ alapján nem bejelentés köteles.

5.3.4.

A szükség áramfejlesztĘ berendezés légszennyezése:

A berendezés létesítésének technológiai célja a villamos áramellátás kimaradása, meghibásodása esetén a létesítmény energia ellátásának biztosítása. Várható éves üzemóra 24 óra (pesszimista becslés). Az üzembiztonság érdekében évi kétszeri alkalommal 30 perces próbajáratás szükséges. A várhatóan telepítésre kerülĘ berendezések (2 db.) légszennyezĘ anyag kibocsátása csúcskapacitáson üzemelve sem haladja meg az alábbi, - a légszennyezettségi határértékekrĘl, a helyhez kötött légszennyezĘ pontforrások kibocsátási határértékeirĘl szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüMFVM együttes rendelet 6. számú melléklet, eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határérték 7. Helyhez kötött benzin és dízel üzemĦ belsĘ égésĦ motorokra elĘírt- határértékeket.

Kibocsátási határérték (mg/m3) Motortípus

Nitrogén-oxidok

szilárd

(NO2-ben megadva)

Szén-monoxid

Dízelmotorok -3MWth teljesítmény alatt

130

4000

A felhasználásra kerülĘ gázolaj kéntartalma <0, 05 m/m%

ÉPTI Kft. Budapest

650


5.3.5.

64

Az objektum mĦködéséhez kapcsolódó gépjármĦ forgalom okozta légszennyezés:

20. számú táblázat: Jelenlegi átlagos jármĦforgalom a vizsgált körzetben út 66

honnan – hova Pécs – Komló 5+500 szelv.

jármĦ/nap 5305

nehézjármĦ/nap 123

speciális/nap 7

nincs adat (150-200)̅ 653 1261

nincs adat (2-4)̅ 9 8

nincs adat (0)̅ 1 0

6603 Pécs 66 út – Tubes felvezetĘ 6604 Pécs 6 út – 08 km OrfĦ felé 6608 08 km-tĘl – OrfĦig

Forrás: www.kozut.hu ̅ Megjegyzés: adat hiányában helyszíni megfigyelés alapján becsült érték

A mĦködéskor várható gépkocsi forgalom max. 2x2 forduló/ nap, személygépjármĦ, várható sebesség a terep és útviszonyok miatt 30-40-, max. 50km/h. 21. számú táblázat: A személygépkocsik fajlagos emissziója 2005 évre vonatkozóan (g/km) Szénmonoxid

Szénhidrogének

CO

CH (FID)

30

10,5

40 50

Üzemmód km/h

5.3.6.

Nitrogén-oxidok

Részecske

Szén-dioxid

NOx

Pm

CO2

1,16

0,834

0,0626

179,4

8,46

0,930

0,845

0,0486

161,3

6,68

0,895

0,879

0,0424

153,9

Hatásterület becslés

LevegĘtisztaság védelmi szempontból a becsült hatásterület a telepítés helyének közvetlen környezete, illetve az építkezés idĘszakában a szállítási útvonalak. Az építés idĘ tartama alatt a környezeti levegĘ légszennyezettségének átmeneti növekedése várató, de mértéke nagy valószínĦséggel a határértéket nem éri el. A beruházás mĦködése a környezeti levegĘ minĘségében várhatóan számottevĘ változást nem okoz. A radar objektum területén három légszennyezĘ pontforrás kerül telepítésre, a gázkazán kéménye és a két diesel-aggregát berendezés kéménye. Az aggregátok egyidejĦleg nem mĦködnek. A második tartalékként kerül beépítésre, mely az elsĘ meghibásodása esetén indul. ÉPTI Kft. Budapest


65

Egyik légszennyezĘ pontforrás mĦködése, légszennyezĘ anyag kibocsátása sem terheli jelentĘsen a környezeti levegĘt.

5.4. A tervezett tevékenység telepítése miatt várható zajhatások A tervezett létesítmény megvalósítása során az építĘanyagok szállításából és a létesítéssel összefüggĘ építĘipari kivitelezési munkálatokból származó zaj terheli a környezetet. Az építkezés zajkibocsátása a jelenlegi elĘzetes vizsgálati fázisban a szokásosan alkalmazott technológiai mĦveletek alapján határozható meg. 22. számú táblázat: A használni kívánt építĘipari berendezések zajszint adatait korábbi méréseink tapasztalatai alapján Gépi berendezés

Vonatkoztatási távolság

Hangnyomásszint

Univerzális földmunkagép

10 m

79 dB (A)

Kanalas kotrógép

10 m

73 dB (A)

Földgyalu

10 m

82 dB (A)

Daru

10 m

72 dB (A)

Betonpumpa

10 m

82 dB (A)

TömörítĘgép

10 m

86 dB (A)

Darabológép

5m

88 dB (A)

Betonvágógép

5m

84 dB (A)

Kompresszor

5m

87 dB (A)

BobCat rakodó- és kotrógép

5m

67 dB (A)

Homlokrakodó

10 m

88 dB (A)

Toronydaru

10 m

74 dB (A)

Autódaru

5m

80 dB (A)

Aggregátor

5m

72 dB (A)

A berendezések mĦködtetési helye mindig a munkavégzés szerint változik, a zajkibocsátási pont is ennek megfelelĘen módosulhat. Az építĘipari gépek zajkibocsátása alapján becsült legnagyobb hangnyomásszint Lp = 88 dB.

ÉPTI Kft. Budapest


66

23. számú táblázat: Irány hangteljesítményszint a zajforrástól 10 m-re mért hangnyomásszintekbĘl Hangnyomásszint

Mérési távolság

Hangteljesítményszint

Lp = 88 dB (A)

d = 10 m

LW = 110 dB (A)

24. számú táblázat: Az építĘipari kivitelezéstĘl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendĘ területeken a zaj és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklet 3. oszlopa alapján Zajtól védendĘ terület

Építési munka idĘtartama*

Határérték, LTH

Kisvárosias és kertvárosias beépítésĦ lakóterület

1 hónap felett 1 évig

Nappal 60 dB, Éjjel 45dB

Védett természeti terület kijelölt részén

1 hónap felett 1 évig

Nappal 55 dB, Éjjel 40dB

* A telepítés idĘtartama várhatóan 1 év.

