Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7.
„Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002
Intézményrendszer és létszámok
Az érettségizettek számának alakulása
100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1960
1970
1980
nem nappali tagozat gimnázium
1990
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
nem nappali tagozat szakközépiskola
Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2009/2010
nappali tagozat gimnázium
nappali tagozat szakközépiskola
A felsőoktatás expanziója – képzési szintek 2010/11 2009/10 2008/09
felsőfokú szakképzés
2007/08
főiskolai képzés egyetemi képzés
2006/07
BSc/BA
2005/06
M Sc/M A 2004/05
osztatlan képzés
2003/04
szakirányú továbbképzés
2002/03
PhD/DLA
2001/02 2000/01 0
100 000
200 000
300 000
Forrás: Felsőoktatási Statisztikai Kiadvány
400 000
500 000
A felsőoktatás különböző szintjeire jelentkezők és felvettek 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
BA/BSc jelentkező
FSZ jelentkező
osztatlan k. jelentkező
MA/MSc jelentkező
BA/BSc felvett
FSZ felvett
osztatlan k. felvett
MA/MSc felvett
Forrás: felvi.hu
A felsőoktatás különböző tagozataira jelentkezők és felvettek 120000 98780 100000
91022
86027
89294
100883
99288
94663
90320
87987 78281
80000
67912
60000 51852
55684
55268
59322
57633
58800
65069 55712
69439
69357
55842
40000 20000 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
nappali jelentkező
levelező jelentkező
esti jelentkező
távoktatás jeletkező
nappali felvett
levelező felvett
esti felvett
távoktatás felvett
Forrás: felvi.hu
A felsőfokú szakképzés • 1998 óta, hossza jellemzően 4 félév • Kettős intézményrendszer • Azonos: képzések tartalma, hossza, vizsgakövetelmények, kimeneti követelmények • Különböző: diákok jogviszonya, bekerülés módja és követelményei, intézmények közötti együttműködési formák, statisztikai nyilvántartás • Az FSZ képzésben résztvevők az érettségi utáni középiskolai képzésben tanulók 22%-át teszik ki,míg a felsőoktatásban a hallgatók 6-7%-át • Nemzetközileg a felsőoktatás ISCED 5B szintjén tanulók aránya változó, Magyarország a legalacsonyabb arányú országok között van • Felsőfokú továbbtanulás esetén kreditbeszámítás (30-60 kredit)
A felsőfokú szakképzés létszámai 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000
19 98 /9 9 19 99 /0 0 20 00 /0 1 20 01 /0 2 20 02 /0 3 20 03 /0 4 20 04 /0 5 20 05 /0 6 20 06 /0 7 20 07 /0 8 20 08 /0 9 20 09 /1 0
0
Forrás: Felsőoktatási és Közoktatási Statisztikai Kiadvány
felsőoktatás részidős felsőoktatás nappali középiskola részidős középiskola nappali
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók összetétele tanulmányi területek szerint BS C/BA és os ztatlan képzés
9,5%
FS Z-képzés
2,8%
0%
10%
23,5%
3,1%5,9%
38,8%
20%
30%
12,8%
40%
50%
60%
70%
22,5%
80%
90%
T anárképzés és oktatástudomány
Humántudományok és művészetek
T ársadalomtudomány-kommunikáció
Közgazdaság, üzleti élet és irányítás
Jog
T ermészettudomány, matematika, informatika
Mérnöki tudományok, építészet
Mezőgazdaság, állategészségügy
Egészségügy
Szociális ellátás
Vendéglátás, turizmus és szabadidős szolgáltatások
Egyéb szolgáltatások
100%
