TÜSKEVÁR Község LOCAL AGENDA 21

TÜSKEVÁR Község LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

Készítette: Marcalvölgye Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás megbízásából a Pannon Natura Kft. (1112 Budapest, Törcsvár u. 16.)

Elfogadta Tüskevár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 15/2016. (V.10.) határozatával

1

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja A program készítésében részt vettek, az adatokat, információkat szolgáltatták: Tüskevár Község Önkormányzata

Felhasznált anyagok: - Önkormányzati adatszolgáltatás - KSH adatok - Jelenleg futó pályázatok nyilvántartása

A dokumentumot készítették:

Csigó Ernő vezető tervező MKSZ: 01-13637. SZKV-1.1, 1.2, 1.3 szakértés

Orsovai Ágnes Környezetkutató MKSZ: 01-15426.

2

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

Tartalomjegyzék 1.

LOCAL AGENDA 21 ............................................................................................................ 8

2.

HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................... 13 2.1.

Földrajzi elhelyezkedés ................................................................................................ 13

2.1.1.

Domborzati viszonyok .......................................................................................... 13

2.1.2.

Földtani viszonyok................................................................................................ 14

2.1.3.

Éghajlat ................................................................................................................. 14

2.2.

Tüskevár fejlődéstörténete ........................................................................................... 14

2.3.

A térség településszerkezete......................................................................................... 15

2.4.

Táji értékek ................................................................................................................... 18

2.4.1.

Tüskevár természeti értékei .................................................................................. 18

2.4.2.

Védett épületek, építmények ................................................................................ 19

2.4.3.

Régészeti lelőhelyek ............................................................................................. 19

2.5.

Társadalmi helyzet ....................................................................................................... 22

2.5.1.

Demográfiai viszonyok......................................................................................... 23

2.4.2.

Oktatás, képzés ..................................................................................................... 24

2.4.3.

Művelődés, kultúra ............................................................................................... 27

2.4.4.

Sport, kikapcsolódás ............................................................................................. 28

2.4.5.

Egészségügy ......................................................................................................... 28

2.4.6.

Szociális ellátás..................................................................................................... 29

2.4.7.

Közbiztonság ........................................................................................................ 31

2.6. Gazdasági helyzet .............................................................................................................. 31 2.6.1. Mezőgazdaság ............................................................................................................ 32 2.6.2. Ipar ............................................................................................................................. 32 2.6.3. Szolgáltatás, kereskedelem......................................................................................... 32 2.6.4. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus ..................................................................... 33 2.6.5. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet ..................................................................... 34 2.7. Infrastrukturális helyzet..................................................................................................... 35 2.7.1. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás ................................................................................... 35 2.7.2. Csatornahálózat, szennyvíztisztítás ............................................................................ 36 2.7.3. Villamos energia- és gázellátás .................................................................................. 37 2.7.4. Hulladékgazdálkodás ................................................................................................. 38 3

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 2.8.

3.

Környezeti elemek állapota .......................................................................................... 42

2.8.1.

Levegő .................................................................................................................. 42

2.8.2.

Felszíni és felszín alatti vizek ............................................................................... 49

2.8.3.

Talaj ...................................................................................................................... 55

2.8.4.

Zaj-és rezgésvédelem............................................................................................ 55

2.8.5.

Zöldfelületi rendszer ............................................................................................. 59

HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................. 61

3.1. Kérdőívek kiértékelése ...................................................................................................... 61 3.2. SWOT-analízis .................................................................................................................. 68 4.STRATÉGIA ............................................................................................................................. 70 4.1.Célállapot ........................................................................................................................... 70 4.2.Prioritások .......................................................................................................................... 70 4.3.Várható hatások .................................................................................................................. 71 5. MEGVALÓSÍTÁS ................................................................................................................... 73 5.1.Társadalmi pillér ................................................................................................................ 74 5.1.1.Társadalmi szemléletformálás ..................................................................................... 74 5.1.2.Intézményi működés hatékonyságának növelése ........................................................ 75 5.1.3.Egészségügyi helyzet fejlesztése ................................................................................. 75 5.1.4.Oktatás, képzés fejlesztése .......................................................................................... 76 5.1.5.Kulturális élet fellendítése ........................................................................................... 77 5.1.6.Közösségi közlekedés fellendítése .............................................................................. 78 5.2.Környezeti pillér ................................................................................................................. 79 5.2.1.Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme ................................ 79 5.2.2.Települési és épített környezet védelme...................................................................... 80 5.2.3.A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj)........... 82 5.2.4.Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése ............................................................... 83 5.2.5.Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása ........................... 84 5.2.6.Hulladékgazdálkodás .................................................................................................. 84 5.3.Gazdasági pillér .................................................................................................................. 87 5.3.1.Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése ...................................................................... 87 5.3.2.Ipar fejlesztése ............................................................................................................. 88 5.3.3.Mezőgazdaság fejlesztése ........................................................................................... 89 5.3.4.Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése ........................................ 90 5.3.5.Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése .................................................. 91 6. JELENLEG FUTÓ PÁLYÁZATOK ....................................................................................... 92 4

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 7.MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS ................................................................................ 93 7.1.Cselekvési terv ................................................................................................................... 93 7.2.Indikátorok ......................................................................................................................... 94

5

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja ELŐSZÓ A Marcalvölgye Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás 2016. 02. 22-én kelt szerződésben a fenntartható fejlődés helyi programjainak elkészítésével (Local Agenda 21) a Pannon Natura Kftt bízta meg. A program felépítése a következő: 1. Helyzetelemzés: a LA21 program bemutatása, a Község bemutatása (földrajzi, történeti természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintésével). 2. Helyzetértékelés: SWOT analízis. 3. Stratégia: fenntarthatósági célok megfogalmazása, prioritás sorrendjének meghatározása és a várható hatások megfogalmazása. 4. Megvalósítás: a LA21 3 fő pillérét figyelembe véve a célok megvalósítására vonatkozó programok, részprogramok, melyeket az Önkormányzattal történt egyeztetéseket követően együttesen határoztunk meg. 5. Monitoring: célok és indikátorok meghatározása a fejlesztések tükrében 20 éves időtartamra. A Local Agenda 21 megvalósításának lépései 1. Külföldi és hazai példák feltárása, az LA 21 folyamat eddigi eredményeinek értékelése  A Local Agenda 21 lépéseinek, eszközeinek meghatározása 2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés  Az LA21 jogszabályi hátterének feltárása és más tervekhez, dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata.  A Község gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainak elemzése statisztikai adatok segítségével.  A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzése.  A statisztikai indikátorokat kiválasztása a változások követéséhez. 3. Partnerség, bevonás  A lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programba, középiskolák kérdőíves felkeresése, konzultációk lefolytatása és az Önkormányzat honlapjára felhelyezett kérdőívvel történő információ, adatgyűjtés. 4. Stratégiai csoport felállítása  A helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből, valamint a LA 21 folyamatot vezető szervezet tagjaiból álló stratégiai csoport megalakítása.

6


5. Akciótervezés  A stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása.  A tervezés felügyelete, koordinációja.  A korábbi ágazati tervek beépítése a LA 21 folyamatba. 6. Kommunikáció  Az Interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció.  A lakosság valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelő fogadása. 7. Végtermék A gyakorlatban kettős végtermékről beszélhetünk. Egyrészt létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat, és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg a település hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Másrészt a feljebb ismertetett lépések megfelelő koordináció esetén egy folyamatot indítanak el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. vállalati, önkormányzati) döntésekben jelenik meg. 8. Monitoring Mivel egy hosszú távú folyamat elindításáról van szó, ezért a LA 21 megalapozását és a stratégiai dokumentum létrejöttét követően is komoly szükség van a Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követésére. A monitoring csoport felállítása a stratégiai csoportban helyet kapó intézményi képviselők feladata.

7

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 1. LOCAL AGENDA 21

A környezetterhelés elkerülésének lehetetlenségét felismerve manapság egyre többet használjuk a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés fogalmát - sajnos azonban - sokszor megkérdőjelezhető értelmezéssel. A fenntartható fejlődést a következőképpen definiálták (Forrás: Gyulai Iván: A fenntarthatóság fogalma és lényege, a fenntartható fejlődés):



A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ – Közös jövőnk jelentés, 1987);



A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. (A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti.) (Herman Daly);

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja, Tokió, 2000) A fenntartható fejlődés elősegítése érdekében több nemzetközi nyilatkozat, cselekvési terv született, és több szerződést készítettek elő. A fenntartható fejlődés nem pusztán környezeti probléma. Annak tárgyalásakor mindig három szempontot, a környezeti, a szociális és a gazdasági vonatkozásokat kell vizsgálni. Mindhárom aspektus egybehangzó, kiegyensúlyozott harmóniájának kialakítás a fenntarthatóság tervezésének alapvető célja. A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális (társadalmi), a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba.

8

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 1. ábra: A Fenntartható Fejlődés alappillérei

(Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia)

A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A társadalom megfelelő életminőségének biztosítása – a fenntartható fejlődést célul kitűzve – olyan fejlődés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. Mit üzen a fenntarthatóság a társadalom egyes szereplői számára? A fejlődés a növekedéssel ellentétben azt jelenti, hogy nem az a cél hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy „jobbak”. Környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések 9

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. A fejlődésnek a társadalom megfelelő életminőségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl – a hosszú távú működési feltételek biztosítása érdekében – részt kell vállalniuk a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szűken vett, tulajdonához kötődő döntéseikért felelősek, hanem a működésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt felekért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Ezen törekvések eléréséhez olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelősségét erősítik. A jogi szabályozások betartásán túl, a fenntartható fejlődést biztosító beruházások és az üzleti gyakorlat hozzájárulhatnak a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, jobb eredmény érhető el az üzlet minden szintjén, előnyösen befolyásolhatja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentő politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. Vállalatok szintjén pedig olyan versenyt ahol az egyik kiemelt érték a fenntarthatóság alapelvei szerinti, termékek, technológiák, szolgáltatások alkalmazása. Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? A meglévő környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág) védelme. Meghatározzák a környezetszennyezés lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra, hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelő életminőségéhez igazodóan, befolyásolják a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli folyamatait (pl. növekvő hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). A fenntartható fejlődés ezt hivatott biztosítani, célja egy olyan önszabályozó társadalom és gazdaság létrehozása, amely a környezet túlhasználatának elkerülése révén biztosítja egyrészt a környezet problémamentes működését, másrészt segít az emberhez méltó életminőség fennmaradásában. Mindaddig, amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) árán terelhetők a megfelelő magatartás irányába, addig fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos 10

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők:  a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása;  a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása;  környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így “versenyelőnyt” jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei:  a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése  a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség 11

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja  a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése  a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Fontos megemlítenünk, hogy a Local Agenda 21 program megvalósulására hatással lesz a most tervezés szintjén álló KLÍMATÖRVÉNY. A magyar háztartások kiadásában az energia költségek közel 20%-ot tesznek ki. A Klímatörvény megalkotását szorgalmazza a Magyar Természetvédők Szövetsége. Számításaik szerint háztartásonként akár negyven százalékkal csökkennének a fenntartási költségek az energiatakarékosságot célzó beruházásokkal. A törvényjavaslat elfogadásával és bevezetésével  csökkenthetőek az ipar és a magánemberek energiaszámlákra fordított kiadásai,  javítható a leszakadó, nehéz életkörülmények, esetleg adósságok között élő emberek élete,  új és jelentős mennyiségű zöld és helyi munkahely teremthető,  növelhető a helyi piacok szerepe,  csökkenthető Magyarország import energiaforrásoktól (kőolaj, földgáz) való függése,  erősödik a magyar gazdaság versenyképessége és stabilitása,  felerősödik a hazai zöld technológiák, fejlesztések szerepe. A „Klímatörvény a fenntartható társadalomért” törvényjavaslat a fenntarthatóság átfogó elvén működik: szociális, gazdasági és környezeti előnyei egymást erősítik, hiszen eszközeivel az éghajlatvédelmet, a zöld gazdaságélénkítést és a társadalmi igazságosságot egyaránt célozza. A klímatörvény 3 alappillére:  Erőforrás kvóta  Zöldpiac  Visszatérülő alap. A Klímatörvény-javaslat az alábbiakat tartalmazza:  A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) felhasználásának ütemezett csökkentését, a 2010-es szinthez képest 6 százalékkal 2020-ig,  a lakosság és az oktatás környezeti tudatosságának javítását,  a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák fejlesztését és elérhetőbbé tételét,  zöld beruházásokat támogató információs- és intézményrendszer kialakítását,  a hazánkban található zöld területek rekonstrukcióját és növelését az építésszabályozással párhuzamosan,  a társadalom termelői és fogyasztói struktúrájának átalakítását. A rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások mennyisége véges, azonban jelenleg túlfogyasztásuk jellemző világszerte, így Magyarországon is. A klímatörvény ezt mérsékelné, mégpedig egy társadalmilag igazságosan működő erőforrás kvóta alkalmazásával. Az iránymutató kvóta alapján a zöldpiacon, azaz a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacán ennek az iránymutató kvótának az alapján foghatunk energiatakarékos, megújuló beruházásokba. 12

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Finanszírozásukat a Visszatérülő Alap kamatmentesen teszi lehetővé mindenki számára. Megtakarításaink által csökken az egyéni fogyasztásunk, a beruházásokkal pedig a hazai kis- és középvállalkozásaink is jól járnak, így mindenki számára előnyöket biztosít a zöld gazdaságélénkítés. (Forrás: klimatorveny.hu)

2. HELYZETELEMZÉS

2.1. Földrajzi elhelyezkedés Veszprém megye nyugati részén, a Somlótól néhány km-re fekszik. Déli oldalán a Torna patak csordogál. Jelenlegi lakosai száma 600 fő. Tájszerkezeti kialakulása a földtörténet későbbi szakaszában, a Pliocén úgynevezett Újharmad korában játszódott le. A Dunántúl északnyugati részében erős feltöltődési folyamat indult meg. A falu déli házsoraitól alig száz méterre találjuk a 8-10 méter magas temető-dombot, ahol jól láthatóak ezek a feltöltődési szintek. Kagylók, csigák összetöredezett darabjai láthatóak. A domb oldalában denevérek és gyurgyalagok tanyáznak. Termőföldjei zömmel kavicsos, homokos területek. (Forrás: www.tuskevar.hu) 2. ábra: Tüskevár elhelyezkedése

(Forrás: www.wikipedia.hu)

2.1.1. Domborzati viszonyok A település területe Veszprém megye nyugati részén a Pápa-Devecseri-sík kistájon található. A Bakony és a Marcal-völgye közötti kistáj terjedelmes területe a keleti részén közepes helyzetű, míg a nyugati részén alacsony helyzetű (125-150 m között) enyhén tagolt hordalékkúp- síkság. Tájképileg színezi a 433 méter magas Nagysomló vulkanikus tanúhegye. A relatív relief a kistáj nyugati harmadában, amely a települést is magába foglalja 5-10 m/km2. 13


2.1.2. Földtani viszonyok A kistáj a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp-maradványa, amelynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszös-iszapos- homokos folyóvízi és lejtőüledékek borítják. Alóluk számos helyen felszínre bukkan a fekü homokos, helyenként kavicsos pliocén anyaga is, amelyet helyenként tekintélyes vízhozamokat adó tározó rétegek tagolnak. Mivel azonban az egészében aszeizmikus terület geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál, így csak 50 Celsius fok alatti hőmérsékletű vizet lehet kitermelni. A mélységi hőfluxus hasznosítása nem éri el a 25%-ot.

2.1.3. Éghajlat A települést magába foglaló kistáj mérsékelten hűvös éghajlatú, de már a mérsékelten meleg övezet határain van. Alapvetően mérsékelten nedves, és az ariditási index 1,0 körüli.

2.2.

Tüskevár fejlődéstörténete

A mai Tüskevárt régen Nagy Jenőnek nevezték. Neve törzsi rendszer emlékét őrzi, lakóinak elődei a Jenő törzsből származott katonáskodásra is fogott jobbágyok voltak. A tüskevár elnevezés a Nagyjenői fegyveresek hadának, Kovács Mihálynak nevéhez köthető. A török elleni védelmi sáncokat, amelyek a falut körülvették, tüskével rakatta meg. Írásos emlékek 1321-ben említik. 1310 körül építették a Pálos kolostort. A falu határában római telep volt, ezt tárgyi emlékek bizonyítják, pl: cseréptörmelék, épület darabok, pénzérmék, szarkofágok, Minerva szobrocska, Diocletianus császár korabeli Nemesi szentélye faragott mészkövének feliratai bizonyítják. Földesura a győri püspök volt. A lakosság nagy része jobbágyokból állt. Önálló bírói székkel rendelkezett. Volt malma, fazekasipara, kovácsa, bognár, kádár, asztalos, hentes, cipész, kocsmárosok és állattenyésztők. A Római Katolikus templom a környék egyik legszebb barokk stílusú temploma. A mennyezetén látható freskó a hajdani Szt. Pál remeterend kolostorának emlékét idézi. A kolostor berendezési tárgyai szerte az országban megtalálhatók. A borkultúrájáról híres Somló hegy néhány km-re fekszik a községtől. Északi tetején ma már csak romjai található az egykori várnak, amit először 1093-ban említenek. 1927-ben kezdték el építeni az emeletes iskolát, amelyhez két lakást is építettek. 1945 után sokat fejlődött, gyarapodott a község. Új iskola, könyvtár, új kultúrház, gyógyszertár, posta, út, tanácsház, tűzoltószertár, új ravatalozó, helytörténeti múzeum, korszerű vegyesbolt, fogorvosi rendelő, egészségügyi tanácsadó és járda létesült 14


Pálosok A Somló vidékre 1310 körül a Pálos szerzetesek Pilisszenkeresztről érkeztek és egészen 1786-ig maradtak. A Torna patak partján, az úgynevezett Barát réten építették fel gótikus kolostorukat. A hajó boltozata nyomott csúcsív, az épület homokkő és lávaszerű kőanyag volt. A nagy gondossággal és szakértelemmel faragott épület darabok, a mai napig megtalálhatóak a tüskevári Helytörténeti Múzeumban. Földműveléssel, szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ehhez szükséges területeket II. Győri püspök, Garai Miklós és Tornay nemes urak adományozták. Az egész győri egyházmegye szívén viselte a pálosok sorsát, folyamatosan adományoztak különböző helyeken földeket, réteket, szántókat. A szerteágazó birtokok rengetek munkát adtak a szerzeteseknek, már határjelekre lett szükség a birtokok miatt. A korabeli feljegyzések tanúsága szerint még Mátyás király is foglalkozott az ügyeikkel. Folyamatos birtokperekről a "Mi Falunk Tüskevár" című könyvben is olvashatunk. 1786-ban mikor feloszlatták Magyarországon a pálos rendet, a szerzetesek elhagyták a kolostort és az épület akkor kezdett romossá válni. Az épület darabjait felhasználták más építkezéseknél. 1754-ben készült sekrestyeszekrényen aprólékos faragással készült domborművek találhatóak. Az esztergomi prímás palota fogadótermében 1755-1760 között készült ebédlőszekrény szintén a tüskevári pálos kolostorból származik. 1784-ben készült Nepomuki Szt. János szobra a falu egyik terén áll. Kevés tárgyi emlék maradt a pálosok után, de azok magukba hordozzák a múltunk gazdagságát, községünk sokszínűségét. (Forrás: www.tuskevar.hu)

2.3. A térség településszerkezete A település Körjegyzőség székhelye, amely körjegyzőség magába foglalja Apácatorna, és Kisberzseny településeket is, így természetszerűleg a legszorosabb kapcsolatait a társult településekkel, Apácatornával és Kisberzsennyel tartja fent. Rajtuk kívül a település törekszik további szoros kapcsolatokat létesíteni más szomszédos településekkel, így pl. Somlójenővel, Somlóvásárhellyel és Karakószörcsökkel többek között a települési szennyvízhálózat kiépítése terén. A tágabb térségi együttműködés színterét az Ajka környéki településekből, valamint a Somlókörnyéki kistérségből szerveződött Új Atlantisz Térségi Fejlesztő Társulás jelenti. A Társulás 1996-ban jött létre összegyűjtve a térség aprófalvait, és Ajka, Devecser városát. A Társulás A társulás létrehozásának a célja a kistérség fejlesztési elképzeléseinek kidolgozása, a területfejlesztési célok összehangolása, a helyi gazdaság növekedésének elősegítése, önkormányzati pályázatok elkészítése. A Társulás központja Ajkán található, ahol a munkát vidékfejlesztési menedzser, térségfejlesztési menedzser, és térségfejlesztési megbízott is segíti. A Társulás a környezet védelmét is fokozott figyelemmel kíséri, és a múltban számos kisebb-nagyobb 15

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja munkát szervezett többek között a térség illegális hulladéklerakóinak felszámolására. Ipari területek Tüskevár területén ipari tevékenység nem folyik, bejelentett ipari szennyezőforrás nem található. Úthálózat A településen mind a belterületi, mind a külterületi utak állapota jónak mondható. A gyalogos, és kerékpáros közlekedés magán a településen belül biztonságos. A lakosok tömegközlekedési igényeit a Volánbusz Rt. helyközi autóbusz járatai elégítik ki, megfelelő szinten. A település belterületének északi határán halad el a 8. számú elsőrendű főút. A település az Országos Területrendezési Tervben megfogalmazott egyik legjelentősebb közúthálózati fő elem az M8-as gyorsforgalmi út kialakításában közvetlenül érintett. A tervezett M8-as út nyomvonala: Rábafüzes – Veszprém – M7 keresztezése – M65 keresztezése – Dunaújváros – Duna-híd – Szolnok – Füzesabony. A tervek szerint a jövőben a megépülő 8. sz gyorsforgalmi út a települést északról kerüli el. A kiépítendő szakasz hossza mintegy 3,3 km lesz. Az építés során zajvédelmi eszközök telepítését tervezik, nyomvonalhoz közele eső házak védelme érdekében. Az Önkormányzat tervezi a Somló felé vezető jelenlegi földút szilárd útburkolattal való ellátását. Emellett a kerékpárút fejlesztésénél felmerült a Tüskevár-Somló útvonal fejlesztése.