A tervezett építés helyszínéhez legközelebbi védendĘ területek távolsága: x Északi irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 140 m. Vizsgálati pont ZT1 x Keleti irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 70 m. Vizsgálati pont ZT2 x Déli irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 160 m. Vizsgálati pont ZT3 x Nyugati irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 80 m. Vizsgálati pont ZT4 A távolságokat minden esetben az építési helyszín telekhatárától számítottuk. 25. számú táblázat: Várható építési eredetĦ zajterhelés: Vizsgálati pont

LW [dB (A)]

KB (dB)

st (m)

Kd (dB)

LAM (dB)

ZT1

110

3

-2,4

0

140

53,9

59

ZT2

110

3

0

0

70

47,9

65

ZT3

110

3

0

-8,5

160

55,1

50

ZT4

110

3

-2,3

0

80

49,1

62

K: (dB) Kn (dB)

Lw

Zajkibocsátás a számított irány-hangteljesítményszint alapján.

Kȍ

A sugárzási térszög miatti korrekció a hangvisszaverĘ felületek alapján. ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. Kd

67

A távolságtól függĘ tényezĘ. Zajforrás helye és a kibocsátási pont közötti távolság alapján számított érték.

Kn

A növényzet csillapító hatása.

KB

Beépítettség csillapító hatása.

LAM

Zajterhelés a kijelölt vizsgálati pontban.

Az építĘipari kivitelezési tevékenységtĘl származó zaj becsült értékei alapján a tevékenység telepítése idején, a nagyobb zajkibocsátással járó technológiai mĦvelet végzése és a zajosabb építĘipari gépek mĦködtetése során idĘszakosan határérték túllépésre kell számítani. Az elĘzetesen meghatározott zajterhelést, valamint a becsült határérték túllépést a legnagyobb hangteljesítménnyel üzemelĘ gépek és a legzajosabb technológiák figyelembe vételével határoztuk meg. Az építési technológiai folyamat során a legzajosabb gépek csak idĘszakosan, esetenként rövidebb idĘtartamokban üzemelnek, ezért a mĦködtetés napi idĘtartama korlátozható. A zaj- és rezgésvédelemrĘl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (továbbiakban MT rendelet) 6. § (1) bekezdés b) pont alapján az építkezés idejére munkakezdés elĘtt a kivitelezĘ köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni. A jelenlegi tervezési fázisban a kivitelezĘ még nem ismert, ezért a konkrét építési technológiára és a használni kívánt építĘipari gépekre (típus, darabszám, alkalmazás jellege) vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. ElĘzetesen a következĘk betartását javasoljuk: A zajos építési idĘszakokat idĘben korlátozni kell, a kivitelezĘi ütemtervben a napi munkavégzés idĘtartamát a zajkibocsátás korlátozására vonatkozó intézkedések egyidejĦ elĘírásával szükséges kidolgozni. ElĘzetesen meg kell határozni a legzajosabb építési idĘszakokat, a munkafázisra jellemzĘ zajkibocsátás legnagyobb mértékét és napi idĘtartamát, a rész-tevékenység korlátozásának szükséges mértékét. A generálkivitelezĘ az építési munka megkezdése elĘtt nyújtson be zajkibocsátási határérték kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz, ebben az MT rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti adatokat közölni kell, illetve a konkrét technológiai mĦvelet alapján a zaj csökkentésére tervezett és a kiválasztott gépek alapján szükséges megoldást ki kell dolgozni. A legzajosabb technológiai mĦveletek napi idĘtartamát Tm = 2-3 órában szükséges meghatározni, amit a kivitelezĘi ütemtervben kell rögzíteni. Ekkor 5-6 dB-lel kisebb napi zajterhelés várható a közvetlenül szomszédos területeken.

ÉPTI Kft. Budapest


68

26. számú táblázat: Az építkezés ideje alatt a munkafázisok szerinti bontásban és ennek megfelelĘ idĘszakos eltéréssel kerül sor a szállításokra. Az anyagszállítási igény alapján elĘzetesen figyelembe vett jármĦvek: JármĦ össztömege

Összes jármĦforduló*

Akusztikai jármĦkategória

2t

9 db

I.

3t

4 db

I.

5t

2 db

II.

6t

29 db

II.

8t

2 db

III.

10 t

1112 db

III.

12 t

35 db

III.

20 t

613 db

III.

*Az összes jármĦfordulót a tevékenység teljes idejére becsült szállítási igény alapján határoztuk meg.

ElĘzetes becslés szerint a legnagyobb szállítási igény a földmunkák, betonozási és alapozási, valamint a szerkezetépítési munkák esetében jelentkezik. A további vizsgálatok során a legrosszabb helyzetre vonatkoztatva határoztuk meg a szállításoktól származó zajterhelést. A beton, kavics és kĘ szállítása igényli a legtöbb jármĦfordulót, összesen 1112 db szállítási mĦveletet. A rész-technológia idĘtartama 30 nap, ezért ebben az idĘszakban naponta n = 37 db 10 t-ás szállítójármĦ (tehergépkocsi) elhaladásával számolunk. Az elĘzetesen becsült szállítási igény figyelembe vételével meghatározott távlati forgalmi adatok felhasználásával az ÚT 2-1. 302: 2003 sz. Útügyi MĦszaki ElĘírás szerinti mértékadó zajterhelést számoltuk. Az elĘzetes vizsgálat során felhasznált szállítási-forgalmi adatok kielégítették az egyidejĦség követelményét. A vizsgálati pont magasságát 1,5 m-nek vettük, távolságát a helyi adottságok figyelembe vételével 7,5 m-es referencia távolságban jelöltük ki. A Tubes megközelítését biztosító bekötĘutak kiépítettsége és mĦszaki állapotát figyelembe véve az elhaladási sebesség v = 40 km/h. A jármĦvek zajkibocsátás szempontú kategóriákba sorolását az ÚT 2-1.302: 2000. sz. Útügyi MĦszaki ElĘírás tartalmazza.