A legnépszerűbb szakok FSZ képzésben KÖZOKTATÁS: • Jogi asszisztens • Banki szakügyintéző • Idegenforgalmi szakmenedzser • Pénzügyi szakügyintéző • Kereskedelmi szakmenedzser • Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser • Intézményi kommunikátor • Logisztikai műszaki menedzser asszisztens • Reklámszervező szakmenedzser • Számviteli szakügyintéző
FELSŐOKTATÁS: • Idegenforgalmi szakmenedzser • Csecsemő- és (kis)gyermeknevelő gondozó • Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser • Ifjúságsegítő • Intézményi kommunikátor • Banki szakügyintéző • Pénzügyi szakügyintéző • Reklámszervező szakmenedzser • Logisztikai műszaki menedzser asszisztens • Kereskedelmi szakmenedzser
A kutatásról •
•
Összehasonlító vizsgálat két nagy képzési területcsoport tanulói/hallgatói körében reprezentatív mintán: 1. gazdasági, üzleti, ügyviteli, turizmus-vendéglátás képzések 2. társadalomtudományi, szociális, kommunikáció képzések nappali tagozat, 2011 tavasz BA első éves hallgatók (N=1351) FSZ első és másodéves hallgatók: - középiskolában (N=945) - felsőoktatásban (N=647) Kutatási kérdések: - kik és milyen elképzelésekkel tanulnak az egyes képzési formákban; - milyen eltérések figyelhetők meg a két nagy csoport társadalmi hátterét tekintve; - milyen eltérő iskolai életutat jártak be, s milyen szerepük van a középiskolai előtanulmányoknak; - milyen továbbtanulási, munkaerő-piaci elképzelésekkel rendelkeznek, s ehhez milyen kompetenciákat ad a képzés
Társadalmi és középiskolai háttér
A különböző képzésben tanulók szülői iskolázottság szerinti összetétele 100%
6
8
6
90% 80% 70%
41
45
40%
10%
12
62
62
63
18
17
9
12
7
FSZ együtt
FSZfelsőoktatás
FSZközépiskola
24
25 26
30% 20%
9
38
60% 50%
11
28
21
32
0%
BA együtt
BA hallgatók - BA hallgatók főiskola egyetem
mindkét szülő diplomás
egyik szülő diplomás
nincs diplomás szülő
18
nem sorolható be
A különböző képzésben tanulók szülei …
FSZ-tanulók/hallgatók
61
24
9
24 együtt élnek elváltak valamelyik szülő meghalt egyéb válasz nincs adat
BA hallgatók
67
0%
20%
21
40%
60%
80%
7 32
100%
A család anyagi helyzete Fizet-e költségtérítést 90
85
80 65
70
A család anyagi helyzete 1-7 skálán
60 állami finanszírozású
50
költségtérítéses
40
33
nincs adat
30 20
4,03
13
10
4,21
FS Z (N=1 5 9 2 )
2
2
4
0
egy ütt
FSZ (N=1592)
költségtérítéses
BA(N=1351)
állami finanszírozású
4,27 4,4
BA (N=1 3 5 1 )
4,21
1
2
3
4
5
6
7
A különböző képzésben tanulók középiskolai háttere 100% 80% 60%
3
3
4
22 39
53
18 6
6
40% 57 20%
51
38
0% BA hallgatók 4 osztályos gimnázium
FSZ-felsőoktatás 6 vagy 8 osztályos gimnázium
FSZ-középiskola szakközépiskola
egyéb
A különböző képzésben tanulók középiskolai tanulmányi eredménye (9-12. osztály átlaga) FSZ költségtérítéses
3,89
FSZ állami finanszírozású
3,95
FSZ-középiskola
3,93
FSZ-felsőoktatás
4,1
FSZ együtt
3,94
4,13
BA költségtérítéses BA állami finanszírozású
4,49 4,41
BA hallgatók - egyetem BA hallgatók - főiskola
4,31 4,37
BA együtt 3
3,2
3,4
3,6
3,8
4
4,2
4,4
4,6
A különböző képzésben tanulók különórái Iskolán kívül
Sportkör Nyelvtanulás Művészeti foglalkozás Korrepetálás
FS Z tanulók/hallgatók
Egyéb szakkör
BA hallgatók
Iskolában
Sportkör Nyelvtanulás Művészeti foglalkozás T ehetséggondozó foglalkozás Korrepetálás
0
10
20
30
40
50
60
70
A különböző képzésben tanulók nyelvvizsgái