16

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 3. ábra A kistérség kerékpárút-hálózata

(Forrás: www.csogle.hu) 1.

táblázat: Tüskevár útjai

Év Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza (km) Önkormányzati kiépített járda hossza (km) Önkormányzati kiépített út és köztér területe (1000 m2) Állami közutak hossza (km) Állami közutak területe (1000 m2) (Forrás: www.ksh.hu)

17

2014 3,1 26,9 4,7 13,7 1,996 12,071


2.4.

Táji értékek

2.4.1. Tüskevár természeti értékei A kistáj florisztikai térbeosztás tekintetében a Kisalföldi (Anabonicum) és a Bakony-Vértesi (Vespremiense) f1órajárások határán helyezkedik el. A potenciális erdőtársulások között az ártéri puha- és keményfaligetek (Salicetum, Querco-Ulmetum), a gyertyános tölgyesek (Querco roboriCarpinetum) emelhetők ki, de kisebb foltokban a pusztai tölgyesek (Festuco- Quercetum arrabonicum), a cseres tölgyesek (Querceto petraeae-cerris) is kifejlődtek. A társulások gyepszintjében jellegzetesebb fajok a csalán (Utrica dioica), a széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), a farkasszőlő (Paris quadrifolia), az enyves zsálya (Salvia glutinosa), az erdei tisztesfű (Stachys silvatica) és a selyemsás (Carex remota). Az erdőgazdasági területeket közép- és időskorú, zömében keménylombos erdők borítják. Tüskevár közigazgatási területén az erdőket főleg nyár és akác alkotja. Helyi természeti védelem alatt álló értékek Az Önkormányzati adatszolgáltatás és a www.termeszetvedelem.hu oldala szerint Tüskevár Község közigazgatási területén helyi védett természetvédelmi területek nem találhatók. (Forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Országos jelentőségű védelem alatt álló értékek Az Önkormányzati adatszolgáltatás és a www.termeszetvedelem.hu oldala szerint Tüskevár Község közigazgatási területén országosan védett természetvédelmi területek nem találhatók. (Forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Tüskevár közigazgatási területén kataszterezett kunhalom, földvár, szikes tó és láp nem található. Tüskevár községhatár - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (1. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján - nem került besorolásra. Természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek Tüskeváron a belterülettől délre fekvő erdőterületek. Az ökológiai hálózathoz a Torna-patak menti területek, és a belterülettől délre fekvő erdőterületek tartoznak. Különleges madárvédelmi terület, különleges természet-megőrzési terület, illetve kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület nem került Tüskevár község közigazgatási területén kijelölésre. Tüskevár területén egyedi tájérték felmérés mindezidáig nem történt. 18


2.4.2. Védett épületek, építmények Tüskevár katolikus temploma az egyetlen országos műemléki védelem alatt álló épület, örökségvédelmi szempontból további épületek egyedi országos védelme nem indokolt. A római katolikus templom megtalálható a Dózsa György utcában, koordinátái: N 47° 9,856' E 17° 16,406' A XVIII. század második felében épült meg a mostani formája. Szentélye gótikus, XV. századi hajója barokk. A községben a műemléki templomon kívül régi kőkeresztek és lakóházak találhatók, amelyek nem védettek ugyan, de megóvásuk, állagmegőrzésük mindenképpen kívánatos, fontos önkormányzati feladat.

2.4.3. Régészeti lelőhelyek Tüskeváron több régészeti lelőhely is található. Avar sírok 1985 májusában a veszprémi múzeum tudomására jutott, hogy Tüskevár határában, az ún. Sásréti dűlőben, egy illegálisan használt murvabányában csontokat találtak. Az összegyűjtött leletek: íjvégcsontok, bogozó, vaskés és edénytöredék. A helyszínen, a gödör falában három, már megbolygatott sírfoltot találtak. A néhány napig tartó leletmentés eredményeként négy sírt tártak fel. A Sásréti-dűlő Tüskevártól keletre, a 8. számú főközlekedési úttól, illetve a Torna pataktól délre található. Maga a lelőhely, elsősorban a római kori szakirodalomból már régóta ismert. A területen Kiss Ákos egy II-IV. századi római épületet tárt fel. Az épület maradványait azóta a helyi TSz területrendezés céljából eldózerolta és ma már a felszínen semmi nyoma sincs. A mi szempontunkból ez azért is sajnálatos, mivel az ásatási naplóban a feltáró említ egy murvagödröt, amelynek északi oldalában újabb villa nyomait észlelte. Sírokról nem tesz említést. A murvagödröt az általa feltárt és azóta elpusztított épülettől mérte be. Az ásatási térképen és az összesítő helyszínrajzon a megfigyelt gödör nincs jelölve. Mindezek ellenére, összevetve a Kiss Á. és a későbbi feltáró csapat által készített helyszíni rajzokat, úgy tűnik, hogy ugyanarról a murvagödörről lehet szó. A sírok a gödör északi felében voltak, de itt épületnek, vagy más objektumnak nem volt nyoma. Természetesen az eltelt több mint két évtized alatt a Kiss Ákos által megfigyelt épületet az illegális bányászás során teljes egészében elpusztíthatták, az ő néhány napos leletmentésük pedig nem tette lehetővé, hogy 19

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja alaposabb kutatást végezzenek. így egyelőre egyik épület helyét sem tudják beazonosítani. A murvagödörből és környékéről csupán több IV. századi római és elsősorban őskori edénytöredéket sikerült összegyűjteni. Veszprém megye régészeti topográfiájában történik említés néhány, erről a területről származó IX-X. századi edénytöredékről, de mint a szerzők írják, ezek sem településhez, sem temetkezéshez nem köthetők. Egyelőre még nagyon keveset mondhatunk a Tüskevár környéki avar kori népességről. Az általuk feltárt négy sír alapján sem a temető szerkezetére, kiterjedésére stb., sem az itt élő közösség életére nem tudnak következtetni. A sírok zöme minden bizonnyal a murvabányászás során megsemmisült. Ez az 1. és a 2. sírok esetében a feltárás során be is bizonyosodott. Jelentős pusztítást okozhatott a felső termőréteg újkori elegyengetése is, amely az egyébként sem túl mély sírok egy részét is tönkretette. Nyomait a 4. sír esetében figyelhetők meg. Mindezekhez hozzájárul a korabeli rablások által okozott kár, mint ahogy azt a 3. sír feltárásánál tapasztalták. Ezek a jelenségek elsősorban azért sajnálatosak az avar kor kutatói számára, mivel a megyének ezen a nyugati részén, a Somló-hegy vidékén más, számottevő avar kori lelet eddig még nem került elő. Nagyobb lélekszámú avar népesség temetői csak a megye keletebbre eső részén kerültek napvilágra. Az avar kori sírok a már többször említett murvagödör észak-északkeleti oldalában kerültek elő. A leletmentés idején a gödör kb. hét méter széles és 25 méter hosszú, partvonala pedig szabálytalan volt. Legnagyobb mélységét a gödör közepén mérték: 80-100 cm között. Az oldalfalak rézsűsen emelkedtek. A területen átlagban 10-20 cm vastag fekete, agyagos termőtalaj volt. Ezt a TSz a leletmentés idején legeltetés céljából hasznosította. A murvagödör környékén ez alatt a réteg alatt húzódott 100-200 cm-es mélységig a sárga homokkal kevert kavicsréteg. A szűztalaj sárga homok volt. A feltárt sírok közül csupán a 3. rabolt sír került elő ebből a rétegből. A többi sír vagy ennek a rétegnek a határán (1. és 2. sírok) vagy a murvás, fekete agyagos rétegbe volt beleásva. (2. és 4. sír). A leletmentés során a sekélyebb mélységű területet a murvagödör széléig végig kutatták, de sírokra csak az északi részen egy 7-8 méteres sávban találtak. E csoporttól nyugatra, nyolc méterre egy meghatározhatatlan korú, kisebb állat váza került elő igen rossz állapotban. Közelebbi támpont hiányában csak feltételesen sorolható a többi sírhoz. (Forrás:www.tuskevar.hu) Szarkofág 1969 szeptemberében a Bakonyi Múzeumhoz érkezett bejelentés alapján, kezdődött a Paptagban (Kőhányási dűlő), ismert lelőhelyen előkerült szarkofág feltárása. A dűlő D-i részén korábban hamvasztásos és III— IV. századi csontvázas sírokat dúltak szét, majd téglasírok és szarkofágok is előkerültek. A tsz-istálló építésekor újabb sírokat találtak, leletanyaguk részben elkallódott, részben a tüskevári Helytörténeti Múzeum kiállításába került. Az újonnan talált szarkofág lapos, díszítetlen akrotérionos tetejét már korábban leemelték, de a sírládát megtöltő földet nem bolygatták. A feltárás során egy NyDNy—KÉK-i tájolású mészkő szarkofágban három temetkezésre akadtak: egy 40 év körüli nő bolygatott csontvázára, egy 6-7 éves kislány csontvázára. A felnőtt jobb lábánál kb. 6-8 hónapos csecsemő csontjai kerültek elő. A 20

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja szarkofágba való temetkezés sorrendje a csontvázak sírban való elhelyezkedése alapján a következő lehetett: nő és csecsemő, majd a női váz megbolygatásával a gyermek nyújtott helyzetű eltemetése. A nő és csecsemő nem feltétlenül egyidőben kerültek sírba. (Forrás:www.tuskevar.hu) Római telep Tüskevár határának római településnyomokban különösen gazdag két helyén, a Sásréti és a Kőhányási dűlőkben feltárásokat végeztek. A devecseri járási tanács anyagi támogatásával 196263-ban folytattak itt ásatásokat; amelyek következtében napvilágot látott két villaépület. Az I. villa épület alaprajzi sajátosságai szerint a zárt négyszögű beépítésűek közül való, amelyek főként a hidegebb éghajlatú északi provinciákban honosodtak meg. Pannoniában ilyen zárt alaprajzú villát több helyről is ismerünk. Az I. villa az ókorban nem állott teljesen magányosan. A terepet ilyen szempontból figyelve, az épület keleti falától 80 m-re К—ÉK-i irányban, a Somlyó-hegy felé, a tüskevári községi legelő szélén valamivel túl, a kavicsgödrök É-i oldalában egy másik római épület nyomai észlelhetők. Kiterjedését nem állapíthatták meg, római eredetét azonban szerteheverő épületanyaga, téglák, habarcsos kőtöredékek árulják el. A második villa a Torna patakon túl, a tüskevári vasútállomás mellett, a vasútvonal és a gráci műút keresztező szakasza és egy a vasútra vivő kis bekötőút által határolt háromszögben fekszik; a vasútállomás épületétől DNyra 230 m-re. Ez az épület az I. sz.-nál jóval terjedelmesebb, 32,50 m hosszúságú. Az I. épülethez hasonlóan ennek a falait is szinte teljesen kiszedték, azok helyét csupán az így keletkezett árkok helyére visszahullott épülettörmelékekkel kevert földdel kitöltött metszetek mutatják. Mezőgazdasági munkálatok alkalmával e területen állandóan mutatkoztak római leletek, az épülettörmelékeken kívül kerámia, üvegedény töredékek. Csupán innen mintegy 800 érmét gyűjtöttek a község gyűjteménye számára. (Forrás:www.tuskevar.hu) Római kori erőd Helyét légifotók alapján állapították meg. A légifelvételek elemzése és korábbi esettanulmányok, a szakirodalom ismerete alapján valószínűsíthető, hogy a felvételeken látható nyomok az egykorvolt katonai tábor védőárkát jelzik. Erre az utal, hogy a nyomok nagyjából 8-10 méter szélesek – a rómaiak magukat a falakat legfeljebb 1,5-2,0 méter szélességben építették meg. Tehát a megfigyelt terepalakzatok minden valószínűség szerint a falak előtt húzódó árkok építése, majd – valamikor később történt – visszatöltése során megmozgatott földre utalnak. Ezen belül húzódhatott az egykori védőfal, melynek anyagát csak feltárás útján lehetne meghatározni. Bár vannak arra utaló jelek, hogy a falak kőből épültek: egyrészt a tábor – mint azt később részletezem – valószínűleg igen sokáig állott, ezért anyaga nem a könnyen sérülő, tönkremenő fa volt. Másrészt ez a terület is a régóta Kőhányási dűlőnek nevezett településrész, mely a hosszú idő óta innen előkerülő építményekből származó kövekre utal. 21


Az árok vonalát figyelembe véve megállapítható, hogy a tábor védett területe délnyugatészakkeleti irányban körülbelül 180 métert húzódott. Szélességi méret pontosan nem határozható meg, mivel a XIX. századi vasútépítkezés a déli részeket szétrombolta. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a római katonai táborok a rajtuk átvezető utakra szimmetrikusan helyezkedtek el, akkor az észak-déli kiterjedést nagyjából 190 méterre tehetjük. A tábor belső területén jól kivehetőek az útra merőleges hossztengelyű szabályos alakzatok: ezek valószínűleg az egykor ott álló épületek vonalait mutatják. (Forrás:www.tuskevar.hu) Mogentiana Az egykor itt létező településről jelenleg leginkább az írásos feljegyzések tanúskodnak. Napjainkra egységes az az álláspont, hogy Mogentiana nevű római város Tüskevár környékén feküdt – de minden esetben azzal a megjegyzéssel, hogy az adat még bizonytalan. Elképzelhető, hogy Mogentiana is több mai település területén elterülő, nagy kiterjedésű városként létezett. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy a Torna patak mentén láncszemként elhelyezkedő Tüskevár környéki települések mindegyikéből (Apácatorna – Tüskevár – Somlójenő – Somlóvásárhely) nagy számú római lelőhelyet ismerünk. A település az írásos feljegyzések és a helyszíni kutatások alapján már az első században állott, és egészen a IV. századig használatban voltak épületei. Erről az itt lelet éremleletek, és Kiss Ákos már említett feltárásai tanúskodnak. (Forrás:www.tuskevar.hu) 2.5.5. Javaslatok Az önkormányzatnak az alábbi objektumokat javasolja helyi védelem alá helyezni:  Római Katolikus Templom: 303 hrsz. Műemlék jellegű, barokk stílusú templom, amely 1762-67. között épült. Berendezési tárgyai között találhatók a pálos kolostor néhány bútorzata.  Képesfa: 062 hrsz. Kb. 300 éves fa. A környéken élők kedvelt zarándokhelye.

2.5.

Társadalmi helyzet

A társadalmi adottságok ismertetése fontos elem egy településre/városra vonatkozóan. A népességszám alakulása, az oktatási és kulturális helyzet, a sportolási, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek, az egészségügyi ellátás színvonala, a közbiztonság helyzete – az évek során bekövetkezett változások tendenciája – szorosan összefügg az életszínvonallal, a település népességmegtartó erejével és a jövőbeni fejlődési lehetőségekkel. Ezek alapján lehet következtetni arra, hogy a helyi lakosság milyen módon tud bekapcsolódni a közösségi életbe, milyen helyi kötődések és kapcsolati hálók kiépítésére van lehetőség.

22


2.5.1. Demográfiai viszonyok

2.

Tüskevár lakosszágszáma 2011-2014. között

Év Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) (Forrás: www.ksh.hu)

2011

2012 564

563

2013

2014

563

574

3. táblázat: Tüskevár lakosszágszáma korosztályok szerint 2014-ben Év

2014

Állandó népességből 0-2 évesek száma (fő)

17


15


47

Állandó népességből 14 évesek száma (fő)

4


21


342

Állandó népességből 60-x évesek száma (fő)

147

(Forrás: www.ksh.hu)

4.

táblázat: Tüskevár lakosságának korcsoport szerinti eloszlása 2014-ben

Év

2011

2012

2013

2014

Élve születések száma (fő)

5

8

6

3

Halálozások száma (fő)

4

10

4

4

Állandó odavándorlások (eset)

4

8

14

16

Állandó elvándorlások (eset)

15

6

12

12

Ideiglenes odavándorlások (eset)

30

30

19

24

Ideiglenes elvándorlások (eset)

30

29

19

14


Tüskeváron 268 db lakás van. A településen a lakosság száma az utóbbi években enyhe emelkedést mutat, így Tüskevár alapvetően bővülő, népesség szempontjából egyértelműen fejlődő településnek nevezhető. Mindemellett a településről elmondható, hogy kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik. Ma is kedvező demográfiával, jellegzetes imázzsal rendelkező település.

23

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Feltétlenül szükséges a népesség további letelepedésének ösztönzésére való koncentrált figyelem, melyet az élhető lakókörnyezet kialakításával, a lakóterületek megtartásával és a vállalkozások számára kedvező feltételek biztosításával lehet fokozni. A népesség kor szerinti megoszlása viszont jól mutatja azt az országos tendenciát, hogy elöregedő a magyar társadalom. Tüskevár esetében ez a 0-17 éves korosztályban 104 főt jelent, a 18-59 éves korosztályban 342 főt, míg a 60 éven felüliek terén 147 főt. Éppen ezért fontos Tüskevár életében fokozottan segíteni az idősebb generációk tagjait, valamint helyi kezdeményezésekkel támogatni és segíteni a fiatal családok gyermekvállalási hajlandóságát.

2.4.2. Oktatás, képzés A település oktatási-nevelési intézményei: OM: 037067 Tüskevári Általános Iskola 8477 Tüskevár, Kossuth Lajos utca 25.

általános iskolai nevelés-oktatás (alsó, felső tagozat)

OM: 202102 Tüskevári Óvoda 8477 Tüskevár, Kossuth Lajos utca 23/2

óvodai nevelés

A jelenlegi iskolaépületet 2006–ban korszerűsítették, alapterületét emeletráépítéssel bővítették a ROP.2.3.1 – 2004-065-0001/36 pályázat keretein belül, 120 702 089 Ft-ból. E pályázatnak köszönhetően egy korszerű, modern, minden igényt kielégítő iskolaépületté vált. Apácatorna, Kisberzseny és Tüskevár községek önkormányzatai vettek részt az intézmény fenntartásában és működtetésében 2012. december 31-ig. Az iskola neve ekkor Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda volt. 2013. január 1-től az iskolát átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és neve Tüskevári Általános Iskola lett. A tanulók létszáma sajnos a lakosság létszámával arányosan csökkent az elmúlt időben. Szülői megkeresésre merült fel az integrált oktatás megvalósításának lehetősége 1991-ben. Az iskola akkori igazgatónője javaslatára, a tantestület és az önkormányzatok támogatásával elkezdődött az intézményben az integrált oktatás. A kezdeti nehézségek ellenére a pedagógusok az évek során arra törekedtek, hogy minél magasabb szintű munkát végezzenek. Ez azért fontos, mert évről évre nő az integrálódó gyermekek száma. Ezt a tényt igazolta, hogy az iskolába egyre több településről járnak gyermekek, akiket az itt folyó pedagógiai munka vonzott az intézménybe. Jelenleg 13 településről járnak ide diákok. Az iskolában az idei tanévtől már 2 féle (képzőművészeti és néptánc) alapfokú művészeti oktatás is folyik, a Magyarpolányi Művészeti Iskola kihelyezett tagozataként. A 2014/2015-ös tanévtől a Magyar Vöröskereszt bázisiskolája. 24

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Szakkörök:  logikai játékok  fittball  mazsorett  zumba  természetjárás  kézművesség, gyöngyfűzés  művészeti iskola  informatika Az oktatást segítik az alábbi felzárkóztató foglalkozások:  Matematikai felzárkóztató  Német felzárkóztató  Magyar tehetséggondozó Az általános iskola által szervezett programok: Nyári programok  Egészségnap  Társasjátékozás  Erdei túra  Kerékpártúra-vízibiciklizés Egyéb programok:  Szüreti felvonulás  Összefogás Kupa  Magyarpolány verseny,  Kiállítás a könyvtárban  Kézműves foglalkozás  Emlékfutás  Állatok világnapja  Hídvégi-Üstös Pál-világutazó  Esélyóra  Vöröskereszt-Egészségnap  Vadászati Kiállítás  Zene világnapja  Nyílt nap iskolánkban  Márton napi vígasságok  Adventi koszorúkötés  Vasuta Gábor előadása  Lovas Világkupa Budapesten  Mikulás az iskolában  Vöröskeresztes Mikulás Devecserben  Magyar Vöröskereszt bázisiskola avató 25

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja            

„Advent fényei” Devecserben Falu karácsony Egy nap a békéért 2015.01.30-31. Drogambulanciás előadás "Vesd bele magad!” program Bécs- kirándulás A víz világnapja alkalmából sárosfői kirándulás Iskolai sportdélután A magyar kultúra napja Ovisuli Bűnmegelőzés a diákoknak

Néhány verseny, ahol a diákok részt vettek:  Benedek Elek mesemondó verseny  megyei SUDOKU versenyről 2014.12.03.  Zánka Tanulmányi verseny 2014.12.10.  Mikuláskupa Noszlop 2014. december 13.  Német nyelvű háziverseny  Szépíró verseny Veszprémben 2015. február 26.  Logikai játék verseny 2015. február 27.  Császár Elemér verseny(országos)2016.01.29  Kaán Károly országos verseny 2015.04.17  Természetismereti terepi verseny (Forrás:www.tuskevar.hu) 5.

táblázat: Az általános iskolás tanulók száma Tüskeváron

Év Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) Általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db)

2014 6 6

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

71

A napközis tanulók száma a nappali oktatásban az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (fő)

53

Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

10

Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)

43

Számítógépek száma az általános iskolai feladatellátási helyeken (db)

14

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) (Forrás: www.ksh.hu)

26

-

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 6. táblázat: Az óvodás gyerekek száma Tüskeváron Év Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

2014 25 19

Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) (Forrás: www.ksh.hu)

2.4.3. Művelődés, kultúra A Tüskevár Községi Könyvtár a 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 25. cím alatt található. Hetente 2 napon van nyitva (könyvtárvezető: Peer Lászlóné). A Művelődési Ház a Kossuth L. u.48. szám alatt működik, a helytörténeti gyűjtemény itt tekinthető meg: Tüskevár, Kossuth Lajos utca 35. A hagyományokat ápoló kulturális csoportok, egyesületek a lakosság identitás tudatát, helyhez kötődését segítik. A településen az évente megrendezésre kerülő programok a következők:  Falunap, Testvér települési találkozók 2016. 08.06.  „Itthon vagy” Szeretlek Magyarország 2016. 09. 24-25.  Karácsonyi ünnepély 2016. 12. 21. 7. Év

táblázat: Művelődési és kulturális események résztvevőinek száma Tüskeváronn 2011 2012

2013

2014

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db)

24

25

120

35

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő)

20

25

44

25

Kulturális rendezvények száma (db)

57

59

43

53

1925

1985

5830

3430

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) (Forrás: www.ksh.hu)

A községben 3 db civil egyesület van. Tüskevár Jövőjéért Egyesület (alapították: 2000.): Az egyesület működése kiterjed az ország egész területére. Célja Tüskevár község népi és kulturális hagyományainak fejlesztése, a tömegsport, az óvodai és iskolai sport segítése, kiadványok megjelentetése, terjesztése. Az Egyesület aktívan részt vesz a települési rendezvények megszervezésében, munkájával nagyban hozzájárul Tüskevár fejlődéséhez. 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48. képviselő: Id. Németh László elnök Tüskevár Sportegyesület 8477 Tüskevár, Kossuth u. 48. 27

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja képviselő: Hajmási Zoltán elnök Tüskevári Polgárőr Egyesület (közbiztonság, természetvédelem, egyéb), Helyben: (közbiztonság, természetvédelem,egyéb) 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48. képviselő: Farkas Imre elnök A helyi közbiztonság közösségi védelme, az állampolgárok személy- és vagyonbiztonságának védelme, környezet- és természetvédelmi feladatok, szabadidős tevékenységekben való közreműködés. (Forrás: http://www.helyicivil.hu/h/tuskevar-egyesulet-alapitvany)

2.4.4. Sport, kikapcsolódás A településen van egy sportolással foglalkozó civil szervezet: Tüskevár Sportegyesület 8477 Tüskevár, Kossuth u. 48. képviselő: Hajmási Zoltán elnök

Az általános iskola is nagy hangsúlyt fektet a testmozgásra, több szakkörben is lehet sportolni.