ÉPTI Kft. Budapest


69

27. számú táblázat: Az akusztikai jármĦkategória, átlagos nappali forgalom: Akusztikai

Átlagos nappali forgalom

Évi átlagos óraforgalom

jármĦkategória

db/nap

Q nappal, db/h

III.

2 x 37 = 74 db

4,6

A forgalomból eredĘ zajterhelés szempontjából kritikusnak tekintett területeken a közúti zaj terjedése akadálytalan. A zajforrás és a megítélési pontok között jelentĘs növénysáv nincs, így a növénysávtól függĘ korrekciót nem vettük figyelembe. 28. számú táblázat: Az Leq(d,h) megítélési zajterhelés az út mentén kijelölt referencia pontban: Akusztikai

LAeq (7,5)

korrekció

Leq (d,h)

jármĦkategória

(dB)

(dB)

(dB)

III.

55,3

0

55

KözlekedéstĘl származó zaj terhelési határértéke nappal LTH = 55 dB. Számítással meghatározott zajterhelés referenciapontban LAM kö = 55 dB.

A legnagyobb szállítási tevékenység esetén, a napi jármĦ elhaladásokat (oda-vissza) figyelembe véve meghatározott közlekedéstĘl származó zajterhelés értéke: LAM kö = 55 dB. A szállításból eredĘ közlekedési zajterhelés számítását a legrosszabb esetre vonatkoztatva végeztük el, a vizsgálat során feltételeztük, hogy minden jármĦ azonos útvonalon közelíti meg és hagyja el az építkezés helyszínét. Az építési forgalomból eredĘ zajterhelés csökkenthetĘ a szállítások gondos szervezésével, valamint a jármĦvek területrĘl történĘ kihajtásának forgalomtechnikai szempontú irányításával és az idĘszakos torlódások elkerülésével. A kisebb szállítási igényĦ technológiai mĦveletek idején a számítottnál 5-6 dB-lel kisebb, 49-50 dB-es közlekedési zajterhelés várható a használni kívánt utak mentén.

5.4.1.

A tervezett tevékenység mĦködése miatt várható hatások

A tervezett létesítmény funkcionális bemutatását, az építmény elhelyezését és elrendezését a környezeti vizsgálati dokumentáció általános fejezete tartalmazza. Az új radarobjektum kiépítésével a meglévĘ létesítményt teljes egészében elbontják, a tervezett építményt a jelenlegi üzemi telekhatárokon belül telepítik.

ÉPTI Kft. Budapest


70

A tervezett építmény egy h = 45 m magas vasbeton szerkezettel kialakított torony, melyen telepíthetĘ a radarberendezés. A berendezést az ún. RADOM kupola takarja az idĘjárás elleni védelem érdekében. 29. számú táblázat:

Tervezett zajforrások:

Megnevezés Antennarendszer szerkezet

Telepítés helye

Zajszint

mozgató- RADOM kupola magasságában, torony felsĘ részén

LW = 62 dB

Radar klímaberendezés

Torony 3. szint, h = 20 m

LW = 64 dB

Diesel aggregátor,

Süllyesztett fedett tárolóépület

LW = 92 dB

Adóberendezések split klíma Adóberendezések konténer kültéri egység 2 db. KülsĘ homlokzatán

LW = 58 dB

Elektromos transzformátor

LW = 58 dB

Süllyesztett fedett tárolóépület

A létesítmény villamos energia ellátását távvezetékrĘl biztosítják, az aggregátor csak áramkimaradás esetén lép mĦködésbe. A fĦtés és használati melegvíz ellátás gázkazánnal lesz biztosítva. 30. számú táblázat:

Közlekedési zajforrások, szállítási forgalom: Forgalom jellege

JármĦkategória

Forgalomnagyság

I.

2 x 2 = 4 forduló/nap

Ivóvízszállítás IVECO tartály gépkocsival (10 m3)

II.

1 forduló / 2 hét

Szennyvíz elszállítása MAN vagy IFA W-50 tartálygépkocsival (15 m3)

II.

1 forduló / 2 hét

Karbantartó jármĦ

I.

1 forduló / hónap

Kiszolgáló személyzet, Ęrség 1 t-ás jármĦvel Személygépkocsi, VW Transporter

Toyota, VW Transporter 1 t-ás

ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. 5.4.1.1.

71

Üzemi zajkibocsátás meghatározása

A várható zajterhelést a tervezett berendezések mĦszaki és telepítési jellemzĘi alapján, valamint az irányítási tényezĘ figyelembe véve az MSZ 18150-1: 1998, az MSZ 13-111: 1985 és az MSZ 15036: 2002 sz. szabványok alapján számoltuk. A tervezett létesítmény zajforrásainak üzemi telekhatároktól és a legközelebbi természetvédelmi területtĘl számított távolsága és a zajlesugárzás irányítottsága eltérĘ. A zaj ellen védendĘ területek irányába a létesítmény-részek önárnyékoló hatása, a hangterjedési úton a növényzet csillapító hatása érvényesül. A Kd távolságtól függĘ korrekciót minden zajforrás esetében a zajforrás telepítési helye és a védendĘ terület távolsága alapján számítottuk. Alkalmazott jelölés és korrekciók: x Lw x x

LW Kȍ

x x

Kd KB

x x x

Kn LAM LD

Zajkibocsátás a berendezések hangteljesítménye alapján. Hangteljesítményszint. A sugárzási térszög miatti korrekció a hangvisszaverĘ felületek alapján. A távolságtól függĘ tényezĘ. Beépítettség (szomszédos épületek) hangárnyékoló hatása miatti korrekció. Növényzet csillapító hatása. Zajterhelés a kijelölt vizsgálati pontban. Javasolt zajcsillapítás mértéke.