76
FSZ-középiskola
22
2 nincs közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga
FSZ-felsőoktatás
60
30
10
egy nyelvvizsga van 2 vagy több nyelvvizsga van
BA hallgatók
27
0%
20%
46
40%
27
60%
80%
100%
A különórák és a nyelvvizsgák összefüggései 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Nem rendelkezik Egy nyelvből Több nyelvből
Iskolai és iskolán kívüli nyelvi különóra
Csak iskolai nyelvi különóra
Csak Egyik sem Iskolai és iskolán iskolán kívüli kívüli nyelvi nyelvi különóra különóra
FSZ (N=1592)
Csak iskolai nyelvi különóra
Csak Egyik sem iskolán kívüli nyelvi különóra
BA (N=1351)
Az emelt szintű érettségit tettek aránya
47
BA hallgatók
38
15
Nem tett FSZ-felsőoktatás
81
15
4
Egy tantárgyból T öbb tantárgyból
84
FSZ-középiskola
0%
10%
20%
30%
40%
13
50%
60%
70%
80%
90%
3
100%
Mennyire készítette fel a középiskola … 18 40
BA hallgatók
17
továbbtanulásra
munkavállalásra
5
egyáltalán nem
40 29
14 4
nem válaszolt nem túl jól
56
vállalkozásra
25
36 49
50 40
36
15
5
FSZ tanulók/hallgatók
elég jól nagyon jól
18 3
vállalkozásra
49
3 22
munkavállalásra
2 12
továbbtanulásra
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Felsőfokú tanulmányok
Az érettségi évében továbbtanulásra jelentkezők 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
90
62 52
48
56
26 17 7
FSZ-középiskola Felsőfokú képzésbe
FSZ-felsőoktatás
Felsőoktatási intézmény FSZ képzésére
7
BA hallgatók Középfokú intézmény OKJ vagy FSZ képzésére
FS Z (N=882)
BA hallgatók (N=1351)
Az érettségi éve az első évesek körében 56
fels őoktatás
15
60
középis kola
11
67
0
20 2010
14
11
12
40 2009
6
9
6
12
11
2 8
60
80
100
2007-2008
2007 előtt
nincs adat
120
Tanulmányok az érettségi után
Jelenleg jár más szakon főiskolára, egyetemre
BA hallgatók
Járt korábban főiskolára, egyetemre
FSZ felsőoktatás FSZ középiskola
OKJ szakképesítéssel rendelkezik
0
2
4
6
8
10
12
14
16
A legmagasabb iskolai végzettség
FSZ felsőoktatás
84
10
14
érettségi
FSZ középiskola
92
6 11
OKJ, technikum FSZ felsőfokú
BA hallgatók
85
0%
10%
20%
30%
40%
9
50%
60%
70%
80%
90%
4 2
100%
Összegzés •
•
• •
A felsőfokú szakképzésben tanulók mind a kulturális tőke szempontjából, mind az anyagi javak szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a BA hallgatók, ugyanakkor egyik csoport sem teljesen homogén. Mindezek a különbségek már a tanulmányok korábbi szintjein is meghatározóak. A tanulmányi életutak főbb állomásai közül a középiskola típusát, a tanulmányi eredményeket, az iskolában és a külső piacon igénybevett különórákat, az érettségi vizsgák típusát és a nyelvvizsga meglétét vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy e pontok mindegyikén a BA képzésben tanulók előnyben voltak a felsőfokú szakképzésben tanuló társaikhoz képest, ami már előrevetíti az érettségi utáni életutak eltérő alakulását. A felsőfokú szakképzésben való továbbtanulás tekintetében eltérő stratégiák körvonalazódnak, amelyek részben a korábbi hátrányok kompenzálását szolgálják. A felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos diákok egy része rendelkezik OKJ végzettséggel, illetve korábbi felsőoktatási tanulási tapasztalattal.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
www.femip.hu