2.4.5. Egészségügy A háziorvos a településen hetente öt alkalommal rendel, gyógyszertár helyben található és heti három alkalommal tart nyitva. Tüskevárhoz legközelebb az ajkai Magyar Imre Kórház található (8400. Ajka, Korányi F. 1.). A legközelebbi gyógynövénybolt Ajkán található. Háziorvosi rendelő 8477 Tüskevár, Rózsa u. 11. Tel: 30/411-1196, 88/501-805 Rendel: Dr. Vági Andrea Védőnői Szolgálat 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48. Tel: 88/259-101 Gyógyszertár 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48. Tel: 88/258-005 Nyitvatartás: H, P: 10,00-12,00 Sz: 13,00-16,00 28

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Mentőállomás 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 38. Tel: 88/259-004 Mentők 104 Mentőállomás 8400 Ajka, Alkotmány u. 8., Tel.:(06-88) 211-840 104 Mentőállomás 8477 Tüskevár, Kossuth u. 38., Tel.:(06-88) 259-004 Kórház Magyar Imre Kórház Ajka Magyar Imre Kórház - 8400 Ajka, Korányi Frigyes u. 1. Rendelők Devecseri Orvosi Ügyelet Tel.:(06-88) 224-129 (Forrás: www.tuskevar..hu)

A településen problémát jelent az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésének hiánya. 8.

táblázat: Egészségügyi ellátásban résztvevők száma Tüskeváron 2014

Év Működő háziorvosok száma 12.31-én (fő)

1

Betöltött védőnői álláshelyek száma (db)

-

Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma (fő)

1

A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (szolgálat) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset)

1

A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás (eset) (Forrás: www.ksh.hu)

1 8763 8567 196

2.4.6. Szociális ellátás A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki, közülük is elsősorban az idősek, a betegek, a fogyatékosok és a hajléktalanok. A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy csökken a születések száma, növekszik a születéskor várható életkor, ezáltal a gyermekkorúak aránya országos viszonylatban fokozatosan csökken, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. A szociális ellátó rendszer legnagyobb célcsoportját az idős korosztály adja. A 60 évesek és idősebbek aránya 2011-ben a községben elérte a 22%-ot. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenő aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások iránti keresletet.

29

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 9. Év

táblázat: Nyugdíjban, árvaellátásban, megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők 2014 49

Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő)

-

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő)

-

Árvaellátásban részesülő férfiak száma (fő)

-

Egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülő férfiak száma (fő)

-

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (fő)

62

Özvegyi és szülői nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő)

1

Öregségi nyugdíjban részesülő nők száma (fő)

72

Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő nők száma (fő)

-

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő nők száma (fő)

-

Árvaellátásban részesülő nők száma (fő)

4

Egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülő nők száma (fő)

-

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (fő) Özvegyi és szülői nyugdíjban részesülő nők száma (fő)

101 8


A település nem rendelkezik idősek otthonával. Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma 2014-ben 2 fő volt. 10. táblázat: A szociális ellátásra vonatkozó adatok Év

2009

2010

2011

2012

Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő)

24

23

24

25

Házi segitségnyújtásban részesülők száma (fő)

14

15

18

16

1

1,8

2

2

1

1,8

2

2

Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő) Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkát végzők száma (fő) (Forrás: www.ksh.hu)

30


2.4.7. Közbiztonság A legközelebbi rendőrség, valamint tűzoltóság Ajkán székel. A településnek van körzeti megbízottja Gőczéné Nagy Barbara főtörzsőrmester személyében, aki egyben Apácatorna és Kisberzseny körzeti megbízottja is Polgárőrség Elnök:Jakab Imréné Tel:30/850-7245 Tikár :Tomor Ferenc Tel: 30/825-5082 Pénztáros: Döme Klaudia Tel: 30/329-8531 A tüskevári Polgárőr Egyesület 2009-ben alakult 20 fővel. 2011-ben már 36 főre nőtt a létszám. Az egyesület a "250x100 Biztonság" bűnmegelőzési mintaprogramba is részt vesz, szorosan együttműködik az önkormányzattal, a rendőrséggel, ezáltal a közbiztonsági problémákat hatékonyan tudják kezelni. Szakmai programukat a lakosság biztonság érzetének a javítására írták meg. Kiemelkedő fontosságú az időskorúak védelmével foglalkozó munkacsoport tevékenysége. (Forrás: www.tuskevar.hu) 11. táblázat: Tüskevár közigazgatási területén belül bekövetkezett balesetek száma 2011 2012 Év

2013

2014 1

Halálos közúti közlekedési baleset (eset) Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (eset) Könnyű sérüléses közúti közlekedési baleset (eset) Összes személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset (eset) (Forrás: www.ksh.hu)

1

1

1

1

1

2

2.6. Gazdasági helyzet A térség gazdasági életében az ipari és a mezőgazdasági tevékenység hagyományosan egyaránt fontos szereppel bír. A mintegy 130 évre visszatekintő szénbányászat az Ármin banya bezárásával 2004-ben megszűnt. Halimba térségében bauxitbányászat folyik. Az országban egyedül Úrkúton működik mangánbánya. A térségben korábban működő homok- vagy kőbányák, illetve kavicsbányák helyén ma jelentős tájsebek, bányagödrök találhatók, melyek rekultivációja szükséges. A Marcal völgyében tőzeglelőhelyek vannak.

31


2.6.1. Mezőgazdaság Veszprém megye nyugati része, és ezen belül különösen a Marcal-medence egykor híres volt állattenyésztéséről. Részben az állattartás gazdaságtalanságának, részben a korábbi legelő- és gyepterületek lecsökkenésének eredményeképpen az állatállomány összezsugorodott. Tüskevár területén jelenleg egyetlen nagyobb állattenyésztéssel / tartással foglalkozó vállalkozás tevékenykedik, a szarvasmarha telep. A belterületi állattartás mértéke elenyésző, sem a lakosok, sem a környezet számára nem jelent kockázati tényezőt. Az elmúlt 20 év során a termelőszövetkezetek felbomlása a térségben is nagy gazdasági – társadalmi problémákat hozott magával. A megmaradt termelőszövetkezetek jelenleg is gondokkal küzdenek. Nem alakultak ki új típusú szövetkezések, így a gazdák nagy része önállóan küzd a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal, illetve a termelésből és értékesítésből fakadó problémákkal. A trágyázás gyakorlatilag minden esetben mű- és kis mértékben szerves trágyázást jelent.

2.6.2. Ipar A település területén ipari tevékenység nem folyik, bejelentett ipari szennyezőforrás nem található.

2.6.3. Szolgáltatás, kereskedelem 12. táblázat: Tüskevár kereskedelmi egységei Év Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma (db)

2011

2012

2013

2014

2

2

2

2

4

4

4

4

Vegyesiparcikk-üzletek és áruházak száma (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Üzemanyagtöltő állomások száma (db) (Forrás: www.ksh.hu)

Tüskeváron az alábbi szolgáltatási egységek működnek: Kereskedelmi lánc áruház: Vegyesbolt 8477 Tüskevár, Kossuth Lajos utca 34 Dohánybolt Trafik Dohánybolt Cigaretta Dohányáru Cím: 8477 Tüskevár, Kossuth utca 32. Magyar Posta Zrt. Posta Postai szolgáltatás Levélfeladás Csomagszállítás 32

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Cím: 8477 Tüskevár, Kossuth Lajos utca 82. Bocskay Trans Kft. Szállítmányozás Nemzetközi fuvarozás Áruszállítás Árufuvarozás Fuvarozás Fuvarszervezés Belföldi árufuvarozás Belföldi szállítás Cím: 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48. Rimex Plussz Kivitelező és Szolgáltató Kft Épület építés Cím: 8477 Tüskevár, Rákóczi F. u. 32. (Forrás: http://www.yellowpages.hu/search?keyword=&location=T%C3%BCskev%C3%A1r)

2.6.4. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus A természeti értékek, a csendes, jó levegőjű táj, és a jó minőségű utak jó alapot teremtenek a környezeti nevelés, ökoturizmus, a kerékpáros turizmus megvalósításához. A településhez köthető híres személy, Vitéz Fehér Ernő Tüskeváron hunyt el 2010. október 19-én. A legmagasabb sorkatonai kitüntetés, a Magyar Arany Vitézségi Érem tulajdonosa, amit 1943-ban nyert el. Fehér Ernő tartalékos őrvezető, aki a kimagasló haditettet vitt véghez a "Fehér Pokolban" a Don melletti harcokban. Fehér Ernő Palánkon született 1916-ban. Korai éveiről nincs információ. – Tartalékos őrvezetőként, a Magyar Királyi Honvédség tagjaként a második világháborúban részt vett Don melletti harcokban. Ottani kimagasló vitézi haditettének köszönhetően a Magyar Arany Vitézségi Érem birtokosa lett. (Forrás: www.tuskevar.hu) Tüskevár látnivalói: Helytörténeti Kiállítóhely Tüskevár egykor híres fazekasközpont volt. A hagyományt ápolva ezt az ősi mesterséget még ma is művelik. Az itteni helytörténeti múzeumban a falu történeti emlékeivel és a fazekas szakma eredetével ismerkedhet meg a látogató. Elérhetőségek: Telefonszám: +3688259101 Fax: +3688259101 E-mail cím: [email protected] Cím: Tüskevár, Kossuth Lajos utca 35. Kisboldogasszony Római Katolikus Templom A mai barokk templomot 1762 és 1767 között emelték, a győri Stórum János építész tervei alapján. Elérhetőségek: Telefonszám: +36208231562 33

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Cím: Tüskevár, Kossuth Lajos utca HRSZ 303. (Forrás: www.utazzitthon.hu) 13. táblázat: Tüskevár községben a szórakozó és vendéglátó helyek száma Év 2011 2012

2013

2014

Vendéglátóhelyek száma (db)

3

3

3

3

Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma (db)

3

3

3

3


2.6.5. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Tüskevár nyilvántartott álláskeresőinek száma 2014-ben összesen 29 fő, 18 férfi és 11 nő. Végzettség szerint túlnyomórészt (25 fő) a főiskolai végzettséggel rendelkezők közül kerül ki, ezt követi (10 fő) az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező személy, de van emellett pályakezdő álláskereső is (7 fő). Kor szerinti megoszlásban az 41-50 és az 55-60 év közöttiek vannak a legtöbben (összesen 13 fő). (Forrás: www.ksh.hu) 14. táblázat: Tüskevári álláskeresők végzettség szerint 2011

2012

2013

2014

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

32

19

29

29

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

1

2

3

Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

15

7

10

7

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

10

6

10

10

6

5

7

8

Év

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

1 32

Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

2

Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

1

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő)

15

15. táblázat: Tüskevári álláskeresők korosztály szerint

34

29

2

Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)


17

1

3

7

25 4

5

5

2

3

10

7

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 2011

Év

2012

2013

2014 2

A 0-18 éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A 19-20 éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

1

1

A 21-25 éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

4

4

3

3


1

1

3

1


2

3

4

3


3

2

3

3


5

2

5

4


7

1

3

4


7

2

3

2


3

4

4

5 1

A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (Forrás: www.ksh.hu)

A környező városokban dolgozik az aktív munkavállalók jelentős része, helyben a vállalkozók nagyobb hányada mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik. A község foglalkoztatottságának helyzete az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlenebb, a munkanélküliség - 8,5 %-os - az országos átlagnál magasabb, ugyanakkor viszont a térség más településeihez viszonyítva alacsonyabb. Ez több tényezőnek köszönhető: az önkormányzat - a meglehetősen szűkös kereteket maximálisan kitöltve - él a közhasznú foglalkoztatás lehetőségével, igyekszik segítséget nyújtani a munkaerőpiacról átmenetileg kikerülteknek. A munkanélküliek naprakész tájékoztatása érdekében folyamatos, jó kapcsolatot tart fenn a munkaügyi központ kirendeltségével, a gazdálkodó, valamint a civil szervezetekkel. A településen nagy problémát jelent a munkahelyek hiánya.

2.7. Infrastrukturális helyzet Infrastruktúrája fejlődő: vízvezeték hálózata teljes, vezetékes gázt fogyasztó lakások alig haladja meg a 23 %-ot, a bekapcsolt lakások száma folyamatosan nő, telefonellátása is fejlődik. A környező településekkel szilárd burkolatú út köti össze.

2.7.1. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás A község ivóvízellátása a Bakonykarszt Rt. által üzemeltetett kertai kistérségi vízmű rendszerről történik. A vízellátást 3 rétegvizes kút biztosítja, kataszteri jelzésük K-5, K-6, és K-7. A kertai vízmű védőterületének meghatározására még nem került sor. A települések nem érintik más vízbázis védőterületét sem. 35


Tüskevár éves ivóvíz-felhasználása 13.000 m3/év. A településen közkút nem található, felszámolásra kerültek. Az ivóvízhálózatba bekötött háztartások száma 268, a településen nincs vezetékes vízzel el nem látott lakás. A településen 8 db közterületi kifolyó van. A kertai vízmű a Kerta 0162/1 helyrajzi számon található. Tüskevár község vízellátása mellett biztosítja Apácatorna, Iszkáz, Karakószörcsök és Kerta települések ellátását is, összesen mintegy 1118 lakossági és közületi fogyasztót lát el évente kb. 81 900 m3 ivóvízzel Az ivóvíz-ellátásra felhasznált rétegvizek minősége stabil, tisztítás nélkül közüzemi szolgáltatásra alkalmasak. A vízmű telepen csak fertőtlenítés történik, hogy elkerüljék az ivóvízhálózatban a bakteriális fertőzés veszélyét. 16. táblázat: Tüskevár ivóvíz-hálózata Év

2011

2012

2013

2014

Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

12,9

13,1

13,5

13,2

Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

14,9

15,6

14,9

14,5

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

268

268

268

268


2.7.2. Csatornahálózat, szennyvíztisztítás Az ivóvizet - mint az élet alapvető elemét - elsősorban kommunális vízként (a háztartásokban, úgymint mosás, takarítás stb.) használjuk fel, amely során a háztartásokban felhasznált víz elszennyeződik. Az így keletkező szennyvizek elszikkasztása a talajvizet terheli, a szippantott szennyvizek illegális ürítései a talajt ill. talajvizet, míg a nyers, előtisztított ill. tisztított szennyvizek elvezetése a felszíni vizeket veszélyeztetik. Tüskevár legnagyobb problémája és a következő évek kiemelt feladata a szennyvízelvezetés és elhelyezés megoldása. A település jelenleg nem rendelkezik szennyvízelvezető csatornahálózattal, ezért a közintézmények és a lakóépületek jelenlegi szennyvízkezelési rendszere a továbbiakban nem tartható. A szikkasztó aknák - ha működőképesek – környezeti ártalmat jelentenek a talajvíz szennyezésével. Ha már eltömődtek, a zárt tárolómedencékkel egyenrangúan egyre növekvő költséget jelentenek a szennyvízszippantás és elszállítás miatt. A település területén tekintettel arra, hogy szennyvízcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, relatíve nagy számban találhatunk közműpótlókat. Ez az alapvetően kis lélekszámú település esetében mintegy 20 feltételezhetően többé-kevésbé zárt szennyvíztározót, és 180 szikkasztót jelent. A fennmaradó háztartásoknál az ivóvíz csak a kerti csapig került kiépítésre, tározó nem épült. 36

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja A 11/2014. (XII.12.) önkormányzati rendeletben előírtak szerint a folyékony hulladék elszállítását az Önkormányzattal kötött kizárólagos szerződés alapján 2015. január 1. napjától 2019. december 31. napjáig Temesvári Zoltán 8460 Devecser Arany J. u. 18. – mint egyéni vállalkozó – végzi. A közszolgáltatás ellátása során kötelezően és kizárólagosan igénybe vehető a Devecseri szennyvíztisztító telep (8460 Devecser 0162/15).

2.7.3. Villamos energia- és gázellátás Tüskevár villamos energia ellátása jelenleg teljes körűen megoldott. Az energia ellátás 20 kV-os szabadvezetés hálózatról történik. A belterületek áramellátottsága 100 %-os. A szabadvezetéki primer hálózatra telepített transzformátorok biztosítják a lakossági és kommunális elektromos energiát. A kisfeszültségű közüzemi hálózat sugaras hálózatképű, szabadvezetékes valamint részben szigetelt kábeles. Az épületek csatlakozó vezetéke sodronyra rögzített szigetelt légkábel egy vagy háromfázisú kivitelben. A hálózatok beton oszloposak, de vannak faoszlopos leágazások is. A jelenlegi hálózat és a transzformátorok kielégítik a község elektromos-teljesítmény igényét az elkövetkezendő időszakban. Az oszlopra rögzített közvilágítási lámpák nátriumgőz fényforrásúak. A település gázfogadó állomása megfelelő. A középnyomású hálózatról nyomásszabályzókon jut a gáz a fogyasztókhoz. Leterhelése nem teljes, tovább hálózatfejlesztés a meglévő rendszerhez kapcsolódva lehetséges. A földgázenergia hatékony felhasználása egyrészről gazdasági kényszerűség, másrészről környezetvédelmi igény. Kevesebb földgázfelhasználás esetén a környezetbe jutó szennyeződések is csökkenthetők.