A számításhoz a vizsgálati pontokat a zajforrásokhoz legközelebb elhelyezkedĘ, a védendĘ terület határán jelöltük ki a következĘk szerint: x Északi irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 140 m. Vizsgálati pont ZT1 x Keleti irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 70 m. Vizsgálati pont ZT2 x Déli irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 160 m. Vizsgálati pont ZT3 x Nyugati irányban, természetvédelmi terület távolsága st = 80 m. Vizsgálati pont ZT4

ÉPTI Kft. Budapest


72

Antennarendszer mozgatószerkezet mĦködésébĘl várható zajterhelés: LW

K:

st

Kd

Kn

KB

LAM

(dB)

(dB)

(m)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

ZT1

62

0

141

54,0

-2,4

0

6

ZT2

62

0

72,8

48,2

0

0

14

ZT3

62

0

161,2

55,1

0

0

7

ZT4

62

0

82,5

49,3

-2,3

0

10

Vizsgálati pont


Radar klímaberendezés mĦködésébĘl várható zajterhelés: LW

K:

st

Kd

Kn

KB

LAM

(dB)

(dB)

(m)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

ZT1

64

0

141

54,0

-2,4

0

8

ZT2

64

0

72,8

48,2

0

0

16

ZT3

64

0

161,2

55,1

0

0

9

ZT4

64

0

82,5

49,3

-2,3

0

12

Vizsgálati pont


Split-klíma kültéri egység mĦködésébĘl várható zajterhelés: LW

K:

st

Kd

Kn

KB

LAM

(dB)

(dB)

(m)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

ZT1

61

3

161

55,1

-2,4

-8,5

0

ZT2

61

3

65

47,3

0

-4,5

12

ZT3

61

3

138

53,8

0

-18,5

0

ZT4

61

3

98

50,8

-2,3

0

11

Vizsgálati pont

ÉPTI Kft. Budapest


73

Elektromos transzformátor mĦködésébĘl várható zajterhelés: LW

K:

st

Kd

Kn

KB

LAM

(dB)

(dB)

(m)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

ZT1

58

47,6

3

161

55,1

-2,4

-8,5

ZT2

58

47,6

3

65

47,3

0

-4,5

ZT3

58

47,6

3

138

53,8

0

-18,5

ZT4

58

47,6

3

98

50,8

-2,3

0

Vizsgálati pont

LW fal – az épület külsĘ határoló szerkezet által lesugárzott hangteljesítményszint a felület és a hanggátlás figyelembe vételével.


Diesel aggregát mĦködésébĘl várható zajterhelés: Lw

Kȍ

st

Kd

KB

LD

LAM

(dB)

(dB)

(m)

(dB)

(dB)

(dB)

(dB)

ZT1

92

61,8

3

160

55,1

-8,5

-20

ZT2

92

61,8

3

75

48,5

0

-10

ZT3

92

61,8

3

180

56,1

-8,5

0

ZT4

92

61,8

3

100

51,0

0

-10

Vizsgálati pont

LW fal – az épület külsĘ határoló szerkezet által lesugárzott hangteljesítményszint a felület és a hanggátlás figyelembe vételével.

Az aggregátornak és elektromos transzformátornak helyet adó, részben talajszint alá süllyesztett tároló határoló szerkezeteit és a falfelületeket belsĘ oldalon hangelnyelĘ burkolattal szükséges megépíteni, a bejárati ajtót hangcsillapított kivitelben szükséges szerelni. A számítást a javasolt zajcsillapítás figyelembe vételével végeztük el. Az elĘzetesen számított zajkibocsátás és a környezetben okozott zajterhelés alapján megállapítható, hogy tervezett létesítmény zajforrásainak mĦködésébĘl származó zaj nem haladja meg az elĘírt határértékeket. 5.4.1.2.

JármĦforgalomtól származó zajterhelés meghatározása

Az elĘzetesen becsült szállítási és kiszolgálási igény figyelembe vételével meghatározott távlati forgalmi adatok felhasználásával az ÚT 2-1.302: 2000 számú Útügyi MĦszaki ElĘírás szerinti mértékadó zajterhelést számoltuk. Az elĘzetes vizsgálat során felhasznált forgalmi adatok kielégítették az egyidejĦség követelményét.

ÉPTI Kft. Budapest


74

A vizsgálati pont magasságát 1,5 m-nek vettük, távolságát a helyi adottságok figyelembe vételével 7,5 m-es referenciatávolságban jelöltük ki. Az elhaladási sebesség a megerĘsített földúton v = 20 km/h. Az elhaladási sebesség a bekötĘúton v = 40 km/h. 36. számú táblázat: A jármĦvek zajkibocsátás szempontú kategóriákba sorolását az ÚT 21. 302: 2003. sz. Útügyi MĦszaki ElĘírás tartalmazza. Az akusztikai jármĦkategória, átlagos nappali forgalom: Akusztikai

Átlagos nappali forgalom

Évi átlagos óraforgalom

jármĦkategória

db/nap

Q nappal, db/h

I.

3x2=6

0,4

II.

4x1=4

0,3

A létesítmény kiszolgálására, a személyzet érkezésére és távozására minden esetben nappali idĘszakban kerül sor, éjjel a tevékenységhez kapcsolódó jármĦforgalom nem lesz. A forgalomból eredĘ zajterhelés szempontjából kritikusnak tekintett területeken a közúti zaj terjedése akadálytalan. A zajforrás és a megítélési pontok (védendĘ terület határa) között jelentĘs növénysáv nincs, így a növénysávtól függĘ korrekciót nem vettük figyelembe. 37. számú táblázat: Az Leq(d,h) megítélési zajterhelés a megerĘsített földút mentén kijelölt referencia pontban: Akusztikai

LAeq (7,5)

korrekció

Leq (d,h)

jármĦkategória

(dB)

(dB)

(dB)

I.

37,7

0

38

II.

41,2

0

41

EredĘ

43

KözlekedéstĘl származó zaj terhelési határértéke nappal LTH = 55 dB. Számítással meghatározott zajterhelés referenciapontban LAM kö = 43 dB.

ÉPTI Kft. Budapest

„TUBES” 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. 38. számú táblázat: pontban:

75

Az Leq(d,h) megítélési zajterhelés a bekötĘút mentén kijelölt referencia

Akusztikai

LAeq (7,5)

korrekció

Leq (d,h)

jármĦkategória

(dB)

(dB)

(dB)

I.

35,9

0

36

II.

39,3

0

39

EredĘ

41

KözlekedéstĘl származó zaj terhelési határértéke nappal LTH = 55 dB. Számítással meghatározott zajterhelés referenciapontban LAM kö = 41 dB. A legnagyobb szállítási tevékenység esetén, a napi jármĦ elhaladásokat (oda-vissza) figyelembe véve meghatározott közlekedéstĘl származó zajterhelés legnagyobb értéke: LAM kö = 43 dB. A közlekedési zajterhelés számítását a legrosszabb esetre vonatkoztatva végeztük el, a vizsgálat során feltételeztük, hogy minden jármĦ azonos útvonalon közelíti meg és hagyja el a létesítményt.

5.4.2.

Vízföldtani védelmi szempontok az építési területre vonatkozóan:

Az építési terület a „Tettye-vízbázis” (igénybevett felszín alatti vízbázis) hidrogeológiai védĘövezetének úgynevezett „B-zónájában” található, ezért a földtani képzĘdményeket és a felszín alatti vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni. Ezért a bontási és építési, valamint a késĘbbi üzemelés során a szennyvíz, üzemanyagok, folyékony PB-gáz tárolására, a tároló edények szivárgásmentességérĘl rendszeresen meg kell gyĘzĘdni (ellenĘrizni kell). A bontásnál és építésnél a folyékony üzemanyagú szállító, rakodó és építĘgépek szennyezĘanyag elfolyását rendszeresen ellenĘrizni kell (naponta többször), a hibás gépeket le kell állítani, és ki kell javítani. A szennyvíz tároló tartályok és mobil WC-k szivárgásmentes állapotát rendszeresen (naponta) ellenĘrizni kell.

5.4.3.

Megjegyzések az alapozási munkákhoz

Az alapkĘzet fejtési osztályától (VI-VII.) függĘen földgéppel még nehezen, esetleg nem fejthetĘ. Ekkor a tervezett torony alaptestének kiemelésére speciális technológiát kell kidolgozni, amely lehet robbantás, vagy más bontási, fejtési, jövesztési technológia (pl. repesztés, hidraulikus betonrepesztési eljárás). Esetleg más építési technológiával szükséges az épület alapozásának megoldása. A robbantásos sziklamunkát nem javasoljuk, mert a területen lévĘ torony építmények érzékenyek lehetnek a robbanás keltette nyíróhullámokra. Ezen kívül a terület nyílt karszt, víz minĘségi és szennyezĘdés érzékenységi szempontokból kiemelten érzékeny övezet. ElĘfordulhat, hogy a robbantás szeizmikus hatása befolyásolja a vízbázis kĘzetfizikai tulajdonságait, amely kihathatnak a karsztvíz minĘségére és mennyiségére.

ÉPTI Kft. Budapest


5.4.4.

76

Összefoglalás

A tervezett beruházás területe Pécs városától É-i irányban 4-5 km-re, Mecsekszentkúttól ÉKK-i irányban 1,7 km re található, mely jelenleg a Magyar Honvédség kezelésében és a Magyar Állam tulajdonában van. (hrsz 0319) Az objektum parancsnokával készített riport alapján a területrĘl vett talajminták laboratóriumi elemzésre kerültek. A mérési adatok alapján megállapíthatók, hogy a forró pontokról (a potenciálisan szennyezett területekrĘl) vett minták nem mutattak határérték túllépéseket. A területen a Magyar Honvédség rádiótechnikai bázisa üzemel. A bázis megközelítésére jelenleg a tervezett építési útvonalat (hrsz 0318) használják a Magyar Honvédség és szolgáltatói, a PANNON GSM, a hegycsúcsra települt egyéb távközlési szolgáltatók, az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., a helyi rádióamatĘrök, valamint. a János kilátót felkeresĘ turisták. JármĦforgalommal csak akkor nem veszik igénybe az utat, ha annak erĘsen erodált felszíne az idĘjárási körülmények miatt (nagy havazás, jelentĘs esĘ) nem járható. Az építési terület közelében elhelyezkedĘ János-kilátó kedvelt turisztikai célpont a rendkívül szép pécsi látkép miatt. A környezĘ területet behálózzák a turista útvonalak. A közelében található a télen és nyáron igen kedvelt Rotari-sétány. Téli idĘszakban a környék kedvelt célpontja a téli sportok kedvelĘinek. A Tubes 1974 óta a helyi védettségĦ Városi ParkerdĘ része. A hegycsúcsra vezetĘ út (hrsz 0318) és a mĦködĘ híradóobjektum (hrsz 0319) kivételével a környezĘ terület felkerült a NATURA 2000 keretében kijelölt különös védelemre javasolt területek listájára is. A Misina–Tubes hegyvonulat és környéke -különösen az építéssel nem érintett gerinc és déli hegyoldal- a Mecsek növénytanilag egyik legértékesebb területe. Az itt elĘforduló több mint ötven védett növényfaj közül kettĘ fokozottan védett Az új objektum elĘre láthatólag a környezeti elemekben minimális változást eredményez. Hiszen a jelenlegi (rádiótechnikai objektum) és a tervezett (lokátor technikai objektum) funkció lényegesen nem tér el egymástól. A beruházás a Tubesen beépített építménytérfogat növekedése ellenére tájesztétikai szempontokból javulást eredményez, mert megszĦntethetĘk a meglévĘ antennatornyok és egyéb tájidegen építmények. A torony kivételével az összes épület és mĦszaki létesítmény növényzettel telepített zöldtetĘvel fedett, illetve föld alatti elhelyezésĦ. Az itt honos cserjék, talajtakaró növények telepítésével az építmények területe visszaadható a természetes környezetnek. Ökológiai szempontból a területet nagyon összetett, sérülékeny, diverz társulások jellemzik, melyek a Mecsek egyik legértékesebb részévé teszik. Ezek a növény társulások megtalálhatók a Magyar Honvédség kezelésében lévĘ jelenleg sem használt (kerítésen kívüli) területén is. Annak ellenére, hogy a Magyar Honvédség kezelésében lévĘ ingatlan (hrsz. 0319), valamint a terület megközelítésére szolgáló, jelenleg is használt földút (hrsz. 0318 ) nem tartozik a NATURA-2000 által védett területek közé, sĘt a tervezett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek sem lesz része, a jelenlegi bekerített objektum kerítésen kívüli környezete gondos védelmet igényel az építés és az üzemeltetés idején. Az építés és üzemeltetés érdekében az ingatlan területének csak a jelenleg bekerített része használható, mely a teljes terület cca. 25%-a.