37

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 17. táblázat: Tüskevár villamosenergia- és gázellátása Év

2011

2012

2013

2014

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)

285

288

285

279

A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

645

640

611

624

Villamosenergia-fogyasztók száma (db)

311

313

310

307

Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

781

795

760

767

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

61

62

62

62

67,4

86,3

85,1

66,3

43

47,7

52,7

43,8

Az összes gázcsőhálózat hossza (km)

8,8

8,8

8,8

8,8

Összes gázfogyasztók száma (db)

73

73

72

74

A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db)

61

62

62

62

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)


2.7.4. Hulladékgazdálkodás Tüskevár lakásállománya 268 volt 2011-14. közötti KSH adatok szerint. Ebből a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2011-ben 215 db, 2012-ben 231 db. volt. A 3/2015. (III.2.) számú önkormányzati rendelet előírása alapján a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását, előkezelését, tárolását, hasznosítását, ártalmatlanítását Tüskevár község közigazgatási területén az AVAR Ajka Városgazdálkodási Kft végzi. A települési szilárd hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítását, az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtését, előkezelését, hasznosításra történő átadását az ÉszakBalatoni Hulladékgazdálkodási Kft (ÉBH Kft) 8200 Veszprém, Házgyári út 1. biztosítja. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék előkezelése, valamint hasznosításra történő átadás az AVAR Ajka Városgazdálkodási Kft válogatóművében történik. A települési szilárd hulladék a Királyszentistváni Hulladékkezelő Központban kerül elhelyezésre. Évente 1 alkalommal a közszolgáltató lomtalanítási akciót szervez. 18. táblázat: Tüskevár hulladékszállítási adatai Év

2011

2012

2013

2014

Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna)

174,9

159,7

162

170

A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna)

137,8

157,8

159,5

161,6

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db)

215

231


38

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Lakossági hulladékkezelés Az Avar Ajka Kft. alaptevékenységét a kommunális szolgáltatás területén látja el az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer részeként, elsősorban a lakosság részére, illetve ipari társaságok és intézmények számára végzi a kommunális hulladék szállítását, ártalmatlanítását. A lakosság által igénybe vett hulladékkezelési közszolgáltatási tevékenységet a helyi önkormányzatokkal kötött szerződésekben rögzítettek szerint végezzük. Ez a szerződés szabályozza a gyűjtési napokat, az igénybe vehető edényzetet, a többletszolgáltatásokat és a díjakat is. (Forrás: http://www.avarajkakft.hu/hulladekgazdalkodas/konteneres-hulladekszallitas/10tev%C3%A9kenys%C3%A9g.html) Észak Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt Elkészült az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt (Tiszta Európa Program) legnagyobb fejlesztése, a Királyszentistván külterületén épült modern hulladékkezelő központ. A projekt legnagyobb beruházása közel 14 hektáros területen épült meg 16 hónap alatt mintegy 8 milliárd forint összköltséggel. (A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja szerint 4,7 milliárd forint). Az uniós támogatással megvalósuló projekt keretében 158 Veszprém megyei településen lesz lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre és a biztonságosabb a hulladékkezelésre. A létesítmény, amely egy válogatót, mechanikai kezelőcsarnokot, biológiai stabilizálót, valamint szigetelt depóniákat is tartalmaz, az Észak-balatoni térség 158 településének korszerű, környezetkímélő hulladékfeldolgozását, illetve tárolását oldja meg. A beruházás ötven százalékát az Európai Unió, negyven százalékát a magyar állam, tíz százalékát az Észak-Balatoni Hulladéktársulás biztosította. A királyszentistváni hulladékkezelő ipartelep Európa egyik legmodernebb ilyen létesítménye. Évente 120 ezer tonna hulladék feldolgozását, illetve elhelyezését oldja meg. Az öt gyűjtőkörzetben (Veszprémben, Tapolcán, Ajkán, Balatonfüreden, illetve Pápán) felhalmozódott hulladékot tömörítés után zárt konténerekben ide szállítják, majd a válogatócsarnokban szétbontják. A könnyebb hulladékot aprítják, a nehezebb szerves anyagokat biológiai kezelőben 21 napon keresztül hatvan Celsius-fokos hőmérsékleten érlelik. Az így már gyakorlatilag komposztminőségű „szemét” kerül a szigetelt helyiségekbe. Egy külön klimatizált térben tizenkét cellában tizenkét ember válogatja ki az újrahasznosítható anyagokat. A folyamat végén csak a semmire sem használható hulladék marad a konténerekben. Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekt 300 ezer embert érint a térségben, és szinte a megye teljes egészét lefedi, kivéve Várpalotát és környékét, illetve néhány északi falut. A számadatoknál fontos megjegyezni, hogy Királyszentistvánra évente 120 ezer tonna hulladékot szállítanak majd, ezenkívül további 30 ezer tonna szelektíven gyűjtött hulladék érkezik közúton. A hulladéklerakó építése előtt nagy vitákat kavart a beruházás a falu lakossága körében. Végül úgy engedélyezték a telepet a helyiek, hogy kikötötték: legalább olyan szintű és minőségű technológiát alkalmazzon, mint amilyen az osztrák Gráz város hulladéklerakója. 39

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja A létesítményben modern számítógépes rendszert használnak a méréseknél, a levegőszűrő és cserélő technika pedig megakadályozza, hogy bármilyen kellemetlen szag- vagy zajhatás érje a környező településeken élőket - állítja a társulás elnöke. (A területen érezhető szag nem a hulladéklerakóból, hanem a Nitrokémia zagytározóiból, ülepítőtavaiból származik.) A lakossági szemetet közúton szállítják Királyszentistvánra, azonban ez az elnök szerint nem jelenti a teherforgalom növekedését. (Számítások szerint naponta 11 teherjárművel több halad majd át a környező településeken.) A környezetbarát megoldás a vasúti szállítás lenne, ennek megoldására már vannak tervek és számítások. A depóniát 25 évre tervezték, valamint van egy tartalék terület, ami megfelelő szigetelés kialakítása után újabb 25 évre megfelelő. Minden attól függ, hogy mennyire tudják kiszűrni a hasznosítható anyagokat. A hulladékkezelő július elsejétől úgynevezett üzempróba alatt működik, vagyis ez idő alatt minimális hulladékot szállítanak csak Királyszentistvánra. Július végétől kezdődik a próbaüzem három hónapos időtartamra. A tényleges működés 2011. január elsején indul be. Abban az esetben, ha valamiért le kellene állni, a megyében három hulladéklerakót is igénybe tudnak venni. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer az alábbi elemekből épül fel: - A szelektív- és kevert hulladék gyűjtő rendszer és elemei. Ennek keretében 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesül a Társulás működési területén. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eredményeképpen jelentősen nő azon települések száma, ahol a térségben szelektíven lehet gyűjteni a hulladékot. A gyűjtőszigetek végső helyének kiválasztása a helyi önkormányzatokkal egyeztetve történik. A beruházás költségei között szerepelnek azok a járművek és konténerek is, melyek a hulladékot a regionális telepre szállítják. - Átrakó állomások - válogatók. Az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a telepeken történik a szelektív gyújtőszigetekről beszállított hulladék feldolgozása is. - Komposztáló. Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű kerti hulladékot feldolgozása. - Mobil építési törmelék feldolgozó. A törő és osztályozó berendezés Veszprémben létesül. Feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítása lesz. A berendezést a nagyobb építkezések helyszínére szállítva, ott végezhető el a feldolgozás - Regionális Hulladékkezelő telep. A feldolgozó körzetei, kapacitása A telepre a térség öt gyűjtőkörzetéből (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém), összesen 158 településről érkezik majd a hulladék. A telepre (amely a hulladék-feldolgozó üzemből, a depóniából és a későbbi, esetleges fejlesztéshez szükséges tartalék területből áll) az ajkai, tapolcai és pápai gyűjtőkörzetekből átrakást követően, tömörítve, míg veszprémi és balatonfüredi körzetből átrakás nélkül érkezik a hulladék, zárt konténerekben. A telep tervezett kapacitása 120 000 tonna / év lesz. A beszállított hulladék szétválogatásra kerül. Ennek során külön kezeljük majd a 40

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja másodnyersanyagokat (fémek, műanyag, stb.), az energetikai célra felhasználható, de anyagában már nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordításokkal hasznosítható anyagokat (műanyag, fa, papír), a stabilizálandó szerves anyagokat és a továbbiakban már fel nem dolgozható anyagokat. Tüskevár az Ajka gyűjtőkörzethez tartozik. A hulladék feldolgozása Az alkalmazott válogatási eljárás (szeparációs technológia) a legmesszebbmenőkig igazodik a környezetvédelmi igényekhez. A válogatás zárt üzemcsarnokban történik olyan módon, hogy a hulladék semmilyen formában sem kerülhet majd érintkezésbe a környezettel. A szerves anyag feldolgozását jelentő Mechanikai és Biológiai stabilizálás (MBH) során, a biohulladék szén-dioxidra és vízre bomlik. A folyamathoz szükséges levegő, szűrést követően (biofilter) kerül vissza a környezetbe. (A keletkező szén-dioxid üvegházhatása huszad része a metánénak, ami egy hagyományos lerakóban, a depóniagáz részeként felszabadul.) Itt az érlelés első szakasza zárt vasbetonkamrákban, míg az utóérlelés nyílt prizmákban történik. Az utóérlelésre kerülő anyag pedig már gyakorlatilag teljesen szagtalan lesz, további érlelésre pedig kizárólag csak mechanikai tulajdonságainak biztosítása miatt lesz szükséges. A stabilizálással nyert komposzt a rézsű takarására kerül felhasználásra. A füvesítést folyamatosan történik, így napról-napra növekszik majd a zöldfelület és az élőhelyek aránya. A projekt megvalósítása során végig szem előtt tartott cél, hogy a véglegesen lerakandó hulladék mennyisége csökkenjen. A működés első időszakában ez az összegyűjtött hulladék az összes hulladék mintegy 50%-át jelenti majd, amely a lerakó élettartamának közepére (10 év múlva) remélhetően 15 – 20%-ra csökken (elsősorban a szelektív gyűjtés elterjesztésének, a megelőzésnek és a másodnyersanyagok minél hatékonyabb kinyerésének köszönhetően). A lerakóra csak feldolgozást és mechanikai és biológiai stabilizálást követően kerül hulladék. Ennek eredményeképpen mérsékelten lesz csak érezhető a szag-, és depónia gáz (CH4 tartalmú gáz), táplálék hiányában pedig nem jelennek meg a madarak és a rágcsálók. A szél okozta kihordás - porzás elleni védekezésként gyorsan áthelyezhető, erős védőháló kerül kihelyezésre és a területen összegyűjtött csurgalékvizet is a depóniára locsoljuk vissza. A tájkép megóvása A tervezett létesítmény megvalósítása során elsőrendű feladat, hogy az csak minimálisan hasson a tájképre. Természetesen méreténél, földrajzi kiterjedésénél fogva a lerakó látható lesz a közeli települések (Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi) egyes részei, valamint a lerakótól északi és déli irányban haladó alsóbbrendű közutak felől, ám kialakítása során maximális cél, hogy a lerakó csak alig váljon el a jelenlegi környezettől, hogy minél természetesebb része legyen a tájnak, a természetnek. Ezért védőerdőt telepítünk, amely a leginkább érintett települések (Papkeszi, Vilonya és Királyszentistván) felől öleli körbe majd a telepet. A védőerdő fái úgy kerülnek telepítésre, hogy azok együtt növekedjenek a lerakóval. A szorítótöltés, amelyik pedig körülveszi a területet, 41

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja várhatóan mindig magasabb lesz a lerakónál (füvesítése folyamatosan történik majd), így lénygében egy újabb zöld dombbal lesz csak gazdagabb a környék. A depónia láthatóságát erősen befolyásolja az is, hogy kialakítására tagolt, dombos, ligetes terepen kerül sor. A tervezett többszintes védőerdő szélessége 30 méter lesz, telepítése a depónia építésével egy időben kezdődik. A terület hajdan őshonos fajaiból kialakított erdő együtt nő majd a lerakóval és az üzemelés első időszakában szinte teljesen eltakarja azt. A fák természetesen nem tudják a lezárt depóniát teljesen elrejteni, de a szorítótöltés füvesítésével, az odatelepített cserjékkel a látvány egyáltalán nem lesz feltűnő. Mivel a szorítótöltés magassága a művelés során 2 méterrel meghaladja a lerakóban a hulladékréteg szintjét, így az a környékről semmiképpen nem lesz látható. (Forrás: http://www.terra.co.hu/HU/Hullad%C3%A9kfeldolgoz%C3%B3%20g%C3%A9pek/H%C3%ADr ek/Hullad%C3%A9kkezel%C3%A9s+k%C3%A9pek_10.aspx)

2.8. Környezeti elemek állapota

2.8.1. Levegő Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak. A légszennyező forrásokat csoportosíthatjuk a kibocsátás módja szerint:  

Primer szennyező források, amelyek a szennyező anyagot termelik és a légkörbe juttatják Szekunder szennyező forrásoknak azokat nevezzük, ahonnan a levegőből egyszer már távozott, eltávolított, illetve a termelésből kivont szennyező anyagok ismételten a légkörbe kerülhetnek. Ilyenek a meddőhányók, az ipari létesítményeknek a talajra, utakra, növényzetre, épületekre ülepedett pora, amelyet a szél felkavar, a szeméttelepek, továbbá a szennyvizek, amelyekből az elnyelt gázok, oldószerek gőzei kidiffundálnak.

A légszennyező források fő típusai a kibocsátás helye szerint:  Pontszerű forrás A pontforrások (ún. koncentrált paraméterű források) azok, amelyeknél a légszennyező anyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége egyértelműen meghatározható. A pontforrásokhoz tartozik a kémény, kürtő és szellőző. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy a szennyező anyagok a terjedés-hígulási számítások 42

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja szempontjából „egy pontban” lépnek ki a környezeti szabad levegőbe. Az ún. magas pontforrásoknál (erőművek, ipartelepek magas kéményei) a légkör természetes hígító-képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni.  Felületi forrás A felületi (ún. szórt paraméterű vagy diffúz) forrásoknál a szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerülő anyagok mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni. Itt a meteorológiai viszonyok, pl. szélsebesség nemcsak a már kilépett szennyező anyagok hígulását, hanem a diffúz forrásokból történő anyagkibocsátást is jelentősen befolyásolják. A diffúz források lényeges alcsoportját képezik az ún. vonalas légszennyező források. Ide tartoznak a közutak, vasútvonalak, víziutak és légifolyosók. Ezeket a forrásokat az jellemzi, hogy szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg. Szennyező hatásuk mértéke közvetve ezen adatok mérésével és számítás útján határozható meg. A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll, ezek:  emisszió,  transzmisszió  immisszió. A különböző típusú forrásokból időegység alatt a környezeti levegőbe bocsátott szennyező anyag mennyiségét emissziónak nevezzük, értékét általában kg/h egységben adjuk meg. A kibocsátás koncentrációja (emissziókoncentráció, g/Nm3) a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott mennyisége. A második szakaszban, a transzmisszió során a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A transzmissziót leíró összefüggéseket a légkörfizikai jelenségek mérése és értékelése útján számítják. A harmadik szakasz — amely környezetünkkel, tevékenységünkkel közvetlen kapcsolatban van — az immisszió a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációját nevezzük immissziónak. Az emberi tevékenység során jelentős mennyiségben emittált (kibocsátott) légszennyezők a kéndioxid (SO2), a nitrogén-oxidok vagy nitrózus gázok (NOx), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO2) és a szilárd anyag. A mezőgazdasági tevékenység részben ugyanolyan anyagokat juttat a levegőbe, mint amilyenek természetes körülmények között is keletkeznek. Emellett a mezőgazdaság kemikalizálódásával számos új, a természet egyensúlya szempontjából is sok veszélyt rejtő, különböző halmazállapotú anyag került alkalmazásra. Korábban a mezőgazdaság csak kismértékű, főleg helyi jelentőségű szennyező volt, ma azonban már a biológiai egyensúly szempontjából veszélyes légszennyező forrás. A mesterséges eredetű levegőszennyeződés legnagyobb részét a közlekedés, az ipari és az erőművi technológiák, valamint a háztartások tüzelése okozzák. Ezen források részaránya az idők során 43

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja folyamatosan változik. Néhány évtizeddel ezelőtt az ipari tevékenység volt a fő légszennyező forrás, azonban a motorizáció ugrásszerű fejlődése következtében ma a közlekedés a legnagyobb szennyező. Az egyéb eredetű szennyeződések folyamatosan csökkennek az alábbi okok miatt:  

az ipari szennyezők szankcionálása, környezetbarát technológiák alkalmazása kevésbé szennyező energiahordozók és körszerű tüzelőberendezések használata az erőművekben, iparban és a háztartási tüzelésben.

Habár napjainkban a közlekedési eredetű légszennyezés a legnagyobb részarányú, a korszerűsödő gépjárműállomány a gépjárművek számának növekedése mellett sem növeli tovább a szennyezettséget. A közlekedés általában port, kormot, különféle szénhidrogéneket és származékait, kén-dioxidot, szén-oxidokat (CO, CO2) juttat a levegőbe. A robbanómotorok közül a dízel üzemű motorok kipufogógáza a magas nyomáson lezajló égés következtében nitrogén-oxidokban dús (NO, NO2, NOx). A gázolaj kéntartalma SO2 alakjában jelenik meg a kipufogógázokban. A benzin üzemű motorok kipufogógázai szén-monoxidot, benzingőzt, aldehideket, egyenes láncú és gyűrűs szénhidrogéneket tartalmaznak. A háztartási tüzelés, fűtés levegőszennyező hatásának fő oka a tökéletlen elégetés. Egységnyi tüzelőanyag mennyiség lényegesen több szennyeződést okoz, ha kis tüzelőegységekben égetik el, mintha korszerű nagyteljesítményű kazánokban égetik el. Szén használata esetén termelődik a legnagyobb mennyiségű, legtöbb fajta szennyező anyag. Előnyösebb az olajtüzelés, míg a gáztüzelésnél szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik, nő viszont a nitrózus gázok emissziója. A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a termelő -és szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági, ipari és közintézményi fűtési és egyéb energiaigény határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. Tüskevár Község területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források a legmeghatározóbbtól a legjelentéktelenebb hatásúig sorrendben:  Közlekedés  Ipar  Lakossági fűtés  Allergén porok  Mezőgazdaság A vizsgálatok azt mutatják, hogy a legnagyobb légszennyező iparágak Magyarországon az energiaipar, a kohászat és a vegyipar. Az energiaiparon belül a szénerőművek jelentős kén-dioxid kibocsátással üzemelnek, a kohászat szén-monoxid és szilárd anyag kibocsátása jelentős, a vegyipari az előző két iparágnál lényegesen kisebb mennyiségben bocsát ki légszennyező 44

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja anyagokat, az innen kikerülő anyagok között viszont nagyon veszélyes anyagok is vannak. A közlekedés, szállítás rendszerint a nagyvárosokban, a sűrűn lakott területeken okoz számottevő és meghatározó légszennyezést és a történelmi városok azon belvárosi részein, amelyek áteresztőképessége és átszellőzése nem kielégítő. A lakossági és intézményi tevékenységeknél elsősorban a fűtésből eredő légszennyezés a meghatározó. Ez olyan területen jelent levegőtisztaság-védelmi problémát, ahol a fűtés nagy kénés hamutartalmú hazai szenek eltüzelésével történik és az üzemeltetett tüzelőberendezések nem korszerűek és a karbantartásuk sem megfelelő. A légszennyező anyagokat kibocsátó források alapvetően két csoportba sorolhatók: a pontszerű es a diffúz légszennyező források. Pontszerű légszennyező forrásokat jelentenek a gépkocsik kipufogói, a füstgáz kémények és a különböző elszívó kürtők. Ezek közös jellemzője az, hogy a légszennyező anyag kibocsátásuk mérésekkel egyértelműen meghatározható és kibocsátási határértékekkel szabályozható. A diffúz légszennyező forrásokat a különböző felületekről alapanyag, késztermék tárolók, épületek csarnokok nyílászárói, tárolótartályok légzői, stb. - a környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok jelentik. Egy településen belül jelentős diffúz légszennyező forrást jelent a tavasszal és ősszel végzett avar- és hulladékégetés. A diffúz légszennyező forrásokból a környezetbe kerülő légszennyező anyagok mennyisége nem mérhető, ennélfogva kibocsátási határértékkel sem szabályozott. A megelőzést a diffúz források megszüntetése jelenti, amire a különböző tevékenységek engedélyezése során kiemelt figyelmet kell fordítani. A levegő védelmével, a levegő tisztaságával kapcsolatos követelményeket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokró1 szó1ó 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A Korm. rendelet kimondja, hogy tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz és az ezzel kapcsolatos követelményeket és szükséges intézkedéseket részletezi. A Korm. rendelet előírásainak betartatása a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság hatásköre. Bizonyos, a Korm. rendelet által részletesen nem szabályozott helyi specialitásokat a települési önkormányzatnak kell helyi rendelettel szabályozni. Ilyen lehel a hulladék és avar nyílttéri égetése, az állattartás helyi szabályozása olyan formában, hogy ebből zavar6 bűz, vagy légszennyező anyag ne kerüljön a környezetbe. A jelenlegi szabályozási rendszer szerint levegőtisztaság-védelmi zónákat kell kijelölni, amelyekben eltérő levegőtisztaság-védelmi követelmények állapíthatók meg. Kiadásra került a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, amely a levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit tartalmazza. A szálló por okozta szennyezés a település területén alapvetően mezőgazdasági időszakhoz köthető, valamint a közlekedési eredetű szálló por szennyezés jellemző. Erre vonatkozó levegőminőségi mérések mindezidáig. nem történtek. 45


Tüskevár levegőminőség szempontjából összességében nem tartozik a szennyezett területek közé. Nagyobb szennyezőanyag kibocsátó ipari üzemek, erőművek nem üzemelnek a településen és annak környezetében. A mezőgazdasági eredetű elsősorban porszennyezés nem jelentős, így levegőszennyezés elsősorban a közlekedésből, valamint a korszerűtlen tüzeléstechnika alkalmazásból adódik. A településen immisszió, és emisszió mérések nem történtek, így a levegő szennyezettségére vonatkozólag pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Szálló por okozta szennyezés A település területén alapvetően mezőgazdasági időszakhoz köthető kismértékű szálló por szennyezés jellemző. Erre vonatkozó levegőminőségi mérések mindezidáig nem történtek. A település kellően átszellőzött. Ipari légszennyezés Tüskeváron működő, az OKIR adatbázisában bejelentés köteles pontforrással rendelkező cég illetve telephely nem található. Allergén növények elterjedtsége Kiterjedtebb parlagfelületek nincsenek a település területén, egy-egy árokpart szakasz áll helyenként gondozatlanul. A település közterületeit a közhasznú/közcélú munkások folyamatosan karbantartják. Hivatalos felszólításra, eljárásra, bírságolásra mindezidáig nem került sor. Közlekedési forgalom légszennyezése A település központi belterületének északi határán húzódik a 8. számú főút, amelyen jelentős személy-, és tehergépjármű forgalom bonyolódik. Jóllehet pontos levegőminőség mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, mégis feltételezhető hogy a közlekedési eredetű légszennyezés lokálisan jelentős, a légszennyező anyagok koncentrációja időszakosan magas értékeket mutat. A megépülő elkerülő út csökkentheti a jelenleg érintett háztartásokban élőket érintő terhelés mértékét.