ÉPTI Kft. Budapest


77

Mivel a beruházás csak a már jelenleg is használt, „roncsolt” területeket érint, és a jelenlegi és a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásaiban nem tér el lényegesen, a területen jelentĘs környezeti változás nem várható. Az építési periódus alatt jelentkezĘ ideiglenes változások (levegĘszennyezettség, zajterhelés növekedése) a hatás rövidsége miatt (csak az építés idĘtartamára korlátozódnak, várható idĘtartam max. egy év, ebbĘl is az intenzív periódus valószínĦleg nem haladja meg az egy hónapot) nem okoz visszafordíthatatlan változást a környezeti elemekben és környezeti rendszerekben. Az építés során keletkezĘ eróziót a területrĘl az építést megelĘzĘen lefejtett termĘtalaj (barna erdĘtalaj) visszaterítésével és tájba illeszkedĘ növényzet telepítésével a terület gyorsan kiheverheti. Mivel a terület lefolyási viszonyai - az utak kiépítése és a beépített, illetve szilárd burkolatú felszínek növekedése miatt - megváltoznak, megnĘ az eróziómentes elvezetést igénylĘ csapadék víz mennyisége. A megépítésre tervezett speciális elszivárogtató rendszer biztosítja a csapadék víz eróziómentes elvezetését, ami így nem okoz környezeti változást. A területen kialakítandó létesítmény a legkorszerĦbb anyagok és eszközök felhasználásával épül, kiváltja a jelenleg üzemelĘ korszerĦtlen, elöregedett berendezéseket. A kapcsolódó rendszerek kialakítása biztosítja, hogy a környezetre veszélyt jelentĘ HAVÁRIA események valószínĦsége jelentĘsen csökken. Az építés idejére, a nagyobb forgalmi terhelés miatt ideiglenesen telepített beton járólapokkal megerĘsített utat, az építkezés után a tájba és a közvetlen környezetbe jól illeszkedĘ szilárd (nem aszfalt) burkolatú út váltja fel. Annak érdekében, hogy a csúcsra vezetĘ úton a létesítmények kiszolgálásához szükségesen túl ne növekedjen a környezetterhelés, az alsó végén sorompó készül. Módosul a Tubes látképe, amely kedvezĘbb tájesztétikai képet nyújt a jelenlegi acél antennatornyok, természetidegen építmények elbontása után. A bontási és építési munkák alatt nagy mennyiségĦ hulladék keletkezik. A hulladékok kezelésére, szállítási ártalmatlanítási és lerakóba történĘ elhelyezési feladataira a beruházónak hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni. Természetesen a tájképi, illetve az építési munkákkal járó megnövekedett környezeti terhelés kérdéseit igen nagy figyelemmel kell kezelni, a környezeti állapotokat az építés teljes idĘszakában, illetve azt követĘen is rendszeresen ellenĘrizni szükséges. További területek bevonása (a jelenlegi rádiótechnikai bázis területén és a megközelítési úton kívül), illetve a hatásterület bárminemĦ növelése ökológiai és vízföldtani szempontból kimondottan ellenjavalt. A környezeti hatásvizsgálat alapján a terület a beruházásra alkalmas.

ÉPTI Kft. Budapest


6.

78

JAVASLATOK

6.1. Javaslatok a bontási-kivitelezési munkák végrehajtására 6.1.1.

Területfoglalás

A Tubesen a radarállomás megépítésére kijelölt hely jelenleg is beépített, zárt, katonai terület, mely mellet 3 civil objektum kapott helyet. Ezek egyike a János-kilátó, egyben trafóház, valamint egy PANNON GSM létesítmény és egy civil antennatorony. Amennyiben az építési munkálatok csak ezeket a területeket érintik, akkor jelentĘs környezeti változás nem valószínĦsíthetĘ. A jelenleg bekerített objektumok közvetlen környékét azonban már nagy természetvédelmi értékkel jellemezhetĘ társulások alkotják, melyek védelmét mindenképpen biztosítani kell. Az építési terület a „Tettye-vízbázis” (igénybevett felszín alatti vízbázis) hidrogeológiai védĘövezetének úgynevezett „B-zónájában” található, ezért a földtani képzĘdményeket és a felszín alatti vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni. Ezért a területen létesítendĘ folyékony veszélyesanyag tárolótereket (üzemanyagtartály, folyékony PB-gáz tartályok, szennyvíztartály, aggregátorok napi tartálya), amelyek potenciális szennyezĘ források megfelelĘ mĦszaki védelemmel szükséges megtervezni és megépíteni

6.1.2.

Útépítés (külsĘ, felvezetĘ, bekötĘút)

Az objektum területének megközelítésére a jelenleg is használt felvezetĘ utat javasoljuk, mert új nyomvonal kijelölése mindenképpen értékes területek megszüntetését igényelné. A jelenlegi, javított földút azonban az építkezéssel járó megnövekedett terhelést mostani állapotában valószínĦleg nem bírná el, ezért megerĘsítésre, szorul. Jelenleg az utat keskeny sávban a terület társulásainak, helyenként zavarást mutató, szegélyzónája kíséri, mely egy esetleges szélesítésnek áldozatul esne. Mivel e szegélyzónában, sok esetben közvetlenül az út mellett, már a társulásokra jellemzĘ értékes, védett fajok is elĘfordulnak, az út szélesítése természetvédelmi szempontból nem javasolt. Az út megerĘsítése esetén is figyelembe kell venni a természetes és természetközeli ökológiai rendszerek közvetlen közelségét. Ezért csak olyan útrendezési javaslat támogatható, mely nem jár a természeti környezet területének csökkenésével és/vagy az azt érĘ terhelések jelentĘs, az ökoszisztéma mĦködését megváltoztató hatásával. Az út jelenlegi állapotában történĘ fokozott terhelése viszont felgyorsuló eróziót idézne elĘ, ami részben helyi, részben közvetett, távolobbra ható degradációs folyamatokat indíthat el. A megoldási javaslatok mérlegelésénél ezért mindenképpen figyelembe kell venni a vízháztartási (lefolyási, beszivárgási) viszonyok megváltozását is, mely idĘszakos túlnedvesedést, illetve árkos erózió kialakulását eredményezheti. Ezért speciális vízbevezetĘ csorgók kialakítása szükséges amely, biztosítja a megváltozott lefolyási viszonyok miatt megnövekedett csapadékvíz mennyiség eróziómentes elvezetését, bevezetését a környezĘ erdĘkbe. ÉPTI Kft. Budapest


79

Az építés nagy terhelésĦ jármĦveket igénylĘ részének befejezése után javasoljuk szilárd burkolatú, környezetbe illeszkedĘ anyagok felhasználásával (helyi mészkĘ) készülĘ pályatest kialakítását, hogy az objektum ellátását rossz idĘjárási körülmények között is biztosítani lehessen. A rendezett útfelület elĘnyei: -

-

A csapadékvíz erdĘbe vezetése tervezett módon történik, megakadályozhatók az eróziós károk. Az üzemeltetési jármĦvek kisebb teljesítménnyel közlekedhetnek, így csökken az általuk okozott zaj és levegĘszennyezés. Megoldható az útfelületrĘl a hó eltakarítás, így az üzemeltetéshez szükséges külsĘ szolgáltatói jármĦforgalom egész évben lebonyolítható.( víz, szennyvíz, gáz szállítás) ElkerülhetĘ a környezetet fokozottabban igénybevevĘ, speciális lánctalpas jármĦvek használata. A nagyobb üzembiztonság nem teszi szükségessé az objektum közmĦpótló tárolókapacításának túlméretezését(több, vagy nagyobb tároló tartályok)

Továbbá javasoljuk a polgári forgalom elĘli elzárását, mert a jobb minĘségĦ út forgalomgeneráló hatású. Ez megnövelheti a János-kilátót gépjármĦvel megközelítĘ turisták számát, amely jelentĘs környezetterhelést okozhat (zaj, légszennyezés, az elszórt hulladék mennyiségi növekedése, ökológiai hatások). Az építési alternatívák közül a „B változat” (több kapus kialakítás) megvalósítását javasoljuk, mert rövidebb új szilárd burkolatú útfelület kialakítását igényli, így jelentĘsen nem változik, az utak szempontjából, a terület jelenlegi lefolyási viszonya. A „B változat” a területen kívül alapvetĘen a jelenleg meglévĘ bekötĘutakat használja, a kialakításra tervezett új útfelületek a jelenlegi út és a bázis között elterülĘ, védett növénytársulásokat nem tartalmazó területen készülnének.

6.1.3.

Építés

A tetĘn elhelyezendĘ lokátorállomás megtervezésénél a tájképi szempontok figyelembe vétele is kívánatos lenne, törekedve a készülĘ lokátorállomás erdĘ általi fedettségére. Ez itt különösen fontos a már meglévĘ kilátó, illetve a fokozott turisztikai érdeklĘdés miatt. A Misina-Tubes gerinc Pécs jelentĘs részérĘl is jól látható, a város arculatához szervesen hozzátartozó magaslat. Ezért a tájképi változások nemcsak a területet felkeresĘ kirándulókat, hanem a környezĘ településeken élĘket is érzékenyen érinthetik. A változás ökológiai szempontból annyiban jelentĘs, hogy az eddig szórtan, nagyobb területet érintĘ, a környezetet terhelĘ hatások egy kisebb területre szĦkülnek. Azonban a terület látképét jelenleg is nagyban meghatározza az itt létesült „antennaerdĘ”, melyet a radarállomás teljes egészében kiváltana. A táj- és látképi változás tehát azt jelenti, hogy az „antennaerdĘ” helyét egy „csonkított gömb sapkát viselĘ” torony venné át, mely tájesztétikailag kedvezĘbb képet nyújt. Amennyiben az építési munkálatok csak a már beépített, ill. elkerített területeket érintik, akkor jelentĘs ökológiai változás nem valószínĦsíthetĘ. A jelenleg bekerített objektumok közvetlen ÉPTI Kft. Budapest