46

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja A település mellett elvezető 8-as főút forgalomszámlálási adatai: 19. táblázat: Tüskevár mellett elhaladó járművek forgalma a 8. számú főúton

Forgalmi adatok 2013. évre

Jármű/nap 8. sz főút

Összes forgalom

4092

Összes motoros forgalom

4083

Összes tehergépkocsi

482

Kis tehergépkocsi

252

Személygépkocsi

3315

Autóbusz

14

Motorkerékpár

19

Kerékpár

9

Lassú jármű

1

(Forrás: http://internet.kozut.hu/Documents/orszagos_kozutak_2013_evre_vonatkozo_keresztmetszeti_for galma.pdf)

20. táblázat: Tüskevári illetőségű járművek

Járművek száma az üzemeltető lakhelye szerint 2014-ben

db

Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint (db) Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (db) Teherszállító gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsival együtt) (db) Áruszállító tehergépkocsik száma (db) Vontatók száma (db) Benzinüzemű személygépkocsik száma (db)

1741

Gázolajüzemű személygépkocsik száma (db)

1245

359 306 270 36 490

(Forrás: www.ksh.hu) Mivel a Tüskeváron nincs se automata, se manuális mérőállomás, ezért az alábbi koncentráció adatok a legközelebbi mérőállomások által mért értékek. Az elmúlt 3 év kibocsátási adatai a legközelebbi manuális mérőállomáson (Devecser) a következők: 47

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉNDIOXID

2012 (kg) 1 847

2013 (kg) 4 705

2014 (kg) 5 920

66 328 11 069

154 666 20 864

174 346 16 015

1 089 3 166 4 148 16 244 111 17 852 054 11 814 813

(Forrás: web.okir.hu) 4. ábra: A nitrogén-dioxid koncentráció az alábbiak szerint alakult az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) legközelebbi automata mérőállomása (Pápa) szerint 2015-ben

(Forrás: www.levegominoseg.hu) Fűtési eredetű légszennyezés Az 1998-ban befejeződött gázberuházás eredményeként a lakosság egy kisebb részénél, az intézményeknél pedig teljes egészében korszerű gázfűtésre tértek át. Elvben minden háztartás előtt kiépült a gázvezeték csonk, így mód van a további rákötésekre. A településen 268 lakás található (2014). A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 62 db. Ugyanakkor a gáztüzelést használók egy jelentős része is vegyes tüzelést használ. A fűtési módok arányának további javulását, kedvezményes banki hitelkonstrukciók kialakításával, illetve céltámogatásokkal lehetne elérni. További emisszió-csökkentést napkollektorok építésével lehetne elérni, amihez a település önkormányzata céltámogatásokat, vagy kedvezményes hiteleket, de legalábbis a pályázati lehetőségek ismertetését nyújthatja. 48


2.8.2. Felszíni és felszín alatti vizek Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelő, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés,-elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Magyarországon 1994. január 1-től a vizek minősítését, osztályozását az MSZ 12749 szabvány alapján végzik. A vizek minősítése az egy adott évben elvégzett mintavételek mérési eredményei alapján történik az alábbi jellemzők alapján: oxigénháztartás (A csoport), nitrogén- és foszforháztartás (B csoport), mikrobiológiai jellemzők (C csoport), mikroszennyezők (szerves és szervetlen mikroszennyezők), toxicitás (D csoport) valamint egyéb jellemzők (E csoport). Az egyes csoportokba számos mérendő komponens tartozik. A víz fizikai tulajdonságai közül elsősorban a vízmozgások, a hőmérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élőlények előfordulása szempontjából döntő jelentősége van. A víz kémiai minősége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentősége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentősebbek. A felszíni vizekben végbemenő életfolyamatokhoz oldott oxigén szükséges, hiánya a víz minőségére rendkívül káros. Oxigén szükséges a szennyvízzel bejutó különféle anyagok oxidálásához, illetve lebontásához is. A vizek, különösen a szennyvizek igen sokféle szerves anyagot tartalmaznak, amelyek a vizekben oldott és formált formában találhatók (ide tartoznak maguk a vízben lévő élőlények is, mint élő formált szerves anyag). A szerves anyagok egyenkénti mennyiségi meghatározása (sőt kimutatása is) ma még rendkívül körülményes, ezért a gyakorlati vízanalitikában általában nem egyedi vegyületeket, hanem a víz szerves anyag tartalmára összességében utaló ún. csoportparamétereket határoznak meg, mennyiségüket azzal az oxigénmennyiséggel jellemezik, amely adott körülmények között oxidálásukra elfogy. Az oxigénigény biokémiai vagy kémiai módszerrel határozható meg. A biokémiai oxigénigény (BOI) az az oxigénmennyiség, amely a vízben levő szerves anyagok aerob úton meghatározott idő alatt (rendszerint 5 nap) történő biokémiai lebontása során elfogy, értékét mg/l-ben adjuk meg (BOI5). A teljes biokémiai oxigénigény (TBOI) a szerves szennyezők teljes biokémiai lebontásához szükséges oxigén mennyisége, ez nem azonos az elméleti oxigénigénnyel (EOI), amely a szén-dioxidig és vízig történő teljes oxidáláshoz elméletileg szükséges oxigénmennyiség. Bár a biokémiai oxigénigény meghatározása közelíti meg legjobban a természetben lejátszódó folyamatokat, időigénye miatt a szerves szennyezettség mértékére elterjedtebben használják a kémiai oxigénigényt (KOI), amit a vízminta kálium-permanganáttal (KOIps) vagy káliumdikromáttal (KOIk) történő egyórás forralása során elhasználódott vegyszerrel egyenértékű oxigénfogyasztással jellemeznek. A kálium-dikromát erélyesebb oxidálószer, így vele az elméleti 49

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja oxigénfogyasztás jobban megközelíthető. Műszeresen mérhető az összes szerves szén (TOC) ill. az oldott szerves szén (DOC). A szerves anyagcseretermékek és az elpusztult élőlények testének anyagai ammóniává alakulnak, de számottevő mennyiségben ürítenek ammóniát a gerinces és gerinctelen állatok is. Az ammóniát mind az algák, mind a növények közvetlenül – mint nitrogénforrást – hasznosítják. A nitrogénvegyületek közül az ammónia a legkárosabb: egyrészt zavarja a vízelőkészítést az ivóvíz tisztítás során, mert a klórozás során szag- és ízrontó klóraminok keletkeznek, másrészt magasabb pH-értéknél a szabad ammónia halpusztulást okoz. A talajvizek fokozódó nitrát tartalma nemcsak a csecsemőkre jelent életveszélyt, de az idősebbek rákos megbetegedését is elősegíti. Állóvizekben a többi nitrogénvegyület felhalmozódása éppoly káros, mint foszforvegyületeké: a bekövetkező tápanyagdúsulás sietteti a tavak öregedési folyamatát (eutrofizálódás). A vizek foszforkoncentrációjának növekedését elsősorban külső – döntően antropogén eredetű – szennyezés (szennyvízbevezetés, műtrágya bemosódás, mosószerek) idézi elő. Mikroszennyezők Elsősorban a felszíni vizek ivóvízként való felhasználása során jelent gondot, hogy a hagyományos szennyező anyagokon kívül egyre több olyan anyag kerül a vizekbe, amelyek viszonylag kis mennyiségben is rendkívül káros hatásúak. Ezek az ún. mikroszennyezők nemcsak íz- és szagrontó hatásul jelentkeznek, hanem többnyire mérgező, esetleg rákkeltő anyagok, amelyek emberen kívül más élőlényeket is közvetlenül vagy a táplálékláncban akkumulálódva károsíthatnak. anyagot, és nem ismerjük valamennyi anyag hatását az emberi szervezetre. Veszélyességüket fokozza, hogy többségük a hagyományos szennyvíztisztítás, illetve vízelőkészítés során nem távolítható el. A mikroszennyezők két nagy csoportja a szervetlen mikroszennyezők (pl. vas, mangán, higany, kadmium) és a szerves mikroszennyezők (pl. kőolajszármazékok, mosószerek, növényvédő szerek). Biológiai vízminősítés A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, létrehozzák és fenntartják azokat. A biológiai vízminőség jelenségei, változásai és mutatószámai négy tulajdonságcsoportba sorolhatók: — halobitás; — trofitás; — szaprobitás; — toxicitás. A halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás egymással szorosan összefüggnek. A fotoszintetizáló szervezetek szaporodásához fényre és tápanyagra van szükség. Azokat a vizeket, amelyek tápanyaggal bőségesen ellátottak, s így bennük mind az algák, mind a makrofitonok nagy mennyiségben vannak jelen, eutrófoknak nevezzük. Az a jelenség, amely során a tavakban a tápanyagdúsulás hatására nagymértékben elszaporodnak az elsődleges termelők az eutrofizáció. Az eutrofizálódás a tavak kialakulásától azok feltöltődéséig tartó 50

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja természetes folyamat, amelyet az emberi tevékenység tápanyagok vízbejuttatásával olyan mértékben képes meggyorsítani, hogy a természetes körülmények között esetleg több tízezer évig tartó folyamatnak az ember számára káros következményei (algaszaporodás, oxigénhiány, halpusztulás, üdülésre alkalmatlanság, vízellátásban zavarok) már egy emberöltőn belül jelentkezhetnek Bakteriológiai vízminősítés A háztartási szennyvizekkel olyan kórokozó (patogén) baktériumok is kerülnek a vízfolyásokba, amelyek közegészségügyi ártalmakhoz, járványokhoz vezethetnek, ha a kutakból vagy vezetékes vízellátással fertőzést okoznak. A felszíni kórokozó baktériumot tartalmaznak. Az ivóvizekre vonatkozó egyik legfontosabb minőségi kritérium, hogy kórokozó baktériumot nem tartalmazhatnak. A vizek fertőzöttségére a fekáliás szennyezést jelző és biztonságosan kimutatható kólibaktériumok (pl. Escherichia coli) meghatározása nyújt általános tájékoztatást, ezek a baktériumok ugyanis az emberi béltraktus természetes, az emésztéshez nélkülözhetetlen flórájához tartoznak. Megjelenésük a vízben azt jelenti, hogy a kérdéses víz a közelmúltban valamilyen módon fekáliával szennyeződött, ekkor az egyes betegségeket (hastífusz, dizentéria, kolera) okozó baktériumok tenyésztését is megkísérlik. A vizet a kólititer vagy a kóliszám alapján minősítik. Vízminőségi osztályok Felszíni vizeinket a vízi ökoszisztéma viszonylagos stabilitását biztosító és egyidejűleg a mértékadó vízhasználatok (ivó- és ipari vízellátás, öntözés és halgazdaság) igényeit kielégítő integrált követelményrendszer alapján minősítjük. A minősítéshez kiválasztott komponensek kívánatos és tűrhető határértékeit a hatályos szabvány (MSZ-12749) tartalmazza. Az integrált követelményrendszer alapján felszíni vizeink öt osztályba sorolhatók. I. II. III. IV. V.

Kiváló Jó Tűrhető Szennyezett Erősen szennyezett

I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II. osztály: jó víz. Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, természetes szagú és színű víz. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. Szennyvízbaktérium kevés. 51


III. osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezett (például tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordul. IV. osztály: szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra. V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent. A szabvány a jellemző paramétereket öt mutatócsoportba sorolja:  A – oxigénháztartás  B – tápanyag (nitrogén és foszfor) háztartás  C – mikrobiológiai jellemzők  D – mikroszennyezők és toxicitás, ezen belül alcsoportok  D1 – szervetlen mikroszennyezők  D2 – szerves mikroszennyezők  D3 – toxicitás  D4 – radioaktív anyagok  E – egyéb jellemzők

Felszíni vizek Az utóbbi időszakban az ország felszíni vizeinek minősége jelentősen romlott. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezőanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetően fontos. Tüskevár térsége felszíni vizekben nem kifejezetten gazdag. A legjelentősebb állandó vízfolyásnak a Torna-patakot lehet tekinteni. A település közigazgatási határain belül az alábbi vízfelületek találhatóak: 52

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Patakok:  Torna-patak: hossza 2,95 km, vízgyűjtő területe 490 km2  Tüskevári főárok (Malom-árok): hossza 3,15 km, vízgyűjtő területe 5,1 km2 2010. októberben az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának átszakadása miatt a Torna-patak katasztrófa által érintett szakaszainak egész élővilága kipusztult. (Forrás: http://24.hu/belfold/2010/10/08/duna_megmenekult_torna/) 2011. januárban valamennyi vizsgált ponton minden paraméter szempontjából megfelelő volt a vörösiszap-szennyezés által érintett vizek minősége. A Torna patak devecseri mérőpontján a KDT-KTVF 24 órás mérése szerint a víz pH értéke 8,048,44 közötti sávban mozgott, egyetlen kiugró értéket (8,64) mértek 23-án 10 órakor. Figyelembe véve a vízfolyás pufferoló hatását és a rövid időtartamot, ez nem okoz problémát a Marcalon, ahol a vizsgálati eredmények megfelelőek. (Forrás: http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=100&id=278) Az ajkai térség és iparvidék szennyvizeit összegyűjtő Torna évről-évre rosszabb értékeket mutatott, a legtöbb tekintetben IV, a tápanyagháztartás szempontjából 2001-ben a legrosszabb, V. osztályú lett. A Torna vízhozama többszörösen meghaladja a befogadó Marcalét, így annak torkolata alatt gyakorlatilag a Torna vízminősége meghatározó a továbbiakban. (Forrás: http://www.marcal.hu/hidrology.php) Tüskevár területén nincs ismert felszíni vízhasználat, az OKIR nyilvántartásában engedélyes vízhasználó nem szerepel. A csapadékvíz gyűjtése nyílt felszíni csatornahálózatban történik. Hossza 9,666 km. A csatorna állapota alapvetően megfelelő, a fő lefolyók tisztítottak, csak egy-egy kisebb szakaszon tapasztalható pangó víz. A csapadékcsatorna rendszer alapvetően szikkasztásos. Víz Keretirányelv 2015. december 22. - Vizeink jó állapotának elérése érdekében összeállításra került – a 2015-2021 közötti vízgazdálkodásra és vízvédelemre vonatkozó prioritásokat tartalmazó – Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata, mely a www.vizeink.hu honlapon kerül közzétételre. A második Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célja, hogy védje és javítsa vizeink állapotát, megakadályozza azok állapotromlását és biztosítsa vízkészleteink hosszú távú hasznosíthatóságát. A terv tartalmazza a vizeink terhelésére vonatkozó legújabb vizsgálatokat és azok állapotát, a klímaváltozásra vonatkozó megállapításokat, a vízhasználatok gazdasági elemzését és azokat az intézkedéseket, amelyeket a jó állapot elérése érdekében 2021-ig és 2027-ig végre kell hajtanunk. A terv a közvélemény és a különböző szektorok bevonásával készült. A Magyarország területére is vonatkozó nemzetközi, Duna-vízgyűjtőkerület szintű terv 2015. december 16-án került közzétételre a www.icpdr.org honlapon. A most közzétett Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv képezi az alapját a „Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve - felülvizsgálat 2015.” c. konszolidált és rövidített terv dokumentumnak, amely a 2016 januárjában kezdődő 53

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja tárcaegyeztetéseket követően a Kormány határozatával kihirdetésre kerül. Magyarország jelenleg hatályos 1042/2012 (II.23.) Kormányhatározattal kihirdetett első vízgyűjtő gazdálkodási terve kihirdetendő új Kormányhatározattal egy időben fogja hatályát veszteni. 2015. december 22-én elkészült Magyarország Árvízi Kockázat Kezelési Terve az EU 2007/60/EC Irányelv szerinti tartalommal. A terv célja az árvízveszély és kockázat csökkentése szerkezeti és nem szerkezeti beavatkozások által. Amennyiben az előirányzott beavatkozások megvalósulnak úgy Magyarország lakossága, gazdasági értékei, kulturális öröksége és természetvédelmi területei nagyobb biztonságban lehetnek a vizek kártételei ellen. A terv a www.vizeink.hu honlapon tekinthető meg. Az Európai Uniónak új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikája van, amiben világviszonylatban is egyedülálló célt tűztek ki. Elhatározták, hogy 2015-ig jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az Európai Unió egész területén. A cél elérését a világ legambiciózusabb jogszabályával - az EU Víz Keretirányelvével - tették kötelezővé. Magyarország az Európai Unió tagja lett és végre kell hajtania ezt a jelen és a jövő nemzedékei számára nagyon fontos és szép feladatot. (Forrás: www.euvki.hu)

Felszín alatti vizek A talajvizek minőségét a földtani közeg adottságai, a hidrometeorológiai viszonyok alakulása, és az emberi beavatkozások határozzák meg. Tüskevár település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek közül a talajvizet - mennyiségi-minőségi problémák miatt - csak a nem ivóvízminőséget igénylő egyedi kutas vízhasználatok (pl. öntözés) kielégítésére használják fel, illetve egyre csökkenő mértékben még külterületi (tanyai) vízellátásra is igénybe veszik. A vízkészlet kihasználtsága az 1980-as évek végén volt a legnagyobb mértékű, emiatt talajvízszintsüllyedésben megmutatkozó vízháztartási problémák jelentkeztek. A víz minőségileg sok esetben közvetlenül is felhasználható ivóvíz-ellátási célokra. A rétegvíz szinte mindenfajta vízellátási célra felhasználható, ezért intenzív termeltetése miatt tároló rétegeinek nyugalmi szintje 0,1-0,3 m/év ütemű süllyedést mutatott az 1980-as évek végéig. Azóta - a csökkenő vízkitermelés miatt - a víztartók visszatöltődése tapasztalható, amely a rétegnyomások stabilizálódásában, illetve minimális emelkedésében nyilvánul meg. A felszín alatti vízhasználatokat jellegük szerint kommunális (ivóvíz), mezőgazdasági, valamint ipari vízhasználatok közé sorolhatjuk. Az ipari vízhasználat a településen nem jellemző, ezért a legjelentősebb felszín alatti vízhasználati mód a mezőgazdasági célú felhasználás, azaz az öntözés. A kistáj területén a talajvíz szintje a patakvölgyekben 2 méternél magasabb, a völgyek közötti hátakon 4 méter alatt van. Mennyisége átlagosan kevesebb mint 1 l/s.km2. Kémiai jellege szerint főleg kalcium-magnézium- hidrogénkarbonátos. Keménysége 15-25 nk° között van. A szulfáttartalom a települést is magába foglaló déli területeken 60 mg/l alatti értéket mutat. A területen nitrátosodás mutatkozik. 54


Az artézi kutak átlagos mélysége nem éri el a 100 métert, vízhozamuk pedig a 25 liter/percet. A vastartalom a kutak több mint felénél nagyobb mint 0,5 mg/l. A térségben több helyen (Pápa, Hosztót) termálvizet vesznek ki a mélyebb rétegekből. A község közüzemi ivóvíz ellátása a rétegvíz készletre települt.

2.8.3. Talaj A Tüskevárat magába foglaló kistáj uralkodó talajtípusai az erdőtalajok, amelyek közül a legnagyobb területi részaránnyal az agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő (36%). Löszös vagy más periglaciális üledéken találhatóak, mechanikai összetételük homok, vagy homokos vályog, de nagy területeket borítanak a kavicsos, durva vázrészű, sekély termőrétegű változatok is. Kémhatásuk gyengén savanyú, termékenységük gyenge, vagy igen gyenge. A kistáj területén a barnaföldek aránya mintegy 21%, és alapkőzetükre nézve változatosak. Képződtek löszös vagy más periglaciális üledéken, harmadidőszaki vagy idősebb üledéken, illetve a Somló kúpján bazalttufán. Mechanikai összetételük homokos vályog, vályog, kisebb részben homok. Alapvetően gyenge termőképességűek. Az alacsonyabb térszínek periglaciális, löszös üledékeinek talajai a csernozjom barna erdőtalajok, amelyek területi részaránya a kistáj területén 15%. Mechanikai összetételük homok, homokos vályog. Vízgazdálkodásuk a könnyű mechanikai összetételüknek megfelelően nagy vízlevezető, közepes vízraktározó, és gyenge víztartó képességgel jellemezhető. További a kistáj területén kisebb mértékben megtalálható talajtípusok a réti csernozjomok, és réti talajok.

2.8.4. Zaj-és rezgésvédelem Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelenséget, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének egyensúlyát zavarja. A szubjektivitás miatt a zaj zavaró hatásának megítélése csak kísérleti úton és statisztikai átlagértékek alapján lehetséges, a 65 dB(A) feletti környezeti zajt potenciális egészségkárosító hatásúnak minősül. A zaj hatására kezdetben átmeneti halláscsökkenés, később maradandó nagyothallás alakul ki, mely először csak a magasabb frekvenciájú, majd az alacsony frekvenciájú hangokra is érvényes lesz. Fokozatosan csökken a beszédhangok hallása is, és kialakul a nagyfokú nagyothallás. A halláscsökkenésen kívül a zaj káros hatással lehet a vegetatív idegrendszerre, a gyomor és bélrendszer működésére, emelheti a vérnyomást, fokozhatja az anyagcserét az agyra kifejtett hatásának következtében, ingerlékenységet, idegkimerültséget, alvászavarokat és munkateljesítmény-csökkenést, sőt fokozott balesetveszélyt is eredményezhet. 55


A települések területén különösen feltűnő, zajjal járó tevékenység nem folyik. A településen keletkező környezeti zaj és a vele járó rezgések forrásai elsősorban a következők lehetnek:  közlekedés (közúti, vasúti)  építési zajkibocsátás,  szórakozóhelyek  alkalmankénti kulturális-, szórakoztató- és sportesemények  mobil hangosító berendezések A felsorolt zajforrások lakossági panaszokra adhatnak okot, mivel zavaró, esetenként egészséget veszélyeztető hatással bírhatnak. A zaj megítélése ugyanakkor meglehetősen szubjektív, függ az egyéni érzékenységtől is. A belterület egyes esetekben számottevő lehet a 8403. és 8414 sz. utak, zajhatása, de ilyen panasz még nem érkezett az Önkormányzathoz. A közlekedés okozta zaj és rezgésterhelés enyhítésének lehetséges módja a forgalom sebességének korlátozása. Szórakoztató létesítményekből kibocsátott zaj önkormányzati rendelettel szabályozható a mindenkori érvényben lévő rendeletek alapján. Jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint az alábbi táblázatban lévő határértékek az irányadók: 21. táblázat: Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre Zajtól védendő terület (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett 45 35 természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű 50 40 beépítésű) Gazdasági terület és különleges terület 60 50

56

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 22. táblázat: Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka időtartama Zajtól védendő terület 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több kevesebb nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett 60 45 55 40 50 35 természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű 65 50 60 45 55 40 beépítésű) Gazdasági terület és különleges 70 55 70 55 65 50 terület 23. táblázat: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB) Zajtól védendő terület kiszolgáló úttól, az országos közúthálózatba az országos közúthálózatba tartozó lakóúttól származó tartozó mellékutaktól, a gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, zajra települési önkormányzat a települési önkormányzat tulajdonában lévő tulajdonában lévő belterületi gyűjtőutaktól és külterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi közutaktól, a vasúti elsőrendű főutaktól és belterületi mellékvonaltól és másodrendű főutaktól, az autóbuszpályaudvarától, a repülőtértől, pályaudvartól, a vasúti fővonaltól illetve a nem nyilvános fel- és és pályaudvarától, a repülőtértől, leszállóhelyektől** származó illetve a nem nyilvános fel és zajra leszállóhelytől*** származó zajra nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, 50 40 55 45 60 50 védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, 55 45 60 50 65 55 telepszerű beépítésű) Gazdasági terület és 65 55 65 55 65 55 különleges terület

Lakóterületre csak zajmentes vállalkozások települhetnek. A fenti határértékek betartása kötelező mind a jelenlegi, mind a jövőben megépítendő, beépítendő ingatlanok esetén. Üzemi és vendéglátóipari zajforrások Zavaró üzemi, vagy vendéglátó-ipari zajforrás a faluban nem található. 57

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Közlekedési eredetű zajterhelés A 8. sz. főúton zajló közlekedés számottevő zajterhelést okoz a közvetlenül érintett, határos ingatlanokon élők számára. A főút, gyorsforgalmivá való fejlesztése során tervezett egy rövidebb szakaszon zajvédő berendezések, műtárgyak alkalmazása, kiépítése a zavaró zajhatások csökkentése érdekében Tüskevár területén 3,1 km hosszú burkolt út és 26.9 km hosszú burkolatlan út található, a község lakói 1741 db személygépkocsit és 306 db tehergépkocsit üzemeltetnek. Legnagyobb forgalma a közvetlenül a település mellett haladó, 8. számú főútnak van, amelyre vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésre: 24. táblázat: Forgalmi adatok

Forgalmi adatok 2013. évre

Jármű/nap 8. sz főút

Összes forgalom

4092

Összes motoros forgalom

4083

Összes tehergépkocsi

482

Kis tehergépkocsi

252

Személygépkocsi

3315

Autóbusz

14

Motorkerékpár

19

Kerékpár

9

Lassú jármű

1

(Forrás: http://internet.kozut.hu/Documents/orszagos_kozutak_2013_evre_vonatkozo_keresztmetszeti_for galma.pdf) A település lakott területe zajvédelmi szempontból a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete alapján az 1. számú melléklet 2. sorszámú területi besorolásába tartozik: Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű). Itt az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól (továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) származó zaj zajterhelési határértéke: LTH = nappal 50 dBA éjjel

40 dBA 58


2.8.5. Zöldfelületi rendszer A zöldfelületek a településeknek rendkívül értékes, biológiai szempontból aktív, jellegüktől és összetételüktől függően termelő elemei, amelyek aktívan részt vesznek a környezet kialakításában. A zöldfelületek növénytakarója más lehetőségekkel össze nem vethető mértékben nyújt védelmet a települési környezetben előálló szennyezések ellen. A település növényzettel fedett területei, a közparkok, a köz- és magánkertek, az út- és térfásítások, a zártkertek, az erdők és a mezőgazdaságilag művelt területek együttesen alkotják a település zöldfelületét. A zöldfelületek a növényzet tömegétől, állomány-szerkezetétől függően befolyásolják, módosítják a környező térség klímaviszonyait, vízháztartás adottságait, a levegő összetételét, minőségét, s együttesen kondicionáló hatásúak. Kísérletek bizonyítják, hogy a jól kialakított növényfal a betonfalnál is hatékonyabban véd az egészséget károsító zajtól. A városok levegőminőségének kedvezőtlen alakulásában szembetűnő kapcsolat van a folyamatosan fogyó növényzet és a gyarapodó gépjármű állomány között. Egy idős fa évente közel 200 kg oxigént termel, miközben egy személyautó évente több mint 5.000 kg oxigént használ fel. Vagyis 25 idős fa tudná pótolni egyetlen személyautó évi oxigén felhasználását, miközben a városban lassan több a gépjármű, mint a fa. A növények városképi szerepe is fontos, és a zöldterületek rekreációs hatása is páratlan érték a városlakó ember számára. A növényzetről való gondoskodást előírja az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) más jogszabály is, ezeknek azonban az önkormányzat szerezhet érvényt. Ugyancsak az önkormányzatok gondoskodnak a fák és más növények telepítéséről. Ehhez azonban segítségre lehet szükségük az ellenálló fafajok kiválasztásában. Kevéssé ismert jogszabályi kötelezettség, hogy a fákat, cserjéket, gyepet, valamint általában a zöldterületeket az ingatlankataszterben nemcsak természetes mértékegységben (db, m2), hanem pénzben kifejezve is folyamatosan nyilván kell tartani [az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet]. Itt az „előállítási költséggel” célszerű szerepeltetni a növényzetet, ami kifejlett fa esetén több tízezer forintra is rúghat. Egy kisméretű (1000 m2-es) városi park értéke elérheti a 10 millió forintot. Az OTÉK meghatározása szerint a zöldterület: „állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark)”. A zöldterület használata szerint szokás még megkülönböztetni: ● közhasználatú zöldterületet (közparkok, közkertek, sétányok, lakóterületi közkertek, játszóterek stb.), ● korlátozottan közhasználatú zöldterületet (temetők, fürdők, füvészkertek). A zöldterületeket a településrendezési terv határozza meg, amelynek elfogadása a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati törvényben az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai között szerepel „a településrendezés, a közterületek fenntartása, és a közösségi tér biztosítása”. A zöldterületek az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, és a törvény erejénél fogva forgalomképtelenek. Ahhoz, hogy a települések zöldfelületei - benne a közparkok és játszóterek - a jövőben tényleges 59

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja rekreációs területek legyenek, és egyben a városi agóra funkcióját is be tudják tölteni, elengedhetetlenül szükséges, hogy a zöldfelületek tervezésénél és rehabilitációjánál - de tágabb értelemben a várostervezésnél is - más, határozottabban a városlakó ember, mint természeti lény igényeit figyelembe vevő tervezési szemlélet érvényesüljön. Tüskeváron található erdőterületek túlnyomó többsége a Bakonyerdő Rt. kezelésében áll. A telepített tölgy, akác, cser erdőrészletek kezelése az üzemterveknek megfelelően zajlik. Egyes erdőrészek tarvágásra kerültek. További kisebb erdőterületeket magán erdőtulajdonosok birtokolják. A kezelésükre vonatkozóan nem áll rendelkezésre részletesebb információ. 25. táblázat: Tüskevár zöldterületei Megnevezés

2014. év 2450

Összes zöldterület (m2)

1

Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma (db) Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe (m2)

2400

A Tüskeváron található jelentősebb zöldfelületek rendezettek, szépen gondozottak Települési zöldfelületek: 1. Templomkert 2. Köztéri park 3. Sportpálya 4. Parkosított iskolaudvar 5. Temető

60

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 3.

HELYZETÉRTÉKELÉS

3.1. Kérdőívek kiértékelése A LOCAL AGENDA 21 program a lakosság részvételén is alapszik. A község környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi helyzetének felméréséhez és a helyzetértékelés elkészítéséhez kérdőíveket készítettünk, melyet a lakosság számára küldtünk meg az Önkormányzat segítségével. A kérdőívek kiértékelésének eredményei rávilágítanak a lakosság által megfogalmazott megoldandó feladatok körére és a lakosság Tüskevárról kialakult véleményére. A lakossági kérdőíveknél a kitöltők száma 10 fő volt, melyből egy kérdőívet sem tekintettünk kiértékelhetetlennek. Ez azonban nem reprezentatív, a válaszok száma túl kevés statisztikai elemzésekhez és következtetések levonásához. A lakossági kérdőívet kitöltők között 4 férfi és 6 nő volt. Koreloszlás szerint a válaszadók közül hárman voltak 30 év alatt, négyen voltak 41-54 év között és hárman voltak 55 év felett. Iskolai végzettségnek megfelelően öten érettségivel rendelkeznek, három válaszadó szakmunkás iskolai végzettségű lakos és ketten végeztek el csak 8 általános iskolát. Nyolc válaszadó több évtizede is a településen él. A megkérdezettek között voltak nyugdíjasok, alkalmazottak, egy lakatos, egy tanuló, egyikük gyesen volt. Hét megkérdezett jóleső érzéssel, ketten szeretettel, egy személy közömbösen, hol így, hol úgy gondol Tüskevár településre. A válaszok sokban hasonulnak egy előző kérdéssel, miszerint a 100 % válaszolt úgy, hogy szívesen él a településen. Ha elköltöznének, a válaszadók közül egy fő menne tanyára, hárman-hárman kisvárosba illetve nagyközségbe, város környékre lakni, és egy fő költözne nagyobb városba, Budapest külső területeire. Egy fő inkább maradna, ahol lakik. Senki sem jelülte meg külföldet és Budapest belső részét.

61


nagyobb városba, Budapest külső területeire 10%

5. ábra: Hová költöznének a legszívesebben? tanyára maradna ahol 10% lakik 10% kis faluba 10%

nagyközségbe, város környékre 30%

kisvárosba 30%

A jövő generációira vonatkozóan már többen bizonytalanra tippelték, vagyis a 10 válaszadó közül heten mondták azt, hogy a községben élő jelenlegi fiatal generáció nagy része, mire felnőtté válik, elköltözik. A település iránti szeretetet tükrözi annak hangulatáról feltett kérdésünk, amelyet a legtöbben az osztályozás folyamán jónak ítéltek. A község hangulatára a nyugodt, vidám és hangulatos a legjellemzőbb három tulajdonság, melyet a legtöbben választottak, egy fő azonban nyomasztónak érzi. A településen található helyi értékek (épületek, utcák, terek) állapotát a válaszadók fele értékelte úgy, hogy jó, négy személy úgy, hogy nagyon jó. Egy fő értékelte kevésbé jónak, senki sem tartja rossznak az állapotot. A válaszadók közül négy főnek kielégítő lakásának állapota, öt fő számára részben kielégítő, egy fő nem találja kielégítőnek. A válaszadók azon kérdésekre, melyek Tüskevár területén működő vállalkozásokkal, üzletekkel, boltokkal és szolgáltató létesítményekkel voltak kapcsolatosak, megosztott véleményt mutattak. A jelenlegi szolgáltató egységek hat fő szerint általában nem elégítik ki a lakossági igényeit, más településekre kell járniuk. Kilenc válaszadó az olyan vállalkozások, üzletek, boltok, irodák számának növekedésére számít, ahol a lakók dolgozhatnak, valamint melyek minőségi és nem kínai termékeket árusítanak. A válaszadók közül hárman számítanak arra, hogy valaki a családjukból munkanélküli lesz. A település természeti és környezeti állapotával kapcsolatos kérdésekben általánosságként elmondható, hogy a környezet (víz, levegő, talaj, a település tisztasága, zaj) állapotát jónak, a természeti állapotát (erdők, patakok, tavak, parkok, stb…) nagyon jónak tartják Tüskeváron. 62


A lakossági felmérés alapján Tüskevár környezeti helyzete jónak mondható, fejlesztésre közvetlenül nem szorul, de a fenntartására igen nagy figyelmet kell fordítani, hogy sem a település természeti környezete, sem a közvetlen környezet ne károsodjon. Ennek eredményeképpen a megvalósítás című fejezet tartalmaz olyan megfogalmazott programokat, melyek figyelembe veszik a környezet állapotának megóvását. Arra a kérdésre, hogy mi lenne a legfontosabb és legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés megállítására, a válaszadók véleménye megoszlik. Egy fő a károkozó tevékenység betiltását tartja fontosnak. Hat fő szerint a környezetbarát technológiák bevezetése és annak anyagi támogatása lenne a legjobb módszer. Ketten megbírságolnák a környezetszennyezőket. Egy fő gondolt arra, hogy a károk ellensúlyozását különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz anyagi kompenzációval kellene megoldani. Senki sem jelölte meg a károsultak pénzbeli kártérítése lehetőségét. Kilenc válaszadó tudja azt, hogy mennyi kilowatt-óra villanyt, hány m3 gázt és vizet fogyaszt a háztartása 1 hónap alatt. Mindegyikük hajlandó jobban takarékoskodni az energiával (villany, gáz) és a vízzel a jövőben. Mind a tíz megkérdezettnél vegyes fűtés van. Megkértük a lakossági kérdőívet kitöltőket, hogy rangsorolják a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági feladatukat fontosságuk szerint úgy, hogy 1: egyáltalán nem fontos; … 5: nagyon fontos.. Az értékelés alapján a lakosság a 6. számú ábra szerinti válaszokat adta. 6. ábra: Az általános környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági feladatok rangsora

Mindegyik feladatot fontosnak gondolták a résztvevők, a legtöbbjük 5 értéket kapott. A lakosság többféle úton informálódik a környezetéről. A legnagyobb arányban az országos tévéadókból szerzik az információkat. Az egyes csatornák arányát a 7. ábra mutatja. 63


7. ábra: Információszerzési csatornák otthon vagy munkahelyen internetről tájékozódik, 17% helyi újságot olvas 8% országos terjesztésű újságot olvas 8%

országos sugárzású TV adókat néz 59%

országos sugárzású rádiókat hallgat 8%

A környezetvédő tevékenységek közül a rendszeres kerékpározást öten űzik, az energiatakarékos égőket kilencen használnak. Hazai élelmiszert hatan vásárolnak, a szelektív hulladékgyűjtésben nyolcan vesznek részt. Ez az eloszlás arra enged következtetni, hogy az itt élők nagyon tudatosak a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban. A következő kérdés azt firtatta, hogy melyek azok a tényezők, melyek leginkább problémát jelentenek, valamint amivel a legkevésbé elégedetlenek a településen. 8. ábra: Elégedettség mérés

A válaszadók 1-től (nagyon elégedetlen) 5-ig (teljesen elégedett) pontozták a lehetőségeket, aszerint, hogy mennyire elégedettek az állapottal. A kérdés kiértékelését követően az elkészített 64

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja diagramban (8. ábra) jól látható, hogy helyi szinten szinte minden helyzetet, a környezetvédelmi, a társadalmi és a gazdasági helyzetet megfelelőnek tartják, nem elégedetlenek, de nem is elégedettek a lakók. A legjobban a közbiztonsággal, a hivatalos ügyek intézésével és az utcák, terek, parkok állapotával elégedettek. A legkevésbé elégedettek a szórakozási lehetőségekkel, a fiatalok helyzetével és a helyi közlekedési lehetőségekkel. Azt mondhatni inkább, a kérdések többségénél bizonytalanságot lehet felfedezni. Megkérdezték, hogy minek a megőrzését, védelmét tartja leginkább fontosnak, úgy, hogy 1: nagyon fontos, 9: legkevésbé fontos. Az így rangsorolt tényezőket a 9. ábra mutatja. 9. ábra: A lakosság által leginkább megőrzendő, védendő dolgok

Mindegyik válaszlehetőséget fontosnak és megőrzendőnek gondolták a válaszadók, az összes tényező fontosságát 1,3 és 2,1 közé tették. A tájat és az egyes építményeket, házakat és a természeti környezetet, erdőket védenének meg leginkább a válaszadók, legkevésbé a szőlőkultúrákat, a gyümölcskerteket jelölték meg. A következő 20-30 évben esedékes fejlesztések közül a válaszadók közül hárman a közösségi közlekedés fejlesztését (járdák, gyalogátkelők) emelték ki. A gyalogos közlekedést (tömegközlekedést) négy fő, három pedig a kerékpáros közlekedés fejlesztését említette. A település gazdasági helyzetéről összességében elmondható, hogy:  Az ipar fejlettsége a településen két fő szerint jó, nyolc fő szerint kevésbé jó.  A mezőgazdaság fejlettsége négy fő szerint jó, hat fő szerint kevésbé jó.  A szolgáltatások fejlettsége öt fő szerint jó, öt fő szerint kevésbé jó.  A Tüskeváron élő emberek képzettsége és tanultsága hat fő szerint jó, négy fő szerint kevésbé jó. Arra a kérdésre, hogy a válaszadók szerint milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni), több választ is bejelölhettek, a válaszokat a 10. ábra mutatja. A polgármesteri hivatalról és helyi lakossági fórumokról tartják úgy, hogy az a fejlesztések megvalósítását leginkább segíteni tudja. A lakossági fórumok szervezésével a községben élők az információgyűjtés és tájékoztatás mellett lehetőséget kapnának a saját véleményük, javaslataik kifejtésére is. Mindezek mellett nagyon 65

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja fontosnak tartják a megyei szintű szervezetek és a képviselő testület szerepét. A társadalmi és regionális szervezeteket és a nemzetközi segítséget kevésbé tartják alkalmasnak. A sajtó, tv, rádió szerepét senki sem jelölte be. Egyéb javaslattal egy fő élt, szerinte a lakosság tudásának növelése a legjobb kiindulópont a hatékony településfejlesztéshez. 10. ábra: A lakosság által választott fejlesztési módszerek helyi, rendszeres lakossági fórumok 21%

társadalmi szervezetek 12%

regionális szervezetek 4% a megyei szintű szervezetek 17%

polgármesteri hivatal 21% képviselő testület 17%

nemzetközi segítséggel 8%

Felmérték, hogy a válaszadók közül ki milyen önkormányzati, kezdeményezésben venne részt. Az eredményeket a 11. ábra szemlélteti.

esetleg

lakossági

11. ábra: Lakossági/önkormányzati kezdeményezéseken való részvételi hajlam

A válaszadók közül hatan ezekben a feladatokban leginkább önkéntes munkával kívánnak részt 66

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja venni, ami pozitív hozzáállást jelent a lakosság a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. Fizetett munkát két fő, tanácsadást és ismeretterjesztő tevékenységet egy fő, pénzbeli hozzájárulás szintén egy fő említ és egyéb forrást nem jelöltek meg. Megkérdezték a válaszadókat, hogy szerintük 100 emberből hányan igényelnek szociális ellátást a településen. A becsült értékek legkisebbje 0, legnagyobbja 50, átlagértéke 22, mediánja 25. A medián a számhalmaz középső értéke, a számok fele ennél kisebb, másik fele pedig nagyobb. Tüskevár településen a szociális ellátás alapvetően jónak mondható. A megkérdezettek közül kilenc fő szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket a szociális intézményrendszer fejlesztésére kellene fordítani, nem pedig közvetlen segélyezésre. A megkérdezettek a településen élő emberek legsürgetőbb problémájának az az ivóvíz biztosítását tartják, a második helyen a betegségek és az egészségügy problémák, majd a hulladék elhelyezése a legsürgetőbb feladat. A válaszlehetőségek közül legkevésbé a biológiai sokszínűség, a természetes környezet, a zöld területek csökkenése miatt aggódnak a válaszolók. A problémák prioritási sorrendjét a 12. ábra szemlélteti. 12. ábra: A település legsürgetőbb problémái

Annál a kérdésnél, miszerint mely települési problémákat találják a legsürgősebbnek, nyolc fő nevezte meg a munkahelyteremtést, ketten-ketten a népességcsökkenést és a lakáshelyzetet. A fenntartható fejlődés kifejezéssel a megkérdezettek közül nyolcan már találkoztak. A fogalom jelentésére egy fő adott választ, szerinte a fenntartható fejlődés a teljes káosz és önpusztítás megelőzését jelenti. A fenntartható fejlődésről való tájékozódásra a lakossági fórumokat tartják a legalkalmasabbnak (13. ábra). Egyéb lehetőséget nem neveztek meg.

67


13. ábra: Fenntartható fejlődésről hatékony tájékoztató eszközök rádió 9% újság 9%

lakossági fórum 55%

tv 18%

utcai plakát, szórólap 9%

A megkérdezettek közül négy fő tagja valamilyen civil szervezetnek, közülük ketten tagok mind a Tüskevár Polgárőr Egyesületnek és a Tüskevár Jövőjéért Egyesületben is, ketten csak a Tüskevár Polgárőr Egyesületnek tagjai. Ugyanakkor nyolc fő szívesen lenne tagja környezetvédelmi szervezetnek Összességében elmondható, hogy a lakosság tudatában van a jelen és jövő generációkat veszélyeztető folyamatokkal Tüskevár Községet tekintve. Elsősorban olyan problémákat jelöltek meg, melyek megfigyelhetőek globális és lokális szinten egyaránt. Azonban a kérdőív lehetőséget nyújtott arra, hogy elsősorban a helyi szinten felmerülő, lokális problémák kapjanak hangsúlyos szerepet, és egyértelművé váljon a lakosság hozzáállása a települést érintő fejlesztési tevékenységekhez, programokhoz. Jelen program és terv azért készült, hogy a fenntartható fejlődés szemléletét kialakítsa a Község lakosságának és intézményeinek körében, valamint a benne megfogalmazott programokat, célkitűzéseket, stratégiát, jövőképet ne csak tervezés szintjén álmodják meg, hanem azok megvalósítását is elérjék.