80

környékét azonban már nagy természetvédelmi értékkel jellemezhetĘ társulások alkotják, melyek védelmét biztosítani kell. Ezért törekedni kell az építkezéssel járó, a környezetet terhelĘ hatások mérséklésével (pl. zaj-, porterhelés, építési- és egyéb hulladék kimosódása stb.). Az építkezéssel megnövekvĘ forgalom is fokozott terhelést jelent a környezet számára (légszenynyezés/porterhelés, zajterhelés, zavarás stb.), amit nem csak a Tubesre vezetĘ bekötĘút, hanem a Lapison, ill. a Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület határán haladó felvezetĘ mĦút esetében is figyelembe kell venni. A terhelĘhatások okozta, esetleges károsodások elkerülése, illetve azok mértékének csökkentése érdekében célszerĦ lenne a legnagyobb anyagmozgatással járó bontási- és építkezési munkálatokat vegetációs idĘszakon kívül végezni. A szállítási feladatok megszervezésével minimálisra lehet csökkenteni a terület zaj és légszenynyezési terhelését, ugyan is a gépjármĦvek állóhelyi üzemét gondos szervezéssel minimalizálni lehet. Az esetlegesen várakozó jármĦvek részére javasoljuk szükség parkoló kialakítását. A területre felvezetĘ út bejáratánál, illetve annak közvetlen környezetében (Lapis) az út melletti parkolást meg kell tiltani. A szükség parkolóhely kialakítására a legkedvezĘbb lehetĘségnek a tervezett szállítási útvonal utolsó mintegy 200 méterének félpályás, forgalomirányító lámpás lezárása kínálkozik. A félpályás útlezárás az alacsony átmenĘ forgalom miatt gyakorlatilag nem zavarja a közlekedést, biztosítja a fel és lemenĘ forgalom megfelelĘ szabályozását, a gépjármĦvek szilárd burkolaton történĘ parkolását, illetve a gépjármĦ motorok állóhelyi üzemének csökkentését. A közvetlenül az út szegélyen lévĘ növénytársulások eltiprás elleni védelme érdekében a padka elé ideiglenes beton záróelemek lehelyezését javasoljuk. A környezĘ erdĘ tisztaságának megĘrzése érdekében hulladékgyĦjtĘ edényzet és mobil illemhely telepítése szükséges az ideiglenes parkolóhelyen. A megfelelĘ építés-, és forgalomszervezés biztosítja egyúttal azt is, hogy az építési terület a lehetĘ legkevesebb helyet foglalja el, ezáltal csökken az erózió. A vízbázis és a környezĘ értékes növénytársulások védelme miatt a betonszállító mixer kocsik mosását fokozott óvatossággal kell végezni. A mixerek mosására a területen célszerĦ egy medencét, dupla fólia béléssel, gumi bejáróval kialakítani, amelybĘl az ülepített szennyvizet, illetve a keletkezĘ beton hulladékot teljes mértékben el lehet (kell) szállítani. A mosótér kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a kialakított „medence” ürege valamely földalatti létesítmény céljára a továbbiakban felhasználható legyen. Száraz idĘszakokban a kiporzás megakadályozására idĘszakosan locsolni kell a szilárd. illetve a nem szilárd burkolatú utakat. Az utak locsolásánál a kilocsolt mennyiséget úgy kell megválasztani, hogy az ne okozzon eróziós sérülést az út környezetében. Az ömlesztett áruk szállításánál a rakományt takarni kell és a leürített platót le kell söpörni.

6.1.4.

Parkosítás, tetĘkertek kialakítása

A kivitelezési munkák elsĘ ütemében a terület lehumuszolása során kitermelt termĘtalajt a munkák ütemezésében szereplĘ parkosítás megkezdéséig javasoljuk a területen deponálni. Így a parkosítás során a tetĘkertek és terület parkosítására felhasználható. ÉPTI Kft. Budapest


81

A tetĘkertek kialakításánál a területen Ęshonos növénytársulásokból, lehetĘleg a közvetlen környezetben is megtalálható fajok közül, kell kiválogatni a telepítendĘ növényeket, kerülendĘ a tájidegen, agresszív, terjeszkedĘ fajok telepítése, a telepítetésre tervezett növények kiválogatásánál ki kell kérni a Duna-Dráva Nemzeti Park szakembereinek véleményét.

6.2. Javaslatok az üzemeltetés idĘszakára 6.2.1.

MĦködésbĘl eredĘ ökológiai környezeti degradációs tényezĘk

Az elektromágneses sugárzás hosszútávú ökológiai hatásait jelenleg nem ismerjük, és e tanulmányban nem is volt módunk vizsgálni, így az esetlegesen a sugárzás jellegében illetve intenzitásában fellépĘ változások hatásait sem értékeltük. Ebben a témakörben külön dokumentáció készült az Országos „Frederic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet által. A tanulmány értékelĘ összefoglalója: „Megállapítható, hogy a jelenlegi szélessávú expozíció messze alatta van a megengedhetĘ határértékeknek, így a radar sugárzásából adódó összes expozíció várhatóan nem fogja meghaladni a megengedett határértékeket. A radarállomás mĦködése, és a mĦködés biztosítása elsĘsorban a személyzet oda-, illetve elszállításával és ellátásának biztosításával kapcsolatos szállítási feladatokkal terheli a környezetet (zaj, légszennyezés, ökológiai hatások, potenciális vízföldtani szennyezĘ hatás), de ezek a hatások a jelenlegi állapothoz képest jelentĘs változást nem jelentenek, ezért többlet ökológiai és környezeti terhelést várhatóan nem okoznak. A már elkészült objektum területe rendszeres növényápolást (kaszálást, gyomtalanítást) igényel, az estleges tájidegen növényfajok eltávolításával kell gondoskodni az ökológiai állapot megĘrzésérĘl.

ÉPTI Kft. Budapest

TUBES 3D LOKÁTORÁLLOMÁS ÉPÍTÉSE KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

Recommend Documents