3.2. SWOT-analízis A célkitűzések megalapozásához Tüskevár környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának értékelése alapján szükséges meghatározni a főbb fejlődési, fejlesztési irányokat. Ennek egy jól bevált módszere az ún. SWOT analízis, amely a belső és külső tényezők alapján vizsgálja az adott állapotot és meghatározza a kitörési irányokat. Az egyes betűk jelentése: 68

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja S - erősségek (strengths) W - gyengeségek (weaknesses) O - lehetőségek (opportunities) T - fenyegetések (threats) Az erősségek és a gyengeségek a belső állapotot jellemzik, míg a lehetőségek és a veszélyek a külső körülményeket. Erősségek         

Vonzó természeti környezet, adottságok a falusi turizmushoz az önkormányzat elkötelezett a környezeti kérdések megoldása iránt Gázvezetékrendszer kiépítettsége Jó minőségű ivóvíz és teljesen kiépített ivóvíz hálózat A természeti, turisztikai előnyök kihasználása Szelektív hulladékgyűjtés kialakításának szándéka Az utóbbi 10 évben több fásítás és zöldfelület fejlesztés is történt Kedvező termőföldi adottságok Szoros együttműködés a térségen belül

Gyengeségek           

A járműforgalom növekedésével nő az átmenő forgalom emiatt közlekedési eredetű légés zajszennyezés lehetséges A lakossági légszennyezésre vonatkozó adatok hiánya A településen nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat A csapadékvízelvezető-hálózat állapota nem mindenhol megfelelő Illegális hulladéklerakások előfordulása Szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott Veszélyes hulladékok gyűjtése nem teljes az erdősültség foka alacsony A burkolt külterületi utak alacsony aránya. Rosszak a belterületi utak Szakképzés, szakképzett munkaerő hiánya

Lehetőségek      

Jó minőségű vízbázis Változatos természeti adottságok várhatóan az alkalmas területek megindul az erdősítés Kiváló turisztikai adottságok Natura 2000 terület közelsége Jó közlekedési elérhetőség, kerékpárutak építése 69


Fenyegetések         

Ár- és belvízveszélyes területek léte A lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos közönye Beszűkülő pályázati források Elmaradó Környezetvédelmi beruházások A közutak forgalmának további emelkedése, az utak állapotának romlása, a balesetveszély növekedése A megújuló energia technológiák ára magas marad A hagyományos energiahordozók ára jelentős mértékben megnövekszik A kiépülő csatornahálózathoz a magas üzemeltetési költségek miatt a lakosság nem akar csatlakozni a jelenlegi szennyvízhelyzet tarthatatlan, megoldásának késése vagy elmaradása kedvezőtlen következményekkel járhat

4.STRATÉGIA

4.1.Célállapot Cél a fenntartható fejlődés elősegítése, melynek következményeként megvalósul az erőforrások gazdaságos felhasználása. Fellendül a település gazdasága, fejlődik társadalma, új munkahelyek jönnek létre, bővülnek a jövedelemszerzési lehetőségek és a település lakói több figyelmet fordítanak a környezetvédelemre és a megújuló energiaforrások használatára. A település vezetése a lakossággal együttműködve pedig mindent megtesz azért, hogy a fenntarthatóság szolgálatában álló döntések szülessenek és a környezeti erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó fejlesztések valósuljanak meg. A jövőkép eléréséhez azonban hosszú távú (9–20 év) célkitűzések, középtávú (4–8 év) tematikus célok, ill. rövidtávú (1–3 év) részcélok megvalósulására van szükség.

4.2.Prioritások A fenntartható fejlődéshez, mint központi célhoz szükséges a fenntarthatósági pillérek megerősítése. A megerősítések fontossági sorrendbe helyezése prioritásuk szerint kell történjen. Az elsőrendű szolgáltatási igények és problémák, kérdések felfedése a közösségi kérdőíveken keresztül. Társadalmi prioritások: helyi egyetértés megteremtése a település alapértékeiről, az egészséges 70

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja életkörülményekről, a jelenlegi és jövő generációi számára szükséges feltételek biztosításával.  társadalmi szemléletformálás a Fenntarthatóság jegyében,  intézményi működés hatékonyságának növelése  egészségügyi helyzet fejlesztése,  szociális helyzet fejlesztése,  oktatás, képzés fejlesztése  közbiztonság fejlesztése,  kulturális élet gazdagítása,  esélyegyenlőségi jogok biztosítása,  közösségi közlekedés fellendítése  gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése. Gazdasági prioritások: jelentős mértékben támaszkodik az emberi munkaerőre, a megújuló energiaforrásokra, erőforrásokra és a nemzetgazdaság egésze szempontjából optimális gazdasági formációkra.  Nemzetközi együttműködés  az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése,  ipar fejlesztése,  mezőgazdaság fejlesztése,  gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése,  vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése. Környezeti prioritások: a káros anyagoktól való védelemmel és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával garantáljuk a lakosság hosszú távú jólétét, valamint a növény és állatvilág életkörülményinek és sokszínűségének fennmaradását.  Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme  Települési és épített környezet védelme  a lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, zaj)  infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése,  energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása,  zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása  hulladékgazdálkodás.

4.3.Várható hatások A Local Agenda 21 terv készítése során a Fenntartható Fejlődés eléréséhez kitűzött fő és részcélok, valamint az ezek megvalósításához szükséges programoknak lehetnek közvetett és közvetlen hatásai az egyes fenntarthatósági pilléreket tekintve. A várható hatásokat a 3 fő pillérre vonatkozóan az alábbiakban soroljuk fel: Társadalmi hatások: 71

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja               

környezettudatos nevelés az oktatásban, közoktatás helyzete javul, korszerűsödik, a lakosság környezettudatossága nő, esélyegyenlőség javulása, egészségügyi ellátás javul, elvándorlás mértékének csökkenése, a lakosság korösszetétele javul, a fiatal munkaerő helyben maradása, munkanélküliség csökken, kulturális értékek, hagyományok, sport, művelődés megőrzése, vendéglátás, idegenforgalom, turizmus javul, látogatók számának növekedése, szociális ellátás javul, közbiztonság javul, javuló életminőség.

Gazdasági hatások:  infrastruktúra javul,  közösségi közlekedés javul,  megközelíthetőség javul,  vállalkozások száma nő,  beruházások száma nő,  turizmus, idegenforgalom fellendülése,  megújuló- és energiatakarékos energiaforrásokra való áttérések,  foglalkoztatás, munkaerőpiac helyzete javul. Környezeti hatások:  a környezet minősége, állapota javul,  a települési levegő minősége nem romlik,  a talaj minősége javul,  a felszín és felszín alatti vizek minősége javul, szennyezettsége csökken,  a zaj és rezgés okozta környezetterhelés csökken,  hulladékgazdálkodás helyzete javul,  a település zöldfelületi rendszerének állapota, minősége javul,  biológiai aktivitásérték növekszik,  védett területek és helyi értékek fennmaradnak,  új védelem alá helyezendő területek, értékek kijelölése,  természetes élőhelyek fennmaradnak.

72

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 5. ábra: Fenntartható Fejlődés összefoglalása Tüskevár Község Önkormányzata részére

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

Társadalmi pillér

Gazdasági pillér

Környezeti pillér

C É L O K  társadalmi szemléletformálás a Fenntarthatóság jegyében  intézményi működés hatékonyságának növelése  egészségügyi helyzet fejlesztése  szociális helyzet fejlesztése  oktatás, képzésfejlesztés  közbiztonság fejlesztése  kulturális élet fellendítése  esélyegyenlőségi jogok biztosítása  közösségi közlekedés fellendítése  gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése

 nemzeti együttműködés  az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése  ipar fejlesztése  mezőgazdaság fejlesztése  gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése  vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése.

 környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme,  a lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, zaj)  infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése  energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása  zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása.  hulladékgazdálkodás.

VÁRHATÓ HATÁSOK               

környezettudatos nevelés az oktatásban közoktatás helyzete javul, korszerűsödik a lakosság környezettudatossága nő esélyegyenlőség javulása egészségügyi ellátás javul elvándorlás mértékének csökkenése a lakosság korösszetétele javul a fiatal munkaerő helyben maradása munkanélküliség csökken kulturális értékek, hagyományok, sport, művelődés megőrzése vendéglátás, idegenforgalom, turizmus javul látogatók számának növekedése szociális ellátás javul közbiztonság javul javuló életminőség

infrastruktúra javul közösségi közlekedés javul megközelíthetőség javul vállalkozások száma nő beruházások száma nő turizmus, idegenforgalom fellendülése megújuló- és energiatakarékos energiaforrásokra való áttérések  foglalkoztatás, munkaerőpiac helyzete javul.       

          

a környezet minősége, állapota javul a városi levegő minősége nem romlik a talaj minősége javul a felszín és felszín alatti vizek minősége javul, szennyezettsége csökken a zaj és rezgés okozta környezetterhelés csökken hulladékgazdálkodás helyzete javul a város zöldfelületi rendszerének állapota, minősége javul biológiai aktivitásérték növekszik védett területek és helyi értékek fennmaradnak új védelem alá helyezendő területek, értékek kijelölése természetes élőhelyek fennmaradnak.

5. MEGVALÓSÍTÁS Jelen fejezetben a fenntarthatósági pillérekre vonatkozó prioritások megvalósításához szükséges részprogramok, projektek kerülnek felsorolásra, részletesen tárgyalva a várható eredményeket és a megvalósítás körülményeit, feltételeit (cél, célcsoport, ütemezés, partnerek, beruházási költség, megvalósítási keretek). Az egyes intézkedések kijelölésénél forrásként szolgáltak Tüskevár Község Polgármesteri Hivatalának pályázati anyagai; a folyamatban lévő, vagy beadásra tervezett pályázatokon kívül a tervi hierarchiában felsőbb szinten lévő tervek, programok, koncepciók, stratégiák által megjelölt fejlesztési irányokat vettük figyelembe. 73


A megjelölt fejlesztési programok ajánlások, melyek a fenntarthatósági szempontok érvényesülését célozzák, irányt mutatva a további feladatok kitűzéséhez. Az alábbiakban felsorolt projektek között szerepelnek az Önkormányzat által már beadott, vagy beadásra tervezett pályázatok, későbbi tervek között szereplő fejlesztési irányok és új javaslatok a következő évekre/évtizedekre vonatkozóan. Az ütemezésben ezért került megjelölésre csak a már futó pályázatok esetében konkrét évszám (a beadott, de még kétséges kimenetelő pályázatoknál az ütemezés a pozitív elbírálás esetére értendő), az egyéb intézkedéseket illetően inkább a megvalósítás ajánlott időkeretét tüntettük fel: rövidtáv (1–3 év), középtáv (4–8 év), hosszútáv (9-20 év). Ugyanez vonatkozik a beruházási költségre: a későbbi lehetséges fejlesztések költsége jelenleg – pontos tervek hiányában – csak becsülhető, a tényleges projektméret függvénye. Önkormányzati hatáskörön kívül eső célkitűzések is bekerültek a programokba, hiszen a fenntarthatóság csak a teljes közösség részvételével valósítható meg.

5.1.Társadalmi pillér A Fenntartható Fejlődés társadalmi pillére a jelenlegi és a jövő generációinak szükséges társadalmi feltételek biztosítása az egészséges, biztonságot nyújtó élettér kialakításához.

5.1.1.Társadalmi szemléletformálás Az intézkedés célja: a jelen és a jövő generációk számára a fenntarthatósági szempontok megismertetése. PROJEKTEK: Projekt neve

Szemléletformáló iskolai fórumok szervezése

Projekt célja

Rendszeres, a környezettudatos társadalmi magatartást (komposztálás, szelektív gyűjtés, tudatos vásárlás, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek (közösségi, kulturális, épített és természeti értékek) megőrzését elősegítő iskolai fórumok szervezése.

Célcsoport

Diákok

Érintett terület

 helyi értékek  védett értékek  környezettudatos társadalmi magatartás

Javasolt ütemezés

2017. kijelölt tanév

Partnerek

meghívott és/vagy helyi tanár előadók

74

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Beruházási költség

Projektmérettől függően

Megvalósítási keret

 pályázati forrás  saját forrás

5.1.2.Intézményi működés hatékonyságának növelése Az intézkedés célja: a településen működő intézmények, közintézmények, szervezetek vizsgálata, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést és a lakossággal való kapcsolat fejlesztését, könnyebb és gyorsabb ügyintézést. PROJEKTEK:

Projekt neve

A civil társadalom és a helyi közigazgatás szereplői közötti együttműködés fejlesztése

Projekt célja

A hatékonyabb közösségi részvétel elősegítése, párbeszéd-programok, fórumok (akár interneten keresztül) révén a lakosság és a hivatalok, hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának növelése.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Tüskevár közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

 Önkormányzat  Civil szervezetek

Beruházási költség

projektmérettől függően



5.1.3.Egészségügyi helyzet fejlesztése Az intézkedés célja: Egészséges és kulturált környezet, illetve életkörülmények biztosítása, életminőség javítása. Prioritása az önkormányzatok alapvető feladatai közé tartozik az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása. PROJEKTEK: Projekt neve

A település optimális környezet―egészségügyi helyzetének 75

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja biztosítása Projekt célja

Egészséges és kulturált környezet biztosítása, a környezet-egészségügyi helyzet folyamatos fejlesztése, szükség esetén az illetékes hatóságok bevonása. Tüskevár különösen nagy figyelmet fordít az egészséges életmód feltételeinek biztosítására.

Célcsoport

Lakosság, óvoda, iskola

Érintett terület

A település közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan





Projekt neve

Rendelők, eszközök, épületek felújításának biztosítása

Projekt célja

Az egészségügyi alapellátáshoz szükséges feltételek biztosítása (az orvosi rendelők akadálymentesítése, rendelők korszerűsítése).

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Orvosi rendelők, egészségügyi intézmények

Javasolt ütemezés

Középtáv – 2020.




 pályázati források  saját forrás

5.1.4.Oktatás, képzés fejlesztése Az intézkedés célja: Tüskeváron található oktatási intézményekben fellelhető képzés, oktatás fejlesztése, továbbképzések, tanfolyamok indítása a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében. Prioritás a lakosság környezettudatosságának növelése. PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja

Egészségnap és környezetvédelmi nap Az egészségnap olyan projekt, amelyben helyet kaptak a testi és lelki egészséggel kapcsolatos tevékenységek, a fizikai állapotfelméréstől a különböző sporttevékenységeken, az egészséggel kapcsolatos tesztfeladatok megoldásán, az önértékelésen át az önismereti játékokig. A nap programja

76

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja kiterjed a családvédelem, az élelem- és a kémiai biztonság, a szájhigiénia, a fogápolás, a testhigiénia, a környezetegészség és az egészséges táplálkozás problémáira. Környezetvédelmi nap szervezéssel a diákok környezettudatos életre nevelésének programja, veszélyes hulladékgyűjtési akciókkal (pl. elem, használaton kívüli mobiltelefon, papírgyűjtés…) Célcsoport

 Iskolások  Oktatók  Tanárok

Érintett terület

Általános Iskola és Óvoda

Javasolt ütemezés

Rövid- és középtáv

Partnerek

 Önkormányzat  Iskolák


projekt méretétől függ

Megvalósítás helye

Általános oktatási intézmény


Pályázati forrás, saját forrás

5.1.5.Kulturális élet fellendítése Az intézkedés célja: Tüskevár különböző érdeklődésű társadalmi csoportjai számára szervezett programokkal a kikapcsolódási igények kielégítése PROJEKTEK: Projekt neve

Hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása

Projekt célja

A település hagyományainak megismertetése, helytörténeti anyagok gyűjtése, dokumentálása és kiállítása.

Célcsoport

 Lakosság  Turisták  Könyvtárhasználók

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Folyamatosan




 pályázati források  saját forrás

Projekt neve

Rendszeres szabadtéri nyári programok

77

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Projekt célja

Hagyományteremtő szervezése.

céllal

nyári

szórakoztató,

szabadtéri

programok

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

 Közparkok  Iskola  Közintézmények udvarai

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv – éves rendszerességgel

Partnerek

 település Önkormányzatának kulturális és művelődési intézményei  Civil szervezetek  Felajánlók




    

Önkormányzati és intézményi önerő Nemzeti Kulturális Alap Egyéb kulturális pályázati források Vállalkozói támogatások Felajánlások

5.1.6.Közösségi közlekedés fellendítése Az intézkedés célja: A munkaerő mobilitásának biztosításához építeni kell a régió erősségeire, így például a közösségi közlekedés hálózatának fejlesztésével, kiterjesztésével. A program keretében támogatandó a közlekedési rendszerek elektronizálása, az utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának fejlesztése, forgalomirányítási rendszerének és forgalomtechnikai eszközeinek fejlesztése. PROJEKTEK:

Projekt neve

Projekt célja

A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára ahhoz, hogy valóban növekedjen e közlekedési mód részaránya a települési közlekedésben. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani a településen és a környező települések közötti szakaszon, amely kifelé csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez. Biztosítani kell a belterületen, a pihenőterületeken és az intézmények környezetében megfelelő számú fedett, támasztós kerékpártároló kiépítést. El kell végezni a meglévő kerékpár utak burkolatának felújítását, új kerékpárutak kialakítását a kerékpárút hálózat bővítésével. A kerékpárutak és a közlekedési utak kereszteződéseit úgy kell kialakítani, hogy az a kerékpárosok számára biztonságosan használható legyen, az autósok számára külön figyelmeztető jelzéseket kell kialakítani, hogy a kereszteződésben kerékpárút keresztezése is történik.

78

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

település közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövid és középtáv

Partnerek

 Önkormányzat  Civil szervezetek  Kerékpáros egyesület


Beruházás méretétől függően


pályázati forrás

5.2.Környezeti pillér A helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez.

5.2.1.Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme Az intézkedés célja: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén. Olyan mindenki számára elérhető környezeti adatbázist kell létrehozni, mely biztosítja, hogy a település polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a település környezeti állapotára vonatkozóan és értesülhessenek az előkészítés alatt álló, a környezet állapotát esetlegesen befolyásoló beruházások, fejlesztések várható környezeti hatásairól. PROJEKTEK:

79

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása

Projekt neve

Projekt célja

Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges a helyi rendelet jogi szempontú folyamatos nyomon követése és amennyiben szükséges azok módosítása illetve újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén.

Célcsoport

 Lakosság,  közszolgáltató intézmény

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Rövidtáv, folyamatosan

Partnerek

Önkormányzat


-


-

5.2.2.Települési és épített környezet védelme Az intézkedés célja: A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a települési fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a lakók számára. PROJEKTEK: Projekt neve

Zöldterületek fenntartása, növelése A zöldfelületek arányának megtartása és folyamatos gondozása lehetőséget kínál az otthonossá, természet közelivé tételéhez.

Projekt célja

A parkok folyamatos fenntartását, felújítását az elöregedett fák cseréjét, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelentheti ez a projekt. Településen belül lehetséges zöldterületek feltérképezése, parkok kialakítása, fásítások a közterületen, utak mentén.

Célcsoport

Lakosság Településre látogató turisták

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

   

Önkormányzat Civil szervezetek Közterület fenntartó Lakosság

80

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Beruházási költség



 Pályázati forrás  Saját forrás

Projekt neve

Egyedi fák, fasorok védelme

Projekt célja

Az egyedi fák, fasorok telepítésével biztosítható az elöregedett, illetve lakossági panaszok miatt eltávolított sorfák pótlása. Elsődleges a település védett természeti értékeit képviselő fáinak, fasorainak, növényeinek folyamatos gondozása.

Célcsoport

Lakosság településre látogatók

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

   


-


 Saját forrás

Projekt neve Projekt célja

Önkormányzat Civil szervezetek Közterület fenntartó Lakosság

Tájsebek feltérképezése és helyreállítása Tüskevár közigazgatási területén található tájsebek (pl. bányagödör, régi katonai terület) felmérésének elkészítése. A tájsebek helyreállítása, rekultiválása.

Érintett terület

Lakosság Települési látogatók Tüskevár közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

 Önkormányzat  Civil szervezetek  Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség




 Pályázati forrás  Saját forrás

Célcsoport

Projekt neve

Tájvédelmi tevékenység

81


Projekt célja

A természet közeli tájállapot érvényre juttatása. Megfelelő zöldfelület arány kialakítása, természet közeli területek beépítési arányának és módjának szigorú szabályozása. Jelenlegi értékek fenntartása, tájgazdálkodás megteremtése, új külszíni bányanyitások megakadályozása, a nem megfelelő minőségű, mezőgazdasági célra nem hasznosítható területek eredeti természeti állapotának visszaállítása, fenntartása.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Település közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

folyamatos

Partnerek

Önkormányzat


-


-

5.2.3.A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj) Az intézkedés célja: az emisszió kibocsátási értékeinek csökkentésére való intézkedési program megfogalmazása PROJEKTEK: Projekt neve

Környezetminőség javítása, élhető, egészséges települési környezet kialakítása Az élhető, vonzó települési környezet megteremtéséhez mindenekelőtt az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentésére (a levegő, a víz, a talaj szennyezésének visszaszorítására, valamint a zajterhelés korlátozására) van szükség.

Projekt célja

         

Levegőtisztaság védelem, Talajvédelem, Vízvédelem, Élővilág, természetvédelem, Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, Környezeti ismeretek környezettudatosság közvetítése a lakosság részére, Zajvédelem, Települési és épített környezet védelme, Energiagazdálkodás, Környezetbiztonság.

Célcsoport

Lakosság, turisták, ide látogatók

Érintett terület

Tüskevár közigazgatási területe és térsége

82

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

 Önkormányzat  Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség




Saját forrás, pályázati lehetőségek

Záportározók, vízgyűjtő medencék kialakítása, csapadékvíz elvezetés megoldása


Csapadékvíz rendezés, lehullott nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetése.

Célcsoport

 Lakosság  Intézmények

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv

Partnerek

 Önkormányzat  Szolgáltató




Pályázati forrás, önerő

5.2.4.Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése Az intézkedés célja: a település infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerűsítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez. PROJEKTEK: Projekt neve

Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés

Projekt célja

A felszíni vízelvezetés problémájának megoldása. Rendszeres karbantartással, a hiányzó szakaszok kiépítésével. Ezzel elkerülhető a település külterületén időszakosan létrejövő belvízborítottság.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Tüskevár területe

Javasolt ütemezés

Középtáv – 2020.

Partnerek

Önkormányzat


-


Pályázati lehetőségek

83


5.2.5.Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása Az intézkedés célja: a települési környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése, a megfelelően kialakított települési zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a települési klímát, jótékonyan befolyásolja a településképet PROJEKTEK: Projekt neve

Belterületi fasorok fokozatos megújítása és lecserélése

Projekt célja

A település összképének egységesítése, javítása, turistabaráttá tétele.

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Lakosság oda látogatók, turisták Azon utcák, ahol még nem történt meg a fasorok megújítása, elsősorban a főtér, ezt követően a többi utca. Folyamatosan Önkormányzat Projektmérettől függően Pályázati források

Projekt neve

Meglévő közparkok megújítása és új közparkok, közösségi terek kialakítása zöldterületeken

Projekt célja

A lakosság számára rekreációs területként szolgáló rendezett közparkok kialakítása, ezáltal a település összképének javítása, turistabaráttá tétele.

   

Javasolt ütemezés

Lakosság látogatók, turisták Közparkok Játszóterek Közép- vagy hosszútáv

Partnerek

Önkormányzat




Pályázati források

Célcsoport Érintett terület

5.2.6.Hulladékgazdálkodás Az intézkedés célja: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása. 84

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja PROJEKTEK: Projekt neve

Települési illegális hulladéklerakó helyek felszámolása

Projekt célja

A település bel-és külterületén található illegális hulladéklerakó helyek feltárása és felszámolása. Cél önkéntesek, illetve civil szervezetek és a közszolgáltató segítségével felmérni az illegális hulladéklerakó helyeket és közös összefogással megszüntetni.

Célcsoport

Illegális hulladéklerakó és hulladékleürítő helyek

Érintett terület

A település közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Hosszútáv, folyamatos

Partnerek

Önkormányzat


-


Saját forrás

Projekt neve

Hulladékgazdálkodás javítása Hulladékhasznosítás növelése, szelektív hulladékgyűjtés tovább fejlesztése Szerves hulladékok nagyobb arányú komposztálása

Projekt célja

Veszélyes hulladékok külön gyűjtése A hulladékbegyűjtés kiterjesztése külterületre A bel- és külterületi lakóingatlanokat teljesen le kell fedni hulladékgyűjtő edényzettel

Célcsoport

Lakosság, intézménytulajdonosok, település egész területe

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

Önkormányzat közszolgáltató


Beruházástól függően


Saját forrás és lakossági önerő


Szennyvíztisztító telep korszerűsítése, kapacitásának növelése A tisztított szennyvíz minőségi paramétereinek javítása A szennyvíztelepre érkező szennyvíz minőségi paramétereinek javítása

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Szennyvíztisztító telep és a település egész területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv, folyamatosan

85

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

 Önkormányzat  A szennyvíztisztító telep üzemeltetője. A beruházás méretétől függően Pályázati forrás Önkormányzati forrás

Szennyvízcsatorna hálózatra való teljes körű rácsatlakozás szorgalmazása

Projekt neve

Célcsoport

A földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének elkerülése és csökkentése érdekében, valamint a talaj- és talajvíz-szennyezést okozó hagyományos emésztőgödrök felszámolása, vagy jogszabálynak megfelelően kialakított emésztők telepítése, kiépítése, ahol a rákötések nem megoldhatóak. Lakosság

Érintett terület

Község közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv, folyamatosan  Önkormányzat  Lakosság A beruházás méretétől függően Pályázati forrás Önkormányzati forrás Lakossági befizetések

Projekt célja

Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval kötött szerződés módosítása és annak folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén módosítása annak érdekében, hogy Tüskeváron a hulladékgyűjtés, szállítás és kezelés mind az Önkormányzat, a lakosság és a közszolgáltató megelégedésére történjen

Projekt célja

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést rendszeresen felül kell vizsgálni azért, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályoknak való folyamatos megfelelés biztosított legyen illetve a lakosság és az Önkormányzat részéről felmerülő jogos hulladékkezelési igények (gyűjtőszigetek helyének módosítása, zsákos, matricás gyűjtés, gyakoribb zöldhulladék gyűjtés, hulladékudvarok kialakítása majd üzemeltetése) viszonylag rövid határidőn belül a gyakorlatban is megvalósulhassanak.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Rövid- és középtáv

Partnerek

 Önkormányzat  közszolgáltató


-


-

86


Oktatás, szemléletformálás

Projekt neve

Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Alternatívák alkalmazása. Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. Az Önkormányzat és a közszolgáltató közös hulladékgazdálkodási akciók megvalósítása:

Projekt célja

 Iskolákban és óvodákban szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogram,

 A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő Hulladékért virágot akció,  Karácsonyfagyűjtő akció,  Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében, környezetvédelmi világnap alkalmából hulladékgyűjtést szorgalmazó akció

 A Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Folyamatos

Partnerek

 Önkormányzat  közszolgáltató  Civil szervezetek




Pályázati forrás, önerő

egy

napos

szelektív

5.3.Gazdasági pillér A fenntartható helyi gazdasági rendszer előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, prioritásként jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése, a környezetet érő terhelések minimalizálása.

5.3.1.Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Az intézkedés célja: a település kötelező és a vállalt feladatok ellátása az önkormányzat Feladata, 87

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja így az intézkedés célja az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása, biztosítva ezzel a lakosság megfelelő életminőségét és elősegítve a település és az ott található intézmények fejlődését PROJEKTEK: Projekt neve

Önkormányzati bevételek növelése

Projekt célja

A bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a költségvetési arányok jelenlegi helyzetének felmérése, a közpénzek gazdaságos és hatékony elosztása, a bevételek növelése pályázatok és vissza nem térítendő támogatások révén.

Célcsoport

Önkormányzat

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

Önkormányzat

Megvalósítási keret Megvalósítási keret

Projekttől függ

 Pályázati források  Adók, egyéb támogatások

Pályázatokkal kapcsolatos monitoring

Projekt neve

Célcsoport

Pályázatok horizontális (esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági) vállalásaihoz kapcsolódó monitoring rendszer kialakítása, működtetése a Polgármesteri Hivatalban. Önkormányzat

Érintett terület

Polgármesteri Hivatal

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

-


-


-

Projekt célja

5.3.2.Ipar fejlesztése Az intézkedés célja: Tüskeváron további olyan ipari termelő egységek letelepedésének elősegítése, melyek alacsony környezeti terhelés mellett nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Az ipar fejlesztésének további célja a Településen élő képzett szakemberek számára helyi munkalehetőség biztosítása. PROJEKTEK: 88


Projekt neve

A helyi kis- és középvállalkozások támogatása

Projekt célja

A helyi kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, azáltal, hogy a helyi lakosok és oda látogató turisták, esetleg szomszédos települések lakói minél nagyobb mértékben helyben költsék el jövedelmüket, ezáltal erősödjön a helyi gazdaság.

Célcsoport

Érintett terület Javasolt ütemezés

     

Lakosság Kis és középvállalkozások Intézmények Önkormányzat Látogatók Szomszédos települések lakói Tüskevár közigazgatási területe


Rövid- és középtáv  Önkormányzat  Vállalkozói szövetségek Projektmérettől függően


Saját forrás, Pályázati forrás, EU támogatás

Partnerek

5.3.3.Mezőgazdaság fejlesztése Az intézkedés célja: Az erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. PROJEKTEK: Helyi kistermelők piaca


A helyi kistermelők helyi lakóknak való értékesítésének megteremtése

Célcsoport

Lakosság – mint vásárló, kistermelők – mint értékesítők

Érintett terület

Piaci árusok, kistermelők

Javasolt ütemezés

Folyamatosan.

Partnerek

Gazdálkodók


-


Saját területek felhasználásával, az érintett termelők bevonásával

89


5.3.4.Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése Az intézkedés célja: A gazdaság fejlesztésekor nem kerülhetnek háttérbe a környezetvédelmi szempontok és a környezettudatos magatartás. A gazdaság dinamikus fejlesztéséhez, a beruházások, a tőke Tüskevárhoz vonzásához szükség van a gazdasági kockázatok csökkentésére. PROJEKTEK: Projekt neve

Önkormányzati támogatás és koordináció a gazdaságfejlesztési / munkahelyteremtő folyamatokban

Projekt célja

Kedvező feltételek biztosítása a gazdasági fejlesztések támogatásához.

Célcsoport

 Lakosság  Vállalkozók

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

Önkormányzat




 Pályázati források  Saját forrás  Magántőke

Projekt neve

Mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Projekt célja

Vállalkozások technológiai, infrastrukturális és ingatlan jellegű fejlesztéseinek támogatása, együttműködésének és piacra jutásának segítése, javítva ezzel munkahelyteremtő képességüket és jövedelmezőségüket.

Célcsoport

Mikro-, kis- és középvállalkozások

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

 Önkormányzat  Állami szervek  Mikro-, kis- és középvállalkozások




 Pályázati források  Magántőke

90


5.3.5.Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése Az intézkedés célja: alternatív jövedelemforrás teremtése. PROJEKTEK:

Projekt neve

Komplex turisztikai tájékoztatórendszer kialakítása

Projekt célja

Tájékoztatás szórólapokon, kiadványokon és az internet segítségével, a tájékozódás, egységes arculat kialakítása, internetes honlap készítése, korszerűsítése.

Célcsoport

Tüskevárra látogató turisták

Érintett terület

    

Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

Önkormányzat




 Pályázati források  Befektetők

Projekt neve

Meglévő utazási irodák, Közintézmények A település forgalmasabb pontjai, útkereszteződései – táblák kihelyezése Sajtó Internet

Sport turizmus fejlesztése

Projekt célja

A település sport lehetőségeinek vizsgálata, együttműködve a jelenleg a településen megtalálható klubokkal, egyesületekkel.

Célcsoport

Településre látogató turisták, lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Középtáv

Partnerek

Önkormányzata, sportegyesület, befektetők




 Pályázati források  Befektetők

91

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 6. JELENLEG FUTÓ PÁLYÁZATOK

Tüskevár községnek nincsen jelenleg futó pályázata. Ugyanakkor a község a fejlesztéshez szükségesnek látja az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztését, a középületek energetikai fejlesztését és a Szépkorúak Falvának megépítését. Tüskevár Szépkorúak falva, belterületbe vonható terület: 6,35 ha, amiből a 46 lakótelek 4,8 ha-t tesz ki. A terület falusias lakóterületként való fejlesztése kizárólag a belterületen kijelölt új falusias lakóterület legalább 70%-ban megtörtént beépítése után történhet, a településszerkezeti terven jelölt ütemezés szerint. Az ütemezetten fejleszthető falusias lakóterületek csak a korábbi ütem legalább 70%-ban megtörtént beépítése után vehetők igénybe. • I. ütem – 4,15 ha, legfeljebb 28 db építési telek; • II. ütem – 2,2 ha, legfeljebb 18 db építési telek (Forrás: Tüskevár településrendezési terve 2009, http://www.tuskevarikozoshivatal.hu/?module=news&action=getfile&fid=252200) A fentieket TOP pályázat igénybevételével tervezik megoldani.

92

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja 7.MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS A monitoring célja: A partnerkapcsolatok és programok beindítása, működtetése. A terv végrehajtása közben adatgyűjtés a folyó tevékenységekről, a szolgáltatásokban és a rendszerekben bekövetkezett változásokról.      

Az erőforrásigények és források meghatározása. Kivitelezési ütemterv. Az önkormányzati költségvetés és az akcióterv közötti „híd”megteremtése. A programok kivitelezése. A tevékenységek és eredmények dokumentálása. A sikerek és problémák felismerése, jelentéskészítés.

A visszacsatolás és értékelés célja: Az előrehaladás és teljesítmény hagyományos értékelése célközpontú mutatók segítségével. A szolgáltatók és felhasználók tájékoztatása az eredményekről. A konzultáció, felülvizsgálat és/vagy tervezési folyamat megismétlése meghatározott küszöböknél.      

Értékelő csoportok létrehozása. Értékelés időbeosztásának meghatározása. Célokon alapuló mutatók kidolgozása. A jelentés kereteinek definiálása. Értékelés elvégzése. A partnerek tájékoztatása az értékelés eredményeiről.

7.1.Cselekvési terv 1. Fenntarthatósági megbízott és monitoring csoportok kijelölése A fenntarthatósági tervben leírtakkal, valamint a település környezeti fenntartásával kapcsolatos feladatok koordinálására, a fenti tervben leírt feladatok betartásának figyelemmel kísérésére, a fenntarthatósági terv felülvizsgálatához szükséges lakossági véleménygyűjtéshez fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges. Monitoring rendszer szereplői Polgármester Alpolgármesterek Bizottsági elnökök Az Önkormányzat által fenntartott oktatási Intézmények vezetői Az önkormányzat által fenntartott óvodák vezetői 93


Az önkormányzat által fenntartott közintézmények vezetői Társulások Közműszolgáltatók Polgármesteri hivatal munkatársai A fenti szereplő adott esetben kijelölik az adott iroda azon munkatársát vagy munkatársait, akik a konkrét monitoring feladatot ellátják. Civil szervezetek, helyi közösségek 2. Fenntarthatósági terv felülvizsgálata Jelen Környezeti Fenntarthatósági Terv felülvizsgálatát évente 1 alkalommal ajánlott elvégezni, a fenntarthatósági megbízott által begyűjtött lakossági és intézményi vélemények figyelembe vételével, ennek megfelelően a szükséges módosításokat el kell végezni. 3. Tudatformálás, konzultációk, gyűlések tartása Évente két alkalommal ajánlott – tavasszal és ősszel – konzultáció szervezése a környezeti fenntarthatósági tervben foglaltak megvalósításáról, valamint az elhangzott vélemények, ajánlatok kiértékelése és a fenntarthatósági terv ennek alapján történő felülvizsgálata.

7.2.Indikátorok A Local Agenda 21 program keretén belül szükség van az előrehaladás, a bekövetkezett változások, a teljesítmény értékelésére. Az egyes részek előrehaladásának méréséhez olyan mutatószámok (INDIKÁTOROK) szükségesek, amelyek segítségével értékelhetőek a bekövetkezett változások. Az indikátorok a környezeti, társadalmi-, gazdasági folyamatok elemzéséhez, teljesítményértékeléshez nyújtanak segítséget és az információkat közérthető formában juttatják el a célszemélyekhez. Hozzájárulnak a társadalom szereplőinek tudatossága és viselkedése közötti eltérés csökkentésére, segítik a döntési folyamatok koordinációját - mindezt a fenntarthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. Az indikátorok meghatározásánál jól mérhető, a KSH adatbázisában és a helyzetelemzés fejezeteiben is szereplő és alkalmazott statisztikai paramétereket választottunk, melyeket táblázatos formában foglaltunk össze. Ezen fenntarthatósági pillérenként készített táblázatok évenkénti kitöltésével és kiértékelésével hosszú távon is nyomon követhetők az időközben bekövetkezett változások, folyamatok. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes indikátorok nem elsősorban egy-egy állapot leírására 94

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja törekednek, hanem a LA21 előrehaladásával, megvalósulásával kapcsolatos változásokat mutatják be, és alkalmasak a közösségi teljesítmény mérésére, vagy akár az országos, ill. nemzetközi trendekkel való összehasonlításra. A meghatározott célkitűzések megvalósulásának nyomon követése elsősorban az Önkormányzat feladatkörébe tartozik. Továbbá biztosítania kell a szolgáltatók, a lakosság tájékoztatását az eredményekről és a bekövetkezett változásokról. Az indikátorok összegyűjtése pillérenként és célonként más-más intézmény feladata. Az oktatással kapcsolatos indikátorok és adatok összegyűjtése az oktatási intézmények feladata, melyből éves adatszolgáltatást kell adjon az Önkormányzat részére. A demográfiai adatok összegyűjtéséért az Önkormányzat illetékes osztálya a felelős. Az infrastruktúra adatait a szolgáltatók kötelessége szolgáltatni. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos információkat a közszolgáltatóknak kell összegyűjteni adott évre vonatkozóan. Az egészségügyi, szociális és közbiztonsággal kapcsolatos indikátorok összegyűjtése szintén az Önkormányzat feladata segítséget kérve az érintett intézmények vezetőitől. A gazdasági pillérrel kapcsolatos összes adat összegyűjtése, kiértékelése az Önkormányzat feladata, csakúgy, mint a kitűzött célok megfogalmazása. A kulturális adatok szolgáltatásáért a település kulturális intézményei a felelősek.

95

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja TÁRSADALMI PILLÉR Részcélok Általános adatok

Egészségügyi helyzet fejlesztése

Szociális helyzet fejlesztése

Indikátorok

2017

állandó népesség száma (fő) elvándorlások száma (eset) Odavándorlások száma (eset) Működő háziorvosok száma (fő) Működő házi gyermekorvosok száma (fő) A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a látogatások száma összesen (eset) A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás (eset) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (db) Gyógyszertárak száma (humán) (db) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Éven túl nyilvántartott álláskeresők száma Járadék típusú ellátásban részesülők Segély típusú ellátásban részesülők Rendszeres szociális segélyben részesülők Munkavállaló korú népesség Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

96

2018

2019

2020

2021


Oktatás, képzés fejlesztése

Közbiztonság fejlesztése

Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) A napközis tanulók száma a nappali oktatásban az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (fő) Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Naponta bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Számítógépek száma az általános iskolai feladat ellátási helyeken (db) Középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban (db) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő) Középiskolai főállású pedagógusok száma (fő) Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma a nappali oktatásban (db) Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Főállású pedagógusok száma a szakiskolákban és a speciális szakiskolában (fő) Nemzetiségi, etnikai oktatásban tanulók száma a nappali oktatásban a középiskolában (fő) Településőrök száma (fő) Bűncselekmények száma (db)

97


Kulturális élet fellendítése

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) Múzeumi kiállítások száma (db) Múzeumi látogatók száma (fő) Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Alkotó művelődési közösségek száma (db) Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő)

98

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja GAZDASÁGI PILLÉR Részcélok Nemzetközi együttműködés Az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Mezőgazdaság fejlesztése

Gazdasági szektor (kereskedelem, szolgáltatás) fejlesztése

Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése

Indikátorok

2017

Pályázati lehetőségek önkormányzati bevételek összesen (Ft) önkormányzati kiadások összesen (Ft) adóbevételek (Ft) összes felvett támogatás (Ft) összes elnyert pályázati forrás (Ft) összes kifizetett pályázati önerő (Ft) összes mezőgazdasági használatú földterület (ha) egyéni gazdaságok száma (db) kistermelői gazdaságok száma (db) mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma (db) biotermesztés alatt álló földterület (ha) ipari szektorban foglalkoztatottak száma (fő) ipartelepek száma (db) bejegyzett vállalkozások száma (db) környezetbarát technológiák alkalmazása (%) szálláshelyek száma (db) összes szállásférőhelyek száma (db) vendégéjszakák száma az összes szálláshelyen (vendégéjszaka) külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az összes szálláshelyen (vendégéjszaka) vendéglátóhelyek száma (db) turisztikai információs pontok, irodák száma (db)

99

2018

2019

2020

2021

Tüskevár Község Fenntartható Fejlődés Helyi Programja KÖRNYEZETI PILLÉR Részcélok Indikátorok Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme

A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, zaj) Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése

2017

összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) a lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) komposztáló háztartások száma (db) biohulladék mennyisége (t) helyi védettség alatt álló területek (m2) helyi védettségű épített objektumok száma (db) felújításra szoruló középületek száma (db) zajszennyezés mértéke (dB) szén-dioxid (CO2) koncentráció (ppm) Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km) Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Villamosenergiafogyasztók száma (db) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) Állami közutak hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Szolgáltatott összes

100

2018

2019

2020

2021


Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása

Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása

villamosenergia mennyisége (1000 kWh) Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Összes elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) fenntartható energiahasználat témájú előadások résztvevőinek száma (fő) megújuló energiaforrást alkalmazó középületek száma (db) megújuló energiaforrást alkalmazó háztartások száma (db) egy főre jutó összes energiafogyasztás (fő/MJ) erdő művelési ág aránya a területhasználatban (%) biológiai aktivitás mértéke (%) összes zöldterület a településszerkezetben (m2) egy főre jutó zöldterület (fő/m2) szabványos játszóterek száma (db) a zöldfelületek fenntartásra szánt költség (Ft/ha)

101

TÜSKEVÁR Község LOCAL AGENDA 21

Recommend Documents